Telex.hu 1:07:37

A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma

futballkutatásrasszizmuskorrupcióközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma
tl;dr
  • A közgazdászok a sportot, különösen a focit laboratóriumként használják az emberi viselkedés és szervezeti működés megértésére, mivel itt a munkavégzés közvetlenül megfigyelhető, valós ösztönzők hatnak, és a véletlenek (pl. kapufa) lehetővé teszik az erőfeszítés és a siker hatásának szétválasztását.
  • A játékosok fejlődésében nem elég jók között lenni; a tényleges interakciók (passzok) és a közösen töltött játékidő határozza meg a bérnövekedés ütemét és a technikai képességek javulását.
  • „Van egy ilyen kétélű fegyver ez, hogy ha elmész egy nagyon jó csapatba, akkor ott ugyan körbevesznek nagyon jó játékosok, de kevesebbet fogsz játszani, és összességében lehet, hogy rosszabbul jársz." – Békés Gábor

  • A hasonló kulturális hátterű játékosok többet passzolnak egymásnak, ami egy 10%-os teljesítményprémiumnak felel meg; ez a hatás a könnyebb együttműködésből fakad, és a volt Szovjetunió, Jugoszlávia, illetve a brit régió esetében nem működik.
  • A bírók több hosszabbítási időt adnak a vesztésre álló hazai csapatnak, de ezt nem a közönség, hanem a hazai sztárok és a vendéglátó intézmény nyomása okozza, ami tudat alatti torzítás, nem korrupció.
  • A japán szumóban kimutattak egy „quid pro quo" korrupciós mechanizmust, ahol a versenyzők karrierszempontból kritikus meccseken segítik egymást, majd később viszonozzák a szívességet.
  • Mohamed Szalah Liverpoolba igazolása után mérhetően csökkent az iszlámellenes gyűlöletbeszéd és a muszlimok elleni fizikai atrocitások száma a klub szurkolói körében.
  • Az afrikai vb-selejtezők sikerei növelik a nemzeti büszkeséget és a más etnikumok iránti elfogadást, ami a sport nemzetépítő és társadalmi konfliktusokat csillapító hatását mutatja.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Miért használnak a közgazdászok fociadatokat?

Békés Gábor, a vendég, elmagyarázta, hogy a közgazdászok alapvetően nem maga a futballiparág működése miatt foglalkoznak sportadatokkal, hanem azért, mert ezek az adatok kiváló lehetőséget biztosítanak az emberi viselkedés és a szervezetek működésének megértésére. A sport, különösen a foci, egyfajta „laboratóriumként" szolgál, ahol rengeteg adat áll rendelkezésre, és számos speciális helyzet figyelhető meg.

„Azért foglalkozunk ilyen adatokkal, mert nagyon sok van belőle, és az adatok segítenek megérteni az embereknek a viselkedését, a szervezetek működését." – Békés Gábor *

A sport mint laboratórium előnyei

A vendég három fő előnyét emelte ki a sportadatok használatának:

  1. Megfigyelhető munkavégzés: A sportban egyedülálló módon lehet látni a „dolgozókat" munka közben. Amikor valaki meccset néz, gyakorlatilag sportipari dolgozók munkavégzését figyeli meg egy az egyben, ami más iparágakban szinte lehetetlen.

  2. Valós ösztönzők: A sportolók esetében a szereplési vágy, a teljesítményvágy és a kollaboráció ugyanúgy jelen van, mint más, magasan képzett munkaerőt foglalkoztató szervezeteknél (pl. tanácsadó cégek, marketingcégek).

  3. Véletlenek és oksági vizsgálatok: A sportban vannak véletlenek (pl. kapufa), amelyek lehetővé teszik oksági kapcsolatok vizsgálatát. Példaként említette, hogy meg lehet figyelni, vajon az emberek a sikert vagy az erőfeszítést díjazzák-e jobban. Ha egy játékos kapura lő, és a labda a kapufáról bemegy, az siker; ha kipattan, az kudarc – miközben az erőfeszítés gyakorlatilag azonos. A kutatások szerint azok a játékosok, akiknek bemegy a labda, több percet játszanak a következő meccsen és jobb értékelést kapnak az újságíróktól.

„Ilyen jellegű megfigyelést a sporton kívül nagyon-nagyon nehéz észrevenni, mert nagyon sok esetben az erőfeszítés és a siker nagyon nehezen kettéválasztható." – Békés Gábor *

Az adatforradalom a fociban

A műsorvezető, Csurgó Dénes arról kérdezte a vendéget, hogyan vált a foci ennyire adatgazdag területté. Békés Gábor elmondta, hogy az adatforradalom a stadionokba kihelyezett videókamerákkal kezdődött. Kezdetben emberek nézték a felvételeket és jegyezték le az eseményeket (passzok, sárga lapok stb.), így jöttek létre az eseményalapú (play-by-play) adatok.

Később szenzorok kezdték rögzíteni az adatokat, ami a 2000-es években hozott nagy áttörést. A kosárlabdában például ez forradalmasította a játékot, mert rájöttek, honnan érdemes kosárra dobni. A fociban ez kevésbé volt drámai hatással a játékra.

További adatforrások:
- Átigazolási adatok (pl. Transfermarkt, ahol közösségi alapon becsülik meg a játékosok értékét)
- Videójátékok (pl. FIFA), amelyek részletes értékeléseket tartalmaznak a játékosok képességeiről
- Fogadási oldalak és sportközvetítések

A kutatók jellemzően weboldalakról származó, „scrapelt" adatokkal dolgoznak, amelyeket kutatási célra felhasználhatnak, de nem oszthatnak meg egy az egyben a szerzői jogi korlátozások miatt.

Jelenleg a játékosok testén viselt szenzorok másodpercenként rögzítenek biometrikai adatokat (pl. szívritmus), de ezek az adatok nem nyilvánosak.

A foci mint üzlet

A foci óriási üzletté válását Békés Gábor három tényezővel magyarázta:
1. Az emberek egyre inkább vágynak élő, megismételhetetlen élményekre a digitális termékek tömegével szemben
2. A globalizáció révén a klubcsapatok nemzetközi közönséget szereztek
3. A sportfogadás rengeteg pénzt és adatigényt hozott a rendszerbe

Érdekes történelmi adalékként említette, hogy amikor Angliában elkezdték tömegesen közvetíteni a meccseket, nagy vita volt arról, hogy a tévéközvetítések miatt miért fizetne bárki a stadionbelépőért. Végül kiderült, hogy a közvetítések növelték a „tortát", és egyre többen vágytak kimenni a meccsekre – ennek eredményeként kerülhetnek ma már 3000 dollárba a vb-jegyek.

Korai kutatások: diszkrimináció a munkaerőpiacon

Békés Gábor egy 1990-es évekbeli kutatást ismertetett, amely a munkaerőpiaci diszkriminációt vizsgálta. A kutatás alapja az az erős összefüggés volt, hogy egy csapat bértömege és teljesítménye között szoros kapcsolat van. Mivel a bérnek elméletileg minden, a játékos képességeire vonatkozó információt tartalmaznia kell, a bőrszínnek nem kellene számítania.

Az eredmények azonban azt mutatták, hogy azok a csapatok, ahol több fekete játékos szerepelt, kevesebb pénzből tudtak ugyanolyan sikert elérni – vagyis a fekete játékosokat alulfizették. Ez a különbség mára nagyjából eltűnt.

Tanulás a kollégáktól – a legutóbbi kutatás

Békés Gábor részletesen beszélt Szabó Bence kollégájával végzett kutatásáról, amely azt vizsgálta, hogyan tanulnak a dolgozók egymástól. A foci azért különösen alkalmas erre, mert:
- A karrier 10-15 év alatt töményen zajlik le
- Nem csak azt látni, kik vannak körülötted, hanem azt is, mennyi időt töltesz velük
- A passzadatok révén az interakciók is nyomon követhetők (ellentétben egy irodai környezettel, ahol nincs nyoma annak, ki kivel beszélget)

„Evvel szemben a fociban nem csak a gólt látjuk, hanem látjuk, hogy előtte mi történik az összes passzt." – Békés Gábor *

A kutatás főbb megállapításai

  1. Nem elég jók között lenni: Nem elég, ha valaki kiváló játékosok között van; az számít igazán, hogy mennyi időt tölt velük és mennyit passzol nekik. Ez határozza meg, milyen gyorsan emelkedik a bére.

  2. Valós fejlődés: A FIFA játék adatai alapján a technikai képességek (pl. passzolás) javulnak a jobb játékosokkal való együttműködés során, míg a fizikai képességek (pl. futásgyorsaság) nem változnak.

  3. Kétélű fegyver: Ha valaki egy nagyon jó csapatba kerül, ugyan kiváló játékosok veszik körül, de kevesebbet fog játszani, és így kevesebbet tud kollaborálni. Lehetséges, hogy összességében rosszabbul jár, mintha egy gyengébb csapatba ment volna, ahol több játéklehetőséget kap.

„Van egy ilyen kétélű fegyver ez, hogy ha elmész egy nagyon jó csapatba, akkor ott ugyan körbevesznek nagyon jó játékosok, de kevesebbet fogsz játszani, és összességében lehet, hogy rosszabbul jársz." – Békés Gábor *

  1. Tartós hatás: A megszerzett tudás és a megemelt bérszint akkor is megmarad, ha a játékos később másik csapatba igazol.

Szakpolitikai következtetések

A kutatás tanulsága, hogy ha bizonyos embercsoportok fejlődését szeretnénk elősegíteni, nem elég őket egy nagyon jó csapatba helyezni; segíteni kell, hogy többet tudjanak együttműködni a jobbakkal. Lehet, hogy nem is a legjobb helyre kell őket tenni, hanem oda, ahol több lehetőséget kapnak. A foci nyelvén ezt a Dortmund modellje példázza, ahol tehetséges fiataloknak nagy lehetőséget adnak, szemben az Arsenallal vagy a Manchester Cityvel, ahol a sztárok mellett kevesebb játékperc jut nekik.

Kulturális hasonlóság és együttműködés

Békés Gábor egy másik kutatásáról is beszélt, amelyet egy olasz kollégájával végzett. A kiinduló kérdés az volt, hogy a sokszínű szervezetek hogyan tudnak együttműködni. A foci itt is jó modell, mert sok nemzetiségű csapatokkal dolgozik, hasonlóan a multinacionális cégekhez.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a hasonló kulturális hátterű játékosok (azonos országból vagy közös történelmű országból származók, pl. spanyol-argentin, francia-marokkói) többet passzolnak-e egymásnak.

Eredmények

  • A hasonló kulturális hátterű játékosok valóban többet passzolnak egymásnak
  • Ez a hatás még erősebb összetettebb együttműködés (progresszív passzok, oda-vissza passzok) esetén
  • Meglepő módon az azonos országból származás és a hasonló történelmi háttér ugyanakkora prémiumot jelent
  • Kivételek: a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia tagországai, valamint a brit helyzet, ahol ez a prémium nem működik, sőt negatív is lehet – a konfliktusok nagyon sokáig túlélnek

„Azt lehet mondani, hogy ez a prémium körülbelül annak felel meg, mintha valaki 10%-kal jobb lenne." – Békés Gábor *

Ez azt jelenti, hogy egy spanyol játékos akkor is inkább egy spanyol társának passzol, ha a másik (pl. magyar) játékos 10%-kal jobb. Ez a prémium átlagosan 800 ezer–1 millió eurós értékkülönbségnek felel meg.

Következtetések a multikulturális szervezetekre

Bár a hasonlósági prémium létezik, a sokszínű csapatok összességében nem teljesítenek rosszabbul, ami arra utal, hogy vannak pozitív ellensúlyozó tényezők (pl. kreativitás, többféle játékstílus). A kutatás szerint a jelenség hátterében inkább a könnyebb együttműködés (költségmegtakarítás) áll, mintsem tudatos favoritizmus.

Szakpolitikai javaslat: a sokszínű szervezetekben fontos, hogy a különböző hátterű emberek a munkán kívül is töltsenek időt együtt, ismerjék meg egymást, és tanuljanak meg közös nyelven beszélni.

A sport társadalmi hatásai

Békés Gábor két olyan kutatást is ismertetett, amelyek nem a sport belső működését, hanem a sport társadalomra gyakorolt hatását vizsgálták.

Nemzetépítés Afrikában

Egy kutatás afrikai országokban vizsgálta, hogyan változik az emberek viszonya saját etnikumukhoz és a nemzethez a foci-világbajnoki selejtezők során. Az eredmények szerint amikor a csapat nyer vagy továbbjut a vb-re, az emberek pozitívabban nyilatkoznak a nemzetükről és elfogadóbbak lesznek más etnikumokkal szemben. A hatás különösen erős volt azoknál a csapatoknál, amelyek épphogy továbbjutottak, szemben azokkal, amelyek épphogy lemaradtak.

„Amikor a csapat nyer, és akár bejut a világbajnokságra, akkor az emberek sokkal pozitívabban nyilatkoznak a nemzetükről, és sokkal elfogadóbban nyilatkoznak az országban lévő többi etnikumról." – Békés Gábor *

A vendég megemlítette Didier Drogba elefántcsontparti futballista példáját is, aki aktívan részt vett a polgárháborús hangulat csillapításában.

Mohamed Szalah és az iszlámellenesség csökkenése

Egy másik kutatás azt vizsgálta, hogyan változott az iszlámmal és a muszlimokkal szembeni közvélekedés Angliában, miután Mohamed Szalah, a gyakorló muszlim egyiptomi játékos a Liverpoolhoz igazolt. A kutatók a Liverpool-szurkolókat hasonlították össze más csapatok (Everton, Manchester United) szurkolóival.

Eredmények:
- A Twitteren (ma X) jelentősen csökkentek a muszlimellenes bejegyzések a Liverpool-szurkolók körében
- Azokon a területeken, ahol sok Liverpool-szurkoló él, csökkent a muszlimok elleni fizikai atrocitások száma

„Amikor van egy ilyen nagy sztár, akihez tudsz azonosulni, az meg tudja változtatni az előítéleteket." – Békés Gábor *

A vendég megemlített egy videót is, amelyben fehér, nagydarab angol szurkolók azt énekelték, hogy ha Szalah ilyen gólokat lő, ők is muszlimok szeretnének lenni.

Bírói részrehajlás a fociban

A hosszabbítási idők vizsgálata

Békés Gábor saját kutatásáról is beszélt, amely a bírói döntések tendenciózus torzítását vizsgálta. Egy korábbi híres kutatás kimutatta, hogy a bírók több hosszabbítási időt adnak, amikor a hazai csapat van egygólos hátrányban – ezt a közönség nyomásával magyarázták.

A vendég és kollégái a Covid-időszakot használták ki természetes kísérletként: üres stadionok előtt játszott meccseken tesztelték, hogy a közönség hiányában eltűnik-e ez a hatás.

Meglepő eredmények

  1. A hosszabbítási időkben mutatkozó különbség (kb. 15-20 másodperc) a Covid alatt is megmaradt, tehát nem a közönség okozza a nyomást.

  2. A hatás ráadásul onnan jön, hogy az esélyesebb csapatok, amikor otthon játszanak és vesztésre állnak, kapják meg ezt a bírói támogatást.

  3. A nyomás forrása tehát nem a tömeg, hanem a hazai csapat sztárjai, a bírói stáb, a vendéglátó intézmény – vagyis a gazdagabb, erősebb szervezetek.

„Igazából nem a közönségtől jön ez a nyomás, hanem a hazai csapatnak a Covid alatt is ott lévő sztárjaitól, bírói stábtól, a vendéglátó intézménytől jön." – Békés Gábor *

A kutatók nem találtak bizonyítékot korrupcióra: azok a bírók, akik inkább adnak több hosszabbítási időt a vesztésre álló csapatnak, nem lesznek sikeresebbek, és nem kapnak több lehetőséget európai ligákban. A jelenség inkább tudat alatti torzítás, mintsem tudatos csalás.

Következmények

A bírói részrehajlás hatása mérhető: átlagosan egy hellyel befolyásolhatja a bajnokság végeredményét, ami komoly anyagi következményekkel járhat (kiesés, európai kupaindulás).

A szumóbotrány – korrupció a sportban

Békés Gábor ismertette az egyik leghíresebb sport-közgazdaságtani kutatást, amely a japán profi szumóban talált bizonyítékot korrupcióra. A szumóbajnokságok 15 napig tartanak, minden versenyzőnek napi egy meccse van, és a cél, hogy a végén több győzelmük legyen, mint vereségük. Óriási különbség van aközött, hogy valaki 7 vagy 8 győzelmet szerez – utóbbi esetben győztes rekorddal zár, és feljebb léphet a ranglétrán.

A kutatás kimutatta, hogy amikor egy versenyző olyan ellenféllel küzd, akinek már „mindegy" a meccs kimenetele, sokkal nagyobb eséllyel szerzi meg a nyolcadik győzelmét. Ráadásul később „visszaadja" ezt a szívességet: nagyobb eséllyel veszít olyan meccseken, ahol az ellenfél korábban segített neki.

„Van egy ilyen quid pro quo jellegű viszony, amikor először én segítek neked, hogy pont ez a karrierszempontból nagyon fontos legyen, és később majd ezt visszaadod nekem." – Békés Gábor *

Amikor a cikk megjelent és nagy publicitást kapott, a gyanús versenyzőket jobban figyelték, és a hatás el is tűnt – komoly botrányok és következmények lettek az ügyből.

A foci VB és a FIFA kritikája

A beszélgetés végén Békés Gábor röviden kitért a FIFA működésének kritikájára is. Említette a jegyek magas árát, a vb-k vitatott helyszíneit (Oroszország, Katar), és azt, hogy a foci ünnepe mennyire elérhető a szélesebb közönség számára. Megjegyezte, hogy John Oliver részletesen és szórakoztatóan dolgozta fel a FIFA különleges működését.

A hidratációs szünetekkel kapcsolatban a vendég sejtelmesen fogalmazott: van egy kutatási ötlete a témában, de erről egyelőre nem kívánt részletesen beszélni.

„Ez még a boszorkánykonyhában kotyvasztott adatelemzésnek a része." – Békés Gábor *

A vendég azt is elárulta, hogy bár szakmai szemmel nézi a meccseket, közben fantasy futballt is játszik kollégáival, így személyes érdekeltsége is van bizonyos játékosok teljesítményében. Ennek ellenére, amikor a magyar válogatott játszik, „minden más eltűnik, és a csoda megélése van".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a CEO és a KRTK közgazdászk kutatója" – A KRTK valószínűleg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rövidítése, de a „CEO" titulus és a „közgazdászk" szó pontos jelentése a kontextusból nem teljesen egyértelmű.
  • „a Corbinuszról" – Valószínűleg a Budapesti Corvinus Egyetemről van szó, az ASR torzította a nevet.
  • „Bonucsi és Kiel líni" – Nagy valószínűséggel Leonardo Bonucci és Giorgio Chiellini olasz védőkről van szó, az ASR mindkét nevet torzította.
  • „egy egy rókajukba" – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „utána lehet nézni egy dokumentumfilmben" vagy hasonló értelemben szerepel, de pontosan nem rekonstruálható.
  • „a profiumuról szóló cikkeinket" – Valószínűleg „a szumóról szóló cikkeinket" lehetett az eredeti kifejezés, az ASR torzította.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Erről is beszéltek régebben, hogy amikor először elkezdték Angliában közvetíteni a focimecseket, akkor egy hatalmas társadalmi vita volt arról, hogyha majd a tévében meg lehet nézni a meccset, akkor miért fizet neki valaki öt fontot azért, hogy kimegy a meccsre?

[00:00:13]Ez egy nagy vita volt, amikor ez elindult már nem 60-as években talán, hogy hogy tömegesen elkezdtek meccseket közvetíteni.

[00:00:20]És közben kiderült ugye, hogy persze ez ez igaz, hogy meg lehet nézni, ugyanakkor a tortát elképesztően elkezdi növelni, és ha növeli a tortát, akkor egyre többen vágynak kimenni, és így kerülnek a VB-n 3000 dollárba jegyek.

[00:00:49]Sziasztok, én Csurgó Dénes vagyok.

[00:00:49]Ez a téma a Telex közéleti műsora.

[00:00:54]Július közepéig az egész világ a foci BB-re figyel.

[00:00:56]Bár a legtöbb embert a nagy helyzetek, a szép gólok, a régi és új sztárok érdeklik, közgazdászok egy része egészen más miatt is figyeli a focit, mert a sport az egyik legjobb laboratórium, ahol az emberi viselkedés egy sor kérdésére meg lehet találni a választ.

[00:01:11]Így gondolja a téma mai vendége, Békés Gábor, a CEO és a KRTK közgazdászk kutatója is, aki több tanulmányt is közölt már erről.

[00:01:18]Szia Gábor, köszöntelek a műsorban.

[00:01:22]Szia, köszönöm a meghívást.

[00:01:24]Miért kezd el egy közgazdász fociadatokkal foglalkozni?

[00:01:26]Ez ez ez miért miért képez így ennek a kutatási területnek a a adott forrását?

[00:01:34]Két dolgot mondok.

[00:01:34]Egyrészt mondom azt, hogy miért szoktak általában közgazdászok ilyen fociadatokkal vagy sportadatokkal dolgozni.

[00:01:40]Meg aztán azt is elmesem, hogy én mér foglalkozom ilyenekkel.

[00:01:44]Azért foglalkozunk ilyen adatokkal.

[00:01:48]Mert nagyon sok van belőle, és az adatok segítenek megérteni az embereknek a viselkedését, a szervezetek működését.

[00:01:58]Tehát igazából nem nagyon sokunkat nem annyira maga a futball iparág működése érdekli, vagy nem annyira a sportok meg a sportolók működése érdekli, hanem inkább azt gondoljuk, hogy annyi adat és annyi speciális helyzet van, és majd erről fogunk nyilván többet beszélni, ami segít abban, hogy az emberek működését megértsük, vagy a szervezetek működését megértsük.

[00:02:27]Ez egy általános indok.

[00:02:27]Én egyébként nagyon szeretem a focit, és és sokat nézem, és én is magam is úgy kezdtem evvel foglalkozni, hogy egy kollégámmal egész máson dolgoztunk, és a munkának mondjuk a 40%-a az a focinak a kibeszélése volt.

[00:02:41]És egyszer csak fölmerült egy olyan kérdés, amin ő már dolgozott jó ideje, és arra gondoltunk, hogy hoppá, ezt jobban meg lehetne válaszolni fociadatokkal.

[00:02:50]Hát ez nagyon sok ember, nagyon sokan, akik egyébként sportadatokkal dolgoznak, közgazdászként, azok azért szeretik egyúttal a sportot is, vagy a focit is.

[00:03:01]Nyilván segít, hogyha az ember így szereti a szereti a focit, de ugye azt mondtad, hogy így a focin túli következtetéseket próbáltok levonni belőle, de a sport, főleg a profi sport abban a ahogy ma működik, az nem túlságosan speciális ahhoz, hogy megpróbáljunk valami ilyen teljesen hétköznapi emberi viselkedésre adatokat vagy következtetéseket levonni belőle.

[00:03:24]Ez egy szuper fontos kérdés, és mindig amikor cikket írunk, akkor mindig ez a ez a beszélgetés magunk között is lefolytatjuk meg nyilván majd az újság szerkesztőivel.

[00:03:34]Persze bizonyos szempontból nagyon speciális.

[00:03:36]Ugye magasan képzett dolgozók vannak benne, akik rengeteget keresnek, legalábbis a a felső részében a a sportnak.

[00:03:47]Rögzített szabályok vannak, és és van egy csomó speciális dolog.

[00:03:49]Ez ez igaz.

[00:03:53]Ugyanakkor vannak dolgok, amiket amikre nagyon alkalmas a sport.

[00:03:55]Tehát az egyik az az, hogy hogy és talán ez a legfontosabb, hogy meg tudjuk figyelni a dolgozókat munkaközben.

[00:04:07]Ez egy nagyon ritka esemény.

[00:04:07]Ugye amikor az ember meccset néz, akkor egyúttal sportipari dolgozóknak a munkavégzését figyeli meg egy az egyben.

[00:04:16]És az adatok is úgy ebből származnak nagyon sokszor, hogy ezeket lehet kodifikálni, és le lehet rögzíteni az adatokat.

[00:04:23]Ez egy nagyon különleges laboratóriumi helyzet, amikor amikor ilyet meg lehet figyelni.

[00:04:30]Nagyon sokszor ugye az ha az emberi viselkedést akarjuk megérteni, akkor vagy valami kísérletet csinálunk, ami mindig nagyon mesterséges.

[00:04:39]Megkérünk diákokat, hogy menjenek be egy laborba és ott nyomogassanak gombokat, és kapnak érte valamennyi pénzt, vagy megpróbálunk valami kísérletet csinálni online.

[00:04:48]Ezek is nagyon speciálisak lesznek végül is.

[00:04:50]Tehát ez egy nagy előny, hogy meg tudjuk őket őket figyelni.

[00:04:55]A a másik és ugye munkavégzés közben nézzük, tehát azok a mozgatórók, amik egyébként a való életben vannak, az a szereplési vágy, a teljesítményvágy, a kollaboráció, ezeket mind meg tudjuk meg tudjuk jól nézni.

[00:05:16]Egy egy másik dolog pedig az, hogy hogy nagyon sokszor szeretnénk valami oksági hatást vizsgálni, és ehhez pedig kell valami olyan külső variancia, olyan külső különbség, ami ami egy ilyen ami siker ami segít abban, hogy hogy meg tudjuk az oksági kapcsolatot fel tudjuk fel tudjuk építeni.

[00:05:39]A sportban az a jó, hogy vannak véletlenek, és ezek a véletlenek, ezek sokszor adják ezt a külső különbségeket, ami segít az oksági kérdéseket megvilágítani.

[00:05:50]Mondok rögtön, kezdek egy példával.

[00:05:53]Jó, majd beszélünk nyilván több kutatásról.

[00:05:55]Ez ez nem saját, de nagyon jó.

[00:05:57]Tehát például az érdekel minket, hogy a véletlen a amikor hogy az emberek a sikert vagy az erőfeszítést díjazzák-e jobban.

[00:06:05]Ugye ezt nagyon nehéz ezt a kettőt elválasztani és külön megfigyelni, de meg lehet figyelni a fociban, hogy valaki kapura lő és a kapufáról bemegy, vagy nem megy be.

[00:06:17]Hasonlítsunk össze egy csomó olyan helyzetet, amikor egy játékos majdnem gólt lő, az dolgok egy részében bemegy a labda, egy másik részében a kapufáról kipattan.

[00:06:29]Ugye erőfeszítésben ez nagyon hasonló.

[00:06:31]Mind a kettő nagyon jó lövés.

[00:06:34]Az egyik siker, a másik nem siker.

[00:06:39]És akkor nézzük meg, hogy ezeknek az embereknek hogyan alakul rövid távon a pályafutása.

[00:06:44]Hány percet játszanak a következő meccsen, milyen értékelést adnak nekik az újságírók.

[00:06:50]És azt látjuk, hogy azok, akiknek bemegy a labda, azok utána több percet játszanak, és jobb értékelést kapnak, miközben az erőfeszítés az lényegében ugyanaz.

[00:06:59]ilyen jellegű megfigyelést a sporton kívül nagyon-nagyon nehéz észrevenni, mert mert nagyon sok esetben az erőfeszítés és a siker az az nagyon nehezen ketté választható.

[00:07:14]Tehát még mindig nem válaszoltam igazából a kérdésedre, de fogok most csak azt próbálom elmondani, hogy miért jó használni.

[00:07:23]És amikor arról gondolkodunk, és most megpróbálok a kérdésedre is válaszolni, hogy na jó, de ez nagyon speciális helyzet.

[00:07:30]Persze speciális helyzet, de azért nagyon sokat meg tudunk belőle figyelni, és mégiscsak a munkahelyi ösztönzők azok nagyon hasonlóak egy tanácsadó céghez, vagy egy marketing céghez, vagy bármi olyan szervezethez, ahol alapvetően jól képzett emberek vagy sztárok, vagy vagy vagy ilyen emberek dolgoznak.

[00:07:52]És hogyha elmondjuk azt, hogy persze ez ezek a dolgok nem mindenhol igazak, de általában, ahol jól képzett, teljesítményorientált emberek dolgoznak magas stressz alatt komoly anyagi ösztönzés mellett, ahol a kudarcsikernek nagy anyagi hatása van, ott valószínűleg ezek igazak lesznek egy olyan környezetben, ahol a siker és a kudarc között siker siker alig mérhető, hogy nehezen mérhető, és igazából anyagi különbség nincsen, ahol az ösztönzők gyengék, vagy ahol a stressz alacsony, ott valószínűleg nem igaz.

[00:08:31]És nyilván ahhoz, hogy hogy ilyen sportadatokat vagy fociadatokat tudjatok ti közgazdászkutatók elemezni, ahhoz azt kell, hogy ezek az adatok előálljanak, ami ugye önmagában egy ilyen adatforradalomnak az eredménye.

[00:08:42]És most ebben az adásban alapvetően nem a foci vagy a sport közgazdaság tanárról fogunk beszélgetni, de de azért engem nagyon érdekel, hogy mikor lett ennyire ennyire adatgazdag dolog a foci, és ez és ez ez miért van?

[00:08:58]És ezt ti, akik akik ezt nyilván nem arra használjátok, hogy megmondjátok, hogy akkor melyik játékost kell becserélni a következő félidőben, ehhez, hogy fértek hozzá?

[00:09:09]Az adatforradalom az igazából onnan kezdett megjelenni, hogy kiraktak a stadionokban.

[00:09:18]Én a focit ismerem jobban, erről erről többet fogok beszélni.

[00:09:22]másút más dolgok vannak, de hogy kiraktak rengeteg videókamerát.

[00:09:24]Úgy úgy indult a dolog, hogy kiraktak rengeteg videókamerát, és utána fölvettek embereket, akik a videófedeket nézték és jegyzetelték, hogy milyen események történnek.

[00:09:35]És ebből létrejött egy esemény alapú play by play, vagy vagy kosárlabda, mit így hívják, fociban inkább esemény alapú adatnak, ahol egy megfigyelés az egy olyan esemény, mint egy passz, vagy egy vagy egy sárga lap, vagy a mit tudom én a nem tudom a kosárlabdában egy kosáradobás, ez kevésbé érté, tehát hogy hogy ilyen szintű adatok jelentek meg, aztán később ezeket szenzorok kezdték rögzíteni.

[00:10:02]Ugye ez volt a 2000-es években a nagy adatforradalom, hogy megjelentek ezek a nagyon részletes adatok.

[00:10:09]Ugye a kosárlabdában kevesebbet fogunk a sportról magáról beszélni, de a kosárlabdában például óriási forradalom volt az, hogy rájöttek, hogy honnan érdemes kosárra dobni, és ez megváltoztatta az egész játékot.

[00:10:20]A fociban ez kevésbé zajlott lett, de hogy más sportágakban az adat maga a játékot is befolyásolta.

[00:10:32]Tehát ez volt a ez volt a ez volt a következő forradalom.

[00:10:33]És aztán ami mi jellemzően ilyen adatokat az az a kutatáshoz ilyen adatokat használunk, akkor van egy másik, ami megjelent mondjuk a fociban, de másút is egyre inkább az átigazolásoknak a az adatai megjelentek valamilyen szempontból összegyűjtve.

[00:10:50]Megjelentek olyan oldalok, mint a fociban a Transfermart, ahol egy ilyen közösségi módon gyűjtik az adatokat.

[00:10:58]Sok ember hozzászól, és megpróbálják megtippelni, hogy egy játékos mennyit ér.

[00:11:03]Megjelentek a vagy egyre fejlettebbé váltak azok a videójátékok, mondjuk a FIFA, ahol rengeteg adat érhető el a játékosokról, például annak az értékelése, hogy milyen jól tud passzolni, vagy milyen gyorsan fut.

[00:11:19]Tehát a játékipar végülis meg a technológia a videókon meg a szenzorokon keresztül kezdték el gyűjteni ezeket az adatokat és annyira népszerűvé váltak annyira népszerűekké váltak a a nem csak a foci de általában a sportközvetítések a fogadási oldalak a különböző játékok hogy rengeteg oldal kezdte lényegében ezeket az adatokat elérhetővé tenni és innen jönnek a mi adataink és ezek jellemzően scrapelt adatok különböző weboldalakról, amelyeket például mi nem oszhatunk meg egy az egyben, mert azt tiltja a szerzőjogi törvény, de kutatási cél föl lehet őket használni.

[00:12:01]sportadatok, valamennyi sportadat mondjuk már volt a 90-es években is, mert például az, hogy az emberek Angliában például lehetett tudni, hogy mennyit keresnek a játékosok, ugye voltak adatok az eredményekről, voltak adatok bírói döntésekről, de mondjuk amikor írtak cikket a 2000-es évek elején, 90-es évek adatokat használva, akkor az úgy nézett ki, hogy effektív fölbéreltek embereket, akik a tévében vég végignézték a meccseket és kik kiírták, hogy mi történik minden percben.

[00:12:36]Tehát, hogy akkor is voltak adatok, mert hiszen ami meccset a TV közvetít, arról végülis az, amit amiről beszéltünk, hogy megfigyeljük a sportipari játékosokat, az akkor is igaz volt, amikor közvetítette a 90-es években, vagy a 60-as években, csak ugye nem voltak lekódolva.

[00:12:52]Na, tehát hogy hogy valamennyi adat már volt korábban is, és már ebből is ebből is azért születtek születtek cikkek.

[00:13:01]Mondok egy példát, ami ami inkább egy ilyen 90-es évek történet.

[00:13:09]Hogy az a kérdés, hogy van-e diszkrimináció a munkaerőpiacon.

[00:13:16]Ugye ez egy nagyon fontos kérdés.

[00:13:17]Általában nag nagyon sokszor az van, hogy hogy a sportcik mögött van egy általánosan fontos kérdés, amire próbálunk különböző módokon választni.

[00:13:27]Tehát, hogy az a kérdés, hogy van-e van-e munkaerőpiacon diszkrimináció, egy ugyanolyan feladatért egy színes bőrű játékos, vagy színesbőrű munkás kevesebb pénzt, vagy több pénzt kap el, mint egy mint egy mint egy fehér.

[00:13:42]Itt megint nagyon nehéz sok mindent tesztelni, mert ugye ezek az emberek mások, egy csomó minden, csomó mind, mármint hogy máshonnan jönnek, más oktatási hátterük van, egy csomó minden elképzelhető.

[00:13:52]Ugye a sportban van fizikai különbség is, sok tehát sok sok minden olyan dolog lehet, ami különböző emberek, különböző helyről jövő emberek közötti különbséget okoz.

[00:14:02]Jó.

[00:14:02]Akkor mi volt az egyik fontos cikk?

[00:14:05]Ez arról szólt, hogy hogy nagyon erős, ehhez már kellettek adatok, hogy nagyon erős a kapcsolat aközött, hogy egy csapat játékosainak mekkora az értéke, mennyi mekkora a bértömeg, amit kifizetnek, és hogy milyen sikeres ez a csapat.

[00:14:20]Ez egy nagyon erős összefüggés.

[00:14:25]Ez 30 éves is így volt, és most is, most is így van.

[00:14:27]Persze mindig van az, hogy a Lester megnyeri a bajnokságot, de azért ez nem tudom, 500 évente egyszer van.

[00:14:36]Oké.

[00:14:36]Hogyha ez a helyzet, hogy a bértömeg és a teljesítmény között van egy nagyon erős kapcsolat, akkor az, hogy milyen bőrszínűek a játékosok, nem kell, hogy számítson, mert a bér az minden minden adatot, ami a játékos képességeire vonatkozik, az felszívja.

[00:14:53]Tehát, hogyha azt teszteljük ezt a kapcsolatot, és hozzávesszük azt, hogy milyen milyen bőrszínűek a a játékosok, akkor nem kéne, hogy ez számítson.

[00:15:01]Amikor ezt megnézték a 90-es évekre, akkor azt találták Angliában azt találták, hogy számít.

[00:15:05]És azok a csapatok, ahol több fekete játszik, azok kevesebb pénzből tudnak ugyanolyan sikert elérni.

[00:15:13]Tehát magyarán van egy ilyen diszkrimináció, hogy jellemzően alulfizetik a fekete vagy színes bőrű játékosokat Angliában.

[00:15:21]Ez mára nagyjából eltűnt ez a ez a különbség, de ez egy nagyon fontos dolog volt, és ehhez már kellettek adatok.

[00:15:29]Tehát ugye ez csak onnan akarok elmondom, hogy honnan van nagyon sok adat, de hogy innen indulunk, hogy tudjuk a játékosok fizetését, tudjuk a teljesítményét, és meg tudjuk figyelni a a hátterüket, és mert ebből is ki lehet főzni.

[00:15:40]Nagyon fontos és nagyon nagyon érdekes dolgat.

[00:15:43]És és ahol bocsánat még csak befejezve, hogy ahol most tart a dolog, az az, hogy a játékosok rengeteg szenzort viselnek magukon a testükön, ami elképesztő mennyiségű biometrikai adatokat gyűjt, meg ezen kívül sokkal több kamera van, és azon sokkal több minden van.

[00:15:58]Ezeket már nem, ezek nem élhetők el.

[00:16:03]Nyilvánosan néha egy-egy ilyen adat kikerül, amikor lényegében a játékosokat másodpercenként a szív ritmusát vagy valami ilyesmit mérnek.

[00:16:09]Egy-egy meccsre kiraknak ilyen adatokat.

[00:16:12]Ugye ez elképzelhetően mennyi.

[00:16:14]Tehát ugye ahány másodperc van egy játékban, meg ahány játékos a pályán van, ekkor az adat.

[00:16:22]Tehát mi ezekhez nem érünk hozz hozzá, de de akik akik, hogy mondjam, biológiával foglalkoznak, azok azok egy részét láthatják kedvezeknek.

[00:16:31]És a fociban ez a fajta adatforradalom, adatrobbanás, ez így összefüggésben van azzal, hogy most már tényleg ilyen elképesztő összegek forognak a a hát különösen a különösen az ilyen klub fociban meg a profi foci.

[00:16:47]Igen.

[00:16:47]Tehát ugye a ugye miért miért ekkora üzlet a tehát az már egy következmény, hogy hogy miért kerül nem tudom egy egy átigazolá miért miért fizet egyik csapat a másik csapatnak egy játékos játékogája 100 millió fontot?

[00:16:59]Ez egy következménye annak, hogy a hogy a a sport és ennyire népszerű, ennyire népszerű.

[00:17:10]És ennek szerintem több oka van.

[00:17:12]Az egyik az az, hogy hogy az emberek ki vannak az által, hogy egyre több digitális terméket fogyasztunk és egyre jobban és és a és a fizikai terméknek egy nagy része egyre olcsóbb a bérünkhöz képest.

[00:17:27]Igazából vágyunk valami valami olyan dologra, ami ami élő, ami ami nem megismételhető, és ez szerintem egy vonzalmat generál a sportközvetítések iránt.

[00:17:40]Ezért a a a globális sportközvetítési piac az az elképesztően megnőtt.

[00:17:47]Van erről is egyébként, erről is beszéltek régebben, hogy amikor először elkezdték Angliában közvetíteni a focimecseket, akkor egy hatalmas társadalmi vita volt arról, hogyha majd a tévében meg lehet nézni a meccset, akkor miért fizet neki valaki öt fontot azért, hogy kimegy a meccsre?

[00:18:02]Ez egy nagy vita volt, amikor ez elindult, már nem 60-as években talán, hogy hogy tömegesen elkezdtek meccseket közvetíteni.

[00:18:09]És közben kiderült ugye, hogy persze ez igaz, hogy meg lehet nézni, ugyanakkor a tortát elképesztően elkezdi növelni, és ha növeli a tortát, akkor egyre többen vágynak kimenni, és így kerülnek a VB-n 3000 dollárba a jegyek.

[00:18:27]És ugye a a globalizáció segítette ezt, tehát az, hogy az európai klubcsapatok vagy az amerikai NBA mindenfelé láthatóvá vált.

[00:18:34]Tehát megnőtt a a közönség nem csak az országon belül, hanem hanem nemzetközileg.

[00:18:40]És ezáltal egyszerűen több pénz több pénz áramlott.

[00:18:44]És a a harmadik dolog az pedig az, hogy a sportfogadás, ami ami szerintem egy gázosabb téma meg problémásabb, de hogy az is nagyon megnövelte mind az adat iránti igényt, mind a mind az mint azt a rengeteg pénzt, ami ami ebbe ebbe belejön.

[00:19:03]Akkor a globális képből térjünk vissza a foci pályára.

[00:19:09]Mesélj egy kicsit a legutóbbi kutatásodról, ami ami ilyen foci adatokra alapul, amiben, ha jól tudom, azt vizsgáltátok, hogy dolgozók, fogalmazzunk így, hogyan tudnak tanulni egymástól.

[00:19:23]Igen, tehát ugye ez egy nagyon fontos közgazdasági kérdés, hogy hogy a karriert az az mitől történik az emberek életében, és hogy hogyan hogyan fejlődnek a a dolgozók.

[00:19:33]Még egy előnye van csak előjáróban a sport használatnak, hogy nagyon sokszor a karrier az 10-15 év alatt töményen lezajlik.

[00:19:42]És emiatt emiatt könnyebb például azt is megnézni, hogy valaki hogyan fejlődik, mert annyira összetömörítve jelenik meg.

[00:19:48]Tehát érdekli általában a közgazdászokat az, főleg a a a munkaerő munka munka munkaazdászokat, hogy hogy akkor akkor igazából mitől emelkedik valakinek a bére jobban, mint valaki másé?

[00:20:04]Mitől mitől lesz valaki jobb?

[00:20:06]Egyszerre kezdünk, és mitől lesz valaki sikeresebb, mint a a másik?

[00:20:12]Nyilván ennek sok sok oka van, de az egyik az az, hogy milyen környezetben milyen környezetben tudsz dolgozni.

[00:20:20]És és ebben a kutatásban Szabó Bence kollégámmal a Corbinuszról azon azon kezdtünk el gondolkozni, hogy hogy az a körny az a közvetlen környezet, amiben dolgozol, az mennyire segít a te karrieredben, hogyan növeli a a béredet később.

[00:20:38]És azt találtuk, hogy pontosabban azt a fociban is találtuk, hogy számít az, hogy a körülötted lévő emberek milyen jók, és mennyire tudsz tőlük tanulni.

[00:20:46]Ezt már megtalálták más környezetben is.

[00:20:49]Mondjuk meg lehet változadatokon is ezt ezt nézni.

[00:20:50]A foci annyiban speciális, hogy nem csak azt látod, hogy kik vannak körülötted, hanem azt is látod, hogy hogy mennyi időt töltesz velük.

[00:21:00]Ez egy nagy különbség, visszautalva arra, amiről korábban beszéltünk, hogy meg lehet figyelni, hogy a munkahelyeden mi történik.

[00:21:09]És meg lehet azt nézni, hogy az emberek mennyi időt töltenek együtt.

[00:21:13]Meg lehet ezt nézni két fajta módon.

[00:21:15]Egyrészt az, hogy hány percet töltenek együtt a pályán, és meg lehet azt is nézni, hogy mennyit passzolnak egymásnak.

[00:21:21]Ugye a pass adat az megint csak egy fantasztikus fantasztikus jellemzője a sportadatnak, hiszen egy interakciót két ember között meg lehet annak van formája, hogyha te egy kollégáttól megkérdezel valamit, vagy együtt átbeszélnétek, hogy mi volt a nem tudom én a reggeli parlamenti közvetítésen, ennek nincs nyoma.

[00:21:46]Tehát látszik az, hogy te milyen terméket állítasz elő, de az, hogy ez hogyan készült, annak igazából nincs nincs nyoma.

[00:21:51]Evvel szemben a fociban nem csak a gólt látjuk, amiről már vagy a kapuralövést, amiről volt szó, hanem látjuk, hogy előtte mi történik az összes összes paszt.

[00:21:59]És és ebben a kutatásban két érdekes eredményünk van.

[00:22:04]Az egyik az az, hogy nem elég az, hogy hogy olyan emberek között vagy, akik kimagaslók.

[00:22:10]Ez is segít, de igazából ami fontos az, hogy mennyi időt töltesz velük, és az, hogy mennyit kollaborálsz, mennyit passzolsz velük.

[00:22:17]Ez az, ami igazából azt fogja előrevetíteni, hogy milyen gyorsan tud a te béred emelkedni, vagy vagy mennyire mennyire fejlődsz jól.

[00:22:26]Ugye a békről beszéltem, ami még megint csak speciális a sportban, hogy mögé lehet nézni, hogy te tényleg fejlődtél-e.

[00:22:33]Ez például a FIFA című játékból vannak adatok, amik a amik a k amik a passzolási képességre, hogy te mennyire jól tudod átvenni a passzokat egy ilyen technikai képességre, illetve az, hogy milyen gyorsan futsz.

[00:22:47]És az látszik, hogy a futás az nem változik, hogyha jobb játékosok körében, vagy viszont a technikai képességet, hogy átvedd a paszt, az meg igen.

[00:22:54]Tehát nem csak azt látjuk, hogy gyorsabban emelkedik a béred, de meg tudjuk azt is mondani, hogy ez tényleg valami teljesítménytől van-e, vagy valami mástól.

[00:23:03]És azt látjuk, hogy hogy ez a a magasabb béremelkedés az együtt jár avval, hogy a te technikai képességeid, például a passzolási képességed, az javul.

[00:23:14]Evvel szemben egy placebó dolog az az, hogy viszont az, hogy te milyen gyorsan futsz, annak mindegy az, hogy te milyen jó minőségű játékosokkal vagy együtt, mert ez attól függ, hogy mennyit futsz, meg milyenek az izmaid, meg meg mennyit mennyit vagy konditeremben.

[00:23:32]Tehát ezeket ezeket nehezen nehezen lehet megnézni más adatokon.

[00:23:34]És egy másik érdekes dolog az az, hogy azt is látjuk, hogy viszont a hátránya annak, hogyha nagyon jó partnerekkel vagy együtt, az az, hogy te kevesebbet fogsz játszani, és ha kevesebbet játszol, akkor kevesebbet is fogsz kollaborálni.

[00:23:52]Tehát van egy ilyen tulajdonképpen egy ilyen két élű fegyver ez, de egy egy ilyen egymásnak egymás öss feszülő dolog, hogy ha elmész egy nagyon jó csapatba, egy nagyon jó közösségbe, elmész egy olyan tanácsadó cégbe, ami piacvezető, akkor ott ugyan körbevesznek nagyon jó játékosok, de kevesebbet fogsz játszani, és összességében lehet, hogy rosszabbul jársz, mintogyha elmész egy lentebb lévő céghez, ahol ugyan oan picit kevésbé jó csapatban dolgozol, de több de többet fogsz játszani és többet fogsz együttműködni a náladnál jobb játékosokkal.

[00:24:29]És ugye ennek van egy ilyen szakpolitikai következménye is, hogy ha azt szeretnénk, hogy bizonyos embercsoportok jobban tanuljanak és és jobban fejlődjenek, akkor nem elég őket berakni nagyon jó egy nagyon jó csapatban, hanem segíteni kell azt, hogy ők hogy ők többet tudjanak együttműködni a jókkal, és ráadásul lehet, hogy nem is a legjobb helyre kell őket berakni, hanem inkább egy olyan helyre, ahol több lehetőséget fognak kapni.

[00:24:53]De ez akkor most ilyen foci nyelven azt jelenti, hogy akkor egy ilyen tehetséges kezdő egy ilyen közepes csapatban gyorsabban Igen.

[00:25:03]Tehát ez a Dortmund igazából ugye a a Dortmundnak van egy ilyen modellje, hogy nagyon sok tehetséges fiatalt vesznek meg, és azoknak nagy lehetőséget adnak.

[00:25:13]És persze vannak tapasztalt játékosok, akiktől tanulhatnak, de sokkal inkább jutnak játékpercekhez.

[00:25:21]Evvel szemben azok a tehetséges játékosok, akik elmennek mondjuk egy Arsenalba vagy egy Manchester City csapatba, azok környezetében ugyanott vannak a sztárok, de ők kevesebbet fognak ebből profitálni, mert kevesebb alkalom lesz velük együtt játszani.

[00:25:33]Üm ez a foci foci nyelven a focin nyelven a a történet, de hogy itt ugye ehhez kellenek, tehát hogy milyen adat kellett kellett hozzá, ugye kellett a játékosoknak a a bére, ami jön egy egy formából.

[00:25:52]Kellett az, hogy a játékosoknak a a transzferértéke, hogy hogyan alakul a hogyan alakul az értéke, azért, hogy ne legyen az, hogy már eleve jobb játékos az, aki csak gyorsabban nő a Bre.

[00:26:03]Tehát egy csomó statisztikai problémához kellettek ezek az adatok.

[00:26:08]Kellett az, hogy valaki hány percet játszik, kellett az, hogy milyen milyen ép hogyan működik a csapatban, hogy néz ki a passz pass hálózata.

[00:26:18]És még egy dolog, ami ami ehhez hozzátartozik eredményként, hogy amikor egy játékos elmegy egy másik csapatba, ez a megemelt tudás vagy megemelt bérszint, ez ez utána tovább él.

[00:26:26]Tehát nem az van, hogy utána akkor ennek ennek lőttek, hanem felhalmozódik egy tudás.

[00:26:34]Ha jól értem, hogy akkor nem tudom, elmegy egy másik csapatba, és ott is ugyanolyan jók a passz.

[00:26:38]Igen, így, így van.

[00:26:38]Ott is, ott ott is ugyanolyan jól fog teljesíteni, és a bérében is meg tudja tartani ezt az eredményt, amit amit amit elért.

[00:26:46]És volt egy másik kutatásotok, ahol szintén a a passzolásból próbáltatok levonni ilyen munkaerőpiaci, hogy mondjam, következtetéseket.

[00:26:56]Igen.

[00:26:56]Ugye passzadnak az összegyűjtése meg a meg a feldolgozása az sok munka volt, úgyhogy azért De ez a ez a második cikk innen innen indult a dolog.

[00:27:04]Ez volt az, amire az elején utaltam, hogy volt egy olasz kollégám, és velem sokat dolgoztunk egész más témán, és onnan jött ez a dolog.

[00:27:12]Ugye sokszor tényleg az a motiváció, hogy van egy probléma, amit szeretnénk megválaszolni.

[00:27:18]A a a a kezdeti kérdés az az volt, hogy a sokszínű szervezetek hogyan tudnak együttműködni, és erre van sok eredmény, mondjuk városokra vonatkozóan olyan szempontból, hogy azok a városok, ahol sokszínű a a munkaerő összetétele, azok kreatívabbak, gyorsabban tudnak nőni.

[00:27:40]De egy városban ezt nagyon nehéz megfigyelni.

[00:27:44]Ugye nem tudod, hogy ki kivel találkozik.

[00:27:46]Meg tudsz nézni megint csak cégeket, hogy egy cégeken cégeken belül mi történik, de ott megint csak nem tudom megnézni azt, hogy ki kivel dolgozik együtt.

[00:27:54]És azt akartuk egy kicsit jobban megérteni, hogy emellett a összefüggés, hogy hogyan működik a sokszínű társadalom és a és a a a te a teljesítmény milyen milyen milyen mi van mögötte.

[00:28:11]És ugye ez fontos, mert van globalizáció, ugye, tehát itt megint van egy nagy általános kitekinthetősége ezeknek az adatoknak, mert nagyon sok sok nemzetiségű szervezet van, ugye multinacionális cégek, tehát ez nem csak egy nyilván fociban ez extrém, hogy sokszor egy csapatban nincs is hazai játékos, de egyébként ez egy jellemzője a nemzetközi gazdaság legalább egy részének.

[00:28:36]Tehát amit találunk, az nem lesz feltétlenül jellemző a telexre, de jellemző lesz egy csomó multicégre.

[00:28:44]És azt néztük meg, hogy a a hasonló kultúrá kultúrájú játékosok, és ezt majd mindjárt definiálom, azok jobban működnek együtt, vagy kevésbé, többet passzolnak egymáshoz, vagy vagy kevesebbet.

[00:28:58]A hasonló kultúra az a mi esetünkben azt jelenti, hogy ugyanolyan országból jöttek, vagy pedig ugyanolyan történelmi, tehát közös történelmű országból jöttek.

[00:29:08]Mondjuk egy spanyol-argenentin ott ez egy az egyik ugye egy gyarmatosítósal volt gyarmata, vagy vagy francia marokkói, ugye nagyon sokszor a nyelv is megőrizték a gyarmatosítónak a nyelvét, de hogy vannak más esetek, ahol ahol régebben egy ország voltak, aztán aztán külön váltak.

[00:29:29]És azt találtuk, hogy azok a játékos párok, amelyek ugyanolyan kulturális háttérből jöttek, többet többet passzolnak, és ráadásul nem csak, hogy általában többet passzolnak, de amikor egymásnak, bocsánat, igen.

[00:29:43]Tehát ez fontos, igen.

[00:29:45]Tehát, hogy egymásnak többet, többet passzolnak.

[00:29:49]És ez még fokozottabban igaz, amikor egy ilyen bonyolultabban, vagy vagy egy egy összetettebb együttműködésre van szüksége, amikor én passzolok neked, és te visszapasszolsz, és így tovább.

[00:29:58]Tehát amikor egy ilyen progresszív passz, oda-vissza pass zajlik, akkor még sokkal magasabb ez a ez a ez a hasonlósági prémium igazából.

[00:30:12]És megint az, hogy ahhoz, hogy ezt ki tudjuk mondani, ehhez ehhez elég bonyolult rendszer kell, mert ugye elképzelhető az, hogy van, hogy olasz hátvédek vannak, Bonucsi és Kiel líni, és azok egymásan passzolgatnak állandóan, mert úgy épül föl a csapatjáték, hogy hogy a védők egymásnak passzolgatnak.

[00:30:33]Igen, ezt akartam kérdezni, hogy ezt nem az határozza el meg, hogy hol vagy a pályán, vagy mi a feladatod?

[00:30:36]Tehát nyilván a csatár meg a meg a védő egy nemzetiségű, akkor ők nem fognak egymásnak túl sokat passzolni még, hogyha akarnak akkor se.

[00:30:46]Ez abszolút így van.

[00:30:46]Ezért kell 10 millió passzadat, mert azért kell 10 millió passzadat, és azért kell ugye öt topligának nyolc-kilenc évada, mert annyi mindenre kell odafigyelni, hogy tényleg azt tudjuk mondani, hogy hasonlítsunk össze lényegében egy adott játékosnak a saját passzait a többi játékos felé, és nézzük meg azt, hogyha hasonló meg ha különbözik.

[00:31:14]De közben figyeljünk oda arra, hogy a két cél, a két céljátékosnak mik a saját jellemzői.

[00:31:19]És ehhez elkép ehhez nagyon sok adat és nagyon, hogy mondjam odafigyelő statisztika kell, hogy hogy ezt ezeket ki tudjuk szűrni.

[00:31:30]az, hogy hogy ugye az attól attól függ, hogy mi a szereped.

[00:31:34]Ahogy mondtad, a védő és a csatár kevesebbet passzol, de ezen kívül is, hogyha országok specializálódnak bizonyos típusú játékra és bizonyos típusú és és sok az olasz védő és sok a francia csatár és a francia csatár középp vagy támadó középpályások egymásnak passzolgatnak, meg az olasz védők is egy csapaton belül, akkor ez önmagában okozhat egy ilyen érzéki csalódást.

[00:31:58]Tehát ezekre mind oda kellett oda kellett figyelni.

[00:32:02]És milyen eredményre jutottunk?

[00:32:03]Hát erre az eredményre jutottunk, hogy azok a játékosok, akik hasonló országból vagy hasonló kultúrái országból jönnek, azok többet passzolnak.

[00:32:09]Szerintem az egyik érdekes eredmény az, hogy ugye mindjárt megmondok egy pár dolgot.

[00:32:15]Az egyik az, hogy az, hogy az, hogy valaki ugyanabból az országból jött, vagy pedig hasonló történelmi hátteri országból, az ugyanaz.

[00:32:24]Ez egy meglepő eredmény volt, mert ezt ezt nem gondoltuk.

[00:32:26]Tehát egy argent, két argentin meg egy argentin és egy Paragi, az ugyannyit fog egymásnak passzolni.

[00:32:34]Ezelől igazából két kivétel van.

[00:32:34]Az egyik az a volt Szovjetunió tagországai, a másik pedig a volt jugoszláv tagkörtársaságok.

[00:32:42]Tehát ott látszik, hogy valami és a harmadik az még a, ha jól emlékszem, akkor az brit helyzet, ahol ez nincs, ahol ahol azok az országok vagy nincs nincs ez a prémium, vagy pedig vagy pedig igazából negatív.

[00:32:57]Tehát a konfliktus az valahogy ilyen nagyon sokáig és nagyon fura módon is egy kicsit túl tud élni.

[00:33:04]Tehát és azt láttuk és ezen kívül ezt össze lehet vetni avval, hogy tudjuk, hogy a játékosok egy jobb játékosnak többet passzolnak, mert azt gondolják, hogy jó, hogyha egy jobb játékosnál van a labda.

[00:33:15]És azt lehet mondani, hogy ez a ez a prémium, ez körülbelül annak felelne meg, mintogyha valaki 10%-kal jobb lenne.

[00:33:22]Tehát akkor akkor passzolok valakinek egy hasonló játék, hasonló országból jött játékosnak.

[00:33:31]Akkor passzolok szívesebben, hogyha 10%-nál nem rosszabb, mint egy másik másik lehetőség.

[00:33:40]Ami 10%-nyi különbség.

[00:33:40]Ugye, hogyha egy játék, egy játékosok 10-20 millió eurót érnek, akkor az egy átlagosan az a mi adatunkban az ilyen 1 millió EUR 800000 EUR körötti különbség.

[00:33:51]Tehát a prémium az az annak felelne annak felel meg, mintogyha valaki ennyivel többet érni ennyivel.

[00:33:59]Szóval, hogy hogy ha én egy spanyol játékos vagyok, akkor akkor is passzolok egy másik spanyol játékosnak, hogyha ő mondjuk tehát, hogy van egy én egy spanyol játékos vagyok, van egy spanyol meg van egy magyar játékos, akiket passzalhatok.

[00:34:10]hogyha ez a két játékos egyforma képességű, akkor a spanyolnak nagyobb valószínűséggel fogok, hogyha a magyar játékosnak 10% több értékben kell jobbnak lenni ahhoz, hogy inkább passzoljak.

[00:34:24]Ü és ez nem tudom egy multi centerben akkor mit jelent?

[00:34:32]Szerintem hogy mondjam ez egy kicsit ilyen spekulatív, de hogy de hogy hanem hogy mondjam nem annyira pozitív azzal kapcsolatban, hogy nem tudom az ilyen multikultúra ugye.

[00:34:42]Oké.

[00:34:42]Tehát ez ez azt szeretném mondani Igen, ez szerintem ez ez valamilyen szempontból idézőjelben az költsége vagy az ára a multikulturális közegnek az, hogy bizony a mindennapi együttműködésben vannak korlátok.

[00:34:56]még egy ilyen elképesztően ki, hogyha végiggondolod, ugye ez egy nagyon kiézett helyzet, mert a nyelvnek igazából minimális szerepe van.

[00:35:10]Az edző megmondja egy csomó mindent, hogy mit kell csinálni.

[00:35:11]Egyébként azt látjuk, hogy az edző is kevesebbet játszat, tehát többet játszat két hasonló országból jövő embert együtt.

[00:35:21]Az edzőnél is van egy ilyen rásegítése ennek a ennek a ennek a jelenségnek.

[00:35:28]Tehát ez a ez a ez a ez ez bizonyos szempontból a költsége, hogyha csak költsége lenne, akkor azt látnánk, hogy a sok nemzetiségű csapatok azok rosszabbul teljesítenek.

[00:35:39]Hasonlítsunk össze két csapatot, mind a kettőnek 250 millió euró az értéke.

[00:35:41]Az egyik az sokkal diverzebb, mint a másik.

[00:35:46]Akkor azt kéne látnunk hasonlóan a bőrszínre, hogy hogy rosszabbul teljesítenek.

[00:35:51]Ez viszont nincs.

[00:35:51]A a az, hogy mennyire mennyire sokféle egy csapat, annak nincs hatása arra, hogy hogyan teljesít, ha figyelembe vesszük a csapatok játékosoknak a képességeit.

[00:36:08]Ebből az következik, hogy van egy pozitív oldal, ami ellensúlyozza ezeket a tranzakciós költségeket, vagy kommunikációs költségeket.

[00:36:13]az, hogy hogy más előnyei vannak, hogy kreatívabbak, hogy többféle játékot tudnak játszani satöbbi.

[00:36:23]Mi a következtetése a a multi cégeknek?

[00:36:27]Én azt gondolom az, hogy hogy ahhoz, hogy erre válaszoljunk, meg kell érteni, hogy ez miért van, hogy ez azért van, mert mert van valamiféle favoritizmus, hogy én tudom, hogy a magyar játékos jobb, mint spanyol, de mégis csak a spanyolnak akarok adni, mert mert azt ő mellett mert azt akarom, hogy neki jó legyen.

[00:36:47]Vagy pedig egyszerűen jobban ismerjük egymást, és könnyebben működünk együtt.

[00:36:52]Most ezt nem részletezem, mi azt találjuk, hogy ez az utóbbi, ez sokkal valószínűbb.

[00:36:55]Tehát tehát igazából ez egy költségmegtakarítási forma bizonyos szempontból.

[00:36:59]És ennek a szakpolitikai következtetése pedig az, hogyha egy sok nemzetiségű szervezetben dolgozunk, akkor nagyon fontos az, hogy a különböző helyről jöttek, az helyről jött emberek együtt tudjanak lógni a munkán kívül.

[00:37:14]Tehát hogyha le akarnék egy szakpolitikára fordítani, vagy egy munkahelyi politikára, akkor hogyha egy olyan csapatot vezetsz, ahol nagyon sokféle ember dolgozik, akkor ügyködj azon, hogy a munkán és az edzésen kívül is legyenek olyan olyan helyzetek, ahol ezek az emberek megismerik egymást.

[00:37:34]Fontos az, hogy valamennyire megtanuljanak egy nyelven beszélni, de az is fontos, hogy töltsenek időt együtt, és akkor így lehet csökkenteni ezeket a súloldásokat.

[00:37:42]olyan kutatásokat is végeznek ilyen foci vagy sportadatokon, ami nem kifejezetten így erre vonatkozik, hogy akkor a a focisták így egymással hogyan működnek, és akkor abból vannak le következtetéseket, hanem konkrétan az, hogy a sport az a tágabb társadalomra milyen hatással van.

[00:38:03]Ezek nagyon menő dolgok, tehát sajnos én nem nem én csináltam, de hogy ezeket nagy csodálattal olvasom.

[00:38:10]Tehát mondom, mondok két példát.

[00:38:13]Jó.

[00:38:13]Az egyik az az, hogy készülnek olyan attitűdvizsgálatok, hogy az emberek mit gondolnak egymásról, a nemzetről és a a többi emberről.

[00:38:30]Nem tudok pontosan vissza visszaemlékezni, hogy melyik foci világbajnokság előtt volt, de hogy készítettek felméréseket több afrikai országban, ahol ahol a serejtezők alatt megkérdeztek embereket arról, hogy mi a viszonyuk a saját etnikumokhoz, illetve a nemzethez.

[00:38:49]Ugye nagyon sok afrikai ország az ilyen európai ármánykodás eredményeként jöttek létre a határok.

[00:38:56]Nagyon sok etnikum létezhet egy országban, etnikumok átlóghatnak országhatárokon.

[00:39:03]Tehát ez egy ez egy ez egy terített probléma, hogy hogyan jönnek létre országok meg meg nemzetek, ugye azok, amelyek nem nem nemzetállamként születtek.

[00:39:13]És akkor megkérdezték az embereket a a selejtezők során erről, és azt találták, hogy amikor a csapat nyer, és akár bejut a a továbbjut a vagy bejut a a a világbajnokságra, akkor az emberek sokkal pozitívabban nyilatkoznak a nemzetükről, és sokkal elfogadóbban nyilatkoznak az országban lévő több többi etnikumról.

[00:39:41]Tehát amikor az a kérdés, hogy kivel azonosító azonosítja önmagát inkább az etnikummal az országgal, akkor eltolódik az országérzés irányába, és és megengedőbbek is, vagy elfogadóbbak is lesznek a többi etnikumban.

[00:39:55]Hát ez már eleve eleve eleve eleve eleve gyönyörű.

[00:39:59]És ugye ehhez az kellett, hogy a felmérések pont meccsek előtt és után legyen.

[00:40:04]Tehát lényegében meg tudod azt nézni, hogy mi volt előtte valahol, meg mi volt utána, mégogyha más embereket, de hasonlóakat kérdezel kérdezel meg.

[00:40:15]És ezenkívül még azt is meg lehet nézni, hogy amikor egy csapat tovább jut vagy nem, mert összehasonlítunk olyan helyzeteket, amikor valaki épphogy tovább jutott a VB-re, meg épphogy lemaradt róla, és azt látjuk, hogy a továbbjutó csapatokban erősödött fel ez a ez a nemzeti érzés.

[00:40:33]De ez szerintem gyönyörű, ugye, hogy hogy a hogy a sportnak van egy ilyen közösség formáló ereje.

[00:40:43]Akkor a mostani VB-nek is lehet ilyen.

[00:40:45]Én azt gondolom, tehát hogy hogy hogy ez egy tök ez egy nagy vita néha barátokkal vagy most nemrég diákokkal is beszélgettem erről, hogy hogy ez igazából egy ilyen nem, tehát egy ilyen rossz értelemben vett nacionalista hangulatot erősít föl, vagy egy jó értelemben vett nemzettudatot.

[00:41:05]Én ehhez nem értek, de hogy azt gondolom, hogy van igenis egy csomó országban, főleg a kisebb országokban van egy nemzet formáló ereje.

[00:41:11]Ugye DJ Drogba, aki egy nagyon híres és igen fantasztikus elefánts csontparti futballista volt, és a Chelseavel nyert Bajnokok Ligáját.

[00:41:21]Nekem az egyik kedvenc kedvenc játékosom.

[00:41:24]Ő effektív részt vett tulajdonképpen a polgárháborús hangulatnak a csitításában.

[00:41:31]Tehát egy komoly szerepet játszott, hogy akkor most itt a VB, össze kell fogni.

[00:41:39]Érdemes, aki akit ez érdekelni nézzen, nézzen utána egy be lehet futni egy egy rókajukba abba, hogy hogy mennyi minden történt ennek ennek kapcsán, és a politika és a sport hogyan hogyan fonódott össze.

[00:41:54]Ö tehát, hogy hogy így tud, ha azt gondoljuk, hogy a hogy egy nemzettudatnak van pozitív a haszna, de az, hogy összehozzon embereket, erre szerintem erre szerintem képes.

[00:42:09]Vagy van egy másik nagyon általam imádott cikk, sajnos seén írtam, de az egyik legrigyebb vagyok erre a cikkre.

[00:42:15]Az arról szól, hogy Mohamed Salaam megérkezik Liverpoolba és aki ugye egy aki egyiptomi játékos és egy fantasztikus futballista, ami kint van most is a a VB-n, de egy tényleg egy elképesztő ember, tehát hogy hogy őt is érdemes megnézni a karrierjét, egy tényleg nagyszerű nagyszerű sportoló, rettentően szimpatikus, nagyon sok jótékonysági dologban vesz részt, nagyon közvetlen és egy elképesztő, tényleg egy fantasztikus, fantasztikus játékos.

[00:42:46]Ő megérkezik, megérkezik Liverpoolba és és egy gyakorló muszlim, tehát mindenki tudja róla, hogy ő muszlim, tartja a a a Ramadánt és és és ez egy köztudott és és egy előtérbe tolt valami.

[00:43:02]És akkor az a kérdés, hogy hogy alakul az iszlámmal és a muszlimokkal szembeni közvélekedés Angliában.

[00:43:15]És ha majd elmondok egy picit többet az adatokról, de hogy az a kérdés, hogy hasonlítsunk össze Liverpool szurkolókat és hozzájuk hasonló például Everton vagy Manchester United szurkolókat.

[00:43:25]Az egyiknél megjelenik Mohamed Sala, a másiknél nem jelenik meg Mohamed Sala.

[00:43:31]Tehát ugye ez a ez a ez az össze összevetés.

[00:43:33]És nézzük meg, hogy hogy alakul a a iszlámról alkotott vélemény, vagy a muszlimokkal szembeli ellenérzés.

[00:43:44]A Liverpool szurkolók és a hozzájuk hasonló mondjuk Everton és ugye Everton a másik liverpooli csapat, Everton és Manchester City szurkolók között.

[00:43:55]És akkor azt látjuk, hogy hogy az egyik adat az a az a Twitterből, mai nevénből származik, akkor még Twitter, amikor nézik azt, hogy az emberek elképesztő sok adaton, hogy hogy miket miket írogatnak, és azt látják, hogy a muszlim ellenes szövegek számot tevően csökkennek a Twitteren azok körében, akik valószínűleg Liverpool szurkolók szemben hasonló ugye Liverpool másik részén élnek az Everton szok, tehát részben Everton, részben Manchesteri.

[00:44:24]szurkolókkal szemben azt látják, hogy abban a rendőrségi helyen, ahol a ahol a legtöbb Liverpool szurkló él, ott csökken a muszlimok elleni fizikai atrocitás, megint csak szemben egy hozzáhasonló angliai helyekből összerakott kontrollcsoporttal.

[00:44:47]És és ugye ebből az derül ki, hogy amikor van egy ilyen nagy sztár, akihez akivel tudsz azonosulni, az meg tudja változtatni az előítéleteket.

[00:44:57]Van egy olyan, hogyha egyszer megtaláljátok ezt a bejátszást, van egy ilyen bejátszás, amint azt éneklik fehér, nagyobb darab angol szurkolók, hogy ha nálunk játszik Szala és ilyen jól ilyen gólokat lő, akkor én is muszlim szeretnék lenni.

[00:45:22]azért ez valami tehát hogy hogy megint csak nagyon sok fajta adat és a végén végén egy ilyen egy ilyen nagyon érdekes és fontos eredmény.

[00:45:31]Még egy témára akarnék kitérni, ami ami szintén egy olyan téma, amihez neked is kapcsolódik kutatásod, ami ami inkább az, hogy közgazdászok vonnak le olyan következtetéseket ilyen sportadatokból, ami viszont magára a sportra vonatkozik, és olyan dolgokat érint, ami valószínűleg minden focir drukkert nagyon érdekel, például, hogy a bírók tényleg fújnak-e az egyik csapatnak, vagy a másiknak.

[00:45:57]Kérlek, meséljel egy kicsit erről a kutatásodról is.

[00:45:59]Oké.

[00:45:59]Ez is egyébként nem a foci, tehát hogy annyiban nem tudom, próbálom majd átkeretezni, hogy hogy nem nem csak a fociról szól, hanem általában ugye az az egy tehát ugye az, hogy csalnak-e a bírók, az nyilván fontos, hogyha azért csalnak, mert korruptak, az nyilván meg ugye vannak olyan országok, holalmas korrupciós botrányok voltak, tehát az Nyilván a sporthoz jobban köthető probléma, de az akkor is érdekes, hogy ha csak azért ha nem csalnak, de tendenciózan valahogy ítélnek, az nem csak a sport miatt érdekes, hanem azért is, hogy azt lát lássuk, hogy azok, akik döntési helyzetben vannak, azokat milyen nyomás éri.

[00:46:49]Ugye van egy csomó olyan helyzet, hogy valakinek egy bírónak vagy egy vagy egy menedzsernek valamilyen döntést kell hoznia, és érdekel minket általában az, hogy hogy tendenciózan valamelyik irányba torzít-e az ő ő döntésük.

[00:47:05]A van egy elég híres korábbi cikk, ami a ami azt mutatta meg, hogy a hogy a bírók az otthon játszó csapatot avval segítik, hogy amikor veszés, egy góllal vesztésre állnak, akkor több extra időt adnak.

[00:47:26]Ez ez az a ez az a cikk, am hosszabbításban.

[00:47:28]Igen, bocsánat.

[00:47:28]Tehát hosszabbítás hosszabb akkor, hogyha a hosszabbítás elején az otthon játszó csapat vez van egy gólos hátrányban szemben avval, mintogyha a vendégcsapat lenne egy gólos hátrányát hasonlítsunk össze két olyan helyzetet, mind a két esetben egy gól különbség van a két csapat között a 90.

[00:47:48]percben.

[00:47:48]Nézzük meg, hogy mi történik az otthonjátszó csapatokkal és a a a vendégcsapatokkal.

[00:47:55]És azt látjuk, hogy az otthonjátszó csapatok es amikor az otthonjátszó csapatok állnak vesztésre, akkor egy ilyen 20 másodperccel, 15-20 másodperccel hosszabbak a hosszabbítások.

[00:48:07]Ezt a ezt a eredményt, ezt még úgy nézték, hogy valaki a tévében kiírogatta spanyol bajnokságból a ezeket az adatokat.

[00:48:18]lényegében amit mi csináltunk, az az, hogy azt mondtuk, hogy hogy és azt mondták, hogy ennek az az oka, hogy a tömeg, az otthoni tömeg az egy ilyen nyomást gyakorol a bírókra, és ezért is mondom egy picit nyilván, hanem hanem akkora a zaj, akkora az üvöltés, hogy lényegében az magukkal ragadja a a a bírókat.

[00:48:44]És ugye ez megint igaz, nem csak erre az esetben.

[00:48:46]Sokszor van az, hogy egy olyan olyan helyzetben kell valakinek döntést hozni, hogy az egyik félnek a helyi támogatottsága, a sajtó satöbbi erősebb.

[00:48:55]És ezáltal van egy nyomás, nem egy korrupt nyomás, de mégis egy egy nyomás.

[00:49:00]És hogy így szíve tulajdonképpen szívességet tesznek annak a csapatnak, ahonnan a nyomás jön.

[00:49:04]És akkor mi azt azt gondoltuk, hogy a hogy a covid az egy az lehetőséget ad, hogy ezt teszteljük, ezt a mechanizmust jobban teszteljük, mert ugye ott üres stadionok előtt játszották meccseket, tehát össze tudjuk hasonlítani ezt a mínusz1 plusz különbséget akkor, amikor vannak nézők, meg amikor nincsenek nézők.

[00:49:24]Hogyha hogyha tényleg az van, hogy a közönség okozza ezt a nyomást, akkor amikor nincsen nézők és nincsen közönség, akkor ez eltűnik.

[00:49:33]Ugye ezt ezt várjuk.

[00:49:38]Oké.

[00:49:38]Első eredmény az a megint megnéztünk öt ligát és egy csomó évet.

[00:49:44]Nem csak a covidat, hanem előtte utána.

[00:49:46]Igen.

[00:49:46]Csak tiszte akarom, hogy a covid alatt is vizsgáltátok meg.

[00:49:49]Igen.

[00:49:49]Meg a tehát hogy hogy hogy szemben néhány évad Spanyolországgába itt megnéztünk a top öt ligát és megnéztünk jó néhány évet a covid előtt és a covid időszakot meg valamennyit valamennyit utána.

[00:50:01]Ugye voltak olyan indekok, hogy valahány néhány ezren lehettek, meg volt amikor nulla.

[00:50:05]Ezeket is ezeket is megnéztük.

[00:50:10]Hatászünet.

[00:50:10]Ugye most mindenki elgondolkozik, hogy na mi fog mi mi lesz az eredmény.

[00:50:13]Az egyik eredmény az, hogy ez a különbség még mindig van.

[00:50:16]Tehát ez a 2010-es években is van az, hogy a bírók azok tendenciózusan, 15 másodperccel, vagy nem tudom pontosan mennyivel a hosszabbítást tovább engedik, hogyha a hogyha hazai másod másodpercekről van szó.

[00:50:36]Ugye ez nem olyan rengeteg, de azért valamennyi, ugye, tehát hogy ez ez ezt nem én azt hittem, hogy itt ilyen percekről nem nem ez ilyen ez ilyen ez ilyen 10-15 másodperc.

[00:50:45]Ez nem sok, ugye?

[00:50:45]Tehát nem, mert hogyha ha ez három perc lenne, az nagyon könnyen kiderülne.

[00:50:50]Hm.

[00:50:51]Ugye mindig rengeteg minden történik.

[00:50:53]Ezeket azért kell nagy adat, mert rengeteg minden van egy meccsen, és ezeket össze kell össze kell építeni, hogy mennyi tehát mi azt csináljuk, hogy építünk egy modellt, ami megprediktálja az események alapján, hogy milyen hosszúnak kéne lennie a hosszabbítás, és akkor ebbe tudunk korrigálni, ha bármi probléma lenne.

[00:51:11]És akkor az derül ki, hogy a covid alatt pont ugyanúgy működik ez a hatás, mint a covid, mint a covidon kívül.

[00:51:17]Tehát magyarán nem arról van szó, hogy a közönség okozza, hanem hanem valami más.

[00:51:23]És akkor ezen ezek után jön az igazi negatív eredmény, vagy nem tudom, szomorú eredmény, hogy ez a hatás, ez ráadásul onnan jön nagyon nagy részben, hogy az esélyes csapatok, akik otthon játszanak, azok nyernek a bírói döntéseken.

[00:51:39]Tehát amikor a nem tudom Real Madrid a Celta Vigoval játszik otthon és vesztésre egy góllal, akkor fogja megkapni ezt a bírói támogatást, és nem pedig nem pedig nem pedig össze-vissza van.

[00:51:52]Tehát kifejezetten a hazai a hazai csapatoknál.

[00:51:54]És ebből az következik, hogy igazából nem a közönségtől jön ez a nyomás, hanem a hanem a hazai csapatnak a covid alatt is ott lévő sztárjaitól, bírói stábtól, a a vendéglátó intézménytől jön.

[00:52:08]Tehát van továbbra is nyomás, de ez sokkal inkább a a csapatoktól jön, és a nagyobb, erősebb csapatoktól erősebb nyomás jön.

[00:52:18]Akkor fölvetődik a nézőbe a kérdés, de helló, nem korrupció ez.

[00:52:23]Ugye ezt sose lehet teljesen kizárni, de mi azt megnéztük, hogy azoknak a bíróknak, akik inkább adnak hosszabb több másodpercet a vesztélyes álló csapatnak, azok utána sikeresebbek-e, és többet fújnak-e bajnokságban, vagy több vagy több vagy esetleg európai ligákban fújnak.

[00:52:42]Ugye az, hogy valaki Európában is tudjon fújni, ehhez kellenek az Euró a Bajnokok Ligája Európa játszó csapatok hozzájárulása is.

[00:52:51]Tehát itt lehetne egy ilyen csatorna, mi semmit nem találtunk erre vonatkozónak.

[00:52:55]Ettől persze bármi lehet, de a legvalószínűbb dolog az inkább, hogy egyszerűen van egy nyomás.

[00:53:03]A nyomás nem az emberektől jön, hanem sokkal inkább a gazdag szervezetektől.

[00:53:08]Ugye ez megint lefordítható a való életre, hogy amikor egy olyan döntésben kell egy bírónak hozni, hogy van egy gazdag házigazda és odalátogat el a kevésbé esélyes másik fél, akkor akkor válható az, hogy ilyen akár öntudatlan torzító döntéseket hozzanak.

[00:53:23]Van olyan cikk, ami a korrupcióról szól, ami hogyha jól tudom, akkor ráadásul a a te személyes érdeklődésedhez is közelebb áll, mint a Igen, ezt akartam kérdezni.

[00:53:33]Igen, mert amikor beszélgettünk az adás előtt, akkor mondtad, hogy van egy olyan tanulmány, ami nem a fociról szól, hanem a japán profi szumóról.

[00:53:38]És így nagyon örültem, hogy a költözások abban nagyon jók, hogy olyan témáról beszéljenek hosszan, amihez mélyen nem értem.

[00:53:45]Most ez fog következni az egyik leghíresebb ilyen korrupciós, ugye a korrupciónak az a nehézsége, hogy nagyon nehéz tényleg rajta kapni.

[00:53:53]Ugye ez a mai magyar valóságban is egy releváns probléma, hogy nagyon nehéz tényleg tényleg bizonyítékokat találni.

[00:54:03]sejtjük.

[00:54:03]Ugye itt a bíróknál is én azt gondolom, hogy ez nem korrupció, hanem hanem csak egy ugye nagyon sok ilyen személyesen az emberek nagyon sok ilyen ilyen torzítás van az az emberekben.

[00:54:13]Én ezt gondolom.

[00:54:15]És de hogy nehéz lenne a korrupciót számont kérni.

[00:54:17]A sumóban azt nézték meg, hogy ha valakide javítsd ki a hülyeséget, mondak tehát, hogy 15 egységet játszanak.

[00:54:26]15 15 Igen, úgy néz ki, most gyorsan elmondom, hogy 15 napig tart egy egy bajnokság.

[00:54:33]Minden birkózónak egy meccse van minden nap, ami általában 10 másodpercet tart.

[00:54:40]És igen, az a lény, az a céljuk, hogy a végére, 15 nap végére több győzelmük legyen, mint vereségük.

[00:54:44]Ez így van.

[00:54:46]És ennek van nagyon, tehát annak, hogy valaki nyolcat nyer, vagy vagy hetedet, ennek óriási szerepe van.

[00:54:52]Ugye azt nagyon szeretjük közgazdászként vagy vagy statisztikusként, hogyha van valami pici különbség, aminek nagy kül ami nagy különbséget jelent a az eredményben, ugye ilyen volt a kapufa a sumóban.

[00:55:04]En az, hogy valaki hetet vagy nyolcat nyer.

[00:55:06]Az aki hetet vagy nyolcat nyer pont azok képességben valószínűleg hasonló játékosok, de mégis óriási a a karrier szempontjából, mert ugye aki nyolcat nyer, az az az végül egy ilyen győztes rekorddal fejezi be a bajnokságot.

[00:55:20]Aki meg hetet, az meg az meg vesztes.

[00:55:22]És akkor ugye a ranglétrán igen ranglán tud el er elő menni.

[00:55:25]És így nagyon köszönöm szépen a hogyha megint tanítom ezeket a cikkeket, majd elhozlak vendégkommentátornak.

[00:55:35]És ennek ugye az a következménye, hogy nagyon nagyon felértékelődik az, hogy valaki tudjon nyolcat nyerni.

[00:55:40]És azt lehetett észrevenni, hogy amikor olyan ellenféllel játszik valaki, akinek már mindegy, mert vagy már nem tud nyerni, vagy biztosan nyert, akkor sokkal nagyobb eséllyel nyeri meg a nyolcadikat, és még ez is kevés lenne, de azt látjuk, hogy későbbi eseményekben idézőjélben visszaadja ezt a ezt a különbséget, és elvesz és könnyebben, nagyobb eséllyel veszít el olyan meccseket, ahol az ellenfele, aki segített neki ezt a nyolcadikat megnyerni.

[00:56:10]Tehát van egy ilyen quit pro jellegű viszony, amikor egymás kiett most, amikor ugye először én segítek neked, hogy pont ez a ez a karrierszempontból nagyon fontos legyen, és később majd ezt ezt visszaadod nekem.

[00:56:24]És ez ráadásul azért is nagyon érdekes, mert amikor ez a cikk megjelent, és ez ez elég nagy publicitást kapott, akkor akkor elkezdték jobban figyelni azokat a versenyzőket, akikél akik akik gyanús dolgokat csináltak, és ott el is tűnt ez a ez a hatás.

[00:56:37]Ott elég botrányok is voltak ebből.

[00:56:40]Tehát volt komoly komoly komoly komoly következménye ennek a a sportra is ennek a az eredménynek.

[00:56:48]És tényleg az benne a szép, hogy hogy van egy pici különbség.

[00:56:50]Ebből tudjuk ezt az összehasonlítást csinálni.

[00:56:56]És ebből ebből tudunk végülis a korrupció meglétére elég erős bizonyítékot találni, miközben mondjuk pénzmozgást vagy bármi ilyesmit nem látunk.

[00:57:05]De és azt amúgy azt mondjuk mondjuk egy ilyen helyzetben azt így feltételezzük, hogy mondjuk van korrupció, vagy csak egy ilyen kollegialitás, mert nyilván ezek az emberek így x mennyiség, hogy segítem a másikat, mert nekem már mindegy.

[00:57:18]Vers mindegy.

[00:57:18]Az a verseny tisztasága sérül és tehát az, hogy emögött pontosan mi történik, az mindegy.

[00:57:28]Egy egy összejátszanak játékosok, ami ami ami ami nem szabad.

[00:57:33]És van következménye a a visszatérve a a focira, annak, hogy a bírók a jobb csapatokat segítik, ennek az a következménye, hogy a bajnokság állása az stabilabb, mint amilyen lenne anélkül, hiszen egy picit a gyengébbeket letolja és az erőseket segíti.

[00:57:55]Tehát ezáltal idézőjelben verseny ellenes, mert mert mert mert konzerválja a az az állát, az az állást.

[00:58:02]A a szumo esetében is versenyellenes, hiszen hiszen bizonyos játékosok, akik egymással megállapodnak, azok ugye ezt végülis bárki megtehetné, de van aki tisztán versenyez, van aki nem, és aki nem, az ebből tiltott tiltott előnyhöz jut.

[00:58:21]De mondjuk visszatérve a a focira, mert ugye ebben a szumós hasonlatban ez így teljesen egyértelműen, akit így átsegít valaki így a a nyolcadik győzelmen, az az konkrét előnyökkel jár.

[00:58:34]Ebben az ilyen fociscsalós történetben az, hogy a bírók így adnak még pár másodpercet, az amúgy mérhetően segíti azokat a csapatokat, vagy ez vagy ez Igen.

[00:58:44]Tehát, hogy ez ezt ez ezt ezt így van.

[00:58:46]Tehát még egyszer a bírók esetében nem nevezem csalásnak.

[00:58:49]Sokkal inkább ez egy ilyen tudat alatti meggyőzés, vagy vagy ugye ennek van egy nagy irodalma, hogy van a meg a meggyőzésnek van egy nagy irodalma, ami arról szól, hogy igazából nem tudatosan torzítasz valamit, hanem hanem egyszerűen ugye az emberek rengeteg mindent dön rengeteg torzítással döntünk, mint állandóan.

[00:59:10]Tehát ez ez fontos, hogy mi kifejezetten nem találtunk bizonyítékot csalásra.

[00:59:15]Van egy csomó eset, amikor vannak csalóbírók, ugye, tehát ezt lehet tudni, hogy vannak csalóbírók, egy részét leültették.

[00:59:26]Valószínűleg van más is.

[00:59:26]Mi nem találtunk erre bizonyítékot.

[00:59:28]Ezt csak azért óvatosan akarok fogalmazni.

[00:59:32]Igen, igen.

[00:59:33]A a mi esetünkben volt a csapatok, tehát a játék kimenetelére volt hatás.

[00:59:36]Ez nem egy nagy hatás, de átlagosan azt hiszem egy helyel befolyásolni tudja a a sorrendet.

[00:59:45]Ugye ennek ennek van szerepe, hogy ki esik ki, hogy esetleg ki az, aki aki mondjuk az Euró Európa Ligában indul.

[00:59:52]Tehát sokszor egy-egy ponton is sok sok tud múlni.

[00:59:54]Ugye iszonyú pénz, nagyon szoros eredmény, tehát egy kis különbség az az annak komoly komoly komoly hatása lehet.

[01:00:08]És te, aki a a focival, hogy mondjam, ilyen ilyen szakmai szemüvegen keresztül interaktálsz, meg sokat gondolkodsz ilyen szempontból a focin, most a világbajnokságon tudsz nézni egy meccset anélkül, hogy azon gondolkodná, hogy nem tudom milyen milyen problémákra jelenthet még magyarázatot az, ami éppen történik a pályán.

[01:00:28]Ez egy szuper szuper kérdés.

[01:00:28]A válasz az az, hogy hogy tehát erre az őszinte válasz az az, hogy hogy igen, de közben az is van, hogy egy másik köz egy egy közgazdász kollégámmal, illetve egy nagyobb csapattal játszunk fantasy futballt is.

[01:00:45]Tehát nekem vannak ezen kívül érdekeltségeim abban, hogy egy adott urugvái középpályás vagy egy vagy egy angol védő hogyan szerepel.

[01:00:53]De ettől függetlenül, tehát van egy ilyen ilyen dolog is, de ettől függetlenül azért sokat azért azért van egy-két téma, amin gondolkozom kollégákkal már egy ideje, de nem tudtuk még igazából jól megcsinálni, és mindig fölmerül bennem, hogy hátha eszembe jut valami ötlet.

[01:01:13]Tehát azért azért igen, de de néha nem nem tudom mi a válasz rá.

[01:01:18]Tehát, hogy igenis nem is nem tudom, tehát mindig tehát azok a tehát van két-három cikk ötlet, ami néhány éve a fejemben van, ami vagy nem jön, vagy nem működik még, vagy nem találtunk rá jó jó megoldást.

[01:01:32]És amikor nézek, akkor ezek a kis programok, ezek ezek ezek néha futnak, de azért nyilván ha messzi játszik, akkor minden más eltűnik, és a csoda csoda megélése van.

[01:01:46]Tehát ettől ettől ez még ez még van.

[01:01:49]És amúgy amikor nézed, vagy nem tudom, hogy most hogy az időeltódás miatt hány meccset tudtál nézni, de hogy hogy látsz valami olyan érdekes tendenciákat, amik ilyen társadalmi kérdéseket vethetnek föl?

[01:02:03]Hát szerintem az a amint szoktam valamennyit gondolkozni, az az tulajdonképpen ennek a diszkriminációs témának valamilyen fajta további vizsgálata.

[01:02:12]Ö, tehát az, hogy a nemzeti válogatottban a a különböző helyről jött emberek hogyan működnek együtt, csak sokkal nehezebb ezeket mérni, mint egy mint egy mint egy klubcsapattár.

[01:02:24]De ezeken ezeken szoktam szoktam gondolkodni.

[01:02:26]Ugye van az nagyon érdekes a fociban.

[01:02:28]Ez picit speciális, hogy az, hogy valakinek kevert a háttere, vagy vagy a szülők különböző helyről jöttek, ez egy ez egy feature, nem egy bank.

[01:02:39]Tehát egy nagyon sok nagyon sok játékos, akár két nemzetiségű is.

[01:02:41]Mi ezt fel is használtuk a közös kultúra cikkeknél.

[01:02:48]És az is egy eredmény például, hogy azok a játékosok, akik akik több helyről jönnek, azok ilyen kovász tudnak lenni egy egy szervezetben, mert itt is tudnak jóban lenni, meg ott is.

[01:02:57]Ez is egy tehát, hogy azt gondolnánk, hogy ez egy fura dolog, de egyébként nagyon sok embernek van kevert háttere, és ez ez ez segít.

[01:03:07]Ez segíthet.

[01:03:08]Tehát egy kicsit ezeken ezeken szoktam úgy úgy gondolkozni, de hogy mondjam, a VB egyrészt a FIFA mohóságának a és és korrupciójának a a telepe, másrészt meg a foci ünnepe.

[01:03:24]Tehát így kell így kell ehhez hozzáállni, azt hiszem.

[01:03:28]De itt itt mire gondolsz, amikor a FIFA mó?

[01:03:31]Hát ugye azért az, hogy mennyibe kerülnek a jegyek, hogy miért ott vannak a VB-k, ahol vannak.

[01:03:36]Tehát ugye Oroszország, Katár meg most Észak-Amerika, hogy mennyibe kerül egy tehát hogy hogy egyszerűen mennyire érhető el a a a foci ilyen ünnepe szélesebb embereknek.

[01:03:54]azért ez egy vitatott vitatott dolog, hogy azért vannak-e hidratációs szünetek, hogy közben menjenek reklámok.

[01:04:03]Nem tudom, sok ilyen sok ilyen sztori van.

[01:04:06]John Oliver remekül feldolgozza ezeket nálam jobban, hogyha valaki érdekel a FIFÁnak a a a különleges működése, akkor akkor ezt akkor ezt ezt a forrást tudom, aki nálam is sokkal szórakoztatóbban tud erről beszélni.

[01:04:24]Én azért ezeket megpróbálom igazából félrerakni, mert eközben van a van a foci focinak az az ünnepe, és azt, hogy legendák járnak közöttünk, ezt ezt aki szereti a focit, azt azt tudja élvezni.

[01:04:40]Említetted ezt az ivószünetet, amiről nekünk a Telxen is volt cikkünk, hogy ez hogy ez egy ilyen furcsa újdonság a fociban.

[01:04:47]Te ebben látsz valami olyat, ami ami befolyásolja a erről még nem szeretnék beszélni.

[01:04:55]Értem.

[01:04:55]Ez még túl Korea ahhoz.

[01:04:58]Ez egy nagyon érdekes dolog.

[01:05:01]Nem mondom, hogy nem jutott eszembe erről semmi, de erről még ez még ez még a boszorkány konyhában kotyvasztott adatelemzésnek a része.

[01:05:13]Értem.

[01:05:13]Akkor várjuk majd az er ez ez majd ez ez a ez a cliffhenger, hogy hogy valami lehet, és majd a második második második évadban majd majd a második évadban álltunk, amit nem tudom, ugye ez csak ezen a BB-n van, azt már lehet tudni, hogy az EB nem lesz.

[01:05:28]Meglátjuk, hogy mit lehet, mit lehet vele nézni, hogyan alkalmazkodnak hozzá.

[01:05:33]Szerintem egy nagyon érdekes dolog.

[01:05:34]Azt is kell végiggondolni, hogy mi az, ami a sporton túl ugye, hogy a hogy kezdtük a beszélgetést, a minket, engem közgazdász és minket közgazdászokat, azokkal jelenségek érdekelnek, érdekelnek jelenségek, meg hogy a világ hogy működik, és és azokat az adatokat és helyzeteket keressük, amiben ezt amiben ezt jól be lehet mutatni.

[01:06:01]Gondolom most már lassan a vége felé tartunk, de de még még mindig mondok egy példát, hogy például akit az adózás és mi történik, hogyha nagyon megadóztatjuk a a magasan kereső sztárokat, arra is van a a focinak egy válasza, hogy akkor azt látjuk, hogy hogy hogy ez inkább el elmennek, és ha csökkentjük a a sztárjátékosokat érintő sok millió fölötti adókat, akkor meg szívesebben jönnek.

[01:06:28]És ennek megint vannak általános egyensúlyi hatásai, hogy hogyan alakulnak a csapatok.

[01:06:31]Tehát, hogy nagyon sok ezek ezek az igazán érdekes kérdések, amikor vagy az emberek viselkedéséről látunk valamit, vagy valami összgazdasági témában látunk, és a vízszünet, akkor nem ilyen valamit.

[01:06:44]Nem tudom még neked.

[01:06:44]Én azt azért mondom ez korai gondolkozom azon, hogy hátha a visszünet az több mint egy visszünet és nem csak a focira vonatkozik.

[01:06:52]De ez most még erről még nem szeretnék csak ügyvédeim jelenlétében beszélni.

[01:07:00]Hát Békés Gábor nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál és segítettél nekünk ilyen más megvilágításba helyezni azt, amit most mindenki néz.

[01:07:08]Nektek nézőink pedig nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[01:07:12]Olvassátok a Telexen a foci VB-ről szóló cikkeinket, és remélhetőleg majd egyszer a profiumuról szóló cikkeinket is.

[01:07:19]Sziasztok!

[01:07:36]เฮ