Telex.hu 1:19:02

Nagy örömmel fogom befizetni a vagyonadót – interjú Kapitány István miniszterrel

interjúenergiaenergetikaatomenergiagazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Nagy örömmel fogom befizetni a vagyonadót – interjú Kapitány István miniszterrel
tl;dr
  • Kapitány István energetikai miniszter első nagyobb Telex-interjújában üzleti múltjáról, energiaellátásról, Paks 2-ről, rezsicsökkentésről, gazdaságfejlesztésről és a vagyonadóról beszélt.
  • A Shell-alelnökből lett miniszternek a nyilvánosság és a social media jelenti a legnagyobb különbséget; kampánytanulsága, hogy a közvetlen emberi kapcsolat pótolhatatlan.
  • A közigazgatásban a döntési jogköröket lejjebb delegálná, a papíralapú, sokaláírós folyamatokat sokkolónak tartja; a szülészválasztás-ügyből azt tanulta: előbb egyeztessen, ne publikusan.
  • Dízel-támogatás: négy hónapig havi 5000 forint jár kb. 1 millió dízelautósnek (összesen ~40 milliárd forint) — a védettárnál célcsoportosabb megoldásnak tartja.
  • Gázellátás: a téli fogyasztás több mint 70%-a betárolva; a 2027-es orosz importtilalomra a Neptun Deep-gázmező és LNG-szerződések jelentenek alternatívát.
  • Olajnál az Adria-vezeték teljes kihasználása a kulcs; a horvát kormánnyal és a Visegrádi Négyekkel a viszony szerinte jelentősen javult.
  • Paks 2: a felülvizsgálat év végéig zárul, kilépési döntés nincs — „nagyon messze vagyunk attól, hogy ebből atomerőmű legyen”; a Paks 1 üzemideje 2052–55-ig hosszabbítható.
  • Megújulók: 8000 MW napelemes kapacitás, 2030-ra 3–4000 MW tárolás, a szél 2031–32-re az áramtermelés egyötödét adhatja; a hálózatfejlesztésre 1,5 milliárd euró EU-s forrás érkezett.
  • Rezsicsökkentés plusz: áfacsökkentéssel és szociális tüzifával kb. 1 millió fával fűtőt támogatnának; a Gancz Ábrahám-program kkv-fejlesztés és beszállítói kötelezettség a multinacionális cégeknek.

„Nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek." – Kapitány István a tervezett 1%-os vagyonadóról

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex stúdiójában készült hosszinterjú vendége Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, aki a TISZA-kormányban töltött pozíciójáról adja első nagyobb interjúját. A beszélgetést a Telex műsorvezetője és Csurgó Dénes kollégája vezette. A témák köre rendkívül széles: a miniszteri és az üzleti vezetői szerep különbségeitől kezdve a dízel-támogatáson, a gáz- és olajellátáson, a Paks 2 körüli felülvizsgálaton át egészen a rezsicsökkentés jövőjéig, a gazdaságfejlesztési programig és a vagyonadóig terjed.

Üzletemberből miniszter: a két világ különbségei

Kapitány István 37 évet töltött a gazdasági és energetikai szektorban, egy globális vállalatnál – a Shellnél – alelnöki pozícióig jutott, ahol egy 85 országban működő, több mint 500 000 embert érintő szervezetet vezetett. Úgy véli, a miniszteri munka „komplexebb és összetettebb", de sok hasonlóságot is lát: emberket vezetett szerte a világban, és jelentős döntéseket kellett hoznia korábban is.

A legnagyobb különbségek szerinte:
- A nyilvánosság: az üzleti döntések nem kaptak akkora publicitást, és a politikusi létben „sokkal direktebb a visszajelzés" az ellenfelektől és a saját táborból is.
- A social media: korábban LinkedInen volt jelen, most a Facebookon, ahol több mint 400 000 követője van, posztjait naponta átlagosan kb. egymillióan tekintik meg. Szerinte ez a kampány egyik tanulsága is volt: a sikert az hozta, hogy „odamentünk az emberekhez" – a közvetlen emberi kapcsolatot semmi nem pótolja, és rengeteget lehetett tanulni az országjárásból. Ő maga kisebb színpadokon, kevesebb helyszínen kampányolt, mint Magyar Péter, mégis 5–6000 ember is kizárólag gazdasági témájú előadásra összjött.
- A közigazgatás működése: erről bővebben a következő szekciókban.

Kapitány országgyűlési képviselő is, irodája a Kossuth téren van, ahonnan gyorsan beér a második munkahelyére. A 16 miniszteres kormányzat kultúrájáról elmondta: sokan együtt voltak a kampányban, a kormányüléseken nem csak a saját portfóliójukról beszélnek, hanem egymás témáiba is belekérdeznek – szerinte az egészségügy is gazdaság, ezért mindenkinek véleménye lehet.

A minisztériumi hierarchiáról szólva mesélte el, hogy az osztrák modell alapján felépülő, nagyon hierarchikus szervezetben meglepődött a miniszteri lift létezésén. A dolgozókat biztatta, hogy nyugodtan használják a liftet, mondván:

„az anyukám, ha azt látná, hogy én megyek be először, nem egy hölgy, forogna a sírjában" – Kapitány István (az átirat alapján szabadon visszajátszva) *

A Shellnél angolul, keresztnéven szólították egymást a munkatársak, neki ez a közvetlen stílus természetes.

Közigazgatási reform: döntési jogkörök lejjebb

A miniszter szerint a vállalati siker egyik titka a döntések delegálása, és ezt a közigazgatásban is alkalmazná:

„A meggyőződésem szerint az üzleti siker egyik titka, hogy minél lejjebb tudjuk nyomni a döntési jogköröket. Tehát az hozza meg a döntést, aki a legközelebb van az üzlethez vagy a vásárlóhoz." – Kapitány István *

Angolul úgy fogalmazott: empowered the frontline – hatalmazd fel azokat, akik tényleg végzik a munkát. A magyar közigazgatásban azt látja, hogy „még mindig nagyon-nagyon sok ember részt vesz a döntéshozatalban", és ezt változtatniuk kell.

Konkrét példa: államtitkárhelyettesi álláshirdetésekhez „castingoltak", és ő kifejezetten olyan embert akart, aki döntést is hoz – mire arra figyelmeztették, hogy a döntés a miniszter hatásköre. A kereskedelmi államtitkárhelyettese, dr. Kozák Tamás (egyetemi tanár, az Országos Kereskedelmi Szövetség korábbi vezetője) szerint ő is dönt, és a miniszter szerint a titulus nem fontos: más struktúrában ez az ember maga is lehetne miniszter – van olyan ország, ahol önálló kereskedelmi minisztérium működik.

Sokkolónak nevezte a papíralapú folyamatokat és azt, hogy egy-egy iraton hányan írnak alá, véleményeznek: „ez ilyen azért nem nagyon volt már a nemzetközi gazdasági életben". Ugyanakkor nem feltétlenül kevesebb emberre van szerinte szükség, hanem arra, hogy az embereket másképp – döntéssel és motivációval – hasznosítsák. Örül, hogy van külön technológiai minisztérium, mert a digitális átalakulásban a magyar közigazgatásnak „fejlődnünk kell".

A szabad szülészválasztás körüli bejelentés tanulsága

Az egyik első miniszteri Facebook-bejelentése a szabad szülészválasztásról szólt, ami átlépett Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter illetékességi körébe. Kapitány elismerte: a lelkesedés vitte, utólag megbeszélték minisztertársával. A tanulság szerinte az, hogy

„nem publikusan kell ezt a véleményt először kimondani. Tehát jobb ezt megbeszélni, és akkor egyetérteni valamivel." – Kapitány István *

Szerinte az ilyen egymás területébe nyúló kezdeményezés – „ez marad", csak nem érdemes először nyilvánosan. Hozzátette: „jó, hogyha az elején történnek az ilyen dolgok."

Dízel-támogatás: célcsoportos segítség a védettár helyett

A kormány nemrég úgy döntött, hogy négy hónapon át havi 5000 forinttal támogatja az 150 lóerő alatti dízelautót használókat – kb. 1 millió autós érintett, a költség havonta 10 milliárd forint, összesen mintegy 40 milliárd forint. A háttér: a Hormuzi-szoros helyzete és az orosz helyzet (Oroszország jelentős dízel-finomítói kapacitást vesztett, a kikötőkben is problémák vannak, ma már dízt importál, az orosz benzinkutaknál sorok állnak) miatt a dízel ára 700 forint fölé ment, jóval a benzin fölé.

A miniszter az intézkedést a korábbi védettárral hasonlította össze, ami szerinte havonta 50 milliárd forintba került, és nem piaci alapú volt: eleinte azért volt olcsóbb, mert a stratégiai készletekből árultak – de ezeknek a nevében is benne van, hogy csak stratégiailag szükséges helyzetben szabad hozzányúlni. Az 5000 forint úgy lett méretezve, hogy a kialakult kb. 100 forintos literenkénti többletköltséget fedezze egy átlagos, 50–60 literes tankolásnál.

Védekezett az olyan kritikák ellen is, hogy miért nem tömegközlekedést ösztönöznek inkább: elmondta, ez is szóba került, és „lehet, hogy a jövőben ez lesz egy ilyen vonal". Szerinte Budapest példája jó (sokáig élt Londonban, ott csak tömegközlekedett), de az ország sok részén a tömegközlekedés nem működik – itt említette, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter hatékonyan nyitja újra a bezárt vonalakat, például Pécs és Komló között vasúton is lehet utazni. A közösségi visszajelzések alapján a célcsoportos támogatást többen üdvözölték, mint ahányan a védettárat kérték.

Gázellátás: felkészültség a télre és az orosz kitettség

Kapitány szerint Európa aggódhat a gázkészletek és a rekord TTF-árak (80 fölé ment az ár) miatt, de Magyarország ragyogó helyzetben van:

  • a téli fogyasztás több mint 70%-a már betárolásra került, a töltöttség jóval 60% fölött van,
  • szinte minden szomszéddal van interkonnektor, tehát a fizikai ellátás folyamatosan biztosított,
  • a termékek pénzügyileg az év végéig fedezve vannak, így a jelenlegi árugrás most nem jelent plusz költségvetési terhet.

Az EU döntése értelmében 2027. október 1-jétől nem lehet orosz gázt importálni. A miniszter szerint az orosz kitettség – 2024-ben még 75–80% volt – nem fizikai, hanem gazdaságossági (TTF+-alapú) kérdés: onnan szerzik a gázt, ahonnan a leghatékonyabb. Emlékeztetett, hogy a nem orosz források aránya 2020–21 körül magasabb volt, az előző kormány jelentősen orosz importra bazírozott (kőolajnál szinte teljes mértékben). Alternatívák: a Neptun Deep romániai gázmező (aktívan tárgyalnak a kitermelővel és a román politikusokkal, közel, olcsó és költséghatékony lenne), valamint a következő évek LNG-boomja, amire az MVM és a többi társaság előremenetben köt szerződéseket. Példaként hozta fel Csehországot, ahol gázból és olajból is leváltottak, mégsem hallani, hogy óriási gazdasági problémát okozott volna. A szerinte optimális forgatókönyv mégis az, ha a szomszédban véget ér a háború – de addig is azon dolgoznak, hogy a diverzifikáció ne okozzon gondot.

Olajellátás, Adria-vezeték, horvát kapcsolatok és a Visegrádi Négyek

A Barátság (Druzsba) kőolajvezeték leállásai megmutatták a rendszer kiszolgáltatottságát: időbe telt, míg az Adria-vezetéken beérkeztek a szállítmányok és eljutott az olaj a százhalombattai, illetve a pozsonyi (Slovnaft) finomítóba. A 2027-es határidő az orosz kőolajra vonatkozóan szerinte még nem végleges döntés – Magyarország kapott egyfajta haladékot.

A megoldás kulcsa az Adria-vezeték teljes kapacitású kihasználása: tárgyalásokat kezdtek a horvát partnerrel, az INA-val és a MOL-lel. A horvát–magyarkormányzati viszonyról azt mondta:

„Sokkal, de sokkal jobb, konstruktívabb a viszony nyilvánvalóan Magyarország és Horvátország között, mint ez volt." – Kapitány István *

Pár héttel a megválasztásuk után Luxemburgban találkozott a horvát energiaminiszterrel; a diplomáciai kapcsolatok korábban „nem voltak a legoptimálisabb szinten". Az ő üzleti tapasztalatából fakadó megközelítése a win-win-helyzetek keresése: a magyar kormány „semleges brókerként" tud segíteni abban, hogy az energiaügyek tisztán üzleti alapon tárgyalódnjanak meg. Hozzátette: az MOL-t szakmailag jól vezetett regionális olaj- és gázvállalatnak tartja, jó szakemberekkel.

A Visegrádi Négyek együttműködését miniszterelnöki szinten indították újra; ő folyamatosan egyeztet a szlovák, cseh és lengyel kollégákkal energia- és gazdaságügyekben. Szerinte „nagyon örültek a visegrádi kollégák is, hogy aktív résztvevőként tértünk vissza", mert az előző kormány nem használta ki ezt a potenciált. Megosztanák nukleáris tapasztalataikat is – a lengyelek viszont a kis moduláris reaktorokban (SMR) előrébb járnak.

Paks 2: felülvizsgálat év végéig, nincs kilépési döntés

A kormány felülvizsgálja a Paks 2 szerződéseit és az üzleti modellt; a felülvizsgálat év végéig fejeződik be, akkor döntik el, van-e szerepe egy addicionális atomerőműnek az energiamixben. A projektcsapatot Sáodi Attila vezeti, „open minded", objektív keretek között. A miniszter megnézte a szerződéseket, ismeri az árat és a tárgyalások menetét, de nem szeretné megelőlegezni az értékelést: szerinte nehéz megítélni a kötöttárat, „mert teljesen más a helyzet, amikor ezt megkötötték" – a probléma szerinte a megvalósulással van: „nagyon messze vagyunk attól, hogy ebből egy atomerőmű legyen". Közben az alternatívák ára is megváltozott a napelemes és szélenergia bekerülési költségeinek alakulása miatt.

Fontos elemei a nukleáris helyzetnek:
- A nukleáris energia iránti elkötelezettség nem változott, Magyarország tagja az EU-s nukleáris szövetségnek.
- A Paksi erőmű tartós üzemidő-hosszabbítását is vizsgálják: a megváltozott technikai lehetőségekkel 2032-től 20 évvel, 2052–2055-ig meghosszabbítható lehet az üzemidő – ez szerinte „nagyon fontos adalék".
- A Duna vízszintje a hőhullám alatt olyan alacsony szintet ért el, amit az eredeti hidrológiai elképzelések extrém, egyszer forduló értéknek szántak – ez azt jelenti, hogy az erőmű hűtését minden körülmények között működőképesre kell tervezni. (Megjegyezte: az előző kormány 2018-ban, egy alacsony vízállásnál már látta ezt a problémát, de nem tett lépést – például a hűtőszivattyúk lejjebb helyezése elmaradt.)
- A fenékküszöböt ők két hét alatt felépítették: „Romániában leállt az atomerőmű, Magyarországon nem kellett, hogy leálljon" – a társadalmi összefogásnak köszönhetően olyan védmű készült, ami megemelte a Duna vízállását.
- Arra a kérdésre, mennyibe kerülne a Roszatomnak szóló kilépés, azt mondta: az elemzés még nincs lezárva, „nem fekete-fehér, sok minden dologtól függ", de a nyilvánosságot tájékoztatni fogják.
- A Paks 1 meghosszabbítása és a Paks 2-es kilépés együttese nem kormányzati terv: „Nem, nincs ilyen döntés. Opciók vannak." – Szerinte jó, ha egy ország több lehetőség közül választhat.

Megújulók, energiatárolás, szélenergia

  • A napelemes kapacitás már 8000 MW fölötti, ami jelentős hozzáadott érték; a hőhullám idején napközben a mix domináns része lett.
  • Az energiatárolás elmaradottsága „elvesztegetett lehetőség" volt: Magyarországnak kb. 800 MW-nyi tárolásra van lehetősége, míg a bolgároknak 13 000 MW van, ami nekik óriási előny volt a hőhullámban. A terv: 2030-ig 3–4000 MW-ra növelni a tárolókapacitást – ezt az EU-ban minden ország célként tűzi ki, nem egyedülálló mérföldkő.
  • A szélenergia-tender magántőkből valósul meg; ha a tervek úgy alakulnak, a szélenergia 2031–32-re a magyar elektromos áramtermelés egyötödét adhatja – belföldi, nem fosszilis, importfüggőséget csökkentő forrásként, ami a napenergiával és a nukleárissal kiegészülve CO2-mentes mixet tesz lehetővé.
  • A miniszter elutasította azt az ellenzéki javaslatot, ami a magyar szén használatát szorgalmazta: „Ez magyar ásványkincs, de nyilvánvaló, tudjuk, hogy ez már nem lehet megoldás egy ilyen világban. És ha ez, ami történt, nem elég figyelmeztető jel, akkor nem tudom, mi az."

Klímaváltozás és a hőhullám kezelése

Kapitány szerint „sokkal jobban fel kell készülni" a klímaváltozásra, és az ő területén ez a megújuló energiákba való befektetést jelenti. Fontos elve:

„A legjobb energia az az, amit nem használunk el." – Kapitány István *

Ehhez kapcsolódik a szociális dimenzió: sok honfitársa rosszul szigetelt, fával fűtött házban él – szerinte az igazi gondoskodás az energiahatékony lakhatás lenne, ezért az energiapolitika szerves része a hatékonyságnövelés.

A hőhullámok kezeléséről:
- Az első hullámnál, amikor a légkondicionáló-korlátozást kérte, mémek járták, a kommunikáció nem volt sikeres; a másodiknál viszont a lakosság 84%-a korlátozta a fogyasztást – ez szerinte a magyar társadalom erejét mutatta.
- A műsorvezető azzal a kritikával szembesítette, hogy a miniszterelnök a krízis után az önkéntes korlátozás végét posztolta, ahelyett hogy a visszafogásra buzdított volna. Kapitány védekezett: a miniszterelnök „nagyon aktívan támogatta, sőt vezette ezt", ő kérte, hogy gyorsan, hatékonyan és emberi módon kommunikáljanak; nem ipari lekapcsolást rendelt el, hanem társadalmi összefogást kért. „Én nem olvasnék ebbe többet bele, mint ami igazából volt. Adjunk ott hitelt meg elismerést, ahol jár." Hozzátette: az április 12-i választás alapján is más országban akarnak élni az emberek, és ilyen fokú társadalmi összefogás az előző kormánnyal nem lett volna.
- Személyesen is változtatott: házuk tetején 66 napelem van (a felesége építette „mini erőművet"), az elektromos autót közvetlenül a panelekről töltötték, a helyi közlekedést biciklivel oldották meg.

EU-s források és a szélenergia-tender társadalmi modellje

Kapitány szerint „engem nagyon meglepett, hogy ilyen mennyiségű pénzt az előző kormány nem akart hazahozni a magyarok számára". Az ő területén 1,5 milliárd euró érkezett a magyar elektromos hálózat korszerűsítésére és megújuló csatlakozási pontok kialakítására. A kormány összesen 1,8 milliárd euró EU-s forrást hozott haza (RRF-források), amit célzott támogatásokra fordítanak.

A szélerőmű-pályázat különlegessége, hogy európai szinten is unikális társadalmi elemeket tartalmaz:
- a pályázónak a kapacitás 25%-át energiaközösségeknek kell felajánlania,
- beugródíjat kell fizetniük a helyi közösségeknek és az 5 km-es körzetben élőknek,
- a termelés indulásától 2 euró/MWh díjat fizetnek a településnek – egy 2000 fős településnek ez akár több százmillió forintos éves bevételt jelenthet.

A miniszter cáfolta az ellenzéki vádat, miszerint az EU-s forrásokból a nyugatiak vinnék ki a hasznot: „Ez nagyon messze van attól, ami a valóság lenne. Ez magántőkéből fog megvalósulni."

Rezsicsökkentés: kiterjesztés, igazságosabb célzás, hosszú távú cél

A TISZA-kormány ígérete szerint nem nyúl a rezsicsökkentéshez, sőt a kampányban beharangozott „Rezsicsökkentés plusz" program maradt: áfacsökkentéssel és a szociális tüzifa mennyiségének növelésével kb. 1 millió, tüzifával fűtő embert támogatnának, akik eddig egyáltalán nem részesültek a rendszerből. Erről személyes élményt is mesélt:

„amikor vittünk nekik tüzifát, amit nyilvánvalóan mi vettünk a saját pénzünkből, mondták, hogy ez jó, de nincs valami étel" – Kapitány István a kampány ideji vidéki tapasztalatairól *

Szerinte ez volt sokkoló egy gazdasági szakembernek: „nem a statisztikai adatok számítanak, hanem az, hogy igazából hogyan élnek az emberek."

A rendszer újdonságai:
- A rezsicsökkentett mennyiség felett opcionálisan választható olyan konstrukció, ahol az ember maga dönti el, mikor használ áramot (időfüggő árazás az egyetemes szolgáltatás helyett) – ezzel az energiatakarékossági tudatosságot szeretnék növelni.
- A tehetősebbek támogatásáról (pl. úszómedencés kérdés) a műsorvezető kérdezett rá; a miniszter válasza: „Én azt tudom tanácsolni mindenkinek, akinek esetleg úszómedencéje van, az oldja meg a saját energiaellátását, és ezzel vegye ki a részét ebből." Szerinte aki megtermeli magának a saját napelemes áramát, az logikusan nem is részesül a támogatásból.
- Hosszú távon jobb megoldásokat keresnek – de ő a fő kérdést abban látja, hogy az egész energiarendszert tegyék hatékonnyá és olcsóvá, s csak utána osztják el „a híres pizzát".
- Cél 2030-ra: a 20–25%-os importfüggőséget kb. 5%-ra csökkenteni, sőt elektromos áramot exportálni – az olcsó szél- és napenergia, a tárolás, a hatékony atomerőmű és a csökkentett importkitettség együtt csökkentheti az árakat.

Gazdaságfejlesztés: a Gancz Ábrahám-program

A miniszter keményen ítélte meg az előző kormány gazdaságfejlesztését: a külföldi működőtőke-befektetéseket ösztönző pénz jelentős része akkumulátor- és járműgyárakhoz ment, miközben a támogatások a GDP 2–3%-át tették ki – „ami azért nem kiegyensúlyozott", mert a vállalatok 99%-a kkv, amelyeknek a támogatása nem volt méretarányos. A magyar kkv-k nem exportálnak (kb. 5%, szemben a cseh értékkel), pedig a német Mittelstand-példa mutatja, hogy a gazdaság gerincét a kkv-k adják – „ezt a gerincet nem erősítették meg az elmúlt 16 évben".

Kritika érte a korábbi, „kapunyitásos", mérés nélküli, vissza nem térítendő támogatási gyakorlatot is: nem nézték, hogy termelékenyebb lesz-e a támogatott cég, sok beruházás nem volt produktív.

Az új, Gancz Ábrahámról elnevezett gazdaságfejlesztési program lényege:
- a kkv-k képességeinek fejlesztése (MI-használat, nyelvek, menedzsmentkultúra, cashflow-menedzsment),
- a bel- és külgazdaság összekapcsolása: aki Magyarországra jön, magyar beszállítókat köteles bevonni az értékláncba, akár az alaptevékenység alkatrészeinek gyártásába is – vagy vállalnia kell egy beszállító-fejlesztő program finanszírozását.
- Az Audi (1993 óta van Magyarországon) már érti és gyakorolja ezt.

A héten német üzleti delegációval és miniszterrel találkozott, és szerintük az üzenet „teljesen egyértelmű számukra" – nem utópia. A cél nem több óriási összeszerelőüzem:

„Mi nem azt szeretnénk, hogy jóval több óriási méretű összeszerelőüzem jöjjön Magyarországra, hanem olyan tevékenységek jöjjenek, amiben a magyar tudás, a magyar hozzáadott érték aktív szerepet tud játszani." – Kapitány István *

Szerinte a magyar gazdaság 2022–2025 közötti stagnálásának oka éppen az volt, hogy a kkv-alap nem működött, mert mindenki a támogatásra várt. A hosszú távú, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés a cél – a járműgyártás továbbra is fontos, de egyensúlyban más ágazatokkal.

Vagyonadó: „nagy örömmel fogom befizetni"

A záró kérdéskör a tervezett őszi 1%-os vagyonadó volt. Kapitány elmondta: négy évtizeden át dolgozott szerte a világon, jól fektette be a keresett pénzét, így neki is lesz fizetendő vagyona:

„Nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek." – Kapitány István *

Elmondta, hogy miniszteri és országgyűlési képviselői fizetését a koraszülött-mentőknek ajánlotta fel – nem azért, mert nem értékelné a munkájáért kapott pénzt, hanem mert „nekik nagyobb szükségük van rá". Szerette volna, ha többen követik a példáját a parlamentből, de nem tette: „egy pici részét mindig lehet adni."

Fő érve, hogy Magyarországon a jövedelem- és társasági adókulcsok nem magasak, ezért aki vagyonos lett, annak „a minimum az, hogy visszaadunk a társadalomnak ebből". A társadalmi fogadtatásról: az emberek kb. felétől hasonló válaszokat kap, mint amivel ő érvel; van híres üzletember, aki természetesnek és üdvözlendőnek tartja; de találkozott olyanakkal is, akiknek „ez a világ legnagyobb problémája" – pedig szerinte köztük van, aki ettől az országtól jóval nagyobb vissza nem térítendő támogatást kapott, mint amennyi az 1%:

„Nekik az lenne a tanácsom, hogy örömmel fizessék be ezt az 1% vagyonadót, mert ugyanez az ország segítette őket abban, hogy sikeres üzletemberré váljanak." – Kapitány István *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Péter Light, tehát nyallok kisebb színpad, kevesebb helyszín" – valószínűleg „Pétert leszámítva, kisebb színpadon, kevesebb helyszínen" érthető.
  • „és ez azért is sokkal kevesebb ember kellene péntal szerint" – bizonytalan torz alak (esetleg beszélőnév, pl. „Péntek úr szerint", vagy más kifejezés).
  • „ami mi hidúton lakunk" – valószínűleg „mi Hűvösvölgyön lakunk".
  • „azokat a bezárt szánnyivonalakat" – valószínűleg „bezárt buszvonalakat/járatvonalakat".
  • „el tudja látni a 103 Wiit és a pozsonyi finomítót" – valószínűleg „a százhalombattai és a pozsonyi finomítót".
  • „a szlavnat finomítójába" – valószínűleg „a Slovnaft finomítóba".
  • „Országos Keskelmi Szövetség" – valószínűleg „Országos Kereskedelmi Szövetség".
  • „Sáodi Attila" – a név pontos írásmódja az átiratból nem igazolható.
  • „a visegrádi Zsolt ebben jó az együttműködés" – valószínűleg „a Visegrádi Négyekkel jó az együttműködés".
  • „ezek az RR források" – valószínűleg „RRF-források" (uniós helyreállítási alap).
  • Az ismétlődő „unblock" kifejezés (pl. „egy ilyen unblock ajánlat", „úgy unblock tudjunk változtatni") – jelentése az átirat alapján nem rekonstruálható biztonsággal.
  • „amit az eredeti elképzelésekben úgy gondolták, hogy 10000 év múlva fog bekövetkezni" – a Duna-vízszintet leíró időarány (10 000 év) bizonytalan, torzíthet.
  • „egy 200z-es település" – valószínűleg „2000 fős település"; a hozzá tartozó bevételi szám („500 millió Ft között / 500 millió Ft körül") szintén torzult.
  • „a 615 Ft, és amikor kijött ez az új támogatás, a 600" – a dízelárak pontos kontextusa (védettár vs. piaci ár) az átiratban torzan szerepel.
  • „kepi ályok, tehát mérés nélkül" – valószínűleg „kapunyitásos, mérés nélküli támogatások".
  • „150 köbc alatt… ló lóerőmel köcs pici len volt" – a dízel-támogatás teljesítményhatárát (150 lóerő) erősítő, de töredezett mondat.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]A meggyőződésem szerint az üzleti siker egyik titka, hogy minél lejjebb tudjuk nyomni a döntési jogköröket.

[00:00:04]Tehát az hozza meg a döntést, aki a legközelebb van az üzlethez vagy a vásárlóhoz.

[00:00:08]Itt a közigazgatásban azt látom, hogy még mindig nagyon-nagyon sok ember részt vesz a döntéshozatalban.

[00:00:13]Tehát ez egy másik dolog, amit én azt gondolom, hogy nekünk változtatnunk [zene] kell.

[00:00:19]Valakinek mondjuk úszómedencéje van, az miért jogosult arra, hogy bármilyen szinten kedvezményes energiát kapjon az adófizetők pénzének a terhére?

[00:00:29]Hát nyilván ez egy ez egy nagyon jogos szociálisan érzékeny kérdés.

[00:00:32]Én azt tudom tanácsolni mindenkinek, akinek esetleg úszómedencé van, az oldja meg a saját energiaellátását, és ezzel vegyek ki a részét ebből.

[00:00:41]Nagy örömmel fogom ezt a vagyonodót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek.

[00:00:49]Hogyan reagálnak erre?

[00:00:50]Ez a kérdés.

[00:00:50]Nagyon sok emberrel beszélek.

[00:00:52]50.

[00:00:52]A fele körülbelül olyan, ami amit én is mondok, hogy igen, ezt tudom.

[00:00:58]Van híres üzletember is, aki ezt mondta, [zene] hogy ez teljesen természetes számára.

[00:01:02]Ezt ezt kell tenni, és ő ezt üdvözli.

[00:01:04]Én találkozom olyanokkal is, akik számára ez a világ legnagyobb problémája.

[00:01:13]Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

[00:01:14]Újabb kormánytag látogatott el a Telek stúdiójába.

[00:01:16]A vendégünk ezóta Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter, akit Csurgó Dénes kollégámmal ketten fogunk kérdezni.

[00:01:22]Mielőtt elkezdenénk a műsort, arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra.

[00:01:27]A munkánk folytatása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy legyetek a Telex rendszeres támogatói.

[00:01:32]Álljatok mellénk, ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/támogatás oldalon.

[00:01:38]És kezdjük is a beszélgetést.

[00:01:40]Jó napot kívánok.

[00:01:40]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívás.

[00:01:41]Jó napot kívánok szerkesztő úr, köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:45]Ha jól tudjuk, akkor ez az első nagyobb interjú, amit már miniszterként ad.

[00:01:49]Igen, ez pontosan így van.

[00:01:49]hogy érzi a a különbséget a miniszteri, kormányzati munka és a vállalati szféra között, ahonnan ugye jött?

[00:01:58]Nagyon nagyon jó a kérdés.

[00:01:58]Hát komplexebb összetettem.

[00:01:59]Nagyon sok hasonlóság van természetesen a kettő között.

[00:02:04]Tehát a portfólióból adódóan gazdaság és energia-energetika.

[00:02:06]Ezzel foglalkoztam egész életemben 37 éven át.

[00:02:12]Ez nagyon hasonló.

[00:02:15]Embereket vezettem szerte a világban.

[00:02:17][sóhajtás] volt lehetőségem egy globális szervezetet vezetni, ahol több mint 500000 ember tartozott oda.

[00:02:22]Tehát rengeteg emberrel kellett nyilvánvaló kapcsolatban lenni és motiválni, inspirálni őket, vezetni őket.

[00:02:28]Ilyen szempontból is nagyon hasonló.

[00:02:30]Hát ennek van egy olyan ága, nyilvánvalóan a minisztériumnak a közigazgatási ága, ami egy teljes újdonság egy gazdasági szereplő számára, aki nem volt közigazgatásban előtte, illetőleg a politikai szál, ami megint csak nem volt megnyilvánvaló, mint üzleti vezető, de hát talán a kedves nézők is tudják, és önök is, hogy a kampányb tevőlegesen részt vettem.

[00:02:53]Tehát ez egy nagyon jó felkészítő szakasz volt a politikusi létre, de hát az egészen biztosan egy másfajta közeg, mint a mint a gazdasági üzletvezetői környezet, hiszen jóval több résztvevővel kell megtalálni a hangot.

[00:03:07]az úgynevezett stakeholderek, akikkel az embernek kapcsolatban kell lennie és menedzselni kell őket, és jó kapcsolatokat kell kialakítani, az nagyon széles.

[00:03:16]Tehát ebben az állásban ugye nálunk a külgazdaság is benne van.

[00:03:21]Tehát sokat járok külföldre is, Brüsszelbe, Luxemburgra, külföldi politikusokkal, vezetőkkel, gazdasági vezetőkkel kell találkozni, magyar szervezetekkel kell találkozni, politikus társakkal, ellenzékiekkel és azokkal, akikkel egy párcsoportban vagyunk.

[00:03:37]És hát természetesen a minisztérium, ami ami így önmagában építené egy új minisztériumot, az is egy nagyon szép szakmai kihívás.

[00:03:47]És ahogy így említettem, én én országgyűlési képviselő is vagyok, tehát ez egy ilyen kombinált szerepkör.

[00:03:50]Hál istennek az irodáma a Kossut Lajos téren van, úgyhogy elég gyorsan beérek a másik munkahelyemre.

[00:03:58]És hogy bírja a politikai aspektust, ami jár a munkájávól, azt a politikai nyomást, meg hát azt, hogy elképesztő ugye figyelem mellett kell, közfigyelem mellett kell döntéseket hozni?

[00:04:10]Igen.

[00:04:10]Tehát jelentős döntéseket kellett hoznom az előző életemben is, de egészen más nyilván volt a közeg.

[00:04:15]nem kapott akkora publicitást a az egyes döntést, tehát ez egy különbség.

[00:04:19]A másik ugye a politikusi létnek a a másik oldala az az pedig azért különböző, mint a mint a gazdasági, hiszen sokkal direktebb a visszajelzés a az ellenfeleink részéről is, a saját táborunkból is.

[00:04:34]Nyilvánvalóan itt a social média jelenlét is nagyon nagy különbségekkel teli.

[00:04:39]Hát ugye a LinkedInen voltam előtte az üzleti életben, most pedig a Facebookon.

[00:04:44]Az az mennyire szokatlan önnek?

[00:04:44]ugye van több mint 400000 követője, és úgy tűnik, hogy lubicol ebben a szerep.

[00:04:49]Én nagyon-nagyon szeretem.

[00:04:49]Hát én általában szeretek emberekkel beszélgetni, kommunikálni, nyilvánvalóan életben is, de a social médián keresztül is.

[00:04:57]Ezt az ember megtanulja, akkor derül ki, amikor csinálja, hogy élvezi vagy nem élvezi.

[00:05:03]És ez tényleg egy nagyon jó része a tevékenységnek, ugye általában megtekintik a posztjaimet körülbelül egy millióan egy nap, ami egy egy csodálatos dolog.

[00:05:10]Ezt nem gondolta volna senki.

[00:05:12]Nyilván nem én vagyok a legfiatalabb social media user, de ezt valaki mondja nekem 40 évvel ezelőtt, hogy ilyen lehetőségek vannak kommunikációra.

[00:05:17]Hát akkor nagyon örültem volna.

[00:05:19]Volt egy-két ember, aki már így előre látta, csak nem voltak sokan.

[00:05:23]És ez egy nagyon fontos kiegészítő része a kommunikációnak.

[00:05:25]Én azt gondolom, a kampányban mi azért voltunk sikeresek, mert két dologban voltunk nagyon hatékonyak, amikor kommunikációról van szó.

[00:05:34]Az egyik a az, hogy odamentünk az emberekhez.

[00:05:36]Ugye ez egy óriási dolog a mai világban, mert sokan azt gondolnák, hogy csak social médián lehet ezt csinálni.

[00:05:42]Ez ez nem így van.

[00:05:44]Oda kell menni.

[00:05:44]Két dolog miatt.

[00:05:47]Egyrészt, mert a az emberi kapcsolatokat, a közvetlen emberi kapcsolatokat semmi nem tudja pótolni.

[00:05:52]Nagyon hatékony.

[00:05:52]A másik pedig, hogy rengeteget lehet tanulni ebből.

[00:05:54]Tehát mi jártuk az országot, természetesen nem olyan ritmusban, mint Magyar Péter, de mi is mentünk, én is kampányoltam.

[00:05:59]Péter Light, tehát nyallok kisebb színpad, kevesebb helyszín, de nagyon-nagyon érdekelte az embereket.

[00:06:07]És amikor összejött 5-6000 ember, és gazdasági témákról beszél az ember 5-6000 embernek Magyarországon.

[00:06:13]Jó volt látni, hogy mennyire felkészültek a magyar állampolgárok, mennyire értik igazából a helyzetet, mennyire tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének és rengeteget lehetett tanulni az országjárásból.

[00:06:25]Tehát az egyik ilyen dolog az volt, hogy találkoztunk az emberek és éreztük őket.

[00:06:28]Egy fél gondolaterejéig visszatérnék a közigazgatás, hogy hozzam, hogy hogy egy Shell globális alelnöki pozícióból nézve egy világcégnek a tulajdonképpen a csúcsáról most mondjuk a magyar közigazgatásba belépve és arra ránézve mi a mi a meglátása mondjuk így a korszerűség és a és a hatékonyság és ezeknek a különböző faktoroknak a fényében hát hogy mondjam mennyire volt mondjuk sokkoló például [horkantás] ez egy nagy változás ugye a a Shellnél egy nagy vállalatnál nemzetkö nagy vállalatnál Ez egy papíralapú aláírás már régen volt, tehát ritkán van az, hogy ha van valami nagyon nagy szerződés, aláírás és ceremónia, van akkor az ember igen, de egyébként minden ugye digitálisan történik.

[00:07:09]Itt a magyar közigazgatásban még fejlődnünk kell, ezért nagyon örülök, hogy van egy külön minisztériumunk technológiára tanáczali vezetésével.

[00:07:19]De volt olyan, amikor találkozott valamivel és azt mondta, hogy hát gyerekek, ezt nem hiszem el, hogy ez így működik 2026-ban Magyarországon.

[00:07:24]Igen, igen, ilyen volt.

[00:07:26]Hát ilyen volt hát maga az a paksaméta, amit az ember megkap, azon rajta van, hogy hány ember látta, nézte, véleményezte, amíg az oda eljutott.

[00:07:35]És ugye ez azért volt számomra sokkoló, jó ez a szó, mert ugye ilyen azért nem nagyon volt már a a nemzetközi gazdasági életben.

[00:07:44]Egyrészt maga a formátum, hogy ennyi ennyi papíralapú kommunikáció van.

[00:07:48]A másik pedig az az, hogy ennyien megnézik, mert ugyanis az egyik dolog, amit én mint globális vezető a saját területemen elértem, ennek angolul is elnézést kérek a nézőktől, hogy angolul mondok valamit, de empowered the frontline, tehát hatalmazd föl azokat, akik igazából a munkát végzik.

[00:08:07]A meggyőződésem szerint az üzleti siker egyik titka, hogy minél lejjebb tudjuk nyomni a döntési jogköröket.

[00:08:12]Tehát az hozza meg a döntést, aki a legközelebb van az üzlethez vagy a vásárlóhoz, ne pedig nyomjuk föl.

[00:08:17]És hát nyilván, hogyha 85 országban működik valaki, akkor ez egyértelmű, mert tehát valószínűleg arról, hogy mi történik Pakisztánban, arról én olyan nagyon sokat nem tudok tudni Londonban.

[00:08:28]Viszont, hogyha a pakisztánnak tudják meghozni az üzleti döntést, az egy fontos dolog.

[00:08:33]Itt a közigazgatásban azt látom, hogy még mindig nagyon-nagyon sok ember részt vesz a döntéshozatalban.

[00:08:38]Tehát ez egy másik dolog, amit én azt gondolom, hogy nekünk változtatnunk kell.

[00:08:42]Tehát ezzel nem lepek meg senkit ezzel a ezzel a véleménnyel.

[00:08:46]De hát ez volt ez volt az egyik olyan dolog, ami egy nagy különbség.

[00:08:50]És ez azért is sokkal kevesebb ember kellene péntal szerint már hát nem nem vagyok benne biztos, hogy sokkal kevesebb ember kellene, másra lehetne az embereket használni, mert nagyon fontos az Ja, és jobban motiválja az embereket.

[00:09:02]Én azt láttam, hogyha döntéseket tudnak hozni.

[00:09:04]Tehát amikor mi castingoltunk államtitkárhelyettesekre például, akkor nekem el kellett magyarázni, hogy én olyan államtitkárhelyettest akarok, aki tényleg döntést hoz, és ez egy nagy dolog.

[00:09:16]És mondták nekem, hogy de hát a államtitkárhelyettes nem hozza meg a döntést, a miniszter hozza meg a döntés.

[00:09:22]Én én azt szeretném, hogyha az államtitkárhelyettes hozná meg a döntést.

[00:09:25]Tehát van egy olyan kereskedelmi államtitkárhelyettesem, Dr.

[00:09:28]Kozák Tamás, aki gyakorlatilag ugye egyetemi tanár volt, az Országos Keskelmi Szövetség vezetője, tehát mindent tud az üzletről.

[00:09:36]Neki képesnek ő tudja, hogy hogyan kell döntést hozni, és neki is elmondtam, hogy hát lehet, hogy ezt most úgy hívják, hogy államtitkárhelyettes, de ez egy más struktúrában lehetne maga a miniszter is.

[00:09:47]Van olyan ország, ahol van olyan, hogy kereskedelmi minisztérium.

[00:09:48]Tehát a a titulus az nem kéne, hogy olyan fontos legyen.

[00:09:53]És ez a másik ugye a hierarchia.

[00:09:56]Ugye ez egy nagyon hierarchikus szervezet általában egy egy magyar minisztérium.

[00:09:59]Hát tradicionálisan ahogy ez felépül a osztrák modell.

[00:10:01]És én ugye nemzetközi háttérből j mi viszonylag közvetlenek vagyunk, tehát annál vállalatnál mindenki ugye nem tegezés van angolulja, first name term, tehát a kereszt nevén szólítják egymást az emberek.

[00:10:16]Itt pedig elég hierarikus a viszony.

[00:10:19]Tehát bementem először a a minisztériumba, és ott van egy lift, és kiderült, hogy az a miniszteri lift.

[00:10:24]Tehát és én mond ez elég furcsa dolog, ugye már volt az elődyvel kapcsolatban.

[00:10:29]Hát igen, hát így be voltak építve ezek, és és volt, aki nem volt olyan miniszter a az előző kormányban, aki nem annyira szerette, hogyha volt egy kis csiticseti, egy kis beszélgetés így így reggelent.

[00:10:38]De én meg imádom egyébként, hogyha bemegyek a minisztériumba, találkozom emberekkel, beszélgetünk, de az elején érdekes volt, mert hölgyek mondták, hogy miniszter úr, tessék bemenni a a liftbe és én mondtam, hát az anyukám, aki szegény már nem érdem, mer forog a sírjából, hogyha azt látja, hogy én megyek be először nem egy hölgy.

[00:10:55]És tessék csak nyugodtan bemenni, és akkor majd mi várunk.

[00:10:57]Na, mindjárt folytatjuk még, vagy belemegyünk inkább úgy mondom konkrét intézkedésekbe észpolitikai kérdésekbe, de még előtte a miniszterségével kapcsolatban egy emlékezetes epizód, ugye az egyik első megszólalásra, amit Facebookon ejtett meg, ugye az a szabad szülészválasztással volt kapcsolatos, és hogy mondjam, mennyire jött bele abba, hogy mi az ön territóriuma, mi az ön mozgástere.

[00:11:23]Egyáltalán ennél a konkrét esetnél itt vitte a lelkesedés, és utólag beszélték meg a Hegedű Zsoltal, hogy igen.

[00:11:29]Örülök, hogy minisztertársam van véleményed erről a kérdésről, de ezt inkább majd a nem tudom beszéljük meg a kormányz ezt pontosan ez pontosan ilyen lelkesedés természetesen, de mint ahogy említettem ugye ebben a kormányban az egymás területe irányába rengeteg kérdést teszünk fel és érdeklődünk.

[00:11:47]Itt beszélgettünk még az adás előtt, hogy egy kormányülés úgy zajlik, hogy ott vagyunk és egymás témájáról is beszélünk.

[00:11:52]Tehát nem úgy van, hogy az egészségügyi miniszter beszél csak az egészségügyi kérdésekről a a miniszterelnökkel vagy a miniszterelnöksé vezető miniszterrel, hanem mindannyian részt veszünk benne a saját tudásunkkal.

[00:12:03]Ugye az egészségügy is gazdaság, gazdaságban is nagy szerepe van a az egészségügy helyzetének egy országban.

[00:12:09]Úgyhogy ez a része, ez nem változott, tehát nagyon aktív maradt az, ahogy egymás területével foglalkozunk.

[00:12:15]nagyon jóban vagyunk.

[00:12:15]Tehát a 16 miniszterre az jellemző, hogy egész sokan voltunk együtt a kampányban, de azok is, akik nem voltak ott ugye remek szakemberek és nagyon jó hangulatúak ezek a nagyon hosszú kormányülések.

[00:12:27]De most bocsánat, ennél a konkrét esetnél, most akkor önnek mégis mi volt a tanulság ebből a abból, ami utána történt?

[00:12:32]Nem nem publikusan kell ezt a véleményt így akkor kimondani először.

[00:12:36]Tehát jobb ezt így megbeszélni és akkor egyetérteni valamivel.

[00:12:39]Tehát kell beszélni, tehát ez a része ez marad, csak nem biztos, hogy ez publikusan kell először.

[00:12:44]De hát ezekből ezekből tanul az ember, úgyhogy jó, hogyha az elején történnek az ilyen dolgok.

[00:12:51]Menjünk bele akkor a konkrétabb témákba.

[00:12:52]Ugye dízelt támogatásról döntött a kormány nemrégiben, és ugye ez úgy néz ki konkrétan, hogy négy hónapig 5000 Fttal támogatja a kormány a dízelautósoknak egy bizonyos körét, ugye 150 köbc alatt, hogyha jól olvastuk, ló lóerőmel köcs pici len volt olyan volt olyan kocsi régen, de ma már nincs.

[00:13:13]Szóval mivel érdemelték ki ezt a támogatást a dízelautósok?

[00:13:14]Hát ugye ö a nagy különbség az a megközelítésben, mert ugye ez a legfontosabb kérdés, hogy amikor magasabb ár áll elő, és ez nagyon sokszor előáll, nyilvánvalóan a világpiacon úgy alakulnak a a körülmények, most a hormoziszoros befolyásolja ezt, de nagy mértékben befolyásolja az orosz helyzet, ugye a dízel finomítói jelentős részét, kapacitását elvesztette Oroszország.

[00:13:39]A kikütőkben is problémái vannak.

[00:13:42]Tehát olyan helyzet állt elő, ami ami elképzelhetetlen volt, hogy Oroszország nem dízelt exportál, hanem dízelt próbál importálni, és ugye sorok alakulnak ki orosz benzinkutaknál dízelért.

[00:13:54]És nagyon fölment a dízel finomítójárése, finomító ára, és nagyon fölment a dízel ára.

[00:13:59]Tehát a dízel az a terméke, ami ugye most már 700 Ft fölött van.

[00:14:02]Jóval magasabb az ára, mint a benzinnek.

[00:14:07]És ezért gondoltuk azt, hogy nyilvánvalóan valamilyen módon támogatni kell azokat, akik legjobban rászorultak.

[00:14:13]És ez egy fontos különbség.

[00:14:13]Tehát régebben volt egy vagy egy ársapka, vagy egy védettár.

[00:14:18]Ezekről közgazdaságilag azt is tudjuk, hogy a végén ezek már ilyen 50 milliárd Ftba kerültek havonta a a költségvetésnek.

[00:14:25]És a költségvetés azt jelenti, hogy az állampolgároknak.

[00:14:29]Az állampolgárok adója pedig arra van, hogy abból adott esetben kórházakat, iskolákat építsünk.

[00:14:34]Ez mennyibe kerül konkrétan ez az intézkedés?

[00:14:38]Pé hát ez ez a töredéke annak a annak az 50 milliárdnak, ami mondta, ez 10 milliárd.

[00:14:44]Ezt kiszámolták monduk.

[00:14:44]Ez hány [torokköszörülés] hány autós tér?

[00:14:47]Igen, ez 1 millió dízela autós térént.

[00:14:49]És ez azért van közelbül 1 millió, mert nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű autók havonta vagy a négy hónapra 10 milliár havonta vagy a négy hónapra 10 milliár.

[00:14:59]Az 50 milliárd is havonta volt, és ez is havonta van.

[00:15:01]Tehát ez ez a költsége ennek a támogatásnak.

[00:15:03]Tehát akkor összességében akkor azért ez egy 40 milliárd.

[00:15:07]Hát így van.

[00:15:07]Ez egy 40 milliárdos támogatás.

[00:15:09]És ez azért fontos, hogy hogy egy bizonyos rétegnek adjuk, mert nyilvánvaló van egy réteg, ami nem szorul olyan mértékben rá.

[00:15:15]Ö ezzel kapcsolatban is beszélgetések voltak természetesen, hiszen hiszen az kétségtelen, hogy a drágább ár az néhány családnak, néhány autósnak ebben a körben jelentős addicionális kiadást jelent ahhoz képest, amennyit keresnek.

[00:15:35]És ezért próbáltuk ezt a kört úgy belőni, hogy azoknak adjuk amilyen igazságosan csak lehet, akik erre legjobban rászorultak.

[00:15:42]Nyilvánvalóan ez még a benzin esetében nem szükséges.

[00:15:44]A másik, amit nagyon fontos megemlíteni, és ez egy ez egy fontos adalék, hogy Magyarországon ugye a a dízel ára alacsonyabb, mint a környező országokban, és azért ez egy fontos adatpont.

[00:16:01]Erre nyilvánvaló, aki itt él, erre azt mondja, hogy akkora hatással nincs rám, hogy most a szerbek többet fizetnek, vagy az osztrákok, vagy a vagy a szlovákok, mint mint én.

[00:16:10]De én azt gondolom, hogy azért az egy fontos dolog, hogy Magyarországon nincs túlárazva.

[00:16:15]Tehát mer fönn tudtok tartani a piaci működést, mert ez nagyon fontos dolog.

[00:16:19]Tehát a védettárnál a legnagyobb probléma az az, hogy tényleg nem piaci alapú.

[00:16:23]Tehát vagy valaki azt készletből finanszírozza.

[00:16:25]És ez a stratégiai készlet volt.

[00:16:27]Itt az volt a logika, és azért került kevesebbe az elején, mert a stratégiai készletekből árulták, ami alacsonyabb áró lett betárolva.

[00:16:34]Csak hát azok a nevükben benne van az egy stratégiai készlet.

[00:16:38]az arra van, hogy akkor használjuk, hogyha stratégiailag szükség van rá.

[00:16:41]És most amikor ilyen [torokköszörülés] bizonytalan az ellátási helyzet a hormozoros miatt, illetőleg a az orosz dízelhelyzet miatt, az nem lenne egy jó praxis, hogyha hozzányulkálnánk folyamatosan árazási szempontból.

[00:16:55]De ezt amúgy kérte bárki ezt a támogatást?

[00:16:57]Hát volt ezzel kapcsolatban valamilyen, hogy védett árat kapjanak, vagyciális nem a hanem a dízelesek ezt a ezt az összeget.

[00:17:04]Igen.

[00:17:04]Hát nyilvánvalóan a nyilvánvalóan a vásárlók jelezték azt, hogy ez az ár, ez már kezd magas lenni.

[00:17:11]És itt el kellett dönteni, hogy milyen módon avatkozunk be, hogyha beavatkozunk.

[00:17:14]És hát ez egy sokkal igazságosabb, fókuszáltabb beavatkozás, mintha mindenkinek adnánk.

[00:17:23]Hát most gondoljon bele, hogyha mindenkinek jár, akkor azoknak is jár, akiknak akiknek tényleg nincs rá szükségük, mert megengedhetik maguknak.

[00:17:31]Nagy autóval járnak, luxusautóval járnak.

[00:17:33]És a másik dolog, amit én megtanultam a kampányolás során, hogy hogy ugye nagyon sok ember nem jár autóval, nagyon sok ember fával fűt.

[00:17:43]Ugye ők nincsenek is például benne azokban a támogatási formákban, amiben a gázzal vagy elektromos árammal fűtők adott esetben benne vannak.

[00:17:50]És nagyon fontos ezért, hogy azokat a forrásokat, amikkel rendelkezünk, például erre a célra vigyük el.

[00:17:56]A szociális keretet növeljünk, az áfát csökkentsük.

[00:18:01]Nagyon fontos, hogy ezeket a társadalmi rétegeket segítsük.

[00:18:04]Tehát a differenciálás a társadalmi rétegek között az egy nagyon fontos dolog.

[00:18:09]Hogyha mindenkinek adunk egy egy támogatást, akkor azt térjük el, hogy azt is támogatjuk, akinek erre nincs szüksége.

[00:18:14]És a másik, amit még itt tudni kell, és én ezt komolyan veszem ezt a dolgot, hogy hogy nyilvánvalóan a támogatásnak a hátulütője néha az, hogyha az emberek úgy érzik, hogy hogy nem kell vigyázni, hogy mennyit fogyasztunk.

[00:18:29]Tehát nagyon fontos, hogy az embereket arra próbáljuk irányítani, abba az irányba, próbáljunk irányítani, hogy spóroljanak.

[00:18:37]Tehát ilyen szempontból például az energiakrízis, ami kialakult itt a hőhullám idején, az egy ragyogó példa volt.

[00:18:43]Az emberek változtattak a a szokásaikon, ahogy ahogy hűtötték a lakásukat, vagy ahogy használták az elektromos berendezéseket.

[00:18:51]Tehát nagyon fontos, hogy energiahatékonyak legyünk.

[00:18:54]Tehát ezt is figyelembe kell venni.

[00:18:56]Tehát egy ilyen unblock ajánlat, amit az összes adófizető finanszíroz, az nem jó.

[00:19:04]Ez sosem tökéletes, azt is szeretném megemlíteni, mert ugye ezekkel a támogatásokkal utána az a helyzet, hogy hogy azok, akik megkapják, azok örülnek neki.

[00:19:14]Aki adott esetben nem kap, az azt mondja, hogy én miért nem kap.

[00:19:16]De és akik megkapják, azoknak ez egy ez egy hatékony jó támogatás.

[00:19:18]Voltak számítások, hogy ugye ez az 5000 Ft, amit ugye egyszer lehet használni egy hónapban.

[00:19:26]Igen.

[00:19:27]Ez egy ilyen átlagos dízel, tehát a annak olyan átlagos dízel autónak, ami ugye kaphatja a támogatást, így egy tankolásnak az ilyen 10-12-14%-a azért nem tűnik olyan nagyon sok pénznek a családnak, viszont ugye az államnak mégis csak azért sok pénz van.

[00:19:42]Igen, igen, igen.

[00:19:42]Hát ezekkel a támogatásokkal mindig az van, hogy amikor kapjuk, akkor kevésnek érezzük, amikor a többletárat kell fizetni, akkor meg soknak.

[00:19:48]És ez tehát ez így működik.

[00:19:50]És ez egy teljesen normális dolog.

[00:19:50]Az történik, hogy a 615 Ft, és amikor kijött ez az új támogatás, a 600, akkor olyan körülbelül 690 Ft körül volt az ár.

[00:20:01]Ugye ez [torokköszörülés] azzal tervezett, hogy körülbelül az árkülönbséget a a védett ár és a kialakult ár között hát egy ilyen 50-60 les tankolásra ezt kifizeti.

[00:20:11]Itt gyakorlatilag egy ilyen 100 Ft körüli támogatással.

[00:20:14]Tehát amit egy átlagcsalád úgy éreztük, hogy fogyasztásban többet fizetne, ezért azt kapja vissza.

[00:20:22]Tehát hogyha erre azt mondjuk, hogy az 5000 Ft miért nem több?

[00:20:27]Hát ugye ha másik szemszögből megnézzük, hogy ezt alakította ki, ezt a többlet költséget alakította ki, és ezt a többletköltséget kapja meg a támogatott.

[00:20:35]És mondjuk az az adózó állampolgár, aki tudatosan gyalogjár, bicikli jár, ő miért miért járuljön hozzá a dízelautósoknak?

[00:20:44]Ez az ez egy nagyon ez egy nagyon ez egy nagyon jó kérdés.

[00:20:46]Tehát ez ennek a a a politikai kérdőjele.

[00:20:48]Nyilvánvalóan itt azért próbáltunk egy olyan szekben is kérdőjel volt természetesen.

[00:20:53]És erről nyilvánvalóan, mert ahogy mondtam, nálunk nagyon sokat beszélgetünk ezekről a dolgokról.

[00:20:57]Ez nem egy egy ember véleménye.

[00:21:01]És egyetért végül akkor a végső döntésrel, ami megszólatott.

[00:21:02]Én azt gondolom, hogy igen, ez egy olyan kompromisszium volt, mert ez ez nem egy feketefehér.

[00:21:07]Tehát ugye a társadalomnak azt is tudnia kell, és ezt tudja egyre jobban a magyar társadalom, ennek örülök.

[00:21:13]Például itt a a hőhullám alatt is mutattuk, hogy mennyire tudunk együtt mozogni és érezni egymást, és hogy ez egy közös problémánk, ez nem valakinek a problémája.

[00:21:22]És ugyanaz van itt is.

[00:21:22]Tehát azt próbáljuk támogatni, nem tökéletes, tehát ez egészen biztos, azt próbáljuk támogatni, aki szerintünk legjobban rászorul.

[00:21:32]időben tudjuk támogatni.

[00:21:32]Tehát ez egy másik dolog az ilyen támogatásokkal, hogy ha ezt most elkezdtük volna elemezni és bevezetünk egy rendszert jövő szeptemberben, az nem biztos, hogy segített volna bárkin.

[00:21:40]És ugye ez nagyon jó dolog, hogy ezt le tudtuk bonyolítani ilyen rövid idő alatt.

[00:21:47]Inkább a helyzetben bocsat.

[00:21:47]Miért nem miért nem mondják azt, hogy ja hát drága a dízel, akkor inkább mondjuk a tömákközlekedés irányába szeretnénk ösztönözni az embereket, kapjanak ott valami olyan plusz.

[00:21:55]Ez is ez is volt, ez is volt ez is volt egyébként a megbeszélés tárgya, és lehet, hogy a jövőben ez lesz egy ilyen lesz egy ilyen vonal, mert valóban arról van szó, hogy nagyon sok részén az országnak a tömegközlekedés az egy opció és egy tényleges opció.

[00:22:11]Tehát, hogyha valaki Budapesten lakik, akkor a tömegközlekedés számára jelenthet egy opciót, hogy abban az adott időszakban, amikor az autózás nagyon drága, akkor tömegközlekedésre vált.

[00:22:22]Hát ugye én nagyon sokáig éltem Londonba, csak tömegközlekedéssel jártam, de akkor mert ugye ez része lett annak a annak a városi létnek, de nem azért, mert nem csak azért, mert magas a a az üzemanyagár Angliában, mert magas, hanem azért is, mert nyilvánvalóan az egész városszerkezet úgy alakult, hogy sokkal jobban működik a város, hogyha kevesebb autó van a belvárosban.

[00:22:43]És egyébként ez minden szempontból hasznos lenne Budapesten is, de hát ugye ezeket a dolgokat meg kell lépni lépésről lépésre a társadalommal konz konzultálva, és ez sosem fekete-fehér.

[00:22:55]Tehát erről is egyébként volt beszélgetés.

[00:23:00]Miért nem?

[00:23:00]Hiszen vannak olyan részei az országnak, ahol tömegközlekedésen nagyon nehéz megoldani sajnos.

[00:23:04]Tehát van még olyan része az országnak, ahol a tömegközlekedés nem funkcionál.

[00:23:07]Ugye Vitézi miniszter úr nagyon hatékonyan nyitja meg azokat a bezárt szánnyivonalakat, amik most már lehetővé teszik például Pécs és Komló között az utazást Vasúttal, de nagyon sok része van az országnak, ahol autó nélkül nagyon nehezen lehetne megtenni.

[00:23:26]Tehát tehát ez ezért fontos, hogy legyenek társadalmi viták erről.

[00:23:28]Ezért jó a social média, mert az ember visszajelzést kap, és ebből tud tanulni.

[00:23:35]És én azt látom, hogy alapvetően nagyobb azoknak a száma, akik ezt üdvözölték, mint azoknak a száma, akik úgy gondolták, hogy nem jó.

[00:23:42]Érdekes módon a védettárat jóval kevesebben kérték a social média platformokon, hogy az lenne a megoldás, mint ezt a mint ezt a ezt a megoldást, amit mi választottunk.

[00:23:55]Ugye említette már, hogy a hogy ugye a dízelpiacon és a hormózis szoros meg a közelkeleti helyzet miatt van problémám.

[00:24:02]Ugye az olaj és a földgáz piacot is érinti.

[00:24:05]Ugye múlt héten negyedéves rekordot döntött a holland tőzdén a földgázn ára.

[00:24:11]És lehet arról olvasni, hogy nagyon rég voltak olyan alacsonyok a készletek, földgázkészletek Európában, mint most.

[00:24:16]És vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy 2022 után ez lehet a legkeményebb tér Európában.

[00:24:21]Igen.

[00:24:21]Igen.

[00:24:22]Magyarország mennyire van erre felkészülve?

[00:24:23]lesz elég gáz itt a télen?

[00:24:25]Igen, én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jogos kérdés és Európával kapcsolatban én azt hiszem, hogy még alapja is van valamilyen szinten.

[00:24:32]Magyarországon a tárolói feltöltések nagyon jól állnak, tehát gyakorlatilag itt fel vagyunk készülve a térre, a téli fogyasztásnak több mint 70%-a be van tárolva.

[00:24:41]Magyarország szerintem ragyogó helyzetben van olyan szempontból, hogy szinte minden szomszédos országgal vannak interkonnektorok, tehát a gázellátás az folyamatosan biztosított.

[00:24:51]Ögyhogy a gázellátás Magyarországon télre az egészen biztosan biztosított ezekkel a készletszintekkel, amik jóval 60% töltöttség fölött vannak már és folyamatosan kerülnek betöltésre.

[00:25:07]Ugye a kérdés az, amit mondott ugye az ár, ez a TTF ár, ami nagyon nagyon megemelkedett, ugye 80 fölé ment, és hát nyilvánvalóan ez ez jelenti, vagy jelentheti a különbséget, hogy ez meddig megy föl, mikor változik meg az árgörbe.

[00:25:23]A forvadok azok a ugye az előretekintés az azt mutatja, hogy a jövő második negyed évétől látnak csökkenést, de hát nyilvánvalóan ezt ha valaki pontosan tudná, akkor az nagyon gazdag ember tudna lenni.

[00:25:33]Ö de én azt gondolom, hogy a fizikai gázellátásnak nincs problémája, és én azt gondolom, hogy a az árral is rendben lesz a az ország, hiszen különféle megoldások vannak erre, hogy ezt lehessen mitigálni.

[00:25:49]De akkor ez most nem jelent nagyobb költséget, vagy ilyen költségvetési terhet, vagy gazdasági terhet, mint mint jelentene, nem tudom, egy normálisabb nyáron.

[00:25:58]ö nem jelent most jelen pillanatban, mert ezeknek pénzügyileg fedezve vannak ezek a ezek a termékek az év végéig, úgyhogy ez semmiféleképpen nem jelent problémát.

[00:26:05]És ugye nyilvánvalóan mi is tettünk már lépéseket, hogy milyen módon tudjuk ezt kontrollálni abban az esetben, ha ez a helyzet fent marad, és meglátjuk, hogy ez fenn marad marad fent.

[00:26:15]De én azt gondolom, hogy az ellátásával az országnak gázból semmiféle probléma nem lesz.

[00:26:23]nagyon sok helyen járok a világban, és például ugye Luxemburgban az energiaminiszterek tanácskozásán is azért a kollégák mondták, hogy ez egy jó dolog, amikor egy országnak ennyi forrásból van lehetősége beszerezni gázt, vagy akár olajat is, majd beszélünk olajról is.

[00:26:39]Ugye ez nem sokáig fog tartani ez a típusú én én inkább az mondom, hogy fizik fizikai lehetősége az országnak például gáz beszerzésére ugye nagyon sok földrajzi irányból lehet ezeket beszerezni.

[00:26:53]az, hogy milyen forrásból szerzi be, tehát hogy honnan jön, az az változhat.

[00:26:56]Ugye ugye 2027 október 1-től az EU döntésének értelmében nem lehet majd többet orosz gázt importálni.

[00:27:04]Ugye ehhez képest még 24-ben is 75-80%-os volt Magyarország az orosz földgáztól.

[00:27:10]Egy év alatt le tud ez menni nullára?

[00:27:14]Ugye az a az a helyzet, hogy a a az orosz kitettség a ami ezekből a számokból kiderül, tehát hogy ilyen magas a az orosz gáz vagy az orosz olajnak a a részaránya, az nem fizikai problémából adódik.

[00:27:26]Nem abból adódik, hogy nem tudunk különféle területekről hozni gázt például Magyarországra.

[00:27:32]Itt nyilvánvalóan ez egy TTF plus alapú döntés, tehát hogy honnan leggazdaságosabb beszerezni a gázt.

[00:27:39]Nyilvánvalóan onnan szerzik szerzik be a gázt, ahonnan a leghatékonyabban tudják.

[00:27:44]Meg őszintén szólva ennél azért jobban lehetett volna diverzifikálni, hiszen már 2020-21 körül magasabb volt a nem orosz fosszilis energiahordozók aránya Magyarországon.

[00:27:59]Tehát az előző kormány az elég jelentősen orosz importra bazírozott.

[00:28:02]Tehát például kőolajból szinte teljes mértékben, amit meg lehet változtatni nyilvánvalóan az adériavezeték használatával, de vissza a gázra, hiszen az interkonnektorok segítségével nagyon sok irányból tudunk venni gázt, és ugye lehet olyan üzleteket, olyan deket találni, ami ami hasznos lehet.

[00:28:21]De akkor az elmúlt öt öt hónapban mennyire ment le ez a 75-80%-os gázőség?

[00:28:26]Ugye most jelen pillanatban még mindig Oroszország nyilvánvalóan a a az a az a forrás, ahonnan a gáznak és az olajnak a legjelentősebb része jön, és ez gazdaságilag hatékony.

[00:28:38]Nyilvánvalóan azt kell megnézni, hogy milyen irányokból tud még jönni gazdaságilag hatékony módon.

[00:28:43]De akkor lement valamennyire ebben az öt hónapban vagy ugyanaz?

[00:28:46]Igen.

[00:28:46]Hát az olajnál különösképpen azért azért nyilvánvaló abban egy óriási szerepet játszott, hogy probléma volt ugye a barátság kőolajvezetékkel.

[00:28:55]Ez megmutatta a kiszolgáltatottságát a rendszernek olyan szempontból, hogy akkor amikor a barátság kőolajvezeté.

[00:29:02]Igen.

[00:29:02]Most a olajat mondja és a gáz a kérdés.

[00:29:05]Jó, a gázra is visszatérek.

[00:29:05]Most elmondom az olajat és akkor utána visszatérek a gázra.

[00:29:08]Tehát a barátságnál az, hogy leállt ugye a kőolajvezeték és az Adrián nem jött folyamatosan különféle okok miatt az olaj.

[00:29:17]beletelt egy időbe, amíg ugye beérkeztek azok a azok a szállítmányok, amiket be tudtak tárolni, és beérkezett a csővezetékbe, az Adria vezetékbe, és ez eljött 10-battára illérhetőleg a szlavnat finomítójába.

[00:29:28]A gáz gáz esetében ugye olyan alternatív források állnak rendelkezésre, amit lehet növelni, amit amint célszerű dolgozni.

[00:29:38]Hát például itt a a Neptun Deep Mező, amit Romániában ugye elkezdenek kitermelni, de akkor már növelték, tehát hogy az ebből nem növelték, hiszen ez még nem még nem termel, csak ugye a kérdés a jövőre vonatkozott, mert jelen pillatban rendelkezésre áll a orosz gáz, de ez például egy nagyon nagyon költséghatékony megoldás lehet Magyarország számára, és mi nagyon aktívan beszélünk a az ezt kitermelő vállalattal, illetőleg a a román politikusokkal, hiszen közel van könnyen be lehet hozni az országba és nagyon jó áron lehet ezt megkapni.

[00:30:12]Azt is tudjuk, hogy egy óriási LNG, LNG boom érkezik a következő években, és ugye itt is nagyon fontos, hogy ezek a kapacitások időbe le legyenek kötve, és erre az MVM és a többi társaság ugye lépéseket tesz, hogy ezek megfelelő mértékben játszanak szerepet.

[00:30:32]És itt már konkrét szerződések vannak nyilván a vállalatokkal előremenetben.

[00:30:36]Tehát a fizikai ellátása Magyarországnak gázból, mivel annyira jó a a fizikai képesség, hogy honnan hozzuk, milyen irányból hozzuk, az biztosított.

[00:30:48]Tehát akkor az jövő októbert a rendválász orosz gáz nélkül.

[00:30:49]jövő októberben, hogyha úgy alakul a helyzet valóban, ahogy ez most jelen pillanatban látszik, akkor is megoldható Magyarország gázellátása, sőt meg lesz oldva Magyarország gázellátása más forrásokból, de nyilván meglátjuk, hogy erre szükség lesz-e, hiszen azt nehéz megmondani előre egy hát mert optimista ember vagyok, tehát még még a kialakuló a kialakított tényező például az, hogy itt van egy háború a szomszédban, az még megoldódhat.

[00:31:17]De hát mi azon dolgozunk, hogy ez ne okozzon problémát.

[00:31:22]Bizottság részéről.

[00:31:22]Tehát azért ez így van.

[00:31:24]És ez és mi ezt betartjuk, hogyha ezt be kell tartani, de akkor arra számít, hogy azért Magyarország szempontjából az lenne az optimális forgatókönyv, hogyha végetérne a háború, születne egy olyan kér, én azt gondolom az a legjobb, legoptimálisabb forgatókön mindig, hogyha annyira sokrétű a beszerzési lehetőség, amennyire csak lehet, tehát minden mindentől függetlenül.

[00:31:43]De azt fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország gázellátását különböző forrásokból lehet biztosítani és tudjuk is biztosítani versenyképes árakon.

[00:31:54]Ugye lehet látni, hogy ez a környező országokban már így van.

[00:31:58]Tehát Csehországban, mind a gázban, mind az olajban leváltak, és nem halljuk azt, hogy ott óriási gazdasági problémát okozott volna.

[00:32:05]Én azt gondolom, egy picit ez kontextusból azért van kivéve, mert nem biztos, hogy annyira egyértelmű mindenki számára, hogy a fizikai képességek miatt, a különféle beszerzési csatornák miatt Magyarországnak vannak opciói ennek a kezelésére.

[00:32:22]Ésik 2027 végéig az orosz kőolaj behozataról is le kell állnia Magyarországnak.

[00:32:27]Ugye a Mol hát ebben még nincs döntés, hogy le kell állni.

[00:32:32]Tehát ez a döntés nem nem szeret ugye Magyarország kapott egyfajta ugye ilyen haladékot, de az hát ugye nem nem tudni, hogy meddig meddig nincs nincs végleges döntés ebben, de itt is az van, amit mondtam egyébként a gázzal kapcsolatban, tehát nyilván az olajban meg erről nincsen döntés hogy itt is vannak lehetőségek, és ezért nagyon jó például, hogy Magyarországnak két kőolajvezetéke is van, például Ausztriának egy van.

[00:32:58]És itt az Adria vezetéknek a teljes használata ezért is nagyon fontos.

[00:33:00]Mi elkezdtük a tárgyalásokat a horvát partnerrel, és nyilvánvalóan a mollal is ezzel kapcsolatban, hogy egészen biztos legyen az, hogy ez a olajvezeték ez teljes kapacitáson tud működni, hogyha szükség van rá.

[00:33:17]De ott ugye ha jól tudom, akkor ott ugye ilyen elég érzékeny kérdéseket kell a Mol meg az Ina között egy, hogy mondjam, menedzselni.

[00:33:25]És ugye a horvát és a magyar kormány, az előző magyar kormány között se volt igazán jó a kapcsolat.

[00:33:31]Itt már most felvették a fonalat és kicsit barátibb a viszony.

[00:33:35]Vagy de sok sokkal barátibb a viszony.

[00:33:35]Tehát egy pár héttel a megválasztásunk után én Luxemburgba találkoztam a Horvát energiaminiszterrel.

[00:33:42]Egy nagyon hosszú megbeszélésen voltunk túl.

[00:33:44]Nagyon sok mindent beszéltünk meg.

[00:33:48]Valóban a diplomáciai kapcsolatok azok nem voltak a legoptimálisabb szinten, és akkor most nagyon diplomatikusan fogalmazok a a magyar kormány és a horvát kormány között, és ez nem egy jó dolog.

[00:33:59]Tehát nyilván nem kellett volna ebbe a helyzetbe kerülni.

[00:34:02]Mi egyértelműen a magyar érdekeket képviseljük természetesen ebben a beszélgetésben, de mindig meg kell találni itt itt itt azért számít ugye az üzleti tapasztalat, meg kell találni azt az úgynevezett winwin szituációt, hogy mind a két félnek megföl legyen.

[00:34:15]És jó, hogyha van egy picit egy ilyen semleges bróker, mert ugye a magyar kormány tud abban segíteni, hogy a magyar horvát gazdasági kapcsolatok, amikor energiáról van szó, akkor tényleg üzleti alapon legyenek megbeszélve, ne pedig semmilyen más téma ne keverjen ebbe bele.

[00:34:33]De én azt gondolom, hogy azóta többször, nyilván többször találkoztunk már, beszélgettünk erről egyébként a a MOL vezetőivel is nagyon aktívan, úgyhogy semmi kétségem nincs, hogy ennek a technikai megoldása, mert ugye ebben nagyon sok technikai elem van, hogy ez a ez a vezeték ez teljes kapacitáson ott volt a vita, hogy tud-e teljes kapacitáson működni, vagy nem tud azért, hogy el tudja látni a 103 Wiit és a és a és a pozsonyi finomítót.

[00:35:00]És ez a mi feladatunk, hogy ezt közösen megoldjuk.

[00:35:05]Sokkal, de sokkal jobb, konstruktívabb a viszony nyilvánvalóan Magyarország és Horvátország között, mint ez volt.

[00:35:11]Ez nem csak egyébként Magyarország és Horvátország viszonylatában igaz, hanem nagyon sok régiós országgal kapcsolatban is.

[00:35:20]Hát ugye a visegrádi Zsolt ebben jó az együtt együttműködés önök között, mert ugye neki ezt főleg érdekes története van Horvátországgal.

[00:35:27]Én azt gondolom, a szakmai rész a Mall menedzsmenttel nagyon jól működik.

[00:35:36]Szakmailag egy jólvezetett vállalatról beszélünk, mint regionális olajvállatról.

[00:35:40]Én, aki ugye ebből a szakmából jövök, ugye ezt én azt gondolom, hogy hitelesen tudom mondani, hogy viszonylag jól vezetett regionális olaj és gázvállatról beszélünk jó szakemberekkel.

[00:35:52]Az nagyon fontos, hogy legyen egy konstruktív dialógus folyamatosan a horvátokkal, és nem csak a horvát vállati résszel, az Inával, hanem nyilvánvalóan Janaffal és és a és a és a horvát kormánnyal is, és ebben mi tudunk segíteni, de ugyanez igaz egyébként más relációkban is.

[00:36:09]Tehát a Visegrád négy együttműködést azt miniszterelnöki szinten indította meg a miniszterelnök úr, de hát mi folyamatosan egyeztetünk a kollégáimmal, a szlovák cse és a lengyel kollégámmal mindenféle energiaügyben és gazdasági ügyben is egyébként.

[00:36:23]Tehát ez egy nagyon nagy potenciál szerintem Magyarország számára, hogy ebben részt vegyünk.

[00:36:29]Nagyon örültek a visegrádi kollégák is, hogy aktív résztvevőként tértünk vissza, mert nem teljes mértékben használta ki az előző magyar kormány az ebben a kooperációban rejlő lehetőségeket.

[00:36:42]Rengeteg olyan területe van az energiaiparnak, ahol tudunk együtt dolgozni.

[00:36:47]Ugye nukleáris energia területén például rengeteg tapasztalattal rendelkezünk, amit meg tudunk osztani.

[00:36:54][zihálás] Lengyel kollégáink például a a small modular reactorökben, a nukleáris reaktorokban előrébb tartanak, mint mélyebb jó jó tudással rendelkeznek.

[00:37:05]Tehát biztos, hogy felhozta a nukleáris energia kérdését, mert erről is akartuk kérdezni nyilván, hogy ezt nem Paks 2 ez egy fontos kérdés.

[00:37:12]Ugye a kormány azt ígérte, hogy felül fogja vizsgálni a a Paks 2 szerződéseket.

[00:37:18]meg az egész beruházást.

[00:37:18]Ön szerint szükségünk van Paks 2-re?

[00:37:23]Tehát a a kormány felülvizsgálja a a Paks 2 szerződéseket, illetőleg az egész üzleti modellt, és azt is, hogy az energiamixben milyen szerepet játszik egy addicionális erőmű.

[00:37:33]Ezt a felülvizsgálatot még nem fejeztük be.

[00:37:38]Ezt az évvégéig fogjuk befejezni, és akkor fogjuk meghozni azt a döntést, hogy az energiamixben erre az atomerőműre szüksége van-e Magyarországnak, vagy sem.

[00:37:48]Ezt jelen pillanatban Sáodi Attila vezetésével egy projektcsapat végzi professzionálisan, open minded, tehát teljesen objektív keretek között, hiszen ez fontos számunkra ez egy fontos energiaellátási lehetőség, amit meg kell vizsgálni.

[00:38:04]Az teljesen egyértelmű, hogy a az energiaellátás [torokköszörülés] helyzete Magyarországon az egészen másképpen alakul, mint 2013-14-ben volt a helyzet, hiszen azért, hogy elismeréssel is szóljak az előttünk tevékenységet végzőkről, mert szerintem az se egy rossz dolog, hogyha néha elismerjük, ahol volt ugye haladás.

[00:38:28]Ugye a nap elemes ellátása Magyarországnak, a nap energiás erőművek kapacitása, hogy a 8000 MW fölött van, az már egy nagyon jelentős hozzáadott érték a magyar energiaellátáshoz.

[00:38:44]És ezt láttuk egyébként a hőhullám eséten is, hogy napközben nyilvánvalóan egy egy domináns részévé vált az energiamixnek, ahol problémák voltak, és ez egy megint csak egy ilyen elvesztegetett lehetőség volt az energiatárolók területén, hiszen akkor jók a megújuló energiák, hogyha van energiatárolás, és hogy mennyire nem a lehetetlen kategória ez, ugye nekünk körülbelül egy olyan 800 MW-nyi energiatárolásra van lehetőségün meg energiatárolásra a a bulgároknak 13000 MW.

[00:39:14]Tehát és nyilvánvalóan a hőhullám idején ez számukra egy óriási előny volt.

[00:39:18]Úgyhogy amit mi tervezünk, az az, hogy jelentősen fogjuk növelni a az energiatárolók kapacitását 3-4000 MW-ra 2030-ig.

[00:39:25]Ez egyébként Európai Uniós hogy mondjam?

[00:39:32]Hát nem ez nem nem vállalás, de mindegyik ország ezt tűzi ki célul.

[00:39:37]Tehát ez nem volt egy milestone, nem volt egy mérföldkő.

[00:39:40]Tehát ha már vállalás egyébként, ön már átnéte az előző kormányzatnak a Paks 2 esetében hozott szerződéseket.

[00:39:47]Tehát megnézte konkrétan belelátott már ugye itt ez nagyon sok sokáig ez egy kérdés volt, illetve még most is az, hogy pontosan milyen feltételek mellett állapodtak meg Orbán Viktorék.

[00:39:56]Igen, hát nyilvánvalóan ezeket a szerződéseket már meg tudtuk nézni, hiszen ezek olyan szerződések, amik rendelkezésére állnak a kormánynak.

[00:40:04]Ezeket mi már megnéztük, tudjuk, hogy milyen áron kötötték ezt a szerződést.

[00:40:08]Azt azt is tudjuk, hogy milyen tárgyalások folytak ezzel kapcsolatban, mind az ár, mind a kondíciók tekintetében.

[00:40:15]És magyar nemzeti érdeket mennyire képviselt az előző kormányzat ebben?

[00:40:19]Például mondjuk a kötöttár tekintet nem szeretném megelőlegezni a a az teljes vizsgálatnak a a végeredményeit.

[00:40:28]Azt nem is kérdezem, de az, hogy egy jó dilt köt előző kormányzat sem.

[00:40:32]Azért azért nehéz ezt megválaszolom, de azért nehéz megválaszolni, mert teljesen más a helyzet, amikor ezt megkötötték és milyen időintervallumra kötötték, és milyen árom.

[00:40:44]Hogyha az a kérdés, hogy az milyen, nyilván abban az adott időszakban, ha ez úgy megvalósult volna, igen, csak hát nem valósult meg.

[00:40:51]Nem valósult meg, de nagyon nem.

[00:40:53]Tehát nyilvánvalóan tudjuk, hogy most 2026-ot írunk, és nagyon messze vagyunk.

[00:40:59]attól, hogy ebből egy atomerőmű legyen.

[00:41:04]Tehát itt a megvalósulással van ugye egy egy probléma.

[00:41:06]És nem mennék bele, hogy miért, mert nyilván ez az ártvizsgálásnak egy jelentős része, hogy milyen okból történt ez így.

[00:41:15]Én azt gondolom, hogy most már az ár is egy olyan dolog, ami ami nem teljes mértékben azon a szinten van, mint ahol ezt eredetileg látták.

[00:41:24]Hát innentől kezdve így egészen más dologról beszélünk.

[00:41:27]Az alternatív megoldásoknak az ára is változott, hiszen a naenergia, a szélenergia bekerülési költsé jelentősen megváltozott az elmúlt 10 évben.

[00:41:37]Tehát ez alternatív, az opciók árazása is más.

[00:41:42]Egy nem változott a nukleáris energia iránti elkötelezettségünk, az nem nem változott.

[00:41:47]Tagjai vagyunk a a nukleáris szövetségnek az Európai Unióban, ami egy növekvőszámú csoportja az Európai Uniós tagállamoknak.

[00:41:58]Magyarországon Paksy ugye a 2000 MW-os 2400 MW-os termelésével ez jelentős kontribúció a magyar energiaellátáshoz.

[00:42:09]Láttuk ezt, hogy mennyire fontos része a magyar energiaellátásnak és nyilvánvaló CO2 indioxid kibocsátásat nem rendelkezik.

[00:42:17]Úgyhogy a tartós üzemidő hosszabbítás paks esetében is vizsgálat tárgya, hiszen egyértelmű, hogy a megváltozott technikai lehetőségekkel a tartós üzemidejét ennek a az erőműnek meg lehet hosszabbítani.

[00:42:31]És ez is egy fontos adalék, hiszen 2032-től, ha 20 évre meg lehet hosszabbítani, tehát 2032-től 2052-255 közötti időszakig meg lehet hosszabbítani az üzemidejét.

[00:42:46]Ez egy nagyon fontos adalék ebben a ebben a beszélgetésben.

[00:42:49]És ez egy nagyon jól működő, amikor éppen nincs hőhullám, és nem alacsony a Duna vízszintje, egy nagyon jól működő atamerőmű.

[00:42:57]De akkor lehet ezt úgy értelmezni, mint egyfajta ilyenkormányzati terv, hogy akkor a Paks 2ő-t azt meghosszabbítjuk, vagy Paks egyet meghosszabbítjuk az üzemidejét, ugye a 2050-es évekig, és adott esetben a Paks 2-ből pedig kilépünk.

[00:43:11]Kipz Nem, nincs ilyen, nincs ilyen döntés.

[00:43:14]Opciók vannak.

[00:43:14]Tehát döntés, ilyen döntés nincs.

[00:43:16]Nagyon sok mindentől, nagyon sok mindentől függ.

[00:43:18]Ét pusztán arról van szó, hogy alternatívák vannak, opciók vannak.

[00:43:23]Tehát ez egy jó dolog.

[00:43:23]Én azt gondolom, egy ország életében meg bárkinek az életében, minden szempontból üzletileg vagy társadalmilag is, amikor több lehetőség közül tud választani.

[00:43:33]És ugye mondta, hogy önök már megismerhették a szerződéseket.

[00:43:35]Abból ki lehet olvasni, hogy Magyarországnak mennyibe kerülne az, hogyha azt mondja a rosszatomnak, hogy bocsánat, köszönjük szépen, ezt most már nem kérjük.

[00:43:42]Ezt nem zártuk még le ennek az elemzését, mert nyilvánvalóan mint minden üzleti szerződés, ez nem fekete-fehér, sok minden dologtól függ.

[00:43:52]Publikusan fogunk erről fogjuk erről tájékoztatni a nyilvánosságot.

[00:43:57]Nyilvánvalóan, hogy ez megvan.

[00:43:58]Én azárban én próbáltam próbáltam annyit elmondani, amennyit erről el lehet mondani, hogy hogy mindenki értse, hogy vannak opciók.

[00:44:08]Ezt komolyan vizsgálja egy csapat.

[00:44:08]A tartós üzemidő hosszabbítást is is vizsgáljuk.

[00:44:13]Az is egy nagyon jó opció, mert az se volt teljesen világos ezelőtt 10 évvel, hogy hogy vajon ez lehetséges-e.

[00:44:19]Na most ebbe jött be.

[00:44:19]És hát nyilvánvalóan ugye a másik, hogy a beszélek majd a szénergiáról, ennek a szerepe is játszik egyébként egy jelentősebb szerepet az energiamixben.

[00:44:31]De hát ugye a csak egy nagyon rövid mondat még a nukleáris részről, hogy hogy hát ugye ez a hőhullám és ez a nagyon extrém krízish helyzet pedig egy olyan dunai vízszintet eredményezett, amit az eredeti elképzelésekben úgy gondolták, hogy 10000 év múlva fog bekövetkezni.

[00:44:48]Tehát nagyon érdekes, hogy egy olyan szintre jutott el a globális felmelegedés és minden más miatt ez a helyzet, hogy egy adott időintervallumban a a Duna vízszintje az sokkal alacsonyabb szinten volt, mint azt bárki előre látta volna még mit tudom egy hónappal előtte is.

[00:45:04]Elképzelhetetlennek tartották volna.

[00:45:07]És ez egy nagyon érdekes változás, mert ez azt mutatja, hogy a hűtését ennek a ennek az atomerőműnek ugye úgy kell megterveznünk, hogy az minden körülmények között tudjon működni.

[00:45:19]Na most az előző kormányz meg 2018-ban egy alacsony vízállásnál látta ezt a problémát.

[00:45:24]Elnézé a szavába vágok, de ugye egyrésztes részben ugye azt ismerik ezt a történetet, de a klímaváltozás, hogy ha már behoztá egyébként mi is készültünk erre a témára és a nézők kedvéér annyi diskléimer, hogy miniszter úrnak nyilván sűrű a programja, úgyhogy visszanakötött a a rendelkezésre álló idő, úgy próbáljuk pörgetni a a témákat.

[00:45:41]Szóval a klímaváltozás tényleg, ahogy ön is említette, egészen brutális volt ez a nyár.

[00:45:46]Ön személyesen mire számít Magyarországot mondjuk rövidtávon vagy akár középtávon fogja érinteni a globális felmelegedés?

[00:45:55]fel kell jobban, sokkal jobban fel kell készülnünk rá.

[00:45:57]Tehát nyilvánval ezért is fontos, hogy megújuló energiákba fektessük az energiáinkat, illetőleg az erőforrásainkat.

[00:46:05]Erről a parlamentben is volt egy vita a héten.

[00:46:08]Tehát ez az egyik oka példá, hogy a szélenergia olyan fontos számunkra és nagyon sok európai ország számára is, hiszen ez egy megújol energia, amit egyáltalán nem használtunk.

[00:46:20]Ez, hogyha a terveink úgy alakulnak, az egyödét a Magyar Elektromos Áram termelésének tudja hozni 2031-32 között.

[00:46:28]Egy olyan energiaforrás, ami Magyarországon kerül előállításra, az csökkenti az importitettséget, amiről beszéltünk.

[00:46:36]Nem fosszilis egyáltalán, ugye a a az energiaforrás tárolható, és ez is egy nagyon jó dolog.

[00:46:45]és szinte egész évben rendelkezésre áll, és ez kiegészülve nyilvánvaló a napenergiával előrevetít, illetőleg a nukleárissal vissza visszautalva, ami ami gyakorlatilag CO2 kibocsátás szempontjából nyilvánvalóan egy egy jó megoldás.

[00:47:01]Egy olyan energiamix felé tud elmenni Magyarország, amivel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a globális felmelegedés az az ne ne kerüljön olyan szintre, ami ami még nagyobb problémákat okoz.

[00:47:11]Nyilvánvalóan ez Magyarország területileg is meg energiaszükség szempontjából is kicsi, de mindenkinek meg mondjuk amit látott az a az ijesztő voltak.

[00:47:20]Igen.

[00:47:20]Igen.

[00:47:20]Tehát tehát én azt gondolom, hogy azt, hogy így a vízüggyel beszélve így változzon egy folyónak a vízszintje, és azt ne tudja a rendszer prognosztizálni, tehát meglepje a rendszert, hogy hogy ez előfordulhat.

[00:47:35]Az azt mutatja, hogy rengeteget kell tanulnunk és rengeteget kell ezzel kapcsolatban tennünk.

[00:47:41]Tehát az én részem ugye én az energiáért vagyok felelős.

[00:47:46]Ezért ezért is és én egyébként is hiszek abban, hogy ez a ez a megoldás, mert hatékony is, tehát gazdasági szempontból is és környezetvédelmi szempontból is ez a jó megoldás.

[00:47:55]Tehát itt én most nem nevesítem az ellenzéki pártot vagy a képviselőjét, aki felszólalt a parlamentbe, de volt olyan javaslata, hogy használjunk Magyarországon előremenetben szenet szénerőműben, merthogy ez magyar ásványks.

[00:48:13]Ez magyar ásványk, de nyilvánvaló tudjuk, hogy ez már nem lehet egy megoldás egy ilyen világban.

[00:48:19]És hogyha ez, ami történt nem elég figyelmeztetőjel, akkor nem tudom mi az, ami figyelmeztető lehet.

[00:48:24]Hát meg kell tennünk azon a területen, ahol mi vagyunk a legtöbbet.

[00:48:27]A másik, hogy az is nagyon fontos, hogy a legjobb energia az az, amit nem használunk el.

[00:48:34]És ez tudom, hogy egy közely, de én amikor jártam az országot, nagyon sok honfitársunk, szegények nagyon rosszul élnek, olyan házba élnek, ami nincs szigetelve, amit fával fűtenek.

[00:48:42]Tehát szociális a probléma, tehát tüzi fával kell őket ellátnunk.

[00:48:48]Tehát az igazi az igazi gondoskodás az, hogyha olyan házakba élnek az emberek, amik energiahatékonyak, ha meg tudjuk oldani, hogy úgy legyenek ezek a házak fűtve, ami egy energiahatékony megoldás, amelyik nem szennyezi a környezetet.

[00:49:05]Úgyhogy a mi energiapolitikánknak egy szerves része.

[00:49:07]Tehát ezért fogjuk a rendelkezésünkre álló forrásokat, és nagyon büszke vagyok rá egyébként, hogy mi hazahoztuk az Európai Uniós forrásokat, és ez egy óriási különbség az előző kormánnyal szemben, hiszen ez azért nagyon, bocsánat, azért nagyon érdekes, amit mond, hogy a legjobb energia, amit nem használunk el, hogy lement az energiakrízis, Magyarország valóban jól teljesített, sokan visszafogták a fogyasztásokat.

[00:49:28]Majd a következő nap, amikor már látszott, hogy kint vagyunk a vízből ilyen értelemben, a miniszterelnök arról posztolt, hogy a az önkéntes korlátozásnak akkor mostantól vége.

[00:49:38]Nem arról szólt mondjuk a kommunikáció, [torokköszörülés] hogy de jó, hogy megmutatta az ország, hogy hogy jelentős mértékben vissza tudjuk fogni a fogyasztásunkat, hanem akkor ugyanúgy álljunk vissza a régi életmódunkra, pedig nem pont az lenne a lényeg, hogy hogy azon mégis csak muszáj lesz változtatni egy ponton.

[00:49:54]Na, nagyon fontos, hogy ezekből a krízisekből tanuljunk, és és számomra ugye nyilvánvalóan, mint üzletember, láttam egy-két olyan területet, tevékenységet, amiből lehetett tanulni.

[00:50:10]Nagyon pozitív volt az, hogy 84%-a a magyar lakosságnak korlátozta a fogyasztás.

[00:50:14]Hát én emlékszem, de ez személyes személy személyes dolog is nekem, mert még az első hőhullámnál én kértem a a a az embereket, hogy öt és kött ha lehet, akkor egy kicsit limitálják például a a légkondicioner használatát, és akkor megjelentek a mémek, és mit tudom én, tehát nem volt egyértelmű sikere a kommunikációnak.

[00:50:34]A második hőhullám esetében ez megváltozott.

[00:50:36]Tehát nagyon érdekes dolog ez.

[00:50:38]Nekem nagyon sok ember gratulált először, hogy hogy ezt elmertem mondani.

[00:50:43]Ugye mer volt népszerű.

[00:50:45]Igen.

[00:50:45]Bocsánat a kérdés.

[00:50:45]Ugye az arról szólt, hogy a miniszterelnök nem kellnek nem kellett volna inkább azt mondania ebben a helyzetben.

[00:50:51]A miniszterelnök nagyon aktívan támogatja de a miniszterelnök nagyon aktívan támogatja ezt, sőt a miniszterelnök nagyon aktívan támogatta, sőt vezette ezt, hogy az emberek ebben részt vegyenek.

[00:51:00]Tehát nyilvánvalóan a pozitív megközelítése ennek a ennek a dolognak az az, hogy ő volt az, aki ennek az élére állt, és nem azt mondta, hogy mi most lekapcsoljuk az ipari vállalatokat, mert ugye lehetett volna egy ilyen döntést is hozni, hogy mi ezt úgy limitáljuk, hogy ezeket lekapcsoljuk, nem?

[00:51:15]Ő ő ő megkért minket arra, hogy nagyon gyorsan, nagyon hatékonyan és nagyon emberi módon egyébként beszéljünk, és gyakorlatilag a miniszter, az államtitkárok, az összes elektromos hálózati vállalat vezetője, minden ügyintéző hívta a magyar vállalatokat, és megbeszéltük azt, hogy van egy ilyen problémánk.

[00:51:35]Nem az volt, hogy ment egy miniszteri levél, hogy azon azt értem, hogy a krízis után nem azt hangzott el, hogy akkor az a nagyon fontos elérti ezt ezt a magyar társadalom és hogy mondjam egyetlen egy ilyen dologb inkább az ünnepelte azt, hogy ezen túl vagyunk.

[00:51:49]Tehát én nem olvasnék ebbe többet bele, mint ami igazából volt.

[00:51:53]Csak ugye adjunk ott hitelt meg elismerést, ahol jár.

[00:51:55]Én nem gondolom, hogy az előző kormánnyal ilyen fokú társadalmi összefogás lett volna, hiszen azt láttuk április 12-én is, hogy egészen más témában politikailag úgy döntöttek az emberek, hogy másképpen akarunk élni Magyarországon.

[00:52:13]És egy picit ebben a krízis az volt, hogy ez nem csak egy néhány kiválasztott szereplőnek a problémája, ez a mi problémánk, és nekünk ezt meg kell oldanunk, és társként társként bánnak velünk.

[00:52:23]Ön személyesen hogyan korlátozta akkor a fogyasztását, vagy hogyan spó energiával?

[00:52:29]Nagyon hát nagyon nagyon.

[00:52:29]Hát el akár személyesen akár a minisztérium szint.

[00:52:32]Igen.

[00:52:32]Hát szemé személyesen nagyon, mert hát nálunk egyébként is bizonyos szinten korlátozva van, mert a feleségem egy ilyen mini erőművet csinálta a házunkból, tehát 66 napelem van fönn a a ház tetején, tehát ilyen önellátóak vagyunk ilyen szempontból.

[00:52:47]Ez egy nagyon jó dolog, de ennek ellenére ugyan ugyanolyan mértékben nem használtuk ennek ellenére például légkondicionálót.

[00:52:52]Hát nyilvánvaló a mi esetünkben ez megoldható kertes házban vagyunk, tehát át tudtuk szellőztetni a a házat, visszavettünk, az elektromos autó van.

[00:53:04]Az elektromos autót, azt akkor töltöttük, amikor tényleg sütött a nap, és közvetlenül a napelemes panelből, tehát nem a nem a hálózatból, a grből levéve, ugye elég jelentősen változtattunk mi is a mi is a szokásainkon.

[00:53:18]minden ilyen közlekedés, ami mi hidúton lakunk, ami ami helyi volt, az biciklivel történt, ami egyébként az én esetemben még jó is, mert legalább legalább mozogtam, mert nyilvánvalóan ebben az állásban az ilyen 10-12 órás irodai munka van, úgyhogy nagyon jelentős mértékben, és azt láttam mindenkivel, akivel beszéltem, hogy az emberek megosztották egymással azokat a trükköket, amikkel lehet korlátozni a fogyasztást anélkül, hogy az élet szokásaikon drasztikusan kéne válto változtatni.

[00:53:47]És ez lehet egyébként ilyen szempontból egy egy kiindulópont arra, hogy hogy úgy unblock tudjunk változtatni azon, ahogy mi megközelítjük ezt.

[00:53:56]Így nagyon picit azért még említ megemlíteném a az Európai Uniós forrásokat, mert mert ugye engem nagyon meglepett az, hogy ilyen mennyiségű pénzt az előző kormány nem akart hazahozni a magyarok számára.

[00:54:08]És amikor az ember tudta, hogy ez mire való és mire lenne szükség, akkor meg különösképpen nehéz volt ezt értelmezni.

[00:54:16]Tehát az én területemen másfél milliárd eurót kaptunk az Európai Uniótól arra, hogy a magyar elektromos hálózatot tudjuk korszerűsíteni és olyan csatlakozási pontokat alakítsunk ki, amikre megújuló energiával rá lehet kapcsolódni.

[00:54:29]Tehát a szélenergiatender, amit kiírtunk, ami magántőkéből valósul meg.

[00:54:34]És ez azt szeretném megint hangsúlyozni, mert a politikai ellenfeleink mondták, hogy az Európai Uniös forrásokat arra használjuk, hogy hogy nyugatiak vigyék ki innen a megtermelt eredményt.

[00:54:43]Tehát ez nagyon messze van attól, ami a valóság lenne.

[00:54:46]Ez magántőkéből fog megvalósulni.

[00:54:49]És ugye mi egy olyan koncepciót találtunk ki, megint csak, hogy hogyan vonjuk bele a társadalmat.

[00:54:53]És ez Európában is elég unikális, mert ennek a pályázatnak része, hogy 25%-kal energiaközösségek részére kell, hogy felajánlva legyen.

[00:55:02]És az energiaközösség az ott élő vállalatok, emberek sokasága, akik ebben részt vehetnek mind elektromos áram termelésre, mindennek a gazdasági hasznából.

[00:55:11]És ezen túlmenően, és egyébként ezzel kapcsolatban még az Európai Unióval is beszélgetéseink voltak, azoktól, akik részt vesznek ebben a tenderben, azt kértük, hogy egy ilyen beugródíjat fizessenek a helyi közösségek számára, a város, a község számára, illetőleg az 5 kmes sugárban élők számára.

[00:55:32]Majd amikor elindul a termelés, akkor 2 eur/ MW óra díjat fizessenek.

[00:55:38]Ez annyit jelent, hogy egy ha egy mit tudom én, egy 200z-es településről beszélünk, akkor így gyakorlatilag a bevétele ilyen 500 millió Ft között lehet.

[00:55:47]Egy nagyobb település esetén 500 millió Ft körül lehet.

[00:55:51]hogy az történik, hogy nem csak energiát termelünk, hanem abból a megtermelt energiából helyben részesülünk, sőt annak a gazdasági hasznát is.

[00:55:58]Ugye ez egy nagyon fontos téma egyébként az energiaközösség, de még annyiban visszatérnék a az ellenfogyasztott energiára, amit ugye ön is úgy nevezett, vagy úgy keretezett, hogy hát ez a nagyon fontos, és ez a ez a legjobb, hogy mit gondol azokról a nagy olajipari vállalatokról, amik viszont abban érdekeltek, és az a céljuk, hogy minél több olajat és benzint adjanak el.

[00:56:18]Hát nézze, a ezek energiavállalatok és ezeknek a a tevékenysége olaj és gáz, ezeknek a tevékenységek között egyébként nagy mértékben megújuló energiák is vannak, vagy kevésbé szennyező energiák.

[00:56:31]Tehát nagyon sok ilyen vállat van, amelyek például a a az élharcosai az elektromos autózásnak, tehát kialakítanak elektromos töltőállomáshálózatot.

[00:56:42]tudok olyan vállalatra, ami a bioüzemanyagok termelésében világ első, ami egy nagyon-nagyon nagy dolog, hiszen vannak olyan országok, ahol a üzemanyagfogyasztásnak a 10 20 30- 40%-a a bioüzzemanyagokból származik.

[00:56:56]Ezek a vállalatok azok, akik például LNG-ben sokkal fejlettebbek.

[00:57:02]Aér azért nehéz azt nehéz azt mondani mondjuk az olajiperi cégekről, hogy ők a klímaváltozás elleni küzdelemnek az élharcosai lennének.

[00:57:07]Hát pont, hogy fordítva egy egy jelentős részét ugye a megtermett nyereségüknek erre kell, hogy fordítsák azért és fordítják is, hiszen ez ez náluk egy üzleti kihívás is.

[00:57:15]Tehát ez egészen biztos, hogy hosszú távon, hogyha valaki arra bazírozik, hogy ez lesz egy fenntartható iparág, az nem biztos, hogy egy jó megközelítés.

[00:57:26]Úgyhogy nekem volt szerencsém egy ilyen vállalatnál dolgozni, tehát talán ezért is kérdezi egyébként egy általános probléma is, amit szintén nagyon sokat kritizáltak azért, hogy hogy milyen felelőssége van a klímaváltozás kialakulásában a selnek én azt én erre azt szoktam mondani, hogy mindig mindig abból kell kiindulni, amit valaki tud tenni.

[00:57:42]Tehát én a az a az a terület, amit én vezettem, ugye a üzemanyagok és kenőanyagok kereskedelme, és én voltam az, aki kialakítottam a második legnagyobb elektromos töltő állomáshálózatot a világon.

[00:57:54]Tehát gyakorlatilag az egyik oldalról van egy tradicionális üzemanyag, amit ez a tevékenység értékesít, illetőleg én én olyan konferenciákra jártam, ahol gyakorlatilag csak ugye nyilván a megújuló energiákról volt szó.

[00:58:10]kialakítottunk 100 több töltőállomás van ennél a vállalatnál most, amelyik elektromos töltőállomás, mint a mint a hagyományos.

[00:58:17]Az a kérdés, hogy vannak eredmények nyilván ezen a területen is, de hogy globálisan nézve az olajipar ugye azért erről nagyon sok tényleg évtizedek óta tudományos konszenzus van, hogy nagyon jelentős része van a globális felmelegedésben, hogy ez például amikor ön mondjuk a sálnek globális alánnöke volt, okozott önnek morális dilemmát.

[00:58:36]Ezért volt az, én azt gondolom, hogy nagy figyelmet fordítottam az alternatív energiák értékesítésének és bevezetésének.

[00:58:44]És céloztam is rá, hogy mi voltunk azok például, akik a az elsőként a világon második generációs bioüzzemanyagot állítottunk elő.

[00:58:51]Ez magyarul annyit jelent, hogy a mezőgazdasági hulladékból állítunk elő üzemanyagot, hiszen olyan megoldásokat kell találni, amihez fenntartható.

[00:58:59]Tehát mint minden az életben, jó, hogyha megtaláljuk a megtaláljuk az egyensúlyt.

[00:59:05]Tehát az, amit tudok én tenni, mint egy személy, az szerintem nagyon sokat számít.

[00:59:09]És ez tetszett például nekem itt a hőhullám idején, hogy 84%-a az embereknek megértette, hogy a társadalom az egyének összessége, és azzal kell kezdenünk, hogy én mit tudok tenni, és hogyha valamit én tudok tenni, akkor nyilván hozzájárultam ahhoz, hogy ez egy pozitív változás legyen.

[00:59:24]Visszatérve kicsit így a magyar helyzethez meg magyar energiarendszerhez, ugye beszéltünk itt a lakosságnak az energiatudatosságáról, ugye említette, hogy jönnek EU-s források, mert hálózatfejlesztésre van szükség.

[00:59:38]És ugye nagyon sokat lehetett az elmúlt 10-16 évben olvasni arról, hogy hogy a magyar lakosság energiatudatossága, a hálózatfejlesztések elmaradása erről mind valamilyen szinten a rezsicsökkentés rendszere tehet.

[00:59:53]Ugye a Tisza kormány azt mondta, hogy nem fog hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, ami mellett nyilván politikai elemzők fel tudnak hozni politikai érveket, de ön lát gazdasági érvet amellett, hogy megtartsuk a rezsicsökkentést.

[01:00:05]Ennek szociális gazdasági érdeke is vannak ennek a ennek a programnak nyilvánvalóan.

[01:00:09]Megint visszacsatolva arra, szerintem azzal kell leginkább foglalkozni, hogy hogyan tudjuk ezt az energiarendszert úgy megváltoztatni, hogy ez hatékony legyen mindenki számára, attól függetlenül, hogy hogyan osztjuk föl a ennek a költségét, hiszen hiszen a rezsicsökkentés ez gyakorlatilag erről szól.

[01:00:32]Ezért fontos az, hogy olcsó szélenergia legyen.

[01:00:34]Ezért fontos az, hogy olcsó naenergia legyen.

[01:00:36]Ezért fontos az, hogy legyen energiatárolás.

[01:00:37]azért fontos az, hogy legyen működő atomerőmű, ami hatékonyan és költségkimélően termel elektromos áramot.

[01:00:47]Ezért fontos az, hogy csökkentsük az importkitettségünket.

[01:00:52]Ezért fontos az egyébként az energiatárolók, hogy legyen képességünk exportálni, amikor nagyon jó az ár, és akkor unblock az energiaár Magyarországon tud csökkent csökkenni.

[01:01:03]És akkor utána lehet arról beszélni, azt a híres pizzát azt milyen módon osztjuk fel.

[01:01:08]Ez egy jobb dolog, én azt gondolom egy energiaminiszternek, gazdasági és energiaminiszternek.

[01:01:12]És ez azért jó kom, csak azért mondom egyébként, azért mintogyha a titulus számít, nem véletlenül van együtt, mert hiszen nagyon fontos része a a gazdaságnak, hogy hogy ez csökkenjen ez a ez az ár.

[01:01:23]És ehhez ehhez az energiamixet szerintem elég alaposan át kell szabni.

[01:01:27]Illetőleg amiről beszéltem, az energiahatékonyságot kell növelni az országban.

[01:01:32]É megint csak az Európai Uniós forrásokra visszautalva, mivel kaptunk Európai Uniós forrásokat, erre tudunk költeni.

[01:01:39]De akkor a cél, hogy jelentősen átalakítsák a rezisökkentésnek a rendszerét.

[01:01:44]Jelentősen átalakítjuk azt, hogy mennyibe kerül Magyarországon az ár.

[01:01:48]Tehát megpróbáljuk az árat lejjebb vinni.

[01:01:50]Annak a annak a felosztása az egy egészen más témakör.

[01:01:53]De én azt gondolom, a legfontosabb része az, hogy itt mik a célátumok.

[01:01:57]Mennyivel akarják csökkenteni az energiaát és mikor?

[01:01:59]Én inkább azt mondanám, hogy az a cél, hogy ugye azzal a mixszel, amit mi megpróbálunk összeállítani, abból a 20-25%-os importhányatból lemenjünk ilyen 5%-os importhányat felé, illetőleg akkor exportáljunk elektrikus áramú.

[01:02:19]Igen, igen, igen.

[01:02:20]2030 azért azért, mert akkora készülnek el nyilvánvalóan ezek a szélerőművek.

[01:02:24]A tárolókkal az a jó, hogy azok hamarabb meg fognak valósulni.

[01:02:29]Tehát az a 3000 MW tárolókapacitás, illetőleg a paksi erőművel az a jó, hogy ott van.

[01:02:35]Ott az a feladat, amit elkezdtem mondani, és aztán nem fejeztük be, hogy amit nem csinált meg a Fidesz 2018 és 2026 között, az pedig az, hogy a hűtőszivattyukat lejjebb kell vinni, ugye a vízszint változása miatt, azt nagyon gyorsan meg kell tenni.

[01:02:49]Illetőleg mi megtettünk valamit, amit amit lehetett volna egyébként előbb is megtenni.

[01:02:55]A fenékküszöb kialakításá, amire nagyon sokat beszéltek.

[01:02:57]Ezt a fenék küszöböt nagyon gyorsan felépítettük.

[01:03:02]Mindenki tudja és látta, hogy Romániában leállt az atomerőmű.

[01:03:05]Magyarországon nem kellett, hogy leálljon az atomerőmű.

[01:03:08]És ez azért nem állt le, mert megint csak volt egy társadalmi összefogás.

[01:03:11]Tehát ebben összefogott mindenki, aki aki ebben számított Magyarországon.

[01:03:16]És két hét alatt elkészült egy olyan védmű, ami képes volt megemelni a Duna egyébként alacsony vízállását olyan szinten, hogy a paksi atomerőmű tud működni.

[01:03:24]Még a rezsicskentésre visszatér egy gondolat erejéig.

[01:03:28]Ugye azért is sok kritika éri, nem csak azért, mert hogy versenytorzító, hanem azért is, mert maga a rendszer kialakítása az meglehetősen igazságtalan abból a szempontból, hogy hogy aki tehetősebb, nagyobb a ház több energiát használ, azt jobban támogatja a rendszer.

[01:03:41]Még ugye ön is említette, hogy nagyon sokan meg olyan házakban élnek, ami ugye most nem is nem is gázzal vagy árammal fűtenek, úgyhogy nem is tudnak részt venni ebben a rendszerben.

[01:03:51]Igen.

[01:03:51]Ezen sem tervez változtatni a a Tiszakort természetesen tervez.

[01:03:54]tünk a kampányban is, és ez része volt a kampánynak, hogy a a rezsicsökkentést kiterjesztjük.

[01:04:01]Rezsicsökkentés plusz volt a neve a kampányban is, és ez maradt is.

[01:04:04]Ugye nyilvánvalóan az áfa csökkentésével, a szociális tüzifaamennyiség növelésével azt a körülbelül 1 millió embert támogatjuk, akik akik tüzifával fűtenek, és ebből a koncepcióból egyáltalában nem részesedtek.

[01:04:19]És megmondom őszintén, számomra ez ez volt sokkoló, amikor jártuk a a vidéket télen, és láttam magyar embereket mínus1°okban.

[01:04:30]Nem fűtöttek már egy hete, és amikor vittünk nekik tüzifát, amit nyilvánvalóan mi vettünk a saját pénzünkből, mondták, hogy ez jó, de nincs valami étel.

[01:04:38]Tehát olyan olyan és és akkor utána arról beszélgettünk a parlamentben, hogy a szegénység meg van oldva.

[01:04:43]Tehát nagyon érdekes dolog ez egy gazdasági szakember számára, amikor kampányból jön be egy ilyen parlamentbe, és akkor tudja, hogy nem a statisztikai adatok számítanak, hanem az, hogy igazából hogyan élnek az emberek.

[01:04:53]Na most ez a réteg, ez a társadalmi réteg, ez ez nem volt valami oknál fogva preferálva ebben most ugy most a szegényekről beszélünk, de ugye a ezt ezt megoldottuk, tehát nyilván ezt megoldottuk, ez egy vállalás volt az alfa.

[01:05:08]És akkor ehhez még hozzátenném azt, hogy most, hogy ahogy átvilágítjuk ezeket a dokumentációkat, amikkel rendelkezünk, meg vállalatokat, mert ez is egy érdekes témakör, mert a munkaidőm jelentős része ezzel is telik.

[01:05:18]Hát ugye az MVM-nél, ami egy egy állami vállalat az, hogy na bocsánat csak mielőtt belek szóval, hogy ugye itt a kérdés az úgy szólna, hogy egyrészt kiterjesztik a a rászorági alapon is a rezsicsökkentés rendszerét, de hogy mégis csak az van, hogy a tehetősebbeket is támogatja az állam, például az ön rezsiét is támogatja ezzel egyetért.

[01:05:40]Igen.

[01:05:40]Én azt gondolom, hogy olyan olyan megoldást kell hosszú távon találni mindenféle szempontból, nem csak költségelosztás szempontjából, hanem energia hatékonyság, energiahasználat szempontjából is, amelyik amelyik jobban megfelel annak, amit amit tennünk kell azért, hogy itt a globális felmelegedést is tudjuk kontrollálni.

[01:05:58]Tehát olyan megoldásokat, például ez az energiatárolás, napelemes megoldások, ezek mind segítik szerintem ezt az egész folyamatot, hogy az emberek önmaguk termeljék meg az áramot és tárolják az áramot, de mégis a fogyasztás ösztonozik a rezsicsökkentéssel.

[01:06:15]Olcsó az áram, akkor fogyaszt valaki nyilvánvalóan magának megtermeli az összes áramot, akkor nem biztos, hogy hogy kap ebből a ebből a támogatásból, hiszen meg tudja termelni magának ezt az áramot, és ezek kiveszi a részét.

[01:06:27]Én ezt propagálnám egyébként mindenki számára, tehát hogy termeljen annyi áramot, megújuló energiát tárolja és használja, amennyit tud, hogyha van erre módja.

[01:06:37]olyan módszereket is ugye lehet csinálni, hogy ez a energiahatékonysági tudatosság nőjön, mint például az egyik legutolsó pályázatunkban azt mondtuk, hogy a rezsicsökkentett sávmennyiség felett lehetőség van ugye az egyetemes szolgáltatással szembben egy olyan rendszert választani, ahol az ember tudja, hogy mikor lehet használni az elektromos áramot.

[01:07:00]Ez biztos látta ezt a részét.

[01:07:01]Erről volt egyébként parlamenti vita is, és ugye ez fontos volt, hogy mindenki értse.

[01:07:06]Ez a rezsicsökkentett mennyiség feletti mennyiségre értelmezendő, ahol eldönthetik nyilván opcionálisan, hogy nem az egyetemi szolgáltatói díjat fizetik, hanem gyakorlatilag képesek arra, hogy önmaguk eldöntsék, hogy mikor akarják használni az elektromos áramot, és akkor fogyasszák, amikor adott esetben a szem az állam dönti el.

[01:07:31]Bocsánat, valakinek mondjuk úszómedencéje van, az miért jogosult arra, hogy bármilyen szinten kedvezményes energiát kapjon az adófizetők pénzének a terhére?

[01:07:42]Hát nyilvánvalóan ez egy ez egy nagyon jogos szociálisan érzékeny kérdés.

[01:07:43]Én azt tudom tanácsolni mindenkinek, akinek esetleg úszómedencé van, az oldja meg a saját energiaellátását, és ezzel vegye ki a részét ebből.

[01:07:53]Ö mi pedig azt gondolom azzal próbáljuk, hogy egy olcsó áramot és megújló áramot tudjunk hozni mindenki számára.

[01:08:00]Arra használjuk az Európai Uniós magántőke forrásokat is, és a magyar forrásokat is, hogy ezt ki tudjuk alakítani.

[01:08:07]És nyilvánvaló ez egy ez egy folyamat.

[01:08:12]Beszéljünk most nem energiás témáról.

[01:08:17]Ugye az Orbánkormány az a magyar gazdaság motorjának az autóipart meg aztán ugye akkumulátor gyártást tette meg, ami hogy mondjam, ezt sok kritika érte ezt a ezt a döntést az évek során.

[01:08:33]A Tiszakormány hogy áll ehhez a kérdéshez?

[01:08:39]Milyen irányban lehetne fejlődni?

[01:08:39]És hogyan lehet amúgy erről a pályáról vált másik pályára?

[01:08:44]lépni.

[01:08:46]Igen, célszerű.

[01:08:46]Megint csak a megfelel egyensúlyt kell megtalálni.

[01:08:48]Tehát itt a az elmúlt években a probléma a foreign direct investment.

[01:08:52]Az a pénz, amit arra költöttünk, hogy ösztönözzünk külföldi beruházókat, nagy mértékben került akkumulátorgyárakhoz és járműgyárakhoz.

[01:09:04]Nagyon sok esetben ezek Európán kívüli országokból érkeztek, amivel semmiféle probléma nincs, mert Magyarország egy nyitott gazdaság, de ez olyan mértékű lett a gazdasági támogatáson belül.

[01:09:13]Tehát itt a bruttó nemzeti összem még 2-3%-a lett elköltve ilyen támogatásokra, ami azért nem kiegyensúlyozott, mert ugye a 99%-a vállalatoknak kis középvállalkozások, és az ő segítségű gazdasági támogatásuk nem volt méretarányos ezzel a támogatással.

[01:09:33]És ez miért probléma?

[01:09:33]Ez egy probléma, mert a mai magyar kis és középvállalkozások nem exportálnak.

[01:09:39]Nagyon alacsony az a képességi szint, ami amivel rendelkeznek, hogy exportáljanak 5% szemben egy cse adattal, nem is egy német adattal, ami jóval magasabb, ugye Németországon most találkoztam a német külügyminiszterrel és német üzleti delegációval.

[01:09:55]Ugye ott a Mittle Stand, ugye a kis és középvállalkozások adják a az egész gazdaságnak a gerincét.

[01:10:04]Magyarországon ezt a gerincet nem erősítették meg az elmúlt 16 évben.

[01:10:07]És ez nagyon és nem csak azért, mert nem használtak volna forrásokat, mert volt olyan, hogy használtak forrást, de nagyon sokszor vissza nem térítendő támogatás ment, képi ályok, tehát mérés nélkül, tehát nem néztük meg, hogy termelékenyebb lesz-e az a cég, akinek ezt odaadtuk, mire használja föl ezt a pénzt.

[01:10:28]Nagyon sok esetben olyan beruházások valósultak meg ezekből, amik nem voltak produktívak.

[01:10:32]Tehát a produktivitását, a termelékenységét a magyar kis és középvállalkozásoknak kell segíteni.

[01:10:39]És a mi gazdasági filozófiánk, amit Ganc Ábrahámról neveztünk el, a Gancz Ábrahám gazdaság fejlesztési programnak, mind a belgazdaságban, mind a külgazdaságban az a lényege, hogy azokat a tevékenységeket segítsük és olyan módon és erre vannak Európai Uniós források, és ezért volt fontos, hogy ezeket haza tudjuk hozni, amelyek a képességeiket fogják növelni arra, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni.

[01:11:04]A külgazdasági részen pedig úgy, hogy az, aki Magyarországra bejön, és itt szeretne egy termelőüzemet létrehozni, akkor vannak elvárások, hogy minek kell megfelelni.

[01:11:13]Ilyen például, hogy magyar beszállítók is és közepes vállalatók beszállíthassanak és tudjanak beszállítani az értékláncba.

[01:11:20]Ha nem tudnak beszállítani, akkor a a beruházónak kell vállalnia azt, hogy részt vesz abban a programban, ami felhozza őket arra a szintre, hogy beszállítsanak, de ne csak úgy, hogy beszállítsanak általános dolgokat egy vállalatba, hanem az alaptevékenységhez szükséges alkatrészeket, termelői részeket is tudják csinálni.

[01:11:41]Az Audinál voltam például egy egy gyárnyitáson, egy elektromos autógyártási résznek a megnyitásán, és azt öröm volt látni, ugye ők 93 óta vannak Magyarországon, hogy ezt ők már értik és tudják, hogy a magyar kis és középvállalkozásokat be kell hozni az értékláncba.

[01:11:57]Ott viszont az volt a következő lépés, hogy hogyan tudjuk ezeket a magyar vállalatokat nem csak a magyarországi termelésbe, hanem az exportálásba is bevonni.

[01:12:06]Tehát ez egy óriási filozófiai különbség.

[01:12:09]Az is egy fontos kérdés ugye, hogy a hogy ugye ön is mondta, hogy ugye uniós forrásokkal lehet fejleszteni ezeket a ezeket a vállalkozásokat, és így sok kritika éri amúgy magát az uniós támogatási rendszert, hogy főleg a magyar kisvállalkozásokat meg cégeket arra kondicionálta, hogy hogy abban legyenek hatékonyak, hogy megszerezzék az uniós pénzeket, nem abban, hogy nem abban legyenek hatékonyak, amit amit amúgy csinálnak, ami a gazdasági tevékenység.

[01:12:33]Lehetőség szerint egy rövid választ szeretnénk kérni, mert el kell engednünk majd miniszter úr program.

[01:12:38]Igen.

[01:12:38]És pontosan erről erre próbáltam célozni.

[01:12:42]Tehát az, ahogy ezek a források fel vannak használva, és ez egy nagy dolog, hogy most vannak, mert egyébként nem jöttek volna haza ezek az RR források.

[01:12:49]Mi haza tudtunk hozni 1,8 millió eurót, amit erre tudunk 1,8 milliárd eurót, amit erre tudunk fordítani.

[01:12:57]Nagy különbség.

[01:13:00]Ezeknek célzott, olyan mértékben célzott támogatásnak kell lenniük, hogy ne vissza nem térítendő támogatást adjon, vagy 0%-os íelt adjon, hanem olyan programokra, amik tényleg versenyképessé teszik ezeket a vállalkozásokat.

[01:13:12]És ugye ennek a GANC programnak ez lesz a lényege, hogy a startupoktól elkezdve egészen a nagyobb méretű középvállalkozásokig ilyen programokkal támogassuk a a magyar vállalatokat.

[01:13:24]És azért került egybe a külgazdaság meg a belgazdaság, hogy a külföldről beérkező vállalatok is bevonják ezeket a magyar vállalatokat.

[01:13:32]Tehát én a a a német autógyártók és termelőkkel beszéltem most a héten.

[01:13:36]Ez teljesen egyértelmű számukra.

[01:13:39]Tehát megértették az üzenetet, és ez nem egy olyan dolog, ami megvalósíthatatlan.

[01:13:42]Ez nem egy nem egy utópia.

[01:13:44]Ezeket el kell mondani.

[01:13:46]Mi nem azt szeretnénk, hogy jóval több óriási méretű összeszerelőüz üzem jöjjön Magyarországra, hanem olyan tevékenységek jöjjenek, amiben a magyar tudás, a magyar hozzáadott érték, melyet ők is egyébként fejlesztenek, aktív szerepet tud játszani, mert hogyha az elindul, akkor látjuk azt, hogy a gazda nem véletlenül nem nőtt a magyar gazdaság ilyen nagy beruházások ellené nem nőtt a magyar gazdaság 2022 és 25 között, mert az alap, tehát a gerince a dolognak nem működött, mert pontosan amit ön mondott, arra vártak, hogy majd valaki ad nekik pénzt azért, hogy ez, hogy ez működjön, ahelyett, hogy termelékenyen részt tudtak volna venni olyan programokban, amik segítik őket abban, hogy a mesterségeszi intelligenciát jobban használják, tudjanak nyelveket beszélni, a menedzsment kultúra kialakuljon, értse értsenek cashflow menedzsmenthez, tehát nagyon sok olyan dologhoz, ami egy alaptevékenységnek a lényege.

[01:14:38]Ö ezek a ezek a programok nem erre fókuszáltak, és ez lesz a nagy különbség.

[01:14:43]De ez nem jelenti azt, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ne lenne számunkra például fontos a járműgyártás.

[01:14:51]Természetesen fontos.

[01:14:51]Fontos az is, hogy nyilván hogy kialakuljon egy olyan kultúra, ami a technológia, technika fejlődik Magyarországon.

[01:14:57]Tehát egy egy kiegyensúlyott gazdaságot szeretnénk látni.

[01:15:01]Nem rövidtávú sikereket, hanem hosszútávú kiegyensúlyozott, megbízható gazdasági növekedést.

[01:15:06]kiváló végszó lehetne.

[01:15:09]Viszont még egy utolsó után egy nagyon rövid kérdés.

[01:15:10]Be fogja vezetni a kormány a vagyonadót idén ősszel?

[01:15:12]Ugye ezzel kapcsolatban több nyilatkozatot is hallottunk.

[01:15:16]Önt ezt személyesen hogyan fogja érinteni és egyetért az intézkedéssel, illetve akkor még egy zárójel mellé az a kör, akit akit ez gazdaságilag, anyagilag érinteni fog, ön szerintan fogja fogadni ezt az intézkedést?

[01:15:32]engem fog érinteni.

[01:15:32]Nyilvánvalóan én négy évtized át dolgoztam szerte világon, és amit kerestem, azt jól fektettem be, tehát nyilvánvalóan rendelkezem vagyonnal, ami ebbe a kategóriába beleesik, és én nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek.

[01:15:51]Az talán ugye ezt nyilvánvaló ezt ezt kommunikáltam a tevékenységemért járóminiszteri és országgyűlési képviselői fizetésemet felajánlottam a koraszülöttmentőknek.

[01:16:02]Nem azért, mintogyha nem értékelném, az azért kapott pénzt, hiszen értékelem és keményen dolgozom érte, hanem azért, mert nekik nagyobb szükségük van rá.

[01:16:10]Másik pedig én azért vagyok itt, nyilván én 60 fölött vagyok már, hogy segítsek az országnak.

[01:16:17]És azt szeretném mondani mindenkinek, aki a vagyonadó kategóriájába beleesik, hogy azt azért tudjuk, hogy van egy társadalmi felelősségvállalás, amivel rendelkeznünk kell.

[01:16:25]Tehát beszéltünk sokat a szegénységről, arról, hogy hogyan segítsünk.

[01:16:29]Ez is a ez is a segítség egyik formája.

[01:16:31]Tehát nagyon fontos.

[01:16:33]Én egyébként szerettem volna többen követték volna a példámat, hogy legalább a fizetésük egy részét felajánlják a parlamentből.

[01:16:38]Nem láttam ilyen óriási tömegbe csatlakoztak volna, de remélem, hogy ez ez fog jönni.

[01:16:43]Tudom, hogy nagyon sok embernek ez kell ahhoz, hogy megéljenek, de egy pici részét mindig lehet adni.

[01:16:48]És ugye én mindig így éltem az életemet, hogy próbáltam adni is, meg termelni is.

[01:16:52]Tehát ez egy teljesen természetes dolog.

[01:16:54]A vagyonadóról pedig annyit, mint magyar állampolgár, én nagyon sok helyen jártam.

[01:17:00]Magyarországon nyilvánvalóan a a az adók azok, amit az ember fizet, mint személyjövedelemadó, társasági adó, ezek nem nagyon magas adó kulcsok, tehát azt azért látni kell.

[01:17:13]Tehát hogyha egy olyan országba élünk, ahol az adófeltételek általában nem excesszívek és vagyonossá váltunk, akkor a minimum az, hogy visszaadunk a társadalomnak ebből.

[01:17:23]Tehát nekem ez lenne a tanácsom azoknak, akik ebbe a kategóriába esnek, hogy érezzék úgy ezt, mint társadalmi hozzájárulást, és érezzék ezt egy nagyon pozitív dolognak, hogy lehetőségük van rá.

[01:17:33]Hogyan reagálnak erre?

[01:17:35]Ez a kérdés.

[01:17:35]Nagyon sok emberrel beszélek.

[01:17:37]50 a fele körülbelül olyan, ami amit én is mondok, hogy igen, ezt tudom.

[01:17:45]Van híres üzletember is, aki ezt mondta, hogy ez teljesen természetes számára ezt ezt kell tenni, és ő ezt üdvözli.

[01:17:50]Én találkozom olyanokkal is, akik számára ez a világ legnagyobb problémája, amit nagyon nehezen értek meg, mert ezért ezek között van egy-két olyan ember, aki ettől az országtól vissza nem térítendő támogatást kapott az üzleti tevékenységéhez jóval nagyobb mértékben, mint ez az 1% lenne.

[01:18:06]Nekik az lenne a tanácsom, hogy örömmel fizessék be ezt az 1% vagyonadót, mert ugyanez az ország segítette őket abban, hogy sikeres üzletemberé váljanak.

[01:18:18]Nagyon sok témával fogjuk tudni majd még folytatni.

[01:18:22]Köszönjük szépen itt.

[01:18:22]Nagyon szépen köszönjük.

[01:18:23]Nektek pedig köszönjük a megtisztelő figyelmet a kollégák nevében is.

[01:18:25]Arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra.

[01:18:28]A munkánk folytatása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy legyetek a Telex rendszeres támogatói.

[01:18:34]Álljatok mellénk, ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatás oldalon.

[01:18:37]Hamarosan újra találkozunk.

[01:18:39]Sziasztok!

[01:18:41]Sziasztok!