[00:00:00]Az adás támogatója az Allright le és feliratozó alkalmazás.

[00:00:02]Egy felvétel sámtalan felhasználási lehetőség.

[00:00:07]A magyar tűzveszés potenciál a legmagasabb most az EU-ban.

[00:00:09]Tehát nagyon-nagyon oda kell figyelni, hogy ne gyújtson senki tüzet, mert gyakorlatilag az egész pilis le tud égni, vagy a bué hegység, mert akkora a szárazság itt sajnos.

[00:00:18]Engem az lepett meg, hogy már most akkora nagyságrendű gazdasági károk vannak, amit mi bőven 2030 2050-es időszakra számoltunk előre.

[00:00:26]Ez a három fok viszont Európára vonatkozik, tehát hogy Európára a az összes klímamodell szimuláció és forratököny azt mondja, hogy már erről a három fok feletti hőmérséklet kell felkészülnünk 2050-re, bármit is csinálunk, ez már benne van a rendszerben.

[00:00:42]Hogyha nem csinálunk semmit, akkor nem ugyanígy fog maradni, hanem egyre rosszabb lesz, vagy egyre több ilyen aszály, hőhullám, erdőtűz, különböző természeti katasztrófa lesz.

[00:00:51]Hát jobban megszik a bolygó, mint amennyire a a klímamodellek többsége ezt ezt jelezni.

[00:01:15]Sziasztok!

[00:01:15]Ez a téma a Telex közéleti műsora.

[00:01:17]Én Csurgódénes vagyok.

[00:01:20]Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy pusztító volt ez a nyár Európában.

[00:01:22]Több hőhullámon, rég nem látott aszályon és félelmetes erdőteken vagyunk túl az egész kontinensen, amik nem csak hatalmas társadalmi és gazdasági károkat okoztak, de emberi életeket is követeltek.

[00:01:34]De mostantól erre kell felkészülnünk minden nyáron, és fel tudnak egyáltalán készülni erre az európai társadalmak.

[00:01:41]A téma legújabb adásában erről beszélgetünk Fazekasdóra közgazdásszal, a Cambridge Economics budapesti irodavezetőjével és Szabó Péterrel, az ELTE éghajlat kutatójával és a másfél fok szerzőjével.

[00:01:55]De előbb nézzünk meg egy kis emlékeztetőt, hogy milyen is volt ez az idei nyár.

[00:01:59]Videón, ahogy a lángoló erdőn átvezető úton menekül egy magyar család Horvátországban mod spanyol történelem legsúlyosabb tűzvésze pusztít az országban.

[00:02:05]Lángokban áll Európa, hatalmas tüzek pusztítanak több országban is.

[00:02:12]Az extrém alacsony vízállás miatt a Margit hídnak már teljesen kilátszik a talapzata.

[00:02:15]A szokatlan hőséget a szakemberek szerint egy Európa feletti hőkupoljelenség okozza.

[00:02:21]A hőséggel együttjáró aszályban egyre nehezebben, néhol egyáltalán nem hajózhatóak a kontinens legnagyobb folyói sem.

[00:02:28]A szokásosnál jóval kisebb méretű burgonya termett idén Belgiumban a szárazság miatt.

[00:02:32]Siralmas kukoricatermést várnak a gazdák a hetek óta tartó rendkívüli szárazság miatt.

[00:02:39]A szüret már augusztus elején megkezdődött Északkelet-franciaországban.

[00:02:43]A szőlő a nagy hőség miatt rekordgyorsasággal érett meg.

[00:02:46]Halál közeli érmény volt, azért nem számítottunk erre, hogy ez fog történni.

[00:02:50]Egy hatalmas tűzgolyó közeledett felénk, és ha öt perce később indulunk el, mindannyiunkkal végzett volna.

[00:02:57]Zörögnek az összeszáradt kukoricavelek Hajdú Vidínél.

[00:02:59]Ez az amúgy szárazságtűrő növény az egyik, amit a leginkább sújt az aszály Magyarországon.

[00:03:05]Látható, hogy a talaj rendkívül száraz, szilár tömbökben szárad ki, és alig lehet kihúzni a burgonyát a földből.

[00:03:12]Spanyol, francia és Olaszországból is számos haláleset jelentettek, melyek közvetlenül összefügghetnek a hőhullámmal.

[00:03:19]Ebből a folyóból a legfontosabb összetevő hiányzik, a víz.

[00:03:21]Kovács Erik klímakutató szerint a jövőben még inkább elhúzódó, erőteljesebb és intenzívebb hőhullámokra számíthatunk.

[00:03:28]A nyár akár májusban elkezdődhet a Kárpátmedencében és októberig is tarthat.

[00:03:38]Péter és Dóra, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat és itt vagytok velünk a stúdióban.

[00:03:41]Péter, először hozzáfordulnék, hogy itt láttuk a bejátszóból, hogy azért elég extrémnek tűnt, meg extrémnek is érződött ez a nyár Európában, de ilyen objektíven összehasonlítva az eddig tapasztalatakkal, ez mennyire volt tényleg durva ez a nyár az időjárás szempontjából Európában?

[00:04:01]Hát még nincs vége a nyárnak, úgyhogy a teljámok sajnos nincsenek még meg.

[00:04:05]Az biztos, hogy több mutatóban azért már látszik az, hogy ez egy rendkívül exzép nyár volt a hatások tekintetében.

[00:04:14]Természetesen a károk felmérése még mindig tart, de az bizonyos, hogy nagyon sok mutatóban extrémolt az idei nyár.

[00:04:21]És mi volt számotokra a legextrémebb, vagy a legmeglepőbb valam, vagy ami leginkább újdonságnak tűnt ezen a nyáron?

[00:04:29]Hiszen ti azért, hogy mondjam, azzal foglalkoztok, hogy ezekre a kockázatokra felhívjátok a figyelmed, mi az, ami még titeket is meglepett.

[00:04:34]Engem egyrészt meglepett az, hogy korábban csináltunk egy egy elemzést a Magyar Nemzeti Banknak, csak Magyarországra vonatkozóan különböző ilyen alkalmazkodási forgatókönyveket vizsgáltunk, és engem az lepett meg, hogy már most akkora nagyságrendű gazdasági károk vannak, amit mi bőven 2030 2050-es időszakra számoltunk előre.

[00:05:03]Mármint ez Magyarországon.

[00:05:05]Magyarországon, tehát hogy az egész országnak a éves gazdasági teljesítményének mi azt számoltuk, hogy ha ha sikerül az alkalmazkodást jól elindítani, akkor olyan 1% körül van ennek a költsége.

[00:05:17]Ha nem sikerül, akkor ilyen 4-5%-ra tehető.

[00:05:23]És már most látszik, nyilván az idei adatok még nincsenek teljesen meg, de hogy azok a károk, amiket most láthatunk majd a hírekben, azok még csak azok a közvetlen károk, amik amik valóban ott keletkeztek.

[00:05:34]És az, hogy ez utána még milyen közvetett károk lesznek, meg annak milyen tovagyűrűző hatásai vannak, az az meg még nagyobb jelentőségű lesz.

[00:05:45]Engem személy szerint az idei két exemhőullám érintett leginkább, ugyanis elemzésünk szerint Budapesten a két legintenzívebb harmad fok ő hullámot éltük át, úgyhogy gyakorlatilag lehet, hogy többen nem is vettük ezt észre.

[00:06:02]Tehát, hogy ez egy rendkívül erőső hullám volt Európában is óriási halál többlethalást okozott, nem csak Magyarországon és és különösen azokon a területeken, ahol egyébként egyáltalán nem szokmányos ez a hűám, tudott nagy nagy többlethalást okozni, ugye úgy mint Franciaországban, Belgiuman, Németországban és persze Magyarországon is.

[00:06:25]De ahogy Dóra is mondta, az az adatok még úgy előzetesek nagyon sok esetben, tehát hogy nehezen számszerűsíthető minden, hiszen még nem érkeztek be a halálozási adatok minden országban, minden területről, vagy éppen ezek módosulnak.

[00:06:41]És mi okozza azt, hogy hogy ennyire ennyire ilyen pusztító időjárási jelenségek vannak, és aztán követik egymást?

[00:06:49]Nyilván ez így, hogy mondjam, ilyen triviálisnak tűnik, hogy persze, hogyha meleg van, akkor így kigyullad az erdő, de szerintem nem biztos, hogy ez hogy ez ennyire köv ennyire következik egymásból, hogy hogy hőség, aztán aszály, aztán aztán erdőtűz, és akkor ezen ezen a hullámon fogunk mostantól végigmenni minden nyáron Európában.

[00:07:08]Tehát ezek úgynevezett compound események az nem is tudom, hogy hogy mondják magyarul, tehát ilyen tovargyűrűző, vagy ilyen összetett események talán, amik azt jelentik, hogy ezek kézz a kézben együtt járnak.

[00:07:18]Tehát ugye a cirkulációs helyzet Európában most az volt, hogy nagy területen nagyon sokáig anticiklánis helyzet alakult ki, és ez gyakorlatilag blokkolta a nyugatra érkező frontokat és a nedvességet.

[00:07:31]Tehát gyakorlatilag Európa legnagyobb részén részén ez a csendese nyári felhőmentes időjárás volt az uralkodó.

[00:07:40]És ez és ez kedvezett a a hőségnek, illetve kedvezett a hőség által gyorsan kiszálladó talajállapotoknak is.

[00:07:49]Tehát gyakorlatilag ez a kettő mindig kéz a kézben jár az aszály és a hőség is.

[00:07:53]És ugye ezek egymást is erősítik, tehát ez egy ilyen pozitív visszacsatlásként jelentkeznek.

[00:07:59]És gyakorlatilag igen, ö ez a kettő együtt okozza mindaz, ami történik Európában.

[00:08:04]Ez ugye hatásként megjelenik majd a mezgazdasági termelésekben is, hiszen ugye a talaj ki van száradva, tehát egyik azzálja a másikat, illetve van egyfajta erdőtűzpotenciál növelő képessége is az ilyen helyzeteknek sajnos.

[00:08:18]És az, hogy kialakult ez az ilyen anticiklonos időjárás, ez közvetlenül visszavezethető a klímaváltozásra, vagy amit most beszélnek a szuperelnin vagy egyszerű vagy vagy vannak ezek a hatások, amik miatt így növekszik a hőmérséklet, és még pechyünk is volt itt ezen a nyáron?

[00:08:36]Nagyon jó kérdés.

[00:08:36]Pont Tim Palmer egy egy nagy neves nemzetközi éghajtkutató is ezt ezt mondta, hogy most még fel kell mérni azt, hogy ez a a természetes változékonyság része az éghajlatnak vagy az éghajati rendszernek, vagy pedig ez már a klímaváltozáshoz attributálható, tehát köthető esemény volt.

[00:08:55]Ö az bizonyos, hogy idén most kijött egy újabb négyben kijött egy újabb cikk, ami azt vizsgálja, hogy 1980-tól egyértelműen növekedett az ilyen anticiklonális nyári helyzetknek a gyakorisága Európában.

[00:09:08]Tehát ez kimutható.

[00:09:10]És 55%-ban felelősek ezek a helyzetek, tehát ezek a cirkulációs légköri helyzetek, azért, hogy Európa talaj nagyon nagy mértékben ki kiszárad nyáron.

[00:09:21]Tehát ez ez ez attributátó.

[00:09:24]viszont azt még mindig vizsgálják, meg ő ő is azt mondja, hogy ez egy ez a legnagyobb kérdés most, hogy ezek a helyzetek gyakorlatilag minden nyáron majd előfordulnak, tehát még gyakrabban és ezáltal még nagyobb hatásokat eredményelznek a jövőben, vagy pedig ez az ék természetes változékonyságának a része, hiszen azt tudjuk, hogy korábban is voltak hőhullámok és aszályok, illetve anticikláns helyzetek, és nem voltak ennyire intenzívek.

[00:09:48]Igen.

[00:09:48]Én csak megerősíteni tudom, amit a Péter mondott, hogy ez nem három különböző válság, hogy aszály, hő, hullám, erdőtűz, hanem ezek együtt vannak, és ugyanannak a megváltozó fizikai rendszernek a következményei.

[00:10:00]És amit még nagyon fontosnak tartok elmondani, az az, hogy az, hogy mi várható, azt nem a mostani helyzethez kell sose hasonlítanunk, hanem ahhoz, hogyha nem csinálunk semmit, akkor nem ugyanígy fog maradni, hanem egyre rosszabb lesz, vagy egyre több ilyen aszály, hőhullám, erdőtűz, különböző természeti katasztrófa lesz, amikre most még minél hamarabb elkezdünk cselekedni, annál olcsóbb felkészülni.

[00:10:29]És Dóra beszéltél a a gazdasági károkról Magyarország tekintetében, és nyilván Európában még még, hogy mondjam, összesítik az adatokat, de de ugye lehetett már olyat olvasni, a Bloombergen volt egy ilyen megjelent egy szám, hogy hogy egész Európában vagy az Európai Unióban nagyjából ilyen 1%-kal vethette vissza a növekedést, vagy vethették vissza azok a azok a károk, amiket ez a ez a nyári időjárás okozott.

[00:10:58]Ott és ugye nagyjából ennyi lett volna a az európai növekedés.

[00:11:02]Szóval, hogy ezt így lényegében lenullázta.

[00:11:03]Tehát mi most ekkor elérkezünk egy olyan korban, amikor a klímaváltozás jelenségei lényegében így eltörlik a növekedést.

[00:11:12]Hát ha nem csinálunk semmit, akkor egyrészt nem csak, hogy eltörlik, de még még csökkenésre is számíthatunk.

[00:11:17]A mi számításaink szerint, ha nem csinálunk semmit, akkor inkább az egész európai teljesítménynek 4-5%-ára tehető ez a veszteség.

[00:11:28]De azt is ki lehet számolni, hogy mik azok a beruházások, amivel elkerülhetők ezek a károk.

[00:11:33]És a elég sok számítás arra jut, hogy igazából amit most beruházunk, annak a költsége az kevesebb, mint aztán az a kár, amit nekünk el kell hárítani.

[00:11:45]És de hogy akkor ez a kárbocsánat, hogyha nem nem teszünk semmit, akkor az ilyen éves szinten n 4-5% zsugorodás lényegében, ha jól hát most ilyen má2% ról beszélünk, de a mi előrejelzéseink szerint az évszázad közepére ez már egy 5%-ra tehető.

[00:12:07]És ezt hívjuk mi közgazdasági nyelven úgy, hogy a tétlenség költsége, ami egyre növekszik.

[00:12:13]És ezért nagyon fontos, hogy nem csak azt nézzük, hogy jó most ez egy beruházás, és nyilván azt kell nézni, hogy az most mennyibe kerül, de nagyon fontos azzal összehasonlítani, hogy mik azok a károk, amit elkerülhetünk vele.

[00:12:27]Ühüm.

[00:12:29]Péter, te a másodfokon írtál arról a cikket, hogy Európa az sokkal jobban ki van téve a klímaváltozás hatásainak, mint más régiók.

[00:12:39]Ez ez miért van, és ez konkrétan mit mit jelent, meg mivel jár?

[00:12:41]Európa az a világátlagnál kétszer gyorsabban melegszik.

[00:12:47]Ö de ugye ez hozzátartozik az a tény is, hogy hogy ugye a világátlagba beletartoznak az óceánok átlagai is.

[00:12:51]És ugye tudjuk, hogy az óán óceánok sokkal lassabban melegednek, mint a szárazföldi felszínek.

[00:12:57]viszont Európában egyrészt kevesebb a a tenger alapvetően, mint mint a mint a többi kontinens esetében, vagy mint ugye a a teljes földet tekintve, illetve Európa nagyon közel van az északi sarkékhez, ami viszont gyorsan veszíti el a jégtömegét, és ezzel ezáltal az Albedo is megváltozik ott.

[00:13:19]Ugye több sugárzás marad így a felszínen, tehát hogy Európa éppen ezért sokkal érintett, mint a Igen.

[00:13:24]Bocsánat, ezt el tudod mondani, hogy ez az Albedó micsoda?

[00:13:25]Ez lehet, hogy nem mindenki én már egy kocsmakvízben hallottam ezt a kifejezést, de szerintem a nézők nem biztos, hogy hallották.

[00:13:32]Hát az albedo az a a felszínek a fényviszverő képessége, ugye ez nulla és egy közötti számot jelent, azt mutatja meg, hogy mekkora százalék-át veri vissza a napsugárzásnak.

[00:13:44]Alapvetően például nagyban befolyásolja a városnak a a hőszigethatás értékét, hogy hogy a tetők mennyire sötétek, vagy éppen világosak.

[00:13:54]Most jelenleg egy ilyen sötétebb felszíne van a tetőkön, ami azt jelenti, hogy nagyon föl tud melegedni Budapest belváros a fás, bocsánat, fás területek.

[00:14:06]Viszont hogyha ezeket például lecsökkentenénk tehát hogy világosabb szín színűre átfestenénk, vagy vagy bevonnánk egy ilyen egy ilyen műanyagszerű anyaggal, akkor az az nagyban befolyásolná a hőszigethatást.

[00:14:19]Tehát nagyon jó lenne a felszíneinket világosítani, mert akkor az azzal több napsugárzást tudnánk visszajuttatni a a világőrbe.

[00:14:25]Tehát, hogy ez a jég meg a hó a sarkkörben.

[00:14:27]Úgy így van.

[00:14:30]Ezáltal ki is mutattató, hogy néhány százalék-kal csökkent az Albedo értéke a földön globálisan, tehát hogy ez kimutatott az űrből és a műholdak által, hogy ez abszolút változik, és sajnos egyre több energia marad itt ezáltal a felszínen.

[00:14:47]Te ebben a cikketben írtad azt, hogy hogy ilyen a következő évtizedben három foknál nagyobb hőmérsékletemelkedés lehet Európában.

[00:14:55]De ezt hogy kell elképzelni, vagy ez vagy ez mit jelentene így, hogy mondani?

[00:15:00]Milyen hatásokkal járnak?

[00:15:03]Ugye most fogjuk átlépni majd a másfél fokos globális küszöböt jövőre úgy tűnik azóval együtt át fogjuk lépni ezt tartósan és már nem nagyon tudunk alámenni még az ilyen hülyösebb laninya évek alatt sem.

[00:15:14]Tehát ezt látjuk a a modell szimulációkban, illetve azt is látjuk, hogy a a klímamodelle globálisan azt mondjuk, a két fokot már sokkal hamarabb, nem 2050 környékén is utána érjük el, hanem 2039-ben fogjuk elérni.

[00:15:29]És ugye ez a három fok viszont Európára vonatkozik, tehát hogy Európára a az összes klímamodell szimuláció és forrattököny azt mondja, hogy már erről három fok feletti hőmérséklet kell felkészülnünk 2050-re, bármit is csinálunk, ez már benne van a rendszerben.

[00:15:43]Nura ti végeztetek egy kutatást a arról, hogy hogy Európában az ilyen különböző természeti katasztrófák milyen gazdasági károkat okoznak.

[00:15:50]És abban azt írtátok, hogy hogy Közép-kelet-Európa meg Délkelet-Európa sokkal kitettebb ezeknek a károknak.

[00:16:00]Ez ez miért van?

[00:16:00]És ez összefüggésben van-e azzal, amit Péter mondott, hogy ez a régió amúgy így még érintettebb, mint egész Európa?

[00:16:07]Igen.

[00:16:07]Amiértre Péter nagyon jól válaszolt, mi azt néztük meg, múltbeli adatok alapján tényleg megtörtént természeti katasztrófák gazdasági hatásait vizsgáltuk.

[00:16:20]Itt az aszály csak egy volt.

[00:16:20]Ott néztünk hőhullámokat, áradásokat és erdőteket is.

[00:16:27]Azt azt azt vizsgáltuk, hogy mit jelent az, hogy hogy gazdasági kár.

[00:16:30]Biztosító társaságok adatai alapján a közvetlen károk azok nagyon könnyen elérhetőek voltak.

[00:16:38]De nagyon fontos azt látni, hogy az annál még 60-90% plusz a a közvetett károk.

[00:16:46]Tehát, hogyha csak egy nagyon egyszerű példát akarok mondani, egy áradás elvisz egy hidat, akkor nyilván annak a költsége, hogy majd újra kell építeni a hidat, az a az egy költség, de az a közvetett kár, hogy azon a hídon nem tudják a szállítmányokat átvinni.

[00:17:07]Mit okoz ez, és mik azok a tovagyűrűző hatások.

[00:17:09]Tehát ezt ezt számoltuk még, hogy a mezőgazdaság az, amit leginkább látunk, ahogy autózunk és a látjuk a kiszáradt napra forgó meg kukorica szántóföldeket, de az egyetlen része, valóban nagy része ezeknek a károknak, de utána ez mind a logisztikában, az energiapiacon mindenhol számot tevő mértékű.

[00:17:36]És az, hogy hogy ez a mi régiónkban meg Dél-Európában rosszabb, az arra is visszavezethető, hogy itt kevésbé vagyunk erre felkészülve, vagy kevésbé vannak ezek a társadalmak meg gazdaságok, meg államok felkészülve ezeknek a kezelésére, vagy csak egyszerűen nagyobb a baj, és ezért nem, ez nagyon jó kérdés, mert a hason, tehát a kitettség az egy dolog, és utána az, hogy mit kezdünk ezzel.

[00:18:02]Mi pont ezért néztük meg, hogy mi volt, hogy utána abból előre lehessen jelezni.

[00:18:11]Az, hogy mennyire felkészült egy ország.

[00:18:13]És nagyon érdekes például a magyar példát összehasonlítani Spanyolországgal, hogy ők hogy jöttek ki belőle, hogy egy nagyon tudatos tervezéssel, egy víz ügyi szabályozással, egy koordinált intézkedésekkel mára noha nekik mező a éghajlatilag rosszabb helyzetben vannak, mint Magyarország.

[00:18:31]Még kevesebb csapadékuk van, de attól, hogy megoldották ezt az öntözési kérdést technológiákra fordítottak pénzt, beruházást, most már ők azok, akiktől mi is vásároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket.

[00:18:45]Hm.

[00:18:49]Beszéljünk egy kicsit külön így a hőség, aszály és erdőtűz problémáról, hogy egy kicsit mélyebben bele tudjunk menni ezekbe a kérdésekbe.

[00:18:57]Ugye most a hőségre vagy hőhullámokra rátérve ugye nagyon sokat lehetett ezen a nyáron hallani és elég nagy elkeseredéssel, hogy ez volt életünk hátralévő részének leghidegebb nyara.

[00:19:10]Mondták különböző politikusok meg tudósok.

[00:19:15]akkor, amikor 40 plus fok volt, milyen forgatókönyvekre kell felkészülni, vagy lehet felkészülni így a következő évekre?

[00:19:26]Akkor most ugyanez lesz minden nyáron, csak durvábban?

[00:19:30]Hát azért ez a mondat egy picit hatásadás szerintem, tehát hogy nem lesz minden évben úgy melegebb, mint ami idén volt.

[00:19:38]Azért az nagyon extrém lenne.

[00:19:38]De mondok egy példát, a 2024 24-es legmelegebb nyarunkon 14 35 fok feletti nap volt országos átlagban.

[00:19:48]Az 19920-as átlag az három nap.

[00:19:51]Tehát látjuk, hogy bőven fölötte van a az úgymond eloszlásnak vagy átlagnak.

[00:19:58]És akkor néz nézzük meg, hogy ez a 14 nap az hova is illik bele.

[00:20:00]És hogyha megnézzük a két fokos klímát, amikor globálisan előjük ezt a bizonyos két fokot az iparsodáshoz képest, akkor Magyarországon pontosan 15 nap lesz az átlagos ezekből a úgynevezett, bocsánat forrónapokból, tehát 35 fokti napokból, rosszul mondtam, nem hőségnapok.

[00:20:16]Tehát látjuk, hogy a ez a 2021-es legextrémebb nyarunk, majd ebbe a kétfokos klímába gyakor teljesen bele fog simulni, ami azt jelenti, hogy 2039 környékén, amikor úgy, úgy látják a modellk, hogy elérjük ezt a két fokot, akkor ez teljesen normális lesz.

[00:20:31]Tehát, hogy látjuk, hogy a a változások rendkívül exponenciális mértékben történnek, és különösen például a a nagyvárosokban, vagy térségünkben, a kiszáradott talajok esetében még intenzívebben jelentkeznek ezek a változások, és különösen az eloszlások szélein, tehát pont ezeknél az extrém hőmérsék értékeknél látjuk ezeket a nagyobb változásokat.

[00:20:56]Mondok egy újabb példát.

[00:20:58]Amikor másfél és két fok között vagyunk, akkor ezeknek a úgynevezan forró napoknak a száma, vagy a trópus éjszakáknak a száma hét-hét nappal meg fog növekedni, miközben csak néhány nap volt, amíg elértük ezt a másfél fokot.

[00:21:12]Tehát látjuk, hogy sokkal intenzívebb ezeknek a az ekzémumoknak a növekedése ebben a kis néhány éves változásban is, amikor másfél fokra két fokra megyünk át globálisan.

[00:21:24]És hogyha így az ilyen aszálykárokat meg az elégő erdőket meg termőföldeket leszámítjuk, akkor így maguknak ezeknek a hőhullámoknak milyen ilyen közvetlen meg közvetett gazdasági károkozó hatása van?

[00:21:39]Te Péter említetted a a konkrétan a halálozásokat.

[00:21:42]Nyilván az a az egyik legsúlyosabb, vagy legsúlyosabb de akárcsak a termelékenység, csökkenés is egy olyan gazdasági hatás, hogy van az a hőfok, ami fölött nem lehet szabadtéren például munkát végezni, vagy akár az, hogy lehet, hogy bemegy valaki egy légkondis irodába, de akkor is nem olyan jól alszik, nem olyan jól alszol éjszaka ezeken a forró éjszakákon, amikor nem hűl huszon valahány fok 20 fok alá.

[00:22:13]Éjzak, akkor akkor akkor tehát kimutatható, hogy egyszerűen kevesebbet termel egy adott vállalat, térség, régió, ország.

[00:22:22]Úgyhogy ez egy ezek ezek kimutatható, mérhető hatások.

[00:22:30]Úgy úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk egy ilyen nyár az olyan, mintogyha több millió munkavállaló nem dolgozott volna ezeken a nyári napokon, és ehhez valamilyen formában lehet alkalmazkodni?

[00:22:46]Most ezt mindkettőtőknek kérdezem, mert nyilván ez egy ilyen, hogy ennek egy egész podcastot meg lehetne tölteni erre erre a kérdésre a válasszal, de hogy hogy igen, egyrészt így így gazdaságilag, másrészt meg meg tudunk-e valamit csinálni, hogy ez ne legyen emberileg ennyire ennyire megrázó, azon kívül, hogy mindenki nyomatja a légkondit.

[00:23:08]Ahogy a ahogy ezt a spanyol példát hoztuk, erre igen, fel lehet készülni csak tudatos tervezéssel, összefogással.

[00:23:15]Ö ez a aszáj, a vízprobléma, az egy nagyon összetett dolog, és mindenki egy ökológus, egy közgazdász, egy egy vízügyi mérnök, az saját szakterületét látja ebben.

[00:23:26]És hogyha átlátott átlátjuk azt, hogy hogy pontosan és mindenki a saját területén akar érdemi változást elérni és nagyon sokszor van az, hogy az egyik területen elért jobbulás az az máshol pedig valamilyen rosszabbodást hozhat.

[00:23:42]És ezért nagyon fontos egy egy nagyon átgondolt, nagyon tudatos tervezés, hogy már akár a jövő nyáron vagy egy-két éven belül ne forduljanak ezek elő.

[00:23:55]És lehetne már, bocsánat, most csak így a ha már rátértünk így az felkészülésre, hogy ezt lehet ilyen egy-két éven belül látható dolgokat csinálni, vagy ilyen hatásos dolgokat, lépéseket hozni?

[00:24:10]Igen, ez nagyon más, mint mindig a klímaváltozásról beszélünk.

[00:24:12]A klímaváltozás az lényegében annyit jelent, vagy arról beszélünk, hogy a a széndioxid hatású, az üvegházhatású gázoknak a kibocsátása egyre nagyobb, azok a légkörben megmaradnak és és ezért felmelegszik a levegő.

[00:24:26]Ez egy nagyon globális probléma.

[00:24:29]Azt mondjuk, hogy mindegy, hogy hol bocsátjuk ki, mindegy, hogy hol történik a beavatkozás.

[00:24:34]Ott kell csinálni, ahol ez a legolcsóbb, és akkor az egész föld jobb lesz.

[00:24:42]Egyrészt nagyon fontos, hogy nem a földet próbáljuk megvédeni, vagy nem, hanem azt, hogy nekünk emberiségnek ez élhető maradjon.

[00:24:53]Ez az egyik.

[00:24:53]A másik, ez a az aszály, a vízprobléma, az pedig egy nagyon helyi probléma.

[00:25:00]és helyi szinten lehet megoldani, és sokkal hamarabb lehet hatást elérni, hiszen eső fog esni jövőre is, idén is, holnap is.

[00:25:09]Azt azt látjuk, hogy a a vízmennyiség, ami esik, az nem változik annyira, mint annak az eloszlása.

[00:25:16]Tehát esik eső, de sokkal koncentráltabban, inkább van egy nagy villámárvíz, és utána van egy hosszabb száraz időszak, és erre kell felkészülni tározókkal, meg tényleg felkészült vízrendezéssel, hogy aztán abból lehessen egy öntözéses gazdálkodást csinálni.

[00:25:39]Magyarország öntözéses gazdálkodása az sokkal-sokkal alacsonyabb 3% körül van, mint mondjuk Spanyolországban, ahol 20% körül van.

[00:25:50]Üüm, tehát erre fel lehet készülni.

[00:25:51]Látjuk azt, hogy Magyarország éghajlata az kezd egyre inkább a a spanyol felé haladni.

[00:25:59]erről te is írtál a a cikkedben.

[00:26:04]Át lehet állni másmilyen mezőgazdasági növények termesztésére?

[00:26:08]Tehát lehet erre készülni?

[00:26:10]Igen.

[00:26:12]Ú, én nagyon sok mindent akartam mondani már a spanyolok kapcsán, hogy egy példa az, hogy ott nem hiába vezették be ezt a a siestát például, hogy napközben nem dolgoznak, hiszen akkor nem hasznos a a munkavégzés.

[00:26:26]Lehet, hogy ezt ezt mondtam volna ahhoz kapcsolódóan.

[00:26:28]Valószínűleg lehet, hogy náluk is be kell vezetni, hiszen például 202-es nyár az egy nagyon picivel melegebb volt itthon, mint Spanyolország egészét tekintve.

[00:26:36]Tehát, hogy látjuk, hogy hogy nagyon közel kerülünk hőmérséklet tekintetében mindenképpen a a spanyol középvidékhez.

[00:26:44]egyébként vannak még jó példák így Spanyolországon kívül meg én nem tudom, hogy hogy igazából lehet, hogy most a spanyolok is azért eléggé megszenvedték, csak hozzánk képest jöttek ki jól ebből, de hogy hogy vannak olyan példák, amik amikre így lehet úgy tekinteni, ahova nem tudom, a magyar kormány elküldte szakembereket, hogy tanulmányozzák a helyzetet és olyan térségek, amik most is így láthatóan kevésbé voltak érintettek, pedig pedig amúgy ott is hőség volt.

[00:27:12]és nincs szárazság.

[00:27:15]Hát olyan területek vannak, mint például Hollandia, ahol lehetett azt tudni, hogy a a víz az probléma lesz.

[00:27:20]A amiatt, hogy emelkedő, várhatóan emelkedik a tengervízszint, ezért ezt meg kellett oldani.

[00:27:29]Vagy akár az Izrael, ahol ahol az öntözésnek a különböző technológiai újításait már nagyon régóta csinálják.

[00:27:38]Tehát vannak olyan jó példák, ahol erre készültek, és és nyilván ugyanúgy jött az aszály, az azt a az elmúlt 20-25 év aszálykárainak a legnagyobb része az az elmúlt négy év.

[00:27:55]És ugye még egy az aszályon meg a mezőgazdaságon kívül, ahol ugye Magyarországon nagyon megéreztük ezt a ezt a hőséget meg az asztályt, az ugye az energiatermelés ugye még mindig mindenkiben él, hogy mi történt Pakson.

[00:28:10]Ez más telségeket is ennyire rosszul érintett, vagy más telségekben is voltak hasonló problémák, mint mint nálunk?

[00:28:19]Szerintem igen, mert hogyha megnézzük a vízhozam térképeket Európában, gyakorlatilag egész Közép Európában, nem csak Közép-Európában, de gyak Franciaországtól egészen a Duna deltáig minden folyót érintett.

[00:28:32]A Loártól kezdve a Rajnán át a Pó Pó is rendkívül alacsonyan alacsony vízszinteket mértek ott, és kevés volt a vízhozam, ugye a Duna is abszolút, tehát hogy gyakorlatilag minden folyón veszélybe került az energiaellátás.

[00:28:47]Pont azért, mert mert rekord alacsony szinten voltak a folyók, és ugye ez befolyásolja egyrészt a hőmérséklet miatt, mert ugye nem lehet bizonyos hőmérsékletnél magasabb a folyóvíz.

[00:29:01]Másrészt pedig ugye a víz vízutánpótlás miatt ugye ez ez volt Paksánabb probléma, tehát hogy alapvetően minden térséget érintett és ugye nem csak nálunk, hanem ugye tőlünk délrel lévő területeket is ugye Szerbia és és Románia területén is be kellett avatkozni, hogy hogy tudják biztosítani a az energiaellátást.

[00:29:22]Igen, mert két dolog is van.

[00:29:22]Az egyik, hogy alacsonyabb a vízszint, a másik pedig, hogy magasabb a hőmérséklete annak a víznek, ami ezekben a a folyókban van.

[00:29:31]És az erőműveknél hűtővíznek használják a például a Dunavét, és ha egy bizonyos hőfok fölött van, akkor nem lesz hatékony, nem lehet használni.

[00:29:39]Tehát egyrészt van egy környezetvédelmi határérték, de másrészt van egy egy technológiai hatékonysági határérték, ami aminél magasabb vízzel nem lehet hűteni, még akkor is, hogyha a vízszint elég lenne.

[00:29:54]Úgyhogy ez mindenhol probléma volt, és a egyre magasabb hőmérséklettel függ össze.

[00:30:00]És ugye már szóba kerültek az erdőtüzek, amit Magyarországon nem jelentett ilyen komoly problémát, de mondjuk Franciaországban meg Horvátországban elég elég durvák voltak most idén az erdőtek.

[00:30:15]Ezek most pusztítóbbak voltak, meg nagyobbak voltak, mint mint korábban, vagy csak azért, mert mert nem tudom, magyar családok is menekültek a tűzelő Horvátországban, ezért így durvábbnak érezzük itt Magyarországon.

[00:30:27]Hát itt van előttem a szám.

[00:30:27]Összesen 650000 hektár égett le az EU-ban szeptember 1jéig, ami a második legmagasabb szám 2025 után, tehát a tavaly volt a rekord év.

[00:30:37]Viszont hogyha megnézzük az ábrát, akkor gyakorlatilag júliusban a 2026-os év magasabb volt, mint a korábbi rekord 2025-ös, tehát hogy volt egy időszak, amikor az idei év sokkal nagyobb terület, leégett területel bírt, mint a tavalyi.

[00:30:49]És sajnos még azért ne dicsérjük annyira a magyar területeket, hiszen ahogy mondtam, a magyar tűzveszé potenciál a legmagasabb most az EU-ban.

[00:31:01]Tehát nagyon-nagyon oda kell figyelni, hogy ne gyújtson senki tüzet, mert gyakorlatilag az egész pillis le tud égni, vagy a buai hegység, mert akkora a szárazság itt sajnos.

[00:31:10]Tehát nagyon óvatos és nagyon szigorú szabályozás kell szerintem ennek neki nekifogni, mert még egyáltalán nincs vége sajnos tességünkben az aszálynak.

[00:31:17]És különösen a tűzpotenciál ugye ahogy nagyon magas, ahogy mondtam, tehát az idei év ugyan alatta van a 2025-ös értéknek most az összület tekintetében, viszont mindkét évben 2025-ben és 2026-ban is összesen megnézem, 2000 tűzesetet regisztráltak.

[00:31:32]Tehát nagyjából a tűzesetek száma ugyanakkora, viszont ezek kevesen kisebb területet érintettek.

[00:31:39]Lehet, hogy éppen azért, mert ugye jobban alkalmazkodtak, vagy jobban felkészültek a tavalyi évből tanulva a ezek a különböző tűzoltórendszerek.

[00:31:48]Üm, de akkor akkor az lényegében az szerencsén múlt, hogy Magyarországon nem voltak ilyen hatalmas erdőtüze?

[00:31:56]Hát nem feltétlenül a szerencse szerintem, hanem hanem inkább az, hogy az emberek tudatosan álltak ennek hozzá, illetve a az, hogy a a tűzjutási tilalmat is szigorúon vették.

[00:32:04]Tehát, hogy szerintem ezt ezt ezt jól kezdelték.

[00:32:10]Lehet, hogy van egyfajta edukáció is benne az egészben, tehát hogy úgy gondolom, hogy hogy még nem szabad dicsérni azért a az a az évet, hiszen még nincs vége, de hogy jó van elkerülni a korábbi legmagasabb tűzeseteket, ami Magyarországon volt.

[00:32:20]Ez ugye 2022-ben és 2012-ben volt.

[00:32:27]És meglátjuk, hogy mi lesz az év végéig ugye ezekkel a magyar szegély tüzekkel.

[00:32:33]Igen.

[00:32:33]És még azt tartom fontosnak hozzátenni, hogy ennek is van egy, az elején említettük, hogy ezek a problémák mind kéz a kézben járnak, és van egy olyan egy egymást erősítő hatása, hogy ugye az erdőknek van egy természetes széndioxid elnyelő képessége minden erdőtűzzel.

[00:32:50]Nem csak, hogy a tűz maga széndioxidot bocsát ki, hanem ezt az elnyelőképességet is veszítjük el, hogy hogy nem áll annyi erdő rendelkezésre.

[00:33:00]Tehát nem e ez ez utána gazdaságilag érinti nem csak a mezőgazdaságot, hanem az ingatlanokat, a az infrastruktúrát, hogy még miég le, mit lehet az erdészettel csinálni, a turizmust, egészségügyet, a levegőminőségget is befolyásolja, tehát hogy nagyon sok olyan területe van, amire ez hat.

[00:33:24]Mi az?

[00:33:24]Mi az, amit amit lehetne tenni most nem csak az erdőtűzek, hanem általában ezeknek az ilyen összetett jelenségeknek a szem gazdasági kárainak meg társadalmi kárainak az elkerülésére vagy vagy tompítására rövid és hosszabb távoz.

[00:33:40]Mi mi az, amit szerintetek meg kellene vagy lehetne csinálni a következő egy-két évben?

[00:33:46]És mi az, ami itt ilyen 5-10 évtizedes távlatban, hogy hogy ne legyen ennyire ennyire pusztító a nyár Európában meg Magyarországon?

[00:34:01]Egyrészt tudjuk, hogy lehet erre számítani.

[00:34:04]Tehát szerintem nagyon fontos ennek a tudatossága és tudatosítása.

[00:34:09]Másrészt pedig azt, hogy felkészüljünk erre.

[00:34:11]Tehát, hogy mekkora egy adott országnak a sérülékenysége, az, hogy ugyanaz az aszály egy olyan országban, aki erre felkészült, egy kezelhető költségnek fog számítani.

[00:34:25]Ö még egy olyan országban, a amire erre nem ami nem készül erre, ott ott valóban egy egy katasztrófát fog jelenteni gazdasági szempontból mondhatjuk versenyképességi romlásnak vagy gazdasági teljesítmény csökkenésnek.

[00:34:40]Tehát nem az a kérdés, hogy hogy lesznek-e további aszályok, erdőtüzek, hanem hogyan tudunk erre készülni.

[00:34:47]És nincsen egy jó megoldás, hanem meg kell vizsgálni azt, hogy milyen vízvisszatartási lehetőségeink vannak, hogyan érdemes tárolni, tározni a vizet, milyen öntözési módszerek vannak, milyen technológiákba érdemes befektetni, és ez sem országszintű lesz, hanem egy-egy térségben, mindenhol más lehet a a megoldás.

[00:35:08]Nyilván ennek mindennek ára van.

[00:35:12]Tehát honnan fogunk forrásokat szerezni arra, hogy ezeket a beruházásokat megvalósítsuk.

[00:35:19]Ez lehet egy központi költségvetés, de lehetnek EU EU források is, a kohéziós források például, de akár magánberuházások is, amiket ha most kell befektetnünk ahhoz, hogy a későbbi még nagyobb károkat elkerüljük.

[00:35:35]megnézhetjük azt, hogy vannak olyan mezőgazdasági károk, amit már nem is lehet biztosítani, nem lehet ellene biztosítást kötni.

[00:35:44]És így itt beszéltünk már jó példákról, meg rossz példákról, de hogy arra lehet valamit mondani, hogy hogy így Európa egészen nagyjából az így mennyire mennyire volt most felkészülve ezen a nyáron ezekre a ezekre az extrém időjárásokra.

[00:35:59]Tehát ez most ez most úgy volt ilyen nagyon megrázó, hogy amúgy összességében úgy már azért valamennyire készültünk erre, vagy vagy vagy voltak vannak bizonyos telségek, amik jobban fel vannak készülve a bizonyos problémáknak a kezelésére, de összességében most ez egy ilyen nagy pofon volt mindenkinek, hogy most kellene lépni.

[00:36:19]hogy ez úgy volt úgy volt nagyon megrázó és és nagyon káros, hogy már amúgy készültünk rá, vagy vagy nem.

[00:36:31]Ékti szempontból úgy gondolom, hogy vannak olyan területei Európának, ahol már régóta, évtizedek óta tudják azt, hogy vannak kőhullámok és aszályok, többlethalálozás és erdőtűzek.

[00:36:39]Például ilyen a Görögország.

[00:36:41]Tehát nekik nem annyira meglepő az, hogy nyáron nincsen egyáltalán csapadék.

[00:36:45]Védekezni kellen különböz szinteken a a hőség ellen, az erdőtek ellre is sokkal jobb protokolljuk protokolljuk van, tehát hogy sokkal inkább felkészültek ezekre az eseményekre.

[00:36:57]Ugyanakkor pont, hogy ez a nyugat Európa az ami kevésbé, hiszen ott klasszikusan nem ez nem erre az ékarra vannak felkészülve, tehát nem ezekre az eseményekre, nem ezekre a szélsőségekre, amik ott történtek.

[00:37:09]Tehát, hogy nem nem a 40 fokokra van fölkészülve.

[00:37:11]bordó és törzs térségre meg nem nem az erőtüzekre, hiszen ott ott alig volt eddig kialakulva ez ez a nagy gyári aszály.

[00:37:19]Tehát, hogy nagyon fontos az, hogy hogy milyen stratégiákat hoztak már az egyes országok meg, mert pont ezért akik klasszikusan már ki vannak téve jó é évtizedek óta ezeknek az eseményeknek, azokat kevésbéri váratlanul szerintem éjti szempontból.

[00:37:36]Valóban.

[00:37:36]Meg hogyha megnézzük azokat a a az eseteket, ahol már felkészültek, vagy már jobban tudják kezelni, volt, ahol például a póksikság, te is említetted, hogy ott ott egy katasztrófa kellett ahhoz, hogy hogy utána egy vízrendezést és megoldják.

[00:37:54]Voltak országok a hollandia, ahol nem kellett ezt megvárni, és jó lenne, ha mi is tanulnánk ebből, és nem kéne egy még ennél nagyobb nehézséget, nyári károkat elszenvednünk ahhoz, hogy hogy lássuk azt, hogy minél koordináltabban dolgozunk ezen együtt, és látjuk át a problémát, és tudjuk, hogy ez ez lesz és várható, és akkor felkészültebben lehet ezt evvel szemben nézni.

[00:38:20]Akkor reménykedhetünk abban, hogy a jövő nyár az ha az időjárás hasonló lesz, és legalább a legalább jobban fel leszünk készülve, és nem lesz ekkora ekkora csapás mindenki számára Európában meg Magyarországon.

[00:38:35]Hát időjár szempontjából nem tudjuk, hogy mi lesz a jövő nyár.

[00:38:37]De úgy gondolom, hogy hogy most kaptunk egy-két instrukciót azzal kapcsolatban, hogy mi mire is készülhetünk, mire figyelünk jobban.

[00:38:49]Igen.

[00:38:50]És még így az adás végén csak egy kis személyes kérdést szeretnék nektek föltenni, hogy szerintem azért Magyarországon mindenkit most ez nagyon szívenüt ütött, ami így ami így történt tényleg a a hőkupola után az ilyen kiszáradt termőföldek, aztán az az egész ilyen energiahelyzet.

[00:39:08]Titeket ezt hogyan érinted?

[00:39:08]Szóval, hogy ti akik ugye ezzel foglalkoztok, ezzel a szakmátok naponta naponta erről írtok, meg erről kutattok.

[00:39:19]Ti így így úgy álltok ehhez, hogy hát igen, tudtuk, hogy ez lesz, vagy ez vagy ez azért, ami most így Magyarországon történt, meg amit így Európában máshol lehet tapasztalni, az azért titeket is így szíven ütött.

[00:39:31]Én engem sajnos nem ütött szívem, mert tényleg a mi számításaink szerint erre ez ez várható volt, vagy tudtuk, hogy ez lesz azok a forgatókönyvek, amiket számoltunk, és azok a a amiket látunk, hogy hogy tényleg mi várható, és még majd mi várható.

[00:39:47]Ö a sajnos a valóság pontosan ezt ezt mutatta és ö és ezért ezért nagyon fontos az, hogy hogy minél hamarabb kezdünk el cselekedni.

[00:39:58]Nyilván tegnap kellett volna, de ha ma kezdünk, akkor akkor azt megmutatni, hogy mi az az elkerülhető kár, amit amit el tudnánk jövőre kerülni.

[00:40:12]Engem a hőség nagyon szíven ütött, ezt teljesen kikészített, de komolyan fordítva a szót, azt látjuk, hogy sajnos a felmegedés felgyorsult, különösen 2015 óta, azt mutatják a globális megfigyelések.

[00:40:25]És sajnos azt látjuk, hogy hogy a a melegedés a klímamodellk által előrejezett bizonytalansági sáv felső részén helyezkednek el.

[00:40:33]Tehát jobban melegszik a bolygó, mint amennyire a a klímamodellek többsége ezt ezt jelezné.

[00:40:40]Tehát, hogy egy ilyen egy egy kissé akár meglepő neek tűnő felmegelésű ütemet is látunk az egész rendszerben, mert a modellek 75-80%-a nem ezt a melegedést jelez jelez előre mindópai és mind globális szinten is.

[00:40:57]Tehát, hogy alapvetően ilyen kicsit ilyen outlier, hogy is mondják, ezt egy ilyen szélső szélsőség az, ami megvalósul most úgy látjuk és jó lenne természetesen egyre inkább visszatérni ahhoz a pályához, ami ami inkább az átlagot jelenteni, vagy és ugye az azon belül is egy ilyen ilyen közepes forratókönyvet, illetve vannak ezek az úgynevezett átbillenési pontok, amik pont ezt mutatják, hogy hogy igen, mit mire számítottunk átlagosan, de ezek az átbillenesebb pontok azt jelentik, amikor valamin átmegy a természet, például a a jégtakaró olvadása, és abban is annyi széndioxid volt eltárolva, ami kijön, hogy annak olyan tovagyűrűző hatásai vannak, ami amit igazából nehéz számszerűsíteni, és úgy tűnik, hogyha az egyik bekövetkezik, akkor az utána felgyorsítja a többit is.

[00:41:51]És például a az erdőtűzek is ilyen, vagy említettük Angliát, hogy ott is rendkívüli hőség volt idén, ott pedig a tőzegláp az, ami ami nagyon gyúlékony, és ha az elég, az is egy nagyon nagy széndioxidálnyelőképesség, és ezek mind olyan hatások, amik amik az egyik bekövetkezik, az erősíti a másikat, és és ezért még nagyobb felmelegedés várható.

[00:42:19]Hát reméljük, hogy hogy azért tudunk ez ellen és a hatásai ellen tenni valamit.

[00:42:24]Fazekas Dóra és Szabó Péter nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és segítettetek nekünk áttekinteni, hogy mi történt ezen a ezen a nyáron.

[00:42:31]Nektek nézőink pedig nagyon szépen köszönjük a figyelmet.

[00:42:35]Olvassátok a cikkeinket, nézzétek a videóinkat és hogyha tehetitek, akkor támogassátok a Telexet.

[00:42:41]Sziasztok!

[00:42:44]เฮ