A nagyvárosok sprinterként haladtak előre, a kisebb települések lassú sétával mentek

[00:00:00]Az adás támogatója az Allright le és feliratozó alkalmazás.

[00:00:02]Egy felvétel sámtalan felhasználási lehetőség.

[00:00:05]social médiát jól használó polgármester, sokszor hihetetlenül nagy ézzések közepette jelent meg mind a saját szavazótáborában, mind egyébként a médiában, miközben mi láttuk az adok alapján, hogy ez a település, az adott település egyáltalán nem fejlődik, és sokkal rosszabbul teljesít, mint valaki, aki egy kicsit rosszabb social médias tábbal rendelkezik.

[00:00:29]a főváros, amellyel azért mint fővárossal is foglalkozunk, nem csak kerületekkel, a legtöbb mutatóban elképesztő ellátványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, és eközben, miközben nő a gazdasági jelentősége, nő az infrastrukturális fejlettsége, eközben a humán mutatóknak a többségében hanyatlik.

[00:00:50]Magyarország falvainak és városainak többsége 2014-hez képest összességében fejlődött, de ezen belül több figyelemre méltó folyamatra mutat rá az egyensúly intézet település indexe.

[00:00:58]A KSH adatai alapján készült rangsorban vajon mit mutat az, hogy Felcsút lett a legfejlettebb kistelepülés Tihanyt és Héviszt is megelőzve.

[00:01:07]Miért áll jó helyen a budapesti nyolcadik kerület vagy Biator Bágy?

[00:01:11]Milyen gondokkal küzdenek az agglomerációs települések?

[00:01:16]Miért fontosak a diplomások?

[00:01:16]És milyen esélyei vannak?

[00:01:18]a Budapesttől távoleső településeknek.

[00:01:20]Ezekről beszélgetünk most Boros Tamással és Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet vezetőivel.

[00:01:26]Én Jób Sándor vagyok, ez pedig itt a Magyarország jövőidőben második év.

[00:01:39]Amióta világ a világ, mindig is versenyeznek egymással a szomszédos települések abban, hogy ki a fejlettebb.

[00:01:46]Ti most csináltatok a KSH adatai alapján egy település rangsort.

[00:01:50]Ez most már ugye a harmadik a sorban.

[00:01:52]Mielőtt a részleteibe belemennénk annak, hogy hogy kategorizáltátok, vagy hogy rangsoroltátok a megyei jogú városokat külön, a közepes városokat, a fővárosi kerületeket, vagy a falvakat.

[00:02:08]Nézzünk meg néhány példát, és talán akkor a nézők számára is érthetőbb lesz, hogy hogy is működik ez az egész, vagy miről is szól.

[00:02:16]Mondjuk ha megnézzük azt, hogy a saját kategóriájában Balatonföred az első helyezett, közben Siófok mondjuk fejlettségi rangsort tekintve a 11, Keszthely pedig a 21.

[00:02:29]Mi adja ezt a különbséget?

[00:02:29]Hát itt a fő a három említett település esetében a fő ok az, hogy nem almát a körtével, hanem almát az almával és körtét a körtével szeretnénk összehasonlítani.

[00:02:42]Elsőnek említetted Balatonfüredet, amelynek 13000 lakosa van, tehát egészen más kategóriában versenyez, mint a 18000 lakosú Keszthely vagy a 24000 lakosú Siófok, tehát egészen más a mezőny, amikhez vetjük őket.

[00:02:57]egyébként a Siófok és keszhely között a nagyjából 10 helyezésnyi különbség.

[00:03:02]Az elsősorban abból adódik, hogy egészen más típusú a kettőnek az idegenforgalma, illetve abban, hogy Keszhelyének egy elég jelentős lakosságvesztése volt a vizsgált időszakban, tehát az elmúlt bő egy évtizedben.

[00:03:14]Pontosan ezért kérdeztem, mert hát balatoni települések jelentős idegenforgalommal, de nyilván értem, hogy itt más-más kategóriákról van szó.

[00:03:22]Következő példa, semmiképpen nem akartam volna kihagyni, Felcsút példája.

[00:03:25]Ez az 5000 fő alatti kistelepülések között az első, úgy, hogy megelőzi a szintén nagyon jelentős idegenforgalommal rendelkező Tihanyt és Hévis, amelyek ugye lényegében évtizedek óta erre épülnek.

[00:03:44]Ö amit ehhez még hozzávennék, az az, hogy közben mondjuk a szomszédos Alcsút doboz az a 170 170 fejlettségét tekintve, és a szintén szomszédos Vodmér, az pedig az 1026.

[00:03:57]Itt is, hogy mondjam, elég jelentős különbségeket látunk nagyon szomszédos települések között.

[00:04:03]Igen.

[00:04:03]Ugye Felcsút esetében egy nagyon speciális településről beszélünk.

[00:04:05]Talán a podcast nézőinek, hallgatóinak nem kell elmagyarázni, hogy mit miért miért speciális felcsút.

[00:04:11]És amellett, hogy sokat hallottuk nyilván az elmúlt években, évtizedekben, a hírekben, most az adatok szintjén is visszajön, vagy vagy ismét rávilágíthatunk arra a tényre, hogyha egy-egy települést nagyon intenzíven kiemel a kormányzat, akkor annak egy idő után lehet látszata, de ez annak az adott településnek jó, és nem feltétlenül jó a környező településeknek.

[00:04:37]felcsú esetében azt látjuk, hogy az elmúlt 12-13 évben, amióta nézzük az adatokat, Felcsút a kistelepülések kategóriájából az 51-52.

[00:04:52]helyről került fel az első helyre.

[00:04:52]Tehát az azt jelenti, azért, hogy az előtt sem volt, az előtt sem volt fejletlen.

[00:04:58]Így van.

[00:05:00]Így van.

[00:05:00]Több mint 2000 kis településről vagy körül közel 2000 kis településről beszélünk.

[00:05:04]Ö tehát előtte is ez egy fejlett település volt.

[00:05:07]Azért az viszont, hogy egyből az első helyre jusson néhány év alatt, hoz nyilván nagyon sok tényezőnek az összejátszása kellett.

[00:05:16]Mondok néhány példát nyilván az evidenseken kívül.

[00:05:17]Amit mi mérünk a a településindexben, az alapvetően egy olyan típusú fejlettség, amiben nyilván nagyon nagy befolyása van annak, hogy mondjuk mennyi adót fizetnek az ott élő emberek.

[00:05:31]Nyilván felcsult esetében so pénz és sok gazdagság jelent meg, ami miatt nyilván magas az ott befizetett adó.

[00:05:38]Felcsutton van egy speciális akadémia.

[00:05:43]Nagyon fontos, és erről szerintem majd a később fogunk beszélni, hogy egy település életében kulcsfontosságú az, hogy milyen az oktatás, van-e gimnázium, adott esetben van-e egyetem egy nagyobb településnél.

[00:05:56]felcsút.

[00:05:56]Ez egy nagyon különleges abból adódóan, hogy ennyire kis településen ilyen oktatás nem szokott lenni.

[00:06:03]Nyilván ez sem véletlen.

[00:06:06]Ezek azok, amik összeadják azt, hogy végül felcsút az első lett, és nyilván ez nem hat ki közvetlen módon a a környező településekre.

[00:06:14]Nézzük meg a spektrumnak a másik végét.

[00:06:17]Hogyha ezen a bizonyos térképen, amit egyébként a településindex.hu hu oldalon mindenki megtalál és megtalálhatja a saját települését is.

[00:06:24]Szóval hogyha ezen megnézzük a akkor az ország leg kevésbé fejlett települése az Csenyéte Borsodabój Zemplén megyében.

[00:06:33]Ez ugye a kistelepülések között a 2885 ez az utolsó.

[00:06:40]Itt is azért egy kérdés bennem, hogy ezt érthető, hogy ez egy nagyon az ország szélén lévő település, szinte az országhatárhoz közé település, de mondjuk van hozzá közel Novai Idrány, ami viszont a 735.

[00:06:56]Itt is pontosan az a kérdés, hogy kistelepülés és kistelepülés között egymáshoz közel miért van ekkora különbség?

[00:07:03]Novaidrányon van, ha jól emlékszem, vasútállomás, ki van építve a az önkormányzati útinfrastruktúra, és ennyién mindez hiányzik.

[00:07:13]Arról nem beszélve, hogy mindenki tudja, aki mondjuk Telex olvasó évről évre szokott Csenyétéről valamilyen fajta riport vagy cikk megjelenni, hogy extrém magas ott a munkanélküliség.

[00:07:22]nagyon kevés személyjövedalomadó ter termelődik, nagyon kicsi az önkormányzati bevételnek a az aránya, de a legfontosabb különbség ezen a települési szinten, tehát a kis településeknek a szintjén, az általában az infrastrukturális fejlettségnek a nagyon nagyon nagyon szélsőséges különbségeiből szokott adódni.

[00:07:37]És ez azért is nagyon fontos, mert az ilyen típusú infrastruktúrahiány az általában beragasztja ezeket a településeket az alsó tizedbe vagy vagy ötödbe.

[00:07:46]Tehát amíg ezeket az infrastrukturális szakadékokat nem sikerül áthidalni, akkor ott nagyon-nagyon csekély a az esélye annak, hogy nagy látványos ugrás tudjon történni ezen a településinde indexen.

[00:07:59]És még utolsó példaként zoomoljunk rá egy kicsit kicsit Budapestre a kerületekre.

[00:08:02]Az azt hiszem, hogy senkit nem lep meg, hogy az ötödik kerület a legfejlettebb, sőt ráadásul a leg még most is legdinamikusabban, gyorsabban fejlődő kerület.

[00:08:10]Viszont a fejlődő kerületek között én engem meglepett, hogy ott van a nyolcadik kerület.

[00:08:21]Ez minek tudható be?

[00:08:21]Hát, hogyha visszatekintünk az elmúlt bő 10 évre, és visszagondolunk arra, hogy milyen városrehabilitációs programok történtek ott, mennyire átalakult a nyolcadik kerületnek a a szíve, mennyire nehéz lenne elmagyarázni egy alfa generációsnak, hogy az én gyerekkoromban mondjuk mit jelentett a nyolc ker, mint fogalom, mennyire nehéz lenne értelmezni mondjuk az azonos című animációs filmet, akkor szerintem ez nem annyira nagyon meglepő.

[00:08:46]Jelentős területű részei ennek a városrésznek nagyon nagy mértékben átalakultak.

[00:08:51]más lett a közbiztonság és részben a lakóközönség is kicserélődött.

[00:08:55]Ez a fejlettségében is megmutatkozik.

[00:08:58]Nos, a példák után akkor nézzünk bele egy kicsit ennek az egésznek a motorházába, hogy hogy is jön létre ez a lista és ez a rangsor.

[00:09:04]Szóval, hogy ez a településinde index egyáltalán miért készül, és ehhez milyen adatokat használtok?

[00:09:11]Amikor először elkészítettük a településinde indexet három évvel ezelőtt, akkor alapvetően az volt a fő gondolat, hogy önkormányzati választások kampánya előtt voltunk, hogy nagyon gyakran a települések lakói, akár a még az újságírók vagy véleményformálók vagy szakértők is benyomások alapján döntenek arról, hogy egy-egy település fejlődik vagy nem fejlődik, vagy benyomások alapján tájékozódnak.

[00:09:42]egy jól social médiát jól használó polgármester, egy emberek közé járó, népszerű kistelepülési polgármester vagy kerületi polgármester.

[00:09:54]sokszor hihetetlenül nagy éenzések közepette jelent meg mind a saját szavazótáborában, mind egyébként a médiában, miközben mi láttuk az adatok alapján, hogy ez a település, az adott település egyáltalán nem fejlődik, és sokkal rosszabbul teljesít, mint valaki, aki egy kicsit rosszabb social médias tábbal rendelkezik.

[00:10:13]És ugye mi itt az egyensúlyintézetben annak próbálunk az élharcosai lenni, hogy minél többet adatok alapján döntsünk, minél inkább a szakpolitika vezérelje a a gondolatainkat a a az érzelmi benyomások és és és social média posztok helyett.

[00:10:33]Ezért készítettük el.

[00:10:33]Tehát azt mondtuk, hogy nyilván mindenkinek szívega Facebookozni, de hogy nézzük meg adatok alapján, hogy igazából az egyes települések hogy teljesítenek.

[00:10:42]Fontos azért azt megemlíteni, hogy itt nem polgármesterek teljesítményét tudjuk megnézni, hiszen ezek általában hosszabb távú trendek van, amire semmilyen hatása nincs a polgármesternek.

[00:10:52]Ha egy borsodó Zemplén megyei zsákfaluban élünk, akkor teljesen mindegy, hogy a legjobb polgár, nem teljesen mindegy, de hogy nem azon múlik a a falunak a sikere, hogy hogy a polgármester egyébként mennyire jó.

[00:11:05]Azért ennél sokkal nagyobb útfüggőségek vannak.

[00:11:08]Szóval próbáltuk a Facebook posztok helyett az adatokra terelni a a a közvéleménynek a figyelmét, és ezért készült el.

[00:11:16]Itt 53 indikátort figyelünk.

[00:11:19]53 indikátor.

[00:11:22]Indikátorok, ezek honnan származnak?

[00:11:24]Ezek honnan vannak?

[00:11:25]Ezek publikusan elérhető 99%-ban KSH adatok.

[00:11:31]Nagyon fontos, hogy ezek objektív adatok.

[00:11:33]Tehát nem azt nézzük, hogy hogy érzik magukat az emberek, vagy mennyire szeretnek egy adott településen élni.

[00:11:37]Ez mind fontos, tehát a szubjektív tényező semmiképpen nem hanyagolnám el.

[00:11:41]Éppen ezért mi ezt nem is élhetőség, hanem fejlettségindexnek hívjuk.

[00:11:46]Tehát nem azt nézzük meg, hogy mennyire élhető egy település, mert annra nagyon sok minden hat.

[00:11:52]Ha van egy fantasztikusan szép árnyas utca, régi házak és szuperkávézók, az fel tudja húzni egyébként egy fejletlenebb településnek az élhetőségét is.

[00:12:03]A fejlettség az igazából azt mutatja, mennyire jövőképes, mennyire jövőálló egy adott település, vagy kerül.

[00:12:09]És mik ez a mi ez az 53 indikátor?

[00:12:09]Tehát azt nyilván sejtem, hogy mondjuk ahol több a helyi iparűzési adó, meg esetleg sokan fizetnek személyövedel jövedelemadót és így tovább, de milyen egyéb ilyen indikátorok vannak még?

[00:12:25]Mi alapvetően a gazdasági, társadalmi, kulturális és demográfiai dimenziókat szerettük volna feltérképezni.

[00:12:32]Hadd említse meg a vezető elemzők Marek Bertram nevét, aki kifejlesztette ezt az indikátorrendszert.

[00:12:37]Nagyjából, ha jól emlékszem, 5000 lehetséges indikátor közül válogattuk ki ezt az 53-at, amelyik összehasonlítható kellő időtávra mind a 3155 településre elérhető.

[00:12:45]Itt onnantól kezdve, hogy milyen a ki és bevándorlási egyenk, tehát hogy többen mennek-e el a települéről, mint hányan beköltöznek, mekkora az eltartottság iráta, magyarul vannak-e még fiatalok például azon az adottelepülésen az adóerőn keresztül a pályázati forrásoknak a mennyisége, önkormányzati bevételek, közúti infrastruktúra minősége, színházba járók száma.

[00:13:08]Na ezt egyébként már bocsánat ezt hogy lehetsának van egy ilyen mutató nyilván tartja azt, hogy egy biztos van egymutatója, ami mindenféle művelődési adatokat is tartalmaz.

[00:13:20]Tehát mi mindent felkutattunk, ami ami elérhető.

[00:13:22]Azt kell mondanom egyébként, hogy ez nemzetközi szintér elég egyedülálló átfogó, erővel bíró településindex.

[00:13:28]És hadd erősítsem meg, amit a Tamás mondott, hogy a talán legfőbb erénye az az, hogy nélkülöz mindenfajta szubjektív elemet.

[00:13:37]Tehát mindenki ismeri mondjuk a az Economistnek a az ilyen városélhetőségi rangsorát.

[00:13:41]Erről is sokat szokott cikkezni a sajtó.

[00:13:43]Minket tényleg az érdekelt, hogy a fejlettség az hol áll objektív mutatók alapján.

[00:13:49]Erre egy nagyon jó példa egyébként Biatorba egy ma reggel a telexet pörgetem és azt olvasom, hogy valóságos háború tört ki a beköltözők és a az ott élők közül, mert van egy élhetőségi deficit a város fejlődése miatt.

[00:14:00]Ugye arról van szó, hogy Biator Belgy, amely a települési indexünkön 2014-ben 37.

[00:14:06]helyezett volt, és onnan óriási nagy ugrást hajtott végre az elmúlt 10 évben.

[00:14:11]Elsősorban azért, mert magas társadalmi státusú, beköltözők jöttek, 20%-kal növekedett a településnek a lakosságszáma.

[00:14:17]Ez nagyon erős gazdasági pozíció erősödéssel járt együtt, de közben a lakosok egyrészt úgy érzik, hogy elveszítik a településnek a hagyományos azonosságát vagy arcóát, amit megszoktak.

[00:14:29]És ami a leges legfontosabb, hogy az infrastruktúra, ugye ez egy jellegzetes agglomerációs probléma, az infrastruktúra az nem volt képes lépést tartani a népességnövekedéssel.

[00:14:38]Tehát néha ez a kettő feszültségbe kerül egymással, de nagyon fontos, hogy ezért az esetek nagy többségében a fejlettségből valamilyen módon levezethető egy élhetőség.

[00:14:45]És még egy dolgot hadd mondjak, hogy ez a településinde index azért is egy nagyon hasznos dolog, mert hogyha van olyan településvezető, településvezetés, amely szeretne érezhető javulást elérni a településének a fejlettségében, az életében, negy isten ebből politikai tőkét is szeretne kovácsolni, akkor megnézheti a mi honlapunkon annak az interaktív változatán, hogy neki milyen beavatkozási pontokon kellene intézkedéseket eszközölnie, akár egy átfogó településstatégiát alkotnia, azért, hogy előrébb tudjon ugrani a település ezen az indexen.

[00:15:18]És ez nem kampányeszköz, nem lehet vele, Tamás elmondta, polgármesteri teljesítményt értékelni, de a politika sok mindent megtör.

[00:15:25]Tehát hogyha valaki nagyon ragaszkodik ilyen kampányeszközhöz, akkor nem fogunk tiltakozni.

[00:15:29]annyi annyi kulisszaitkot azért had áruljak el, hogy egy picit amikor elkészítettük a településinde indexet, az is volt a célunk, hogy az, hogy milyen indikátorok alapján beszélnek az emberek egy adott ország, közösség, település sikeréről, az nagyon meghatározza azt is, hogy mit tartanak sikernek a politikusok vagy a döntéshozók.

[00:15:53]Ö azt szoktam hozni példának, hogy a GDP-nek, mint mutatónak a kifejlesztése az azért volt egy kulcsfontosságú második világháború után, mert előtte egy vezetőnek a sikerkritériuma, legyen szó korábban fáraóról, királyról, akár miniszterelnökről később, az nagyon sokszor abban mér lett mérve, vagy abban mérték, hogy mondjuk mennyi területet foglalt el a szomszédoktól, hány nyertes háborúja volt, hány rabszolgát sikerült összegyűjtenie valamilyen hódító hadjárat során.

[00:16:24]Tehát a legitimációját egy vezetőnek alapvetően a háborús sikerek adták.

[00:16:28]A GDP az minden kritika mellett azért csodálatos termék, mert onnantól kezdve a különböző politikai döntéshozóknak a versenye az abból állt, hogy melyik vezetőnek melyik ország hogyan néz ki egy GDP rangsaron, mennyi az egyfőre jutó GDP.

[00:16:45]És onnantól kezdve, hogyha megkérdezték, hogy mennyire volt sikeres az elmúlt négy év vagy nyolc év, akkor nagyon sokszor a média a a választópolgárok, a véleményformárok azt mondták, hogy nem nőtt a GDP az elmúlt négy évben, sikertelen volt a egy adott politikai közösségnek a a az összesített eredménye.

[00:17:08]Ha a település indexzel mérjük, tehát adatok alapján mérjük egy településnek a sikerét, nem pedig Facebook posztok alapján, akkor azt gondolom, hogy sikerül a fele vinni az országot, meg a sikerül afele vinni a különböző helyi döntéshozóknak a versenyét, hogy ebből egy jobb ország vagy egy jobb településszerkezetű ország jöjjön létre.

[00:17:27]Tehát egy személyes megjegyzés.

[00:17:28]Szóval én is azt gondolom, hogy inkább igen az ilyen gazdasági és egyéb adatszerű mutatókban hiszek én is, mint mondjuk a Light bajnokságnak a mutatóiban.

[00:17:35]Bármennyire is az a mi a Telex találmánya is egy nagyon szerethető példa.

[00:17:42]Megjegyzem, hogy biztos vagyok benne, hogy azért ezeket az adatokat a politikai oldalak pro és kontra fel fogják tudni használni.

[00:17:51]De hát ez egy ez most legyen az ő dolguk.

[00:17:54]Bocsánat, nekem volt egy kedvenc esetem 2024-ben, amikor egy nagy jelentős városnak a kiélezett politikai küzdelében az ellenzék és a hatalmon levők is ugyanezt a településindexet használták a saját kampányuknak a megtámogatására.

[00:18:08]Élvezettel figyeltem ezt a pankrációt.

[00:18:10]Pont erről beszéltünk.

[00:18:10]Tehát ugye azt mondtátok, hogy ez a településvezetőknek is azért fontos információkkal szolgál.

[00:18:18]Megjegyzem, hogy ennek van egy nagyon közösségi része is.

[00:18:20]Tehát én is, ahogy most ez megjelent, elsőként a szülővárosomat gyorsan megnéztem, hogy az hogy áll.

[00:18:25]Megjegyzem, nagyon jól áll.

[00:18:28]Kapuvá, gratulálunk.

[00:18:30]Köszönöm.

[00:18:30]Vagyis hát a kapuváriaknak kell ez ügyben gratulálni.

[00:18:35]Igazából viszont tehát ennek van erre is használható nyilván ez a településindex, de hogy ti végül vagy számotokra milyen kép rajzolódik ki a magyarországi településekről így most?

[00:18:45]Szerintem az egyik fontos állítás az az, hogy az elmúlt 15 évben a magyar települések 99,9%-a fejlődött.

[00:18:59]Az, hogy ez a fejlődésnek milyen a mértéke.

[00:19:00]Erről sok podcast adásban beszéltünk itt, hogy más országokhoz képest hogyan maradt le Magyarország, de fejlődés történt.

[00:19:11]Ami viszont fontos, hogy nagyon változó volt ennek a fejlődésnek az üteme.

[00:19:14]Azt láttuk, hogy a nagyobb városok azok ebben a versenyben inkább egy ilyen sprinterként haladtak előre, a legtöbb kisebb település pedig inkább ilyen lassú sétával ment.

[00:19:29]Tehát az látszik, hogy hogy már a legkisebb települések is fejlődtek, még egyébként a az említett csenyéte is.

[00:19:39]Ez a fejlődés, ez messze elmaradt mondjuk a nagyobb települések fejlődésétől.

[00:19:43]Az is látszott, és ez szerintem egy érdekes érdekes jelenség, amire érdemes odafigyelni középtávon is, hogy van egy jelentős probléma a középvárosok körében.

[00:19:56]Tehát míg Budapest és a megyei jogú városok alapvetően egy igen komoly fejlődésen mentek keresztül, megint nem más országok városaihoz képest, hanem az eredeti állapotukhoz képest, addig a középvárosoknál ez nem történt meg.

[00:20:09]Sőt, sokszor bizonyos megyékben a falvak jobban fejlődtek, mint a középvárosok.

[00:20:16]Tehát valahogy ezekről a középvárosokról elfeledkezett a politika, a saját közösségük.

[00:20:20]Tehát ahol van azt gondolom beavatkozási pont a következő időszakban, sok más mellett azok azok ezek a középvárosok, ahol ahol a fejlődés üteme jóval lassabb, mint mint azt gondoltuk volna.

[00:20:35]Még egy érdekes tanulság van, ami igazából megerősít egy korábbi tudást, amiről itt is beszéltünk egyébként ebben a stúdióban.

[00:20:40]Méghozzá az, hogy a főváros, amellyel azért mint fővárossal is foglalkozunk, nem csak kerületekkel, a legtöbb mutatóban elképesztő ellátványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben.

[00:20:51]És eközben miközben nő a gazdasági jelentősége, nő az infrastrukturális fejlettsége, eközben a humán mutatóknak a többségében hanyatlik.

[00:21:00]Tehát ugye volt külön adásunk arról, hogy a magyarországi nagyvárosok, Ja, igen, nem csak a fővárosra gondolok, hanem a legtöbb magyarországi nagyvárosra.

[00:21:08]Miközben ezek a jövedelemképződésnek a központjai, kulturális központok és így tovább, a legtöbb régiós nagyvárossal, illetve fővárossal szemben nálunk ezek hanyatlanak népességüket tekintve.

[00:21:20]Budapest csak a vizsgált időszakban, tehát bő 10 év alatt 100000 fővel lett, 100000 fős lakossággal lett kisebb, ami együtt jár persze az infrastruktúra megkettőződésével, merthogy az agglomerációba költöznek, együtt jár a légszennyezettség növekedésével és nagyon sok minden más olyan tényezővel, ami tovább fogja silányítani a városi életminőséget.

[00:21:38]Tehát az adatokból nagyon szépen látszik a mi saját adatainkból, amit egyébként szakpolitikai szinten már megfogalmaztunk, hogy a nagyváros tervezésben és különösen a fővárosnak a vízióalkotási tevékenységében egy nagyon éles fordulatra lenne szükség a közeljövőben.

[00:21:55]Igen.

[00:21:55]És itt az érem másik oldala az agglomerációs adatokból, ami látszik, hogy az agglomerációs települések talán a legsikeresebb településnek tűnnek most az adatok alapján.

[00:22:06]egyre nő azoknak a száma, akik nagy jelentős adót fizetnek be, tehát nyilván odaköltöznek magyarul a gazdagok.

[00:22:16]Ezzel jelentősen növekszik a diplomásoknak a száma, jelentősen nő a népesség, javul az infrastruktúra is egy bizonyos szintig.

[00:22:26]majd azt látjuk, hogy ahol ez a ez a kivándorlás, amelyik településeket korábban érintette, ott elindult egy ilyen visszarendeződés, tehát hogy míg a legsikeresebb magyar, kisebb települések ezok Budapest környékén vannak, az is látszik, hogy hogy ennek hamarosan elérjünk valamifajta csúcspontjára, és az újabb népességnövekedés és az újabb kiáramlás az rontani fogja a mutatóikat, tehát konkrétan romlani, tehát nem az, hogy lassul a fejlődésk, hanem romlani fog a mutatóik.

[00:22:56]Mert egyszerűen túl lesz használva az infrastruktúra, és erre már látunk jeleket.

[00:22:59]Tehát látszanak olyan települések a az a a budapesti, főleg a budapesti agglomerációban, ahol annak ellenére, hogy továbbra is egy gazdag és fejlett település a fejlődés ütemben megállt, vagy néha néha elromlott is.

[00:23:13]Igen.

[00:23:13]A a Teleken ugye amikor ezt az adást felvesszük, ezen a napon jelent meg egy cikk Biatorbágyról, ahol azt ahogy azt Gábor is említette, és ugye ott arról van szó valóban, hogy Biatorbágynak, tehát ami már agglomeráció, aztán annak is kialakul az agglomerációja.

[00:23:25]És valóban egy kicsit ilyen elviselhetetlen helyzet helyzet kezd kialakulni.

[00:23:30]És ugye ebben a kutatás összefoglalóban ti is írtok erről.

[00:23:34]Egyébként itt említetted a és többször már szóba kérdek a diplomások.

[00:23:37]Miért fontosak a diplomások?

[00:23:39]És ez egy nagyon meghatározó indikátorotok.

[00:23:41]Igen, ez talán a kulcs.

[00:23:44]Tehát hogyha van egy szakpolitikai beavatkozása egy polgármester kezében, ami nyilván egy komplex beavatkozás, az az, hogy egy magyar település fejlődésének a legfontosabb jellemzője, indikátora, tényezője az az, hogy mennyire tudja megtartani a saját diplomás népességét, vagy ne adj isten odacsábítani diplomásokat.

[00:24:06]Tehát azt látjuk, hogy attól függ elsősorban egy magyar településnek a sikere, hogy hogy a diplomások azok elköltöznek onnan, vagy beköltöznek.

[00:24:17]Ez nyilván nagyon sok tényeződtől függ.

[00:24:20]Tehát nyilván egy nagyváros mindig jobban vonzza a diplomásokat, mint egy kisebb település.

[00:24:26]De hogyha arra húzza fel egy polgármester a politikáját, vagy a szakpolitikai beavatkozásait, hogy neki a legfontosabb, hogy megtartsa a diplomásokat a településen, vagy odavonzon diplomásokat a környező településekről, azt látjuk az adatok alapján, hogy ez jelenleg a siker legfontosabb kulcsa.

[00:24:43]Ez mutatja leginkább azt meg, hogy egy adott település fejlődni fog vagy vagy eltűnni.

[00:24:48]Van egy rossz híre ugye a polgármestereknek, mert valóban az összefoglaló anyagotokban két ilyen fontos mutatót említetek, hogy legyen több diplomás, vagy legyen közel egy település Budapesthez, mert mert az egy előnyösebb helyzet.

[00:25:03]Na most akkor mi van azokkal, akik meg messze vannak Budapesttől?

[00:25:06]Azok mit csinálhat?

[00:25:07]Nem lehet, hogy nem nehéz belátni egyébként, hogy milyen előnyök származnak ebből a földrajzi közelségből, de te rossz hírrel indítottál.

[00:25:13]Én egy jó hírt szeretnék megosztani a településvezetőkkel, méghozzá azt, hogy azért az egész adathalmazból és annak a statisztikai elemzéséből az derül ki, hogy ezekkel a mutatókkal diplomások aránya a Budapesthez való közelség és még van néhány ilyen ehhez hasonló történet.

[00:25:27]A települések közötti különbségnek nagyjából a 9%-át tudjuk megmagyarázni.

[00:25:36]és a maradék 91%-ra azt szoktuk mondani szép finom megfogalmazással, hogy helyi és egyedi tényezők.

[00:25:43]És a helyi és egyedi tényezők, ezek azért jelentős részben függnek a településvezetőktől.

[00:25:47]Mi nagyon sokat járjuk, mint egyensúly intézet az országot.

[00:25:51]Rengeteg különböző méretű önkormányzat vezetőivel konzultáltunk az elmúlt hát most már bő hat hét évben, és az volt a tapasztalatunk, hogy a strukturális adottságok azok nem mentenek fel senkit.

[00:26:03]Nagyon-nagyon éles a különbség települések között a tekintetben.

[00:26:07]Nem az, hogy milyen pártállású vezető áll a településnek az élén, hanem hogy mennyire agilis az a vezető.

[00:26:12]Mindenkori kormánypárti és ellenzéki település köz vezetők között is vannak olyanok, akik szeretnek arról beszélni, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni, és vannak olyanok, akik keresik, kutatják az újabb és újabb lehetőségeket.

[00:26:23]Adott esetben akár saját települési agytrösztöt hoznak létre azért, hogy tudjanak kutatni jó gyakorlatokat, és ezeket meg tudják csinálni.

[00:26:31]Tehát van, aki berakja a strukturális korlátokat, és van, aki ezeket szét tudja feszíteni.

[00:26:35]Ez a 91%, ez szerintem egy nagyon fontos szellem.

[00:26:38]Egyébként erre tudtok példát mondani, hogy hogy tényleg van olyan meghatározó agilis polgármester, vagy egy olyan stáb, amelyik egy faluból akár a környező falvakhoz képest valami többet hoz ki, vagy legalább akar kihozni?

[00:26:55]Szerintem azért vagyunk zavarban, nem akarunk senkit jó vagy rossz helyzetbe hozni a a környező településekhez vagy más politikusokhoz képest.

[00:27:04]Én inkább azt látom, és szerintem itt ebben a legeslefontosabb az az, hogy nyilván vannak, akik á hosszú távra terveznek, tehát hogy nem az a céljuk, hogy az adott napot éljék túl.

[00:27:18]Nagyon sokszor látjuk, és ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy hogy van egy van egy ellentétes irány azok között, akik gyakran posztolnak, meg azok, akik akik sokat tesznek a településekért.

[00:27:31]Tisztelet a kivételnek, vannak kivételek.

[00:27:33]Ö de azért azt láttuk, ha így végignézzük, és bárki kinyitja a településindexnet, és megnézi, hogy kik kik a legsikeresebb melyek a legsikeresebb települések, és kik a legsikeresebb polgármesterek, azok nem feltétlenül azok akik egyébként mondjuk a médiában a leggyakrabban szerepelnek.

[00:27:52]És még egy, szerintem fontos a diplomások kérdés, mer egy picit ilyen ezt is ilyen útfüggőségként éreztük, hogy persze a kis településről majd mindig elmegy a diplomás, tehát hogy ezzel nem tud semmit tenni egy településvezető.

[00:28:03]Én azt gondolom, hogy ez csak kis részben van így.

[00:28:04]Tehát nagyon sok olyan példát látunk itthon is és nyugaton is, hogyha van egy-egy jó ötlet, ami alapvetően arra vonatkozik, hogy hogyan tudják megtartani a diplomásokat, akkor egy-egy jó ötlet képes diplomásokat bevonzani.

[00:28:17]Néhány ilyen abszurd példát hagy hozzak, és ez nyilván ezt nem tudja megcsinálni minden település, mert akkor alapvetően nyilván úgy úgy úgy ugyanannyi diplomással dolgozik ez az ország.

[00:28:27]De ha egy kis településen nyílik egy olyan kulturális látogatóközpont, amelyik izgalmas és odamz turistákat, abszurd példaként nagyon sok magyar településen nyíltak olyan éttermek, amiről ahova mondjuk Budapestről levándorolnak, vagy átvándorolnak, vagy kivándorolnak emberek, vagy gazdagabb településekről.

[00:28:51]nyílik egy szálloda, nyílik valamilyen kulturális program, ami miatt érdemes odamenni és odavinni tőkét és kulturális tőkét.

[00:28:58]Tehát, hogy egy-egy ilyen ötlet az képes arra, hogy azt gondolja egy adott településen a diplomás réteg, hogy érdemes ott maradnia, mert van olyan munkalehetőség, ami az ő képzettségének megfelel.

[00:29:09]Én azért azt gondolom, ez nyilván nem polgármesterre függő, de ugye Kapolcs, illetve hát a Káli medence az egy elég jó példa erre, ami hát egy elég elmaradott és elhanyagolt térség volt nyilván inkább 20-30 évvel ezelőtt.

[00:29:22]És aztán azért ennek nagyon látható látható a fejlődés.

[00:29:27]Igen, bocsánat, ez azért nagyon jó példa, hogy te semmi nemerminálta igazából, hogy hogy mondjuk Balaton az északi partnak ez a része legyen mondjuk egy ilyen kulturális és turisztikai központ.

[00:29:40]Tehát nyugodtan lehetett volna a déli parknak bizonyos része lehetett volna Budapesthez még közelebbi része a Balatonnak.

[00:29:45]Ez tényleg valóban a a az egyik legjobb példa arra, hogy mi van, amikor valaki kreatív módon a településfejlesztésben gondolkodik.

[00:29:54]Maradjunk még annál, amit mondtok, hogy azért nagyon fontos a diplomások helyben tartása vagy odavonzása egy területre.

[00:30:01]De hát az örök kérdés nyilván az, hogy miért menne oda bárki?

[00:30:04]Főleg, hogyha egy kicsit Budapesttől már ez távolabb is van.

[00:30:08]Ö lehet, hogy nincs is megfelelő iskola, lehet, hogy nincs megfelelő öösségi ö lehetőség, ö kulturális hozzáférés, akár nincs rá lehetőség a, hogy a közeli városba elmenjen színházba, hogyha erre van igénye.

[00:30:23]Szóval milyen eszközökkel lehetne ezt valóban ösztönözni?

[00:30:26]Arról nagyon gyakran hallunk, hogy próbálnak ingyen vagy olcsó lakást adni fiatal orvosnak és egyéb diplomásnak.

[00:30:37]Spanyolországtól az Egyesült Királyságig rengeteg ilyen úgynevezett jó gyakorlat meg jó példa van arra, hogy egy-egy település szintjén hogyan lehet igen olcsó lakásokkal, akár a távunkának az ösztönzésével akár közhasznú munkát végző közszolgáltatásokban dolgozó emberek lakhatásának a fizetésével célzott ösztöndíj programokkal helyben megtartani vagy odavonzani diplomásokat.

[00:31:03]Tehát ez létezik.

[00:31:03]azért azt lássuk, hogy van egy olyan globális trend, és ez Magyarországon halmozottan érvényesül, hogy azért a diplomások hosszútávon mégis csak a nagyvárosokba fognak menni, ahol jól kereső vagy jó fizetést nyújtó, magas hozzáadott értékű munkák léteznek.

[00:31:19]Tehát én ebben nem ámítanék senkit.

[00:31:21]Egy-egy település szintjén, amelynek jó adottságai vannak, biztos, hogy nagyon sokat számít az, hogy milyen a környezet, milyenek a közeli nagy településekhez való közlekedési lehetőségek és így tovább.

[00:31:32]De a legfontosabb tanulság szerintem az, hogy hát eleve legyen több diplomás.

[00:31:35]És akkor ez nem helyi, hanem országos üzenet, ami Magyarországnak az egyik legnagyobb tragédiája munkaerőpiaci szempontból és minden más szempontból is egyébként a demokrácia minőségei bezárólag, hogy egy alulképzett társadalom vagyunk.

[00:31:47]Erről rengeteget beszélünk.

[00:31:49]Most kibírtuk nagyon sokáig, hogy az iskolázottságról ne beszéljünk, de azért, hogyha több diplomás van, akkor esély is több van arra, hogy diplomás lakosságot lehet vonzani településekre.

[00:31:59]egy kiegészítés még, mert hogy nyilván a a diplomásokra sajnos biztos, hogy éveket vagy évtizedeket kell várni, hogy mondjuk egy ilyen munka, hogyha most elkezdődik, akkor beérjen.

[00:32:10]ami szerintem így alul van értékelve egy település vezetése számára, az általában annak a annak a gondolatnak a kikristályos adása, hogy az én településem az miben más, mint az összes többi, és ezt a másságát, ezt hogyan tudom országos szinten bemutatni?

[00:32:30]Egy ilyen ked kedvenc kedvenc példám szokott lenni, hogy a egy világvégi amerikai kis településen kitalálták, hogy egész évben karácsony van.

[00:32:38]Lehet, hogy még itt egy korábbi műsorban el is mondtam, mert szerintem ez annyira csodálatosan mutatja azt, hogy egyetlen egy ötlettel hogyan lehet semmiből valamit varázsolni.

[00:32:47]Semmi más nincs ezen a településen.

[00:32:49]E, tehát egy poros tényleg koszek lenne amúgy, de ott egész évben karácsony van, erre a tematikára épülnek a boltok, karácsonyi hangulat van, műfű, bocsánat, műhó, műfű hóemberek, teljes hülyeségnek tűnik az egész, de több 100 kmes körzetből mindenki odavándorol gyerekestül.

[00:33:06]ott költik el a pénzüket, ez nyilván munkahelyet teremt, a diplomásokat ott tartja.

[00:33:13]Tehát hogyha vannak ilyen unique selling pointok csúnya angol szóval olyan egyedi termékei egy adott településnek, ami lehet az is, hogy mindegyik ház ugyanolyan színűre van festve, és ezért érdekes, vagy odahívnak festőket és ott lehet megtekinteni a leghíresebb magyar festőknek a nem tudom a graffitijeit.

[00:33:31]Szóval, hogyha bármi olyan ötlet van, ami miatt az település érdekesebb, mint az összes többi, és ez az érdekesség ez országos szintre tud kerülni, akkor ez egy ilyen első pont, amíg megérkeznek a a az országos szinten a diplomások, ami segíthet a településnek abban, hogy tőkét vonzon, munkaerőt odavonzon és munkahelyket teremtsen.

[00:33:51]Amikor készültem erre az adásra, akkor olvastam Alsó Mucsolád példáját, ahol ugye egyébként egy nagyon egy polgármester egy nagyon átgondolt koncepció alapján próbálja a falut megtartani és fejleszteni, de náluk volt például olyan, hogy 1 Ft volt a fagyi.

[00:34:05]Ühüm.

[00:34:06]Nem tudom egy időben, de ott van assiszem egy Bing szimulátor is.

[00:34:08]És akkor nem tudom, tehát hogy vannak ilyen nyilván ilyen egyedi dolgok.

[00:34:13]Még arra egy picit térjünk vissza, hogy azért mégis csak a gazdaság vagy a gazdasági erő az rendkívül meghatározó egy település életében.

[00:34:25]És most térünk vissza egy kicsit a felsőbb szintekre, városok, sőt nagyobb városok szintjére.

[00:34:31]Ugye a szolidaritási adónak az eredeti koncepciója az elég érthető és racionális volt.

[00:34:38]A jobban kereső városok egy a jövedelmük egy bizonyos részét dobják be egy közös kalapba, és abból támogassanak nehezebb helyzetben lévő településeket.

[00:34:48]Na most hogy látjátok, hogy ez mennyire jött be?

[00:34:52]Hát én úgy látom, hogy magával az alapelvvel kapcsolatban eléggé konszenzus mutatkozik a településvezetők között.

[00:34:58]Tehát a legélesebb kritikák is azzal szoktak kezdődni, hogy valamilyen fajta ilyen kompenzációs mechanizmusra szükség van.

[00:35:04]Nyilván itt mindig azt szokták elmondani, hogy egyrészt legyen sokkal inkább arányban az adott település tervbíróképességével.

[00:35:11]Másrészt a főkritika az az volt, hogy hát nem volt felcímkézve ez a befolyószeg.

[00:35:15]Tehát nem volt egyáltalán garantálva az, hogy ez nem a költségvetési egyszerűen a központi költségvetés bevételeit növeli, hanem vissza lesz forgatva az eredeti céljára.

[00:35:24]Még egy szempontot fel lehetne hozni, méghozzá azt, hogy sokkal jobban megéri egy agglomerációs központnak, tehát nagyvárosnak az ilyen típusú kompenzációs mechanizmusokhoz való hozzájárulása, akkor hogyha tudja, hogy például az a pénz nem csak általában a rosszabb pozíciójú településekre fog fordítódni, hanem a tágabb környezetére, agglomerációs környezetére, mert abból ő is tud profitálni.

[00:35:48]Tehát nagyon sok olyan mechanizmus van, ahol lehetne ezen javítani.

[00:35:51]Én úgy tudom, hogy erről egyébként zajlanak a tárgyalások folyamatosan.

[00:35:54]Ö maga az alapelv az szerintem egyáltalán nem ördögtől való.

[00:35:59]De hát ugye ez ellen már köztudott és tudom, hogy ti nem szerettek politikáról beszélni, ez ellen nyilván fit körvényes.

[00:36:05]Igen.

[00:36:06]Szóval igen.

[00:36:06]Általában ezt csak úgy a nézőknek is mondom, hogyha itt a tamsé bizonyos helyzetekben körülményesen fogalmaznak, vagy nagyon visszafogottan az azt mert kerülni szeretnék a politikát, ez alapvetően egy politikamentes műsor.

[00:36:16]Szóval, hogy ez ellen nyilván oldaltól függetlenül mindenki tiltakozott, mert olyan mértékűek voltak már az elvonások, hogy ez azt hiszem, hogy fékezte is az adott városoknak a fejlődését.

[00:36:26]Had hadd mondjak erre egy konkrét példát, hogy Budaőrs, amelyik évek óta kategóriájában az első helyezett volt a településinde indexen, az idei évben azért került a második helyre csak és kizárólag, mert hogy a szolidaritási adónak az elvonásai miatt őket jobban érintette, mint a mint a konkurens településeket, és egyszerűen lecsúszott a a mi fejlettségi rangsunkon.

[00:36:49]Tehát ez egy nyilván ettől még ott van a legfelettebb magyar települések között, csak mutatja azt is, hogy azért ez tud akkora mértékű lenni például Buda esetében, hogy hogy ez mondjuk egy rangsort befolyásoljon.

[00:37:02]Mit gondoltok arról Japán példáról?

[00:37:02]Ott van egy olyan, azt hiszem, hogy szülőföld adónak nevezik, hogy a nyilván az emberek elvándorolnak a falujukból, vagy a szülővárosukból, egy nagyobb városba, ott élnek, ott keresnek, és aztán kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy mi az adónk 1%-át felajánlhatjuk szervezeteknek vagy egyházaknak, ezt vissza lehet utalni akár a szülővárosba, vagy vagy mármint a szülőfaluba, vagy bármelyik másik faluba.

[00:37:25]Ez egy ez milyen támogatási lehetőség lenne?

[00:37:30]Ez egy létező eszköz.

[00:37:30]Szerintem itt szakpolitikai prioritásokról van szó, hogy ezt mennyire tartjuk, fontosnak vagy fontos szimbolikus lépésnek.

[00:37:34]Én azt nehezen tudom elképzelni, hogy a mi listánkon nem előkelő hely helyen szereplő településeket tömeges mértékben tudnák kirángatni a bajból egy ilyen beavatkozást.

[00:37:46]Szimbolikus üzenetnek, hogyha valakinek ez fontos, szerintem elfogadható.

[00:37:49]Még van is rá jó nemzetközi példa.

[00:37:52]Zárásként próbáljuk azt összefoglalni, hogyha egy polgármester megnézi ezt a listát, akkor mire figyeljen, és mit tegyen, hogyha valamit szeretne kezdeni a településével, vagy a települése fejlődése érdekében tenni.

[00:38:07]Menjen fel a településindex.hu-ra, hu-ra nézze meg, hogy a települése melyik indikátorban hogy áll.

[00:38:11]Nézze meg, hogy hogy változna a helyezése, hogyha a adott beavatkozási területeken intézkedéseket eszközölne, és próbáljon hosszú távon tervezni annak érdekében, hogy ezekben a ezeken a területeken fejlődést tudjon elérni.

[00:38:24]Ezek nem nem atomfizika, tehát hogyha ott van adatalapon az, hogy mi a teendő, akkor szerintem onnantól kezdve egy kis stratégia alkotási készséggel egészen meglepően nagy eredményeket el lehet érni.

[00:38:37]Facebookozzon kevesben és dolgozzon többet, vagy vagy tegyen többet a városáért.

[00:38:45]Még nem engedlek el titeket, mert még egy utolsó utáni kérdés azért van.

[00:38:47]Ugye ez a Magyarország jövőidőben második évada, és ebben a műsorban ezt mindig kihirdetjük, hogy adatok mentén és politikától és ideológiától mentesen beszélgetünk.

[00:39:03]És nagyon remélem, hogy ez a beszélgetés is azért ezt mutatta, hogy fontos kérdésekről igenis lehet tényszerűen adatok mentén beszélgetni, de ezt a szemléletmódot ezt lehet tanulni is, és úgy tudom, hogy nálatok is lehet tanulni.

[00:39:18]Hogyan?

[00:39:21]Az Egyensúly Intézet létrejöttekor volt már egy olyan célunk, hogy valamilyen fajta tudását is létre tudjunk hozni.

[00:39:25]Ez egy elég nagy munka, főleg a magyaroktatási rendszerben, hogyha államilag akkreditált diplomát is szeretnél hozzácsatolni a szolgáltatáshoz.

[00:39:33]Nekünk pedig ez volt a célunk.

[00:39:34]Ezt három évvel ezelőtt sikerült elérnünk, és a a az IBSzel közösen sikerült létrehoznunk egy olyan szakirányú továbbképzést, ami valóban államilag elismert diplomát ad.

[00:39:46]szakpolitikai menedzser képzés, mi szeretjük úgy hívni, hogy Egyensúly akadémia, ahol gyakorlatilag nagyon jól mondtad, hogy valami olyasmit mondtál, hogy hogy szemléletmódot átadni, tehát mi nem lexikális tudást próbálunk átadni, hanem azt a fajta közpolitika, alkotási készség együttest, amelyet mi is fel szoktunk használni.

[00:40:03]Tehát itt az általunk felhalmozott tudás is persze megjelenik a tantervben, de a legfontosabb része ennek a gyakorlatorientált képzésnek az az, hogy egy szemléletmódot, egy készség együttest valamilyen fajta megközelítést kapjanak azok az emberek, akik a jövőben valamilyen hatást akarnak gyakorolni az országra.

[00:40:22]Itt beszéltünk civil szervezeti vezetőkről, beszéltünk önkormányzati képviselőkről, polgármesterekről, de leginkább azokról, akik ezeknek a döntéshozóknak a keze alatt voltaképpen gondoskodnak a szakpolitikai döntéshozatalról.

[00:40:34]Tehát mondjuk kabinettfőnökök, lehet cégben is gondolkodni, közkapcsolati menedzserek, akik valamilyen módon az állammal kapcsolatban szeretnék befolyásolni azt, hogy mi történik a szakpolitikával, és nem akartuk a Facebookra kiegyezni, vagy nem egyeztettünk erről, de mi tényleg azokat próbáljuk képezni, akik a Facebookozás helyett a tényleges adatalapú szakpolitikai döntéshozatalba szeretnének valamilyen módon, akárcsak civilként, de lehetőleg mondjuk nagyobb impakttal rendelkezve beleszólni.

[00:41:03]Az eddigi évfolyamainkban egészen magas szintű hallgatók voltak, akik később nagyon magas polcra jutottak.

[00:41:09]Nyilván ezek érzékeny adatok, tehát nem lehet itt neveket mondani, de talán ennek a képzésnek az egyik legnagyobb erénye az, hogy nagyon erős kapcsolatépítési potenciállal rendelkezik.

[00:41:18]Tehát nem csak a az oktatóink kiváló szakemberek a maguk területén, de az emberek olyan más területről érkező, de kiváló döntéshozat befolyásolni képes emberekkel tudnak hosszútávú kapcsolatokat építeni, ami adott esetben az állami vagy a vállalati szektorban is nagyon hasznos tud később lenni.

[00:41:34]Erre hol lehet jelentkezni?

[00:41:34]Nálatok?

[00:41:36]Igen.

[00:41:36]Menjenek fel az egyensúly intézet, mert nem akartam elfoglalni tőled az egész egész szekciót.

[00:41:39]Menjenek fel a www.

[00:41:43]www.egyensúlyintézet.hu-ra, Hra, ahol van egy képzések fül, és ott megtalálják az összes szükséges információt, ami által lehet hozzánk jelentkezni.

[00:41:50]Idén egyébként eléggé széleskörű ösztöndíj lehetőséget tudunk biztosítani, úgyhogy senkit ne tartson vissza az, hogyha úgy gondolja, hogy ezt nem tudja megengedni magának.

[00:41:59]Boros Tamásnak és Filippov Gábornak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:42:04]Hamarosan jelentkezünk a következő epizóddal, amiben ismét arról beszélünk, hogy milyen legyen Magyarország jövő időben.

[00:42:09]Ha tetszett a műsor, akkor iratkozzatok fel a Telex YouTube csatornájára, és ha tehetitek, akkor támogassátok a Telexet.

[00:42:16]Köszönjük.

[00:42:18]Sziasztok!

[00:42:24]H