Kémek a budapesti orosz nagykövetségen – Rácz András a kiutasítások hátteréről
- Réli Balázs Rácz Andrással, a Külügyi Intézet Oroszország-szakértőjével beszélgetett a 10 kiutasított orosz diplomata ügyéről és a várható moszkvai válaszról.
- A bécsi egyezményre hivatkozó, „diplomata státusszal nem összeegyeztethető tevékenység" fordulat a diplomáciai nyelven kémkedést körülír — tehát kémügyről van szó.
- A magyar lépés nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat; a nagykövet „példátlan, indokolatlan eszkalációnak" nevezte, és méltó választ ígért.
„a budapesti ruszofób lobbira adott válasz kemény és fájdalmas lesz" – Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő
- Rácz tükörválaszt vár, azaz valószínűleg 10 magyar diplomata kiutasítását; a döntés formálisan a Külügyminisztériumban, ténylegesen Putyin irányítása alatt születik.
- A szeptemberi orosz választások miatt felfokozott a retorika; a „ruszofób lobbi" Rácz szerint valóságtartalmatlan, belföldi fogyasztásra szánt politikai termék.
- A paksi bővítésből Oroszország nem lépne ki: az EU-beli atomerőmű-építés a Roszatomnak globális referenciája, a kilépés öngól lenne.
- A kisebb partnerországokkal szemben az orosz külpolitika reaktív, mestertervek nélkül kivár — ez nem magyar sajátosság, lásd Grúzia 2003.
- Uniós mércével szerény a lépés: 2022 után több száz orosz diplomata távozott, Magyarország akkor nem csatlakozott; a budapesti követség a schengeni műveleti terület logikája miatt később nőtt.
- A kis, nem szláv nyelvű országokba kihelyezett hírszerzők nehezen pótolhatók; a lépés elméletileg növelheti a nyugati szövetségesek bizalmát Magyarország iránt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Telex élő adásában Réli Balázs Rácz Andrással, a Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettesével, Oroszország-szakértővel beszélgetett arról, hogy a magyar kormány 10 orosz diplomatát utasított ki az országból – és arról, mit várhatunk Moszkva válaszától.
Az ügy: 10 orosz diplomata távozása
- A magyar kormány kiutasította az országból 10 orosz diplomatát. Orbán Anita külügyminiszter egy rövid, ötmondatos közleményben jelentette be, hogy a magyar hatóságok szerint az orosz nagykövetség 10 munkatársa:
„olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a bécsi egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható" – Orbán Anita külügyminiszter közleménye *
- Az érintetteknek el kellett hagyniuk Magyarországot. A közlemény hozzátette: ez nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását, Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a „szükséges párbeszédet".
- A budapesti külügy részéről egyelőre hírzárlat van az ügyben, így a két ország diplomáciai adok-kapok lépéseit Facebook-posztokból lehet követni.
- A budapesti orosz nagykövet, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon reagált:
„az új magyar kormányzat az ideológiailag motivált orosz ellenes retorika fogságába esett" – Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet *
- A nagykövet a magyar lépést „példátlan és indokolatlan eszkalációnak" nevezte, amelyre „méltó választ" ígért. Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova szerint pedig „a budapesti ruszofób lobbira adott válasz kemény és fájdalmas lesz".
Mit jelent a bécsi egyezményre hivatkozás
- Az 1961-es bécsi egyezmény szabályozza a diplomáciai kapcsolatokat: a külföldön diplomata státuszban dolgozóknak be kell tartaniuk a fogadó ország törvényeit, és külön passzus szerint csak legális eszközökkel gyűjthetnek információkat. Explicite ugyan nincs beleírva, hogy „kémkedni tilos", de aki ezt megszegi, arra a szerződésben előírt szankciók vonatkoznak.
- Rácz András szerint a „diplomata státusszal nem összeegyeztethető tevékenység" fordulat a diplomácia nemzetközi virágnyelve: így szoktak körülírni azt, ha valakit kémkedésen kapnak. A hivatkozás tehát gyakorlatilag azt jelzi, kémügyről van szó.
Kik dolgoznak egy orosz nagykövetségen
- Oroszországnak tíznél több nemzetbiztonsági szolgálata van; a külföldi hírszerzés hagyományosan az SVR (polgári, külföldi hírszerzés) és a GU feladata – utóbbi régi nevén GRU, a katonai hírszerzés, de mivel évtizedekig így hívták, a szakma ma is GRU-nak nevezi.
- Évtizedekig a felosztás egyszerű volt: egy nagykövetségen diplomaták, SVR-esek és GRU-sok dolgoztak. Az elmúlt években azonban az FSB, a szövetségi biztonsági szolgálat – amely alapvetően belbiztonsági feladatokat lát el és messze a legerősebb orosz titkosszolgálat – szintén elkezdett külföldi hírszerzéssel foglalkozni. Így ma a nagyobb orosz nagykövetségeken négy csoport van: diplomaták, SVR-esek, GRU-sok és FSB-sek.
- Mindegyik szolgálat munkatársa lehet diplomáciai fedés alatt: az illető lehet a követség sofőrje, akár egy diplomata házastársa is – ennek sokféle módja van.
- Arra, hogy a kilenc most kiutasított munkatárs pontosan mit csinált, Rácz nem tudott válaszolni: „ha tudnám, akkor se mondhatnám el" – ő sosem dolgozott kémelhárítási területen, tudása nagyrészt emlékiratokból és tanulmányokból származik.
Mit jelent a kémkedés a gyakorlatban
- A szovjet és orosz hírszerzők emlékiratai alapján jellemzően arra törekednek, hogy humán információforrásokat szervezzenek be: emberekkel vegyék rá, hogy információt szolgáltassanak Oroszországnak.
- Ez történhet pénzzel, ideológiai alapon (a hidegháború alatt sok híres kém így dolgozott), vagy terhelő információval. Rácz elmesélte: a régi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nemzetbiztonsági intézetében egy nyugdíjas oktatókollégája mesélte, hogy a szakmában ezt:
„PPP konstruktiónak hívták, tehát hogy pénz, pia vagy paráznaság – valamelyikkel mindenki rávehető az együttműködésre" – Rácz András *
- Ma már technológiai hírszerzéssel és kiberműveletekkel is foglalkoznak; a spektrum nagyon széles, és az emlékiratok alapján időnként kreatív ötleteik is vannak.
Hogyan zajlik egy kiutasítás: fokozatok és a nevek kérdése
- A pontos neveket általában egyik fél sem hozza nyilvánosságra. A legtöbb demokratikus országban nyilvános, ki van akkreditálva diplomataként, így az újságírók a névsorok összehasonlításából szokták kiszűrni a változásokat. A tényfeltáró sajtó időnként neveket is azonosít.
- A szövetségi rendszereken belül az információ kering: ha egy adott személyről kiderül, hogy kém, a NATO- és EU-országok erről külön információs rendszeren osztoznak.
- Rácz arra, hogy miért pont most történt a lépés, nem tudott válaszolni – többször is hangsúlyozta:
„ez folyamatban lévő ügy, ezért nemzetbiztonsági okokból én erről sajnos nem beszélhetek" – Rácz András *
- Általánosságban azonban elmondta a kiutasítás fokozatait:
- Legenyhébb forma: csöndes jelzés, akár egy fogadáson odasétálva közlik a nagykövettel, hogy „Ivan Ivanovicsnak haza kéne utaznia" – nincs jegyzék, nincs berendelés, az illető szépen összepakol.
- Közepes forma: berendelik a fogadó ország nagykövétét, jegyzékváltással közlik, hogy kit kell X időn belül elhagynia az országot – de ez nem kerül nyilvánosságra.
- Látványos forma: a kiutasítás nagy nyilvánosság előtt történik – az amerikai–orosz viszonyban ez nagyon gyakori.
- Létezik a meghurcoltatás is, amikor kompromitáló felvételekkel, névvel, arccal a állami tévében tesszék szégyennel az illetőt – de ezt jellemzően csak olyan országok csinálják, mint Fehéroroszország (észt és lett diplomatákkal tették ezt).
Az orosz reakció elemzése: „ruszofób lobbi" és a belföldi fogyasztás
- Rácz Zaharováról elmondta: kommunikáció terén „isonyatosan sokat lehetne tanulni tőle":
„Nem kell vele egyetérteni, mert végtére is mocskos dolgokat csinál, de elképesztően profin keretezi a dolgokat. Nagyon rugalmasan vált témát, terel, vagy kezd el személyeskedni, ha erre van szükség. Filmes kategóriával: a gonosz profi, körülbelül." – Rácz András *
- Zaharova feladata a gyors reagálás; a neki tulajdonított bejelentésnek nincs döntési súlya. Ha a külügyminiszter vagy a külügyminiszter-helyettes jelentene be valamit, annak lenne súlya. Zaharova reflexből minden kritikát „ruszofóbiaként" dob vissza.
- Sztanyiszlavov nagykövet reakciója gyakorlatilag átfogalmazta a külügyi szóvivő álláspontját („oroszellenes retorika" = ruszofóbia magyar fordítása) – semmi mást nem mondott. Az orosz diplomácia a legtradicionálisabbak közé tartozik: Rácz érdekességként megemlítette, hogy az orosz diplomatáknak a mai napig egyenruhájuk van, amit ünnepi alkalmakkor – például az orosz diplomaták napján – maga a nagykövet is felvesz.
- A „ruszofób lobbi" kifejezést Rácz nem tartja valóságos szereplőnek: szerinte belső használatra szánt politikai termék. Az összeesküvés-elméletek minden autoritárius rendszerben jelen vannak; Oroszország vezetői a polgárháború óta a nyugati országok oroszországi politikáját nagy átfogó összeesküvésként szemlélik, a Szovjetunió pedig kifejezetten paranoid volt.
- Ezt illusztrálta a Mitrohin-archívum történetével: Vaszilij Mitrohin KGB-levéltáros évtizedekig csempészett haza másolt dokumentumokat, majd Nagy-Britanniába szökött. Az általa kihozott anyag a mai napig a legmélyebb betekintést adja a KGB működésébe. Ebből tudni, hogy a hidegháború alatt kétszer is sikerült az amerikaiaknak rövid időre felszámolni a teljes szovjet hírszerzőhálózatot – és amikor ilyenkor nem jött terepinformáció, a politikai vezetés (politbüró) a legvadabb összeesküvés-elméletekbe lovalta bele magát, mert a paranoiáját nem kontrollálta külső információ.
- A ruszofóbiával való vádolás akkor jellemző, amikor a cizellált válasz még nincs kidolgozva: ez a védekező retorika olyan névvel vádolja az ellenfelet, amivel nehéz védekezni – aki azt mondja, „nem utállak benneteket, csak nem értek egyet", már vesztes pozícióból beszél.
Milyen válasz várható: a tükörválasz logikája
- A tipikus orosz válasz a tükörválasz:
„Ha Pirézia kiutasít 30 orosz diplomatát, akkor Oroszország is kiutasít 30 diplomatát." – Rácz András (fiktív országneves példa) *
- Nem mindig követik ezt a logikát: a nagy eszkaláció után Csehország döbbenetes számú orosz diplomatát utasított ki – a prágai orosz nagykövetségen a háború előtt több mint 100-an dolgoztak, ez 18–19-re csökkent. Volt eset, amikor az oroszok eggyel-kettővel többet utasítottak ki válaszul, picit eszkalálva.
- Kivétel is volt: a távozó Obama-adminisztráció 2016 végén (miután Trumpot már megválasztották) több tucatnyi orosz diplomatát küldött haza – Moszkva ekkor Putyin személyes beavatkozásának köszönhetően nem adott választ. Ez azonban nagyon ritka.
- Rácz a washingtoni Külügyminisztériumban dolgozó barátja mesélte el: akiket Oroszországból tettek ki, azoknak külön klubjuk van – sokan mentek már ezen keresztül.
Ki dönt Moszkvában?
- Ahogy az orosz rendszer a háború és az autoritárius tendenciák miatt zártabbá válik, egyre kevesebbet tudunk a döntéshozatalról. A 90-es, 2000-es évek folyamatait viszonylag pontosan ismerjük (szabályzatok, emlékiratok), a 2026-os helyzetet legfeljebb sejteni lehet.
- Adminisztratív értelemben a döntés az orosz Külügyminisztériumban születik meg, de az orosz alkotmány szerint a külpolitika irányítója ténylegesen az elnök – egy EU- és NATO-tagállammal szembeni lépésnél furcsa lenne, ha az elnöki adminisztráció véleményét nem kérnék ki.
- Vannak ügyek, amelyeket Putyin személyesen figyelemmel kísér – például a lebukott hírszerzők cseréit –, részben saját KGB-karrierje utóhatásaként. Hogy ebbe az ügybe beleszól-e, Rácz szerint nem tudja; arra a felvetésre, hogy a korábbi Orbán-kormány kiemelt orosz kapcsolatai miatt Putyin jobban követi a magyar ügyeket, ugyanezt válaszolta: őszintén nem tudja.
Az orosz parlamenti reakciók és a választási kontextus
- Az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese szerint „a számlát majd a magyar adófizetőknek kell kifizetniük"; a törvényhozás nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke pedig a közös gazdasági projektek csökkenését említette.
- Rácz szerint amikor az orosz parlament külpolitikizálni próbál, az „mindig nagyon szórakoztató" – a nagy bajnokok ebben Vjacseszlav Volodin és a 90-es években Zsirinovszkij voltak. Az ilyen megnyilvánulások gyakorlati relevanciája nincs, viszont belföldi fogyasztásra tökéletesek, és látszik, hogy a szereplők a Külügyminisztérium üzenetével vannak vonalban.
- Fontos belső kontextus: Oroszország választások előtt áll – szeptember 20-án dumaválasztás és rengeteg regionális választás. Az orosz közigazgatásban az „egységes választási napot" tartják, ami valójában nem egy nap, hanem három – logisztikai okokból (pl. Szibériában ki kellett vinni az urnákat az erdőbe). Választások előtt mindig felfokozottabb a hangulat: a „véreszájú" parlamenti megnyilatkozások az átlagorosz választónak mutatják meg, hogy „Oroszországgal nem szórakozik senki".
A paksi bővítés és a Roszatom
- A paksi bővítést nagyon részletes nemzetközi szerződések szabályozzák; az elmúlt években ellenzéki politikusok és aktivisták kiperelték a részletek nagy részét. Amit nem tudunk: a kilépési kondíciók – ezek minősítettek, akik olvasták, azok sem beszélhetnek róluk. Hogy Oroszország szerződésesen hogyan léphetne ki, arról Rácznak fogalma sincs.
- Ugyanakkor Oroszország szempontjából nem logikus a kilépés:
„A Roszatom a világ legnagyobb nukleáris ipari cége... Az, hogy egy EU-s és NATO-s országban építenek atomerőművet, az egy globális referencia. Orosz szempontból a nukleáris bővítésből kiugrani saját magukat lőnék lábon, de ágyúval." – Rácz András *
- A Roszatom a globális nukleáris ipari kiállításokon azzal hájjával, hogy „még az EU-ban is építünk atomerőművet" – ez a cégnek sokkal nagyobb léptékű dolog, mint a magyarországi reaktorok.
- Azt sem zárta ki Rácz, hogy a diplomáciai feszültség hatással lehet-e a projektre: a konkrét szerződéses lehetőségeket nem ismeri, de a logika szerint nem várható orosz kilépés.
Kormányváltás és az orosz reaktivitás: mit várhat a TISZA-kormány?
- Háttér: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin rendszeresen találkozott, az Orbán-kormány oroszbarátságáról szakirodalom is született. A kormányváltás után az oroszok érezhetően kivártak: nyilatkoztak arról, megnézik, mit tesz az új magyar kormány. Magyar Péter miniszterelnök annyit mondott: ha az orosz elnök hívná, felvenné tőle a telefont.
- Rácz szerint a közhiedelemmel ellentétben Moszkvának nincsenek mindenre kidolgozott mestertervei. Kisebb partnerországokkal szemben az orosz külpolitika mindig reaktív: „hátradőlünk, kivárjuk, mit akarnak az új fiúk, aztán meglátjuk". Ez nem magyar sajátosság.
- Példa: Grúzia 2003-as rózsaforradalma. Miheil Szaakasvili nyugatbarát rendszerrel került hatalomra; Grúziának három szeparatista konfliktusa volt (Abházia, Dél-Oszétia – mindkettőben orosz „békefenntartó" csapatok –, valamint Adzsária, ahol nem voltak). Adzsáriát Aszlan Abasidze vezette, akit Rácz „Jack Sparrow-szerű figuraként, jó kedélyű, nagy kaliberű bűnözőként" írt le. Szaakasvili pragmatikusan a harmadik, orosz csapatok nélküli régióval kezdett, és bevonult Adzsáriába; Moszkva puskalövés nélkül fogadta be Abasidzét családjával, pénzzel együtt, és dachát kapott a moszkvai Villanegyedben. „Ez egy szép orosz nagystílusú játék volt: van egy új vezetés, ami mást akar, de normális viszonyra törekszik – tegyünk egy gesztust, várjuk ki."
- Hasonló üzenetek jöttek Lengyelország felé is, amikor a PiS került hatalomra: nem akarunk ebbe beleszólni, érdekeltek a normális, pragmatikus viszonyban, a gáztranzitban. Az orosz erőforrások nem végtelenek: az amerikai, német, francia, brit belpolitikát szorosan követik, és ott valóban vannak kidolgozott szcenáriók – a kisebb országok felé viszont a reaktivitás dominál.
Illegálisok és diplomatafedés: az orosz hírszerzés szerkezete
- A hírszerzők két nagy csoportba oszthatók: diplomáciai fedésben dolgozók és fedés nélkül, mélyfedésben dolgozók. Az utóbbiakat oroszul „nelegaloknak", azaz illegálisoknak hívják.
- Az illegálisok jellemzően harmadik ország(ok)on keresztül, állnéven, hamis identitással települnek be a célországba, évtizedekig lapulnak, és stratégiai szektorokban (pl. távközlés) építik fel magukat – Rácz fiktív példája szerint Ivan Ivanovics „Piréziába" települ, és évtizedek alatt bedolgozza magát a helyi telekommunikációs vállalat harmadik számú pozíciójába, hogy háború esetén le tudja kapcsolni a rendszert.
- Az orosz populáris kultúra az egekig magasztalja az illegálisakat – „a haza szolgálatának csúcsa". Régi referencia a Sztierlitz-sorozat (Max Otto von Sztierlitz, eredeti nevén Makszim Makszimovics Iszajev, aki beépült az SS-be és magas pozícióig jutott), kortárs referencia a The Americans filmsorozat.
- A diplomatafedés előnye: ha elfogják az illetőt, a legrosszabb, ami történhet, a hazaküldés. A diplomata rövidebb ideig, 4–5 évig van kihelyezve; biztonságosabb, de jobban szem előtt van – a fogadó ország jobban gyanakszik egy diplomatára, mint egy random orosz IT-sre. A diplomatafedésben dolgozók is éveket ölnek a kapcsolati háló, a helyismeret és a „telefonkönyv" kiépítésébe. Az illegális munka emberileg a legnehezebb ezen a szakmán belül.
- Friss példa: a háború elején, 2022-ben a szlovének egy illegális házaspárt, a Dultsev-házaspárt fogtak el Szlovéniában. A gyerekek nem tudtak a szülők tevékenységéről; a fedőtörténet argentínai eredetük volt, ami magyarázta a nem teljesen tiszta nyelvtudást. Amikor hazaküldték őket Oroszországba, Putyin a reptéren fogadta a szülőket – de:
„a két nyomorult gyerek megérkezett egy olyan országba, amiről nem tudott semmit, nem beszélte a nyelvet, és egyik napról a másikra tudta meg, hogy te nem szlovén vagy, hanem orosz." – Rácz András *
- Kanadai eset, 2010: a Heathfield fedőnevű házaspárt az Egyesült Államokból (Kanadán keresztül jutottak be) hazadeportálták. A család elvesztette a kanadai állampolgárságot; az egyik gyerek perelte a kanadai államot, a bíróság visszaadta az állampolgárságot, és a fiú visszatért Kanadába.
Mennyire fog fájni Oroszországnak a 10 ember elvesztése
- Ez sem magyar sajátosság: Oroszországnak a nagy európai országok vonatkozásában nincs humán erőforráshiánya (franciaországi munkára franciaul tudó hírszerzőt tudnak telepíteni), de a kisebb, nem szláv nyelvű országok esetében ez állandó probléma. Romániába viszonylag könnyű (a Moldovai gyökerű, valamelyest románul tudó embereket szokták felvenni), Görögországba vagy a kaukázusi országokba kifejezetten nehéz megfelelő embert találni.
- A budapesti orosz nagykövetség diplomatáinak jelentős része valójában nem tud magyarul – ez általános Közép- és Észak-Európában is. Rácz három évet élt Finnországban:
„Amikor az ember találkozik egy finnül tökéletesen beszélő orosz diplomatával, akkor majd el lehet kezdeni gyanakodni... ha egy kisebb nyelvet nagyon magas szinten tud egy orosz diplomata, ott általában gyanakodni lehet." – Rácz András *
- Emiatt a kis országokba kihelyezett, megbízható hírszerző nehezen pótolható.
Uniós összehasonlítás: mennyire kuriózum a magyar lépés?
- Vízválasztó a 2022 februári orosz–ukrán eszkaláció. A Krím 2014-es megszállása és annexiója után is voltak kiutasítások, de 2022 februárja után több száz orosz diplomatát küldtek haza az EU-ból gyakorlatilag azonnal – ez koordinált uniós lépés volt, egy-két napos időszak alatt, 200 orosz diplomatát egyszerre. Magyarország akkor ehhez a folyamathoz nem csatlakozott (ahogy néhány másik régiós ország sem, azok is visszafogottabban jártak el).
- Uniós mércével 10 ember hazaküldése nem különösebben nagy szám; Közép-Európában a csehek jártak el a legdurvábban (100-ról 18–19-re redukálták a létszámot).
- Magyar viszonylatban Rácz nem emlékszik ilyen léptékű, egyszerre történő hazaküldésre – de hozzátette: a 90-es évek elejének történetében nem jártas, ezt azokatól kellene megkérdeznie, akik régebben óta foglalkoznak a nemzetbiztonsági területtel (például Bíró Zoltán például egészen biztosan tudná).
„Kémközpont" és a schengeni műveleti terület
- A háború kitörése után egy ideig a budapesti orosz nagykövetség létszáma még nőtt is, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a képviselet kémközpontként működhet. Rácz ironikus volt: a kémközpont kifejezés „csodálatos" clickbait:
„Ha beleírjuk a leadbe vagy a címbe, hogy kémközpont, arra fognak kattintani." – Rácz András *
- Orosz szemmel nézve a jelenség logikus: amikor több száz orosz diplomatát küldtek haza a legtöbb EU-országból, Moszkva azokban az országokban, ahonnan nem történt tömeges kiutasítás, növelte a létszámot.
- Fontos elem: az orosz diplomatafedésben dolgozó hírszerzők hagyományosan nagyon aktívan használják a schengeni zónát. Egy Ausztriába akkreditált hírszerző nemcsak Ausztriában hajt végre műveleteket, hanem a szomszédos országokban – Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában, Magyarországon, esetleg Svájcban – is; a schengeni térségen belül repülnek, nincs határellenőrzés, és sokszor két-három fővároson átutazva jutnak el a műveleti helyszínre. Moszkva szempontjából tehát: ahol a schengeni térségben radikálisan lecsökkent az orosz hírszerzők száma, ott a néhány kivételországban növelni kell a létszámot, hogy a műveleti képességből legalább valami megmaradjon. „Az ő oldalukról tök logikus volt."
Ki lehet-e törni a nemzetközi karanténból?
- A műsorvezető arra kérdezett rá, hogy az Orbán-kormány miatt kialakult nemzetközi elszigeteltségből (a balti országok, a lengyelek bizalmatlansága, a NATO-ban indokolt esetben a magyarokat kihagyó tanácskozások) segít-e kikerülni egy ilyen kiutasítás. Rácz: hogy a mostani döntés mögött volt-e efféle megfontolás, arról nemzetbiztonsági okokból nem beszélhet.
- Elméletileg igen: ha egy ország hirtelen felzárkózik arra, amit a szövetségesei már régóta megtesznek, az növeli a bizalmat. Hasonlóság a háború eleji fegyverszállításokkal: Ukrajnának olyan fegyvereket adtak, amelyeket a keleti blokk országaiból, eleve ismert rendszereket – ezeket azonnal be lehetett állítani. Nem minden exkeleti blokkbeli ország volt hajlandó erre; amikor egy országot sikerült rábeszélni, hogy ő is tegye meg, ami a többiek már megtettek, az növelte a bizalmat. (Magyarország ebben is kivétel volt – „de ez egy másik sztori.")
- Arra, hogy ez egyszeri lépés-e vagy hosszú bizalomépítési folyamat része, Rácz szerint nem ő a megfelelő ember, mert NATO-döntéshozatallal részletesen nem foglalkozott – ilyet inkább Csiki Varga Tamástól (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), az idősebb generációból Szenes Zoltántól vagy a NATO-ból hazatért külügyi szakemberektől érdemes kérdezni. Ő őszintén reméli, hogy az ilyen lépések segítenek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „beesnyirác véd ki" – az SVR-et bemutató mondat közepe értelmezhetetlen ASR-torzulás; a kontextusból annyi rekonstruálható, hogy az SVR a polgári, külföldi hírszerző szolgálat.
- „Vasisten gyermekei című film" – az említett filmcím valószínűleg torzult; a kontextus alapján az orosz ipari sztereotípiákat („két másnapos orosz szörnyű fejfájással bütyköl egy zsigulit valahol") kifigurázó filmekre, paródiákra utalt a vendég.
- „a Varab vagy Gorin ugye a Villanegyedben Moszkvában" – Abasidze dácsájának pontos helyszínneve nem rekonstruálható, csak annyi, hogy a moszkvai Villanegyedben kapott házat.
- „Gyenoros Belső használatra szánt politikai termék" – torz mondat; a lényeg: a „ruszofób lobbi" szerinte belső használatra szánt politikai termék.
- „szégyen szégyenes gyalazott" – értelmezhetetlen töredék; a kontextus szerint a vendég nem tudja, volt-e ilyen nagyságrendű kiutasítás a 90-es évek elején.
- „bíró Zoltán pé" – valószínűleg „Bíró Zoltán például" (a nemzetbiztonsági terület szakértője), a név helyesírása bizonytalan.
- „a Dulcev házaspár" és „a Headfield/Halffield volt a fedőnév" – a neveket a kontextus alapján a szlovéniai (2022) Dultsev-, illetve a 2010-es észak-amerikai Heathfield-ügyként értelmeztük.
- „piszkormány hatalomra kerül" – a lengyelországi példában valószínűleg a PiS párra utal.
- „Viceszla Valógyin" – Vjacseszlav Volodin orosz parlamenti politikus nevének torz alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:01:00]Sziasztok!
[00:01:00]Ez a téma a Telex közéleti műsora élőben.
[00:01:02]Én Réli Balázs vagyok.
[00:01:05]Kemény és fájdalmas választ ígérnek Moszkvából arra, hogy a kormány kiutosította az országból 10 orosz diplomatát.
[00:01:10]A budapesti külügy részéről egyelőre hírzárlat van az ügyben.
[00:01:13]A két ország közötti diplomáciai adokkapok lépéseit ezért Facebook posztokban lehet követni.
[00:01:19]Mutatjuk.
[00:01:19]Orbán Anita külügyminiszter egy rövid ötmondatos közleményben jelentette be, hogy a magyar hatóságok szerint az orosz nagykövetség 10 munkatársa idézem olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a bécsi jegyezmény alapján diplomatától nem elfogadható.
[00:01:35]Az érintetteket ezért felszólították, hogy hagyják el Magyarországot.
[00:01:39]A külügyminiszter úgy folytatta, ez nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatot kapcsolatok megszakítását.
[00:01:47]Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet.
[00:01:53]Ez tehát a magyar kormány álláspontja.
[00:01:53]A budapesti orosz nagykövet a Facebookon reagált kollégái hazaküldésére.
[00:02:00]Jevgenyi Stanislavov azt írta, idézem, az új magyar kormányzat az ideológiailag motivált orosz ellenes retorika fogságába esett.
[00:02:07]Azt is hozzátette, hogy a magyar fél lépését példátlan és indokolatlan eszkalációnak tartják, amire méltó választ ígért.
[00:02:14]Pörögnek tehát az események.
[00:02:16]Itt van velem Rác András, a Külügyiintézet vezérigazgató helyettese Oroszország szakértő.
[00:02:20]Jó reggelt kívánok.
[00:02:22]Jó reggelt kívánok.
[00:02:23]Ugye ez a bécsi egyezmény, amiről a külügyminiszter posztolt, ez a diplomáci kapcsolatokat szabályozza.
[00:02:28]Azt meg már úgy mindenki ebből a világnyelvből kibogozta, hogy itt valószínűleg akkor kémekről volt szó.
[00:02:34]Így van.
[00:02:34]Az 1961-es bécsi egyezmény, ugye diplomáciai kapcsolatokról az előírja, hogy aki diplomata státuszban dolgozik külföldön, az köteles betartani az adott ország törvényeit.
[00:02:45]És külön passzó is vonatkozik az egyezményben arra, hogy a diplomata csak legális eszközökkel gyűjthet információkat.
[00:02:54]Tehát ez így explicite nincs beleírva, hogy kémkedni már pedig tilos, de ugye az benne van, hogy csak legális eszközökkel lehet információkat gyűjteni.
[00:03:01]Tehát ha valaki ezt megszegi, akkor nyilván vonatkoznak rá az egyezményben előírt szankciók.
[00:03:07]a diplomácia nyelvezetben, nem csak a magyarban egyébként.
[00:03:10]Általában ez szokott lenni a tulajdonképpen egy virágnyelvű megfogalmazása annak, hogyha egy diplomatát kémkedésen kapnak, vagy kémkedés miatt kell elhagyni az adott országot.
[00:03:21]Az szokott lenni ilyen megfogalmazás, hogy diplomata státusszal nem összeegyeztethető tevékenység.
[00:03:27]szokott lenni ilyen megfogalmazás, hogy bécsi egyezménnyel nem összeegyeztethető tevékenység, de hogy ez az indirekt körülírás jelenti azt, hogy igen, itt itt kémkedési ügyről van szó egy adott esetben.
[00:03:38]Mi az, ami kémkedésnek számít ebben az esetben a normál diplomácián túl?
[00:03:40]Tehát mi lehetett a dolga ezeknek a ezeknek a diplomatáknak?
[00:03:46]Ugye az oroszországi föderáció minden nagykövetségén jelentős számú hírszerző dolgozik.
[00:03:51]A dolog azért érdekes egyébként, mert áll ugye Oroszországnak több nemzetbiztonsági szolgálata van, attól függ, mit számolunk ide, 10-nél több szervezetről lehet szó.
[00:04:01]Hagyományosan hírszerzéssel az SVR foglalkozik, ugye beesnyirác véd ki.
[00:04:04]A külföldi hírszerző szolgál, ez a polgári hírszerzés, illetőleg ugye a GU, régi nevén Gru, ez a katonai hírszerzés.
[00:04:15]évtizedekig úgy volt, hogy minden orosz nagykövetségen vannak a tényleges diplomaták, vannak a diplomatafedésben az SZR-sek és vannak ugye a GRS-ok.
[00:04:22]A dolgot azt azt kezdte el bonyolultabbá tenni, hogy már jó néhány éve az FSB a szövetségi biztonsági szolgálat, ami alapvetően a belső elárítással foglalkozik, és különben messze a legerősebb orosz titkosszolgálat.
[00:04:36]Tehát az FSB is elkezdett külföldi hírszerzéssel is foglalkozni.
[00:04:41]Tehát most már különösen nagyobb orosz nagykövetségeken négy társaság van.
[00:04:48]Diplomaták, SVRsek, GR-sok.
[00:04:48]Ugye GU a hivatalos neve, de mivel évtirek GRU volt, mindig GRU-nak hívja.
[00:04:53]Tehát diplomaták, SZVR-sek, GR-sok és még az FSZB-sek is.
[00:04:59]És mindegyiküknek van diplomáciai fedettsége adott esetben?
[00:05:02]Mindegyiknek lehet diplomáciai fedettsége vagy diplomáciai státusza, de lehet, hogy ő a követség sofőrje, lehet, hogy ő egy diplomata házastársa.
[00:05:08]Tehát ennek nagyon sokféle előfordulási módja van.
[00:05:13]És akkor ő mit csinálhattak?
[00:05:16]Ugye pontosan nem tudom.
[00:05:16]Tehát hogy és ha tudnám hogy akkor se mondhatnám el.
[00:05:20]Ez ez egy ilyen műfaj, de tényleg nem tudom.
[00:05:21]Én sose dolgoztam kéenhárítási területen, tehát nem tudom, hogy ez egy ténylegesen hogyan és mit csinálnak.
[00:05:27]szovjet meg orosz hírszerzők emlékirataiban lehet tudni, hogy jellemzően arra törekednek, hogy humán információforrásokat szervezzenek be, tehát vegyenek rá embereket arra, hogy információt szolgáltassanak az oroszországi föderációnak.
[00:05:41]Ez történhet pénzzel, történhet ideológiai alapon, ez manapság ugye kevésbé gyakori, de például hidegháború alatt elég sok elég híres kém egyébként ideológiai motiváció mentén vállalta a feladatot.
[00:05:53]lehet terhelő információ alapján ugye a dolgoztam a régi Miklus nemzetvédelmi Egyetemen és az ottani nemzetbiztonsági intézetből mondta egyszer egy egy azóta már egy nyugdíjas oktatókolléga ők úgy hívták szakmán belül hogy PPP konstrukció tehát hogy pénz pia vagy paráznaság tehát hogy valamelyikkel mindenki rávehet az együttműködésre ilyesmikkel is foglalkoznak de ma már technológiai hírszerzéssel is foglalkoznak kiberműveletekkel vagy azzal, hogy más módokon, más ebben a konkrét esetben, hogy sejthetően törvénytelen módokon gyűjtsenek információkat.
[00:06:31]Tehát nagyon széles ez a spektrum.
[00:06:34]Ha régi emlékatokat olvasgatunk, akkor akkor tényleg igen kreatív ötleteik is tudnak lenni időnként.
[00:06:41]Ugye most annyit tudunk, hogy 10 diplomatáról van szó.
[00:06:42]Ki szokott derülni a pontos névsor?
[00:06:45]Tehát meg lehet tudni azt megismerheti egyszerre világtörtelem egy pontján a közvény, hogy pontosan kikről volt szó és hogy mit csináltak.
[00:06:53]Általában az szokott lenni a gyakorlat, hogy sem az oroszországi föderáció, sem az érintett ország nem hozza nyilvánosságra a kiutasított diplomaták nevét.
[00:07:03]Indirekt eszközökkel természetesen össze lehet rakni, tehát a legtöbb demokratikus országban nyilvános információ, hogy abba az országba kik vannak diplomataként akkreditálva.
[00:07:13]És ha valaki rendszeresen nézegeti ezeket a népsorokat, akkor feltűnhet, hogy adott esetben változás van a névsorban.
[00:07:19]Ez ez ez a leggyakoribb újságírói módszer.
[00:07:25]Olyan is van, hogy a tényfeltáró sajtó adott esetben megtalál egy-egy nevet, és akkor vagy híresebbé válik valaki, és akkor utólag rakják össze, hogy ja igen, ő volt az, akit mit tudom én Londonból vagy Kanadából raktak ki ekkor és ekkor.
[00:07:41]De általában a az alapgyakorlat az, hogy nem hozzák nyilvánosságra a nevet.
[00:07:46]Nyilván az érintett országok szövetségi rendszerén belül ez az információ kering.
[00:07:50]Tehát ha Iván Ivanovicról mondjuk Horvátországban kiderül, hogy hát Iván Ivanovics bizony kém, akkor a NATO országok és az EU országok erről tudni fognak.
[00:07:59]Erre van egy külön információs rendszer, ahol ezeket az információkat meg lehet osztani egymással.
[00:08:05]Az időzítésnek van-e jelentősége, vagy az lehet-e tudni arról bármit, hogy miért pont most kerülhetett erre sor?
[00:08:14]Ugye itt sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy mivel ez folyamatban lévő ügy, ezért nemzetbiztonsági okokból én erről sajnos nem beszélhetek.
[00:08:19]Ne haragudjon.
[00:08:21]Szokott egyébként jelentősége lenni annak, hogy mikor történik, vagy például annak a ténynek, hogy beszélnek róla és bejelentik nyilvánosan az kiutasításnak a tényét.
[00:08:32]Ez ezek üzenetek vagy ez a diplomácia eszköztár része.
[00:08:33]Igen.
[00:08:35]Tehát tehát mind az időzítés, mind az, hogy elmondják.
[00:08:38]Általánosságban tudok erről beszélni.
[00:08:40]többféle módja van annak, hogy egy kémkedéssel gyanúsított külföldi diplomatát meg lehessen kérni a távozásra.
[00:08:46]A leggyengébb, vagy a legkevésbé látványos, vagy úgy a két ország kapcsolatát tekintve, a legkevésbé eszkalatív módszer az az, hogyha csöndesen jelzik, néha nem is mindig formálisan.
[00:09:01]Például egy fogadáson odasétál a fogadó fogadószág diplomatája az adott ország nagykövetéhez, és hát elmondja neki, hogy hát az a helyzet, hogy Iván Ivanovicsnak haza kéne utaznia.
[00:09:09]Ebből akkor nincs ügy, nincs hivatalos feljegyzés, nincs nagyköveti berendelés, semmi ilyesmi.
[00:09:16]És akkor Iván Ivanovics szépen összepakol és hazamegy.
[00:09:18]Tehát ez tulajdonképpen a legenyhébb, amikor még formális jegyzékváltás sincs.
[00:09:23]létezik az a az a megoldás ennek több kisebb nagyobb fokozata van de körülbelül egy ilyen közepes megoldás az berendelik a fogadó ország nagykövetét kap az illető egy jegyzékiket hogy Iván Ivanovics és Fodor Fodorovics lesznek szívesek elhagyni az országot x időn belül de ez a dolog nem kerül nyilvánosságra és ugye létezik az ez például amerikai orosz viszonyban fordul el nagyon-nagyon gyakran, hogy ihogy komoly hídvelés övezi a diplomaták kiutasítását tő több fokozata van ennek is.
[00:09:55]Időnként előfordul diktatúrák csinálják jellemzően a belaruszok csinálták meg például észt meg lett diplomatákkal is, hogy hogy kompromitálták őket, ezeket a felvételeket nyilvánosságra hozták és akkor gyakorlatilag az állami tévében meghurcolták ezeket az embereket névvel, arccal de hát ezt csak olyan típusú országok csinálják, mint Belarosz.
[00:10:19]Az orosz nagykövetet idéztük már, aki a Facebookon posztolt Máriá Zárová, az orosz külminisztérium szóvivője azt mondta, idézem, hogy a budapesti Russofob lobbira adott válasz kemény és fájdalmas lesz.
[00:10:31]Mi lehet a reakció az oroszok részéről?
[00:10:36]Ugye érdekes egyébként, ha megnézzük Staislavov nagykövet reakcióját, ugye a legelső reakciót az orosz külügyi szóvivő Maria Zárova adta.
[00:10:42]Neki ez a munkája és egyébként is kommunikáció tekintetében iszonyatosan sokat lehetne tanulni, lehet tanulni tőlem.
[00:10:50]Nem kell vele egyetérteni, mert mert végtő mocskos dolgokat csinált.
[00:10:53]Meg fog is még, de elképesztően profin keretezi a dolgokat.
[00:11:00]Nagyon rugalmasan vált témát, terelélvitát, kezd el személyeskedni, hogyha erre van szükség.
[00:11:04]Tehát ha nem tudom ilyen filmes kategóriával, tehát hogy a gonosz profi körülbelül, tehát Zaharova reagált először, de ugye az orosz külügy szóvivőjének ez a feladata, hogy gyors gyors reakciót adjon.
[00:11:15]Zaharva adta az első magyar idézőles magyarázatot arra, hogy mi történt, ugye, hogy ruszofóbia.
[00:11:21]És ugye Stanislavov nagykövet reakciójában is ott van, hogy az ideológia motivált orosz ellenes retorika.
[00:11:28]Hát az orosz ellenes az az a ruszfóbnak ugye a magyar fordítása.
[00:11:32]Tehát itt Sztanyiszlavom nagykövet gyakorlatilag átfogalmazta a körülügyi szóvivő álláspontját.
[00:11:39]És semmi egyebet nem mond egyébként, tehát hogy a az orosz diplomácia a diplomáciai szolgálatok közül az egyik leghagyományosabban, lettradicionálisabban működő diplomáciai szolgálat.
[00:11:52]Mondok érdekességet, az orosz diplomatáknak a mai napig van egyenruhájuk.
[00:11:56]Ünnepi alkalmakkor fel is veszik.
[00:11:58]Tehát például az orosz diplomaták napján a Staniszlavov nagykövet is ugye az ünnepi diplomata egyen ruát hordja.
[00:12:05]Tehát ez nagyon nagyon módszeres, nagyon szisztematikus, nagyon hagyományos diplomáciai szolgálat.
[00:12:11]Itt az történt, hogy a nagykövet pontosan követte a külügyi szóvivő által adott álláspontot, és úgy majd a későbbiekben mi történik, ezt meg majd kitalálják.
[00:12:19]Ugye úgy fogalmazott a a szóivő, hogy egy kemény és fájdalmas válasz várható.
[00:12:28]Lehet ezekből következtetni arra, hogy valójában mi lesz a válasz, vagy inkább ezek olyan üzenetek, amik szólnak mondjuk a nemzetközi közvéleménynek, vagy akár az orosz közvéleménynek?
[00:12:36]Utóbbi, utóbbi persze ez be ez legnagyobb részben belöldre szól, kisebb részben külföldre.
[00:12:40]Ez egy ilyen teljesen sablonválasz.
[00:12:42]Tehát önmagában az ugye az orosz külügy rendszerén belül, tehát Mária Zaharva egy látványos szereplő, de ő nem dönten el semmit.
[00:12:48]Tehát a ha ő jelent be valamit, annak nincsen súlya.
[00:12:53]Ha a külügyminiszter helyettes, vagy a külügyminiszter jelentené be, annak lenne súlya, de önmagában ez tulajdonképpen rutinválasz.
[00:12:58]Záróva reflexből minden kritikát vissza szokott dobni azzal, hogy ez ruszofóbia.
[00:13:04]És létezik ruszofób lobbi, amire ő hivatkozott?
[00:13:07]Nem tudom, nekem még nem szóltak, hogy hogy ő lenne ilyen az pont úgy tűnik, mint a Gyenoros Belső használatra szánt politikai termék.
[00:13:13]Hát ugye összeesküvés elméletek minden autoritárendszerben vannak a és Oroszországban ugy egyébként a sok nyugati ország elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia meg néhány másik ország Oroszországgal kapcsolatos politikáját igazából már a polgárháború óta úgy tekintik mint hogy hajlamosak úgy felfogni a vezetők mint valami nagy átfogó összeesküvés része.
[00:13:41]Tehát a Szovjetunió kifejezetten paranoid volt.
[00:13:46]Részben erről is szólt az ideológiai szembenállás.
[00:13:47]A szovjetek tényleg a legtöbb dologba összeesküve és láttak olyan ügyekbe is, amiben egyáltalán nem is volt.
[00:13:53]A legijesztőbb egyébként ugye a volt a KGB-nek egy levéltáros, egy Vasili Mitrohin nevű levéltáros.
[00:14:00]Mitrohin évtizedekig hordta haza néhány lapot egy-egy nap, néhány lemásolt lapot, és aztán ezzel sikerült átszökni a Nagy-Britanniába.
[00:14:10]Az általa kihozott dokumentumokat kiadták.
[00:14:13]egy válogatást adtak ki belőle.
[00:14:13]Ez úgynevezett mitrohin archívum.
[00:14:15]A mitrohin archívum a mai napig a legmélyebb betekintést adja, hogyan működött a KGB.
[00:14:21]Miért mesélem ezt el?
[00:14:23]Két olyan eset is volt a hidegháború alatt, amikor az amerikaiaknak rövid időre sikerült felszámolni a teljes szovjet hírszerző hálózatot az Egyesült Államokban.
[00:14:33]És a mitrohin archívumból tudjuk, hogy amikor nem jött be terepi információ úgymond az Egyesült Államokban, Moszkvában, akkor a politbüró, tehát a politikai vezetés az a legvadabb összeesküvés elméletekben lovalta bele magát, mert ugye a saját paranoiájukat nem kontrollálta a kívülről jövő információt.
[00:14:51]Csak ha van információ, mert akkor tehát mert úgy tehát nem elkezdt, tehát nem érintkeztek a valósággal és akkor így a paranóia az elkezdett elszabadulni.
[00:14:57]Tehát ilyen értelemben az orosz retorikában az a megfogalmazás, hogy Russofób lobbi.
[00:15:00]Ez teljes mértékben illeszkedik.
[00:15:04]A Szovjetunió is szovjetellenes szovjetellenes erőkről beszélt.
[00:15:08]Tehát, hogy az objektív adott esetben szakpolitikai kritikát is átkeretezik, hogy ez ez nem szakmai kérdés, ez ideológia.
[00:15:15]Ez azért van, mert utáltok minket, mert ugye ez egy olyan nérv, amire amivel nem nagyon lehet úgy védekezni, hogy tehát ha onnan kezdem, hogy figyelj, én nem utállak benneteket, csak nem értek egyet ezzel meg azzal.
[00:15:27]Hát az már egy vesztes pozíció, hiszen ugye már ugye védekező retorikából kezdek.
[00:15:30]Tehát amikor ruszofóbiával vádolják az ellenfelet, az jellemzőenkor történik, amikor a cizelláltam mondanivaló még nincs kidolgozva.
[00:15:38]Tehát akkor lehet, hogy most idő kell egyébként nekik, hogy kidolgozzák, vagy hogy mi legyen pontosan a válaszlépés.
[00:15:44]Azért kérdem mert, hogyha megdig még maradnék egy kicsit ennél a válasz lépésémánál, mert most nyilván mindenki azt várja, hogy hogy mi fog történni, mert ugye azt tudjuk, hogy magyar részről volt 10 orosz diplomatának a a kiutasítása.
[00:15:55]Nagyjából már a kémfilmekből tudjuk, hogy ilyenkor az szokott lenni, hogy mondjuk 10 diplomatát kiutasítanak az oroszok is.
[00:16:01]Mi lehet a válasz?
[00:16:01]Hogyan hogyan dó el ilyenkor, hogy mit fog reagálni a az orosz fél?
[00:16:06]Ugye abban, hogy erre a konkrét esetre Moszkva milyen reakciót fog adni, ez megint az a kategória, amiről nem beszélhetek sajnos.
[00:16:11]A az, hogy általánosságban Oroszország hogyan reagál, ugye mondtuk az előbb, hogy ez egy nagyon hagyományos, nagyon tradicionális diplomáciai szolgálat.
[00:16:19]A tipikus orosz válasz az az úgynevezett tükörválasz.
[00:16:26]Tehát mondjuk, ha Pirézia kiutasít 30 orosz diplomatát, akkor Oroszország is kiutasít 30 diplomatát.
[00:16:34]Nem mindig követik a tükörválaszlogikát egyébként, amikor ugye a a orosz-ukrán háború nagyléptékű eszkalációja után Csehország döbbenetes számú orosz diplom diplomatát utasított ki.
[00:16:44]A háború előtt a Praga Orosz nagykövetségén több mint 100 orosz diplomata dolgozott.
[00:16:48]Ez most lement 18-ra.
[00:16:50]Amikor elkezdődtek ezek a kiutasítások akkor volt néhány eset, amikor Oroszország mit tudom csehely kiutasítottak x diplomatát, az oroszok x+ 2-t utasítottak ki válaszként.
[00:16:59]Tehát picikét eszkaláltak.
[00:17:02]De olyan eset is volt, amikor és ma már tudjuk, hogy ott közvetlenül Putin avatkozott be, a távozó Obama adminisztráció még az egyik utolsó lépésével több tuatnyi orosz diplomatát küldött haza.
[00:17:18]már ugye meg volt választva Donald Trump, ugye 2016 végén vagyunk, több tucatny orosz diplomatát küldtek hozzá az amerikaiak és Moszkva azt a döntést hozta, hogy már tudjuk közvetlenül Putyin interferált ebben, hogy nem nem adunk választ, mi nem utasítünk ki amerikai diplomatákat, de ez nagyon ritka.
[00:17:36]Jellemzően orosz-amerikai viszonyban tükörválasz van a és ugye ezek nagy országok nagy képviseletekkel Moszkvában, illetve Washingtonban az Amerikai Külügyminisztériumban dolgozó barátom mesélte, hogy külön klubja van azoknak, akiket kitottak Oroszországból.
[00:17:54]Tehát, hogy itt elég sok ember ment ment már ezen keresztül.
[00:17:56]Tehát a jellemző reakció a tükörválasz, de nincs rá garancia, hogy így mindig minden esetben ez történik.
[00:18:02]Ugye most kétszer is hivatkozott arra, hogy ebben a konkrét ügyben a maga az oroszel elnök Putyin avatkozott közben.
[00:18:08]Hol dölhet el, hogy mi lesz a válasz a Külügyminisztériumban, az elnöki adminisztrációnál, akár akár Putyinnál, hogy hogy működik ez az Oroszország esetében?
[00:18:18]Ez a ez sajnos az eset, amikor ugye ahogy egyre zártabbá válik az orosz rendszer, részben a háború, részben a saját autoritár tendenciá miatt, egyre kevesebbet tudunk arról, hogy a jelenlegi orosz döntéshozatal hogyan zajlik.
[00:18:32]Az, hogy a 90-es vagy 2000-es években hogy dőltek el ezek a dolgok, ezt viszonylag pontosan tudjuk.
[00:18:36]Ismertté váltak akkori szabályzatok, vannak emlékiratok, ilyesmik.
[00:18:40]Az, hogy 2026-ban ez pontosan hogyan dől el, ez ezt leginkább csak sejteni lehet.
[00:18:45]Technikai értelemben, vagy ha úgy tetszik, a adminisztratív értelemben, ez nyilván az a ez a döntésnek, ennek a döntésnek az orosz küri minisztériumban kell megszületnie.
[00:18:56]Igen ám, de ha elolvassuk az oroszországi föderáció alkotmányát, akkor látjuk, hogy a külpolitika irányítója az ténylegesen az elnök.
[00:19:02]És ha egy olyan EU NATO tagállammal, tehát egy EU NATO tagállammal szemben történik ilyesmi, akkor igen furcsa lenne, hogyha nem kérnék ki az elnöki hivatal véleményét.
[00:19:15]Van néhány korábbi eset, amikor tudjuk, hogy Putyin személyesen avatkozott be.
[00:19:20]Például vannak esetek, vagy voltak esetek, amikor például lebukott hírszerzőket cserélt ki Oroszország egy másik országgal.
[00:19:27]Ezekről a sztorikról tudjuk, hogy ezeket Putyin személyesen követi figyelemmel, részben ugye a saját korábbi KGB-s karrierje utóhatásaként.
[00:19:36]Tehát vannak esetek, amiket Putyin személyesen követ.
[00:19:40]Azt, hogy ebben a konkrét ügyben hogy lesz, ezt őszintén nem tudom.
[00:19:42]kiemelt partner lehet Magyarország, most csak az orosz barátsága miatt az előző távozó Orbán kormánynak.
[00:19:49]Tehát akár ez is utalhat arra, hogy Vladyimir Putyin ezt jobb szennek követi.
[00:19:52]Nem, őszintén nem tudom.
[00:19:55]Még egy kicsit az orosz reakciókat nézzük.
[00:19:57]Az orosz parlamenti Felsőház elnökettese azt reagálta, hogy a számlát majd a magyar adófizetőknek kell kifizetniük.
[00:20:03]Nagyon nagyon mosolyog rajta.
[00:20:05]A törvényhozás nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnök pedig azt mondta, hogy a lépés a közös gazdasági projektek csökkenéséhez is vezethet.
[00:20:13]Elképzelhető, hogy ilyen gazdasági lépést is lépnek az oroszok, vagy azért inkább jellemzően itt itt nagyon megnézik, hogy mit lépünk, és inkább maradnak ilyen politikai válasznál.
[00:20:24]Hú!
[00:20:24]A amikor az orosz parlament külpolitizálni próbál, az mindig nagyon szórakoztató.
[00:20:28]Tehát a Viceszla Valógyin volt ennek a ennek a nagy bajnoka, meg hát ugye a 90-es években még parlamenti képviselőként Zsirinovski, amiket az orosz parlament különböző bizottságának tagjai mondanak, hát az ilyen, hogy is mondani, ilyen szórakoztató érdekesség körülbelül.
[00:20:43]Meg ugye valamit mondani kell és ugye látszik az, hogy ők azért vonalban vannak azzal, amit a külügyminisztérium üzent ilyen esetekben.
[00:20:53]Máskor is ez van, de tehát ha valaki ezt nem dönti el, na, az orosz parlament.
[00:20:58]Tehát ugye ez a bel ez belföldi fogyasztásra szól.
[00:21:01]És még egy dolog orosz belső kontextus.
[00:21:04]Ugye Oroszország választások előtt áll.
[00:21:06]Szeptember 20-án dómaválasztás van és ugye egy csomó regionális választás is.
[00:21:12]Ugye az orosz közigazgatási rendszer annyira komplex, ugye elve egy föderációról van szó, hogy minden évben van egy csomó helyi közgyűlésválasztás, városi tanácsválasztás, polgármesterválasztás.
[00:21:24]időnként ugye dummaválasztás is van, és ezeket a választásokat mindig összevonják egy évben egy időszakra, mert akkor úgy lehet menedzselni az egészet.
[00:21:31]Ez az úgynevezett egy egységes választási nap, vagy egyesített választási nap.
[00:21:36]Ezt megtévesztem, mert valójában sose egy nap, hanem három logisztikai okokból, hogy tényleg Szibéria külsőre is el lehessen vinni a szavazónát más a néni az erdőbe.
[00:21:44]Ez most szeptember 18-120, tehát nagyjából két hétre vagyunk attól, hogy hogy parlamenti választás legyen, az úgy egy országos dolog és ugye regionális választások is.
[00:21:58]És választások előtti időszakban mindig felfokozottabb a politikai hangulat.
[00:22:03]Tehát ezek a típusú nagyon véreszájú parlamenti megnyilatkozások.
[00:22:07]Gyakorlati relevanciájuk nem nagyon van, viszont a belföldi fogyasztásra tökéletesek, hiszen ugye lehet mutatni az átlagorosz választópolgárnak, hogy márpedig Oroszországgal nem szórakozik senki.
[00:22:18]Nem, nem érdemes túlimenzionálni.
[00:22:20]A paksi bővítést valamilyen formában érinteti ez?
[00:22:23]azért kérdezem, mert hogy van egy diplomáciai keménykedés az egyik oldalon, vagy komoly diplomáciai chörtel, de a másik oldalon meg ugye ott vannak az országnak, a két országnak a hosszútávú gazdasági projektjei meg mindenféle együttműködései.
[00:22:36]Ezekre ezekre lehet ez a diplomáciai szinthatással, hogyha van egy ilyen komoly feszültség a két ország között?
[00:22:43]Ugye a paksi bővítést nagyon-nagyon részletes nemzetközi szerződések szabályozzák mindkét oldalról.
[00:22:47]Elég sokat tudunk egyébként a paksi szerződésről a mert ugye az elmúlt években ugye ellenzéki vagy hát akkori ellenzéki politikusok mer aktivisták kiperelték ezeknek a szerződéseknek a részleteit.
[00:23:01]Nagyon kevés dolog van, amit nem tudunk.
[00:23:03]Az egyik ilyen azok a kilépési kondíciók.
[00:23:04]Tehát hogy milyen kondíciók mentén dönthet úgy egy ország, akár Oroszország, akár Magyarország, hogy puff, kész kiszáll ebből az egészből.
[00:23:13]Nem tudjuk.
[00:23:13]Tehát nyilván megvan az információ, ott a szerződés, de ez minősített.
[00:23:16]Tehát azok, akik olvasták, azok sem beszélhetnek róla.
[00:23:19]Tehát az, hogy Oroszország kiléphet-e a paksi bővítésb, őszintén nem tudom, fogalmam sincs, hogy mi van abban a szerződésben, nem tűnne logikusnak.
[00:23:28]Tehát amikor az ember a ugye ahogy az orosz állami vállalatok működnek külföldön, az az orosz külpolitika integráns orosz külpolitikai eszköztár integráns része.
[00:23:41]Oroszország számára a paksi bővítés az nem a két Magyarországon építendő reaktor rossz úr.
[00:23:46]A rosszatom az a világ legnagyobb nukleáris ipari cége.
[00:23:51]Egy nagyon-nagyon komoly vállalat.
[00:23:54]Tehát a rosszátom az az nem olyan, ahogyan a az orosz ipart elképzeljük.
[00:23:58]Ugye a Vasisten gyermekei című filmet lehet itt említeni, vagy a különféle paródiákat, hogy két másnapos orosz szörnyű fejfájással bütyköl egy zsigorit valahol Udmti a külső.
[00:24:08]A Rossátom az tényleg a világ legnagyobb nukleáris ipari cége.
[00:24:14]És számukra az, hogy egy EU-s és NATOs országban építenek atomerőművet, az egy globális referencia.
[00:24:20]Tehát a Rosszatom különféle nuk ukránis ipari kiállításokon rendszeresen azzal házzal, hogy lámlám még az EU-ban is építünk atomerőművet.
[00:24:29]Ugye NATO országban építenek máshol és ugye Törökországban az akkori új erőművet lehet mondani, de az, hogy a Rosszátom globális nukleáris ipari kiállításokon meg üzeli tárgyulásokon azt tudja mondani, hogy mi még az EU-ban is építünk reaktort, ez ez sokkal nagyobb léptékű dolog annál, mintogy Magyarországra épül élt reaktor, vagy nem.
[00:24:49]Tehát én nem nagyon látom azt, hogy orosz szempontból miért lenne logikus kiugrani a nukleáris bővítésből, saját magukat lőnék lábon de ágyúval.
[00:24:56]Tehát, hogy nem nem nagyon furcsa lenne, ha ezt meglépnék.
[00:25:00]Az, hogy ténylegesen szerződésesen hogy tudják meglépni, mi van a szerződésben kilépési passzusként?
[00:25:06]őszintén nem tudom.
[00:25:08]Ugye Orbán Viktor és Lanyimir Putyin rendszeresen találkoztak egymással és a magyar kormány Orosz Balseárról, hát már egész szakirodalma van.
[00:25:16]Aztán ugye jött egy kormányváltás itt Magyarországon, és itt ugye az oroszok részéről a kormányváltás után volt egy ilyen érezhető kivárás és nyilatkoztak is arról, hogy majd megnézzük, hogy mit tesz a magyar kormány.
[00:25:25]Magyar Péter meg ugye annyit mondott, hogy ha az orosz elnök hívná, akkor felvenné neki a telefont.
[00:25:30]Akkor most kaptok egy választ az oroszok, hogy hogy mire számíthatnak nagyjából a Tisza kormánytól?
[00:25:36]Itt megjön a tágabb kontextus az érdekes.
[00:25:38]Ugye az orosz külpolitikás sokan úgy szokták elképzelni, hogy Moszkvának mindenre kidolgozott mestervei vannak.
[00:25:43]Ez valójában nem így van.
[00:25:45]Kisebb partnerszágokkal szemben az orosz külpolitika mindig reaktív.
[00:25:49]Tehát ha valamelyik kicsi partnerzágban történik mondjuk egy politikai változás, akkor Moszkva rendszeresen úgy reagál, hogy jó, hátradőlünk, kivárjuk, hogy mit akarnak az új fiúk, aztán meg majd kitaláljuk.
[00:26:01]Ugye legjobb példa erre Grúziában a hatalomváltás 2003-ban ugye a az úgynevezett rózsa forradalom, amikor ugye Mihely Szakasvili nyugatbarát rendszer hatalomra került Grúziában és ugye ez ugyanaz a szakasville, aki aztán 2008-ban belefut a Grúzaros háborúba, hogy 2008 augusztus az öt napos háború, tehát hogy háborúig fajult a viszony, de amikor Szakasvili hatalomra kerül az elején, Moszkva még egyáltalán nem tudta, hogy mit lehet várni ettől a figurától kivártak.
[00:26:32]Sőt ugye akkoriban Grúziának három szeparatista konfliktusa volt.
[00:26:37]Kettő megvan a mai napig, ugye Abházia Délosétia, de volt lent délen egy Adzsária nevű szeparatista régió is.
[00:26:44]Ezt az adzsáriát, nem tudom a karibtenger kalózaiból Jack Sparrow kapitány megvan-e.
[00:26:47]A ezt az adjáriát egy ilyen Jack Sparrow szerű figura vezette.
[00:26:53]Aslan Abbasidze.
[00:26:53]Egy ilyen egy ilyen jó kedélyű nagy kaliberi bűnöző.
[00:26:58]Egészen különleges figurákat termelt ki az akkori Grúzia.
[00:27:02]Ugye Abháziában és Délosában voltak orosz csapatok, hivatalosan békefenntartók, Hadzáriában nem.
[00:27:06]És ugye a Szakasvili azzal került hatalomra, hogy márpedig neki a nemzeti projektje az, hogy egyesíteni kell Grúziát, de egyébként pragmatikus viszonylag törekszik Oroszország.
[00:27:16]Gondolkodtak az oroszok, hogy mi legyen, mi legyen.
[00:27:20]Szakasvili pedig ugye melyik van három szeparatista régiót, kettőben vannak oroszok, a harmadikban nincs.
[00:27:24]Melyikkel kezd az újraítés?
[00:27:26]Nyilván a harmadikkal.
[00:27:29]Szakasvili szépen bevonult Adzsáriába, Moszkva pedig puska lövés nélkül, bármiféle ellenállás nélkül az adzsáriai vezetőt, Asztana Basidzét befogadta családosult pénzzel, mindennel együtt vett az illető egy szép dácsát a Varab vagy Gorin ugye a Villanegyedben Moszkvában.
[00:27:47]Ez egy szép orosz gruses játék volt.
[00:27:50]Van egy új vezetés Grúziában, és valami mást akar, de normális viszony törekszik Oroszországgal.
[00:27:57]Jó, tegyünk egy gesztust, nézzük meg, hogy mit akar, várjuk ki, és majd meglátjuk.
[00:28:00]Tehát egy csomó esetben ez van.
[00:28:04]Tehát amikor Lengyelországban ugy piszkormány hatalomra kerül, akkor is eleinte jönnek olyan orosz üzenetek, hogy mi nem akarunk ezt kalálni semmi ilyesmi.
[00:28:13]Normális, pragmatikus viszony vagyunk érdekeltek, gáztanzit, mi egymás.
[00:28:14]És hogy tehát az, hogy hogy reaktívak egy kis partnerrel szemben, ez tulajdonképpen érthető.
[00:28:21]Tehát Oroszország nagy, de azért nem végtelennek az erőforrásai.
[00:28:24]Az amerikai belpolitikát nagyon szorosan követik, a németet, a franciát, a britet.
[00:28:29]Ott tényleg vannak kidolgozott többféle szenáriók.
[00:28:34]Kisebb országokkal szemben inkább a reaktivitás dominál, tehát ez nem magyar specifikum.
[00:28:40]Kicsit a struktúrát segítsen nekünk megérteni.
[00:28:42]Mit lehet tudni arról, hogy hogyan képkednek az oroszok?
[00:28:45]Milyen szerepe van ebben a nagykövetségeknek?
[00:28:50]Ugye a megint egyszerűsíteni fogunk egy picit.
[00:28:52]Szükségszerű.
[00:28:52]Ugye a és ugye hírszerző sem voltam, tehát hogy ez megint az, hogy szeretek ilyen emlékiratokat olvasgatni, meg az ember tanul ilyesmit, de de nem a saját kémkarrierem epizódjait idézem föl, mer nincs ilyen.
[00:29:08]A némi egyszerűsítéssel el lehet különteni azokat a hírszerzőket, akik diplomáciai fedésben dolgoznak, és azokat, akik diplomácia fedés nélkül.
[00:29:17]Ugye az orosz terminológiában a diplomáciai fedés nélkül dolgozókat, vagy mélyfedésben dolgozókat oroszul nyilegálnak, tehát illegálisoknak hívják.
[00:29:26]Ezek azok az emberek, akik jellemzően egy harmadik országon keresztül, vagy több külső országon keresztül állnéven hamis identitással betelepülnek a Célországba, és ott adott esetben évtizedekig lapulnak, és építenek föl egy teljesen hamis identitást.
[00:29:44]És az a feladatuk, hogy a Célországban mondjuk stratégiai szektorokban helyezkedjenek el, mondjuk távközlésben.
[00:29:53]Iván Ivanovic állné kitelepül Piréziába, tökéletesen beszél Pirézül, és ott évtizedek alatt bedolgozza magát a Pirész telekommunikációs vállalat, mit tudom, harmadik száma pozíciójába.
[00:30:03]És amikor Oroszország háborúban vagy Pirézia ellen, akkor Iván Ivánov pont jó helyen van, hopp, le tudja kapcsolni a rendszert.
[00:30:11]Most ez nyilván egy fiktív példa.
[00:30:12]Tehát ezek az illegálisok, oroszul illegálisoknak hívják őket, ezek léteztek a hideghábor alatt és és a mai napig léteznek.
[00:30:19]A borzasztó érdekes, mert a az orosz populáris kultúra az egekig magasztalja az illegálisokat.
[00:30:27]Tehát, hogy az a haza szolgálatának a csúcsa.
[00:30:29]Önmagában Oroszország javára kémkedni is egy nagyon hazafias dolog, de ha te ezt illegálisként csinálod, hát akkor az meg főleg az.
[00:30:36]Tehát ha idősebbek emlékezhetnek a Stirlit sorozatra, ugye Max Ottófon Stirlit volt a fedőnév, hivatalos ugye Maxim Maximovic Isajev volt a fiktív karakter neve, aki ugye beépült az SSZbe évtizedek alatt, és ott nagyon magas pozíciót ért el.
[00:30:52]De az orosz populáris kultúra, a szovjet és orosz populáris kultúra tele van ilyenekkel.
[00:30:57]Tehát a a kortársreferenciát keresünk, a The American The Americans filmsorozat, nyilván az egy konkrét fiktív cselekmény, de ilyenek úgy különben léteznek.
[00:31:08]Tehát ez a két fő kategória van.
[00:31:10]Aki diplomáciai fedésben dolgozik, ott ugye az annyiban hát idézelben kellemesebb, hogy a diplomáciai védelem az megilleti.
[00:31:17]Tehát ha elfogják, akkor is a legrosszabb, ami történhet vele, hogy hazaküldik.
[00:31:21]Aki illegálisként dolgozik, hát ott nincs ilyen védelem.
[00:31:26]Emberileg is nehezebb.
[00:31:26]A van néhány illegális, aki emlékiratot írt.
[00:31:29]A emberileg messze a legnehezebb, a legmegterhelőbb.
[00:31:37]És hát sok esetben jönnek olyan problémák, ugye most volt egy ilyen eset, nem olyan régen.
[00:31:40]A háború elején, a nagy a az oroszukrán nagyháború elején 22 tavaszán valamikor Szlovéniából Szlovéniában fogtak meg a szlovének egy ilyen illegális házaspárt, a Dulcev házaspárt.
[00:31:54]És Dolcavék, hát ők nyilván férjfeleség, tehát ők ilyen illegális hírszerzők voltak.
[00:32:00]A gyerekeik nem tudtak erről semmit.
[00:32:04]A gyerek, ugye ő az volt a fedő sztori, hogyha jól emlékszem, akkor Argentínából jöttek be valahogy, és akkor ez magyarázta, hogy nem teljesen tisztán beszélték a nyelvet.
[00:32:12]A gyerekek tényleg abban nőttek föl, hogy ők ők argentin származású szlovénak.
[00:32:18]És amikor hazaküldték őket Oroszországba, a reptéren Putyin fogadta őket.
[00:32:22]Ugye mondtuk, hogy bizonyos kémügyeket Putin személyesen kísér figyelemmel, de a két nyomorú gyerek megérkezett egy olyan országba, amiről nem tudott semmit, nem beszélt a nyelvet, életében nem jártott, és ilyen egyik napra tudja meg, hogy ja, te ne vanan nem szlovén vagy, hanem orosz.
[00:32:38]Baromi kellemetlen.
[00:32:38]Tehát boy Kanadában volt egy olyan eset 2010 a Headfield volt, Headfield volt a fedőnév, a Headfield házaspárt is hazadeportálták Oroszországba.
[00:32:51]Amerikából volt, Kanadán keresztül mentek be Amerikába.
[00:32:53]Amerikába hazaküldték őket Oroszországba.
[00:32:54]Emiatt elvesztették nyilván a kanadai állampolgárságot, de az egyik hetfél gyerek az perelte a kanadai államot, hogy ez az egész ez nem adő döntése.
[00:33:02]És a kanadai bíróság vissza is adta a srácnak a kanadai állampolgárságot, vissza is ment egyébként.
[00:33:07]Tehát ez az illegálisként működni, ez ez a legnehezebb munkák egyike valószínűleg ezen a szakmán belül.
[00:33:14]A meg a diplomata az rövidebb ideig van ott.
[00:33:16]Az egy belátható időszak.
[00:33:18]négy év, öt év attól függ mennyi a kihelyezés.
[00:33:23]Tehát biztonságosabb, könnyebb, de hát nyilván jobban szem előtt van.
[00:33:24]Tehát a fogadószág nagy jobb jobban gyanakszik egy diplomatára, mint mint egy random orosz IT-sre, aki egy random informatikai cégnél.
[00:33:37]Igen.
[00:33:37]Viszont ugye mínuszok is vannak.
[00:33:39]Viszont ugye nyilván a diplomatafedésben dolgozók is éveket tesznek abba, hogy kiépítsék a kapcsolati hálójukat, a tőkéjüket.
[00:33:45]Van helyismeretük, tudásuk, telefonkönyvük.
[00:33:49]Emiatt kérdezem, hogy mennyire fog fájni ön szerint Oroszországnak ennek a 10 diplomatának az elvesztése, hogy ők most ki lettek utasítva Magyarországról?
[00:33:59]Ez is egy ez sem egy magyar sajátosság.
[00:34:02]Oroszországnak a nagyópai országok vonatkozásában nincs humán erőforrásiya.
[00:34:08]Tehát ha mondjuk franciáhatóak, tehát ha Franciaországba akarnak, franciául tud orosz diplomatát telepíteni, vagy orosz hírsz telepíteni, tudnak Németországban is, Angliába is, a kisebb, nem szlávnyelvű országok esetében ez állandó probléma.
[00:34:22]Tehát Romániában még könnyebben tudnak, mert ha olyas olyas valahiket szoktak fölvenni, akinek mondjuk Moldáv gyökerei vannak, és valamennyire tudnak románul, de mondjuk Görögországba kifejezetten nehéz, a kaukázusi országokba kifejezetten nehéz, általában nem szlávnyelvű kisebb országokban nagyon nehezen találnak ilyesmire alkalmas embert.
[00:34:46]Tehát, hogy itt a ez ez mindig nehezen pótolható.
[00:34:49]Az orosz nagykövetség diplomatainak jelentős részé valójában nem tud magyarul.
[00:34:52]Tehát ez általában itt Közép-Európában, Észak-Európában is ugyanez van egyébként.
[00:34:59]Tehát ott találkozunk, én én három évet éltem Finnországban, amikor az ember találkozik egy finnül tökéletesen beszélő orosz diplomatával, akkor majd el lehet kezdeni gyarakodni.
[00:35:07]Ezt ő vajon honnan tudja?
[00:35:07]Tehát ha kisebb nyelvet nagyon-nagyon magas szinten tud egy orosz diplomata, akkor ott már általában el lehet kezdeni gyanakodni, de jellemzően kevesen tudnak kisebb nyelveket igazán magas szinten.
[00:35:19]Unió szint mennyire számít kuriózumnak ez a kiutasítása, ami most itt történt a magyar kormány részéről?
[00:35:24]Hát a a ugye itt megint a mindig ide térek vissza, tehát én mind egy ilyen mágnes, így visszajövök hozzá.
[00:35:29]A 2022 februári orosz-ukrán eszkaláció ilyen értelemben vízválasztó.
[00:35:37]Tehát már a Krífélsziget, az Ukrajnához tartozó Krífélsziget 14-es megszállása és ugye törvényte annzia után is voltak kiutasítások, de a 2022 februári eszkalációt követően több 100 orosz diplomatát küldtek haza az Európai Unióból gyakorlatilag azonnal.
[00:35:54]Tehát volt egyszerem két vagy három napos időszak.
[00:35:59]Nyilván ez egy koordinát uniós lépés volt.
[00:36:01]Valamint 200 orosz diplomatát küldtek haza egyik pillanatra a másikra.
[00:36:06]Ott akkoriban Magyarország ehhez a folyamathoz nem csatlakozott.
[00:36:08]Tehát önmagában az, hogy ilyen uniós kontextusban az, hogy egyszerre 10 diplomata megy haza, vagy hát diplomácia fedésben dolgozva hírszerző, sok ország csinált ennél durvábbat.
[00:36:18]Itt Közép-Európában tényleg a csehek voltak azok, akik 100 valahányról redukálták az orosz nagykövetség létszámát.
[00:36:24]Aztem 18 vagy 19-re.
[00:36:27]Tehát csináltak ennél durvább.
[00:36:29]Magyarosz viszony történetében én nem emlékszem arra, hogy lett volna ilyen léptékű ilyen léptékű kiutasítás, de hozzá kell tenni, a 90-es évek elejének sztorijéban, nem vagyok jó.
[00:36:42]Tehát, hogy ott tudnom kéne, de való még nem mentem utána rendesen, ott ennek kapcsán olyas valakiket kéne megkérdezni, akik akik régebb óta van nekem ebben a szakmában.
[00:36:51]Ezt bíró Zoltán pé egészen biztosan tudja, vagy vagy az óik a nemzetbiztonsági területtel részletesebben foglalkoztak.
[00:36:59]Nekem nem rémlik, hogy lett volna ilyen nagyságrendű azonnali vagy hát ugye egyszerre történő hazaküldés, de de meg kéne nézni 90-es évek előtt volt-e ilyen szégyen szégyenes gyalazott, de ezt a részét nem tudom.
[00:37:11]Többször utált egyébként az orosz nagykövetségeknek a létszámára.
[00:37:12]Ott ott az látszott, hogy az ukrajnai háború megkezdése után egy időig még nőtt is a a budapesti orosz nagykövetségnek a létszáma, amit ugye sokan úgy értelmeztek, hogy egyfajta kémközpontként működhet ez a diplomácia képviselet.
[00:37:27]Mit gondol erről a megfogalmazásról, vagy erről a meghatározásról?
[00:37:32]Ó, hát a kémközpont az csodálatos.
[00:37:32]Hát az önzakma, de ha beleírjuk a izébe a a leadbe vagy a címbe, hogy kémközpont, arrá fognak kattintani.
[00:37:37]Megint nézzük orosszemmel a dolgot.
[00:37:40]mondtuk az előbb, hogy a nagyháború kitörése után több 100 orosz diplomatát küldtek haza nagyon sok Európai Uniós országból.
[00:37:50]Ha van olyan Európai Uniós ország, ahonnan viszont nem küldtek haza több 100 orosz diplomatát.
[00:37:53]Egyébként nem csak Magyarország volt, ami nem lépettél radikálisat, volt néhány másik ország is itt a régióban, ami visszafogottabban csinálta ezt.
[00:38:00]Orosz szempontból teljesen logikus, hogy azokban az országokban, ahonnan nincs tömeges kiutasítás, ott növeljük a létszámot.
[00:38:08]És itt jön be egy elég fontos dolog.
[00:38:10]A az orosz diplomácia fedésben dolgozó hírszerzők hagyományosan nagyon nagyon aktívan használják a sengeni zónát.
[00:38:18]Tehát mondjuk egy Ausztriába akkreditált diplomata, vagy hát diplomácia fedésben dolgozva hírszerző, az nem csak Ausztriában hajt végre műveleteket, hanem a szomszédos országokban, Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában, Magyarországon, adott esetben Svájcban is, mert ott is át tud menni a határon és röpül, tehát repülnek is a sengenvezeten belül, tehát kihasználják azt, hogy ugye nincs határellenőrzés, csak ilyen random belső ellenőrzés.
[00:38:47]Sokszor megcsinálják azt, hogy két-három fővároson is keresztül mennek, mire ugye eljutnak abba az országba, ahol ténylegesen műveletet kell végrehajtani.
[00:38:55]Tehát Moszkva szempontjából az, hogy amikor nagy háború elején a sengenő vezet legtöbb országában radikálisan lecsökkent az orosz hírszerzők száma, a néhány kivétel országban nyilván növelték a létszámot, hogy a sengeni zónán belül a műveleti képességből legalább valami megmaradjon.
[00:39:13]Az ő oldalukról tök logikus volt.
[00:39:15]Korábban már többször beszélgettünk itt a Telex adásaiban arról, hogy az Orbán kormány mennyire szigetelődött el az orosz barátsága miatt.
[00:39:21]És hogyha jól emlékszem, akkor kifetten beszéltünk a lengyelekről, meg arról, hogy a balti országoknak is vannak problémái, meg hogy egyébként a NATON belül is lehetett hallani olyan tanácskozásokról, ahol inkább nem szóltak a magyaroknak, vagy inkább kihagyták a magyarokat belőle, mert mert bizalamatlanok voltak.
[00:39:35]Ebből a karanténból, amibe került az Orbánkormány tevékenysége miatt az ország, ebből egy ilyen kiutasítással ki lehet törni?
[00:39:44]Itt a elméletileg természetesen igen, hogy a tényleges mostani döntés mögött volt-e telen megfontolás.
[00:39:49]Erről megint csak nem beszélhetek sajnos.
[00:39:51]Elméletileg természetesen szövetségi rendszeren belül minden olyan gesztus hasznos, hogyha van egy ország, ami mondjuk nem tette meg azt, amit a szövetségesei sokszor már sokkal korábban megtettek.
[00:40:03]Ha hirtelen felzárkózik, az nyilván növeli a bizalmat.
[00:40:07]Más esetekben is volt ilyen egyébként.
[00:40:09]Tehát a a amikor például a a nagy háború elején ugye honnan tudott Ukrajna elég gyorsan fegyvereket kapni?
[00:40:16]Olyan fegyvereket kell nekik adni, amiket eleve használtak.
[00:40:19]Tehát a Keleti Blokk országaiból juttottak át államok fegyvereket Ukrajnának, mert ezt azonnal rendszerbe lehetett állítani, hiszen ugye tényszerűen ugyanaz volt itt is akkor is volt NATO belül is komoly gondolkodás, hogy eleinte nem minden exkeleti blokország volt hajlandó ilyen fegyvereket átadni.
[00:40:37]És amikor a ugye Magyarország ebben is kivétel volt, de ez egy másik sztori.
[00:40:41]És amikor egy-egy országot rá lehetett beszélni, hogy na akkor most már végére te is tedd meg azt, amit a többiek megtettek, ez nyilván növelte a bizalmat.
[00:40:48]Tehát ez megint csak nem magyar specifikus, ha egy szövetség minden tagja csinál valamit, kivéve egy vagy két ország, ha az egy vagy két ország felzárkózik, az nyilván jót tesz.
[00:40:57]De ez egy hozzafolyamat lesz ennek a bizalomnak a visszaszerzése, vagy vagy már igazából egy darab ilyen lépés, amit már nagyon régóta vártok a Magyarországtól, az is sokat javított a magyar kormány megítélésén.
[00:41:08]Most ez azért nehéz, mert a ehhez nem biztos, hogy én vagyok a megfelelő ember.
[00:41:12]Tehát, hogy ezt megválaszoljam, én sosem foglalkoztam részletesen NATO belül döntéshozatallal.
[00:41:16]Tehát ehhez olyan kollégákat kéne megkérdezni, akik akik részletesebben ismerik a NATO-t.
[00:41:22]Ugye lehetne mondani a közszolgálati Egyetemről Csiki Varga Tamást, vagy az idősebb generációból Szenes Zoltánt, vagy a külügyben, és vannak most olyanok, akik a NATO-ban jöttek haza.
[00:41:31]Tehát az, hogy hogyan zajlik a bizalom visszaszerzése, én őszintén remélem, hogy az ilyen lépések segítenek, de az, hogy rendszeren belül hogyan van, ehhez ehhez NATO szakértőkel ezért nem értek sajnos.
[00:41:43]Rác Andrásnak nagyon szépen köszönöm.
[00:41:44]Én köszönöm.
[00:41:44]Meg a kávét meg főleg így kor Igen.
[00:41:46]Hát hosszab tudnánk még folytatni, de ugye majd legközelebb sok-sok feladata van a az új munkahelyén is, úgyhogy el kell kölcsönnünk most egymást, de nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat és várjuk még vissza a Terek stúdiójában.
[00:41:58]Ké szép napot.
[00:42:00]Nekt pedig a figyelmet köszönjük.
[00:42:00]A híreket kövessétek tovább a Telexen.
[00:42:03]Hamarosan újra találkozunk.
[00:42:03]Sziasztok.