Mintha fejben még mindig meg szeretnénk nyerni ezt a csatát

[00:00:00]Mindenkibe kerestük a hibát, mindenkit hibáztattunk, de valahogy az agresszor kimaradt.

[00:00:04]Ühüm.

[00:00:05]Tehát, hogy hogy itt mindenki hibás volt.

[00:00:07]Ugye a király gyenge volt, az urak széthúztak, a nemesség állandóan pártoskodott, elsikasztották az összes pénzt, nem vigyáztak a határokra, nem építettek új várakat.

[00:00:21]mintogyha ez egy légüres térben zajlott volna, és nem lett volna egy támadófél, aki mondjuk 150 éve ott áll a magyar határokhoz, hol közelebb, hol távolabb, de hogy mindenki hibáztatva volt, csak éppen a török nem.

[00:00:34]Ez ellen a sereg ellen 1526-ban, ha ugyanezekkel a feltételekkel kellett volna megmérkőzni itt augusztus 29-én egy francia királynak vagy ötödik Károlynak, nagyjából ugyanez lett volna a végeredmény, mint ami Lajossal szemben történt.

[00:00:55]Sziasztok!

[00:00:55]Köszöntjük a nézőket innen a Teleg stúdiójából, ahol általában a jelenben vagy a közelmódban történő eseményekről szóltunk, szoktunk elemezni, interjúzni és tudósítani.

[00:01:01]Ez a mai adás azonban egy kicsit rendhagyó lesz ebből a szempontból, mert egy 500 éve az elég régen történt eseményről fogunk most beszélgetni Ctót Norbert és Varga Szabolcs történészekkel.

[00:01:15]Üdvözlöm önöket, köszönöm, hogy elfogadták meghívást.

[00:01:17]Mi is üdvözöljük a nézőket.

[00:01:19]Köszönjük szépen.

[00:01:19]Köszönjük.

[00:01:19]Ez az 500 éve történt esemény, úgyhogy pedig a mohácsi csata lesz, ami annak ellenére, hogy 500 éve történt, valahogy ebben az elmúlt 500 évben folyamatosan azon gondolkoztak a magyarok, hogy akkor ki mit rontott el, miért történt, ki hibázott, és hogy kit hibáztatni a a történtekért.

[00:01:35]Úgyhogy a kezdjünk is talán a magyar történelem legfontosabb kérdésével, hogy kit hibáztatni a Mohácsi csatáért?

[00:01:41]Szulimánt szerintem alapvetően ha ő nem jön ide, akkor nincs Mohács, akkor nincs Mohácsi vereség, nincsen 150 éves oszmán hódoltság.

[00:01:53]Ez szerintem ott dőlt el.

[00:01:55]Ühüm.

[00:01:55]Így van.

[00:01:55]Nincs dinasztiaváltás.

[00:02:00]De az elmúlt 500 éves magyar történelem oktatás, történelem tudat nem ebben a hibáztatás tudatban telt, hogy hogy megpróbálni eldönteni, hogy hogy hol volt ez a hiba, és valahogy azért nem Szleimán volt a leggyakoribb válasz, amit 500 évben adtunk erre a kérdésre.

[00:02:17]Igen.

[00:02:17]Pont ez a fő probléma egyébként az egész 500-as 500 évre visszatekintve, mert tehát mindenkibe kerestük a hibát, mindenkit hibáztattunk.

[00:02:27]De valahogy az agresszor kimaradt.

[00:02:30]Ühüm.

[00:02:31]Tehát, hogy hogy itt mindenki hibás volt.

[00:02:33]Ugye a király gyenge volt, az urak széthúztak, a nemesség állandóan pártoskodott, elsikasztották az összes pénzt, nem vigyáztak a határokra, nem építettek új várakat.

[00:02:47]Minthaogyha ez egy légüres térben zajlott volna, és nem lett volna egy támadófél, aki mondjuk 150 éve ott áll a magyar határokhoz, hol közelebb, hol távolabb.

[00:02:57]De hogy mindenki hibáztatva volt, csak éppen a török nem.

[00:03:01]Ühüm.

[00:03:01]De hogyha 150 évvel ott álltak a törökök, akkor akkor mégis csak valamit lehetett volna kezdeni ebben 150 évben, nem?

[00:03:07]Hát tettek is.

[00:03:07]A 150 évig, hogy nem értek Budára, az pont azt mutatja, hogy tettek.

[00:03:12]Tehát, hogy az nem azért volt, mert nem akartak, hanem mert volt kellő erő a Magyar Királyságban, hogy ennek ellenálljon és egy sokáig mondjuk a határokon kívül tartsa ezt a háborút, ami a Balkánon zajlott.

[00:03:22]a Jagellók idejében, vagy 1521-től kifejezetten, hát ez rögtön a határokra tevődött, tehát 26 után meg alapvetően már a határokon belülre, de hogy azt a 150 évet is valahogy végig kellett háborúzni, úgy amikor erre Európában azért alapvetően nincsen példa egy ilyen hosszan elhúzódó háborúra, ami állandó háború, amiben határok vannak, végvárak.

[00:03:49]Tehát, hogy a 100 éves angol-fancia háborút azt ne keverjük ide, mert teljesen más jellegű volt, meg más mennyiségű katonával zajlott, mint ez, ami óriási terhet rót Zsigmond óta a magyar államháztartásra, meg a magyar társadalomra, vagy a magyarországi társadalomra, hogy javítsonak ki, hogyha tévedek, de hogy az én történelmi oktatásba emlékeim alapján nagyjából azt volt nehéz, vagy azt nehéz feldolgozni a magyar történelematnak, hogy hogy 1490-ben meghalt Mátyás király, és ugye Ugye azt tanuljuk, hogy Mátyás király idejében mi Európának a legtetején voltunk, és 1490 után eltelt 36 év Mohácsig, és hogy ebben a 36 évben hogyan tudtunk ennyire összezuhanni.

[00:04:29]De miről szólt ez a 36 év, hogy tényleg összezuhant Magyarország?

[00:04:35]Igen.

[00:04:35]Tehát a ugye a fő probléma ez, hogyha Mátyás királyt úgy láttatjuk, mint Európa legeslejobb uralkodója, illetve a legerősebb uralkodója, akkor ebből nyilvánvalóan ez következik.

[00:04:47]De ha egy kicsit a realitások szintjén mozgunk, akkor azt kell mondanunk, hogy Mátyás az egyik valóban legjelentősebb magyar király, de azért az erős túlzás, hogy ő lett volna katonaig a legerősebb.

[00:05:03]Erre csak egyetlen egy példát.

[00:05:03]A cseháborút kell említenünk, ahol másik László, későbbi Másik László magyar királlyal szemben ő nem tudta megszerezni a a Mak területeit a a Cseh Királyságnak.

[00:05:14]Ugye csak Morvaország és Szilézia lett Máttyás fennhatósága alatt.

[00:05:17]Tehát ha helyre rakjuk azt, hogy a máttyási királyság hol helyezkedett el Európában, kétségkívül az egyik legjelentősebb.

[00:05:26]A Jagelló királysága ugyanúgy az egyik legjelentősebb ö ország, birodalom volt.

[00:05:36]Nem csökkent a a potenciája, hogy így mondjam.

[00:05:39]A változás az délen történik.

[00:05:42]Tehát az Oszmánbalomban történik egy olyan szintű változás, ami már ami már Mátyás uralkodásának a vége felé már elkezdődött, de a kortársak ezt nem látták.

[00:05:53]Ühüm.

[00:05:53]viszont 36 év múlva ez odafjődött, hogy ez lett a vége, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar királyság gyengébb lett közben, hanem egyszerűen nem lett, nem tudott erősebb lenni.

[00:06:03]Erről még majd beszélhetünk, hogy milyen okok miatt.

[00:06:07]Ellenben a déli szomszédunk az meg párszorozta az erejét, hogy úgy mondjam.

[00:06:14]De hogy akkor a királyi hatalom tekintetében ki lehet azt mondani, hogy Mátyás és mondjuk második Lajos között nincs olyan óriási különbség.

[00:06:20]Hát óriási különbség nincs.

[00:06:22]Habitusbeli biztos.

[00:06:25]Ühüm.

[00:06:25]Tehát, hogy Mátyásról még a saját ünnepi történetírója is, Antonio Bonfini is leírja, és Mátyás elolvasta, tehát jóvágyta ezt, hogy hát nyughatatlan lélek volt.

[00:06:34]Ha nem volt háború kívül, akkor szított egyet belül, merthogy ez hozzátartozott az ő attitűdjéhez.

[00:06:42]Ulászló alapvetően egy más karakter, egy középkorias vallásosságban, akit a humanizmus annyira nem érint meg, meg a reneszánszember eszmény annyira nem érint meg, de mint uralkodó, azért László ugyanúgy kíméletlenül le tudott számolni a saját ellenzékével Korvin Jánostól Újlaki Lőrincen keresztül.

[00:07:00]És hát ha megnézzük, hogy Mátyás ellen hány belső lázadás van, és László ellen, úgy, hogy László nagy beteg az élete utolsó 11-2 évében változó módon, azért Ulászló ugyanolyan erősen fogta a gyeplőt halál a pillanatáig.

[00:07:16]És talán még annyit, hogy ugye Mátyás és másik Lajos összehanosítása egy kicsit azért nehézkes, mert ugye Mátyás 15 éves volt, amikor Trónra került.

[00:07:26]Lajos 10 éves.

[00:07:26]Ugye amikor elkezd úgymond uralkodni az 1521 a Nándor Fehérvár, tehát ugye akkor lesz valóságban is nagykorúsítva, mert már 1516-ban is féligmeddig nagykorúsítják ezt bizonyos és külpolitikai okok miatt, de hogy a valós uralkodását azt egy óriási katasztrófa után kezdi meg.

[00:07:48]Ühüm.

[00:07:48]És az az 1521-től 26-ig terjedő öt év a az ur az az uralkodásának a tényleges uralkodásának a az ideje azért az egy nem normális időszaka a magyar történelemnek.

[00:08:02]De hogyha 1521-ben a törökök ugye el tudták foglalni Lándorfehérvárt, ezzel egy hatalmas rést ütöttek a magyar végvárrendszeren.

[00:08:08]Hogy lehet az, hogy 1521-ben elfoglalják ugyanazt a várat, ahonnan még Hunyadi János meg Kapisztrán vissza tudta verni őket?

[00:08:14]Mi volt mi volt a különbség?

[00:08:14]Hát erről Pálos Falvi Tamás kollégánk sokat beszélt az elmúlt időszakban, de hát az, ami itt az előbb már szóba került, hogy az oszán birodalom nem ugyanaz 1456-ban, mint 1521-ben.

[00:08:30]1456-ban ellenséges területen kell még ideérkezniük Nándorfehérvár alá, hiszen létezik egy középkori szerb despota állam.

[00:08:39]1521-ben ez az Oszmánbirodalom határán fekvő végvár, méghozzá a Duna túloldalán.

[00:08:45]Tehát, hogy ehhez nekünk kell átkelni innen, hogy utánpótlást vigyünk be.

[00:08:49]Teljesen körbe tudják zárni.

[00:08:52]1456-ban nem tudták hermetikusan elzárni a a várat.

[00:08:56]És egyszerűen az Oszmán birodalom egy olyan hatalmas erő, több mint 60000 katona, ezt ma már biztosan tudjuk, hoz ide.

[00:09:04]nagyon korán ideérnek, van idejük a a várat körbevenni, ami 1456-ban tényleg még alapvetően más szituáció volt, és valószínűleg egy kisebb kisebb sereg volt.

[00:09:19]Tehát, hogy ugye itt a magyar történettudományban is ezáltal természetesen a közvéleményben az a kép alakul ki, hogy 1456-ban ugyanakkora seregek sereggel jön a török, mint 1521-ben.

[00:09:34]De nem tudjuk.

[00:09:36]Ühüm.

[00:09:37]Tehát 1456-ban valójában nem tudjuk, hogy hány fő áll szemben hány fővel.

[00:09:42]1521-ben már tudjuk, ez most fog megjelenni ez a az írás, amiben gyakorlatilag darabra tudjuk, hogy hány török katona jött, ez a 60000.

[00:09:54]1526-ban meg 80000 meg a kisegítő személyzet.

[00:09:57]Ö, és 1521-ben azt is tudjuk, hogy mondjuk a három magyar táborban ugyanannyi katona van, mint Mohácsnál 28, 32000 környékkén, tehát ugye Mohásnál nem él oda mindenki, tehát hogy az erőviszonyok 21-ben végletesen eltolódtak.

[00:10:13]1456-ban valószínűleg közelebb állnak a az erőviszonyok, és amit most mondott Szabolcs, hogy nem tudják körbefogni teljesen a várat, tehát hogy sikerül a azt a gyenge vízi blokádot feltörni, és ugye sikerül átvinni az erősítést és egyébként ez kapcsolódik a visszafoglaláshoz.

[00:10:34]Tehát szerintem erről érdemes beszélni, mert mindig felteszik azt a kérdést, hogy 1521 után miért nem foglalják vissza a magyarok nándor Fehérvárat?

[00:10:46]Megpróbálják.

[00:10:46]Ö hát a megpróbálják, igen, de aztán járvány lesz és satöbbi.

[00:10:52]Ez a szokásos, tehát hogyha túl sokáig együtt van egy sereg, akkor előbbutóbb járvány lesz benne.

[00:10:55]Ö hogy rá kell nézni a térképre, hogy amikor akár Nándorfehérvár, akár Pétervár adad esetében, ugye ami Nándorfehérvár szerepét fogja átvenni, ezek a Duna túloldalán vannak.

[00:11:08]Ühüm.

[00:11:08]Tehát, hogy pont a túloldalon vannak, és onnan könnyebb megostromolni, mint innen.

[00:11:13]Tehát nekünk ahhoz, hogy Nándor Fehérvárat visszavegyük, nekünk át kell kelni a folyókon.

[00:11:19]Ühüm.

[00:11:19]És hát bocsánat, 1456-ból tanulnak, tehát ezt tegyük hozzá, hogy fönn maradt, előkerült egy olyan ostromrajz a valószínűleg 1521-ből, amin be vannak rajzolva, hogy meddig lehet tudnak kilőni az ágyúk nándorfehérvárból, ott vannak az 1456-os ostromnak a tanulságai, tehát hogy az osztrmán hadvezetésekkor rendkívül adaptív aki használja azt a tapasztalatot, amit összegyűjt korábban.

[00:11:46]Ühüm.

[00:11:47]növekszik akkor délen a a török birodalom ereje, és közben a tehát magyar történelmi oktatás szerint második László és második Lajos idejében gyengül a királyi hatalom, és a nemesek egyre inkább széthúzással vannak elfoglalva, az országgyűlések ilyen partalan vitákba süllyednek.

[00:12:06]ö mit tudunk valójában akkor erről a korszakról, hogy tényleg ez volt jellemző a magyar nemesekre, hogy nem foglalkoztak eléggé a török veszéllyel, annak ellenére, hogy itt most látjuk, meg erről is beszélünk, hogy hogy mekkora mekkora növekedése volt a török erőnek akkor.

[00:12:22]Ö van egy közkeletű nézet, tévedés, hogyha sok és ebből ez abból indul ki egyébként, hogy annál erősebb a királyság, minél inkább erős a központi hatalom, ami ugyanis akkor Máttyásnak volt egy ilyen még, hogy ő már az abszolútista uralkodó felé lépett el.

[00:12:42]Hát semmi nem igaz egyébként.

[00:12:44]Tehát lényeg az, hogy hogy azt gondolták, hogy ha országgyűléseket tartanak, akkor az a gyenge a királyi hatalom.

[00:12:51]Azért van annyi országgyűlés.

[00:12:52]Ugye ez, ha így most már visszagondolunk, ez ennél nagyobb hülyeséget azért nehé nehéz lenne állítani.

[00:13:01]Tény, hogy a jagellók alatt több országgyűlés van, mint Máttyás alatt, de ez következik abból, hogy Mátyás hogyan uralkodott és a jagellók hogyan uralkodtak.

[00:13:10]Ugye az országgyűléseken valóban vita van.

[00:13:12]Tehát ezt egyébként a külföld alapvetően a külföldi követjelentésekből ismerjük.

[00:13:15]Akik egy kukkot nem értettek egyébként belőle.

[00:13:19]Ezt nekik valakik elmondták, hogy miről zajlik a vita, mert magyarul nem tudott a követ.

[00:13:23]És nyilván akivel beszélt, az mondotta el neki olyat, ami amit éppen ő maga gondolt.

[00:13:27]Tehát hogy van egy olyan fura nézet, hogyha valaki vitatkozik valakivel, akkor az már széthúzás.

[00:13:34]Tehát ezek a viták valóban partalanok voltak, főleg mondjuk 1521 után.

[00:13:41]De hát ennek az volt az oka, hogy egy olyan helyzet elé került az ország, amit valahogy meg kellett volna oldani, és valójában nem tudták megoldani, de való mi se tudnánk, tehát a mai eszünkkel sem tudnánk azt a helyzetet megoldani, amibe ők kerültek.

[00:13:54]Tehát amiről vitatkoztak, az az nem az önsorsrontás volt, hanem éppen a megoldásnak a keresése.

[00:14:01]Ez a leghosszabb távú keserű következménye talán Mohásnak mind a mai napig.

[00:14:05]Ha megnézzük a mai politikai életet, nagyon sokan azt mondják, hogy már megint vitatkoznak, és hogy ez rossz, mert slám lám a Mohács előtt is ez volt, és ebből lett egy bukás.

[00:14:14]De ez egy antik toposz.

[00:14:16]Tehát az ókori történetíróknál is az van, ha nagyon egységesek vagyunk, akkor győzünk, ha meg nem vagyunk egységesek, akkor meg veszítünk.

[00:14:25]Aztán ez vagy igaz, vagy nem.

[00:14:27]Tehát, hogy ez egy minta a amit átültettek, hiszen az akkori kortörténetírói értelemszerűen az ókori szerzőkből táplálkoztak, onnan vették a a saját mintáikat.

[00:14:38]De azért az nagyon érdekes, hogy az ami itt hátrány, hogy nagyon sok az országgyűlés és hol van az erős királyi hatalom, az 130 éve pont fordítva látjuk, hogy milyen gonoszok a Habsburgok, akik itt abszolutizálni akarnak, és hogy elnyomják szegény magyar nemeséget, akik az országgyűlésen meg kifejeznék a a véleményüket meg az érdekeiket.

[00:15:01]Pedig ugyanarról a hatalomgyakorlásról van szó.

[00:15:03]Üüm de tény és való, hogy pont a 16.

[00:15:06]század eleje az a rendi dualizmus megjelenése, tehát hogy olyan szinten, ahol az országgyűlés mint aktor a ott van a a királyi udvar mellett és látszik tehát, hogy a aztán hogy a döntésekben mennyire vesz részt, és mennyire nem a a királyi tanács az, ami ahol valójában lezsírozzák a dolgokat, ahol a fontos dolgokat meghozzák.

[00:15:29]Lehet, hogy egy kicsit bennünket becsap a országgyűlések vizsgálata.

[00:15:33]Azt gondoljuk, hogy azok azok a törvények a fontosak, pedig valójában a királyi parancsok a fontosak, amik meg máshol dőlnek el.

[00:15:39]De hát ebből kirajzolódik ez a kép, ami mind a mai napig azért meghatározó.

[00:15:43]És azt a tévképzetet erősíti, hogyha összefogott volna Magyarországon mindenki 1526-ban, akkor elkerülhető lett volna a mohácsi katasztrófa.

[00:15:56]Szerintem tisztában voltak a veszély mértékével, és hát különböző túlélési stratégiák voltak.

[00:16:01]Kössünk békét alapvetően a körül kössünk békét az oszmánokkal bármi áron, vagy ne kössünk és folytassuk a harcot nagyon rossz feltételek között.

[00:16:09]Hát persze, hogy óriási vita van, hiszen az életük múlott rajta.

[00:16:14]Ühüm.

[00:16:14]A ennek a széthúzásnak meg a korszaknak is az egyik központi figurája Szapolyai János, akiből később bizonyos magyar nemesek által elismert királya lesz az országnak.

[00:16:23]Ö mit lehet tudni Szapolyairól?

[00:16:27]azért azért alakult ki róla ez a kép, amit ahogy most ismerjük, mert nem ért oda a moácsi csatamezőre.

[00:16:34]Nem, szerintem azért alakult ki róla ez a kép, mert a két király választásból és a polgárháborúból és a egyéb okok miatt Ferdinád a Habsúr uralkodó került, tehát a Habsur dinasztiából származó Ferdin került ki királyként.

[00:16:51]Tehát ha Szapolyi János nem választják meg 1526 novemberében magyar királynak, akkor a kutyát nem érdekli, hogy ő hol volt a csatából, mert egyébként Frangepán Kristóf is ugyanúgy nem ért oda.

[00:17:03]De szerintem a hallgatók, nézők közül azt se tudja senki, hogy ki az a Frangepán Kristóf.

[00:17:08]Pedig ő is ugyanazt meguzenta a királynak, amit szapolyai, hogy nélküle ne kezdjék el a csatát.

[00:17:14]És őt is hadvezérnek akarták.

[00:17:15]Igen.

[00:17:15]És ő volt a másik kijelölt hadvezér.

[00:17:17]Tehát ugye ez minden annak a következménye, hogy capolyaiból király lesz, és utána természetesen megváltozott a múlt.

[00:17:28]Ühüm.

[00:17:29]És onnantól minden minden apró dolog, ami amit be lehetett vonni abba a képbe, hogy Szapolyai nem volt ott a csatában.

[00:17:36]És miért nem volt?

[00:17:36]Mert nem az a lényeg, hogy nem volt ott.

[00:17:38]Nem is nagyon tudott volna odaérni.

[00:17:42]szeptember közepénél korábban a sereg nem ér oda.

[00:17:44]Tehát minden apró olyan jelet, ami az előtte levő életében volt, plusz még amit a pletyka hozzátett, azt mindet arra vezették ki, hogy ő eleve a királyi trónt akarta megszerezni.

[00:17:55]Tehát, hogy már ott kezdődik, hogy ő de nem akarta.

[00:18:02]Hát szeptemberán nilván szeptember, amikor megtudta, hogy a király meghalt, onnantól logikus, hogy ő akart király lenni.

[00:18:08]Ühüm.

[00:18:08]De de nem csak ő akarta, hogy Szapolyai Jánosból király legyen.

[00:18:11]Tehát ha körülnéztek a magyar előkelők maguk között, akkor senkinek nem volt akkora hatalma családi alapon birtokait tekintve.

[00:18:20]Édesanyja révén az európai királyi dinasztiákba becsatornázva és egy komoly politikai teljesítménnyel, mint Erdélyi Vajda a háta mögött, senkinek nem volt akkora presztíse és befolyása, mint Szapolya Jánosnak.

[00:18:33]Tehát hogyha Magyarországról castingolok királyt, akkor nem merül fel más név.

[00:18:39]Ez szerintem 1526 őszén látszik nyilvánvalóan.

[00:18:42]Igen.

[00:18:42]Ugye a Rákosi végzést szok sokszor szokták emlegetni, hogy abban már Szapolyai János.

[00:18:49]Szóval azt mond mondjuk el, hogy hogy nem nem választunk idegen királyt, hanem magyar ember lesz a király, amikor ulászló van hatalmon.

[00:18:54]Így van.

[00:18:55]És akkor ez ez a ez van a magyar törtelmokásban, vagy ez már a szapolyainak egy ilyen mesterkedése.

[00:19:00]Az akkor 15 éve szapojainak.

[00:19:00]Tehát, hogy azt azért tegyük.

[00:19:02]Tehát ugye itt itt arról van szó, hogy a nemesség azt szögezi le, nyilván a akkor uralkodó dinasztia nem velük szemben, tehát ugye ezt érdemes lenne leszögezni, hogy nem azt mondják ki, hogy ha László meghal, akkor Szapolyi János lesz a király, hanem azt mondják ki, hogyha majd ez a dinasztia kihal, akkor nem választunk idegen uralkodót.

[00:19:27]Ühüm.

[00:19:27]És ugye nyilvánvalóan ez persze azt jelenti, hogy akkor majd mi választunk magunknak királyt.

[00:19:30]Ki lehet Magyarország királya, ahogy 1458-ban Máttyás királyt, Mátyás lesz a király.

[00:19:39]Mátyást választják királynak, mert ő vagy illetve hát az apja révén, ő a legnagyobb birtokos Magyarországon gyakorlatilag.

[00:19:47]Így vagy úgy.

[00:19:47]Tehát most ne menjünk bele.

[00:19:51]1526-ban a szapolyai család a legnagyobb birtokos Magyarországon.

[00:19:56]És hát valójában 1505-ben azért nem valakit, szerintem nem Szapolyai mellett szól a rákosi végzés, ami azért végzés, mert a király nem szentesíti.

[00:20:03]Tehát, hogy az egy az egy firkapír.

[00:20:05]Hát az, ha nincs mögötte hatalom meg erő, ami azt valósággá tegye, akkor ilyen millióegy van, hogy ezt 1526-ban elő lehetett húzni, az egyedi történelmi helyzet, hanem hogy ki ne legyen.

[00:20:18]Tehát ahhoz ismerni kell azt a kort, 1504-ben vagyunk, nincs még második Lajos, a Ulászló megbetegszik.

[00:20:25]Bőven benne van, hogy ez itt rövid úton végetér.

[00:20:28]és a Habsburg a Mátyás által megkötött szerződéseknek köszönhetően Habzur Miksa a legesélyesebb a magyar trónra, akit a magyar nemesség nem akar.

[00:20:40]És valójában ellene szól mindez, hogy valahogy kizárják a szerződések ellenére.

[00:20:45]De hát nem realizálódik.

[00:20:48]U László helyre jön, Lajos megszületik 1506-ban, és a következő 20 évben senki nem gondolja, hogy le kéne porolni a rákosi végzést, vagy kéne róla beszélni.

[00:20:57]Ez a betették egy irattárba.

[00:21:01]Tehát ez a ez a Csak annyit még, hogy ugye Mátyásnál nem feltételezzük, hogy legyilkoltak mindenkit előtte.

[00:21:05]Jó, feltételezzük.

[00:21:10]Van olyan nézet, hogy Ötödik Lászlót megmérgezték, de ezt ma már tudjuk azért, hogy nem.

[00:21:13]Tehát, hogy amennyi ugyanennyi esélye volt Jánosnak trónra kerülnie, mint Máttyásnak.

[00:21:20]Ühüm.

[00:21:22]visszakanönyör a moácsi csatához meg Szapolyai Jánoshoz, hogy lehet az, hogy hogy az elmúlt 500 évben a Mátá csatával kapcsolatban ez az oda nem érés, ez ennyire egy ilyen kulcsmotívummá vált, hogy tényleg nagyon sokan voltak a magyar nemesek között, akik egyszerűen nem értek oda.

[00:21:36]Ez egy ez egy ez egy nagy hiány volt ott a csatamezőn.

[00:21:40]Hát csak két mondatban, mert erről erről szólnak most recenstörténeti kutatások.

[00:21:46]Najman Tibor kollégánknak köszönhetően tudjuk, hogy akinek ott kellett lennie a Mohácsi csatmezőn, alapvetően ott volt.

[00:21:54]Megvannak azok a papírok, parancsok, igazolások, ami miatt aki túlélte, vagy nem volt ott, az okkal nem volt ott.

[00:22:00]Sok esetben királyi utasításra.

[00:22:02]Tehát ez az elkésett, nem ért oda, cserben hagyott, ez egy utólagos topos.

[00:22:08]Szintén nem hisszük el, hogy ha egy magyar királyság erős, akkor ez ennyi katonát jelent.

[00:22:12]Azt gondoljuk, hogy ha mi erősek vagyunk és egészségesek, akkor akkor nincs az, aki el velünk szemben sikerrel helytálljon.

[00:22:22]De hát nem erről van szó.

[00:22:22]Az önképpel van baj.

[00:22:25]Igen.

[00:22:25]Tehát ugye az, hogy Szapolyai, tehát hogy ennyire fókuszba kerül az, hogy Szapolyai nem nincs ott, az az mondjuk abban a korszakban 10 évig volt érdekes.

[00:22:35]Ühüm.

[00:22:35]Tehát 1526 után, tehát 1527 márciusából van egy olyan levél az ország nagyoktól, a ferdinánpárti ország nagyoktól, amiben a szapolyai ház összes bűnét, ami nem létező összes bűnt felsorolják, amit egyébként tételesen lehet cáfolni, de nyilván ez egy propagandalevél.

[00:22:50]Nyolcadik henrig angol királynak írják, ugye messzire írják, tehát azt írnak, amit akarnak gyakorlatilag egyébként meg küldjé pénzt, tehát hogy ez a vége a levélnek.

[00:23:01]De amikor amikor János király meghal, ez a kérdés, ez okafogyottá válik, mert nincs értelme erről beszélgetni.

[00:23:09]És zárójelbe, hogyha tényleg szántszándékkal késik el, akkor nem választják meg Magyar Királynak.

[00:23:17]Ühüm.

[00:23:17]Egyedül nem lehet konspirálni egy ilyen helyzetbe.

[00:23:19]Hogy kábé 5000 fős sereggel indul el Erdélyből.

[00:23:21]Tehát nem lehet azt azért azért nehéz titokban tartani két ember előtt is, de nem még 5000, hogy mi most direkt azért megyünk lassan, hogy arra számítunk és akkor ezt ezt a nagy összeesküvés elméletek ezeket mindig kihagyják.

[00:23:35]Tehát ugye mit feltételez akkor Szapolyi János?

[00:23:39]Elvesztjük a csatát, mondjuk ez benne van, és meghal a király.

[00:23:42]Ez azért kevésbé van benne.

[00:23:45]Tehát, hogy az egy vízmajor, hogy a király meghal, plusz feláldozza az öccsét, mert ugye ő is az is meghal.

[00:23:53]Ühüm.

[00:23:53]Tehát, hogy ezt így nyilván mindent.

[00:23:53]És ugye ezek után a magyar nemesség megválasztja Magyar Királynak.

[00:23:58]Tehát ha valaki szántszándékkal nem megy el a csatában, azért vannak azok a levelek, amiket a Szabolcs is említett.

[00:24:04]Amikor valakit a király elküldött a Mohás felé vezető táborból, akár Budára, akár fel a bányavárosokba, akkor akkor levelet kért arról, hogy őt a király küldte el, és nem ő nem ő akarta elhagyni a tábort, mert ez becsületbeli ügy volt, hogy ott legyenek.

[00:24:22]Hogyha akkor keressük a a hogy kiket kell hibáztatni.

[00:24:25]Hogyha most a királyi táborra zoomolunk, amelyik ott várja a törököket Mohácson, és közben nem tudom, Frank Gepán Kristótól és Szapolyaitól is érkeznek a levelek, hogy ne vállaljátok a csatát, várjatok meg bennünket.

[00:24:37]Akkor lehetette-e volna Tomori Pál Hadvezér például megtehette volna, hogy hogy nem vállalja a csatát, vagy visszavonul?

[00:24:45]Lehetett volna várni a a még nagyobb magyar hadsereg egyesülésére?

[00:24:48]Nagyon izgalmas, hiszen nagyon sok közönségbeszélgetésen veszünk részt az elmúlt időben, és mintha fejben még mindig meg szeretnénk nyerni ezt a csatát.

[00:24:57]A miért nem így, hol voltak a gripenek, nem tudom, a folyami nasszádok, tehát hogy így egészen érdekes elképzelések vannak.

[00:25:04]Azért azt ne feltételezzük, hogy egy ez a hadsereg nem akarta megnyerni ezt a csatát, tehát nem azért mentek oda, hogy kikapjanak.

[00:25:15]Kettő, hogy nem akartak túlélni, és tehát nem akarták maguknak a a legjobbat, a legjobbat akarták ebből a helyzetből kihozni.

[00:25:20]Mindaz, ami most itt fölmerült, ez foglalkoztatta a haditanácsban.

[00:25:25]Parázsviták vannak arról, vállaljunk-e csatát, hol vállaljunk csatát, jelen legyen-e a király.

[00:25:29]És valójában mindegyiknél volt egy igen meg egy nem kérdés, de ezek a az idő előrehaladtával egyre inkább csukódtak be, és egy iszonyatos kényszerpályán volt az egész magyar hadsereg, hiszen alig tudtak elindulni pénzhiány miatt.

[00:25:44]Tehát, hogy már ez van, egy asszimmetrikus háború az oszmánok meg a magyarok között már 150 éve.

[00:25:49]És 1526-ra az, hogy nyáron kell megvívni egy mezei csatát a a az oszmánokkal, az azt jelenti, hogy rákényszerítették a saját stílusukat az oszmánok a magyar hadvezetésre, mert ideérrtek időben, mert már nem volt ami feltart.

[00:26:06]Tog egy várat akár megvédhettek volna, de mezei csatában nincsen nagyobb esélyük.

[00:26:10]Igen, de nincs vár.

[00:26:10]Ez pont egy tegnapi kérdés kapcsán, hogy miért nem hát mert Péter vár addig nem ért le a magyar sereg, míg azt már körbezárták az oszmánok és el nem foglalták.

[00:26:24]Nándorfehérvár után valójában nincsen ahhoz fogható vár az egész Kárpátmedencében, amire támaszkodva lehetett volna valami hasonlóan védekezni, mint 1456.

[00:26:35]És nincs adottság.

[00:26:35]Tehát az egy szerintem nagyon fontos dolog, hogy ö hogy én hallottam már ilyet is, hogy mondjuk Tolnavár, ami ugye nem azért Tolnavár, mert hatalmas vár, hanem mert így hívják a helységet a középkorban, hogy miért nem építik ki Tolnavárat?

[00:26:48]Hát tessen elmenni Tolnára és akkor megnézni, hogy hogy néz ki földrajzilag, de hogy a másik, ami még fontosabb lenné, hogy ez az ország közepe könyörgöm.

[00:26:59]Tehát hogy és akkor az alatta levő déli részekkel mi lesz?

[00:27:01]Tehát ugye a királynak az a feladata, hogy megvédje az országot.

[00:27:05]Tehát az ország nem Mohácsnál kezdődik.

[00:27:07]Az más kérdés, hogy Mohácsig jut le a magyar sereg, de amit a Szabolcs is mond, hogy 21-ben azért nincs csata Mohácsnál, akis Mohácsig jutnak, mert Nándor Fehérvár fel tudta tartani addig a az ostromot, az ostromlás során a török sereget, amíg a magyar sereg leért.

[00:27:26]És azért Sulejmán azért 1521-ben komoly veszteséget szenvednek.

[00:27:29]más következő évre pótolják, tehát ez nem kérdés, de ott akkor akkor nagyok a veszteségek.

[00:27:36]Tehát, hogy azt már nem merte bevállalni, hogy akkor most menetből még tovább megyünk.

[00:27:42]Hát onnan még Pétervárad egyébként is 90 km, és Péter Váradtól még legalább, ha most jól emlékszem a térképről 9080-90 km-t biztos, hogy kell menni Mohácsig.

[00:27:54]26-ban már nincs.

[00:27:54]És ugye Péterváradnak ugyanaz a problémája, mint Nándorfehérvárnak csak kicsiben, hogy a folyó túloldalán van.

[00:28:00]És Tomori ott van a túloldalon de 6000 emberre, max 6000 emberrel áll szemben Ibrahim Nagyvezér által vezetett ostromlókkal, aki körülbelül, mivel a rumíliáakat vezeti, 300 fő legalább, és akkor még a többi csapatot még nem számolom most ide.

[00:28:20]Tehát nincs az a nincs az az időablak, ami van korábban.

[00:28:26]És egyszerűen nem nem lehet visszavonulni nem lehet, tehát hogy nincs hova visszavonulni sem, mert ott van a töröksereg a hátulban.

[00:28:35]Ühüm.

[00:28:35]És Buda meg nem vár.

[00:28:37]És mit mit tudunk a szemben álló seregekről?

[00:28:39]Hogy lehet az, hogy egy ennyivel nagyobb töröksereg odaér a a török birodalom makterületeiből Mohácsra?

[00:28:46]Mi meg Budáról meg Magyarország, ami lényegesen kisebb ország, nem tudunk egy egy 27000-es sereget messzebb vinni a fővárostól, mint Mohács.

[00:28:56]Pont ez az asszimmetrikus hadjáratszervezésnek a lényege.

[00:28:59]Aki támad, jelen esetben az oszmánok 1525 végén tudja, hogy hol fog támadni.

[00:29:07]kiküldi a parancsokat azon az útvonalon, hogy takarítsátok el innen a civileket, a nyájakat, takarítsátok ki a kutakat, mert a víz jövő évre ott a a lovaknak kell meg a hadseregnek ne pozzátok föl az ellátmányt, ezen az útvonalon fogunk jönni.

[00:29:21]A védekező oldal ezt nem tudja, hanem nagyjából Klisszától Orsováig az egész határszakaszon védekeznie kell.

[00:29:28]És az oszvánok dezinformálnak.

[00:29:32]1526-ban olyan hírek is vannak, hogy Horvátország a cél, hogy Szlavónia a cél, és hogy Erdély a cél.

[00:29:38]Nem véletlen, hogy nagyon későn tudnak elindulni az erdélyi csapatok, csak akkor, amikor biztossá válik, hogy Erdélyt nem éri támadás.

[00:29:47]Nagyon későn tudnak elérni odaérni a a Horvát Szlavon csapatok az utolsó napokban csak Batyányi Ferenc Bán vezetésével, mert nem lehet tudni, hogy Szlavóniát nem éri-e támadás, de az oszmánok meg tudják, hogy merre akarnak haladni.

[00:30:00]Tehát, hogy ők az előző évi termést élik fel, a Magyar Királyság pedig az az évi termést tudja, de ahhoz meg kell várni a betakarítást.

[00:30:08]És azért a Jagello Királyság térképét nézzük, az lehet, hogy Budától ez nem nagy távolság, de Prágától azért nagy távolság.

[00:30:17]És onnan is ide kell érni a cse csapatoknak, akik közül több ezren ideérnek, és nagyon sokan pedig még úton vannak ebben az időben.

[00:30:26]Pont az 1521.

[00:30:29]évi hadjárat mutatja meg.

[00:30:29]Két-három hét múlva lehet körülbelül maximalizálni a keresztény sereg létszámát Mohácsnál, de az nem több 35000-nél.

[00:30:37]Tehát, hogy van egy időfaktor, amiben szlemáék gyorsan haladnak, nem egy megszokott útvonalon jönnek, ha úgy tetszik, meglepik a magyar hadvezetést azzal, hogy eszéken keresztül a Karasica mocsarain átvergődnek.

[00:30:51]Ebből is látszik, hogy keresték a megütközést a magyar királyi sereggel, de hogy logisztikailag valójában ennyit tud, tehát hogy békeidőben, hadgyakorlat esetén is körülbelül ezt így tudnák megcsinálni a a korban a a magyar előkelők.

[00:31:10]Hát csak egy két két párhuzamot hadd mondjak.

[00:31:13]Az egyik jagellókori 1501-ben van Tolnán egy országgyűlés, ott van egy nagy seregszemre szeptember közepe, és a másik akár Hugyadi János harcait nézzük, akár Máttyásnak a hadjáratait nézzük, ugye ezeket ez valahogy sose kapcsolódik össze, hogy azok mikor vannak és ez mikor van.

[00:31:32]Tehát a Hunyadinak a hosszú hadjárata az ősszel indul.

[00:31:36]Ühüm.

[00:31:36]Mert akkor már az aratás rendelkezés Így van.

[00:31:38]És a török meg ő vagy ő nem szeret harcolni télen, vagy nem akar, vagy ki tudja, meg le van foglalva.

[00:31:43]De vagy Mátyásnak ugye a a két ikonikus a sz például Szabásnak vagy Jajcának a az elfoglalása, hát az kőkemény télben van.

[00:31:54]Ühüm.

[00:31:54]Tehát Szabács ostroma decemberben kezdődik és február közepén ér véget.

[00:31:58]Utána mondjuk Mátyás le is írja, hogy ő ennyi pénzt egy ekkora, hát gyakorlatilag ez egy sárvár egyébként, tegyük hozzá, szabács, tehát az egy fonott fő fa földvár, tehát hogy ő ennyi pénzt még nem ölt ilyenbe bele, és ezt meg is le is vonja a koncert, és nem is szeretne többet ilyennel foglalkozni.

[00:32:21]Szeret, tehát, hogy kőkemény fagyokban kell ezeket művelni, mert akkor a török nem.

[00:32:26]Ühüm.

[00:32:26]És ugye most 21-ben és 26-ban is az van, hogy nyár a nyár kellős, hát nem a kellős közepén, de nyár végén ott kellene állni teljes számban a a hadcmezőn, úgyhogy be kell takarítani a termést, és mindenkinek oda kellene érnie.

[00:32:42]És hát nagyon fontos az, hogy ezek szultáni hadjáratok 21-ben meg 26-ban teljesen más léptéke van ahhoz képest, mint amikor boszniai vagy szerbiai határmenti szandsákbégek összeszednek.

[00:32:55]egyébként nem kevés sereget.

[00:32:55]10-12-15000 katonát össze tudnak rántani a határmenti tartományból.

[00:33:00]Hát ez majdnem a a kétharmada a Magyar Királyság teljes egészének a mozgósítható seregének.

[00:33:04]De amikor a szultán érkezik a központi hadsereggel, a janicsárokkal, a flottával, a tüzérséggel, hát ez ellen a sereg ellen 1526-ban, ha ugyanezekkel a feltételekkel kellett volna megmérkőzni itt augusztus 29-én egy francia királynak vagy ötödik Károlynak, h nagyjából ugyanez lett volna a végeredmény, mint ami Lajossal szemben történt.

[00:33:30]A Mohácsnál ott állok, katona vagyok a keresztény táborban.

[00:33:34]Ott így a a csata előestjén nagyjából így mi járhatott a a katonák, hogy az emberek fejében tudták, hogy a törökök ekkora túlerővel jönnek ellenük?

[00:33:44]Én azt gondolom, hogy biztos, hogy tudták.

[00:33:47]Ugye itt fontos, hogy a középkori matematikai tudás az kicsit másképpen nézett ki.

[00:33:53]Tehát volt a kevés, a sok meg a nagyon sok.

[00:33:56]És akkor ehhez a egyébként a történetírók párosítottak számokat is, amik mondjuk ha 10-zel osztjuk, akkor nagyjából rendben vagyunk.

[00:34:05]De hát azt tudjuk, hogy a hadi tanácsban, legalábbis Grodic leírása szerint ugye Tomori elmondja, ha jól emlékszem, 300000 fős a török sereg.

[00:34:10]Na de nem kell megijedni, mert ebből csak a nem tudom hányad része igazi katona, és annak is csak a nem tudom hányad része, a még igazib katona.

[00:34:22]A még igazibb katona.

[00:34:22]Tehát, hogy hogy nyilván egy volt egy nagyon erős a magyar táboron belül biztos, hogy volt egy nagyon erős pszichés ö fejlődés.

[00:34:35]Mondjuk egy most nem vagyok pszichológus, itt majd elnézést a kifejezés, hogyha pszichológus látja.

[00:34:43]Tehát, hogy a a Mohácsi tábor körülbelül 20000 katona érkezik meg.

[00:34:49]Ühüm.

[00:34:49]Az első, tehát mondjuk 25-én 200-en vannak.

[00:34:52]És akkor még jönnek további emberek, ugye befutnak a a Szercsen Jánosho 2000 drávament íjász, de ugye az ő szemükben az nagyon sok.

[00:35:01]Persze azt akarom mondani.

[00:35:01]És akkor még megjönnek a Bat, amit a Szabolcs említett, a Battyányi Ferenc Bán által hozott szintén az 5000, legalább 5000 katona és akkor most már vagyunk 27000-en körülbelül.

[00:35:11]És ez egy akkora tömeg, amit soha nem láttak.

[00:35:14]Tehát soha nem lát soha nem gyűlt össze így egy helyre ekkora magyar sereg.

[00:35:19]1521-ben három táborban van a a sereg, ugyanennyi.

[00:35:25]Nem látják egymást.

[00:35:25]És nem látják egymást, de már az is sok, tehát hogy tegyük hozzá.

[00:35:29]És ugye bennük van az, hogy ugyanakkor ugye a tomori katonái, akik az előző napokban csatároztak már a törökökkel, azok ott hát ilyen helyi győzelmeket arattak, mondjuk így.

[00:35:38]Ühüm.

[00:35:40]Ugye ők meg fel vannak spanolva ettől, hogy azért lám lám hát le tudjuk mi őket vágni.

[00:35:44]És ugye nyilván van egy félelem a rettenetesen erős ellenséggel szemben, meg közben van ez, hogy ennyien sose voltunk, és van az, hogy a tomori katonái már megmérkőztek velük, és hát győztek, akkor ebből kialakul egy olyan flow, mondjuk így, ami azt mondja, hogy na akkor menjünk nekik, menjünk nekik.

[00:36:04]És egyébként más lehetőségük egyébként nincs.

[00:36:06]Tehát, hogy valószínűleg eljutottak abba a stádiumba, hogy és én most jutott tegnap eszembe egyébként ugye olvasván és gondolkozván egy jó pár dologról ugye feltette valaki ezt a kérdést, hogy miért nem menekít, kinek volt a felelőssége az, hogy kimenekítsék Lajost a csatából és miért nem menekítették ki?

[00:36:25]Én azt gondolom, hogy Lajos számot vetett az ő maga sorsával, tehát hogy ő ő azt gondol, ő az utolsó vérig gondolta harcolni.

[00:36:35]Hát meg addig tart a csata, amíg ott van az uralkodó.

[00:36:37]Ezt Lajos tudta.

[00:36:37]Tehát ha nem is voltak szuicid hajlamai, addig lehet kitartani, amíg ő ott van.

[00:36:42]Ha ő nincs, akkor nem köti már a a fegyelem a többi királyt.

[00:36:46]Biztosan a legutolsó pillanatig kivárt.

[00:36:48]És akkor amikor és valószínűleg akkor mondták neki a testvérei, hogy uram itt már nincs tovább.

[00:36:53]Tehát egy felség, most ez az utolsó pillanat és mennünk kell.

[00:36:55]Ha nem így történik, akkor Lajos túléli.

[00:37:00]Tehát, hogy ez is benne van.

[00:37:00]És hát az sem szokványos már ebben a korszakban, hogy a király személyesen hadakozik, tehát hogy ott van a csatában ö Kiki elleni küzdelemben.

[00:37:09]De Lajosról tudjuk, hogy ott van az első sorban, tudjuk, hogy megsebesül, tehát hogy hát ha ha valamit, akkor a vitéséget, a személyes bátorságot tőle elvitatni így 500 év távlatából azt gondolom, hogy nem lehet.

[00:37:26]még még a sereg pszichéhez, hogy amikor Budáról elindulnak július 20-án, akkor arról fönn maradt egy rajz meg részletes leírás.

[00:37:34]7000 fő, tehát 4000 lovas, 3000 gyalogos, 800 szekér, tehát 7000 fő Buda, Buda, Pest és Óbuda lakossága a 8000.

[00:37:47]Ühüm.

[00:37:49]Tehát, hogy itt az arányokat kell néznünk, hogy a magyar seregben lévők azok úgy érezték, hogy ilyen erősek soha nem voltak még.

[00:38:00]Hát egy városnyi ember kiment.

[00:38:00]Igen.

[00:38:00]És hát nagyon sok hadifogóér szökik át a mohácsi csata előtti napokban az oszmántáborból.

[00:38:07]Szegény Kém rosszlóra tettek.

[00:38:09]Tehát ez a hát ők és hát ők ők persze hozták ezt a hírt, hogy egy mennyien vannak, kettő verhetőek.

[00:38:14]Na most ez is azt mutatja, hogy ha ti szöktök át onnan, akkor az a sereg gyengül, mi meg erősödünk.

[00:38:20]Tehát, hogy sok összetevője van annak.

[00:38:23]Tény 29-re azt gondolhatta a sereg, mert különben nem áll ki, hogy van esélye a győzelemre.

[00:38:30]De azért a a végrendeletek száma azt mutatja, hogy utolsó éjszaka mivel történt a vagy mivel töltötték az időt.

[00:38:37]Hát valószínűleg aki tudta, az végrendeletét diktálta le írástudóknak.

[00:38:41]Igen.

[00:38:41]Igen.

[00:38:42]Ühüm.

[00:38:43]Tomori Pál, mint hadvezér a lehető legjobb stratégiát választotta ehhez a csatához, vagy ott ott még lehetett volna jobbat?

[00:38:52]Hát így utólag nyilván okosabbak vagyunk, hogy mit, hogy kellett volna, de igazság szerint azt hiszem a Mohár csatában sok olyan olyan dolog van, amiből azt látjuk, hogy ma sem tudnánk nagyon máshogy.

[00:39:03]Ühüm.

[00:39:03]Tehát ugye az eredeti terv, amit a haditanácsban, azon is ment a vita, ugye, hogy most akkor hogy állítsák fel a sereget, hogy egy erős szekérvárat, mert volt bőven volt 5000 szekér volt a táborban, hogy egy huszita módra építsenek egy szekérvárat, és akkor védelemre berendezkedve álljanak ki elé.

[00:39:23]Ugye végülis a kettős megoldás lett, mert a szekérvárat végül nem építik meg, de a magyar seregnek a felállása az abszolút védekező.

[00:39:31]Ühüm.

[00:39:33]Hogy majd ránk támadnak.

[00:39:36]Hát, hogy annak mi lett volna a végeredménye, azt se tudjuk.

[00:39:40]Azt se tudjuk.

[00:39:40]Ezt már kipróbáltuk Rigó Mezőnél meg Várnánál, nem túl jó eredménnyel.

[00:39:47]Végső soron viszont Tomorinak egy meglátása nyomán a magyar sereg támadott először, mert elkezdtek tábort verni a törökök.

[00:39:57]Igen.

[00:39:57]Ők úgy érkeztek oda a csatamezőre valamikor 3om óra után, vagy három óra körül, délután.

[00:40:02]délután.

[00:40:02]Igen, hogy Ibrahim Nagyvezér azt mondta, hogy hát ma már mi nem fogunk csatázni, úgyhogy akkor verjünk tábort.

[00:40:08]És ugye a táborverés az ugye egy sebezhető pontja minden seregnek, merthogy akkor ugye elkezdenek szétszéledni, lerakják a fegyvert satöbbi, satöbbi.

[00:40:16]És ugye ezt Tamoriék, Tomori észlelte és ugye tan ő is tapasztalati úton mozgott.

[00:40:23]Tehát ugye volt egy Sous and Demeteri ütközetek 1523 augusztusában, ahol a Tomori koordinálásá Tomori maga nem vesz részt egyébként ebben a ebben a három csatában, mert ő Péter váladon van, de a parancsnokai egy körülbelül 6-7000 fős sereggel három csatában szétverik az egyesülni készülő két török sereget, ami összét számában 12-13000 körül lehetett.

[00:40:53]Tehát, hogy valószínűleg ez a képél benne, hogy most még csak a ruméliaiak vannak itt, akik egyébként annyian vannak, mint mi.

[00:41:01]És hogy akkor verjük meg őket először, és aztán mire befutnak a következő kontingensek, tehát a a szultáni rész, majd az anatóliaiak, addigra újra föl tudunk állni, és akkor majd ővelük is megküzdünk.

[00:41:15]Ugye ez is egy tapasztalat volt, mert ugye az előző napokban a pont az általa vezetett csatározásokban még úgy abból úgy tudta, hogy a török sereg szét van még szakadva.

[00:41:26]Tehát mit tudom én, egy nap járóföldre követik egymást a seregrészek.

[00:41:30]De pont azért, mert ugye a tök Tomoriéknak sikeres volt a az elővéddel a harcuk, összébb húzták, tehát ők már nem egy nappal mögötte mentek, hanem csak egy órával mondjuk.

[00:41:40]Ühüm.

[00:41:40]És ugye ezt a Mori meg nem tudta, mert már a tehát már olyan szinten volt hát ha hermetikusan gyakorlatilag elzárják a törökök a felderítésnek az útját, hogy nem tudták ezt Tomoriék.

[00:41:52]Tehát én azt gondolom, hogy Tomori, amit lehetett ebből a csatából kiosztva most, hogyha Szapolyai János a hadvezér, vagy Frangepán Kristóf a hadvezér, nyilván történhetett volna máshogy, én azt gondolom, de hát a realitásokat figyelembe véve egy mondjuk 30 alatti, tehát mondjuk 28000-es sereg áll szemben egy 800-es sereggel.

[00:42:12]A Fraknói Vilmos, aki egy 1800-as évek végén tevékenykedő történetire volt, ugye Tomoriról lényegében azt írta, hogy ő egy ilyen krónikusan bizalomhiánnyal küzködő ember lehetett, aki aki ugye el is mondta a királynak, hogy hogy légy szíves ne engem nevezzél ki fővezérnek, mert nem is láttam még ekkora sereget, hagyjatok engem békén.

[00:42:33]Hogy akkor tényleg nem lehetett volna valaki olyat találni, aki aki látott ekkora sereget, vagy ugye ott nem is nagyon voltak ekkora seregek?

[00:42:39]Nem is nagyon Európában nem is nagyon voltak.

[00:42:42]Tehát, hogy eredetileg nem véletlenül kerestek külföldön hadvezért, de hát annyi szíata minden megkeresettnek volt, hogy érezze, hogy hát ide most nem megyünk, mert hogy is mondjam, BL BL csapat kispadjáról nem fogok eligazolni, megyek kettőbe most ez nagyon sarkított dolog, de legalábbis egy olyan helyre, ahol az ellenfél meg a Real Madrid lesz.

[00:43:03]És van egy meccsem arra, hogy bizonyítsak.

[00:43:04]Ez nem jó ajánló levél még a túlélés szempontjából sem.

[00:43:07]Az elérhetők közül Tomori a legjobb, tehát hogy gondolkozhatunk nagy hadvezére.

[00:43:15]Volt abban az időben, az itáliai háborúk azért kitermeli ezt a közeget, de az is csak egy-két csataó.

[00:43:19]Tehát a páviai csata mondjuk lehetett ekkora, mint a mohácsi, de hogy más az nem nagyon.

[00:43:25]hát más kisebb léptékű, de azért a az itáliai hadszintéren sok tapasztalatot össze lehetett szedni ezekben az években, sőt még a a angol területen is pár évvel korábban, tehát hogy lett volna hová nyúlni ilyen szempontból.

[00:43:42]Nem az van, hogy Európa békés lett volna ebben az időben, de hát ez a ezek a realitások, tehát hogy nem lehetett külföldről hadvezért akasztani.

[00:43:54]Egyébként az azért látszik jól, hogyha valaki idejön és nem ismeri a közeget, abból nagyon hamar lehet bukás.

[00:43:58]Tehát akár sportnyelvre lefordítva, hogy mindig az a válasz, hát hogy ismerni kéne a közeget.

[00:44:04]Na most Tomori Pál ismerte ezt a közeget.

[00:44:07]a katonái tűzbe mentek érte.

[00:44:09]Tehát azt lehet látni, hogy ő kihajtotta a fizetést a saját katonáinak, akik meg fanatikusan ragaszkodtak hozzá, hogy ilyen szempontból, ha elvárjuk azt egy vezetőtől, hogy a az alattvalói, a beosztottjai tiszteljék, ezt a iránt megvolt.

[00:44:27]Ühüm.

[00:44:27]Itt felmerült ugye az itáliai hadszintér és ezzel kapcsolatban szerintem beszélgessünk egy kicsit arról, hogy elsősorban ugye trianoni béke után terjedt el Magyarországon az a nézet, hogy Mohács Mohácson igazából a nyugat-európaiak a nyugat is hibás, a franciák meg a Habsburgok nem küldtek segítséget, nem küldtek pénzt, nem küldtek katonát, mert hogyha nem tudom Páviánál ott 20000 fölötti seregek álltak szembe, a franciák meg a Huszburgok, hogyha mindegyik itt lett volna, aki ott harcolt, akkor akkor meglettünk volna létszámmal a törökökkel szemben.

[00:44:58]Ez egy ez egy reális nézőpont.

[00:45:00]Hát ennyi erővel 300 asztékot is elvárhatnánk a csatérre.

[00:45:02]Tehát hogyha körülnézünk ma a világunkban, és van konfliktus, miért nincs ott mindenki?

[00:45:09]Miért nem tesszük föl azt a kérdést, hogy miért nincs ott mindenki?

[00:45:13]Mert egyébként ott lehet, tehát fizikailag oda lehetne menni.

[00:45:17]Miért nincsenek ott?

[00:45:17]Miért várjuk el egy 1520-as években játszódó európai konfliktusban, hogy mindenki tűkön ülve üljön a kanapén és a korabeli tévé előtt rágja a körmét, hogy vajon élethalál harcát vívja a magyar királyság az oszmánokkal szemben?

[00:45:33]Hát ez mennyire izgalmas már nem így működik.

[00:45:36]Tehát, hogy ez a ez a Közép-Európa ez egy nagyon távoli világ még a a Loármenti kastélyokból is, meg Granada környékéről is.

[00:45:46]Nem velünk kellnek és fekszenek Európában.

[00:45:50]De ez így normális.

[00:45:50]Egyébként hát szerintem ez a igen, ahogy azért mi se vettünk részt a rekonquvisztából.

[00:45:55]Igen.

[00:45:55]Igen.

[00:45:56]Ami pedig ugyancsak egy több 100 éves küzdelem.

[00:45:58]Sőt, tehát valójában bolgároknak se segítettünk a törökök ellen.

[00:46:02]Hát és a szerbeket is azért, ha megnézzük, hogy mi volt a szegedi békke tanulsága valójában.

[00:46:06]Brankovic számára, akkor azt lehet érezni, hogy hát itt bennünket átvertek.

[00:46:10]Mit mondanak a bosnyákok 15.

[00:46:13]század közepén?

[00:46:13]Hát, hogy az Oszmán Kalapács és a magyar üllők közé kerültünk.

[00:46:19]Tehát ez a két pogány közötti gondolat, ez tőlünk délre is működik, csak nálunk ugye habsburuk és törököket értünk alatta.

[00:46:25]Itt meg mi vagyunk az egyik rossz arc a balkáni királyságok tekintetében.

[00:46:31]Tehát, hogy olyat várunk el Európától ebben az időben, amit mi magunk se teljesítettünk a tőlünk délebbre levő egyébként élethalál harcokat vívó királyságokkal szemben, és nem is reális.

[00:46:47]Így van.

[00:46:47]Csak gondoljunk bele Máttyásnak a Jajcai tevékenységébe, vagy a boszniai tevékenységére.

[00:46:55]Tehát először végignézte, hogy a szultán legyaruli Boszniát, elfoglalja az egészet, kivégzi a királyt, majd télen elfoglalta Jajcát, meg még egy-két várat, meg Szreberniket, és nem Boszniát állította helyre.

[00:47:13]Ühüm.

[00:47:14]Hanem létrehozott egy ajcai bánságot, meg egy szebberniki bánságot belőle.

[00:47:20]És a bosnyák előkelőknek ebben nem sok szerep jutott már, aki éppen túlélte a szultáni hadjáratot.

[00:47:24]Ez az egyik, amit akartam.

[00:47:27]A másik meg, hogy ez a nemegítés.

[00:47:28]Tehát, hogy igazából ez sem igaz.

[00:47:31]Tehát, hogy hogy pontosan tudjuk, hogy Velence elég sok pénzzel, tehát körülbelül 30000 Ft/ év segítette a Magyar Királyságot.

[00:47:42]Az más kérdés, hogy pont az 1520-as évekre Velence is Velence is belekerül abba a harapófogóba, amiből már nem tud kitáncolni.

[00:47:51]Tehát, hogy a török olyan erejű lesz a a tengereken is, hogy Velencének megroppan a tengeri ereje, és békére kényszerül, ami nyilván azt is feltételezi, hogy nem fog segíteni egy másik országnak, és neki is jó hely, tehát hogy ő is el tudja költeni azt a 30000 arany Ft-ot, amit egyébként Magyarországra küldött.

[00:48:12]Tehát ugye ez a segélypont akkor szűk szűnik meg.

[00:48:14]A pápaság egyébként végig végigsegíti a magyar magyar uralkodók török ellenes harcát.

[00:48:19]Hol úgy, hogy a tizedeket átengedi, hol úgy, hogy a jubileumi például az 1525.

[00:48:24]évi jubileumi pénzeket azt a magyar király maga számára szedheti be az ország védelmére.

[00:48:33]Nem sok, nem sokszó szokott esni, de itt van Burzó követ, ugye a pápai követ, aki egy csomó segélypénzt hoz.

[00:48:39]Ugye tudjuk, hogy ő szerel fel egy katonákat, katonák, tehát hogy részt vesz.

[00:48:49]Ferdinánd, Habsburg Ferdinand, mint osztrák főherceg pedig a horvát végeket finanszíroz, finanszírozza 1522-től.

[00:48:58]Ühüm.

[00:48:58]Tehát, hogy jó, nem az eg, tehát hogy nem mindent ő fizet, de egy nagyon jelentős, az alsó ausztriai rendek egy nagyon jelentős pénzösszeggel beleszállt.

[00:49:06]Nyilván Ferdinánnak érdeke volt a horvát határvédelem, hiszen azon keresztül az ő országai is elérhető.

[00:49:10]De hát a világ így működik.

[00:49:13]Ma is így működik.

[00:49:15]Hogyha ezt valaki nem látja, akkor baj van.

[00:49:18]Tehát én azt gondolom, hogy pénz, sőt ugye tudjuk, hogy 8 Henrik angol király is küldt pénzt.

[00:49:22]Más kérdés, hogy az már nem ér ide a Mohács Zsata előtt, de hogy ő is küld pénzt, mert a katonaküldés az irreális elvárás.

[00:49:31]Ühüm.

[00:49:32]Szintén itt a trionon utáni egy francia ellenségben terjedt el az, hogy hogy francia tüzérek meg francia haditechnika segítette a a töröksereget.

[00:49:38]Ez ez igaz?

[00:49:41]Hát abszolút nem.

[00:49:41]Tehát, hogy erre szerintem ne is vesztegessük a a műsoridőt, mert ez tényleg ekkorbe 1920 után a magyar történetírásba, aztán a közgondolkodásba 1848-ba kerültek kiadásra először azok a dokumentumok, amiből lehetett rekonstruálni, hogy 1526 elején Franciaországból van egy diplomáciai követküldés arra, hogy valahogy fölvegyék a kapcsolatot az oszmán birodalommal.

[00:50:08]De ez egy nagyon speciális helyzet, hiszen a francia uralkodó éppen Madridban ül, spanyol fogságban, és hát minden követ megmozgat a a régens, az édesanyja, hogy hát ez valahogy változzon.

[00:50:18]És ahogy Ferenc király kiszabadul, rögtön el is akarja felejteni, hogy történt ilyen.

[00:50:22]Tehát, hogy nincsen kapcsolat a diplomáciai felvétel vagy kapcsolatfelvétel meg a 26-os hadjárat között 1526-ban, de 1920 után már jó volt látni, hogy még a franciák is ott vannak.

[00:50:39]Mohácsnál az ellenkező oldalon, miközben nem beszélünk arról, hogy Szent Gothárnál itt voltak a franciák keresztény oldalon, tehát hogy akkor csak az nem illett volna bele ebbe a narratívába.

[00:50:50]Ühüm.

[00:50:50]Hogy nincs nemzetközi összeesküvés Magyarország ellen 1526-ban.

[00:50:56]Van segítség pénzügyi és katonai, de nem elegendő.

[00:50:58]De hogyha ezeket nem mondanánk ki, akkor kisatíroznánk azért több 1000er külföldi katonát, akik itt az életüket adták.

[00:51:06]második Lajosér a saját mindegy, hogy miért, de a Mohácsi csatában.

[00:51:10]Ez ugye egy nemzetközi sereg igazából, ami megütközött.

[00:51:13]Hát mert maga a Jagelló királyság is nemzetközi, ha mai fogalmaink szerint.

[00:51:18]Igen, szintén szintén ez az ilyen két világháború közötti érdekes összeesküvésmélet, hogy a hogy ugye a fuggereknek is volt részük abban, hogy Magyarország ilyen sorsra jutott, merthogy ugye a azt hiszem, hogy azt most már úgy gondoljuk, hogy a két világháború közötti antiszemitizmus termelte ki azt, hogy ezt az ilyen egyébként katolikus bankár család, de vagy ugye bankár család, hogy akkor ők ott úgy adták a hiteleket, hogy nekünk rossz legyen.

[00:51:44]Mit lehet tudni a fuggerekről meg a szerepükről?

[00:51:46]az egész mohácsi csatában.

[00:51:48]Hát ugye a egy valóban egy aussburgi bankár családról van szó, akik akik a alapvetően a réüzletben tevékenykednek Magyarországon, de már sokkal korábban hitelezik a császárokat.

[00:52:05]És ugye ennek fejében egyébként éppen Tirolban különböző bányákat vesznek bérbe, illetve azt köti le nekik a a az a a császár, hiszen pénze neki sincs, azért vesz fel hit.

[00:52:16]És ugye Magyarországra pedig a Mátyáskor legvégén Jagelőkor elején jönnek társvállalkozóként, ugye Torzó György nevét kell említeni, aki bánya vállalkozó, illetve bánya felel bánya bánya gép feltaláló.

[00:52:30]Tehát, hogy ő ő ő dolgozza ki azt a módszert, hogy az elvizesedő magyar bányákból hogyan lehetne továbbra is kitermelni ugye a nemesércet, vagy a más egyéb javakat, de hát nincs pénzeme.

[00:52:43]Ühüm.

[00:52:43]És akkor létrehoznak egy közös vállalkozást, amibe a fuggerek adnak pénzt, a túzó meg adja a tudást, és ugye bérbe vesznek bányákat, és ugye nyilván itt a bérlet, hát most hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy veszteségesen szeretnének működni, mert ugye akkor nem igazán ismernénk a világ működését.

[00:53:06]Tehát nyilván ők is ebből jól akarnak járni, és ugye Magyarországon nagyon jól megy ez az üzlet, amiből egyébként hitelt nyújtanak nem csak a királynak egyébként, hanem mindenki másnak is, aki kér.

[00:53:17]És ugye 1525-ben van egy hát egy ilyen valakit valakire rá kell mutatni, hogy most nekünk miért is rossz.

[00:53:23]És a legegyszerűbb ugye a a nemesség előtt a a fuggereket fuggerekre rámutatni.

[00:53:30]Hát külföldi Igen.

[00:53:33]Igen.

[00:53:33]És ugye lefoglalják a Fugger vagyont, majd váltságdíjat fizettetnek velük.

[00:53:38]200000 a 200000 arany Ft a váltságdíj, amiből 150000et biztos, hogy kifizetnek.

[00:53:43]Ühüm.

[00:53:44]Bocsánat.

[00:53:44]Akkor az állam éves költségvetése 400000, tehát hogy ez a mai szintre átszámítva ez a mai állami bevételek fele, hát az nem tudom 20000 milliárd.

[00:53:52]Hát kávé.

[00:53:52]Tehát tehát nyilván egész Európa tiltakozik, az uralkodók, hogy hát ilyet nem lehet csinálni.

[00:53:58]Ugye ez 47 1947-ben is csináltak ilyet azért.

[00:54:01]Ö, és ez egy év múlva aztán valóban hát, hogy úgy mondjam, visszacsinálják az egészet, és akkor megállapodnak, visszaadják a bányákat, de természetesen azzal, hogy akkor a fugereknek rögtön le kell tenni egy jelentős summát április közepén, amit egyébként odaadnak Tomorinak, aki meg levisz a déli határra a katonáinak a kifizetésére, és aztán majd még júliusban, hogy a király fel tudja szerelni a seregét, ismét adnak egy nagyon jelentős hitelt.

[00:54:31]Ugye ehhez jön még majd Turzoelek is fok, aki már a családnak a következő generációja és kincstár kincstartó egyúttal, aki egyébként egyrészt a saját vagyonából, másrészt ő is fugger fuggerektől vesz felelt, és csak ő áll jót, hogy így mondjam.

[00:54:47]Tehát, hogy valójában, ha a fuggerek nem adnak pénzt, akkor bajosan indult volna el a hadjárat, merthogy Kenyeres István számításai szerint a mohácsi hadjárat az körülbelül 500000 aranyfinttba került, ami az éves költségvetés, amit ugye említette a Szabolcs, hogy 400000 a magyar költségvetés, és ez csak egy négy hetes Ühüm.

[00:55:10]Négy hónapos.

[00:55:12]Négy hetes volt a hadjárat.

[00:55:12]júli 20-án indulunk, tehát hogy maga a hadjárat, tehát a hadjárat az négy öt hét.

[00:55:19]És akkor a fuggerek igazából nem is nagyon sokat láttak viszont a pénzükből, gondolom, mert ugye a jagállók nem sokat fizett.

[00:55:24]Hát nekik szerintem a végén ez nem lett nyereséges, mert aztán ki is szorulnak.

[00:55:28]1531-ben kiszorulnak, de hogy az eredeti kérdésre, hogy a fuggereknek van-e közük a moácsi csatához?

[00:55:33]Van, mert ha nem adnak pénzt, akkor akkor nincs, aki kiálljon.

[00:55:45]volna azt, hogy Sulejmán Szultán fogja biztosítani az ő részbánya biznisét, ha Magyar Királyság bukik.

[00:55:51]Ez tényleg már ilyen 1920 utáni egészen konte gondolatoknak kell felszínre törnie, hogy ez így mainstream gondolkodásban elterjedjen mind a mai napig kiírthatatlan a közbeszédből.

[00:56:03]hogy a fuggereknek köszönhetjük Mohácsot.

[00:56:07]Igen, de hát pont az ellenkező oldaláról.

[00:56:12]Ühüm.

[00:56:12]Most így végigvettük, hogy hogy hogyan volt ez egy kényszerpálya, amire amire került Magyarország ebben az időben.

[00:56:19]De mi hol hol lehetett vajon az utolsó ilyen vonatváltó, amin amin amin a magyar történelem sínjeit valamilyen más irányba lehetett volna terelni, hogy ne ne ez történjen 1526-ban?

[00:56:33]De hát valójában honnan indul el a el a váltó?

[00:56:35]Tehát az, hogy 1396-ban Nikápolynál mi történik, azért az nem véletlen.

[00:56:40]Az nem Zsigmond szerencsétlenkedése meg a francia nagyravágyás, hanem az már azért valahol egy realitás.

[00:56:46]Az, hogy 1439-ben Albert király halálakor akkora pánik van a magyar előkelők között, hogy nem várják meg, hogy a várandos királyné gyermeke vajon fiú lesz-e vagy lány, hanem gyorsan elmennek Lengyelországba, ignak királyt keresni.

[00:57:01]Érkezik László és ezzel kitül egy polgárháború, mert közben megszületik Ötödik László.

[00:57:06]Ha normális béke üzemmód van, akkor megvárják, milyen gyermek születik.

[00:57:11]Arra is volt már példa, hogy kislánnyal kiházasítják.

[00:57:16]Tehát, hogy a Nagy Lajosnak ez sikerült a 15 szerintem 1439-től kezdve mindvégig a a magyar elit fejében az oszmán veszély csengett és mindent arra arra fűztek föl, hogy ez a váltó ezt már 1490-ben se lehetett volna áthúzni.

[00:57:34]Talán ha akkor nemászlót, hanem Miksát választják meg, de Ulászló erősebb.

[00:57:41]149-ben a Jagellóknak áll a zászló ekkor, nem a Habsburgoknak.

[00:57:47]Ahhoz kell majd a német Alföldi vagyonnak a megszerzése éppen Miksa révén a spanyol trónnak a megszerzése a ragóniai Ferdinántól.

[00:58:00]Tehát, hogy ez a köv pont ebben az időszakban, amikor az oszván birodalom felemelkedik, a Habsburgok felemelkedése is ekkor zajlik, de alapvetően nyugaton.

[00:58:09]A Közép-Európában a jagellók az erősebbek.

[00:58:13]Pont a Mohácsi csata fogja lezárni a jagelló álmokat Közép-Európában, és elhozni egy Habsburg közép-Európának a valóságát.

[00:58:23]És most így 500 év táboratából akkor mi az üzenete a Moácsi csatának?

[00:58:26]mire mire mire kell emlékezni ahhoz, hogy hogy egészségesebb legyen a magyar történettudat és emlékezett politika?

[00:58:34]Én azt hiszem egy vagy két éve mondtam azt először, hogy hogy a vesztes ütközetet is meg kell vívni.

[00:58:40]Ühüm.

[00:58:40]Tehát, hogy hogy én azt gondolom, hogy hogy az, hogy a magyar királyság gyakorlatilag összeszedte minden erejét, és ő kiállt a csatamezőre, és a kor szuperhatalmát megpróbálta megállítani, nem sikerült.

[00:59:01]Ez benne volt pakliban.

[00:59:06]az minden tiszteletet megérdemel, és és elvesztettük ezt a meccset.

[00:59:14]De ugyanakkor pedig az nagyon fontos, hogy hogy az európai társadalomfejlődés vagy az európai társadalomban mi a nyugati oldalon álltunk.

[00:59:24]Tehát, hogy ennek a mohácsi csatavesztésnek nem az lett a következménye, mint mondjuk a Balkánon az első rigómezei csatának, amikor ugye a a szerbek azok betagozódtak a a török birodalomba.

[00:59:40]Vagy éppen a bosnyákok ugye 1460, vagy inkább boszniaiak, mert valaki épp mondta nekem, hogy a bosnyák az már a következmény lesz, tehát amikor muszlim muszlimokká válnak.

[00:59:49]Tehát, hogy a boszniaiak betagozódnak a török birodalomba.

[00:59:53]A magyar királyságnak az alattvalói.

[00:59:55]Most leszámítva a szapolyai az egy módusz úgyven.

[00:59:58]De erről még beszélhetünk szerintem egyébként egy pár szót, hogy miért, de hogy hogy nincs az, hogy átállnak, tehát hogy nincs az, hogy utána lenne igény rá a török oldalról, mert ugye ez történt a Balkánon.

[01:00:10]Ühüm.

[01:00:10]hogy ott látják eldőt, akkor átállunk, de a magyar oldalon nincs ilyen.

[01:00:14]Tehát vannak renegátok, de azok igazándiból mindenki tudja róla, hogy renegát, tehát annak vége.

[01:00:19]Tehát onnantól kezdve neki a magyarországi pályafutása befellezett.

[01:00:23]És ami a lényegesebb szerintem, hogy igazából Renegát olyan lesz, akinek Magyarországon nem nagyon van pozíciója.

[01:00:30]Tehát, hogy inkább a kis nemes, vagy inkább még jobb vágy.

[01:00:36]Tehát, hogy hogy nemesről, aki komoly nemes, arról nem nagyon tudunk, hogy ő hogy ő renegáttá lett volna, hanem éppen ellenkező dolog zajlik.

[01:00:43]A magyar nemesség elköltözik azokról a területekről, amik törökké lesznek, vagy a török hódoltságba esnek, és kívülről fogja megpróbálni fenntartani a saját és ezen keresztül egyébként a magyar államiságot, mert szerintem ez egy nagyon fontos dolog, hogy ugye ez a kettős meg hármas adóztatásnak azért itt nem ne csak azt lássuk benne, hogy akkor adót is kell fizetni, hanem azt is, hogy hogy az ott élő népesség tudja, hogy Van, van egy magyar királyság, ahova ő el tud menni, és azt is látjuk, hogyha peresi ügy van, akkor valóban elmennek.

[01:01:22]Nem a KD-hoz fognak menni, Ühüm.

[01:01:24]Hanem elmegy a saját urához, és ott fog tőle igazságot kérni.

[01:01:29]A magyar államiság egy pillanatra nem szűnt meg.

[01:01:31]Szerintem ezt fontos rögzíteni, mert a fejek gyakran az van, hogy a magyar királyság végetért a mohácsi csatalmezőn.

[01:01:36]Nem, mind végig működik.

[01:01:38]Csak hát ahogy Trianonnál megcsonkul az ország, úgy de nem gondoljuk egy percig sem azt, hogy ez már nem az a Magyarország, csak más a határa.

[01:01:46]Hát ez történik majd 1541 után, ahogy szakad az ország, meg töredeznek le a a peremei, tehát hogy mindvégig van egy államiság.

[01:01:55]Ez ebből nem lesz egy Habsburg gyarmat.

[01:01:57]Ez is egy visszatérő toposz, hogy a Habsburgokat azért nem szeretjük, mert kihasználták a mi nyomorunkat, ránk telepedtek és csak szipolyoztak bennünket.

[01:02:05]magyar országgyűléssel karöltve, a magyar rendiséggel karöltve egy rendi dualizmus az, ami megvalósul.

[01:02:11]És a Habsburg monarchia lesz a mi hátországunk, hogy a maradék-magyar királyság meg tudjon maradni, aminek felbecsülhetetlen értéke van, mert ilyen hátországa nem maradt meg a szerbeknek és nem maradt meg a boszniaiaknak.

[01:02:25]hogy ez azt nagyon fontos látni, hogyha nem sikerül betagozódnunk egy állandó háborús nyomás idején a Habsbur Monarchiába, úgy, hogy a saját autonómiánkat is megtartjuk.

[01:02:34]Szerintem ez egy nagyon okos deal volt abban a korban a Habsburg udvar, magyar rendek között mindenki nagyon bölcsen és mértéktartóan viselkedett ebben a a történetben.

[01:02:48]Akkor akkor itt nem beszélhetünk ilyenről.

[01:02:50]És még arról sem volt szó, hogy ez a forgatókönyv nem a legrosszabb forgatókönyv, ami megvalósul a Magyar Királysággal szemben.

[01:02:59]Úgy sem, hogy ez egy nagy vereség, úgy sem, hogy meghal az uralkozó, és úgy sem, hogy kifosztják a főváros Budát.

[01:03:06]Hiszen azért jön Szulimán, hogy az egész országot bezsákolja valamilyen formában.

[01:03:10]És ezzel azért nem jönnek ki össze, és a következő 150 évben sem jönnek ki össze.

[01:03:18]Hát ehhez kell a ez a fajta hátország, kell a magyar nemességnek, a túlélő nemességnek a a kitartása és példaadása.

[01:03:29]Mert mikor történik mondjuk Boszniában a vallásváltás akkor, amikor a nemesség föladja, hogy átállunk, hát akkor a paraszt is azt fogja mondani, akkor köszönöm szépen, akkor én is innentől Jámiba fogok járni, de amíg a nemesség kitart, addig a jobbátság sem fogja ilyen vallásváltáson törni a fejét.

[01:03:48]Tehát, hogy a helytállásnak azért van egy nagyon fontos következménye hosszú távon, ami egy erkölcsi tőkét ad mindégig a magyar rendek számára Habsburg Monarchián belül, meg a saját országán belül.

[01:04:00]És hát ebbe a vitézi etosózba fog megszületni a magyar nyelv, meg a magyar önkép, meg mindaz, amit utána mi gondolunk róla.

[01:04:07]Ha megnézzük, hogy kiket tartunk hőseinknek, ezeknek a jelentős része ebben a 16-17.

[01:04:12]században itt ezeken a végeken harcolt.

[01:04:16]Hát ha bedobjuk a törölközőt, fehér zászlót fellógatjuk 1526-ban, ez mind nincs.

[01:04:24]Tehát ugyanúgy háborúzunk, csak már mind oszmán vazallusként, segédcsapatként a moldvajak meg a havasalföldiek mellett pusztítjuk a Hazbú területeket.

[01:04:32]Hát abból nem nagyon lett volna jövőké.

[01:04:36]Hát tököli egy tök tökö.

[01:04:39]ami ugye sokáig a tankönyvekben egy nagyon pozitív szereplő volt.

[01:04:41]Hát azt hiszem az Igen.

[01:04:45]Az egy rettenetesen káros ö epizódja volt a magyar történelemnek.

[01:04:52]Nyilván volt benne egy erős kétségbeesés, de de az egész kurucodás akkor így zárójelbe kerül ebből a szempontból.

[01:04:59]Az a az a baj, hogy mi ezt a kurczkodást ugye szeretünk.

[01:05:02]Ez a kurucus labanc.

[01:05:04]Igen.

[01:05:05]Szegény bocskaiék se tudták, hogy ők kulucok például, meg azt se tudták, hogy ők éppen szabadságharcot vívnak, teszem hozzá.

[01:05:12]ö vagy akár Betlen Gábornak a szabadságharcai, amik a azért erős túlzás, hogy a szabadságharc, az a bizonyos érdekek mentén zajló ö fegyveres konfliktus volt, aminek jól körülhatárt céljai is voltak egyébként.

[01:05:27]Tehát én azt látom, hogy ez a ez a kuruc labanc nincs.

[01:05:30]Tehát ugye amit az hát és mindkettő magyar, bocsánat.

[01:05:32]Hát azért mind a ez hogy kik a labancok?

[01:05:37]Hát ők is mi vagyunk.

[01:05:37]Tehát, hogy ez a Igen.

[01:05:39]Tehát amit a Szabolcs is mondott, ez a Habzúr együttélés, ez egy 500 év gyakorlatilag nyilván abban vannak jobb és rosszabb periódusok.

[01:05:46]Erről Páfigéza rengeteget írt, hogy voltak olyan időszakok, amik de aztán helyre áll az egyensúly, mert nyilván ki kilökte valami valamilyen irányba.

[01:05:54]És még még amit amit szerintem fontos hangsúlyozni, ugye ez az műsor elején beszéltünk már erről a ugye a széthúzás.

[01:06:04]Ühüm.

[01:06:05]hogy ugye ebben is azt látjuk, hogy az egyik oldal megválasztja Szapolyai Jánost, a másik oldal megválasztja Ferdináot magyar király.

[01:06:10]Egyébként mind a kettő legitimmül van megválasztva, mind a kettő legitim koronázás, tehát hogy mind a kettő legitim uralkodó, de hogy ebben mi a széthúz, vagy nem mi, tehát ebben általában a széthúzást látja mindenkit, de nem.

[01:06:23]Tehát, hogy ez egy útkeresés.

[01:06:27]Próbáljuk meg akkor így.

[01:06:27]A másik meg azt mondja, hogy próbáljuk meg úgy.

[01:06:31]Egyébként bebizony, hogy egyik se működik, tehát egymást még még ki tudják ütni egyik a másikat, de valójában jön a csősz, ahogy Barta Gábor mondta annak idején, és kikerget mindenkit a gyümölcsös kertből.

[01:06:44]És a csősz a szultán.

[01:06:45]A szultán a csősz.

[01:06:45]Igen.

[01:06:45]Tehát, hogy itt valójában nagyon nehéz egy olyan és ezzel telik szerintem 20 év, nem?

[01:06:51]Tehát 1526 utáni 20 év az egy útkeresés, hogy akkor hogyan, sőt még több is talán, amiből aztán még, mert senki nem akarja, hogy legyen egy erdélyi fejelemség.

[01:07:01]Egyébként mindenki egységes országban gondolkozik, és lehetőleg béke.

[01:07:04]Na most ez a kettő, így indulunk neki ennek az egész eseménysornak, mondjuk 1520-tól békét is akarok, meg az egész országot is.

[01:07:12]És 1521-ben eldőlik el, bocsánat, eldől, hogyha béke, akkor nincs egész ország.

[01:07:20]Ha egész ország, tehát hogy az csak a háborúval tartható fenn.

[01:07:21]Ha a háborúval, akkor viszont ki fog segíteni, mert azt meg megvívnom egyedül nincs erő.

[01:07:25]És ez a kérdés nem kerül le a napirendről 1526 után, hanem enn ennek mentén szétszakad a magyar nemesi társadalom, amelyik azt mondja, hogy béke bármi áron.

[01:07:36]Ha az egy oszmán béke, akkor úgy.

[01:07:38]Vagy egy ugye bocs, hogy folytat csak, hogy a Szapolyai Jánosnak itt a bázisa, tehát ő azért tudja megkötni a vazalusi szerződést a törökkel, mert van, tehát nem ő találja, tehát hogy ő kit kötheti, lerakják és kész.

[01:07:51]Tehát, hogy van mögötte egy tábor, akik akik ezt gondolják, amit a Szabolcs mond és ki is tartanak mögötte.

[01:07:58]Tehát ha Szapollyai János egyedül gondolja ezt, mindenki mást elutasítja, akkor Szapolyai János szépen el is megy azztambanbulba, és valahol kap egy ilyen másod másod állást.

[01:08:08]Igen.

[01:08:08]Szandzsákot valahol Tírhala környékén, de nem ez történik.

[01:08:12]Ő egy teljes jogú uralkodó.

[01:08:14]Ezért nagyon érdekes volt, amikor azt említette, hogy hát pár pár ember által megválasztott, nem?

[01:08:18]Ő egy szuverén, tehát ugye egy teljesen szabályosan megválasztott, 14 évig uralkodó magyar királyunk.

[01:08:24]Hát csak az ország területének teljes egészét nem tudta a saját fennhatósága alatt tartani.

[01:08:29]De hogy elítéljük-e ezt a széthúzást, jobb lett volna, ha csak Szapolyai Jánost választják meg 1526-ban, vagy csak a Habzúr Ferdinándot.

[01:08:40]Szerintem 500 év távából azt mondhatjuk erre, a kortársak számára ez rengeteg pusztulással járt, nagyon nagy szenvedéssel.

[01:08:48]Ez egy polgárháború is volt.

[01:08:50]De ha csak Habsburg Ferdinánot választja meg a magyar elit, akkor a keleti területek elvesznek oda.

[01:08:56]Az a bommó járta, hogy követségnek sok katon hadseregnek kevés az a emberanyag, az az erő, amit a Haszburok mutatni tudnak.

[01:09:04]Mondjuk Erdély megszerzése érdekében a 16.

[01:09:07]század közepén katasztrófális következményekkel jár minden esetben, amikor Habsburg oldalról megpróbálják az ország egyesítését.

[01:09:16]Egészen a 17.

[01:09:16]század végig.

[01:09:19]Semmilyen esélye nincs erre.

[01:09:19]Messze van katonailag.

[01:09:22]Nem, nem képesek ezt megoldani.

[01:09:24]De mi van akkor, ha egyöntetően az ország szapolyai János mellé áll?

[01:09:29]Attól tartok ugyanígy állt volna, és erről már beszéltünk a végvárvonal mondjuk 30 km-rel még nyugattabbra, de az ország határán.

[01:09:36]És mi mindannyian belekerülünk ebbe a vazallói státusba, és minden erkölcsi tőkénket eljátszuk Európa felé, ahová azért a a Magyarországról tanulni akarok, mégis csak odamennek német, itália, lengyel, német alföldi egyetemre, Erdélyből, Hódoltságból, ami megbiztosítja a magyarság kulturális egységét, a politikai széttagoltság ellenére is felmérhetetlen hatása lett volna.

[01:10:05]Tehát nem nem így akarták, de most azt mondhatjuk, hogy egymást erősítve ez a lehető legtöbb, amit kihozhatott a magyar elit ebből a a vállalhatatlanul rossz politikai helyzetből, amibe a mohácsi vereség után kerül.

[01:10:19]És szerintem ezt is lehet értékelni, és erről is kellene beszélni, csak el kellene engedni olyan nemzeti romantikus szemellenzőket, amiket a 19.

[01:10:28]századtól kezdve fokozatosan aggattunk magunkra.

[01:10:34]Ühüm.

[01:10:34]Hát ez szép lezárás, úgyhogy köszönöm szépen a beszélgetést CCOT Norbertnek és Varga Szabolcsnak.

[01:10:39]Nektek pedig köszönjük szépen azt, hogy követtétek ezt az adást.

[01:10:42]Hogyha szeretnétek még hasonló beszélgetéseket hallani, akkor hogyha tehetitek, támogassátok a Telexet.

[01:10:47]És sziasztok!

[01:10:57]เฮ