Már 300 évvel ezelőtt megdönthettük volna a tévhiteket a mohácsi csatáról, csak nem akartuk

[00:00:00]Az adás támogatója az Unikredit Bank.

[00:00:03]Könyvvel, tervvel, összefogással.

[00:00:03]Az Unikredit Bank a magabiztos olvasás támogatója.

[00:00:07]Történeti valóságban minden egyes politikai entitás önző és magán akar segíteni, és másnak pedig csak akkor fog, hogyha ebből valami haszna származik.

[00:00:17]Melyik az a Moháccsal kapcsolatos Stéfit, amelyet a történészek már régen megcáfoltak, és te mégis mindig találkozol vele?

[00:00:23]És mondjuk így, hogy kiírthatatlan.

[00:00:25]Hát a Szapolyai János, mint szándékos késlekedő, ugye itt látszik az, hogyha valakin már 500 évvel ezelőtt politikai karaktergyilkosságot követtek el, és aztán ezt tanítják az iskolában 400 éven keresztül, akkor ezeket a képzeteket nagyon nehéz, nagyon nehéz kigyomlálni.

[00:00:43]A másik ilyen nagy mitikus magyarázat az, hogy Magyarországot Európa vagy a Nyugat magára hagyta.

[00:00:51]Én azt gondolom, hogy ez egy iszonyatos frusztráció és egy 20.

[00:00:54]századi trianonfusztrációnak a az eredménye ez az egész hozzáállás ehhez a kérdéshez.

[00:01:01]Másrészt meg van mögötte egy ilyen nagyon furcsa, nagyon furcsa elgondolás arról, hogy van egy olyan, hogy nyugat, mintha a nyugatnak lenne kormánya, a nyugatnak lennének döntéshozói.

[00:01:09]Ugye az Európai Unió révén kerültünk ehhez a legközelebb, de ez a a nyugat meg a kelet, ezek olyan absztrakt fogalmakként jelennek meg, mint cselekvők.

[00:01:19]De ilyen cselekvő a történeti valóságban sosem volt.

[00:01:27]Mohácsi VZ, nemzeti nagylétünk nagy temetője több is veszett Mohácsnál.

[00:01:31]Miért éppen Mohács vált a magyar történelem egyik legerősebb jelképévé, miközben más hasonlóan súlyos vereségek nem épültek be ilyen mélyen a nemzeti emlékezetbe?

[00:01:40]500 évvel ezelőtt, 1526.

[00:01:44]Augusztus 29-én a Magyar Királyság hadserege döntő vereséget szenvedett Szulámán szultán seregétől.

[00:01:49]A csatában meghalt második Lajos király, Mohács pedig a középkori Magyarásának jelképévé vált.

[00:01:57]A vereség emléke évszázadról évszázadra változott.

[00:02:00]volt isteni büntetés, a nemzeti széthúzás következménye, Trianon történelmi előképe, majd annak bizonyítéka, hogy Magyarország mindig magára marad a kelet és a nyugat közötti küzdelemben.

[00:02:14]De mit tudunk ma magáról a csatáról?

[00:02:17]Valóban gyenge, elavult és esélytelen magyar hadsereg nézett szembe a túlerővel.

[00:02:22]Magára hagyta Magyarországot Európa?

[00:02:22]Hol zajlott pontosan az ütközet?

[00:02:25]Hogyan halt megodik Lajos?

[00:02:27]Mit árulnak el a sátorhelyi tömegsírok?

[00:02:29]újabb vizsgálatai.

[00:02:33]Az elmúlt évek régészeti, hadtörténeti, antropológiai, tájtörténeti kutatásai több régi bizonyosságot is megkérdőjeleztek, miközben új vitákat is elindítottak.

[00:02:45]Mai vendégem Bészabó János történész, a késő középkori és kuraújkori magyar Hadtörténet, valamint a Mohácsi csata egyik legismertebb kutatója.

[00:02:53]A Mohácsi csata című könyve éppen 20 éve jelent meg először, és azóta több kiadást is megért.

[00:03:00]Arról beszélgettünk, hogyan változott Mohács emlékezete, melyek a legmakacsabb téfitek és a legfontosabb új tudományos eredmények.

[00:03:08]Végül pedig arra keressük a választ, hogy 500 év után képesek vagyunk-e már nem pusztán nemzeti tragédiaként, hanem a maga összességében szemlélni Mohácsot.

[00:03:20]annyira beépült a magyar kultúrába Mohács, hogy miért éppen ez a csatavesztés vált az egyik legerősebb jelképünkén, miközben hasonlóan súlyos kataklizmák azért történtek.

[00:03:30]Miért van ez ilyen mélyen a nemzeti emlékezetben?

[00:03:34]A nemzeti emlékezet abban a formában, ahogy mi ismerjük, a 19.

[00:03:36]században konstruálódott, és a 19.

[00:03:38]század első felében még még plauzibil is volt, hogy most akkor Várna vagy Mohács, vagy melyik legyen.

[00:03:49]De 1848 után a szabadságharc leverése után egyértelműen Mohácsot tették meg előképnek.

[00:03:58]És ugye az önkény rólalom idején, amikor csak burkoltan lehetett beszélni a jelenkori dolgokról, akkor a mohácsi vereség meg az azt követő időszak vált ennek a virágnyelvnek a a terepévé.

[00:04:09]Tehát azt hiszem akkor dőlt el véglegesen, hogy ez lesz a fundamentum a minden nemzeti balsors és katasztrófa ősatja a magyar történelemben.

[00:04:16]Ugye a tatárjárás nagyon régen volt, meg az ország tulajdonképpen kiheverte.

[00:04:24]Úgyhogy a a korábbi katasztrófák azok az ország területét nem érintették.

[00:04:28]Tehát Várna vagy Rigó Mező megáldásul ott volt mindig Hunyadi, aki pozitívba fordította ezeket a történeteket az utókor emlékezetében.

[00:04:39]Nagyjából kizárásos alapon, de nagyon alkalmas volt arra ez az esemény, meg az azt követő állapotok, hogy hogy az ország sorsát példázzák vele.

[00:04:50]És aztán amikor pedig bekövetkezett Trianon is, akkor meg már teljesen tudatosan, kultúrpolitikai szinten hangolták össze a történeti emlékezetet, és lett Trianon előképe Mohács, mert Mohács után volt újrakezdés és országegyesítés, tehát egy egy olyan előkép volt, amire úgy lehetett hivatkozni, hogy van egy pozitív vékifejlet.

[00:05:13]És aztán gondolom erre még a szocializmus időszakának közbeszéde tett még egy még egy réteget.

[00:05:19]Ez a valamiféle a sérelemnek a a hogy mondjam, a szocialista elbeszélése.

[00:05:27]Hát a szocialista ideológia számára tulajdonképpen ez volt az ideális.

[00:05:32]Az urak elárulták a népet.

[00:05:33]Az urak elárulták a népet és romlásba vitték az országot.

[00:05:35]Ez egy olyan séma volt, amit újra és újra fölmutattak és levezették a magyar történelem katasztrófáit.

[00:05:41]második világháború, első világháború és Mohácsnál is sikerült megkonstruálni ezt a képet.

[00:05:48]Ugye ebben elévülhetetlen érdemei voltak Nemes Kürti Istvánnak, mert amikor ezt mondjuk kurzustörténészként Székely György mondta, akkor nem sokan figyeltek rá, de nem esküldti.

[00:05:59]Ezt úgy el tudta mesélni az embereknek, hogy megszerették.

[00:06:00]Az évforduló kapcsán rengeteg podcastben, interjúban, népszerűsítő cikkben került elő Mohács, és az átlag néző, olvasó számára nagyon sok új információ előkerült.

[00:06:13]Tulajdonképpen a történettudomány legújabb kutatásainak eredményei.

[00:06:16]Mennyire voltak ezek tudottak a történészek számára mondjuk 10 évvel ezelőtt, és mennyire tényleg újak ezek a kutatási eredmények, amik azért ezt a nagy elbeszélést egy kicsit megváltoztatják, és nem nagyon illik bele tulajdonképpen ebben a mindenki ellenünk volt, mindenki összeesküdött ellenünk narratívában?

[00:06:36]Hát több rétege van a a változásnak.

[00:06:39]Az, hogy az oszmán birodalom előförénye volt a döntő a kudarcnak, azt már a 450.

[00:06:45]évforduló környékén megállapította a magyar történelettudomány, csak akkor nem a tudósok voltak a leghangosabbak, és akkor még azért szinte kötelességszerűen fenntartották ezt az alkalmatlan nemeségi anarchia rosszul kormányzott ország képét.

[00:06:58]Ami azóta változott, az az, hogy kirajzolódott előttünk egyrészt az, hogy a középkor végén a Magyar Királyság Mohácsnál egy nagyon komoly katonai erőfeszítést tett, hogy megvédelmezze magát.

[00:07:12]Tehát ez nem egy hémi humi dolog volt, hanem a korabeli viszonyok között a korabeli Európában ez egy kiemelkedően nagy és jelentős és jól felszerelt hadsereg volt.

[00:07:22]Másrészt pedig az elmúlt években, az elmúlt 10 évben egy radikális változás állt be a Mohácsot megelőző időszak a jagállókorszak kutatásában.

[00:07:32]Ugye a rendszerváltás után fiatal történészek elmentek középkorásznak, megtalálták maguknak ezt a periódust, ami nem volt földolgozva.

[00:07:40]Veled is ez történt, hogyha jól értem.

[00:07:44]Tulajdonképpen igen.

[00:07:44]A hattörténeti vonatkozásait tekintve én ugyanezt tapasztaltam, és egyszer csak egy olyan óriási forrásanyag vált hozzáférhetővé, aminek a létezésé mindenki tudott, csak nem használta.

[00:07:56]És belülről a kormányzati szervek munkáját ismerve, az okleveles anyagot ismerve világossá vált, hogy itt nincs szó arról, hogy ez egy összeomlott működésképtelen állam lett volna, még akkor is, hogyha az utolsó öt év, tehát Nándorfehérvár elfoglalásától a Maácsi csatáig terjedő időszakban sok politikai turbulencia volt.

[00:08:14]De hát ez az elsősorban a feladat, a kihívásnak a reménytelensége okán alakult ez ki, hogy mindenki a megoldást kereste a politikai életben, és ahogyan ezt lehet látni demokratikus közegben is, ezek a megoldáskeresések, ezek nagyon különbözőek tudnak lenni.

[00:08:33]Tehát nem mondanám azt, hogy a parlamentális demokrácia előképe ez az időszak, de sok szempontból ö föl lehetett így fogni, és a 19.

[00:08:41]században föl is fogták és megkonstruálták a pártokat és rapertrendszert és a a nemzeti és nem nemzeti hozzáállást ebben a dologban, mintogyha a dualizmusban létezett volna ez az egész történet.

[00:08:52]Most arra azonban világossá vált, hogy itt személyes értek domináltak, összefogások, ellentétek voltak, és nem egy párrendszer működött a jagellókori Magyarországon.

[00:09:02]Még az is világossan vált, hogy annak ellenére, hogy voltak belpolitikai konfliktusok, az ország nem várta tétlenül a török támadást, hanem megpróbálták mozgósítani a külső erőforrásokat, megpróbálták a belső erőforrásokat, ugye második Lajos cse király is volt, tehát Csehországot is megpróbálták bevonni ebbe a küzdelembe.

[00:09:29]És hát ami történt augusztus 29-éig, az erre volt elég, amit mi már tudunk, hogy hogy végződött.

[00:09:35]Hogyha egy 500 év távlatából egyetlen mondatba kéne összefoglalnod, hogy mi történt 1526.

[00:09:39]augusztus 29-én Mohácsnál, akkor hogy hangozna ez a mondat?

[00:09:43]Az oszmán birodalom, ami 150-ek 150 éve háborúzott Magyarországgal, és már legalább 100 éve arra törekedett, hogy elfoglalja ezt az országot, az végképp megtörte Magyarország katonai erejét.

[00:09:54]És miután a király is meghalt, ezért egy hatalmi vákuum alakult ki közép-Európában.

[00:10:05]Mohács nélkül is ugyanezt lett volna, vagy nagyon hasonló lett volna a végeredmény, tehát így is, úgy is török megszállás alá kerül az ország nagyobbik része.

[00:10:14]A törökök elsősorban és első lépésben egy törökbarát ütköző állammá kívánták alakítani Magyarországot, ahogy ez egyébként ahódításaik során mindig is történt.

[00:10:23]hogy aztán később mi lett volna, azt nehéz megjósolni, de a Balkánon azt látjuk, hogy ezeket a korlátozott autonómiákat mindenütt fölszámolták, ahol nem volt már olyan ellenállási potenciál, ami képes lett volna megvédelmezni ezeket kívülről.

[00:10:40]Tehát mert egy ilyen húdítóbirodalom étvágyát semmi sem korlátozza valójában.

[00:10:47]Végül is Erdélyt sem ették meg, csak ilyen ütköző állammá tették.

[00:10:49]Igen, de ahhoz az kellett, hogy az ország másik felében pedig egy habzur király uralkodjon, és nagyon komoly politikai ellensúly legyen azzal szemben, hogy bekebelezzék Erdét.

[00:11:01]Amikor ezt megpróbálták, abból mindig konfliktus lett.

[00:11:04]Mintogyha ezzel azt mondanád, hogy tulajdonképpen még a lehetőségekhez képest egy pozitív forgatókönyv valósult meg Magyarország esetében, hiszen mint a királyság túlélte, lett egy önálló Erdély, és csak az ország kisebbik fele került teljesen török uralommal alá.

[00:11:19]Ez attól függ, hogy honnan nézzük.

[00:11:22]Azok a honfitársaink, akik egy populáció genetikai szempontból nézik ezt a dolgot, hogy a magyarság egésze szempontjából ez ugyan alakult, azok úgy vélik, hogy ez egy katasztrófa volt, mert még egységesen török uralom alatt is jobban járt volna a magyarság, hogyha egységes etnikai tömpként kerül a birodalomba, mert lámabalkáni népek, hogy megsokasodtak a birodalmi béke alatt.

[00:11:46]Ugye ilyenkor én csak csendben halkan szoktam megjegyezni azt, hogy fogalmunk sincs róla, hogy mennyien voltak a bolgárok meg a szerbek a Balkánon, tehát mihez képest vannak ma sokan vagy kevesen.

[00:11:57]És valójában azért arról is csak nagyon hozzáhetőleges becsléseink vannak, hogy mennyi magyar etnikumú ember élt pontosan a középkori Magyar Királyságban, mert hiszen annak a népességéről is csak egy becslés van.

[00:12:11]Van egy másik megközelítése ennek a kérdésnek.

[00:12:13]Ugye ez a kulturális megközelítés, a politikai intézményrendszer, az európai kultúrához való tartozás kérdése, az, hogy értéke az, hogy van egy 1000er éves folyamatos államiságunk, ami a Magyar Királyságban őrződött meg.

[00:12:28]akik számára ez ez egy fontos tényező, azok azt mondják, hogy igen, ez a lehetőségekhez képest a legjobb forgatókönyv volt, amiben még az is segített, hogy megosztott volt politikailag a magyarság, hiszen így mindkét államalakulat képes volt a másikat támogatni azért, hogy valamiféle korlátozott autonómiát megőrizzen a szomszédos birodalom keretein belül.

[00:12:52]Ugye Kisfaludi Károlynak a híres sor nemzeti nagylétünk nagy temetője.

[00:12:56]Molcs azért már tulajdonképpen 48 előtt meghatározta, hogy hogy innentől kezdve vagyunk kicsik és áldozatok.

[00:13:08]Mennyiben teremtette ez meg azt a képet, ami amelyben ma is gondolkodunk magunkról, a magyar történelemről, hogy ez egy sorscsapások története és tulajdonképpen a túlélése az egyetlen pozitívum, amit fel tudunk mutatni.

[00:13:19]Hát amióta csak ezt az egy sorát idézik a versenyek, tulajdonképpen ezt tudom.

[00:13:24]Hát az is benne van, hogy Tomori büszke vezér, miért hagytad el érseki széked?

[00:13:28]Mintogyha ebből vezetnél le a sok sok minden benne van, de a végkicsöngése pozitív volt a versenek.

[00:13:33]Azt egy olyan korszakban írták, amikor jó volt magyarnak lenni.

[00:13:39]Ez az ország elégedett volt magáv, magával büszke volt magára.

[00:13:42]És igaz, hogy nem egyedül, de éppen megnyerte a napoleoni háborúkat.

[00:13:46]Tehát aurriodalom a győztesek oldalán volt a mi nagyjaink, akiket szeretünk a korszakból emlékezni, mint Szécchenényi, ugye katonatisztként ezekben a háborúkban tüntette ki magát.

[00:13:58]Ráadásul a háborús konjunktúraigazdasági prosperitást hozott az ország számára.

[00:14:04]Tehát a reformkor az egy egy elégedett társadalomban kezdődött el és kezdődhetett el, mert addigra begyógyultak a török hódítás által okozott sebek az ország testén, és volt egy új kezdet.

[00:14:17]Úgyhogy tulajdonképpen Moácsot csak ellenpéldának használták, tehát a jelenkori pozitív viszonyok ellen párja volt, amihez, amivel szembe lehetett állítani a jelenkori elégedettséget.

[00:14:28]És ez az elégedettség, ez 1848 után fordult át csak negatívumbó.

[00:14:35]Melyik az a Moháccsal kapcsolatos Stéfit, amelyet a történészek már régen megcáfoltak, és te mégis mindig találkozol vele.

[00:14:41]És mondjuk így, hogy kiírthatatlan.

[00:14:43]Hát a Szapolyai János, mint szándékos késlekedő, ugye itt látszik az, hogyha valakin már 500 évvel ezelőtt politikai karaktergyilkosságot követtek el a politikai ellenfelei, és aztán ezt tanítják az iskolában 400 éven keresztül, akkor ezeket a képzeteket nagyon nehéz, nagyon nehéz kigyomlálni.

[00:15:03]Ugye hiába tudunk egyre többet erről a dologról, hogy mi is az erdélyi Vajda dolga, hogy milyen az erdélyi hadsereg, hogy mit lehet mozgúsítani, hogy mikor lehet mozgúsítani, hogy milyen parancsokat kapott, hogy mikor hol járt.

[00:15:19]A megdöbbentő felfedezés az az volt, hogy ezt már 300 éve is lehetett volna tudni, hiszen a levéltárakban ott voltak ezek a dokumentumok, csak éppen 450 évig senki nem nézte meg őket, és azért ez nagyon tanulságos.

[00:15:31]De azt mondod, hogy nem akarták megnézni, vagy egyszerűen másra koncentráltak nagyon, és ami ezzel ellentétes volt, az kiszűrte a történészek, vagy krónikások, irodalmárok szeme.

[00:15:43]Hát onnantól kezdve, hogy létezett modernok nyomozó történettudomány, a 19.

[00:15:48]század derekától számíthatjuk ezt.

[00:15:51]Onnantól kezdve ez már több mint véletlen, hogy ezeket a forrásokat nem kutatták föl és nem keresték föl.

[00:15:57]Pedig ugye mielőtt erdélyi román uralom alá került volna, a levéltári anyagok sokkal jobban hozzáférhetők voltak a magyar kutatók számára.

[00:16:07]Én azt gondolom, hogy miután ez az állítás, hogy Szapolyai szándékosan késett el, és ezért többek között ezért is illegitim uralkodó volt a Habzurokkal szemben, mindaddig, amíg Habzur uralom alatt állt a Magyar Királyság, ez egy politikai alapvetés is volt egyben nem pusztán történeti kérdés.

[00:16:22]A másik ilyen nagy mitikus magyarázat az, hogy Magyarországot Európa vagy a nyugat magára hagyta, és érkezhetett volna a több külföldi pénz, sőt katonai vagy diplomáciai segítség.

[00:16:35]Ez mennyiben igaz?

[00:16:39]Az itt a középta járható ilyen tekintetben nyilván érkezhetett volna.

[00:16:43]Tudunk is róla, hogy elküldték ezeket a pénzeket.

[00:16:45]Tudunk olyan pénzről, ami későn érkezett meg.

[00:16:48]Aztán persze tudunk olyan dolgokról is, hogy kivethették az adót, hogy Magyarországnak segélyt nyújtsanak belőle, de már nem volt miért beszedni, mert hiszen közben átalakultak a dolgok a Magyar Királyságban.

[00:17:03]Én azt gondolom, hogy ez egy iszonyatos frusztráció és egy 20.

[00:17:06]századi trianonfusztrációnak a az eredménye ez az egész hozzáállás ehhez a kérdéshez.

[00:17:14]A keresztény európai közösség elvben hivatalból mindig támogatta azokat a hatalmakat, akik Európa peremén nem keresztény hatalmakkal szemben vették fel a harcot.

[00:17:27]A keresztes háborús ideológia az létezett még a 16.

[00:17:28]század elején is, de Európának egyrészt a belső konfliktusai, jelen esetben a Habsurvá konfliktus, az olyan mértékben lekötte az erőforrásokat, hogy onnantól kezdve segíteni jószerével csak azt tudott, aki ebbe nem mogyódott bele, és azokból meg nagyon kevés volt az 1520-as években.

[00:17:49]Magyarán kellett a pénz a saját háborújukra, a saját ügyeik elrendezésére.

[00:17:54]Másrészt meg van mögötte egy ilyen nagyon furcsa, és ennek már semmi köze nincs a történeti valósághoz, nagyon furcsa elgondolás arról, hogy van egy olyan, hogy nyugat.

[00:18:03]Tehát nem Franciaország, nem Anglia, nem Spanyolország, nem Németország, hanem a nyugat.

[00:18:08]Mintha a nyugatnak lenne kormánya, a nyugatnak lennének döntéshozói.

[00:18:12]Ugye az Európai Unió révén kerültünk ehhez a legközelebb, de ez a anyugat meg a kelet, ezek olyan absztrakt fogalmakként jelennek meg, mint cselekvők.

[00:18:22]Tehát egyrészt absztrakció, másrészt meg, hogy cselekedni kellene nekik, de ilyen cselekvő a történeti valóságban sosem volt.

[00:18:29]És aztán a harmadik szintje ennek a dolognak, ami számomra a legmeglepőbb, hogy hát középkori végén a magyar királyság az egyértelműnek a nyugat része, a katolikus világé, a katolikus kereszténységhez tartozik a a művészet, ugye a a gótika meg a reneszánsz, minden itt van, ami nyugaton van.

[00:18:47]Tehát a nyugat mi vagyunk valójában.

[00:18:52]És hát meg lehet nézni a a ha itt tesszük föl a kérdést, hogy mi mint nyugat ki mindenkin segítettünk magunkon kívül.

[00:18:59]Tehát, hogy azt gondolom, hogy a a magyar emberek fejébe elplántáltak valami teljesen természetelenes elvárást azon kívül a külvilággal szemben, hogy mi áldozatok vagyunk és mi segítségre szorulunk, tehát nekünk jár a segítség.

[00:19:15]történeti valóságban minden egyes politikai entitás önző és magán akar segíteni, és másnak pedig csak akkor fog, hogyha ebből valami haszna származik.

[00:19:24]Nekem egy Vajdasági barátom mondta, hogy a szerb majd korábban Jugoszláv tankönyvekben az volt a a középkornak erről a szakaszáról, hogy a török és a magyar között sínylőttek szegény szerbek, mert hol mi támadtuk meg őket, hol a törökök.

[00:19:37]Tehát ez egy kicsit egy másfajta nézőpont, mint a mi nézőpontunk.

[00:19:40]És ez valószínűleg legtöbb országban a saját narratíván keresztül közel.

[00:19:47]Ez így van.

[00:19:47]És meg lehet nézni, hogy ki mindenki volt a kereszténység védő bástje ebben az időszakban.

[00:19:50]Tehát ha Máltára utazunk, akkor Máltán, ha Spanyolországban járunk, akkor elmondják, hogy ők állították meg a törököt.

[00:19:57]Ha Ausztriában járunk, akkor fű alatt, de azért meghallhatni ugyanezt.

[00:20:03]Boszniában már a középkorban ezt mondták magukról, és természetesen a lengyelek is azok voltak.

[00:20:07]És nagyon jól látszik, hogy hát persze mindenki belekeveredett ebbe a szerencsétlen háborúskodásba, akit elértek a törökök.

[00:20:13]És akkor, amikor elérték.

[00:20:15]Tényleg annyira könnyű győzelem volt ez az oszmánok számára, mint a későbbi magyar elbeszélésekből látszik, tehát hogy egy kicsi hadsereg állt szemben egy megállíthatatlannal, vagy a magyar hadsereg a korabeli szinteken egy egy ütőképes felszerelt hadseregnek számított.

[00:20:34]Magyar hadsereg egy nagy és ütőképes hadseregnek számított.

[00:20:36]gyengébb volt, mint az Oszmán létszámban is.

[00:20:37]Ugye az Oszmán történelem kutatói a modern Törökországban most ott tartanak, hogy Szulán 80000 első rangú katonát mozgósított a magyarországi adjáratra, és ebből 70000en biztosan meg is érkeztek a Moácsi Mezőre.

[00:20:54]Tehát a túl a a túlerő az garantált volt tapasztalati szinten is az oszmán hadsereg tapasztaltabb volt a folyamatos háborúskodás, az előző évtized nagy csatái azok a közkatonákat és a csapattiszteket olyan tapasztalatokkal ajándékozták meg, amivel magyar oldalon egy békisebb életet élő ország katonáiként nem nem rendelkeztek a magyar félnél.

[00:21:16]De ezzel együtt az oszmánok számára ez egy félelmetes erő volt, egy félelmetes erőpróba volt.

[00:21:21]Nem véletlenül hozott Sulejmán ennyi katonát.

[00:21:24]Tehát ez az egyik legnagyobb hadsereg volt, amit Suleimán valaha mozgúsított hadjáraton.

[00:21:31]És ugye tényleg ott van mögötte egy 150 éves adakozás, ott van mögötte Hunyadi, minden győzelme és veresége, akitől rettegtek az oszmánok.

[00:21:39]Tehát, hogy ez egy félelmetes erő volt.

[00:21:43]Magyarország 1526-ban az oszmán birodalom számára még egy félelmetes ellenfél volt.

[00:21:48]És hát ahogy ez a csata lezajlott, hát az sem papírforma szerint történt, mert a magyar hadvezetés kíméletlenül kihasználta azmáadvezetés összes hibáját, és ennek köszönhetően a harc eleje az egyáltalán nem a nem Szlejmán hadvezéreinek kedvezett, hanem az jelentős magyar sikereket hozott.

[00:22:07]A török emlékezetben hogy szerepel Mohács meg az azt követő időszak egyáltalán számon tartják a történészeken kívül.

[00:22:16]Hát benne van a tankönyvekben.

[00:22:16]Ugye nekik ez egy ez egy olyan periódus, amikor a birodalom sokszorosára nő és egyik győzelmet aratja a másik után.

[00:22:24]Tehát szegény török diákoknak sok évszámot kell megtanulni a győztes csatákhoz.

[00:22:27]Chardrián, Margel Drabik és így tovább.

[00:22:31]És akkor ebben a sorban ott van Mohács is.

[00:22:32]De így ennyi.

[00:22:32]Körülbelül az a komment, hogy és akkor meghódítottuk Magyarországot, és ezt most a történészek ott is finomítják, hogy ez nem pont így történt, de a tankönyvek szintjén kábé ez van.

[00:22:44]Ugye 20 évvel ezelőtt jelent meg a Moácsi Csata című könyved.

[00:22:49]Már a negyedik á jelentősen átdolgozott kiadásnál tart, és hogyha jól tudom, akkor születik egy ötödik is.

[00:22:53]Te összehasonlítod a 20 évvel ezelőtti tudásunkat a maival, mi az a mondjuk három terület.

[00:22:59]ahol a legnagyobb előrelépés történt.

[00:23:04]Én azt gondolom, hogy nagyon jelentős kutatások folytak magán a csatéren.

[00:23:08]Régészeti műszeres vizsgálatok, a már akkor ismert tömegsérok közül kettőt föltártak a régészek és antropológiai segítséggel elemeztek.

[00:23:18]És ebből már most jelentős eredmények születtek.

[00:23:22]Tehát ma már nagyjából tisztában vagyunk, hogy az itt eltemetett emberek azok a csata után kivégzett hadifoglyok voltak.

[00:23:31]De még zajlik ezeknek a stronciumisotópus vizsgálata.

[00:23:32]Tehát ebből az is kiderülhet ideális esetben, hogy ezek honnan jöttek.

[00:23:37]A Kárpátmedence mejrészéről vagy esetleg a Kárpátokon kívül külföldi területről érkeztek ide a magyar táborba, és aztán kerültek fogságba és végezték ki őket.

[00:23:49]Miért volt szükség rá, hogy kivégezzék őket?

[00:23:52]Ez egy egyszerűen ez egy szokás volt, vagy nem tudtak mit kezelni ennyi hadifogólyal?

[00:23:56]Hát azt gondolom, hogy több szempont is közrejátszott.

[00:23:58]Egyrészt valóban túl sok volt a hadifogoly.

[00:24:04]Ö és ezek értéktelen hadifoglyok voltak, tehát akit ki lehetett pénzért váltani, azt nem végezték ki.

[00:24:09]De honnan tudták?

[00:24:11]Hát például, hogy magyar volt, helyi volt és tehát a rabkereskedelem az a törökmagyar határvidéken az egy bevárt gyakorlat volt.

[00:24:21]A törökök a magyaroktól tanulták el.

[00:24:24]Úgyhogy akitől pénzt lehetett csinálni, azt kimentették ebből a fogólytömegből.

[00:24:30]Valószínűleg simán el lehetett volna őket adni rabszolgának, csak akkor még a töröksereg befelé vonult az ország belsejébe, és nem kifelé.

[00:24:35]Utána saját bevallásuk szerint több mint 100000 embert hurcoltak el, tehát ez a 2000 ember, ez nem osztott, nem szorzott volna.

[00:24:44]De itt még voltak élelmezési problémák.

[00:24:47]Itt még az ország belseje felé tartottak, és nem lehetett tudni, hogy mi vár rájuk.

[00:24:50]Tehát nem cipeltek magukkal több 1zer harcedzett, katonaviselt embert.

[00:24:55]És hát olyan felvetés is született, pont egy töröktörténész szempontjából, hogy hát túlvéres volt az ütközet, és valamivel le kellett vezetni a török katonáknak a feszültségét.

[00:25:06]Amin.

[00:25:06]Én elkezdtem gondolkodni, hogy a következő időszakban ezek a mészárlások viszonylag gyakoriak.

[00:25:15]korábbról is tudunk, Nikápolynál is történt ilyen.

[00:25:17]A fogjuk egy részét lemészárolták a törökök a csata után, de hogy utána többször előfordul az, hogy mondjuk egy várőrség megadja magát, szabadelvonulást ígérnek nekik, majd amikor kijönnek a várból, akkor lemészölják őket.

[00:25:33]És ezek az esetek többségében külföldi katonák, tehát nem magyarok, hanem az idejött külföldi zsoldosok, akiknél egyrészt az a helyzet, hogy valóban, ha elfognák őket, nem tudnák értékesíteni, másrészt meg valószínűleg nem szeretnék, hogy harcoljanak ellenük később.

[00:25:52]Egyébként fordítva vannak példák hasonló brutalitásra, tehát hogy mondjuk keresztényseregek, törököket vagy Osmán késő későbbi időszakban igen.

[00:25:59]És itt megint az a helyzet, hogy nem mindegy, hogy ki.

[00:26:02]Tehát amikor mondjuk a 15 éves háborúban megjelennek itt a nyugati zsoldosok, ők habbozás nélkül leik a törököket.

[00:26:09]Azok a magyarok meg azok a törökök, akik itt hosszabb időn keresztül kénytelenségből együtt élnek a határ két oldalán, azok sokkal óvatosabbak ilyen szempontból.

[00:26:18]De a 16.

[00:26:22]század első felében Pont Suleimán korszakában rendszeresek ezek a török szószegések és mészárlások.

[00:26:30]És akkor később konszolidálódik ez, hogy üzleti alapomat ti se csináljátok, mi se csináljuk.

[00:26:37]Hát ugye amit nem látunk, van ennek egy személyes szála.

[00:26:39]Tehát én nem tudom megmondani, hogy XY török bék testvérét ki fogta el és ki kínozta meg, és ki gondolja úgy, hogy neki akkor most itt bosszút kell állni, és ezt a megoldást választja, mert a későbbi időszakból ismerünk ilyen történeteket, tehát hogy megfogható, hogy a mészállások mögött személyes vendetta húzódik meg.

[00:26:58]Az új technológiák, a fémdetektoros kutatások, a genetika és egyebek, azok változtattak valamit erről a a csatáról meg a korszakról kialakított tudásunkon?

[00:27:12]Hát egyrészt ráirányították a kézilőfegyverekre a figyelmet, mindkét oldalon sok ezer puska, meg kisebb ágyú, meg szakálas puska volt.

[00:27:22]Tehát ez is rámutat arra, hogy ez nem egy elmaradott hely volt, hanem a nyugat-európai hadi hadi technikai fejlődésnek az élvonalába tartozott nagyjából mindkét hadsereg, ami itt megmérkőzött egymással.

[00:27:34]Másrészt meg természetesen a csata lokalizációjához föl lehet használni ezeket az eredményeket, mert hogyha ugye kivégzett hadifoglyok vannak, a kivégzés az a töröktábor mellett történt, a tábor pedig nem a csatéren volt, tehát nagyjából ki lehet zárni, hogy az emlékhelynek és a csatérnek ennyire direkt összefüggése lenne.

[00:27:58]És így tovább, és így tovább.

[00:27:58]Tehát, hogy ez ez sok részletet tisztázhat.

[00:27:59]De ezenkívül ami ami nagyon megváltozott és nagyobb jelentőségű szerintem a jagellókori Magyarországnak a megítélése.

[00:28:07]Nagyon sok forráskiadvány jelent meg ez ügyben.

[00:28:10]Sokkal jobban ismerjük az államigazgatást, a pénzügyeket, a politikai helyzetet sikerült jobban tisztázni.

[00:28:16]Tehát azt gondolom, hogy ez a legnagyobb változás az elmúlt évtizedben.

[00:28:21]Ilyen szempontból kellene majd átdolgoznom bizonyos részeit a saját könyvemnek is.

[00:28:26]És ugye ebbe beletartozik például az ország adóztatása, pénzügyi helyzete, a kincstár, a bányabérletek ügye, a Turzófuger vállalkozás ügye itt most egészen új eredmények vannak.

[00:28:38]Kenyeres István a fővárosi levéltárnak a vezetője a Fuger levéltárban kutatva iszonyatos mennyiségű korabeli dokumentumot.

[00:28:44]Ott is van egy ilyen mítosz, talán nem a történettudományban, nem a a monográfiákban, hanem azon kívül, hogy ez a fuggereken is múlt, akik nem adtak pénzt, sőt a törököknek adtak pénzt és hogy ők hozzájárultak volna a a magyarok vereségéhez.

[00:29:04]Erről egyáltalán van mit mondani ebben a összefüggésben?

[00:29:08]Azt gondolom, hogy ezt most sikerül majd rendbe tenni.

[00:29:09]Ez is olyasmi, mint olyan fajta mitosz, mint a szapolyai történet, hogy a fugárlevéltárban ezek a dokumentumok 500 éve ott vannak, és Kenyeres István az első magyar történész, aki elment megnézni őket olyan formában, ahogyan erre ehhez szükség van.

[00:29:26]Tehát azt gondolom, és mi fog belőle kiderülni, miért mire számítunk?

[00:29:31]A fugerek számára, a túzefuger vállalkozás számára Magyarország egy nagyon fontos haszonszerzési hely volt.

[00:29:38]Ezért a megtartásukhoz elemi érdek fűződtek, és nem kis részben 1526-ban ők finanszírozták a magyar padi készületeket, tehát nem a törököket, hanem a magyarokat.

[00:29:50]És ugyanán üzletileg is kockázatos lett volna átengedni a bányákat a törököknek, mert abból ő nem fog aztán kivenni.

[00:29:55]Hát onnan semmit sem, mert a trököknek megvoltak a maguk bányavállalkozói, tehát hogy ez az nagyjából kizárta volna őket innen az üzletből, ha az ország törökkére kerül.

[00:30:04]Tehát ez az egyik fele, amit egyébként Józan paraszti észre be lehetett volna látni, hogyha nincsenek nagyon furcsa gondolatok az emberek fejében, de a másik része az, hogy sokkal bonyolultabb ennek a vállalkozásnak az előtörténete, mint hogy 1525-ből meg 26-ból meg lehetne magyarázni.

[00:30:20]Tehát a bányabérleteket Hunyadi János fia, Korvin János bízza a túzóvállalkozásra még az 1490-es években.

[00:30:28]Azután tőle átkerül máshoz és akkor másnak fizetnek.

[00:30:31]De amit például egyáltalán nem tudnak az emberek, hogy az államnak ehhez nincs köze.

[00:30:37]Tehát magánvállalkozók vannak, magánbirtokosok vannak, magánbányák vannak.

[00:30:40]És bár a nem, ha nemes fémet találnak, azt be kell szolgáltatnia a kincstárnak, csak a ré az nem nemes fém ebben az értelemben.

[00:30:49]Tehát nagyon sokáig, 1526-ig az állam nem húz direkt módon hasznot a bányabérletekből, mert ez egy magánbiznisz a korabeli viszonyok között.

[00:31:01]És aztán 1526 tavaszán a Török veszély árnyékában kötodik Lajos egy olyan új megállapodást a fugerekkel, amiben egyrészt rögzítik, hogy évente mennyi ezüstöt kell nekik beszolgáltatni a kincstárs számára a vállalkozásukból.

[00:31:16]Másrészt meg már külön pénzt kap a kincstár ebből a vállalkozásból, hiszen addigra mindenki számára világossá vált, ami az 1490-es években még nem lehetett világos, hogy milyen irlat hasznot lehet húzni ebből a ebből az üzletből.

[00:31:31]mondtad, hogy a jagellókor megítélése változott talán az elmúlt években leginkább az, hogy azért a nemzeti emlékezetben ULászló, mint Dobzse László egy gyengekezű majdnem, hogy szerencsétlen uralkodó szerepel, annak köze van ahhoz, hogy Mátyást viszont meg akarjuk emelni.

[00:31:49]Tehát, hogy hozzáképest mindenki gyengekezű és ügyetlen kormányzó.

[00:31:55]Ez így van.

[00:31:56]De Mátyást, Mátyást már nagyon régen megemelték, és Mátyást nem kell lesüllyeszteni ahhoz, hogy Ulászról jobbat gondoljuk.

[00:32:03]Tehát ez a tévedés megint csak a gondolatmenetben, hogy Mátyás attól nem lesz kisebb urkodó, ha Ulászló több jót gondolunk.

[00:32:12]És igazságosabb sem lesz, ha azt mondjuk, hogy Ulászló kicsit jobban ragaszkodott a törvényességhez, mint mondjuk a mi dicső nagy királyunk.

[00:32:21]Szóval nagyon fura a dolog ez, hogy az erős kéz, a kemény kéz politikája az mennyire szimpatikus tud lenni, ugye, és hogy milyen hatalmi rendszerek találják meg benne a a az előképüket, merthogy persze ez párosulhat mindenféle nagysággal, pompával és grandzával, de az alattvalók azok ritkán szokták jól érezni magukat benne.

[00:32:41]És az ha meg kell ítélni mondjuk ezt a jagelló korszakot, vagy a az akkori magyar királyságot, mint államot, akkor összehasonlítva mondjuk Európai államokkal ez mennyire szervezet, a gazdasága mennyire működőképes, szóval hol van a helye a korabeli Európában ennek a Magyar Királyságnak, mint mint államalakulatnak?

[00:33:03]Pár évvel ezelőtt a Történeludományi Intézetnek volt egy Mohácskatási programja, és ott készítettünk egy kifejezetten összehasonlító tanulmánykötetet, amit aztán angolul is megjelentettünk.

[00:33:13]Az összes európai államról készült a saját nemzeti nyelvű szakirodalmuk alapján egy-egy összefoglaló írás a területről, a népességről, az adóbevételekről, a hatba hívható katonaságról, a mozgósított hadseregről.

[00:33:30]Tehát, hogy minden paraméter mentén megpróbáltuk összehasonlítani az európai államokat pont ezért, hogy legyen egy világos kép, hogy hol van ebben a rendszerben Magyarország.

[00:33:39]És hát az a helyzet, hogy van egy egyes számú liga Európában, a franciák, Velence, aztán a 20-as évekre a Habsurgok államkonglomerátuma, de utána Magyarország ugyanúgy a középmezőnyben van, mint szinte minden más európai állam.

[00:33:57]És hát mondjuk Skandinávia ebben a korszakban, vagy még néhány állam pedig hát a közelében sincs ennek a ennek a szervezettségnek és gazdagságnak, mint ami a középkori Magyar Királyságban van.

[00:34:09]Tehát ha azt mondjuk, hogy Magyarország egy stabil középhatalom Közép-Európában, akkor ezzel nem mondunk sokat és keveset sem.

[00:34:18]ami számomra tulajdonképpen meglepő volt az elmúlt időszaknak a a feldolgozott eredményeiből, hogy milyen nagy számban vettek részt külföldi katonák a keresztény oldalon a a csatában is, akik nem zsoldosok voltak, hanem hanem mondjuk azért, aki jagó területekről jöttek.

[00:34:38]Mit lehet tudni róluk?

[00:34:44]Miért jöttek el idáig?

[00:34:44]Milyen arányban vettek részt ebben a hadseregben?

[00:34:46]És egyáltalán kik voltak ők.

[00:34:51]Mivel második Lajos cse király is volt, ezért a cse királyság korona országaiból is érkeztek ide résztvevők.

[00:35:00]A legnépesebb csapat jelenlegi tudásunk szerint az egy olyan alakulat volt, amit a cseh királyi városok állítottak ki.

[00:35:08]Tehát ugyanúgy, mint Magyarországon voltak szabadkirályi városok, ugyanígy voltak Csehországban is, ol teljesen direkt volt a függés az uralkodótól.

[00:35:16]Tehát az uralkodó parancsot adott, és akkor a városok fölszerelték a katonaságot.

[00:35:19]Tehát ők körülbelül 2000 embert küldtek ide, és ez a 2000 cse ez itt is halt meg, tehát ők nem mentek haza Mohácól.

[00:35:25]Ezenkívül ugye a királyi udvarban volt egy csomó udvaronc, és mivel ez egy personál uniónak a királyi udvara volt, ahol ráadásul a családi okokból a lengyel fél is jelentős szerepet játszott, ez egy sok nemzetiségű királyi udvar volt, tehát nagyon sok udvaronc volt a cseerületekről Lengyelországból.

[00:35:49]És amikor megjött Mária királynő, akkor hozta magával a nyugat-európai kíséretét Német Alföldről, Ausztriából.

[00:35:54]Tehát a legszínesebb Itáliából a legszínesebb társaság jött össze.

[00:36:00]Na most a teljes királyi udvart mozgósították a hadjáratra, és minden épkézlávyver bíró férfi ott volt ebben a ebben az összecsapásban, merthogy ez volt a elvárás velük szemben.

[00:36:12]Ez a korabeli nyugat-európai udvarok is így működtek.

[00:36:14]Tehát egy a háború esetén, komoly veszély esetén a teljes udvart fölszerelték és elküldték a háborúba.

[00:36:21]Nyilvánvalóan ez a legkevésbé rekonstruálható a az az érzelmi állapot, amiben ez a hadrakelt udvar meg az egész hadsereg volt.

[00:36:29]De mit lehet arról tudni, hogy ők mennyire voltak tisztában az esélyekkel?

[00:36:33]Mennyire voltak felkészülve arra, hogy ott maradhatnak a csatéren?

[00:36:39]Hát azt gondolom, hogy hogy nagyjából két rétege van ennek a a kérdésnek.

[00:36:45]Egyrészt van a királyi udvar, ami jól tájékozott, és minél magasabb rangú tisztviselője ennek valaki, annál jobban tájékozott, és ők eléggé tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy mennyire rosszak az esélyek.

[00:36:57]Ezért is javasolták a csata előtt a haditanácsban, hogy vissza kéne vonulni Mohácstól északra, hogy bevárják az erősítéseket.

[00:37:09]Nem sokkal a csata előtt Brozaris István koncellár írt egy levelet Mária királynőnek, és ez a levél fennmaradt.

[00:37:14]Azt mondta, hogy még két hét kellene legalább, hogy befussanak a várterősítések ahhoz, hogy a hogy egyáltalán esély legyen a mérkőzésre.

[00:37:25]Ezzel szemben a hadsereg tömegei azok rendkívül lelkesek voltak, és rendkívüli mértékben meg akartak ütközni.

[00:37:31]És hát itt az történt, hogy nem nagyon tudta a királyi udvarát vinni, az akaratát a táborban a katonasággal szemben.

[00:37:43]Tehát gyakorlatilag a hadrakelt nemesség, a bevont végvári katonaság, az meg akart ütközni a törökökkel, nem akart visszavonulni.

[00:37:53]Ugye annak nagyon súlyos következményei lettek volna, hogyha a magyar had hátraáll észak felé, az az ország középső részének a pusztulásával járt volna.

[00:38:02]És ugye ennek az ódiumát, ennek a politikai ódiumát ehhez senki nem akarta fölvállalni.

[00:38:08]Tehát törökök elmennek, de mondjuk 1526 októberében egy országgyűlésen el kell magyarázni az embereknek, hogy a király miért nem védte meg az alattvalók vagyonát.

[00:38:20]Tehát ez egy ez egy nagyon nagyon nehéz dolog volt.

[00:38:22]És ráadásul most a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy alig néhány nappal a döntőcsata előtt volt egy elég jelentős összecsapás Tomori és a török elővét között, és Tomori katonái ott elég szép sikert aradtak.

[00:38:35]Ez nagyjából pont az nap történt, amikor a hadi tanács zajlott Mohácson.

[00:38:40]Úgyhogy amikor megérkezett a győzelem híre, akkor teljes eufóriában volt a a hadsereg, hogy hát lán most is többen volt az ellenség, és mégis felülkerekedtünk rajtuk, tehát ütközzünk meg.

[00:38:52]Tomori Pálra visszatérve, akiről kis feladóta tudjuk, hogy ott hagyta a érseki székét és azóta is a neve körül forog ez, hogy hát ő nem egy született hadvezér volt, és tulajdonképpen rajta is múlt egy csomó rossz döntés.

[00:39:09]Hogy ítélnéd meg őt, mint mint katonát, mint hadvezetőt?

[00:39:13]Hát ő belőle már eleve azért lett érsek, mert a Délvidék védelmére be kellett vonni az egyházi vagyont és valójában az egyház várait is.

[00:39:21]Tehát ő katonakerint katonaként került a vérseki székbe, és előtte udvari tisztviselő volt azzal járó tapasztalatokkal.

[00:39:28]Tehát például 1514-ben ő paraszthadakat vert szét, tehát látott háborút, látott arcot, forgatott kardot.

[00:39:36]Tehát ő nem egy nem őt nem papnak nevelték, ő magánéleti okokból lépett be a szerzetes rendbe, és pápai parancsra hagyta ott, és foglalta el az érseki székét.

[00:39:49]És az érseknek Magyarországon, nem csak neki, de az Esztergominak is kötelessége volt részt venni a háborúban.

[00:39:56]Meg is halt az Esztergomi Érsek is Mohácsnál.

[00:39:57]Tehát ez azért egy nagyon nagyon más egyház volt, mint manapság.

[00:40:04]A középkori magyar egyház az tulajdonképpen az államtartalék vagyona és tartalék katonasága, és ezt szükség esetén mindig mozgósítják is egyfelől, másfelől meg persze hát ezt Tomori maga is elmondta, hogy ő ilyen nagy háborúban, mint ez, nemhogy ne hadvezérként nem harcolt, de nem is látott ilyet.

[00:40:20]Tehát, hogy ő neki csapatparancsnoki kvalitásai meg tapasztalatai voltak.

[00:40:26]Nyilván, ha a bőség kosarából mindenki egyformán merített volna, akkor nem ő lett volna a magyar hadsereg fővezére Mohácsnál, a társával, Szapujai Györggyel.

[00:40:36]Csak hát az a helyzet, hogy abban az adott idő pillanatban nem volt alkalmasabb ember, akit ki lehetett volna választani.

[00:40:43]Tehát abból a keretből, akik szóba jöhettek, Tomori volt a legalkalmasabb.

[00:40:46]Ugye ez annyira nagy probléma volt, hogy a magyar kormányzat 1526-ban külföldön keresett hadvezért a magyar hadsereg élére.

[00:40:57]Mert azt is tudták, hogy ugye Nyugat-Európában nagy háborúk zajlottak, komoly katonai tapasztalat halmozódott föl.

[00:41:03]Tehát olyan ember kellene, akinek onnan van tudása egy 300 fős hadsereg mozgatására, meg csatarendbe állítására, meg haditervének kidolgozására, mert ilyen itthon nem volt.

[00:41:13]Ugye ekkora hadsereg hát nem is tudom, Hunyadi óta nem nagyon volt harcmezőn magyar zászlók alatt.

[00:41:21]Mire számíthatunk, hogy mindezek az új eredmények, meg ez a kicsit másfajta elbeszélése ennek az időszaknak, mikor tud lecsorogni a tankönyvek szintjére?

[00:41:35]Ez egy jó kérdés.

[00:41:37]10 évvel ezelőtt én kaptam három tankönyvet és írtam egy módszertani folyóiratba erről.

[00:41:41]Akkor elég tragikus volt a helyzet.

[00:41:43]Ugye ma azt gondoljuk, hogy sokkal jobbak voltak azok a tankönyvek azelőtt, de mondjuk Mohács tekintetében nem.

[00:41:52]Most kaptam egy felkérést a Magyar Televízió egyik csatornájától, hogy menjek el egy műsorba a tankönyveket megvitatni.

[00:41:57]Hát ez a műsor már nem létezik, de felkészítőanyagként megkaptam a mostani 10-es tankönyvet, és örömmel láttam, hogy bizonyos dolgok megváltoztak benne.

[00:42:08]Egy dologtól nem sikerült még elragaszkodni ez a bomlóállam, magyar nemesi felelőtlenség.

[00:42:16]Tehát ez ez még mindig ott búvik meg a sorok között a a magyarázatokban.

[00:42:18]Tehát, hogy halad ez a dolog csak egy kicsit lassan, azt kell mondjam, hogyha általában kell nézni a törökkort, ezt a bő 150 évet, akkor akkor milyen milyen műveket, akár szépirodalmi műveket is ajánlanál, amik leginkább közel vannak a valósághoz?

[00:42:41]Egy ez egy nehéz dolog.

[00:42:41]A törökkor kiment a divatból.

[00:42:43]Tehát a a mi fiatalkorunkban a 70-es80-as években, pont a Mohács évforduló kapcsán ez egy ilyen információs robbanás volt, és a legkomolyabb magyar történészek írták a legkülönfélébb ismeretterjesztő munkákat, és ez elmúlt.

[00:42:59]Tehát, hogy a rendszerváltás után a történeti ismeretterjesztés az teljesen más szinterekre került át.

[00:43:07]És most zavarban lennék, hogyha ha olyan munkát kéne mondanom, ami nem egy általános országtörténet, mert azért ilyenekből van jó jó minőségben megírva.

[00:43:17]Párfig Gézának vannak jó 16.

[00:43:17]századi történetről szóló összefoglaló munkái, de ezek már szerintem nincsenek könyvesbolti forgalomban.

[00:43:29]Tehát ami nem szakkönyv és nem néhány száz példányban jelenik meg ezekkel kapcsolatban.

[00:43:33]Illetve volt egy kedves regényem a török tükör, amiát Horvát Viktortól, ami amiről azt gondolom, hogy az egy olyan arcát mutatta meg ennek a korszaknak, amivel így kevésbé szembesülnek a az emberek.

[00:43:53]Tehát, hogy azt azt érdemes forgatni, az sem egy mai darab.

[00:43:56]Általában egy egy történelmi korszakról a a legtöbb ember nem történelmi monográfiákból, hanem műkotások alapján formál véleményt, meg az iskolai elbeszélés a másik.

[00:44:08]És szerintem a törökkorról való gondolkodásunkat azért alapvetően az egri csillagok irányítja, hiszen az a mit tudom hatodik, hetedik generáció, aki aki azon nő fel.

[00:44:17]Lehetne ezen egy változtatni, hogy az egri csillagok mellett egyéb regényeket is, vagy az egri csillagoknak egy olyan magyarázata, ami ami ezt a hogy mondjam, a sérelmi nacionalizmust, ami azért abból is árad, egy kicsit jobban helyreeszi, tehát hogy nem az egész világ absburgost túl volt ellenünk, hanem ez egy összetettebb dolog.

[00:44:44]Ez egy nagyon érdekes dolog, merthogy történelttudományban sikerült kilépni ebből a keretből.

[00:44:52]Ez most itthon még a fejek zárt, és és nem annyira zárt, mint amennyire Gárdonyi megírta, hanem annyira zárt, amennyire Várkonyi filmet forgatott belőle, amiben nemes kürti még belehamisított néhány jelenetet, hogy kellőképpen habzurg és és antiklerik ellenes és antiklerikális legyen a mondandója a a regénynek.

[00:45:08]Azért Gárdonyi még egy olyan világban élt, amikor aurg uralom az közelebb volt és másként másként jelent meg.

[00:45:21]És én magam tervezem egy ilyen könyvnek az elkészítését.

[00:45:23]Tehát ha majd egyszer a Mohács évfordulón túll leszünk, én azt gondolom, hogy hogy föl kéne tenni a csillagok mellé a félholdat, meg az összes többi, az egri csillagok mellé az összes többi csillagot az égboltra, mert egy páratlanul érdekes és szomorú történetnek a részesei az az egri várvédők.

[00:45:41]egy olyan világháborúnak a részesei, ami akkor Európától a Hurmuziszorosig húzódott, és mindenütt harcselekményekkel járt, és gyakorlatilag a világ összes jelentős hatalma benne volt.

[00:45:53]És persze nagyon fontos, hogy Egernél Dobóék győztek, mert szívet, lelket adott az embereknek már akkor.

[00:46:00]De azért nagyon jó lenne látni, hogy a magyarság akkor sem egyedül állt a világban, és hogy hogy függtek össze azok a cselekedetek, megtörténések a világ más pontjain a mi dolgainkkal.

[00:46:16]És hát azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy tényleg azok-e a barátaink, akikről azt hisszük, meg azok az ellenségeink, akikről azt hisszük.

[00:46:24]Hát ezen úgy általában érdemes mindig elgondolkodni.

[00:46:26]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.

[00:46:28]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:46:33]Ezúttal 10 könyvet ajánlok a mohácsi csatáról.

[00:46:35]1526 Mohás Magyarországa.

[00:46:40]A könyv először 1926-ban a Mohácsi Csata 400.

[00:46:43]évfordulójára jelent meg a napkelet könyvtárában.

[00:46:46]A kötet olyan forrásokat közöl, mint Antonio Del Burgo, pápai Nuncicius 1525-ben és 26-ban Budáról Rómába küldött titkos jelentései, amelyek érdekesen világítják meg a Mohácsi vész felé sodródó Magyarországot, s ekkor első rangú történelmi forrását szolgáltatják.

[00:47:06]Bészabó János, a Mohácsi csata.

[00:47:06]A kötet szerzőjével, Bészabó Jánossal beszélgettem, aki történész, a budapesti Történeti Múzeum középkori főosztályának kutatója.

[00:47:16]A mohácsi csatáról szóló könyvének első kiadása éppen 20 éve jelent meg, és a bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket is.

[00:47:25]Bihari Dániel Mohács Bészabó János szerkesztette a könyvet.

[00:47:28]A nagyikerű tatárjárás című könyv tudományos újságíró szerzője új kötete készítéséhez a Moácsi Csata legelismertebb kutatóitól gyűjtött anyagokat.

[00:47:39]Juhász Katalin, Nagy Zsolt, Mohács, Mohács, mit hoztál ránk?

[00:47:42]Moács és a török hódoltság emlékezete hatásai a néphagyományban.

[00:47:47]Moács mint korszakhatár, valamint az azt követő másfél évszázados török hódoltság a kárpátmedencei és a tágabb környezetének történetében olyan méreható kulturális tapasztalatot jelentett, amely az itt élő különböző népek emlékezetében, hagyományaiban, népművészetében mindmáig dokumentálható.

[00:48:07]Kozák Kígyósi Szabolcs László és Tót Dominik Mohács katonái.

[00:48:09]A tudományos kötet a mozgósítás előzményeitől kezdve követi végig az 1526-os hadjárat fordulatait, az egymással megütköző katonák világát, a fegyvernemek és a felszerelések változásait, valamint a hadviselés mindennapjait.

[00:48:24]A szerzők a fennmaradt írott források újboli vizsgálatával számos, mindeddig kevésbé ismert fegyver és hadtörténeti részletet tártak fel.

[00:48:34]Mátyás Raus Petra, Oborni Teréz és Tót Csaba pénzügyek Mohács árnyékában fejezetek a magyarországi Nemesérc bányászat, pénzügyigazgatás és pénzverés 16.

[00:48:45]századi történetéből.

[00:48:49]A kötet szerzői arra törekedtek, hogy a Mohács előtti nehéz esztendőket és a csata utáni zűrzavaros időket egy különleges nézőpontból, a Magyar Királyság területén folyó nemesérc bányászatot, az arra ráépülő pénzverés történetét a középpontba helyezve, a történeti eseményekbe ágyazva, de azoktól egyúttal ki is emelve mutassák be.

[00:49:08]Nagy István, a Mohácsi csata, ami a csatatéren történt.

[00:49:11]A Mohácsi csata komplex vizsgálata az elmúlt évtizedekben új irányt vett.

[00:49:15]Napjain kutatásainak köszönhetően minden eddiginél részletesebben ismerhetjük meg e fegyveres konfliktus előzményeit, körülményeit és utóhatásait.

[00:49:26]E könyv célja, hogy a mohácsi csatát mint hadtörténeti eseményt vizsgálja, és a jelenlegi tudásunk, valamint a források alapján legvalószínűbb csatarekonstrukciót tárja elénk.

[00:49:34]Nem voltak loszerek.

[00:49:37]A helytállás pillanata Mohács újraírt története.

[00:49:40]A válasz online novemberben megjelenő új bukazinja több szempontból is különleges és rendhagyó lesz.

[00:49:46]Nemcsak az újraírt Mohácsi történeti részleteket és a teljes hátteret tartalmazza, hanem olyan friss kutatások eredményeit is, amelyek még ezekben a hetekben, hónapokban is zajlanak.

[00:49:57]Pap Júlia kép és emlékezet.

[00:49:57]A Moácsi csata és második Lajos a képzőművészetben.

[00:50:05]Bár a Moácsi csata sorsfordító eseményként, helyszíne pedig történeti emlékhelyként kiemelt jelentőséggel bír a Magyar Nemzettudatban.

[00:50:12]A téma a művészettörténet írásban eddig kevés figyelmet kapott.

[00:50:16]A csata 500.

[00:50:19]évfordulója miatt aktuális a tragikus esemény képzőművészeti ábrázolásainak átfogó bemutatása, valamint a csatát és az abban résztvevő személyeket mindenek előtt második Lajost megörökítő műalkotások szisztematikus összegyűjtése.

[00:50:34]A kötet azonban ennél tágabb témát dolgoz fel.

[00:50:36]Olvashatunk benne a korszak európai és magyarországi törökképéről, a keresztény Európa és az iszlám vallású oszlánbirodalom kapcsolatáról, a csataképfestészetről és a képzőművészeti propagandáról is.

[00:50:52]Varga Szabolcs főszerkesztő és munkatársai állították össze a Mohács 500 című háromrészes könyvsorozatot.

[00:51:00]A három tudományos kötet az elmúlt évtized Mohácsal kapcsolatos kutatásainak kivételesen gazdag keresztmetszetét nyújtja.

[00:51:06]és összesen 104 szerző 113 írásában régészek, antropológusok, történészek, irodalomtörténészek, geográfusok, természettudósok és muzeológusok eredményeit kapcsolja össze.