Irán látja, hogy Trump egérfogóba került

[00:00:00]Az Egyesült Államok belement egy háborúba, amiből rosszabb, minden szempontból rosszabb pozícióban jön ki.

[00:00:05]Irán baromi jól jött ki az egészből, nagyon megnőtt a regionális súlyal.

[00:00:10]Amerika meg Izrael meg bekerült egy ilyen vesztes vesztes szituációba.

[00:00:15]Azt nézték még be a felek, egyébként mind a kettő, de elsősorban az Egyesült Államok, hogy valamilyen racionális viselkedést feltételezett a másikról.

[00:00:24]Irán tökéletesen látja azt, hogy Trump egy ilyen egérfogóba került.

[00:00:34][zene] [zene] Néhány hete úgy tűnt, hogy be tud fejeződni az Egyesült Államok és Irán háborúja.

[00:00:49]Azonban a harcok kiújultak, és egyelőre nem látszik, hogyan tudnák lezárni a konfliktust.

[00:00:53]Miért támadják egymást ismét a felek, és mi lehet a helyzett tartós megoldása.

[00:00:56]Ezekről fogunk beszélgetni Tóth Gergellyel és Brückner Gergellyel, a Telexújságíróival.

[00:01:01]Sziasztok!

[00:01:04]Sziasztok!

[00:01:05]Azok számára, akik most kapcsolódnak be az események követésébe, arra kérnék titeket, hogy röviden foglaljuk össze, hogy miről is szól az amerikai irányelni konfliktus.

[00:01:14]Ez egy hálás feladat egy indításnak.

[00:01:16]Február végén indult egy kiterjedt légio offenzíva Irán ellen, akkor még egy amerikai izraeli koalícióban megtorlásul Irán kiterjedt válaszcsapásokat indított nem csak amerikai bázisok ellen, hanem hanem öbölországok érzékeny olajinfrastruktúrája ellen, illetve Izrael ellen.

[00:01:39]Ezt egy hosszas vajúdás után végül is sikerült úgy bereeszteni egy júniusi megállapodással, ami egy megállapodást tervezett, ami arról szólt, hogy majd megállapodnak.

[00:01:52]Azonban július elején, miközben mindenki nagyjából azért számított arra, hogy ez bár nem egy stabil megállapodás, de azért talán ebből lesz valami.

[00:02:02]Újból kiújultak a harcok.

[00:02:04]Ezek a harcok, ezek igazából irá drón és rakétacsapások, illetve amerikai válaszcsapásoknak a tangójából állnak.

[00:02:16]És úgy indult, hogy Irán a a Hormuzorosban támadott olyan hajókat, amelyek szerinte nem a megfelelő sávban haladtak.

[00:02:30]Ugye ez egy nagyon keskeny szoros és nem az iráni vizeken haladtak, miközben ő nagyon-nagyon ügyel arra, hogy meg nagyon-nagyon forcírozza azt, hogy hogy ez a hajózás az űfelügyelete alatt foljon.

[00:02:47]És ebből bontakozott ki azután egy ilyen csapásválaszcsapás sorozat.

[00:02:55]eltérőek a hangsúlyok, eltérőek a célpontok, és a igazából kiterjedtebb is bizonyos szempontból most ez a konfliktus, mint márciusban, habár az intenzitása nem éri el a márciusit.

[00:03:10]Most ebbe bocsánat, még bele fog menni később, csak hogy maga egyáltalán az egész háború az miért robbant ki ott?

[00:03:15]Mi volt a mi volt a, hogy mondjam, a gondolat vagy a motiváció az amerikai izraeli részről?

[00:03:21]Ugye az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan veszélyt lát Iránban.

[00:03:26]Ugye nem első nem az első támadás sorozatról volt szó.

[00:03:29]Korábban viszonylag sikeresen támadtak katonai létesítményeket.

[00:03:33]Elvileg ugye azt mondták, hogy a nukleáris kapacitásaikat sikerült csökkenteni.

[00:03:37]Az örök gyanú vagy a ugye a mondjuk Izraellel szemben megfogalmazott nagyon negatív akár az ország elpusztítását megfogalmazó iráni üzeneteknél mindig az a kérdés, hogy van-e mögötte tartalom.

[00:03:49]Tehát az a kettős felhasználású nukleáris világ, amiben polgári, illetve katonai elemek is vannak, az éppen hogy áll?

[00:03:56]Szerintem miközben nagyon sikeres volt az első a a tavalyi kör, amikor ugye nagyon gyorsan érdemi iráni válaszlépések nélkül sikerült amerikai és izraeli csapásokat mérni, ugye egy nagyon-nagyon furcsa helyzet alakult ki február végén.

[00:04:14]Ha ilyen mutogatni lehet, akkor Amerika így ment fölfelé, mint mint katonai erő.

[00:04:23]Ugye nagyon precízen és sikeresen beavatkozott Venezuellába.

[00:04:25]Izrael is így ment föl, mert hát nagyon erősnek bizonyult a a régióban több irányban is hát önvédelmi akciókat folytatott, és Irán meg önmagától ment lefelé, mert belső elégedetlenség volt, és hát szegény volt az állam, sok pusztítás érte.

[00:04:43]És ezzel az újabb kör januárban egy történelmileg egyedülálló tiltakozás sorozat rázta meg iránt.

[00:04:49]Ugyan a rezsim ezt több 10000 ember lemészállása alán leverte, de azért ez jelezte azt, hogy óriási az elégedetlenség, illetve a rezsim se feltétlenül túl stabil.

[00:05:00]Bocsi szabadok.

[00:05:03]Igen.

[00:05:03]Csak a gondolat vége az, hogy majd elindult egy még intenzívebb offenzíva, ahol egészen elképesztő pusztítást végeztek sikeresen az amerikaiak és az izraeliek.

[00:05:12]Ugye rengeteg vezetőt likvidáltak, különböző épületeket, és mégis ott tartunk nem sokkal később, hogy Irán baromi jól jött ki az egészből, nagyon megnőtt a regionális súlyal, nevezhetjük úgy is, hogy akár a csarolási potenciája.

[00:05:25]Amerika meg Izrael meg bekerült egy ilyen vesztes vesztes szituációba.

[00:05:31]Gyakorlatilag az a két út maradt előttük, hogy elvonulnak, [torokköszörülés] hagyják ezt a konfliktust vesztesen magára, ezzel viszont stabilizálják valamennyire az energiaárakat, vagy megpróbálják fokozni az aktivitásukat, és most már reálisan felmerül az, hogy akár szárazföldi partraszállással vagy délirán megtámadásával, ami szintén egy nagyon vesztes helyzet, mert akkor meg még jobban elszállnak majd az energiaárak.

[00:05:57]Tehát nem nagyon lehet szerintem ezt érzelemmentesen vagy neutrálisan elemezni.

[00:06:01]Tehát kapitális hibákat követett el Donald Trump is.

[00:06:06]Eleve nem volt nem volt világos cél, ami célkitűzés volt.

[00:06:08]Az egyik az iráni [torokköszörülés] atomprogramnak a radikális viszonyesése.

[00:06:15]A másik az az iráni rakétaerő, tehát az a konvencionális rakéta drón csapásmérő erőnek a a korlátozása.

[00:06:20]A harmadik pedig az Irán által szponzorált milíciák, Közelkeleten, számos helyen felbukkanó milíciák feletti ellenőrzés visszaszorítása.

[00:06:33]Ezeket követelésként is megfogalmazták, de emellett még volt egy olyan szándék, hogy megbuktassák az egész rezsimet.

[00:06:40]Az, hogy ezt milyen eszközökkel próbálják elérni, az is egy teljesen homályban maradt.

[00:06:48]Ugye a Trump kormányzatról beszélünk.

[00:06:50]Mindig bedobtak egy bizonyos célokat, kiszivágtattak célokat.

[00:06:53]Volt arról szó, hogy kurd milíciák nyomulnak majd be Iránba, és ők majd majd megbuktatják a rendszert.

[00:07:00]De maguk a az Irakban nál iraki kurd miliciek és azt mondták, hogy nem vagyunk hülyék.

[00:07:05]Köszi szépen.

[00:07:07]A belső ellenzék azt ugye pont hetekkel azelőtt verték le, ami eleve nem egy szervezett és fegyveres ellenzék, hanem is spontán utcai tüntetésekről volt szó.

[00:07:18]Szóval nem lehetett látni, hogy pontosan mi a cél.

[00:07:21]És tényleg most ugyan ott tartunk, hogy ugyan a nukleáris programnak a az eszközeit, azt nem tudni, hogy mennyire vet semítették meg.

[00:07:31]Ugye az előző körben tavaly már elvileg viss megsemsítették.

[00:07:37]Tehát ugye hogyha jól olvasom a híreket, akkor azért abban sincsen egyetértés, hogy ez a ez a ez a nukleáris képesség irány részéről ez egyébként pontosan milyen fejlettségi fokon állt.

[00:07:48]Tehát éveken keresztül ment a íogatás ezzel, hogy most már nagyon közel állnak a nem tudom olyan szintű úrendósításhoz, de hogy azt mondjuk 15 éve mondják, hogy így a küszöbé van.

[00:07:56]Ez egy nagyon bonyolult kérdés.

[00:07:59]Ami nagyjából szerintem úgy felelősségteljesen megállapítható, az az, hogy Irán folyamatosan a az áttörési küszöb környékén tartott ö uránkészletet, tehát elérhette volna az atomfegyver szintű mennyiséget és minőséget, de az még évekbe telt volna, hogy emögé egy atomfegyvert, tehát egy hordozóakétát hordozófejeket lesszen, teszteljen.

[00:08:33]Ez valóban egy képesség volt, de ezt folyamatosan lebegtették.

[00:08:34]Ugye egyébként pont a háború első napján likvid likvidált legfelsőbb vezetőnek a a rendelete volt az, ami megtiltotta az atomfegyver kifejlesztését.

[00:08:45]Persze nyilván ez lehet, hogy egy ilyen deklaráció volt, amit azt nem könnyű felülírni, de nem volt igazából közvetlen fenyegetés, amit folyamatosan állítanak.

[00:08:59]hogy itt bármikor heteken belül atomfegyver vagy nem tudom atomrakéták potyognak Telavivra vagy vagy akár egyébként potenciálisan valamelyik európai városra.

[00:09:09]Igen.

[00:09:09]És ugye február 28-a előtt ezzévesen jutott Iránnak korlátoznia.

[00:09:14]Ugye a közelkelet, az öböl közel 20 millió hordós nem tudom olajtermelésének a kiszállítását a hormozi szoroson keresztül.

[00:09:23]És abból a négy megfogalmazott célból, amit a Gerry említett, sikereket is ért el Amerika.

[00:09:29]Tehát tényleg csomó hadi potenciált el tudott pusztítani.

[00:09:31]Hát nyilván az, hogy ő feléleszti még jobban a belső ellenállást, az teljesen kontraproduktív lett, mert éppen az, hogy összezárt ugye a külső támadás idején a rendszer vagy a keménységével, vagy tényleg akkor a a az állampolgárok se megtámadtak minket, tehát már nem a belső vezetőkben látták csak a fő ellenséget.

[00:09:49]Tehát ez ez a része ez ez biztos, hogy nem volt sikeres, csak ami akárhogy gyengült Irán, mert hát nyilván Irán sokkal többet pusztult, vagy szenvedett a támadásokban, mint azok a szórványos találatok, mondjuk az amerikai katonai egységek ellen.

[00:10:04]Nyilván szegény környező országok azok ugye senkit nem támadtak, ők csak veszteségeket szenvedtek el.

[00:10:09]De ami a legvább volt, hogy Irán egyszerűen rájött, hogy nekik nagyon komoly ereje van, elrak az országba mindenféle helyszínen akár elrejtve drónokat, és ezzel a dologgal, ami nem elpusztítható, hogyha mindenfelé vannak ilyen drónok, ha néha kilő egy drónt a hormozi szoros tanker forgalmára, akkor azt ő meg tudja állítani, mert utána nem mernek a hajók közlekedni, a biztosítótárságok az egekbe emelik a biztosítási díjat, és egyszer rájött arra, hogy neki egy hatalmas zsarolási potenciálja lehet azzal, mert ez a világnak annyira fontos.

[00:10:44]Hihetetlenül meg ő ő pusztul többet, de mégis nagyon megerősödött a pozíciója, és amire biztos rá fogunk térni, abban tudta fokozni ezt a dolgot, hogy hiába voltak elkerülő útvonalak kikerülni a hormózi szorost, részben a jemeni huszikkal, ugye a vöröstengernél is olyan támadásokkal tudott támogatni, ami ott is blokkolta a forgalmat, sőt Libanon keresztül, vagy tehát a Hezbollak segítségével a szue kijáratot is blokkolni tudta.

[00:11:12]Tehát egyszerűen megnőtt az étvágya.

[00:11:15]Azt mondta, hogy ő egy ilyen regionális, nem tudom, nagyhatalom lehet.

[00:11:19]Szinte azt lehet mondani, hogy a negyedik legfontosabb ország a világon most az USA, Kína és Oroszország után akkora hatása van a a világ gazdaságára, illetve energiaellátására, üzemanyag ellátására.

[00:11:33]Tehát megnőtt az étvágy és most már most már egy ilyen tétet tud odarakni az asztalra, és ezzel nem tud mit kezdeni az Egyesült Ám.

[00:11:40]Ez egy ez egy óriási hát ilyen benézés volt az Egyesült Államok részéről, mert Irán minden hát ugye az iránni és amerikai konfliktusok meg ilyen ilyen odamondogatások története az évtizedekre megy vissza.

[00:11:55]Minden ilyen alkalommal Irán belengedte, hogy akkor le fogjuk szárni a hormózis szorrost.

[00:12:00]De tényleg minden évben ez előkerült.

[00:12:00]Az Egyesült Államok ezt nem vettek komolyan, hol ott olyan szintű csapásokat intézett Irán ellen, ami egyértelmű volt, hogy az nem maradhat viszonatlanul, és Irán tényleg a a rendelkezésére álló legradikálisabb eszközöket fogja bevetni.

[00:12:16]Arról mindenki számított, hogy majd Izraelt fogják támadni, de azt, hogy az, hogy a hormózis szorost lezárják, illetve végiglövik az összes öböl országot, ami az Egyesült Államokkal szövetséges, és elsősorban mondjuk amerikai bázisokat, de azért más mondjuk energialétesítményeket, ilyen, hogy mondjam, udvariatlan lépéset senki nem számított.

[00:12:44]Mert ez egy államközi konfliktusként képzelték el, hogy majd az állami vezetőket likvidálják, állami szintű hadseregenget, infrastruktúrát azt lebombázzák, és akkor az úgynevezett államszorult helyzetbe kerül.

[00:12:56]De igazából az iráni állam teljesen másként épül fel, és Irán egy aszimmetrikus hadviselésre készült, amikor mint azok a gerilla taktikák, amiket rész, amiket például az iránni iraki háborúban a 80-as években nagyon-nagyon magas szintre csiszolt, hogy tudja, hogy ő haditechnikailag elmaradottabb, bizonyos képességekre fókuszál, például a drónhadviselésre vagy a a balisztikus rakéták amiben a maga ilyen szankciók által korlátozott eszközeivel csúcstechnológiá csúcs minőséget képvisel.

[00:13:36]Tehát nem véletlen, hogy ők exportálnak Oroszországba, és ezeket beveti, és tényleg az van, hogy itt nem arról van szó, hogy neki az Egyesült Államok flottáját meg kell, vagy hadi tengerészetét, vagy a hordozókat el kell süllyeszteni, hanem arról, hogy egy-egy drónnal, egy-egy rakét kell fenntart.

[00:13:55]És 2026-ban vagyunk, ahol ahol látszik, hogy mennyire könnyű hozzájutni relatíve efejt csapásmérő képességekhez.

[00:14:03]Tehát itt vannak az Irán által támogatott milíciák, amelyek korábban mondjuk kalasnyikovokat meg ilyen RPG7-es rakétavetőket mutogattak.

[00:14:14]Most úgy van, hogy nekik is vannak drónjaik, amikkel több 100 km-re mondjuk Irakból el tudnak küldeni Szaudarábiába drónokat, amelyek még, hogyha kisebb károkat is okoznak, de ugye ha például civil infrastruktúra ellen mennek, akkor az adott esetben érzékeny lehet, illetve annak a pszichés jelentősége az meg az meg a sokszorosa.

[00:14:36]Tehát egy teljesen megváltozott képességekkel rendelkeznek.

[00:14:37]azok a ilyen gerila sejtek, milíciák, terrorszervezetek, amelyek korábban ar az adott régióra korlátozódtak.

[00:14:48]Igen.

[00:14:48]És azt hiszem, hogy azt nézték még be a felek egyébként mind a kettő, de elsősorban az Egyesült Államok, hogy valamilyen racionális viselkedést feltételezett a másikról.

[00:14:58]Mindig mindenki azt mondta, hogy hát a Hormúzi szoros biztos, hogy nem fogja lezárni Irán.

[00:15:01]Egy kolduszegény országról van szó, amelyiknek ott megy ki az olajexportja, mert bármennyi szankció is volt azért Kína irányában, például volt egy jelentős olajexportja, ez volt az ország fő bevétele, és ez egy élelmiszerimportra szoruló ország.

[00:15:17]Élelmiszert nyilván több felől is lehet szárítani, de részben ott a hormóziszoroson jöttek be a nagy hajók.

[00:15:22]Tehát azt gondolta a világ, hogy hát csak nem lövi tökönmagát, még jobban ugye ez az ország eleve nagyon szegény volt, de mégis megtette.

[00:15:30]és hosszabb távon az ő gondolkodásuk szerint ezzel nyerhetnek.

[00:15:35]És ez szerintem később is többször előjön.

[00:15:37]Például volt a Geri által már emlegetett úgynevezett memorandum of understanding, tehát a az a megállapodás, ami a jövőbeli megállapodásról szólt, és ebben már iszonyatosan bukott volna az USA.

[00:15:50]Gyakorlatilag egy 300 milliárd dolláros hát csomagot, vagy újjáépítési csomagot gründolt volna össze Iránnak.

[00:15:57]És hát azt gondolta ugye a ingatlanos háttérrel érkező Donald Trump, hogy micsoda jó deal, ezt biztos el fogja fogadni a másik fél.

[00:16:05]Aztán különböző okok miatt, részben egyébként talán inkább amerikai megállapodás feltörés miatt ez meghiúsult, de nagyon átjött az az iráni gondolkodás, hogy 300 milliárd dollár az sok pénz, de mi már többet akarunk.

[00:16:18]Mi már azt látjuk, hogy ezt az egész térséget kontrollálhatjuk ezekkel a ezekkel a fenyegetésekkel, ezekkel a szövetségesekkel.

[00:16:26]Ugye nem is tudom mire használta régen a bus ugye a gonosz tengelyét talán még ilyen Afganisztán Iraki és Irán pont az volt a az egyik töréspont akkor hogy Irán, Észak-korea, Irak ezt a Gross tengének nevezte.

[00:16:39]Hol?

[00:16:42]Ott Iránnal például a Tálibok ellen együttműködött még 2001.

[00:16:46]Csak onnan akartam ezt a gondolatot behozni, hogy most is kialakult egy ilyen gonosz tengely ugye a a amerikai oldalról nézve.

[00:16:51]Irán, Hezbollak, jemeni huszik.

[00:16:54]És ez a sokféle ponton, sokféle fontos földrázjzi ponton hatékony, hát mondjuk úgy, hogy agresszor vagy támadó potenciál, ez tényleg blokkolni tudott egy hatalmas területet.

[00:17:07]Na és akkor itt visszaülnénk egy kicsit a tárgyalóasztalhoz.

[00:17:08]Ugye a világ fellélegzett tulajdonképpen néhány héttel ezelőtt, vagy hát elkezdett fellélegezni, hogy úgy tűnik, hogy mégis csak ennek a ennek az eszkalálódó háborúnak vége lehet, és meg tudnak állapodni a felek.

[00:17:20]Majd néhány héttel ezelőtt viszont elkezdtek aztán újra kiújulni a harcok.

[00:17:25]És hogy ott mi történt pontosan?

[00:17:27]Ki rúgta fel a megállapodást, mi volt a mi volt a töréspont egyáltalán?

[00:17:31]Hogyan jutottunk el idáig?

[00:17:35]Hát ez úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött, tehát mind a két fél, de ebben nem biztos, hogy egyetértünk.

[00:17:40]Nekem egy kicsit úgy tűnt, hogy talán inkább az Egyesült Államok.

[00:17:42]Tehát amikor legutóbb erről a témáról beszélgettünk, akkor teljesen egyetértettünk a Gerivel abban, hogy ez egy nagyon törékeny, ez egy nagyon előnytelen, nagyon furcsa megállapodás, ami egyrészt nehezen eladható az Egyesült Államoknak belöldön.

[00:17:57]Kongresszusi jóváhagyást igényel, jön a nem szeret a Donald Trump veszteni, mindig utálja, amikor ő jön ki loserként egy szerepből.

[00:18:05]És nekem úgy tűnt, hogy valahogyan mondjuk két-három nap után ezt ezt ő megérezte és elkezdett ugye volt például egy izraeli aktivitást visszaszorító eleme a megállapodásnak, amit pillanatokon belül elkezdett puhítani, vagy már arról beszélt, hogy hát azért nem tudom, Libanonban azért mégis több lehetősége van Izraelnek, illetve konkrétan ilyen volt az egyik legfurább kommunikációja, hogy ugye van ez a hát, hogy is nevezzük Ománi középső iráni sávózi szorosba.

[00:18:37]És a megállapodás után a Donald Trump a megállapodással ellentétesen arra buzdította a hajókat, hogy nyugodtan, intenzívebben a déli részen is közlekedjetek.

[00:18:50]És ez teljesen ellentétes volt azzal, amivel Iránnal megállapodott.

[00:18:54]És hát nem sokáig tűrték a felek, ugye a másik vélelmezett megállapodás értését újra elkezdtek nem túl nagy mértékben, de újra elkezdtek löpöldözöni.

[00:19:06]El eleve a megállapodásnak volt ez a Hormuzis szoros, tehát pont a legfontosabb pontjával kapcsolatban.

[00:19:11]Nem volt egyértelmű igazából a szövege, de amúgy amit rekonstruált, az abszolút így volt, hogy hogy mindkét mindkét fél igazából ugrott arra, hogy hogyha van van valami ilyen megállapodás sértés, amit a saját értelmezése szerint valaki nem tartotta be a megállapodást, és akkor ugye nagyon nagyon hamar, meglepően hamar visszatértek a a egymás lövéséhez, de azért itt Itt ezek korlátozottabb csapások voltak.

[00:19:42]Tehát itt most nem volt arról szó, hogy például amerikai részére teljesen elpusztítsák a az iráni csapásmérőképességeket, vagy az iráni haderőt.

[00:19:54]De azért látszott az, hogy nagyon fókuszálnak nyilván a a dróngyártás, balisztikus rakétagyártás, ezeknek a az egész infrastruktúrája, tehát az indítóállomások, föld alatti raktárok elpusztítására.

[00:20:09]Az még lehetett érzékelni, hogy a partvidékre összpontosítanak támadások, amik amit sokan úgy értelmeztek, hogy egy benne van a pakliban az, hogy korlátozott ilyen partraszállási hadműveleteket is előkészíthetnek.

[00:20:24]Tehát, hogy hogy nyilván értelemszerű egyfelől az, hogyha a tengeri támadásokat akarják kiköszölni, akkor nyilván a tengerparti indítóállomásokat meg ki kikötőket fogják támadni.

[00:20:37]De azért benne van ez az is, hogy a pakliban, hogy hátha egy korlátozott deszant hadművelet, mondjuk Kargsziget, am ilyen nagy olajkikötő sziget Irán iráni partoknál, azt esetleg elfoglalják.

[00:20:49]Ezt ugye Trump többször is bejelentette, de nyilván itt most az, hogy Trump mit jelent be, mit ígér, elképesztően, tehát ilyen kiegyensúlyozatlan fenyegetésekből dicséret, bejelentette legalább 40-szer vagy 50-szer, hogy mindjárt megállapodunk, aztán a következő nap már ilyen totális megsemisítéssel fenyeget.

[00:21:12]És hát csodálatos volt a törzsdén nézni, mert tényleg akár az olajárát, akár különböző részvényeket néztünk.

[00:21:16]Tehát mintogyha nem tudom hányszor kell farkast kiáltani, hogy hogy valaki már ne hig, hogy ott a farkas.

[00:21:22]Trump 35-ször mondta azt, hogy mindjárt itt a béke, lement az olajár, aztán lövöldöztek, fölment és így elkezdett.

[00:21:29]Ugye nyilván ilyenkor mindig fölmerül a gyanú a a hát a kritikusaiban, mármint a Donat kritikus biztos megjátszotta a tőzsdén ezt, hogy állandóan a szavaival akkora hatást ér el, hogy az dollár milliárdos nyereségre fordítható.

[00:21:43]Természetesen ez csak egy ilyen ez csak egy ilyen gyanú.

[00:21:48]Itt kicsit rá is fordulhatnánk arra, hogy egyébként az, ami most akár az elmúlt hetekben történik, tehát amióta újra elkezdtek kiújulni a harcok, az mennyire viseli meg akár a világgazdaságot, akármennyire csapódik le ilyen szinten, hogy olaj árban is?

[00:22:02]Nagyon érdekes, hogy szerintem ez nem mutatja annyira, hogy mennyire megviseli.

[00:22:05]Ugye ott látjuk azt a volatilis szakaszt, amikor ugye bizakodunk, elveszítjük a reményt.

[00:22:12]Természetesen vannak nagyon magas pontjai 100 dollár per hordó fölötti olajár is, meg most is ugye nem tudom 85-90 dollár körül vagyunk, de valójában mintha a piac még mindig abban bízna, hogy úgy is lesz megoldás, nem szállt el olyan eszelősen, láttunk már ennél sokkal magasabb olajárakat, ami jobban mutatja szerintem, hogy mennyire veszélyes a helyzet, hogyha azt vizsgálnánk, hogy a világ olajtartalékai hogyan változtak.

[00:22:36]Tehát azáltal, hogy ez a 20 millió hordó per nap soha nem ennyi, mert azért egyéb módon jutott ki onnan anyag, de mindegy.

[00:22:43]Tehát egy jelentős mondjuk legyen, akkor 10 millió hordó kiesett, napi 100 millió hordó az olajfogyasztásra a világon.

[00:22:50]Tehát ha ennek az 1ede kiesik, ez egyetlen módon lehetett lereagálni.

[00:22:55]Nyilván volt fogyasztáscsökkentés például a magas árak hatására, de hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz.

[00:23:00]Ugye Kínának nagyon nagy tartalékai vannak Egyesült Államoknak, EU-nak, Japának.

[00:23:05]és mindenki elkezdte ezt fölélni.

[00:23:07]Tehát itt az igazi veszély az, hogyha tartósan stabilizálódik ez a helyzet, hogy mindig a tartalékokat kell felélni, akkor eljutunk arra a szintre, ahol már gyakorlatilag a gazdaság normál működését veszélyezteti ez, hiszen ebbe a nagy közlekedő edényrendszerbe sok tartalék kell, mert van a töltőállomásokon ugye üzemanyag, hát az már nyilván nem kőolaj, hanem finomított kőolaj van a vezetékekben, tehát gyakorlatilag másfél milliárd hordóval csökkent az olajt.

[00:23:37]t nem véletlenül kényszer, hogy a hogy hogy mennyire érzik itt a a nyomást, hogy amikor ez a előzetes megállapodás létrejött, akkor ebben volt egy olyan kitétel, hogy az Egyesült Államok felmentette egy csomó szankciót felfüggesztett, amik sokszor több évtizedes szankciók a az irány iráni olajexportra, iránt meg kör hetek alatt 6 milliárd dollár értékben exportált olajat, illetve a háború alatt is volt ezt a nonst ezt hangosítsuk ki.

[00:24:05]Tehát iránt folyamatosan szankcionálja az Egyesült Államok, majd amikor intenzíven harcolni kezd vele, akkor felmentélés hábor alatt is volt olyan, hogy az a Igen.

[00:24:16]teljesen, tehát teljesen abszurd szituációk volt voltak, hogy miközben hullottak a bombák iránra, közben iráni tankerek kimehettek, mert más nem juthatott a a más nem juthatott a világpiacra.

[00:24:30]Ö és ugye ezzel gyakorlatilag a háború finanszírozását tették lehet tették lehető tehát teljesen kanyarra ugye Oroszországot érdemes még behozni.

[00:24:41]Oroszország ugye szintén nagyon költséges háborúban van.

[00:24:46]Már ott is ugye cikkeztek arról, vagy cikkeztünk is arról, hogy kezdenek kimerülni a tartalékai.

[00:24:49]Majd jött egy hatalmas amerikai segítség nekik.

[00:24:54]Egyrészt fölment az olajára, amit ők ugye exportálnak, másrészt kiengedték őket egy csomó szankcióból, mert annyira kellett a világnak az olaj, ha nem is mondjuk itt mi Európába, de az indiaiak például nyugodtabban vehettek orosz olajat, tehát egy dupla segítséget kaptak ebben a szituációban az ellenségeinklen.

[00:25:11]Igen.

[00:25:11]Most az olajár, ami nagyon érzékenyen követi a a harci cselekményeket, azon is látszik, hogy az az ijesztő, hogy ugye mi beszélünk arról, hogy visszatértek a harcok, de ott is volt már az, hogy pár napos fegyvernyugvás volt, amiután azt lehetett gondolni, hogy hogy oké, akkor most volt egy ilyen karcsörtetés, és akkor most megint valami konstruktív megoldás fel tőreked ennek a felek, de nem.

[00:25:36]Tehát, hogy az elmúlt két napban megint intenzív támadások voltak oda-vissza.

[00:25:44]Ma reggelre is azt hiszem egy egy nem is tudom egy egy nagy amerikai csapásra ébredhettünk, vagyis hát inkább az irányak ébredhettek.

[00:25:51]Szóval megy folyamatosan, és most már csak pár napos fegyvernyugvás volt, most megint visszatértek a harcok.

[00:25:59]Ki tudja, hogy megint mikor lesz nyugvás.

[00:26:00]Most itt közben egyébként látjuk a térképet is.

[00:26:06]Ezen itt ugye elég sok területen látható, hogy hol milyen csapások történtek az elmúlt időszakban.

[00:26:11]Ezeken végigis mehetnénk, hogy hol van most akár ezekben a pillanatokban hogy mondjam, karcsőtetés vagy mik a fenyegetett részek, illetve külön ki lehetne térni arra, hogy hogy mi is történik most például a hormozi szorosban, mert ez szerintem külön érdekes sokak számára, hogy ott most akkor pontosan mi is van?

[00:26:29]Most blokád van, vagy azért van valamilyen korlátozott forgalom?

[00:26:33]Hát ami szerintem nagyon fontos a háború korábbi szakaszaihoz képest, hogy hogy megváltozott például az iráni csapások célpontjainak a szórása.

[00:26:46]Például két fontos célpont, az Egyesült Arab Emirségek, illetve Katar, amelyik korábban kiemelt célpont volt.

[00:26:55]Tehát még azt hiszem az az Egyesült Arab Emirusekben szerem 3000 rakéta meg dróncsapás történt.

[00:27:03]Most ők kimaradtak.

[00:27:03]Bizonyos külön alkukat kötnek.

[00:27:07]Stratégiai megállap stratégiai megfontolásokból inkább ők ki próbálkoznak ilyen diplomácia megoldással.

[00:27:17]Katar közvetítőként is lép fel.

[00:27:20]Az Egyesült Alab Emirségek pedig próbálkozik egyfajta ilyen méz és korbács módszere, hogy ő ellencsapásokat is indított még korábban, de most próbálja inkább fenntartani a a normalizált viszonyt.

[00:27:35]Tehát ők kimaradtak most ebből a szórásból.

[00:27:38]viszont mondjuk Kuvait, Jordánia ott az amerikai támaszpontoknak köszönhetően fókuszba került.

[00:27:44]Ami nagyon érdekes, hogy az az első szakaszban eddig a Yemeni 20-ig ők nem ők nem vettek részt, és most viszont ők is őket is aktivizálta Irán.

[00:28:01]És nekik köszönhető az, hogy Szaudarábiában, illetve a másik a piros körrel jelzett másik tengerszoros, a vöröst tenger lezáró Bábel Mandep szorosban is dróncsapások történtek Szaudarábiában.

[00:28:17]Ugye mostis ez egy sematikus térkép, de ami fontos, hogy Szaudiarábia a háború eddigi részében valamennyire meg tudta kerülni a Hormúzi szorost, azáltal, hogy van egy jelentős kelet-nyugati csővezeték, ami a vöröstengeri kikötőkbe viszi az olajat.

[00:28:33]Most ezeket a vezetékeknek a vöröstengeri kikötőit is csapások érték, ami szintén komoly gondot jelent, mert ugye ahogy erről volt szó, hogy a a hormuzis szoros az olajkereskedelem 20%-át bonyolítja le.

[00:28:47]A világkereskedelemnek azzem 12%-a történik a vöröstenger en keresztül.

[00:28:56]Igen, nagyon érdekes.

[00:28:58]Csak, hogy a térképen el tudjuk képzelni, tehát a hormózi szorosnál van egy hatalmas olajmező, de tényleg ott a, mármint Szaarábiáb és először, vagy hát korábban teljesen logikátlannak tűnő módon, onnan egy nagyon hosszú, kelet-nyugati irányú vezeték megy Janduba, ami itt külön talán nincs feltüntetve, de ott a 20-hoz közel ez egy vöröstengeri nagy kikötőváros, ahol több finomító is van.

[00:29:19]És ugye hát ez a maximálisan 7 millió 7 millió hordó per napacitás ez korábban nem nagyon működött.

[00:29:28]Valamennyi csorgott rajta, de amikor ugye megindult a háború, akkor hát okosnak remélte magát Szaarábia, hogy ezt megépítette korábban, és nagyon hamar fel tudta nyomni 5 milliós kapacitásra, aztán már hatnál is tartott, és ez most megállt.

[00:29:40]Tehát ugye a 20 millió blokkolt termelésből 6 millióra rögtön lett volna egy kerülőtvonal.

[00:29:47]Vannak még egyébként Egyesült Arabemirségekből is van egy, ami ki tudná kerülni.

[00:29:51]Minden ilyet most szintén ugye hát elég logikusan és elég szomorú módon Irán támad.

[00:29:56]És még egyetlen gondolat, aztán bocsánat, hogy itt megszakítottam a tiedet, hogy ugye 20% a világ termeléséből itt van.

[00:30:04]És ami még érdekesebb, hogy ezek a nagyon gazdag országok, ezek elkezdtek készülni a jövőre, nem akartak csak nyersanyagot exportálni.

[00:30:13]Tehát a finomítói kapacitásoknak ugye ami gyártja a dízelt, benzint, kerozint, fűtőolajat, mindenfélét, annak 25%-a van a világkapacitásainak a régióba.

[00:30:22]Tehát miközben az olaj láttuk, olyan nagyon-nagyon durván nem szállt el, de a finomított termékek, dízel, kerozin, elsősorban kisebb mértékben a benzin, az még sokkal jobban elszállt az árra, mert az még jobban hiányzik a világpiacról, amit ebben a régióban állítottak elő.

[00:30:41]nagyon komoly létesítményeik vannak, nagyon kicsi országokról van szó, és amikor hat-hét akkora finomító van, mint nálunk ugye a 100 halombattai dunai finomító, tehát brutálisan nagy a termelésük.

[00:30:52]Ez nagyon hiányzik.

[00:30:52]És akkor bocsuk a két szorossal visszatérve, hogy most a hormozí szoroson vagy a bábelmandáb szoroson ott most van forgalom kifelé vagy vagy nincsen, vagy ott mindenki mindenkiá és vár érdemben nincs.

[00:31:06]Néhány hajó átjut.

[00:31:06]Például a Bábel Mandep szorosban például kínai hajók azt hiszem hat kínai hajó ilyen hajó az tehát gigantikus méretű szállítóhajó átjutott.

[00:31:19]Úgy, hogy a kínai kormány minden egyes hajóról külön megállapodást kötött a 20kal.

[00:31:24]Hát nyilván ez egy olyan, hogy a Kínának azért elég erőteljes az informális nyomása igazából a régió összes szereplőjére, Iránra is, illetve Iránon keresztül a 20-ikra, tehát ő ezt el tudja érni, de ez egy borzasztó körülményes és nehézkes rendszer, ide és nem orvosolja magát a problémát.

[00:31:43]Ö ezek ugye kereskedelmi hajózásokról hajó hajózásról van szó, tehát megnőnek a biztosítási költségek.

[00:31:51]Itt nem lehet, ez nem a második világhábor, amikor a a kormányok konvolják a a hajókat és katonai kísérettel, hautengerszeti kísérettel átküldik őket.

[00:32:02]Teljesen megváltoztak a körülmények, illetve nincs is meg ez a ez ez nem egy fenntartható módszer.

[00:32:08]pedig erről ugye volt szó, hogy majd az Egyesült Államok a hormózi hajó szoroson hadihajókkal kíséri át a a tankereket.

[00:32:15]Szerintem a amerikai hadi tengerészetben sikító frázt kaptak ettől a gondolattól, mert hát azért, mert ők is célponttá válnak.

[00:32:26]Tehát igazából elég sok ilyen modellezés volt a arról, mi van, hogyha amerikai hajók tartósan a perzsöbölben tartózkodnak és jönnekmennek folyamatosan célponttá várhatnak.

[00:32:37]Kisebb naszádok, akna, drónok.

[00:32:44]Nem ezekre egy részét el tudják hárítani, mert nagyon fejlett a az elhárító kapacitása ezeknek a modern hadihajóknak, de azért olyan mennyiségű támadás valahol át fog jutni.

[00:32:56]Ezt nem akarja bevállalni az amerikai haditenger a személyes részébe is bele lehet gondolni, hogy ott vesztegel mondjuk egy katari nem tudom LNG kikötőbe egy hatalmas tanker mondjuk két hónapig, aztán végre kijut, mert valamilyen megállapodás alapján ez nagyon érdekes volt, hogy ugye a leginkább iráni, részben kínai és valami miatt például görög meg francia hajókat úgy inkább engedtek, másokat meg kevésbé.

[00:33:20]Na mindegy, csak a személyest akarom mondani, hogy kijut végre az a legénység meg az a hajó.

[00:33:26]É hát nem könnyű őket visszaküldeni oda.

[00:33:28]Tehát van egy ilyen emberi tényező, hogy ez tényleg egy életveszély lett.

[00:33:32]És amit a Gerry említett a biztosítókról, itt nem arról van szó, hogy drágább lett, hanem arról van szó, hogy tízszeres estére vagy százszorosára nőtt a biztosítás.

[00:33:39]Tehát a végén már ugye volt olyan, hogy még b amikor már nincs is, tehát amikor akkora kockázatnak látja a biztosító, hogy nem biztosítja, de ugye volt olyan, hogy mondjuk az ilyen 0,3, tehát a rakomány értékének 0,3%-a volt, ha vetítjük az átkelésnek a biztosítási díja.

[00:33:58]Ez fölment közel 10%-ra, tehát a teljes ugye egy ilyen hajó rakománnyal együtt olyan 300 millió dollárt is érhet.

[00:34:05]Most képzeld el, hogy ki kell fizetni 30 millió dollárt azért, hogy a biztosító elvileg biztosítsa azt, hogyha ott valami történne, és akkor utána még jön, hogy mit biztosít valójában.

[00:34:15]Tehát, hogy a mi az, ami viszmajor, mi az, ami háborús cselekmény.

[00:34:19]Tehát nagyon nagyon nehézzé vált pénzügyi oldalról is ez az egész közlekedés.

[00:34:23]egyébként bocs az, hogy melyik hajó jut ki, az ott hogy néz ki konkrétan mondjuk egy ilyen egy egy tanker esetében, tehát ott van egy hatóság, egy iráni hivatalos szerv, aki aki megadja a zöld lámpát és és akkor ő az, aki ott a a hogy mondjam, az ilyen szabályozói szerepetbe tölti, vagy vagy ki az, aki ott ezt ezt eldönti effektív, hogy akkor most a görög mehet, a francia mehet, akkor a nem tudom, a kínai az akkor kivel állapodik meg, de a de az emírségektől meg nem.

[00:34:51]Szóval, hogy hogy kell elképzelni az konkrétan?

[00:34:54]Hát így pontosan, ahogy mondtad, ami ami még komoly problémát jelent, az hogy Iránban ugye az a formális ilyen piramiszerű hierarchiát, katonai hierarchiát, azt lefejezték.

[00:35:06]nagyon sokszor önnyjáró egységek ö vannak, akár rakétaek, drónegységek és illetve bizonyos politikai frakciók, akiknek eltérő értelmezése van arról, hogy mennyire kell engedni, mennyire kell kompromisszumot kötni, mennyire kell mindenkire lőni.

[00:35:24]Ö ez is befolyásolja azt, hogy egy a háború vagy ez a konfliktus eltolót egy ilyen irracionális irányba is.

[00:35:35]És erről egyébként bocs fogunk majd még külön beszélni magáról az iráni új rezsimnek a felépítéséről, de még annyiban a anyagi kérdésekre visszatérnék, hogy hogy most végső soron itt az olajáraknak az ingadozását ki az, aki megfizeti, kinek igazán drága ez a háború, és ki az, aki ezen viszont jó pénzt keres?

[00:35:51]Hát ugye a jó pénzt leginkább azok keresik, ahol béke van, nyugalom, senki nem lövi őket és drágában adhatják el a saját termelésüket.

[00:35:59]Norvégia, nem tudom, Oroszország, de hát ugye rengeteg, hát Oroszország muk lövik.

[00:36:06]Ja, őket lövik.

[00:36:06]Igen, ez nem jó példa, csak ehhez a konfliktushoz képest ugye nincsen érintettségük.

[00:36:09]És hát hát most ugye van, nem tudom 30 nagy olajtermelő ország, tehát olyanokra is gondolhatunk, mint Gabon vagy nem tudom, Mozambic.

[00:36:20]Tehát nagyon sok nyertese van.

[00:36:20]Ha ha így vesszük, jó, ott a térségben nincsen olyan szereplő, aki ebből valamilyen módon profitál.

[00:36:27]Hát én a térség szereplőit ugye most Iránt vegyük ki, mert az most, hogy hosszútávon jól fog-e járni, hogyha mondjuk ő majd később díjat szedhet, meg amikor el tud adni majd esetleg több olajat, akkor azzal a magasabb árszintel nyer.

[00:36:40]De ugye akik beszorultak, azoknak eltérő a pozíciója.

[00:36:43]A legrosszabb ezeknek a kezdjük, akinek nincs olaja.

[00:36:48]Tehát Jordániát szóba hoztuk, ott se olaj nincs, se víz, borzasztó sok menekült, szegény ország, ott ott mindig rossz, hogyha tovább eszkarálódik a helyzet.

[00:36:56]Vannak azok a a térképen, hát mondjuk úgy, hogy az öböl belső részén található államok, mint Kuvait, ami teljesen vesztes, nincs elkerülő útvonala, hatalmas kapacitásai vannak.

[00:37:08]Ugye Kuvait nagyon régóta nagyon gazdag ország.

[00:37:10]Érdekes, de például a kerozin termelésbe, tehát a repülőgép üzemanyagba, Kuvait az valami, nem tudom, 30%-os világpiaci részesedésre van.

[00:37:19]Lehet, hogy ezzel most túloztam, de gigantikus játékos, tehát ő ő egyértelműen vesztes.

[00:37:23]Katarnál, Egyesült Arab Emirségeknél megemlíthetjük azt, hogy ezek olyan országok, amelyek a rendkívül komoly, ugye Katar Erensi Egyesült Arabem Emiruségek inkább olaj, a rendkívül sok termelés, a rendkívül sok finomítás mellett fölépítettek ilyen trendi, magas hozzáadott értékű üzletágakat, mint például a turizmus.

[00:37:44]Hát nyilván ilyen helyzetben egyértelműen vesztesek, tehát nagyon rosszul járnak.

[00:37:48]Szerintem Nagyvesztes Szaarábia, mert egy kicsit ilyen bénakacsa országnak bizonyul.

[00:37:52]Ott van egy nagyon gazdag, nagyon nagy ország, és hát játszanak vele, tehát gyakorlatilag állandóan szívatják, lezárják a különböző exportlehetőségeiket.

[00:38:02]De mondjuk mondjuk szerintem a a győztes meg vesztesnél a az is az is fontos szempont, hogy mennyire kezdődött meg az a gazdaság diverzifikálása.

[00:38:12]Mond például az Egyesült Arab Emérségekben, amik ugye a turizmusra tett, a turizmus mondjuk most nem annyira működik, de például az, hogy ő elkezdett befektetni mondjuk a az ilyen AI iparba, a techférnába, irtozatos mennyiségű befektetése van külföldön, nem is tudom ilyen, tehát ilyen több 1000 milliárd dolláros számokról van szó.

[00:38:37]Az most abban abból a szempontból kifizetődő, hogy van ö van tartaléka és ki tudja bekelni ezt a nehéz időszakot.

[00:38:51]Tehát ott így tudja meddig tart.

[00:38:52]Hát igen, ki tudja meddig tart.

[00:38:52]És de hát ők úgy gondolkoz úgy gondolják, hogy jó ez hónapokig tart.

[00:38:57]Nyilván közben mennek ezek a az az egyeztetések.

[00:38:59]És egyébként amit az előbb is említettem sokszor kétoldalú.

[00:39:04]Tehát azt látszik, hogy az a az, hogy itt egy amerikai szövetségi rendszer van, az abból a szempontból kezd repedezni, hogy próbálnak külön megállapodásokat is kötni, hogy hogy például hogy fennmaradjon a ez a ez az a tranzit, illetve turistaforgalom a az Egyesült Arab Emirségekben.

[00:39:23]Visszatérjenek azok, akik ott laknak.

[00:39:28]csak ilyen expek és amúgy meg mondjuk angolok vagy bármelyik európai országban vannak, ahhoz neki nyugalomra van szükség arra, hogy ne támadják a területét, és ezért ő azért elég nagy engedményekre hajlandó.

[00:39:44]Csak még egy pillanatra, hogy befejezzem a vesztesek logikáját.

[00:39:45]Tehát azért az igazán nagy vesztesek, vagy hát nyilván a infrastruktúrában is sértett államokon túl minden olajimportőr, és ugye ebben vannak olyanok, akik úgy olajimportőrök, hogy nincs saját olajuk és nincsenek tartalékaik se.

[00:40:00]Tehát a legkritikusabb helyzet a délkelet-ázsiai kisebb országokban volt, és főleg hát nyilván a legnehezebb ilyenkor is a szegényebbeknek, ez a Fülöp Szigetek, Malajzia, ilyesmi, ahol konkrétan ugye elfogyott.

[00:40:13]Ezeknek mindig Kína szokott segíteni, de most Kína nagyon óvatossá vált ugye a termékxporttal.

[00:40:17]Az egyébként nem merülhet fel.

[00:40:20]Most csak, hogyha az ember ránéz erre a térképre, hogy ott van Omán és Yemen, hogy ott ott nincsenek olyan kikötők esetleg, ahova mondjuk át lehetne szállítani az emíérségekből vagy Szaarábiából az olajat, és ott afelett valószínűleg Iránnak lehet, hogy mondjuk ilyen proxikon keresztül lehet befolyás, de azért mégsem akkora, mint mondjuk a jól gondolod, mert például az Egyesültménységben most tehát hogyha nem is a a feltétlenül csak az olajat, de például ott a a hormózis szorost megkerülve gyakorlatilag gép gépkocsik, tehát hogy kamionokkal szállították a mindenféle kifye termékeket oda-vissza, mert ugye ezek jelentős importra szorulnak, tehát hogy az a Dubai luxus az mind importból van egyébként ilyen elég nagy részben iráni importból is.

[00:41:05]Tehát mondjuk a paradicsomot azt például az öböl túloldaláról hozzánk.

[00:41:09]Tehát jelen az az kiesik ebből ugye a tehát az alaptermékeknél, mint olaj, benzin, dízel a a nagyon ritka a közúti vagy a vasúti forgalmazás.

[00:41:17]Ez általában vezetékeket építenek ki.

[00:41:19]Ugye a térképen az Egyesült Arab Emiruségeknek van egy kicsi olyan része, ami már a hormoziszoros szűkülete alatt van.

[00:41:26]Ez egy Fujseira nevű kikötőváros, a ami egy belső vezetékkel ki lehet kerülni a hormozi szorost.

[00:41:33]Ez sajnos csak egy napi 1 millió hordós vezeték, tehát nem túl nagy, de ezt használták.

[00:41:38]És hát mit lépett Irán?

[00:41:40]Azonnal elkezdte lőni Fujseirát.

[00:41:42]Ott is van egy nagy finomító, meg egy nagy kikötő, azonnal megtámadta.

[00:41:46]Tehát Irán minden ilyen kerülőutat is próbál blokkolni, mert ugye hát tényleg egy ilyen lator államszerűen viselkedik, hogy a saját pozícióját mások akár indokolatlan pusztításával próbálja erősíteni.

[00:41:59]De az idő őket is szorítja, mert most nyilván irtozatos intenzitássra indult meg a gondolkodás, hogy hogyan lehet kiküszöbölni ezt a fenyegetést.

[00:42:05]És az Egyesült Emériségekben is ilyen vezetők nyilatkoztak, hogyha kell, ásnak még egy szorost a a indiai óceánig.

[00:42:12]és ö föld alatti, tehát ilyen drónbiztos csővezetékekről van szó.

[00:42:19]Szóval elképesztő most nyilván ez a központi energiapolitikai téma, hogy hogyan tudják ezt megoldani.

[00:42:27]Szóval szerintem egyébként hosszú távon nyilván ez egy olyan fenyegetés, ez a hormóziszoró elzárása meg az iráni fenyegetés, amit meg kell oldani diplomáciailag, de azért itt nagyon erős lépések lesznek, vagy már most is van történetek afelé, hogy ezt az egész szituációt ezt kiküszöböljék.

[00:42:47]Ha már veszteseknél tartottunk Magyarországot, a csak az olajár tekintetében érinti ez a kérdés.

[00:42:55]Magyarország egyértelműen vesztes.

[00:42:55]Ugye az olajár minden import, ugye nyilván nem a térségből importálunk, vagy nem nyilván, de nem a térségből importálunk, de ez egy világpiaci ár.

[00:43:04]Tehát ha az oroszoktól veszünk, az is nemzetközi jegyzésekhez van kötve, vagy hát az urálnak a ármozgásához van kötve.

[00:43:13]Ha az urál olajat azt most sokan meg tudják venni, Indiát már említettem, akkor annak is megy föl az ára.

[00:43:17]nagy a kereslet rá, és egyébként a kínálat is nőtt, de hát a lényeg az, hogy természetesen drágult.

[00:43:22]Ami nálunk most a legjobban érezhető, az szintén egy regionális, de szinte globális probléma.

[00:43:30]Ez a dízelhiány.

[00:43:30]Tehát úgy alakult történetileg, hogy egész Európa dízelhiányos, tehát kevesebb dízelt termelünk, mint amennyit elfogyasztunk.

[00:43:38]És ezt régen elsősorban orosz export, vagy a mi oldalunkról nézve orosz import elégítette ki, vagy tette egyensúlyba, csak ugye ez most a szankciók miatt tiltott.

[00:43:47]Ettől függetlenül az, hogy az oroszoknál az ukránok ugye lövik a finomítókat, tehát például dízel export tilalmat vezettek be, ezek fáj, mert ugye aki a környékünkön vehetett eddig orosz dízelt és nem vett, most az az is azokra a forrásokra fog rámenni, amikre tehát mindenképpen ugye hiába minket közvetlenül nem érint, de egyáltétel ez növeli a dízzelhiányt.

[00:44:12]Van egy egészen lokális problémánk is, hogy a 103ombatai finomító tavaly leégett, vagy legalábbis volt egy nagy tűz, úgyhogy a magyar dízeltermelés az olyan 60%-on ketyeg.

[00:44:21]És ebbe az egész térsébe, vagy ebbe az egész régióba, amikor volt a barátságnak a megszakadása, tehát hogy nem jött olaj, hogy van a globális válság, ugye bejön még egy ilyen szomorú helyzet, hogy még a saját termelésünket sem tudjuk.

[00:44:39]Ezt egyébként részben kisegíti az, hogy ugye a Molnak Pozsonyban is van egy finomítója, a Slovnaft finomító, ami nagy dízeltermelő.

[00:44:46]Nem akarok nagyon elkalandozni, ennek egyébként az a háttere, hogy régen egy ország volt Csehszlovákia és Pozsony volt az ország legfőbb dízeltermelője.

[00:44:54]Úgyhogy miután Csehország külön ország lett egyébként alakított ki saját kapacitásokat, azóta a azon kevés finomító egyike a Pozsony, ami tud exportálni dízelt.

[00:45:06]Ez rajtunk segít, mert ugye a múlt tudja úgy irányítani az árúforgalmat, hogy jusson ide dízel.

[00:45:12]De visszatérve röviden a kérdésedre, hát Magyarország mindig vesztes akkor, amikor az olajára magasabb, hiszen mi határozottan importőrök vagyunk.

[00:45:21]Egy minimális belpolitikai kitérőt még annyiban tennék, hogy szállhatnak el addig szerintetek az olajárak, hogy a védettárat ismét be kell vezetni, vagy ez most nem látszik reális forgatókönyvnek?

[00:45:31]Tehát attól függ, hogy a harcok mennyire lesznek tartósak.

[00:45:33]Ugye nagyon rugalmasan követi a piac, és egyébként magasak az olajárak, de a az ilyen, ami fenyegetés volt, hogy 150-200 dolláros hódónkénti jár, az nem következett be.

[00:45:47]Hát még, de ugye most megint emelkedik, illetve hát ugye azért igen emelkedik, de ugye 110 volt már lehet, hogy mire kimegyünk a stúdióból, akkor az bejelenti azt, hogy nagyon jól haladnak az a pakisztáni közvetítéssel folytatott béketágyások, és megint leesik pár dollárral.

[00:46:05]Tehát itt ilyen kapaszkodik a piac az ilyen reménytedékekbe.

[00:46:13][horkantás] Lehet, hogy lesz valami megállapodás.

[00:46:15]Ez ez egy nagyon kétes, és azért nem nem tudunk, tehát amikor elkezdtük ugye megbeszélni, hogy akkor legy legyen az adás, akkor még tűz a tűzszünet volt, mármint a tűzszünet a fellángolás után tűzszüret.

[00:46:27]Mire bejutünk a stúdióba, azóta már megint harcok vannak.

[00:46:31]Tehát lehet, hogy mire kimegyünk, addigra megint most megint lesz valami.

[00:46:36]Senki nem szeret sokat fizetni az üzemanyagér, de én hadd legyek ebbe, hogy is mondjam, radikális vagy vagy elfogult.

[00:46:42]Valójában minden magyar állampolgárnak annak kéne drukkolnia, hogy fel se merüljön a védettár.

[00:46:46]Ez egy borzalmas kártékony rendszer volt.

[00:46:50]Képzeljük el azt a szituációt, hogy elszállnak a világban a az olaj, illetve a termékárak, és Magyarország ugye lent tartja mesterségesen az árat ezzel a védettárrendszerrel.

[00:47:00]Mire mi történik?

[00:47:02]Márciusban 20%-kal nőtt a bázisévhez képest az üzemanyagforgalom.

[00:47:06]Tehát nemcsak, hogy nem csökkentek a magyar autósoknak az igényei, de a mezőgazdasági gépek, vagy mit tudom, mezőgazdasági tárolókba, mezőgazdasági cégek elkezdtek betárolni üzemanyagot, mert azt mondták, hogyha majd elengedi a kormány a védettárat, akkor ennél biztos drágább lesz, hiszen addig vélhetően ebben a krízisben magasabb lesz.

[00:47:25]Tehát mi akkor növeltük a fogyasztásunkat, ez egyébként jelentős probléma lett, és iszonyatosan drága is volt az intézkedés.

[00:47:32]Ugye most megint egy kicsit, hogy is olyan talán részlet kérdés, de egy ilyen stratégiai készletfeléléssel oldottuk meg, hogy legyen ellátás.

[00:47:40]Ez részben hiánynövelő, annak ellenére, hogy ez a stratégiai készletező, ez az üzemanyagkereskedők meg energiacékek tulajdonában van, tehát nem az állam, de mivel az állam határozza meg, hogy milyen díjat lehet beépíteni a benzinbe, az EU úgy kezeli, hogy ez tehát ez része a költségvetési hiánynak.

[00:47:59]Az, hogy feltöltöttük a készleteket drágán, de olcsóbban eladtuk első körben az üzemanyagkereskedőknek, utána a fogyasztóknak, ez egy nagyon nagy hieráló tényező is volt.

[00:48:08]Ugye teljesen kontraproduktív volt, hogy nem fogta vissza Magyarországon a a keresletet.

[00:48:14]És ami még egy nagyon fontos probléma volt, hogy mivel limitált volt a magyar ár, importálni se tudtunk.

[00:48:19]Ugye nem tudt egyedül a készletező, mert az az legfél drágán megvette, olcsóbban eladta.

[00:48:26]hiszen ki az a mondjuk a Shell, az OMW, az Orlen nem fog úgy importálni, hogy ő csak védettáron az olcsóbban tudja eladni.

[00:48:34]Tehát még le is zártuk magunkat a piacról.

[00:48:36]Tehát ez egy ez egy horrorisztikusan rossz intézkedés volt.

[00:48:40]Hozzáteszem, természetesen van pozitív hatása, ha visszafogta az inflációt azokon a családokon, akiknek számít az a 102-30 Ft.

[00:48:47]Valójában azért olyan nagyon nem szállt le az ár soha a védettárhoz képest.

[00:48:52]Most amikor kiengedték, most mennyi volt a csúcson a különbség, amikor mondjuk a vák piacon a tetején volt.

[00:48:59]Hát ezt erre nincs konkrét számom, de azt gondolom, hogy mondjuk 100 Ft talán lehetett, és természetesen sok egy literal 100 Fttal több.

[00:49:05]Hát az már azért a szá amivel több volt, mint 100 F szerintem.

[00:49:10]Igen, lehet, hogy volt több.

[00:49:10]Most ugye amikor visszajött megint magasra az ár, most ott tartunk, hogy a benzinnél olyan 5 Fttal vagyunk magasabban, mint a korábbi védettár, és a dízelnél meg 20 Fttal.

[00:49:22]Persze, bocsánat, egy kicsit belebonyolódtam az ügybe, mert itt hozzá kell tenni azt is, hogy mintha lenne egy mesterséges fogyasztó járvisszafogás most a piacon.

[00:49:32]Tehát lehet, hogy indokolt lenne egy magasabb ár, csak a Molnak volt egy olyan vállalása, még korábban a Nagy Márton kérte ezt, hogy ne legyen Magyarországon drágább az üzemanyag, mint a környező országokban.

[00:49:41]És mivel a környező országokban vannak olyanok, ahol két hetes periódussal lehet csak árat emelni, tehát most ha ezt tartani akarja a Mol, akkor alacsonyan, mesterségesen alacsonyan tartja az árat, amikor majd a többi ország beemel, akkor föl tudja emelni, ha ez neki egy szempont.

[00:49:57]Utolsó mondat, hogy ennek viszont az a nagy problémája, hogy aki nem a mól, hanem egy kisebb töltő állomás üzemeltető cég, az nem tud jobban fölé menni a mnak, mert akkor senki nem tankolna nála.

[00:50:11]Tehát drágán kapja a nagy kereskedőtől az üzemanyagot, olcsón tudja csak értékesíteni.

[00:50:16]Tehát a benzinkutak most rosszabb helyzetben vannak, mint a védettár idején.

[00:50:19]Még jobban összeszűkült a jövedelmezőségük.

[00:50:23]Térjünk vissza a világpolitika színpadjára, színpadára.

[00:50:24]Az Egyesült Államok mi az, amit ebből a helyzetből most megpróbálhat kihozni?

[00:50:29]Mi az, amire neki reálisan lehet a megfogalmazott célkitűzése?

[00:50:34]Hát az Egyesült Államok ugye a az ő célkitűzései, hogy ebből mit akarnak kihozni, az világossá vált ezzel a már sokat emlegetett egyetértési megállapodással.

[00:50:50]Amiben gyakorlatilag m végül is egy vesztes háborút ismert el.

[00:50:53]Úgy, hogy nyilván azt a magát a verséget nem ismerte el, de nem tért ki például a a az iráni milíciákra, a rak csapásmérőerőre, teljesen homályosan fogalmazott a nukleáris kapacitással kapcsolatban, tehát végül is azok a célokat nem deklarálta.

[00:51:20]És egy folyamatos alkudozózás megy igazából a hormuzis szorosra helyeződött át a hangsúly.

[00:51:23]nagyjából menteni akarja a a menthetőt.

[00:51:28]Az, hogy ebből Donald Trump hogyan próbál kihozni egy győzelmet, az azért nehézkes, mert nem kell konkrét siker ahhoz, hogy ő ezt győzelemként tállalja.

[00:51:40]Más kérdés az, hogy hogy folyamatosan amerikai vereségről beszélnek elemzők igazából teljes joggal, mert az Egyesült Államok belement egy háborúba, amiből rosszabb, minden szempontból rosszabb pozícióban jön ki.

[00:51:54]Van egy időtényező, három hónap múlva nagyjából vál félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, amikor a kongresszus része lecserélődik.

[00:52:02]Ez nagyon közvetve van csak hatással mondjuk Trump hatal hatalmára.

[00:52:11]Arra viszont komoly hatásra lehet, hogy milyen jogosítványokat hagy meg a kongresszus az elnök kez kezében.

[00:52:20]Mennyire fogja inkább abajgatni a az az elnöknek a különféle rendeleteit?

[00:52:27]Egyelőre ez tehát ez mindig az elnök ellen szavaznak általában ezeken a félidős választásokon.

[00:52:33]Tehát ez mindig az elnök pártja nehezebb helyzetből indul.

[00:52:36]Most különösen nehéz helyzetből indul.

[00:52:39]Trump háborúja sose volt népszerű.

[00:52:42]Tehát egy történelemek egyedülálló módon azért az amerikaiak szeretnek háborúzni, vagy szeretik azt, hogy az elnök valami háborút indít, akkor beállnak mögé, aztán utána elszivárognak.

[00:52:54]Most már a kezdet kezdeténor is ez egy népszerűtlen háború volt.

[00:52:57]A nagyon megdobta az üzemanyagárakat.

[00:53:01]ö a különféle olyan problémákat, tehát ugye globális válság globális jellegéből fakadóan olyan problémák vannak, hogy Iowa, ami egy központi jelentőségű állampolitikai szempontból is, ugye ez egy közép-nyugati agrárállam hirtelen megérezte azt, hogy ugyan nagyon sok az üzemanyaggal az ahhoz hozzá lehet jutni, viszont műtrágya hiány van, mert ugye például a Katar, amelyik ahogy mondtad is, hogy hogy különféle a finomító kapacit fejlesztésre is ráment.

[00:53:33]Az egyik legnagyobb műtrágya gyártó.

[00:53:35]Tehát a műtrágya fő alapanyaga a gáz és az nagyon sok gáz van.

[00:53:39]Tehát ez egy logikus dolog, hogy logikus dolog és ez ez a háború az egyik ilyen kevéssé emlegetett ilyen mellékhatása az a műtrágyahiány, ami nagyon sok országban okoz gondokat, de úgyhogy ez bejutött IOVA Ijova államba, ahol ez most komoly politikai problémát okoz.

[00:53:58]Érdekes módon ezt egyébként mi nem érezzük.

[00:53:59]Tehát valahogyan annyira rossz a magyar mezőgazdaság helyzete, olyan nehéz eladni az árut, hogy ami a világon sok felé bejött, hogy műtrágyad drágulás és élelmiszerdágulás, az a magyar piacon nem jelentkezett.

[00:54:10]Tehát mindig mi még mindig a vevőket keressük.

[00:54:12]És akkor ez a háború egyébként a tehát, hogy a Trump népszerűségét jelentősen megtépázta, vagy mennyire, mennyire tudják egyébként a választók, vagy mennyire kötik össze, hogy azért ő méris csak az a kampánya volt, hogy ő le fog zárni háborúkat, ő nem mindít itt háborút.

[00:54:27]Tehát most itt vagyunk egyben, amiben szügyik benne.

[00:54:29]Nyilván republikánus szavazók, elsősorban Trump szavazók.

[00:54:31]Tehát hogy amit a Trump mond, az éppen úgy van, ha ellentmondásokban bonyolódik.

[00:54:37]Ők ők ezzel együtt élnek, tehát ők ezt ehhez hozzászokták az ellentmondásokhoz.

[00:54:41]Vagy van valami kognitív elsimítás, amivel ők ezt ezt racializálják, vagy nincs kognitív diszonancia esetleg?

[00:54:49]Igen.

[00:54:50]Hát vagy vagy pedig ezzel együtt élnek.

[00:54:51]azért látszik, hogy hogy például a függetlenek, illetve a republikánus szavazóknak így mondjuk egy 20%-a azért vagy ha nem is fordul el a republikánusoktól, de nem megy el mondjuk szavazni, ami a republikánusoknál azért fontos, mert ez a félidős választás itt nagyon-nagyon alacsony a a részvételi arány, mármint az elnökválasztáshoz képest, és ezért nagyon fontos a pártok számára a mozgósítás, ha egy republikánus szavazó elégedetlen azzal, hogy áremelkedés van, azzal, hogy háborúzik Amerika, azzal, hogy egyébként egy folyamatosan megalázó szituációk szűrődnek le számára a hírekből, hogy hogy ez nem megy jól ez a háború, akkor mondjuk esetleg nem megy el szavazni, tehát nem nem az van, hogy elmegy elmegy nagyon sokat romlott a pozíciója, de szerintem ilyen döntési fák vannak.

[00:55:46]Tehát most kezdőpontnál nézzük a Trump helyzetét, kivonul a piacról, vagy hát a a konfliktusból egyértelműen elveszítette az ügyet, Iránnak átengedette egy nagy lehetőséget.

[00:55:56]Nem jó.

[00:55:56]Ugye van a köztes állapot, hogy ezt a se ilyen, se olyan helyzetet fenntartja, hosszú ideig nem tartható fönn, semmi jó nincs benne.

[00:56:02]Ez se jó, de legalább nem ismerteb a veszteséget.

[00:56:06]És itt válik nagyon szét a demokrata meg a republikánus érzelmi, vagy a republikánus helyett akár mondhatjuk azt, hogy ez a maga hívő, tehát ez a mékeemerike Greatén, hogy ott szinte 70%, azt hiszem azt olvastam annak a támogatottsága, hogy fokozza a háborús aktivitást a Trump.

[00:56:23]Tehát ugye ahol ő egyedül győztesnek mondhatja ki magát, ha ilyen harci sikereket ér el, tehát nem tudom, nyilván borzalmas következményei lennének, nagyon sok amerikai élet veszne oda, az árak, energiaárak elszállnának, de ha belépne mondjuk szárazföldi erőkkel, tehát neki ez a hármas döntési fája van, és hát azért ember annak drukkol, hogy ne az egója vigye, hogy ő mindenképp győzni akar, hanem egy racionálisabban dönts de a a választók érzékenysége más, mint mondjuk az iraki háborúnál.

[00:56:53]Abból is látszik, hogy például a a Pentagon a korábbi háborúkhoz képest sokkal titkulózóbb az amerikai veszteség adatokkal és amiből az érződik, hogy a hogy a fehéráz úgy kalkulál, hogy az az amerikaiak elégedetlenek lennének, vagy hát felháboródnának, hogyha itt most jelenleg azt hiszem 19 halott meg több 100 könnyebb meg súlyosabb sérült anny annyit hát annyit szó anny is valószínűleg, mert azért nem el nem titkol, csak így valahogy így megpróbálják eltöltetni, de hogyha ennek a többszöröse lenne, tehát mondjuk ha meghalna mondjuk 50 amerikai, azt már sokkal nehezebben viselni a közlemény.

[00:57:35]Hát meg az se nagyon transzparensen kommunikálják, hogy mennyibe kerül ez a háború, tehát a védelmi miniszter úgy épp, hogy elkottyintította magát, de hogy Igen.

[00:57:42]Igen.

[00:57:42]Nekem még az lett volna itt a gondolat vége, hogy van ez a kezdő hármas döntés és jön akkor a félidős választás és ugye ha nagyon egyértelmű, hogy egy loser szituációban tényleg ilyenekről fura is olvasni, hogy ilyen komoly nem tudom szakemberek, tegnap hallgattam egy podcastot, tehát hogy villog az L betű, ugye a loser a a Trump fején, tehát tényleg így értékelik a dolgokat.

[00:58:03]Tehát ha a félidős választásig marad egy ilyen loser szituáció, az növeli a demokrata győzelem esélyét.

[00:58:07]már van erre hatás.

[00:58:11]És akkor ugye mi történik?

[00:58:11]Ha a demokraták nyerik, akkor ahogy a Gerry említette, könnyen lehet, hogy visszafogják az erre fordítható büdzsét, korlátozzák a lépéseket.

[00:58:19]Tehát kvázi ugyanúgy eljut kivonalási helyzethez a Trump, csak nem magától korábban, hanem kényszerhatására.

[00:58:26]És akkor van a másik ág, hogy mondjuk nyernek a republikánusok, vagy attól kap támogatást egy erősebb harci fellépés, hogy mondjuk valamilyen terrorcselekmény történik amerikai állampolgárok ellen, nem tudom, egy személyszállító repülőgép ellen, tehát valami olyasmi, ami fokozza az amerikaiakban a háború támogatását.

[00:58:46]Nyilván a világnak ez egyáltalán nem jó, csak a Trump szempontjából akkor egy kicsit érveket nyerhet ez a típusú fellépés.

[00:58:52]De én nem nagyon láttok olyat a, mert ugye a kérdés onnan indult, hogy hogy lehet ezt győzelemként eladni, vagy mikor lehet ez egy nyertes háború a Trumpnak.

[00:59:01]Most valahogyan nagyon nincs szerintem forgat valamilyen a Trump úgy most tehát folyamatosan azt kommunikálja, hogy majd költnek egy olyan megáodást, am az egész egész közelkeleti helyzetet majd rendez és csak, hogy Irán tökéletesen látja azt, hogy a hogy Trump egy ilyen egérfogóba került, és ők folyamatosan trollkodnak vele, és folyamatosan tesztelgetik a a azt a a tűrőképet, ességet, hogy meddig mehetnek el.

[00:59:31]Tehát ahogy végül is, ahogy beszéltünk erről, hogy ez az egyetértési megállapodás, ez egy Irán számára nagyon kedvező feltételeket szabott.

[00:59:41]simán elképzeltő lett volna, hogy ezen végigti ezen az úton, és és azzal megerősödik irány, gazdaságilag is stabilizálódik, satöbbi, de ők úgy van úgy voltak vele, hogy hogy igen, a Trumpból egyfelől meg akarják bosszulni, merthogy a merthogy a Trumptól elszenvedett sorozatos sérelmeket, másfől pedig megtehetjük, mert a Trump nehéz helyzetben van.

[01:00:03]Mi bevállalhatunk súlyos légicsapásokat.

[01:00:05]A Trump nem vállalhatja be az olajár megugrását, vagy akár a újabb veszteségeket.

[01:00:15]És ez hozzájárul hozzádadódik egy olyan fontos szempont, hogy ugye itt végül is gyakorlatilag légicsapások mennek ide-oda.

[01:00:24]Most a légicsapásba beleírtukjük a rakéta meg dróncsapást is.

[01:00:28]A az Egyesült Áloknak ezek szofisztikált elhárító rendszerei, ezek ezek nagyon vég véges készletekkel rendelkeznek.

[01:00:36]Tehát egy Patriot vagy ez a TD nevű rakétarendszerek, ezek ezeknek kezdenek kifogyni.

[01:00:42]Tehát például amikor a ez a legújabb fellángolásnak a után az Egyesült Államok azt mondta, hogy most szünet van légicsapásokban, akkor az a sajtóhírek szerint az egyik oka az volt, hogy mondtam a Pentagon mondta, hogy nincs elég elhárító rakétánk, ami amit be tudunk vetni az amerikai bázisok elleni csapásokban, tehát Kuvaitban ott meghalt három amerikai katona, meg nagyon sokan megsérültek, mert az a ezek a precíziós iráni csapások részben, ilyen kínai meg orosz hírszerzési rásegítéssel, ezek el ezeknek egy része elkezd átmenni a légvédelmen, és hogy jól le tudják lőni a nagy részét, de aztán elkezdenek kifogyni az elhárítókból.

[01:01:29]És azt hiszem úgy van, hogy ilyen évente pár 100 darabot tudnak ezekből legyártani.

[01:01:33]Most nyilván azt hiszem most kapott valami irtozatos több 10 milliárd dolláros megrendelést a Lockheid Martin újabb patriotokra, de ezek ezeknek a kifutása, ezeknek a megbízásoknak a kifutása ez időigényes, és egyszerűen nem tudják fenntartani azt a ezt a háborús intenzitást, tehát azt a az Egyesült Államok.

[01:01:55]Tehát itt van egy ilyen anyagháború probléma is, hogy hogy mi legyen.

[01:02:00]De egyébként tényleg az asztalon van egy olyan terv, hogy egyet ez a vicces, mert az amerikaiak mindig ugyanabba a hibába esnek.

[01:02:06]Ez a eszkaláljunk, hogy utána deeszkalálhassunk.

[01:02:09]Tehát hogy van egy olyan terv, hogy most egy két hétig meghúzzák, akkor mindent lebombáznak, amit amit lehet.

[01:02:16]Azért, hogy majd akkor hátha az iránniak csapásmerőképessége annyira rossz lesz, hogy Irán is belátja, hogy hogy vesztett.

[01:02:23]De ezzel már találkoztunk.

[01:02:26]Tehát, hogy e a nagy ügyben nem tudnak a pusztítással előrébb lépni az amerikaiak.

[01:02:30]Tehát olyan nagy az iráni társadalom, valószínűleg nem önkéntes, hanem rájuk kényszerített ilyen veszteség tűrőképessége, hogy hiába élnek nagyon rosszul az emberek, hiába van vízhiány, élelmiszerhiány, hiába pusztul egy csomó fegyverük, meg épületük, meg vezetőjük, légicsapással ennél többet nem tudnak elérni.

[01:02:51]Tehát továbbra is mondom, ha 12 drónjuk marad, akkor is tudnak fenyegetést jelenteni a a kereskedelmi forgalomra.

[01:02:58]És ugye ilyenkor mindig fölmerül az ilyen különböző vitákban, hogy valaha érte el átfogó sikert csak légicsapással az Egyesült Államok.

[01:03:05]Nekem egy jutt eszembe talán, hogyha Belgrád bombázásánál azt mondjuk, hogy amit ott akartak, ugye egyfajta rendszergyengítés vagy a nem tudom a népirtásnak a a befejezése, akkor ott talán azt mondhatjuk, hogy a a célt elérte a pusztán a légicsapás, de ugye más helyeken ezek a nem tudom Irak-Afganisztán soha nem sikerült szárazföldi erő nélkül áttütő sikert elérni.

[01:03:31]És itt is az van, hogy nagyon sokat, tehát nagyon drágán ugye borzasztó drágák a fegyverek, amiket hát kockáztatnak vagy használnak, ugye minden óriási költség, nagyon sok pusztítást, továbbra is nagyon precíziósan, nagyon sikeresen tudnak lépni, csak nem oldják meg a hormóziszoros problémáját, azt nem tudják elérni.

[01:03:50]Amikor az iráni vezetésről beszélünk egyébként most kicsit áttérve arra a részére a szereplőknek, ott ott mennyire van egy ilyen egységes és erős kezű vezetés, hogy a korábbi legfelsőbb vezetőt likvidálták a háborúban, hogy az ő fia lett a vagy fia lépett a szerepében, de ugye már azt is sokan megkérdőzik országon belül, és mennyire van, hogy mondj a politikai vezetés, illetve a forradalmi gárda között egyébként egyetértés abban, hogy milyen irányba kellene továbbvinni ezt az egész hát nem tudom, békefeli felé vezető folyamatot, vagy hogy milyen dealt kell egyáltalán kitárgyalni.

[01:04:23]a mostani legfelsőbb vezető, aki Mocsta Alhaminen, ő nem látta senki, tehát lehet, hogy nem is él.

[01:04:34]És még a azt hiszem hiszem még az iráni külügyminiszter is azt mondta, hogy legutoljára márciusban találkozott vele.

[01:04:41]Tehát, hogy hogy ő ő egy olyan figura, akek a döntéshozó képessége meg az, hogy ő mennyire irántija a folyamatokat, az az megkérdőjezhető, amit itt a hogy mondjam, azért most, hogyha nem élne, akkor azért azt ha mondjuk az amerikaiak likvidálják, akkor nyilván ők ezt fegyverténként lopogtatnák, hogyha házamb történik valami, akkor meg ő akkor sérült meg, amikor az apjával apját likvidálták.

[01:05:05]Tehát akkor állítólag nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, amputálni is kellett valamelyik végtagját, és onnantól kezdve igazából nem nagyon lehet róla mit tudni.

[01:05:15]Ö ott egy az egy komoly ö hogy mondjam, legitimációs probléma, hogy a hogy ez az iráni teokratikus rezsim az nem ilyen örökletes hat örökletes.

[01:05:29]De ugye ő még bocs ő még küldött ugye egy levelet még amikor a ez a bék megállapodás felé vezető út volt, ahol ugye rá is tolta a másokra a felelősséget.

[01:05:37]Hát ő Igen.

[01:05:37]Igen.

[01:05:37]Hogy hogy rátolta a felelősséget.

[01:05:39]Most három ilyen nagy frakciót szoktak megkülönböztetni, de minden ilyet, ilyen nagy Kremlinológiát, vag nem tudom Teherán esetében mi itt a megfelelő kifejezés, ott azért kell kritikával kezelni, mert mert ugye eleve egy zárt rezsim, most a háborús körülmények között még nehezebb való és képet alkotni, de azt azt mondják, hogy a azok a az egyik frakció az az ilyen megállapodás pártiak, akik ezek a főleg ezek a civilvezetők, tehát az a parlamenti el külügyminiszter, Pezeskián elnök, amik akik is a a civil szférából érkeztek nagyjából, de külügyminiszter angolszász iskolai háttere van, remekül beszél a nyelvek teljesen európai.

[01:06:24]Pezesk is elvilg egy mérsékelt figuraként került a a porondra, akit pont a legfelsőbb vezető ak jelöltjeivel szemben választottak meg két éve.

[01:06:36]De a másik a ez az iráni forradalmi gárda itás zárójelben, hogy eleve az egész ilyen nyugat felé nyitás vagy inkább a radikálisabb vonalképviselete, ez egy sok évtizeddel áthatja Igán társadalmát, vezetését.

[01:06:53]soha nem volt úgy igazán eldöntve, hogy akkor most melyik.

[01:06:55]Igen, de ez nem egy ez nem egy nem egy szerintem a a nyugat felényitás most mi minden frakció egyetért abban például, hogy a hormózi szoros Irának kell ellenőriznie úgy, hogy abból sápot is húz.

[01:07:06]Ez egy ez egy teljesen ebben van egyetértés.

[01:07:09]A az a különbség, hogy ez a úgynevezett mérsékeltebb frakció, ez hajlamos az ilyen megállapodásokra, hogy ezt egy ezt ezt megállapodás útján vívják ki.

[01:07:22]van a a forradalmi gárda kerülcsoportosuló frakció, amelyik sokkal harciasabb, és ők úgy vannak vele, hogy hogy tesztelni kell az Egyesült Államok tűréshatárát, és igazából [torokköszörülés] meg meg is kell alázni az Egyesült Állam.

[01:07:41]Az biztos, hogy ez a ez a gárda most nagyon megerősát.

[01:07:45]De még még van egy harmadik gárda, amelyik mindegy tárgyalást elutasít és egy ilyen harmadik, az is egy militáns frakció, amelyik azt mondja, hogy az Egyesült Államok egy megbízhatatlan ellenség és nem kell, nem szabad veled tárgyalni.

[01:08:03]Ha majd ők kivonulnak az öbölből és gyakorlatilag feladják hallgatólagosan ezt az egész háborút, akkor akkor jó lesz.

[01:08:12]Tehát, hogy nagyjából ezt a hármat, három frakciót szokták meg.

[01:08:14]Mit akar a civil lakosság?

[01:08:17]olyan helyen ezt nehéz megállapítani, ahol nincs hangja a civil lakosságnak, hiszen akkora a terror, hogy nem hát ugye a főleg rengeteg külföldre menekülő irá van, ugye Egyesült Államokban, Kanadában nagyon nagy a közösségük, bizonyos európai országokban van elvileg mondjuk ilyen önkéntes vezetőjük, bár abszolút erőtlen ugye a Reza Paklavi Saknak a a fia, aki hát önmagát szívesen ajánlaná, mint egy ilyen sikeres nyugati offenzíva utáni államető, de abszolút népszerűtlen, tehát nagyon kicsi a tábora és a saknak nagyon rossz hát kül külföldön ő egy ismert arc, és őt tették meg a ellenállás arcává, de az, hogy a e a népszer szintén népszerűtlen monarchiának mekkora támogatottsága, az elég megkérdőjezhető.

[01:09:11]Ö amúgy nagyjából az a az az érzület, vagy ami ilyen megszólalásokból meg kiolvasható, hogy ugyan a rendszert meg a resimet a legtöbb ember utálja.

[01:09:23]Hát nem véletlenül jönnek sorozatosan évről évre egyre erősebb ellenálló mozgalmak, de mindenki utálja azt, amit az Egyesült Államok művelt, és mindenki szükségtelennek tartotta, mert úgy, mert mert az történt, hogy januárban, december végétől januárig, amikor utcai megmozdulások voltak, véres karhatalmi beavatkozás, az Egyesült Államok nem csinált semmit, annak ellenére hogy Trump m kiposztolta, hogy jön a segítség meg ilyesmi, nem csinált semmit.

[01:09:59]Végetértek ezek a a megmozdulások, akkor az Egyesült Államok meg Izrael egy légióenzívába kezdett, aminek nyilván a a lakosság ista meg a levét, mivel súlyos gazdasági válságban a Real összeomlót, az eleve eleve összeomló félben lévő nemzeti valuta teljesen elértéktelendett.

[01:10:21]A lakosság azt hiszem, hogy 20, tehát a mondjuk az év elején dolgozók 20%-a elveszítette munkáját.

[01:10:27]nem nagyon tudják újraindítani sem, még ebben a kis szünetekben se tudják újraindítani a gazdaságot, mivel mindig fennmad, mindig ott van az a fenyegetés, hogy bármikor újraindulhatnak a harcok, amik mégha nem is a civillakosságot támadják az amerikaiak, de mindig azért ennek megissza a levét a civilakosság, ha mondjuk valami olyan infrastruktúrát bombáznak le, amire azt mondják, hogy hát Tehát ez fontos a a katonai szempontból, az néha civil szempontból is fontos.

[01:11:04]Mondjuk, hogy egy ugye a hidakat fenyegette, hidak elpusztításával fenyegetett Donald Trump, az tipikusan olyan, hogy kettős célú, mert egy adott híd az nagyon fontos lehet a a katonaság felvonulása szempontjából, de ugyanúgy nem fontos a lakosság számára is, hogy eljusson a szomszéd városba.

[01:11:22]Igen.

[01:11:22]Itt az nagyon fontos szerintem, hogy az Irán elleni korábbi szankciók azok annyira sikeresek voltak, azzem egyetlen más szankcióról se lehet ezt elmondani, hogy tényleg nagyon meggyengítették Iránt.

[01:11:33]Tehát ugye az az exporttilalom nemzetközi bankoknak ugye már azért 8-9 milliárd dolláros büntetést kaptak francia bankok, hogy egyáltalán valami kereskedelmi kapcsolatnál felbukkant egy iráni szál.

[01:11:47]Tehát amikor ez a nagyon intenzív demonstrációs hullám volt, az nem feltétlenül demokrácia meg nők egyenjogúsága.

[01:11:53]Nyilván nagyon sok ilyen jelszó is volt, de az elégedetlenség.

[01:11:56]Tehát olyan rosszul éltek, akkora volt az infláció, úgy elgyengült a a saját devizájuk.

[01:12:01]Konkrétan nem tudtak üzemanyagot venni.

[01:12:03]Hát egy ekkora olajtermelőnél azért ez egy nonszensz, nem volt élelmiszer.

[01:12:06]Teheránba víz maga is probléma.

[01:12:09]ugye egy nagyon túlzsufolt város, ahol ahol konkrétan hát kiszáradt ugye a a mérétegekben a víz.

[01:12:16]Tehát ilyen nagyon-nagyon rossz életkörülmények miatt vélhetően utálják a a rezsimet, vagy nagyon sokan utálják, de hát ugye részben kényszerből ugye a kijárási tilalom meg a tüntetések teljes betiltása, részben a külső ellenség miatti összezárásnál most sokat erősödött látszólag a rezsim, de hogy az emberek mit gondolnak, azt általában csak akkor tudjuk meg, ha elhagyták iránt.

[01:12:40]Még egy utolsó kérdéskörben.

[01:12:40]Ugye többször érintettük a beszélgetés során, de mégis kicsit így összegezve, szóval, hogy öt hónapja tart nagyjából ez a konfliktus.

[01:12:50]Pillanatnyilag nem feltétlenül látszik a vége, de de mik lehetnek azok a pontok, ahol ahol mégiscsak szerintetek előbb-utóbb kell, hogy valamilyen nyugvópontra nyusson ez a történet?

[01:13:02]Én azt gondolom, hogy a piacok arra számítanak, hogy lesz megoldás.

[01:13:03]Ugye ezt az olaj árába, illetve az olaj határidős árába látjuk.

[01:13:07]Ugye ez a megoldás most leginkább úgy tűnik esélyesnek, ami hát nem öröm, de az, hogy lesz egy nyugodtabb, egy nagyobb forgalom, egy nagyobb olajeexport a térségből, ami vélhetően most azt feltételezi, hogy Irán dominánsabb kontrollszerepbe jut.

[01:13:22]Tehát lehet, hogy tényleg majd nem szoros áthaladási díjnak fogják, hanem navigációs díjnak nevezni, de hogy valami pénzt is fog szedni a forgalom után.

[01:13:33]Ez kicsit olyan, mint a magasár legnagyobb ellensége a magasár.

[01:13:36]Tehát hogyha nagyon elszáll a nem tudom a margarinára, akkor az emberek átszoknak valamire és emiatt aztán visszaesik a kereslet.

[01:13:44]Tehát ha túltolja Irán ezt az egészet, akkor annyira fontos lesz a különböző államoknak, az egész világnak az, hogy hát a hormózis szorost kikerülje ennek a régiónak a súlyát a világolajtermelésébe, visszaszorítsa, hogy jobban bedurrantsa az amerikai, mexikói, kanadai, panamai, nem tudom, rengeteg helyen gáál vannak felfutó olajtermelések, hogy végső soron az a kontrollpozíció, amit megszerez, az lehet, hogy súlytalanabb lesz, csak ez még nagyon messze van.

[01:14:14]Tehát rövid távon Iránnak most kulcspozíciója van, és hát ugye a tehát amit a piacok áraznak, hogy valamiképpen megindul egy ilyen Irán által kontrollált forgalom, amellett ott van a másik már beszélgetésünkben sokat emlegetett verzió, hogy tovább eszkalálódik a konfliktus, szárazföldi csapatok, még erősebb támadások, civil célpontok.

[01:14:34]Hát ugye sajnos ez ebben a régióban nem ritka, hogy valami elindul és akkor onnan már csak rosszabb lesz.

[01:14:41]Most nem tudom, Palesztina jut eszembe, vagy Libanon, tehát sajnos erre is van esély.

[01:14:47]Nekem most jobb forgatókén nem látszik.

[01:14:51]Én elég pesszimista vagyok a júlusi fejlemények miatt elsősorban, mert itt az látszik, hogy hogy kiterjedtebbé vált a konfliktus, és ez a ez a az iráni fenyegetés az szóval Irány sokkal szívesebben él ezzel a fenyegetés eszközzel.

[01:15:08]Például a a térképen is látszott, hogy Egyiptomban is volt támadás.

[01:15:12]Soha az életbe Irán nem nem követett el még Egyiptomban semmilyen támadást.

[01:15:17]Most Damietta a kikötőjében dróntámadás volt, és Irán el is ismerte, hogy hogy megmutassák, hogy ők ott is képesek.

[01:15:24]Tehát ez egy ez egy borzasztó instabil ez a harmadik kiá erről ugye arról is beszéltek, hogy még akár Ukrajnába is vég Ukrajnában ugye Ukrajna a Kaszpi tengeren támadott iráni hajót, ami drónokat szállított valószínűleg Oroszországba, és hogy majd majd ők visszatámadnak.

[01:15:43]Tehát, hogy igazából egy egy nagyon kiterjedt és konfliktusról van szó, ahol nagyon sok az olyan le hát nem is hibázási lehetőség, csak az a az eszkalációs lehetőség.

[01:15:54]Akkor itt van a mondjuk Izrael szerepe.

[01:15:56]Ugye Izrael [torokköszörülés] a háború kirobbantója gyakorlatilag mivel a Izrael vette rá Trumpot arra, hogy ez egy sima ügy lesz.

[01:16:07]Nagyon jól ment az előző 12 napos háború 2025-ben.

[01:16:11]Most elintézzük az irániakat egyszer mindenkora.

[01:16:14]Izraelnek egyébként az a célja, hogy hogy Iránban rendszerváltás legyen.

[01:16:19]És Izraelt nagyon frusztrálja az, hogy a háborúnak a jelenlegiállása, mert az iráni csapásmérőképességek jelentősen nem csökkentek, vagy amiket elpusztítottak, azokat vissza tudták építeni.

[01:16:36]Az az atomprogram végülis nem történt semmi olyan döntő lépés, ami az az izraeliekkelben elüthetné azt a hitet, hogy oké, rendben van, ez már nem egy fenyegetés, a milíciák megvannak és Benjamin Netanyahu október végén választás elé néz az ellenzéke meg nem egy békepárti ellenzéke, hanem pont azt olvassa a fejére, hogy belement egy ilyen ir egy iráni háborúba, ami amit nem tudott megnyerni.

[01:17:07]Irán megerősödött.

[01:17:10]Ugyanúgy fenyegetést jelent Izrael számára.

[01:17:14]És simán elképzelhető, hogy folyamatosan rágja Trump fülét Netanyahu, hogy akkor most még egy döntőcsapást vég kell hajtani, vagy saját hatáskörben, ami mondjuk nehezebben elképzelhető, de de hogy hogy ő ők egy olyan tényező, hát a világ egyik legerősebb hadseregéről van szó, amelyik ugye megmutatta, hogy nagyon hajlandó bárhol beavatkozni gyakorlatilag, meg bár bármilyen ilyen erővel és őket ráadásul nem is nagyon foglalkoztatja ez az öböl, ez a gazdasági probléma, amit itt felvázoltunk.

[01:17:51]Szóval ez egy ez is egy ilyen ez is egy olyan faktor, ami ami döntő lehet, hogy hogyan alakul a háború.

[01:17:58]Hár tehát az izraeli belpolitika az sok még a magyarnál is sokkal lejjebb van.

[01:18:03]Tehát ott a a Benjamin Netun megmutatta, hogy bármire képes a hatalomba maradásért és ott a bármi az nem a plakátkampány meg a nem tudom milyen lejáratások.

[01:18:12]hanem ott háborúkról meg ö ilyen nagyobb támadásokról van szó.

[01:18:18]Istán egyetlen utolsó gondolat, hogy hosszabb távon Irán is egyértelműen vesztes.

[01:18:21]Tehát ugye azok az országok lehetnek sikeresek, akik jól integrálódnak a nemzetközi együttműködésbe, ahova mennek, nem tudom, turisták, emberek, üzletemberek, ahol biztonság van.

[01:18:32]Tehát azzal, hogy lehet, hogy rövidtávon kialakít egy nagy regionális befolyás, de ilyen agresszív módszerekkel, azzal érhet el sikereket, nagyon lehet tőle félni, meg ilyesmi, de az, hogy gazdaságilag, vagy a saját társadalmának jó világot építsen az ilyen körülmények között teljesen elképzelhetetlen.

[01:18:50]Tehát ez kicsit olyan, mint Oroszország, hogy lehet, hogy vannak katonai sikerei, de az, hogy egész világtól, kultúrától, sporttól izolálódtak, és az emberek, az átlagember rosszabbul él, hát ezt értékel.

[01:19:02]Hát valami azt sugja, hogy fogunk még sajnos beszélgetni erről a háborúról, illetve erről a témáról is.

[01:19:07]Mindenesetre Tót Gergő és Brckner Gergő nagyon köszi, hogy itt voltatok velünk mai nap.

[01:19:12]Köszönjük szépen.

[01:19:13]Nektek pedig a kollégáim nevében köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[01:19:14]Hogyha tetszett ez a műsor, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra és támogassátok a munkánkat.

[01:19:20]Ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatás oldalon.

[01:19:24]Hamarosan újra találkozunk.

[01:19:26]Sziasztok!

[01:19:29]เฮ