Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem hogy drágább lesz a kenyér

[00:00:00]Bizony ez az idei nyár, ez nagyon megkongatta és kongatja a vészharangot arra, hogy mindenképpen egyrészt sokkal keményebben kell felkészülnünk arra, ami jön.

[00:00:10]És a másik pedig, hogy muszáj megállítani a felmelegedést, mert nem babra megy a játék.

[00:00:18]Itt már konkrétan láttuk, hogy a gazdaságunkat is nagyjából tényre kényszeríti.

[00:00:22]Na, szerintem az én gyerekemnek a generációja az az nagyon csúnyán fog ránk nézni, amikor amikor amikor ezt erre visszatekintelek majd, hogy itt az autóhasználat és a városi az hogyan függött össze.

[00:00:35]Hogy kiér oda előbb a zöld jövőbe, annak igenis egy nagyon erős gazdasági jelentősége is van.

[00:00:43]A klémaváltozás következményei egyre inkább itt vannak [zene] velünk, de az átállással kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel.

[00:00:49]Őge Forzas Diánával, a CEU professzorával, valamint az Egyensúlyintézet szakértőivel, [zene] Csernus Dórával és Filipov Gáborral arról beszélgetünk, hogy milyen úton juthatunk el a klímasemlegességig.

[00:01:04][zene] Szia Diána!

[00:01:09]Nagyon köszönjük, hogy itt vagy.

[00:01:11]Köszönöm a meghívást.

[00:01:12]Szerinted mit árul el ez a nyár arról, ami előttünk áll?

[00:01:14]Hát sajnos mindenképpen arra néhány extrémebb hőhullámra kell fókuszálnunk, amit átéltünk.

[00:01:20]És itt nem csak egy, hanem én én belevenném azt a még tavaszi a májosi hőséghullámot is, hiszen igazából szerintem az nehezebb, mint egy nyári hőséghullám, hiszen nyáron már eleve valamennyire [torokköszörülés] adaptálódtunk a hőséghez, tehát például az iskolák zárva vannak, a munkahelyek nagy részén akkor vannak a szabadságolások, tehát amúgy is a termelékenység meg a produktivitás úgy viszonylag takarékláng van, viszont pontosan egy őszi és egy tavaszi hőhullám, amikor amikor úgy fullba menne akár az oktatás, akár a munka, akkor sokkal jobban térd kényszeríti a gazdaságot, amikor erre nem vagyunk fölkészülve.

[00:02:02]Ö, tehát azt gondolom, hogy ez volt itt az igazán ijesztő, meg hát azért az is, hogy ugye meg ö meg dőlt az abszolút hőmérsékleti csúcs Magyarországon, és sajnos ez ugye ezért arra figyelmeztet, hogy itt fokozatosan fogjuk ezeket megdőlni, megdönteni.

[00:02:18]És ez a 42 fok ez már ez már fölötte van annak, ami az emberi [torokköszörülés] fizikai, a biofizikai limitjeink fölött van.

[00:02:30]Tehát azt kell tudni, hogy ugye mi 36 fokon üzemelünk nagyjából, és aki néző vagy hallgató esetleg emlékszik a fizika órájára, hogy a hő az mindig csak melegből, hidegbe áramlik.

[00:02:42]Nekünk ugye megesszük a a rántott húst, azt azt elégetjük, és azt a attól a hőtől meg kell szabadulnunk.

[00:02:50]Az a hő az igazából csak hűvösebbe megy.

[00:02:52]Tehát a 36-37 fok az egy ilyen kritikus hőmérséklen, ami fölött még meg tudunk lenni, de csak akkor, ha tudunk izzadni.

[00:03:02]Az egyetlen módja akkor, amikor ennél a hőmérséketnél melegebb van, hogy túléljük, az az, hogy izzadunk.

[00:03:07]Ez egyébként szerintem nagyon fontos dolog, hogy hogy most ilyen civilizáció vagy a fejlett civilizációkban az izzadás egy ilyen nagyon ciki dolog, egy nagyon tabú.

[00:03:18]pedig igazából ez az evolúciós előny, ami miatt a a homo sapiens igazából fölül tudott kerekedni sok más bajon.

[00:03:27]És és ez az egy, ami megvéd minket a melegben, de ha párás meleg van, akkor már akkor már ez a 42 fok, ez bizony akár halálos is lehet.

[00:03:35]Így is így is már 32 fok fölött, ha akár kint dolgozók, akár sportolók részére, ez már nagyjából életveszélyes, és minél magasabb a hőmérséket, annál életveszélyesebb szónal.

[00:03:49]Tehát azt gondolom, hogy bizony ez az idei nyár, ez nagyon megkongatta és kongatja a vészharangot arra, hogy mindenképpen egyrészt sokkal keményebben kell felkészülnünk arra, ami jön.

[00:04:02]Ö, és a másik pedig, hogy muszáj megállítani a felmelegedést, mert nem babra megy a játék.

[00:04:10]Itt már konkrétan láttuk, hogy a gazdaságunkat is nagyjából tényre kényszeríti, akár azt, hogy a paksi attól menő nem tudott teljes üzemben menni, akár látjuk, hogy ha víz elfogy, akkor azt azt nem lehet pótolni, tehát nincs, akármennyi pénzünk van, nem lehet gyártani vizet, nem lehet nem lehet vásárolni vizet olyan mértékben, mint amennyi kell.

[00:04:32]Tehát azt gondolom, hogy ez már itt megmutatta, hogy itt itt itt nagyon keményen a a magyar gazdasági termelékenység rovására megy az éghaváltozás.

[00:04:43]Az jó, hogy behoztad ezt a máj a meleg májusi hónapot, mert az én fejemben valahogy annyira emlékezetes volt ez a két hetes hőkupola, hogy az, hogy mi volt májusban, és hogy az is egyébként extrém meleg volt, azt azt már teljesen elfelejtette a még extrémebb hőség.

[00:04:58]Viszont azért is a hőhullámokkal kezdtem a beszélgetést, mert az átlagembereknek leginkább ebben csapódik le a klímaválság.

[00:05:05]Tehát ez a ez a fő tünet.

[00:05:07]Látják, ahogy te is beszéltél, a megdő megdőlő hőmérsékleti rekordokról, arról, hogy nem működik a MÁV, mert túl forróak a sínek, meg vízkorlátozások is most eléggé központi téma voltak.

[00:05:18]És emiatt mintogyha az lenne, hogy hogy akkor, amikor nincsen nagy meleg, akkor talán nem is beszélünk annyira a klímaválságról.

[00:05:26]Ezt ezt te hogy látod, hogy mennyire van a közbeszéd részének tekintve a klímaválság?

[00:05:34]Abszolút nincs a közbes nem a közbeszéd része.

[00:05:36]Amit nyilván az egy szakember, aki erre szánja az életét, ez egy nagyon szomorú dolog, de azt gondolom, hogy szóval ezen már túl vagyok.

[00:05:43]Nem hiszem, hogy hogy ez bármikor vagy vagy ha már nagyon a közbeszéd része lesz, azt gondolom, hogy akkor már iszonyú nagy baj lesz.

[00:05:53]Én azt remélem, hogy azelőtt meg fogjuk tudni ezt az egész problémát állítani, mielőtt teljesen a fő közbeszéd egyik fő része lesz.

[00:06:01]Ezért hiszek inkább az olyan, és ezért kutatom főleg azokat a megoldásokat, ahol nem a klímaváltozás megállítása, vagy az ahhoz azzal kapcsolatos cselekvés a fő cél, hanem egyéb társadalmi és szociális célok vagy gazdasági célokkal összeegyezthető, vagy azokra rá mint hátizsákként, vagy egy kis vagonként és a arra a vonatra így még egy vagonként hozzá lehet csatolni, és akkor akkor amúgy zúgjon zúzon előre a a az éghajlattal kapcsolatos cselekvéseknek a a menete, hiszen hiszen nem lesz az, hogy mindig mindenki ezzel foglalkozik.

[00:06:44]Ellenek ellenére nagyon fontos, hogy legalább amikor hőséghullám van, akkor foglalkozunk ezzel, mert az a baj, hogy azt gondoljuk, és most is egy kicsit attól félek, hogy hát nem gond, följebb kapcsoljuk a légkondit.

[00:06:56]És valószínűleg aki ezt az adást nézi vagy hallgatja, annak a nagy részének van légkondia, vagy van olyan lehetősége, hogy ide elmeneküljön.

[00:07:07]De ne felejtsük el, hogy a magyar lakosság jelentős része és a magyar munkahelyek egy jelentős részének nincs, és nagyon sokáig nem is lesz, vagy ha van is, és lesz is, nem fogja tudni megengedni magának, hogy mondjuk egy 42-45 fokos hőségben, és a városokban itt jóval nagyobbak, nagyobb hőségekről szoktunk beszélni és és beszélünk, tehát jóval nagyobb hőmérsékletről kell ezt a légkondizást elindítani.

[00:07:33]Tehát még nagyobb ö a rezsi, még nagyobb energiaszámlákról beszélünk, hogy valaki viszonylag emberi hőmérsékletre lehűtse az otthonát, vagy munkahelyén.

[00:07:45]Nem szabad ezt elfelejtenünk, hogy hogy itt itt egy hatalmas ez a szakadék, ez csak nő azok között, akik azért tudnak alkalmazkodni, vagy vagy mert ugye nem csak hőségről beszélünk, hanem akár áradásokról, aki kifizeti a biztosítást, vagy aki tud olyan helyen lakni, hogy ezt meg tudja ezek elő védeni magát, vagy elmegy nyaralni, vagy egy hűs helyre el tud menni, és azok között, akik nem tudnak védekezni, és pontosan ezek ezek a legsérülékenyebbek, az idősek, a szegényebbek és és azért ezt nagyon kell, erre nagyon kell figyelni, de nem csak erre kell figyelni, hanem arra, hogy nem beszélünk eleget arról, hogy itt tényleg a a a gazdaságunk rovására megy.

[00:08:29]Gondoljunk bele, hogy ma Európa legtöbb országában azért a gazdaság, éves gazdasági növekedés az a GDP-nek mondjuk mondjuk 1% 1% így nagyon jó esetben 2-3% egy-egy ilyen akár hőséghullám, akár egyre inkább az éghallató változással kapcsolatos szélsőség és időjárási jelenségek simán levesznek egy fél-2%-ot a GDP-ből.

[00:08:56]Na most egyre gyakrabban vannak ezek, akkor ezt a pár ezt a nagyon kicsi GDP növekedést, ezt egyre többször fogják átváltani egy növekedésből a recesszióba.

[00:09:06]Tehát sajnos az éghallatvá simán biztosíthatja, hogy Európa és ezek között Magyarország is a növekedés irányából inkább a szépen egyre permanensebb recesszióba hajoljon át.

[00:09:22]Tehát én azt gondolom, hogy nagyon komolyan kellene vennünk ezt a dolgot, hiszen itt nem arról van szó, hogy a termosztátot milyen fokra állítjuk be, hanem arról, hogy akarunk-e még gazdaságilag fejlődni, vagy elfogadjuk, hogy nem csak, hogy permanens gazdaság, nem csak, hogy permanensen egyre többet fogunk szenvedni, és a társadalomnak különösen a szegényebb része, hanem egyre inkább [torokköszörülés] a leg produktívabb vagy a legígéretesebb gazdasági ágaink is bizony egyre inkább bele fognak menni egy rendszeres veszteségbe.

[00:09:54]A gazdasági versenyképesség az egy jó példa.

[00:09:56]A következő kérdésre, amit fel akartam tenni, az pedig az, hogy hogy van-e olyan következmény, ami már itt van velünk Magyarországon, de nem feltétlenül tekintünk rá úgy, mint ami összefügg a klímaválsággal.

[00:10:08]Gyakorlatilag nincs olyan területe a gazdaságunknak, ami ne fogjuk össze attól kezdve, amit már te is említettél én is, hogy hogy az energetikánk és az energiaszektorunk nem fog tudni sokszor rendesen működni.

[00:10:18]Ö onnan kezdve, hogy az legtöbb vagy egy csomó iparágunk nagyon függ a víztől, erről van szó, de nem minden iparág feltétlenül akkumulátorgyár, ami igenis nagyon főg [torokköszörülés] a víztől a mezőgazdaságon keresztül az infrastruktúránk, tehát elhagytuk azt a klímát, amire az infrastruktúránk épült.

[00:10:41]Magyarország az egész világhoz képest körülbelül háromszor olyan gyorsan melegszik, különösen a közép-magyarországi rész és és különösen a téli melegedés a legijesztőbb az 3-tól 1 CUS Fok évtizedenként.

[00:10:59]Ez egy olyan mértékű melegedés, amihez egyszerűen nem lehet alkalmazkodni.

[00:11:03]Hogy visszatérjek a kérdésre, tehát egyszerűen az infrastruktúránk, mert hogy ez így nem tűnik nagyon soknak.

[00:11:09]34 fok nem vesszük észre.

[00:11:12]Igaz.

[00:11:12]Viszont arról van szó, hogy tehát csak összehasonlításképpen ez miért miért sok és miért hoztam erre a kérdésre be?

[00:11:19]A civilizáció kialakulásának 10000 éve alatt az éghajlat olyan stabil volt, hogy 10000 év alatt egy egyetlen egy csziusz fokos sávban volt a föld globál a föld átlaghőmérséklete.

[00:11:34]Ehhez képest [torokköszörülés] már most majdnem másfél fokkal ezt kimozdítottuk.

[00:11:39]Magyarországon még sokkal jobban, de most azt kell látni, hogy azt, hogy mit eszünk, miért teszünk, hogy hol van sok ember, hol nincs sok ember, hol mit termelünk, hol milyen gazdasági ágazat van, hol vannak a a fejlett civilizációk, hol vannak a fejlett gazzdaságok.

[00:11:54]Ez mind iszonyú finoman van hangolva egy bizonyos klímára.

[00:11:57]Az infrastruktúránk is.

[00:12:00]Tehát azt, hogy amit említettél, hogy megolvadnak a vasútisinak, az az utak is elkezdenek majd megolvadni.

[00:12:06]Az épületek nem tudnak majd az áradásokra, de a hőségre ellen sem tudnak védekezni.

[00:12:12]Tehát egyszerűen egy egész más klímára épült az egész infrastruktúránk.

[00:12:19]Ezt ehhez alkalmazkodni egy iszonyatosan nehéz dolog.

[00:12:22]Tehát gyakorlatilag nem tudok olyan gazdasági ágot ágat említeni, amin lenne érintve, de nem csak a gazdaság, az egészségünk.

[00:12:31]Tehát az, hogy hogy egy-egy hősi kullámba Európa szerte 40, vagyis hősi kullá nyárban 40-60000 többlett halálozás van, azért ez rettenetesen sok.

[00:12:45]De a halálozást azt még jól mérjük, mert azt még viszonylag jól lehet számszerűsíteni, de a azokat a maradandó károsulásokat, amit akár egy vesebetegség, akár egy mentális betegség, akár egyéb betegségek, amik hosszú távon velünk maradnak, ezeket már nehezebben tudjuk konkrétan az éghaváltozás vagy a hőséghullámok szá számlájára érni, de a mentális egészség, tehát az, hogy a fiatalok bizonytalanságban élnek, félnek a jövőtől, vagy nem vállalnak gyereket, vagy ha vállalnak nem tudják milyen lesz, nem mernek tervezni.

[00:13:19]Tehát összességében azt gondolom, hogy hogy nagyon széles, tehát az egész podcastot be tudnánk azzal teríteni, hogy milyen olyan következményei vannak az éghaváltozásnak, amiről nagyon keveset beszélünk.

[00:13:34]Kihangosítanám ezt a számot, amit amit most az előbb elmondtál, hogy Magyarországra ez a 0,7 kötőjel egy fok közötti melegedés mérik, vagy ez a becsés szól Magyarországra, és azt mondtad, hogy ez olyan mértékű, amihez nem lehet alkalmazkodni, hogyha ez a tendencia folytatódik, akkor 5 10 vagy 20 év múlva mire mire számíthatunk Magyarországon?

[00:13:54]Tehát az, amit most leírtál, az az tulajdonképpen a kezdeti tünete ezeknek, ha jól értem.

[00:14:00]Pontosan.

[00:14:00]Tehát itt most csak arra bátorítom a hallgatót vagy a nézőt, hogy számolja ki, hogy ő még körül hány évtizedig tervez itt Magyarországon élni, és szorozza meg ezt az évtized maradéki hátralevő évtizedek számát ezzel a háromyed vagy akár egy legyünk konzervatívak 3-4us fokkal, hogy még az ő életében mennyit fog akkor melegedni Magyarország, ha csak nem sürgősen nem csinálunk valamit az ékaratváltozással.

[00:14:27]Tehát összességében azt kell látni, hogy hogy egyre ijesztőbb klíma felé megyünk, és nem tudjuk pontosan a hatásokat.

[00:14:36]Rengeteget kérdezik tőlünk, és ilyenkor a kollégáim nagyra azt nézze, elmondja, hogy oké, mennyivel többet, esetleg mennyivel növekszik mondjuk a városokban a maximális csúcsfőmérséklet egy-egy hőséghullám idején?

[00:14:48]Hát ez ijesztő, mert a már a Vahova projekt, ami ami 10-15 évvel ezelőtt készült, ez volt a Magyar Tudományos Akadémiának az alkalmazkodáshozal kapcsolatos projektje.

[00:15:01]Már ő azt megmondta, hogy 12 fokkal is nőhet a hősihullámok maximuma, amiér azért elég durva.

[00:15:10]Tehát de [torokköszörülés] mindig megállunk ott, hogy a az időjárási szélsőségek, de itt nem az a fő kérdés, hogy hogy most mennyivel még kevesebb lesz mondjuk a csapadékos napok száma, vagy vagy az őcsapadék igazából nem sokat jelent, hiszen nem sokat csökkent összesen eddig úgy hosszú átlagokban nézve a csapadék.

[00:15:31]Bár ez most az utolsó pár év nekem nagyon ijesztő, és itt nagyon el kell gondolkodni szerintem, hogy itt nincs-e valami olyan az ékarati rendszerben, amit ami úgy megváltozott, amit amit amire nem számítottunk.

[00:15:42]De ez most egy másik kérdés.

[00:15:47]Tehát tovább kell menni.

[00:15:47]Mit jelent ez a gazdaságnak?

[00:15:50]Mit jelent ez az emberek egyéni életé, életminőségében?

[00:15:53]Mit jelent ez az egészségben?

[00:15:55]Onnan kezdve, hogy bejönnek olyan ö ö vektorok, tehát olyan betegséghordozók, amik eddig nem voltak jelen, de nem csak emberi egészséghordozók, hanem kártevők, gazdasági kártevők vagy mezőgazdaság kártevők az erdőinkre, maradék erdőinkre már amúgy is szenvednek, még esetleg kártevőkkel.

[00:16:16]Tehát én azt gondolom, hogy erre sokkal több figyelmet kellene és sokkal több kutatást kellene erre a a a továbbgyűrűző domino effektus révén tovább gyűrűző hatásokra, ráadásul az együtt hatásokra, mert az éghaváltozás sosem egy egyedül hat, hanem többi hatások.

[00:16:34]És muk az IPCC, aminek én vagyok az alelnöke, ez az égkletváltozási kormányközi testület, még mi is elkövetjük azt a hibát, hogy megállunk ezeknél a meteorológiai hatásoknál.

[00:16:45]Nem azt kell tovább ninni, hogy jó, akkor ez mit jelent a GDP-re?

[00:16:50]Mit jelent az életminőségre, az egészségre?

[00:16:52]Nem csak a halálozásokra, hanem az életminőségre vállalható életkorra.

[00:16:58]Pandémiák bőven okozhat egyszerre több dologgal együtt gyakorott, egyre gyakorabban előforduló pandémi, tehát összefoglalom nehéz megmondani, mire számíthatunk, de azt félek tőle, hogy sokkal rosszabbra, és nem tudjuk pontosan, miért nem tudjuk.

[00:17:14]Nem csak azért, mert nincs kutatás, azért sem, mert nem volt ilyen.

[00:17:18]Általában honnan tudjuk megmondani azt, hogy hova megyünk?

[00:17:22]Onnan, hogy megnézzük a múltból, hogy mi volt akkor, amikor mondjuk ugyan utoljára olyan volt az éghajlat.

[00:17:27]Már most 125000 évvel visszaforgattuk a Föld geológiai óráját.

[00:17:35]Tehát 125000 éve nem volt olyan meleg a földön, mint most.

[00:17:40]Most azt kérdezted, hogy mondjuk 5-10 év múlva, öt év múlva még nem lesz, nem feltétlen lesz ö annyival rosszabb, hiszen öt év alatt a változékonyság az jobban érvényesül egy öt éves távon, mint mint az éghajlatváltozás, de egy 20 éves távon már nagyon jelentősen látszanak a folyamatok.

[00:18:02]És nem tudjuk, mert nem tudunk visszanézni, hogy mi volt.

[00:18:03]És ráadásul az volt a baj, folyamatosan látjuk az IPC és mindig alábecsüljük a hatásokat sajnos baj szempontjából.

[00:18:11]Miért?

[00:18:11]Azért, mert fogjuk, fogjuk a vonalzót, megnézzük, hogyha eddig ennyi baj volt, akkor tovább akkor ennyi baj lesz.

[00:18:18]Nem, nem lineáris.

[00:18:21]Ö ö mert eddig tudtunk alkalmazkodni, mert még egy más5 fokon belül még azon az ónán belül voltunk, amihez eddig tapasztaltunk, hogy innentől kiléptünk a biztonságos zónából, és egyre több ilyen együtthatás, úgyhogy nehéz megmondani, hogy mik lesznek a hatások de az, ami most van, az mind jóval rosszabb szinten.

[00:18:45]Most egy picit belementél abba, hogy hogyan gondolkoznak a klímakutatók, és erről is szerettelek volna kérdezni, hogy hogy volt egy interjúd az ATV-n, ahol arról beszélte, hogy ez egy nagyon gyorsan változott terület, és lehet, hogy ami három éve igaz volt, az most már egyáltalán nem igaz.

[00:18:59]És be akartam hozni egy 2019-es előadásodat, ahol azt mondtad, hogy a te generációd csődöt mondott a klímaválság kezelésében.

[00:19:07]Ezt most hogy látod?

[00:19:10]Vagy egyáltalán ez egy generációs kérdés?

[00:19:12]Hát mindenképpen generációs kérdés, de én szerintem nem azt mondtam, hogy a klímaváltozás kezelésében mondtunk csődöt, mert én azt gondolom, hogy igenis azért azért azért szerencsére elég sokat elértünk, ha még mind messze is vagyunk.

[00:19:25]Én azt gondolom, hogy kommunikációban mondtunk csődöt.

[00:19:26]És az pont ez, amiről az előbb beszéltem, hogy hogy mindig megálltunk ott, hogy most mennyivel több lesz a hőmérséklet, vagy vagy mennyivel, hogy alakul a csapadék.

[00:19:39]Ott is általább az állatagokról beszéltünk, vagy vagy most olvadnak a greccserek.

[00:19:44]Hát most jó, de most itt Magyarországon vagy a jégsapka most ez mit jelent, vagy hogy a jeges macik?

[00:19:49]Sokáig ugye erről szólt az éghajlatváltozás, és nem arról, hogy drágább lesz a kenyér, mert már láttuk 2022-ben, hogy a pékuk milyen durván Magyarországon volt az egyik legmagasabb élelmiszerinfláció a világon.

[00:20:02]Azután igaz, hogy más is belejátszott, ugye az orosz-ukrán háború és így tovább, de ezt kell látni, hogy mindig az éghallatváltozás az egyéb problémákat erősíti föl.

[00:20:14]De bizony én biztos vagyok benne sajnos, hogy az élelmiszerárak nagyon hamar el fognak kezdeni elszaladni Magyarországon.

[00:20:23]Azt is látjuk, hogy az Alföldön ugye, hogy lemennek a lementek a a természhozamok.

[00:20:28]nagyon ijesztőt.

[00:20:28]A múlt héten hallgattam Sipos gazda egy előadását a a körülöktük levő ö gazdálkodók tapasztalatáról.

[00:20:38]Tehát összességében azt gondolom, hogy hogy a hogy a kommunikációnkban mondtunk csődöt, mert nem az emberekhez beszéltünk.

[00:20:48]Előbb-utóbb például nem lesz téli olimpia, vagy nagyon hamar el kéne engedni a téli olimpiát.

[00:20:53]A nyári olimpiát viszont át kell tenni télre.

[00:20:55]Ö csak most ez egy példa, de hogy hogy ilyenekről kell beszélni, hogy mi lesz a kenyérárával, mi lesz a focibb-vel mi lesz a munkahelyekkel mi lesz a GDP-nkkel, mi lesz a fejlődésünkkel, ha erre fordítottuk volna jobban a figyelmet, hogy ezeket sokkal jobban számszerűsítsük, sokkal jobban, én azt gondolom, hogy a döntéshozók is jóval jobban, és nem csak a gazdasági, vagy nem csak a politikai, de a gazdasági döntést hozzók, és jóval jobban jobban odafigyelnénk, mint arra, hogy most hány fokkal lesz melegebb és így tovább.

[00:21:31]Tehát én azt gondolom, hogy ebben mondtunk csődöt.

[00:21:32]Megoldásban szerencsére azért mondom, hogy nem nem oldottuk meg messze a problémát, de van egy párizsi megállapodásunk.

[00:21:38]Ez egy világtörtén jelentőségű megállapodás.

[00:21:41]soha semmilyen olyan tömegmészlás, olyan emberirtás, olyan olyan világháború, olyan gazdasági csőd nem volt, ami ennyi [torokköszörülés] államfőt, 140 államfőt egytető aláhozott volna, és ahol egy olyan megállapodás, globális megállapodás született volna, ami messze a akkori tudomány elész alatt, hogy másfél fokon kell megállítani a globális felmelegedést, és pillanatokon belül ratifikálta, vagyis törvénybe iktatta az egész világ.

[00:22:10]szinte az egész világ.

[00:22:12]Tehát azt gondolom, hogy hogy a keretek megvannak.

[00:22:15]Elég sokat tettünk is.

[00:22:17]Tehát azt gondolom, hogy igenis részben jó irányba megyünk, tehát ezért nem mondtunk feltétlenül csődöt.

[00:22:24]De az biztos, hogy még sokkal többet kell tennünk.

[00:22:26]És ilyen szempontból, hogy igenis generációs kérdés, hiszen a legtöbb döntéshozó, akár gazdasági, akár politikai döntéshozó, aki eldönti, hogy mibe invesztálunk, hogy mi azok nagy része már vagy már nem lesz olyan sok évtizedig itt, hogy azt gondolja, hogy hogy rá ez nem adhat annyira, vagy vagy és vagy elég jó módul ahhoz, hogy azt gondolja, hogy ő úgy is megvédi magát és a családját.

[00:22:52]Tehát őt nem érinti ez a dolog, mert megvan a biztosítása, nyáron elmegyűvös helyre nyaralni, bekapcsolja a légkondit, ha drágább a kenyér, megveszi drágábban, és így tovább.

[00:23:00]Tehát ő nem fél, mert ő magát meg tudja védeni.

[00:23:06]Régen mintogyha az lett volna a főmondás, most sokat beszéltünk az alkalmazkodásról és picit ennek az ellentmondásáról kérdeznélek, hogy régen mintogyha az lett volna a fő mottó, hogy kevesebbet kell fogyasztani, most pedig mintha egyre inkább az alkalmazkodás irányába menne el a kommunikáció.

[00:23:19]meg abba az irányba, hogy hogy hogy a technológia az meg fog oldani tulajdonképpen mindent.

[00:23:27]És ezzel kapcsolatban azon gondolkoztam, hogy arról mit gondolsz, hogy hogy a kapitalizmus az alapvetően mennyire lesz gátja, vagy mennyire lesz az elhozója a megoldásoknak?

[00:23:39]Fú, hát ez ez majdnem, hogy egy jövön alulióli kérdés.

[00:23:42]Ez egy nagyon nehéz kérdés, amin nyilván a tudomány is rengeteget [torokköszörülés] rengeteget vitatkozik.

[00:23:47]Tehát a kérdés elejéről nem gondolom, hogy ez csak most jött föl, hogy hogy a technológiá a megoldás, hiszen ma sajnos maga az IPCC is, vagy az éghallatváltozási kormányközi testület, főleg csak a technológiai megoldásokatkal foglalkozik, hiszen marha kényelmes lenne, hogy igazából nem kellene mást csinálnunk, mint mondjuk kicsavarni a villanykörtét és becsavarni egy hatékonyabbat, vagy vagy lecserélni a már ez se könnyű, de mondjuk lecserélni a szénerőművényiket, mondjuk nap és szénerő őműre.

[00:24:17]Ha ezzel meg lehetne oldani, akkor azért akkor azért így nem kéne belemászni az emberek életébe.

[00:24:25]Akkor észre se kéne az embereknek talán venni, hogy hogy igazából megoldjuk ezt az egész kérdést.

[00:24:29]Sajnos nagyon úgy tűnik most már néhány évtized alatt, annak ellenére, hogy minden előrejelzésnél jobban sikerült elterjesztenünk azokat a technológiákat, amikről tudjuk, hogy a megoldást jelentik a mérséklés szempontjából.

[00:24:45]Ennek ellenére nem sikerül kiváltanunk a a dolognak a az okát, mert ugye mi okozz egész történetet, amiről itt beszélgetünk.

[00:24:54]Az olaj, a szén és a gáznak az égetése főleg.

[00:24:56]Más is, de azért ez ez ez a lényeg.

[00:24:59]Tehát ezt kéne így valahogy így kivezetnünk, elfelejtenünk, nyugdíjaznunk.

[00:25:06]Annak ellenére, hogy ahit már említettem, hogy ilyen ilyen világsikeresen Magyarországon is, de világszerte hihetetlen módon sikerült elterjesztenünk a megújó energiákat.

[00:25:14]És a világ legnagyobb részén a legolcsóbb energiaforrása, napenergia például.

[00:25:21]Ennek ellenére nem igazán sikerült kiszorítanunk a megújókat.

[00:25:23]Miért?

[00:25:23]Azért, mert egyre több, egyre éhesebbek vagy egyre nagyobb az energiahségünk.

[00:25:28]Tehát az energiaégségünk jobban nő, mint amennyire tudjuk skálázni, vagy tudjuk föl egyre elterjeszteni a megújó energiaformákat.

[00:25:37]Tehát ez ez vezetne oda, ami a kördésed elején volt, hogy hú, a fogyasztás visszafogása.

[00:25:41]De én nem én nem gondolom, hogy igazából bármikor bárki nagyon komolyan mondta, hogy a fogyasztást kéne visszafogni.

[00:25:49]Nem igazán tudom, hogy nem nem a fogyasztást kell visszafogni.

[00:25:54]A fogyasztást nem tudjuk visszafogni.

[00:25:55]Miért?

[00:25:55]Ha valakinek van x keresete, most azt gondolj, hogy jó, nem veszem meg ezt, mert akkor most tök rendes vagyok a klíma szempontjából, de ha elköltöm a pénzem, akkor akkor ugyanott vagyok, hiszen minden egyes forint, amit elköltünk, valamilyen klímahatással van.

[00:26:11]Tehát abz az egyetlen eset, a fogyasztás igazi visszafogásá, ha mondjuk jótékony célokra fordítom, és akkor is megvan a klímahatás, de akkor legalább a szociális hatás vagy egyéb hatás tehát egy egy igazságossági hatás van, tehát csak a fogyasztást csak úgy tudnánk visszafogni, ha összesebben összesen kevesebb összkeresetet adnánk az embereknek, amit ami azért egy nagyon kérdéses dolog.

[00:26:37]Tehát itt nem a fogyasztás visszafogása inkább, és az ez az én kutat főkutatási területem is már több évtizede, hogy hogyan tudjunk úgy jobban élni, hogy igazából kevesebb energiából, kevesebb anyagból, kevesebb vízből és mégis jobban éljünk.

[00:26:52]Tehát igazából az energia az anyag és a vízfogyasztást kéne úgy visszafogni, hogy közben tényleg még növeljük az életminőséget.

[00:27:01]De akkor visszatérve a kérdést, lényegre, a kapitalizmus nagyon nehéz kérdés.

[00:27:05]Én félek tőle, hogy a kapitalizmus jelen formájában nem igazán fogjuk tudni megoldani ezt a ezt a problémát.

[00:27:12]És itt most nem ez nagyon nagy baj, mert akkor ilyenkor majd így kineveznek ilyen antikapilista vagy kommunista, vagy nem tudom minek, ami egyáltalán nem így van.

[00:27:24]Mert én nem én nem látom az alternatívát, tehát azért nem mondom, hogy most azonnal váltsuk le a kapitalizmust, mert még nem dolgoztunk ki alternatíván, de ezt igenis látni kell, hogy az a növekedés függő kapitalizmus, ami most van, abban tényleg nagyon nehéz megoldani.

[00:27:40]Tehát amíg mind még a nyugdíjrendszerünk, mind az egész tőzsdénk, mind gyakorlatilag az összes nagy cégnek a a megléte azon múlik, hogy jövőre többet kell eladni, mint idén.

[00:27:56]Ez így nem megy, hiszen abba kell belegondolni, hogy ez arról szól, hogy hogy már már nem feltétlenül a jólétünket növeli, mert az, hogy egy ha mindenkinek ott van a hűtőszekrénye, akkor a hűtőszekrénygyár hogy tud jövőre többet eladni, mint tavaly?

[00:28:11]úgy, hogy olyan hűtőszekrényeket ad el, amik minél hamarabb tönkremennek, vagy kitalál valami olyan extrém divatot, hogy hogy ciki legyen az előző hűtőszekrény, vagy meg el megoldja, hogy javíthatatlan legyen az a hűtőszekrény.

[00:28:25]És tényleg akkor akkor nekünk erre gyakrabban kell megvennünk azt az új hűtőszekrényünk.

[00:28:30]A nagy nagy szüleink hűtőszekrénye még valószínűleg amúgy mindig működne, ha nem dobtuk volna ki.

[00:28:35]Tehát biztos, hogy jobban élünk ettől.

[00:28:39]tényleg többet keresünk és tényleg többet vásárolunk, mert sokkal gyakrabban költjük azt a pénzt gyűjtőszekrén, de nem jönünk jobban.

[00:28:46]Tehát a kapitalizmusnak ez a az abszolút növekedés függő változata én azt gondolom, hogy már kevesebb jóllétet ad az életünkhöz mint az, hogy hogy egy ilyen fogyasztógépek és pénzkereső és fogyasztógépek lesz vagyunk.

[00:29:06]Én azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne az első lépésnek például munkaidőt csökkenteni, vagy legalábbis úgy növekedni, hogy inkább jobb egyensúlyt, munkaidő és szabadidő egyensúlyt kialakítani a hallgatók és nézők közül, akik így kicsit többet keresnek.

[00:29:21]Biztos, hogy többen vannak, akik azt mondják, nagyon szeretnék többet ö foglalkozni a hobbimmal, többet szeretnék a gyerekemmel játszani, az édesanyámmal beszélgetni, a szomszéddal beszélgetni, vagy csak ülni és nézni ki a fejemből, vagy nem tudom, tehát pihenni, nem stresszelve lenni.

[00:29:40]Azt gondolom, hogy hogy de nem lehet, mert akkor már nincs olyan nagy növekedés, akkor már az egész minden ország politikusa is joggal.

[00:29:51]Tehát én nem én nem azt várom egy kormányzattól sem, hogy most akkor holnap azt mondják, hogy holnaptól nincs gazdásági növekedés.

[00:29:56]Nem tudjuk ezt meglépni, mert mert mert ez nyilván egy bukó terv, de én azt gondolom, hogy egyre fontosabb, hogy ezzel mindenki tisztában legyen jelenlegi rendszertől nem igazán élünk jobban, és valamit kell csinálni ebből kilépni.

[00:30:09]Vannak nagyon jó közgazdász kollégáim, akik itthon is ezzel foglalkoznak.

[00:30:13]Ennek ellenére én még nem látom tőlük se azt a megoldást, amire azt tudnám mondani, hogy igen, akkor most ezt hagyjuk abban, ami most van.

[00:30:21]Diána, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[00:30:22]Várunk máskor is.

[00:30:23]Köszönöm a meghívást.

[00:30:29]Folytatjuk az adást Csárnos Dórával és Filippov Gáborral.

[00:30:31]Sziasztok.

[00:30:32]Szervusz.

[00:30:33]Szia.

[00:30:34]Kezdjük egy szemléltetéssel.

[00:30:34]Készültetek egy ábrázolással arról, hogy aki szerint még mindig természetes ingadozást látunk globálisan az éghajlatban, annak hogyan érdemes szemléltetni?

[00:30:43]Úgyhogy ezt először nézzük meg.

[00:30:47]Igen, ez nekem a a kedvenc áborám arról, hogy a globális felmelegedés az tényleg tényleg valóságos.

[00:30:52]Itt azt fogjuk látni, amikor elindul az animáció, hogy a világ összes országában hogyan változott az átlaghőmérséklet a sok éves átlaghoz képest az elmúlt 40 évben.

[00:31:04]Úgyhogy el is indíthatjuk a az animációt.

[00:31:07]Azt látjuk, hogyha a sok éves átlaghoz képest az adott év hidegebb volt, akkor kék kör jelenik meg az ország neve körül.

[00:31:16]Hogyha melegebb volt, akkor pedig piros.

[00:31:20]És azt látjuk, hogyha haladunk előre a 20.

[00:31:24]században, és egyre nőnek a kibocsátásaink, az ipari forradalom óta ugye egyre nagyobbak a nagyobb energiafelhasználással, kibocsátással, eltűlnek a kék kilengések, tehát a hideg kilengések, és egyre nagyobb, egyre rendszeresebb, meleg kilengések lesznek.

[00:31:38]És egészen odáig jutunk, hogy 2017-re, de igaziból tovább folytatódott a trend egészen mostanáig.

[00:31:46]mindenhol bepirosodnak ezek a ezek az országok.

[00:31:51]Ezek egyébként a NASA adatai.

[00:31:51]Ebből látszik, hogy a a globális felmelkedés az valóban egy mért, nem egy nem egy kitalált érzésre mondott dolog, hanem ez tényleg tényleg történik mindenhol a a bolygónkon.

[00:32:04]Úgy érzitek egyébként, hogy ezt még mindig tudatosítani kell az emberekben?

[00:32:07]Szerintem maximálisan.

[00:32:07]Én emlékszem, amikor a 2000-es évek elején egyetemre jártam, és akik tanítottak nekünk ilyen témákat, ökopolitikát és hasonlókat, mindig azt próbálták a fejünkbe súlykolni, hogy ne használjuk azt a kifejezést, hogy környezetvédelem, mert amikor klímaküzdelemről beszélünk, vagy klímaválsághoz való alkalmazkodásról, akkor nem a környezetet próbáljuk megvédeni igazából, hanem saját magunkat, tehát a saját életünkről és a saját jólétünkről van szó.

[00:32:35]És ennek kapcsán érdemes egy szerintem félreértést eloszlatni, hogyha valaki egy kicsit utánanéz, akkor rájön arra, hogy hogy Magyarország a világ összes károsanyag kibocsátásának nagyjából az 1zerrelékét adja.

[00:32:46]Tehát hogyha holnap ne adj isten Magyarország eltűnne a térképről, az a klímaküzdelem szempontjából globális szinten nem sokat osztana vagy szorozna.

[00:32:54]De amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak érdemes nagy figyelmet fordítani arra, hogy hogyan csökkenti a károsanyag kibocsátásait, hogyan alkalmazkodik a változó klímához, akkor akkor magunkat akarjuk megvédeni, a saját jövőnkbe fektetünk bele, a saját gyerekeinknek az életminőségébe fektetünk bele.

[00:33:12]És szerintem ez még nem ment át annyira.

[00:33:13]Látszik az, hogy a az effektív klímatagadóknak az aránya az minimálisra csökkent az elmúlt 20 évben.

[00:33:20]Tehát 25 évvel ezelőtt mondjuk még sokkal rosszabb volt a helyzet.

[00:33:22]Ma mondjuk lehet, hogy olyan 5%, aki nem hisz a klímaváltozásban, és még van néhány százalék, aki azt gondolja, hogy ennek semmi köze az ember tevékenységéhez.

[00:33:30]De az, hogy miről szól a klímaküzdelem, vagy miről szól a klímaváltozás, hogy hogyan érinti a saját életszínvonalukat, a mi életszínvonalunkat, a tekintetben szerintem nagyon-nagyon sok munkánk van még a kommunikáció tekintetében.

[00:33:45]Az átalás kapcsolatban az egyik legfőbbtelen láthatóbb probléma az az, hogy rövid távon úgy tűnik, mint ami egy drága dolog, és csak hosszú távon látjuk meg, hogy hogyan hogyan térő meg.

[00:33:55]Szerintetek hogyan lehet egy, hogy akár Magyarország ott nézve, akár globálisan, hogyan lehet társadalmilag végigvinni akármilyen átállással kapcsolatos kezdeményezést?

[00:34:07]Szerintem nagyon fontos lenne, hogy ne a kommunikáció az ne folyton arról szóljon, hogy mi mindenről kell lemondanunk, hogy milyen áldozatos munkáról beszélünk, satöbbi.

[00:34:14]Egyrészt szerintem sokkal többet kellene arról beszélnünk, és ilyen szempontból nagyon jó volt szerintem az előző blokk, hogy mit veszíthetünk, és nem a távoli jövőben valamikor 2070-ben, hanem idén meg tavaly, meg a következő évben.

[00:34:27]És legalább ennyire fontos, hogy beszéljünk a klímaválságban rejlő lehetőségekről is.

[00:34:33]Tehát nagyjából a 2010-es évek óta azért látjuk, hogy ez az egész történet, ez átalakítja az egész világgazdaságnak a működésében, a hétköznapi életünket és a közlekedéstől az ipari termelésen át a szabadidőnk eltöltéséig.

[00:34:46]És mint minden ilyen nagy fokú átalakulás a történelemben, ez is egy olyan történet, ahol számít az, hogy melyik ország ér oda előbb a jövőbe egy új világgazdasági rendnek a a körülményei közé, és melyik az, amelyik követő üzemmódot folytat.

[00:35:00]És hát tekintetben szerintem nagyon fontos lenne az, hogy beszéljünk arról sokat, hogy Magyarország számára nem egy ilyen EU-s vagy ENS megfelelési kötelezettségről van szó, amit így mindig a számok kozmetikázásával érdemes a minimumra csökkenteni, hanem arról van szó, hogy amellett, hogy a saját életminőségünket óvjuk és a saját jólétünket próbáljuk növelni, amellett számít az, hogy az Európai Unión belül mi a gyorsan érkezők közé fogunk-e tartozni, és lesz-e arra lehetőségünk, hogy jó pozíciókat foglaljunk el az átalakuló egyes gazdasági szektorokban.

[00:35:32]Erről szerintem sokat kellene beszélni.

[00:35:34]Ebben nagyon nagy szerepe van egyébként a mindenkori kormányzati kommunikációnak, és nagyon nagy szerepe van a vélemény formáló szélesebb rétegeknek is.

[00:35:42]Igen.

[00:35:42]És több 10000 emberi élet.

[00:35:42]Én ezt szeretném újra kiemelni, amit Diána is mondott a az előző részben, hogy csak a mostani két hetes hőkupola hatására Európában nagyjából 20000 többlet halálozást regisztráltak a hőhullámok hatására.

[00:36:04]egyre öre többlet halálozást ö kell sajnos elszenvednünk, és ez az emberi élet szempontjából is egy katasztrofális dolog, de hogyha hogy hajlamosak vagyunk nem figyelembe venni a a rövidtávú előnyeit az átállásnak, illetve a rövidtávú költségeit, tehát ha az emberi életekről megpróbálunk gazdasági nyelven beszélni, amit én nem szeretek, de próbáljuk meg úgy úgy átalakítani, Akkor hogyha belegondolunk, hogy ennek a több 10000 szűs többlethalálozásnak milyen hatása van az egészségügyi ellátórendszerre, milyen plusz terhet terhet rú a költségvetésre, milyen GDP kiesést okoz, akkor ez versenyképességi és gazdasági szempontból is egy egy veszteség.

[00:36:56]És ahogy Gábor is mondta, az, hogy kiér oda előbb a zöld jövőbe, annak igenis egy nagyon erős gazdasági jelentősége is van.

[00:37:06]Ugye van ez a 2050-es klímasemlegességi cél, amiről a hallgatók hallottak vagy nem hallottak.

[00:37:13]Az a lényeg, hogy hogy eköré eköré igazítjuk a különböző klíma klímapolitikai intézkedéseinket.

[00:37:18]De nagyon fontos, és itt is szeretnék ráerősíteni arra, amit Diána mondott, hogy ezek nem ez nem egy lárpurlár cél, amit kitalált a kíróasztal mögött.

[00:37:27]Ennek a célnak az a lényege, hogyha törekszünk a 2050-es klímasemlegességre, akkor egyszerűen egy élhetőbb világ, egy élhetőbb Magyarországot alakítunk ki.

[00:37:36]És az egyensúly intézetnek a a kibocsátáscsökkentési pályákra tett javaslatainál mi úgy hívtuk, hogy ugye nem mindegy, hogy 2050-es klímasemlegességhez hogy jutunk el, hogy az elején csökkentünk sokat és a végére már kevesebb munka jut, hogy az elején el el elazsáljuk, és utána a végén végén van több munka.

[00:38:00]Ezt mi orrnehéz vagy farnhéz pályának pályának hívjuk.

[00:38:05]És ha ha a far nehéz pályát választjuk, amelyikel halasztjuk, halasztjuk, halasztjuk az intézkedéseket, akkor sokkal több feladat jut a végére.

[00:38:15]Ez ha félretennénk a az erkölcsi kérdéseket és a felelősségünket [torokköszörülés] a jövő generációkkal szemben, de miért tennénk félre?

[00:38:27]Ez még akkor is egy komoly probléma, mert gazdaságilag is sokkal drágább lesz, és a társadalmi költsége is sokkal magasabb lesz annak, hogyha halogatjuk és a végére hagyjuk ezeket a ezeket a a kibocsátás csökkentéseket.

[00:38:40]És ennek gazdasági előnye is van, hogyha hamarabb végezzük el.

[00:38:46]Hadd hívjam fel a figyelmet nagyon röviden egy érdekes ellenmondásra, egy adatra.

[00:38:50]Néhány évvel ezelőtt készült egy felmérés, amelyből kiderült, nemzetközi felmérés volt, volt magyarlába is.

[00:38:56]Kiderült belőle, hogy a magyaroknak nagyjából a 95%-a azt gondolja, hogy az államnak dolga van a klímaváltozásra és be kell avatkoznia.

[00:39:05]De azt is megkérdezték tőlük, hogy ők maguk egyébként hajlandók lennének-e a fogyasztásukból, életszínvonalukból lejjebb adni környezetpolitikai célok érdekében.

[00:39:13]És itt a magyaroknak több mint a kétharmada mondta azt, hogy nem.

[00:39:18]Tehát úgy szeretnénk valamilyen változást, vagy vagy egy egy élhetőbb jövőt, hogy azért áldozatokat nem akarunk hozni.

[00:39:25]És ez nagyon jól rámutat arra, hogy ma az ilyen klímapolitikai diskurzusok Magyarországon még mindig megrekedtek abban, hogy miről kell lemondanunk, és mivel lesz rosszabb az életünk azért, hogy megmentsük a klímát meg a meg a földbolygót.

[00:39:36]És nincsen benne az emberek tudatában az, hogy itt igazából az a kérdés, hogy hajlandó vagyok-e kontrollált körülmények között lemondani, vagy megváltoztatni valamennyire az életmódomat.

[00:39:46]annak érdekében, hogy 10, 20-30 éven belül ne kényszerhatására radikálisan kelljen leadnom az életszínvonalamat.

[00:39:55]És ez egy nagyon érdekes ellenmondás, hogyha most azt néznénk, hogy a következő évtizedben egy mindenkori magyar kormánynak hogyan érdemes erről a kérdéskörről beszélnie, szerintem egyrészt nagyon fontos előtérbe helyezni azt, hogy itt nincsen választási lehetőség, vagy kontroll alalattal tartjuk a dolgot, vagy sokkal radikálisabban, sokkal nagyobb mértékben fog csökkenni az életszínvonalunk.

[00:40:12]És szerintem nagyon keveset beszélünk arról, hogy hogyan kommunikálhatnánk az eddig elért eredményeket.

[00:40:18]Mindig a 2050-es klímasemlegességi célt tartjuk a szemünk előtt és azt, hogy ez milyen messze van, és mennyi áldozatot kell hozni érte.

[00:40:25]De arról nem szoktunk beszélni, hogy mondjuk csak az elmúlt bő fél évtizedben mennyit sikerült egyébként csökkentenünk a kibocsátásainkól.

[00:40:33]Ez nagyjából ilyen 15% volt csak 2019 20 óta.

[00:40:35]Tehát azt is meg lehetne mutatni az embereknek szerintem, hogy a az úgynevezett áldozatvállalásnak azért vannak kézzel fogható eredményei, és látszik az, hogyha egy picivel többet teszünk, akkor mennyivel gyorsabban tudunk haladni a kitűzött cél felé.

[00:40:51]Igen.

[00:40:51]Én Diána említette a magyarországi naenergia felhasználatot, mint egy ilyen kellemes csalódást ilyen szempontból.

[00:40:58]Nézzünk egy-két konkrét példát, ami az egyensúly intézet javaslatai között szerepel.

[00:41:02]az épületekkel és a városokkal kezdenénk, hogy ezeket hogyan lehetne, vagy hogyan kellene tulajdonképpen átalakítani.

[00:41:10]Ha jól értem, ez egy hangsúlyos elem a javaslataitok között.

[00:41:12]Miért miért ennyire fontos az épületállománynak a felújítása?

[00:41:17]Hol tartunk benne és mit kéne elérni?

[00:41:20]Én szeretném újra fölhívni a figyelmet a hőhullámos napok számának a az alakulására.

[00:41:24]Hoztunk erről erről egy ábrát, ami azt mutatja, hogy Magyarországon 1900 óta hogyan alakultak a hőhullámos napok, hogyan alakult a hőhullámos napok száma.

[00:41:34]Ez az ez az olyan napokat jelenti, ahol a napi átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°.

[00:41:42]Most azt látjuk, hogy van egy növekvő trend a vizsgált [torokköszörülés] periódusban három ilyen hőhullámos napról átlagban 12 napra nőtt a a hőhullapos napok száma, de ez így talán nem tűnik annyira extrémnek, de egyébként a 2024-es adat az mondjuk egy 36 hőhullámos napot napot mutat.

[00:42:05]És ahogy Diána is mondta, amikor lineáris trendeket húzunk különböző természeti jelenségeknél, akkor azért egyáltalán nem biztos, hogy nem exponenciálisan fog fognak ezek növekedni.

[00:42:20]A hőhullámmal érintett napok száma nő Magyarországon és az épületeinkben töltjük nyilván az életünknek egy jelentős részét, vagy azért, mert ott ugye ott lakunk, vagy azért, mert ott dolgozunk.

[00:42:31]És az épületekről tudni kell, hogy ha a végső energia felhasználását nézzük Magyarországnak, illetve ha az üvegházhatású gázkibocsátásokat nézzük Magyarországon, akkor nagyjából 30-40% az épületeinkhez kapcsolódik.

[00:42:45]Miért fontos ez?

[00:42:47]És akkor itt egy ilyen kis statisztikai kis zárójelet szeretnék mondani, hogy nagyon sokféleképpen lehet nyilván tartani és tartják nyilván az üvegháztatású gázkibocsátásokat, meg az energiafelhasználást attól függően, hogy hogy termelik vagy fogyasztják és melyik oldalról nézik.

[00:43:02]De nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy 70%-a az üvegháztatású gázkibocsátásoknak nagyjából valahogy az energetikához kapcsolódik.

[00:43:10]És hogyha megnézzük a végfelhasználás részét, akkor meg az épületeinkhez kapcsolódik nagyon nagy része az üvegházatású gázkibocsátásoknak és a és a az energiafelhasználásnak.

[00:43:23]Tehát ha az épületeinket felújítjuk, akkor egyrészt van egy kibocsátáscsökkentési potenciál benne és csökkenteni tudjuk az energiafelhasználásunkat is.

[00:43:33]Másrészt viszont itt van egy nagyon komoly alkalmazkodási lehetőség.

[00:43:37]Ez egy ilyen winwin, sokszorosan nyertes terület, ahol alkalmazkodni is tudunk, kibocsátást csökkenteni, energiafelhasználást csökkenteni, ami az energiabiztonságot növeli, illetve egyébként a gazdasági fellendüléshez is hozzájárulunk azzal, hogyha az építőiparnak munkát adunk azzal, hogy hogy felújításokat felújításokat támogatunk.

[00:43:57]Tehát gondoljunk csak bele, hogy hogy milyen egy hőhullámos napon egy szigetelt épületben [torokköszörülés] dolgozni vagy élni, és amikor a nem tudom a a hoz hozzáragad a lábunk az üléshez és szakad rúgunk a víz, és nem bírunk koncentrálni, vagy milyen az, amikor ez az épület épület szigetálva van?

[00:44:18]Tehát [torokköszörülés] az épületekben nagyon nagy lehetőség van.

[00:44:23]És az is fontos, hogy itt megint egy versenyképességi meg gazdaságfejlesztési részt, hogyha nézünk, hőhullámok miatt egyre többen fogják a klíma klímát beszerelni, klímát bekapcsolni.

[00:44:37]De milyen jó lenne, hogyha nem ez lenne a rögtön az első lépés, akkor legyenek legyenek szigetelt házaink, amik amelyek tovább tartják az elviselhető hőt.

[00:44:47]Akkor már legyen hűtőfűtőklímaendszerünk, ami a fűtésrendszerünk korszerűsítéséhez is hozzájárul.

[00:44:54]Tehát egy csomó olyan dolgot lehet egy átgondolt épületfelújítási, hosszú távon kormányzati ciklusokon átívelő épületfelújítási programmal elérni, ami ami gazdaságilag is jó, és ebbe a winwin konstrukcióba belefér.

[00:45:10]És ugye a magyar egy a pénztárcájára érz különösen érzékeny nép, érthető módon, hiszen mi vagyunk az Európai Unió egyik legszegényebb tagállama.

[00:45:16]Ezért fontos szerintem kiemelni, hogy itt nagyon jól megmutatkozik az, hogy nem feltétlenül a jólétünkkel szembenálló törekvés a klímaküzdelem.

[00:45:24]Ugyanis ma annyira rossz hatékonyságú a magyar épületállomány, hogy gyakran a fűtésre fordított energia kétszeresével fűtjük adott esetben az utcákat.

[00:45:33]Tehát elpazaroljuk a pénzünket arra, hogy szig szigeteletlenek, korszerűtlenek az épületeink.

[00:45:38]Tehát, hogyha létezik tényleg tartós rezsicsökkentés, ami hosszútávú és hosszútávon tudja kifejteni a hatását az emberek pénztárcájára, akkor ez tipikusan egy ilyen történet.

[00:45:49]Tehát ebben ha politikusi szemmel nézem a dolgot, akkor már középtávon is óriási haszon tud rejleni, hogyha ilyen módon tudom kimélni az embereknek a pénztárcát.

[00:45:57]És itt még egy fontos szempontra szerintem fel kell hívni a figyelmet, amely minden szektorban tulajdonképpen előjön, és különösen Magyarországon ez érvényes, de európai szinten is bele van építve a klímapolitikába.

[00:46:08]Ez az igazságos átmenetnek a kérdése.

[00:46:10]Tehát a legtöbb szektorban a szegények, az alacsonyan képzettek, a leszakadó településeken élők, nem csuk nem csupán gyakran a legnagyobb kibocsátók, például azért, mert korszerűtlen fűtési technikával kénytelenek, azért, mert nincsen pénzük fűteni, de ők tudnak lenni a legnagyobb elszenvedői is az ilyen típusú klímapolitikai beavatkozásoknak.

[00:46:31]Tehát, hogyha politikai szemmel nézem a dolgot, ugye ott nem csak az a cél, hogy elérjük a klíma semlegességet, hanem az is cél, hogy ennek ne a szegények legyenek a legnagyobb vesztesei.

[00:46:41]És tipikusan az épületszektor az, ahol egy nagy költségigénye van a korszerűsítésnek.

[00:46:46]Tehát itt például már láthatjuk azt, hogy az államnak az egy kiemelt feladata, hogy akinek nincsenek saját anyagi lehetőségei, azokat a finanszírozás átalakításával, kedvezményes hitelekkel, állami támogatásokkal ösztönözze arra, hogy az ilyen típusú felújításokban részt tudjon venni.

[00:47:02]És majd ha más szektorokról beszélünk, ott is ez a kérdés, ez fel fog jönni, de ez egy kiemelt prioritás, hogy ne a szegények szenvedjék meg a klímakzelemnek az árát.

[00:47:11]Ugorjunk át a az iparra, mint az egyik, mint arra a szektorra, ami a hazai kibocsátásoknak egy jelentős részét adja, ahogy ezt a korábbi ábrán is láttuk.

[00:47:19]Mi kell ahhoz, hogy a hogy a hazai ipar alacsonyabb kibocsátású lehessen úgy, hogy közben a versenyképességünk az ne sérüljön?

[00:47:27]Alapvetően olyan ipari szerkezetre van szükségünk, ahol racionálisabb az anyagfelhasználás, az energiafelhasználás és és nagyon fontos a vízfelhasználás is.

[00:47:39]Tehát hogyha ezekre oda tudunk figyelni, akkor az már egy ellenállóbb ipari szerkezetet fog nekünk jelenteni.

[00:47:46]Már említettem olyan olyan területeit a a az iparnak, ahol érdemes előremenni.

[00:47:54]Mind tehát minden ami a zöldátállással kapcsolatos, minden, ami az elektrifikációval kapcsolatos, minden ami a az elektromos közlekedéssel, ami az épületek szigetelésével, a korszerű fűtésrendszerekkel kapcsolatos iparágak, ezekbe érdemes érdemes fektetni.

[00:48:10]Tehát a hoz, hogy az Európai Unióban, de hogy Magyarországon is szép magyar szóval élve dekarbonizálni tudjuk a fűtést, tehát alapvetően ugye alacsony kibocsátásúra vagy nulla kibocsátásúra állítani, az nagyon sok hőszivattyúra lesz szükségünk.

[00:48:29]A ez egy olyan piaci szegmens, ahova ahova érdemes érdemes belépni, aktívabban szerepet vállalni.

[00:48:38]Akár, ami a hőhullámok kapcsán mondtam, hogy hogy az emberek bekapcsolják a klímát, mert már hozzászoktak ahhoz, hogy ott van már, aki ugye megteheti.

[00:48:49]Megint nagyon fontos, amit a amit Diána is mondott meg Gábor a a szegénységben élőkről, akik nem tehetik meg, hogy az extrém időjárási eseményekhez ilyen könnyek csatlakozzanak.

[00:48:59]De hogy hogy ha már ha már klíma, akkor az legyen, ha már klímaberendezés, akkor az legyen hűtőfűtő klíma, akkor legyen ez egy ez egy átgondolt fűtésrendszernek a a része, akkor ebbe ebbe belelépni, vagy a villamosenergiahálózatnak a a felújításához szükséges különböző elemek ezekbe ezekbe fektetni.

[00:49:21]Tehát ami ami a zöld átálláshoz kell, kibocsátássökkentési szinten is és alkalmazkodási szinten is, és itt behozom a a vízügyet és a különböző vízmegtartással, vízkezeléssel, vízzel kapcsolatos technológiákba való befektetés.

[00:49:36]Ez is olyan olyan területe lesz az iparnak, ami ami amire lesz lesz kereslet, és ami pedig a egy ilyen általános, nem tudom, általános jó tanács, nyilván a az energiaárak nagyban befolyásolják azt, hogy versenyképese-e az adott iparág.

[00:49:52]Tehát energiahatékonysági beruházások, energia raacionalizálási lépések kellenek minden ipari szektorban ahhoz, hogy fenntartható, gazdaságilag is fenntarthatóak legyenek.

[00:50:05]És azért inkább követelmé lesz.

[00:50:05]Tehát ez egy nagyon jó példa arra, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság hogyan függ össze.

[00:50:10]Igen, rövidtávon költséges, igen rövidt távon a versenyképesség növelését vissza tudja fogni, mint bármilyen beruházás, de hosszútávon az egész világ erre halad.

[00:50:20]Nagyon gyakran szoktunk arról beszélni, szerintem ez is egy kommunikációs hiba, hogy az Európai Unió mintogyha egy ilyen álmodozó kis ilyen burokközösség lenne a világban, miközben a világ elhalad mellettünk, mert őket nem érdekli a környezetvédelem.

[00:50:31]Ez nem igaz.

[00:50:31]A 2010-es évek közepétől kezdve ugye 2015 a párizsi megállapodás, 2019 az európai zöld New Deal, ami elindítja ezeket a konkrétági átalakulásokat, vagy felgyorsítja, számonkérhetővé teszi, de nem szoktunk arról beszélni, hogy egyébként Kanadától Új-Zélandon keresztül Dél-Koreáig számos állam vállalt hasonló klímacélokat, tehát mindenkinek a termelése, közlekedése és más szektorok is ebbe az irányba halad, ami hogyha egy picit előre gondolkodunk, az fogja eredmény zni, hogy szépen lassan, igen, nem olyan gyorsan, ahogy szeretnénk, igen, eltérő tempókkal, de mégis csak el fogunk jutni ebbe az új világrendbe néhány évtizeden belül, ahol egészen egyszerűen, hogyha valaki a nemzetközi piacon versenyezni szeretne, nem csak az uniós, hanem a nemzetközi világpiacon, akkor ezeket a standardokat be kell majd tartania.

[00:51:21]Tehát most borzasztó költségekkel meg nagyon sok nyűgel jár az, hogy az ipart át kell alkítani, de ez tényleg a jövőbeli versenyképességünknek a az egyik legfontosabb feladata.

[00:51:29]Igen, bár teszem hozzá a mondjuk az energiahatékonyság az meg pont olyan, ami eléggé gyorsan meg is tér itt az ábrán látszik még, hogy a szállítási és a közlekedési szektor szintén nagy kibocsátó.

[00:51:41]Mennyire könnyen vagy nehezen zöldíthető a közlekedési szektor szerintetek?

[00:51:48]Igen, itt látjuk, hogy látjuk a különböző szektoroknak a az üvegháztatású gázkibocsátását, és utána pedig a azt, hogy maga a közlekedési szektornak a kibocsátása hogyan alakult az EU-ban és Magyarországon.

[00:51:58]az elmúlt évtizedekben, és nagyon fontos a közlekedési szektorról tudni azt, hogy lényegében ez az egyetlen szektor, ami az elmúlt években, ahol a kibocsátás nőtt.

[00:52:12]Tehát, hogy ez egy ez egy problémás, de nagy lehetőségeket is így magában rejtő rejtő szektor.

[00:52:23]Amit mindenféleképpen a közlekedésben elő kell mozdítani, az egyrészt a közlekedésnek az elektrifikációja.

[00:52:30]Az elektrifikáció az lehet támogatási konstrukciókkal előmozdítani az elektromos autóknak mondjuk a a vásárlását, de itt fölmerül az a az a probléma, hogy akkor beépül-e az árakba, vagy nem épül be az árakba.

[00:52:46]Lehet ezt úgy is motiválni, hogyha az elektromos autózásnak a használatát tesszük praktikusabbá, kényelmesebbé.

[00:52:52]Erre különböző európai országokban is vannak példák a tiszta zónákra, ahol mondjuk egy város, nagyvárosnak a a belvárosába csak elektromos autóval lehet behajtani, vagy az elektromos autóknak a a parkolását olcsóbbá tesszük.

[00:53:16]Erre ugye nálunk nálunk is nálunk is volt példa.

[00:53:18]Tehát vannak ilyen ilyen motiváló tényezők is.

[00:53:20]Ez az ez az elektromos autózás, mint maga a gépjárművek lecserélése, de nagyon fontos az is, hogy akkor fog elterjedni erőteljesebben a az eautózás, hogyha a töltőhálózat is megfelelően rendelkezésre áll.

[00:53:37]Ebben szerintem még nagyon sokat szerintem még nagyon sokat kell kell fejleszteni Magyarországot, hogy hogy praktikus is legyen elektromos autóval közlekedni.

[00:53:49]Ami még a közlekedési szektorhoz kapcsolódva nagyon fontos a közösségi közlekedésnek a fejlesztése.

[00:53:56]Itt is a városfejlesztésnek, a 15 perces város városoknak a kialakítása, hogy legyenek zöld folyósók, ahol lehet gyalog vagy mikromobilitási eszközökkel közlekedni.

[00:54:08]ne legyünk rákényszerítve az arra, hogy arra, hogy autóba üljünk ahhoz, hogy elintézzük a a bevásárlást, a munkábamenést, az orvoshoz menést, az óvodába vitelt satöbbi.

[00:54:16]Tehát ez is ez is egy olyan olyan területe, ami ami ami segíti a kibocsátáscsökkentést.

[00:54:28]És itt ugye a szokások megváltoztatásáról van szó, amit majd hagyok, hogy esetleg Gábor Gábor kifejts, hogy ezt hogy lehet jól jól jól csinálni vagy jól kommunikálni.

[00:54:37]illetve a vasútnak a fejlesztése, ami most elindult egy most láthatóan van erre egy szándék, hogy legyen jelentős vasútfejlesztés, a vasútnak az elektrifikációja és és a vasútra való átterelése az autós közlekedésnek is egy olyan része a klímapolitikának, ami segíti a közlekedésnek a dekarbalizációját.

[00:55:00]Én arra szeretnék röviden k kit k kit kérni, hogy hogy a közlekedési szektor az mennyire jól személteti azt, amiről beszéltünk, hogy a tempó az nem mindegy.

[00:55:11]Ö Nyugat-Európában és egyébként tőlünk keletre is zajlik egy intenzív elektromosítás, elektrifikáció a közlekedésben.

[00:55:18]Magyarul lecserélik a régi típusú autókat elektromos autókra, korszerűbb autókra.

[00:55:25]És vannak olyan országok, mint Magyarország, ahol általában a Nyugat-Európából származó használt autókkal dúsítják fel a gépjármű gépjármű állományt, ami két következménnyel jár.

[00:55:34]Az egyik az, hogy egyre növekszik a magyar gépjármű állománynak az átlagos életkora.

[00:55:38]Ez ma 16 és 17 év között van.

[00:55:40]Ez borzasztóan magas.

[00:55:42]Másrészt azt is jelenti, hogy ahogy gyorsul ez a lecserélődés Nyugat-Európában, annyira visszavet minket az, hogy mi még nem tartunk ott, hogy a az elektrifikáció az átlépje azt a kritikus tömeget.

[00:55:54]Tehát idejönnek azok az autók, amikkel ott már nem akarnak közlekedni, mert nem szeretnék mérgezni az életüket és növelni a kibocsátásaikat.

[00:56:01]Tehát szerintem ezért nagyon fontos lenne az, hogy hogy ez egy deklarált, előrelátható, szakpitkai beavatkozások ütemtervé elátott program legyen, hogy itt itt ezt a ezt a folyamatot felgyorsítsuk.

[00:56:14]Emellett pedig azért arról is beszéljünk, hogy nem csak arról érdemes arra érdemes gondolni, hogy hogyan cseréljük le a gépjárú gépjárműállományt, hanem hogy mikor és mire használjuk az autókat.

[00:56:23]Az a gépjármű terhelés, ami ma a magyar nagyvárosokat és köztük egyébként Budapestet is terheli, az egészen egyszerűen, hogy mondjam, elavult, korszerűtlen, felfoghatatlan.

[00:56:33]Szerintem az én gyerekemnek a generációja az az nagyon csúnyán fog ránk nézni, amikor amikor amikor ezt erre visszatekintelek majd, hogy itt az autóhasználat és a városi az hogyan függödt össze.

[00:56:43]De politikai szempontból legalább ennyire fontos az, hogy egy zöldített közlekedés, egy forgalomcsillapított városi élet az egészszen sokkal jobb élet volt.

[00:56:53]Itt beszéltünk itt arról egy egész adáson keresztül, hogy a magyar nagyvárosokból költöznek ki tömegével az emberek, ami minden szempontból egyébként rossz a nemzetgazdaság szempontjából is.

[00:57:03]És ebben az egyik elsődleges motivációjuk az, hogy rossz a levegő és keveslik a zöld felületeket.

[00:57:11]Tehát hogyha felpörgetjük a klímaalkalmazkodást, ami egyértelműen együtt jár azzal, hogy a városokban a klímaadaptációt a zöld felületek intenzív növelésével, a burkolatoknak a feltörésével próbáljuk feltörgetni, az egészen egyszerűen egy élhetőbb várost teremt.

[00:57:24]Ezt mindenki tudja, aki Nyugat-Európában jár, Barcelonába, Bécsbe, német nagy városokban, vagy akár kisvárosokban, hogy egészen jobb élni ilyen városokban.

[00:57:33]Ott is van egy kezdeti ellenállás, az ismeretlentől való félelem, de én még olyat nem láttam még Budapesten sem, hogy egy bevezetett forgalomcsillapítás miatt a lakosok mondjuk egy év múlva, két év múlva nagyon elégedetlenek lettek volna, hozzászoknak, megértik, hogy ez miért teszi jobbá az ő életüket, és innentől kezdve követelni fogják ezt.

[00:57:48]És ha már tempóról beszéltől, akkor a az élet ritmusnak a változása az ezeknek köszönhetően jól jó [torokköszörülés] jobb létet hoz a az embereknek az életében.

[00:58:02]Tehát, hogy ez, hogy nem kell dugóba ülve nem tudom hány órát tölteni a közlekedésbe, hogy nem kell őrült módjára rohangálni a különböző egymástól táborra eső eső helyszíneken.

[00:58:17]Ez ez a a tempónak az ilyenfajta viszont csökkentése az meg segíti segíti a jólétünk növelését.

[00:58:23]Most három nagy témának a kiemelésére volt időnk.

[00:58:26]Viszont olyan szempontból a klímaváltozás kérdése az érdekes, hogy tulajdonképpen mindegy szinte mindegyik részünkben érintettük már ezt a kérdést.

[00:58:34]Volt szó ugye a a nagy városoknak a a problémáiról, urbanizációról, de volt részünk lakhatásról, vízminőség vagy vízhasználásról, levegőminőségről, energiafüggőségről.

[00:58:44]Úgyhogy nagyon biztatom a nézőket, hogy ezeket mind nézzék meg, mert sok szó esett már ezekről korábban is.

[00:58:50]Zárásképp azt kérdezném, hogy a most készülő klímastratégiába, hogyha mondjuk három intézkedést beleírhatnátok, akkor ti mire helyeznétek a hangsúlyt?

[00:58:58]Én mindenképpen a karbon költségvetést emelném ki, és erre szeretnék egy egy jól szemléltető példát mondani.

[00:59:05]Ugye egyáltalán nem mindegy, hogy hogy egy adott időszakban, tehát hogy mondjuk mostantól 2050-ig összesen mennyit összesebb mennyit bocsáthatunk ki.

[00:59:16]Tehát, hogy arról beszélünk, hogy az elején csökkentsünk, vagy a végén végén csökkentsünk, de az is számít, hogy összesen mennyi üvegháztatású gáz gáz van a légkörben.

[00:59:23]És erre azt a azt a példát szokták szokták használni, hogy ez olyan, mint képzeljünk el egy kádat, ahol maga a kád az a légkör, és akkor a a ugye a a kádnak a telítettségét az befolyásolja azt, hogy meg van-e nyitva a csap, és hogy milyen gyorsasággal meg milyen tehát milyen gyorsan folyatjuk be a vizet, és befolyásolja azt, hogy a lefolyónak milyen a a az áteresztőképessége és mennyire van megnyitva.

[00:59:52]Na most egyáltalán nem mindegy, hogy az a kád az félig van televízzel, vagy már majdnem tele van vízzel, vagy majdnem kicsordul, amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehetne a felső csapot meg az alsó lefolyót állítani ahhoz, hogy ne boruljon ki, ne ömöljön ki a víz.

[01:00:07]Ugyanígy kell elképzelni a karbon költségvetést, hogy egyszerűen meg kell határozni, hogy összesen mennyi mennyi üvegházhatású gázbocsáthatunk a légkörbe.

[01:00:16]Egyébként ki fog folyni a a víz a kádból.

[01:00:18]És és ehhez kapcsolódóan a második dolog, amit mondanék, hogy mi kerüljön be a stratégiába, az egy olyan ellenőrzési mechanizmus, amelyik évente vagy két évente megnézi, hogy hogyan haladtunk előre a kibocsátáscsökkentési pályán.

[01:00:37]És hogyha azt látjuk, hogy a mondjuk az éves két éves karbonköltségvetésünkből többet használtunk el, mint amennyi összes elrendelkezésre áll, hogy ezt a vizet a kátba tartsuk, akkor ezt felül kell értékelni és újra kell szabni azt a pályát, ami elvezet minket ehhez a ehhez a klímasemlegességhez, amit amit célul célul tűztünk ki.

[01:00:58]Én egy dolgot emelnék ki a nemzetközi tapasztalatok alapján, előre bocsátva, hogy általában bizalmatlan vagyok az olyan javaslatokkal szemben, amik bizottság felállítását és tanácsok összeültetését tartalmazzák.

[01:01:09]Ebben az esetben mégis egy fontos intézményi mintáról van szó, ami tőlünk nyugatra egyébként teljesen bevett, az úgynevezett klímatanácsoknak a létrehozása.

[01:01:18]Ezek olyan független szakértői testületek, amelyek nyomon követik a klímavállalásoknak a haladását.

[01:01:23]Tehát nem arról van szó, hogy néhány évente bemondjuk, hogy 2030-ra, 2040-re 130%-ot csökkentünk a kibocsátásainkon, hanem arról gondoskodnak ezek a tanácsok, hogy ez komolyan vehető legyen.

[01:01:36]Adatalapon követik azt, hogy mi történik az egyes szektorokban.

[01:01:39]Felhívják a figyelmet arra, hogyha valahol letérünk a pályáról, mondjuk túl lassan haladunk, vagy valamilyen szakpolitikai intézkedés egyébként szembegy a klímavállalásainkkal, van ezeknek a tanácsoknak érdemi költségvetésük ahhoz, hogy ezeket a kutatásokat el tudják végezni.

[01:01:52]És ami nagyon-nagyon fontos, hogy van közjogi státusuk, tehát nem arról van szó, hogy megírják a jelentést és aztán berakjik a fiókba, köszönjük, meghallgattuk, hanem van érdemi beleszólásuk abba, hogy a szakpolitikai döntéshozatal az hogyan folyón.

[01:02:05]Mi az egyensúly intézetnél mániákusan szeretjük azt, hogyha adatalapon beszélhetünk szakpolitikai kérdésekről.

[01:02:11]És a klímaváltozás tipikusan egy olyan történet, ahol végtelen mennyiségű adatárendelkezésre elvileg, de közben a magyar adatoknak a hozzáférhetősége hát az finoman szólva változó vagy vagy hektikus.

[01:02:22]és egy ilyen klímatanássnak a folyamatos működése és kommunikációja egyrészt a nyilvánosság, másrészt az állam felé, az nagyon sokat tudna dobni abba az irányba, hogy komolyan lehessen venni azt, hogyha leírunk a papírra egy klímacélt.

[01:02:37]És talán még annyit tennék hozzá, hogy a társadalmi egyeztetés és a társadalom bevonása nélkül ez nem fog működni.

[01:02:45]Tehát csak akkor fog menni, hogyha ugyanúgy a az előrehaladási jelentős jelentéseket, ahogy ahogy mondtad te is Gábor, hogy hogy a a döntéshozók felé és a társadalom felé is kommunikálva, de bevonva a társadalmat abba, hogy miért van erre szükség, milyen előnyünk származik belőle, mi lesz, hogyha nem csináljuk, és és hogyan tudjuk együtt átalakítani a gazdaságunkat, a társadalmunkat ahhoz, hogy egyszerűen egy jobb világban éljünk, egy jobb Magyarországon éljünk.

[01:03:12]Gábor és Dóra, nagyon köszönöm, hogy itt voltatok.

[01:03:15]Köszönjük szépen.

[01:03:17]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.

[01:03:17]Ha tetszett az az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[01:03:22]A következő adással szeptemberben érkezünk.

[01:03:26][zene] Addig is sziasztok!

[01:03:26]Ok.