Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc

[00:00:00]egy állampolgár így az élete során alsó hangon 100-150000 alkalommal adja meg az adatait annak az államnak, amelyik minden létező adatommal rendelkezik.

[00:00:10]Tehát, hogy nekem meg kell adnom a nevemet, a születési dátumomat, a lakcímemet, a személyigazolványszámomat, a talajszámomat, miközben minden ott van az államnál.

[00:00:18]Tehát, hogy nekem kéne tőlük elkérnem, hiszen náluk van.

[00:00:21]Ez lehetne a bürokrácia csökkentésének egy nagyon észerű javaslata, hogy mindent, ami megvan digitálisan, és a a ami nincs meg, az legyen meg.

[00:00:27]És egyébként ezeket egybe kapcsolni, hogy nekem egy állampolgárnak vagy egy vállalkozónak újra és újra különböző hivatalokhoz fordulni.

[00:00:34]Ez egy megoldható történet.

[00:00:36]Sőt azt gondolom, hogy a mai világban ez egy másfél két év alatt megoldható történet.

[00:00:41]Nemrég új kormány alakult Magyarországon, így most különösen aktuális kérdés, hogy az állam mennyire hatékonyan képes megvalósítani a politika által kitűzött célokat?

[00:00:51]Vannak-e ehhez megfelelő szakemberek?

[00:00:53]Elegendő pénz, elegendő információ és adat?

[00:00:56]Miért van az, hogy a magyar állam nagy mérete ellenére nem nevezhető hatékonynak?

[00:01:00]A Világbank legutóbbi rangsora szerint például az 52.

[00:01:02]helyen állunk a 190 vizsgált országból, és a régiós versenytársaink ebben is jobban teljesítenek.

[00:01:10]Ezekről a kérdésekről beszélgetünk most Boros Tamással és Kozák Ákossal, az Egyensúly intézet vezetőjével.

[00:01:16]Én Jób Sándor vagyok.

[00:01:16]Ez pedig itt a Magyarország jövő időben.

[00:01:28]Köszöntöm az Egyensúlyintézet vezetőit, Boros Tamást és Kozák Ákost.

[00:01:31]Ezeknél a műsoroknál mindig el szoktuk mondani, hogy politikamentes műsorról van szó.

[00:01:36]Ö nem is akarlak csapdába csalni titeket, csak bevezetőként annyit hadd kérdezzek meg, hogy ti mit gondoltatok arról, amikor azt láttátok, hogy a mostani kormányzati átadás átvételnél a kulturális és innovációs miniszter, a leköszönő miniszter egy DVD-n adta át az utódjának a szükséges adatokat a további munkához.

[00:02:00]Szerintem ez egy nagyon szimbolikus lépés volt, amikor a államhatékonyságáról beszélünk.

[00:02:06]felfogatjuk úgy is, hogy ez ez egy vicc volt, vagy egy rossz vicc volt, vagy egy vagy egy kis fricska az új kormányzat felé.

[00:02:16]És lehet, hogy ez volt a szándék, de sajnos a valóság az nagyjából hasonló, vagy még rosszabb.

[00:02:20]Nem tudom mennyire tudják a kedves nézők, hogy amikor mondjuk a nagyjából jól működő, nagyjából modernek tűnő mondjuk ügyfélkaput használják, vagy amikor különböző elektronikus felületeken kommunikálnak akár az állammal, akár az önkormányzatokkal, akkor nagyon sokszor a csili felület mögött konkrétan papíron kinyomtatott akták, különböző talicskák és és teherhordóliftek vannak.

[00:02:48]szó szerint lehet érteni.

[00:02:50]Tehát nagyon sok önkormányzatnál, nagyon sok állami intézménynél, amikor mi elektronikusan benyújtunk valamilyen kérelmet, akkor azt kinyomtatják, kézzel iktatják, beteszik egy papírdosszéba, ráteszik egy papírdobozba, talicskán leveszik, leviszik az egyik liftről, lifttel beteszik a másik liftbe, és így érkezik meg végül.

[00:03:14]És aztán a végén az állampolgár kap egy elektronikus emailben vagy bármilyen más formátumban választ.

[00:03:21]Szóval, hogy nagyjából így működik nagyon sok helyen, és tisztelet a kivételnek, nagyon sok helyen az állam.

[00:03:26]És amikor most itt a műsorban majd az állam hatékonyságáról fogunk beszélni, akkor ez szerintem egy elég szimbolikus.

[00:03:30]Szóval ehhez képest a DVD az egy modern formátum.

[00:03:34]Jó, szóval te is mondtad, igen, a műsor az állam hatékonyságáról szól, de azért ez egy elég nehezen megfogható fogalom, úgyhogy segítsetek egy picit, hogy mit értünk ezalatt.

[00:03:43]Tehát azt értjük, hogy jól épülnek az utak, jól működnek az iskolák, vagy könnyű egy személyigazolványt csináltatni egy kormány ablakban.

[00:03:53]Mit jelent ez pontosan?

[00:03:58]Ezek mindegyike együtt.

[00:03:58]Szerintem itt az elmúlt évtizedekben nagyon sokszor szó volt arról, hogy hogy Magyarországon meg általában a világban kisállamra van szükség, nagy államra, mekkora legyen a bürokrácia.

[00:04:12]De hogy ezek nagyjából nagyjából amióta ezek a viták elkezdődtek, ezek idejét múlt dihotómiák, vagy idejét múlt viták, a világban nagyjából a legtöbb helyen arról van szó, hogy az államnak mekkora a kapacitása, tehát hogy mire képes, mit képes elvégezni, mennyire hatékony a feladatában.

[00:04:29]Léteznek olyan nagyon pici államok.

[00:04:32]Pici állam alatt azt értem, hogy kevés adót vetnek ki, kicsi bürokrácia, nagyon sok mindent bíznak a piacra, amelyek nagyon jól működnek, és léteznek olyan államok, ahol jóval több adót vetnek ki, jóval magasabb az adóteher, jóval nagyobb bürokrácia van, és azok is nagyon hatékonyan működnek, és nagyon jó államok.

[00:04:51]Nézzük meg a svédeket, vagy nézzük meg mondjuk az Egyesült Királyságot, mondjuk Brexit előtt.

[00:04:57]Ö szóval, hogy hogy látjuk, hogy nem ez nem ettől függ, és ez ezért szeretjük mi használni ezt az állami kapacitás vagy az államnak a képességé kifejezést, ami egyszerűen arról szól, hogy nem attól függ, hogy mennyire gyorsan intézzük el a személyinket, hogy nagy államról vagy kisállamról van szó, hanem hogy milyen az állam kapacitása.

[00:05:16]Még két dolgot szeretnék Tamás mondataihoz hozzáfűzni.

[00:05:18]Először azt, hogy ugye az állam egy sajátos szerepben van.

[00:05:22]Egyrészt van egy jogalkotói szerepe, amikor hatékonyságról beszélünk, van ugye egy finanszírozói szerepe, végül is bizonyos a rendrendszereket finanszíroz, köztük saját magát is, és van értelemszerűen egy szolgáltató funkciója, és ez utóbbihoz szeretném a második gondolatot hozzáfűzni, mégpedig azt, hogy amit a Tamás elmondott, még még tetézi, vagy árnyalja az is, hogy az adott korszakban milyen az állam felfogás ásával kaps állam szerepével kapcsolatos felfogás.

[00:05:56]Itt egyébként hát ilyen hullámvasútszerű felfogása van, hogyha mondjuk 100-150 évet visszamegyünk, hogy akkor most legyen-e mindenfajta kifejezések vannak éjjeli őrszerepel meg, hogy hogyan mit engedjük meg az államnak, vagy felejtsük el az államot és majd megoldja a társadalom és a gazdaság, de kétségtelen, hogy a hogy a geopolitikai bizonytalanságok, az a turbulens világ, ami körülöttünk van, vagy akárcsak egyébként a járványokra is gondol hatunk az föl fölértékelte az államnak a szerepét nem Magyarországon általában a világban vagy a vagy a modern világban és a az államnak mindenképpen van egy egy új szerepvállalása.

[00:06:38]Azt gondolom, hogy erről most nem fogunk tudni beszélni, de ez hozzátartozik a hatékony állam kérdéséhez.

[00:06:44]akartam Ákos tőled kérdezni, hogy ez csak egy szűkétőértelmezés egyébként, hogy az államnak az egy rendkívül fontos feladata, hogy a gazdaságot olyan helyzetbe hozza, szabályozókkal és egyebekkel, hogy növekedjen annak a versenyképessége.

[00:06:59]Hát ez csak egy a rendszere, papíron egy a rendszere természetesen az, hogy a gazdaságra mennyit költ, mi egyébként az egyensúly intézetben alapvetően azért a gazdaság fejlesztéssel kapcsolatos dolgokat néztük meg.

[00:07:14]Most nem tudom, hogyha így belecsapunk, mert ugye egy gazdaságot, azt lehet különböző eszközökkel koordinálni, vagy irányítani a gazdaság trendjeit.

[00:07:24]Ugye azt lehet pénzügyi eszközökkel is irányítani, ugye ezek a monetáris politikába tartozó eszközök, de mi alapvetően a fiskális, tehát a kiadási bevételi oldalt néztük meg, mert az egy mondjuk könnyebben értelmezhető és és leírható dolog.

[00:07:38]Tehát, hogy a a a gazdaságra, ha már beszélünk erről külön, ugye az, hogy 9%-ot, több mint 9%-ot költ a magyar állam, vagy költött az előző mértidőszakban ez 24-es adat, hát azért az nem biztos, hogy annyira szerencsés.

[00:07:58]egyrészt 3% ponttal magasabb, mint mint az azt megelőző időszakban volt.

[00:08:02]Egy nagyon jelentős, ha így vesszük, 50%-os emelkedés volt.

[00:08:06]Másrészt meg a nemzetközi összehasonlításban is azt látjuk, hogy hogy hát egyrészt a balti államokat, másrészt meg a visel országokat, vagy az EU-s átlagot is jelentős mértékben meghaladja.

[00:08:17]Persze mondhatja valaki azt, hogy hát miért ne?

[00:08:21]Hát mindig van olyan ország, amelyik az első egy ilyen ranglistában legyen Magyarország.

[00:08:24]Csak mindig azt kell megnézni, hogy mit érünk el vele, mi a kimenet ebből.

[00:08:28]No hát erről fogunk majd még beszélni.

[00:08:30]Még annyit hadd kérdezzek, hogy ugye közben hát már megalakult egy kormány, de ennek a végső kialakulása azért az még időbe terik, ez látszik.

[00:08:37]Tehát minisztériumok különböző központi államigazgatási szerveknél vezetők cserélődnek és hát új dolgozók lesznek.

[00:08:47]Mit gondoltok, hogy hogy mit kellene most másképpen csinálni, hogyha itt van egy lehetőség egy új közigazgatás berendezésére?

[00:08:56]Talán az egyik legfontosabb szempont, amit szeretnék hangsúlyozni, és mi az egyensúly intézetben erről nagyon sokat beszélünk, ez az adatalapúság.

[00:09:05]Nyilván minden politikai szervezetnek, minden kormányzatnak vannak politikai céljai, különböző értékeket is képvisel, de nagyon nehéz bármilyen eredményt elérni, hogyha ezek nem adatok adatokon alapulnak.

[00:09:16]És Magyarországon azt láttuk, hogy hogy ezek az adatoknak egy jelentős része vagy nem létezik, vagy nincsen olyan struktúrában, ami felhasználható a kormányzat számára, vagy egyszerűen nem érdekli az adott kormányzatot, és nem adatapon akar kormányozni.

[00:09:33]Tehát hogyha egy fontos üzenet vagy egy fontos szempontot ki kell emelni, vagy én kiemelnék, akkor akkor az az, hogyha valódi szakpitikai eredményeket akar elérni egy kormányzat a politikai eredmények mellett, nyilván a politikai eredmények is fontosak, akkor akkor ez a adatalapú szakpolitika az elkerülhetetlen.

[00:09:52]És szerintem ez az, ami egy egy jelentős változás lehet, hogyha bármibe is neki bármibe is nekikezdünk, a demokrá demográfiai váltástól kezdve az energiahatékonyságon keresztül a szegénység csökkentéséig, akkor adatalapon, KPI-ok alapján dolgozzon egy kormányzat, mert akkor tudjuk igazából megnézni, hogy mennyire volt hatékony, mennyire működtek jól a kapacitásai.

[00:10:17]Hogyan határoznátok meg azt, hogy egy államnak gyenge a teljesítménye?

[00:10:21]Rengeteg mutató van, és ezek nagyon komplexek.

[00:10:24]Mi is fogunk szerintem beszélni.

[00:10:26]Mondjuk a Világbanknak van egy van enn egy egy jó ábrája, ami alapvetően a kormányzat általános hatékonyságát méri.

[00:10:32]Ö de hát ezt úgy kell elképzelni, hogy ez több 100 indikátor az ivóvíz ö ellátottságtól kezdve az iskolahálózaton keresztül mondjuk az állampolgárok megítéléséik, hogy mit gondolnak az állampolgárok maguk az állam hatékonyságáról.

[00:10:50]Ezek aztán ilyen úgynevezett kompozit indexbe össze vannak foglalva.

[00:10:55]De azért ezek alapvetően iszonyatosan bonyolult és komplex komplex kérdések.

[00:11:00]A fő kérdés az tényleg szerintem az az, hogy hogy azokat a célokat, amiket kitűz az állam, azokat adatalapon számszerűsítve el tudja érni négy, ö 10 éven belül.

[00:11:11]Tehát ha nincsenek konkrét számok, nincsenek konkrét indikátorok, és ezek nincsenek jól meghatározva, akkor akkor nem lesz mérhető az állam, és onnantól kezdve nem tudjuk igazából mérni a a kapacitását.

[00:11:24]Ugye Tamás említette, több az államhatékonyságát mérő rendszer vagy tanulmányárendelkezésre.

[00:11:35]Amikor mi elkezdtük az állam hatékonyságát megvizsgálni, akkor akkor a legutóbbi tanulmányunkban, ami a tényleg a ezt az 5 a rendszert, amit át fogunk tekinteni, néztük meg ott azt mondtuk, nézzük meg, hogy mi a legmodernebb olyan módszertani megközelítés, amivel a legjobban le tudjuk érni az álmatékonyságát.

[00:11:55]Itt csak nem akarok módszertanászkodni, csak röviden.

[00:11:57]Ugye mennyit teszünk bele egy rendszerbe, milyen rövid távú és milyen hosszútávat hatásokat elérünk, és nagyjából egy ilyen hármoztatú rendszert alkalmazunk, és ahogy a Tamás is mondta, csak olyan indikátorokat használtunk fel, amihez idősoros hosszú időn keresztül rendelkezésre állnak az adatok, sőt nemzetközileg is összehasonlíthatók.

[00:12:22]Ugye az egyiket úgy nézzük, hogy ilyen bemeneti input faktorok akkor voltak ugye a a második az nevezzük teljesítménynek, ez az output és a harmadikat nevezzük eredménynek, ez pedig az outcome angolul.

[00:12:36]Ez ma a legmodernebb ő eljárás.

[00:12:40]Mi mind a háromhoz, ahogy a Tamás is mondta, 100-as nagyslendű indikátorokat vagy indikátort használtunk.

[00:12:49]Mindegyikhez értelemszerűen mást.

[00:12:49]És ezeknek néztük meg az együttes mozgását is egyébként, és a a párokban is, hogy az input az outputhoz, az input az outcomehoz, azaz az, hogy a bemenet, a befektetés mondjuk a a az eredményhez, illetve a befektetés a teljesítményhez hogyan viszonyul?

[00:13:09]Vannak, akik csak hallgatnak minket.

[00:13:12]Úgyhogy segítsetek egy picit.

[00:13:12]Jó, azért erről tényleg van egy grafikonotok, ez a ugye ez a világbank grafikonja, hogy itt hogy áll Magyarország és mit mivel érdemes összehasonlítani.

[00:13:23]Igen, itt azt látjuk Magyarország esetében, hogy mondjuk, ha az elmúlt két évtizedet nézzük, talán ez egy jó jó megközelítési ráta.

[00:13:34]Ott Magyarország nagyjából a kormányzat általános hatékonyságában úgy állt a kezdeti időszakban, mint nagyjából a balti államok, illetve a visegrádi országok.

[00:13:43]Az Európai Uniónak a nyugati országai, elsősorban nyilván a skandinávok, senki nem fog meglepni, az élen voltak.

[00:13:51]Nagyon szeretnék végre látni egy grafikunt, amiben a skandinávok nincsenek elől.

[00:13:54]szoktunk azért ilyeneket találni, meg biztos lesznek olyan témák a most akár mondjuk nem tudom társadalmi konfliktusokban meg bűnözésben sajnáljuk őket, de másrészt örülünk, hogy végre valamiben nem a skandinávok vannak elől.

[00:14:09]Szóval, hogy itt is nyilván a skandin skandinávok vezetnek, de hogy Magyarország a lényeg a lényeg nagyjából két évtizede úgy állt, mint a versenytársaink.

[00:14:15]És amit láttunk az elmúlt két évtizedben, lényegében az EU csatlakozásunk óta, az az, hogy Magyarország valamennyivel csökkent a kormányzat általános hatékonyságába, a Tobbi országok meg valamennyire nőttek.

[00:14:31]És mondtam, mint említettem, ez nagyon-nagyon sok indikátorból áll.

[00:14:34]Azért a legfontosabb indikátorok, amiben Magyarország rontott, az kifejezetten az állami kontroll, a demokratikus intézmények, a különböző versenyhelyzettel kapcsolatos indikátorok.

[00:14:46]Tehát ami igazából lerontotta Magyarországnak a helyzetét, az még csak nem is a nem tudom az egészségügyi szolgáltatás vagy az oktatás, vagy ami amit így automatikusan eszünkbe jut, hanem az, hogy a kormányzatnak kormányzatot mekkora kontroll veszi körbe, mennyire van kontrollálva az, amit a kormányzat csinál.

[00:15:07]És ez nem egy ilyen lárpár kontroll, hogy jobb jobb, ha kontrollálva van, hanem azt látjuk, hogy azok az államok, ahol ez a kontroll létezik, egyszerűen jobban működnek.

[00:15:15]Ha lehet még egy ilyen elmúlt két évtizednél hosszabb kitérőt tenni, azért azt láttuk, hogy a világtörténelem során nagyjából úgy nézett ki, hogy az államnak egyre több hatalma lett, egyre több mindent volt képes megcsinálni, és ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a kontroll.

[00:15:33]Ha visszamegyünk akár nem tudom 1500 évet, akkor akkor itt voltak a tejhatalmú királyok, akik azért egyébként nagyon kevés szolgáltatást tudtak nyújtani az állampolgároknak.

[00:15:44]Tehát nem volt egészségügy, nem volt oktatás.

[00:15:47]Nem volt adórendszer sem.

[00:15:47]Tehát volt egy tejhatalmú úr, akinek egyébként nagyon kevés kontroll volt körülötte, de cserében nagyon kevés szolgáltatást tudott nyújtani az állampolgárinak.

[00:15:56]És ez a világtörtelem során ez növekedett folyamatosan.

[00:15:59]Az állam most már szinte mindent képes ellátni, de ezzel párthuzamosan nőtt a kontroll is.

[00:16:05]És ez egy jó egy veleg.

[00:16:07]Magyarország esetében szó, ami szó.

[00:16:09]A legnagyobb probléma az volt, hogy miközben növekedett az államnak a a territóriuma, a területe, aközben nem növekedett körülötte a kontroll, és ez kifejezetten nem elméleti, hanem gyakorlati szempontokból rossz minőséget, rossz kapacitást okozott.

[00:16:25]Beszéltünk itt már befektetett pénzről, energiáról, kimenetről, eredményről, adatalapúságról.

[00:16:33]Milyen olyan példákat tudtok mondani az elmúlt 20-30 évből, hiszen ilyen nagy távlatokat nézünk, amikor a magyar állam valamit jól meg tudott tervezni, összerakni, és még még a megvalósítása is jól sikerült.

[00:16:50]Mondok egy-kettőt, aztán Tamás majd szerintem folytatja.

[00:16:55]Mi mielőtt még azonban konkrét területet hoznék föl, szeretnék egy dolgot megvilágítani, az pedig, hogy nem önmagában a befektetésnek a nagysága számít.

[00:17:04]Az egészségüggyel és oktatással kapcsolatos tulajdonképpen összes egyensúlyintézeti anyag az elmúlt évekből az mindig azt mutatta, hogy az egyike lehet, hogy jóval kevesebbet költünk, vagy vagy kedvezőtlen a trend, tehát egyre kevesebbet költünk GDP arányosan, de éppen elképzelhető, hogy nagyjából még ott vagyunk az alsó határon, és nem vagyunk nagyon elmaradva.

[00:17:27]Tehát az humanerőforrás a rendszerekben van ilyen.

[00:17:29]Az a kérdés persze, hogy hogyan hasznosul ez, hogy milyen a szerkezete a költésnek.

[00:17:33]Nem önmagában csak az számít, hogy ha ilyen nagyon naturális mutatókat nézünk, hogy a GDP arányos költés adott a rendszerre.

[00:17:42]Na de visszatérve az a helyzet, hogy hogy vannak olyan olyan területei területei a a az a rendszerek közül van olyan terület, például a a közlekedés, értem érdekes módon a közbiztonság.

[00:17:58]ahol egyébként viszonylag kedvező trend, legalábbis a többi a rendszerhez képest, de egyébként önmagában is fölfedezhető a közlekedésen belül ugye ott ér ugye ott nem mindent érdemes vizsgálni, mert nagyon, hogy hogy tényleg nagyon tisztán nézzük a fogalmakat.

[00:18:13]A a a a helyközi közlekedést azt nem érdemes ide venni, mert az nem egy állami feladat, az egy megosztott felelősség, hiszen ott az önkormányzatiságnak is van szerepe, vagy önkormányzatoknak van, de mondjuk a kötöttpályas, tehát a vasúti és mondjuk a a közúti alrendszereket, azokat érdemes már összehasonlítani.

[00:18:34]És az történik, hogy miközben egyébként a vasútra, a kötöttpályás közlekedésre fordított eszközök, hát éppen vagy bocsánat, erőforrások valamennyire fölmennek, de hát az siralmas, ami ott végül is végeredményképpen megjelent.

[00:18:51]Ugyanakkor pedig a közút területén legalábbis ami az infrastruktúrát illeti, az ellátottságot illeti, az út hosszát illeti, ott nagyon jelentős erőrelépés történt.

[00:19:06]Ez nem szabad, hogy elhomásítsa a a tekintetünket, mert például 40%-a a közutaknak nem jó minőségű, de önmagában egyébként bizonyos mutatókba ez attól függ, hogy milyen preferenciái vannak egy gazdaságpolitikának vagy egy kormányzatnak.

[00:19:19]Tehát ez egy érdekes terület ilyen szempontból, de a közbizonyság a másik.

[00:19:24]És nem akarom ezt túl bonyolítani, csak hogy lássuk, hogy milyen nehéz területtel állunk szembe.

[00:19:28]Ha ha valami szembe jött mondjuk az elmúlt években velünk, az biztos az, hogy az egészségügy az katasztrofális állapotban van minden szempontból.

[00:19:36]Nagyon sokat beszéltünk mi is róla.

[00:19:38]Adatok alapján is láttuk.

[00:19:41]Az emberek mindennapokban tapasztalták, hogyha bementek egy kórházba.

[00:19:44]meglepő módon egyébként ahhoz képest, hogy mennyit költött rá a magyar állam az elmúlt két évtizedben, ahhoz képest meglepően jól teljesített.

[00:19:55]Tehát hogyha megnézzük, hogy arányosan mennyi erőforrást adott az állam az egészségügyre, az egészségügy az erején felülteljesített.

[00:20:04]nem vagyunk elégedettek a a végeredménnyel, csak hogy milyen nehéz ezt megnézni, vagy milyen nehéz ezt értékelni, hogy hol hatékony és hol nem hatékony az állam, merre az egészségügy egy jó példa, mert hogyha az orvosok kizseregelik kizsegerelik magukat, hogyha túlóráznak, ha egyébként egy csomó más faktorból adódóan tovább élünk, egészségesebben étkezünk, eleve nem tudom kevesebb szennyezés ér minket, eleve jobb gazdasági körülmények között vagyunk, akkor a végén egyébként mondjuk javul a szület ésor várható átlag élettart vagy jagvul az egészségben eltöltött életévek száma.

[00:20:37]És ehhez a kormánynak nem is kellett sok pénzt beletennie.

[00:20:41]Ugye az egészségügy volt az egyik leginkább alulfinanszírozott ágazat az elmúlt évtizedekben.

[00:20:44]Szóval szóval ami szóval lényegebben az, hogy hogy tud az állam meglepő módon akkor is jól teljesíteni, nem saját maga, hanem a benne lévő szereplők miatt, amikor egyébként ez mondjuk nem prioritás számára.

[00:20:58]Na jó, de a a kérdés igazából arra is vonatkozott, hogy hogy a tervezés az mennyire működik.

[00:21:02]Ezt mit gondoltok erről?

[00:21:04]Tehát mennyire működik az, amire itt már utaltál, hogy hogy vannak megfelelő szakemberek az államigazgatásban, közigazgatásban, akik megfelelően adatalapon, megfelelő statisztikák, információk birtokában elő tudnak úgy készíteni egy intézkedést, hogy az valóban hatékony legyen.

[00:21:22]Egyrészt vannak kötelező tervezési eljárások vagy körök.

[00:21:25]Ha például valaki nagy infrastruktális beruházásokat tervez, akkor ugye és mondjuk különösképpen mondjuk amikor volt Európai Uniós pénz, akkor bizonyos ilyen 2050-ig szóló tervekhez, európai uniós tervekhez kellett igazodni.

[00:21:43]De azért nem állítanám azt, hogy hogy az elmúlt évek vagy évtizedek azok a tervezés jegyében teltek volna, a szakpolitika tervezés jegyében teltek volna el.

[00:21:51]Tudok olyan terület mondani, akár az előbb említettem a közlekedést, kifejezetten politikai ciklushoz kapcsolódott az, hogy a prioritások az, hogy most akkor a a közutat fejlesztem, vagy inkább a vasutat fejlesztem, és azon belül is micsodát.

[00:22:07]Úgyhogy én én ebben inkább szkeptikus vagyok.

[00:22:10]Igen.

[00:22:10]És szerintem nagyon fontos megkülönböztetni, hogy egy kormányzatnak politikai vagy szakpolitikai céljai vannak elsősorban.

[00:22:15]Ideális esetben mind a kettő, tehát nagyon egyszerűen szólva.

[00:22:20]Nyilván meg akarják nyerni a következő választást.

[00:22:22]Ha másért nem, akkor mondhatják azért, mert hogyha nincsenek hatalmon, akkor nem tudják megvalósítani az országj jobbító szándékaikat.

[00:22:30]De nyilván nem mindegy, hogy csak azért nyerik meg az országgyűlési választást, hogy hatalmon maradjanak, vagy azért, hogy különböző szakpolitikai célokat be tudjanak teljesíteni.

[00:22:38]És hogyha a tervezésnek a a az eredménylistája vagy a tervezésnek a sikerkritérium a következő választás megnyerése kizárólag az nagyon más, mintogyha a tervezésnek a sikerkritériuma az mondjuk az, hogy hogyan változtak a pízaeredmények Magyarországon, vagy mennyivel csökkent a szegénység.

[00:22:57]Szóvaly azért vagyunk egy picit talán így érzett zavarban a a kérdés miatt, merthogy merthogy nem tudjuk azt, hogy mi a egy kormányzatnak a szándéka, és ezért nagyon máshogy mérjük az eredményeket, nagyon másként tudjuk a tervezést nézni.

[00:23:11]Ha ha az a cél, hogy egyébként el tudjanak adni a Facebook posztokban különböző sikeres látszatvékenységeket, és ebből egyébként újra választottak lesznek, újra lesznek választva szebben kifejezve a politikusok, akkor ez a tervezés sikeres volt, ha az a céljuk, hogy nemcsak látszatevékenységet csinálnak, hanem egyébként adatalapon visszamérnek, ezek ezek a különböző kormányzati csúnya angol szóval KPI-ok akkor akkor teljesen más módon adatalapon látjuk azt, hogy sikeres volt-e a tervezés vagy sem.

[00:23:52]Sokat beszéljünk a hatékonyságról.

[00:23:52]Ugye az közt tudod, hogy a piac, a magánszféra az valóban a hatékonyság és a teljesítmény elve alapján működik.

[00:24:02]Mi az, ami ami jobb kezekben van a a magán szféránál?

[00:24:05]És mi az, aminél meg nem nélkülözhető az állam?

[00:24:08]Mik ezek a területek?

[00:24:10]Nekünk van erre nagyon pontos három kritériumunk, mert ez egy nagyon nehéz kérdés, és nagyon sok vita van benne.

[00:24:15]Jobb-e az egészségügy, hogyha teljesen privatizálva van?

[00:24:18]Jobb-e a tömeg közlekedés a privatizálva?

[00:24:21]Ez a Angliában mondjuk a a vasúttársaságokat privatizálták, mert akkor az volt az alapgondolat, hogy sokkal jobb kezekben van, hogyha a vonatok ott vannak.

[00:24:30]Aztán aztán jött jöttek idők, amikor kiderült, hogy ez mondjuk ott pont nem feltetlen működik, de nem tudjuk, hogy azért, mert az egy rossz cég volt.

[00:24:39]És egyébként, ha egy jb cég csinálja, akkor rendben lenne vagy sem.

[00:24:45]Szóval, hogy nagyon nagyon nagyon sok vite van ebből.

[00:24:47]Na de ami szerintem ebben a lényeg, hogy mi három kritériumokat nézünk.

[00:24:50]Az egyik szerintem a legfontosabb, hogy egy adott feladatot mennyire egyszerű számszerűsítve leszerződni.

[00:24:58]Tipikusan mondjuk autópályaépítést nagyon ritkán csinál az állam saját berkein belül, merthogy ez egy nagyon számszerűsíthető dolog.

[00:25:06]Ennyi kilométer ilyen technikai paraméterek mellett nagyjából ez a költség, ez leszerődhető, lehetnek határidők, lehetnek mérföldkövek.

[00:25:17]Ezzel szemben mondjuk az országvédelme az az nehezebben számszerűsíthető, hogy nem tudom hány háborút kell megnyerni, vagy hány mekkora lehet a halálozási ráta egy háborúban.

[00:25:28]Szóval, hogy hogy itt nagyon nehéz mondjuk mondjuk a a teljes honvédelmet privatizálni.

[00:25:32]Nyilván nem is véletlen, hogy mondjuk a honvédelmet nagyon ritkán szokták privatizálni.

[00:25:36]Szóval ez az egyik első szerintem, hogy mennyire számszerűsíthető egy adott szerződésben, ha könnyen számszerűsíthető, könnyen könnyű felelősségeket megmutatni és és és a felelősségi köröket bemutatni, akkor akkor általában sok esetben érdemes kiadni a a magánk kézbe.

[00:25:54]És ehhez jön két másik.

[00:25:54]Az egyik az az, hogy hogy mekkora negatív társadalmi hatás van akkor, hogyha egy piaci szereplő téved, megint a honvédelmet hoznám ide, vagy sok esetben az egészségügyet?

[00:26:07]Tehát nagyon nem mindegy, hogy hogy mondjuk egy egy takarítói szerződésről van szó, és hogyha a takarítás nem sikerül, annak nem örülünk, de nincsenek nagy társadalmi negatív hatásai, vagy mondjuk egy honvédő háború nem sikerül.

[00:26:22]Szóval, hogy ez a második, a harmadik pedig a politikai legitimitás kérdése.

[00:26:25]Ez arról szól, hogy hogy egy politikus mekkorát veszthet azon, hogyha valamilyen feladatot kiad a kezéből.

[00:26:34]Ugyanez a példa, ha nem sikerül a a mondjuk a a takarítás az utcán, abba azért nem bukik bele egy politikus.

[00:26:42]ha összeomlik mondjuk az egészségügy vagy vagy összeomlik az oktatás abban sok esetben, vagy összeomlik a teljes mondjuk államigazgatás, akkor akkor ebbe bele tudnak bukni a politikusok.

[00:26:54]Szóval, hogy ez a három, ami alapján ilyen nagyon bonyolult mátrixokat fel lehet állítani, és ezek alapján szokták az emberek megnézni, hogy mit mit érdemes privatizálni, és mit érdemes az államnak tartani.

[00:27:06]Nagyon fontos pontot a Tomás utolsó mondatával szeretnék csatlakozni, hogy azt kedves hallgatók, nézők, kedvéért tisztázzók, nincs inor mérték, nincsen ideális mérték.

[00:27:16]Ö éppen amire az elején beszéltünk, hogy azért az állammal kapcsolatos felfogás vagy szerepvállalás az az befolyásolja ezt.

[00:27:25]Hát az elején nem beszéltünk róla, de ugye ott a világbanki, a Tamás által elemzett világbanki világbanki trendeknél azért a a az alapító Európai Uniós alapító országoknak is egyébként, ha megnézzük, 20 év alatt visszament az értéke.

[00:27:42]azért, mert egyszerűen mások a a politikai kurzusok másképpen ö fogják fel az állam szerepét, azaz más erőforrás allokáció van az állam fel, például amit az előbb néztünk a gazdaságfejlesztésre, tehát hogy azt akarom mondani, hogy nincsen zsinór mérték.

[00:27:59]A másik pedig ö én nagyon szeretném, hogyha ha ha azt elfogadnánk, hogy hogy egészen más egy három-5 éves távlat és más egy 10-15 éves távlat.

[00:28:12]Tehát, hogy hogy lehet a hatékonyságot általában egy-egy számmal leírni, vagy egy mutatóval, de nagyon nem mindegy, hogy 10-15 év.

[00:28:22]Ugye az egyensúly intézet már több alkalommal itt elmondta, hogy ugye az oktatás az ami ami inkább középhosszú távon tud termőre fordulni.

[00:28:33]Az a bizonyos outcome, az a bizonyos eredménymutató, az inkább ti, de az nem azt jelenti, hogy nem kell rövidtávú lépéseket megtenni.

[00:28:39]Ö úgyhogy még a komplexitás mellett szerettem volna ezt hozzáfűzni.

[00:28:46]Valószínűleg lehetszerűsítem ezt az egész kérdést, de hát így talán egy kicsit érthetőbb.

[00:28:48]Szóval az a az állam ugye adókat szed be, majd ezeket nyilván a adott esetben természetesen a politika prioritásai szerint osztja, elosztja, és aztán ezeknek a mondjuk úgy, hogy a ennek a megtérülését, ráfordítást nézzük.

[00:29:03]Na most erről egyébként van nektek egy egy grafikonotok, és itt már részben említ említettük, hogy hogy is működnek ezek a bizonyos megtérülési ráták.

[00:29:16]Segítsetek egy kicsit ezt most így ugyancsak elemezni, ugyanúgy azzal a szemmel, hogy nem biztos, hogy mindenki látja ezt a grafikont.

[00:29:24]Igen.

[00:29:24]Hát ugye, mert itt az már talán sikerült annyira elmondanunk ezeket a mutatókat, hogy van ez a bizonyos bemeneti mutató, hogy mennyit teszünk, mert a ráfordítás, nevezzük így, akkor van ez a teljesítmény és van a az eredmény.

[00:29:39]És ezeket egymáshoz is meg lehet nézni, és akkor van egy ilyen van egy ilyen mindent mutató hatékonyság, tehát egy hatékonysági változás.

[00:29:45]Itt tulajdonképpen van két terület amit mi vizsgáltunk, ahol mondjuk, hogy elég ö rossz a a hatékonysága ez a rendszereknek.

[00:29:59]Kezdjük ezzel.

[00:29:59]Az oktatás az egyik, a másik pedig a gazdaságfejlesztés.

[00:30:02]És van három olyan terület, ahol ehhez képest mondjuk kedvező hatékonysági mutatókat találunk.

[00:30:11]Egészségügy a már korábbra említett közlekedés és a közbiztonság.

[00:30:16]Tehát közlekedésnek ugye egy része, ahogy mondjuk ugye például közú ez egy ilyen kompozit index, de összességében igen.

[00:30:24]Tehát ha azt nézzük meg, hogy a a befektetésből milyen milyen teljesítmény lett, vagy a befektetéshez képest milyen milyen eredmény lett, hogy hogy nagyon plasztikusan összefoglalja mondjuk a gazdaságfejlesztést, mert szerintem ez az, ami a legeslefontosabb és talán a legdurvább példája ennek a ennek az elemzésnek.

[00:30:44]2004 és 2024 között, tehát két évtized alatt a ráfordítások értéke az majdnem megduplázódott, tehát majdnem kétszer annyi erőforrást költött erre az állam ezalatt a két évtized alatt.

[00:31:00]Eközben az eredmény az lényegében 3% pontot javult.

[00:31:06]Tehát kétszer annyi pénzből, kétszer annyi pénzből nem kétszer olyan jónak kéne lenni, hanem pont ez a lényege a ráfordításoknak, hanem sokszorosra.

[00:31:15]Tehát, hogy egy vakma is tud két Ftból még ugyanannyi kettőt csinálni.

[00:31:20]Tehát a a hatékony állam az 2 Ftból mondjuk négyet csinál, vagy nyolcat, vagy vagy Szingapúrban 12-t.

[00:31:28]Magyarországon lényegében kétszer ennyi pénzből sikerült 3% ponttal növelni a hatékonyságot.

[00:31:34]Tehát ha valami egy teljes kudarc, az a gazdaságfejlesztés volt ebben a két évtizedben.

[00:31:37]És a másik ilyen az oktatás, ahol nem lett ennyivel magasabb a ráfordítási ráta, de cserébe kifejezetten csökkent a hatékonyság, tehát többet költöttünk valamennyivel az oktatásra, de közben még csökkent is a hatékonyság ennyi alatt.

[00:31:53]És akkor ezek mellett jön, amiket Ákos említett, hogy mondjuk a közlekedés az nagyjából szinten maradt, és a közbiztonság és az egészség ugye az a kettő, főleg ebből nyilván a közbiztonság, ami ami azt gondoljuk, hogy egy valóban hatékonyabb rendszer volt, ahol picivel költöttünk többet és és ahhoz képest jóval több bet nőtt a hatékonyság.

[00:32:17]megmondhatók, hogy mi az oka, mik az okai ennek, hogy ennyi pénzt költöttünk például gazdaságfejlesztésre, és ilyen kevés lett az eredménye.

[00:32:26]Hát azt gondolom, ez egy részben retrospektív kérdés abban az értelemben, hogy ezt a korábbi kormányzati gazdaságpolitikai döntést azok tudják megmondani, hogy miért miért annyit költöttek, de az, hogy 9,2%, mint előbb már említettem, hát ezt én nem tudom milyen gazdaságpolitikai prioritás volt emögött, de de hát ugyanaz van a közlekedésnél is.

[00:32:45]Tehát most akkor miért kellett a az autópá bocsánat közútra annyit költeni?

[00:32:50]És miért nem a a vasútra költötték?

[00:32:53]Én ezt így utólag viszonylag nehezen tudom megmondani.

[00:32:56]Ezért fontos egyébként, amit te is már többször feszegettél, hogy mondjuk legyen egy többé-kevésbé konszenzuálisan meghatározott hosszútávú országterv a stratégia, azért az nem baj.

[00:33:06]egyébként ugye ezt szoktuk ugye mindig mondani egyensúlyban, hogy egyensúly intézetben, hogy ugye egészségügy, de különösképpen az oktatás az az a rendszer, ahol ahol szükség van egy politikai megegyezésre és számos példát szoktunk hozni erre a mindig a fénnektől indulunk, de a lengyelek satöbbi.

[00:33:24]Tehát, hogy hogy legyen egy ciklusokon átívelő, egy olyan, ami olyan olyan ez tipikusan olyan rendszer az oktatás, ami ami ami ehhez nem lehet hozzányúlni, és akkor nincsenek ilyen fluktuáló mozgások benne.

[00:33:38]Gazdaságfejlesztésben azért talán egy hüvelykú szabályt érdemes így a tapasztalatok alapján megjegyezni, hogy talán ez az a terület, ahol nem biztos, hogy segít, ha pénzt adunk.

[00:33:48]Tehát a legtöbb területe nyilván segít, hogyha befektetünk.

[00:33:54]Nyilván, hogy pénzből lehet vasútat fejleszteni, vagy pénzből lehet kórházakat építeni.

[00:33:58]A gazdaságfejlesztésben általában ez az ingyen pénz, ez inkább ront, mint használ.

[00:34:04]Tehát pont a gazdaság az a terület, ahol ahol valóban a piaci körülményeknek kellene a primátusát és a és a gazdasági versenynek a mindenhatóságát leginkább figyelembe venni.

[00:34:21]Ha egy ilyen rendszerbe pénzt adunk azért, hogy valaki termelékenyebb legyen, akkor általában nem termelékenyebb lesz, hanem elteszi a pénzt és és köszöni, jól van.

[00:34:30]Tehát nagyon érdemes megkülönböztetni azokat a területeket, ahol segít a pénz, a konkrét támogatás, és ahol nem, ha van valahol, ahol szerintem nem segít az, hogyha for profit szervezetek pénzt kapnak, az a gazdaság.

[00:34:42]Nyilván egy iskolának persze, hogy pénzt kell kapnia, hiszen miből éljen, de valószínűleg a itt a túl sok pénz az kifejezetten káros volt ellentétben, mármint a gazdaságfejlesztésben, ellentétben más területekkel.

[00:34:56]Bocsánat, csak egy példát ide, mert kértél konkrét példát.

[00:34:57]Az, hogy a GDP és ez mindig ilyen ilyen ilyen műszavakkal operálunk, hogy GDP, ugye az tavaly 87000 milliárd Ft környékén volt.

[00:35:06]Az nagyon nagy pénz.

[00:35:09]87000 milliárd, ezt érdemes kimondani újra.

[00:35:13]És ennek mondjuk közel 3%-a, 2,53%-a elmegy arra, hogy vállalatokat támogassunk, köztük az FDI beáramlását elősegítő elősegítő programokat segítsünk, vagy vállalatokat segítsünk, miközben ez majdnem, hogy duplája annak, amit mondjuk a regionális versenytárság, hogy az Európai Unió produkál.

[00:35:34]Erre is azt lehet mondani, hogy legyen több, de nem azt mondjuk, hogy nézzük meg, mi az eredménye, és látjuk, hogy egy stagnáló gazdaságot az eredménye.

[00:35:42]Tehát tipikusan, amit a Tamás mond, miért költ a gazdaság, vagy miért miért adunk annyi pénzt oda, amikor nem értünk vele eredményt?

[00:35:50]Amikor egy állam nehéz helyzetben van, akkor nagyon népszerű szokott lenni a politika részéről az, hogy a a bürókráciát csökkentsük, építsük le.

[00:35:59]Ennek mennyire van értelme szerintetek?

[00:36:02]Hát így általában nehéz megmondani.

[00:36:04]Magyarország esetében valóban van egy ilyen közhiedelem vagy vagy vélekedés, hogy Magyarországon nagyon-nagy a bürokrácia, sok ingyen élő ott dolgozik, meg aktát tologat.

[00:36:15]No ehhez képest az adatok egyrészt azt mondhatják, hogy Magyarországon a munkavállalóknak kevesebb mint 20%-kal dolgozik valamilyen módon a közigazgatásban.

[00:36:23]Ez egy átlagos szint, tehát hogy Magyarországon se nem kevés, se nem sok.

[00:36:29]Tehát, hogy biztos, hogy az semmire nem megoldás, hogy akkor akkor bocsássunk el olyan embereket, akik a közért dolgoznak, mert mert semmilyen olyan szempont nincsen, ami alapján ők sokan lennének.

[00:36:40]Sőt tehát, hogy le leegyszerűsítve, azt mondanám, hogy így önmagában az, hogy a bürokráciát csökkenteni kell, és ezelattjük, hogy embereket el kell bocsátani, ez butaság.

[00:36:52]A kérdés az az, hogy milyen minőségben dolgoznak, hogyan dolgoznak.

[00:36:55]Itt azért azt is látjuk, hogy nagyon hullámzó volt mondjuk a bérezésük a piaci szférához kötődően.

[00:37:02]Azért azt látjuk, hogy a jól működő országokban azok, akik az államért dolgoznak, mármint hogy az államnak dolgoznak a közért, azoknak a bére az nagyjából hasonló kéne, hogy legyen azonos pozícióban, mint a piaci szférában, hiszen különben a legjobb emberek nem az államhoz fognak menni, hanem hanem elmennek egy multinacionális céghez.

[00:37:21]Magyarországon volt az elmúlt évtizedekben olyan, amikor ez elég közel volt.

[00:37:25]Most azért van egy pár év, amikor azt látjuk, hogy ez az olló, ez ez növekedett.

[00:37:30]Ez nem jó.

[00:37:30]Tehát az állami közalkalmazottaknak, az állami vezetőknek, az államban dolgozóknak kifejezetten magas bért kell adni, hiszen sokkal fontosabb dolgokat csinálnak, ha szabad ilyen értékítéletet adni, mint aki csak simán pénzt termel egy egy cégben.

[00:37:48]Nyilván a cégeknek is megvan a saját szerepük, de hogy hogy az államnak érdemes azt premizálni, hogyha valaki hajlandó a közügyekért dolgozni.

[00:37:57]Szóval, hogy hogy semmiképpen nem gondolom azt, hogy a bürokrácia csökkentés az jó.

[00:38:01]Ami fontos, hogy magasabb bérek mellett, magasabb hatékonysági mutatók mellett kellene dolgozniuk.

[00:38:07]És hogy nem aktuál politikai kicsengése legyen a Tamás mondatainak, a 2022-ben írt az államhatékonyságáról szóló szakpolitikánknak egyik javaslata az volt, hogy egyenlítsük ki assziszem 2030-ig, tehát a következő időszakban egyenlítsük ki a a közszféra és a a versenyszféra közötti különbség egy teljes mértékben ez egyébként reális.

[00:38:28]Csak azon gondolkozom, hogy ez máshol más országban van ilyen, hogy egyébként körülbelül egálban van a két összérám Igen.

[00:38:35]Igen.

[00:38:35]Vagy pár vagy pár szal pont a köcsö Igen, igen.

[00:38:37]Igen.

[00:38:37]De nem olyan olyan mérték, ami volt tehát, hogy hogy ez nem egy aktálpolitikai dolog.

[00:38:44]Bürokrácia csökkentése.

[00:38:44]Mit jelent a bürokrácia csökkentése?

[00:38:47]egyébként mi magunk is azt mondjuk, de ez nem egy újszerű történet, hogy hogy amennyiben amennyi és a Tamás erre utalt már egy két kérdéssel talán korábban, hogy hogy ahol csak lehet összekapcsolni a a rendszereket a a kormányzati információs rendszert, ahol csak lehet, hogy ne kelljen különböző ahogy a Tamás mondta, talicska és nem tudom milyen rendszerek voltak kinyomtatott.

[00:39:12]legyen-e erre lehetne ez lehetne a bürokrácia csökkentésének egy nagyon észerű javaslata, hogy mindent, ami megvan digitálisan és a a ami nincs meg, az legyen meg.

[00:39:21]És egyébként ezeket egybe kapcsolni, hogy nekem egy állampolgárnak vagy egy vállalkozónak újra és újra különböző a hivatalokhoz fordulni.

[00:39:28]Ez egy megoldható történet.

[00:39:30]Sőt azt gondolom, hogy a mai világban ez egy másfél két év alatt megoldható történet.

[00:39:34]Igen.

[00:39:34]Tehát itt a mondjuk, hogyha a bürok bürokrácia automatizálásáról beszélünk, az az például egy nagyon fontos kulcskérdés.

[00:39:42]Tehát hogy egy állampolgár így az élete során alsó hangon 100-10000 alkalommal adja meg az adatait annak az államnak, amelyik minden létező adatommal rendelkezik.

[00:39:54]Tehát, hogy nekem meg kell adnom a nevemet, a születési dátumomat, a lakcímemet, a személyigazolványszámomat, a talajszámomat, miközben minden ott van az államnál.

[00:40:02]Tehát, hogy nekem kéne tőlük elkérnem, hiszen náluk van.

[00:40:06]Nyilván ez most egy picit elviccelt példa volt, de hogy ez nagyon sokszor látszik, hogy hogy olyan dolgok, olyan adatbázisok, amelyek mind rendelkezésre állnak az államnak, rendelkezésre állhatnának az állam minden szereplőinél.

[00:40:19]Azokat, hogyha egyébként digitalizálnánk és összekapcsolnánk, na az bürokrácia csökkentés lenne.

[00:40:23]Az sokkal fontosabb lenne, mintogyha konkrétan embereket ki kell rúgni.

[00:40:27]Azért, mert hogy túl túl túl nagy az állam.

[00:40:29]Ez ugye egy hétköznapi állampolgári probléma valóban, hogy az emk mindig újra meg kell adni az adatait, de ha továbbra is a teljesítményről beszélünk, az valóban érdekel engem, hogyha ezek a bizonyos nagyobb állami adatbázisok össze lennének kapcsolva, ráadásul mind digitális lenne, hogy abból megint csak ezeknek a megfelelő elemzésével valószínűleg jobb teljesítmény jöhetne ki, vagy legalábbis reálisabb képet kapna a politika is arról, hogy egyébként mi van az országban, és mit kellene csinálni.

[00:41:00]Igen, hadd mondják egy nagyon életközeli példát.

[00:41:02]Például New Yorkban a térfigyelő kamerák és különböző baleseti statisztikák alapján mesterséges intelligenciával elemzik azt, hogy hol a legnagyobb a valószínűsősége annak, hogy közlekedési balesetben valaki súlyosan megsérül vagy meghal.

[00:41:16]Ezek olyan adatok, amelyeket hogyha összehangolunk, egymás mellé teszünk, mesterséges intelligenciával, ami nyilván sok szakértővel elemzünk, akkor az állam be tud avatkozni, tehát ember életeket tud a mindennapokban megmenteni simán az alapján, hogy minden adat rendelkezésre áll múltbeli tendenciák alapján.

[00:41:32]Ez egy tipikusan olyan életközeli példa, amiből sok ezerret tudunk találni, hogy hogy a meglévő adatoknak az elemzésével, összekapcsolásával és a mesterséges intelligencia segítségével, hol tud az állam abban segíteni, hogy konkrétan hatékonyabban működjön a mindennapokban.

[00:41:48]egyébként konkrétan megnéztük két területre ezt.

[00:41:52]Az egy a korábbiakban megnéztük azt, hogy és most csak a példa vagy a terület érdekes, hogy a magyarok egészségügyi állapotából, kedvezőtlen egészségügyi állapotából származó munka időkiesés, az mit jelent mondjuk a gazdaságra, ezt lehet számszerűsíteni a GDP-re.

[00:42:08]A másik pedig, hogy a a kisvállalkozók, kis és középvállalkozók adminisztratív kötelességéből származó munkaidőkiesés és és improduktív idő, az mit jelent?

[00:42:21]Tehát, hogy ez két konkrét terület.

[00:42:23]Nagyon érdekes, és ebből nyilván szakpolitikai és politikai döntések származhatnának.

[00:42:27]Igen.

[00:42:27]Igen.

[00:42:28]Nemrég jelent meg a 33 megoldás 33 égető problémára című kézikönyvetek.

[00:42:31]És ebben én olvastam egy olyan dolgot, ami most nem azt mondom, hogy hany a testem tőle, csak azért felkaptam rá a fejem, és valószínűleg erre más is felkapja a fejét.

[00:42:40]Ebben ugye azt írjátok, hogy vannak olyan országok, amelyek nyilván a legjobb szakembereket kérik fel fontos állami hivatalok vezetésére, csakogy külföldről.

[00:42:49]Tehát ezeket a bizonyos állami hivatalokat bizonyos országokban, itt említitek Nagy-Britanniát vagy az Egyesült Államokat, nem állampolgár vezet, hanem egy szakember.

[00:43:02]Ühüm.

[00:43:02]Ez mennyire elképzelhető Magyarországon?

[00:43:07]Tudunk ilyen területet, például a Magyar Nemzeti futball, ahol a kapitány külföldé, tehát hogyha mi mi minden állampolgár számára a legfontosabb szakpolitikai terület, ami nem az egészségügyes, nem az oktatás, hanem nyilván a foci, ott egyébként külföldire tudjuk bízni a a vezetést, akkor akkor számos más területen is megtehető.

[00:43:27]Nyilván ez egy csak félig vicces példa volt, de hogy azért mutatja azt, hogy hogy nem teljesen abszurd dolog az, hogy a nemzet számára fontos kérdéseket nem feltétlenül magyarokra bízzuk.

[00:43:42]Hiszen hiszen a foci az egy az egy ilyen példa.

[00:43:44]Ez nem azt terület milyen területre gondolok például tehát nem a aktuális jegybanknak szól.

[00:43:50]Például a jegybank az tipikusan egy ilyen terület, tehát ami nagyon sok esetben nem a amihez nincs szükség a magyar nyelvnek a nagyon mély tudására, ami nem mondjuk nyilván egy kulturális minisztériumot nem bíznék nem magyarra.

[00:44:05]Tehát hogy ami ami nem kötődik mondjuk kifejezetten a magyar a magyar nemzetnek vagy a magyar kultúrának az ismeretéhez.

[00:44:11]Tehát nagyon sok pénzügyi, főleg pénzügyi területek vagy menedzsment területek, és ez nem azt jelenti, hogy külföldiekre bízzuk, hanem azt az állításra az egyensúly intézetnek az, hogy ezeket meg lehet versenyeztetni.

[00:44:21]És ha egyébként egy külföldi jobb, vagy akár egy határon túlan élő magyar jobb, akkor akkor ezeket nyissuk meg.

[00:44:28]És így nagyon jól szét lehet választani azokat, amelyek amelyek olyan területek, hogy pénzügyhez, menedzsmenthez kapcsolódnak, Nemzeti Bank és szét tudjuk azokat szálazni, ahova persze nyilván továbbra is szükséges a magyar nyelv és a magyar kultúra mély ismerete.

[00:44:44]Brit jegybanknak is volt nem brit állampolgárvezetője.

[00:44:47]Van Magyarországon Bankvezető, aki volt szomszédos ország jegybank ö elnöke.

[00:44:54]Egyébként azért az okt felső oktatásban erre van példa.

[00:44:56]Hát azért a Corvinusz élén mintogyha már két cikluson keresztül nem magyar állampolgár, mindegy, hogy most úgy magyarul vagy nem, de nem magyar állampolgár van.

[00:45:05]Tehát hogy ott ott a a rendszert kell, az ökoszisztémát különösképpen nemzetközi ökoszisztémát kell jól ismerni, és olyan helyeken abszolút helyén van az, hogy valaki külföldről jön.

[00:45:18]zárásként hadd ten fel a legnehezebb kérdést, hogy röviden össze tudjátok-e foglalni, hogy igazából szerintetek milyen lenne a jó és hatékony közigazgatás vagy állam, és ezt milyen módon lehetne elérni?

[00:45:32]Hát szerintem a legfontosabb az az, hogy a sokszor említett kapacitások, amit hívhatunk az állam izomzatának, az megerősödjön.

[00:45:40]picit a, hogy ahogy így a beszélgetés elején is mondtam, arról szólnak általában a viták, hogy nagy vagy kis állam kell, ami olyan, mintogyha azt mondanánk mondjuk egy birkózónál, vagy egy szkanderezőnél, hogy az a fontos, hogy egyébként Slimfitbe öltözik, vagy valamilyen bőruházatba.

[00:45:55]Hol ott ami az igazán lényeg, az az államnak az izomzata, a kapacitása, tehát hogy mi van a kabát alatt.

[00:46:03]Ha ezt a kapacitást meg tudja erősíteni elsősorban digitalizációval, automatizációval, másodsorban a a költségvetési forrásoknak a jelentős átcsoportosításával, a humán erőforrásra.

[00:46:15]Harmadrész a saját munkatársainak, a közigazgatásban dolgozóknak a megfelelő megbecsülésével és egyébként teljesítmény ellenőrzésével akkor egy egy sokkal sokkal boldogabb meg sikeresebb országban élhetnénk.

[00:46:29]Hát én azt szeretném, hogyha egyrészt a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket legyen az bármelyik a rendszere az államnak megtegye, de ne ez legyen a fókusz.

[00:46:40]És vannak ám gyors sikerek, tehát van van potenciál arra.

[00:46:46]Egyszer meg kell nézni, hogy hol kell abbahagyni bizonyos dolgoknak a támogatását, tehát hova máshova hogyan kell alokálni.

[00:46:51]És az biztos, hogy hogy a képzés, oktatás képzésnek a legkülönfélébb területei az az elsődleges.

[00:46:59]Tehát szerint szerintem ez ami ami amiben nagyon nagy változás kell.

[00:47:05]És végül is az állam tulajdonképpen én én személyesen hiszek abban, hogy az államnak van szerepe az egyes alrendszereknek nem csak a finanszírozásában, hanem ellátásában, szolgáltatásban, de csak úgy, hogy nem terjeszkedik túl saját hatáskörén.

[00:47:23]Nagyon szépen köszönöm nektek.

[00:47:23]Ö, remélem, hogy sőt nem remélem, biztos vagyok benne, hogy sikerült egy kicsit közelebb hozni a nézőkhöz és az a hallgatókhoz ezt a látszólag nem annyira ö könnyen megfogható témát.

[00:47:35]Úgyhogy nagyon köszönöm Kozák Ákosnak és Boros Tamásnak, hogy itt voltak.

[00:47:43]Köszönjük szépen.

[00:47:43]Köszönjük.

[00:47:44]A következő epizód két hét múlva lesz látható, amiben ismét arról beszélünk, milyen legyen Magyarország jövő időben.

[00:47:51]Ahhoz, hogy követni tudjatok minket, iratkozzatok fel a Telex YouTube csatornájára, és ha tehetitek, támogassátok ti is a Telexet.

[00:47:57]Sziasztok!