[00:00:00]A legfontosabb dolog egy gyereknek, hogy mindig legyen körülötte valaki, aki hisz benne.

[00:00:05]És ez egy nagyon egyszerű dolog.

[00:00:08]Ha csak annyit adunk meg minden gyereknek, hogy egy ember legyen mindenkinek az életében, aki jobban bízik benne, mint ő önmagában, akkor az csoda.

[00:00:16]És nekem az volt a szerencsém, hogy mindig volt körülöttem egy-egy tanár, egy-egy ismerős, aki azt mondta, hogy Peti, ez neked menni fog.

[00:00:23]Peti, te ebben nagyon jó vagy.

[00:00:25]És amikor én magamban kételkedtem, akkor is voltak kezpont, hogy ez nekem megy, én ebben jó leszek.

[00:00:30]És ez egy számtek tanár volt sokszor, egy matek tanár.

[00:00:33]És az ő támogatásuk, biztatásuk mindig vitt előre.

[00:00:43]Sziasztok, Szente Katica vagyok, ez pedig a Telex fiataloknak szóló műsora a holnap.

[00:00:47]A mai témánk a munkával és a vállalkozásokkal kapcsolatos, amihez nem is hívhattam más, mint Balok Péter angyal befektetőt, amiről hamarosan ki is derül, hogy mit is jelent pontosan.

[00:00:56]De Petyát egyébként a Cápá között című műsorból is ismerhetitek, ahol saját pénzét kockáztatva támogatja a vállalkozókat.

[00:01:02]Szia, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:01:05]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:01:07]Péter vagy Petya?

[00:01:08]Petya.

[00:01:09]És miért?

[00:01:09]Ez egy kicsit stratégia volt.

[00:01:12]A amikor építettem az egyik előző cégemet, még a navigációs céget, akkor az egyik nagy félelmem az volt, hogy felvehetek nálam okosabb embereket, és főleg olyat igyekszik az ember felvenni a céghez.

[00:01:24]És van több 100 nagyon okos emberem, de mi van akkor, ha nem mernek szólni, amikor én hülye vagyok?

[00:01:29]Mert Balok Péter vezérigazgató úrnak egy közel 1000 fős szervezetben már nem mernek szólni.

[00:01:37]És akkor kitaláltam, hogy oké, eztán azzal ki tudom húzni ennek a méregfogát, ha én Petya vagyok, mert Petyának meg lehet mondani, hogy hülye, Balok Péter vezérigazgató úrnak nem.

[00:01:46]És azért elkezdtem folyamatosan azon gondolkodni, és és módszeresen bontani a saját tekintélyemet, hogy nehogy a tekintem megakadályozza azt, hogy meghalljam, vagy merjenek szólni, amikor valamit benézek, vagy rosszul csinálok.

[00:02:04]És mernek szólni egyébként?

[00:02:05]Mernek, remélem, még mindig mernek szólni.

[00:02:09]működik a egy ilyen nagyon vicces dolog, mert egy kicsit gagyinak tűnik elsőre, hogy egy ilyen gyerek becenéva Petya, ugyanakkor meg Petyának lehet szólni, Petyához oda lehet menni, ugye, tehát hogy sugal egy megközelíthetőséget, egy elérhetőséget és talán azt, hogy egy szinten tudunk beszélgetni, és ez nekem fontos.

[00:02:29]Ez nagyon érdekes, mert mondtad az egyik interjúdban, és én nagyon szerettem azt a sztorit, hogy valaki egyszer emiatt szólt neked, mert látta, hogy ugyanarra a helyre jársz gírosozni, ahova a csapatod is.

[00:02:38]És akkor így említette neked, hogy hát ez azért így nem lesz teljesen jó, hogy hogy ugyanott eszel, ahol ők.

[00:02:44]Hát igen, kiderült, egy nagy koreai világcég, egyik projektmenedzser épp nálunk volt.

[00:02:51]Egy projekten dolgoztunk velük, és ő meglátta, hogy én a kollégákkal lementem a giroszozóba, és ezt elmondta a főnökének, és egy hivatalos levelet kaptam a koreai világcég egyik vezetőitől, amiben felhívta a figyelmem arra, hogy ez nem járja, és hogy egy vezető nem viselkedhet így, nem ehet a pornéppel egy étteremben, nem öltözhet olyan ruhába, mint a többiek.

[00:03:13]és hogy nem közösködhet velük, és megkért arra, hogy mint beszállítójuk ehhez tartsam magam.

[00:03:20]Hát nyilván jót röhögtem rajta, és ennyiben maradtunk, mert ez egy másik kultúra.

[00:03:26]És én azt gondolom, hogy én már abba a generációba tartozom, vagy abba a csoportba tartozom, akik a kollégákban nem a beosztottat, nem az alattvalót látják, hanem a partnert a az alkotásban, a társat abban, hogy valamit együtt csináljunk.

[00:03:45]Tisztázzuk azt, hogy mit is lent az, hogy angyal befektető.

[00:03:46]Te egyszer azt mondtad, hogy erre a másik magyar szavunk az az, hogy Balák.

[00:03:49]Miért?

[00:03:52]Hát nagyon egyszerű a nagyon szép neve van.

[00:03:54]Szerintem ez az egyik legkedvesebben elnevezett szakma.

[00:03:55]Annyi az alapja, hogy odajön hozzád egy vadidegen, elmeséli az álmait, és te adsz neki pénzt, hogy ezt megvalósíthassa.

[00:04:05]Hát eddig ez még szinte balek, ugye, tehát hogy hogy vadidegen erre pénzt bízni, hogy az álmait megvalósítsa.

[00:04:11]De amúgy pedig egy egy nagyon érdekes szakma, mert az angyal befektető azért fektet be, hogy valakinek egy olyan álma meg tudjon valósulni, aminek van esélye megvalósulni.

[00:04:22]olyan témákba fektetünk be, ahol javarészt technológiát használva, de valami új dolgot akarnak létrehozni, és jellemzően olyan dolgokat, amitől jobb lesz a világ, de pénzt is lehet vele keresni.

[00:04:34]És ha egy ilyen bejön, egy befektetés jól működik, akkor a mi elvárásunk, hogy 50 szerezni, 100-szorozni tudjuk a pénzünket, ha minden álma bejön egy alapítónak, azaz benne kell legyen az a csíra, hogy ez valami giga nagyot tud menni, ezért egy sarűszeresbe angyal befektető nem fektet, mert ott nincs benne, hogy nagyon nagyra nőjön.

[00:04:57]Ugyanakkor ezért cserébe vállaljuk azt a kockázatot, hogy 50% fölötti eséllyel teljes bukta lesz belőle.

[00:05:03]Az az utolsó fillért is, amit a vállalkozónak adtunk, azt el fogja költeni, és nem fog sikerülni a nagy terve.

[00:05:10]Ez a kettőssége, hogyha bejön, akkor lehet, hogy nagyon sokat keresünk.

[00:05:14]Ha nem jön be, aminek a nagyobb az esélye, lényegesen nagyobb, akkor viszont mindent bukunk, és nem kergetjük őt, nem vesszük el a házát, az autóját, a gyerekeit, az a személyesen ő nem vállal ezért kezességet, hanem a mi pénzünkből, az ő munkáiból megpróbálunk valamit építeni, és ha ez sikerül, akkor mindannyian jól járunk, ha nem, akkor meg mindannyian szomorúak leszünk.

[00:05:35]Hát ez a ez az angyal befektetői szakma, és ennek hatalmas szerepe van abban, hogy létre tudjanak jönni olyan új cégek Magyarországon, amik utána valami nemzetközileg sikereset alkotnak.

[00:05:50]Azt mondtad Runo Egon podcastjében, hogy angyal befektetőként így az is egy ilyen nehézkes pont, hogy nagyobb szerepe van az emberismeretnek, mint a matematikának.

[00:05:58]Ez miért van így?

[00:05:58]Amikor valaki még nagyon az elején jár a cégalapításnak, még épphogy elindult, épphogy megvan az első ügyfél, még kísérletezik a a technológiával vagy termékkel, szolgáltatással, akkor azon a ponton még nem tudjuk jól megvizsgálni a cégét, mert még kevés az árbevétel, még veszteséges, még pici, még pár főből áll a csapat.

[00:06:21]Azaz, ha nagyon szételemezzük mindezt Excelben, akkor az lesz az egyetlen logikus következtetés, hogy meneküljünk.

[00:06:30]És nem azon fog múlni az ő sikere, hogy az Excelben mit látunk.

[00:06:32]Azon fog múlni az ő sikere, hogy amúgy az az ember, az a vállalkozó, vagy vállalkozó csapat, aki összeállt, ők meg tudják-e valósítani azt a nagy álmot?

[00:06:42]Benne van-e abban az emberben, hogy ő ezt az utat végigcsinálja?

[00:06:48]Akarja-e eléggé?

[00:06:48]Képes-e rá?

[00:06:50]Megvan-e az alázata a valósággal szemben, okos-e eléggé és tud-e tanulni?

[00:06:56]hogyha ilyesmiket látunk-e egy vállalkozón, akkor el tudjuk neki azt hinni, hogy most még sehol nem tart, de el tudjuk hinni azt neki, hogy ha lehetőséget kap, ha jól sikerülnek a dolgok, akkor valami nagyot fog építeni.

[00:07:09]És ebben sokkal több a pszichológia, mint amennyi a matematika.

[00:07:11]Ezért nagyon nehéz is ebben jónak lenni, mert nagyon sokat kell próbálkozni, nagyon sok cégbe befektetni, majd megégetni magunkat, majd tanulságokat levonni, majd folyamatosan finomítani ezt a sikerképletet a fejünkben, hogy milyen vállalkozó lesz a sikeres.

[00:07:29]Sok helyen elmondtad, hogy téged már gyerekként nagyon érdekelt a szoftverfejlesztés, és erre hamarosan rátérünk, de azt is mondtad, hogy hogy ezt neked meg kellett tanulni, hogy ugye a karriéred első felében hamar megtörtént, hogy nagyon értettél a gépekhez.

[00:07:42]Az emberekkel viszont kicsit más volt a helyzet, és ott azért így a a kommunikációs eszközöket meg kellett tanulni.

[00:07:48]Mesélsz kicsit erről, hogy ez ez hogyan sikerült ezen az úton jól haladni?

[00:07:53]Igen, én hét éves voltam, amikor találkoztam a számítógépen, amikor lett egy számítógépünk otthon.

[00:07:57]beteges gyerek voltam, azaz nem mentem le, nem szívesen mentem le futkározni, focizni, játszani a gyerekekkel, ha csak tettem, inkább a szobámban voltam és számítógépeztem, és ott megtaláltam azt, amit kerestem, hogyha el tudom mondani, hogy mit akarok, akkor meg tudja csinálni.

[00:08:18]Megtaláltam egy kiszámíthatóságot, ami adott szerintem egy biztonsági érzetet.

[00:08:23]Hogyha rosszul mondom, rosszul csinálja, de hogyha jól mondom, akkor jól csinálja.

[00:08:26]és megértettem, hogy hogy gondolkodnak a gépek, hogy működnek, hogy lehet ebből valami menő dolgot építeni, de nagyon sokáig az emberi vonal, a másokkal való kooperációban kicsit suta voltam.

[00:08:38]Mindig volt ez mit jelent pontosan?

[00:08:41]Szerintem nem teljesen úgy érzékelem a úgy érzékelem mások érzelmeit, mint a a az átlagember.

[00:08:48]Nem biztos, hogy feltűnik, hogyha valaki rossz kedvű, jókedvű mérges, amit mond a szavait hallom meg első körben.

[00:08:56]És meg kellett tanuljam az érzelmeket mögéteni, meg kellett tanuljam detektálni, hogyha így tartja a szemét, akkor valószínűleg ezt gondolhatja közben.

[00:09:05]És ebben a nagy szerencsém az volt, hogy gimnáziumban a számtek tanárom szervezett nekünk egy kommunikációs tanfolyamat és kommunikációs tábort az osztálynak, ahol azt tanultuk, hogy hogy tudunk jobban kommunikálni, hogy értjük meg a másikat kicsit jobban.

[00:09:23]És ez volt az első ilyen nagy lépés talán, de később már már nagy cég volt a zenenge, amikor még mindig azzal küzdöttem, hogy sokkal jobban elvagyok a gépekkel, mint az emberekkel, de rá kellett jöjjek, hogy egy igazi sikerztoriban az embereknek nagyobb a szerepe.

[00:09:40]És hogy nem nem csak a technológiát kell megértsem, hanem az embereket is meg kell értsem, és empatikusabb vezetővé kell váljak, hogy utána mindazt, amit megálmodok, azt azt el is tudjam érni, hogy valaki meg is akarja csinálni, hogy utána egy csapatként együtt valahogy egy közös álmunk legyen.

[00:09:58]Ehhez meg kell tudni őket győzni, ehhez magammal kell tudni őket húzni egy-egy nagyobb álomba.

[00:10:02]És utána szerintem ebben ebben kiteljesedtem, mert nagyon sokszor ami amit én tudok hozni a csapatomnak, az az a vízió, hogy mi lesz, vagy mi lehet a jövőben, de utána kell körém rengeteg olyan ember, aki sokkal operatívabb, sokkal végrehajtóbb típusú, sokkal szervezettebb, mint az én működésem, akik utána segítenek mindből valóságot csinálni.

[00:10:31]Említetted, hogy milyen kár, hogy a a magyar iskolarendszer az nem tanítja meg, hogy hogyan kell így csapatban együttműködni.

[00:10:36]Pedig hogyha Ez abszolút baj.

[00:10:37]Igen.

[00:10:38]És még mi az, amit nem tanít meg a magyar iskolarendszer, és nagyon fontos lenne, hogy hogy megtanítsák akár olyan vállalkozószellemű gyerekeknek, mint amilyen te voltál?

[00:10:47]Hát szerintem most egy nagyon nagy kihívás van az oktatási rendszerek előtt.

[00:10:51]érkezik a mesterséges intelligencia, és még sokszor ott tartunk, hogy tiltjuk, de a munkahelyeken, a való életben már mindenki használja és mindenre használja.

[00:11:02]Mire a mostani gyerekek felnőnek, addigra ahogy ma a számítógép az elsődleges munkavégzési eszköz, 5-10 éven belül a mesterséges intelligencia lesz az elsődleges munkavégzési eszköz egy irodában.

[00:11:18]Ez téged amúgy megijeszt, vagy nem?

[00:11:20]Én szeretem az ilyen jellegű változást.

[00:11:22]Én egész életemet technológiával játszva töltöttem, és és olyan szempontból nagyon szerencsés helyzetben voltam, hogy sok technológiával előbb játszhattam, mint az átlagember, és részt vettem egy-egy technológiai váltásnak a a forradalmában.

[00:11:39]Úgyhogy én ezt inkább élvezem, de megértem, hogy miért ijesztő mindenki másnak.

[00:11:44]Ugyanakkor azt is látom, hogy amire most az iskolarendszer felkészít, az nagyon nem ez a jövőkép, és között egyre nő szerintem egy szakadék, merthogy azokat a képességeket, amit ez a jövő elvár, a kreativitás, a kollaboráció, a kritikus gondolkodás, a kommunikáció és leginkább a kíváncsiság, ezeket talán többször öli ki az oktatási rendszer bármelyik szintje, mint ahányszor megerősíti, de ez azért is van, mert könnyebb ezeket et kiölni, mint ezeket kiszolgálni.

[00:12:15]Tehát egy olyan osztályterem, ahol mindenki kíváncsi, az inkább rémálom szerintem egy tanárnak, mint ahol mindenki unott, ugye?

[00:12:22]Tehát ezt valahogy könnyebb kezelni, de de azt gondolom, hogy valahol ezt kell majd megfogjuk társadalomként, hogy hogy tudjuk a kreativitást, a kíváncsiságot növelni a gyerekekben, hogy tudjuk mindezt megtámogatni azzal, hogy bármilyen választ kapok embertől vagy mesterséges intelligenciától, sokkal kritikusabb legyek azzal szemben, és át tudjam gondolni, minőségbiztosítani.

[00:12:49]illetve szerintem ami a magyar iskolarendszernek talán a legnagyobb hibája, hogy nem kollaborációra képez.

[00:12:56]És sokáig én vezetőként is azt hittem, hogy ahhoz, hogy szuper céget építsek, ahhoz nekem kell mindenben jónak lenni.

[00:13:03]És emiatt nagyon sokat szorongtam, mert én már tudom magamról, hogy egy csomó mindenben béna vagyok.

[00:13:07]Vannak olyan dolgok, amik kifejezetten nem mennek nekem, de sokáig azt hittem, hogy ha ezt nem tudom megjavítani, akkor én sose tudok majd majd jó céget építeni, vagy jó csapatot építeni.

[00:13:18]Aztán rájöttem, hogy nem egyedül kell nyerni az életben, mindig a csapatunkkal együtt kell teljesítenünk.

[00:13:25]Abban pedig az a klassz, hogyha én valamiben gyenge vagyok, de a többiek erősek, akkor csapatként már erősek vagyunk.

[00:13:31]És ezért nem szuperhősnek kell lennem, csak meg kell legyen az a néhány dolog, amiben én vagyok jó.

[00:13:37]és legyenek körülöttem olyan emberek, akik a többi dologban jók, és akkor együtt jobbak vagyunk.

[00:13:42]És az, hogy ez hiányzik az oktatásból, az ott csíp vissza, hogy úgy tud kijönni valaki egyetem elvégzése után a munkaerőpiacra, hogy érdemben még sosem dolgozott csapatban, még sosem kellett számonkérnie a másikon a teljesítményt, még sosem kellett megküzdeni azzal, hogy ő húzza, a többi lazázik, vagy ő lazázik, a többi húzza.

[00:14:04]Mindezek a társas helyzetek még újak, és emiatt nagyon nehezen megy a magyar magyar embereknek szerintem az együttműködés.

[00:14:15]És tudsz esetleg olyan példát mondani akár külföldről, ahol szerinted ideálisan működik az oktatási rendszer és és előhívja a kreativitást is a a diákokból?

[00:14:25]A nyilván a finoktatási rendszer az egyik legjobb példa Európában, de a kollaborációban szerintem az amerikai iskolarendszer is messze előttünk jár két dologban mindenképp.

[00:14:36]Az egyik, hogy nagyon hamar érkeznek az olyan feladatok, ahol nem egyesével osztályoznak diákokat, hanem csapatnak adnak projektfeladatot, és a projektre adnak kegyet.

[00:14:47]Ennek nagyon nagy a szerepe, mert amint három-négy főt kijelöl egy tanár, hogy ti együtt ezen dolgoztok, akkor már akár első és másodikosként megtapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor nem mindenki egyformán húz, ugye?

[00:15:00]És akkor megvannak az első konfliktusok, megtanuljuk idővel őket kezelni, elvárni a teljesítményt, jobban kooperálni.

[00:15:08]A másik, ami a az amerikaiaknál szerintem zseniális, hogy nagyon hamar megtanítják azt minden diáknak, hogy az ötletét hogy tudja elmondani, ők gondolatait hogy tudja megosztani, hogy tud kiállni, beszélni, átadni a gondolatát.

[00:15:24]Már a legelejétől kezdve színpadra állítják őket, már projekteket kell bemutassanak, már el kell mondják a gondolataikat az egész osztály előtt.

[00:15:31]És ennek nagyon nagy szerepe van később a abban is, hogy akár egy induló vállalkozás vezetője el tudja-e mondani, hogy mit akar csinálni, de abban is, hogy hogy érvényesítjük az érdekünket egy munkahelyi szituációban, vagy abban, hogyha van egy ötletünk, akkor azt hogy mondjuk el a főnökünknek vagy a kollégáinknak, hogy tudjuk a gondolatainkat másokkal megosztani.

[00:15:54]És ezek ahogy kimaradnak az oktatási rendszerből, úgy kimaradnak a társadalomból, úgy kimaradnak a gazdaságból.

[00:16:01]Szerintem a cápá között nézése közben eléggé Lerry, hogy számodra nagyon fontos a mentorálás, meg hát ugye a Start Holdingnak is ez az egyik alapját képezi.

[00:16:11]Mesélsz kicsit arról, hogy a te útadon kik voltak a számodra fontos mentorok, akikre felnéztél és támogattak a a cégalapításban akár?

[00:16:21]Érdekes, mert egyik oldalról szerintem a legfontosabb dolog egy gyereknek, hogy mindig legyen körülötte valaki, aki hisz benne.

[00:16:29]És ez egy nagyon egyszerű dolog.

[00:16:32]Ha csak annyit adunk meg minden gyereknek, hogy egy ember legyen mindenkinek az életében, aki jobban bízik benne, mint ő önmagában, akkor az csoda.

[00:16:40]És nekem az volt a szerencsém, hogy mindig volt körülöttem egy-egy tanár, egy-egy ismerős, aki azt mondta, hogy Peti, ez neked menni fog.

[00:16:46]Peti, te ebben nagyon jó vagy.

[00:16:49]És amikor én magamban kételkedtem, akkor is voltak központ, hogy ez nekem megy, én ebben jó leszek.

[00:16:54]És ez egy számtek tanár volt sokszor, egy matek tanár.

[00:16:57]és az ő támogatásuk, biztatásuk mindig vitt előre, megadta azt az önbizalmat, hogy elhigyem magamról, hogy én tudok valamit alkotni.

[00:17:08]Szerintem ez a ez az egyik legfontosabb alap.

[00:17:11]És nagyon hálás vagyok annak a néhány embernek, egy-egy tanárnak, egy-egy ismerősnek, aki ezt megadta nekem, mert szerintem ennek köszönhetek mindent.

[00:17:19]És nyilván a szüleimnek, akik pedig fantasztikus emberek, és mind a ketten mérnökök, mind a ketten villamosmérnökök, úgyhogy tőlük kaptam azt a végtelen kíváncsiságot, amivel mindent meg akarok érteni a világban.

[00:17:36]illetve hát ott voltak azok a példaképek, a technológiai nagy példaképek, a tudósok, a felfedezők, feltalálók, akiktől pedig szerintem bátorságot lehet meríteni azzal kapcsolatban, hogy hogy ez egy normális szituáció, hogy van egy ötletem, egy megérzésem, és er ezt senki nem hiszi el nekem.

[00:17:56]kell ahhoz egy makadság szerintem, hogy hogy elhigyem, hogy néha az egész világ hülye csak én vagyok helikopter, vagy tehát hogy hogy azt tudjam mondani, hogy hú most elmondtam egy ötletemet, mindenki szerint hülyeség, de én annyira hiszek benne, hogy ezt meg kell csináljam és nem hagyom magam lebeszélni.

[00:18:12]És szerintem ez ez is egy tanulság.

[00:18:17]Az egyik kedvenc könyvem a annak idején az élhetetlen feltalálók hallhatatlan találmányok, ami olyan életutakat mutatott be, ahol ahol a feltalálónak semmi nem sikerült, senki nem hitt neki, mégis megalkotta, és utána az emberiség történelmére hatalmas hatása lett az ő találmányának.

[00:18:35]És ez nagyon inspirált, hogy ha nem vagyok megértve, akkor is végig kell csinálni az utat, de utána megtanultam ezt, hogy hogy értetem meg magam.

[00:18:43]Szerintem az is segített.

[00:18:45]Meséljsz kicsit a Start Holdingról, hogy pontosan mit mit is csinál a a céged, meg hogyan működik.

[00:18:49]Mi egy nagyon fura cserebogár vagyunk, mert tőzsdei cég vagyunk most már a budapesti értéktőzsdes sztandard fokozatában, de egy misszióvezérelt cég is vagyunk, ami azt jelenti, hogy szeretjük a pénzt, akarunk pénzt csinálni, szeretjük a profitot, de úgy akarunk pénzt csinálni, úgy akarunk profitot termelni, értéket teremteni a befektetőnknek, hogy közben a hatásunk az országra, a régióra az pozitív legyen.

[00:19:17]És amiért elkezdtük, az az a misszió volt, az volt az alapfelvetés, hogy mit tudnánk azért tenni, mint csapat, mint alapítócsapat, hogy a magyar vállalkozások sikeresebbek legyenek.

[00:19:30]Mit tudunk azért tenni, hogy több olyan cég legyen, mint a a navigációs cég, amit építettem, amiutána rettentő sok adót fizetett be, rettentő sok devizát hozott be, és magyar terméket vitt a világba.

[00:19:43]hogy tudjuk elérni, hogy sokkal több ilyen legyen Magyarországról, mert ezutána a gazdaságnak is a motorja, de társadalmilag is nagyon pozitív dolgokat okoz szerintünk.

[00:19:52]És ezen kezdtünk el beszélgetni alapítótársaimmal, és rájöttünk, hogy ebben nagyon egyetértünk és utána ehhez a víziónkhoz vagy küldetésünkhöz elkezdtük megkeresni az eszközöket.

[00:20:04]Tehát nem azt néztük el az, hogy mink van, abból mit tudunk építeni, hanem mi az a cél, amin dolgozni akarunk.

[00:20:11]És két területet találtunk, amivel elkezdtünk foglalkozni.

[00:20:13]Az egyik a vezetőképzés, mert a magyar cégvezetők tudászintje Európa egyik legalacsonyabbja, azazd mondjam ezt szépen, tehát hogy azért nem versenyképes a magyar gazdaság, mert nem értünk eléggé azt, hogy hogy kell versenyképesebbnek lenni.

[00:20:31]És arra jöttünk rá, hogy ezt van már elég olyan szakember, aki ezt megcsinálta, aki ért hozzá egy-egy területen, és van már elég cégvezető, aki pedig kíváncsi rá, azaz már ott vannak az alkatrészek, csak össze kell szerelni.

[00:20:46]hogy elkezdtünk oktatni személyesen is, alapítótársaim és külső szakemberek, sikeres üzletemberek is elkezdtek nálunk oktatni, és évi sok ezer cégvezető tanul nálunk olyasmit, amitől a cége versenyképesebb lesz.

[00:21:02]A másik oldalon pedig amire rájöttünk, hogy kellenek azok a azok a cégek, azok a startupok, akik valami olyasmit alkotnak, ami ami világszinten nagyot mehet.

[00:21:13]És az nem triviális, mert egy jó pékség az lehet, hogy nagyon finom kenyeret csinál, de nem jut el a világpiacig, nincs odaútja.

[00:21:24]Úgyhogy olyan technológiai cégeket kezdtünk keresni és befektetni beléjük, akikben benne van ez a giga potenciál.

[00:21:32]ezen a fronton pedig már több mint 120 cégbe fektettünk be, amivel ha visszatérünk a balkegonlathoz, legalább szorgalmasak vagyunk, de ha pedig így komolyan nézzük, akkor ezzel már a régió egyik legaktívabb befektetőjébe váltunk, az egyik legszélesebb portfólióval, és fantasztikus, hihetetlen klassz cégeket, alapítókat találtunk, akiknek az útján tudunk segíteni a tudásunkkal, és tudunk segíteni a pénz pénzünkkel is, de a kapcsolatrendszerünkkel is, mert a 120 befektetésünkben, ebben a 120 évben, ahova pénzt tettünk, ezekbe amúgy másik 200 befektető fektetett be.

[00:22:10]És ez azért izgalmas, mert van egy hálózatunk, amiben 200 befektetőhöz van hozzáférésünk, akivel van közös projekt, akivel van közös tapasztalat.

[00:22:21]Így abban is tudunk segíteni azt startupoknak, hogy hogyan tudnak tovább lépni, hogyan tudnak tovább menni.

[00:22:28]És azt gondolom, hogy ennek mind a kettőnek nagyon nagy a gazdasági súlya, és pont olyan problémákat old meg, ami most jelenleg Magyarországon nagyon égető probléma.

[00:22:39]Versenyképesség, exportképesség, innováció menedzsment.

[00:22:42]Úgyhogy azt remélem, hogy ebből egy nagyon nagy dolgot tudunk építeni.

[00:22:46]Én nem szeretek kicsit álmodni.

[00:22:51]Van ez a kamu kínai közmondás, hogy szomorú, aki csak kicsit tud álmodni.

[00:22:55]Hát én csak nagyot tudok álmodni.

[00:22:55]Hogyha ebből egy régiós gigacéget álmodok, ami nagyon sok vezetőnek segít régiósan abban, hogy versenyképesebb céget építsen, és nagyon sok induló technológiai vállalkozásnak ad esélyt arra, hogy megvalósítsa az álmait.

[00:23:14]Hamarosan beszélünk arról is, hogy milyen ma Magyarországon vállalkozónak lenni, de hogyha jól tudom, ezt a céget 2022-ben alapítottát.

[00:23:22]Igen.

[00:23:23]Az NNG-t pedig 2014-15-ben adtad el.

[00:23:27]13-ban adtuk el, és 15-ig voltam, két évig voltam még a vezérigazgatója, amikor onnan felálltam.

[00:23:35]nyugdíjba vonultam, csak nem sikerült.

[00:23:39]Felmondta a második feleségem Maja, és felmondott az ő munkáin, úgy döntöttünk, hogy akkor nyugdíjas élettel folytatjuk, de mire az ő tehát gondolom ez neked őrülten nehéz lehet, vagy tehát hogy hogy mert mondtad a az en Igen.

[00:23:53]Mert mondtad ezzel kapcsolatban, hogy hogy ilyenkor nem csak egy céget ad el az ember, hanem a az álmait meg az ebbe belefektetett energiát meg az identitásodat adod el.

[00:24:03]Tehát amikor eladod a céget, amit egy évtizedig építettél, a építettem közel 1000er fő volt ott, aki akiben nagyon megbíztam, aki bennem nagyon megbízott, akivel voltak közös álmaink és terveink.

[00:24:15]És amikor ezt eladtam, akkor akkor egy picit a saját identitásom egy darabját adtam el.

[00:24:26]Ezzel egybe esett a válásom is.

[00:24:30]Túl sokat dolgoztam, túl sokat utaztam, túl sok lett a munka az életemben, és ennek meglett a következménye.

[00:24:35]És ott egy fél év alatt kiürült minden, mert már nem voltam Mr.

[00:24:40]vezérigazgató vagy Petya, és már nem kellett hazamenjek se.

[00:24:46]Úgyhogy egy ilyen nagyobb vákuum keletkezett, amiben újra ki kellett találjam, hogy ki vagyok én.

[00:24:50]ezen a ponton találtunk egymásra újra egyetemi szerelmemmel, második feleségemmel és utolsó feleségemmel Majával.

[00:25:04]És ott ott gondoltuk újra, hogy mit akarunk az élettől.

[00:25:06]Először azt hittük, hogy nyaralni.

[00:25:10]Mire ő is kiszabadult a cégéből, addigra viszont az én naptáram megtelt, és az lett a tanulság, hogy hm sajnos én nem az az alkat vagyok, aki tud tartósan nyaralni, aki hetekig tud semmit csinálni, vagy hónapokig, vagy évekig, és érkeztek az életünkben a startupok.

[00:25:28]Azt is mondtad a Mannf műsorában, hogy hogy nem kell ebben hinni, és sem létezik Workli balans ezt még mindig így gondolod egyébként?

[00:25:37]Nagyon nehéz kérdés.

[00:25:39]Én munkamániás vagyok, és én ezt nehezen tudom elfogadni, hogy ez baj, mert én alkotni szeretek, és nagyon élvezi az agyam, amikor alkothat, és nagyon szeret munkaemmódban lenni.

[00:25:55]Szeret nem munkaüzemmódban is lenni, de nagyon nehéz ki zökkenni belőle, nagyon nehéz letenni a billentyűzetet.

[00:26:03]És Jack Welc, a Gérigazgatója mondta, hogy nem létezik worklife balance.

[00:26:09]Workli döntéseink vannak, amiknek következményei vannak.

[00:26:13]Ha elég időt töltök a barátaimmal a sporttal, a gyerekeimmel, a családommal, a szórakozással, a pihenéssel, akkor annak is van következménye, akkor nem leszek sikeres cégvezető.

[00:26:27]Ha rengeteg időt töltök a cégemmel, egyfolytában utazok, dolgozok, és nem jut másra időm, akkor van esélyem sikeres cégvezetőnek lenni, de valószínűleg nem leszek a az év férje, vagy apukája, vagy világ legjobb barátja, vagy legegészségesebb, vagy legsportosabb.

[00:26:47]És ezek kompromisszumok, és nem tudunk mindent egyszerre megnyerni.

[00:26:52]Nincs olyan, hogy minden egyszerre sikerüljön.

[00:26:53]el kell döntsük a saját prioritásainkat.

[00:26:58]Ebben nekem az igazi áttörés az volt, hogy egyrészt, amikor kiderült, hogy válok, az olyan volt, mint amikor Ikarosznak leolvadt a szárnya és a mélybe zuuhan, mert addig azt hittem, hogy mindent jól csinálok, és nem vettem észre, hogy az, hogy ennyit dolgozok, annak hol lesz az ára.

[00:27:18]Amikor ez kiderült, akkor egy kicsit összeomlott bennem a világom, és utána egy hosszabb idő volt, mire rájöttem, hogy ebbe valami határt nekem kell szabni, és ez a határ nálunk Maja a feleségem.

[00:27:27]Ő kalambó kalambo feleséget, tehát hogy hogy nagyon sok ponton neki köszönhetek mindent, ami működik az életemben, de ő az, aki így visszavissza húz, és vannak időszakok, amikor nagyon elszaladok, és akkor mindig visszarángat a normalitás felé.

[00:27:47]Mert én ösztönösen bele tudok feledkezni a munkába.

[00:27:49]De idővel a a legnagyobb kihívásom az lett, hogy el tudom-e fogadni magam, amilyen vagyok, mert én valószínűleg sose leszek az év apukája, én sose leszek a világ legjobb férje, és nem leszek soha igazán sportos, meg nem nagyon sikerül soha igazán lefogytartósan.

[00:28:08]Tehát, hogy és azért nem, mert mert én építő vagyok, mert én létrehozni szeretek dolgokat, és el kellett fogad el kellett fogadjam magamról ezt, hogy én építő vagyok, én ilyennek születtem, vagy ilyennek nevelkedtem, és én nem tudnék tökéletesen boldog lenni akkor, ha mindig csak nyaralnánk.

[00:28:29]De akkor sem, hogyha ha egy kisgyerekkel napi 24 órában güyögnék heteken keresztül, én pár nap után biztos, hogy már nagyon boldogtalan lennék abban a szituációban.

[00:28:42]És el kellett fogadjam, hogy én ilyen vagyok, és ezt nem kell szégyeljem.

[00:28:45]A világnak ilyen emberekre is szüksége van.

[00:28:48]Ez vagyok én, és én ezt tudom adni.

[00:28:52]Persze ez azt is jelenti, hogy nem mindig a legkönnyebb a családomnak lenni, vagy engem elviselni.

[00:28:55]Azért is érdekes, hogy ezt mondod, hogy el kell fogadnod, hogy nem leszel mint fér, vagy mint apa, mert mondtad is egy interjúban, hogy amúgy együtt nyaraltok ilyen mozaik családként, tehát hogy az első feleségedre is jóban vagytok, hogyha jól tudom, és alapból mondjuk szerintem érted, ki az a mintafér, vagy egyetlen meg lehet-e egy ilyet fogalmazni, vagy hát mindannyian különbözőek vagyunk.

[00:29:18]Szóval ezért érdekes nekem, hogy hogy ezt mondod, hogy ennek ellenére pedig van ez a kép, amit nyilván nem tudom, nem arról szólnak az Instagram posztjaid, hogy szelfet töltesz fel a a családoddal, és mutatod, hogy mennyire boldogok vagytok.

[00:29:31]Meg meg szerintem ez nem is lehet így elvárás tőled, mint cégvezetőtől, de hogy azért érdekes, amit mondasz, mert hogy közben meg ez van, hogy mozaik családként mentek nyaralni, és tehát emellett biztosan fontos a a család, meg az, hogy harmonikusan legyetek, nem?

[00:29:46]Igen, igen.

[00:29:46]Azért fontos, de ebben nagyon nagy szerepe van annak is, hogy hogy mindig vissza kell egy kicsit lassak, mindig el kell egy picit engedjem a munkát, és amikor ezt el kell engedni, akkor mindig egy picit fáj, de utána meg nagyon örülök, hogy sikerült.

[00:30:03]Illetve hát szerintem a így a a mozaik családra nézve, ha mindenki jó fej, akkor működik a dolog.

[00:30:12]És amit elfelejtünk néha, hogy lehet, hogy már nem vagyunk a az előző feleségemmel egymásban szerelmesek, már nem együtt képzeljük el az életet, és saját úunkon megyünk.

[00:30:21]De azért nyilván azért voltunk házasak egy évtizedig, mert mert bírjuk, tiszteljük a másikat, mert értelmes embernek tartjuk a másikat.

[00:30:31]Tehát az nem múlik el a válással, hogy a másik egy jó fejember.

[00:30:36]Ö és ezért tudán működni, hogy ahol mindenki normális, ott nem nem kell árkokat ásni, nem kell haragot tartani, hanem tudunk kooperálni is, meg együtt lógni is.

[00:30:46]Igen.

[00:30:46]Mondjuk szerintem ehhez elég magas intelligencia is kell.

[00:30:48]Egyébként pont erről Kovács Patrici színésznél mesélt a az After stúdiójában, hogy ő is nagyon jóban van a a az első férjével, és mai napig a Suany alapítványt együtt csinálják.

[00:31:00]És ő például mondta, hogy igen, ehhez a a ahhoz, hogy így fenntartozó legyen így a mozaik család, meg hogy mindenki szereti a másikat, ahhoz, azt kell, hogy mindenki így az egóját félrerakja.

[00:31:09]Igen.

[00:31:09]Az egókat, a sérelmeket, a múlt sebeit, azokat le kell tudni zárni.

[00:31:16]Szerintem egy az én gyakorlatom ebben, hogy úgy tekintek az érzelmekre, mintogyha ezek érzelmi bankszámlák lennének mindenkivel, és folyamatosan kell leírjak a tartozásokból, kell elengedjek mindabból a sérelemből, ami tegnap még megvolt.

[00:31:31]Mert ha mindig csak gyűjtöm, ha mindig csak sebeket gyűjtök, vagy listát írok mindarról a sérelemről, ami egy-egy kapcsolatban élt, akkor idővel minden kapcsolatom negatív lesz.

[00:31:43]Úgyhogy kell ebből mindig egy picit elengedni, mindig egy kicsit elfelejteni, illetve megérteni azt, hogy a másik is csak ember.

[00:31:48]És ahogy én is rengeteget bénázok az életben, úgy más is rengeteget bénázik az életben.

[00:31:53]Hát ilyenek vagyunk, és ebben van egy kicsi megértésünk, és tudunk minden nap egy picit elengedni a a mérgeinkből, düheinkből, haragjainkból, akkor akkor minden nap egy picivel közelebb kerülünk a többiekhez.

[00:32:09]Beszéljünk kicsit a cápák közötről.

[00:32:09]Ugye 2019-ben keresett meg ezzel Máté Kriszta.

[00:32:14]Mi volt az első gondolatod, amikor mondta, hogy lesz egy ilyen műsor itthon?

[00:32:18]Hát ezt, hogy igen, igen, igen.

[00:32:18]Én akkor már néztem ezt a műsort, az amerikai verziót, a Shark Tanket, a az angol verziót, a Dragons Dentt, a Hol sárkány, hol cápa, hol kutya, hol tigris.

[00:32:30]És néztem ezt a sorozatot, és azon gondolkodtam, hogy fú, milyen jó lenne, ha egyszer eljutna oda az ország, hogy lenne egy ilyen tévűsor, és eszembe nem jutott, hogy majd én ülök benne.

[00:32:42]Amikor felhívott Kriszta azzal, hogy ő ezt behoznál, hogy lenne-e kedvem, akkor én nagyon gyorsan megfogalmazodott, hogy abszolút persze, de azon a ponton szerintem mindenki, aki részt vett benne, úgy volt, hogy hú, vajon elvisel-e a magyar közönség ebből egy évadott?

[00:32:59]Mert ha nem lesz második, akkor is megérte.

[00:33:01]És amikor kiderült, hogy elviselte, vagy még szerette is, és lehet második akkor azt mondog, hogy hú, lehet, hogy ebből két évad is kijön ebből a témából Magyarországon.

[00:33:12]Középkorú emberek ülve beszélgetnek százalékokról, üzleti modellekről, álfáról, befektetésekről.

[00:33:21]Ki fogja ezt megnézni?

[00:33:21]Azt nem értettük, de de a második is jól ment, aztán a harmadik, a negyedik.

[00:33:26]És most ott tartunk, hogy kilenc évadon vagyunk túl, hamarosan érkezik a 10.

[00:33:30]évad, még nem árulhatom el, hogy kik lesznek benne.

[00:33:36]Izgalmas lesz, azt elárulhatom.

[00:33:36]Érkezik a 10 évad, és pár dolog így idővel kiderült.

[00:33:41]Az egyik, ami nagyon izgalmas nekem, hogy ez még 10 évad után is érdekes az embereknek, de ami még izgib, hogy Magyarországon nézik ezt lakosság arányosan a legtöbben a világban.

[00:33:54]Ezt a ezt a formátumot.

[00:33:54]Azaz van-e egy olyan érdeklődése a magyar embereknek, hogy mit lehetne, hogy hogy lehetne, hogy mi az, amit érdemes lehet, hogy mit kezdjek az ötletemmel, hogy hogy tudnék ebből valamit építeni.

[00:34:10]Úgyhogy van egy ilyen nagyon izgalmas érdeklődésünk szerintem magyarként arra, hogy mit tudnék létrehozni.

[00:34:15]Szerintem ez valószínűleg összefügg.

[00:34:17]Van, van szerintem a magyarságnak egy egyedi kreativitása, amiben nagy szerepe volt még a a kommunizmusnak is, ahol nem lehetett hivatalosan ezért mindent kreatívan oldott meg az ország.

[00:34:29]Tehát van egy van egy ilyen ösztönös, kicsit a szabályokat kijátszós vagy rugalmasan értelmező, de van egy ilyen érdekes kicsit betyár kreativitása az országnak, és keresi az utat arra, hogy ebből építsen valamit.

[00:34:45]A másik oldalon viszont Magyarországon az egyik legalacsonyabb a vállalkozói kedv.

[00:34:50]Tehát az érdeklődés ott van, de nagyon keveseknél alakul át tettekké, és nagyon kevés még a sikersztorink, aki utána ezt jól csinálja.

[00:34:59]De azt remélem, és ebben talán a kormányváltásnak is nagy szerepe lesz, hogy ez a vállalkozói kedv, a jövőbe vetett hitünk, az optimizmusunk az az feléled majd.

[00:35:11]És akkor talán nem csak érdeklődünk, hanem el is kezdünk valamit építeni.

[00:35:18]Ezt is mindjárt érintjük, hogy a kormányváltás vajon hogyan tud fordítani a vállalkozási kedvem, de nekem nagyon üdítő nézni a cápák közöttben, hogy vagy velem egy idős emberek, vagy nálam fiatalabb vállalkozó szellemű emberek mennek a a cápá közöttbe olyan ötletekkel, hogy kábé így leessek a kanapéról, hogy hogy vá ez így kipattant hées.

[00:35:36]Hát majdnem nem tudom fiatal felnőtteknek a a fejéből.

[00:35:39]Te most hogyan látod a az i generációt?

[00:35:41]Tudatosabbak szerinted néhány területen, mint az előző generációk?

[00:35:47]Szerintem egyik oldalra én azt gyanítom, hogy ugyanazt akarják, mint amit mindenki más szeretne, csak ők akarják.

[00:35:56]Mindenki szerintem minden ember szeretne hasznos lenni.

[00:35:58]Szerintem mindenki szeretne valami jót csinálni.

[00:36:00]Szerintem mindenki szeretne hatással lenni, hasznos hatással lenni a világra, de talán a Z generáció eggyel jobban várja ezt a világtól, eggyel többet tesz érte, hogy ez meg is valósuljon, és eggyel frusztráltabb, ha ez nem történik.

[00:36:18]És minden generációból, így a Z generációból is hihetetlen jó vállalkozókat ismerek, olyanokat, akikben ott van az az igazi vállalkozókedv, hogy ő menni fog és bármibe kerül, ha törik, ha szakad, ő meg fogja valósítani az álmát, vagy fel fog építeni valamit, ami ami hasznos, ami értékes.

[00:36:36]És talán ami egy különlegessége ennek a generációnak, hogy sokkal műveltebbek a világ dolgaiban, sokkal többet tudnak a világról, sokkal tágabb a tudásbázisuk, amiből utána amiből utána gondolkodnak, és talán eggyel aktívabbak abban is, hogyha valami kérdésük van, akkor utánamennek, nem várnak sült galambot.

[00:36:58]És ezt én nagyon szeretem.

[00:37:00]És mit szólsz azokhoz a kritikákhoz, amik mondjuk így olyan szinten érintenek minket, hogy jaj, az égáció nem tudom, semmire kellő, meg hogy ilyen gyorsan még senki nem váltott munkahelyet, mint ez a generáció, és hogy amint egy apróbb sértődés van, a az é generáció annyira tudatos, hogy hogy vagy ön olyan fejű, hogy egyből megy tovább a következő munkahelyre.

[00:37:19]Te erről mit gondolsz?

[00:37:21]Szerintem minden generációban nagyon sokféle ember van.

[00:37:23]Azt érzem, hogy az generáció türelmetlenebb talán, de hát egy-egy gazdasági válság megélése a munkaerőpiacon szerintem az mindig egy kicsit türelemre tanít, mindig egy kicsit alázatra tanít.

[00:37:35]Az generáció még nem kapott igazi válságot, de de kihívások azért most is vannak bőven előttük.

[00:37:43]De én azt látom, hogy ez nem nem generációs kérdés annyira, például vállalkozókád, hanem hanem megvannak minden generációban azok a kicsit fura csodabogarak, akik akarnak valamit az élettől.

[00:37:58]Egy az egyik tanárom, aki nagyon nagy hatással volt rám a gyerekkoromban, egy szemtek tanárom, Tibá mondta azt rólam, hogy kétféle gyerek van a záruházban, aki csokit akar.

[00:38:12]Van, aki a földre dobja magát, és hisztizik, hogy ő csokit akar.

[00:38:14]A másik, aki odamegy és beleharap.

[00:38:19]És hogy olyan embereket keresünk, aki beleharap, mert odamegy és beleharap.

[00:38:23]Nem, nem hisztizik, nem elvárja az élet, hanem megy és csinálja.

[00:38:27]Van néhány vállalkozás, amit kiemelnél, hogy megmaradt neked, mert például engem az ilyen családi történetek nagyon megérintenek.

[00:38:33]Emlékszem még a ebben a kilencedik évadban volt például ez a Marokba, ahol szintén fiatal lányok mutatták be a találmányukat, hogy a az idegrendszert fejlesztették gyerekeknek a a Marok baba által, de volt egy ilyen nagyon szép sztori, hogy hoddogokat árult a család, és ők elvesztették az édesabjukat, de szeretnék tovább vinni ezt a vállalkozást.

[00:38:52]Van néhány ilyen sztori, amit kiemelnél, és neked fontos?

[00:38:56]Igen, abszolút.

[00:38:56]És ami érdekes, hogy én amúgy a műsoron kívül is ezt csinálom a csapatommal.

[00:39:01]Startupokba fektetünk, keressük az ígéretes jó vállalkozókat, akiknek van valami nagy tervük.

[00:39:07]De van pár olyan csapat, akit a műsorban ismertem meg.

[00:39:11]Ott találkoztam velük először, és és megéreztem, hogy hú, ők valami nagyon jót csinálnak.

[00:39:16]Nemrég kapott befektetést a az Imagi, ami egy magyar hölgy, svédországi startupja, és gyerekeknek tanít technológiát és mesterséges intelligenciát.

[00:39:31]Hatalmasat mennek, és hihetetlen vagány, amit csinálnak.

[00:39:34]A világ legnagyobb mesterséges intelligencia cégeivel tudnak szövetséget kötni és együtt együtt tanítani meg egy generációt arra, hogy hogy használja jól ezeket az eszközöket.

[00:39:45]Őket is ott ismertem meg, de szintén nagy kedvencem a diverzum, a kvantum, diákszövetkezet, olyan olyan fiatal felnőttek, akik valami hihetetlen profizmussal, iparágakat változtatnak meg, és nagyon értik a saját generációjukat, tudnak nekik olyan megoldásokat adni, amire amire van szükségük.

[00:40:09]De hát ott találkoztam a Muncsal is, akikre ugyanez igaz, meg az ételmentők.

[00:40:16]Úgyhogy így belegondolok, akkor akkor 30 fölötti vállalkozás van szerintem, akit a cápák közöttben ismertem meg és végül befektettem.

[00:40:27]És fantasztikusak vannak közötte, de a műsoron kívül is nagyon sok izgalmas vállalkozót ismertem meg.

[00:40:32]Mostanában az egyik nagy kedvenc Dr.

[00:40:38]Peták István céga, a Genomate, akik a rákápiaválasztásban világszinten új dolgokat csinálnak, amivel a ráktúlélési esélyeit javítják rengeteg embernek, de oktatásban, egészségügyben rengeteg témában.

[00:40:56]És ez önmagában szerintem már egy klassz dolog, hogy olyan alapítókkal dolgozhatok együtt és beszélhetek nap mint nap, akik olyasmit építenek, ami az egész emberiségre hatással lehet, ami a környezetünkre hatással lehet.

[00:41:13]Nagyon nagyon boldog vagyok, hogy ilyen életem van.

[00:41:18]Akkor arról nem beszélhetsz, hogy a a 10.

[00:41:20]évadban még milyen cápák lesznek, de azt elárulhatod, hogy akiket láthatunk a kilencedik évadban, hogy velük milyen kapcsolatban vagy.

[00:41:26]Ugye néha a közösségi oldalakon szoktam látni, hogy hogy egy-egy cáfaműsort együtt néztek meg egy ilyen vacsorás keretein belül.

[00:41:36]Igen, nagyon nagyon izgalmas élmény egy ilyen forgatás is, illetve nagyon nehéz felnőttként új barátokat szerezni, vagy megismerni közelebbről, emberi oldaláról.

[00:41:49]más üzletembereket, akikre felnézünk amúgy, akik példaképeink.

[00:41:55]És ilyen szempontból a műsor ezt ezt megadja nekünk nekünk cápáknak, hogy hogy nagyon izgalmas a többi cápa gondolkodását megismerni, ennyi időt együtt tölteni a stúdióban és azon kívül.

[00:42:08]Úgyhogy szoktunk rendszeresen összejárni, vannak nyilván közös befektetéseink is, de egy olyan közeg is, akikkel úgy valahogy jobban értjük egymást.

[00:42:19]Beszéljünk egy kicsit a luxizásról, mert szerintem ez a a az idei kampány időszakban azért hát szerintem abszolút egy ilyen jellemzője, vagy vagy azt hiszem az egyik leggyakrabban használt kifejezés volt ebben a a kampányban, mert te Róai Egonnak azt mondtad, hogy borzasztóan gondolom, hogy Magyarországon azt láttuk az utóbbi években, hogy vannak olyan vállalkozók, akik nemhogy építik, hanem széthordják az országot.

[00:42:41]Közben tudjuk, hogy ott van több 1zer vállalkozó, akik lelkesen becsülettel építik az országot, adót fizetnek és munkahelyeket teremtenek.

[00:42:49]Neked milyen érzés volt végignézni az elmúlt 16 évben ezeket a luxizásokat a a NEL részéről?

[00:42:54]Most nem tudom csak, hogy párat említsek a Nközeli vállalkozó, a Balási Gyura, de akár a Mészeros Lőrinc, akikre egyébként ilyen közéleti reakciók is jöttek, csak hogy egyet mondjak a a Görög Zita például ezzel a felütéssel nem tudom, csinált videót Instagramra, hogy hogy segítsen olyan falvakban élő gyerekeknek, akik tömegközlekedéssel nem tudnak eljutni moziba se, hogy azzal a felütés, hogy mi nem BKINre gyűjtünk, nem Lamborghinire.

[00:43:23]Te mit gondoltál erről a az elmúlt 16 évben ezekről az ilyen felesleges luxizásokról?

[00:43:28]Igazából ez egy ilyen vállalkozóként ez szerintem végtelenül frusztráló volt.

[00:43:31]És szerintem ennek a nem a gazdasági, hanem a vállalkozók lelkére, jövőképére gyakorolt hatása felbecsülhetetlen károkat okozott.

[00:43:46]Mertogy azt láttuk vállalkozóként, hogy van egy olyan kivételezett kaszt, akinek bármit lehet, akinek nem kell se tehetségesnek lenni, se versenyképesnek, se hatékonynak.

[00:43:56]Ugye egy idő után ezt így próbálja az ember kizárni a látómezőből.

[00:44:04]Próbál csak olyasmivel foglalkozni, ami túl bonyolult ahhoz, hogy bárki el akarja venni, vagy túl nemzetközi ahhoz, hogy el lehessen venni.

[00:44:10]De hát amikor arról kellett arról kellett vészforgatókönyveket végigjátszani egy-egy ilyen cégnél, hogy és mi történik, hogyha jön jön a ne tud ki és kéri, vagy mi történik, hogyha ezt egy törvény módosítása ezt a piacot elveszik mindenkitől.

[00:44:29]Amikor ilyen rizikókat kellett egyáltalán csak mérlegelni, akkor az nagyon bosszantó.

[00:44:35]És nekem még a amikor amikor ők 2010-ben visszakerültek hatalomba, rögtön utána volt pár nagyon negatív tapasztalatom, ami miatt igyekeztem ezt a politikai dolgot úgy, úgy messzebb tartani magamtól.

[00:44:52]Ott volt, ahol így üzentek, hogy mégis csak baja eset egy ekkora cégnek, hogyha a vezetője politizál.

[00:44:59]És akkor azóta rendszeresen odaülök a Facebookon, hogy ültem a Facebookon és töröltem minden posztomat, mert mert ott volt bennem az indulat és mindig kiírtam, és utána amikor másnapra lecsillapodtam, akkor töröltem az összes posztomat, ami politik.

[00:45:16]Ez akkor hogy érintett egyébként?

[00:45:16]Hát ez végtelenül frusztráló, és igazából szerintem amit ez megevett sokaknál, és nálam is belemadt, azért az a jövőkép.

[00:45:30]És ez azért fontos, mert vállalkozóként csak akkor építünk bármit, ha azt gondoljuk, hogy ez megéri.

[00:45:35]Csak akkor fektetünk a jövőbe, hogyha tudjuk, hogy van jövő.

[00:45:40]És amit láttam vállalkozóknál, hogy sokan azt mondták, hogy hú, milliárdos árbevételű cégük van, nem akarnak többet.

[00:45:51]Itt most itt ők most megállnak, mert ebből már megélnek, de ők úgy érzik, hogy itt a határ, hogyha fölnő még egy picit a cégük, akkor lehet, hogy elveszik, vagy vagy kitúrják őket, vagy valami történik velük, akkor inkább itt megállunk.

[00:46:04]volt, aki azt mondta, hogy hát itt el kell rejtsem a vagyonomat néhány cégbe meg ilyen bonyolult struktúrákba.

[00:46:11]Emiatt nem tudok fejlődni, de legalább biztonságban vagyok.

[00:46:15]Volt, aki azt mondta, hogy nem ruházok be, mert nem tudom, hogy három év múlva lesz-e még cégem, lesz-e még piacom.

[00:46:21]És ez mind azt okozta, hogy a magyar KKV rétegben, de szerintem a a nem neres, közép és nagyvákozói rétegben is kézifékkel mentünk.

[00:46:29]azt azt okozta, hogy nem mertünk a saját cégünkben fejleszteni, kapacitást növelni, beruházni, modernizálni, mert nem éreztük, hogy ez meg fogja érni, vagy ez biztonságban van.

[00:46:43]És ha ez igaz, akkor ennek amúgy a mérhető eredménye az kellett volna, hogy legyen, hogy elszáll az infláció, mert ha a vállalkozók nem fejlesztik a kapacitásukat, a minőségüket, a hatékonyságukat, akkor ahogy nő a jólét, ahogy nőnek a fizetések, nem lesz elég áró, amit meg lehet venni.

[00:47:02]Ergo az áruk értéke elkezd felfelé szaladni.

[00:47:05]És szerintem pont ez történt az országgal, hogy ahogy a ahogy az előző garnitúra elharapózott, vagy elszaladt velük a ló, úgy kezdtek el befékezni a vállalkozók, úgy kezdtek visszahúzni a saját beruházásaikból, és utána egy hatalmas inflációs hullám java része miatt érte az országot, mert ha nincs beruházás, ha nincs fejlesztés, akkor nem lesz elég áru, pedig lesz több ember, aki vásárolna, és akkor nem tud vásárolni.

[00:47:40]Neked miért fontos egyébként, hogy ne legyen felesleges luxizás a az életedben?

[00:47:44]Mert gondolom megtehetnéd, hogy most nem tudom, olyan ruhában ülj itt, ami nem tudom, kábé annyiba került, mint ez a a stúdió.

[00:47:52]Engem ez taszít.

[00:47:54]azért azért a szint, mert az egyik ilyen nagyon egyszerű alapgondolat, hogy ha elér valamit az életben, akkor az nyilván magamnak is köszönhetem, de a környezetnek is, az oktatásnak is, az infrastruktúrának is, a és ilyen szempontból a a győzelmem az nem csak az enyém, hanem a falué is.

[00:48:11]Azért ha arra használom a megszerzett pénzt, hogy ebből ebből státuszt építsek és azt mutassam, hogy én többet érek másoknál, meg külön vagyok másoknál, akkor az számomra ilyen végtelenül visszatetsző.

[00:48:28]Ilyen nagyon engem taszít a a fölöslegesen drága luxus, amikor valaki méregdága autót vásárol, vagy órát, vagy ruhát, vagy bármit vásárol, akkor abból nekem nekem sokkal erősebb a te jó ég, ez nem normális érzésem.

[00:48:42]És ennek van egy másik szintje, amit sok nagy vállalkozóval, milliárdos magyar, nem neres vállalkozóval beszélgetve így így közös pontnak találtunk, hogy a 18 milliós papucs, strandpapucs, olyat nem vesz senki, aki megdolgozott a pénzért.

[00:49:01]Olyat az vesz, aki lopta vagy nyerte.

[00:49:07]És ez a másik fék bennem, hogy vállalkozóként én pontosan tudom, hogy mennyi munka meg mennyi érték van a pénz mögött, amit elköltök.

[00:49:18]És hát nem akarok balek lenni, nem akarom hülyeségre elszórni, nem akarok azért venni valami értelmetlen marhaságot, mert ettől majd más is látja, hogy nekem sok van.

[00:49:27]Hát mi közünk hozzá?

[00:49:29]Meg miért tegyem én ezt meg?

[00:49:31]Úgyhogy van egy ilyen ellenérzésem a luxus cikkekkel, attól még például jó ételt szeretem.

[00:49:37]Ezt akartam kérdezni, h mi a legnagyobb luxus?

[00:49:39]Szeretek, szeretek utazni, szeretem a jó ételeket.

[00:49:44]Technológiára rengeteget költök, hogy mindenem legyen, ami ami izgalmas és történik a világban, mert az valahol a szakmám, szenvedélyem, hobbim, hogy technológiában mindig tudjam, hogy mi érkezik.

[00:49:56]De amikor utazunk, java részt mi turistaosztályon utazunk, mert kétféle számrendszerünk van a feleségemmel.

[00:50:04]Az ő számrendszere minden költést azt nyaralásra számít át, tehát hogy hány tájföldi nyaralás egy összeg, és akkor felújíttatjuk a házunknál az udvart, és akkor az öt tájföldi nyaralásba került az udvarfelújítás, az azért sok volt.

[00:50:21]Az én számrendszerem pedig hány startup befektetésnyi.

[00:50:24]Tehát, hogyha ha költ költenék egy drága autóra, akkor arra el lehet költeni legalább két- három- négy startup befektetés nyit.

[00:50:33]Az autóban biztos, hogy nem tér meg.

[00:50:36]azt tartalba fektetem, ott meg lehet, hogy igen.

[00:50:38]És talán még egy utolsó gondolat mögé, ami valahol a vagyon felelőssége talán, ha van ilyen, és kárhogy nincs ilyen, hogy én azt szeretem, hogyha a vagyonom jelentős része olyasmiben van, ahol dolgozik, értéket teremt, munkahelyet teremt, előreviszi a tudományt, a gazdaságot.

[00:50:57]És nekem nagyon taszító az, hogyha a vagyonom olyasmiben van, ami nem dolgozik, mert akkor, hogy mondjam, a nem érvényesül a falu, akkor nem érvényes az, hogy nem egyedül nyertem, hanem ehhez kellett mindenki körülöttem, hogy hogy én egy nagy céget építessek, hogy a sok pénzért eladjam.

[00:51:17]És ha már így ebből sikerült, sok pénzt kapjak, akkor azt olyasmibe kell rakjam, olyasmiben kell tároljam, ahol a világunkat előreviszi, ahol folytatja a a az építkezést a pénz, és nem olyasmibe, ahol pedig unatkozik, vagy környezetszennyez.

[00:51:36]És mit remélsz például a a Tiszakormánytól, hogy szerinted mi lenne az ideális, hogy milyen legyen a az új kormánynak a hozzáállása a vállalkozókhoz?

[00:51:45]Nagyon nagyon izgalmas dolog, mert szerintem nagyon sok mindent várunk el mindannyian az új kormánytól.

[00:51:51]Egy egy sötét korszakban, egy rémálomból ébred az ország minden szempontból, és hirtelen azt várjuk el, hogy holnapra minden legyen tökéletes.

[00:52:02]És azt gondoljuk, hogy ezt majd a politika önmagában meg fogja nekünk adni.

[00:52:07]Tehát, hogy mi ott nyomtunk egy igent, vagy hát xeltünk egy jót, mi ezzel elvégezzük a dolgunkat, innentőlök mindent megoldanak.

[00:52:16]Szerintem ennél sokkal több munka lesz azzal, és sokkal több idő fog kelleni, mire minden jobban működik.

[00:52:22]De amúgy már a szentiment, az érzelem, hogy hogy gondolunk a jövőre, vagy hogy gondolunk az országra, az rengeteget javult.

[00:52:29]Sokkal büszkébb magyar vagyok külföldön a választás óta.

[00:52:35]Nem sokkal a választás után mentem egy észtországi startup konferenciára, és volt, aki megölelt, akkor megtudta, hogy magyar vagyok.

[00:52:41]Tehát, hogy jobb lett sokkal magyarnak lenni, már nem vérciki, hanem már már büszke magyarok lehetünk.

[00:52:49]A másik oldalról pedig még igazából sok minden technikailag még nem változott, még nem jó a gazdaságunk, még nem versenyképesek a cégeink, még nem változott a az adórendszerünk érdemben.

[00:53:04]Tehát, hogy igazából még nagyon változás nem történt a főbb területeken, de már sokkal optimistábban tekintünk a jövőben.

[00:53:12]És a nagy felismerésem talán az, amire egy ilyen hobbi projektben létre is hoztam egy platformot, hogy az kevés, hogy a politika megváltozik, hogyha a szakma nem tud vele változni.

[00:53:25]És az utóbbi évtizedekben ki sem alakult az az ösztöne szerintem a gazdasági szektoroknak, a különböző civil területeknek vagy szféráknak, hogy jól meg tudja fogalmazni, hogy mit akar a politikától.

[00:53:39]És azt láttam, hogy hiába változik a politika, ha körbekérdez, hogy okés, mit szeretnétek, hogy csináljunk, akkor akkor nem tudja jól a szakma elmondani, hogy mire lenne szüksége és miért és hogyan.

[00:53:51]És magyarok vagyunk, úgyhogy nem könnyű egyetértenünk, nem könnyű közösen megfogalmazni valamit.

[00:53:58]Ezért csináltam egy kísérleti projektet Restart Hungary néven, aminek az volt a lényege, hogy az innovációs szakmának a szakembereit és szereplőit összeöntöm egy közös ötletelésre, ahol együtt ötletelnek, kommentelnek, szavaznak, javaslatokat tesznek, munkacsoportokat alkotnak, és ebből kijön majd egy közös kupacnyi vélemény, hogy mivel mit kéne csinálni, mit hogy lehetne jobbá tenni a a mi kicsi szektorunk számára, hogy hogy több sikeres nemzetköz sikeres cég legyen.

[00:54:35]És mostanra vagyunk 750-en szakemberek.

[00:54:38]Ebben a közös munkában van több mint 100 ötletkidolgozás alatt elkészült öt javaslatcsomagunk a kormányzat számára.

[00:54:49]Két miniszterrelés és számos államtitkárral, helyettes államtitkárral sikerült ennek a közösségnek találkoznia.

[00:54:56]és látjuk, hogy valósulnak meg és mennek végig a folyamaton az itt megfogalmazott ötletek odáig, hogy legyen majd belőlük stratégia, törvénymódosítás, új rendszerek, új szabályok, ami azért fontos, mert szerintem ez az utóbbi pár évtized egy kicsit mindenkit el is altatott, egy kicsit visszaépítette a azokat a társadalmi mechanizmusokat, ami mentén jól tud működni a politika.

[00:55:25]is, ami mentén jól működik a demokrácia.

[00:55:27]Úgyhogy most van itt az ideje, hogy minden szektor egy kicsit felébredjen a Csipke Józsika Állomból, és elkezdjen, elkezdjen működni és együttműködni a kormányzattal.

[00:55:39]És ha ez megvalósul, akkor szerintem egy sokkal jobb országot fogunk építeni, és nem a politika építi nekünk az országot, hanem mi építjük az országot együtt a politikával.

[00:55:51]Egy kicsit már érintettük a a családi életedet így a beszélgetés során, és most az interjúnk végéhez közeledve még arra lennék kíváncsi, hogy mondtad, hogy te nagyon büszke vagy arra, hogy a gyerekeid sem szeretnének annyira így luxizni úgymond.

[00:56:03]Ennek mi az oka?

[00:56:03]Vagy vagy mi volt az a nem tudom nevelési stratégia, ami által meg tudtad tanítani, hogy hogy nem tudom, nem fánterem a pénz, és ne ne vonzódjanak az ilyen luxus cikkekhez?

[00:56:16]Én annyira büszke vagyok, hogy a lányaim normálisak lettek egy ilyen családi háttérből, hogy nincsen ilyen igényük, hogy drága holmikra, márkás holmikra vádjanak, hogy teljesen, hogy mondjam, teljesen normális és jó lelkű emberi emberi lények.

[00:56:36]És szerintem a legfontosabb talán az, hogy a gyerek nem azt tanulja meg, amit mondasz neki, hanem azt másholjal, amit csinálsz.

[00:56:43]Ha azt látja, hogy neked sem fontosak a drága márkásholmik, és ha azt hallja tőled, hogy hogy ez mekkora hülyeség, akkor ez fog neki is beépülni.

[00:56:54]Ha azt látja tőled, hogy luxuschtozni kell azért, hogy valahogy megmeneküljön az egód, akkor ő is luxusaktozni akar majd.

[00:57:06]És ebben még egy gondolt csak egy kedves ismerősöm, Dudics Dénes, aki józanság dealerként leszoktat vállalkozókat mindenféléről, amiről amire rá lehet szokni.

[00:57:19]azt mondta, hogy akkor szabadul el a hedonizmus, amikor olyasmiből van pénzünk, amire nem vagyunk büszkék, és amit nem szeretünk csinálni, amivel nincsen célunk, mert akkor az egyetlen igazolás annak, hogy miért csináljuk még mindig, az a az az elszabadult hedonizmus.

[00:57:36]És azzal azzal védjük magunkat, hogy végülis azért csináljuk, mert most már három jaktom lehet, és akkor megéri még mindig lopni.

[00:57:48]És ahol megvan a cél, ahol megvan, hogy miért csinálom, ahol tudom, hogy ki vagyok én mindenben, és hol van a hatásom, ott mindig lesz jobb helye a pénznek, mintogy hülyeségekre szórjuk.

[00:58:00]És szeretnéd amúgy, hogy a a gyerekeid, a nyomdokaidba lépjenek?

[00:58:02]Ugye a kettő már nagyobbik, hogyha jól tudom.

[00:58:06]Mennyire van egy ilyen vágy benned, mint cégvezető édesapa, hogy na majd én azt szeretném, hogy sikeresek legyenek a saját definíciójuk szerint, és hogy megtalálják azt, amit nagyon szeretnek csinálni, és legyen a legyen élvezzék a munkájukat, az fontos nekem.

[00:58:27]De nincs olyan vágyam benne, hogy pont azt csinálják, amit én.

[00:58:28]Az ő generációjuknak már nem az a kihívása, ami a miénknek volt.

[00:58:32]Nekik az életben már máshol lesznek a hangsúlyok, mint nekem voltak.

[00:58:37]Én csak abban bízom, hogy ők a saját útjukat találják meg a világban.

[00:58:42]Hát, Petya, nagyon köszönöm, hogy itt voltál és hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:58:45]Nagyon várom a 10.

[00:58:45]cápá között évad.

[00:58:48]Nektek nagyon köszi a figyelmet.

[00:58:51]Hogyha tetszett ez a videó, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra.

[00:58:55]Sziasztok!

[00:58:55]Sziasztok!

[00:58:58]เฮ