Sereghajtóból az élbolyba sikerült bennünket repíteni három hónap alatt
-
A Telex adásának vendége Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos: téma a mostantól nyilvános kórházi fertőzési adatok, a covid-tanulságok és a népegészségügy állapota.
-
A kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát három hónap alatt valósította meg az NNK; Oroszi szerint a magyar kockázatkiigazítási modell a nemzetközi gyakorlatnál fejlettebb.
-
Az adatok nem rangsorolásra szolgálnak: az alacsony szám jelenthet jó működést, de gyenge detektálást is — a cél a betegbiztonság javítása.
-
A kórházak előre láthatták a módszertant és saját adataikat; a vezetői visszajelzés kivétel nélkül pozitív volt, jövőre ötévente esedékes pontprevalencia-vizsgálat következik.
-
A covid alatt a modellező csapat javaslatait meghallgatták, de a döntéseket az operatív törzs hozta; fő kritikája, hogy a szakmai és politikai döntéshozatal összemosódott.
„Még nehezebb[e]n tudom elfogadni […] az az, hogy úgy ért véget ez a pandémia, hogy nem tanultuk meg, amit megtanulhattunk volna belőle." – Oroszi Beatrix
-
Szerinte „igen gyors felejtés időszaka" jött a covid után: nincs felkészülés a következő járványra, miközben a népegészségügy humán erőforrásának felét elvesztette 25 év alatt.
-
Következmény: a megelőzhető halálozások gyakorisága az uniós átlag duplája — Oroszi ezt „prevenciós kudarcnak" nevezi; a szűrési rendszer átvilágítása folyik.
-
Az elhízás már a dohányzással egy szintű probléma; nincs egyetlen megoldás, több beavatkozás kell egyszerre (közétkeztetés, reklámszabályozás, egészségkommunikáció).
-
A Tisza-párt egészségügyi programját (Hugonai Vilma program) támogatónak látja, üzenete pedig: az ágazatnak együtt kell működnie, nem szabad háttérintézményeket versenyeztetni.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Telex élő adásának vendége Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos volt, akivel főként a mostantól nyilvános kórházi fertőzési adatokról, a covid-pandémia tanulságairól és a népegészségügy állapotáról beszélgettek.
A kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatala
- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentése után a kórházi fertőzések adatainak közételét és a módszertan kidolgozását az Oroszi vezette hivatalra (NNK) bízták, három hónapos határidővel.
- Oroszi elmondta: elsőre megijedt, hiszen frissen kinevezett tisztifőorvosként egyszerre kellett átvennie az intézményt és elindítania egy ekkora horderejű feladatot. Az ijedtség után azonban lehetőséget látott benne: a cél a betegbiztonság javítása és a megelőzhető fertőzések csökkentése.
„A sereghajtókból az élba sikerült magunkat ez alatt a három hónap alatt repíteni." *
- 2017-ben a Baló György-féle műsorban még azt mondta, nem tartaná helyesnek, hogy a betegek kórházválasztásnál fertőzési adatokat nézzenek. Ezt ma is úgy látja: az adatok önmagukban félrevezetőek lehetnek, ezért nem rangsorolásra szolgálnak, hanem kontextusba helyezésre.
„Nagy baj lenne, ha egy ilyen adatszolgáltatás az arra sarkalná az egészségügyi szolgáltatókat, hogy kevesebb adatot jelentsenek, hogy papíron jobban nézzen ki a helyzet." *
- Az alacsony regisztrált fertőzésszám jelenthet jó működést is, de azt is, hogy nem keresik intenzíven a fertőzéseket; a magas szám pedig lehet, hogy éppen a jobb detektálásnak köszönhető.
A módszertan és a nemzetközi összehasonlítás
- Kevés ország közöl kórházszintű fertőzési adatokat az EU-ban sem. Néhány ország nyers idősorokat közöl kevés magyarázó indikátorral; az USA kockázatkiigazítást alkalmaz, mert a súlyosabb betegeket ellátó kórházaknál eleve magasabb a fertőzésszám.
- A magyar kockázatkiigazítási modellt Ferenci Tamással és Surján Györggyel dolgozták ki; Oroszi szerint ez a nemzetközi gyakorlatoknál fejlettebb, a politikai akarat és a jó módszertan találkozása kellett ahhoz, hogy ez most megvalósuljon.
- A dashboard egyszerre szolgál transzparenciát és a kórházi önértékelést: a vezetők hasonló profilú intézményekkel tudják összehasonlítani magukat, ami korábban nem volt elérhető.
A kórházak fogadtatása és a következő lépések
- Széles körű konzultáció előzte meg: szakmai szervezetek, betegszervezetek, kormányhivatalok és kórházi vezetők. A kórházak előre láthatták a módszertant és a saját adataikat is, mielőtt azok nyilvánosságra kerültek — Oroszi szerint ez jó megközelítés volt, „nem kéztetőek lettek állítva". A kórházi vezetők visszajelzése kivétel nélkül pozitív volt.
- Osztályszintű bontás egyelőre nincs, mert három hónap alatt ez volt reális; a kockázatkiigazítási standard azonban bármely kórháznak átadható, hogy saját maguk számolják ki az osztályszintű mutatókat, és akár közzé is tehetik azokat.
- Jövőre zajlik a következő, öt évente esedékes pontprevalencia-vizsgálat (egységes európai módszertannal), ennek eredménye 2027-ben várható.
- A nemzeti nozokomiális surveillance-ból eddig a Clostridium difficile-fertőzések adatai jelentek meg; a véráramfertőzések és a multirezisztens kórokozók adatait még idén nyilvánosságra hozzák, utána évente frissülnek majd az adatsorok.
Mitől függ a fertőzések 20–50 százalékos csökkentése?
- A kézhigiénia és kézfertőtlenítés nem lehet pénzkérdés — „itt 30 másodpercekről beszélünk" —, ez megszokás és szemlélet kérdése. A fertőtlenítők és az egyszer használatos eszközök rendelkezésre állnak.
- Pénzkérdés viszont a több infekciókontroll-szakember, az informatikai fejlesztés, a több egyágyas kórterem, és az, hogy a laborvizsgálatok hétvégén és éjszaka is elérhetők legyenek. A miniszter ígéretet tett a büdzsé biztosítására.
- A strukturális problémákon (pl. mosdók száma) legnehezebb változtatni; Oroszi számára még fontosabb a humán erőforrás helyzete.
A covid-pandémia: a modellező csapat tapasztalatai
- Oroszi az ITM-nek dolgozó járványmatematikai modellező csapat tagja volt. A döntés-előkészítésben rendszeresen riportáltak, javaslataikat gondosan meghallgatták és értették, de a döntéseket az operatív törzs hozta, ahová már nem láttak be.
- Az elején kevés javaslatukat fogadták el — például a szűrések bővítését —; a második hullámnál megkérdőjelezték, hogy súlyos lesz és jelentős halálozással jár, de „az idő igazolta" az előrejelzéseket.
- Fő problémája: a szakmai döntés-előkészítés és a politikai döntéshozatal összemosódott, nem lehetett elkülöníteni, ki milyen javaslatot tett, ezért a felelősségvállalás is hiányzott.
- A maszkviselés 2021-es visszahozatalára tett javaslatát sem fogadták meg, a maszkokat és a vakcinákat pedig a kommunikáció rendszeresen szembeállította egymással.
„Még nehezebben tudom elfogadni […] az az, hogy úgy ért véget ez a pandémia, hogy nem tanultuk meg, amit megtanulhattunk volna belőle." *
Felkészültség a következő járványra
- Oroszi szerint a covid után „igen gyors felejtés időszaka" jött el, nem történt meg a tanulságok levonása, és nem lát olyan fejlesztéseket, amelyek a következő járványra készítenének fel.
- Ezen a héten az ECDC és az Európai Bizottság delegációja országfelügyeletet tart Magyarországon — ez a háromévente ismételt vizsgálatból mi közel az utolsók vagyunk. A végén országajánlás születik, amelynek nyilvánosságra hozatalát Oroszi támogatja, mert szerinte tartalmazni fogja az erősségeket és a gyengeségeket is.
- Végzetes járvány előrejelzése nincs; a valószínűsége bármikor fennáll. Ezért békeidőben is működnie kell a monitorozásnak, a laboratóriumi kapacitásoknak, és fel kell térképezni a sérülékeny közösségeket. A prevenció paradoxona: „azért dolgozunk, hogy a végén egy nulla van."
Kommunikáció és nyomás a járvány alatt
- Oroszi szerint a szakembereket nem lehet elhallgattatni: „Lehet nyomás alá helyezni, lehet megfélemlíteni, de végül is nem lehet őket elhallgattatni." Vallania alatt nyomást érzett, és egyensúlyoznia kellett, hogy folytathassa a munkáját.
- Kritikája a járvány alatti tájékoztatásra: az adatok nem országosan egyenletesen oszlottak el (példa: Csongrád-Csanád megye terheltsége versus Pécs), de a területi bontást nem közölték, ezzel elveszett a célzott beavatkozás és tájékoztatás lehetősége.
- A napi hivatalos tájékoztatás formátumát nem tartja rossznak, a tartalommal volt gond: „elhetszett volna szakmailag sokkal tartalmasabbak és sokkal előremutatóbbak" a kormányinfók.
- A tisztifőorvosi pozíció hitelességét — függetlenül attól, ki tölti be — nem szeretné gyengíteni, ezért Müller Cecíliát sem kritizálta soha nyilvánosan.
A meggyengült népegészségügy
- Oroszi egy hónapja úgy fogalmazott: „végletesen meggyengült népegészségügyet" vett át. Az elmúlt 20–25 évben az intézményrendszert folyamatosan átalakították, a területi szerveket a kormányhivatalokhoz csatolták, miközben a tisztifőorvosnak nincs beleszólása az erőforrásokba és a megyei tisztiorvosok kiválasztásába — ez óriási területi különbségeket okoz.
- A népegészségügyi intézményrendszer az elmúlt 25 évben humán erőforrásának több mint felét elvesztette, miközben a feladatok nőttek; a világ más részein a pandémia után erősítették a népegészségügyet, Magyarország ebből kimaradt.
- Ennek következménye: az egészségben eltöltött életévekben, a daganatos halálozásban sereghajtók vagyunk; a megelőzhető halálozások gyakorisága az uniós átlag duplája. Ezt Oroszi „prevenciós kudarcnak" nevezi.
Szűrések és egészségfejlesztés
- A szűrési rendszereket átvilágítják: ezer oka lehet annak, hogy valaki nem megy el szűrésre (távolság, félelem, tájékoztatás hiánya), és magukat a szolgáltatásokat is meg kell nézni. Cél első körben az uniós átlag elérése.
- Az előző kormány kommunikációs eszköztára rendkívül erős volt — „szinte bármit el tudtak magyarázni" —, ennek egy töredéke is óriási haszna lenne a szűrésekről szóló kommunikációnak.
- Adatok: Magyarországon évente 400 nő hal meg méhnyakrákban; a HPV-átoltottság 75% a lányok körében, de a nyakrák kiküszöböléséhez legalább 90% kellene, emellett magas szűrési részvétel is szükséges. Ennek elméleti akadálya nincs.
- Az elhízás már a dohányzással egy szinten kezelt, egyes számítások szerint nagyobb probléma. A beavatkozási pontok: egészséges élelmiszerek olcsóbbá tétele, reklámozás szabályozása, közétkeztetés (amelynek állapotát „tragikusnak" nevezte), iskolai egészségfejlesztés. Nincs egyetlen varázspálca — sok beavatkozást kell egyszerre elindítani.
- Tervek: az egészségfejlesztési egység megerősítése az NNK-ban, egészségkommunikációs központ létrehozása, a területi egészségfejlesztési irodák (akik most „a túlélésért küzdenek") szorosabb bevonása, védőnőkre támaszkodás.
A pártprogram és a források
- Oroszi többször elolvasta a Tisza párt egészségügyi programját, a „Hugonai Vilma programot": benne van az egészségben eltöltött életévek növelése, a kockázati tényezők visszaszorítása, a népegészségügy és a szűrési programok megerősítése. Szerinte az egészség- és járványbiztonságot is hozzátenné.
- Hegedűs Zsolt miniszter elkötelezettségét a fertőzések visszaszorításában és a szűrésekben nem kérdésesnek tartja, de látja, hogy a források korlátozottak.
- Fontos üzenete a vezetőknek: az ágazatnak együtt kell működnie, nem szabad a háttérintézményeket forrásért versenyeztetni, mert akkor ismét sillók alakulnak ki, mint az előző kormányzat alatt.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „TSZ" (az átiratban az évtizedekkel ezelőtti intézményrendszert említve) — a kontextusból a népegészségügyi/ÁNTSZ-féle intézményrendszer korábbi szervezeti formája valószínű, de pontos alak nem rekonstruálható biztosan.
- „Hugonai Vilma program" — a Tisza párt egészségügyi programjának elnevezése az átiratban torzítható, a helyes írásmód nem ellenőrizhető az átirat alapján.
- „klosztridium dificile" — Clostridium difficile-ként értelmezve.
- „Merkeli Béla" — a beszélgetőpartnerek hivatkoztak egy gyakran megszólaló szakemberre, a név ASR-torzulása lehet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:54]Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.
[00:00:54]A Telex élőműsoret látjátok.
[00:00:56]A stúdiónk vendége Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos, akit elsőként kérdezhetünk azok után, hogy nyilvánossá váltak a kórházi fertőzésekről szóló adatok.
[00:01:05]Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra.
[00:01:11]A munkánk folytatása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy legyetek a Telex rendszeres támogatói.
[00:01:16]Álljatok mellénk, ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatásoldalon.
[00:01:20]És kezdjük is a beszélgetést.
[00:01:23]Jó reggelt kívánok.
[00:01:24]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:01:26]Jó reggelt mindenkinek.
[00:01:26]És én is köszönöm, hogy itt lehetek.
[00:01:29]Hegedű Zsolt, egészségügyi miniszter jelentette be még korábban, hogy nyilvánosságra fogják hozni a kórházi fertőzések adatait, illetve a közétel módszertanát, valamint a megszervezését, azt az ön által vezetett hivatalra, az LNGK-ra bízták.
[00:01:43]Hogyan fogadta ezt a döntést?
[00:01:46]Mennyire tudott azonosulni vele?
[00:01:48]Öszinte legyek.
[00:01:48]Először megijedtem.
[00:01:48]Én ugye egy frissen be iktatott tisztifa orvos voltam a döntés pillanatában, és három hónapot kaptunk, ami valljuk be őszintén nem túl sok.
[00:01:58]És nekem egyszerre kellett átvennem az intézményt és a feladatellátást biztosítani, és közben egy ekkora horderejű feladatnak nekilátni.
[00:02:09]Plusz azon is sokat kellett gondolkodni, hogy hogyan lehet ezeket az adatokat jól megjeleníteni, mert az adat önmagában félreértelmezhető és félrevezető lehet, ha nem tesszük megfelelően kontextusba, és nem adunk hozzá elég információt, hogy hogyan kell ezeket az adatokat érteni.
[00:02:25]Ugye az is kérdéses volt, hogy mennyi adatot tegyünk közzé, mennyi szükséges ahhoz, hogy egy teljes kép alakuljon ki.
[00:02:31]Továbbá azt a kérdést is föl kellett tennem magamnak, hogy mi ennek a valós célja.
[00:02:36]És arra jutottam, hogy igazából a valós célja az a betegbiztonság javítása.
[00:02:39]Tehát ennek az egésznek akkor van értelme, hogyha ezek az adatok, ezek valóban olyan folyamatokat indítanak el, aminek a vége az, hogy a megelőzhető egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket csökkenteni lehessen.
[00:02:51]Ez elég sok így elsőre.
[00:02:53]És utána pedig megláttam benne a lehetőséget.
[00:02:56]A második pont ez az volt, hogy hogy igen, ha ezt megcsináljuk, akkor viszont nagyot fogunk lépni előre.
[00:03:02]Tehát összességében az első ijedtség után viszonylag gyorsan neki kellett állnia a kreatív munkának és kitalálni, hogy ezt hogyan fogjuk jól csinálni.
[00:03:10]Azér is érdekes, hogy azt mondja meg az iljség, hogy most ahogy készültünk a műsorra, ugye megnéztem én is, hogy ön is például volt egy korábban beszélt kórházi fertőzési adatokról, és 2017-ben volt a Baló Györgynek a műsorában, ahol ugye megkérdezték öntől, hogy hogy lesz-e olyan valaha, hogy valaki egy műtét előtt egy páciens megnézi az interneten, hogy hogyan áll az adott kórház, ahova készülő kórházi fertőzések szempontjából?
[00:03:35]És ugye ő azt válaszolta, hogy hogy pár éven belül nem lesz ilyen, és nem is tartaná ezt helyesnek.
[00:03:39]Hogy mi változott ehhez képest?
[00:03:43]Ez így van egyébként.
[00:03:43]És az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát önmagában most se tartanám helyesnek.
[00:03:48]Tehát azt a részét a dolognak, hogy akkor most egy kórházról kiállítunk egy bizonyítványt, ami szerint ő jó vagy nem jó, és valaki ezt megnézi, és ez alapján dönt, hogy abb a kórházba ő megy vagy nem megy.
[00:03:58]Ez sok szempontból is félrevisz.
[00:04:01]Egyrészt, hogyha valakinek egyébként valamilyen akut problémája van, akkor valószínűleg nem dönt arról, hogy kórházba megy vagy nem, hanem megy a kórházba.
[00:04:08]És ha ebben az esetben ő neki még fél a félelmeivel is meg kell küzdenie, akkor az nem biztos, hogy jó.
[00:04:14]Tehát a az emberek bizalmát az egészségügyi ellátórendszer iránt szerintem nem szabad megingatni.
[00:04:21]Azt kell alapvetően megérteni az embereknek, hogy honnan jönnek ezek a fertőzések és azt kell megmutatni, mi mindent teszünk annak érdekében, hogy ezeknek az előfordulását csökkentsük.
[00:04:30]Ugye nagyon károsnak tartom azt is, hogyha ez alapján rangsorolunk, mert mi van akkor, hogyha egy kórház esetében azt látjuk, hogy kevés a vagy alacsony az a regisztrált egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma.
[00:04:44]Ez jelentheti azt, hogy ez a kórház nagyon jól működik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze a fertőzéseket, de jelentheti azt is, hogy nem feltétlenül keresik olyan intenzitással a fertőzéseket.
[00:04:55]nincs rá emberük, nincs rá lehetőségük, kevés laboratóriumi vizsgálatot végeznek.
[00:05:01]Tehát összességében az, hogy alacsony valahol az egészségügyi ellátással összefüggő gyakor fertőzések gyakorisága, az nem jelenti azt, hogy ez a kórház jobban működik, mint egy másik.
[00:05:10]És önmagában az, hogy valahol magas a regisztrált egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma, sem jelenti azt, hogy attól a kórháztól félni kell, mert lehet, hogy éppen az történik, hogy a detektálás miatt jobban földítik, jobban megtalálják, és ez az alapja az infekciókontrollnak.
[00:05:27]Nagy baj lenne, ha egy ilyen adatszolgáltatás az arra sarkalná az egészségügyi szolgáltatókat, hogy kevesebb adatot jelentsenek, hogy hogy papíron jobban nézzen ki a helyzet.
[00:05:36]Ugye erre nem szabad ösztönözni.
[00:05:38]Tehát és mire fogja önszerin sark?
[00:05:42]Én azt gondolom, hogy a mostani adatszolgáltatás az pont arról szól, hogy kontextusba helyezzük az adatokat.
[00:05:47]Tehát megmutatjuk azt is, hogy mennyi laboratóriumi vizsgálati mintavétel folyik, milyen az infekciókontroll tevékenység intenzitása.
[00:05:53]És ennek függvényében lehet azt megnézni, hogy egyébként mennyi az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma.
[00:06:01]Tehát a dolog egyáltalán nem egyszerű, komplex.
[00:06:04]Ennek a komplexitását a dashboard szerintem jól visszaadja, de még mindig azon a határon belül, amiér értelmezhető.
[00:06:11]Tehát hogyha valaki tényleg egy kicsit rászánja az időt, megnézi a magyarázatokat, elolvassa, amiket erről írtunk, mondtunk, és amit egyébként a sajtó nagyon helyesen és következetesen képvisel is, akkor egy idő után valóban lehet tájékozódni arról, hogy mi a helyzet.
[00:06:26]Az idősorok szerint például azt is lehet látni, hogy van-e javulás, esetleg romlás, és ezekből már lehet következtetéseket levonni.
[00:06:33]Tehát akkor összességében azt gondolja, hogy ez a típusú transzparencia, mert ugye úgy fogalmazott korábban, hogy nem szabad a egészségügybe vetett bizalmat rombolni, vagy vagy csökkenteni, hogy ez viszont most inkább építeni fogja.
[00:06:46]Egyértelműen ez a cél.
[00:06:46]Egyrészt tükröt tartunk, a tükröt tartunk az egészségügyi szolgáltatók felé is.
[00:06:50]Ennek az adataszolgáltatásnak ugyanis több célt kellett szolgálnia egyszerre.
[00:06:56]Egyrészt a transzparenciát és azt a jogos elvárást, hogy ezek az adatok a nyilvánosságra kerüljenek.
[00:07:01]Másrészt viszont az alapvető célt is kell szolgálni, ami pedig az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulásának a csökkenése.
[00:07:09]Egy dashboard több céllal, tehát hogy legyen egyszerre közérthető is és egyszerre informatív az egészségügyi szolgáltatók számára.
[00:07:18]Ugye ezt is meg kellett ugrani.
[00:07:20]Ha egy kórházi vezető, egy infekciókontroll szakember, vagy bárki a kórházb megnézi a saját kórházának az adatait és összehasonlítja a többi hasonló ellátási profil kórházzal, akkor látja, hogy ő hol helyezkedik el.
[00:07:32]Ez eddig nem volt.
[00:07:33]Eddig ez nem volt elérhető, főképpen nem ilyen felhasználó barátmódon prezentálva.
[00:07:38]Tehát ő el tudja helyezni azt, hogy az a tevékenység, amit ő végez, az egy listában, egy egy tóllig határon belül hol helyezkedik el, inkább az erősebbek, vagy inkább a fejlesztendők közé tartozik.
[00:07:51]Tehát ez én azt gondolom egy jó eszköz és egy kiindulási pont arra, hogy a fejlesztési programok célzottan megvalósulhassanak.
[00:08:01]De azt is hozzá kell tenni, hogy a dashboard önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy az egészség dashbard bocsánat, csak a nézők kedvéért ugye ez most azt nevezi dashbornak, ami ugye kikerültált az oldaluk.
[00:08:11]Igen.
[00:08:11]És ahol bárki megnézheti, hogy hogyan is állnak az adott intézmények.
[00:08:16]Pontan igen beszélt egyébként, bocsánat érintettekkel kórházigazgató, orvosigazgató, ők hogyan fogadták egyébként azt a szé széles, nagyon széles konzultációt folytattunk előtte szakmai szervezetekkel, sőt betegszervezetekkel.
[00:08:29]Ö a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályával ők ugye ellenőrzési jogkörrel járnak és a kórházi vezetőkkel is és volt idejük felkészülni tehát a nagy különbség az itt lélekben kellett nekik felkészülni vagy a vagy magára az adott szolgál lélekben először lélekben, hogy ez meg fog történni és azt is lehetett tudni hogy mikor a másrészt pedig a módszertant is elolvashatták megnézhették és utána az adataikat is előbb megnézhették mintogy nyilvánosságra került volna ugyanis az nem lett volna jó hogyha egy kórház a saját adataival akkor szembesül, amikor már ugye kint van.
[00:09:01]Tehát legalább legyen egy kis idejük erre felkészülni.
[00:09:03]És azt gondolom, hogy ez egy jó megközelítés volt.
[00:09:06]Nem az történt, hogy hogy kéztények lettek állítva, hanem az történt, hogy fokozatosan felkészülhettek arra, hogy mi fog történni.
[00:09:14]Tudták, hogy ez mikor és hogyan fog történni.
[00:09:17]Láthatták a saját adataikat.
[00:09:17]És én úgy látom, hogy a kórházak nagy része kommunikált is ezzel kapcsolatban, és a kivétel nélkül mindegyik pozitív volt, és azt mondta, hogy ebbe a ez egy jó ügy, e mögé be kell állni.
[00:09:28]És én azt gondolom, hogy ez az elköteleződés, ez egy fontos része ennek a történetnek.
[00:09:35]Hát az igazi munka csak most fog kezdődni, az az infekciókontroll javítása.
[00:09:39]Nem várom most öntől, hogy az egész mindenkinek a nevében nyilatkozzon, aki most kórházi igazgató és most támogatóan szólalt fel ebben a kérdésben.
[00:09:46]De hogyha viszont ennyire pozitívan fogadták, akkor önszintén mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt években viszont hát egyrészt ők sem álltak elő azzal, hogy márpedig ez jó lenne és fejleszteni az egészségügybe vetett bizalmat is akár, vagy hát magát a szolgáltatást, vagy vagy nem volt ezzel kapcsolatban valamilyen lobbi mondjuk a korábbi kormányzat felé, hogy hogy márpedig ez javítana a helyzeten, hogyha nyilvánosak lennének az adatok.
[00:10:07]azt nem tudom megmondani, hogy ők egyébként ezt szerették volna-e vagy nem, de így, hogy ez megvalósul, innentől kezdve ez ez egy ez egy olyan dolog, ami mögött vagy elköteleződnek, vagy nem.
[00:10:16]És innentől kezdve szerintem ez egyértelmű, hogy a jó ügy mögé be kell állni.
[00:10:20]De egy kicsit térjünk vissza arra, hogy hogy ezeknek a dashboardoknak mi dashboard, mindig dashboardot mondok, ugye ennek az adatszolgáltatásnak, adatközlésnek ennek mi a mi a nehézsége?
[00:10:31]Megnéztük a nemzetközi jó gyakorlatokat, megnéztük azt, hogy nemzetközi szinten mások hogyan állnak ehhez a kérdéshez, és azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés ország közöl kórházi szintű adatott fertőzésekről.
[00:10:44]Az Európai Unióban is kevés ilyen ország van.
[00:10:47]Az ő megközelítéseiket is átnéztük.
[00:10:50]Van olyan, amelyik kirakja az a Nemzeti Nozokomiális szörvejaszukba folyamatosan gyűjtött adatokat idősor tekintetében, de igazából nagyon kevés további indikátort ad annak eldöntéséhez vagy re, hogy hogy ezek az adatok ezek milyen infek milyen intenzitású infekció nem segítenek az értelmezésben.
[00:11:10]A másik megközelítés például az Egyesült Államokban csinálják ezt a kockázettkiigazítás módszert, amikor is elismerve azt, hogy egy olyan kórház, ahol súlyosabb betegeket látnak el és olyan beavatkozásokat végeznek, amelyek kockázatosabbak, például daganatos betegeket gyógyítanak, transzplantációt végeznek, sebészeti beavatkozást, nagy sebészeti beavatkozásokat végeznek, ők eleve a beteganyagnál és a beavatkozások jellegénél fogva nagyobb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kell, hogy számoljanak.
[00:11:44]Tehát ott alapvetően a beteg összetételből és a kórházon kívüli körülmények miatt lesz náluk magasabb a a kórházi fertőzéseknek a az előfordulása.
[00:11:54]Ezt kockázat kiigazítással lehet valami valamelyest szintre hozni, hogy külön tehát külön választuk, megpróbáljuk külön választani azokat a tényezőket, amiről a kórház nem tehet, és azokat, amikről tehet.
[00:12:07]Erre egy módszertant kellett kidolgozni, mert úgy gondoltuk, hogy ez egy jó megközelítés, és ebben dolgoztunk együtt Ferenci Tamással, illetve Surján György kollégám is dolgozott rajta nagyon sokat, tehát ők együtt keresték azt a módszert, hogy Magyarországon lehetne ezt jól megcsinálni, és ez sikerült.
[00:12:25]Nyilván ennek volt előzménye, hiszen Ferenci Tamás korábban már próbálkozott ilyesmivel, de most egy kicsit más módszert annal még jobb modellt sikerült felállítani.
[00:12:36]Tehát tehát egyáltalán nem triviális az, hogy ezeket az adatokat hogyan kell és milyen módon kell közölni.
[00:12:43]úgy, hogy ez az adat ne félelmet gerjeszten, és ne arra sarkalja az egészségügyi szolgáltatokat, hogy papíron jobb eredményeket produkáljanak, de valójában ne történjen semmi.
[00:12:54]Ennek a módszertanát kellett kidolgozni, és mi összegyűjtöttük a létező jó gyakorlatokat, és és ezekből csináltunk egy magyar verziót, amelyik amelyik ödvözi ezeket, és szerintem fejlettebb mindegyiknél.
[00:13:09]Most az szoktuk mondani nagyon viccesen, egy kicsit büszkén, hogy a hogy a sereghajtókból az élba sikerült magunkat ez alatt a három hónap alatt repíteni.
[00:13:19]Én ezt így is gondolom.
[00:13:22]Hogy eddig miért nem valósult meg?
[00:13:23]Azért, mert nem volt meg ez a módszertan.
[00:13:24]Nem volt kitalálva, hogy hogy lehet ezt jól csinálni.
[00:13:27]Politikai akarat, politikai akarat is kell hozzá.
[00:13:28]Persze, de hiába lett volna politikai akarat, ha nincs mögötte a jó bódszertan, akkor az adatok nem azt a a célt szolgálták volna, mint ami az eredeti szándéka.
[00:13:38]A kettőnek valahol találkoznia kellett a politikai akaratnak, a szándéknak, a vezetői elköteleződésnek és annak, hogy a módszert tantik sikerült mögé rakni és kidolgozni.
[00:13:49]És én azt gondolom, hogy itt egy olyan csapat dolgozott, amelyik nem csak kritizálni tud, hanem dolgozni is.
[00:13:54]És megszületett, kidolgoztuk együtt és közösen a módszertand.
[00:13:58]Ennek a kettőnek kellett találkoznia ahhoz, hogy ez valóban jól sikerüljön.
[00:14:03]És nem állítom, hogy tökéletes.
[00:14:05]Tehát ha már transzparencia, ugye az is felmerült, hogy kritikaként a mostan eladott közléssel kapcsolatban is, hogy hogy nagyon szép, hogy meg lehet nézni kórházra a lebontva, de például az, hogy osztályokra nézve nem lehet az az még azért kelt hiányérzetet is.
[00:14:22]Lesz-e ebben változás, vagy vagy szándékosan ilyennek akarták, és ez így is fog maradni?
[00:14:27]szándékosan három hónap alatt eddig lehetett eljutni.
[00:14:29]Ö ez a ez az őszinte válaszom erre.
[00:14:33]A az, hogy ugye már a tagházak szintjén is problémák vannak, mert a takórházak szintjén sem feltétlenül állnak rendelkezésre most az adatok, de ezt alapvetően a pontprevalencia viizsgálattal, ami jövőre lesz, ezt ezt meg fogjuk ugorni.
[00:14:48]A az intézményi szintű adatok tekintetében pedig elkészült az a standard, ami a kockázatkiigazítási standard, amelyik bármelyik kórháznak odaadható, oda tudjuk nekik adni, és nagyon egyszerűen meg tudjuk őket tanítani, hogy a saját adataikból hogyan számolják ki az intézményen belül osztályokra lebontva ezt a standardizált mutatót, amelyik megmutatja a kockázatát a egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek, nevezetesen azt, hogyha egy adott betegösszétel mellett mennyi lenne a várható érték, és ehhez képest mennyi a megfigyelt.
[00:15:26]Hogyha magasabb a standardnál, akkor ott alapvetően felmerül annak a gyanúja, hogy hogy ott probléma lehet, ki kell vizsgálni, elemezni kell.
[00:15:35]Ha túlságosan alacsony, akkor pedig azt, hogy lehetséges, hogy a dagszolgáltatási ö problémák vannak, és ott ott ott erre oda kell figyelni, de lehet, hogy egy átlag rangeen belül mozog, akkor azt lehet mondani, hogy megfelelő.
[00:15:51]Tehát a kórházak most már ha tőlünk megkapják a standardot, saját maguk is el tudják végezni ezt a ezt a számolást, és mi ösztönözzük is őket arra, hogy hogy a következő lépésben ezt tegyék meg, és ha megteszik, akár saját maguk is közzé tehetik ezeket az adatokat.
[00:16:06]Ugyan úgy fogalmazott korábban, hogy 20-30 adott esetben akár 50%-kal is visszább lehet szorítani kórházi fertőzéseket.
[00:16:13]Nyilván itt az attól függ, hogy milyen típusú fertőzésről beszélünk, feltételezem, az, hogy ez megtörténjen és ebbe az irányba legyen egy érezhető lényegi elmozdulás, az mennyire pénzkérdés és mennyire mennyire odafigyelés, vagy akár ilyen, nem tudom technológiai szintű kérdés, hogy akkor jobban figyeljenek oda egészségügyi dolgozók mondjuk a készfertőtlenítésre és is.
[00:16:35]Tehát mind a kettő fontos, tehát a maga a rendszerben van szerintem lehetőség a javulásra.
[00:16:40]A kész a higién és kézfertőtlenítés az nem lehet pénzkérdés.
[00:16:44]Mindig azt mondják, hogy időkérdése, de azért itt 30 másodpercekről beszélünk.
[00:16:47]Én azt gondolom, hogy ez megszokás kérdése, és az a fajta hozzáállás, hogy a betegbiztonság mennyire fontos, mennyire várják el ezt tőlem, és és végül ez ez be tud-e épülni a mindennapos gyakorlatba?
[00:17:00]Én azt gondolom, hogy ez kevésbé pénzkérdés.
[00:17:01]Ö az is kevésbé pénzkérdés szerintem, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kapcsolatos tevékenységet meg elvégezzék, hiszen a fertőtlenítők azok rendelkezésre állnak, az egyszerhasználhatos eszközök rendelkezésre állnak.
[00:17:16]Tehát itt van lehetőség a javulásra, hogy a a saját erőforrásokon belül jobban dolgozzunk.
[00:17:20]A másik része az erőforrás kérdése, hogy több egészségügyi dolgozó legyen, hogy infekció kontrollal foglalkozó szakemberek száma növekedjen, az informatikai rendszereink fejlődjenek, hogy több legyen az egyágyas korterem, hogy elérhetőek legyenek a laboratóriumi vizsgálatok és hétvégén is elérhetőek legyenek, és éjszaka is elérhetőek legyenek a laborató vizsgálatok.
[00:17:41]Ez pénzkérdés, és erre pedig ugye nyilván egy egészségpolitikai szándék és odafigyelés kell, amit viszont miniszter úr megígért, hiszen számára is nagyonta, hogy hogy erre van való szándék, és a büdzsét is mellé fogják tudni tenni annak, hogy például most csak egy példát említsek azok közül, amiket említett, hogy mondjuk egy sebészeten, mondjuk a a ne 16 emberre jusson egy egy mosló mondjuk a folyosón.
[00:18:04]Ez nyilván ez már egy ilyen jelentősebb anyagi ráfordításnak tűnik.
[00:18:07]Igen, ezt valószínűleg országos tiszti főorvosként én nem fogom megoldani.
[00:18:11]Javaslatot tehetek rá, de az biztos, hogy a strukturális problémákon a legnehezebb változtatni.
[00:18:17]Tehát az, hogy mennyi az egyegá egyes kortermeknek a az aránya a magyar egészségügyi ellátórenden, azon nagyon nehéz egyik napról a másikra változtatni.
[00:18:24]De nyilván ez is fontos, ezzel is foglalkozni kell.
[00:18:26]Ami lényeges, hogy amit viszont ma meg lehet tenni, azt ne halasszuk el csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy hát ö annyira nehéz ez az egész probléma, hogy ne is álljunk neki.
[00:18:37]Igenis álljunk neki, és lépésről lépésre szépen haladjunk.
[00:18:39]És persze az is fontos, hogy a strukturális problémákat megoldjuk.
[00:18:42]Én eggyel fontosabbnak tartom a human humán erőforráskérdést még ennél is, mert hát az, hogy hogy mennyi az egészségügyi dolgozóknek a létszáma, az az ápolók szám mennyire leterheltek a az ápolók, a szakdolgozók, ez szerintem nagyon kritikus kérdés.
[00:18:57]és a humán erőforrás az, hogy egyébként hogyan viselkedünk, mit teszünk, az a folyamat, az ellátás folyamata során, hogyan tudjuk az infekciókontroll szemléletet valóban apró pénzre váltani.
[00:19:09]Ez nagyon erősen rajtuk is múlik.
[00:19:13]Ugye most az adatoknak csak az első köre került még nyilvánosságra.
[00:19:15]A további stádiumok, hogy fognak kinézni ebben?
[00:19:19]Mikor jönnek a következő megismerhető számok?
[00:19:23]Az összes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés adatait nem lehet nyilvánosságra hozni, mert nem gyűjtünk olyan adatot, kivéve a pontprevalencia vizsgálat során.
[00:19:30]A pontprevalenciavizsgálat öt évente zajlik, és ott ez a lényege a dolognak, hogy egységes európai módszertan alapján egy adott időpontban, illetve időszakaszban megnézzük, hogy mennyi egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő egy-egy kórházban, és ezt az Európai Unió valamennyi kórházában megteszik.
[00:19:48]És egy csomó más indikátort is gyűjtünk.
[00:19:50]struktúra, folyamatindikátorokat.
[00:19:54]Ez jövőre fog megtörténni.
[00:19:54]Most a 2022-es, azaz a legutóbbi adatok érhetők el.
[00:20:00]Jövőre lesz, jövőre kezdődik a a következő felmérési szakasz.
[00:20:03]Abból eredmény az 2027ben lesz.
[00:20:10]Azt is nyilvánosságra fogjuk természetesen hozni.
[00:20:12]A többi adat az a az úgynevezett nemzeti Nozokomi surveból származik.
[00:20:18]Ez egy folyamatos jelentési rendszer.
[00:20:20]az egészségügyi szolgáltatók folyamatosan jelentik ezeket a fertőzéseket.
[00:20:24]Ebből most a klosztridium dificile azaz bizonyos hasmenéses megbetegedéseket okozó korokozó és a ez a ezt ez a fertőzés típus jelenik meg.
[00:20:35]És utána jönnek a véráramfertőzések és a multirezisztens multirezisztens azaz több antibiotikummal szemben ellenálló korokozók okoztafertőzések.
[00:20:44]Ez lesz a következő.
[00:20:46]Ezeket még az idén nyilvánosságra fogjuk hozni.
[00:20:48]a kollégáim már most dolgoznak a az adatok tisztításán és az indikátorok előállításán.
[00:20:56]És utána pedig majd jönnek a frissítések.
[00:20:57]Tehát mire ennek a végére érünk, utána ugye frissíthetjük majd az adatokat.
[00:21:01]Tehát minden évben frissebb adatokat fogunk közreadni és az idősorokat is bővíteni fogjuk mindig a legfrissebb indikátorokkal.
[00:21:09]Na hát fogunk még beszélgetni jövőbeli kérdésekről, de egy kicsit szeretnék visszamenni az időben.
[00:21:14]Ugye az önne nevét valószínűleg a szélesebb nyilvánosság akkor ismerhette meg, vagy akkor találkozott vele, amikor a koronavírusvány idején ön is tagja volt a annak a járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektcsapatnak, amelyik az ITM-nek korábbi minisztériumnak tanácsadó tanácsokat adott, és tulajdonképpen így nem csak a minisztériumnak, hanem a kormánynak is.
[00:21:37]Hogyan látja akár utólag, mennyire fogadták meg akkor ennek a ennek a csapatnak a javaslatait kormányzati szinten?
[00:21:45]Egy ketté bontanám a a történetet.
[00:21:48]Az egyik az maga a döntés előkészítési folyamat volt, amibe bennünket bevontak.
[00:21:54]A döntés előkészítés során mi rendszeresen riportáltunk az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belül az eredményekről, illetve a folyamatosan értékeltük a járványügyi helyzetet.
[00:22:03]Ö ezeket a mi általunk teh javaslatokat, ezeket mindig nagyon gondosan meghallgatták, és ezeket mindig nagyon gond szerintem meg is értették.
[00:22:12]És utána vitték tovább az operatív törzsbe.
[00:22:14]Az operatív törzs hozta a döntéseket, hogy ebbe a döntéshozatban mi már nem voltunk bevonva.
[00:22:20]Ez számunkra nem volt transzparens, hogy mikor melyik döntésre mi volt a reakció.
[00:22:27]Az elején nem sokat sok sok nem sok általunk tettvaslatot fogadtak el.
[00:22:32]Gondoljunk csak például a szűrésekre vonatkozó, a szűrész növelésére vonatkozó javaslatunkra.
[00:22:39]Utána a második járványhullám során alapvetően azt is megkérdez kérdőjelezték, hogy a második járványhullám az elindult, akkor kérdőjelezték azt, hogy ez súlyos lesz.
[00:22:50]Megkérdőjelezték azt, hogy ebből maga halálozás fog kijönni.
[00:22:52]ezeket az előrejelzéseinket nem mindig vették komolyan, de aztán az idő igazolta ezeket, hogy ezek úgy történtek, ahogy az előrejelzéseink történtát megtettük.
[00:23:03]És utána már egyre inkább azt láttam, hogy hogy azért jobban odafigyeltek arra, hogy hogy mit mondtunk.
[00:23:12]Ez egy más kérdés, hogy megfogadták-e, de legalább a járvány előrehaladását, legalább annak a az ívét, azt azt talán már belátták, hogy ezek a modellek elég pontosak és elég jól mutatják, hogy mi fog történni.
[00:23:25]A döntéshozatal, a politikai döntéshozatal az teljesen elkülönült attól, amit mi csináltunk.
[00:23:33]Egyébként ez így is van jól.
[00:23:33]Tehát önmagában az, hogy a a szakmai döntéselőkészítés hogyan történik, annak szakmai alapokon kell állnia.
[00:23:43]Politikai döntésnél meg mást is figyelembe kell venni.
[00:23:46]Nyilván a gazdaság, a tehát egy csomó minden más, nem csak a járványügyi kérdéseket.
[00:23:51]A problémát én abban látom, hogy a kettő nagyon gyakran összemosodott az operatív törzs munkája során, és a a közvéleménnyel, a amikor a közvélemények kommunikáltak, akkor is összecsúszott a kettő.
[00:24:05]Mert egyértelműen látni kell, hogyha valaki egy javaslatot tesz, az micsoda és mi indokolja.
[00:24:09]Ez a döntés előkészítés és a szakmai felelősség.
[00:24:11]A másrészt pedig a döntéshozatal, amit szintén indokolni kell és transzparensan megmutatni, hogy mi volt az oka annak, hogy ez a döntés született.
[00:24:23]Ugye ez a kettő ez ennek a transzparenciájával volt probléma, én azt gondolom, és és azzal, hogy a kettő összecsúszott, tehát nem lehetett elkülöníteni azt, hogy ki mikor milyen szakmai javaslatot tett.
[00:24:36]és ezért vállalni kellett volna a felelősséget.
[00:24:37]És ugye ebből ki milyen következtetést von le és szakmai, illetve politikai döntés hozott, és ezért is vállalni kell a következ következményeket.
[00:24:46]Tehát a kettőt én azt gondolom célszerű külön tartani, de transzparensé tenni.
[00:24:54]Ön azt hogyan élte meg, hogy hogy számos olyan javaslatuk volt, ami ami hát ugye azért ön is úgy fogalmazott, hogy mérsékelten fogadták meg a meg a tanácsaikat.
[00:25:01]Ugye itt azért vannak konkrét példák is, amiket fel tudok idézni, hogy hogy volt, amikor ön például javasolta, hogy a maszk viselést vissza kellene hozni, de 2021-ben, de aztán erre ugye nem leges válost adott a választ adott a politika, illetve hát a kormányzati akkori kormányzati kommunikációban a maszkelést, illetve a vakcina vakcinákat, azt úgy rendszeresen szembeállították egymással, amire ami hát szakmai szempontból azért nem volt egy túlságosan megalapozott dolog.
[00:25:30]Szóval, hogy ezt önszemélyesen szakemberként hogyan élte meg, hogy jönnek javaslatok, emberek életéről van szó, az élet védelméről van szó, és aztán a politika meg valamilyen szempontok alapján ezt felülírja.
[00:25:42]Nehezen.
[00:25:42]Viszont igyekeztem valahol megőrizni a szakba az integritásomat.
[00:25:48]Tehát én azt gondoltam, hogy attól, hogy nem fogadják meg, attól legközelebb ugyanúgy neki fogok szaladni.
[00:25:54]És ez már az én saját döntésem kell, hogy legyen, mert az a fontos, hogy én tegyek meg mindent, amit én megtehetek, és másoktól is ugyanezt várom.
[00:26:04]De azért ez egy olyan világjármány járvány volt, ami nagyon megviselte az országot, mindenkit, és ennek a a nyomait, ennek a terhét még mindig nyögjük.
[00:26:13]Ezt nyugodtan kem jelenteni.
[00:26:15]És az, hogy óriási bizonytalanság volt, és az, hogy föl főképpen az elején úgy kellett döntéseket hozni, hogy számolni kellett a bizonytalans mi tényezővel, ezt ezt én el tudom fogadni.
[00:26:27]Még azt is, hogy nem mindig születnek jó döntések, ezt is el tudom fogadni, hiszen nincs senki, aki a jövőben látna és pontosan meg tudná mondani, hogyha egy szcenáriót lejátszunk, annak mi lesz a vége?
[00:26:38]Amit még nehezebben tudok elfogadni, mint azokat a helyzeteket, amikről az előbb beszéltünk, az az, hogy úgy ért véget ez a pandémia, hogy nem tanultuk meg, amit megtanulhattunk volna belőle.
[00:26:48]Tehát az, hogy voltak jó és rossz döntések, ez szerintem nyilvánvaló.
[00:26:52]Ha ezeket nem sikerül megbeszélni, ezeket nem sikerül helyre rakni, és nem sikerül belőle tanulni, akkor a következő pandémia során ugyanez lesz, és az ország ugyancsak nagy árat fog ezért fizetni.
[00:27:05]Szerintem ez az, amit nem engedhetünk meg, és ez az, ami engem igazán zavar most.
[00:27:10]De hogy vontak le bármilyen következtetést állami döntéshozóköny szerint, vagy a vagy a vagy a vagy az ellátórendszer mennyire készült fel egy esetleges következő járványra?
[00:27:18]Ugyan egy 2020-as interjúban ugye ön úgy fogalmazott, hogy a több ázsiai ország is a 2003-as sars járványra jól reagált és és felkészültek arra, hogy egy következő világjárvány esetén megfelelően tudják kezelni a helyzetet.
[00:27:37]Magyarország ilyen szempontból egy covid után mennyire épített be jó gyakorlatokat arra, hogyha legközelebb egy világjárvánnyal néznénk szembe, vagy bármilyen lokális járvánnyal, akkor készen álljunk ennek a kezelésére?
[00:27:49]Ez egy nagyon fontos kérdés, és ezen valóban dolgozni kell, és dolgozunk is.
[00:27:54]Ezen a héten egy országlátogatás zajlik éppen az Európai Betegségmegelőző és járványvédelmi Központ, és a bizottság, az Európai Bizottság delegációja tartózkodik Magyarországon.
[00:28:03]Én egyébként tegnap is ott voltam, és ma is odamegyek.
[00:28:07]Egész héten itt lesznek, és éppen azt mérik fel, hogy Magyarország egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészültsége milyen.
[00:28:14]És javaslatokat fognak tenni egy hét után arra, hogy ők hogy látják, hol érdemes fejleszteni, hol a hol kellene fejleszteni.
[00:28:23]Ez egy olyan vizsgálat, amit három évente minden tagállamban elvégeznek.
[00:28:29]Mi gyakorlatilag az utolsó utolsók között, lehet, hogy pont majdnem az utolsók vagyunk ebben a vizsgálatsorban.
[00:28:36]Elég jelentős gyakorlata van már ennek a delegációnak abban, hogy melyik országban mit tapasztalt.
[00:28:42]Ö, és mi úgy álltunk neki ennek a a felkészülésnek, hogy egyrészt ö azzal nehéz mit kezdeni, hogy azért nekünk azzal kell kiállni, ami eddig az országban történt vagy nem történt meg, de mégis úgy látjuk, hogy ez is egy jó lehetőség.
[00:29:01]És az milyen állapot?
[00:29:01]Tehát, hogy mielőtt a első napon vagyunk túl, úgyhogy mindjárt kitérek arra, hogy milyen állapot, de ez egy azért arra szeretnék egy kicsit reflektálni, hogy ez egy lehetőség arra, hogy hogy valóban külső szemek, tehát külső szakértők segítségével átvilágítsuk az ország felkészültségét.
[00:29:22]Ez tőlünk is intenzív felkészülést és munkát igényel az ő részükről is.
[00:29:24]És ennek a a folyamatnak a végén lesz egy országajánlás.
[00:29:29]Minden ország eldöntheti egyébként, hogy ezt nyilvánosságra hozza vagy nem.
[00:29:33]Én magam részéről támogatni fogom a transzparenciát ebben is.
[00:29:35]Ez a kép ez nem ez én remélem, hogy ez egy reális kép lesz, amiben benne lesznek az erősségeink és benne lesznek a gyengeségeink is, mert mind a kettő van, ami jó hír.
[00:29:46]Tehát vannak a lapok, de nem tökéletes a helyzet, ezt szerintem mindenki sejti.
[00:29:51]És innentől kezdve tiszta lappal indulunk és elkezdhetünk dolgozni azon, hogy hogyan tudjuk a Magyarország egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészültségét arra a szintre hozni, ami már elmozdulás arról a szintről, amit a COVID-19 pandémia kezdetén Magyarország megtapasztalt, hiszen felkészületlenek voltunk, de más ország is hozzáteszem.
[00:30:13]Ugye a felkészületlenség szintjén lehet vitatkozni, hogy kinél volt kisebb, vagy kinél volt nagyobb, de az egész világ elmondhatja magáról, hogy felkészületlen volt.
[00:30:21]Ezen változtatni kell.
[00:30:21]De és azóta mit tapasztalt, hogy hogy mondjuk 2022-ben 21-ben volt az utolsó hulláma, vagy hát az olyan jellegű Covidhullá, ami komolyabban is megrázta az országot, hogy hogy ezt az akkori döntéshozók, akik most 2026-ig mondjuk hatalmon voltak, mennyire akár az ellátórendszeren keresztül vagy egyéb területeken mennyire kezdtek el olyan fejlesztésekbe, amik mondjuk egy következő világjárvány esetén mondjuk fontos lenne az ország szempontjából?
[00:30:48]Ö, hogy mondjuk én akkor még nem voltam országos tisztíförvos, tehát nem nincs rálátásom, meg nem is volt teljes rálátásom az egészségügyi ellátórendszer működésébe vagy működésére.
[00:30:58]De azért én azt látom, és azt mindannyian tapasztaltuk, hogy a covid után az igen gyors felejtés időszaka jött el.
[00:31:05]Tehát a a az ha nem beszélünk róla, a túl vagyunk rajta és végre már nem kell vele foglalkozni, időszak.
[00:31:13]Ez minden trauma után van egy ilyen szakasz, ez igaz.
[00:31:15]Ö, és még most is, amikor valakivel beszélgetést kezdeményezek erről, akkor érzem, hogy hogy olyan sok politikai és érzelmi és frusztrációs felhangja van ennek az egész történetnek, hogy nagyon nehéz objektíven elkezdeni vele foglalkozni, de ahogy az idő telik, úgy én azt gondolom, hogy ez a fajta nyomás mindenkin csökkenhet, meg szerintem csökken is, és most már elő kell venni, tényleg elő kell venni ezeket a kérdéseket, és és meg kell tudni higgattan, érzelemmentesen beszélni, hogy mi működött, meg mi nem működött, mert én azt látom, hogy nem történt meg a tanulságok levonása, és nem történtek meg azok a fejlesztések, nem látok olyan fejlesztéseket, amik arra irányulnának, hogy itt valóban jobb helyzet álljon elő.
[00:31:58]Nyilván sok más prioritás is van, és rengeteg krízis ebben az országban, mindegyikkel törődni kell, de nem akkor kell felkészülni egy világjárványra vagy egy egészségügyi veszélyhelyzetre, amikor én az már elkezdődik.
[00:32:11]Arra vannak modellezések, vagy önnek bármilyen információja, számítás?
[00:32:12]Igen.
[00:32:15]Most nem kérem, hogy a a jövőbe látó gömbjét vegye elő, de hogy hogy ilyen típusú világjárvány, ugye erről szóltak a Covid idején is a az elemzések, hogy hogy ezekre fel kell készülni, mert egyszerűen a globális életünk, a klímaváltozás, ezek mind-mind abba az irányba hatnak, hogy hogy sűrűbben lesznek ilyen jellegű járványok, hogy a arra lát valamit a szakma, hogy mikor jöhet hasonló krízis.
[00:32:39]Nem, nem látunk ilyet.
[00:32:39]Vannak persze előrejelzések, amik megpróbálják kiszámolni, hogy 10 vagy 20 évente nincs ilyen.
[00:32:45]Én azt gondolom, hogy a a valószínűsége az fenn áll bármikor, és nekünk ezzel kell tudni valamit kezdeni.
[00:32:53]Ö amit tehetünk, az az, hogy nagyon alaposan monitorozunk minden egészségügyi veszélyhelyzetet, minden új kórokozót, minden járványt, a ami nemzetközi szinten történik.
[00:33:05]elemeznünk kell és értékelnünk kell mindig, hogy mekkora valószínűsége annak, hogy azt behurcolják Magyarországra.
[00:33:10]Ha behurcolják, akkor vajon képesek vagyunk-e időben észlelni, izolálni, megakadályozni azt, hogy elterjedjen a laboratóumi kapacitásaink rendben vannak-e.
[00:33:21]Tehát ez a járványügyi megelőző tevékenység, ez békeidőben kell, hogy működjön.
[00:33:27]Ez egy láthatatlan rendszer.
[00:33:29]Ennek az eredménye az, ha nincsen járvány, ugye ezt nagyon nehéz döntést hozzok meg, hogy bárkinek kell magyarázni, hogy azért dolgozunk, hogy egyébként a végén egy nulla van, de tulajdonképpen erről van szó ez a prevenciós paradoxon.
[00:33:40]Tehát ezt megtehetjük, azt is megtehetjük, hogy felmérjük, hogy hol vannak a sérülékeny populációk Magyarországon, hol vannak azok a közösségek, ahol ahol azok az emberek élnek, akik a leginkább érintettek lehetnek mondjuk egy járvány során.
[00:33:54]Ez is megtörtént.
[00:33:54]Tehát a felkészülésnek azokat az eszközeit, ami ami békeidőben is megtehető, ezeket folyamatosan fejlesztenünk kell, mert a járványügyi védekezés, a pandémiás védekezés és bármilyen egészségügyi veszélyhelyzeti védekezés, az alapvetően az alapképességeinkre épül.
[00:34:09]Ha azok rendben vannak, akkor azokat föl lehet skálázni, de ha azok nincsenek rendben, akkor nagyon nehéz lesz megküzdeni bármilyen új veszélyhelyzettel.
[00:34:18]És ebbe még bele akarok menni későbbiekbe, hogy mik is ezek az alapképességek, de még egy picit a járvány időszakáról.
[00:34:23]Ön ugye többször is kritikusan fogalmazott a védekezéssel kapcsolatban még a covid idején, és ugye sokszor úgy is jelent meg a nyilvánosságban, mint az ITM szakértője, aki ezt és ezt mondja, hogy akkor döntéshozók politikai vezetők szintjéről kapott-t ezzel kapcsolatban tudom, dorgálás vagy bármilyen jelzés, hogy azért ezt nem kellene.
[00:34:46]Nem sokat nyilatkoztam egyébként egy idő után.
[00:34:48]Szerintem egyre kevesebbet lehetett hallani a hangomat.
[00:34:50]Illetve a a módja a szakmai kommunikációnak az volt, hogy szakmai konferenciákra, ahová meghívtak, elmentem.
[00:34:58]És nagyon érdekes volt, hogy olyan konferenciákon jelent meg a média, amelyeken korábban soha tehát követtek, hogy hátha mondok majd valami érdekeset.
[00:35:08]Tehát a kommunikációnak 1000er módja van.
[00:35:10]Nem lehet a szakembereket elhallgattatni.
[00:35:15]Ezt k merem jelenteni.
[00:35:15]Lehet nyomás aláhelyezni, lehet megfélemlíteni, de vég végleg nem lehet őket elhallgattatni.
[00:35:25]Nem, és nem is cél, nem is jó.
[00:35:27]De akkor de akkor akkor érzette ezzel kapcsolatban törekvést.
[00:35:29]Ugye azért nyilatkozó stop volt számos, hogy mondjam, tehát hogy korlátozták annak a lehetőségét, hogy hogy orvosok, egyéb szakemberek meg tudjanak szólalni.
[00:35:38]Természetesen éreztem ennek a a következményeit.
[00:35:43]nyomás is volt rajtam valamennyi, de még egyszer mondom, én nem az a fajta vagyok, aki aki könnyen megijedek, de azt is tudtam, hogy ha én folytatni akarom a munkámat, akkor be kell tartanom bizonyos szabályokat, és ebben egyensúlyozni kellett.
[00:35:59]Szerintem mindannyian, akik akik fontosnak tartottuk azt, hogy az embereket tájékoztassuk a valós helyzetről, ugyanezt éltük meg.
[00:36:06]És még egyszer mondom, itt a nyilvánosság nem arról szól.
[00:36:10]Az adat nem veszély, tehát az adattól nem kell félni, az információtól nem kell félni.
[00:36:13]Az információtól akkor kell félni, hogyha kontextus nélküli, ha nincsen elmagyarázva, ha nincsen nincsen nincsen mellérakva az, hogy egyébként ezt hogy kell érteni, és hogyha oktalan félelmet kell.
[00:36:25]De az információ mindenki számára fontos.
[00:36:28]Ö egyrészt, hogy megvédje magát, és én azt gondolom, mindenkinek joga van arra, hogy tudja, hogy mi fog következni, milyen veszélyekkel szembenézni, kell szembenéznie, és mit kell tennie, hogy megvédje magát.
[00:36:43]És ugyanúgy fontos, hogy a terület is kapjon információt.
[00:36:45]Nem elég országos adatokat közölni, hogy az országban mennyi fertőzés fordul elő egy adott napon vagy egy adott héten, hanem ezeket le kell vagy le kellene bontani területi szintre, hiszen nem olyan ugyanolyan intenzív volt a második járványhullám az egész országban, hanem mindig megvoltak azok a hotpontok, ahol intenzívebb volt.
[00:37:04]És erről nagyon keveset tudtak a a az egészségügyi dolgozók is, és az ott érintett emberek is, hogy éppen hol erős a járvány, hol kell felkészülni a jobban a járványvédekezésre.
[00:37:16]Mondok egy példát az egyik járványhullámban, ami éppen Csongrád csanád megyét érintette jobban.
[00:37:23]Nagyon jelentős terhelés alatt volt az egészségügyi ellátórendszer.
[00:37:25]A pécsiek pedig nem értették, hogy mi ez a felhajtás, mert náluk meg alig volt beteg.
[00:37:31]Ö ezt a különbséget, ezt nem sikerült a tájékoztatás során jól megmutatni, informálni a területet, és én azt gondolom, hogy egy nagyon fontos eszközt veszítettünk így el, a célzott beavatkozás lehetőségét és a célzott tájékoztatás lehetőségét.
[00:37:44]Tehát én hiszem azt, hogy az adat és az információ ez a ez egy védekezési eszköz, és mindenkinek joga van hozzá.
[00:37:53]Mennyire volt elégedett az akkori tájékoztatókkal?
[00:37:55]Ugye Müller Cillia, akori tiszti főorvos volt egy visszatérő szereplője, illetve hát rajta kívül olyan emberek nyilatkoztak sokszor, vagy olyan nyilván szakemberek is a saját területeken, akik egyébként mondjuk azért nem kifejezetten járványügyi témában igazán járatosak.
[00:38:10]Most gond gondolok akár mondjuk Merkeli Bélára, aki mondjuk egy ilyen visszatérő szereplő volt a különböző megszólalásokban, de nem ez mondjuk az ő területe, miközben ugye voltak olyan szakértők, akik akik viszont meg le voltak mondjuk a nem tudom víz alányomva ilyen szempontból.
[00:38:27]Nem lenne elegáns, hogyha én utólag főleg az országos tiszti főorvost minősíteném, ugyanis az országos tiszti főorvos számomra egy pozíció.
[00:38:32]Most éppen én vagyok előtte éppen a Müller Cecília volt, később meg valaki más lesz, de az országos tiszti főorvosnak a pozíciója, én azt gondolom, egy egy olyan pozíció, amit védeni kell, ha az emberek bíznak az országos tisztiforvosban, akkor követni fogják az a az instrukcióit, az ajánlásait.
[00:38:52]És ez nagyon fontos akkor, amikor például egy kritikus helyzet van, hiszen ki a megbízható forrás?
[00:38:56]Nagyon sok olyan forrás van ma Magyarországon, amelyik igyekszik véleményvezérként föllépni és befolyásolni az embereket, de nem feltétlenül ők a megbízható forrás.
[00:39:11]Úgyhogy éppen ezért az országos tiszti főorvos pozícióját és hitelességét én semmilyen formában nem szeretném gyengíteni, független attól, hogy éppen hogy hívják és hogyan nevezik az országos tiszti főorvost.
[00:39:20]Soha nyilvánosan éppen ezért nem is kritizáltam, mert egész egyszerűen fontosabb a küldetés és a misuk ezek a vakcina infók, amiket vagy korona vagy igen nyárványinfó talán valahogy így hívták a napájékoztatókat, azok mennyire voltak ön szerint megfelelőek a azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok, illetve a nyilvánosság és rajta keresztül mégis csak az olvasók és a választók reális képet kapjanak arról, hogy egyébként mi is történik az országban?
[00:39:46]Egyfelől maga a formátum, az, hogy van egy napi szintű hivatalos tájékoztatás, az én azt gondolom, hogy nem feltétlenül rossz, sőt akár jó is lehet.
[00:39:55]Az, hogy ezt hogyan töltik meg tartalommal, ez már egy más kérdés.
[00:39:56]Én azt gondolom, hogy a tartalommal megtöltéssel volt gond.
[00:39:59]Tehát a a sokkal több információt lehetett volna, sokkal megbízható, validabb információkat lehetett volna eljuttatni az emberekhez, hogyha van erre valóban szándék és felkészültség.
[00:40:11]Azért minden nap nehéz új dolgot mondani.
[00:40:14]Ez is igaz.
[00:40:14]Tehát ez ez érezhető is volt, hogy hogy voltak olyan pillanatok, amikor már érezthetően valamivel ki kellett tölteni a műsoridőt, de ettől függetlenül én azt gondolom, hogy egy elszalasztott lehetőség volt arra, hogy valóban ennek a kultúráját és ennek a kommunikációs brendjét olyan szintre fejleszte ez az ország, hogy hogy arra büszkék lehessünk.
[00:40:39]A a kormányinfók én azt gondolom, hogy lehettek volna szakmailag sokkal tartalmasabbak és sokkal előremutatóbbak.
[00:40:46]Lehetett volna hasznosabb ez a közösség számára.
[00:40:47]Ez az én véleményem, hogy ebből a formátumból ki lehetett volna hozni szakmailag sokkal többet.
[00:40:53]Na, még kettő kérdés a járvánnyal kapcsolatban.
[00:40:55]Egyfelől ugye döntéselőkészítési csapatban is benne volt.
[00:40:59]Arra mennyire volt rálátásuk?
[00:41:03]vagy vagy mennyire tudtak mondjuk javaslatokat tenni azzal kapcsolatban, hogy milyen vakcinákat érdemes beszerezni, vagy akár az egész lélegeztetőgép, hogy mondjam, ilyen ilyen üzletággal kapcsolatban önöknek volt tudásuk, hogy hogy milyen mennyiségben, milyen minőségben azt hogyan akarja mondjuk a kormányzat intézni?
[00:41:21]Nem, hát ugye mi nem is az egészségügyi ágazat felé csatornáztuk be az információkat, és mi adatokat is csak célhoz kötött kaptunk, kevesebbet annál, mint amit szerettünk volna.
[00:41:30]Ö, tehát olyan típusú adatokat kaptunk, ami a az új fertőzéseknek a száma, kórházban kezeltek száma, ilyen ilyen típusú információkhoz jutottunk hozzá.
[00:41:39]Ezekből modelleket, számításokat készítettünk.
[00:41:45]De de olyan típusú adatok, ami az egésség ellátórendszer működésére vonatkozik, akár vakcinára vonatkozó adatok, információk, vagy lélegeztetőgépre vonatkozó adatok, információk hozzánk nem jutottak el.
[00:41:58]Lehet, hogy drámaian fog hangozni a kérdés, de muszáj feltennem, mivel Magyarország lakosság arányosan egy tulajdonképpen rekordhalálozás kellett, hogy elszenvedjen, illetve az állampolgárok, hogy ön szerint lehetett volna ez másképp a rendelkezésre álló eszközökkel, szakembergárdával, információkkal meg lehetett volna-e előzni.
[00:42:20]Nyilván mindenhol haltak meg emberek sajnálatos módon, de hogy mondjuk Magyarországon ez a szám, ami a végén lett, az kevesebb legyen.
[00:42:27]szakmai álláspontom ezzel kapcsolatban mindig is világos volt, és egyértelmű minden megszólalásom a pandémia során, ami volt, az arról szólt, hogy mit lehetne mit volna érdemes tenni annak érdekében, hogy csökkentsük a a károkat az emberi életben, az emberek egészségében, vagy akár a mentális problémákat, amiket a a hosszú lezárások okoztak.
[00:42:52]egy egy intenzívebb teszteléssel, egy jobb járványügyi felderítéssel lehetett volna a lezárások időszakát csökkenteni.
[00:43:01]Én ezt gondolom, főleg, hogyha kiegészítjük ezeket a célzott beavatkozásokkal.
[00:43:05]Tehát azt gondolom erről, hogy amikor akár én, akár az én kollégáim javaslatot tettünk, és adott esetben üzeneteket fogalmaztunk meg, mindig ez vezérelt bennünket, hogy láttunk arra potenciált és lehetőséget, hogy hogy az intézkedéseket úgy alakítsuk, hogy ez az egészségügyi károkat, az egészséggel kapcsolatos veszteségeket csökkentse.
[00:43:32]Hm.
[00:43:32]Tehát akkor lehetett volna.
[00:43:34]Igen, ezt gondolom.
[00:43:34]Igen, utólag ezt nehéz egyébként mérni és igazítani, de ha nem így gondoltam volna, akkor nem tettem volna javaslatokat, észrevételeket, és nem lettek volna megszólás szólalásaim a pandémia során.
[00:43:48]Ezeket a lehetőségeket persze nem tudjuk visszamérni, hogyha így történt volna, akkor mi lett volna?
[00:43:52]Ha amúgy, akkor mi lett volna?
[00:43:54]De mindig az a kérdés, hogy mindent megtettünk-e.
[00:43:56]Én magam részéről minden egyes olyan kritikus pontban, amikor amikor azt gondoltam, hogy hogy itt az idő tenni kell, akkor akkor igyekeztem valamilyen formában jelezni.
[00:44:10]Egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy egy végletesen meggyengült népegészségügyet vettem át.
[00:44:13]Ezt rököltük.
[00:44:18]Azt lehet mondani, mondjuk főleg mondjuk a Leikus szempontjából vagy egy Leikus számára, hogy mikor és hogyan gyengült meg, és mit is jelent az a az a mindennapok gyakorlatában, hogy le van gyengülve a népegészségügy?
[00:44:30]Nem akarok visszamenni a történelem kezdetére, meg 1991-re se, mert ugye nem mindenki élt akkor még akár a jelenlévő közül se, úgyhogy én már akkor szerencsére igen vagy sajnos nem.
[00:44:41]De ha csak az elmúlt 20 évet nézem, akkor azt látjuk, hogy vagy 25-öt, hogy az intézményrendszert folyamatosan átalakították.
[00:44:50]Ugye kezdetben volt az TSZ, aminek voltak területi szervei.
[00:44:53]A területi szerveket elcsatolták a kormányhivatalokhoz, és utána egyre távolabb kerültünk egymástól.
[00:44:59]Még most is együtt dolgozunk, de a szakmai irányítás jogkörét az országos tiszti főorvos végzi, vagy a jogkorét az országos tisztiorvos birtokolja, viszont az erőforrások fölött nem dispanál, tehát nem még még csak az az abba sincs beleszólás, hogy akit kineveznek megyei tisztifiorvosnak, jár tisztífiorvosnak alkalmas-e, hogy kit kellene kiválasztani.
[00:45:27]semmilyen formában nincsen beleszólás abba, hogy egyébként milyen erőforrásokkal dolgozunk.
[00:45:31]És ez egyért egyébként óriási területi különbségeket idéz elő, attól függen, hogy egy adott megyében járásban milyen erőforrás áll rendelkezésre.
[00:45:42]Ettől függően különbözik a az országnak a a akár a járványügyi biztonsága vagy felkészültsége és a végrehajtási képessége is.
[00:45:50]Tehát ez az ez az egyik része a dolognak.
[00:45:53]A másik a humán erőforrás.
[00:45:55]És ugye az elmúlt 25 évben éppen most számoltuk ki, hogy több mint felét elvesztette a népegészségügyi intézményrendszer az országos és a területi szint együtt a humán erőforrásának több mint a felét, miközben a feladat nem lett kevesebb, sőt több lett, ha az egészségbiztonsági kockázatokat a ezzel kapcsolatos járványügyi ö készültségi elvárásokat nézzük, akkor akkor főleg.
[00:46:20]Tehát a feladat nem lett kevesebb, hanem több lett, és az embereknek a a száma az az jelentősen csökken.
[00:46:29]Ez minek minek a követ a létszemleépítések a minden egyes intézmény átalakulás létszemleépítés kísérte és így szépen folyamatosan erodálódott a humor lehetett valamilyen szakmai indokal vagy az nem tudom itt spórolt a korábbi aha volt is szakmai indok sose volt nyilvános és transzparens én nem ismerek szakmai indokot ami ami ezt indokolta volna főleg úgy, hogy azért főleg a pandémia után az volt a trend mindenhol igyekeztek megerősíteni a népegészségügyet Magyarország ebből kil Ugye ami ennek a következménye egyébként az az emberek egészségi állapota, a lakosság egészségi állapota, am születéskorárható élettartal, az egészségben eltöltött életévek számáma, amiben sereghajtók vagyunk, daganatos betegségek, sereghajtók vagyunk, és ami borzalmasan fájdalmas, az a prevenciós kudarc, én ezt így szoktam nevezni, a ma Magyarországon a az elsődleges megelőzéssel megelőzhető haláleseteknek a gyakorisága az duplája az Európai Uniós át átlagnak és a legrosszabbak között vagyunk Európában és az egészségügyi ellátással elkerülhető is duplája.
[00:47:34]Tehát ezek azok a a megelőzhető, elkerülhető halálozási kategóriák, amiben ma minden tudászköz a rendelkezésünkre áll, csak valamilyen formában mégsem sikerül ezeket hatékony ellátásokkal, gyógyító preventív ellátásokkal kell transzformálni.
[00:47:53]Vegyük például a szervezett népegészségügyi szűréseket.
[00:47:54]Van rá módszertan, van rá eszköz, van szűrőteszt, van egy rendszer, amelyik amelyik megszervezi ezt az egészet és mégsem működik, és mégsem mennek el az emberek szűrésre, mégsem tudjuk időben felismerni a daganatokat.
[00:48:10]Hol?
[00:48:10]Ha időben felismernénk, akkor lehetne ezeket kezelni, és lehetne a emberek életét menteni, jobbá tenni, a hosszabb életet biztosítani számukra.
[00:48:24]Tehát ezek olyan prevenciós kudarcok, amiken változtatni kell, és változtatni is lehet.
[00:48:32]És ő hogyan tervez?
[00:48:34]Például azt elérni, hogy hogy amit ön is említett, hogy Magyarországon az sem egy egyszerű dolog, hogy elmenjenek az emberek szűrésre akkor, főleg amikor még ugye egészségesek és mondjuk nincsenek akuteteik.
[00:48:46]Ezt hogyan hogyan kívánja mondjuk önelérni vagy tervezni megpróbálni, hogy ez mondjuk jobban beépüljen a gyakorlatba és mondjuk a skandinávokéhoz hasonló szinten benne legyen az emberek fejében, hogy ezt élni kell az aletés.
[00:49:00]Én már az Európai Uniós átlagnak is örülnék, tehát nem a skandináv országok szintjének első körben.
[00:49:04]Hát úgy fogok hozzá, úgy fogunk hozzáhezni, mint bármi máshoz, ahogy kell, hogy először átvilágítjuk a szűrési rendszereket.
[00:49:11]Nem egyszerű kérdés azt megválaszolni, hogy miért nem mennek el az emberek szűrésre, mert lehet, hogy azért, mert nem érti az üzenetet.
[00:49:18]Lehet, hogy azért egyébként, mert túl messze van a szűrőközpont tőle, tehát vannak ellátási akadályok.
[00:49:21]Lehet, hogy egyébként azért, mert mert tudja, hogy el kellene menni, de halogatja.
[00:49:28]Ezer oka lehet annak, hogy fél fél például vagy egész egyszerűen azt gondolja, hogy nem biztonságos.
[00:49:33]Lehet, hogy azért, mert félrevezették téves tájékoztatást kapott, vagy egyáltalán nem kapott tájékoztatást, amikorről kérdezett.
[00:49:41]1000 oka lehet annak, hogy hogy miért nem mennek el az emberek szűrésre.
[00:49:45]Másfelől ugye a szűrési szolgáltatásokat is át kell nézni.
[00:49:49]Valóban 21.
[00:49:49]századiak, valóban biztonságosak, valóban olyan szintű szolgáltatást nyújtanak, amit kell.
[00:49:55]Tehát megint csak az van, hogy nem vaktnába fogunk lőni árnyékokra, hanem az adatokat megnézzük, feltérképezzük, megnézzük, hogy hol vannak az erős pontok, hol vannak a gyenge pontok, és ezen, ezeken a pontokon pedig be kell avatkozni, és ha így járunk el, akkor a végén eredményeket fogunk elérni.
[00:50:13]1-2%-ot lehet kezdetben, de utána pedig egy növekedési pályára állítjuk ezt az egész rendszert, és onnantól kezdve én azt gondolom, hogy el fogjuk tudni érni az Európai Uniós átlagot remélem belátható időn belül intenzívebb kommunikációval, intenzívebb mozgóítással.
[00:50:30]A kommunikációról csak annyit, hogy az előző kormány kezében nagyon erős eszközök voltak arra, hogy kommunikáljon.
[00:50:37]Szinte bármit el tudtak magyarázni az embereknek, amit csak akartak.
[00:50:42]hogyha ennek csak a töredékrészét tudnánk a szűrésekről való kommunikációba fektetni, csak ennek csak a töredéke lenne a kezünkben, vagy lett volna a kezünkben az elmúlt időszakban, az gondolom már hasznos lett volna, hiszen lehetséges, hogy a szűréseken való megjelenési arány már most is növekedésnek indult volna.
[00:51:00]Tehát ez az óriási kommunikációs eszköztár, ami ami a kormányzat rendelkezésre állt az elmúlt években, annak csak egy töredéke nagyon jó lett volna a népegészségügynek.
[00:51:12]Csak, hogy néhány adatot is említsünk.
[00:51:14]Mondjuk Magyarországon 400 nő hal meg mélynyakrákban, miközben mondjuk Svédországban 40 éves szintre lebontva.
[00:51:21]illetve hát a vastab bélszűrésekről szokott az nagyon gyakran elhangzani, hogy ez a ez a legkönnyebben felismerhető időben időben felismerhető daganatos megbetegedés, ami egyébként még gyógyítható, hogyha időben felismerik ezekben, akkor önzer szerint lehet azért viszonylag azért gyorsan is eredményeket elérni, hogy mondjuk ne ennyire drámai számokkal szembesüljünk.
[00:51:43]Lehetés kell is.
[00:51:43]Tehát minden egyes fiatal lány, aki ma megkapja a HPV elleni védőoltást, már azzal áll neki a felnőtt életének, hogy egy erős védettséget kap, egy erős védettséget élvez.
[00:51:54]Ma Magyarországon elég magas a HPV-vel való átoltottság, 75% a korosztályba tartozó lányok esetében, de ez még mindig messze van a 90-től, tehát 90%-ot kellene elírni legalább ahhoz, hogy a ményakrák eliminálható, azaz felszámolható legyen.
[00:52:14]És emellé még a szervezett népegészségügyi szűrésekre is meg kell hívni őket, és ott is kellene egy igenmagas megjelenési arány.
[00:52:23]Ezek elérhetők, tehát a szűrés rendelkezésre áll, a szűrő szűrési módszert tudjuk, a gyógyítás adott, a védőoltás rendelkezésre áll, beszerezzük őket.
[00:52:34]Tehát nincsen elméleti akadálya annak, hogy ezeket a programokat működőképessé tegyük és és végre elérjük azt, hogy ezek a hozzájuk fűzött reményeket és elvárásokat beteljesítsék.
[00:52:46]Terveznek-e azzal kapcsolatban hasonló akár tájékoztató kampányt, vagy bármilyen programot, hogy hát Magyarországon a hát kiugróan súlyos probléma az alkoholfogyasztás, illetve a a dohányzás, hogy ennek a visszaszorítását hogyan lehetne elérni?
[00:53:00]Igen.
[00:53:00]Ezért az egészségfejlesztést, ami most jelenleg egy nagyon-nagyon szerény erőforrásokkal működő egység a az NNGK-ban, ezt ezt tervezzük megerősíteni, illetve egy egészségkommunikációs központot is lé létre szeretnénk hozni, amelyiknek kifejezetten az lenne a dolga, hogy az életmódi tényezőkkel kapcsolatos kommunikációt professzionális módon végezze.
[00:53:22]Ez ezt ezt a területet nagyon erősen leépítették az elmúlt időszakban.
[00:53:28]Vannak egészségfejlesztési irodáink a területen, akik alapvetően a túlélésért küzdenek.
[00:53:34]Nagyon heterogén a fenntartói körük, és nagyon nehéz a szakmai irányításuk.
[00:53:39]Őket is szeretnénk ezekbe a feladatokba sokkal szorosabban bevonni.
[00:53:45]A védőnőkre is számítunk, azokra a népegészségügyi szakemberekre, akik a területen vannak, számítunk.
[00:53:49]Iskolai egészségfejlesztést nagyon szeretnénk, ha újra lenne.
[00:53:53]Minden iskola támogatná az egészséget és az egészséges életkezdetet.
[00:53:57]Tehát komoly terveink vannak arra vonatkozóan, hogy az életmódi tényezőket, a befolyásolható életmódi tényezőket úgy befolyásoljuk, hogy ez hogy ez későbbiekben egészségben és egészségben eltöltött életévekben mutatkozzon meg.
[00:54:16]Ugye részben ehhez kapcsolódik még az egészséges táplálkozás, illetve ami hát Magyarországon szintén egy kiugróan súlyos probléma, az elhízás és az ebből fakadó különböző betegségek, amik amik igazából megelőzhetőek lennének.
[00:54:28]Ezen a területen mit tud tenni a népegészségügy?
[00:54:34]Az elízás egyébként tényleg egy annyira jelentős népengészségügyi probléma, hogy már egy szinten kezeljük a dohányzással, sőt bizonyos számítások szerint most már nagyobb probléma, mint a dohányzás.
[00:54:45]Én azért nem szeretnék rangsort felállíteni, de valóban az elhízás az az egy óriási probléma.
[00:54:52]És ez gyermekkorban már elkezdődik.
[00:54:55]Itt itt sok mindent lehet tenni.
[00:54:55]Tehát egyrészt az a annak a környezetnek a megteremtése, hogy az egészséges választás, tehát az egészséges táplálkozással kapcsolatos választás, tehát hogy ki milyen, ki mit vásárol a boltban, zöldséget, gyümölcsöt, vagy pedig hát ilyen kézzacskos, zsíros, cukros, édes élelmiszereket, hogy már ott beavatkozunk, ott nyilvánvalóan olcsóbbá tenni kell tenni és elérőhetőbbé kell tenni azokat a az élelmiszereket, amelyek egészség esebbek és drágábbá azokat, amelyek pedig károsabbak az egészségre.
[00:55:33]Nagyon fontos, én azt gondolom, a reklámozás, hogy az, hogy egyáltalán hogyan történik az információk eljuttatása az emberekhez.
[00:55:39]Nem gondolnám, hogy jó az, hogyha olyan információkat kapnak akár reklámok formájában, amelyek egyébként egészségtelen táplálkozásra sarkalják őket.
[00:55:49]Ö, tehát hogyha folyamatába megyünk, közétkeztetés, mennyire fontos, hogy mit eszik a gyerek az iskolába, ebben óriási ö ö hát lehetőségek vannak.
[00:56:00]És most azt kell, hogy mondjam, tragikus a helyzet.
[00:56:01]Tehát a közétkeztetésnek az egészséges táplálkozást kellene szolgálnia, és olyan szabályokat és olyan körülményeket kellene teremteni, amikor az egészséges választás az nem kérdéses, az nem probléma.
[00:56:13]Azt vizsgálják egyébként, tehát hogy az iskolák képük arról, hogy milyen a közé van.
[00:56:19]Igen, van.
[00:56:19]És ezzel foglalkozunk is és ebben is szeretnénk változásokat elérni.
[00:56:24]Egyrészt miért nem választhat a gyerek?
[00:56:26]Ugye ez egy ez egy fontos kérdés.
[00:56:28]Másrészt meg amikor választás elé áll vagy állítjuk, mert mert mégis csak ne az van, hogy egyet kap, amit egyébként nem szeret és nem fog menni, akkor azok mindegyik legyen egészséges, legyen benne zöldség, gyümölcs, és ne legyenek benne olyan élelmiszerek, olyan ételek, amelyek károsak az egészségre, amelyek elhízást okoznak a leggyakrabban.
[00:56:45]És aztán az életmódi kérdések, amikor amikor el is magyarázzuk nekik, az az egészségfejlesztés és a kommunikáció, el is magyarázzuk az embereknek, hogy mit miért érdemes, hogyan érdemes összeválogatni.
[00:56:58]Tehát ez egy folyamat és nagyon nagyon sok beavatkozási pont van, hogyha ezt mindet egyszerre csináljuk, akkor eredményeket fogunk elérni.
[00:57:04]Ha csak egyet kiragadunk, és azt gondoljuk, hogy ez a varázspálca és azt az egy dolgot megváltoztatjuk, akkor minden jó lesz, akkor ismét tévedünk.
[00:57:12]Tehát nincs ilyen, hogy egy dolgot változtatok és akkor a rendszert új pályára állítok, hanem nagyon-nagyon sok mindennel kell egyszerre foglalkozni ahhoz, hogy végül a szemléletváltás megtörténjen.
[00:57:26]Ugyan úgy fogalmazott, amikor még értékelte a népészségügyet a múlt hónapban, hogy azért vállalta el a vezetését, mert olyan ígéreteket kapott, hogy meg fogják erősíteni a rendszert.
[00:57:36]Azt el lehet mondani, hogy milyen ígéreteket kapott konkrétan gondolni?
[00:57:39]Gondolom, hogy benne van egyébként a a Tiszapárt programjában, amit én elolvastam, és többször is elolvastam az egészségügyre vonatkozó részt, a Hugonai Vilma programot.
[00:57:48]Abban egyértelmű célok vannak.
[00:57:50]Az egészségben eltölt az tehát a születéskor várható életévek növelése, egészségben eltöltött életévek növelése, kockázati tényezők, életmódi kockázati tényezőknek a káros kockázati tényezőknek a visszaszorítása, a népegészségügy megerősítése is szerepel benne.
[00:58:06]Ezenkívül a szűrési programok megerősítése.
[00:58:08]Azt gondolom, hogy ezek jó alapok.
[00:58:10]Nem mondom, hogy teljes a kép, én még az egészségbiztonságot is oda venném, a járványügyi biztonságot, a felkészültségünket a járványokra.
[00:58:16]De én azt gondolom, hogy ez önmagában azt jelzi, hogy van szándék akarat arra, hogy ezzel a területtel érdemben foglalkozzanak.
[00:58:25]És arra is én azt gondolom, hogy van felismerés, hogy mekkora potenciál van ebben ezen a területen.
[00:58:31]Ugye hacsak a betegséggel foglalkozunk, és egy betegségügyet építünk, ez nagyon fontos, hiszen a beteg betegeknek ellátás kell.
[00:58:37]De ha az egészségüggel foglalkozunk, akkor akkor az is nagyon fontos, hogy az egészségben eltört, tehát az egészséges emberekkel foglalkozunk, hogy hogy az egészségüket minél hosszabb ideig megőrizhessék.
[00:58:47]Az a a nemzetgazdaság számára ez egy kulcskérdés, hogy ma mennyire produktív, mennyire egészséges a a human erőforrás az emberek mentálisan és fizikálisan egyaránt, mert egy egészséges ember produktív, jól létet fog a családjának, saját magának és az egész országnak előidézni, ezen fog dolgozni, és szerintem az mindannyiunknak az érdeke.
[00:59:15]Tehát a népegészségügyben óriási erő és óriási potenciál van mind az egészségbiztonság, mind az egészségben eltöltött produktív élet évek szempontjából.
[00:59:25]És ha ezt felismeri a politikai döntéshozó, akkor én azt gondolom, látni fogja-e, hogy érdemes invesztálni ebbe a területbe.
[00:59:33]De ugye mondta, hogy tehát hogy elolvasta a párt programot és hogy érzékel ezzel kapcsolatban szándékot, de hogy kapott konkrét ígéreteket is mondjuk a minisztertől, hogy a pénz és paripa rendelkezése fog állni.
[00:59:45]Azért a miniszter szerintem nagyon elkötelezett például az egészségügyi ellátásra összefő függő fertőzések visszaszorításába tényleg látszik, hogy beleáll ő saját maga is kommunikálja és képviseli teljes meggyőződéssel.
[00:59:57]És én azt gondolom, hogy ugyanígy az egészségfejlesztés a szűrési programok tekintetében az ő elköteleződése számomra nem kérdéses.
[01:00:06]Azt azért látni kell, hogy a források az oklátozottan állnak rendelkezésre.
[01:00:10]Ezt én is látom, és azt is látom vezetőként, hogy nem csak a saját intézményem fontos, hanem fontos minden más egészségügyi intézmény sorsa is.
[01:00:21]Tehát ebben van mozgástér és van kompromisszumkészség, és kell is, hogy minden vezetőben legyen kompromisszum készség.
[01:00:27]Ugyanis ennek az ágazatnak együtt kell működnie.
[01:00:30]Nem szabad versenyeztetni az egyes háttérintézményeket egymással a forrásért, mert abban az esetben ugyanott fogunk kikötni, mint az előző kormányzat ideje alatt, hogy hogy sillók alakulnak ki, és és nem pedig együtt közös célokért történő együttműködés, hanem egymás elleni viaskodás lesz a vége.
[01:00:50]Én azt gondolom, hogy most ez egy jó pillanat arra, hogy együtt és közösen dolgozunk ágazati célokért.
[01:00:54]És az ágazati célok azok pedig az országnak is célok céljai.
[01:00:59]És ebben mindenkitől én azt gondolom, hogy önmérsékletet is várnak, de közben a saját területnek a képviseletét is.
[01:01:06]Ez a végszó mára.
[01:01:10]Oroszi Beatrix nagyon köszönöm, hogy itt volt és elfogadta a meghívásunkat.
[01:01:12]Várjuk máskor is.
[01:01:13]Köszönöm szépen, hogy itt lehettem.
[01:01:16]Nektek pedig a kollégáim nevében köszönöm a megtisztelő figyelmet.
[01:01:17]Hogyha tetszett ez az interjú, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra.
[01:01:21]A munkánk folytatása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy legyetek a Telex rendszeres támogatói.
[01:01:27]Álljatok mellénk, ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatásoldalon.
[01:01:31]Hamarosan újra találkozunk.
[01:01:33]Sziasztok!