Keleten a helyzet megváltozott – élőben a háborúról Rácz Andrással
„Most már Oroszországban senki sem gondolja, hogy a különleges katonai művelet … egy elszigetelt, távol levő dolog, ami minket nem érint.” – Rácz András
- Éles a kontraszt Ukrajna nyugati és keleti része között: Lvivben alig érződik a háború, míg Harkivban folyamatosak a légiriadók és rombolások.
- Oroszország fokozta a civil célpontok elleni ballisztikusrakéta-támadásokat, kihasználva Ukrajna gyenge elhárító képességét, és készleteket is felél.
- A kulturális örökség szisztematikus pusztítása folyik: múzeumokat, székesegyházakat és egy filmstúdiót is találat ért, Mariupolból elvitték a műkincseket.
- Kosztyantinivka védelme a siklóbombák miatt tarthatatlan, de ez nem jelenti a Donbasz összeomlását – a mögöttes erődvárosok (Szlovjanszk, Kramatorszk) még évekig tarthatják magukat.
- Ukrán dróncsapások sújtják az orosz finomítókat, ami több mint 50 megyében okoz kritikus üzemanyaghiányt, bár a katonai gépezetet ez kevésbé bénítja.
- Az orosz gazdaság stagnál, a hadigazdasági modell kifulladóban van; a szeptemberi választások után újabb mozgósítás vagy akár hadiállapot bevezetése várható.
- Washingtonban erősödik Ukrajna támogatása: Trump megerősítette a Patriot-gyártási licenc lehetőségét, és az amerikai fegyverszállítások költségének 90%-át Európa állja.
- Visegrádi kutatás igazolta, hogy az orosz propaganda központilag irányított, és a „hazugságok tűzoltófecskendője” taktikával szándékosan összezavar.
- Ukrán belpolitikai átrendeződés zajlik: a technokrata Fedorov leváltása tiltakozást váltott ki, míg a szovjet típusú főparancsnok, Szirszkij leváltása küszöbön állhat.
- Orosz-magyar viszonylatban az új kormány örökölt egy erős energiafüggőséget és egy átláthatatlan, 15 éves gázszerződést; Szijjártó Péter múltbeli tevékenységét vizsgálják.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Rácz András friss ukrajnai tapasztalatai
Rácz András nemrég tért haza Ukrajnából, ahol 10 nap alatt közel 5000 km-t utazott. Legfőbb benyomása, hogy egyre élesebb a kontraszt az ország nyugati és keleti része között. Míg Lembergben (Lviv) szinte egyáltalán nem érződik a háború, addig Harkivban és Mikolajivban folyamatosak a légiriadók és rengeteg a megrongálódott épület. Ennek fő oka, hogy a fehéroroszországi átjátszóállomások lekapcsolása után Nyugat-Ukrajnát gyakorlatilag nem érik dróntámadások. Az átjátszóállomásokat azután kapcsolták le, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag megfenyegette Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt. Kelet- és Dél-Ukrajnában ugyanakkor feltűnő az orosz támadások hatása: az utak mentén rengeteg kiégett benzinkút látható, mivel Oroszország szisztematikusan lövi a töltőállomásokat. Ez ellátási zavart nem okoz, de látványos.
„Sokkal élesebb a különbség most már az ország nyugati és keleti része között." – Rácz András *
A civil lakosság elleni támadások fokozódása
Nyár eleje óta érzékelhető egy szintlépés a civilek elleni orosz támadásokban is. Nőtt a támadások intenzitása, és a nagyobb támadások közötti időszakok is rövidültek. A legnagyobb változás az előző nyárhoz képest, hogy Oroszország sokkal több ballisztikus rakétát használ, kihasználva Ukrajna gyenge ballisztikusrakéta-elhárító képességét. Júliusban Oroszország több ballisztikus rakétát lőtt ki, mint amennyit gyártott, tehát a felhalmozott készletekhez is hozzányúltak. Új elem, hogy az S-300-asok mellett már S-400-as légvédelmi rakétákat is használnak föld-föld üzemmódban. Ennek következtében Kijevben előfordult, hogy előbb hallották a robbanást, és csak utána szólalt meg a légiriadó – a légvédelemnek nem volt ideje reagálni. Bár néhány S-400-as indítás önmagában nem dönti el a háború menetét, a civil lakosság helyzetét jelentősen nehezíti.
„Moszkva arra számít, hogy előbb-utóbb Ukrajna kap újra majd Patriot rendszereket, de amíg ez nem következik be, addig kell annyi ballisztikus rakétát lőni, amennyit csak lehet.” – Rácz András *
Ukrajna kulturális örökségének szisztematikus pusztítása
Oroszország a háború kezdete óta szisztematikusan pusztítja Ukrajna kulturális örökségét. Ennek szovjet hagyományai is vannak, hiszen a Vörös Hadsereg is speciális alakulatokat küldött a műkincsek összegyűjtésére. Mariupol elfoglalásakor is speciálisan felkészített alakulatok vitték el a múzeumok kincseit, melyeket azóta is Oroszországban őriznek. Herszonban hasonlóképpen jártak el. Mivel a front hosszú ideje áll, a hangsúly áttevődött az építészeti és kulturális emlékek támadására: Odesszában székesegyházat, Harkivban múzeumokat lőttek szét. Egy júniusi támadásban viszont drónnal találták el a világörökség részét képező Pecserszka Lavra kolostort, az Arsenal Múzeumot, egy filmstúdiót (amely az ukrán filmes hagyaték nagy részét tartalmazta és teljesen kiégett), valamint egy hangszermúzeumot is. Júniusban a Csernobil Múzeumot is szétlőtték Kijevben. Ukrajna egyébként nem válaszol hasonló módon: nem támadnak orosz múzeumokat vagy vallási helyeket.
Oroszország készletgazdálkodása: „most lőnek mindent, ami a csövön kifér”
Oroszország jelenleg minden rendelkezésre álló eszközt bevet, kihasználva Ukrajna gyenge ballisztikusrakéta-védelmét. A dróntámadások száma ugyanakkor csökkent. Míg tavaly ősszel és télen éjszakánként 200-400 drón érkezett, mostanában 90-150. Ennek két lehetséges magyarázata van: vagy felhalmozzák a drónokat egy nagyobb támadáshoz, vagy éppen átállítják a gyártást a légcsavaros Gerány drónokról a sugárhajtású változatra. Utóbbiak gyorsabbak, és a csöves légvédelem nagy része nem képes lelőni őket. Rácz András szerint augusztus végére kiderül, melyik magyarázat a helytálló, és őszre újra nagy tömegű dróntámadások várhatók. Oroszországon belül is ért kritika egyes támadásokat, mivel érdemi katonai haszon nélkül mennek el 100 millió dollárok egy-egy támadásra.
A kosztyantinivkai helyzet és a siklóbombák problémája
Oroszország többször is bejelentette már Kosztyantinivka elfoglalását, de ez továbbra sem teljesen igaz. A város északnyugati részében még vannak ukrán egységek, de a védelem gyakorlatilag befejeződött. A harc jellege kaotikus, mindkét oldal kisebb beszivárgó egységekkel próbál a másik hátába kerülni. A fő problémát a siklóbombák jelentik: ezeket orosz bombázó repülőgépek dobják le, majd egy szárnyszerkezettel ellátva akár 30-50 kilométert is siklani tudnak. Nincs meghajtásuk, nem bocsátanak ki hőt, hangjuk alig van, így a légvédelem gyakorlatilag nem tudja lelőni őket. Oroszországnak gyakorlatilag végtelen mennyiség áll belőlük rendelkezésre, egy átalakító keret mindössze 10-12 ezer dollárba kerül. Az oroszok ezekkel a bombákkal porig rombolnak mindent, majd a romok közé küldik a beszivárgó egységeket.
Kosztyantinivka előbb-utóbb el fog esni, de ez nem jelenti a teljes donbaszi védelem összeomlását. A város után Druzhkivka következik, egy végtelenségig megerősített kisváros, majd a két nagy erődváros: Szlovjanszk (egykor 70 ezres város) és Kramatorszk (150 ezres város, melyet 2014 óta erődítenek). Ráadásul Kosztyantinivka földrajzilag is kedvezőtlen helyen, egy völgy alján fekszik, míg a tőle nyugatra eső terület domborzata kedvezőbb a védelem számára. A jelenlegi előrenyomulási tempóval számolva a Donbasz teljes elfoglalása még évekig tarthat.
„Amíg a siklóbombákra nincsen megoldás, addig az ukrán védelem különösen ilyen városi körülmények között nem tud megszilárdulni.” – Rácz András *
A Krím félsziget helyzete: logisztikai nyomás alatt, de visszafoglalásra nincs reális esély
A Krím lakossága a félszigeten 1,8-1,9 millió fő, Szevasztopollal együtt bőven 2 millió feletti. Ukrajna sikeresen rombolta a szárazfölddel összekötő hidakat, nyomás alá helyezte az üzemanyag- és élelmiszerellátást, a vízellátás pedig már régóta nincs biztosítva. A krími mezőgazdaság (a háború előtt 200 000 hektárt műveltek öntözéssel) teljesen kiszáradt. Az ukránok megsemmisítették a Kercsi-szoroson közlekedő kompokat is. A Krím ugyanakkor 2014 óta orosz megszállás alatt áll, és Oroszország nagyon jelentősen megerősítette. A félsziget visszafoglalásához vagy át kellene kelni a Dnyeperen, vagy Mikolajivnál partraszálló műveletet végrehajtani, de mindkét esetben lehetetlen tartós logisztikai kapcsolatot fenntartani, amíg a siklóbombákra nincs megoldás. Jövőre, amikor Ukrajna Gripen vadászrepülőgépeket kap Meteor légiharc-rakétákkal, talán lesz megoldás a bombázók lelövésére, de ez még legalább fél-egy év.
A Krím ugyanakkor egyfajta „halálcsapdaként” is funkcionál az orosz légvédelem számára, mivel Oroszországnak folyamatosan oda kell vinnie a légvédelmi rendszereket, amiket Ukrajna rendre megsemmisít. A Krím elleni műveleteknek orosz belpolitikai célja is van: szeptember 20-án duma- és regionális választások lesznek, és az üzemanyaghiány már most hat Putyin és a kormánypárt népszerűségére.
Az orosz energiainfrastruktúra elleni ukrán támadások
Ukrajna tavasz óta egyre nagyobb mélységi támadásokat hajt végre orosz finomítók, kikötők és olajtárolók ellen. Katonai értelemben ezek a támadások kevésbé befolyásolják az orosz haderő műveleti képességeit, mivel a hadseregnek saját, az Urál mögötti finomítói vannak, amiket az ukrán drónok nem érnek el – a déli fronton tapasztalható üzemanyaghiány is inkább a logisztikai útvonalak elleni támadások következménye. A finomítók rombolása elsősorban a polgári üzemanyag-ellátást és az exportot hátráltatja.
A támadások fő célja, hogy elvigye a háborút az orosz lakossághoz. Júliusra az üzemanyaghiány kritikussá vált: Oroszország több mint 50 megyéjében van különböző szintű üzemanyagkorlátozás. Több kilométeres sorok állnak a benzinkutaknál, emberek napokig várakoznak. Ez már Putyin és a kormánypárt népszerűségére is hatással van. Az oroszok folyamatosan javítják a sérült finomítókat, és megkezdték a stratégiai tartalékok felszabadítását is, ami átmenetileg enyhített a helyzeten. A júniusi adatok szerint a szénhidrogén-exportból származó bevétel mindössze 1%-kal csökkent, miközben a kivitel mennyisége 14%-kal nőtt, mivel a megsérült terminálok helyett más kikötőkön keresztül növelték az exportot.
Őszre, amikor a rossz időjárás miatt csökken a dróntámadások hatékonysága, Oroszországnak körülbelül két-három hónapot kell „kibekkelnie”. A támadások nem roppantják meg a gazdaság gerincét, de hozzájárulnak a lassuláshoz és a strukturális problémákhoz.
„Most már Oroszországban senki sem gondolja, hogy a különleges katonai művelet, idézőjelben, az egy ilyen elszigetelt, távol levő dolog, ami minket nem érint. Most már mindenkit érint.” – Rácz András *
Az orosz gazdaság lassú degradálódása és a várható mozgósítás
Az orosz gazdaság túlfűtöttsége, amit a hadigazdaságra épülő modell okozott, kezd kifulladni. Miközben 2023-24-ben 4-5%-os növekedést produkáltak, idénre az orosz jegybank 0,6%-os GDP-növekedést jelez, független közgazdászok pedig 0,4%-ot. Ez gyakorlatilag stagnálás. Jövőre recesszió valószínű. Rácz András szerint a szeptember 20-i választások után Oroszország valószínűleg újabb mozgósítási hullámot indít, hasonlót a 2022 októberihez. A 2022-es mozgósítási elnöki rendelet a mai napig hatályban van, nincs végpontja, így akár újabb rendelet nélkül is elrendelhetnek mozgósítást.
A szakértő szerint nagy kérdés, hogy a mozgósítás mellett bevezetik-e a hadiállapotot is. Ha igen, az teljesen új helyzetet teremt: a hadiállapot lehetővé teszi a rekvirálást, a polgári lakosság tömeges kötelezését a katonai erőfeszítések támogatására. Egyelőre nem látszik, hogy a jól bekötött oligarchák tömegesen mentenék a vagyonukat, ami arra utalhat, hogy a hadiállapot bevezetése még nem küszöbön álló. A városi lakosságot már nem lehet elzárni a háború realitása elől: az üzemanyaghiány és a dróntámadások Moszkvát és Szentpétervárt is érintik. Oroszországban már azon gondolkodnak, hogy visszavezetik a szovjet időszakból ismert kilépési engedélyt, hogy megakadályozzák a katonakorú férfiak tömeges külföldre menekülését – 2022-ben a mozgósítás idején 1 millióan hagyták el az országot. Ez egyértelmű indikátora lenne a közelgő mozgósításnak.
Repedések a propaganda gépezetben
A propaganda gépezet nem monolitikus, és időnként látványos repedések mutatkoznak rajta. Július közepén egy egykori Kreml-párti bloggert őrizetbe vettek, amiért azt írta, hogy Putyin nem legitim elnök, és bíróság elé kellene állítani háborús bűnökért és korrupcióért. Egy másik esetben egy propagandista az orosz parlament védelmi bizottságának helyettes vezetőjét vonta kérdőre a háborús helyzetről, ami ordibálásba torkollott, majd a politikus elhagyta a stúdiót. Rácz András szerint az ilyen esetek nem imitáltak, és számuk növekedni fog, különösen ha a mozgósítás valósággá válik.
A katonai bloggerek („vojenkorok”) sok esetben közösségi finanszírozásban élnek, és nem könnyű őket kontrollálni. Sokan ténylegesen kimennek a frontra, van aki meghalt, volt akit elfogtak. Mivel a közönségüknek akarnak megfelelni, nem szajkózhatják kritika nélkül a Kreml néha teljesen abszurd sikerjelentéseit. A 2022-es mozgósítás tapasztalatai – amikor 70 ezer ember szinte azonnal, néhány napos kiképzés után a frontra került – élénken élnek az orosz társadalomban. Az oroszok pontosan tudják, hogy a veszteségek óriásiak (Rácz András szerint a másfél millió halott és reménytelenül súlyos sebesült egy nagyon konzervatív becslés), és ez elől nem lehet elbújni. Egy újabb mozgósítás várhatóan komoly társadalmi felháborodást fog kiváltani, amire a katonai bloggerek is reagálni fognak.
Döntési pillanat: mozgósítás vagy tárgyalások?
Oroszország jelenleg több embert veszít a fronton, mint amennyit toborozni tud. Az önkéntességre és pénzbeli motivációkra alapuló toborzás kezd kifulladni, így két út áll a Kreml előtt: vagy újabb kényszermozgósítást rendelnek el, vagy csökkenteni kezdik a harcok intenzitását és tárgyalásokat kezdeményeznek a fegyverszünetről. Szeptember 20-a után ez a döntési pillanat fog elérkezni. A szakértő szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a mozgósítás lesz az utolsó nagy kísérlet: megpróbálnak nagy számú embert behozni a hadseregbe, és a felhalmozott nagy hatótávolságú fegyverekkel együtt egy utolsó nagy erőfeszítést tenni Ukrajna ellen. Erre ősszel, a félidős amerikai választások idején, amikor a világ figyelme kevésbé Ukrajnára irányul, és a rossz idő miatt az ukrán drónok kevésbé hatékonyak, megfelelő alkalom kínálkozhat.
Oroszország szempontjából a minimum cél a Donbasz elfoglalása lenne, de ez a jelenlegi műveleti tempóval évekbe telne. Az orosz eliten belül kétféle kritika létezik: a gazdasági és regionális elitek a háború befejezését támogatnák, míg a radikálisok azt vallják, hogy ez a „félszívvel háborúzás" nem vezet eredményre – teljes hadiállapotra lenne szükség. Egyáltalán nem biztos, hogy a mostani döntési pillanat a háború lezárása felé visz; elképzelhető egy eszkaláció is.
„Nem látszik, hogy az orosz rezsimnek és társadalomnak lenne ennyi ideje, de ez mindig akkor igaz, hogyha Oroszország nem vezet be hadiállapotot.” – Rácz András *
Az amerikai hozzáállás változása
Tavaly a Trump-Putyin alaszkai találkozó után a legtöbb elemző Oroszországot hozta ki győztesnek. A mostani helyzet viszont más: Ukrajna stabilizálta a frontot, kisebb területeket visszafoglalt, és mélységi támadásokkal elviszi a háborút az orosz lakossághoz. Washingtonból nézve ez úgy tűnhet, hogy érdemes Ukrajnára fogadni. A júliusi NATO-csúcson Trump megerősítette, hogy Ukrajna megkaphatja a Patriot rakéták gyártási licencét, ami bár rövidtávon nem segít (a gyártási kapacitás kiépítése évek), politikai üzenete jelentős. Marco Rubio külügyminiszter arról beszélt, hogy az orosz finomítók elleni ukrán támadások adhatnak löketet az érdemi tárgyalásoknak.
Mind a demokrata, mind a republikánus táborban abszolút többséget élvez Ukrajna támogatása, és a közelgő félidős választások miatt Trumpék számára is praktikusabb Ukrajna támogatásáról beszélni. Ráadásul tavaly nyár óta az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek költségét 90%-ban az európaiak viselik – Washington szempontjából ez nagyon kényelmes helyzet.
Orosz propaganda a Visegrádi országokban
Rácz András és kutatótársai a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával vizsgálták, hogyan keretezi az orosz propaganda a váratlan eseményeket a négy visegrádi országban. A kutatás módszertani újdonsága az volt, hogy nemcsak a narratívák tartalmát, hanem azok megjelenési sorrendjét is vizsgálták. Az eredmény meglepő volt: mind a négy országban nemcsak ugyanazok a narratívák ismétlődtek, de azok megjelenési sorrendje is szinte azonos volt, ami arra utal, hogy a propaganda teljesen központosítottan működik.
A kutatás igazolta a „firehose of falsehood” (a hazugságok tűzoltófecskendője) jelenség meglétét is: a propaganda szándékosan ontja az egymásnak is ellentmondó narratívákat, nem azzal a céllal, hogy bármelyik konkrét verziót elhidd, hanem hogy összezavarjon, és végül egyik félnek se higgy. Ezt a jelenséget vizsgálták a mariupoli szülészet szétlövésének, a bucsai mészárlásnak és más eseményeknek a kommunikációján keresztül.
„Az a cél, hogy ezzel az információzajjal teljesen összezavarjanak.” – Rácz András *
Ukrán belpolitikai átrendeződés: Fedorov leváltása és a Szirszkij-kérdés
Volodimir Zelenszkij jelentős kormányzati átalakításokba kezdett. Az előző miniszterelnök, Julija Szviridenko leváltása és Szerhij Koreckij energetikai szakember kinevezése nem váltott ki különösebb felháborodást, mivel Szviridenko alkalmatlansága konszenzusos volt. Mihajlo Fedorov védelmi miniszter elmozdítása viszont országos tiltakozásokat váltott ki. A mindössze 31 éves, technológiai hátterű Fedorov korábban digitalizációs miniszterként óriási sikereket ért el: Ukrajna digitalizációban sok európai országot megelőzött. Védelmi miniszterként sikeresen futtatta fel a hazai dróngyártást, és kulcsszerepe volt abban, hogy Oroszországot megfosztották a Starlink rendszer használatától: személyesen lépett kapcsolatba Elon Muskkal, aminek eredményeként Ukrajna területén csak az ukrán állam által beregisztrált Starlink terminálok működhetnek.
„Mihajlo Fedorov tényleg egy ilyen, az antitézise annak, ahogy egy kelet-európai minisztert elképzelünk.” – Rácz András *
Fedorovval szemben Olekszandr Szirszkij főparancsnok áll, akit a szakértő egyre kevésbé tart adekvát vezetőnek. Szirszkij 61 éves, szovjet mentalitású, rendkívül konzervatív katonai vezető. Bár a háború elején (Kijev védelme, harkivi ellentámadás) óriási érdemeket szerzett, a háború fejlődése elmegy mellette. Ráadásul személyisége merev, bosszúálló, és voltak nagyon rosszul csengő megnyilvánulásai is – egyszer „emberi erőforrásnak” nevezte a katonákat. Négy és fél év háború alatt felnőtt egy új, fiatal, dinamikus parancsnoki generáció, akik értik a modern háborút. Az ő tudásuk kontrasztja Szirszkij szovjet mentalitásával egyre élesebb. Zelenszkij napokon belül találkozót tartott fontos dandárparancsnokokkal és a hadiipar képviselőivel, amelyről Szirszkijt látványosan lehagyták. Rácz András ez alapján valószínűsíti, hogy Szirszkij leváltása napokon belül megtörténhet.
Fedorov visszahelyezése esetén folytatódna a robotizációra és drónokra építő hadviselés, és rugalmasabbá válna a mozgósítási rendszer is. Jelenleg ugyanis ha valakit besoroznak, a szolgálat csak a háború végéig, halálig, megnyomorodásig vagy három gyermek születéséig tart – ezért menekülnek tömegesen a férfiak a behívó elől. Fedorov fix idejű szerződéseket, normális kiképzést és visszailleszkedési támogatást vezetne be, partnerként kezelve a társadalmat.
Ukrajna felkészülése a télre és Koreckij kinevezése
Ukrajna felkészülése a télre a kulcsfontosságú változótól, az időjárástól függ. Ha enyhe tél lesz, nagyobb fennakadások nélkül átvészelhető az időszak, köszönhetően az energiatermelés decentralizációjában elért eredményeknek. Ha viszont olyan kemény lesz a tél, mint a legutóbbi, akkor súlyos problémák várhatók, főleg a távfűtőrendszerben. Az oroszok harmadik-negyedik éve szisztematikusan rombolják az ukrán erőműveket, és egyes problémákat – például hogy Kijev két Dnyeper-partja között nincs távfűtési összeköttetés – négy év alatt sem sikerült megoldani.
Az új miniszterelnök, Szerhij Koreckij energetikai szakember, aki egy állami energetikai vállalat éléről érkezett. Rácz András üdvözli a kinevezést, mert az energetika jelenleg Ukrajna legfontosabb kérdése: nem a makrogazdaság (amit a nyugati támogatás stabilan tart), hanem az energiarendszer működőképessége a tét. Koreckij szakértelme segíthet megoldani azokat a korrupciós és inkompetencia-problémákat, amelyek eddig hátráltatták a felkészülést.
Orosz-magyar kapcsolatok az új kormány alatt
Az új magyar kormány óriási örökséggel szembesül az orosz-magyar kapcsolatok terén. Szijjártó Péter 12 éve alatt nemhogy csökkent volna, de több területen – például az olajimportban – növekedett is Magyarország függése az orosz energiahordozóktól. Ráadásul a 2021 őszén aláírt 15 éves gázszállítási szerződés tartalma sem ismert, és az első potenciális felülvizsgálati pont 10 év múlva esedékes. Paks kapcsán sem tudni, mit tartalmaz a szerződés arra az esetre, ha az EU szankcionálná a Roszatomot. Orbán Anita egyik első munkanapján berendelte az orosz nagykövetet, ami Rácz András szerint nagyon jó lépés volt. A szakértő úgy látja, a politikai akarat változása el fogja hozni az energetikai függések csökkenését is, de ez több éves folyamat lesz.
Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan bejelentette, hogy vizsgálat zajlik Szijjártó Péter orosz kapcsolatai kapcsán. Rácz András szerint hiába zajlott iratmegsemmisítés a választások után, és hiába jegyzetelt Szijjártó időnként kézzel, 12 év alatt óriási mennyiségű irat keletkezett, amit nem lehet teljesen eltüntetni. A szakértő szerint Szijjártó Péter „Oroszország legerősebb eszköze volt, amit az EU-n és a NATO-n belül Moszkva valaha tudott szerezni”. Szijjártó – aki azóta külföldön vállalt állást – kapcsán Rácz András úgy fogalmazott: „Cártó részvényt már nem vennék”.
A Szijjártó Péter által korábban tett célozgatással kapcsolatban – miszerint szerepe lehetett abban, hogy az oroszok nem bombázzák Kárpátalját – a szakértő hangsúlyozta: ez nem igaz. Voltak támadások Kárpátalja ellen (például Volócnál egy transzformátorállomást, Munkácson egy gyárat találtak el), és egyéb, a nyilvánosságban meg sem jelent támadási kísérletek is történtek. Az, hogy Kárpátalja biztonságosabb, mint más megyék, elsősorban földrajzi okoknak köszönhető. Rácz András szerint ha Szijjártónak volt is valamilyen szerepe, azt vélhetően eltúlozta az interjúban, és a zajló vizsgálatok ezt is fel fogják deríteni.
„Sem Orbán Anita, sem Magyar Péter nem fog barátságérdemrendet kapni Lavrovtól. És ez pont jól van így.” – Rácz András *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Néhány hete a Krem azt állította, hogy elfoglalták Kosztyantyinivka városát” – az átiratban „Kosztyantyinivka” több változatban is szerepel („Kosztantyi nyitifka”, „Konstantinka”, „Kasztantyi nyitifka”), a kontextusból egyértelműen azonosítható a donbaszi város.
- „Rosgvardia” – az átiratban „Rosgvardia”-ként jelenik meg, ez az Orosz Nemzeti Gárda (Росгвардия).
- „Baris Nagydin” – az átiratban „Baris Nagydin” és „Nagy Estdin” alakban is szerepel, a kontextus alapján az ellenzéki politikusra, Borisz Nagyezsinre utal.
- „Cárfól részvényt” – nagy valószínűséggel a beszélő Szijjártó Péterre utalt tréfás formában. Az ASR pontatlansága miatt a konkrét forma bizonytalan.
- A beszélgetés végén lévő „เฮ” karakter értelmezhetetlen, valószínűleg az automatikus átirat hibája.
Teljes átirat megjelenítése
[00:01:55]Sziasztok!
[00:01:55]Ez a téma a Telex közéleti műsora.
[00:01:58]Én Bánáti Anna vagyok.
[00:01:58]A mai vendégünk Rác András, Oroszország szakértő, akivel az orosz-ukrán háború aktuális helyzetéről, az orosz rezsim stabilitásáról és az ukrán belpolitikáról fogunk beszélni.
[00:02:08]Szia András!
[00:02:10]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:02:12]Szia!
[00:02:12]Ne vicceljén köszönöm.
[00:02:14]Egy személyes kérdéssel kezdeném.
[00:02:14]Néhány napja jöttél haza Ukrajnából.
[00:02:16]Mit tapasztaltál?
[00:02:18]Milyen most a helyzetkint?
[00:02:21]Hát múlt héten szerdán jöttünk haza, tehát hat nappal ezelőtt.
[00:02:23]Igazából ugye most viszonylag sokat mentünk, tehát 10 nap alatt majdnem 5000 km-t.
[00:02:31]Igazából azt lehetne mondani, hogy sokkal élesebb a különbség most már az ország nyugati és keleti része között.
[00:02:39]Tehát a nyugat, tehát ugye a tavaly ősszel meg idén tavasszal is több nagy orosz támadás volt Nyugat-Ukrajna ellen is.
[00:02:47]Ezt ugye úgy tudták az oroszok megcsinálni, hogy Belarusban voltak ilyen átjátszóállomások, amikkel lehetett irányítani a nyugot-Ukrajna ellen küldött drónokat.
[00:02:56]Na, amióta ezeket az átjátszó állomásokat a beluszok lekapcsolták, ugye Zelenski Ukrán gyakorlatilag megfenyegette Alexander Lukásenkor Belarus vezért, hogy vagy lekapcsolják az átjátszóállomásokat, vagy baj lesz.
[00:03:06]A bedrusok lekapcsolták, azóta nyugat-ukrajna ellen dróntámadás nincs.
[00:03:12]Tehát az a furcsa kontraszt, hát te is voltál kint, az a furcsa kontraszt, hogy mondjuk a Vivben egyáltalán nem érződik, hogy háború van.
[00:03:18]Harkivbben meg Mikolában viszont ugye rengetegom épület, állandóak a riadók.
[00:03:23]Tehát, hogy ez a kontraszt, ez élesebbé vált.
[00:03:27]Szerintem ez a ez a fő különbség, illetve Kelet és Dél-Ukrajnában nagyon látszik annak a hatása, hogy az oroszok elkezdték szétlőni a benzinkutakat.
[00:03:33]Mert az utak mentén rengeteg kiégett töltőállomás van.
[00:03:37]Ellási zavarok nem okoz, de azért látványos különbség a korábbi időszakhoz képest.
[00:03:43]Innen Magyarországról néző úgy néz ki, hogy nyár eleje óta minthogyha lett volna egy szintlépés a civilek elleni támadásokban.
[00:03:48]Ezt te is így látod?
[00:03:51]Igen, egyértelmű.
[00:03:51]Ö nőtt egyrészt az orosz támadások intenzitása is, meg az a tehát az a periódus, ami két nagy támadás között eltelik, ez a periódus most július folyamán egy kicsit rövidebb lett, tehát gyakrabban vannak nagy támadások.
[00:04:07]Igazából a pontos motivációt nyilván a háború után fogjuk tudni, amikor majd belelátunk előbb-utóbb abba, hogy az orosz vezérkar hogyan tervezte ezeket a támadásokat, de igazán ami ami leg leg legnagyobb változás mondjuk ott előző nyárhoz képest, hogy sokkal több a ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás és több ballisztikus rakéta jutát az ukrán légvédelmen.
[00:04:27]Ugye ism tudjuk a hírekből, Ukrajna hiányt szenved ballisztikus rakéták elfogásáról képes rakéendszerekből, fegyverrendszerekből.
[00:04:35]Oroszország ezt kihasználja és az összes ballisztikus rakétát kilövi, amit csak amit csak találnak.
[00:04:41]Július folyamán, ugye még nem vagyunk teljesen július végén, de az első három heti adataink megvannak.
[00:04:47]július folyamán több ballisztikus rakétát lőttek ki, mint amennyit gyártottak, tehát kicsikét belenyúltak a felhalmozott készletekbe is.
[00:04:52]Láthatóan Moszkva arra számít, hogy előbb-utóbb Ukrajna kap újra majd perdílt rendszereket, de amíg ez nem következik be, addig kell annyi ballisztikus rakétát lőni, amennyit csak lehet.
[00:05:03]Új elem egyébként, hogy elkezd ugye a bizonyos orosz légvédelmi rakétákat lehet ballisztikus rakétaként is használni, tehát földföld üzemmódban is.
[00:05:15]Az S300-asokat régóta használják erre.
[00:05:18]Új trend ez akkor kezdődött, amikor kint voltunk, hogy ezt 400-as légvédelmi rakétákat is használnak földföld üzemmódban.
[00:05:25]kievet kezdték el lőni két hete pénteken.
[00:05:28]Így ez volt az első olyan támadás, hogy először hallottuk a robbanást és csak utána légíri adót.
[00:05:36]Tehát tehát a légvédelemnek nem volt ideje pont.
[00:05:39]Pontosan.
[00:05:39]Tehát ez ez egy változás.
[00:05:40]Nyilván önmagában az néhány S400-as indítás nem fogja eldönteni a háború menetét, de a civil lakosság helyzetét nehezebbé teszi.
[00:05:49]Az eddig is látszott Oroszország hozzáállásán, hogy nem kímélte az ukrán kultúrához köthető épületeket sem.
[00:05:53]Most egy hónapja volt egy nagyobb támadás, amikor egyetlen éjszaka alatt megtámadták a világörökség része részét képező Pecsarzka Lavra Kolostort egy múzeumot és egy filmstúdiót is, ami itthon talán kevésbé szerepelt a hírekben, de ott volt a az ukrán filmes hagyatéknak a a nagy része.
[00:06:09]És a támadás után volt egy rövid elemzésed, ahol azt írtad, hogy látszik egy mintázat ezekben az orosz támadásokban.
[00:06:16]Itt mit értettél ezalatt?
[00:06:20]Oroszország szisztematikusan pusztítja Ukrajna kulturális örökségét.
[00:06:22]Ez a nagy háború kezdete óta így van.
[00:06:25]egyébként van ennek szovjet hagyománya, tehát amikor a vörös hadsereg ugye elfoglalja Kelet-Európát, vagy felszabadítja, ugye ez értelmez kérdése, akkor a vörös hadsereg harcolóerői mögött jönnek különlegesen felkészített alakulatok, amik specifikusan a műkincseket szedték össze a közép-európai múzeumokból, így Magyarországról is, amikor az oroszok a nagy háborúban, mostani háborúban elfoglalták Mariupolt, pontosan ugyanezt csinálták, speciálisan felkészített alakulatok vitték el a Mariopoli múzeumok kincseit.
[00:06:54]Ugye Máriupol az ókor óta lakott, az ukrajnai görögség egyik központja volt.
[00:06:59]Tehát tényleg egy nagyon komoly régészeti lelek voltak.
[00:07:01]Ott az egészet elvitték Oroszországba.
[00:07:03]Tehát részben van ennek egy ilyen rablás dimenziója.
[00:07:07]És ugyanezt csinálták egyébként egyébként Hersonban is.
[00:07:08]Ha és mi mivel a front már jó ideje egy helyben van, ezért ennek a súlypontja változott, és elkezdték az építészeti és kulturális emlékeket szisztematikusan támadni.
[00:07:20]Ugye Odessában lőttek szét székesegyházat, Hárkívban több múzeumot is.
[00:07:25]Ez a bizonyos júniusi támadás.
[00:07:25]Ugye a Lavra kolost találták el drónnal.
[00:07:28]Nem az első támadás volt a Lavra ellen, de az első, ami ami viszonylag nagy kárt okozott.
[00:07:34]A Lavra melletti Arsenalna múzeumot is, vagy Arsenal múzeumot is.
[00:07:39]Eltalálták ugye a filmstúdiót, az teljesen kiégett.
[00:07:41]Eltaláltak egy hangszermúzeumot azt hiszem, hogy Typróban.
[00:07:45]Tehát látszott az, hogy abban a támadásban specifikusan kulturális energieket céloztak.
[00:07:51]És ugye az ilyen az ilyeneknek, az ilyen támadásoknak megvan az a sajátossága, hogy akár egyetlen drón is, hogyha becsapódik és tüzet okoz, akkor nem csak a tűz, de az oltáshoz használt víz is óriási pusztítást végez.
[00:08:04]Ugye valamikor nyár elején szétlőtték Kiev, ugye a pogy kerületben a Csernobil múzeumot is.
[00:08:12]Tehát látszik ez, hogy szisztematikusan pusztítják a kulturális meg művészeti szempontból fontos emlékeket.
[00:08:18]Ukrajna erre egyébként nem válaszol recipró módon, tehát nem látunk olyat, hogy ukránok támadnának mondjuk orosz múzeumokat, vagy vagy vallási helyeket, vagy ilyesmit.
[00:08:28]Tehát ez ez egy jó a specifikum.
[00:08:30]Ezeket az intenzív támadásokat Oroszországon belül is ért kritika, azért, mert lényegében érdemi katonai haszony nélkül mennek el 100 millió dollárok egy-egy támadásra.
[00:08:38]Most mit lehet látni, hogy mennyire spórol, vagy mennyire pazarol Oroszország a készletei?
[00:08:45]Hát most hogy is mondjam, némiképp köznyelvűen fogalmazva most lőnek mindent, ami a csövön kifér.
[00:08:50]Tehát tényleg ki akarják használni azt az időszakot, amíg Ukrajnának a ballisztikus rakéták ellen védelme nagyon-nagyon gyenge.
[00:08:57]Ugye erről beszéltünk az előbb.
[00:08:59]A dróntámadások száma egyébként csökken.
[00:09:01]Tehát ilyen igazi nagy több 100 drónos támadás több mint egy hete nem volt.
[00:09:05]Mostanában ilyen 90, 100, 150 drónt küldenek egy éjszaka.
[00:09:11]Ez nagyon-nagyon kevés.
[00:09:11]Tehát múlt ősszel a tél folyamán két 3-400 drón jött minden éjszaka.
[00:09:16]Hogy ennek pontosan mi az oka?
[00:09:19]Erről csak találgatni lehet.
[00:09:21]a dróndyártókapacitás az nem sérült.
[00:09:24]Tehát a jelbogai létesítmény meg a másik is, az azt az ukránok nem tudták érdemben támadni.
[00:09:28]Tehát Oroszország képes lenne több, sokkal több drónt gyártani, mégis mégis kevesebbet küldenek Ukrajna ellen.
[00:09:37]Két lehetséges magyarázat van.
[00:09:37]Az egyik, hogy továbbra is a szokott ütemben zajlik a gyártás, csak a legyártott drónokat felhalmozzák valami nagyobb támadásokra készülve.
[00:09:46]illetve van egy olyan trend is, hogy ezek a gerány drónok ugye az iráni saet típusokat lemásolták, modernizálták.
[00:09:54]Ezek légcsavaros hajtásúak, tehát egy egy négyhengeres léghűtéses légcsavaros motor hajtja őket.
[00:10:00]Könnyű célpontok, lassúak, nem nagyon tudnak manőverezni, viszont idén tavasz óta nagyobb számban jelentek meg sugárhajtású drónok.
[00:10:08]Ugyanez a gerány, de egy sugárhajtású meghajtással, sugárhajtású hajtóművel.
[00:10:13]Jóval gyorsabb a légv a jelent a légvédelmi fegyverek jelentős része hatástalan ellen, tehát csöves légvédelemmel nem nagyon lehet lelőni.
[00:10:22]A másik magyarázat tehát arra, hogy viszonylag kevés drón jön, az az, hogy éppen most állítják át a gyártást arra, hogy a légcsavaros, régebbi gerányok mellett nagyobb számban gyártsanak sugárhajtásúokat is.
[00:10:33]Én eléggé biztos vagyok benne, hogy ezt augusztus végére tudni fogjuk, hogy milyen magyarázat, és ősszel, ősztől újra elkezdünk nagy tömeges dróntámadásokat is látni.
[00:10:44]Beszéljünk egy kicsit a katonai helyzetről.
[00:10:46]Néhány hete a Krem azt állította, hogy elfoglalták Kosztyantyinivka városát, és Ukrajna ez következetesen cáfolt.
[00:10:52]A legutóbb tegnap volt szó arról hivatalos hivatalosan Ukrajna részéről, hogy továbbra is hevesek a harcok.
[00:10:59]Mennyi ideig tarthat ki itt az ukrán védelem?
[00:11:02]És hogyha elesik ez a város, akkor az mit jelenthet a dombaszi védelem szempontjából?
[00:11:07]Ugye az orosz kommunikáció a a háborúban elfoglalt területekről az végtelen mennyiségű mém és gúnyra az alapja.
[00:11:11]Öy kasztáyka elfoglalását is már azt hiszem, hogy négyszer vagy ötször jelentették be attól függ, hogy hogyan számoljuk, de ugye korábban ez volt Kupianskal.
[00:11:22]Azt az ukránok azóta teljesen felszaboradították, tehát hogy itt itt megint nem annyira valósult vagy bizonyult teljesen valósnak a ukrállő kommunikációja.
[00:11:29]Kasztantyi nyitifka védelme gyakorlatilag befejeződött.
[00:11:34]Tehát a városnak az észak nyugati részében még néhány ukrán egység tartja magát, de ott ugye ha valaki meg akarja érteni, hogy ez hogyan zajlik, Takács Márkot érdemes olvasni magyarul.
[00:11:44]A Márk egy kétrészes cikkorozatot írta arról, hogy ténylegesen milyen a Konstantinka vívó csata.
[00:11:50]Nem szilárd frontontvonalakat kell elképzelni, nem nagy léptékű támadásokat, hanem beszivárgó egy külön mindkét oldal kisebb egységekkel próbál beszivárogni, egymás hátába kerülni, elvágni egymás utánpótlását.
[00:12:04]Tehát egy nagyon kaotikus, nagyon nehezen áttekinthető városharc, amikor aztán Tynyivkában zajlik, de Ukrajnának az tehát az orosz beszivárgó erőkkel nagyjából tudnának boldogulni.
[00:12:14]A problémát a siklóbombák jelentik.
[00:12:17]Tehát a ugye a siklóbombat úgy kell elképzelni, egy orosz bombázó repülőgép ledob egy bombát, de az a bomba az nem gravitációs hullik le, hanem rá van téve egy ilyen keret, ami kinyit kinyit két szárnyat, és akkor ezzel a két szárnyal repülőgép alapsebességével az a bomba siklani kezd.
[00:12:35]Mégh tesznek rá rakétapóthajtást, akkor is 30- 4050 kmre ezek el tudnak menni.
[00:12:41]És ezek ezekből a síklóbombákból oroszállni gyakorlatilag végtelen mennyiség van.
[00:12:45]Tehát egy ilyen keret, amivel egy normál bombát, sikló bombával lehet alakítani, 10-12000 dollár.
[00:12:52]Nagyon-nagyon olcsó.
[00:12:52]És ezekkel a sikló bombákkal, ezek ugye nem bocsátanak ki hőt, mert nincs meghajtásuk, nagyon kicsik, hangjuk sincs, elég gyorsak is.
[00:13:02]A légvédelem gyakorlatilag nem tudja őket lelőni, nincs ellenük védelem.
[00:13:06]Az orosz haderők Konstantinában is úgy nyomul előre, hogy most már nem tüzérséggel dolgoznak, hanem siklóbombákkal porigrombolnak mindent, majd pedig a romok közé beküldik a veszivárgóegységeket.
[00:13:19]Amíg a siklóbombákra nincsen megoldás, addig az ukrán védelem különösen ilyen városi körmények között nem tud megszilárdulni.
[00:13:25]Tehát előbb-utóbb tényleg szétrombolnak mindent.
[00:13:27]Ugye a legkisebb siklóbomba 100 kg-s, de van belőle 3 tonnás is.
[00:13:31]Semmiféle védelem nincs.
[00:13:34]Tehát Konstantin nyifka előbb-utóbb el fog esni.
[00:13:38]És ugye az ukrán belpolitikában is ez egy vita, hogy ki kellett-e volna már vonulni, nem kellett volna kivonulni, mennyire tartjuk még, tartjuk-e még egyáltalán.
[00:13:45]Sokadjára ismétlődik ez a mintázat.
[00:13:50]Azt ugye mivel az oroszok siklóbombacsapásokkal, dróncsapásokkal gyakorlatilag elvágták Konstantin Nyívka utánpótlási útvonalát, itt a védelem zárósidőn belé befejeződik.
[00:14:00]Ha a város elesik, az nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a teljes dombaszi védelem szomlana.
[00:14:08]Tehát Konstantin Nyifka után, hogyha azon a főúton megyünk tovább északnyugat felé, ugye ott van Druskifka, egy végtelenségig megerődített kisváros és utána van a két igazán nagy erődváros, Slaviansk, az egy 70000-es város volt a háború előtt.
[00:14:22]Ez van Északon, és ugye Konstantinévka, Droskéfka és Kramatorsk, Ugye így van a főút.
[00:14:26]Kramatsk 1500-es város volt a háború előtt.
[00:14:29]Az ukránok 2014 óta erődítik.
[00:14:31]Konstantinka ráadásul földrajzilag is egy kedvezőtlen helyen volt, tehát a terepadottságok tekintetében.
[00:14:39]Ugye Konstantinfkai völgy alján volt és a és a várostól keletre elhelyezkedő dombok az oroszoknak teljes áttekintést adtak a város fölött.
[00:14:49]Konstantinka nyugodtra viszont kedvezőbb a terep a védelem számára.
[00:14:51]Tehát igen, Konstantinka el fog esni, de nem, ez nem jelenti azt, hogy az egész dombasz automatikusan orosz kézre kerülne.
[00:14:57]Ez a mostani előrenyomás tempójával számolva még évek.
[00:15:04]A Krm félszigetet innen úgy nézve úgy tűnik, hogy egyre nagyobb nyomás alá tudják helyezni az ukránok a látványos támadásaikkal.
[00:15:10]És mellette arról is látszanak videók, hogy meg arról is szólnak a hírek, hogy rendkívüli üzemanyaghiány van a Krm félszigeten, és hogy tömegével hagyják el a az odatelepülő oroszok a félszigetet.
[00:15:20]Ezek mennyire jelenthetik azt, hogy Ukrajna készül a Krí visszafoglalására?
[00:15:28]Ugye ezt ez ez megint több különálló kérdés.
[00:15:30]Tehát egyrészt a magyar közönség nem biztos, hogy tisztában van vele, hogy a krí az mekkora.
[00:15:34]Tehát a krím lakossága önmagában a krífélsziget az 1,8 1,9 millió fő.
[00:15:40]És akkor ehhez jön még Szevasztopol, ami bőven fél millió fölött van.
[00:15:45]Tehát itt itt így elég nagy lakosságú területről van szó.
[00:15:47]ellátási szempontból is, meg területileg is tényleg elég nagy és ugye ennek meg fönn bonyolult ellátni ennyi embert üzemanyaggal, élelmiszerrel, gyógyszerrel, minden ilyesmivel.
[00:16:00]Ukrajna nyilván nem sosem fog lemondani hivatalosan a krí birtoklásáról.
[00:16:07]Tehát nyilván az ukrán hosszútávú katonai politikai célok között ott van, hogy lehetőség szerint meg kell próbálni visszaszerezni a krimet.
[00:16:13]De ugye a Krim 2014 óta van orosz megszállás alatt, tehát 13 éve.
[00:16:18]Oroszország nagyon jelentősen megerődítette a kríet és azokat az útvonalakat is, amelyek a szárazfölddel összekötik a félszigetet.
[00:16:28]Igen, Ukrajna sikeresen rombolta a szárazfölddel a az ukrán törzülettel a krímet összekötő hidakat.
[00:16:34]nagyon komoly nyomás alá helyezte az üzemanyagellátást, most már lassacskán az élelmiszerellátást is, vízellátás már régen nincs.
[00:16:42]Tehát a krími mezőgazdaság az kiszáradtan, teljesen tönkrement.
[00:16:46]Ugye a háború előtt 200000 hektárt műveltek a krímen döntően öntözéssel.
[00:16:51]Amióta viszont az öntöző csatorna az Ukrajna felől jött, mert amióta abban nincsen víz, a klími mezőgazdaság az gyakorlatilag kiszáradt.
[00:16:57]Tehát komoly ellátási nehézségek vannak.
[00:17:02]Ukrajna megsemmisítette azokat a kompokat is, amelyek ugye a kercsföld szoros ugye a krím keleti része, ahol a kercsföld szoroson a kercsi híd mellett ugye biztosították az összeköttetést.
[00:17:15]Tehát igen, egyre inkább szorítják a krímet logisztikailag, de ez nem jelenti azt, hogy reális lenne egy krím elleni a félsziget visszafoglalására irányuló támadás.
[00:17:25]Nem véletlen mondtam az előbb a siklóbombákat.
[00:17:29]Ugye úgy ahogy a mostani a déli front kinéz, hogy nyiprófolyó vonala jelenti a défaktó határt.
[00:17:35]Tehát ahhoz, hogy a krí ellen sikeres műveletet lehessen végrehajtani, ahhoz vagy át kell kelni, vagy Nyiprón és fenn kell tartani ott egy működő átkelő logisztikai kapcsolat, mi egymás, vagy ami még bonyolultabbtabb lenne Mikolivnál a Kimbun félszigetre valami partrazálaműveletet végrehajtani, és úgy esetleg onnan bemenni a megszállt területekre.
[00:17:59]De mindkét esetben az, hogy folyamátkelésen vagy tengerszoros átkelést úgy végrehajtani, hogy utána ott működő logisztikai kapcsolat legyen, ami el tud látni egy nagyobb léptékű támadó műveletet.
[00:18:10]Erre ameddig a siklóbombákra nincsen megoldás, erre nincsen reális esély.
[00:18:15]semmiféle átkelőhely nem tudna tartósan épségben maradni, amíg Oroszország ilyen mennyiségű siklóbombát tud indítani.
[00:18:24]Jövő évben lehetséges, hogy lesz erre megoldás, amikor Ukrajna majd nagyobb számú gripenvadászre repülőgépet kap azokkal a meteor légiharc rakétákkal, amikkel le lehet majd lőni a siklóbombákat indító orosz bombázókat, de ez még körülbelül három- negyed év legalább.
[00:18:39]Tehát itt ami most zajlik, ennek alapvetően orosz belpolitikai és kisebb részben katonai célja is van.
[00:18:47]Tehát gyengíteni a kríet meg a a krímet ugye mivel Oroszországnak muszáj védenie, ezért ugye folyamatosan viszik oda a modell légvédelmi rendszereket, amiket Ukrajna szépen akkorosan megsemmisít.
[00:18:57]Tehát a Krí picit ilyen halálcsapda is az orosz légvédel meg bizonyos fegyverrendszerek számára, de az, hogy ott lehet véreztetni az orosz hadsereget, ez nem azonos azzal, hogy el lehetne foglalni a krímet.
[00:19:08]Ugye itt az egész a politikai dimenziónál azt fontos látni, hogy Oroszországban szeptember 20-án ugye duma választások lesznek, meg egy csomó regionális választás is.
[00:19:20]És ugye a mostani júliusi közvutatási adatokból az látszik, hogy az üzemanyaghiány, ugye országszerte elég kiterj üzemanyaghiány van, ez már kezd hatni Putyin népszerűségén meg a kormánypárt népszerűségére is.
[00:19:31]Tehát itt szeptember 20-a lesz nekünk egy egy ilyen indikátorpillanat, hogy hogyan szerepel majd a hatalompártja ugye a választásokon, de nem nem fog a Krém fölött ukrán zászló lengeni itt itt a közelévőben.
[00:19:43]Tehát nem érdemes erre szó.
[00:19:46]A választásokról is fogunk majd beszélgetni, de előtte még ha már szóba hoztad, ugye Ukrajna az tavasz óta, év eleje óta egyre nagyobb mélységi támadásokat hajt végre orosz finomítókikötők olajtárolók ellen.
[00:20:00]És és ezt ugye olyan nagyvárosokban is, mint Moszkva és Szent Pétervár, amiről a szintén a világsajtot bejárták a az erről szóló videók, szerinted Ukrajna mit tud elérni az orosz energiainfrastruktúra elleni támadásokkal?
[00:20:15]katonai szempontból és politikai szempontból.
[00:20:20]Ugye ezt megint megint érdemes szétválasztani.
[00:20:23]Katonai értelemben az olajfinomítók rombolása, az az orosz háborús erőfeszítés, tehát konkrétan azt, hogy az orosz haderő képesnyi műveleteket végrehajtani, a finomítók rombolása ezt kevésbé befolyásolja.
[00:20:35]Több okból.
[00:20:37]Egyrészt az orosz hadseregnek megvannak a saját különálló finomítói jó messze bőven az urál mögött, amiket az ukránok, az ukrán drónok egyelőre nem érnek el.
[00:20:47]Tehát ami ami finomítókat támadnak, ez a polgári üzemanyag ellátást, illetve hát ugye nemzetgazdaságilag fontos üzemanyage exportot hátráltatják ezek a támadások.
[00:20:57]A déli fronton megfigyelhető egyébként, hogy orosz erők küzdenek üzemanyaghiánnyal, de ez nem a finomítók elleni támadások miatt van, hanem a logisztikai útvonalak elleni támadások miatt.
[00:21:06]Érdekesség egyébként, hogy a az üzemanyaghiány az ma már régen nem azt jelenti, hogy a harckocsiban nincs elég nincs elég üzemanyag.
[00:21:13]Nem nagyon vannak már harckocsi műveletek.
[00:21:15]Arról panaszkodnak a déli fronton harcoló orvos csapatok, hogy a generátoraikba nincs elegendő üzemanyag, tehát nem tudják feltölteni a drónok akkumulátorait.
[00:21:25]Tehát 2026-ban üzemanyaghiány az már így befolyásol egy egy hadműveleti helyzetet vagy harcászati helyzetet, de de itt a a finomítók elleni támadás a fronton nem fog érdemi változást előidézni.
[00:21:35]A gazdaság helyzete az érdekesebb, meg a belpolitikai hatás.
[00:21:39]Ugye júliusra vált igazán súlyos az üzemanyaghiány.
[00:21:45]Július első két hetére.
[00:21:45]Oroszország több mint 50 megyéjében, ugye föderatív szubjektumnak hívjuk ezeket szaknyelven, több mint 50 megyében van különböző szintű üzemanyagkorlátozás és ez aztán ugye visszahat a kis kereskedelmi árakra, mezőgazdaságra, minden másra.
[00:21:59]Tehát ennek a ezeknek a támadásoknak, ha röviden össze akarjuk foglalni, az a fő célja és egyben eredménye, hogy elviszi a háborút az orosz lakossághoz.
[00:22:10]Tehát most már Oroszországban senki sem gondolja, hogy a különleges katonai művelet idézőjelben az egy ilyen elszigetelt, távol levő dolog, ami minket nem érint.
[00:22:17]Most már mindenkit érint.
[00:22:20]Tehát tehát több kilóméteres sorok állnak benzinkutaknál.
[00:22:26]Van, hogy emberek szó szerint napokig várakoznak a sorban, hogy tudjanak üzemanyagot tankolni a járműveikbe.
[00:22:32]Féloszországban ez van.
[00:22:32]Az összes nyugati megyében üzemanyagkorlátozás van, és most már nagy városokra is egyre inkább kiterjedt.
[00:22:38]Tehát az átlag orosz.
[00:22:40]igenis érzi, hogy valami nem megy jól.
[00:22:42]Ugye ezek a bizonyos csökkenő népszerűségek, ezek már erre reflektálnak.
[00:22:45]Ugyanakkor viszont a tehát ezt nem szabad statikusan felfogni, hogy meglőnek egy finomítót, akkor azonnantól kiesik a termelésből.
[00:22:56]Az oroszok folyamatosan javítgatják, próbálják helyrehozni a sérült finomítókat.
[00:23:00]Tehát ez egy nagyon dinamikus erő, nagyon dinamikusan változó helyzet.
[00:23:05]Ugye júniusi adataink vannak éppen most, amikor így július 3 hetében beszélgetünk.
[00:23:09]A júniusi adatokból az látszott, hogy az orosz üzemanyag exportból vagy szénhidrogénxportból származó bevétel az 1%-kal csökkent csak, miközben a kivitel mennyisége egyébként 14%-kal nőtt.
[00:23:22]azért tudott nőni, mert hiába sérültek meg mondjuk a primorszki és uszlugai olajterminálok, ugye a finnöbölőlnél, közben Novarask ott a fekete tengernél azt az olajterminált sikerült valamennyien rendbe hozni és akkor onnan nőtt az exportvumen.
[00:23:37]Tehát az, hogy nagyjából havonta az ukránok rendesen meglövik Navarasziskot, ez nem azt jelenti, hogy Navaraszk egyáltalán nem működne.
[00:23:46]Ugye legnagyobb olajtermén a feketeeren.
[00:23:47]Tehát nem a nem látszik az, hogy mondom a július adatokat még nem látjuk.
[00:23:53]Nem látjuk annak a hatását, hogy az Azovi tengerről egy hét vagy 10 nap alatt valami 170 olajszállít, kisebb olajszállító hajót találtak el az ukránok.
[00:24:03]Nem tudjuk, hogy ennek milyen hatása lesz majd az exportvol volumenekre.
[00:24:07]Mondom, június adataink vannak.
[00:24:11]Ezek a támadások nem roppantják meg Oroszország gerincét gazdaságilag.
[00:24:16]hozzájárulnak a lassuláshoz, hozzájárulnak a strukturális problémákhoz, és hát nyilván a lakosság érzi az üzemanyaghiányt, de nem nem érdemes arra számítani, hogy itt kiszáradna az orosz költségvetés.
[00:24:27]Ugye Moszkva nagyon sokáig húzta azt a döntést, hogy elkezdjék felszabadítani a stratégiai tartalékokat, és ezzel ellenső az üzemanyag hiányt.
[00:24:35]Júliusban ez már zajlik.
[00:24:37]Tehát most nyilván készültem erre az interjúra, mostanra az utóbbi három-négy napban az üzemanyaghiány egy kicsit javult, mondjuk a két héttelezti állapothoz képest.
[00:24:47]Ugye elkezdik a stratégiai tartaliot kiönteni a piacra.
[00:24:51]Ukrajina nyilván fenn fogja tartani a támadások tempóját.
[00:24:53]Nyáron ez könnyű, tiszta idő van, nincsen csapadék, nincs köd, tudnak repülni a drónok.
[00:24:58]De ugye október-november környékétől, amikor elkezd rossz idő lenni, elkezd köd lenni, a ezeknek a dróncsapásoknak az intenzitása és a pontossága csökkenni fog egyszeridőjárás jogokból.
[00:25:09]Tehát orosz szempontból ez úgy néz ki, hogy körülbelül még két-hár két- két és fél hónapot kell kibekkelniük.
[00:25:15]Nem látszik, hogy itt összeomlás lenne.
[00:25:17]Nagyon kellemetlen.
[00:25:19]Nehezíti a lakosság életét.
[00:25:22]a népszerűségi politikusok meg meg Putyin meg a hatalompártjának a népszerűségi statisztikán nyilván látszik ez, de összeomlásra nem kell számítani.
[00:25:32]Közben viszont azok a közgazdászok, akik Oroszországgal foglalkoznak, ott mintha lenne egy általános konszenzus arról, hogy hogy Oroszország szép lassan feléli a jövőbeli növekedését.
[00:25:40]És ez a túlfűtött gazdaság, amit a háború okoz, ugye nem beszélhetünk hadiágról, de egy túlfűtöttségről.
[00:25:47]Igen, hogy ez a modell ez elkezdett kifulladni.
[00:25:49]Szerinted eljöhet az a pont, amikor a gazdaság hatásai átfordulnak társadalmi elégedetlenségbe?
[00:25:57]Hát tulajdonképpen már most átfordulnak, ugye, hogy a hogy számokat mondjunk, ugye mikor 2022-ben megindul a nagy háború, 22 tavaszán még az orosz jegybank is arra számít, hogy a szankciók meg minden hasonló, minden egyéb kumulált hatás miatt 10% fölött lesz a visszaesés.
[00:26:12]Végül is -1,4%-ra kihozzák az évet.
[00:26:15]Utána 23-24-ben dinamikus növekedés van, 4-5%-ok.
[00:26:21]Idénre viszont az látszik, hogy ez a, ahogy mondod, ez a hadigazdaságra alapuló modell, ez elkezd kifutni.
[00:26:25]Tehát a a jegybank az orosz jegybank néhány nappal ezelőtt csökkentette le az idei évre vonatkozó GDP növekedési előrejelzést 0,7-ről 0,6%-ra.
[00:26:40]Nem a jegybankhoz tartozó, hanem független nebnek tartható közgazdászok inkább 0,4%-ot mondanak.
[00:26:46]Na most ugye egy fé% körüli GDP növekedés az az már gyakorlatilag stagnálás.
[00:26:51]Tehát az az elmúlt néhány évben látott ez a kvázi hadi gazdaságról alapuló növekedés, ez egyértelműen kifulladt.
[00:26:58]Jövőre minden bizonnyal recesszióba fordul az orosz gazdaság.
[00:27:03]Az, hogy statisztikailag ezt hogyan hogyan fogják kozmetikázni, azt nyilván nem tudjuk.
[00:27:07]Meg mindenféle kreatív módokon lehet ezt számolni.
[00:27:10]De de nem látszik, hogy lenne ebben a gazdaságban tartalék.
[00:27:12]Tehát ugyanaz van, amiről korábban is beszéltünk.
[00:27:13]Lassú degradálódás van, nincs összeomlás, de egy lassú határozott degradálódás van.
[00:27:21]És nem nagyon látszik, hogy ezt mi állíthatná meg.
[00:27:23]Ugye amit beszéltünk a a mondtam az előbb, hogy az orosz szénhidrogén exportból származó bevételek ugye 1%-os csökkenés van.
[00:27:33]Csak azzal együtt is 1%-os csökkenés van, hogy az irán elleni háború az egekbe lökte az olajárakat.
[00:27:41]Tehát nincs nincs nincs varázspirula, nincs valami olyan gyógyír, ami egy csapásra meggyógyítana az orosz gazdaság bajait.
[00:27:50]Ez az egész ez egy csomó strukturális problémára vezethető vissza.
[00:27:51]És ami a fő kérdés, orosz meg külföldi szakértők is arra számítanak egyébként én is, hogy a szeptember 20-ai választások után Oroszország valamikor október elején csinál egy újabb mozgósítási hullámot, ugyanolyat, mint 2022 októberében.
[00:28:10]És nagyon nagy kérdés, ez a mozgósítási hullám, ez adott esetben magával fogja magával fogja-e húz hozni a hadiállapot bevezetését.
[00:28:21]Tehát itt önkéntes mozgósításról beszélünk.
[00:28:24]Nem, a mozgósítás az kényszer.
[00:28:24]A mozgósítás az kényszer.
[00:28:26]Ugye ez fontos a 22 őszén elrendelt mozgósítás, egy elnöki rendelettel rendelték el ezt a mozgósítást.
[00:28:33]abból a rendeletből nem jelent meg az a bekezdés, aztem a hetedik bekezdés, ami a számra vonatkozott, hogy akkor ténylegesen hány embert akarnak mozgósítani.
[00:28:40]Azóta tudjuk, 300000 volt a cél és 280 valahány ezzelet sikerült is, de ez kényszer volt.
[00:28:46]És ez a rendelet, ezt kevesen tudják, ez a rendelet, ha elolvassuk, ennek nincs végpontja.
[00:28:50]Tehát ez a rend, ez az elnöki rendelet a mai napig hatályban van.
[00:28:54]A mai napig ki lehet adni egy olyan utasítást már újabb elnöki rendelet nélkül, hogy hogy akkor újabb mozgósítást csinálnak.
[00:29:04]És nagy kérdés az, hogy hogy ez megint idejben csak mozgósítás lesz-e.
[00:29:09]Nyilván akit elvisznek, annak nem csak, hanem tényleg élethalál kérdés, vagy magával vonja esetleg azt is, hogy hogy Oroszország átkerül, átlép a hadi állapotba.
[00:29:18]Tehát ténylegesen hadi állapotot vezetnek be.
[00:29:19]Ugye a Pzkovi elnöki szóvivőtől is, az orosz állami tévétől és Putyintól még nem, de sok más szereplőtől halljuk már egyre többször a háború szót, ami korábban ugye ilyen ilyen kimondhatatlan szó volt, hogy mindig csak különleges katonai műveltől így lett beszélni.
[00:29:36]Mostanra egyre többször halljuk azt, hogy döntéshozó kis háborúról beszélnek.
[00:29:40]Lehetséges, hogy ezzel csak a mozgósításnak ágyaznak meg retorikailag, de lehetsége az is, hogy a hadiállapotra való átálláson, átállásnak őszintén nem tudom.
[00:29:51]Ha hadiállapot lesz, akkor mindent újra kell számolni, amit az orosz gazdaság működéséről tudunk, mert ugye a hadi állapotban rekvirálni lehet, kötelezni lehet a polgári lakosságot a katonai erőfeszítés tömeges támogatására, mindenfélét lehet csinálni.
[00:30:06]Tehát ha tényleg hadi állapot lesz, az az megváltoztatna a kalkuluszt.
[00:30:11]Egyelőre nem látjuk, hogy az orosz elit pánékszén menekülni kezdene.
[00:30:14]Tehát a jól bekötött oligarchák feltetően a hadiállapot előtt megpróbálnak elkezdeni tömegesen külföldre menteni vagyonukat.
[00:30:23]Egyelőre ezt nem látjuk, de ugye szeptember 20-ai duma választásra biztosan nem történik semmi.
[00:30:27]Az még két hónap, és akkor utána még néhány nap lesz a mozgósításról szóló döntés.
[00:30:31]Tehát éppenséggel még van idejük futni.
[00:30:34]Igen.
[00:30:36]És az elmúlt években az is látszik, hogy hogy a rezsim az nagyon próbál odafigyelni a moszkvai Szentpétervári, tehát a városi rétegekre.
[00:30:42]Őket mennyi ideig lehet elzárni a a háború realitása elől?
[00:30:48]Már nem lehet.
[00:30:48]Már nem lehet.
[00:30:48]Az üzemanyaghiány őket is érinti, a tömeges dróntámadások őket is érintik.
[00:30:52]Ugye a magyar internet is tele volt azzal a képpel, amikor egy finomítót találtak el, és a finomító teteje egy ilyen hatalmas körlakó aclap.
[00:30:59]Ez így repült az égbe magasra.
[00:31:02]Ezt mindenki tudja.
[00:31:02]Tehát már régen nincs az, hogy a a városi lakosságot ne érinteni a háború, vagy hogy el lehetne hitetni velük, hogy hogy ez ez csak valahol távol messze zajlik.
[00:31:16]Tényleg itt a a duma választások meg a regionális választások ezeket ugye egyszerre tartják Oroszországban.
[00:31:19]Ez egy nagyon jó indikátor lesz.
[00:31:22]Ugye a orosz közigazgatási rendszer borzasztó komplex, 89 földarat szubjektum, több különböző jogi forma és ugye időről időre választásokat kell tartani.
[00:31:33]Kormányzó választ, mint a kormányzót nem polgármesterválasztást, megyei megyei parlamentet, városi tanácsokat, polgármestereket, ilyeneket.
[00:31:42]Ugye egy ekkora ilyen komplex közigazgatási országban ez azt jelentené, hogy ahogy lejárnak a határidők, folyamatosan választások vannak.
[00:31:49]Na most ez így nyilván nem jó.
[00:31:51]Oroszországban elég régóta minden adott évre esedékes választást összevonnak.
[00:31:54]Ez mindig az ősz második vagy harmadik hétvégé egységes választási hétnek hívják, vagy egységes választási napnak.
[00:32:02]És most szeptember 20-a az a hétvége lesz és akkor sokat fogunk tudni arra, hogy mondjuk Moszvában, Szent Péterváron a dumaválasztáson is hogyan szerepel majd a hatalompártja meg, ahol lesznek ilyen kisebb regionális választások.
[00:32:18]Látunk-e mondjuk az előző választáshoz képest komoly visszaesést?
[00:32:19]Az már látszik, hogy hogy akáremre aggódik ezek miatt a választások miatt.
[00:32:27]Milyen értelemben?
[00:32:27]Hát figyelj, a ugye volt egy Baris Nagydin nevű elnökjelölt, ugye 24-ben ő elindult Putyin ellen, nyilván az esédánek nyugalmával, de például amikor 24-ben gyűjtötte az aláírásokat, nem csak Moszkvában és Péterváron, de vidéki nagyvárosokban is órákig álltak sorba az emberek a hidegben, hogy Nagy Estdinnek aláírhassanak.
[00:32:52]Ő most bejelentette, hogy mégsem indult.
[00:32:54]Így van, mert ugye a hatóság elkezdett fellépni ellene.
[00:32:59]Valami ilyesmiért bírságolták meg, hogy megosztott egy videót, amiben volt egy képkocka Navalnéról, akit ugye az orosz állam terroristának bélyegzett, és akkor emiatt aztem, hogy extrémizmus támogatása a bűncselekménye miatt elítélték.
[00:33:14]Minimális pénzbüntetés, de ez azzal jár, hogy nem gyűjtheti tovább az aláírásokat.
[00:33:18]Tehát gyakorlatilag adminisztratív eszközökkel kizárták őt a a mostani közelgő parlamenti választási versenyből.
[00:33:25]Vidéken is egy csomó ilyesmi látszik.
[00:33:28]Tehát ilyen tehát Oroszországot ne úgy nem nem érdemes úgy felfogni, hogy hogy egyetlen monolit hatalom és mindenki csak a Kremel érdekeit nézi.
[00:33:37]A regionális politikahelyzetek nagyon-nagyon komplexek tudnak lenni.
[00:33:42]Tehát néhány éve ugye Hakasziában voltak nagy tiltakozások, voltak hasonlók Cseljebbinskban is, még még korábban Jeketinburgban, tehát helyi ügyekben igenis meg tud mozdulni a lakosság.
[00:33:54]És hát most az látszik, hogy helyi szinten is perspektívikus helyi politikusokat elkezdenek kiszorítani a választási versenyből, ha ott ugye ezen az egységes választási hétvégén éppen lenne választás, éppen sorra kerülne az a körzet, most hogy ezeket a fiatal jellemzően fiatal politikusokat adminisztratív eszközökkel elkezdik partvonalra szorítani.
[00:34:13]Tehát ugye ez a szokás az a típusú választási manipuláció, hogy már a jelölési folyamat során hát úgymond szelektál a reim, ugye ki indulhat el meg ki nem, és aki elindulhat az jellemzően már nem fog veszélyt jelenteni a fennálló rendszerre.
[00:34:29]És hogyha valóban megindul egy ilyen összetettebb elégedetlenség, akkor az orosz rezsimnek mennyire lehet ereje arra, hogy elfolytsa ezeket?
[00:34:36]Figyelj, Anna ereje végtelen van.
[00:34:36]Tehát ugye orosz Esbíró Zoltánt érdemes erről olvasni.
[00:34:43]Ő mindenkinél többet tud erről a az itthoni mezőnyben.
[00:34:45]Oroszország már a 22-ben kezdődött nagyléptékű háború előtt is autoritár rendszer volt.
[00:34:49]Azóta viszont teljes teljes mértékben diktatúrának nevezhető.
[00:34:53]Tehát az elmúlt négy és fél évben kemény tehát keményebbé vált a jogi elnyomás, jóval szélesebbé váltak titkosszolgálatok egyébként sem szűk jogosítványai.
[00:35:03]Sokkal erősebbé váltó a propagandaaparátus.
[00:35:08]sokkal erősebbé váltak a azok az egyéb nemformális eszközök, amiket szintén a lakosság iránynyomására lehet használni.
[00:35:17]És ugye ha ez minden működne, ez a négy ötödikként még mindig ott van az orosz nemzeti gárda, Rosgvardia, ez egy olyan paramilitáris szervezet, aminek a fő feladata a különféle tiltakozások letörése.
[00:35:30]Na most a Rosvardia létszáma 400000 fő.
[00:35:33]Ez egy országos szervezet.
[00:35:36]Harckocsijaik vannak, helikoptereik vannak, páncélozott járműveik vannak, és tényleg ezek arra vannak válogatva, kiképezve és felszerelve, hogy bármilyen tüntetést szétverjenek.
[00:35:44]Tehát ha itt az orosz lakosság elégedetlensége olyan formában manifesztálódna, hogy mondjuk nagy utcai tüntetések, tilatakozások kezdődnek, a rezsimnek bőven van ereje arra, hogy ezeket szétverje.
[00:35:56]Tehát itt a lakosság elégedetlensége, én arra számítok, hogy inkább passzivitásban fog megnyilvánulni, ugyanúgy, mint eddig.
[00:36:04]illetve már most látszik az, hogy a katonakorú férfiak igyekeznek elhagyni Oroszországot még a mozgósítás előtt.
[00:36:11]Érdekesség, Oroszországban azon gondolkodnak most, hogy visszavezessék a szovjet időszakból ismert kilépési engedélyt.
[00:36:18]Tehát, hogy nem az van, hogy te simán külföldre utazol, és ha kell vízum a fogadó orországban, akkor szerz vízumot, ha nem akkor meg mész boldogan, hanem hogy az államtól először kell egy kilépő vízum.
[00:36:28]Ha ezt vissza fogják vezetni, akkor ezt nyilván megteszik még a mozgósítás előtt.
[00:36:32]Elkerülendő azt, hogy tömegesen meneküljön a lakosság külföldre.
[00:36:37]Ugye 22-es mozgósításnál berántottak 2800 embert a valahány ezer embert a hadseregbe, de közben 1 millió katonakörű katonakorú férfi elmenekült Oroszországból.
[00:36:47]Elég komoly munka munkahelyő problémákat okozva.
[00:36:49]Ezt a hibát a kerem még egyszer el fogja elkövetni.
[00:36:53]Tehát ha tényleg elkezdik megszigorítani a kiutazás feltételeit, az egy elég biztos indikátor lesz arra, hogy igen, tényleg mozgósítás jön majd.
[00:37:03]Kérdeznélek az orosz propagandistákról is.
[00:37:05]Több több fejlemény is volt.
[00:37:05]Július közepén egy egykori Kremel párti bloggert őrizetbe vettek, amiért azt írta, hogy Putyin nem legitim elnök, sőt egyenesen azt írta, hogy bíróság elé kéne állítani háborús bűnökért és és korrupcióért.
[00:37:19]És közben volt egy látványos videó egy propagandista és egy orosz politikus között.
[00:37:23]Öván Mirenov propagandista arról kérdezte a parlamentvédelmi bizottságának a helyettes vezetőjét, hogy felkérdezte tulajdonképpen a háborús helyzetről és ordibálás lett a vége, majd kivonult a politikus a stúdióból.
[00:37:36]Ezek mennyire jelzik azt, hogy a propagandépezet az valamennyire repedezik, vagy mennyire azt jelzik inkább, hogy ki kell ereszteni a a gőzt, de ez inkább csak egy só?
[00:37:49]Ez szerintem nem vajlagos.
[00:37:49]Mind a kettő egyszerre zajlik.
[00:37:51]Tehát ha valaki érez magában elegendő lelki erőt, hogy ilyen orosz esti TV showkat nézzen, ugye az 1984 Orvel könyvben szerepelt az öt perc gyűlölet.
[00:38:03]Na ez ez Oroszországban három óra estenként.
[00:38:05]Tehát ezek a ezek a talkshowk ezek ezek egészen sajátos műfaj és nagyon sokféle van a közmédia állami egyes a Pérv kanáltól kezdve mindenféle regionális tévékben is vannak ilyen tók.
[00:38:18]Sok Oroszországban ez népszerű.
[00:38:21]Jellemzően alapvetően meg van koreografálva, de azért nem mindig.
[00:38:25]Tehát ezt nem nem úgy kell elképzelni, hogy valahol ül a lokál és Rogánantal, ugye már nem Szurkov, de mondjuk ez a rendszer, amit Szurkov talált ki.
[00:38:35]Ha valakit érdekel, hogy hogyan működik Péter Pomerancevnek a Nothing is True but Everything is Possible című könyvét érdemes olvasni.
[00:38:43]Pomerán orosz származási újságíró belső is volt ebben a rendszerben.
[00:38:46]Tehát, hogy ez egy nagyon nagyon jól kitalált propagandaaparátus, de azért nem tökéletes.
[00:38:52]És ráadásul ezeknél az esti TV showknál ezek sokszor élőben mennek.
[00:38:57]És ha valakinek elguruló gyógyszere, igen, tényleg tud üvöltözésig fajulni.
[00:39:02]Ráadásul ezeket a katonai bloggereket, ezeket a me bloggereket egyáltalán nem könnyű kódában tartani.
[00:39:06]Tehát voltak a Krem részéről kooptálási kísérletek.
[00:39:11]Putyin többször is találkozott néhány ilyen kiválasztott katonai bloggerrel.
[00:39:15]Meg voltak, hogy akik ellen eljárások indultak.
[00:39:17]Tehát igyekszik a Kraml ezekre ezekre a figurákra szájkos alatt tenni, ha már kooptálni nem lehet, de egyre kevésbé működik.
[00:39:25]És ugye a katonai bloggerek ők jellemzően közösségi finanszírozásban élnek.
[00:39:29]Persze van olyan Telegram csatorna, amiről tudjuk, hogy az orosz katonai észerzés működteti.
[00:39:33]Nem róluk beszélek, hanem hanem tényleg az ilyen sok esetben regionális támogatást élvező katonai bloggerekről.
[00:39:41]Ezek az emberek a közösségüknek akarnak megfelelni, a közönsségüknek akarnak megfelelni, hiszen a közönsségüktől kapják a pénzt.
[00:39:49]És ha kritika nélkül szajkóznák a Kreml néha teljesen abszolút sikerjelentéseit, akkor ugye a saját megélhetésük kerülne veszélybe.
[00:39:59]Tehát ezek az emberek sokan közülük egyébként tényleg kimennek a frontra, orosz alakulatokkal együtt mozognak.
[00:40:06]Volt, aki meghalt közelül, volt, akit elfogtak az ukránok, volt akit kilőttek, volt, aki aknára lépett.
[00:40:12]Érdekes, meggyógyult a figura és visszament tudósítani.
[00:40:16]Tehát egyáltalán nem könnyű kontrollálni ezeket az arcokat, ezeket a katonai bloggereket.
[00:40:22]És igen, időnként időnként elgurul a gyógyszer, tehát nem repedezik a rendszer, nem látszik már az a fajta teljes kontroll, amit egyébként a Kremel szeretne gyakorolni.
[00:40:32]Ez a konkrét üvöltözős TV show.
[00:40:34]Ez ez ez teljesen ez teljesen valódi volt.
[00:40:39]Egyre több ilyen lesz.
[00:40:39]Én arra számítok, különösen azért, mert a mozgósítás rendkívül népszerűtlen lesz.
[00:40:44]És ugye már a 22-es mozgósításnál is abból a 280 szerencsétlenből körülbelül 70000 az majdnem azonnal a frontra került.
[00:40:56]Ugye ekkor ugye 22 őszén omlik össze az orosz védelem Hkivban.
[00:40:59]szabadítja fel Ukrajna Harkiv megyét és a Harkivban zajló ukrán ellentámadást részben azzal sikerül megfogni, hogy a mozgósított embereket tömegesen viszik ki, ténylegesen a frontra néhány nap kiképzés után.
[00:41:12]Tehát most tényleg itt a néző gondoljon bele, mi van most kett délelőtt.
[00:41:16]Képzeljük el, hogy a néző megkapja ma délután a behívót, és szombaton már a fronton van.
[00:41:20]Ha van katonai képzettsége, ha nincs.
[00:41:23]Ha jó az egészségi állapota, ha nem.
[00:41:25]Ha el tudod köszönni az otthoniaktól, ha nem.
[00:41:30]három-négy napúval a fronton vagy 70000 orosz férfival történt meg ez 22 őszén az orosz társadalom erre emlékszik tehát amint ha ténylegesen valósággá válik az hogy mozgósítást rendelnek el én arra számítok hogy a katonai bloggerek egy része ezt nagyon hevesen fogja kritizálni tehát még több ilyen üvöltözős TV show lesz mert ez elképesztően népszerűtlen.
[00:41:52]részben azért is, mert az orosz társadalom pontosan tudja, hogy hogy őrült magasak a veszteségek.
[00:42:00]Tehát a másfél millió halott és reménytelenül súlyos sebesült az egy nagyon konzervatív beés.
[00:42:04]Ennyit nem lehet eldugni.
[00:42:06]Az orosz társadon pontosan tudja, hogy valami nagyon nem jó.
[00:42:10]És és hiába vannak a sikerjelentések, meg hiába hozzák éjszaka ezeket a a 200-as cargo grus 200 grészi, ugye 200-as számú teher ez a kódnév a a hazahozott holdtestekre mindenki tudja, hogy mi zajlik.
[00:42:25]Tehát ilyen körülmények között újra több 100z embert mozgósítani, ez nyilván fel fogja háborúani a társadalmat, és a katonai bloggerek el nyilván reagálni fognak.
[00:42:36]Részben azért is releváns kérdés, közben azt felteszem, hogy ha Jaj, köszönöm.
[00:42:39]Igen, ez jól fog esni.
[00:42:42]Nem fog tudni annyit inni, mint Szártó Péter, de azért tavaly ősszel voltál utoljára a teleg stúdiójában, és akkor arról beszéltél, hogy akkor lehet fegyverszünet, hogyha az orosz rezsim fenntartását jobban fenyegeti a háború folytatása, mint a befejezése.
[00:42:55]És akkor tehát tavaly ősszel azt mondtad, hogy 2026 második felében ez már látszani fog, ez a kérdés.
[00:43:02]Ezt most hogyan hogyan látod?
[00:43:04]Pont ugyanígy.
[00:43:04]A mozgósítás lesz az indikátor.
[00:43:06]Ja, bocs, odaadom és akkor eléred.
[00:43:10]A mozgósítás lesz az indikátor.
[00:43:13]Hogy meglépik-e vagy nem.
[00:43:13]A nem.
[00:43:13]Tehát idén ugye pontos számokat nem tudjuk, beülések vannak, de elfogadható hibahatárral.
[00:43:21]Idén év eleje óta Oroszország több embert veszít a fronton, mint amennyit toborozni tud.
[00:43:26]Tehát az önkéntességre, pénzbeli motivációkra alapuló toborzás, az kezd kifutni.
[00:43:33]Egyre több olyan ember kerül már a frontra, akiket trükkel, átveréssel, kényszerrel beugratnak idézőben, önkéntesen íri alá, de ez véges.
[00:43:41]Tehát muszáj, ha folytatni akarják a háborút, vagy hát mondj egy egy döntési pillanat közeleg, vagy meg kell növelni az újanan bevonultatott katonák számát, vagy el kell kezdeni csökkenteni a harcok intenzitását.
[00:43:57]És ugye a katonák számát megnövelni önkéntes alapon nem lehet pénzem, már nem nagyon lehet, tehát marad a kényszer, ez a mozgósítás, amiről eddig beszéltünk.
[00:44:07]Ha úgy döntenek, hogy ezt nem csinálják meg, akkor el kell kezdeni lassan tárgyalni a fegyverszemetre, mert tényleg kifot ki kfogynak lassacskán az élőerőből.
[00:44:14]Tehát ez ez a döntési pillanat, ez fog eljönni szeptember 20-a után.
[00:44:19]De ha úgy döntenek, hogy ezt nem lépik meg, akkor az azért lehet, mert nem, mert túlságosan népszerűen a háború.
[00:44:24]Igen.
[00:44:25]Tehát itt nem látunk bele a Kreml kalkuluszába.
[00:44:29]Akik pedig belelátnak így vagy úgy, azok nyilván nem beszélhetnek róla, de itt ami a következő két hónapban történni fog, az egy elég jó indikátor lesz arra, hogy hogy az orosz felsővezetés hogyan látja a háború folytatásának esélyeit.
[00:44:43]Én azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy most még a mozgósítás ez egy utolsó kísérlet lesz.
[00:44:48]megpróbálnak nagy számú embert be behozni a hadseregbe, és a felhalmazott nagy hatótávolságú támadó fegyverekkel együtt míg egy utolsó nagy erőfeszítést tenni Ukrajna ellen.
[00:45:00]Ugye az őszi időben, az őszi időjárásban kevésbé lesznek hatékonyak az ukrán drónok és ugye félidős választások az Egyesült Államokban.
[00:45:09]Tehát lehet arra számítani, hogy a a világ figyelme egy kicsit nem Ukrajnára irányul.
[00:45:13]Tehát én arra számítok, hogy idén az ősz második fele és a tél még nagyon-nagyon kemény lesz Ukrajna számára.
[00:45:22]Ez nagyjából az utolsó esélye az orosz vezetésnek a jelenlegi konstellációban arra, hogy hogy talán megfordíthassa a háború menetét.
[00:45:30]Szerintem nem meg az ukránok szerint se, de a de orosz oldalon látható úgy gondolják, hogy ezt még meg lehet nyerni.
[00:45:38]Ha még több erőfeszítést, még nagyobb erőfeszítést teszünk, mert hogy ők, akkor akkor még talán meg lehet fordítani az események menetét, vagy legalább a domba azt el lehet foglalni.
[00:45:48]És úgy értetted, hogy szerinted nem nem nagyon.
[00:45:50]Tehát a mit mit jelent mit jelentene Oroszország szempontjából megnyerni?
[00:45:54]A minimum cél, amit amit ha nem érnek el, azt nagyon nehéz otthon magyarázni, az a Donbasz elfoglalása.
[00:45:59]Tehát Konstantin nyívkát befejezni, és akkor Drós Gyifka, Kramatovsk, Slavians meg a többi kisebb városka.
[00:46:08]De annak alapján, amit a Donbas ukrán védelméről tudunk, és Ukrajna hajlandósággal arra, hogy folytassa a védelmet, ezt mondtam a beszélgetés elején, ez a mostani műveleti tempóval ez több év lenne Oroszország számára.
[00:46:21]Nem látszik, hogy az orosz rezsimnek és társadalomnak lenne ennyi ideje, de mondom, ez mindig akkor igaz, hogyha Oroszország nem vezet be hadiállapotot.
[00:46:30]Tehát ameddig ez a fura hibrid helyzet van, hogy hivatalosan nincsenek háborúban, csak különleges katonaművelet van, ha azt mondják, hogy hadiállapot, az egy teljesen másik helyzet.
[00:46:37]És ugye beszéltünk erről korábban, a az orosz rezsimen belül kétféle kritikája van a háborúnak.
[00:46:45]Van egy olyan fajta kritikus elitréteg, ide tartozik elsőban a gazdasági elit, regionális politikai elitek, akik a háború befejezését támogatnák.
[00:46:56]Tehát van egy olyan kritika, hogy jó, elég volt, megpróbáltuk, hagyjuk abba, de van egy olyan kritika is, erről nyugodtan kevesebbet beszélünk, de ettől még van a radikálisok, akik azt mondják, hogy ez a félszívvel háborúzás, ez a különleges katon művelet bohóckodás, ez így nem jó, csináljuk, rendesen álljunk bele.
[00:47:14]Egyáltalán nem biztos, hogy ez a most őszi döntési pillanat, ez abba az irányba viszi majd Oroszországot, hogy akkor hagyjuk abba.
[00:47:21]elképzelhető egy másik irembő való elmozdulás, egy eszkalatív válasz is.
[00:47:25]Mondom ezt két hónapon belül tudni fogjuk.
[00:47:27]Tehát a ha ebben a mostani konstellációban, hogy nincs hadi állapot, önkéntességre alapul a hadkiegészítés, ez lassacskán a végére érted?
[00:47:37]Ez így nem megy tovább.
[00:47:39]Valamelyik irányba el kell mozdulni.
[00:47:41]Ez két hónapon belül megtörténik.
[00:47:44]Szóba az Egyesült Államok?
[00:47:44]Körülbelül egy éve volt Trump és Putin alaszkai találkozója, ami után a legtöbb elemző Oroszországot hozta ki győztesnek, vagy hogy nekik nekik volt több értelme ennek a találkozónak.
[00:47:55]Most viszont a július eleji NATO csúcson Trump megerősítette, hogy Ukrajna megkaphatja a patriot rakétáknak a gyártási licenzét.
[00:48:01]És ott volt Marco Rubio külügyminiszter is, és ő arról beszélt, hogy az orosz finomítók elleni ukrán támadások azok adhatnak egy löketet az érdemi tárgyalásoknak.
[00:48:14]Hogy látod, hogy mi változott az amerikai gondolkodásban, és hogyan fogadta ezt a Kramel?
[00:48:19]A ugye Trumpról tudjuk, hogy nem szeret a Vesztásra fogadni.
[00:48:21]És tavaly, amikor ugye Trump tavaly ugye tavaly januárban hivatalba lépett és lezajlott Zenenskiel, ugye ez a rettenetes fehérázi találkozó, akkor ugye ez úgy nézett ki, hogy Ukrajna tényleg ugye klasszikust idézve nem nagyon voltak ütőkártyái, akkor Ukrajna tényleg egy gyenge helyzetben volt, egy vesztesnek látszó helyzetben volt, vagy legalábbis a Fehér házból ez tűnhetett így.
[00:48:46]Mostra nem ez a helyzet.
[00:48:48]Tehát mostanra az látszik, hogy Ukrajna képes volt nem csak stabilizálni a frontot, de bizonyos területeket, kisebb területeket visszafoglalni, ugye kupjansot elsősorban, és ugye mélységi támadásokkal elviszi a háborút az orosz lakossághoz is.
[00:49:02]Tehát Washingtonból nézve ez tűnhet úgy, hogy mégis csak érdemes az ukránokra fogadni, mégiscsak ér mégis csak lehetnek Zelenskek kártyái.
[00:49:11]És ugye ez a Patriot rakéták gyártási licensek átadásáról szóló ígéret, ez rövid és középtávon nem fog segíteni.
[00:49:18]Tehát a a gyártási kapacitás létrehozása ukrán területen ez ez több év, de ennek inkább a politikai üzenete jelentős.
[00:49:28]Részben az, hogy igen, az Egyesült Államok Ukrajana mögött áll a továbbiakban is, és nyilván nincsenek belsős információm, de úgy képzelem, hogy hogy ezt követően azért fel fog gyorsulni az Ukrajnának szállított patriot rakétaszállítmányoknak a küldése.
[00:49:43]Tehát itt Ukrajna ugye mondtuk az a nagyjából, hogy fél órával ezelőtt, hogy Ukrajna azért záró időn belül el fog kezdeni majd újra modern rakétavédelmi rendszereket, ilyen patriotokot kapni.
[00:49:55]Tehát itt a Rubio féle nyilatkozat a nátró csúcson ez számomra azt jelentett, hogy igen, az Egyesült Államok kész folytatni Ukrana támogatását.
[00:50:03]Részben egyébként azért is, és ez nem a saját tudásom, én nem vagyok Amerika szakértő, de vannak ezzel foglalkozó kollégáim, tehát itt most más valaki tollában ékeskedek, mert mind nem csak a demokrata, de a republikánus táborban is abszolút többséget élvez Ukrajna támogatása.
[00:50:18]És ahogy közeledünk a félidős választásokhoz, a novemberi félidős választásokhoz, nyilván Trumpék is választást akarnának nyerni.
[00:50:26]Tehát most a busz alá dobni Ukrajnát az rendkívül népszerűtlen lenne.
[00:50:31]Praktikusabb politikailag is hatékonyabb inkább Ukrajna támogatásáról beszélni, annál is inkább, mert ugye tavaly nyár óta az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek költségét az európaiak viselik.
[00:50:44]Tehát itt tulajdonképpen nagyon könnyen tesz az Egyesült Államok ígéreteket, hiszen az esetleges fegyverszállítmányok árát azt Európa állja.
[00:50:52]Nem teljesen van így.
[00:50:52]Ott van a kongresszus előtt egy 400 millió dolláros katonai segélynek a megszavazása, de ez a 400 millió dollár mondjuk ahhoz a 60 milliárdhoz képest, amit a távozó Biden adminisztráció még odaadott, ez a 400 millió ez apró pénz.
[00:51:07]Tehát Ukrajna katonai támogatásának és az amerikai fegyverek szállításának költségét 90 akárhány százalék-ban továbbra is Európa fogja viselni.
[00:51:15]Washington szempontjából ez nagyon kényelmes helyzet.
[00:51:18]egy kisebb ugrással átugornék egy új tanulmányotokra, ami arról szól, hogy az orosz propagandának a narratívá mennyire központosítva érkeznek meg a a régióban, és ehhez három olyan eseményt vizsgáltatok meg, ami az orosz-ukrán háborúhoz köthető, viszont váratlanul érte Oroszországot, tehát a propaganda gépezetnek nem volt ideje felkészülni a kommunikációra.
[00:51:39]Mi derült ki az orosz propagandáról?
[00:51:42]Ez egy nagyon érdekes kísérleti projekt volt.
[00:51:44]A nemzetközi Visegrádió alapámogatásával csináltuk.
[00:51:46]A budapesti Korvinus Egyetem ugye volt munkahelyen volt a a ennek a befogadó intézménye.
[00:51:53]Szlovákiából a Nest Institute, Cseehországból a Prag Security Studies Institute, illetve Lengyelországból a Republika Foundation voltak a partnerek.
[00:52:06]És azt vizsgáltuk, hogy a háború első időszakából néztünk eseményeket, és azt vizsgáltuk, hogy az orosz propaganda egyes eseményeket hogyan próbál keretezni.
[00:52:15]És hogy olyan eseményeket kerestünk, amikre nem volt idő felkészülni, mert mondjuk a háború megindítását, azt Oroszország már hónapokkal korábban készítette elő diplomácia, narratív mindenféle szinteken, de mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történik akkor, hogyha valami váratlan történik, és akkor hogyan keretezi az orosz propaganda egy ilyen váratlan fejleményt a négy visegrádi országban.
[00:52:37]És az volt a trükk, az volt a módszertani újdonság.
[00:52:42]Nem csak azt néztük meg most egyszerűen fogalmazva, hogy épp aktuálisan miket hazodik a Kreml, hanem hogy ezek a különböző narratívák, ezek milyen sorrendben jelennek meg.
[00:52:50]Tehát mondjuk lezajlik a bucsai mészárlás, vagy egy hónappal korábban szétlövik a szülészetet Máriumpolban, és erről az oroszpranda csatornák milyen sorrendben mondják a különböző hazugságokat.
[00:53:05]És az jött ki, minden négy visegrádi országban, nem csak a narratívák ismétlődtek, de a narratívák megjelenése sorrendje is, ami azt jelzi, hogy az orosz propaganda nem csak ugyanazokat a dolgokat mondta, de ugyanúgy is mind a négy visségegrádi országban minimális eltérésekkel, ami azt jelent, azt mutatta, hogy ez teljesen központosítottan működött a háború első időszakában ez a propaganda, és nincs feltételezni egyébként, hogy azóta ez nagyon másképp lenne.
[00:53:32]Ugye azért kellett a háború első időszakából választani eseményeket, mert egyrészt azok már fel vannak dolgozva, másrészt ugye ez még az időszak, amikor az AI forradalom még nem torzítja el annyira médiateret, mint most.
[00:53:48]Tehát mondja, ha egy mostani eseménynél már közel végtelen számú, vagy hát nem végtelen, de nyilván nagyon-nagyon magas számú különböző narratíva jelenik meg különböző botneteken, automatizált hálózatokon, AI vezérlet platformokon keresztül.
[00:54:05]22-23-ban ez még kevésbé volt, tehát még le lehetett szűkíteni, hogy igen, ezek a fő propaganda csatornák, és akkor ezeknek az üzeneteit néztük.
[00:54:11]elég elég meglepő felfedezés volt.
[00:54:14]Tehát számítottunk rá, hogy lesz valamiféle koordináltság, de hogy pont ugyanolyan sorrendben jelennek meg a narratívák minden négyviség rádió országban.
[00:54:22]Tehát hogyha nem is az volt, hogy hozzászapták volna a lengyel vagy a szlovák vagy a magyar közönség igényeihez, ez ez elég meglepő volt.
[00:54:30]Nagyon nagyon érdekes, nagyon jó projekt volt.
[00:54:32]Az egyik, vagy volt még egy olyan konklúziótok is, amit már szintén régebbről lehetett érzékelni, hogy az orosz propagandának az egyik célja az nem az, hogy megmagyarázza ezeket az eseményeket, hanem az, hogy minél több ellentmondásos információ jelen meg.
[00:54:44]Ezt miért csinálják?
[00:54:47]Hát figyelj, tehát a nagyon sok ilyen példa van.
[00:54:50]Ög amit a magyar közönség talán legjobban ismer, mert ugye viszonylag régen volt és jól fel volt dolgozva, ugyan a háború legelején 14 nyarán ugye maláj utaszállító lelövése.
[00:55:00]Ez most volt az évforduló egyébként a 12 éves évforduló.
[00:55:04]Július közepén volt ugye a lelövés, aztán talán 17-én lelővik az utaszállítót és hát ez egy váratlan esemény.
[00:55:12]Az oroszok se gondolták, hogy utasszállítót lőnek.
[00:55:14]Azt hitték, hogy ukrán katonai gépet lőnek le.
[00:55:18]De hát már a roncsbecsapódás kiderül, hogy hopp, ez egy civil repülőgép volt, ott meghalt 298 ember.
[00:55:22]És én miket mondtak?
[00:55:27]elhangzott, hogy az ukránok lőtték le rakétával, az ukránok lőtték le vadászrepülőgéppel, az ukránok lőtték le csatarepülőgéppel, ami nem is tudom ilen magas elket.
[00:55:36]Tök mindegy, volt olyan narratíva, hogy eleve távirányítással ment oda egy halottakkal teni repülőgép, és a szeparatista területek fölött eldetonálták, hogy diszkreditálják az egész szepizmust.
[00:55:52]A vadászgépes meg a légvédelmi rakétás narratívára még orosz védelmi minisztériumi sajtótájékoztató is volt.
[00:55:58]Igor Konásenkov most már vezérő nagy az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
[00:56:02]Tehát tényleg ilyen ilyen ilyen Kovács Zoltán aszteroidz.
[00:56:04]Tehát hogy Konasenkov volt ennek abszolút a mestere.
[00:56:08]Rezzeneten arcal tudtá nagy blőtségeket mondani.
[00:56:10]Na most ezek a narratívák ukránok lőtték rakétával, vadászgéppel, csatareplőgéppel.
[00:56:15]Nem is lelőtték, hanem ugye ezek egymásnak is ellentmondanak.
[00:56:17]A kettő együtt nem lehet igaz, vagy a három, vagy a négy együtt nem lehet igaz, de az orosz propaganda csatornák ezeket mind egyszerre tolták.
[00:56:26]És ennek nem az a célja, hogy bármelyiket elhidd, nem az a célja, hogy te, mint olvasó valamelyik egy konkrét orosz narratívát elt, hogy az oroszoknak higgy.
[00:56:35]Az a cél, hogy az ukránoknak se.
[00:56:38]Az a cél, hogy ezzel az információ zajjal teljesen összezavarjanak.
[00:56:43]Ugye az angol százakirodalom Firehose az Falsehoodnak hívja, tehát gyakorlatilag mintogy ilyen tűzautó fecskendőből így zúítanák rá a különböző hazugságokat.
[00:56:51]Ennek a Fireha of Fallshood jelenségnek a meglétét igazoltuk ebben a visegrádi projektben is.
[00:56:58]22-23-ban is látszott az, ami már 14-ben is, hogy teljesen egymásnak ellentmondó narratívákat mondtak.
[00:57:04]Ugye mondta az egyik esettanulmányunk a Mariopolis szülész szétlövése volt 22.
[00:57:10]márciusa ott az orosz magyarázatok még kiderült, hogy hopp, mégis csak eltaláltunk egy működő szülészetet.
[00:57:18]Egy meg sem történt.
[00:57:18]Kettő legitim katonai célpont volt, hiszen már ott nem működő szülészet volt, hanem az Azov ukrán nacionalistái használták, vagy az ukránok lőtték szét.
[00:57:30]És h és hogy Oroszország soha nem is csinál ilyet, nem támad civil létesítményeket.
[00:57:33]Na most ez a kettő meg se történt, vagy legitim katonai célpont volt, tehát megtörtént és jogosan történt meg.
[00:57:40]Ez a kettő ellenmond egymásnak.
[00:57:42]Az összes esettanulmányunkban megjelent ez, hogy egymásnak ellentmondó narratívákat párhuzamosan sugároznak a közönség összezavarásának szándékával.
[00:57:52]Térjünk át Ukrajnára és az ukrán belpolitikára.
[00:57:54]Már csak azért is, mert gyakorlatilag napra napra óráról órára változik a helyzet.
[00:57:59]Múlt héten Voladimir Zelenszki jelentős kormányzati átalakításokba kezdett, és két fontos lépése volt eddig.
[00:58:06]Az egyik az Micháó Fedorov védelmi miniszter elmozdítása, a másik pedig Szerhi Korecki jelölése, mint miniszterelnök.
[00:58:15]Kezdjük Fedorovval, illetve kezdjük először azzal, hogy mennyire volt váratlan ez a két döntés szerinted?
[00:58:20]Hát ugye két döntés összefügg, tehát Ukrajnában, hogyha elmozdítod miniszterelnököt, akkor az egész kormányt meg kell újítanod.
[00:58:28]Legalábbis elméletben hogy a hadiállapot azon egy picit változtatni be a koncepcióhoz ez.
[00:58:31]Svi az előző miniszter Júlia Sveridenko nagyjából konszenzus volt abban, hogy korábbi államigazgatási tapasztalata ellenére nem igazán tudott felnőni a feladathoz.
[00:58:45]Az, hogy most nyárközepén csinálták, ez meglepő volt.
[00:58:48]Nem nagyon volt olyan konkrét előjele, de hát ezzel együtt azt, hogy Sidenkót elmozdították és ugye párton kívül energetikai szakember Korecki kerül a miniszterelnöki székbe, ez különösebb felháborodást nem váltott ki.
[00:59:00]Az ukrán lakosság is érzékelte, hogy SPEN nem volt a legmegfelőbb jelölt miniszterelnöknek.
[00:59:05]Ukrajnában a miniszterelnöknek mi a mi a szerepe?
[00:59:08]Vagy mondtad, hogy nem fel vagy nem tudod felnőni a feladatot?
[00:59:09]Hát ugye a kormány működését a miniszterelnök fogja össze, adminisztratív technikai szerepe van, a jogalkotási szerepe is van, tehát nem egyáltalán nem jelentéktelen szereplő.
[00:59:20]Ugye az, hogy Zelenszki most ennyire hangsúlyosan jelenik meg mindenhol, ez a hadiállapot miatt van.
[00:59:27]Tehát a hadi állapot jelentősen megnöveli az elnök jogköreit a választott parlament és a választott kormány rovására, ha úgy tetszik.
[00:59:32]De békeidőben a miniszterelnök sokkal jelentősebb szereplő, mint mint most hadi állapot idején.
[00:59:39]Tehát a Svilidenko Korecki váltás az különösen felháborodást nem okozott.
[00:59:43]Fedorov elmozdítása viszont igen.
[00:59:46]Ugye Mihálo Fedorov, aki egy 31 néhány éves technológiai hátterű szakemberből lett védelmi, az ő nevéhez főződnek Ukrajna nagyon-nagyon sikeres digitalizációs projektjei.
[01:00:01]Tehát jártál ott te is, meg meg azért voltunk néhányan Ukrajna digitalizációban, például közügyek intézésének digitalizációjában.
[01:00:10]messze lelépte a legtöbb európai országot.
[01:00:11]Tehát mondjuk a az az a az ügyfélkapunak a helyi ukrán megfelelő a gyí sokkal rugalmasabb, mint az ügyfélkapu.
[01:00:20]Sokkal többféle ügyet el lehet intézni, sokkal gyorsabb, hatékonyabb, online működik, telefonról is működik.
[01:00:24]Tehát digitalizációban Fedorovnak mint digitalizációs miniszternek óriási érdemei voltak és mint nagyon népszerű volt a figura ráadásul nincsenek fedor of korrupció sztorik tényleg egy ilyen a az antitézise annak ahogy egy kelet-európai minisztert elképzelünk Fedorov döntően fekete póló fekete farmer röviden nyílott ha egy ilyen fiatal tényleg ilyen ahogy egy ilyen klasszikus IT-s harcot elképzelünk nagyon jó kommunikátor volt egyébként egyáltalán nem korrupt nincsenek arról a sztorik hogy Federova beszerzések során mondjuk valakit ez favorizált volna.
[01:00:59]Nagyon népszerű volt, illetve miniszter és a védelmi minisztérium vezetőjeként nagyon sikeresen fel tudta futtatni a hazai drónok gyártását.
[01:01:10]Kultszerepe volt abban, hogy Oroszországot megfosztotta a Starling rendszerhasználatának lehetőségétől.
[01:01:16]Ez tényleges ugye h tehát a 22-től 26 tavaszáig Oroszország rengeteg mélységi csapást úgy hajtott végre, hogy mondjuk a tengeri drónokon volt Starlink rendszer, vagy például a dróntámadásoknál voltak olyan ilyen generál drónok, amiken volt egy Starlink, és akkor ezzel tudták irányítani a többit.
[01:01:38]Na, Fedorov megcsinálta azt, mert neki volt ilyen technológiai szektorban neve.
[01:01:42]Federova egészen konkrétan kapcsolatba lépett Elon Muskkal, akihez a Starlink is tartozik, hogy kedves Ilon, az a helyzet, hogy hogy ezek az ezek a az oroszok ellenünk használják a Starlinket, és ez így nem jó lehetne elcsinálni valamit.
[01:01:55]És Ilon Massnak így alapvetően tetszett az ötlet, úgyhogy bevezettek egy korlátozást, hogy Ukrajna területén egy ilyen fehér listát csináltak.
[01:02:03]Tehát nem fekete lista, hanem fehér lista.
[01:02:05]Ukrajna területén csak azok a starlinkek működnek, amiket az ukrán állam beregisztrál.
[01:02:09]Hát az orosz megszálló hadsereg nyilván nem tudta beregisztrálni a saját stálinkjeit, úgyhogy Oroszország volt gyakorlatilag egy csapással megfosztották a Starlink rendszer használatának lehetőségétől.
[01:02:18]Ez nagyon komoly vezetésirányítási problémákat okozott.
[01:02:22]Részben az az, hogy a déli fronton megakadt az orosz előnyomulás, sőt Ukrajna vissza is szerez vissza is tudott szerezni területeket.
[01:02:29]Ez részben azért volt, mert az Roszonnak nagyon hiányzik a Starlink.
[01:02:34]Tehát Federovnak voltak ilyen ilyen ilyen nagyon sikeres húzásai.
[01:02:38]Jól jól menedzselte a hadiipar.
[01:02:41]És ugye a ténylegesen az alakulatok közötti koordinációt rendkívül népszerű volt.
[01:02:45]És hát az elmozdítása az ugye ez ugye ez ez a népszerű nagyon technológiai orientált fiatalvédelminiszter neki komoly személyi ellentéte volt.
[01:02:55]Van a hadsereg főpanasnokkáv ugye Alexander Sészki tábornokkal akit abszolút szovjet mentalitás Oroszországban születették és Szki 61 éves és egy nagyon konzervatív katonai vezető.
[01:03:09]Ukrajna hőse egyébként, tehát a háború elején az, hogy Kievet sikerült megvédeni, ezt a műveletet Szirski vezette.
[01:03:15]Szirsky vezette 22 őszén a HKIV ellentámadást is.
[01:03:18]Tehát a háború elején óriási érdemeket szerzett abban, hogy Ukránt független állam meg tud ott maradni.
[01:03:26]De a nagyon szovjet mentalitása, a technológiához való hozzáállása, illetve az, hogy nem tudom jobban mondani, magánál kevésbé tehetséges emberekkel veszi körül magát.
[01:03:39]Tehát Silskynek a háborúról meglévő tudása egyre inkább elavul.
[01:03:42]Tehát ami 22-ben jó volt, és azok a parancsnoki módszerek, eljárások, amelyiket ő 22-ben használt, nem csak, hogy adekváltak voltak, de megmentették Ukrajnát.
[01:03:51]26-ban már nem biztos, hogy erre van szükség.
[01:03:55]A picit személyes dolog, ugye Sirski 61 éves, én most vagyok 46, tehát hogy van 15 év közöttünk.
[01:04:02]Már én 46 évesen is, kívülről viszonylag sokat kijárva már vannak dolgok, amiket nagyon-nagyon nehezen fogok föl, nagyon nehezen értek meg, hogy akkor ez hogyan működik, és miért pont úgy.
[01:04:14]Bele se merek gondolni, hogy 15 év múlva mennyivel kevesebbet fogok érteni.
[01:04:18]Tehát, hogy Szirskének a tudása egy egyre inkább elavul, és ráadásul nagyon személyiségében is nagyon merev.
[01:04:26]És hát voltak voltak nagyon sikertelen vagy nagyon rosszul csengé megnyilvánulásai az ukrán hadsereg vesztességeiről szólva egyszer azt mondta, hogy emberi erőforrásnak nevezte a katonákat.
[01:04:40]Tehát nem személyi vesztesség vagy elesettek vagy a halott hősök vagy izé, hanem resz emberi erőforrás.
[01:04:44]A riporter konkrétan vissza és kérdezett, hogy hogy mi?
[01:04:49]És erre Szké megismételte az emberi erőforrások menedzsmentje, miközben itt itt emberi életekről van szó.
[01:04:55]illetve voltak arról is hírek, hogy konkrétan utánpótlást vont el bizonyos csapatoktól személyi tehát és ugye tehát az a az a helyzet, hogy mostanra négy és fél év háború alatt felnőtt egy olyan parancsoki generáció fiatal fronttapasztalattal rendelkezett, dinamikus, nagyon-nagyon jól képzett tisztek, főtisztek most már, tehát őrnagyok, alezredesek, ezredesek, akik értik ezt a modern háborút és a ranglétra aljáról indulva szereztek parancsnoki beosztásokat.
[01:05:26]Nem csak a saját emberei körében népszerű, de országosan.
[01:05:27]És ugye Bilecki az Azov parancsnok, ugye Robert Bródi a magyar, aki Kárpátai üzletemberből lett először sikeres drónparancsnok, mostanra pedig ugye pilóta nélküli rendszerek kért felelős főparancsnok.
[01:05:41]Tehát rengeteg ilyen figura emelkedik föl, és az ő tudásuk, az ő modern gondolkodásuk az, hogy hogy menny értik azt, hogy a technológia hogyan tudja kiváltani Ukrajna élőerőbeli hátrányát.
[01:05:54]Ez a kontraszt egyre élesebb Sirski nagyon-nagyon szovjet mentalitásával szemben, és Sirski ráadásul kifejezetten bosszú áldó.
[01:06:03]Tehát voltak esetek, amikor lehetetlen feladatok végrehajtására utasított zászlóaj meg dandár parancsokat, mert nem kedvelte az illetőket.
[01:06:13]És ugye hát katonaként mit tudsz mit tudsz mondani?
[01:06:15]Parancsértettem, de de a végeredmény ismert volt.
[01:06:18]Pakroxnál is voltak ilyenek, Hulia Polenél is voltak ilyenek és Stead sokszor mikromanedzser.
[01:06:25]Tehát a most picit tehát nagyon nehéz ezt úgy megfogalmazni, hogy ez politikailag korrekt legyen.
[01:06:34]Egyre kevésbé tűnik ő az adekvát vezetőnek.
[01:06:37]Tehát egyszerűen elmegy mellette a háború fejlődése, ugye iszonyatosan gyors a változás.
[01:06:44]22-ben Alexander Sisski megérdemelte lett Ukrajna hőse.
[01:06:47]Nem biztos, hogy 26-ban ő a megfelelő főparancsnok.
[01:06:49]És az benne a legérdekesebb, ugyanaz történik, ami tavaly történt, amikor Zelenszkiék, az elnöki az elnöki hivatalok, még akkor még elnöki adminisztráció megpróbálta megulázni, megpróbálta idézőjebben kiherélni a korrupció hivatalt, korrupcionális ügyészséget, és országos felháborodás kezdődött, óriási tüntetések és Zelenszki végül meghátrált.
[01:07:12]Meglepte tavaly azt, hogy az ukrán társadalom mennyire készkész volt kiállni a korrupcián ügyészség működéséért.
[01:07:17]Most egy évvel később ugyanúgy meglepi az elnöki hivatalt az, hogy országszerte hivatakozások vannak Federov leváltása ellen.
[01:07:25]Tehát az látszik, hogy mintha Zeneski sem feltétlen lenne teljesen tisztában az ukrán társadalom hangulatával, nem tudjuk, hogy milyen irányba fog ez elmenni.
[01:07:34]Tegnap volt hétfő este volt egy találkozó, Zelenski fontos dandárpancsnok és a hadépark képviselői között.
[01:07:43]ezen a találkozón Szeskem volt ott.
[01:07:48]Nekem ilyen poszovet kutatóként az, hogy egy ennyire fontos meetingről a hadsereg főparancsnokát látványosan lehagyják, ez nekem arra utal, hogy nem biztos összeszki sokáig lesz főparancsnok.
[01:08:00]Zelenszki ugye tegnap előtt tárgyalt egy nagyon népszerű, ez ilyen alulról kiemelkedő vezetők egyik éve Mihiló Drapati tábornokkal.
[01:08:09]Nem volnék meglep, hogy zárós időn belül hírt kapná SISK leváltásáról vagy valamiféle olyan átstruktúrálásról, ami részben visszahozza Federovot, de részben pedig Sirski egyre inkább a háttérbe szorítja.
[01:08:20]Ezekről a tüntetésekről egyébként vannak is elég látványos videók, meg ukrán fiatalokat láttam, hogy arról posztolnak, hogy éjszaka az óvóhelyen vagyunk, nappal pedig tüntetünk, és ebből állnak most a a mindennapjaik.
[01:08:33]bele, te mondjuk egy vagy éves ukrán fiatal vagy, már hatköteles korú, akkor az életed múlik rajta, hogy ne egy inkopentás marha legyen a főpans, mert el ezt akartam kérdezni, hogy itt most tulajdonképpen, hogyha választási lehetőség előtt van Ukrajna, akkor mit jelentene a katonai szempontból Fedorov féle iránya, és mit jelentene a Sirski?
[01:08:54]Szirskyit azt most megbeszéltük.
[01:08:54]Fedorov mit jelentene, hogyha mégis csak visszahelyeznék?
[01:08:57]Most ez történészként egy picit kellemetlen.
[01:08:59]Nem emlékszem, hogy melyik magyar kolléga fogalmazta ezt meg először.
[01:09:03]Lehet, hogy Demilla volt, lehet, hogy Takács Márk őszintén, vagy lehet valaki más őszinte nem emlékszem, de az a mondás, hogy egy kis szovjet hadsereg nem tud legyőzni egy nagy szovjet hadsereget.
[01:09:13]A szirsky féle vezetési mód az alapvetően továbbra is szovjet.
[01:09:18]Ha ez marad, akkor Ukrajna nem fog tudni győzni ebben a háborúban, tehát muszáj váltani, ha itt tényleg leváltják Silskyt, és és egy modern háborút jobban értő, a lakosság és a hadsereg támogatását jobban élvező főparancsnok kerül kerül pozícióba, az azt fogja jelenteni, hogy növeked, folytatódni fog az a trend, hogy Ukrajna egyre inkább a robotizációra, egyre inkább a drónokra helyezi a hangsúlyt, ideérrtve a szárazföldi drónokat és tengeri drónokat is.
[01:09:46]Tehát a létszámbeli hátrányt egyre inkább technológia igyekszik kiváltani egyrészt, másrészt rugalmasabbá fog válni a mozgósítási rendszer.
[01:09:55]Sirski nem tudta megoldani Ukrajna hatkiegészítési problémáit, tehát ugye nem véletlenül kellett a mozgósítás alsó korhatárát levinni 27-re, 25 évre.
[01:10:07]Mostárom azt, hogy még lejjebb kéne vinni.
[01:10:08]Az az Fedorov eredménye volt, hogy elkezdt, tehát nagyon-nagyon merev volt ez a rendszer.
[01:10:14]Ugye hivatalosan, ha téged bemozgósít az ukrán hadsereg, milyen módon maradhat abba a katonai szolgálatod?
[01:10:20]végetér a háború, győzünk, tök jó, meghalsz, megnyomorodsz, vagy születik legalább három gyereked, amit elég nehéz végrehajtani, hogyha folyamatosan a fronton vagy.
[01:10:29]Egyébként nincs vége a szolgálatodnak, tehát nem véletlen, hogy hogy több több millió ukrán férfi próbálja elkerülni a katonai szolgálatot, hiszen hogyha reálisan fogalmazva, ha győzelmet, mint gyorsan bekövetkező lehetőséget nem számítjuk, milyen útjaid vannak kifelé a hadseregből?
[01:10:47]Hullazsák és a tolószék.
[01:10:49]És különben szolgálnod kell, ameddig tart ez az egész rettenet.
[01:10:54]Federov olyan körű, olyan mozgósítási rendszert szeretne, ahol fix időre szerződsz, normális kiképzést kapsz, támogatást kapsz arra, hogy vissza tudj majd illeszkedni a társadalomba.
[01:11:05]Tehát vonzóbb akarja tenni neki, kiszámíthatóba akarja tenni a katonaszolgálatot.
[01:11:09]A vonzó az nem jó szó.
[01:11:11]Háborúban katonának lenni nem vonzó, az nem jó.
[01:11:13]De kiszámíthatóba akarja tenni, jobban partnerként akarja kezelni a társadalmat.
[01:11:18]Szisky nem tudott fellépni a hatkiegészítőknek, ilyen TCK-soknak a tényleg nagyon brutális visszajélései ellen.
[01:11:24]Siski ez egy kicsikét úgy van, hogy hát ez mindig ilyen kemény volt.
[01:11:28]A katonai alapkiképzés az mindig kemény.
[01:11:30]Időnként megverik az embert, nem kell nyavajogni.
[01:11:35]Federova ez is másképp próbálna hozzáállni.
[01:11:36]Tehát azt gondolom, hogy ez egy ez egy tényleg nagyon-nagyon fontos döntési pont Ukrajna számára.
[01:11:42]Napokon belül meglesz.
[01:11:44]Még egy utolsó kérdés Ukrajnához, az pedig az, hogy Korecky a az új miniszterelnök, ő az állam az egyik állami energetikai vállalat élől érkezett ebbe a pozícióba, és Zelenski részben azzal is indokolta, hogy közeleg a tél és fel kell készülni az energiaellátásra.
[01:12:02]Nem is elsősorban az ő személyéről kérdeznélek, hanem arról, hogy Ukrajnának a tavalyi orosz támadások óta mennyire sikerült felkészülni a mostani térre.
[01:12:10]Ugye erre nem lehet exzakt választani, tehát nem tudom azt mondani, hogy 42, tehát nincs ilyen.
[01:12:14]Ugye a kulcsfontosságú változó ez, amit nem tudunk, hogy mennyire lesz kemény a tél.
[01:12:20]Ukrajnának a hábor az első háborús telekben szerencséje volt.
[01:12:22]Ugye se a 22-23-as tél se az utána nem voltak különösebben kemények, de a 25-26-os télütt voltunk januárban, hát emlékszünk irtózatosan hideg volt.
[01:12:33]Tehát ez a legutolsó tél az még ukrán léptékkel is nagyon-nagyon nagyon-nagyon kemény volt.
[01:12:39]Ez a főváltozó.
[01:12:39]Ha egy enyhetén lesz annak alapján, amit az ukrán energiarendszer állapotáról tudunk, ha egy enyhet lesz, akkor nagyobb fennakadások nélkül le tudják majd hozni.
[01:12:50]De hogy mert sikerült kijavítani nem is annyira megsérült hő meg kombináltári műveket, hanem a az energiatermelés decentralizációja abban elég komoly eredményeket tudtak elérni jelentős részben nyugati segítséggel is.
[01:13:01]De ha lesz egy ugyanolyan kemény tél, mint az előző volt, akkor akkor nagyon-nagyon hiányozni fog főleg a távfűtőrendszerben a a kiesettes megsemmés kapacitások.
[01:13:13]Tehát egy ilyen nagy kombinált nem csak energiát termelő, de távfűtést is termelő, erőművet helyreállítani és tartósüzemben tartani azok után, hogy az oroszok harmadik éve vagy negyedik éve szisztematikusan rombolják ezeket.
[01:13:24]Egy kemény tél esetén én nem látom azt, hogy Ukrajna ezt a tavalinnál bármilyel, bármivel könnyebb módon át tudná vészelni.
[01:13:33]Összeomlás nem hiszem, hogy lesz.
[01:13:35]Ha tavalyi téren nem volt, akkor akkor már nem lesz.
[01:13:37]Meg ugye az ukrán társadalom is adaptálódik, meg megtanulnak, meg hozzászoknak dolgokhoz, de itt ez kulcsfontosságú lesz, hogy hogy tényleg a fő változó milyen lesz a tél Korecki kinevezése az részben arról is szól, ugye az ukrán energetikai rendszeren belül is több szereplő van, mert piaci szereplők is, állami szereplők is, meg ilyen fura hibrid szereplők is.
[01:14:01]És van néhány olyan dolog, amit részben korrupciós okokból, részben inkompetencia okokból máig nem sikerült megoldani.
[01:14:07]Mondok példát.
[01:14:07]Ott voltunk együtt.
[01:14:09]Emlékszel ugye kijev kettéselé egy nyiprófolyó.
[01:14:12]A nyipró két partja között nincsen távfűtési kapcsolat.
[01:14:15]Ha az egyik oldalt szétlövik a távfűtőműveket, a másik oldal nem tud ugye szükséges mennyiségű melegvizet vagy hőt átjuttatni.
[01:14:24]Ez egyszer nincsen kiépítve.
[01:14:26]A világ vicce, hogy miért nincs kiépítve, de négy év alatt nem sikerült megoldani.
[01:14:30]És rengeteg ilyen ilyen botlonák van.
[01:14:32]Korcki miniszteri nevezés szerintem ezt is szolgálja, hogy ezeket a problémákat megpróbálják megoldani.
[01:14:38]Nagyon sok ilyen ilyen ilyen ilyen apró folytópont van.
[01:14:41]Ezeket muszáj lesz rendbehozni.
[01:14:44]És ő azt energetika ezt a kérdés ezt a kértő kerül a kormány élére, hát ő tudja, hogy miről van szó.
[01:14:50]Itt most rövidtávon Ukrajnának a lakosság szempontjából messze a legfontosabb kérdés.
[01:14:54]Nem a makrogazdaság, a nyugati pénzügyi támogatása stabilan tartja, hanem az energiarendszert.
[01:14:59]Tehát én én korecki kinevezésének kifejezetten örülök.
[01:15:00]Nem mintha ez számítana, de ettől én még örülök.
[01:15:04]Ugorjunk át az orosz magyar kapcsolatokra.
[01:15:06]Szerinted mekkora mozgástere van most Orbán Anitának és a Magyar Külügynek a posztijártó érában?
[01:15:15]Ugye tehát borzasztó óvatosan kell fogalmazni, mert mert egy csomó dolgot még nem tudunk, de ugye Fiatto Péter 12 évig állt a régi nevén külgazdaság és külügyminisztérium élén, és ezta 12 év alatt nem csak, hogy elmulasztották csökkenteni Magyarország függését az orosz energiaozóktól, hanem a sok területre ez a függés még növekedett is.
[01:15:37]Tehát mondjuk az olajimport tekintetében, a szíjártó érában ez már egy külön kérdés, hogyha Magyarországnak volt egy energetikai miniszter, akkor mi szíjártó vezette az energetikai kapcsolatokat.
[01:15:47]Tehát óriási függést örökölt az új magyar kormány infrastruktúrális értelemben is, meg szerződéses értelemben is.
[01:15:56]És azt hog ezekben a szerződésekben mi van?
[01:15:58]Ezt nem tudjuk.
[01:16:00]A kormányon ülők nyilván tudják, meg ugye a kapitány István révén meg ugye Orbán Anitának is van nagyon komoly energetikai múltja.
[01:16:07]Orosz energiapolitikából írta a doktoriát egyébként.
[01:16:12]Nyilván az egyik első dolog volt, amit csináltak, hogy elkezdték átnézni, mi van ezekben a szerződésekben, de a CR2 érának óriási inerciája van, óriási örökölte tehetetlensége van.
[01:16:21]Ezeket a dolgokat nem lehet egyik pillanatra másikra megváltoztatni.
[01:16:24]Tehát itt az öröklött függéseket csökkentése az az egyéves folyamat lesz.
[01:16:30]És mondom, tehát én ugye ki itt kint kívülről szakértani próbálónként én nem tudom, hogy mi van mondjuk a hosszatávú gázszerződésünkben.
[01:16:41]Szírto remek érzékkel idézőjelben 2021 őszén kötött az oroszokkal egy 15 évre szóló gázszállítási szerződést, ahol az első potenciális kilépési vagy átértékelési pont 10 év múlva van.
[01:16:55]van ez a szerződés, nem tudjuk pontosan mi van benne.
[01:16:57]Azt tudjuk, hogy van egy európai uniós döntés a Row Europe keretében, hogy 27 késő őszétől nem lehet vezetékes gázt importálni.
[01:17:04]Hogy most eb a magyar kor előző kormány által aláért 15 éves gázszerződésben mi szerepel ilyen esetekre?
[01:17:12]Én nem tudom.
[01:17:15]Nagyon remélem, hogy van benne olyan viszmályos záradék, ami lehetővé teszi számunkra a kilépést, de őszintén nem tudom.
[01:17:20]Paks kapcsán se tudjuk egyelőre, hogy hogy mit tartalmaz a szerződés arra az esetre, ha mondjuk az Európai Unió szankcionálná a rosszat működését, vagy vagy olyan céget, ami nélkül nem lehet megcsinálni az erőművet.
[01:17:34]Tehát én itt kívülről szakértőként azt tudom, hogy rengeteg dolgot nem tudok, és őszintén remélem, hogy hogy a kormánnyal levők azt tudom, hogy már elolvasták, tehát hogy hogy foglalkoznak a problémával, de ezektől az öröklött függésektől megszabadulni, vagy pontosabban csökkenteni, ez több év itt itt nem érdemes ilyen ilyen gyors áttöréseket várni.
[01:17:54]Akkor úgy általánosabban kérdezve, hogy tavaly amikor itt voltál tavalyi ősszel, akkor azt mondtad, hogy Szártó nagyon hatékonyan szolgálta az orosz érdeket.
[01:18:04]Így van.
[01:18:07]Viszont most a kormánynak miben kell törekednie az oroszm kapcsolatokban?
[01:18:12]Szerinted a legfontosabb az, és ez tulajdonképpen már zajlik az, hogy Orbánt az egyik első munkanapján berendelte az orosz nagykövetet.
[01:18:20]Egyszerű nagyon jó lépés volt, azt gondolom.
[01:18:22]Meg el kell kezdeni végre kiegyensúlyozni ezeket a kapcsolatokat.
[01:18:27]Tehát az ami a érát jellemezte, hogy ilyen lelkes fiatal farkácsoval labradorkölyként rohant szíjárt az orosz körügyminiszterhez, ennek a fajta szerviens alárendelődő magatartásnak ennek véget kell vetni.
[01:18:43]Tehát elég biztos vagyok benne, hogy sem Orbán Anita, sem Magyar Péter nem fog barátságérdemletet kapni Lavrovtól.
[01:18:47]És ez pont jól van így.
[01:18:50]Tehát itt itt a politikai akarat, ami leginkább megváltozik, és ennek a politikai akaratnak a változása, ez majd elhozza az energetikai függések csökkenését is, de ez hosszú idő.
[01:19:02]Ugye miniszterelnöknek volt egy nyilatkozata arról, hogy Szárto Péter orosz kapcsolatai kapcsán vizsgálat zajlik.
[01:19:13]Nem véletlen, hogy Szárto Péter most már külföldi állást vállalt.
[01:19:15]Tehát itt az ő orosz kapcsolatai kapcsán hihetet nagyon nagyon nagy mennyiségű anyag keletkezett a magyar államigazgatáson belül is.
[01:19:27]Itt tehát én úgy fogalmaznék, hogy én Cárfól részvényt már nem vennék.
[01:19:32]De akkor szerinted az egy kivizsgálható dolog?
[01:19:35]Persze figyelj 12 év alatt még akkor is, hogyha Szártól híres volt arra, hogy időnként csak kézzeljeg jegyzetet meg bizonyos dolgok csak kézzel lettek leírva, meg a kormányváltás vagy a választás után napokban komoly iratmegsemmisítés is zajlott.
[01:19:47]Óriási mennyiségi irat keletkezett az elmúlt 12 évben.
[01:19:52]A magyar közigazgatás is azért komolyan digitalizálva van, nem annyira, mint az ukrán, de azért eléggé.
[01:19:56]Tehát nem lehet minden nyomot eltüntetni.
[01:19:58]És hát nyilván rengeteg ember van már, meg lesz is, aki hajlandó beszélni arról, hogy mi és hogyan zajlott.
[01:20:06]Tehát Magyar Péter nem véletlenül mondta, azt gondolom mondta be nyilvánossára, hogy vizsgálat zajlik Szírártó Péter rossz kapcsolatai kapcsán.
[01:20:15]És ezt Szírto Péter is tudja.
[01:20:15]Tehát itt a nyilván én se mondhatok mindent, amit tudok.
[01:20:23]Tavaly meg a választási műsorban sem véletlenül mondtam, hogy hogy Száu egyedien hatékonyan szolgálta az orosz érdeket.
[01:20:30]Oroszontból a legerősebb eszettje volt Oroszországnak, amit az EU és NATO belül Moszkva valaha tudott szerezni.
[01:20:38]Tehát itt a a CR és az orosz kapcsolat történetében lesznek még hát rövidtávon nem nem örömteli dolgok, de de megtisztuláshoz ez fontos lesz.
[01:20:49]Szóba hoztad már a Siartó Péterrel készített interjúnkat.
[01:20:52]Ő áprilisban volt itt a Teleg stúdiójában, és ott beszélt arról, hogy van valamiféle oka annak, hogy az oroszok nem bombázzák Kárpátalját.
[01:21:02]Nem volt teljesen egyértelmű, hogy mire gondol, de mintogyha azt csugalta volna, hogy ebben is szerepe volt.
[01:21:06]Erről mit gondolsz?
[01:21:09]Ugye ez megint az, hogy nem tudom, tehát én nem látok bele abba az illatanyagba, nem tudom, hogy Szártó miről tárgyalt az oroszokkal.
[01:21:16]Az, hogy az oroszok ne támadták volna Kárpátaját, ez nettó nem igaz.
[01:21:20]Tehát ugye a háború legelején volt Volóc ellen.
[01:21:23]Ez a Kárpátok lábánál van.
[01:21:25]Ott egy ilyen vasúti transzformátorállomást lőttek szét.
[01:21:26]Volt egy munkácsi gyár elleni támadás, azóta volt még két nagyobb dróntámadás Kárpátalja ellen.
[01:21:33]Ezek csak azok, amik megjelentek a nyilvánosságban.
[01:21:38]Azt tudjuk, hogy Ukrajna egyáltalán nem minden támadást jelent be.
[01:21:43]Tehát több én is tudok arról, hogy több kísérlet volt, több támadás volt Kárpátalja ellen, amiket sikerült elhárítani.
[01:21:49]Tehát nem igaz az, hogy Kárpátalja teljesen biztonságos lett volna.
[01:21:54]Biztonságosabb, mint a többi megye, de ennek egyébként földrajz okai is vannak.
[01:21:58]Tehát távolság, ott a Kárpátok meg minden ilyesmi.
[01:22:03]Tehát én nem tudom, hogy Szel Péter mire utalt.
[01:22:06]Bízom benne, hogy hamarosan ez ki fog derülni.
[01:22:10]Az egyébként nem látszik, hogy a kormányváltás vagy választás óta eltelt április 12.
[01:22:14]július május eltelt három hónap a kormányváltás óta eltelt mondjuk kettő.
[01:22:19]Nem látszik, hogy szerencsére, hogy Oroszország most minden erejével oda Kárpátalját támadná, hiszen a jó barátunk, Szíta Péter már nincs ott, tehát most végre szédózhatjuk Kárpátalját.
[01:22:31]Semmi ilyesmi nem látszik.
[01:22:34]Tehát én hajlok arra, hogy itt a Szártó, hát ha volt is valamiféle szerepe, ezt ő valószínűleg eltúlozta itt ebben az interjúban, de eléggé biztos vagyok benne, hogy a mozzajló vizsgálatók fel fogják ezt is deríteni.
[01:22:47]András, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.
[01:22:49]Várunk máskor is.
[01:22:50]Köszönöm szépen.
[01:22:51]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.
[01:22:53]Hogyha tetszett nektek ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.
[01:22:58]Sziasztok!