Soha többé ne legyen olyan, hogy az kap finanszírozást, aki a jó ajtón kopogtat | Buksó

[00:00:00]Én azt hiszem, hogy voltak jó ötletek és borzasztó megvalósítások.

[00:00:02]Elindult valamiféle újragondolás a fordítástogatásnak, és aztán gyakorlatilag homofóbia miatt be lett szántva az egész.

[00:00:10]Ugye ez a a arra gondolok, hogy azután oszlatta fel Demeter Szilárd a fordítást támogatói kuratóriumot, miután kiderült, hogy támogatták a MEország mindenki megjelenésének vagy fordítás észt fordítását és a könyv megjelenését.

[00:00:23]És hogy ezek azt hiszem azért is tudtak megtörténni ezek a még akár jó ötletekből is borzalmas kivitelezések, merthogy nagyjából nulla egyeztetés volt a a többi szakmai szereplővel, mindig felülről ki lett találva valami, és az rá lett kényszerítve erre a közegre.

[00:00:41]Több, kisebb, fókuszáltabb intézményre van szükség egy egyenlőbb igazságosabb forráselosztásra.

[00:00:49]Kevés olyan kulturális terület van, amelynek ennyire sok szereplője van, mégis ritkán beszélünk róla egyetlen egészként.

[00:00:55]Pedig amikor bemegyünk egy könyves boltba, vagy azt tapasztaljuk, hogy egy gyerekből olvasó felnőtt lesz, vagy éppen nem lesz, akkor valójában egy egész rendszer működésének eredményét látjuk.

[00:01:05]Ebben a rendszerben ott vannak az írók, a műfordítók, a szerkesztők, a kiadók, a könyvkereskedők, a könyvtárosok, a tanárok és végsősoron maguk az olvasók is.

[00:01:14]Most forrásban van a könyvszakma és az irodalmi közélet is.

[00:01:20]Tucatszámra születnek az írásos javaslatok az új kulturális kormányzat számára, amelynek képviselői egyébként jelezték is, hogy készek változtatni a könyvszakmát érintő szabályokon és intézményeken.

[00:01:32]ősszel Berg Judit a könyvszakmáért és irodalomért is felelős helyettes államtitkár lesz a BKS vendége.

[00:01:36]De mielőtt a döntéshozókat kérdeznénk, szeretnénk meghallgatni azokat, akik nap mint nap ebben a közegben dolgoznak.

[00:01:45]Szerintük mire lenne most valójában szüksége a magyar könyvkultúrának?

[00:01:50]Két olyan vendéget hívtunk, akik különböző oldalról látják ugyanazt a világot.

[00:01:55]Dián Viktoria az Atéum Kiadó igazgatója, korábban a Balasi Intézet munkatársaként a magyar irodalom nemzetközi jelenlétéért dolgozott, így egyszerre ismeri a hazai könyvpiac működését és a külföldi lehetőségeket.

[00:02:08]Nemrég többet magával részt vett egy a magyar irodalom intézményrendszerének átalakítására vonatkozó javaslatcsomag kidolgozásába.

[00:02:17]Vajna Ádám költő, szerkesztő, az idén megalakult irodalmi szakszervezet egyik alapítója és képviselője, aki az alkotók és az irodalmi dolgozók érdekképviseletének új formáján dolgozik.

[00:02:31]Arra keressük velük a választ, hogyha most valóban lehetőség nyílik újragondolni a könyvkultúrát, akkor mit is érdemes másképp csinálni?

[00:02:38]Fehér Renátó írta egy nemrég megjelent eszélyében a literán, hogy lehet, hogy remek művek nem fognak előkerülni most a fiókokból, de ötletek, koncepciók, mindenféle javaslatok az irodalom és a könyvkiadás világára vonatkozóan talán igen.

[00:02:55]Nektek mind a kettőtöknek van valami ilyesmi.

[00:02:57]Viki, te részt vettél egy egy javaslatcsomag kidolgozásában, ami a az irodalom intézményrendszerére vonatkozik.

[00:03:04]Ö, te pedig a irodalmi szakszervezet megal megalapításában vettél részt, illetve hát magad is a vezetőségi tagja vagy ennek a szervezetnek.

[00:03:14]Erről fogunk tulajdonképpen beszélgetni.

[00:03:15]Viki, hogyha nagyon röviden össze kéne foglalni a magyar könyvszakma jelenlegi állapotát, akkor mit emelnél ki?

[00:03:22]azt emelném ki, hogy köszöni szépen, jól van a magyar könyszakma, mert állami, jelentősebb állami beavatkozás nélkül is piaci alapon működik, de ugyanakkor meg még sincs jól, mert azért az elmúlt időszakban születtek olyan törvények, amelyek befoly negatívan befolyásolták, negatív hatást váltottak ki.

[00:03:46]Ugye nevesül a fóliatörvény és az árkötöttségi törvény.

[00:03:52]Az egyik egy cenzúra félre volt, a másik pedig azért a beavatkozott, kicsit torzította a piaci szerkezetet.

[00:04:00]Erről lehet, hogy később fogunk részletesen beszélni.

[00:04:03]És hát nagyon égető problémák is vannak, de a legnagyobb probléma az mindenképpen az olvasási kultúra háttérbe szorítása vagy szorulása, ami egy nemzetközi jelenség, és azok az országok tudják ezt megfordítani, ahol van állami beavatkozás, állami olvasást nnépszerűsítő program.

[00:04:25]Tehát tehát ha valamire szükség lenne, akkor az olvasók számának növelésére és a az egész könyvkultúra presztízsének a a növelésére.

[00:04:36]És mirezted úgy éppen te, hogy neked van itt dolgod, és és el kell kezdeni javaslatokat fogalmazni, hogyha körülnézünk, nagyon sok ilyen vagy és nagyon sok ilyet látunk.

[00:04:45]Ö szóval, hogy hogy mi volt az, amire úgy gondoltad, hogy akkor most nem a te igazgatói munkád, kiadói feladataid a fontosak, hanem hogy valami nagy egész a ami az egész könyvszakmára vonatkozik?

[00:04:59]Felkérésre született, tehát nem nem magamtól gondoltam, de azt mindenképpen nekem egy nagyon pozitív jelenség, hogy hogy felpesdült a a szakmai élet.

[00:05:06]Nagyon sok javaslatcsomag születik, sok ötlet.

[00:05:13]Háttéranyagokat írnak ebből kettő publikus.

[00:05:16]És az egyik az Open Booksnak a javaslatcsomaga, csomagja a magyar könyvszakma megújítására.

[00:05:21]A másik egy kisebb területet, egy szűk területet érintő javaslatcsomag, amit mi fogalmaztunk meg a magyar irodalom nemzetközi reprezentációjának hát javítása érdekében.

[00:05:33]A Balaton Füredi Műfordító ház ezt működtető alapítvány két vezetője, Orzói Ágnes és Se Gábor szervezett egy munkacsoportot.

[00:05:45]Ennek a tagja voltam én is.

[00:05:45]És olyan szakemberek még, akik a magyar irodalom nemzetközi reprezentációjával foglalkoztak különböző intézmény különböző intézményekben, különböző korszakokban.

[00:05:59]Ádám, te ugyanígy össze tudnád foglalni, hogy az irodalmi közéletben mi a helyzet most, és azt is, hogy te magad miért érezted úg, hogy ebben részt kell venned ebben ennek a a valahogy előrevitelében, organizálásában?

[00:06:11]Igen, azt hiszem, hogy a itt esett szó a a sokféle javaslatról, és és valójában az irodalmi szakszervezet egyik legfontosabb feladatának azt látjuk, hogy hogy éppen azt a a kulturális és kultúrpolitikai képzeletet kicsit felszabadítsuk és adjunk egy teret annak, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogy hogy alapvetően az irodalomban dolgozó munkavállalóknak mire van szükségük és és és és milyen ötleteik vannak az Ovas kultúrának.

[00:06:40]nek a az erősítésére, mert hogy az irodalomi szakszervezetnek vannak alapértékei, konkrét javaslatait pedig a a különféle munkacsoportok fogják kidolgozni.

[00:06:50]Lehet van élet pályamodellel foglalkozó munkacsoportunk, ami mint neve is mutatja, egyfajta életpályamodell megvalósíthatóság fog gondolkodni és van közművelődéssel, van közoktatással foglalkozó munkacsoportunk, amik pontosan azt a munkát igyekeznek elvégezni.

[00:07:12]ez ebben résztvevő tagok, hogy hogy végignézzük akár a nemzetközi, akár a Magyarországon már létező vagy korábban létezett jó gyakorlatokat és és végiggondoljuk azt, hogy hogy milyen módszerei vannak annak, hogy az olvasáskultúrát és a a és ezáltal természetesen az irodalomban dolgozó munkavállalóknak is a a helyzetét tudjuk segíteni.

[00:07:35]Ö nagyon nehéz lenne egy átfogó képet adni, azt hiszem, arról most ezen a ponton, hogy pontosan milyen helyzetben is vannak a a a magyar irodalom és a és a úgy általában azok, akik az irodalomban dolgoznak.

[00:07:52]És ezalatt a szerzőtől a műfordítónál a tördelő, szerkesztő, gyakorlatilag mindenkit, aki azon dolgozik, hogy egy könyv megszülessen, azt azt ideértjük, és azokat várjuk is a szakszervezetbe.

[00:08:05]És azt hiszem, hogy itt itt el kell majd végezni több olyan kutatómunkát is, ami pontosan azt méri fel, hogy hogy hogy ma egy szabadúszó szerző, ma egy szabadúszó szerkesztő, vagy mű fordító milyen helyzetben van, milyenakért dolgozik, mik lennének a a azok a a díjazások, amik amik egy megélhetést biztosíthatnának.

[00:08:35]Mi lenne az életpályamodell, ami lehetővé tenni, hogy aki a kultúra területén dolgozi, dolgozza végig az életét, az annak rendes nyugdíja lehessen, annak legyen tébéje, annak ne kelljen elfogadnia, hogy minek utána egész életében arra volt kényszerülve, hogy hogy katával, hogy hogy katázzon, amit ugye most már van szó arról, hogy visszavezetnek vagy nem, de hogy hogy valahogy pont az lenne a lényeg, hogy ezeket a hogy ahelyett, hogy visszatérjünk azokba az a gyakran rossz gyakorlatokba, amik a Nerv 16 éve előtt jellemezték a kulturális közeget, ahelyett próbáljunk kitalálni olyan módszereket és olyan olyan irányokat, amik amiket végre egyszer közösen tudunk végiggondolni, és nem egy kifejezetten vagy csak és kizárólag felülről jövő elgondolás az, amibe amibe belekényszerünk kulturális belekényszerülünk kulturális dolgozóként.

[00:09:35]és hogy hogy hogy valahogy próbáljuk javítani ennek a ennek a közegnek a a jóllét.

[00:09:38]És egyrészt, másrészt pedig pedig ezáltal és emellett és ezek egymásra odavisszaható dolgok az olvasáskultúrának a az erősödését.

[00:09:51]Mielőtt belemennék abba, hogy mik a problémák és hogyan lehetne orvosolni, azért fölteszem úgy is a kérdést, hogy van-e bármi szerintetek az elmúlt másfél évtizedben, ami pozitívum, amire azt lehet mondani, hogy hogy erre lehet építeni?

[00:10:06]Én azt hiszem, hogy voltak jó ötletek és borzasztó megvalósítások, tehát hogy elindult valamiféle újragondolás a fordítástámogatásnak, és aztán gyakorlatilag homofóbia miatt be lett szántva az egész.

[00:10:18]Ugye ez a a arra gondolok, hogy azután oszlatta fel Demeter Szilárd a fordítást támogatói kuratóriumot, miután kiderült, hogy támogatták a MEország mindenki megjelenésének vagy fordítás észt fordítását és akár megjelenését.

[00:10:31]És hogy ezek azt hiszem azért is tudtak megtörténni ezek a még akár jó ötletekből is borzalmas kivitelezések, merthogy nagyjából nulla egyeztetés volt a a többi szakmai szereplővel, mindig felülről ki lett találva valami, és az rá lett kényszerítve erre a közegre anélkül, hogy hogy rendes egyeztetéssel átbeszéltük volna, hogy hogy hogy mondjuk tényleg jó-e ez az ötlet, tényleg így kell-e megvalósítani egy tehetséggondozó Kft-t és így tovább?

[00:11:04]Ami itt aztán egy nagyon fontos lépés lehet a pont emiatt a jövőre vonatkozóan, hogy hogy egy kicsit több időt hagyjunk arra, hogy hogy szakmai jegyeztetésekkel és közösen gondolkodhassunk azon, hogy hogy mi az, ami jót tenne a magyar irodalomnak, és ha van is egy ötletünk, akkor ezt hogy lehetne a legjobban megvalósítani, hogy hogy ne fussunk bele újra és újra ezekbe a problémákba, hogy egyszerűen elcsúsznak és félre félre ö rossz irányokba indulnak el mindenféle gondolatok és ötletek.

[00:11:37]Viki, te a könyvpiacon látsz ilyen pozitívumokat?

[00:11:39]Én tudok két jó dolgot mondani.

[00:11:39]Az egyik, hogy amikor a a covid volt, covid idején, és leállt a könyvkereskedelem, és leálltak a kiadók is, akkor volt egy segélycsomag, tehát volt egy egy olyan pályázat, hogy működéstámogatásra lehetett pályázni.

[00:11:57]talán pont a Petőfi kulturális ügynökséghez, vagy akkor még nem is így hívták, vagy lehet, hogy az NKÁ-n keresztül kettő intézményen keresztül közösen.

[00:12:06]Az például nagyon fontos segítség volt annak idején, de a Márai program is egy jó egy egy jó pont, hogy hogy továbbvitték, amikor is a könyv terjesztőkön vagy a könyv ö tehát a könyvtárakon keresztül a könyvtárak vásárlási kedvezményével támogatják a a könyvszakmát.

[00:12:29]Tehát minden olyan, ami nem a tartalomba történő beavatkozás, beleszólás, változtatás igényével történt, azaz és és segítő szándékkal az mindig mindig jó volt.

[00:12:44]Tehát ott amikor a az állam egy hasznos támogatást ad egy alapot, egy egy bázist arra, hogy hogy a piaci szereplők tudjanak dolgozni, az mindig jó.

[00:12:55]akkor, amikor beleszól abba, hogy ki a jó író, ki menjen külföldre, milyen milyen a jó magyar irodalom, vagy pont ez az LMBTQ tartalom kapcsán ugye egy egy cenzúra bevezetése.

[00:13:09]Ezek teljesen rossz hatással voltak a a könyvpiacra.

[00:13:15]Á, arról beszéltél, hogy hosszútávú építkezésre van szükség.

[00:13:17]Ugyanakkor biztos, hogy vannak rövidtávon megoldandó feladatok, hiszen a az időt elig tudtok felsorolni olyan dolgokat, ahol valami azonnali döntésre lenne szükség az előrelépéshez, úgy a könyvkiadás, könyvkereskedelem, mint az irodalmi infrastruktúra területén.

[00:13:32]Igen, ez egy ez egy nehéz feladat, mert hogy egyszerre kell fenntartani és támogatni és finanszírozni azokat a a már meglévő műhelyeket és folyóiratokat és és és azokat a az a a tér térnek annak azokat a szereplőit, amelyek egyébként nagyon sokszor nagyon rossz helyzetben vannak.

[00:13:55]Tehát nyilván nem lehet azt mondani, hogy most leállunk két évre, újra gondoljuk, hogy mi legyen a kultúrával, és akkor ti addig oldjátok meg.

[00:14:02]Tehát, hogy ez egy ilyen kettős feladat, hogy egyszerre kell fenntartani és és valahogy megőrizni azokat az értékeket, amik már benne vannak a a az irodalomban, és közben újra gondolni ugye a a mindenféle irodalommal kapcsolatos állami intézkedést, vagy egyáltalán ennek a az egész közegnek a a gondolkodását és működését közösen átbeszélni.

[00:14:25]És de hogy közben meg persze van nagyon sok olyan dolog, amit meg lehet csinálni anélkül, hogy ami nem is feltétlenül ami nem is feltétlenül pénzkérdés.

[00:14:34]Tehát, hogy például az, hogy hogy akár a folyirattámogatásnál ne évenkénti újrapályázás legyen, hanem lehessen hosszú távon terveznie egy folyóiratnak, hogy vagy az, hogy a a bármiféle támogatási döntéshozattal az átlátható legyen és ellenőrizhető legyen.

[00:14:51]Ezek mind olyan dolgok, amik amik szerintünk sürgetőek, és nem feltétlenül a hosszú előkészítés miatt nem csináltuk meg eddig, vagy nem csinálták meg eddig a döntéshozók, hanem egyszerűen mert hogy hogy más terveik voltak, hogy másként gondolkodtak a kultúráról.

[00:15:12]Tehát, hogy hogy ez hogy a kiszámítható finanszírozás ne évenkénti ilyen folyamatos pályázati rendszer legyen.

[00:15:21]És és emellett az, hogy hogy ellenőrizhető és és átlátható döntéshozatal minden finanszírozással kapcsolatban.

[00:15:29]Viki, te látsz ilyen sürgősen megoldandó kérdéseket?

[00:15:32]Igen, és el is hangzottak már a miniszter úr szájából, hogy hogy az árkötöttségi törvénynek a hatályon kívül helyezése meg a fóliatörvény a hatályon kívül helyezése.

[00:15:45]Ugye az egyik a fóliatörvényről már kimondta az Európai Unió bírósága, hogy hogy nagyon sok uniós jogot sért, többek között a a ö hozzáfér, információhoz való hozzáférést, kisebbségi jogokat.

[00:16:03]Tehát a jogharmonizáció reményében azt várjuk, hogy ezt hamarosan a magyar bíróságok is eltörlik.

[00:16:09]A másik, ami egyébként nem egy ördögtől való dolog, ugye ez az árkötöttségi törvény, és egy olyan törvény született, amely végül is a a vásárlókat a nagy kereskedelmi láncok felé tolta.

[00:16:24]Tehát például kárvalottja a az a mondjuk az olyan típusú közép középméretű kiadó, amelyik a covid óta fejlesztett webáruházat, és és tudta a saját közönségét közvetlenül is kiszolgálni, és nagyobb, rugalmasabb kedvezményeket adni, mint mondjuk a mint mondjuk a nagy kereskedőház, a kereskedő láncok.

[00:16:51]Ugyanúgy a kis kiadó, amelyik amelyiknek nagyon fontos a közvetlen kapcsolattartása saját olvasóközönségével, az ünnepi könyvhéten, könyvfesztiválon standot bérel, könyvbemutatókat tart, és az ottani eladások, amiután ugye nem nem fizet kereskedői árést, ott a nagyobb kedvezményekkel ő ő tudta a bevételeit növelni.

[00:17:14]az olvasókat ez a hogy mindenhol csak 10% ugye ezt ezt nem mondtuk el a hallgatóság kedvéért, hogy a mit jelent az árkötöttségi törvény.

[00:17:23]Tehát ez azt jelenti, hogy egy könyv megszület nyomdából kijön, tehát a könyv bekerül a boltokba, és onnantól kezdve egy évig maximum 10% kedvezmény adható rá.

[00:17:34]Ugye ha ha rugalmasabban lett volna kitalálva ez a törvény, vagy védelmet nyújtott volna független kiskiadók szempontjá kedvezmi kompenzációt adott volna, akkor akkor talán életképesebb lett volna, de én igazából kiadóvezetőként azt mondhatom, hogy hogy káros hatása volt a kiadókra.

[00:17:53]Ö tehát ennek a két törvénynek a hatályon hatályon kívül helyezését már a miniszter bejelentette.

[00:18:02]Szó volt arról is, hogy a fordítástámogatási programot a magyar irodalom külföldi idegennyelvre történni fordítására, tehát egy ilyen fordítás támogatási program kiírása sürgős.

[00:18:15]Ugye ez a mi beadványunkban vagy háttéranyagunkban is szereplő feladat.

[00:18:22]Ez azért fontos, és azért sürgős, mert éppen Magyarországra, magyar irodalomra irányul a dicsény Krasznohorai László Nobel díja kapcsán.

[00:18:33]És itt nem csak az ő műveire, hanem minden magyar író művére személyes tapasztalatom, hogy megkeresnek külföldi kiadók, hogy ajánljak magyar írót, magyar művet, mert annyira gazdag és sokszínű a magyar irodalom.

[00:18:46]És akkor küldözgetem a magyar nyelvű PDF-eket, merthogy évek óta nincs kiírva egy olyan pályázat, ami ami a a magyar kiadóknak segítség, hogy a műveikből mintafordítást készítsenek.

[00:19:00]És akkor megkérdezi a partner, hogy amúgy mikor lesz kiírva a fordítástámogatási program?

[00:19:07]És erre nem tudok válaszolni, ugye két éve nem tudunk válaszolni rá.

[00:19:12]A dicsvény az most van, a varázslat az most van.

[00:19:15]ö hamar el fog múlni, és és nagyon fontos lenne az, hogy hogy ez a ez a fordítástámogatási pályázat ez megszülessen.

[00:19:26]Érdemes elmondani, hogy hogy minden európai országnak van ilyen fordítástámogatási programja.

[00:19:33]Ha mi magyar kiadó kiadunk egy F könyvet, akkor a Filéhez pályázunk.

[00:19:38]Ha egy norvég könyvet a Norlához.

[00:19:40]van nagyszerű a katalán és az izlandi modell is.

[00:19:43]És kis nyelvként elengedhetetlen, hogy Magyarországnak is legyen egy folyamatos, megbízható ö nem mindig kell nagyon nagy pénzeket adni, de legyen mindig kiírva.

[00:19:56]Tehát folyamatos megbízható pályázati rendszer kiírás, ez is nagyon nagyon fontos.

[00:20:06]Hadd legyek egy kicsit provokatív.

[00:20:06]Ugye amióta csak magyar irodalmi közélet van, az mindig szekértáborokra hoszlik.

[00:20:11]Nem illúzió megfogalmazni egy olyan indulást, hogy akkor most egységesen képviselni valamit, amit magyar irodalomnak nevezünk.

[00:20:21]Illúzinak nem, ez egy elég nagy vállalás, és ezzel természetesen tisztában vagyunk.

[00:20:24]Ö és és a az irodalmi szakszervezet neek mian vannak egy alapvetően baloldali értékei, mint a szakszervezetiséghez kapcsolódóan a munkavállalók és a szolidaritás és és hasonló kulcszavakat említhetek ezen a ponton.

[00:20:45]De hogy emellett nyilván tisztában vagyunk azzal, hogy hogy ez egy a könyvszakma ez egy rendkívül színes és egy rendkívül összetett szakma az irodalom, a könyvszakma.

[00:20:56]És ez egyáltalán az, amiről itt itt beszélgetünk rengeteg szereplővel.

[00:21:02]Egyrészt az érom szakszervezetnek az tekinti feladatának, hogy a munkavállalókat képviselje, és hogy ilyen értelemben az, aki és hogy nem nem esztétikai közösség, ez ez nagyon fontos, tehát hogy az irodalmi szakszervezetnek nem az a célja, hogy megmondja, hogy mi a jó irodalom, hanem az, hogy azokat, akik ebben a közegben mint munkavállaló bármilyen szinten részt vesznek az egyetlen kritika publikálásától a 28.

[00:21:30]fantasy megírásáig, azok mind munkavállalók, vagy hát a legtöbb esetben munkavállalók, és hogy közös érdekeik vannak, de hát az az érdekük, hogy hogy megfelelő díjazást kapjanak, hogyha ők munkát végeznek.

[00:21:42]Az az érdekük, hogy hogy egy biztonságos közegben dolgozhassanak és és ne legyenek hatalmi visszaéléseknek kitéve.

[00:21:54]És és ilyen értelemben egy olyan érdekközösségként gondolunk az irodalmi szakszervezetre, amelyik amelyik a munkavállalói oldalról gondolkodik, az irodalomról és nyilván a tagok egyenként és egyéb csoportokban, esztétikai szinten is, hiszen anélkül ugye ugye nincs irodalom, de hogy hogy arra vannak a a arra van a többi írószervezet, a szép írók, a fiatalírók szövetsége a hogy irodalmi tábort rendezzen, hogy hogy hogy olyan beszélgetéseket rendezzen, nem tudom, kritikus vitát rendezzen és így tovább.

[00:22:30]És és az irodalmi szakszervezetnek a talán legnagyobb projektje most, ami ami részben az irodalmi szakszervezeten kívül van, az egy országos irodalmi érdekegyeztető fórumnak a létrehozása, ami a filmreformhoz hasonlóan egy egy nagy közös gondolkodás és javaslatalkotásnak a terepeként képzelünk el.

[00:22:53]És ebben a kiadóktól, az írószervezeteken át a a az egyes konkrét személyekig, akik akik ebben a közegben mozognak, őket mind várjuk majd javaslatalkotásra és és arra, hogy közösen, hogy hogy gondoljuk végig, hogy mi az, amire szüksége lenne ennek a ennek a szférának, és mi az, amit ami megvalósítható.

[00:23:19]a tehát, hogy legyen egy egy olyan terepe a közös gondolkodásnak, amit ami lehetővé teszi, hogy a hogy a különféle javaslatok, amik akár az elmúlt időszakban megfogalmazásra kerültek, azok azokból egy közös átbeszélés is legyen, és akár egy egyeztetés, egy összehangolás a különféle javaslatoknak.

[00:23:37]Ö tehát, hogy hogy ne ezek ne maradjanak meg online újságcikkekként, hanem hanem legyenek becsatornázva egy olyan térbe, ami és ebben bízunk, hogy hogy ami lehetőséget teremt majd a kulturális kormányzattal való egyeztetésre és kommunikációra is.

[00:23:57]Mit jelent ebben a helyzetben egy jó kulturális kormányzás ezen a területen?

[00:24:02]Több pénzt, jobb szabályozást, vagy éppenség kevesebb beavatkozást?

[00:24:04]Mert ez erről is beszéltél.

[00:24:06]ami az elmúlt 15 év ugye struktúráját jellemezte, azt lehetett látni, hogy van négy-öt olyan központ, ami ami nagyon sok forrással rendelkezik, állami forrással, és és ezeknek a az elosztása az nem feltétlenül volt igazságos, vagy hát ahogy a mostani újságcikkeket olvassuk, meg a meg az NK botrányokat, azokat a szerződéseket, amelyeket az NK az utóbbi idő bekötött, azt láthatjuk, hogy hogy önkényes is volt ezeknek a forrásoknak az elosztása.

[00:24:45]Tehát tehát mindenképpen egy struktúraváltásra van szükség.

[00:24:49]Önem értek ehhez, de valahogy azt gondolom, hogy talán nem ilyen megint intézmények kellenek, hanem kifejezetten kisebb területekre koncentrált intézmények.

[00:25:05]például vagy és az NK esetében pedig a szakma szélesebb bevonása a kuratóriumokba.

[00:25:10]Mondjuk a Petőfi kultúrális ügynökség eszetében pedig ott ugye irodalom és a zene egyben van, amit nem lehet érteni, hogy miért pont ez a két terület került össze, rendelkezik ingatlanportfólióval rendelkezik, alkotta működtet, különböző világirodalmi folyóiratokat ad ki.

[00:25:33]Tehát és és mondom, hát a könyűzene megújításával is foglalkozik, tehát igazából az a az a amirő eredetileg elindult, hogy hogy legyen egy egy irodalmi alap, ami a külföldi megjelenést segíti, a magyar iradom külföldi megjelenését, arról már rég a hangsúly átterelődött.

[00:25:54]Tehát én igazából ennek a területnek a leromlását így kívülről nézve abban is látom, hogy hogy már nem olyan fontos, hogy egy kicsit ilyen mostha gyerek abban a nagy konglomerátumban, amivé változott a ez az intézmény.

[00:26:07]Tehát valószínűleg több, kisebb, fókuszáltabb intézményre van szükség egy egyenlőbb, igazságosabb forráselosztásra és a tartalomba igen.

[00:26:17]Tehát, hogy háttérként legyenek egy egy alapként az irodalmi élet szereplői és a és és a könyves ö élet szereplői mögött.

[00:26:31]Tehát ne ők ne gy ne gyártsanak tartalmat.

[00:26:34]Például ez mintha átvezetné ahhoz az alapkérdéshez tulajdonképpen, hogy hol van az állam felelősségének a határa a könyvspiacon, mi a beavatkozás és mi az, ameddig el kell mennie, illetve, hogy hogyan lehet úgy támogatni a könyvszakmát vagy az irodalmi életet, hogy közben ne alakuljon ki politikai függőség.

[00:26:51]Erre van valamilyen receptetek?

[00:26:55]Hát egyébként Európa elég sok országában a a kulturális díjazásokba, vagy hát a a kulturális dolgozók díjazásába az állam olyan szinten szól bele, hogy hogy ajánlott díjszabásokat adt, hogy kollektív szerződést, hogy vagy minta szerződéseket nyújt, vagy például szabályozza azt, hogyha állami pénz van valamilyen projektben, akkor abból mi az a minimum díjszabálys, amit fizetni kell a az alkotók nak, deát, hogy a a munkavállalói szempontból tehát ilyen piaczszabályozó lépéseket tud tenni az állam, és egyébként tesz is a tudom Franciaországtól Belgiumon át Skandinávián keresztül egészen Szlovéniáig.

[00:27:40]Gyűjtitek egyébként ezeket a példákat?

[00:27:40]Ö abszolút, abszolút.

[00:27:42]És a a az életpálya modell az részben már az életpálya modellhez is kapcsolódik a amit ami nem egy konkrét javaslat a fejünkben, hanem egy olyan dolog, amit amit ugye át kell beszélnünk, de hogy erre például vannak olyan példák, a ahol vannak olyan országok, ahol van művészstátusz, ami egy egyszerűbb adózást jelent és egy egy tehát, hogy a szociális ellátásokhoz való hozzáférést meg egy meg azt, hogy hogy az embernek lehessen nyugdíja és nem minimál nyugdíj kelljen tengődnie.

[00:28:13]Tehát, hogy ezeket a nemzetközi jó gyakorlatokat, ezeket mind össze kell gyűjtenünk és mind végig kell gondolnunk, hogy hogyan és milyen mértékben adaptálhatóak a magyar viszonyokra.

[00:28:23]Nyilván, hogyha ha valami olyasmi lenne, mint a a volt egy pár évvel ezelőtt egy basic arts for basic income for artists projekt, egy ilyen pilot projekt, amit három éven keresztül kipróbálták, hogy 2000 művésznek adtak.

[00:28:43]egy nagyjából havi 1000 euró körüli alapjövedelmet, és egyébként egy sikeres projekt lett, és közgazdasági szempontból is, tehát hogy államásztadási szempontból is sikeres lett és és a művészek visszajelzései alapján is.

[00:28:56]Tehát hogyha mondjuk egy ilyen projekt lenne, nyilván az azt is magával hozza, hogy a komplett kultúrfinanszírozást részben újra kell gondolni.

[00:29:03]Tehát ezek ezek mind hosszútávú feladatok.

[00:29:05]És hogy csak, hogy a fordítástámogatásra visszatérjünk, egyébként én is azt pont egy olyan területnek látom, am ahol relatíve gyorsan lehetne relatíve jó eredményeket elérni, mert az az jelenleg egy gyak létező dolog, de hát zöld ruház zöld zöld mezős beruházásként lehetne külföldi jó gyakorlatokból átvé és és elindítva egy egy szuper rendszert létrehozni.

[00:29:35]Viki, szerinted van olyan piaci torzulás vagy nem működő mecchanizmus, amelyet állami eszközökkel korgálni lehetne?

[00:29:43]Én a hangos könyvek és a és az könyveknek az álfáját, álfa csökkentését mondanám.

[00:29:50]Ez egy olyan terület, amely nagyon dinamikusan fejlődik Európai északi országaiban, élet tegyük, hogy hogy az a probléma, hogy a magas áfakulcsalát, az a probléma, hogy 27%-os áfakulcs alatt működnek ezek a ezek a termékek, míg a könyv 5%-os álfával, tehát tulajdonképpen egy adóharmonizáció kellene ahhoz, hogy beinduljon ez a szegmens is.

[00:30:12]Ugye miért fontos?

[00:30:17]Egyrészt például egy finn partner beszélgettem egy kiadóval, aki azt mondta, hogy hát náluk 2020 óta az a gyakorlat, hogyha megjelenik egy nyomtatott könyv, akkor abban a a vele együtt megjelenik-e könyvben és hangos könyvben is.

[00:30:31]Hát nekünk is ez lenne a célunk, hogy most már azért nálunk is megjelenik hang a e- könyvben.

[00:30:39]Legalábbis az Até kiadónál minden könyv, de a hangos könyvet is szeretnénk, hogyha két éven belül egy olyan volumen növelés történne, hogy hogy mindent meg tudunk jelentetni ebben a formában is.

[00:30:53]Egyrészt megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, tehát podcasteket hallgatnak, meg meg hangos könyveket hallgatnak utazás során, vasalás közben.

[00:31:02]De ennél ugye többről is van szó, ha nem ez egy kicsit az információhoz való jutás demokratizálódásához is hozzásegíthet.

[00:31:14]Ö his akadálymentesítéshez tulajdonképpen ezt akarom mondani, tehát valóban a a gyengén látók, az idősek, diszlexiások számára ez például nagyon fontos lenne, hogy hogy hallhatóak is legyenek a könyvek.

[00:31:27]Ehhez ez az áfacsökkentés elengedhetetlen, mert akkor fog dinamikusan ez a szegmens is beindulni nálunk.

[00:31:36]És a csak még egy még egy pont, amiről még talán kevesebb szó esett az állami szerepvállalással kapcsolatban, az pont az olvasás népszerűsítés.

[00:31:47]Tehát, hogy hogy ugye a a ami aminek ugye a legfontosabb terepe az iskola kellene legyen.

[00:31:56]És a az a amilyen állapotban ma a közoktatás van, és a nemzeti alaptantervnek a a tehát a a magyar nyelv és irodalomra vonatkozó, szóval hogy az az állapot, az az egy rendkívül alavult és egy gyakorlatilag ellehetetlení azt, hogy ebben az országban még olvassanak emberek 15-20 év múlva.

[00:32:16]És hogy a a itt, ami egyébként a szakszervezetnek már a kezdetektől az állítása, hogy érjük el azt, hogy minden magyar iskolás és mire végigjárja a közoktatást, legalább egy élőszerzővel találkozzon a a a valamelyik irodalomórán, ami nyilvánvalóan nem működik állami hozzájárulás nélkül.

[00:32:37]Tehát, hogy gyakorlatilag a abban a a az, ahogyan most felépül a nemzeti alaptanterv, az lehetetlenné teszi, hogy kortárszerzők bemenjenek az órára, mert a tanárral szúrunk ki, és a tankönyvekbe sem mennek be.

[00:32:48]Hát a tankönyvekben sincsenek benne, abszolút.

[00:32:49]De hát hogy ez ez egy nyilván ez egy oktatási minisztériummal közösen átgondolandó feladat.

[00:32:56]Ugye az teljesen természetes a pozíciótokból fakad, hogy te azt mondod, hogy az írókat kell valamilyen módon támogatnia az államnak, hogy tudják végezni a a dolgukat.

[00:33:04]Te arról beszélsz, hogy hogyan kellene a kiadókat támogatnia.

[00:33:08]Arról viszont nagyon kevés szó esik, hogy az olvasókat hogyan kellene támogatni, mert mintogyha az is egy probléma lenne, hogy nagyon sok olvasó van Magyarországon, aki azért nem jut könyvhöz, mert nem engedheti meg magának valamilyen módon.

[00:33:19]Nem lehet, hogy a megoldás is valahogy az, hogyha ezt elősegíti az állam akármilyen bónrendszerrel vagy bármi, hogyha legalább azok, akiknek a munkájukhoz szükséges, hogy könyvet vehessenek, ehhez hozzájussak, az már visszaadna a könyvpiacra, visszaadna az irodalmi közéletre is.

[00:33:39]És ez valószínűleg a a kiadói világnak meg az irodalmi világnak is valamiféle közös célja kéne, hogy hogy lehessen.

[00:33:46]Vannak ilyen irányú tervek, ötletek, mozgások.

[00:33:49]Ne engem kérdezz, hanem hanem majd az állami szerepvállalókat.

[00:33:55]Meg fogom őket kérdezni, de várjuk majd.

[00:33:58]Én én ezt ezt egy nagyobb olvasást népszerűsítő stratégia részeként tudom elképzelni, tehát hogy adjunk a pedagógusoknak, közintézményi dolgozóknak, a diákoknak vásárlási kedvezményt, könyvvásárlási kedvezményt.

[00:34:12]egy olyan példát mondanék, ami most ö tehát márciusban ö lettem rá figyelmes, mert a torinoi könyvvásáron voltam, és ott azt láttam, hogy nagyon-nagyon sok a fiatal és és az és az kortásolasz írókat ilyen rockstáként kezelik, tehát nagyon nagy a rajongás.

[00:34:38]És ha megnézzük az olasz eladási mutatókat, azt látjuk, hogy az idei első negyed évben 3,8%-kal növekedett a forgalom.

[00:34:48]És milyenek az oka szerint?

[00:34:49]És 2,5-tel a példányszám.

[00:34:49]Ugyanabban az időszakban Németországban 4,9%-kal csökkent a forgalom.

[00:34:55]Franciaországban 1,5-tel.

[00:34:58]Tehát tehát és és Magyarországon is mondjuk talán az első negyed évvel nincsenek adataink, de tavalyi tendencia az, hogy folyamatosan csökken a megvásárolt példányszám, a könyveknek a példányszáma.

[00:35:11]Ennek egy nagyon komoly stratégia, olvasásnépszerűsítő stratégia volt a az oka.

[00:35:19]2025-ben egy úgynevezett könyvtári bónuszt vezettek be az Olasz Kiadók Egyesülete, amely a dél déli része, tehát Olaszország déli részén lévő könyv könyvtárakat támogatta kettős módon.

[00:35:36]Egyrészt a könyvtárakon keresztül a könyvtárok vásárolhattak olcsóbban a helyi független boltoktól és kiadóktól közvetlenül könyvet, illetve volt olyan támogatás, ami író, olvasó, találkozók, fesztiválok szervezése, tehát különböző programok szervezésére irányult.

[00:35:55]És ugye két eleme is van ennek a ennek az olvasánészerűsítő programnak.

[00:35:58]Az egyik a szociális elem, hogy arra a térségre koncentrál, amelyik jobban kitett a gazdasági problémáknak.

[00:36:09]A másik egy ilyen piacszerkezet korrekció erre irányuló elem, ami azt jelenti, hogy hogy ugye Olaszországban is vannak ezek a nagy könyvterjesztők, akik amelyek könyv kiadókat is tulajdonolnak.

[00:36:24]Tehát ilyen ilyen koncentrált ott is egy kicsit a könyvpiac, de vannak független képviselők, független boltok, független kiadók és ők ezeket támogatták.

[00:36:35]És nagyon érdekes, hogy az egész országra vonatkozóan értek el eredményt.

[00:36:40]Tehát ez a fajta forgalomnövekedés és példányszámnövekedés, ez nem csak a déli államok vagy déli tartományokban mutatkozott meg, hanem az ország egészére vonatkozóan.

[00:36:49]Tehát egy ilyen típusú stratégium, nem mondom, hogy ezt át lehet tenni Magyarországra vagy a magyar viszonyokra, de hogy egy átgondolt és a és a magyar viszonyokra kidolgozott, olvasást népnészerűsítő struk vagy stratégia kellene.

[00:37:03]Ez ez talán nekem a prioritási listám elején van, mert ez a piacot, tehát hogy a a jó az olvasóknak, jó a szerzőknek, jó a kép kiadóknak, a terjesztőknek.

[00:37:18]Tehát gyakorlatilag mi lett a reális cél, hogy növelni az olvasók számát, vagy megállítani a csökkenést szerintetek?

[00:37:29]Szerintem elmondjunk nagyot, növeljük.

[00:37:33]egyébként itt csak még anny van közös felelőssége itt a az íróknak, a kiadóknak, könyvkereskedőknek az olvasók nevelésében, vagy itt azért elsősorban az államra hárul nagyobb szerep?

[00:37:47]Szerintem van, de hát az állam nélkül nyilván nem megy.

[00:37:49]Ahogy ugye az oktatásról beszéltünk az előbb, de hogy ha ha olyan az alaptanterv, amilyen, akkor ha megszagadunk se tudunk mit csinálni.

[00:38:00]Tehát, hogy van az államnak is szerepe, de hogy azt hiszem, hogy a az a egyrészt úgy tűnhet, hogy hogy itt nagyon vagy szóval, hogy hogy mi ellentétes oldalakon lennék, miközben valójában mindannyiunknak az az érdeke, hogy egy fenntartható és egy prosperáló irodalmi mező jöjjön létre, és egy olyan ország, ahol sokan olvasnak.

[00:38:16]És a a egy dolog egyébként még am az olvasáshoz, amiről vagy hát az irodalomhoz, amiről talán kevesebb szó esik.

[00:38:24]És egyébként az a ez egy nagyon szimpatikus program ez a ez az orosz program nekem is.

[00:38:28]És és hogy szerintem is érdemes minél többször megpróbálni kilépni a saját szerepünkből és az olvasó fejével gondolkodni, vagy hát nyilván mindannyian olvasók is vagyunk, de hogy hogy hogy nekik hogyan és mit tudunk tenni, mi a felelősségünk akár nekünk szerzőknek, mi fordítóknak, szerkesztőknek ezzel kapcsolatban.

[00:38:50]És szerintem például az egy az lehet egy fontos része akár az életpályamodellnek is, hogy a hogy az irodalom társadalmiasításában részt vegyenek a szerzők, hogy hogy van egy közművelődési rendszer Magyarország, amit ami amit a amin közös felelősségünk gondolkodni, hogy hogyan tudnánk legjobban megtölteni tartalommal, olyan tartalommal, ami az olvasással az olvasást népszerűsíti.

[00:39:12]Ö és egy dolog, ami miatt a vagy ami fölött el szoktunk siklani, hogy a és ez egy ilyen furcsa berögződés történelmi okokból, hogy hogy nagyon gyakran a amikor irodalomról meg irodalomoktatásról beszélünk, akkor akkor elfelejtjük, hogy valójában az irodalom az egy ugyanolyan művészeti ág, mint a zene meg a képzőművészet abban az értelemben, hogy valójában bárki csinálhatja.

[00:39:40]És hogy míg zeneórán zenélünk, rajzórán rajzolunk, miközben nyilván tanulunk képzőművészetről is, meg meg zenetörténetről.

[00:39:50]Irodalom órán szinte csak és kizárólag irodalomtörténetet tanulunk.

[00:39:54]És hogyha ha közelebb akarjuk hozni az emberekhez az olvasást, meg az irodalom kultúráját, akkor szerintem nagyon erősen el kell kezdenünk abba az irányba gondolkodni, hogy hogy a kreatív írás, az az írás, mint mint szórakozás, az írás, mint egy mint egy ugyanolyan művészeti ág, mint a mint a többi, amit megtanulunk a csinálni is, vagy legalábbis találkozunk azzal.

[00:40:20]Az az egy nagyon fontos gondolat, és és egy ilyen másik iskolás példával valjában egészen abszurd, ha belegondolunk abba, hogy irodalom órán irodalomtörténetet tanulunk.

[00:40:27]Tehát hogyha hogyha tesi órán egész órán ülnénk a teremben és történetet hallani és a a testi tanár vezetésében végigelemeznénk a spanyol-argentin vbé döntőt, az engem biztos lekötne egy-két óránál, de hogy utána valószínűleg azért nagyon ki akarnám próbálni, hogy milyen, amikor én rúgok bele a labdába, és hogy és hogy valahogy ez, hogy hogy hadd próbálja ki mindenki, milyen, amikor ő rúg ő rúg bele a labdába, milyen, amikor ő talál egy rímet, amikor ő ír egy novellát.

[00:40:56]Ez szerintem nagyon sokat tudna lökni a az olvasás kultúrán.

[00:41:00]Ahogy mondtam, ide várjuk majd össze Berg Juditot, aki a hát szerintem az elmúlt 20 évben nem volt külön az irodalomért vagy a könyvpiacért felelős állami vezető, ugye helyettes államtitkár.

[00:41:14]Mi lenne szerintetek az a három feladat, amit még még idén jó lenne megoldani, vagy legalábbis elindítani?

[00:41:19]Hát számomra ez az olvasásnépszerűsítő stratégia kidolgozása.

[00:41:24]Ez ami a legfontosabb.

[00:41:26]nálam ez a prioritás a fordítástámogatási program talán a második, tehát a Magyar Irodom külföldi reprezentációra vonatkozó fordítást támogatási program kiírása.

[00:41:38]Ugye hosszú távon azért azért a mi háttéranyagunkban szerepel egy olyan intézménynek a felállítása, ami integrálja a műfordítás kép műfordító képzést, a fordítástámogatást és a és a szerzőkművek nemzetközi programokon való jelenlét.

[00:41:57]Tehát, hogy ez a három tevékenység, ez egy intézményen belül legyen, ez nagyon fontos.

[00:42:04]Nem lehet rögtön mindent megoldani, vagy mindent át át formálni, de a fordítást támogatási program kiírása nagyon fontos.

[00:42:13]Ezeknek a törvényeknek a hatályon kívül helyezése, amiről beszéltünk, esetleg a az áfacsökkentés.

[00:42:22]Tehát én ezeket tehát a a hangos könyvek és az könyvek esetében ezeket tartanám a legfontosabbnak, és ezek meg is el is végezhetők egy év alatt.

[00:42:30]Én ehhez egyet tennék hozzá, az az, hogy én nagyon abban bízom, hogy az év végéig ki tud alakulni egy olyan intézményes kerete a párbeszédnek és a közös gondolkodásnak és a és az egyeztetésnek a kulturális kormányzat és a szereplők között, ami ami átláthatóságot és és nyilvános egyeztetést fog jelenteni, hogy soha többé ne legyen az, hogy hogy annak lesz igaza és annak lesz finanszírozása, aki a jó ajtón kopogtat.

[00:42:56]Hogyha mondjuk négy év múlva itt ülünk, akkor mit tekintenétek eredménynek?

[00:43:01]Tehát mikor mondanánk azt, hogy vagy mondanátok, hogy jó irányba mentek a dolgok?

[00:43:08]Én egy sokszínű könyvkiadást látok magam előtt, egyenlőségre törekvő forráselosztást, tehát olyan intézményi struktúrák alapjának a lefektetése, amelyek folyamatos, folytonos, hosszútávú, megbízható módon működnek.

[00:43:27]Én azt szeretném, ha nagyon sok fiatal dolgozna a könyvkiadásban, mert ez is egy probléma, hogy előregedett a előregedett a szakma, vagy hát nem tudom, hogy öregek vagyunk-e, de talán nem, de de hogy a középnemzedék dolgozik.

[00:43:41]És például én emlékszem a 2000-es évek elejére, amikor 20 évesek alapítottak kiadókat, és nagyon per mindenki nagyon nagy lehetőségeket látott a könyvben.

[00:43:53]Ma ez egy szűkülő szűkülő piac és egy és egy olyan iparág, ami nem mutat perspektívát, nem jelent perspektívát egy fiatalnak.

[00:44:01]Tehát én a a négy év múlva, ha nagyon sok fiatal dolgozna ezen a területen, akkor akkor elégedett lennék.

[00:44:08]És hát több olvasót.

[00:44:11]Ámen.

[00:44:13]Több olvasó rác csatlakozó.

[00:44:13]Én is a a én azzal kezdenék, hogy hogy az olvasás kultúra megerősítése és az állam vállaljon szerepet abban, hogy hogy azok, akik el szeretnének jutni az olvasókhoz, akár iskolákban, akár közművelődési intézményekben, azoknak legyen erre lehetőségük, és és legyen erre egy egy jó egy jó rendszer, ami ami ezt lehetővé teszi.

[00:44:36]Én nagyon örülnék, és és ezt szerintem a szakszervezet nevében tudom mondani, hogyha ha az életpályamodellnek műfordítói, szerzői, kritikusi satöbbi életpályamodelleknek már látszódna valamiféle megvalósíthatósága négy év múlva illetve ami ami ami négy év múlvára már valahogy le kellene záruljon, az a könyvterjesztési rendszernek valamiképpen a a az átgondolása ugye itt a nagyon magas könyvterjesztői árések vannak és és most van egy lehetőség arra, hogy ugye az MCC-nek a beszántásával a legnagyobb szereplő a libri az végereményben állami kézbe kerül, ha jól értjük azt, ami éppen történik, mert nem teljesen egyszerű átlátni, hogy mi történik.

[00:45:22]Ö tehát, hogy hogy ezzel mit kezd az állam, az az négy év múlva már ki kell derüljön, és és és mi abban bízunk, hogy egy nagyobb verseny és egy és egy és egy emiatt fenntarthatóbb és és a kiadók számára is jobb rendszer jön létre.

[00:45:43]Aztem, hogy kérdéseket is fel tudtunk tenni Berguditnek, aki jön meg feladatokat is, meg abban is talán megállapodtunk, hogy azért nem egyedül, és nem is elsősorban csak a államnak a feladata.

[00:45:53]az előrelépés, de ha jól látom, akkor ötletekben nincsen hiány, úgyhogy köszönöm, hogy jöttetek.

[00:45:59]Köszönöm.

[00:45:59]Köszönjük szépen.

[00:46:03]10 külföldi regényt hoztam, amelyek könyvekről és az olvasásról szólnak.

[00:46:05]En Benet, a királynő olvas.

[00:46:08]Rakovski Zsuzse fordította.

[00:46:12]Ellen Benett 92 éves brit író, dráma és forgatókönyvíró és színész is.

[00:46:18]Ez az első könyve magyarul.

[00:46:18]Az angol királynő éli az uralkodók unalmas életét.

[00:46:23]Ám egy szokványosnak induló napon a királynő élete egy csapásra megváltozik, menthetetlenül rászokik az olvasásra.

[00:46:31]Az író finom humorral ábrázolja, hogy napjainkban milyen külön cselekedetté vált az olvasás.

[00:46:36]Michael Ceban.

[00:46:36]Fene gyerekek.

[00:46:39]Pék Zoltán fordította.

[00:46:43]A Pulicer díjas amerikai szerző regénye olyan akár egy hallucinogén utazás.

[00:46:45]A könyvből egyébként Mozi film készült Michael Douglas, Francis Mcdormand és Robert Downey Junior főszereplésével.

[00:46:55]Gredy Rip professzor élete Nemfenékig Tejföl egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak.

[00:47:02]A saját következő könyvben viszont hét éve és 2000 oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét.

[00:47:09]Ráadásul övönaluli és felüli csapások is sorozák.

[00:47:12]Carsten Hen a könyvsétáltató.

[00:47:16]En kisanna fordította.

[00:47:16]Carstenhen krimi íróként szerzett ismertséget Németországban, de ebben a regényében nincs gyilkosság.

[00:47:23]A 70-es éveiben járó Car Kolhof, nem mindennapi könyvesbolti eladó, esténként zárás után gondosan becsomagol néhány könyvet, mintha ajándékba adná, és házhoz szállítja a kivételes ügyfeleinek a Városka utcáin tett körsétáján.

[00:47:38]Egy nap azonban váratlanul mellézegődik Szasa, egy kíváncsi kilenc éves kislány, aki nem csak a könyvkereskedő világát forgatja fel fenekestől, hanem vásárlói olvasási szokásait, sőt az életét is.

[00:47:50]Antonio Iturbe, az ausvici könyvtáros Hprikler Renáta fordította.

[00:47:59]Dita 14 éves, amikor Prágából családjával együtt Auschwitzba hurcolják.

[00:48:03]Amikor a gyerekbarak zsidó parancsnoka megkérdezi, vállalná-e az örök háta mögött becsempészett nyolc könyv őrzését, a lány igent mond.

[00:48:10]Így lesz Dita a világ legkisebb könyvtárának könyvtárosa Auschwitzban.

[00:48:18]A Dita Kraus egykori Auschwiici fogóly valós történetén alapuló az Auschwitvici könyvtáros hihetetlen és feledhetetlen regény egy fiatal lányról, aki nap mint nap az életét kockáztatja azért, hogy megőrizze raptársai számára egy jobb világ reményét.

[00:48:32]RF Kuang sárga Tót Barbara fordította.

[00:48:38]A számtalan irodalmi díjal kitüntetett amerikai kínai írónő RF Kuang regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról.

[00:48:48]Mohamed Bugár Saremberek legtitkosabb emlékezete.

[00:48:51]Bognár Róbert fordította.

[00:48:55]A szenegáli francia szerző regénye 2021-ben elnyerte Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését.

[00:49:00]a gonkurtja.

[00:49:03]A történet szerint egy fiatal szenegáli író felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott az embertelenség labirintusát.

[00:49:15]A szerzőt úgy emlegették annak idején, hogy a néger Rambo, de a műve által keltett botarány miatt eltűnt.

[00:49:20]Az író nyomozni kezd a titokzatos ember után, és tragédiákkal szembesül.

[00:49:25]Az emberek legtitkosabb emlékezete szerelmi vallomás az irodalomhoz és az irodalom időtlen hatalmához.

[00:49:35]Mirian Sheffer Annie Barrows Krumplihély Pite irodalmi társaság szántó Judit fordította.

[00:49:42]Maryan Sheffer 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott.

[00:49:47]Első és egyben utolsó krumpli hélypite irodalmi társaság című regényét unokahuga Annie Borrows fedezte fel, elvégezve az utolsó simításokat nagynénye kéziratán.

[00:50:01]1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitől a csatornazigeteki Gyről.

[00:50:06]A levél írója elmeséli, hogyan alakult meg a német megszállás idején a krumpli Hégypite irodalmi társaság.

[00:50:15]És miként segített a szigetlakóinak abban, hogy átvészeljék a háborút?

[00:50:19]Így kezdődik a szívet melengető varázslatos kisregény, amelyben levélváltásokból apránként rajzolódik ki a festői Görsin élők humorra látszőt, embert próbáló története.

[00:50:33]Yasigava Satoshi, a Moriszaki könyves bolt nagyonita fordította.

[00:50:39]A héves Takako élete fenekestül felfordul, amikor csalódik a szerelmében.

[00:50:43]Ráadásul a munkahelyén is felmond.

[00:50:45]Segítségére rég nem látott nagybátya siet, aki felajánlja, hogy költözzön be a családjuk által működtetett antikvárium a Moriszaki Könyvesbolt emeleti szobájába.

[00:50:54]Takakó vonakodva ugyan, de elfogadja a meghívást és átköltözik Tokio Ginbocsó negyedébe, az antikvárium csodaországba, ahol egymást érik a könyvesboltok és a könyvkiadók.

[00:51:07]Takakó számára a környék kétszeresen is idegen.

[00:51:10]Egyrészt azért, mert még soha nem járt arra, másrészt pedig azért, mert egyáltalán nem szokott olvasni.

[00:51:16]Lassanként mégis megszereti a városrészt, az olvasás pedig természetesen a szenvedélyévé válik.

[00:51:24]Carlos Ruiz Zafón a szél árnyéka.

[00:51:24]Berta Ádám és Vajdicsanikó fordította.

[00:51:30]A spanyol szerző kirobbanósikerű regénye hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően minden mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon.

[00:51:41]A 10 éves Daniel élete egy csapással megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az elfeledett könyvek temetőjében felfedezi azt a regényt, amely döntőhatással lesz a sorsára.

[00:51:58]Markus Cuzak, a könyvtolvaj M.

[00:51:58]Nagy Miklós fordította.

[00:52:03]Az 1975-ben Sydneyben született Markus Zuzek bevándorló, német és osztrák szülők gyermeke.

[00:52:08]A könyvtolvaj című regénye 2005-ben jelent meg, és rögtön az egész világon bestseller lett.

[00:52:12]Több mint 10 évig szerepelt a New York Times bestseller listáján, és már 42 nyelvre fordították le.

[00:52:20]A történet 1939-ben a náci Németországban játszódik, amikor a halál, bár sohasem volt még ennyi dolga, elmesél egy történetet egy német kislányról, Lizelről, a családjáról és a barátairól, egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.

[00:52:38]Lizel imád olvasni, ha csak teheti könyveket lop, de a legkedvesebb könyve mégis az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.