Kiperelt iratok: kiderült, hogyan szivattyúztak Rogánék tízmilliárdokat propagandára
- Az Átlátszó egyedülálló sajtóösszefogással hozta nyilvánosságra a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2020–2024 közötti, 188 milliárd forintnyi hirdetési költésének részletes adatbázisát.
- A minisztérium szándékosan nehezítette a feldolgozást: az Excel-táblákat PDF-képekké alakították, oldalanként fejjel lefelé, ferdén vagy olvashatatlanul beszkennelve.
- A „társadalmi célú reklámnak” nevezett hirdetések túlnyomó része valójában Fidesz-propaganda volt (nemzeti konzultáció, Soros-ellenesség, brüsszeli szankciók).
- A hirdetéseket közvetítő Balásy Gyula-féle New Wave Media és további alvállalkozók 10–15-szörös túlárazással dolgoztak, a pénz Fidesz-közeli kiadókhoz és cégekhez áramlott.
- A Pesti Srácok, a Demokrata és a Magyar Hírlap bevételeinek fele-kétharmada a kabinetirodától származott, ami a források elapadása utáni összeomlásukat magyarázza.
- Rogán Cecília tvn.hu bulvárlapja kimutathatatlan olvasottság mellett évi 1 milliárdos profitot termelt 80% feletti profitrátával.
- Rogán Antal a felelősséget a médiaügynökségre hárította, ám a 80%-os elérési cél és a teljes weboldalak hetekre történő kibérlése szakmailag értelmezhetetlen.
- A független médiában is futottak állami hirdetések, de ezek jellemzően valódi közérdekű kampányok voltak, bár idővel itt is megjelentek politikai üzenetek.
-
„Ha ezt a 188 milliárd forintot felgyújtották volna, még azzal is jobban jártunk volna, hiszen ez a pénz arra ment el, hogy emberek nem létező dolgokat gyűlöljenek.” – Hanula Zsolt
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az adatbázis megszerzése és a sajtóösszefogás
Hanula Zsolt elmondta, hogy az Átlátszó évekig tartó pereskedés után, első- és másodfokú bírósági ítéletek nyomán szerezte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda (a „Rogán-féle propagandaminisztérium”) társadalmi célú hirdetésekre fordított közpénzeinek részletes listáját. Az Átlátszó úgy döntött, hogy a hatalmas adatbázist nem egyedül dolgozza fel, hanem nyilvánosságra hozza, és megosztja a független magyar sajtóval. A részt vevő szerkesztőségek – köztük a Telex, a 444, a HVG, a Magyar Hang – közös, reggel 9 órás embargóval hozták nyilvánosságra cikkeiket. Hanula Zsolt szerint ez a fajta összefogás „teljesen egyedülálló” a magyar sajtó történetében.
Mit tartalmaz az adatbázis, és miért jelentős?
Az adatbázis 2020 januárja és 2024 márciusa közötti időszakot fedi le, és öt pendrive-on, több mint 1000 PDF-ben érkezett. Hanula Zsolt hangsúlyozta, hogy korábban is lehetett tudni nagy összegű keretszerződésekről (50, 75 milliárd forint), amelyek jellemzően Balásy Gyula cégein keresztül mentek, de ilyen részletességű bontás még soha nem volt nyilvános. Az adatok tartalmazzák az utolsó vidéki kábeltelevízió 15 másodperces spotját is, külön árral, árengedménnyel, futási időponttal, valamint az összes online bannert, rádiós és óriásplakátos hirdetést.
„Eddig, hogyha erről volt szó, hogy milyen sok pénzt költöttek propagandára a Fidesz-kormányban, akkor ilyen teljesen megfoghatatlan összegekkel dobálózott mindenki, hogy akkor most 120 milliárd Ft, de ezzel úgy nem nagyon tud mit kezdeni az ember. […] ezekben a táblázatokban annyira le vannak bontva ezek az összegek, hogy ilyen pár százezres vagy pár milliós, vagy maximum pár tízmilliós szintig.” – Hanula Zsolt *
Az újságíró szerint éppen ez a részletesség teszi nyomasztóvá az adatokat, mert az olvasó a saját fizetéséhez, autójához, lakásfelújításához tudja viszonyítani az egyes tételeket.
Az adatok feldolgozásának szándékos nehezítése
Hanula Zsolt részletesen beszámolt arról, hogy a minisztérium milyen módszerekkel nehezítette az újságírók munkáját. Ahelyett, hogy az Excel-táblázatokat adták volna ki, azokat kinyomtatták, majd visszaszkennelték PDF-képformátumban, így nem lehetett bennük keresni. Egyes oldalakat fejjel lefelé, oldalt fordítva, ferdén vagy annyira lekicsinyítve szkenneltek, hogy a számok az olvashatóság határán voltak. Színes cellákat fekete-fehérben nyomtattak, így a sötét háttéren a fekete számok szinte olvashatatlanná váltak. Bár léteznek karakterfelismerő szoftverek, az adatok visszanyerése így is rengeteg munkát igényelt.
„Elég szomorú arra gondolni, hogy itt embereknek a minisztériumban az volt a dolguk, hogy egy csomó időt töltsenek el, meg pazaroljanak áramot, papírt, festéket, csak arra, hogy az újságíróknak megnehezítsék a dolgát. És ezeket az embereket is közpénzből fizettük.” – Hanula Zsolt *
A teljes sajtó körülbelül három hete kapta meg az adatokat; Hanula Zsolt számára ez nagyjából egy hetes projektet jelentett, jellemzően munkaidőn túl és hétvégén dolgozott vele.
A hirdetések típusai és valódi tartalma
A táblázatokban szereplő kampányok típusa „TCR”, azaz társadalmi célú reklám. Hanula Zsolt szerint azonban ezek túlnyomó része valójában a Fidesz politikai propagandája volt: a gyermekvédelmi népszavazásra, nemzeti konzultációkra való buzdítás, a konzultációk eredményeinek hirdetése („98% úgy szavazott, hogy állítsuk meg Brüsszelt”), a „szankciós bombák”, Soros-ellenes kampányok. Voltak valódi társadalmi célú hirdetések is, főleg a Covid idején (oltásra buzdítás, maszkhasználat), illetve később a digitális állampolgárság program (DAP) vagy az elektronikus SZJA-bevallás népszerűsítése, de ezek voltak kisebbségben.
A hirdetések gyakorlatilag minden felületen megjelentek: óriásplakátokon, televízióban, rádióban, YouTube-on, Facebookon, print és online médiában – ezek voltak a tipikus kék plakátok és azok változatai.
A reklámpiac szerkezete és a túlárazások mechanizmusa
Hanula Zsolt elmagyarázta, hogy a hirdetési piac elvileg úgy működik, hogy a hirdető közvetlenül szerződik a felület tulajdonosával. Ebben az esetben azonban a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint a legnagyobb állami hirdető, egy médiaügynökségen – Balásy Gyula cégén, a New Wave Medián – keresztül vásárolt. Sokszor ez az ügynökség továbbadta a megbízást egy másik ügynökségnek, amely szintén levette a maga 15%-os jutalékát. Így mire a pénz eljutott a kiadóig, több szereplő is jelentős összeget vett le belőle, és a hirdetések még így is erősen túl voltak árazva. A köztes cégek és a kiadók jellemzően Fidesz-közeliek voltak.
Az újságíró konkrét példaként említette a Magyar Hírlap online felületein 2023 november-decemberében futó nemzeti konzultációs kampányt. A minisztérium megvette a címlapot és 23 rovatoldalt – ami önmagában is abszurd, hiszen egy újságnak nincs ennyi rovata. A rovatoldalak hirdetései egyenáron mentek, függetlenül attól, hogy a belföld rovat olvasottsága sokszorosa volt például a lakáskultúra vagy kert rovaténak. A Magyar Hírlap online elérése két év alatt 10 000-ről 180 000 napi olvasóra nőtt – ami önmagában is valószínűtlen –, de a hirdetési árak eközben változatlanok maradtak.
„Az egészről ordít, hogy ez nem piaci alapon ment, hanem egyszerűen csak azt mondták, hogy akkor legyen itt 10 millióért hirdetés, aztán valahogy majd lepapírozzuk.” – Hanula Zsolt *
A túlárazás mértéke néhol a 10–15-szörös, azaz 1000–1500%-os szintet is elérte. Hanula Zsolt egy másik árulkodó jelet is talált: a Magyar Hírlapnál a heti hirdetési árak tört számok voltak, de amikor ezeket összeadta, levonta a 40%-os jutalékot, majd felszorzott három héttel, az eredmény kerek 100 millió forint lett. Hasonló „véletlenek” voltak az NKA-pályázatoknál is, ahol választókerületenként szintén pont 100 millió forint támogatás jelent meg. Ez arra utalhat, hogy előre megállapodtak egy kerek összegben, és utólag papírozták le a hirdetéseket.
Konkrét példák: Pesti Srácok, Demokrata, Magyar Hírlap
Pesti Srácok
A Telex Tusnádfürdőn kérdezte Hud Gergelyt, a Pesti Srácok főszerkesztőjét. Hud Gergely azt mondta, hogy az általa irányított 10 évben „elég színes körből” kapták a megélhetés forrásait. Hanula Zsolt azonban kiszámolta, hogy 2021-ben – amely évért Hud Gergely vállalta a felelősséget – a kiadó bevételeinek több mint fele a Rogán-féle minisztériumtól származott.
„Arról tudok beszélni, ami a Pesti srácok kiadójának az a korszaka, amit mi irányítottunk, ez 10 év volt. Abban a 10 évben elég színes körből kaptuk a megélhetés forrásait. Reklámok, különféle PR munkák, dolgoztunk mindenfelé, és ténylegesen így tudtunk talpon maradni kis pénzekből.” – Hud Gergely *
Demokrata és Magyar Hírlap
A Demokrata és a Magyar Hírlap esetében a 2020–2023 közötti teljes időszakot vizsgálva a bevételek fele és kétharmada között mozgott a Kabinetirodától származó hirdetési pénz. Ez megmagyarázza, hogy a Fidesz-közeli média miért omlik össze látványosan azóta, hogy április óta ezek a források elapadtak – hiszen alsó hangon a bevételük felét elvesztették, és ehhez jönnek még a többi állami hirdető (Szerencsejáték Zrt., MVM, CÖF stb.) kiesései.
Piaci összehasonlítás
Hanula Zsolt összehasonlította a Demokratát a Magyar Hanggal: mindkettő közéleti hetilap, hasonló példányszámmal és online jelenléttel. A Demokrata csak a Rogán-minisztériumtól származó hirdetési bevétele nagyobb volt, mint a Magyar Hang összes bevétele együttvéve (előfizetés, támogatás, utcai eladás, piaci hirdetések). A Magyar Hírlap esetében a hirdetésszervezést egy kétalkalmazottas cég, a Star Kft. végezte, amely így is évi több száz millió forint hirdetési pénzt hozott be.
Rogán Cecília és a tvn.hu esete
Az adatbázisból kiderült, hogy a Rogán Cecília (Rogán Szendrei Cecília) és férje nevéhez köthető tvn.hu bulvárlap milyen bevételekre tett szert. A lap szinte kimutathatatlanul kevés olvasóval és szenzációhajhász tartalommal az elmúlt öt évben évi 1 milliárd forint körüli nyereséget termelt, 80% feletti profitrátával. Összehasonlításképpen: az Apple profitrátája ennek nagyjából a fele.
„Ez a 80-as években a Pablo Escobar kokainbirodalma ennél kisebb profitrátával dolgozott szerintem, mint a Rogán Cecíliáéknak az újságja.” – Hanula Zsolt *
A lap tele volt állami hirdetésekkel, erősen túlárazva (minimum ötszörös szorzóval), mégis a négy év alatt összesen csak körülbelül 120 millió forint bevétel származott ebből a forrásból. Ez eltörpül az évi milliárdos nyereség mellett, ami felveti a kérdést: honnan jött a maradék pénz, mennyire volt túlárazva, vagy esetleg nem is hirdetésből származott.
Rogán Antal érvelése és annak kritikája
A Telex 2024 decemberében, egy miniszteri bizottsági meghallgatás után kérdezte Rogán Antalt az állami reklámköltésekről. Rogán azt mondta, hogy nem ők döntik el, mely médiumokban hirdetnek, hanem az ügynökség. Egyetlen elvárása az volt, hogy a kampányok elérése legalább 80%-os legyen a lakosság körében, amit utólagos közvélemény-kutatással ellenőriztek.
„Ezt nem mi döntjük el. Az ügynökség dönti el. Nekem egyetlen egy elvárásom van, […] hogy bármilyen kampányt indítunk, ha ez kormányzati kampány, akkor legalább 80%-os legyen a lakosság körében az elérése.” – Rogán Antal *
Hanula Zsolt szerint ez az érvelés több sebből vérzik:
-
Felelősség áthárítása: Rogán teljes egészében Balásy Gyula cégére tolja a felelősséget a felületek kiválasztásáért és az árakért. A minisztériumnak azonban ellenőriznie kellett volna az ügynökség hatékonyságát, hiszen éppen a szakértelmükért fizettek. Az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is vizsgálnia kellett volna a minisztérium működését – ez a helyzet az MNB-alapítványok történetére emlékeztet, ahol szintén éveken át ömlött ki a pénz ellenőrzés nélkül.
-
A 80%-os elérési cél abszurditása: Ez a mutató a 80-as évek amerikai reklámszakmájából származik, amikor még néhány nagy tévécsatorna, rádió és újság uralta a piacot. A mai széttöredezett médiapiacon – ahol egyes korosztályok csak közösségi médiából tájékozódnak – ezt elérni is szinte lehetetlen, mérni pedig különösen nehéz az átfedések miatt. Ráadásul a hatékony eléréshez éppen az átfedések minimalizálására kellene törekedni, ehelyett a kabinetiroda 15 azonos olvasótáború lapnál hirdette ugyanazt az üzenetet.
-
Szakmailag értelmetlen hirdetési gyakorlat: Egy adott weboldal összes aloldalát három hétre kibérelni ugyanazzal a bannerrel teljesen hatékonytalan – a szakemberek szerint ezt a pénzt felgyújtva is ugyanakkora hatást értek volna el. Egy normális hirdető legfeljebb két napig csinál ilyen „teljes pályás letámadást” egy oldalon.
A Fidesz-közeli média összeomlása és a piaci kilátások
A választás után a Fidesz-közeli médiában kirúgáshullám indult: a Magyar Nemzet hetilappá vált, megszűnt a nyomtatott Mandiner. Hanula Zsolt szerint a folyamat folytatódni fog, és csak azok a felületek maradhatnak meg, amelyek piaci alapon is életképesek – például a TV2, a Blikk (amely csak aránylag nemrég került NER-közelbe), illetve az Index. Utóbbihoz egyetlen fillér sem érkezett a kabinetirodától, vélhetően azért, mert fontos volt megőrizni a függetlenség látszatát, hogy amikor a Tisza Pártot támadó cikkeket hoznak le, az ne egy nyilvánvalóan kormányzati propagandalapon jelenjen meg.
A független médiacégeknél is voltak állami hirdetések, de ezek jellemzően a valódi társadalmi célú kampányok voltak (pl. oltás, közlekedésbiztonság), nem a kék plakátos politikai üzenetek. Ilyen hirdetések futottak az RTL-en, a Centrál Médiacsoport női magazinjaiban, és a Blikkben is még a NER-es felvásárlás előtt. Hanula Zsolt megjegyezte, hogy idővel ezekbe a társadalmi célú kampányokba is beszivárogtak a politikai üzenetek – például a vakcinainformációs emailekbe is.
További érdekességek és a feldolgozás jövője
Az adatbázis feldolgozása még korántsem ért véget. Más lapok is találtak érdekes részleteket: például a Népszavába – amely ellenzéki lapként definiálta magát – mintegy 800 millió forint állami hirdetés érkezett, miközben a lap súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, és azóta talán el is adták. Ez azt jelenti, hogy a Rogán-minisztérium gyakorlatilag a saját ellenzékét tartotta lélegeztetőgépen.
Hanula Zsolt szerint rengeteg apró lap és cég van még az adatbázisban, ahol rendszeresen felbukkannak másfél milliós, 500 ezres tételek. Sok esetben a cégnevek elsőre ismeretlennek tűntek, de néhány Google-keresés után kiderült, hogy Rogán Antal vagy Balásy Gyula valamilyen ismerősének, üzlettársának a cégéről van szó.
A beszélgetés végén Hanula Zsolt összegzett: a bruttó 188 milliárd forintos költés gyakorlatilag arra ment el, hogy az emberek féljenek a háborútól, Brüsszeltől, Soros Györgytől, és nem létező dolgokat gyűlöljenek. Ha ezt a pénzt felgyújtották volna, még azzal is jobban járt volna az ország, mert így legalább nem okozott volna lelki károkat. Hozzátette: nagyon sok idő lesz, mire ebből a „lelki gödörből” kimászik a társadalom.
„Tulajdonképpen ha ezt a 188 milliárd Ft bruttó összeget, ha így ide felhalmozták volna és felgyújtják, még azzal is sokkal jobban jártunk volna, hiszen ez a pénz vagy ennek a nagyon nagy része végső soron arra ment el, hogy elérjék azt, hogy emberek féljenek a háborútól, Brüsszeltől, Soros Györgytől, akárkitől, és hogy emberek változatos, nem létező dolgokat gyűlöljenek.” – Hanula Zsolt *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a szakmai apokon működő sajtó”: Az „apokon” szó értelmezhetetlen. A kontextus alapján valószínűleg „a szakmai alapon működő sajtó” lehetett a helyes kifejezés, de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható egyértelműen.
- „hangyasztedősnek hangzik”: A szó nem létezik. A beszélgetés hangulata és a később használt „nyomasztó” kifejezés alapján valószínűleg „nyomasztónak” vagy „hangyásnak” (aprólékos, pepecselős) szánta a beszélő, de pontosan nem meghatározható.
- „Tósánd Földön Simor Dániel”: A helyszín valószínűleg Tusnádfürdő, a kérdező pedig Simor Dániel (a Telex munkatársa). Az ASR a „Tusnádfürdőn” kifejezést torzította.
- „reklám iar ban mozgó embereknek”: A kifejezés értelmezhetetlen. A kontextus (online reklámszakma, hirdetési kampányok) alapján valószínűleg „reklámszakmában mozgó embereknek” lehetett a helyes alak.
- „nagy duranást”: Valószínűleg „nagy durranást” (nagy feltűnést keltő kampányt) jelent, az ASR torzította.
Teljes átirat megjelenítése
[00:01:57]Ez a Telex élő politikai műsora.
[00:01:59]Sziasztok, én Ridley Balázs vagyok.
[00:01:59]Öt pendrive és több mint 1000 PDF.
[00:02:03]Nyilvánosak a Rogán Antal féle propagandaminisztérium reklámköltései.
[00:02:07]A dokumentumokat az átlátszó perelte ki.
[00:02:10]Az adatbázisból papíron az derül ki, hogy 2020 januárja és 2024 márciusa között mennyi közpénzt költöttek kormányzati hirdetésekre.
[00:02:18]A valóságban azonban ennél sokkal többről árulkodnak a táblázatok sorai.
[00:02:22]Feltárul belőlük, hogyan tömték ki pénzzel a Fidesz közeli sajtót, és az is, hogyan gazdagodtak a hatalomhoz köthető cégek.
[00:02:29]Itt van velem Hanula Zsolt, a Telex újságírója, akinek ma több cikke is megjelent a Rogán Minisztérium költéseiről.
[00:02:36]Szia Zsolt!
[00:02:37]Helló!
[00:02:38]Beszéljünk egy kicsit a cikknek a kulisszaitkairól.
[00:02:40]Aztalán a nézőknek is feltűnt, hogy reggel óta a szakmai apokon működő sajtó tele van a Rogán minisztériumhoz kapcsolódó költésekről szóló cikkekkel.
[00:02:49]Mi ennek a magyarázata?
[00:02:51]Igen, ez tulajdonképpen a magyar sajtóban egy szerintem teljesen egyedülálló dolog, ami ma történt.
[00:02:58]Ugyanis az történt, hogy az átlátszó nagyon-nagyon hosszú ideig tartó pereskedés árán első fok, másodfokúriáig elmentek, azt hiszem, ezzel a pereskedéssel.
[00:03:09]ö megszerezték a egykori miniszterelnöki kabinetiroda a Rogánféle propaganda minisztériumnak a társadalmi célú hirdetésekre, és itt egy csomó idézőjelet értsünk ide, erre fordított közpénzeknek a a listáját, a részleteit.
[00:03:28]És az átlátszó úgy döntött, hogy ezt a hatalmas nagy adatbázist, ezt nem ők maguk kezdik el feldolgozni, hanem egyrészt kiteszik publikusan mindenki elé, hogy bárki böngészhesse ezeket, és másrészt pedig megosztják a a független magyar sajtóval.
[00:03:44]És annyi volt csak a kérés, hogy akkor megvolt ez a ma reggel 9 órás embargó vagy vagy határidő, hogy ekkor jöjjön elő mindenki a cikkekkel.
[00:03:55]És ezért volt az, hogy hogy ma reggel egyszerre jelentek meg erről szóló cikkek természetesen az átlátszón, akiktől indult az egész, és hát nálunk a 444-en, a HVG-n, a Magyar Hangon és még egy csomós helyen.
[00:04:14]Mi olyan jelentősége annak, hogy kikerültek ezek a dokumentumok?
[00:04:18]Ög azt, hogy nagyon-nagyon sok pénzt költöttek hirdetésekre, propagandára a Fidesz kormány alatt, azt eddig is sejthettük, hiszen ebben éltünk, minden csapból ez folyt.
[00:04:31]Azt is nagyjából lehetett tudni, egy csomószor voltak ilyen hírek, hogy akkor most megy egy 50 milliárd Ftos keretszerződés jobbra, egy 75 milliárd Ftos balra.
[00:04:41]Ezek jellemzően a Balázsi Gyulának a különféle cégein keresztül mentek, de olyan még soha nem volt, hogy ezeket a költéseket ilyen nagyon-nagyon részletekig leészletezve látnánk.
[00:04:58]Tehát ez az adatbázis, ez ebben konkrétan az utolsó vidéki kisváros kábelvéjén futó 15 másodperces spot benne volt külön árral, árengedménnyel, hogy mikor futott, hogy hány másodperces volt.
[00:05:15]az összes banner az online sajtóban, a rádiók, a óriás plakátok, minden ilyen nagyon-nagyon részletekben menően le volt bontva, és és ettől olyan megfogható lett az egész.
[00:05:31]Tehát eddig, hogyha ha erről volt szó, hogy milyen sok pénzt költöttek propagandára a a Fidesz kormányban az egyes minisztériumok, főleg a miniszter kabinetiroda, akkor ilyen ilyen teljesen megfoghatatlan összegekkel dobálózott mindenki, hogy akkor most 120 milliárd Ft, de ezzel úgy nem nagyon tud mit kezdeni az ember.
[00:05:49]Mi kerül 120 milliárd Ftba?
[00:05:51]egy Forma 1-es autó vagy egy Forma 1-es pálya, vagy egy nemzetközi jurrálomás, így nem nagyon tudsz mit mit asszociálni erről, de ezekben a táblázatokban ebben annyira le vannak bontva ezek az összegek, hogy hogy ilyen pár százezres vagy pár milliós, vagy maximum pár 10 milliós szintig.
[00:06:07]És ezekről pedig pedig így automatikusan az embernek beugrik, hogy hogy igen, ez az összeg kábé annyi, mint a fizetésem, ez az összeg kábé annyi, mint amennyibe az autóm került, ez annyi, amennyibe a lakásfelújításom kerülne, ha lenne rá pénzem, satöbbi, satöbbi.
[00:06:25]És és éppen ezért nagyon-nagyon nyomasztó, amikor egy 15000 soros Excelt így görgetsz és és csupa csupa ilyen összeget látsz egymás alatt, hogy hogy igen, az is az fizetésem, az is, az meg a kétszerese, az meg a tízszerese.
[00:06:41]Tehát eddig sejtéseink voltak, de most akkor ott van feketén fehéren, papíron, hogy mire mennyi pénz ment.
[00:06:46]Így van.
[00:06:46]Egyrészt az, hogy hogy mire mennyi pénz ment, másrészt az, hogy a a konkrét helyek, hogy melyik újságokban, milyen tévé-knél, milyen rádiókban mennyi ilyen hirdetés ment, mert eddig erről is csak azt tudtuk, hogy hát igen, minden csapból ez folyik.
[00:07:01]Ugye öt penrive-ot és több mint 1000 PDF-et jelent a most kiadott adatbázis.
[00:07:07]Újságíróként milyen volt dolgozni ezzel?
[00:07:09]Tehát így megkapja az ember, ott van, elkezdi tekergetni, hogyan zajlott a munka?
[00:07:14]Hát nagyon meg lehet nehezíteni az egyszerű újságíró dolgát, hogyha ha ő közérdekű adatokat akar igényelni.
[00:07:22]Egyrészt azzal, hogy hogy hát hónapokig és évekig el lehet húzni azt, hogy hogy mire kénytelen lesz az adott minisztérium vagy közintézmény odaadni, de amikor odaadja, akkor is nagyon meg tudja nehezíteni az újságíró dolgát azzal, hogy például, mint ebben az esetben is volt, nem az Excel fálokat kaptuk meg, amikben amikben ott lettek volna a számok, és ami egyébként nyilvánvaló módon megvolt a minisztériumban, hiszen ők is valamilyen táb táblázatból dolgoznak, amikor a saját költségvetésüket vagy bármit készítik, hanem ehelyett ők így fogták az Excel fálokat, a táblázatokat, azt kinyomtatták papírra, és aztán azt visszaszkennelték és akkor egy PDF fálban, képformátumban voltak benne ezek a táblázatok.
[00:08:13]Tehát ne lehessen keresni benne egyszer, hogy ne lehessen keresni benne.
[00:08:17]És még tehát ez így a level egy és akkor a level kettő az, hogy hogy némelyik kinyomtatott papírt azt fejér lefelé szennelték vissza.
[00:08:27]A következőt azt oldalt fordítva, a következőt azt kicsit ferdén, a következőt azt annyira lekicsinyítve, hogy hogy ilyen tényleg az olvashatóság határán legyenek a számok.
[00:08:39]Vagy vagy nagyon jó trükk az, hogyha például színes az Excel fál, és akkor van mondjuk az egyik soron egy piros háttérszínkiemelés, másikon meg egy sötét zöld, és akkor ezt kinyomtatom fekete-fehérben, akkor már egy sötét szürkén lesznek a nagyon pici fekete számok.
[00:08:56]És sok szerencsét ahhoz, hogy hogy ezeket olvasni tudja az ember.
[00:09:02]És akkor ilyenkor el kell kezdeni.
[00:09:04]Vannak erre persze szoftverek, amik ilyen karakterfelismerő megoldásokkal ezeket visszaalakítják, de hát elég sokat kell küzdeni, mire visszajutsz oda, ahonnan valamikor ezek az adatok elindultak.
[00:09:17]És közben pedig hát nyilván elég elég szomorú arra gondolni, hogy hogy itt embereknek a minisztériumban az volt a dolguk, hogy egy csomó időt töltsenek el, meg pazaroljanak áramot, papírt, festéket, csak arra, hogy az újságíróknak megnehezítsék a dolgát.
[00:09:37]És ezeket az embereket is közpénzből fizettük.
[00:09:42]Ez ilyen elég hangyasztedősnek hangzik egyébként.
[00:09:44]Mennyi ideig dolgoztatok a cikkeken?
[00:09:48]Hú!
[00:09:48]Ö három hete ö kaptuk meg mi az adatokat, mialatt most így a a teljes sajtót értem.
[00:09:55]A az átlátszónál nem tudom, hogy mennyivel ezelőtt voltak meg ezek.
[00:10:01]Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én az elmúlt három hetet például csak ezzel töltöttem, hanem ezek nekem speciál ilyen kicsit munkaidő után meg kicsit hétvégén meg meg ilyesmik voltak, de de úgy alapvetően ez egy ez egy ilyen kb.
[00:10:17]Hetes projekt volt.
[00:10:21]Milyen hirdetésekről van szó?
[00:10:21]Tehát hogyha a nézőket meg az olvasókat nézzük, akkor ők milyen formában találkozhattak azokkal a hirdetésekkel, amikről ezek a táblázatok szólnak?
[00:10:33]Hát itt formailag ebben benne van minden.
[00:10:36]Óriás plakát, TV, rádió, YouTube, Facebook, printmédia, online média, minden, ahonnan ahonnan a az elmúlt években kormányzati hirdetéseket kaptunk így a nyakunkba.
[00:10:54]És tartalmilag pedig hát itt az összes táblázat azzal kezdődik, hogy hogy kampány típusa TCR.
[00:11:01]Ez azt jelenti, hogy társadalmi célú reklám, de hát a gyakorlatban ezeknek a nagyon nagy része, ez nem társadalmi célú üzenet volt, hanem a a Fidesz propagandája, tehát a a gyermekvédelmi népszavazásra való buzdítás, a a nemzeti konzultációkra való buzdítás, ahol hát emlékezhetünk rá, úgy minimum sugalták is ezek a reklámok, hogy hogy mi a helyes válasz a kérdésekre.
[00:11:32]a nemzeti konzultációknak az eredményeinek a kihirdetése, amikor tele volt az ország azzal, hogy 98% úgy szavazott, hogy tényleg állítsuk meg Brüsszelt.
[00:11:41]Ö benne volt az összes ilyen a szankciós bombák, ha még emlékszünk rá, a soros ellenes kampányok, de benne voltak, ez fontos, hogy valódi társadalmi célú kampányok is voltak ebben, főleg a a covid idején, ugye 2000től indul ez az adatbázis, tehát bőven benne van a a járványnak az időszaka, és akkor tényleg voltak benne olyanok, hogy oltasd be magad, használd a a számaszkot satöbbi.
[00:12:19]És az ez utáni időszakból is volt néhány olyan hirdetés, ami ami tényleg társadalmi célú volt, hogy létezik olyan, hogy DAP digitális állampolgársá program, és itt meg itt van róla információ, vagy az elektronikus eszi a bevallást, de a nagyon nagy része ezeknek tényleg a a Fidesz propagandája volt.
[00:12:42]Tehát azok a kék plakátok, amiket az áprilisi választások óta nem látunk igazából a az így van.
[00:12:47]a tipikus kék plakátok és ennek mindenféle előfordulási formája mindenféle felületen, tévében, rádióban, online, mindenhol.
[00:12:58]A most kikerült adatbázisból mennyire kapunk képet a tényleges vagy teljes reklámköltésekről?
[00:13:03]Mekkora részét fedi ez le a annak a pénznek, amit valójában is propagandára költöttek az Orbán kormányok alatt?
[00:13:10]Hát erről azt kell tudni, hogy Magyarországon a reklámpiac legnagyobb szereplője az állam.
[00:13:14]az állam volt áprilisig, hogy azóta hogyan változik.
[00:13:20]Ez ez nyilván óriási nagy vágás történt akkor az állami hirdetésekben, még nem nagyon alakult ki, hogy azóta hogy néz ki a dolog, de mondjuk az elmúlt 10 évben kábé az állam volt a legeslegnagyobb szereplője a hirdetési piacnak, és az állami hirdetéseken belül is a legnagyobb szereplő a miniszterelnöki kabinetiroda volt.
[00:13:40]arról, hogy ez most az állami hirdetéseknek mekkora része volt, a fele, harmada, kétharmada, azt nem igazán tudjuk megmondani.
[00:13:49]Azt most már tudjuk, hogy ez konkrétan mennyi pénz volt ezekben a a az években.
[00:13:55]Én úgy becsülöm, hogy nagyjából ez a fele lehet a De ez tényleg csak így így megérzés, vagy vagy ilyen nagyon nagyon durva becslés, hogy a fele lehet a az összes állami költésnek, ahol állami költésnek számítjuk mondjuk az összes többi minisztérium hirdetéseit, a szerencsejáték Zrt-t, az MVM-et, a turisztikai ügynökséget és hasonlókat.
[00:14:24]Ugye azért érdekes ez az egész, mert ugye a kormány számára volt egy politikai haszon, tehát voltak olyan politikai üzenetek, amiket célba juttattak ezzel.
[00:14:31]Na de másnál is képződött haszon, például a Fidesz közeli lapoknál, illetve cégeknél.
[00:14:37]Ez így van.
[00:14:37]És ebből a pénzből, ebből nagyon sok helyen folytak ki ilyen ilyen kis jutalékok, ezek azok.
[00:14:46]Tehát nagyon leszerűsítve a hirdetési piac az az úgy képzeli el mindenki, hogy vannak a hirdetők, meg vannak a hirdetési felületek tulajdonosai, az újságok, óriás plakátos cégek satöbbi.
[00:14:58]És akkor innen egy szélszest felhívja az onnani szélszest, és megegyeznek egy árban, hogy akkor én most hirdetnék.
[00:15:05]Ez az esetek egy részében tényleg így megy, de az esetek nagy részében itt vannak köztes szereplők, reklámügynökségek, saleshok satöbbi.
[00:15:18]Na most ebben az esetben, amikor a a leges legnagyobb hirdető, a miniszterelnöki kabinetiroda óriási nagy kampányokat vásárol a médiában.
[00:15:33]Itt itt itt úgy rá lehet fogni, hogy szükség van egy egy köztes szereplőre, ami a médiaügynökség, tehát a Balási Gyula valamelyik cége, ebben az esetben a Newand Méia nevű cég.
[00:15:46]De itt nagyon sokszor volt az, hogy hogy ez a reklámügynökség, ez nem direktben ment az adott reklám vagy hirdetési felületek gazdáihoz, hanem tovább adta az egészet még egy reklámügynökségnek, aki szintén levette a saját 15%-os has jutalékát, és így két szereplőn átjutott el az adott kiadó vállalatig a pénz.
[00:16:13]Tehát mindenki levett belőle egy jelentős összeget, és még így is általában elég durván túl voltak árazva ezek a ezek a hirdetések.
[00:16:23]És azt hát talán mondanom sem kell, hogy jellemzően erősen Fidesz közeli cégek voltak ezek a a reklámügynökségek és maguk a kiadóvállalatok és mondjuk óriásplakátos cégek vagy újságok is, ahol ez ahol ez megjelent.
[00:16:40]Mindjárt nézünk erre konkrét példákat is.
[00:16:42]Elég színes körből kapták a megélhetés forrásait.
[00:16:46]Erről beszélt a Telex kérdésére Tusnát fürdőn Hood Gergely, a pesti srácok főszerkesztője.
[00:16:50]Az adatbázisból az is kiderült, hogy volt olyan év, amikor a Fidesz közeli lap bevételeinek több mint fele egyetlen minisztérium hirdetéséből folyt be.
[00:17:00]Mutatunk egy részletet a Hood Gergellyel készített interjúból.
[00:17:03]Eddig honnan volt pénzetek?
[00:17:03]Ilyen jótékony nagy vállalkozókból tudod támogatásából tudott működni a pesti srác?
[00:17:10]Arról tudok beszélni, ami a Pesti srácok kiadójának az a korszaka, amit mi irányítottunk, ez 10 év volt.
[00:17:14]Abban a 10 évben elég színes körből kaptuk a megélhetés forrásait.
[00:17:20]Reklámok, különféle PR munkák, dolgoztunk mindenfelé, és ténylegesen így tudtunk talpon maradni kis pénzekből.
[00:17:27]A Mediaworksnek a gazdálkodásába nyilván nem látok bele, de amíg ott voltunk, azért ők is igyekeztek gondoskodni rólunk.
[00:17:35]Azt tudod, hogy a bevételeiteknek mekkora része volt állami hirdetésből vagy állam állami cégeknek a hirdetéséből?
[00:17:40]Hát természetesen én csak a 2022 előtti időszakról beszélhetek, amikor én voltam a kiadóvezető többet magammal, de akkor akkor ez elég színes paletta volt.
[00:17:56]Tósánd Földön Simor Dániel kollégám kérdezte Húd Gergelyt.
[00:17:58]Amikor az egyes lapok bevételeinek, állami bevételeinek néztél utána, akkor akkor mit találtál?
[00:18:07]Például pont a pesti srácoknál ennek utána néztem, és ahogy a Hoodgérge itt mond, felhívta a figyelmet, hogy ő csak a 2022 előtti időszakért vállal felelősséget, vagy arra volt rálátása, ezért náluk a 2021-es évet néztem meg, és ott jött ki ez, hogy abban az évben a kiadó bevételeinek több mint a fele az az a Rogán féle minisztériumtól jött.
[00:18:33]Szóval ez a ez a nagyon színes körből kaptuk a megélhetés forrásait.
[00:18:38]Hát a sok színből az egyik szín az eléggé az eléggé domináns volt.
[00:18:44]Igen, igen, igen.
[00:18:46]És hát most hogyha ezt így visszanézzük, akkor ugye egy ideje tudjuk, hogy a 10 millió testbeszéd elemző országa vagyunk.
[00:18:52]Hát tényleg eléggé kínosan mosolygott ott a Hutgerre, amikor ezt így belemondta a kamerába, hogy hogy ők sokszínű bevételi forrásokkal bírtak.
[00:18:59]De egyébként ezt több lapnál is megnéztem.
[00:19:06]jellemzően az olyan újságoknál a amik nagyon erősen tolták a fideszes propagandát, viszont nem voltak a a Kesma média birodalomnak a tagjai, és éppen ezért, mivel nem ennek az óriás cégnek a tagjai voltak, ezért ilyen jellemzően kisebb egy termékes kiadók, és ezért tök jól össze lehetett hasonlítani az ő nyilvános cégadatbázisokban fellelhető éves bevételi adataikat.
[00:19:33]at és azt össze lehetett hasonlítani azzal a számmal, amit ezekből a táblázatokból szépen össze lehet bogarászni, hogy mennyi volt a Rogánféle minisztérium hirdetéseiből odajutott pénz.
[00:19:45]És ez a pesti srácoknál is ott mondjuk ezt az egy évet néztem meg, ahogyan kérte a Hut Gergely, de például a demokratánál vagy a magyar hírlapnál, ott megnéztem a teljest 2020-tól 23 végéig tartó teljes éveket, és ott is rendre az jött ki, hogy valahol a bevételeknek a fele és a kétharmada között az az ez az egyetlen egy forrás volt.
[00:20:14]És ez rengeteg.
[00:20:14]Tehát ha ha valaki most azon csodálkozik, hogy a a Fidesz közeli média az miért erodálódik vagy omlik össze olyan látványosan, ahogy hát ezek a pénzek most április óta nincsenek ott, fele annyi, alsó hangon fele annyi az ő bevételük.
[00:20:36]És akkor még nem beszéltünk arról, amiket az elő soroltam, hogy akkor már nincsenek se szerencsejáték Zrt.
[00:20:42]Se MVM, se nem tudom, CÖF satöbbi satöbbi hirdetések.
[00:20:47]És az bocsánat, hogy megint a szavadba vágok, de az nagyon-nagyon érdekes, hogy folyamatosan mindenki arról beszél.
[00:20:54]Itt a HoodGerge is arról beszélt.
[00:20:56]Tegnap volt a Navracsic Tibornak egy videója, amiben arról beszélt, hogy hát a jobboldali milliárdosok meg a jobboldali üzletemberek, hogy nekik kellene valahogy ilyen meccénásként fellépni és eltartani azokat a lapokat.
[00:21:11]Én még egyetlen olyan Fidesz közeli megmondó embert vagy a Fideszes médiában dolgozó embert nem hallottam, aki arról beszélt volna, hogy próbáljunk megélni a piacról, hogy csináljunk olyan újságot, amit eltartanak az olvasói, akár adományok, akár előfizetési díjak formájában.
[00:21:31]Csináljunk egy olyan lapot, ami van annyira sikeres, hogy a hirdetők értékes hirdetési felületnek látják, és onnan van bevétele.
[00:21:39]Valamiért az az egy dolog jut eszükbe kizárólag, hogy hát ezt valami nagyon gazdag embernek ki kéne pótolni azt a pénzt, ami például a rogánminisztériumtól már nincsen.
[00:21:50]Tök jó, hogy szóba hoztad egyébként a piacot, mert azt akartam is kérdezni, hogy kontextus kedvért meg, hogy egyáltalán a nézőinknek kísértető legyen, hogyha egy egy piaci alapokon alapokon működő lappal vetjük össze mindazt a pénzt, amit ők az államtól kaptak.
[00:22:05]Akkor mit látunk?
[00:22:05]Tehát hogyan hogyan teljesítenek ezek a lapok piacszervetésben?
[00:22:11]Itt én például megnéztem a demokratát, amihez így nagyon adta magát összehasonlításképpen a magyar hang.
[00:22:19]Mind a kettő közéleti hetilap, mind a kettőnek van print és online verziója is, még az eladott példányszámok is nagyjából úgy nagyságrendileg hasonló.
[00:22:30]És ott ott az jött ki, hogy a demokratának csak a Rogánféle minisztériumból befolyó hirdetési bevétele az nagyobb volt, mint a magyar hangnak az összes bevétele.
[00:22:46]Tehát minden hirdetés, előfizető, támogatás, utcai lapeladás, minden összesen.
[00:22:54]Ö és akkor eb ebben még nincsen benne az, hogy az egyes hirdetések mennyire túl voltak árazva.
[00:23:03]Ugye ehhez piaci szakemberekkel beszélgettél és próbáltad megnézni több oldalról, hogy hogy itt mi a reális.
[00:23:08]Itt itt volt nyoma annak, hogy túlárazás történhetett itt itt néhol egészen durva túlározások, tehát ilyen 10-15zörös túlározások is voltak.
[00:23:19]Ja, tehát nem 10-15%-al több, hanem 15ös.
[00:23:22]Igen.
[00:23:23]Aha.
[00:23:23]1000 1500%-os túlározások.
[00:23:25]És ezt igen, nehéz ezekről így így egyáltalán így így komoly fejjel beszélni, mert annyira abszurdak voltak néha.
[00:23:34]Tehát megnéztem egy egy konkrét kampányt 2023.
[00:23:37]november decemberéból az éppen aktuális nemzeti konzultációnak a a meghirdetése.
[00:23:48]Ezt most fejből meg nem mondom, hogy ott éppen miről konzultált a nemzet.
[00:23:50]De annak a hirdetése a Magyar Hírlap online oldalain az úgy nézett ki, hogy megvette a Rogánféle minisztérium a címoldalt a címoldali főhelyen a bannert és 23 rovat oldalt.
[00:24:11]Felmerül a kérdés, hogy 23 rovat egy újságban.
[00:24:15]Ez ez teljesen abszurd, de ott megvettek 23 rovat oldalt és a rovat oldalak, a rovatoldalak cikkeiben a reklámok azok egyen áron mentek.
[00:24:29]Tehát a belföld rovat, ahol nyilvánvalóan a tehát egy közéleti politikai la szó, nyilvánvalóan a kattintások meg az olvasói elérés a legeslegnagyobb, az ugyanannyiért ment, mint a a lakáskultúra és a kert rovat.
[00:24:48]A magyar hírlapnál, amikor megszűnt a a print kiadás, akkor nagyon felfújták a az online oldalnak az elérését két év alatt 10000-ről 180000-re.
[00:25:02]Ez napi olvasószám.
[00:25:04]Azt most tegyük félre, hogy ez sem reális.
[00:25:06]Tehát emögött is minden bizonnyal valamilyen kreatív forgalomterelési módszer állt.
[00:25:11]De itt az a különösen érdekes, hogy amikor napi 10000 embert értek el, ugyanannyi volt a hirdetési áruk a Rogánféle minisztérium felé, mint amikor 180000 embert értek el.
[00:25:25]Tehát az egészről ordít, hogy hogy ez nem piaci alapon ment, hanem hanem egyszerűen csak azt mondták, hogy hogy akkor legyen itt 10 millióért hirdetés, aztán valahogy majd lepapírozzuk.
[00:25:39]volt egy ilyen nagyon érdekes eset, hogy amikor összeadogattam, hogy ilyen nagyon tört számok voltak a a heti hirdetési árak a címlapra is, meg a rovatoldalakra is, meg mindenhova, de amikor így összeadogattad, hogy a címlapon heti 3,43 millió, a rovatoldalakon heti 2 egés valahány millió, azt felszorzod azzal ahány rovat, ebből levonod a 40%-i jutalékot, aztán felszorzod három héttel, Akkor a végén hogyhogy neman kijött kerek 100 millió, ami lehet véletlen, valószínűleg hasonló véletlenek voltak az NKS pályázatoknál is, ahol választókerületenként szintén pont 100 millió Ft-nyi támogatás jött ki, de hát azért nehéz elképzelni, hogy hogy ilyen véletlenek vannak, és felmerül a másik lehetőség, hogy esetleg az volt a deal, hogy akkor most kaptok 100 milliót, aztán valahogy majd lepapírozzuk az egészet.
[00:26:37]Nekem az volt még nagyon érdekes, amikor az derült ki, hogy a nagy hírportálokkal meg nagy elérésű országos online újságokkal összevetve mennyire jövedelmezőek voltak ezek a kis lényegében irreleváns elérésű lapok, és hogy az olyan nagy lapok, mint akár a miénk, a Telex, az az tényleg ilyen tök hosszú ide alatt gyűjt össze piaci alapon.
[00:27:00]Így van.
[00:27:00]Tehát hát ez van akkor, amikor 1500%-kal túl túlárazott hirdetésekkel dolgozol.
[00:27:07]Amikor a mi szélszeseinknek mutattam a ezeket a táblázatokat, meg a részletes adatokat, hát nem volt őszinte a mosolyuk, amikor látták, hogy hogy nekik ugyanennyi hirdetés hirdetési bevétel behúzásáért mennyit kell dolgozniuk.
[00:27:23]Itt pedig hát nem nem úgy nézett ki, hogy itt halálra dolgozták magukat.
[00:27:28]A magyar hírlapnak speciál.
[00:27:28]Ott ki van szervezve, vagy ki volt szervezing Star Kft.
[00:27:37]Cégnek a hirdetésszervezés, aminek kettő alkalmazottja van, és ők hoztak be évi több 100 millió Ft hirdetési pénzt.
[00:27:47]Ugye most beszéltünk a fideszes sajtóról, beszéltünk a Fideszhez köthető médiacégekről meg ügynökségről, ügynökségekről.
[00:27:53]Mi derült ki arról, hogy egyes családtagok vagy rokonok vagy barátok cégei, azok hogyan részesültek ebből a pénzből?
[00:28:03]Ö igen, hát nagyon sok minden ki fog még egyébként esni ebből a ebből a az adatbázisból.
[00:28:13]Szóval aki most néz minket, azoknak is ajánlom, hogy hogy kezdje el bogarászni ezeket a a táblázatokat, mert mert nagyon érdekes és néha bicskanyitogató részletek vannak benne.
[00:28:22]Az egyik ilyen és érdekes és bicskanyitogató részlet az számomra a Rogán Cecília, most már Rogán Szendrei Cecília és a sarkakata nevéhez köthető tvn.hu hu nevű bulvároldalnak a bevételei erről a laról ugye elég sokat írt már a magyar sajtó meg is mutatjuk, hogy most éppen mi van a címlapon.
[00:28:49]Ez történik a testeddel.
[00:28:49]Ha 30 napig nem eszel ebből az ételből, már néhány nap után észreveheted a változást.
[00:28:55]Ez most éppen az aktuális címlap.
[00:28:57]Igen.
[00:28:57]Tehát ez ez a lap, ez önmagában egy csoda.
[00:29:00]Tehát, hogy ezzel a tartalommal és hát szinte kimutathatatlanul kevés olvasóval az elmúlt öt évben valahogy mindig ilyen 1 milliárd Ft körüli nyereséget sikerült kivenni ebből a lapból, és ilyen 80 valahány százalék-os profit rátával dolgoztak.
[00:29:21]Ez azt jelenti, hogy minden 100 Ft bevételből 85 Ft ott maradt nyereségként.
[00:29:29]Az Apple-nek ami legendásan és arcátlanul nagy profitrátákkal dolgozik, kábé ennek a fele a profitrátája.
[00:29:34]Tehát ez ez a 80-as években a Pablo Escobar kokain birodalma ennél kisebb profitrát dolgozott szerintem, mint mint a Rogán Cecíliáéknak a az újságja.
[00:29:46]És mivel ez a lap, ez tele volt mindig is állami hirdetésekkel, ezért nagyon adta magát a a következtetés, hogy hogy na hát ebből jött ez a ez az 1 milliárd évi 1 milliárd Ftnyi nyereségük.
[00:30:03]És nagyon-nagyon érdekes volt látni azt, hogy annak ellenére, hogy nagyon erősen túlárazott, tehát itt is ilyen ilyen minimum ötszörösen túlárazott hirdetési kampányok mentek, és ezek a hirdetési felületeiknek az elég nagy részét elfoglalták.
[00:30:25]Mégis a négy kicsit több mint négy év alatt ilyen 120 millió Ft körüli bevétel volt ebből csak, amire ugye ezt vicces kimondani, hogy csak 120 millió Ft, de a a az évi milliárdos bevételüknek vagy nyereségüknek egy nagyon-nagyon pici részét termelték ki csak ebből.
[00:30:46]Szóval ez felveti azt a kérdést, hogy akkor egy honnan jött a a maradék bevételük.
[00:30:53]Kettő az mennyire volt túlárrazva vajon, hogyha hogyha ott csak a hirdetési felületeknek a kisebb maradékrészét tudták már használni, vagy három lehet, hogy nem is hirdetésből jött, hanem valami még rejtélyesebb úton.
[00:31:12]Mindjárt innen folytatjuk.
[00:31:12]Rogán Antalt a Telex korábban megkérdezte az állami reklámköltésekről.
[00:31:17]Ő azonban hárított.
[00:31:20]Azt mondta, hogy a minisztériummal szerződésben álló cég dönti el, hogy hol vásárolnak hirdetést.
[00:31:23]Mutatjuk.
[00:31:26]De az látszik, hogy az állami hirdetések egy jelentős része, egy jól behatárolható körhöz megy a médiában.
[00:31:31]Milyen szempontok alapján szokták eldönteni, hogy hogy mely médiumokban hirdetnek?
[00:31:36]Ezt nem mi döntjük el.
[00:31:36]Az ügynökség dönti el.
[00:31:38]Nekem egyetlen egy elvárásom van, és ezért vannak nyilvánvalóan hirdetések többféle szerkezetben, és több kampányhoz kapcsolódóan.
[00:31:45]Az, hogy bármilyen kampányt indítunk, ha ez kormányzati kampány, akkor legalább 80%-os legyen a lakosság körében az elérése.
[00:31:54]És ezt nem úgy szoktuk igazolni, hogy megnézzük a teljesítésigazolásokat, hanem csinálunk utólag egy közénykutatást, és megnézzük, hogy például hány ember értesült erről.
[00:32:01]És ha az 80% fölött van, akkor elfogadjuk a teljesítésigazolást.
[00:32:06]Ha alatta van, akkor nem fogadjuk el.
[00:32:12]A felvétel 2024 decemberében készült egy évvégi miniszteri bizottsági meghallgatás után.
[00:32:18]Az adatok ismeretében mit gondolsz a miniszter érveléséről?
[00:32:22]Hát többsből is vérzik ez az érvelés.
[00:32:26]Egyrészt ugye itt teljesen rátolja a összes felelősséget a a Balázsi Gyula féle cégre, hogy a teljes gyakorlati kivitelezés az övék volt.
[00:32:35]Ők választották ki a a hirdetési felületeket.
[00:32:41]Ezt ugyan nem mondja, de hát valószínűleg itt arra is gondol, hogy az árra is ők alkudtak meg.
[00:32:49]Tehát itt itt a Rogán Antal szavai szerint, ha itt bármi nem volt rendben, akár a hirdető felületekkel, hogy azokat rosszul választották ki, akár az árral, az mind a Balázsi Gyuláék felelőssége, de ez így egészen biztos, hogy nem a történet vége, hiszen a minisztériumnak egészen biztos, hogy ellenőriznie kellett volna azt, hogy hogy mennyire hatékonyan dolgozik nekik a hirdetési ügynökség.
[00:33:18]hiszen a hirdetési ügynökség azért létezik, hogy a a az ő reklámpiaci és médiapiaci tudásukat, tapasztalatukat bérli ki tulajdonképpen a hirdető, hogy ezáltal hatékonyabban sikerüljön az ő üzeneteit eljuttatni az emberekhez.
[00:33:35]Pont hatékonysággal indokolták e itt láthattuk, hogy hogy rettenetesen rossz hatékonysággal dolgozott néha a a Balási féle cég.
[00:33:46]És még itt sincs vége, mert hát valószínűleg az állami számvevőszéknek meg ellenőriznie kellett volna a minisztérium működését, meg a kormányzati ellenőrzési hivatalnak is itt ellenőriznie kellett volna a a minisztérium működését.
[00:33:58]És ez egy kicsit megint az MNB Alapítványok sztorija köszön vissza, hogy ezt éveken keresztül megírta a sajtó, hogy itt itt ömlik ki a pénz óriási túlárazásokkal olyan felületekre, amik amiket senki nem olvas, de valahogy senkinek nem jutott eszébe nekiállni ezt ezt ellenőrizni.
[00:34:25]A másik dolog pedig, amikor itt bemondta a a Rogán, hogy neki az egy kérése volt, hogy 80% legyen a az elérés.
[00:34:32]Hát ez egy elég vicces dolog ez a 80%-os elérés.
[00:34:36]Ez a ez a reklámszakma hőskora vagy aranykorából származó ilyen sztenderd, amikor nem is tudom a a 80-as évek Amerikájában, amikor voltak nagy tévé-k rádiók meg újságok, akkor az volt a mondás, hogyha egy cég ilyen óriás média hadjáratot, ilyen teljes pályás letámadást akar csinálni, mondjuk jön a Coca-Cola, hogy egy új Eastbe akar vezetni, és azt akarja, hogy minden amerikai tudjon erről, akkor ha minden nagy tévében, nagy újságban és nagy rádióban hirdet, akkor káb ezt a 80%-os lefedettséget fogja tudni elérni.
[00:35:17]És a maradék 20% az meg már így a a szóbeszédből értesül erről.
[00:35:25]Ez így a 80-as években ez még stimmelt, de ma már amikor amikor nagyon-nagyon széttöredezett a a médiapiac, tehát vannak olyan korosztályok, akik még mindig csak tévéből meg meg print magazinokból tájékozódnak, tehát ott látnak hirdetéseket.
[00:35:42]Van olyan korosztály, aki egyáltalán nem néz már évek óta tévét, és már online újságokat sem olvas, hanem csak közösségi médiából tájékozódik.
[00:35:55]Nagyon-nagyon nehéz ma már elérni is ezt a 80%-ot.
[00:35:57]Mérni meg különösen.
[00:36:00]Tehát hogyan méred azt, hogy ha kitetted a a kék plakátodat óriás plakátra az országban, meg nyomtad a YouTube-on, meg ott volt egy csomó fideszes újságban, hogy mennyi ezek között az átfedés?
[00:36:16]Tehát ezt így így nagyon nehéz mérni.
[00:36:19]És ami biztos, hogy hogy teljesen kontraproduktív az, hogy gyakorlatilag azonos olvasótáború lapoknál hirdeted ezt meg.
[00:36:31]Tehát ezt a 80%-ot ha el akarod érni hatékonyan, akkor olyan felületeket választasz, amiknek a az elérése között minél kevesebb az átfedés.
[00:36:44]De hát itt meg azt csinálták, hogy akkor hirdetünk egy csomó pénzért az Origóban, hirdetünk a Magyar Nemzetnél, a Metropolnál, a Borsnál, a TV2-nél, amiket 80%-ban ugyanaz a a közönség néz, illetve ugyanazt írták ugyanannak a közönség.
[00:37:06]Így van, így van, így van.
[00:37:06]Az aztán egy más kérdés, hogyha ezt nekiálltak volna logikusan és racionálisan megpróbálni terjeszteni, akkor beleütköznek abba, hogy a nagy elérésű független sajtó nem lett volna hajlandó ezeket a hirdetéseket lehozni.
[00:37:25]Tehát nem is nagyon tudták volna ezt olyan olyan nagyon racionálisan ezt a 80%-ot meg meg logikusan elérni, de ettől még az teljesen logikátlan volt, hogy hogy 15 azonos olvasótáború lapnál ezeket ezeket a hirdetéseket nyomták, de maguk az egyes hirdetési kampányok is, tehát amikor én a a az ilyen online reklám iar ban mozgó embereknek így mutattam, hogy például ez a ez a magyar hírlapos, amire így sokszor visszatérek most már, ez a nemzeti konzultáció hirdetés, ez úgy nézett ki, hogy az adott weboldalnak az összes oldalát három hétre kibérelték, akkor ott mindenki fogta a fejét, hogy ez konkrétan, hogyha azt a pénzt így felgyújtom, ugyanakkora hatékonysága lett volna, merthogy ilyet nem nem épesző hirdető ilyet nem csinál, hogy három hétig egy adott oldalnak minden aloldalán ugyanazt az egy dolgot hirdeti ugyanazzal az egy bannerrel.
[00:38:28]Ilyet, hogyha valami nagy duranást akarsz csinálni, akkor csinálod egy oldalon két napig, és akkor annak a lapnak minden olvasójához ez eljut.
[00:38:36]De ugyanezt három hétig teljesen fölösleges csinálni.
[00:38:42]Már utaltál rá, hogy a választás után elkezdett látványosan összeomlani a Fideszhez köthető médiabirodalom.
[00:38:46]indult egy kirúgáshullám, a magyar nemzetből heti lap lett, megszűnt a nyomtatott mandiner.
[00:38:53]Miközben dolgoztál ezzel az adatbázissal, akkor a Fidesz közeli médiának a finanszírozásáról mi derült ki a számodra?
[00:39:01]Mi az, amit ezek nélkül, az állami pénzek nélkül szerinted el tud tartani a piac, és aminek egyébként van realitása, hogy működjön piaci alapon ebből a Fideszhez vagy az egykori nervhez kötető médiának?
[00:39:13]Hát ami itt nagyon látványos, az az, hogy ezek a lapok, amiknél tényleg a bevétel fele az ebből az egy forrásból jött, tehát feltételezhetjük, hogy ami hirdetések voltak még ott, annak is egy jó része állami volt.
[00:39:27]Tehát nagyon nagy részben állami pénzen tartották el őket.
[00:39:33]És hát ahogy a az áprilisi választási eredmények mutatják, a propaganda működése nem egyszerűen nem működött.
[00:39:42]Tehát megbukott a Fidesz a minden egyes csatornán tolt ö tényleg a fájdalom küszöb magasságában levő hangerőnt hirdetések mellett is.
[00:39:52]És ilyenkor teljesen logikus azt mondani, hogy hogy azoknak a lapoknak meg hirdetési felületeknek a kezét egyszerűen elengedem, akik akik csak ebből éltek, és még csak nem is hajtottak számomra különösebben nagy hasznot.
[00:40:10]Tehát ha én nekem tippelnem kéne, akkor akkor azt tippelném, hogy a a fideszes médiában folytatódni fog a vérzivatar, és az olyan felületek fognak megmaradni, amik tényleg piacról is eltartják magukat.
[00:40:29]Például a TV2, például a Blick, ami ugye csak aránylag nemrég került NER közelébe.
[00:40:37]Például az index, a az indexnél például nagyon látványos, hogy egyetlen fillér sem ment ebből a a kabinetirodáshirdetési kampányokból az indexhez.
[00:40:49]vélhetően azért, mert nagyon fontos volt az indexnél a függetlenség látszata, hogy aztán amikor lehozzák azt, hogy a Tisza megadóztatja a nyugdíjat, a kutyákat, a macskákat és talán a lélegzetvételt is, akkor az az ne egy olyan lapnál jelen meg, ahol már megszokták az emberek azt, hogy mindenhol kék plakátok vannak, hanem egy függetlennek tűnő oldalnál.
[00:41:18]Érdekes volt egyébként látni, hogy hogy több valóban független médiacégnél is tehát felbukkannak a neveik.
[00:41:25]A a az RTL-nél például mentek a kabinetiroda hirdetései a a centrál médiacsoportnak a női magazinjaiban mentek.
[00:41:38]A Blickben már akkor mentek, amikor még az nem volt Fidesz közeli.
[00:41:41]De ezek tipikusan azok a hirdetések voltak, amik nem a kék plakátok, hanem a a valóban társadalmi célú hirdetések.
[00:41:54]Tehát ezeket fogadták be ami nem tudom vakcina Igen.
[00:41:57]Igen.
[00:41:57]Pé például például az oltasd be magad.
[00:42:02]például az ilyen ilyen egészségügyi közlekedésbiztonsági hasonló kampányok, amiket ugye mind emlékszünk, hogy előbb-utóbb a politikai üzenetek ezekbe is úgy beették magukat, tehát még a vakcina infós levelekben is vagy emailekben is, amikor feliratkoztál arra, hogy hogy te szeretnél kapni információt arról, hogy a vakcinák hogy állnak.
[00:42:25]Egy idő után már abban is a a kormánypropaganda jött.
[00:42:28]Tehát ez a elmúlt öt évünk hát erről szólt, hogy hogy mindenbe beleette magát a a a politika és a politikai üzenetek, de az tény, hogy hogy független lapoknál is voltak ilyen hirdetések.
[00:42:46]Gigantikus volt a kontraszt, hogy mondjuk látszik ebben valami arány, hogy mekkora volt az eltérés?
[00:42:50]Ö nem tudok pontosat mondani most, mert például bár nagyon adta volna magát, arra nem jutott már időm energiám, hogy összeszámoljam, hogy mondjuk egy RTL TV2 összehasonlítás az hányszoros volt, de de azt kérem jelenteni, hogy nagyon nagyon nagyon sokszoros volt.
[00:43:10]Ugye itt egy nagyon nagy adatbázisról van szó.
[00:43:12]Egy kicsit utaltál is arra így a beszélgetésben korábban, hogy itt még kiderülhetnek dolgok.
[00:43:16]Mi az, ami még érdekes lehet?
[00:43:19]Mennyi idő lesz majd ezt teljes egészében feldolgozni?
[00:43:23]Hú, hát ez jó kérdés, pláne, hogy hogy most valószínűleg nagyon sokan fognak erre ráugrani, és és megtalálhatnak olyan olyan dolgokat is, amiket ez a néhány szerkesztőség, ami ezen dolgozott, egyszerűen átsiklott fölötte, vagy félretette, mert más valami izgalmasnak tűnt.
[00:43:41]De m amiket például más lapok, a saját konkurenseinket reklámozom most, amiket más lapok megírtak, hogy például mennyi ilyen hirdetés ment a népszavához, ami ami ugye egy ellenzéki lapként definiálta saját magát.
[00:44:05]És aztán ennek ellenért, tehát oda valami 800 millió Ft ilyen hirdetés ment ki, és ennek ellenére ők nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek, és most talán el is adták őket, ha jól rémlik a legutóbbi hír.
[00:44:19]Ez például egy tök érdekes dolog, hogy gyakorlatilag itt a a saját ellenzékét tartotta el, vagy tartotta így lélegeztetőgépen a a Rogánféle minisztérium, de nagyon-nagyon sok ilyen ilyen egészen apró lap van még, amit amiknél így rendszeresen feltűnnek, hogy akkor itt beugrott másfél millió, jövő héten is beugrott 500000 És és ezekből még még simán kieshetnek kieshetnek érdekes dolgok, amik így így folyton kiestek, az az, hogy amint egy kicsit nagyobb összegek kezdtek látszódni, akkor lehet, hogy az adott cég, az adott kiadó vagy az adott médiagynökség neve az nem csengett ismerősen, de két-három Google keresés után már kibukott az, hogy hát ez valahogy a Rogán Antalnak valamilyen ismerősének az ismer ismerőse, vagy ez valahogy pont a Balási Gyulának valamilyen üzlettársa.
[00:45:23]Tehát nagyon-nagyon sok pénz ment el ezekre a dolgokra, nagyon-nagyon túlárazva mentek ezek a dolgok, és valahogy mindig a a Fidesz közeli embereknél csapódott le a túlárazás.
[00:45:41]És ugye nagyon rossz belegondolni abba, hogy hogy ez ez ugye mind propaganda volt emberek meggyőzése valamiről, és hogy ha egy ekkora meggyőző erőt ezt ezt bevetettek volna valami jó cél, valami nem tudom én dohányzás ellenes kampányba, mennyiel szűrő vizsgálatok kampányba.
[00:46:07]Hát tényleg nagyon-nagyon jó dolgokat lehetett volna kihozni ebből, de tulajdonképpen ha ezt a ezt a 188 milliárd Ft bruttó összeget, ha így ide felhalmozták volna és felgyújtják, még azzal is sokkal jobban jártunk volna, hiszen ez a pénz vagy ennek a nagyon nagy része végsősoron arra ment el, hogy elérjék azt, hogy emberek féljenek a háborútól, Brüsszeltől, Soros Györgytől, akár akárkitől, és hogy emberek változatos, nem létező dolgokat gyűlöljenek.
[00:46:47]És és e ez mire valahogy ebből a a lelki gödörből, amire nagyon sok pénzt költött a a Fidesz kormány, hogy belelökje az embereket, mire ebből kimászunk, az nagyon sok nagyon sok idő lesz.
[00:47:00]És hát tényleg tényleg szomorú belegondolni abba, hogy hogy erre költötték a a közpénzt.
[00:47:10]Han Zsoltnak a TEXságírójának nagyon szépen köszönöm.
[00:47:13]Én köszi.
[00:47:14]Ez volt az élő politikai műsorunk.
[00:47:16]Köszönjük a figyelmet.
[00:47:16]Sziasztok.