Nagyon nehéz lehet ma a közösségi médiával együtt élni, főleg fiatalként – interjú Marik Laurával

[00:00:00]És amikor például nekem mondja a gyerek, hogy jaj, hát ő egyedül szokott vacsorázni a szobájában, így nézek, hogy micsoda, hogy hát mondom, hát ilyenkor kéne mindent elmesélni, hogy mi volt ma, vagy bármi.

[00:00:09]Tehát hogy tehát hogy ez a szülőnek nagyon fontos feladata, hogy már az elejétől ezeket a ne is szabály legyen, hanem egy ilyen norma a gyereknek az életében, hogy hogy akkor most akkor most együtt vagyunk és egymásra figyelünk.

[00:00:26]Sziasztok, Szente Katisa vagyok.

[00:00:26]Ez pedig a Telex fiataloknak szóló műsora, a holnap, ahol ma az oktatásról lesz szó.

[00:00:32]És hát ki másst hívhattam volna ehhez a témához, mint a TikToknak a kedvenc énektanárát, Marik Laurát, akit nem csak, hogy 100zrek követnek, és nem csak, hogy szeretetteljes adja át az oktatásnak az örömét a diákjainak, de még brazil zenészekkel adja ki a saját zenéjét.

[00:00:46]Úgyhogy nagyon köszönöm, hogy itt vagy és hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:49]Helló!

[00:00:50]Köszönöm szépen a lehetőséget és sziasztok!

[00:00:52]Mert szerintem kezdjük az elején, hogy hogy érint téged ez a címke, vagy ez a megnevezés, hogy a TikTok kedvenc énektanára.

[00:00:59]Na hát az elején ez nekem nagyon fura volt.

[00:01:00]Ezt rögtön le is szeretném szögezni.

[00:01:02]Tehát próbáltam menekülni az olyan megnevezésektől, mint egy influencer vagy bármi, és teljesen véletlenül cseppentem bele az osztályomnak köszönhetően, mert ahogy így elkezdték kérni tőlem a dalokat, és egy idő után rájöttem, hogy na jól van, inkább felveszem videóra, és akkor majd elküldöm nekik.

[00:01:18]De aztán meg egyszerűbb lett ez a platform, hogy akkor a Tiktokon kiraktam és a és az elején az első videó, amikor azt megosztottam, amikor így a gyerekek jöttek a fő és láttuk tanárnőt a Tiktokon.

[00:01:28]Ú mondom de jó, de király és és valahogy ez így elkezdett elterjedni az országnak.

[00:01:35]Nagyon tetszett.

[00:01:35]Így tényleg az elején volt még ennek a az egésznek a a kibontakozása, hogy a tanárok a Tiktokon és és valahogy ez tetszett a közönségnek, hiteles volt és valahogy így belecsöppentem és benne maradtam.

[00:01:49]És most miljának viszonyold ezzel a platformal?

[00:01:51]Szerinted te köszönhetsz ennek a felületnek valamit?

[00:01:54]Persze, teljesen megszoktam.

[00:01:54]Tehát, hogy az elején még így juj mondom, biztos kirakjak egy ilyen videót, vagy ne, vagy mit fognak szólni.

[00:02:01]Most meg már olyan könnyedén kezelem, hogy jól van, kirakom, aztán majd tetszik, majd nem.

[00:02:07]És és igazából persze, hogy nagyon sokat köszönhetek, hiszen ez hozott össze olyan zenészekkel, olyan emberekkel, akikkel később együtt tudtam dolgozni, akár gondolok itt a a brazil kapcsolatokra is.

[00:02:19]Tehát tehát valóban a TikToknak meg szerintem az, hogy most itt vagyok, ezt is annak köszönhetem.

[00:02:25]Természetesen majd a zenei karrieredről is fogunk megbeszélgetni, de arra is kíváncsi vagyok, hogy volt-e esetleg ilyen, hogy megszólítottak az utcán, mert így ilyen ekkora követő tábornál már így feltételezem, hogy hogy van olyan, hogy leszólítanak, hogy jaj, te vagy az, aki a a diákokkal örömtel ilyen feldolgozásokat énekel, meg akinek saját dalai vannak.

[00:02:43]Ilyen előfordult.

[00:02:45]Igen.

[00:02:45]És nagyon-nagyon jól szokott esni.

[00:02:47]Tehát van, hogy így mennek az emberek, mondjuk leszállnak a vonatról nagyon sokan, és akkor valaki csak így megérinti a válamat, hogy nagyon szeretem, amit csinálsz, és megy tovább, és és olyan jól esik, vagy vagy a nem tudom, bevásárló központban voltam, és akkor megállítottak, hogy csinálhatnak-e fotót velem, vagy hogy a kisgyerekek nagyon szeretnek, és akkor hogy a velük fotózkodni, tehát hogy így tényleg jól esik, amikor így így visszajelzést kapok az emberektől.

[00:03:12]Mondtál egy ilyen félmondatot, hogy kicsit így óckodtál attól, hogy így jaj most akkor influencer leszel, de így megint csak azért, mert ilyen nagy követőtáborod van.

[00:03:19]Így feltételeznem, hogy talán már megkereshettek márká, hogy nem tudom, működjetek együtt így akár szépségápolási szempontból, nem tudom, akár ilyen, nem tudom még mit szoktak reklámozni perszerek, de hogy volt ilyen esetleg?

[00:03:33]Volt, volt és mindig megpróbálok megmaradni abban a témakörben, amiben én létezem.

[00:03:37]Tehát ez az oktatás és a zene és és igazáb miért amúgy vagy ez miért mert így tudom én is, hogy hogy lehet ennek egy ilyen pejoratív jelentést tartalma, hogyha valaki influencer de nálad mi a fűszempont?

[00:03:49]Ö nincs igazából semmi problémám ezzel a megnevezéssel influencer, hiszen hiszen tényleg ma már ez egyre népszerűbb a mindenki körében.

[00:03:59]Viszont az, hogy hogy szerintem csak így tudok hiteles maradni, hogyha azt reklámozom, arról beszélek, ami aki vagyok.

[00:04:06]Tehát hogyha most elkezdenék, nem tudom gyertyákkal, ami tök jó, vagy bármilyen más dolgokkal így nem tudom, így ezt vegyétek, azt vegyétek, hát ez szerintem nem lenne hiteles.

[00:04:15]Úgyhogy, úgyhogy edukáció és zene.

[00:04:18]Most már a videó videóidban úgymond így a kulisztatitkokat is megosztod, hogy van, amikor a a diákok segítenek egy-egy videót felvenni.

[00:04:25]Őket hogy érintette ez az elején, hogy hogy bevonzod őket is ebbe a mókába?

[00:04:31]Imádják.

[00:04:31]Tehát egy ilyen csapatépítő, tehát tényleg általában osztályfőnöki órákra igyekeztem ezt az egészet betenni, és és már csak az, hogy amikor így látom, hogy na akkor ki fogja venni, ki az aki aki azt mondja, hogy inkább ide állj, odaállj.

[00:04:47]Tehát, hogy rendesen rendeznek a gyerekek, vágn Na jó, vágni nem azt én csinálom, [nevetés] de de hogy és mivel milyen programmal Vinci.

[00:04:55]Nem, nem, nem.

[00:04:55]Igazából csak ilyen telefonos letöltött, semmi komoly.

[00:05:00]És és az a lényeg, hogy de hogy az a lényeg, hogy a gyerekek ezt nagyon élvezik, hogy ilyen kis csapatmunka és és sőt igazából a saját osztályom még mondani is szokta, hogy láttuk, hogy egy másik osztályal csináltam, és hogy hát ez milyen már, hát csak velük csináljak.

[00:05:13]Úgyhogy nagyon vicces szokott lenni.

[00:05:16]Akkor térjünk rá kifejezetten a a pedagógus pályádra, és szerintem nagyon érdekes nálad, hogy te előbb végezted el lakod a lányinának a jazzan szagát, hogyha jól jól tudom, és utána adtad tanári pályára fejedet.

[00:05:29]Azt is tudom, hogy szüleid pedagógusak, mert ezt olvastam.

[00:05:31]Igen.

[00:05:32]De de téged mi vitt a pedagógus pályára?

[00:05:34]főleg azután, hogy hogy úgy tűnt, hogy az éneklés felé kötelezed el magad teljes egészében.

[00:05:41]Én valójában mindig így a tehát valahogy így mindig volt egy csomó álmom, és így mindig csapongtam az álmaim után.

[00:05:48]Kezdetben tengerbiológus akartam lenni.

[00:05:50]Akkor én fölvettem a biosfaktot, biológia, édesapád, biosanit, ugye?

[00:05:53]Igen.

[00:05:53]Igen.

[00:05:53]Igen.

[00:05:53]Meg akkor a bálnák.

[00:05:55]Tehát, hogy nekem így nagyon ez a tengeri világ volt az életem.

[00:05:56]És akkor utána így hirtelen jött az, hogy én énekesnő akarok lenni.

[00:06:01]Tehát, hogy ez ilyen ez ilyen tényleg így a gimnázium 10.

[00:06:04]osztályában jött egy ilyen váltás, hogy így annyira megszerettem a zenét, hogy így, hogy így akkor elkezdtem a zenével foglalkozni és hát ugye pont a továbbtanulás időszakában voltam.

[00:06:15]Igen.

[00:06:15]Amikor ugye elindultam a jazz-nek felé és nagyon élveztem, nagyon jó volt.

[00:06:21]Viszont mindig olyan voltam tényleg így akár a családom révén, hogy hogy nekem muszáj volt, hogy legyen egy ilyen civil szakmám.

[00:06:29]És ezért ezért döntöttem úgy, hogy akkor a Kodolányi után még akkor elmegyek a Szegedi Egyetemre tanárképzésre.

[00:06:37]Ott először megcsináltam az énekzenetanár képzést, könyvtárpedagógia, tehát hogy ilyen tényleg tanár lett belőlem, és és igazából tényleg csak az vitt oda.

[00:06:49]Egy az, hogy ugye nagyon tetszett az, amit apáék csináltak, anyáék, a másik meg az, hogy hogy tényleg legyen egy biztos szakma, ami ami mindig ott lesz a kezemben, és fel tudom mutatni.

[00:07:02]Így éreztem jól magamat akkor, és akkor utána pedig elhelyezkedtem itt a középiskolába, ahol most is tanítok, a Szemmelve Egyetem Szemmelve Szignác több célú szakképző intézményében, és és közben elvégeztem az angolt tanári képzést is a a Károli Egyetemen, úgyhogy így szépen, minden mondom, tehát mindig így szépen mentem a ami éppen jött.

[00:07:25]Mielőtt rátérünk arra, hogy hogy te hogyan tudod így megértetni magadat, meg hogyan tudsz így közeledni a 17-18 éves gyerekekhez, beszéljünk kicsit arról, hogy milyen volt pedagógus szülőkkel felnőni, mert a Telex Afterben nálunk azért jó sok zenész megfordul, és voltak itt már olyan zenészek, akik tanárgyerekek.

[00:07:49]vanaki aomodban tudja, hogy rossz jegy került-e be az ellenőrzőbe, nem tudom, kapott-e egy intármi ilyesmi.

[00:07:55]Rulad feltételezem, hogy hogy talán nem történhettek ilyenek ácsuliban vagy gimibe, de ki tudja.

[00:08:00]Szóval neked milyen volt tanárként felnőni?

[00:08:04]Igazából teljesen jól éltem meg ezt az egészet.

[00:08:07]Tehát nekem anyukám magyar tanár, magyarból ötös voltam, mert mindig korepetált és szinten tartott.

[00:08:13]Apukám révén ugye BIOSból voltam.

[00:08:13]Jó, tehát így nem tudom, én én nem éreztem azt a a szigort, amit szoktak mondani, hogy a pedagógus gyerekek ugye miken mennek keresztül.

[00:08:23]Úgyhogy a szüleid szerették meg veled ennyire a zenét.

[00:08:27]És azt is mesélted, hogy például a Beatlesnek a Yesterday című száma az nagyon hangsúlyos a te életedben, hiszen azt énekelték altatónak, jól emlékszem, a gyerekkorotokban sokszor.

[00:08:38]Igen, igen.

[00:08:40]volt egy hát igazából egy egy versenyzongora a nappalinkban, ami igazából elfoglalta a nappali felét, tehát hogy így a tényleg kis nappali és zongora benne és és ez a napa nagyon sokat játszott és és főleg ez a yedday maradt meg bennem, és nagyon sokszor, amikor így fölmentem a szobámba, akkor így ez ez kísért még föl, hogy na akkor most már alvás van, úgyhogy igen.

[00:09:02]És akkor térjünk rá arra, hogy neked milyen tanítani.

[00:09:04]mesélsz kicsit arról, hogy te hogyan tudsz kapcsolódni a 17-18 éves gyerekekhez, mert itt arra is gondolok, hogy hogy annyi ilyet hallani, hogy nem tudom, vagy mémelik őket, vagy csodálattal vannak felé, hogy tudatosak, vagy pont a skálának a másik vége, hogy semmire kellő az összes fiatal, és nem lesz belőlük semmi.

[00:09:22]Te mit tapasztalsz ilyen szempontból?

[00:09:25]Hát először is ez a tényleg örökké fiatalon tartanak, úgyhogy szokták kérdezni, hogy jaj, mitől vagy ilyen fiatalos, vagy bármi?

[00:09:30]És igazából ezt a gyerekek adják.

[00:09:32]Tehát ez a folyamatos bemegyek és feltöltjük egymást pozitív energiákkal és és én úgy látom őket, hogy egy annyira talpra esett generáció, tehát hogy így nagyon le vannak terhelve, de ugyanakkor azt látom, hogy sokkal önállóbbak, mint például az én korosztályom akkor, amikor mi voltunk fiatalok.

[00:09:52]Tehát, hogy most már annyira sok mindent maguktól kell megoldaniuk, és és ott van a kezükben a rengeteg lehetőség.

[00:09:58]Ugye akár gondolok itt a digitális kompetenciára, bármire, hogy hogy igazából egy nagyon ügyes csapatnak tartom a mai fiatalokat.

[00:10:10]Szerintem sokaknak és köztük nekem is így a az ének oktatással meg a szolfé oktatással így az az alapélményünk, hogy kicsit ez a a poroszos szóval tudnám jellemezni, hogy hát sajnos Gimmyben például mi nem is énekeltünk, csak ilyen lexikális tudásra épülő tananyag volt, ahogy a a zeneszerzők életét így nem tudom átoltig így visszakérdezték.

[00:10:30]előtte állatos iskolában akkor volt ez a a szomorú eset, amivel szerintem sokan tudnak azonosulni, hogy felállítanak, énekeljél, akkor kinevetnek az osztálytársak is, még rosszabb esetben a pedagógus is kinevet.

[00:10:40]Te nem tapasztaltad azt így akár a te gimis élményeid alapján, hogy túlságosan erre a magolós tudásra akar rámenni a magyar oktatási rendszer?

[00:10:51]Ö volt volt olyan, hogy igen, tapasztaltam ezt.

[00:10:54]Viszont azt még most szögezzük le, hogy ahol én tanítok iskola, ott ott ugye nekem nem kell számon kérjem azt a azt az éneket, amit amit mondjuk egy énekzenei tagozatos iskolában követelnek meg.

[00:11:07]Tehát nálam a gyerekek ugye egészségügyet tanulnak, vagy pedig szcosztályaink vannak, és és azért főleg én a gyerekdalokat tanítom nekik, a játékokat, a mondókákat, tehát egy egészen más közeg zenei befogadó képességét fejlesztem, mint mondjuk tényleg egy zenei tagozatos iskolában.

[00:11:27]Úgyhogy, úgyhogy amikor így néha mondják, hogy hogy csinálom ezeket a laza órákat, hát azért azt azt szögezzük, hogy igen, az én tanmenetem az nem írja elő azt, hogy én minden olyan pontos részletét megtanítsam a az elméletnek, amit mondjuk egy másik iskolában meg kellene.

[00:11:42]Úgyhogy úgyhogy emiatt egy kicsit szabadabb az én ö oktatásod.

[00:11:50]Egy kicsit szabadabb az én oktatásom.

[00:11:52]Igen.

[00:11:53]És mit tapasztalsz megtudnak ők téged lett milyen zeneválasztásokkal?

[00:11:55]Áltában miket kérnek tőled, hogy hogy énekeljetek?

[00:12:00]Hát a legelső az ugye az volt, hogy kérték a despacitót tőlem.

[00:12:03]Mondtam, hogy hát [nevetés] mondom jó jó ez azt hiszem most nem fog menni így hirtelen így itt a a magyar angol tudásommal, de de utána mondták, hogy jó jó jó, akkor talán ne az.

[00:12:15]És akkor akkor utána elkezdték kérni ugye Billy Eist és és akkor úgy volt, hogy pont az első dal, amit ugye föltöltöttem akkor akkor az egy Billy Isis Ocean Eyes volt, úgyhogy de de igazából mindig olyan dalokat kérnek tőle, majd így azt érzem, hogy szinte már érzik, hogy mi az a Millik hozzám.

[00:12:32][nevetés] Ó, idézek tőled, hogy mit meséltél az Éva magazinnak a fiatalokról.

[00:12:38]Azt mondtad, hogy nekem úgy tűnik, hogy valahol nagyon össze vannak törve, mintha nem lenne elég a szeretet, amit kapnak.

[00:12:46]Nehéz ezzel szembesülni.

[00:12:46]Én nem éreztem ezt fiatalon, és nem láttam ilyesmit az osztálytársaimon sem.

[00:12:50]Nem tudom, mi az oka, vagy hogy vannak-e olyan iskolák, ahol ez ennyire nem érezthető.

[00:12:54]Bízom benne, hogy igen.

[00:12:56]Azt hiszem, a mai gyerekek jóval előrébb tartanak az érettségben.

[00:12:59]Hamarabb lesznek felnőttek.

[00:13:02]Nagyon érdekes szerintem, ahogy kezdted ezt a gondolatmenet, hogy valahol össze vannak törve, mert ez egyrészt nagyon szomorú, másrészt pedig pont nemrég jött ki a a Telexen egy nagyon szép videó, ami így a a az időskori szerelmet meg az élethosszig tartó szerelmet futta be, és ez úgy indult, hogy így magyarázatnak odaírták, hogy hogy ma a 30 év alatti fiatalokból, tehát 10-ből hét az magányos, és hogy alapélmény a magány.

[00:13:28]Én kicsit azt érzem, hogy gondolom akkor te is ezt tapasztalod, de így az összetörés alatt vagy te pontosan mit értesz ezalatt, hogy hogy mit látsz a diákokon a az összetörés szó alatt?

[00:13:36]Hát tényleg a magány az egy jó szó, tehát hogy annak ellenére, hogy ott vannak és és barátok és látom, hogy jóban van az egyik a másikkal, mégis nagyon sokszor olyan olyan magukba fordultak, és mintogyha nem mondanának ki mindent, akár egymásnak sem, nekem se szülőknek, azt nem tudom ugye, de hogy így igen.

[00:13:57]Tehát az, hogy magányosak, azt szerintem az szerintem reális kijelenteni.

[00:14:04]És nagyon kettős volt a vélemény azzal, hogy most legyen telefonhasználat, ne legyen telefonhasználat az iskolában.

[00:14:09]Én egyébként örülök neki, hogy most nem használják a telefont.

[00:14:13]Tehát amikor így látom a szünetben, hogy végre egymással beszélgetnek, és azelőtt meg hiába volt az, hogy legjobb legjobb barátnő ott van egymás mellett, nyomkották a telefont, és ez olyan szomorú látvány volt nekem, és most végre nincs ott a telefon a kezükben, úgyhogy úgyhogy én valahol ennek örülök, hogy most legalább egy kicsit felértékelődnek a az emélyes kapcsolatok.

[00:14:33]Akkor szerinted ezt a ezt a jellemző magányt, ez az idézi elő, hogy hogy ennyit vannak a social médián, és a social médiának a káros hozadéka lett a magány gyakorlatilag.

[00:14:43]Szerintem valahol igen.

[00:14:45]Tehát annyira az, hogy hasonlítgatni magukat másokhoz, és és nekünk még azért nem volt ennyire erősen ez ez az életünk része.

[00:14:52]Tehát hogy így én 16-7 évesen nem hasonlítottam magamat a nem tudom milyen szuper modellhez, mert YouTube-on látta meg minden, tök jó, de hogy így nem volt az, hogy most akkor nekem úgy kell kinézzek és vagy nem az, hogy mit tudom én, a másik városban egy nagyon népszerű lány, és akkor ó, bár csak úgy néznék ki.

[00:15:10]Itt meg mondjuk ugye már annyira annyira azt látom, hogy így mindent tudnak, hogy ő ki, ő ki, ő ki.

[00:15:16]És akkor, hogy jaj, hogy ő milyen csinos, a ő hogy ilyen szép, és ó mondom gyerekek, mondom ne higgyetek el mindent.

[00:15:24]Mondom ti is úgy vagytok szépek, ahogy tehát igen, nehéz, nagyon nehéz lehet szerintem ma a közösségi médiával együtt élni fiatalon.

[00:15:34]És egyébként olyan kapcsolat is van közted meg így a diákok között, hogy hogy így meg is kereshetnek téged így a lelki problémáikkal.

[00:15:40]bármikor, de tényleg.

[00:15:43]És és nagyon örülök is neki, amikor így bizalmat szavaznak nekem, és odajönnek hozzám.

[00:15:47]Tehát, hogy én nagyon szívesen megosztok minden olyan tapasztalatomat, ami azt érzem, hogy segíti őket.

[00:15:53]Mindig mondják, hogy olyan jókat mondtam, [nevetés] tehát hogy így örülök neki, hogyha ha segíthetem őket.

[00:16:01]És amennyit természetesen így komfortos ebből elárulnod, de milyen eredeti problémákkal keresnek meg téged?

[00:16:06]Csak hogy így körülbelül így hogy lehet Ja.

[00:16:10]Ó, örök probléma, akkor ez annyira nem különbözik szerintem.

[00:16:16]Nem, ez nem, ez megmaradt úgy, hogy a szerelmi kapcsolatok, hogy akkor szerintem komoly kapcsolatot akar ez a fiú, vagy nem, és akkor így jól megbeszéljük, hogy hogy mi a véleményem erről, vagy tényleg az, hogy a barátnők barátnők amikor így egymás ellen mennek, akkor azt szépen kisimíteni, kisimítani, hogy ez miért, mi indított el.

[00:16:38]És neked nehéz egyébként itt így meghúzni a határt, mert gondolom te is azért hazamész majd este 6-ra, vagy nem tudom, 5:00 utána, hogy így végetér a a munkád, hogy megkeresed nek-e akkor is messengeren, vagy húzol egy ilyen határt, hogy hogy hol tartod velük a kapcsolatot, vagy hogy te csak nyolyig érsz rá erre?

[00:16:56]A saját osztályom egy kicsit privilégiumot élvez, tehát nagyon helyes.

[00:17:01][nevetés] Igen, igen, igen.

[00:17:02]De ott azért ott is szoktam figyelni, hogyha látom, hogy olyan kérdést tesz föl, mert az elejét ugye el szoktam olvasni az üzenetnek, hogy na jó, mondom, ez ráír holnap, akkor azt úgy már este nem válaszolom meg, és ezt már így tudják is.

[00:17:13]Tehát, hogy így mindig mondom, hogyha valami nagyon fontos, akkor azt úgy írjál többször, vagy bármi, és akkor megnézem.

[00:17:21]De hogyha tényleg csak a nem tudom, mit akar megkérdezni az iskolával kapcsolatban valami akármi, ami tudom, hogy holnap reggel ugyanúgy ráér, akkor ott azért meghúzom a határt, hogy este már ne.

[00:17:32]És ha már így kijelenthető, hogy ennyire hangsúlyos sajnos így a a magány, mint alapélvény, a alapélmény a a gimnazisták körében is, te például mit javasolnál egy olyan szülőnek, aki érez egy falat?

[00:17:43]Mondjuk pont azért, mert a a gyerek akkor is a telefont nézi, amikor így szeretne beszélgetni a szülő.

[00:17:47]Te mit gondolsz, hogy hogyan lehet ezen a a magányon akár szülőként javítani a a kamaszok körében?

[00:17:54]Hát szerintem az biztos, hogy fontos, hogy már az elején legyenek szabályok, hogy nincs telefon az asztalnál, nincs tév az asztalnál, tehát hogy így tényleg, hogy a az olyan fontos momentumok a család életéjében, ami tényleg egy akár egy vacsora meg az ebéd, mert szerintem ott jön a legjobban össze a család egy egy napban.

[00:18:10]És és amikor például nekem mondja a gyerek, hogy jaj, hát ő egyedül szokott vacsorázni a szobájában, így nézek, hogy micsoda, hogy hát mondom, hát ilyenkor kéne mindent elmesélni, hogy mi volt ma, vagy bármi.

[00:18:21]Tehát hogy tehát hogy ez a szülőnek nagyon fontos feladata, hogy már az elejétől ezeket a ne is szabály legyen, hanem egy ilyen norma a gyereknek az életében, hogy hogy akkor most akkor most együtt vagyunk és egymásra figyelünk.

[00:18:34]Tehát tehát hogyha a telefont akarja nyomkodni, akkor azt el kell venni, vagy tehát ez már ez már rossz, amikor már azt mondjuk, hogy el kell venni.

[00:18:43]Az a jó, ha már magától nézi elő.

[00:18:47]Tehát és neked kezdőtanárként mik voltak a legnagyobb kihívások?

[00:18:49]Így akár ezt, hogy így hogyan tudnál elérni a a gyerekekhez te így így, hogyha visszagondolsz, akkor így mi az, ami egyből beugrik, hogy fú, az ott így így meredek volt?

[00:18:58]Hát a legelején a a tisztelet, hogy így, hogy ugye annyira voltak, akik azt hitték, hogy diák vagyok, és ebből nagyon vicces helyzetek is elő [nevetés] kerültek, tehát hogy így amikor így beszóltak nekem meg nem tudom, hog már becsöngettek.

[00:19:14][nevetés] Igen, mert úgy volt, hogy bent voltam egy teremben, és akkor éppen egy kislánnyal foglalkoztam és akkor be akartak jönni, hogy de ők már jönnének, és akkor mondom, még egy kis türelmet kérünk, mert kinek gondolod magad?

[00:19:24]Ó, így nézek, [nevetés] hogy hát mondom, jó napot kívánok a tanárnőnek, tehát hogy így voltak ilyen helyzetek.

[00:19:31]De ezeken nevett.

[00:19:35]Most már sikerült amúgy kivívni ezt a tiszteletet.

[00:19:38]Igen, igen, igen.

[00:19:38]Meg hát már nyilván ugye tudják, amikor odajönnek, hogy akkor én is ott egy tanár vagyok.

[00:19:41]Az elején meg ugye így belecsöppentem már a meglévő gyerekeknek a világába.

[00:19:44]Tehát tehát az ott más volt.

[00:19:47]De de most már igen, most már megvan a tisztelet, megvan az, hogy tanár vagyok, jó napot kívánok.

[00:19:55]És mit tudnál tanácsolni?

[00:19:55]azoknak, akik most vannak a pedagógus pálya elején, és még küzködnek az ilyen jellegű dolgokkal, mint a a tiszteletnek a a kivívása.

[00:20:04]Hát találják meg a motivációjukat.

[00:20:04]Ez nagyon fontos, tehát hogy engem is így, hogy mi motivált.

[00:20:08]És és így én nagyon olyan ember vagyok, akinek nagyon fontos az, hogy így így ilyen pozitív visszacsatolások és a jó órák azok mindig olyan jó energiát adtak vissza nekem.

[00:20:19]Tehát szerintem, hogyha ezt szívvel, lélekkel csinálják és látják a gyerekeken, hogy ez ezt szeretik és tetszik nekik, akkor akkor biztos, hogy működni fog.

[00:20:27]A VMN-nek nyilatkoztad, hogy ha megnézzük, hogy mely országokban történtek pozitív irányú változások, akár a gazdasági eredményeket tekintve, akkor mindegyikben az a közös, hogy elkezdtek többet és jobban befektetni az oktatásba.

[00:20:41]tudnál példát mondani akár így más országokból, ami neked így szimpatikus volt így az oktatási rendszerben, ami szerinted ideális lehet itthon is, hogyha átvennénk néhány ilyen szempontot?

[00:20:51]Fú, na ez egy nagyon hosszú téma.

[00:20:55]És hát konkrét pontokat én így így nem tudnék most így, hogy most mit kellene pontosan átvegyünk.

[00:21:00]viszont a amiket így látok és maga az a szakdolgozatomat is abból írtam, hogy összehasonlítottam a az amerikai és magyar zeneoktatást.

[00:21:09]Most pont nem Amerikát szeretném egyébként példának hozni, hanem ugye inkább az északi országokról itt Európában, de de ami már akkor nekem szimpatikus volt ott kint, hogy annyira mármint Amerikában, hogy annyira motiválták a gyerekeket, és hogy én Igen, mert azt mondjuk el, bocsánat a nézőknek, hogy te ösztöndíjas voltál.

[00:21:30]Igen, ösztöndíjas voltam.

[00:21:30]Igen, igen.

[00:21:30]És kint tanultam New Yorkban és és tényleg úgy bántak velem, hogy mintha én én én egy ilyen náza űrhajós is lehetnék akár.

[00:21:39]Bár én akkor ott jazz tanulni mentem ki, de hogy így tényleg így annyira így vá úristen és és nekem ez működött és bevált és nem tudom, hogy hogy mindenki így reagál-e ezekre, mert valakinek pont, hogy más módszerek válnak be, de nekem nagyon a pozitív visszacsatolás az, ami ami mindig segít és visz előre.

[00:21:59]azt mondják, hogy ez ez jó, és nem csak azt mondják, hogy ezek voltak a rosszak, hanem inkább a jókat emelik ki, akkor már következőleg úgy megyek vissza a második órára, hogy azok a jók már még jobbak lesznek, és akkor még az a másikat is emelem a másiknak a szintjére.

[00:22:15]Tehát nekem nagyon nagyon-nagyon [torokköszörülés] jó volt ezt látni, hogy hogy igen, ezt ezt a gyereknek mondani kell, hogy jó, mondani kell, hogy ügyes, és és tényleg nekem már a számra így be van állva, hogy it's very good.

[00:22:26]Tehát, hogy így tényleg mindig megdicsérem őket, és és ez szerintem nagyon fontos, mert amúgy szerinted ez nem jellemző így akár ahogy te látod így a a kollégáid köréből, hogy szerinted mondjuk így a a magyar gyerekek nem kapnak elég visszacsatolást, vagy elég dicsérő szót így a a munkájukra?

[00:22:41]Nem tudom, hogy a többi tanár ezt hogy csinálja, de én nem kaptam annak idején sok visszacsatolást arra, hogy jó voltam valamiben az órán, és emiatt nagyon is féltem jelentkezni, hogy hogy most akkor egy hülyeséget fogok mondani, vagy vagy így megvártam még, na ő is elmondja, ő is elmondja, aztán már tovább mentünk a a következő kérdésre.

[00:23:00]Tehát, hogy én én nekem én azt érzem, hogy hogy én azért is mondom folyamatosan, hogy lehet hibázni, nem érdekel, hogyha rosszat mondasz, mert majd aztán kijavítjuk.

[00:23:09]Tehát, hogyha ha olyat mondtál, ami nem jó, akkor megyünk tovább, és majd a másik mondja a jót, és hogy ezen nem kell akadni.

[00:23:15]Tehát, hogy így az biztos, hogy ez, hogy ez a szabad hibázni merj megszólalni, ez nagyon fontos.

[00:23:24]És mit gondolsz arról a jelenségről, amivel szerintem szintén sokan tudunk azonosulni, hogy én is, hogyha visszagondolok így a a giméss időszakomra, az egyáltalán nem volt jó.

[00:23:33]És pont azért, mert mert hát így kábé jó tanuló voltam, de így annyira stresszel azonosítom így a a gimis időszakot, hogy hogy így az egyetemhez nem érhető az a fajta stressz, ami ott így akkor ért engem.

[00:23:45]És a a testvérem is így minderről számoltak be, hogy hogy gyomorgörölcsel mentek be, nem tudom, a reál tárgyakra, nem tudom valaki pont a humán tárgyakra.

[00:23:52]De te mit gondolsz, te mennyire tapasztalod ezt akár a saját diákjaid körében, hogy annyira élethalálként fognak fel, akár egy fizika témazárót, vagy egy történelem témazárót, hogy hogy egyszerűen felesleges stressznek vannak kitéve itthon a gyerekek.

[00:24:06]Te ezt ezt mennyire gondolod így vagy mennyire értesz te ezzel egyet?

[00:24:08]Ennyet értek meg azzal, hogy igazából le vannak terhelve, tehát hogy ez a napi nem tudom hány dolgozat, és és tényleg tehát az én osztályomnak nagyon-nagyon sok órája van, és szerintem több órája van, mint nekem annoó a a gimnáziumban, mert ugye én egy sima normál gimnáziumban voltam, nem voltak különböző más tárgyaim.

[00:24:28]Itt meg ugye az eűs tárgyak nekik bejönnek, és ott vannak délután 4:00-ig, és és az, amikor így mondják, hogy már a negyedik dolgozatot írják, és akkor én akartam volna iratni egy bármilyen kis dolgozatot.

[00:24:41]Hát jó, akkor akkor akkor ne az nap, akkor majd máskor.

[00:24:43]De hogy így tényleg hát nagyon nehéz ezt így megtalálni az egyensúlyat egyensúlyt, mert mert valahol meg nyilván a tanár is számon akarja kérni azt, amit leadott, és akkor ha mindig igazadunk a másikhoz, akkor ugye elcsúszunk a témakörrel.

[00:24:59]Tehát ez egy nagyon nehéz megoldást kereső probléma.

[00:25:03]viszont viszont az, hogy most szerintem túl sok az anyag, nem is ezt mondanám, hogy túl sok az anyag, mert mert valahol meg a azt látom, hogy lecsökkentették már az anyagot, ugye a magyar mateg, bármit más tárgyat mondok, de hogy nagyon sok órájuk van és nincs idejük a a szabadidejükre.

[00:25:23]Nagyon hát egy hát így 40 órás állásmeghaladó időt töltenek bent a a padok között a gyerekek, ami abszolút ö hát nem egészséges, én azt gondolom.

[00:25:37]Nem nem.

[00:25:37]Tehát nem is tudom, hogy hogy tudnak így mellette bármi mást csinálni otthon délután, vagy csak azt, hogy magántanárhoz elmenni, mert mondjuk a matek az nem annyira megy.

[00:25:45]És akkor mikor?

[00:25:47]Igen.

[00:25:47]Igen.

[00:25:47][nevetés] Ez volt a én pénzem, hogy hogy matekból nem annyira remek álltunk.

[00:25:51]és akkor még hozzávenni azt, hogy hogy tud külön órára menni a gyerek.

[00:25:56]De szerinted mondjuk tegyük fel, hogy 10 év múlva számodra mi lenne egy ilyen ideális oktatási rendszer, mint kéne leginkább javítani a a gyerekek mentális egészsége érdekében, meg a tanárok érdekében is?

[00:26:08]Van néhány ilyen pont, ami így így esztedbe jut, hogy hogy tök jó lenne, hogyha hogyha megvalósulna, és próbálnánk rajta javítanit.

[00:26:16]Az biztos, hogyha a tanárnak a jelleme az a nem ez a nagy szigor szigor szigor, hanem ez a merj megszólalni, mer hibázni, amit már az előbb is mondtam, az szerintem segíteni azt, hogy a gyerekek ne féljenek és ne rette be, ne gyomorgörcsel menjenek be egy órára és szerintem egészen máshogy fognak állni akkor a a tantárgyhoz, a tanuláshoz.

[00:26:38]Térjünk át a zenére, ugyanis ez nagyon szerves része az életednek már kiskorod óta.

[00:26:43]Ö hát kezdjük ott, hogy hogy is volt ez, hogy kimehettél Brazíliába egy nyarat eltölteni a a brazil barátaiddal.

[00:26:50]Azt tudom, hogy hogy volt egy ilyen sztori, hogy Tiktokon vette, vagy a Tiktokon keresztül tudta meg a a brazil barátod, hogy még mindig énekelsz, és így vette fel veled újra a kapcsolatot.

[00:26:59]Mesélsz kicsit erről, hogy ez hogyan is történt?

[00:27:01]Igen.

[00:27:03]2023-ban random rámírt így júniusban szerintem valahogy új vagyus környékén Thiagónak hívják, hogy jaj, emlékszel még rám?

[00:27:12]Izé, verségibe jártunk együtt a nem tudom már milyen vizuális szakkörre és hogy ott ültem melletted és akkor mondom h mondom persze, hogy emlékszem és mondta, hogy jönnek majd a az egyik csapat majd Brazéíliából ide játszani a szigetre.

[00:27:25]Van kedved velük énekelni?

[00:27:25]Így nézek.

[00:27:28]Hát mondom, azt mondom pont ráére, kedvem is lesz hozzá.

[00:27:30]Úgyhogy így nagyon meglepődtem így ezeknek az ilyen spontán random kérdéseknek, hogy van-e kedved a szigeten fellépni?

[00:27:36]Hát mond persze, hogy van.

[00:27:37]És és akkor ugye tényleg egy hónap múlva megérkeztek és emlékszem, hogy hétfőn volt a koncert, mi vasárnap délután 5 órakor találkoztunk először, ott így próbáltunk, de annyira jól működött minden, annyira jól szólt minden, hogy így fú, nagyon nagyon vártam az egészet.

[00:27:56]És egy nagyon-nagyon jó koncert lett belőle.

[00:27:58]És és hát ugye akkor így éreztem annyira így azt éreztem, hogy na most a csúcson vagyok, annyira jó volt énekelni ott a a közönségnek, hogy ott meg is beszéltük, hogy na jó, ennek nem szabad így annyiban maradnia és és akkor így Thiagoval közösen megjegyeztünk, hogy hát akkor itt kéne közös dalokat gyártani, előadni, elkezdeni ezt az egész projektet.

[00:28:20]És következő tavasszal pedig már igazából küldözgettük egymásnak a az ilyen demoeket.

[00:28:25]Ő elküldött nekem rengeteg dalszövegét felvéve ilyen különböző elektronikus programokkal a a gondolatait.

[00:28:35]Ő egyébként nem zenész, tehát hogy ez ez az egészben a vicces, hogy igazából ő ezeket így kitalálja, és akkor így valahogy így így a kis homokszemeket összetesszük így, és akkor így és akkor így valahogy így megszületik a közös zene, közös műs és amikor már azt éreztem, hogy már ebből szerintem egy olyan négy dal összejöhet, akkor akkor úgy döntöttem, hogy na jó, akkor kimegyek kettő hónapra ott Brazíliába és és hát hihetetlen, de egy hónap alatt nyolc zalt akkor akkor fölvettünk, mert tényleg annyira jó volt a a közös munka ott így mindannyiunk között, és igen, ez nagyon termékeny dalszerzésnek számít azért azzal ilyen rövid időn belül.

[00:29:18]Igen, hát ugye hajtott az, hogy úristen, már csak ennyi hetem van, ennyi hetem van és és hát igen, tehát mert az első hónap volt lényegében a zene, a második hónap meg már csak így utazgatás az országban és megismerni a kultúrát.

[00:29:30]És hogy néz ki nálad a dalszerzésnek a folyamata?

[00:29:34]Hm.

[00:29:34]M mesélsz kicsit erről, milyen volt így az alkotói folyamat?

[00:29:38]Igen, igen, igen.

[00:29:38]Velük ugye úgy úgy voltak, hogy már voltak kész szövegek.

[00:29:44]Ezekbe a szövegekbe bele belenyúltam, hogy egy mégis úgy egy kicsit olyan vagy volt nem is az, hogy belenyúltam, hanem hogy mondjuk hiányos volt, nem volt verze, hiányzott a végéről valami, akkor azokat a kis hiányzó részeket adtam hozzá, de de nem a nulláról indítottam a szövegeket.

[00:30:00]Aztán amikor már úgy a szövegekkel megvoltunk, akkor pedig utána bementünk a stúdióba, ott voltunk négyen, és akkor így elkezdődött a a folyamat, hogy akkor így minden volt, aki gitáron adta az ötleteket, és tényleg olyan sokszor csak ilyen szórakozás volt, vagy ilyen dsemelés, de aztán utána pedig végül összeállt valamelyikből egy dal, akkor azt na akkor álljak oda a mikrofonhoz, énekeljem föl.

[00:30:24]Úgyhogy úgyhogy így ugye mondtad, hogy nem a nulláról indítottad a szövegeket.

[00:30:28]Ezt úgy kell elképzelni, hogy akár a fiakadban már évek óta pihentek így kezdetleges szövegek, vagy vagy te szeretsz így írogatni ilyen fosztányokat?

[00:30:39]Rengeteg ilyen kis hoszlányom van egyébként a a és főként angolul amúgy, mert eddig ugye angolul jelentek meg dalaid, illetve van egy dala, ami egy ilyen turisztikai műsornak készült.

[00:30:48]Az ugye magyarul van, de hogy lát angol és vannak angolok is egyébként, tehát hogy így a jegyzeteim az tele van, vagy néha nem is az, hogy dalszög, csak hogy egy ilyen kis pár sor, ami így akkor eszembe jutott, és olyan fontosnak tartottam, akkor ez úgy ott van a telefonomban.

[00:31:03]várja, hogy egyszer majd egy megszólalt zene legyen belőle.

[00:31:08]Úgyhogy nagyon sok kis foszlányom van.

[00:31:10]Igen.

[00:31:14]És és na és akkor amikor pedig ott kint voltam, akkor ugyanígy nekik is voltak ilyen foszlányaik, és akkor így ez ezekből lettek ilyen kerek kész dalok.

[00:31:23]És mesélsz kicsit bővebben a a zenei inspirációidról?

[00:31:25]Mert én azt érzem, amikor így hallgatlak téged, meg hallgatom a saját dolgokat, hogy nagyon érdekes, hogy a a hangképzésed meg a hangod van így abszolút van egy ilyen és ezt érzsöl egy ilyen régi és ilyen a Jameses vonal, hogy ilyen nagyon szépen meg ilyen kristálytisztán szól, és ez társul egy kicsit talán popposabb hangzással.

[00:31:44]Mesélsz arról, hogy milyen behatások érnek, és mik számodra így a fontosak így a a zenében?

[00:31:51]Igen.

[00:31:51]Az elején, amikor még ilyen 15-6 éves voltam, akkor akkor ugye mindig jaj, akkor én úgy akarok énekelni, mint mint Beyoncé meg nem tudom.

[00:31:58]Tehát, hogy akkor így próbáltam ugye a nagy idolhoz hasonlítani és és hát a tanárokat rögtön mondták nekem a Kodolim, vagy ott a csoporttársak, hogy ne akarjak olyan lenni, mint a másik, hanem hogy így tényleg legyek önmagam, és így nem értettem, hogy de hát ki vagyok én [nevetés] most most miért miért?

[00:32:15]És és tényleg igazuk van.

[00:32:18]És azóta én is ezt mondom a saját diákjaimnak, hogy ne az legyen, hogy ennyire próbálsz valakihez hasonlítani, hiszen ő már ott van, és ő már befutott.

[00:32:26]Ő belőle már van egy.

[00:32:26]Nem akarunk még egy ugyanolyat.

[00:32:28]És és nekem is ez volt, hogy igen, rengetegen hatottak rám, Et James is, akit akár így megneveztél.

[00:32:36]Ö viszont viszont utána meg egyszer csak így levetkőztem magamról, hogy na jó, igazából én nem úgy akarok énekelni, mint ők, hanem így megtaláltam azt, ami nekem a legkényelmesebb, és rájöttem, hogy nekem nem kell ilyen nagyokat megénekeljek, hanem hanem az én saját hangomon kell kényelmesen, komfortosan énekelni.

[00:32:53]Igen.

[00:32:53]Meg érdekes, hogy a a szövegeidben van egy ilyen lett melankólia, ami nagyon jól áll neked, meg hát így a a te hangodhoz.

[00:32:59]És érdekes, hogy annyira gondolom ez már rég átjött a nézőknek, hogy mennyire pozitív a kisugáltásod, de hogy hogy abszolút ilyen melankolólikus témákat dolgozol fel a szövegeidben.

[00:33:08]Ezt nagyon sokan szokták kérdezni, hogy én miért vagyok ilyen kis vidám, és miért írok ilyen szomorú dolgokat?

[00:33:13]De most pont a FI Bridgers mesélte erről, akinek egyébként nem nemrég jött ki a Lost Weekend című zseniális albuma, és ő mondta, hogy hogy a aztem az anyukája mondta neki, hogy hogy miért mindig ennyire szomorú, és hogy hogy miért van az, hogy te tapicskolni akarsz a ebben a a nagy depresszióban.

[00:33:27]és mondta, hogy hát pont azért, mertogy hogy a művészlélek az így így tud úgymond így rezonálni, hogy hogy megéli szászorosan ezeket az intenzív érzelmeket, és kiadja, és azzal így gyógyul a világ, úgy Igen, igen, igen.

[00:33:41]Tehát én nem tudom, én valahogy így nem tudnék ilyen vidám dolgokról [nevetés] énekelni, és és nem tudom, nem tudom, valahogy így tényleg ezt ezt érzem.

[00:33:48]vagy most ugye Dolly Parton, akit ugye pont a interjú előtt beszéltünk, hogy mennyire szeretjük, szerettük, szeretjük és napól neki a az egyik nagyon nagy kedvencem ugye a Jolin, és azt annyira gyönyörűen megírta és az a szöveg annyira szépen mélyen szól szerintem minden nőnek a szívébe valaholút, hogy így így tényleg tehát, hogy így hát na Doli párton is egy nagy abszolút.

[00:34:14]Igen.

[00:34:14]Igen.

[00:34:14]Csak a nézőknek mondom, hogy sajnos pont amikor ezt az adást vztük fel tegnap, hunyt el Dolly párton és hát hát nagyon szomorú, de de hallgassuk sokat a a lemezzeit, mert mert csodás, amit itt hagyott nekünk.

[00:34:30]Még mesélj kicsit arról, hogy hogy mik a terveidés zeneileg, mennyire lősz így a magyar zeneiparra úgymond, vagy inkább a nemzetközi piac most így a a cél?

[00:34:37]Mert ami nagyon érdekes, és nem tudom, hogy elmondhatjuk-e a nézőknek, de hogy olvasom, hogy te a Bla Louisián a zenekarban is fokálosztál, aki azért itt az afterben szerintem hát így évente meg szoktak fordulni így a lemezek kapcsán.

[00:34:53]Mesélsz kicsit erről, hogy hogy jött az, hogy előbb jött így a nemzetközi karrier úgymond, vagy vagy szeretnél még még itt Magyarországon is érvényesülni zeneileg?

[00:35:04]Én nagyon szeretnék még itt Magyarországon is érvényesülni.

[00:35:05]A Baluiának imádtam minden pillanatát.

[00:35:07]Két évig voltam szerintem körülbelül.

[00:35:11]És vettől meddig?

[00:35:14]2016 azt hiszem.

[00:35:16]Aha.

[00:35:16]És vagy 1516 vagy 1617.

[00:35:16]Most nem is emlékszem pontosan, mert amikor Mert ott is a Barb meg a Jancsó a ők kodolányosak voltak.

[00:35:23]Igen.

[00:35:23]És akkor ugye innen ismertük egymást.

[00:35:28]Csak utána meg én elmentem ugye az egyetemre Szegedre és akkor így végül ott megszakadt a kapcsolat.

[00:35:31]Ö de nagyon-nagyon szerettem, mert ők voltak azok, akik így így belevittek engem így a fesztivál életbe, így így rajtuk keresztül láttam meg ezt a világot, a backstageet, a azt, hogy milyen emberek mozognak itt, és tényleg igazából nekik köszönhetem ennek az egésznek a a feltárását, és és nagyon élveztem, és nagyon jó volt, és és nagyon remélem, hogy majd majd valahogy még így a a magyar zeneiparhoz így így visszatalálok, mert mert az, hogy most ennyire a nemzetközi dolg dolgok jöttek velem szemben.

[00:36:03]Ez ez nem tudatos volt, nem szándékos, csak jöttek a lehetőségek, én meg rácsaptam.

[00:36:09]Hát mert közben ilyen csodálatos, hogy megtörtén, bármint így elképesztő élménnyel gazdagodhattál ott kint.

[00:36:13]Igen.

[00:36:16]Így a beszélgetés vége fele közeledve kicsit így így mesélsz még ilyen akár zenei, akár másfajta tervekről, hogy most nem tudom, szeretnél-e magyar nyelvű lemerzt, vagy inkább még mindig a a az angol nyelvű dalokkal kacérkodnál így album szintjén is.

[00:36:29]Most hogy áll ez a ez a folyamat?

[00:36:31]Mert ahogy Spotify-on láttam, ott ott még nincs album.

[00:36:33]Nincs, nincs.

[00:36:36]Még van három dal, ami arra vár, hogy most szépen megjelenjen, úgyhogy De és ez mikor várható, vagy nem tudom, hogy elárulhatod-e most itt tél tél és hát késő őszre egyébként.

[00:36:52]Nagyon-nagyon bízom benne, hogy ezeket sikerül szépen tényleg véglegesíteni és és kiadni őket.

[00:36:57]Ö most pont egy ilyen foszlányom, egy ilyen magyar foszlányom itt van nekem a kis tarsolyomban, amit zongorára írtam, és igazából ennek az egész m brazil projektnek a a lezárása lenne magyarul egyébként.

[00:37:12]Úgyhogy úgyhogy azt azt szeretném majd igazából tavasszal majd megvalósítani.

[00:37:21]Hát Laura nagyon köszönöm, hogy itt voltál és nagyon sok sikert kívánok neked a zenéléshez is, meg a tanításhoz is.

[00:37:27]Nektek nagyon köszi a figyelmet.

[00:37:29]Hallgassátok majd meg Laurának a dalait is, és jövő héten is jövünk majd új témákkal.

[00:37:33]Sziasztok!

[00:37:45][zene]