Az a baj, hogy a környezetre csak akkor akarunk költeni, ha beüt a káosz, pedig nem kéne sokat

[00:00:00]A baj az, hogy és ez sajnos kormányzati ciklusokon átnyúló probléma, hogy a környezettel nem foglalkozunk szisztematikusan, nem nem akarunk rákölteni, nem akarunk pedig igazából nem kéne sokat rákölteni, hanem folyamatosan nem csak akkor kéne problémának tekinteni, amikor beütött a a káosz, hanem hanem előre jó előretervezés kellene, mint egyébként néhány néhány Európai Uniós országban, ha nem is mindegyikben, de azért ezek ezek már működnek, vagy elindulnak.

[00:00:25]Én azt mondanám, hogy a probléma felismerése, amit Lázár úr mondott, az abszolút helyénvaló.

[00:00:32]Ennek a megoldása az megosztja a szakmai közösséget is, hogy a Dunán esetleg vízlépcsőt hozzanak létre, illetve nagy [zene] víztározókat létesítsünk.

[00:00:50][zene] [zene] Sziasztok!

[00:00:59]Történelmi aszály sújtja Magyarországot.

[00:01:01]A velencei tóban alig maradt víz.

[00:01:03]A rekord alalacsony duna miatt majdnem le kellett állítani a paksi atomerőművet.

[00:01:06]A brutális vízhiány okairól és a lehetséges megoldásokról fogunk beszélgetni Lukács Balács biológus kutatóval és Sierto Márk geofizikussal.

[00:01:15]Sziasztok!

[00:01:15]Köszöntelek titeket a műsorban.

[00:01:19]Szervusz!

[00:01:19]Köszönjük a meghívást.

[00:01:21]Szervusztok.

[00:01:21]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:23]Balázs, hozzád szólna az első kérdésem.

[00:01:26]Hat éve azt nyilatkoztad, hogy sivatag lesz az Alföld helyén, hogyha nem lépünk, amire akkor azért sokan felkapták a a fejüket.

[00:01:31]Az elmúlt hat évben történt bármiféle előrelépés ezen a téren.

[00:01:37]Hol tartunk ebben a folyamatban?

[00:01:41]Hát igen, a hat év gyorsan eltelt.

[00:01:41]Ugye akkor az a az a nyilatkozat, amit tettem, azért nem nem a semmiből jött.

[00:01:49]Ugye a szakmában elég régóta beszélünk erről.

[00:01:51]Tehát aki abb a szakmába dolgozik, természetvédelem, vízügyi ágazat kutatói szférából azért régóta látják a trendeket, régóta látják a jeleket, az indikátorokat arra, hogy hogy valami valami ebben az irányban a a kiszáradás irányába mozdul el.

[00:02:05]De hogyha még visszamennék a az időben, [torokköszörülés] azért a azért ezeken a vidékeken évtizedek óta látszik a jele annak, hogy hogy tűnik el a víz a tájból, tűnik el a víz a talajból, süllyed.

[00:02:19]Ö ezt nem csak a felszín alatti vízmérő kutaknak az adataiból lehetett látni, akkor még azért nehezebben lehetett ezekhez hozzáférni, hanem egyszerűen látszott, hogy a a mélyfekvésű klasszikus vizes élőhelyek, a védett természeti területeken azért tűnt el a víz, száradt ki a a táj, a növényzet és romlott mindennek az ökológiai állapota.

[00:02:40]Ha úgy kérdezem, hogy tudsz jelölni egy pontot, amikor kutatóként, szakemberként azt láttad, hogy hát itt belátható időn belül amúgy nagy probléma lesz Magyarországon.

[00:02:49]Tehát volt ilyen pont?

[00:02:52]Hát én már úgy léptem a szakmába közel 25 évvel ezelőtt, hogy már akkor erről beszéltek a szakmában.

[00:02:56]Tehát, hogy én ez én előttem kellett, hogy történjen.

[00:02:59]Így most a a mostani híradásokban a azért olvasni olyan nyilatkozatokat, hogy a hidrológus szakma már azért 1988-ban is már vagy a 80-as évek végén is már jelezte ezeket a ezeket a trendeket, mert a szakma régóta beszél róla, hogy ez mikor üti meg a társadalomnak a az ingerküszöbét az egy más kérdés.

[00:03:23]És mikor üti meg a a politikai döntéshozóknak az ingerküszöbét, az az teljesen más kérdés.

[00:03:28]Az azóta eltelt hat évben egyébként rengeteg rengeteg minden változott.

[00:03:32]Nem csak az, hogy többet beszélünk róla, hála Istennek, de nyilván ennek az az oka, hogy őrületes mértékben megnőtt a a a hatás, tehát az aszálynak a hatása, meg a jelensége.

[00:03:44]Egymást követik a durvábbnál durvább aszályos évek.

[00:03:45]De egyre pontosabb adataink is vannak ennek köszönhetően, hogy nagyobb a figyelem rá, többen kezdenek el foglalkozni, és hát én is most azért más számokat tudnék mondani sajnos.

[00:03:56]Ö például mondok egy, [torokköszörülés] hogy mondjak néhány adatot.

[00:04:00]Azért akkor hat évvel ezelőtt, ha jól emlékszem, akkor még úgy nyilatkoztunk, hogy a a vízgyűtőgazdálkodási tervben szereplő víztestek neek körülbelül, mit tudom én, a a amit kezelni kell, vagy amiről nyilatkozni kell, vagy vizsgálni kell víztestek közül, mondjuk olyan ö 10%-a körülbelül, akkor annyit mondtunk, hogy időszakosság kezd válni.

[00:04:24]Na most ez most már az egymadát meghaladja.

[00:04:26]Sőt, hogyha kilométerbe nézzük, tehát hogy hosszra nézzük, nem csak darabszámra ezeket a víztesteket, akkor most már jóval több a a valamilyen szinten időszakossá vált vízfolyásoknak.

[00:04:39]Ezek főleg kis és közepes vízfolyások.

[00:04:43]Kisvízgyűjtő területű kis és közepes vízfolyások.

[00:04:44]Tehát most már ideig jutottunk.

[00:04:47]Ez amúgy, amit most mondtál, ez az 1ad, ez soknak számít.

[00:04:49]Nagyon soknak, nagyon soknak, főleg úgy, hogy ez ilyen rövid időn belül váltott át.

[00:04:54]Arra vannak besések, hogy hogy most mondtad ezt az 1hados arányt, hogy a következő években ez ez hova növekedhet esetleg, vagy változhat, hogy mire kell felkészülni?

[00:05:03]Pontos adatokat még nem tudok mondani.

[00:05:07]Azon dolgozunk, hogy tehát próbáljuk utolérni igazából ezt a gyors változást.

[00:05:12]Próbálja a szakma utolérni és próbál próbál mindent megtenni, hogy próbálja modellezni dolgokat.

[00:05:16]Tehát nagyon nehéz.

[00:05:17]Tehát most szedjük össze ezeket az adatokat.

[00:05:20]És hát az állóvizek esetében meg még rosszabb az arány, mert ott ott már közel majdnem a fele a az állóvizeknek.

[00:05:28]Bizony időszakosan kiszáradóvá vált.

[00:05:32]Ugye ugye most az elmúlt hetekben ilyen nagyon drámai képek járták be a sajtót a a rekord alacsony Dunáról, ugye a Velencei tóról is ilyen apokaliptikus képek terjedtek.

[00:05:43]Márk, te így egy egy-től 10-es kálán hova helyeznéd, hogy mennyire durva az a helyzet, amit amit az idei nyáron látunk?

[00:05:52]Hát engem olyan hármas szinten keserít el a dolog.

[00:05:54]Főleg úgy, hogy hogy ilyen gyorsan.

[00:05:58]De akkor úgy úgy érthet, hogy az egy az a nagyon durva, és a 10 a lightos.

[00:06:00]Tehát igen, igen, igen.

[00:06:03]Hogyha ilyen skálán megyünk, akkor igen.

[00:06:06]És miért is van ez?

[00:06:09]Egy kicsit összetettebb a rendszer.

[00:06:12]Globális felmelegedés tanúi vagyunk.

[00:06:14]Most az, hogy a a klímaváltozásnak milyen természetes meg mesterséges komponensei vannak, arról egy külön vitát lehetne nyitni.

[00:06:20]De a lényeg az, hogy a Kárpátmedencében azt tapasztaljuk, hogy az átlagos évi középhőmérséklet az emelkedik, és ennek hatására felgyorsul ez a vízkörforgalom, egyre több vízmennyiség párol, és az a csapadék, ami ebből következik, az egyre mondjuk szélsőségesebb viselkedésben jelenik meg.

[00:06:42]Na, mire gondolsz itt szélsőséges viselkedés alatt?

[00:06:47]Régen, mondjuk egy 50, 60, 150 évvel ezelőtt kiszámíthatóak voltak az évszakok, mind hőmérsékletben, mind csapadéktevékenységben.

[00:06:56]Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a csapadékvékenységek azok nem kiszámíthatóak és nagyon intenzívek.

[00:07:03]Például arra gondolsz, amikor egyik nap hatalmas nem tudom hőség van, aztán nem tudom a kora órákban megjön egy hatalmas zuhi, és gyakorlatilag elázik az egész ország, és mindenki csúran vizes lesz pár perc alatt.

[00:07:15]Tehát mondjuk erre kell gondolni.

[00:07:16]Így van.

[00:07:16]Erre kell gondolni.

[00:07:16]És ez sem a mondjuk a a felszíni víztesteknek nem feltétlenül tesz jót, de a felszíni alatti térrészbe alig tud bez beszivárogni, hogyha hogyha ilyen esemény van, mert ez abból is következik, hogyha nagyon nagy mennyiségű csapadék esik, akkor megtömöríti a talajnak a felső rétegét, és nem szivár be, nem táplálja a fejsz alatti térrészt.

[00:07:37]Ez így probléma.

[00:07:40]Szerintetek erre hogyan lehet felkészülni, hogy hogy egyrészt azt látjuk, hogy vannak ilyen nagyon aszályos időszakok, aztán meg hirtelen leesik nagyon sok eső, tehát erre lehet bármiféleképpen felkészülni, illetve elkezdtük mi, tehát mi Magyarországon elkezdtük erre a felkészülést, erre a erre a megváltozott helyzetre.

[00:08:00]Igen.

[00:08:00]Tudatos tervezéssel.

[00:08:00]Tehát, hogy ez ez látható, hogy nagyon gyorsan változott a csapadékelosztás, tehát hogy az össze évi csapadékmennyiség az bár [torokköszörülés] minimális csökkenő tendenciát mutat, de azért ez nem évről évre nem drasztikusan csökken, csak annyi, hogy hogy hirtelen lezúduló nagy csapadékok jönnek, ami a felszínen elfolyik.

[00:08:18]És ugye arról [torokköszörülés] arról beszélünk most már nagyon régóta, az elmúlt évek óta folyamatosan egyre nagyobb hanggal hála jó Istennek, hogy ezeket a hirtelen lezuduló csapadékokat, ugye nincs téli csapadék, nincs hó, ami szépen lassan szivárogna be, lenne ideje a a talajvízbe elszivárogni.

[00:08:35]A tavaszi nyári őszi csapékokat kell minden helyen, városban, lakott területen, lakott területen kívül, amit csak lehet megfogni.

[00:08:46]Tehát ha jól leszem, akkor radikálisan máshogyan kéne állni.

[00:08:47]egy radikális igen radikális tájgazdálkodási, mezőgazdasági gyakorlatot kellene hát az ország szintjén, nem csak térség szinten, hanem az ország egész részén bevezetni, hogy minél több helyen nem csak a települési csapodékokat megfogjava, nem csak a vízfolyásokba megjelenő vizeket megfogjava, hanem hanem ezeket a belvizeket is ott megfogni, nem bevezetni a csatornákba és a csatornákban esetleg visszatartani, hanem hagyni ezeket magában a tájban, magában a szántóterületeken is akár elszikkadni.

[00:09:21]És láttok most amúgy erre nem tudom kormányzati akaratot, hogy hogy változás legyen vagy szemléletváltozás legyen tek van elindult elindult erről diskurzus.

[00:09:31]Igen, van.

[00:09:31]Az elég tehát hogy nem nem de lépések is.

[00:09:34]Tehát, hogy elindult már van jogszabálymódosítás van a a az agráriumban is a földalapú támogatások rendszerének az átalakításáról, ezeknek az ösztönzésére, tehát hogy afelé terelje a gazdákat, erről szó.

[00:09:48]voltak, van amit már bevezettek, van amilyen változtatásokat tettek, de nyilván egy dolog a szabályozás, egy dolog az ösztönzés, nyilván ellenőrizés lehetne, mások oldalról lehetne az, aki szerintem nem hajlandó ebbe.

[00:10:01]Tehát, hogy ezeket lehet drasztikusabban is, tehát lehet ösztönözni is, meg lehet lehet egyéb feltételekkel is, akár büntetésekkel is lehet ezekről beszélünk, tehát azért merem ezeket mondani, mert szakmai körökben ezekről beszélnek fórumokon.

[00:10:13]Ö ki kell alakítani ennek a rendszerét, hogy minél inkább a víz ott tudjon elszikkadni, ahol leesett, vagy annak a közelében.

[00:10:21]Hogyha így vízmegtartásról beszélünk, akkor gondolom mindenkinek az az ugrik be azonnal az agyába, hogy hát akkor víztározókat kell építeni.

[00:10:28]És ugye ennek van is egy aktualitása.

[00:10:30]Ugye most felemlegetik Lázár János korábbi közlekedési és beruházási miniszternek egy tavalyi parlamenti meghallgatását, ahol arról beszélt, hogy a kor előző kormány komoly hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt.

[00:10:47]A volt miniszter egész pontosan azt mondta, hogy ma az Alföldön 200 mm víz hiányzik a földekről.

[00:10:51]Teljes megsemmisülés felé haladunk.

[00:10:53]olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot.

[00:11:00]Egyetértetek Lázár Jánosról Jánosra, hogy ez egy hiba volt, hogy nem épültek víztározók.

[00:11:07]Igen, valószínűleg igen.

[00:11:11]De és akkor hogyha lenne elég víztározó, akkor nem látnánk most ilyen ilyen, nem tudom, ilyen apokaliptikus képeket, nem lenne ilyen aszály?

[00:11:18]Tehát, hogy akkor a miben változna a helyzet?

[00:11:20]Én azt mondanám, hogy a probléma felismerése, amit Lázár úr mondott, az abszolút helyénvaló.

[00:11:27]Ennek a megoldása az megosztja a szakmai közösséget is, hogy a Dunán esetleg vízlépcsőt hozzanak létre, illetve nagy víztározókat létesítsünk.

[00:11:40]Ezek végülis műtárgyak, jól elhelyezve, ezek mérnöki feladatok.

[00:11:45]Van víztározónk, a Tiszató is egy nagy víztározó, Magyarország legnagyobb víztározója.

[00:11:51]Azonban pontosan a jelenlegi időjárási körülmények tekintetében, hogy ilyen gyorsan párulog minden felszíni víztest, ezek időszakos megoldást jelentenek.

[00:12:03]De lehet, hogy 10 évvel korábban, hogyha ezt a munkát elkezdték volna, akkor akkor nem tartanánk itt.

[00:12:07]Tehát akkor az az még egy valódi megoldás lett volna, vagy érdemi megoldás?

[00:12:12]Valószínűleg nem itt tartanánk, de ugye rajta ülünk ezen a kis vonaton, ami a ami klabés lenne a deficit.

[00:12:17]Igen.

[00:12:20]És komplex megoldásra kell számítani.

[00:12:23]Tehát amellett, hogy elkezdődő ténylegesen az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a különböző szakágak, illetve a vízőrző egyesületek között, akik a az eltorlaszolásolokasokat meg a az új belvizeket előidézik, aminek egy részével én is egyetértek, elkezdődött valami ö, hogy mondjam, valami közös munka.

[00:12:43]Ez nagyon-nagyon előremutató, de itt még nem szabad megállni, mert sajnos, hogyha jósolni kellene, vagy prediktáljuk a jövőt, akkor arra számíthatunk, hogy ezek a szélsőséges időjárási események, mint amit most tapasztalatunk, tapasztalunk egy ilyen komoly aszály vagy vagy hirtelen lezúduló csapadékmennyiség, ezek egyre egyre gyorsabban fogják egymást követni, és sajnos számíthatunk ilyen nyarakra.

[00:13:13]Nem vagyok benne biztos, hogy a következő is ilye lesz, de egyre gyakrabban fognak ezek az esmények.

[00:13:21]Azt mondod mondjuk, hogy lehet, hogy az lesz a normális a jövőben, amit most látunk mondjuk a Dunán meg a Vencei tóban?

[00:13:27]Hát ne adja Isten, de de sajnos ezért számítani kell ilyen ilyen formákra.

[00:13:33]Igen, ugye azt mondjátok, hogy igen, víztározókra szükség lett volna, és ha jól értem, azért ez ez nem is ilyen rocket science, tehát hogy hogy könnyen kitalálható, hogy ezekre szükség lett volna.

[00:13:43]Hogyha ennyire egyértelmű a a egyfajta megoldás, akkor szerintetek erre miért nem volt politikai akarat az elmúlt 10 évben, hogy hogy épüljenek ilyenek?

[00:13:52]Igen.

[00:13:52]Tehát, hogy egy kicsit vissza továbbfűzve az előző gondolatmenetet, tehát ugye ami kis vízfolyásnál egy egy kis homokzsákolásos töltés, egy keresztöltés, az nyilván egy nagyobb folyónál az a nehezebben kivitelezhető, ott már komoly építéseket jelentene.

[00:14:07]A nagyobb folyóknál azért számításba kell venni az oldaltározókat.

[00:14:13]És például a [torokköszörülés] a Tisza völgyében a a mélyfekvésű területek árasztására megalkotott modell az már évtizedek óta létezik.

[00:14:18]Arról már évtizedek óta vannak.

[00:14:20]A szakma jelezte, hogy erre szükség lenne, és erre lenne műszaki megoldási javaslat.

[00:14:24]Ezek sosem ütötték meg a politikai döntéshozóknak a a szintjét.

[00:14:29]Mindig másra másra koncentráltak.

[00:14:31]Ugye megépültek a Tisán árvízvédelmi tározók a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésében, de ezekkel kimondottan árvízcsúcscsökkentő tározók voltak.

[00:14:40]Most már szó van arról, hogy egyet kettőt azért ebből megnyitottak a tavalyi évben.

[00:14:45]Nem csak árvízi csúccsökkentésre, hanem kimondottan árvíztározásra és szikkasztásra.

[00:14:49]Tehát egy át lehet ezeket ezek egy ilyén jó lehetőség át lehet gondolni ezeknek a funkcióváltását, de hogy hogy mennyire elég, mennyi kellene még milyen területeken kéne kifejezetni a vizet, az az még az még vizsgálat tárgya kell, hogy legyen.

[00:15:04]És egyébként hogy miért nem jutottak el a miért nem miért nem juttötte meg a a döntéshozóknak a a szintjét?

[00:15:12]Hát erről sokat lehetne beszélni.

[00:15:15]mondom a tudomány oldaláról, a szakma oldaláról ez folyamatosan folyamatosan az asztalra volt téve.

[00:15:22]Én azt gondolom, hogy a baj az, hogy és ez sajnos kormányzati ciklusokon átnyúló probléma, hogy a környezettel nem foglalkozunk szisztematikusan, nem nem akarunk rákölteni, nem akarunk pedig igazából nem kéne sokat rákölteni, hanem folyamatosan nem csak akkor kéne problémának tekinteni, amikor beütött a a káosz, hanem hanem előre jó előretervezés kellene, mint egyébként néhány néhány Európai Uniós országban, ha nem is mindegyikben, de azért ezek ezek már működnek, vagy elindulnak valahogy máshogy állunk a lakosság a és ezen keresztül a döntéshozók is a a környezet egészéhez.

[00:15:58]Márk, te mit gondolsz erről?

[00:15:58]Eddig miért nem történtek így lépések ez ügyben?

[00:16:02]Hogyha azért a szakma ennyire eddig is mondta, hogy mit kell csinálni, és hogy jól értem tervek is voltak gyakorlatilag?

[00:16:07]Ezt nem tudom megmondani.

[00:16:07]Szerencsére nem vagyok politikus, [nevetés] de egyet kell értenem abban, hogy hogy mindig volt a szakma részéről figyelmeztetés.

[00:16:16]Lehet, hogy nem eléggé hangos.

[00:16:19]Nem tudtuk eléggé, vagy nem akartuk eléggé hangosan mondani, hogy ekkora probléma lehet.

[00:16:24]Lehet, hogy nem is tudtuk, hogy ekkora probléma lesz, de a lényeg az, hogy ezt nem feltétlenül vették figyelembe.

[00:16:29]És ez most és ez most kormányzattól függ független dolog, hogy éppen mikor kellett volna beavatkozni, hiszen hogyha gondolok arra, hogy mikor kellett volna beavatkozni, akár 150 100 évre menőleg is visszamehetnék, amikor az Alföld lecsapolását megkezdték.

[00:16:44]Igen.

[00:16:48]Csatornák segítségével ugye akkor az volt a fő cél, hogy legyen termőterület.

[00:16:53]Lett is termőterület, a mezőgazdaság felpörgött.

[00:16:58]Viszont nem gondoltak arra, hogy akkor ezek a csatornák, a csatornarendszer az ki is száríthatja magát az Alföldet.

[00:17:01]És ha még ezekben a csatornákban van víz, és nem plusz víz van, hanem az aljában megelnik egy kis felszen víz, akkor gyakorlatilag ez is pároloktatja az egészet.

[00:17:14]Tehát amit sokan állítanak, hogy 200-300 mm hiányzik a az Alföld területéről, az 100 150 éven keresztül párolgott, folyt le folyamatosan.

[00:17:25]És ez egy hosszú hosszútávú probléma, aminek most rövid távon szeretnénk a megoldását.

[00:17:35]A laikusok ugye most látják azt, hogy hogy mi van.

[00:17:37]Kevés víz van a Dunában, egyre egyre kevesebb öntözőrendszer működik.

[00:17:43]A haszonnövényeinknek a az öntözése egyre problematikusabb, nehezen megoldható, mint mennyiségben, mint technikailag, mondjuk azt.

[00:17:55]És ilyenkor üti meg igazából a a laikusoknak a figyelmét az egész problémakör, amikor már nagyon nagy baj van.

[00:18:02]Hiába mond mondanák, mondtuk volna 20-25 évvel ezelőtt, ugye amíg nincs egy társadalmi támogatottsága ennek a témának, akkor sajnos nehéz falakat dönteni.

[00:18:12]De most van szerintetek társadalmi támogatottság?

[00:18:14]Ugye ebben most nagyon van, az látható.

[00:18:15]Igen.

[00:18:15]Igen.

[00:18:17]Én még annyit tennék hozzá, hogy ugye az állam működése működését kell valahogy átlátni.

[00:18:21]Tehát hogy ugye a víz az egy az egy sok ágazat által használt természeti erőforrást ugye használja az mezőgazdaság.

[00:18:29]Ugye van a vízügy maga, aki a mondjuk az árvíz védelemért felelős, használja a turizmus ugye ivóvízellátás biztosít.

[00:18:39]Tehát, hogy nagyon sok rétű ezek a ezek az egyes ágazatok nagy eddig nagyon szétdarabolt különálló minisztériumokban voltak rendezve.

[00:18:47]Az ezek közötti diskurzus adatscsere pont emiatt a széttagoltság miatt nagyon nehézkes volt.

[00:18:53]Így emiatt az a vízről mint egészről ugye részt vettem az Egyesúlyintézetnek abban a szakértőának az összeállítását, ami a vízgazdálkodásról szól, ott is feltártuk ezt, hogy ez egy óriási probléma a megoldás számára ne megoldást nehezítő probléma.

[00:19:10]Ez a széttagoltság, az intézményi széttagoltság.

[00:19:12]Egyrészt leépítették a az ezért felelős intézményrendszereket az elmúlt kormányzatok folyamatosan, de hogy az elmúlt 15 évben nagyon drasztikusan felgyorsult ez a leépítés.

[00:19:22]és az, hogy többszörösen széttagolták még egy minisztérium belül is különböző részekhez tették az egyes vizekért felelős ágazatoknak a a képviselőit, megnehezítették az adatcseréket, az adatigényléseket, és nagyon nehéz volt, ha valaki akart is esetleg valami modellezést készíteni, hogy összeszedje a megfelelő adatokat, jogszerűen összeszedje ezeket az adatokat.

[00:19:48]Tehát, hogy hogy ez is nagyon nehezíti a kommunikációt és a és a cselekvési terveknek a a megvalósítását.

[00:19:53]Egy másik nagyon eklets példa, hogy ugye egyébként vízgyűjtő gazdálkodás, ugye az Európai Uniónak van a vízkeret irányelve, ami ránk is hatályos.

[00:20:04]Ebben vízgyűjtő gazdálkodni kell, vízgyűtő gazdálkodási terveket kell készíteni.

[00:20:07]Ezek csináljuk amúgy ezt a vízgyűjtőgazdálkodást.

[00:20:11]A negyedik éppen most zajlik, most írták ki a közbeszerzés másodjára, de az a probléma ezzel, hogy öt éves periódusokra kellene tervezni.

[00:20:16]Az még egy az egy kormányzati cikluson átlátható periódus.

[00:20:22]Öt évre kellene tervezni, de csak akkor foglalkozunk a vízgyűdőgazdák tervvel, amikor le kell adni és amikor gyorsan meg kell írni ezt a dokumentumot és le kell el kell küldeni Brüsszelbe véleményezni.

[00:20:31]A köztes időszakokban nem foglalkozik vele a az ezért felelős hatóság vagy szervezet, mert egyszerűen nincs rá kapacitása.

[00:20:42]Ha jól értem, akkor nem csak mi küzdünk azzal, hogy hogy a vízproblémáró valamilyen komplex megoldást találjunk.

[00:20:48]A környező országok mennyire küzdenek hasonló problémákkal, mint Magyarország, és hol tartanak a megoldásokban?

[00:20:56]Tehát mit mit láttok ez ügyben?

[00:20:58]Egyrészt elindult az Unióban, az Unió támogatásával indultak olyan programok, amik azt a célszolgálják, hogy hogy csökkentsük a vízlefolyást, lehet gátakat elbontani.

[00:21:08]Van egy Dem Removal honlap nevű nevű honlap, ami ami egyébként nagyon jól összeszedi, hogy Európa szerte milyen kis kisebb nagyobb projektek keretében 1000 szám bontottak már el kisebb-nagyobb műtárgyakra.

[00:21:25]E ilyen országokban csinálják.

[00:21:25]És nagyon jól kirajzolódik egyébként a ponttérképen az, hogy hogy Nyugat-Európa és valahol a régi vasfüggöny határai mentén nem teljesen ott valahol Németország közepén húzódik ez, de úgy nagyjából a a mentén úgy megritkulnak ezek a ezek a ezek a pontok.

[00:21:41]Tehát valahol itt a Kelet-Európában valahol késve kapjuk magunkat, késve kapunk észbe.

[00:21:48]A flam Belgiumban, Hollandiában is óriási aszályok voltak az elmúlt években.

[00:21:54]És de viszont az látszik, hogy hamarabb kezdenek reagálni rá, hamarabb próbálnak tenni valamit alulról és felülről jövő.

[00:22:00]Nagyon fontos itt egyébként, hogy nem csak alulról jövő kezdeményezések kellenek, hanem felülről jövő programok is kellenek, meg támogatások azért, hogy az az alulról jövő kezdeményezések azért ki fulladjanak.

[00:22:10]illetve, hogy nyilván léptékében azért hatást is érjenek el.

[00:22:15]Én példak én szoktam említeni Hollandiát és Dániát, illetve a skandinávszágokat, de mondjuk abból emeljük ki Dániát.

[00:22:23]És most épp [torokköszörülés] kicsit előre megyek, ugye a vízkeretirányelv mellett meg van egy új új uniós kötelezettségünk, ugye ez a természethelyreállítási rendelet.

[00:22:32]Ez a kettő egyébként összeér abban, hogy hogy a természethelyreási rendeletnek is van vízhez kötődő részei, tehát ami ami pont azt segítené, hogy ezek a vízmegtartások ö hatékony működjenek.

[00:22:47]És például Dánia mindezeket a jogszabályokat időben hosszú évekkel ezelőtt meg megelőzve elindított állami támogatásokkal vizes élőhelyrestaurációs programokat.

[00:23:01]Tavakat állítanak helyre.

[00:23:01]korábban beszántott tavakat állítanak helyre.

[00:23:02]I illetve olyan kisvizes élőhelyeket, méfekvésű, gyengetermőképességű szántóföldeket vásárol fel az állam.

[00:23:13]Mindig van egy büdzsé, fix éves büdzséje rá, hogy vásárolja fel, állítja helyre és utána ezeket a helyreállított restaurált élőhelyeket megfelelő restrikciókkal, korlátozásokkal utána árverésen újra meg lehet venni, de nyilván olyan restrikciókkal lehet használni, hogy az az a vízmegtartást szolgálja.

[00:23:31]Ebbe a ebbe a Dán állam egyébként pénzt invesztál, utána nyilván a meg a helyreállításban pénzt invesztál, nyilván valamennyi visszajön a a földek eladásával, de vannak ilyen programok.

[00:23:44]Van egy másik program, a roomfor, tehát hogy sokat beszélünk arról, hogy ugye vizet lehet megtartani keresztgátakkal, de nagyon vannak más mérnöki megoldások is.

[00:23:53]Ugye adjunk teret a folyóknak kezdeményezés.

[00:23:55]Nálunk erről csak úgy beszél a a hidrológus szakma, minthogyha ez egy megvalósíthatatlan dolog lenne, hogy szélesítsük ki.

[00:24:03]Ugye csatornásítottuk a nagy folyóinkat, a kis és közepes vízfolyásainkat, ahol lehet, adjunk nagyobb teret ezeknek a folyóknak, alakítsuk vissza a meanderezését.

[00:24:13]Ez csökkenti, lassítja a vizeknek az elfolyását.

[00:24:15]Ö azt is [torokköszörülés] jelenti, hogy nem csak a víz a mederben folyik le lassabban, hanem áradások idején jobban szét tud terülni.

[00:24:25]Ezek azok a területek, amik természetes módon ugye ezek voltak az elszikkasztó területei ezeknek az árvizeknek.

[00:24:33]Ezeken keresztül tud jobban visszapótlódni a talajvízbe az esetlegesen a vízgyűjtőkről lezóduló nagyobb csapadék.

[00:24:38]És ilyen ilyen projekteket azért Nyugat-Európában, Hollandiában, a mélyfekvésű Hollandiában is meg tudnak valósítani.

[00:24:46]Ahol egyébként nagyon szűk a hely és nagyon nagyon ki van minden négyzetméter meg ki van parcellázva és ki van mérve, de meg tudnak valósítani, mert nyilván a vízgazdálkodásból látják, hogy ennek szüksége van.

[00:24:56]Franciaországban nagyon sok ilyen projektet látni.

[00:24:58]Én nemrég zártam le egy EU-s egy H2020 projektet, ahol pont ilyen projekteket vizsgáltunk meg.

[00:25:05]Próbáltunk jó példákat összehozni, próbáltunk projekt vezetőkkel interjúkat készíteni, hol milyen jó megoldásokat látnak.

[00:25:14]Tehát én ott találkoztam rengeteg ilyen nagyon jó kezdeményezés, és azt láttam, hogy hogy nagyon kevés, sokkal kevesebb ilyen projekt van Kelet-Európából, mint mondjuk Nyugat-Európából.

[00:25:26]De ha jól értem, vannak jó példák Európa szerte, amiket például említettél, ilyen vizes élőhelyeknek a visszaállítása, vagy akár tavaknak a visszaállítása, ezek ilyen adaptálható dolgok Magyarországon is.

[00:25:39]Tehát ezt itthon is meg lehetne csinálni.

[00:25:41]Igen, abszolút.

[00:25:41]Ez nyilván tervezést igényel, döntéshozói akaratot tesz szükségesség.

[00:25:47]Gondolom pénz is kell, meg pénz is kell hozzá, de azért ezek nem, tehát hogy ahogy [torokköszörülés] egy kollégám szavit idézem, nemrég sajtóba tette, hogy azért egy budapesti tűzijáték árából azért nagyon sok élőhelyet, mert nagyon sok kutatásn és nagyon sok élőhelyet is helyre lehetne állítani.

[00:26:06]Tehát, hogy azért nem nem csillagászati összegek ezek.

[00:26:07]ö egy-egy egy kisebb vizes élőhely, tehát egy egy live, hogy mennyibe, tehát hogy live projektekből állítottak itthon is helyre.

[00:26:16]Ö folyamatosan vannak itthon is jó példák egyébként ilyen élő helyreállítások, a nemzeti parkok, ezek jól végezték.

[00:26:22]Azért ezek értem, ezt kéne országosan kiterjedtek állam.

[00:26:26]Igen, ezeknek a léptékét nagyobbra kéne tenni, rendszeresen, rendszeres támogatást kéne kapjon.

[00:26:30]Most jelenleg pillanatban egyébként Magyarország évek óta egyetlen egy live programot tud finanszírozni, ami azért nagyon kevés ahhoz képest, hogy mennyire lenne szükség, mennyire lenne igény.

[00:26:39]A magyar állam nem tesz ezekben a programokban egyre kevesebb pénzt, pénzösszet allokált.

[00:26:47]Szerintem az idei nyárnak az egyik sláger témája volt, hogy hogy mi van a velencei tóval.

[00:26:50]Mit gondoltok amúgy, hogy a velencei tó az az menthető?

[00:26:52]És hogyha igen, akkor akkor hogyan?

[00:26:57]Mi mi elől kéne mentenünk?

[00:26:57]Hát ezt elő igen.

[00:27:00]A Velencei tó az egy szikes tó.

[00:27:00]A szikes tavaknak a természetes velejáró az, hogy időnként kiszáradnak.

[00:27:04]Tehát hogy itt ezt szakmailag ki kell mondani, hogy ez egy természetes természetes rendszer, tehát amit látunk most.

[00:27:13]A velencei tó kellően nagy, viszont tehát nagyobb a vízgyűjtője, meg nagyobb tó is, mint a legtöbb szikes tó.

[00:27:18]Éppen ezért ezek a kiszáradási események sokkal ritkábban jelentkeznek.

[00:27:24]Az, hogy rátelepült az ökoszisztéma szolgáltatásra, rátelepült nyilván a társadalom emiatt okoz ez ez most egy nagy gazdasági társadalmi kérdés, társadalmi problémát, de egyébként a velencei tó természetessége szempontjából, köszöni szépen, jól van, és a a maga a rendszer maga, ahogy működik, az élővilága benne, az ökoszisztémája annak időnként szüksége is van alacsony a vízszintekre, vagy akár időtünk, az nem azért egy ilyen abnormális vízszint, hogy tényleg tényleg olyan képeket látunk, hogy már nem tudom hány métert lehet a parton sétálni, mire egyáltalán ilyen bokáigérő vizet talál.

[00:28:00]Természetes úton, természetes módon ez benne van a a tónak a működésében.

[00:28:07]Régen volt, tehát ugye régóta [torokköszörülés] üzemelnek a pátkai tározó, tehát a a vízpótló műtárgyai ennek a Velencei tónak, ha azok nem lennének, lehet, hogy gyakrabban lettek volna ilyen alacsony vízszintek.

[00:28:18]Teljesen valószínűleg sose száradt volna ki, most se száradt ki.

[00:28:20]Ö de magában a a tókoszisztémájában működésében ez nagy problémát nem okoz.

[00:28:30]Ez társadalmi és gazdasági szempontból okoz csak problémát.

[00:28:33]Turisztikai szempontból tényleg fáj fájdalmas.

[00:28:37]De a Velenceitó tényleg egy jó példa arra, ami mondjuk akár országszerte is történik, hogyha húzunk egy ilyen nagy kört, kiemeljük az egészet a a földből, nem csak a tavat, hanem a mellette lévő vízgyűjtő területeket, akkor ilyen mikroszinten meg tudjuk meg tudjuk nézni, vizsgálni, hogy éppen honnan folyik be víz, melyik víztározóból tudjuk táplálni a velencei tavat.

[00:29:00]Ugye ezek mind-mind hozzájárulnak ennek a rendszernek a működéséhez, de azt is igazából meg tudjuk nézni, hogy mennyi párolog el, ugye mennyi tűnik el a rendszerből, vagy mennyi szivárok be a felszínalati térrészbe, vagy éppen a felszíalati térrészből mennyi tevődik hozzá a velencei tónak a vízkészletéhez, mert ugye a székesség az az végülis a felszín alól származik, de azt se felejtsük el, hogyha már ott a velencei tó környékén vagyunk, akkor Akkor hát valahogy az ivóvizellátást onnan is meg kell oldani.

[00:29:35]Tehát mi emberek bármennyire sem akarunk beavatkozni a természetes jelenségekben, azérbe azért azt tudomásul kell venni, hogy az ottani lakosoknak is ivóvízellátásra van szüksége.

[00:29:48]Tehát éppen a beszivárgási terület, ahol egyébként a a víz utánpótlódik a velencei tó felé, tehát annonnan származik, ott pont rajta ülünk egy olyan részen, ahol vízkitermelés folyik.

[00:30:02]Tehát [torokköszörülés] vizsgálhatjuk turisztikai szinten is a dolgot, de azért azt is tudomásul kell venni, hogyha ivóvízellátásigénye van a társadalomnak, akkor azt is ki kell szolgálni.

[00:30:13]Ahogy a kolléga mondta, nem most volt először elő, hogy a hogy a Velencei tó kiszárad, de a jelenlegi mondjuk éghajlatváltozás tükrében én azt mondanám, hogy bármennyire is fájdalmas, ez lehet, hogy egyre többször meg történ jól értem ökológiai szempontból a velencei tó köszönjük szépen, jól van, és akkor nincs is ezzel semmilyen tenivalónk alapvetően igen.

[00:30:38]Azt azért teetjük hozzá, hogy nyilván a Velencei tó egy nagy méretű szikes tó, viszont relatíve a méretéhez képest kicsi vízgyűjtővel rendelkezik.

[00:30:46]Az azon lehet és abban van mozgástere a a döntéshozóknak, hogy azon a kis vízgyűjtőn összegyűlő vizet hova hova helyezi, mert vannak más vízfelhasználók és vannak halastavak is a a vízgyűjtőn.

[00:30:57]És én úgy tudom, hogy egyébként alulról jövő kezdeményezésképpen éppen ezért az új minisztérium föl is állított egy ütemtervet rögtön arra, hogy hogy azért át kell nézni a a jogszabályok attőségekben, hol lehet prioritizálni például a vízfelhasználást, hogy hogy minél több jusson a tóba magába, és inkább máshol korlátozni, vagy másokat korlátozni, ö hogy csökkenni fog a vízint.

[00:31:24]Lehet, hogy nem, tehát meg lehet oldani, hogy ne ennyire csökkenjen, de ilyen ilyen tehát hogyha látjuk a klímaváltozási trendet, ilyen események, ilyen ilyenek ezek ilyen párogási párogást maga után vonó hőhullámok azért lesznek közelőben.

[00:31:38]Jó a látom a velencei tavat a Balatonra is valami hasonló sorsvár, tehát hogy mi lesz a Balatonnal például?

[00:31:44]Hát én azért nagyon remélem, hogy nem száradt ki a Balaton, mert mert az az katasztrófa lenne, de de tóról beszélünk.

[00:31:50]Tehát a mecchanizmusok ugyanazok, mint a mint a mint a Velencei tónál.

[00:31:55]Ugyanúgy van kapcsolata a felszen alatti víztesttel, van kifolyá, van befolyása a Kisbalaton részéről.

[00:32:04]Egész egyértelműen van, van kifolyása, illetve természetesen a felszíni lefolyás, ami ami a ami a az északi oldalról jön.

[00:32:13]az mind-mind táplálja a Balatont.

[00:32:16]Figyelni kell rá, figyelni kell a beérkező vízmennyiséget.

[00:32:22]A kis Balaton az ott van arra, hogy a víz minőségére is figyeljenek, tehát ökológiai szempontból ne legyen egy nagy borulás.

[00:32:30]De de még a Balatonnál még nem látunk ilyen nagy problémákat, mint a Velencei tónál, de pont ezért terveket kell kigondolni arra, hogy hogy ne fordulhasson elő katasztrofális helyzet.

[00:32:47]egyébként ahogy a Velencei tónál és a Balatonnál is nyilván mintázható az, hogy kinek mi az érdeke.

[00:32:51]Turisztikai szempontból ugye az az érdek, hogy legyen tó, legyen legyen víz a a tóban, hogy kiszolgálják az ottani turistákat, ugye működjön mindenféle iparág.

[00:33:07]Viszont, hogyha mondjuk a vízgyűjtő területre koncentrálnék, akkor bele lehetne azt is vonni, hogy na akkor a a középhegységbe mi a karcvíszint, lehet, hogy csökken a karcvíszint, ami a karcvíszint és a Balaton vize az ugye kapcsolatban.

[00:33:22]Tehát lehet, hogy tök sok víz lesz a Balatonban, de az máshonnan hiányozni fog, hogyha jó ért, akár ez is elképzelhető, de vízgyűjtő szinten kell ezt gondolni.

[00:33:29]És hogyha még hozzáerzük azt is, hogy a hogy a szőlőket azt hogy öntözik, meg min öntözik, meg a termőterületeket, hogy öntözik, min öntözik, megint eljutunk odáig, amiről már beszélgettünk, hogy mindenkinek más az érdeke a vízzel, legyen az felszíni vagy felszíni alatti víztest, mindenki szeretné valamilyen okból, és még ráadásul a mondjuk a az ezt kezelő szervek még szét is vannak darabolódva.

[00:33:51]Tehát valójában tényleg közösen kell gondolkodni ezekről a ezekről a kérdésekről.

[00:33:57]nem ússzuk meg, hogy hogy az agrárium, illetve a hidrológus, hidrogeológus egyeztessen egymással, mert ehhez a jelenlegi helyzethez adaptálódni lehet.

[00:34:07]Nem hiszem azt, hogy a 200 évvel ezelőtti állapot visszaállítható.

[00:34:16]Viszont ahogy a hát mondjuk közeli külföldi példák is mutatják, azért tudjuk orvosolni ezeket a folyamatokat.

[00:34:29]Csak erősíteni tudom, amit már mondott.

[00:34:31][torokköszörülés] A víz, vízzel vízgyűjtőszinten kell tudni tervezni.

[00:34:36]És a vízgyűjtő egészén kell figyelembe venni és felmérni a víz igényeket, a lehetőségeket, a befolyó és a kimenő nyilván mennyiségeket és úgy kell tudni tervezni, hogy valós vízgyűjtő gazdálkodás ra van szükség.

[00:34:51]Nem csak papíron, nem csak egy dokumentum formájában, hanem a gyakorlatban is és előre kell tudni tervezni.

[00:34:56]Ehhez nagyon sok adate.

[00:34:56]nagyon sok adatbázis, rendszerszinten felépített és üzemeltetett befolyó adatokkal és az ezt kezelő és értékelő valamilyen apparátussal, ami ami valahol van, de ezeket ezeket biztos, hogy nem alulról jövő, tehát nem nem civileknek kell végeznie, hanem en ezt itt az állambannak van egy egy nagyon fontos feladata, hogy ezeket a ezeket az infrastruktúrákat intézményeket megfelelően építse fel és üzemel Ugye most is nagyon sokat beszélgettünk a Velencei tóról, amúgy is nagyon sok szó szokott esni a homokhátság problémáiról.

[00:35:37]Ezeken kívül ti láttok még esetleg olyan problémákat, amik ökológiai ökológiai szempontból jelentősek, de valamiért amúgy kevésbé beszélünk ezekről?

[00:35:48]Hát a jelenlegi vízhiányos, vízkrízis állapotban kevés szó esik, amit amit ez közvetve okoz.

[00:35:55]Nyilván a vizek betöményé és a vízminőségnek a romlása.

[00:36:00]Tehát ez egy ez egy kéz a kézben járó folyamat, ahogy csökken a tehát hogy a vizeket eleve nagyon nagy terhelés éri ö társadalmi terhelés, vízszennyezés az agráriumból be mosódó diffúzt terhelések, szennyvízbevezetések.

[00:36:15]külön ki kéne emelni azt is, hogy milyen szabályozatlan módon zajlanak ezeknek a főleg a tavaknak, az állóvizeknek a a hasznosítása haltelepítésekkel, tehát hogy kontrollálatlan módon használjuk ezeket ezeket a víztesteket.

[00:36:28]És ilyen vízhiányos időszakban ezek a hatásoknak a összeadódnak, multiplikálódnak.

[00:36:37]Tehát egy multistresszor hatás alatt vannak a vizek, amiben a a víz mennyiség csökkenése az egy nagyon fontos, de egy elem, és az összes többi hatását erősítik.

[00:36:49][torokköszörülés] Tavalyi évben idén nem sok időm volt terepre menni.

[00:36:53]Tavalyi évben azért én a Tisza Tisza völgyében volt egy nagy mintavételezésünk.

[00:36:59]Ott azért drasztikus drasztikus képet mutatnak a a Tiszamenti, mondjuk csak a holdtmedreket nézem, az hogy milyen állapotban vannak, hogy mennyire nincs víz bennük, milyen milyen vízminőség van, óriási vízvirágzások vannak.

[00:37:11]És most már nem csak az, ami évtizedek közelőtt mondjuk esetleg augusztus végére, augusztusban gyűlnek össze ezek a ezek a hatások és borul át mondjuk ezek a rossz állapotban ezek a tavak, hanem már most már június, júliusban is jelentkeznek a a vízvirágzások és az az együttjáró halpusztulások, oxigénihányos állapotok és halpusztulások.

[00:37:32]Arról nem is beszélve, hogy egy betényedő vízben hamarabb és a betőményedő és felmelegedő vízben mennyire át megboljdul, át átalakul az ökoszisztéma.

[00:37:45]Egy nagyon egy elemet kiemelek.

[00:37:49]Ott van az iszakban mindenféle baktérium, ott van például a botulizmus, ami ami egy természetes úton ott van.

[00:37:54]És [torokköszörülés] ilyenkor ilyen időszakokban, amikor betöményedik, felmelegedik, elkezd felszaporodni, sorra döglenek a vízi madarak ebben a botulizmusban.

[00:38:04]Ö ezek ugye átadódnak ö nem sok tehát átadódnak nyilván ö domesztikát szárnyasokra és át tudnak terjedni, de egyéb egyéb betegségek is ugye ezeket a vizeket járják mindenféle élőlények, ahogy tűnik el a víz a tájból, azok koncentrálódnak.

[00:38:21]Ezeknek a betegségeknek az átadási lehetőségei megnőnek és egyre koncentráltabban jelennek meg.

[00:38:32]Nyugatnélusi náz itt van.

[00:38:32]Ö madárinluenza idén is már volt rá precedens felüti a fejét.

[00:38:38]Ezek a klímaváltozás és az ilyen esetekkel párhuzamosan egyre gyakrabban és egyre több helyen fog.

[00:38:44]Bocsánat.

[00:38:44]Ezt akartam kérdezni, hogy például egy laikusnak hogyan magyaráznád el, hogy amit látsz a tájban, ezek a ezek a negatív folyamatok, ezek hogyan hogyan érintik egy hétköznapi embernek az életét, aki azt látja, hogy kinyitja a csapot, jön víz, tök jól tudja használni mosógépét és a többi, satöbbi.

[00:38:59]Tehát neki például hogyan mondaná el, hogy az az ő életér ez ez miért ez hatás?

[00:39:03]Hát, hogy az egyik az, hogy igen, hogy hogyha hogyha vízkorlátozás van, azt már ő is megérzi, mert nem fog hát vízről beszélünk, vagy éppen a az ökológiára gyakorolt hatásáról, mert azt lehet, hogy egy laikus kevésbé veszi zokon, hogyha eltűnik valami élőlény, amivel soha életében addig nem találkozott.

[00:39:21]Persze aztán, hogyha elmagyarázzák neki, hogy ez miért miért is fontos, hogy megmaradjon valami flóa, fauna, akkor lehet, hogy végülis belátja, hogy ez fontos.

[00:39:31]hidrogeológia meg vízellátás szempontjából viszont egyből érzi a hatását Szentendrén most szerintem vizet osztanak éppen vagy pár nappal ezelőtt vízkorlátozás volt.

[00:39:45]Abszolút nem azt mondom, hogy számítani kell rá, de sajnos az öntözésben, a mennyiségi vízfelhall használásban egyszerre jelentkezik az, hogy mondjuk az öntözőkutak a Dunatiszaközi homokhátságon azok 15 maximum 20 mélysékben vannak.

[00:40:00]Lehet, hogy lehet, hogy mondjuk 7 m mélységben voltak alapból, de a lényeg az, hogy a annyira csökkent az utóbbi 20 évben a felszerelatti víztüknek a mélysége, ami ugye ezzel táplálta ezeket a kutakat, hogy gyak gyakorlatilag már nem képesek ellátni az öntöző rendszert, és ez magával mondja, vonzza azt, hogy ugye nem tudnak annyit termelni, drágább, amit termelnek, satöbbi, satöbbi.

[00:40:25]És ne adj isten eljutunk odáig, hogy hogy ahol ásott kutak voltak nagyon sokáig, akár a akár a haszonálatokat ásott kutakból lévő vízzel látták el.

[00:40:37]Dunazaközi homokhátságon már az ásottakban nincsen víz.

[00:40:43]Ezek ilyen 5-6-7 mélységű ásott kutakról beszélünk.

[00:40:46]Nagyon leesett a a víz vízint, és ezekből nagyon nehéz itt táplálkozni.

[00:40:53]Üm, tehát, hogyha jó ért, amit most említesz, az az teljesen összefügg azokkal a jelenségekkel, amiről most a Balázs beszélt.

[00:41:00]Absolút abszolút összefügg, hiszen hiszen maga ez a felszíneti térész meg a felszínél kapcsolatban van egymással.

[00:41:04]És hogyha hogyha azt mondjuk, hogy nagyon sokat pároloktatunk, nem foglalkozunk ezzel a láthatatlan felszámelati térrésszel, akkor egyszer csak azt fogjuk észrevenni, nem [torokköszörülés] esik az eső.

[00:41:18]Tehát olyan olyan mondjuk víz nincs, ami táplálja közvetlenül a vegetációt.

[00:41:22]A klímaváltozás hatására ez a felszínölti víztükör, ami egy egészen jó kis tomborzatot alakított ki a felszínölti térrészben, hogyha nem nem kapszivárgást, akkor ez is elkezd lapulni.

[00:41:36]És azok a rendszerek, amiknek a a vége, kisebb rendszerek, amik tavakban vagy folyókban, csatornákban végződnek, nem kap nem kap utánpótlást.

[00:41:46]És így gyakorlatilag az is eltűnik szépen lassan, mert a felszíni és a felszíni víztest az elválik egymástól, és a kapcsolat az gyengül, vagy megszűnik, és innentől kezdve mindenki a levét issza, vagy inkább nem issza, mert ugye ugye a annak vízkorlátozást vezetnek be, vagy mérsékletes vízfogyasztásra sarkalják, aki mondjuk felhasználó, az ökológus meg azt fogja látni, hogy egyre nagyobb probléma van a vízminőséggel vagy az iszapőséggel, illetve a illetve a a növényborítottsággal.

[00:42:24]Pont mai hír amúgy, hogy 600 helyen, több mint 600 helyen van amúgy vízkorlátozás érvényben Magyarországon.

[00:42:30]Hogyha nem lépünk valamit vízügyben, most csak így általánoságban fogalmazva fogalmazzuk úgy, hogy vízügyben, vagy a vízmegtartás terén, akkor mit gondoltok, hogy előfordulhat olyan aszályos időszak, amikor ez a vízkorlátozás, ez már országos méretű probléma lesz?

[00:42:47]Tehát, hogy nem csak 600 településen lesz majd vízkorlátozás, hanem akár az egész országban.

[00:42:52]Én el tudom képzelni, nem az én szakterületem, de abszolút el tudom képzelni.

[00:42:55]A ismeretemi alapján egyébként [torokköszörülés] nálunk nagyon olcsó a víz.

[00:42:59]Van, aki vitatkozna ezen.

[00:42:59]Tehát a környező országokhoz képest nálunk nagyon olcsó a csapvíz, tehát a vezetékes víz.

[00:43:04]Éppen ezért nem is nagyon van rákényszerítve, hogy lakosságos póroljon a vízzel.

[00:43:12]És ahogy mondta Márk is, ezeket a vizeket a a talajból, partiszűrésű kutakból vesszük ki, tehát abból a folyóból vesszük ki, ahol most éppen alacsony a vízszín.

[00:43:20]Tehát, hogy ha kevesebbet vennénk ki, akkor nyilván több maradna ott.

[00:43:26]Most egy nagyon egyszerű összehasonlítása, de az, hogy sokszor elhangzik sokféle megbeszélésen, itt is elhangzott már más megbeszélésen, hogy hogy az egy nagy kérdés, hogy hogy most kezdünk el lassan alkalmazkodni.

[00:43:42]a ahhoz a jövőhöz, amit egyébként a kutatók meg a a szakértők progoszizálnak, hogy egyre gyakrabban lesznek ilyenek, és szépen lassan lehet hozzászoktatni magunkat adaptálódni, vagy pedig a a nem is olyan nagyon távoli jövőben egyszer hirtelen kell egy nagyon-nagyon, de az sokkal jobban fog fájni.

[00:43:56]Tehát hogyha ha most nem kezdünk el spórolásra ösztökélni az embereket, hozzászoktatni, akkor később egyszer hirtelen kell, és az az viszont fájdalmasabb lesz.

[00:44:05]Hát igen, csak ez ugye meg politikailag egy nagyon kényes téma, hiszen a rezsicsökkentés az egy az egy ilyen ahhoz ahhoz igazából senki nem szívesen nyúlna hozzá.

[00:44:16]Tehát ilyen szempontból ez az ez egy kényes téma.

[00:44:17]hogyha már egy kicsit így a megoldásokról beszélünk, ugye pont a Dunával kapcsolatban előjöttek az olyan vélemények, hogy hát meg lehetne oldani igazából egész egyszerűen ezt az alacsony vízállást, ugye vízlépcsőket kéne építeni, tehát hogy duzzasztani kéne a a Dunát.

[00:44:35]Ti erről mit gondoltok?

[00:44:37]Ez tényleg ennyire egyszerű lenne?

[00:44:39]És ez egy ez egy járható út?

[00:44:42]Én csak azt tudom mondani, hogy Duna, mint egy vonal, és ugye azon a vonalba, vagy egy ilyen csőbe utazik bizonyos mennyiségű víz.

[00:44:51]Attól, hogy még azt lépcsőztetjük meg meg gátakat telepítünk rajta, ettől még több víz nem lesz benne.

[00:44:59]Tehát a lefolyásnak a a sebességét, tehát az az, hogy hány órát parkoltatom úgymond a vizet, egy kettőt, egyöt, azt azt lehet befolyásolni ellépcsőkkel, de viszont magát a vízmennyiséget ettől még nem lesz több víz összességében a Dunában.

[00:45:19]Ráadásul, hogyha Kárpátmedence szinten nézzük, vagy Magyarország szinten nézzük, hogy mi a mik a földrajzi adottságaink, azt kell megállapítani, hogy hát itt azért kicsike a Dunának a lejtése, ami azt jelenti, hogy hát nagyon kis mértékben tudnánk úgy meglépcsőztetni, hogy értelmes mennyiségű, akár energiafelhasználásra alkalmas vízmennyiséget tartsunk vissza a Dunán.

[00:45:47]Ráadásul az egész Duna ág, kivéve az északnyugat Magyarországit, az megcsapolja a felszí alatti víztestet.

[00:45:54]Tehát mindaz, amit igazából mondjuk visszaduzzasztunk vele, vagy visszaduzzasztanánk vele, az még a felszín alatti vízkészleteinket is csapolja meg.

[00:46:05]átgondolandó megoldásnak tartom.

[00:46:05]Mivel nem vagyok a a témának a a felkent szakembere, ezért én ezt én ez erről úgy gondolkodom, hogy hogy nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de pontosan ezért van szükség egyeztetésre.

[00:46:22]Ugye ez most Paks leállítása miatt merült fel, hogy a ezzel meg lehetne akadályozni a jövőben, esetleg tényleg teljesen le kelljen állítani?

[00:46:30]Igen, óriási vita van a közösségi médiában.

[00:46:34]Aki akarja, nyomon követheti.

[00:46:34]Azt azért látni kell és tudni kell, hogy a mostani vízprémáknak az egyik kulcs kulcseleme azok a a egyre mélyülő bevágódó folyóink.

[00:46:46]A Duna és a Tisza a medrének a mély ülése.

[00:46:48]Am tehát nem csak arról van szó, ha jól értem, hogy kevés a víz, hanem hogy a med hogy egyre mélyebbre megy.

[00:46:51]És ugye ahogy egyre mélyebbre megy, az egyre kevesebb víz, egyre mint a mederbe levő egyre kevesebb víz egyre jobban húzza térségi szinten maga felé a talajvizet, vagy a talajba tárolt vizet is.

[00:47:00]Tehát a medermélyülés az egy az egy az egy kulcselem ebben az egész problémahmozban.

[00:47:05]És a a vízlépcsőt ellenzők véleménye szerint, illetve szakértői véleménye szerint nyilván a vízlépcsők alatti szakaszon, hogy a vízlépcső megfogja a hordolékot a fölötte levő szakhoz lerakja, de a víz, ahogy Márk is mondta, ugyanaz a vízmennyiség fog lemenni, viszont hordalék nélkül az a vízlépső alatti szakaszon fel fogja kapni a a hordalékot, és ott ott még fokozni fogja ezt a medermélyülési trendet.

[00:47:33]Tehát, hogy hogy ezért nem nem kerek és nem magától érthető dolog a vízlépcsőnek a építése.

[00:47:37]A Paks szempontjából sem biztos ö van, aki elmondja, hogy a Paks szempontjából se biztos, hogy feltétlenül jó lenne, mert ott egy beállt pangó sekélyvíz lenne, ami felmelegszik.

[00:47:50]Nem biztos, hogy jó.

[00:47:52]Az feltétlen jó az a paksi erőmű hűtésére.

[00:47:55]Tehát, hogy nem annyira egyértelmű ez a dolog.

[00:47:56]Ez ezek vizsgálatokat meg modellezéseket igényelnek.

[00:48:00]Nem lehet egyik napról a másikra.

[00:48:01]Most hirtelen meg kéne oldani.

[00:48:04]Most hirtelen előkerülnek ezek a régi dokumentumok, régi tervek, le lehet porolni és lehet vele lobbizni, hogy építsük meg.

[00:48:09]De ezek inkább én véleményem szerint is azért alaposabb előkészítést, alternatív megoldások, mert vannak ilyen alternatív megoldások.

[00:48:20]Ja.

[00:48:21]Hú, nem tudom a pontos szakkifejezését, de a de a vízlépcsők, tehát hogy meder ö tehát, hogy ezt a bevágódást csökkentő hatással vannak azért más mérnöki meg megoldások is, amik amik nem feltétlen szükségeltetik, hogy olyan mennyiségű betont öntsenek a a keresztirányba egy nagy folyón, hanem a mederfenéken, nem tudom a pontos nevét, nem az én szakterületem.

[00:48:43]De vannak alternatív megoldások erre, illetve hát magát a paksi erőműnek a hűtésétel is vannak alternatív megoldások hűtőtornyok létesítésével.

[00:48:52]Tehát itt minden minden szerintem egy alapos költséghatékonyság elemzéssel és környezeti hatásvizsgálat elemzéssel kéne ezeket eldönteni, és nem két hónap alatt, nem is egy év alatt, hanem inkább, [zene] hanem valamivel több idő alatt.

[00:49:05]Ez csak úgy lehet.

[00:49:05]Igen.

[00:49:08]Igen.

[00:49:08]Balázs Márk, nagyon köszi, hogy itt voltatok.

[00:49:10]Nektek pedig a figyelmet.

[00:49:10]Ha tetszett a műsor, iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, és ha tehetitek, támogassátok a Telexet.

[00:49:16]Sziasztok!

[00:49:24][zene] เ