Így mentette meg Rogán Mészárosék óriási autópálya-bizniszét
- A Telex beszélgetése Weiler Wilmossal az autópályakoncesszióról: 2022-től 35 évre, mintegy 23 000 milliárd forintért kezeli az MKIF (Mészáros–Szíjj 50–50%) az országos hálózat kétharmadát.
- Az állam havonta, jelenleg évente 200–300 milliárdot fizet, minden kockázatot magánál tartott; a konzorcium így már 2022 óta közel 100 milliárd nyereséget vett ki.
- Szerződésmódosításokkal az építőipari árkockázat is az államra hárult, ezer milliárdokkal megdrágítva az üzletet; a fejlesztéseket közbeszerzés nélkül, saját cégeknek adhatják ki.
- Az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított, ezért a bankok nem hiteleztek – 2024-ben Rogán Antal nyilatkozatával az állam lemondott a felmondásról, megmentve a koncessziót.
- A nyilatkozat jogkörét illetően kavarás van: a rendelet szerint Nagy Márton dolga lett volna – utalva arra, hogy átgondolatlanul, esetleg lazán kezelték az ügyet.
- Az új kormány év végéig, közös megegyezéssel akar kiszállni: nyomáseszközként megtagadhatja a kifizetéseket, miközben Mészáros és Szíjj is erősen függ az állami megrendelésektől.
- Az állam viszont szintén kiszolgáltatott: az eszközállomány 2022-ben átkerült az MKIF-hez, és a választottbírósági kártérítés kockázata is fennáll.
- Weiler szerint a 35 éves szerződés valójában a Fidesz pénzügyi hátországának hosszú távú biztosítását szolgálta – ezt akarja az új kormány elvágni.
- Az autósoknak a minisztérium szerint nincs változás, de egy elhúzódó konfliktus megakadásokat okozhat; a megkezdett fejlesztéseket valószínűleg a jelenlegi tulajdonosok fejezik be.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Telex „Vezető" című műsorában a szerkesztőség egyik műsorvezetője a Belföld rovat újságírójával, Weiler Wilmossal beszélget arról a két cikkről, amelyeket az elmúlt két hétben az autópályakoncesszióról írt. Az első cikk a kormány (MKIF-felszámolási) érveit mutatta be, a második pedig azt, hogy két éve hogyan mentette meg Rogán Antal aláírása a koncessziót.
Mi az MKIF, és hogyan jött létre?
- A koncessziós cég 2022-ben jött létre. Korábban a Magyar Autópályahálózat nagy részét a Magyar Közút, egy állami cég kezelte: ők végezték a felújításokat, a kátyúzást, a takarítást. Ez a feladatkör egy koncessziós pályázat útján kiszervezésre került egy magáncégnek, az MKIF-nek.
- A koncessziót az a konzorcium nyerte, amelyet Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő cégek alkotnak, 50–50%-os tulajdoni aránnyal.
- A megállapodás értelmében 35 évig, 2022-től 2057-ig ők kezelik a magyar autópályahálózat kétharmadát, karbantartják azt, illetve ők építhetik az új autópályákat és a bővítéseket is – például az M1-es autópálya irányonként két sávról három sávra történő bővítését.
- Weiler szerint a szerződés összértéke több mint 20 000 milliárd forint, a kormány 2026-os árakon 23 000 milliárd forintot említ.
- A kormány hivatalosan alig érvelt meg a kiszervezést: inkább próbálták titokban tartani. A hivatalos indoklás az volt, hogy egyszerűbb az államnak, ha nem kell minden feladatra külön közbeszerzést kiírni, hanem az egészet egyben adja ki egy koncessziós cégnek, amely maga alvállalkozókat keres.
- 2022-ben a bejelentés nem ütötte meg a közvélemény ingerküszöbét: ahogy az újságíró fogalmazott, a lépték miatt nem tudták az emberek hova tenni az ügyet – a „minél kisebb egy lopás, annál nagyobb a felborulás" elvvel ellentétben egy ekkora összeg már nehezen felfogható.
„ahhoz képest, hogy ez tényleg a modern Magyarország történetének a legnagyobb szerződéskötése, ahhoz képest 2022-ben nem nagyon ütötte meg az emberek ingerküszöbét" – Weiler Wilmos *
A pénzügyi modell: az állam fizet, a kockázat is az államé
- A magyar állam havonta átutal a koncessziós cégnek egy összeget: ennek egy része a fenntartásért, másik része a fejlesztésekért jár. Jelenleg évente 200–300 milliárd forintot kell átutalnia, és a konstrukció úgy van kitalálva, hogy az összeg folyamatosan nő: az elején kevesebbet, később sokkal többet fizet az állam.
- A nemzetközi gyakorlatban az autópálya-koncessziók lényege, hogy az állam – hogy ne kelljen hitelt felvennie – megbíz egy céget az építéssel és üzemeltetéssel, cserébe fix éves díjat fizet, így előre tud számolni, és az összes kockázatot kiszervezi. Itt viszont egy olyan konstrukció született, amelyben a koncesszor már az első évtől nyereséges volt.
„Pont ez a koncesszió lényege, hogy az állam a kockázatot ki akarja szervezni a másik cégnek a feladattal együtt. És ebben a szerződésben nincs." – Weiler Wilmos *
- Ennek következtében a konzorcium 2022 óta közel 100 milliárd forintnyi nyereséget vett ki az üzletből. Úgy kellene működnie, hogy a cégek először hitelt vesznek fel, ebből fejlesztenek, és a koncessziós időszak végén tudnak nyereséget kiszedni – Magyarországon ettől teljesen eltérő modell alakult ki.
A szerződés problémái
- Az Európai Bizottság is vizsgálja az ügyet, és több kifogás merült fel: a szerződés túlárazott; csak két jelentkező volt a pályázatra, így felmerül, hogy eleve úgy írták ki, hogy az nyerjen, aki végül nyert; túl hosszú – nem indokolható, miért nem lehet 15–20 évre kiadni a feladatot.
- A legproblémásabb azonban, hogy a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli a kockázatokat, itt viszont a szerződést úgy írták meg, hogy minden kockázatot az állam vállalt el – így valójában nem is valódi koncesszióról van szó.
- Az újságíró szerint a szerződés alapján az államnak nem éri meg: az autósoknak nem származott előnye belőle, miközben mindez sokkal többe kerül, mint ha a feladatokat az állam maga végezte volna el.
Szerződésmódosítások: mindig a Mészároséknak kedveztek
- Két módosítás történt, mindkettő arra szolgált, hogy a kockázatot a cégektől az államhoz áthelyezzék. A 2022–23-as építőipari árrobbanás után módosították a szerződést úgy, hogy az építőipari áremelkedések kockázatát elvették a konzorciumtól, és a magyar államra hárították – ezzel a szerződés több 1000 milliárd forinttal megdrágult.
- Weiler szerint ez mutatja a legjobban, hogy az üzlet valójában kinek az érdekét szolgálja: épp az lett volna az állam egyik előnye, hogy ezt a kockázatot ki tudja szervezni.
A lecsorgó munkák: alvállalkozók a saját cégek
- Az egész modell egyik legelőnyösebb eleme Mészároséknak, hogy a fejlesztésekre – például új autópályák építésére – nem kell közbeszerzést kiírniuk: egyszerűen megbízhatják a saját cégeiket olyan áron, amilyen áron csak akarják.
- Két nyereségi forrás van: az MKIF-ből kivett nyereség, valamint az, amit a megrendeléseket megkapó cégeknél realizálnak. Ez a kettő együtt már több 1000 milliárd forint, és valószínűleg az utóbbi a nagyobb – azaz a túlárazott, saját cégeknek kiadott munkákon keresnek többet.
Mészáros és Szíjj: kényelmetlen együttműködés
- A keringő információk szerint a két oligarcha elég rosszul jön ki egymással, személyesen sem kedvelik egymást, és mindketten a saját embereiket kezdték el elhelyezni a koncessziós cégben.
- Az MKIF-en belül párhuzamos rendszerek alakultak ki: bizonyos feladatokat nem közösen végeznek, hanem felosztották az országot – az egyik csapat az egyik régióban, a másik a másikban dolgozik. A Mészáros-birodalmat és Szíjj László birodalmát tehát nem sikerült tökéletesen integrálni.
- Weiler szerint – fantáziálás, de – hogy két egymással versenyhelyzetben lévő építőipari vállalkozó 50–50%-os tulajdonmal közös pályázatot adjon be, arra csak az a magyarázat, hogy „itt megbeszélték előre, és valószínűleg a koncesszió kiírójával is megbeszélték előre, hogy mi lesz ez a modell" – vagyis őket összekényszerítették.
Az Európai Bizottság eljárása és a bankhitelek elakadása
- Az Európai Bizottság 2022 augusztusában, egy hónappal a szerződés hatálybalépése előtt jelezte, hogy vizsgálja az ügyet, 2024-ben pedig kötelezettségszegési eljárást indított – pontosan azokat kifogásolva, amiket Weiler felsorolt: a koncesszor nem visel kockázatot, a szerződés túl hosszú, túlárazott és túl nagy feladatot adtak ki egyben.
- Ha Magyarországot elítélik, a magyar állam egyoldalúan felmondhatja a szerződést – ez rendkívül nagy kockázat Mészároséknak. Emiatt a cég hosszú ideig nem kapott bankhitelt, és nem tudta elkezdeni a szerződésben vállalt fejlesztéseket. Ez azért volt furcsa, mert a koncessziós cég lényege épp az, hogy megalakulása után azonnal hitelt vesz fel, és elindul a fejlesztésekkel.
Rogán Antal nyilatkozata: a koncesszió megmentése 2024-ben
- 2024-ben Rogán Antal adta ki azt a nyilatkozatot, amelyben a magyar állam lemond arról a jogáról, hogy a kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva felmondja a szerződést. Ennek köszönhetően nyugodtak meg a bankok, a konzorcium hitelekhez jutott, és el tudta kezdeni a fejlesztéseket.
- A hitelt az OTP, az MBH és a Magyar Fejlesztési Bank adta. Az OTP piaci bank, de az MBH Mészáros saját bankja, az MFB pedig az állam bankja.
„egy állami bank adott hitelt a Mészároséknak ahhoz, hogy elkezdhessék azokat a fejlesztéseket, amelyeket egyébként az állammal kötött szerződésben vállaltak" – Weiler Wilmos *
- Ha Rogán nem adja ki a nyilatkozatot, a cég pénzügyi csődbe került volna: az üzemeltetést átvehették a Magyar Közúttól, de az olyan fejlesztésekhez, mint az M1-es bővítés, rengeteg pénz kellett volna, ami nem volt a cégben. Így is késve indultak a munkák.
- Az új kormány szerint a dokumentációkból az derül ki, hogy 2024-ben az Orbán-kormány is gondolkodott a koncesszió megszüntetésén épp azért, mert nem kaptak hitelt – mégis, felmondás helyett megmentették. Vitézy Dávid és Magyar Péter mondta el ezt; Weiler szerint rávilágít, hogy az egész koncesszió nem volt átgondolva sem pénzügyileg, sem üzemeltetési szempontból.
Jogosultsági kavarás: a nyilatkozat nem is Rogán dolga lett volna
- Már korábban előfordult hasonló: az M6-os autópálya ügyében Lázár János adott ki nyilatkozatot, pedig az akkori kormány státusrendelete szerint – amely az újonnan megalakuló kormányok által kiadott, miniszteri jogköröket rögzítő rendelet – ez Nagy Márton joga lett volna.
- A Rogán-nyilatkozat is ugyanígy: az akkori kormány miniszteri feladatokat szabályozó rendelete szerint ez Nagy Márton feladatköre lett volna. Weiler szerint ez azt mutatja, hogy valószínűleg meg sem nézték, kinek a jogkörébe tartozik, hanem „aki éppen felelősnek érezte magát", kiadta.
- Jogilag ezt még tisztázni kell: előfordulhat, hogy az egyik kormányág a másik helyett adhat ki nyilatkozatot, de akkor azt utólag a másiknak jóvá kell hagynia. Az eredendő ok: minden koncesszió Rogánhoz tartozott, ő kötötte meg és jelentette be őket, a 2022-es kormányalakítás után pedig – a mostani kormány értelmezése szerint – a jogkör Nagy Mártonhoz került.
- A bankok is valószínűleg alaposan meg sem nézték a jogosultságot, esetleg politikai nyomás alatt voltak, hogy hitelezzenek.
Mekkora is 23 000 milliárd forint?
- Mivel a szerződés nem nyilvános, és az árak inflációkövetőek, pontos összeget nem lehet mondani; a kormány 2026-os árakon 23 000 milliárd forintot említ.
- Weiler gondolatkísérlete: ebből 23 000 db egymilliárdos budai villa, illetve 230 000 db 100 milliós lakás vehető. Az V–IX. kerületekben összesen a KSH szerint 164 000 lakás van – tehát ennél is több lakás megvehető az összegből, ami nagyobb, mint Debrecen teljes lakásállománya.
„230 000 darab lakás, az mondjuk nagyobb, mint Debrecen teljes lakásállománya" – Weiler Wilmos *
- Világszerte példátlan, hogy egy állam az autópályahálózata kétharmadát adja koncesszióba – általában csak egy-két vonalat szoktak, és ott is mindig az építéshez kötik a koncessziót. Ha van is nagyobb összegű deal nagyobb országokban, a GDP-hez mért arány ez itteni konstrukció példátlan.
Az új kormány terve: közös megegyezéssel, év végéig
- A kormány nemrég jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez a szerződés felbontásáról, céljuk, hogy év végéig visszavegyék az autópályák kezelését, és az MKIF adja vissza a feladatokat a Magyar Közútnak.
- A több ezer oldalas szerződés miatt ez jogilag bonyolult. A kormány szerint több opciója is van: a Rogán-nyilatkozatot semmisnek tekintheti, mivel nem az ő feladata lett volna; a szerződést több szempontból oktalannak tartja; és várja az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásban megszülető döntését.
- Az egyoldalú felmondás viszont kártérítési kötelezettséget és átmeneti időszakot (amíg a jelenlegi üzemeltető üzemeltet) vonhat maga után, ezért közös megegyezéssel akarnak lezárni az ügyet.
- A magyar állam nyomásgyakorlásként megtagadhatja a havi átutalást, ami pereskedéshez, nemzetközi választottbírósághoz vezethetne – ennek kimenetele kiszámíthatatlan. A kormány abban bízik, hogy a kifizetés megtagadásával rá tudja venni a konzorciumot a kilépésre.
Tárgyalási erőviszonyok: függőség mindkét oldalon
- Szíjj László cégcsoportja (a Duna Aszfalt / Duna Csoport) és Mészáros cégei is az egyik legnagyobb nyertesei az állami közbeszerzéseknek, erősen függenek az államtól. Elképzelhető, hogy a kormány stratégiája az, hogy a koncesszióból való kilépésért cserébe más területeken megtarthatják megbízásaikat.
- Magyar Péter többször elismételte, hogy a vagyonvisszaszerzési eljárások során van, aki életfogytiglan helyett öt évet kap – Weiler szerint ez erős fenyegetés, amely arra utal, hogy Mészáros és Szíjj a börtönbüntetésüket csökkenthetik, ha kilépnek a szerződésből.
„arra utalt Magyar Péter, hogy a Mészáros meg a Szíjj László majd a börtönbüntetésüket tudják csökkenteni azzal, hogyha kilépnek ebből a szerződésből. Elég furcsa tárgyalási stratégia." – Weiler Wilmos *
- Az állam viszont szintén függő helyzetben van: 2022-ben a Magyar Közút a teljes eszközállományát az autópályamérnökségekkel együtt átadta a koncessziós cégnek, és a felmondás nem automatikusan jelentené az eszközök visszaszerzését. A kormány ezért kompromisszum részeként szeretné visszaszerezni azokat.
„az állam is ki van valamennyire szolgáltatva a Mészároséknak" – a műsorvezető, mire Weiler Wilmos: „ki van szolgáltatva. Igen." *
- Az elkezdett projektek szintén kötött helyzetet teremtenek: az M1-es bővítés már elindult (a lezárásig jutottak), és logikus, hogy azokat, akik elkezdték, ők fejezzék be. A tárgyalások állítólag már elkezdődtek, az első forduló kedden volt – a taktikáról nincs nyilvános információ.
Mi vár az autósokra?
- A minisztérium szerint az ügy nem befolyásolja a fenntartást: ma is különböző cégek kezelik a különböző autópályákat, és ez sem a kamionosokat, sem a személyautósokat nem érinti. A terv, hogy a jövőben sincs változás.
- Weiler szerint a legtöbben 2022-ben sem vették észre, hogy a Magyar Közút átadta a feladatot. Ha viszont elhúzódó, „csúnya háború" alakul ki, a fenntartásban és az üzemeltetésben is lehetnek megakadások – Magyar Péter tréfásan arra kérte mindazokat, hogy „ne álljon jachttal keresztbe az autópályán".
- Valószínű forgatókönyv, hogy a már megkezdett fejlesztéseket a Mészárosékok fejezik be.
A Fidesz pénzügyi hátországának elvágása
- Weiler szerint ez a ügy kulcsfontosságú dimenziója: Orbán Viktor is utalt arra a beszédében, hogy működésükhöz elengedhetetlen a pénzügyi hátország. A NER logikája szerint a túlárazott szerződésekből (amelyeket egyesek lopásnak hívnak) felhalmozott oligarchavagyonnak az volt a szerepe, hogy ellenzékbe kerülés esetén finanszírozza a Fideszt.
- A fideszes médiaháttér láthatóan leépül, sok embert kirúgnak, de a terv valószínűleg továbbra is az, hogy a pártot és a hátországát Mészáros Lőrinc és mások pénzéből tartják el. A 35 éves szerződés e finanszírozás hosszú távú biztosítása volt – ezt akarja az új kormány elvágni.
„az Orbániknak valószínűleg az volt a tervük, amikor ezt a 35 éves szerződést megkötötték, hogy 35 évre biztosítják a saját hátországuknak a finanszírozását. Ez az, amit most az új kormány el akar vágni." – Weiler Wilmos *
- Más, hasonlóan hosszú távú üzletek is léteznek (például a kaszinókoncesszió), ezeket az új kormány mind fel akarja mondani. A szerződéseket eleve úgy írták meg, hogy minél nehezebb legyen felmondani őket – de mivel az új kormány kétharmados többséggel rendelkezik, a jogalkotási lehetőségek „a Tisza felé lejtik a pályát". A Fidesz arra az esetre tervezett, ha az új kormány nem kap kétharmadot; így lehetőségei korlátozottak.
- A kimenetel az új kormány ügyességén múlik: előfordulhat, hogy fel kell mondani a szerződést, és a választottbíróság Mészáros Lőrincnek több 100 milliárd forintos kártérítést ítél meg. A cél, hogy ebből minél kisebb veszteséggel tudjanak kiszállni.
Mészáros vagyona és a cégek értéke
- A napokban megjelent a Forbes legújabb milliárdoslistája, amelyen továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar. Az, hogy egy koncesszió-szünet hogyan hat a vagyonára, nehéz megítélni.
- Szíjj László vagyona nagyrészt a Duna Csoportból származik. Weiler szerint ezeknek az építőipari cégeknek az értékének nagy része abból fakadt, hogy biztosított volt a verseny nélküli vagy lejtős pályás közbeszerzési nyereségük – ha ez megszűnik, a vagyonuk jelentősen csökkenhet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „kekváknál is ugyanez volt" – a szerződésvédelméről szóló részben torz szó; kontextus alapján NER-közeli cégekre vagy kedvezményezett üzletekre utalhat, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
- „Orbán a köcség beszélében is utalt arra" – valószínűleg „köszönő beszédében" (vagy búcsúbeszédében), a pontos forma bizonytalan.
- „Most azt jelentették ükk be" – torz mondatkezdés; valószínűleg „úgy jelentették be" értelmű.
- „Misáorség cégének" – értelmezhetetlen torzulás, valószínűleg „Mészároséknak a cégének".
- „a mészárúg jól járjanak" – valószínűleg „a Mészárosék jól járjanak".
- „KSA szerint 164000 lakás van" – javítva KSH-ra.
- „statutum rendelete" – javítva „státusrendelet"-re; a pontos hivatalos kifejezés bizonytalan.
- „Te jobb vagy nálam egyébként" – a Forbes-vagyonrészletben értelmezhetetlen töredék, kimaradt az összefoglalóból.
- Rendszeres, következetesen javított ASR-torzulások: „koncezió" → koncesszió, „Szí/Sz László" → Szíjj László, „Magyar Köziút" → Magyar Közút, „Dunaszpalat" → Duna Aszfalt, „Vitézi Dávid" → Vitézy Dávid, „Forbs" → Forbes, „MKF" → MKIF, „életfogytélan" → életfogytiglan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:01:54]Sziasztok!
[00:01:54]Ez a vezető című műsorunk, ahol a legfontosabb vezetőanyagainkat beszéljük át a szerzőinkkel.
[00:01:58]Az elmúlt két hétben többször is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány felszámolná a 35 évre szóló autópályakoncessziót.
[00:02:07]Erről fogunk ma beszélgetni a cikkek szerzőjével, Weiler Wilmossal, a Belföld rovat újságírójával.
[00:02:12]Szia!
[00:02:12]Köszöntöm a nézőket.
[00:02:14]Két cikkben is foglalkoztál ezzel a témával.
[00:02:16]Az elsőben főleg arról volt szó, hogy milyen milyen érvek alapján próbálja felszámolni az MKF-et a kormány.
[00:02:22]A másodikban pedig arról, hogy hogyan mentette meg a koncessziónak a sorsát két éve Rogán Antalnak a az aláírása.
[00:02:28]Kezdjük a magával a koncesszióval.
[00:02:31]Hogyan jött létre az MKIF és pontosan milyen feladatokra?
[00:02:36]2022-ben jött ez létre.
[00:02:36]Korábban a Magyar Autópályahálózat nagy részét a Magyar Közút kezelte.
[00:02:42]Tehát ők ők csinálták a felújításokat, a kátyúzást satöbbi, a személyttakarítást, és ezt ez egy állami cég, és ezt kiszervezték egy magáncégnek, egy koncessziós cégnek.
[00:02:50]Ez egy koncessziós pályázat útján volt, lehetett rájelentkezni, és egy olyan koncesszió nyert, amely Mészáros Lőrinc és Szí László tulajdonában lévő cégek alkotják ezt a a koncessziót.
[00:03:02]És őt egyben megkapták azt, hogy 35 évig ők kezelhetik az összes magyar autópá, nem, bocsánat, nem az összeset, a magyar autópályahálózat kétharmadát.
[00:03:11]ők tarthatják karban, illetve ők építhetnek még Magyarországon további autópályákat, meg ők csinálhatják azt a azokat a bővítéseket, mint például az M1-es autópályának a bővítése, ahol két sávról három sávra bővítik a az egy irányba.
[00:03:30]Tehát bocsánat, irányonként három sávra bővítik, ezt ők kapták meg.
[00:03:32]És ez egy 35 éves munka, tehát ez 22-től 57-ig tart ez a koncesszió, és az összes feladat, ami benne van, azt egyben megkapták, és ez több mint 20000 milliárd Ft ennek az értéke.
[00:03:46]És mi volt pontosan az Orbánkor kormánynak az érvelése, hogy ezt ilyen formában kell kiszervezni vagy átszervezni?
[00:03:52]annyira nem érvelték meg, szóval inkább próbálták titokban tartani ezt az egészet, de azt mondták, hogy az az érvelés, hogy egyszerűbb az államnak, hogyha nem kell minden feladatra közbeszerzéseket kiírni, hanem ezt a ezt a munkát egyben kiadhatja egy koncessziós cégnek, ami aztán maga kereset maga alá alvállalkozókat, és és hogy ez milyen egyszerű lesz, hogy akkor ezzel nem az államnak kell foglalkozni.
[00:04:13]És hogyan nézett ki pontosan a pénzügyi modell?
[00:04:16]Tehát hogyan hogyan csatornázták át a pénzt ebbe a cégbe?
[00:04:17]Ö az úgy úgy néz ki a pénzügyi modell, hogy a magyar állam az évente, pontosabban havonta fizet ennek a cégnek valamekkora összeget.
[00:04:27]És ennek az összegnek egy része a fenntartásért jár, egy része pedig a további fejlesztésekért jár.
[00:04:31]Ezt úgy kell elképzelni, hogy évente 200, tehát most a mostani állapotában, mondjuk a tavalyi évre vagy az idei évre évig 200-300 milliárd Ftot kell átutalnia a magyar államnak ennek a cégnek, Misáorség cégének, és ők ezért cserébe végzik a fenntartást, meg végeznek valamilyen fajta fejlesztéseket, de úgy van kitalálva a konstrukció, hogy egyre növekszik az összeg, tehát az elején még kevesebbet fizet az állam, és később sokkal többet.
[00:04:59]És arra emlékszel, hogy milyen reakciók érkeztek annak idején erre, amikor bejelentették, hogy indul egy ilyen giga koncesszió?
[00:05:06]Hát az volt, hogy ez olyan léptékű ez az ügy, hogy szerintem a legtöbb ember nem igazán tudta hova tenni.
[00:05:14]Tehát ezt ugye szokták mondani, hogy minél kisebb egy lopás, annál nagyobb a felborodás, mert hogy nem tudom valaki ellop 50000 Ft-ot, az az így könnyen felfogható mindenkinek, de az, hogy 23000 Ft-os szerződést kötnek, és abból mondjuk 5000 Ft a túlárazá 5000 milliárd Ft a túlárazás, azt így elég nehéz felfogni.
[00:05:34]Szóval ahhoz képest, hogy hogy mekkora üzletről van szó, meg ahhoz képest, hogy ez tényleg a modern Magyarország történetének a legnagyobb szerződéskötése, ahhoz képest 2022-ben nem nagyon ütötte meg a az emberek ingerküszöbét.
[00:05:50]És azt össze tudod foglalni, hogy pontosan mik voltak a problémák ezzel a a koncesszióval?
[00:05:54]Igen, az Európai Bizottság is vizsgálja ezt a konceziót, meg nagyon sokan kifogásolják, és nyilván felmerül az, hogy túl van árazva.
[00:06:03]Ez az egyik.
[00:06:03]A másik az, hogy ugye csak két jelentkező volt.
[00:06:05]Tehát felmerül, hogy lehet, hogy úgy írták ki eleve is ezt a koncessziós kiírást, hogy szerették volna, hogy hogy a az nyerjen, aki végül nyert.
[00:06:15]az is probléma, hogy túl hosszú, tehát hogy igazából nincs szükség 35 évre, mert ez 35 éves, és hogy mondjuk tehát nem nem megindokolható, hogy miért nem lehet mondjuk 15 évre kiadni ezt a feladatot, vagy 20 évre.
[00:06:28]És az igazi probléma vagy a ami ami a legproblémásabb ennek, hogy hogy a koncessziónak a lényege az lenne, hogy a koncesszor, tehát a cég, ami elvállalja ezt a munkát, az viseli a kockázatokat.
[00:06:41]Tehát ő ő ő az, aki hogyha bármi történik a piacon, vagy bármi probléma előáll, akkor ő viselinek a kockázatát.
[00:06:51]Pont ez a koncezió lényege, hogy az állam a kockázatot ki akarja szervezni a másik cégnek a feladattal együtt.
[00:06:56]És ehhez ebben a szerződésben nincs.
[00:06:57]Tehát minden kockázatot, úgy írták meg a szerződést, hogy minden kockázatot az állam vállalt el.
[00:07:00]Így ez igazából már nem is úgy tűnik, mint egy koncessziós szerződés.
[00:07:05]És hogyha konkrétumokban akarjuk megnézni, ez azt jelenti, hogy a világon a legtöbb autópálya koncesszió az úgy néz ki, hogy a az állam nem akar hitelt felvenni egy autópálya építésére, mert ugye az az egyik lehetőség, hogy felvesz egy hitelt és épít egy autópályát, hanem azt mondja, hogy megbíz egy céget, hogy építse meg az autópályát, aztán üzemeltesse valamennyi ideig, és ezért cserébe az állam fizet évente egy fix díjat.
[00:07:28]És ez azért azért egy jó modell, mert akkor az állam az előre tud számolni, nem tudom 20 évig, hogy mennyibe fog kerülni, és az építkezésnek meg az üzemeltetésnek az összes kockázatát egyben kiszervezi a cégnek.
[00:07:41]Csak, hogy itt nem ez volt, hanem az volt, hogy rögtön egy olyan konstrukciót csináltak, amiben a a kezelő cégeknek, vagy a koncesszor cégeknek már az első évtől nyereséges volt ez az egész.
[00:07:53]Tehát már az első 2022 óta eltelt időszakból is kivettek 100 milliárd Ftnyi, közel 100 milliárd Ftnyi nyereséget.
[00:07:59]És hogy ennek nem így kéne lennie, mert hogy úgy kéne lennie, hogy ők először hitelt vesznek föl, abból csinálnak fejlesztéseket, és majd a koncessziós időszak végén tudnak nyereséget kiszedni az egészből.
[00:08:10]Magyarországon egy ettől teljesen eltérő modellt alakítottak ki.
[00:08:16]A cikkben arról is írtál, hogy volt itt több módosítása ennek a szerződésnek, és tulajdonképpen ez is mindkét alkalommal, vagy az összes alkalommal úgy történt, hogy Mészároséknak legyen egy kicsit jobb.
[00:08:26]Mit nyertek alapvetően ők ezen az egészen, és hogyan néztek ki ezek az apró módosítások, vagy kisebb-nagyobb módosítások?
[00:08:34]Igen, kettő is volt.
[00:08:34]Mindkettő egyértelműen arra szolgált, tehát mindkét módosítás arra szolgált, hogy a kockázatot az államtól a bocsánat, a mésároségtól az államnak átrakják.
[00:08:42]Tehát az volt mondjuk az egyik módosítás, hogy amikor a 22-ben eleve a háború kitörése után kötötték meg a szerződést, de hogy 2223-ban, amikor látták, hogy nagyon megemelkednek az építőipari árak, akkor úgy módosították a szerződést, hogy az építőipari árang növekedésinek kockázatát elvették a cégtől, a konzorciumtól, és átrakták a magyar államnak.
[00:09:04]Ezzel az egész szerződés jelentősen megdrágult több 1000 milliárd Fttal.
[00:09:09]És ez is, ez az szerintem, ami a legjobban mutatja azt a példát, hogy hogy itt valójában kinek az érdekét szolgálja, mert hogy a magyar állam egyik előnye ezzel a szerződésre az lett volna, hogy pont az ilyen építőipari árak növekedésének a kockázatát kiszervezze magát az egy cégnek.
[00:09:27]Na és ez volt az, hogy amikor ez megtörtént ez a dolog, akkor az első pillanatban fogták magukat, módosították a szerződést úgy, hogy ők a már nem tud a mészárúg jól járjanak.
[00:09:37]És arra láttál bármi példát vagy érvelést, hogy miért érhette ez meg az államnak azon túl, hogy nem neki kellett foglalkoznia egy az egyben az autópályákkal?
[00:09:47]Hát amit mi látunk a szerződésből, az alapján nem éri meg az államnak, merthogy eddig a tehát a az autópályák fenntartása korábban ugye az állami tulajdonunk Magyar Közútnál volt a és az autópályák építését is az állam végezte, úgyhogy közbeszerzéseket írt ki.
[00:10:01]most ezt a feladatot egyben szervezte ki, és amit mi látunk, az az, hogy egyelőre előny ebből a magyar autósoknak nem származott.
[00:10:10]Viszont azt látjuk, hogy mindez sokkal többe kerül, mintogyha ezeket a feladatokat az állam maga végezte volna el.
[00:10:17]Volt még egy érdekes részlet a cikkeidbe, és ez az, hogy hogy Mészáros tulajdonképpen közvetve is tudtak nyerni ezen az egészen, hiszen az alvállalkozóiknak ki szervezhették a feladatokat.
[00:10:26]Ez hogy nézett ki pontosan?
[00:10:28]Igen, ez a ez az egész modellben a legjobb egyébként, hogy a Mészáros Lőrincég cége megkapta ezt az egész feladatot egyben, és nekik a fejlesztéseikre például új autópályák építésére nem kell közbeszerzéseket kírni.
[00:10:41]Tehát megbízhatják egyszerűen a saját cégeiket azzal, hogy építsenek autópályákat olyan áron, amilyen áron ők akarnak.
[00:10:47]Tehát ez a tehát most ugye beszélünk arról, hogy maga a konceziós cég mennyi nyereséget ér el.
[00:10:52]És ezenkívül van egy olyan másik része, hogy mennyi nyereséget érnek el azok a cégek, amelyektől a konceziós cég megrendeli ezeket a szolgáltatásokat.
[00:11:03]Tehát ő nyilván saját cégeiktől rendelik meg ezeket a szolgáltatásokat.
[00:11:05]Ez a kettő összesen már több 1000 milliárd Ft, és valószínűleg az utóbbi a nagyobb.
[00:11:10]Tehát azon keresnek többet, hogy hogy a saját cégeiktől rendelnek meg szolgáltatásokat túlárazva.
[00:11:17]Tehát nem konkrétan azon, hogy ami nyereség konkrétan az MKIF-ből jön, hanem a lecsorgó munkákból.
[00:11:24]Arról ki tudtál deríteni valamit, hogy Szí László és Mészáros Lőrincan tudtak együttműködni egy ekkora, hát most nevezzük biznisnek, egy ekkora üzlet felett?
[00:11:35]az a azok az információk keringenek, hogy elég rosszul.
[00:11:38]Tehát, hogy ők ők el ők ugye a nyilvánosság úgy ismeri őket, mint a a Fidesznek az ilyen csúcsoligarhái.
[00:11:44]A Szí László nagyon régóta egy építőipari vállalkozó, ő már 2010 előtt is az volt.
[00:11:49]A mésáros Lőrincet meg nem kell bemutatni, de hogy ebben a konstrukcióban úgy vannak, hogy 50-50%-a a cégnek a tehát a koncessziós cégnek 50%-a Mészárosa, 50%-a Szí Lászlóé.
[00:12:00]És amit mi tudunk, az az, hogy nem nagyon jönnek ki jól.
[00:12:06]ők személyesen sem kedvelik túlságosan egymást, és mindketten nyilván a saját cégeikből a saját embereiket elkezdték bepakolni ebbe a koncessziós cégbe, akik hát az az információ kering, hogy egy ilyen párhuzamos rendszereket kezdtek el kiépíteni az MKIF-en belül.
[00:12:25]Az az mit jelent pontosan, hogy párhuzamos?
[00:12:26]Hát, hogy bizonyos feladatokat nem teljesen közösen csinálnak a koncesszión belül, hanem fel van osztva, hogy akkor az egyik csapat csinálja ezt mondjuk az ország egyik részében, az ország másik részében meg a másik csapat.
[00:12:40]Tehát az az derült ki, hogy itt nem sikerül tökéletesen integrálni a Mészáros Birodalmat, Szí László birodalommal.
[00:12:46]És akkor arról van bármi infó, hogy ők hogyan kerülhettek mégis össze egy egy bizniszbe, tehát hogy voltak-e esetleg más indulók, vagy ha nem, akkor az is lehetett volna akár, hogy csak az egyikük nyeri meg ezt a ezt a koncessziót.
[00:13:01]Igen.
[00:13:01]Ezt nyilván ez erről csak ugye a fantáziánkat tudjuk szabadjára engedni, hogy ki találta ki, hogy két egymással egyébként versenyhelyzetben lévő építőipari vállalkozó úgy adjon be egy pályázatot, hogy 50-50% van a tulajdonosai ennek a cégnek.
[00:13:16]Ö most szerintem ha bárki, aki az elmúlt 16 évben ebben az országban élt, arra a következtetésre fog judni, hogy hogy itt megbeszélték előre és valószínűleg a a koncesszió kiírójával is megbeszélték előre, hogy mi lesz ez a modell.
[00:13:34]Tehát úgy néz ki, hogy őket így összekényszerítették ezt a két embert, meg ezt a két cégbirodalmat, úgyhogy nem feltétlenül szeretik egymást.
[00:13:40]Vagy mondjuk más elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan üzemeltessék ezt az egész céget.
[00:13:47]Ugorjunk át a nemzetközi fogadtatásra.
[00:13:49]Az Európai Bizottság 2022 augusztusában, tehát egy hónappal azelőtt, hogy ez a szerződés érvénybe lépett volna, jelezte, hogy vizsgálja az ügyet, és 24-ben kötelezettségszegési eljárást is indított.
[00:14:01]Ez pontosan hogyan befolyásolta az MKIF-nek a sorsátműködését?
[00:14:07]Igen.
[00:14:07]Az Európai Bizottság pontosan ugye ezeket a dolgokat kifogásolta, amiket most felsoroltam, hogy nem visel kockázatot a koncesszor, és hogyha nem visel kockázatot, akkor ez igazából már nem egy nem is egy koncesszió, túl hosszú, túl árazott satöbbi.
[00:14:18]Túl nagy feladatot adtak ki egyben és 22-ben indítottak egy vizsgálatot.
[00:14:22]És a vizsgálatnak az a következménye, hogy ha elítélik emiatt Magyarországot, tehát ha születik egy olyan döntés, hogy Magyarország megszegte a kötelezettségét, akkor a magyar állam felmondhatja egyoldalúan ezt a szerződést, ami rendkívül nagy kockázat ugye Mészárosnak.
[00:14:37]És ennek volt egy olyan következménye, hogy ők nem kaptak bankhitelt elég sokáig, és nem tudták elkezdeni azokat a fejlesztéseket, amiket egyébként a szerződésben vállaltak.
[00:14:47]Ami egy nagyon érdekes dolog, merthogy a konziós cég lényege ugye az, hogy amint megalakul, felvesz hitelt és abb abból kezdi el a fejlesztéseket, mert ez éveken keresztül nem történt meg.
[00:14:57]És aztán itt jutottunk el oda, hogy arra volt szükség, hogy Rogán Antal 2024-ben kiadja ezt a nyilatkozatot, hogy a magyar állam lemond arról a jogáról, hogy a kötelezettség szegési eljárásra hivatkozva felmondja ezt a szerződést.
[00:15:11]Ez 2024-ben történt meg.
[00:15:14]Rogán Antalki adta ezt a nyilatkozatot, és ezután tudott csak bankhiteljehez jutni ez a konz konzorcium, és ezután tudták csak elkezdeni azokat a fejlesztéseiket, ami fejlesztéseket egyébként a szerződésben vállaltak.
[00:15:26]De ezt a nyilatkozatot akkor, ha jól értem, azért adta ki, hogy a bankokat megnyugtassa.
[00:15:33]Igen.
[00:15:33]Igen.
[00:15:33]Merthogy korábban ott volt az a az a veszély, hogy a magyar állam esetleg egy kormányváltás után egyoldalúan felmondhatja ezt a szerződést.
[00:15:40]Ez persze most is, most is fenn áll vagy felmerülhet, de a azzal sikerült a bankokat megnyugtatni.
[00:15:46]Most az, hogy melyik bankok ezek, ez persze egy megint egy vicces része a dolognak, mert végül is a ami információt az új kormány nyilvánosságra hozott, az alapján az OTP bank, az MBH bank és a Magyar Fejlesztési Bank adtak hitelt ennek a ennek a koncessziós cégnek.
[00:16:02]Tehát a az OTP az oké, egy piaci bank, de az MBH az ugye a Mészárosnak a saját bankja, és a Magyar Fejlesztési Bank az meg az államnak a banja.
[00:16:07]Tehát egy állami bank adott hitelt a mészáróságnak ahhoz, hogy elkezdhessék azokat a fejlesztéseket, amelyeket egyébként az állammal kötött szerződésben vállaltak.
[00:16:18]Ez egy nagyon érdekes része a dolognak, de végül is sikerült, hogy 24-ben Rogán Antól nyilatkozatának köszönhetően megmentették ezt a konceziót, és akkor el tudták kezdeni a fejlesztéseket.
[00:16:27]És mi lett volna, hogyha a Rogán nem adja ki ezt a nyilatkozatot?
[00:16:29]Tehát akkor akkor annyira tökke hiány lett volna ennél a az MKIF-nél, hogy nem tudott volna elindulni rendesen a működés.
[00:16:39]Igen.
[00:16:39]Tehát az történt, hogy az üzemeltetést azt ők ugye átvették a autópályamérnökségeket, mindent átvettek a magyar közúttól, de hogy mondjuk azokhoz a dolgokhoz, mint például az M1-es autópálya bővítése, ehhez rengeteg pénzre van szükség, és nem volt a cégben ennyi pénz.
[00:16:53]Tehát ezeket a fejlesztéseket egyszerűen nem tudták elkezdeni.
[00:16:56]Így is késtek vele amúgy, de ha nem kaptak volna hitelt, akkor egyáltalán nem tudták volna elkezdeni.
[00:16:59]A most a az új kormány azt mondta, hogy ők átnézték ennek a dokumentációját, és a a az látszik belőle, úgyhogy 24-ben már az Orbán kormányban is gondolkodtak azon, hogy ezt a koncessziót így meg kéne szüntetni pont emiatt, mert hogy nem kaptak hitelt és nem tudták elkezdeni a munkájukat.
[00:17:16]De végül ahelyett, hogy úgy döntöttek volna, hogy felmondják vagy megszüntetik ezt a koncessziót, ahelyett megmentették.
[00:17:23]Erre lehet, hogy nincsen rálátásod, de azt azt lehet tudni, hogy itt mennyire mélyen mentek bele ebbe az ötletbe, hogy két évvel azután, hogy elindul a koncesszió, fel is mondják.
[00:17:32]Nem tudom, sajnos ezt ezt a tehát ezt a Vitézi Dávid meg a Magyar Péter mondták azt, hogy a kormányzati dokumentációk alapján ez az ötlet felmerült.
[00:17:39]Ez egyébként egy nagyon, mármint, hogy szerintem arra világít rá, hogy ez az egész koncesszió nem volt egyáltalán átgondolva ahhoz képest, hogy mennyi pénzről meg mekkora összegről van szó.
[00:17:51]ahhoz képest ők egyáltalán nem végezték el azt a azt a munkát, hogy végiggondolják egyáltalán, hogy hogy tudják ezt a konceziót működőképessé tenni, vagy úgy olyanná tenni, ami amivel az emberek is elégedettek lehetnek, vagy az, hogy ami ami pénzügyileg működni tud.
[00:18:07]Csak, hogy kicsit így kontextusba tegyük ezt a pénzt, hogy hogy ez a koncesszió, ez mondjuk ilyen világméretben mekkora összeget jelent, vagy hogy mekkora dealről van szó?
[00:18:16]Ö ugye nem nyilvános a szerződés, és úgy van írva a szerződés, hogy inflációval változnak az árak.
[00:18:22]Tehát így nem nem lehet egy összeget mondani.
[00:18:24]Most a kormány, akik átnézték a dokumentumokat, ők azt mondták, hogy mai értéken, tehát 2026-os árakon a teljes kifizetés az 23000 milliárd Ft.
[00:18:34]Ezt ugye nagyon nehéz nagyon nehéz felfogni, hogy ez mekkora összeg, mert már 23 milliárd Ft is akkora összeg, hogy az ember így nem tudja elhelyezni.
[00:18:42]Most én ilyen gondolatkísérletként két dolgot gondoltam, hogy mondjuk Budán egy villát el tud képzelni az ember, ami 1 milliárd Ft, akkor ilyen 23000 darab ilyen budai villát meg lehet venni ennyi pénzből, vagy hogy mondjuk egy 100 millió Ft-os lakást is el tud képzelni az ember, és ilyen 100 millió Ft-os lakásból ugye 230000 darab lakás jön ki.
[00:19:04]Én megnéztem, hogy az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik, bocsánat, az ötödik kerületben, tehát ami a belváros közepe 20000 lakás van.
[00:19:13]Tehát annak a 10szerese, ha az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik kerületet végigvesszük, ott a KSA szerint 164000 lakás van összesen, és ennél is több lakást meg lehet vásárolni abból a 230000, bocsánat, 23000 milliárd Ftból, tehát 230000 darab lakás, az mondjuk nagyobb, mint Debrecen teljes lakásállománya.
[00:19:32]Tehát ekkora összegről van szó egyébként.
[00:19:34]Ekkora, tehát olyan nem nagyon van a világon, hogy a hogy az állam a saját autópálya hálózatának a kétharmadát kiadja koncesszióba.
[00:19:41]Tehát úgy szokták csinálni, hogy egy-két vonalat egyben, és akkor ott is a fejlesztésre van mindig felfűzve, hogy akkor először építeni kell valamit, utána lehet üzemeltetni.
[00:19:49]Ekkora nem nagyon van a világon.
[00:19:52]Nyilván vannak nagyobb országok, ott lehet, hogy összegre van nagyobb, de hogy ahhoz képest, hogy az ország GDP-je mekkora, ez ez példátlan.
[00:19:59]Még egy részletet kiemelnék.
[00:20:02]Azt írtad a cikkben, hogy egyébként nem is feltétlenül Rogán Antalnak kellett volna alárni ezt a ezt a nyilatkozatot.
[00:20:08]Itt mi történt pontosan?
[00:20:10]Ez nagyon vicces, mert a a tehát már már a legutóbb is volt egy olyan ügy az M6-os autópályánál, hogy ott Lázár János adott ki egy nyilatkozatot, amit az előző kormánynak van a statutum rendelete.
[00:20:24]Az egy olyan rendelet, amiben fixálják, hogy melyik miniszternek mi a feladata.
[00:20:28]És ilyen minden kormánynál van egy ilyen rendelet, amikor megalakul a kormány, akkor kiadnak ilyen rendeletet, hogy melyik miniszternek milyen jogkörei vannak, milyen feladatai vannak.
[00:20:35]És már legutóbb is történt egy olyan, hogy Lázár János adott ki egy olyan ügyben egy nyilatkozatot, ami egyébként az akkori kormánynak a statutum rendelete szerint Nagy Márton joga lett volna.
[00:20:44]És itt megint az történt, hogy a Rogán Antal adta ki 2024-ben ezt a nyilatkozatot, úgy, hogy az akkori kormánynak a a miniszterek feladatait szabályozó rendelete szerint ez egyébként Nagy Mártonnak lett volna a munkaköre, vagy a feladatköre, vagy a jogköre.
[00:21:01]Tehát itt megint az történt, hogy hogy valószínűleg ők meg se nézték azt, hogy ki a kormányon belül kinek van joga megrendelni ezt a szerződést, vagy módosítani a szerződést, vagy kiadni ezt a nyilatkozatot, hanem aki akinek éppen eszébe jutott, vagy aki aki éppen felelősnek érezte magát.
[00:21:15]Persze ez jogilag meg kell nézni, mert most ezt az új kormány mondja azt, hogy hogy ez ez nem stimmel.
[00:21:21]Tehát ez ez ennek az értelmezése ez ilyen jogászoknak a dolga, mert olyan is van, hogy az egyik kormány, tehát az egyik kormányag a másik helyett kiadhat egy nyilatkozatot, de akkor azt utólag a másiknak jóvá kell hagynia, de hogy ez azt mutatja, hogy ők meg se nézték, hogy ez egyébként kinek a feladata lenne, hanem a másik miniszter, amelyiknek eszébe jutott, ki adta a nyilatkozatot.
[00:21:41]De ilyen szempontból akkor az a bankok oldaláról is elmondható, hogy ők bemondásra elhitték, hogy ez a nyilatkozat, ez egy garancia lesz arra, hogy megmarad a deal, és hogy ők nyugodtan adhatnak kölcsön.
[00:21:53]Igen, igen, igen.
[00:21:53]Most itt a egyébként onnan ered az egész, hogy ezt az egész koncessziós szerződést annó a a Rogán hozz tartozott az összes koncesszió, és ő is kötötte meg, tehát ő is jelentette be.
[00:22:04]Aztán a 22-es kormányalakítás után átkerültek a a jogkörök, és a mostani kormány értelmezése szerint került ez Nagy Mártonhoz.
[00:22:12]De igen, úgy néz ki, hogy akkor a bankok se nézték meg alaposan.
[00:22:16]Most nyilván a OTP bankról, meg az MBH-ról, meg a magyar állami bankról van szó.
[00:22:19]Szóval ők ők lehet, hogy esetleg politikai nyomás alatt voltak, hogy adjanak hitelt.
[00:22:26]Ugorjunk át arra, hogy most mit szeretne a kormány.
[00:22:28]Mi pontosan a terv az MKIF-el?
[00:22:30]Most azt jelentették ükk be, hogy hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a szerződés felbontásáról, és hogy az a céljuk, hogy év végéig már visszavegyék az autópályák kezelését.
[00:22:41]Ez jogilag elég bonyolult, egy ilyen több 1000er oldalas szerződésről van szó.
[00:22:46]Kormány azt állítja, hogy nekik több lehetőségük lenne, hogy is lenne, hogy felmondják ezt az egészet.
[00:22:52]Az egyik az az, hogy a Rogán Antal nyilatkozatát semmisnek tekintik, mivel nem az ő feladata lett volna, és akkor felmondják meg a több szempontból is az egész szerződést oktalannak tartják, és most várják is, hogy az Európai Bizottság még kiadja ezt a kötelezettség szegési eljárásban azt a nyilatkozatot, amit majd a végén kiadnak.
[00:23:10]Szóval kormány szerint nekik több lehetőségük is lenne felmondani, de hogy a felmondás azzal járna, hogy akkor valószínűleg kártérítést kéne fizetni, vagy lenne egy átmeneti időszak, amiben még a mostani üzemeltető üzemelteti, és emiatt ők közös megegyezéssel akarják ezt lezárni, és azt szeretnék, hogy évvégéig az MKIF visszaadja a magyar közútnak ezt a feladatot.
[00:23:31]Tehát több esélyt adnak arra, hogy tárgyalással, közös megegyezésre jutnak Mészáros Lőrinc László cégeivel vagy képviselőivel, mint arra, hogy egyoldalúan fölmondják.
[00:23:43]Igen, igen, igen.
[00:23:43]Tehát ők azt gondolják, hogy az egyoldalú felmondásnak lehetnek olyan következményei, amik számukra kellemetlenek.
[00:23:50]Most ugye az van, hogy ez egy olyan szerződés, hogy a magyar államnak minden hónapban át kell utalnia egy összeget az MKIF-nek.
[00:23:55]És a magyar állam ugye mondhatja azt, hogy ő nem utalja át ezt a szerződést.
[00:24:02]Nyilván akkor egy pereskedés következik egyébként.
[00:24:05]Ha itt vita alakul ki, akkor az egy nemzetközi választott bírósághoz fog elmenni.
[00:24:09]Azt ki tudja, hogy mi mikor és milyen ítéletet fog hozni.
[00:24:11]De hogy a magyar kormány azt gondolja, hogyha ők egyik napról a másikra azt mondják, hogy bocs, nem utaljuk a következő hónapban ezt a pénzt, akkor azzal rá tudják venni ezt az egész konzorciumot arra, hogy kilépjenek ebből a szerződésből.
[00:24:26]egyébként most ennek van egy olyan vetülete is, hogy a hogy ugye ezek elég nagy cégek, tehát a Szí Lászlónak a Duna aszfalt a cégcsoportja, vagy a Dunacsoport, és hogy ők az egyik legnagyobb autópályaépítő cég Magyarországon, akik egyébként is kapnak a magyar államtól megbízásokat, tehát hogy hogy olyan vállalkozókról van szó, akik nagyon-nagyon függenek a magyar államtól, és lehet, hogy ők is úgy fogják érezni, hogy jobb, hogyha az új kormánnyal ebbe a kompromisszumba belemennek esetleg azért szerébe, hogy más kérdésekben ne legyen annyira kemény az új kormány.
[00:25:01]Tehát elképzelhető, hogy ez lesz a tárgyalási stratégia, hogy azt mondják, hogy ebből szálljanak a kicserébe, még maradhatnak a piacon vagy a pályán.
[00:25:09]Nem tudom, hogy milyen tárgyalási stratégiája van a kormánynak, de én el tudom ezt képzelni.
[00:25:13]Igen, merthogy tehát a a Dunaszpalat az egy hatalmas cég, meg a Mészárosnak a a cégei is elég nagyok, amelyek elég sok közbeszerzést szoktak nyerni.
[00:25:23]És nekem logikusnak tűnik az a következtetés, hogy a hogy most én nem tudom, hogy az új kormánynak mi a stratégiája ezekkel, de logikusnak tűnik az, hogyha ezt a nagyon nagy szerződést fel akarják bontani, akkor esetleg kialakul egy olyan helyzet, hogy ezek a cégcsoportok más területekkel megtarthatják a a az üzleteiket vagy a megbízásaikat.
[00:25:44]És arról beszéltek a vitézőik, hogy mi történik akkor, hogyha nem sikerül közös megegyezésre jutni, mert azért a közös megegyezés ott, tehát ott tényleg az a lényeg, hogy valami közös nevezőre tudjanak jutni.
[00:25:56]Ezt nem tudjuk.
[00:25:56]Állítólag elkezdődtek már a tárgyalások, most kedden volt állítólag az első forduló.
[00:26:00]Nem, nem nincs információm arról, hogy hogy mi a tervük.
[00:26:04]Tehát a Magyar Péter azt mondta, hogy tehát ő többször is elismételte ezt, hogy van olyan, hogy valaki a mondjuk a Nemzeti vagyon visszaszerzés hivatalban egy vagyon visszaszerzési eljárás során életfogytélan helyett öt évet kap.
[00:26:16]Ez egy elég erős fenyegetés.
[00:26:20]Tehát arra utalt magyarul, hogy a Mészáros meg a Sz László majd a börtönbüntetésüket tudják csökkenteni azzal, hogyha kilépnek ebből a szerződésből.
[00:26:29]elég furcsa tárgyalási stratégia, de hogy hogy ebből én arra következtetek, hogy ők a színfalak mögött is valami fenyegetőzéssel próbálják majd rávenni a a ezt a csoportot, hogy kilépjenek a szerződésből.
[00:26:44]Egyébként ez azért is fontos a magyar államnak, mert 2022-ben, amikor elkezdődődt ez a szerződés, akkor a Magyar Köziút teljes eszközállományát az autópályamérnökségekkel együtt átadta a koncessziós cégnek.
[00:26:54]Tehát ők most rá vannak szorulva, hogy ezt a ezt az egész eszközállományt visszaszerezzék, és hogyha felmondják mondjuk a szerződést, akkor az nem automatikus, hogy ezt megkapja az állam.
[00:27:06]Most nyilván az állam a jogalkotással elég sok jogalkotással elég sok lehetősége van, hogy ki csináljon egy céget, de hogy hogy itt azt mondja az állami oldal is, hogy nekik egyértelműen az az érdekük, hogy valami kompromisztum részeként szerezzék vissza ezeket az eszközöket.
[00:27:20]Igen, de akkor ilyen értelemben az állam is ki van valamennyire szolgáltatva a mészároséknak.
[00:27:24]ki van szolgáltatva.
[00:27:26]Igen.
[00:27:26]Meg hát vannak elkezdett projektek, tehát például az M1-es bővítés is olyan, hogy azt elkezdték építeni.
[00:27:31]Most egyelőre a lezárásig jutottunk el, de hogy azt azt valószínűleg logikus, hogy azok, akik elkezdték építeni, azok fejezzék be.
[00:27:40]Tehát ezt valószínűleg a kormány már nem akarja felmondani, és vannak más fejlesztések is.
[00:27:43]Úgyhogy itt itt úgy néz ki, hogy igen, hogy kompromisszumról szeretnének törekedni.
[00:27:48]Arról kommunikált valamit a minisztérium, hogy hogyan hat ez az egész az autópályáknak a fenntartására.
[00:27:55]Tehát egy átlagos magyar, aki használja az autópályákat annak az életére ki fogni ez a tárgyalásos megoldás, illetve az, hogy ha visszakerül a koncesszió.
[00:28:03]Az a terv, hogy nem tehát, hogy hogy most is az van, hogy a különböző autópályákat különböző cégek kezelik, és nem befolyásolja az se a kamionosokat, sem a sem a rendes a vagy a személyautókat használó embereket nem befolyásolja az, hogy hogy melyik autópályát éppen ki tartja fent.
[00:28:23]Úgyhogy az a terv, hogy ez ma a jövőben se legyen.
[00:28:25]Így.
[00:28:25]Meg szerintem a legtöbben nem vették észre 2022-ben sem, hogy a Magyar Közút átadta ezt a feladatot meg munkakört a koncessziós cégnek.
[00:28:33]Úgyhogy valószínűleg a jövőben is ez így fog zajlani.
[00:28:36]Nyilván ha ez egy nagyon elhúzódó és nem tudom csúnya háború lesz, akkor elképzelhető, hogy a mondjuk a fenntartásban vagy az üzemeltetésben lesznek megakadások, de hogy a kormánynak most az a célja, hogy ez ne látszon.
[00:28:51]Igen, erre gondoltam én is, hogy mondjuk lehet-e olyan, hogy megindul egy felújítás, ami ilyen jogi akadályok miatt egyszerűen félbe marad, és lesznek lezárt kilométernyi szakaszok?
[00:28:58]Ö hát az elképzelhető, hogy ez ez így lesz.
[00:29:03]Magyar Péter egyébként erre azt mondta, hogy arra kér mindenkit, hogy ne álljon jachttal keresztbe az autópályán.
[00:29:10]Szóval, hogy ő ő ő utalt rá, hogy szeretné, hogy ne legyen ilyen probléma.
[00:29:14]Hát én azt tudom elképzelni, hogy azt mondják, hogy a a már megkezdett fejlesztéseket azokat fejezzék be azok az emberek, akik azokat megkezdték.
[00:29:22]Tehát a mészároség.
[00:29:24]zárásként azt kérdezném, hogyha tényleg sikerül felszámolni a kormánynak, az MKIF-nek, akkor annak milyen hatása lehet akár a az Orbán kormányhoz közeli cégekre, akár magára a Fidesz hátorságra?
[00:29:35]Ez nagyon fontos fontos szempont, mert Orbán a köcség beszélében is utalt arra, hogy az ő működésükhöz nagyon fontos az, hogy legyen egy pénzügyi hátországuk és ezt mások is mind, tehát mindig is így kezelték, hogy a tehát a NER 16 éve alatt is mindenki azt gondolta, hogy hát azért adnak ki túlárazott szerződéseket, amit egyesek lopásnak hívnak, hogy aztán azok az üzletemberek, ha esetleg a Fidesz ellenzékbe kerül tudják finanszírozni.
[00:30:05]őket.
[00:30:05]És most egyelőre nem nagyon látjuk, mert hogy a fideszes média világ az mondjuk leépül, meg egy csomó embert kirúgnak, de hogy hogy a ahogy Orbán is mondta, valószínűleg továbbra is az a tervük, hogy a Fideszt meg a Fidesz hátországát a Mészáros Lőrinc meg mások pénzéből finanszírozzák.
[00:30:21]És és ez az, amit az új kormány elvágna.
[00:30:25]Most ez persze több évig fog tartani, mert ezeknek a cégeknek még vannak közbeszerzéseik, de hogy az orbániknak valószínűleg az volt a tervük, amikor ezt a 35 éves szerződést megkötötték, hogy akkor 35 évre biztosítják a saját hátországunknak a finanszírozását.
[00:30:39]Ez az, amit most az új kormány el akar vágni.
[00:30:41]De akkor más opciójuk nagyon, tehát más ilyen ennyire hosszú hosszú távra szóló üzlet nem igazán volt.
[00:30:50]Ugye több dolog van, a kaszinó koncesszió és a többi.
[00:30:53]Ezeket az új kormány mind fel akarja mondani.
[00:30:55]Nyilván úgy írták meg a szerződéseket, hogy minél nehezebb legyen.
[00:30:59]Most a kétharmados jogalkotási lehetőséggel eléggé eléggé a Tisza felé lejt a pálya, szóval elég sok opciójuk van, és szerintem ezekkel élni is szeretnének.
[00:31:10]Tehát a Fidesznek szerintem valójában az volt az elképzelése, hogyha hogyha nem kap kétharmadot majd az új kormány, akkor ők be tudják biztosítani magukat hosszú távra.
[00:31:20]De hogy egyébként a kekváknál is ugyanez volt, de hogy mivel kétharmadot kapott az új kormány, azért itt a lehetőségei korlátozottak.
[00:31:27]Ö az a kérdés, hogy mondjuk az új kormány mennyire ügyesen tudja ezt felmondani, mert hogy az azzal egyébként nem kérdés, hogy ezt az autópályakonziót fel akarják meg fel fogják számolni, csak hogy mondjuk lehet ennek egy olyan kimenetele, hogy fel kell mondaniuk a szerződést, és akkor a választott bíróság mondjuk Mészáros Lőrincnek megítél több 100 milliárd Ft kártérítést, tehát egy ilyen kimenetelés lehet ennek az egész történetnek.
[00:31:48]Szóval itt az új kormánynak az ügyességén múlik, hogy sikerül-e ebből úgy kiszállniuk, hogy hogy kevesebb pénzt veszítsenek, vagy ha nem, akkor akkor megtörténik-e az, hogy mondjuk a mészárosik egy hatalmas kártérítéssel tudnak lelépni.
[00:32:03]Ma jött ki a Forbsnak a legújabb milliárdos listája, ahol újra Mészáros Lőrinc, vagy továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar.
[00:32:08]Arra van rálátásod, hogy az ő vagyonára hogyan hat az, hogyha ez a koncesszió, ez ugrik?
[00:32:17]Nehéz megítélni ebben.
[00:32:17]Te jobb vagy nálam egyébként, de hogy hogy ezeknek az egész építőipari cégeknek, amik a Szí Lászlónak is a vagyon egyébként nagyrészt a Dunacsoportból van, amiek egyébként valóban végeznek munkát, meg építenek autópályákat, hogy ezek mennyit érnek anélkül, hogy az állam mondjuk nekik kedvező módon ad ki szerződéseket.
[00:32:39]Az az egy nagyon érdekes kérdés.
[00:32:39]Tehát valószínűleg a azért a azért ezeknek az mondjuk az építőipari cégeknek az értékének a nagy része az az volt, hogy eddig biztosítva volt, hogy ők mondjuk verseny nélkül vagy verseny megkerülésével vagy ilyen lejtős pályán tudnak nyerni közbeszerzéseket, és ha ez nem így lesz a jövőben, akkor akkor akkor az ő vagyonunk jelentősen csökkenni fog.
[00:33:03]Willy, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.
[00:33:04]Számítunk rád máskor is.
[00:33:06]Köszönöm szépen.
[00:33:07]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.
[00:33:07]Ha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tetitek, akkor támogassátok is a Telexet.
[00:33:12]Hamarosan jövünk a következő résszel.
[00:33:15]Addig is sziasztok!