Ha eldobsz egy csikket, hat különböző szervnek kéne összeszednie. Végül senki sem szedi össze

[00:00:00]Az adás támogatója a Zenga.

[00:00:00]Zengával nem lehetetlen küldetés rátalálni új otthonodra.

[00:00:04]Keress 150000 hirdetés között.

[00:00:07]Nagyon könnyen tudjuk azt csinálni, hogy eldobunk egy csikket, és hogyha sokat pattog, akkor legalább hat különböző szervnek lenne a feladata, hogy ezt összeszedje, és aztán a végén senki nem szedi össze.

[00:00:17]Nekem a a az egyik kedvenc mondatom ezzel kapcsolatban, hogyha egy mondatban össze kéne foglalnom, az az, hogy jelenleg a közterek azok senki földeként működnek, és azt kéne elérni, hogy mindannyiunk földeként tekintsünk erre.

[00:00:28]helyi ügyeket kérdezzük, tehát azt kérdezzük, hogy kifejezetten az ő településén, az ő utcájában, az ő közösségében mi a legnagyobb probléma?

[00:00:35]Akkor igazából én amióta közül kutatásokat látok, nem tudom 10-15 éve, a közrend, a köztisztaság, a rendezetlenség érzete az mindig az első.

[00:00:45]hogyha fejlettebb lenne a magyar társadalomnak a környezettudatossága, akkor eleve mondjuk az 50 Ftos palackok azok nem az ételmaradék közé lennének dobva egy random kukába a Budapest belvárosában.

[00:01:01]Amikor egy köztérnek túl sok felelőse van, ott valójában senki sem az, és ez a magyar városokon is meglátszik.

[00:01:05]Az Egyensúly Intézet szakértőivel, Boros Tamással és Csernus Dórával ma arról beszélgetünk, miért nem elég tiszták a magyar városok és hogyan lehetne megoldani a problémát.

[00:01:15]Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben.

[00:01:28]Sziasztok!

[00:01:28]Üdv újra a stúdióban.

[00:01:30]Szó!

[00:01:31]Ti ti melyik külföldi városnál szoktátok azt érezni, hogy jó lenne, hogyha Budapest vagy a magyar városok egy picit jobban hasonlítanának rá köztisztasági szempontból?

[00:01:39]Hát ha kifejezetten köztisztaságot nézzük, akkor elég sok konkuráns van Budapesttel szemben.

[00:01:47]Lényegében, hogyha így nyugatra északra utazunk ugye Magyarországról, akkor a legtöbb város jóval rendezettebb és jóval tisztább.

[00:01:57]De nagyon sok keleti város és nyilván ott inkább kirakatként funkcionál egy csomószor a nagy városnak, a belvárosának a tisztasága.

[00:02:07]funfként valószínűleg a legtisztább város, ahol voltam, az Minsk volt, de ettől még nem szeretnénk Fehér Oroszországban élni.

[00:02:12]Mindenesetre azt mindenképpen látszik, hogy nem feltétlenül kell attól, hogy egy város sok milliós lakosságú, meg nagy kulturális élet van, meg nagy, rengeteg szórakozási lehetősnek nem kell ettől feltétlenül koszosnak, rendezetlennek, elhanyagoltnak lennie.

[00:02:32]Dora, neked van ilyen követendő példa?

[00:02:34]Önkább azt hoznám be, hogy ez olyan, mint az egyensúly intézetnek a településinde indexe, hogy nem mindegy, hogy megélést, meg állapotot vagy fejlődést nézünk.

[00:02:41]Én ha visszagondolok a 20 évvel ezelőtti Budapestre, szerintem sokkal jobb a helyzet.

[00:02:44]Ha visszagondolok a 20 évvel ezelőtti Párizsra, sokkal jobb a helyzet, de nyilván a a fejlődési ütemek azért különbözőek, és Budapest kerületei között is óriási különbségek vannak, de én a én a pozitív fejlődést látom.

[00:02:59]Egy konkrétan nem emelnék ki.

[00:03:01]Nyilván, hogyha Svájcban vagyok, akkor érzem, hogy itt ez egy másik világ, de nem biztos, hogy az áll egyébként a legközelebb a szívemhez.

[00:03:08]Igen.

[00:03:08]Meg részben nyilván ez egy szubjektív kérdés, viszont az EU-nak van statisztikája arra, hogy az európai fővárosok hogy állnak.

[00:03:14]És itt az látszik, hogy a budapestiek az egyik legelégedetlenebbek a közterületeikkel.

[00:03:20]Régión belül szintén az elégedetlenebbek közé tartozunk.

[00:03:23]60% mondja azt, hogy nem elégedett a tisztasággal.

[00:03:26]Szerintetek mi az oka annak, hogy ennyire koszosnak érződik a a város?

[00:03:30]Hát, hogy tényleg kozos.

[00:03:33]Tehát az nagyon jól látszik, nem csak az Európai Unió kutatásaiból, hanem rengeteg közel olyan kutatás, ami amit amit mi láttunk az egyensúly intézetben, hogy legyen szó egyes kerületekről, legyen szó akár a fővárosról és egyébként néhány vidéki nagyvárosról is, de azért inkább ez egy budapesti probléma.

[00:03:51]Akkor a problémalistáján a a lakosságnak mindig a köztisztaság van, vagy az első, vagy a második helyen.

[00:04:00]Ugye nagyon sok különböző ennél talán fontosabbnak tűnő témákról beszélgettünk itt itt a podcast elmúlt egy évében oktatástól az egészségügyen által gazdasági fejlődésig.

[00:04:11]És amikor országos témákról kérdezzük a magyarokat, akkor akkor nyilván ezek állnak a problémalistájuk élén.

[00:04:17]Tehát az egészségügy nyilvánvalóan meg megelőzi országos problémában a a köztisztaságot, de a helyi ügyeket kérdezzük, tehát azt kérdezzük, hogy kifejezetten az ő településén, az ő utcájában, az ő közösségében mi a legnagyobb probléma?

[00:04:32]Akkor igazából én amióta közül kutatásokat látok, nem tudom, 10-15 éve, a közrend, a köztisztaság, a rendezetlenség érzete az mindig az első a helyi ügyek szempontjából.

[00:04:45]Tehát, hogy van ez a szubjektív érzet, és és szerintem ez nem véletlen.

[00:04:47]Nyilván fogunk sokat beszélni arról, hogy hogy miért miért gondolom azt, hogy valós ez a helyzet.

[00:04:54]Nyilván ezt nehéz mérni.

[00:04:56]Ezekre nincsenek adatok, hogy mennyi az 1 n kmre eldobott cigaretteek száma, de nagyon jól látjuk sok szempontból, például a szabályozatlanságból, hogy Magyarországon erre nem figyelünk, nem tartjuk fontos témának.

[00:05:09]És ez nekem személyesen azért érdekes, mert mert a politikusok meg általában döntéshozók csomószor nagyon gyorsan reflektálnak akkor is a közvéleménynek a problémáira, ha egyébként azok nem valós szakpolitikai problémák, egyszerűen azért, hogy nyilván kielégítsék a közvélemény hangulatát.

[00:05:28]És valahogy ebben a témában minthogyha mintogyha nem mernének lépni, tehát mintogyha a rendezettség, vagy a tisztaság az valami olyan politikai szélsőség lenne, vagy egy olyan olyan olyan politikai ideológia, ami ami amit esetleg nem követhet egy politikus.

[00:05:45]Nagyon sokszor szoktunk szoktuk hallani a közéletben, hogy valaki szélsőségesen rendpárti.

[00:05:49]Ez általában az, aki mondjuk közepesen kaotikus nyugat-európai városban, tehát hogy teljesen máshogy van valahogy beállítva a magyar közéletben a rendnek a kérdése.

[00:05:59]Egy szélsőséges ideológiának, egy poroszos vaskalaposságnak van beállítva.

[00:06:06]Holott egyébként bárki, hogyha elmegy Ausztriába, akkor az az első, hogy úristen, de jó, hogy itt ilyen szép rendezett minden, és és gyönyörűek a városok, és tisztaság van és fel vannak újítva az épületek, és gondozottak a közparkok.

[00:06:19]Az EU statisztikák azok a elsősorban a fővárosokról szólnak, de ez Budapest specifikus probléma, vagy a magyar vidéki városokra is jellemző?

[00:06:26]Ha környezetvédelmi eszközökkel próbálunk tisztábbá tenni városokat, és itt ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy Budapestről van szó, vagy más vidéki nagyvárosról, vagy kisebb városról, hogyha csak környezetvédelmi köztisztasági eszközökkel próbálunk operálni, akkor ez nem fog működni, mert van mögötte egy egészen komoly társadalmi hiátus, egy szegénységi kérdés, egy szociális hálóbeli elégtelenség, ami odavezet, hogy egyszerűen nem rendezettek az utcák és itt a a át tudunk kötni utána a biztonsági érzetre is, hogy ez hogyan kapcsoló ahhoz, hogy utána hogy érzik magukat és milyen öngerjesztő folyamatokat indít el.

[00:07:07]Az a törött ablakoknak a a hasonlata, amit te szoktál mondani mondani Tamás, hogy hogyan indít el egy valamilyen valamilyen rossz esztétikai elem, egy olyan érzést, hogy akkor itt nincs gazdája a területnek.

[00:07:25]Ez micsoda pontosan ez a törött ablak?

[00:07:27]Ez igazából egy jó pár évtizedes elmélet, ami nagyjából arról szól, hogy egy nagyon kicsi, nagyon apró elem a városi környezetben, például be van törve egy épületnek az ablaka, az hogyan vezet oda, hogy ennél jóval nagyobb, jóval komolyabb bűncselekmények, jóval nagyobb kihá kihágások indulnak el egy adott környezetben?

[00:07:50]Alapvetően az a elméletnek a lényege, hogy a törött ablak azt üzeni a társadalomnak, hogy az adott területnek nincsen gazdája.

[00:07:57]Ha bele van törve egy ablak, és ezt senki nem pótolja, senki nem javítja ki, akkor nyugodtan oda lehet dobni utána a szemetet, nyugodtan le lehet graffitizni, nyugodtan azt üzenheti minden társadalmi rétegnek, hogy itt bármit szabad, hiszen az adott területnek nincsen olyan felelőse.

[00:08:15]És ez vezetett el egyébként odáig sok esetben, ez Amerikában jön az alapvetően ez az elmélet, hogy egyébként a komolyabb bűntények is megjelennek, tehát a rablások, a késelések, a zsebtolvajlás, a drog, és ez mind egyetlen egy elemből indul.

[00:08:31]És és erre voltak különböző megoldási kísérletek, sok esetben egyébként sikeresek is, amikor polgármesterek a legapróbb, legelső kihágást is azonnal orvosolták.

[00:08:41]Tehát ha be van törve egy ablak, ha le van fújva graffitivel egy fal, ha egy kicsit elgörbül az egyik, nem tudom parkolásgátlókaró az úton, akkor azonnal ki kell javítani, azt mutatva, hogy itt rend van, mert ez az, ami megakadályozza azt, hogy a társadalom újabb és újabb olyan vagy olyan érzetet keltsen a társadalomban, hogy alapvetően itt bármit szabad, és és ne vezessen egyfajta gettósodáshoz vagy szülömödéshez.

[00:09:10]Itt most elkezdtünk valamennyire rátérni a közbiztonság kérdésére, meg az ezzel kapcsolatos szociális kérdésekre, és az ugye kiemelt téma is volt idénnyyáron Budapesten, főleg azután, hogy több polgármester is arról posztolt, hogy az emberek nagyobb félelemben érzik magukat, mint korábban.

[00:09:28]És ezzel egyébként mi is foglalkoztunk a a Telexnél, és ott a szakértői konszenzus az tulajdonképpen az volt, hogy itt nem rendészeti vagy közb biztonsági kérdésről van szó, hanem egy szociális kérdésről.

[00:09:38]De de engem az érdekelne, hogy szerintetek ez most miért lett ennyire ez a sok egybefüggő téma ennyire központi idénnyyáron?

[00:09:47]Azt gondolom, hogy nem lehet elkerülni a a betéddíjas rendszer bevezetése körül kialakult nehézségeket.

[00:09:53]És itt annyiban korrigálnám a a az első kérdésedre adott válaszomat, hogy 20 évvel ezelőttihez képest egy pozitív trendet látok én mindenhol.

[00:10:03]Ö kivéve az, amit a betéddíjas rendszernek a a nehézségei okoztak.

[00:10:10]Tehát, hogy ez egy törés abban, hogy alapvetően a betédíjas rendszer az környezetvédelmileg egy abszolút abszolút védhető és jól működő jól működő rendszer, amit egyébként nem Magyarországon találtak ki, hanem van egy uniós jogszabály, aminek meg kell felelni 202-ig el kell érni a 90%-os újrahasznosítást az egyszerhasználatos műanyagok és fémcsomagolások tekintetében, de nem kötelező a betéddíjas rendszer.

[00:10:35]Tehát hogyha van olyan a társadalom, hogy föl van készülve arra, hogy saját maga önszántából gyűjtse szelektíven a hulladékot, és így el tudja érni ezt a szintet, akkor nem kell betédíjas rendszerbe vezetni.

[00:10:48]Magyarországon az volt a probléma, hogy az önkéntes szelektív hulladékgyűjtés az nem működött eléggé eléggé jól.

[00:10:53]Ezért, mint ugye pénzügyi motiváció, akkor elindult a a betédíjas rendszer, de mivel van mögötte egy hát egy kapacitástervezési hiány, illetve egy egy olyan társadalmi tehát egy olyan szegénységi faktor, ami más országokban mondjuk nincs feltétlenül.

[00:11:17]Ezért ez odajutott, ezzel odajutottunk, hogy mondjuk a kisnyugdíjasoknak keresetkiegészítése, a palackoknak a gyűjtése, vagy hajléktalanoknak ez ugyanúgy egy egy megélhetési forrás.

[00:11:32]És innentől kezdve és azzal, hogy nincsen elég beváltási hely, vagy nem elég jó a kapacitás, kialakul egy ilyen egy ilyen tömeges rendészeti biztonságérzet hiánybeli beli probléma, de hogy ez alapvetően nem egy környezeti probléma.

[00:11:45]És egyébként az is fölmerül, hogy elég-e az 50 Ft-os ár egy palacknál, vagy nem.

[00:11:51]Hát hogyha megnézzük a többi betédíjas rendszert, akkor és vásárlóerőparításon nézzük, hogy mennyi egy betétdíj, akkor Magyarország a legmagasabb betédíjas rendszerek között van.

[00:12:00]Tehát itt valahogy a a tudatosság, a társadalmi felelősség meg a szociális hálónak a a viszonyát kellene kellene kezelni.

[00:12:09]Nem tudom, nekem a az egyik kedvenc mondatom ezzel kapcsolatban, hogyha egy mondatban össze kéne foglalnom, az az, hogy jelenleg a közterek azok senki földeként működnek, és azt kéne elérni, hogy mindannyiunk földjeként tekintsünk erre.

[00:12:22]És ez ugyanúgy a megelőzésben is van, mint ahogy ugye a a az összes szereplőnek a a az ottani viselkedésében, kezelésében.

[00:12:31]Igen.

[00:12:31]És itt tényleg nem lehet szerintem elégszer hangsúlyozni a szegénység problémáját.

[00:12:34]Ugye itt a különböző Magyarország jövőidőbadásokban folyamatosan visszajött, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb, hanem a legszegényebb országa.

[00:12:43]És ez egy eddig csomószor egy statisztikai adatnak tűnt, tehát hogy mi hoztuk a különböző adatokat, hogy miért állunk egy főre jutó átlagfogyasztásban, vagy súlyos depriváció szempontjából az utolsók között az Európai Unióban, de hogy ez sokszor számodatként megjelent és valahogy így nem materializálódott, vagy nem jött velünk szemben ez, ami egyébként az adatokból folyamatosan kiolvasható volt.

[00:13:06]Szerintem most az utóbbi pár hónapban ez jött szembe, hogy ez ez a hihetetlen szegénység, ami Magyarországon, a többi európai Uniós országhoz képest látható, az az most egyszerűen megjelent és és és kézzel fogható és láthatóbbá vált.

[00:13:21]Ö az szerintem nagyon fontos viszont, hogy hogy amikor azt mondjuk, hogy ezt az egész kérdést ezt a szociális hálóval, a szegénység csökkentésével, megelőzéssel, tehát számos olyan kérdéssel, mentális egészségügy fejlesztésével számos olyan kérdéssel kell kezelni, ami a a humán erőforrásról szól, akkor azért nem szabad elfeledkeznünk, hogy közben meg vannak olyan akut problémák, hogy hogy közben ezek a városok vagy városrészek elkezdenek élhetetlenné válni.

[00:13:51]Tehát, hogy itt szerintem az a nagyon nehéz egyensúly, hogy nagyon hosszútávú több éves programokat kell most elkezdeni, amik elmúltak a vagy nem történtek meg az elmúlt években.

[00:14:00]De nem mondhatjuk azt, hogy majd amikor ez ennek az eredménye beérik öt-hét év múlva, csökken Magyarországon a szegénység, jobb mentális állapotban lesz az ország, kevésbé fognak rászorulni kis nyugdíjasok arra, hogy hogy palackok gyűjtéséből érjék el a létminimumot.

[00:14:19]addig meg nyugodtan felborulhat az a társadalmi rend, ami ami egyébként ami egyébként most éppen szerintem felborulóban van, tehát hogy hogy itt igenis vannak nagyon tűzoltó jellegű problémák és vannak hosszútávú kérdések, amiket meg kell oldani.

[00:14:33]Ez csak azért fontos, mert hogyha meg tehát ha felborul ez a társadalmi rend, akkor a a polgárok egy jelentős része elindul a fele, hogy ők nem akarnak arra áldozni, hogy ezeknek az embereknek jobb legyen.

[00:14:45]Ö tehát hogyha ebből egy konfliktus indul, hogy én nem szeretném, hogy a nem tudom a a hogy saját gyerekem folyamatosan nem tudom drogosokkal találkozzon.

[00:14:57]És erre az a döntéshozói válasz, hogy semmi gond, ezt mi most megoldjuk nyolc év alatt, ez ez nem működőképes.

[00:15:01]És valóban a megoldás az nyolc év alatt jön, de valamit sürgősen kezdeni kell azzal is, hogy most éppen hogyan néznek ki a a köztereink.

[00:15:09]De akkor csak még egy utolsó kérdés ezzel kapcsolatban, hogy hogy előfordulhat az is, hogy hogy ugye az a feszültség, ami tulajdonképpen látható jelei voltak, hogy ez részben annak is köszönhető, hogy hogy egy bizonyos réteg az most szembesült azzal, hogy egyébként van szegénység Magyarországon azzal, hogy például vannak olyan emberek, akik vidékről vonattal jönnek Budapestre, megkeresnek valamennyit a palaszgyűjtésből, és utána utána hazamennek.

[00:15:36]Ez így van.

[00:15:37]Í igen.

[00:15:37]Igen.

[00:15:37]Ami szerintem ebben fontos, hogy attól, hogy ők most szembesülnek arra nem a szerintem nem az a jó válasz, hogy azt mondjuk, hogy ezek tehát, hogy ezek ezek a folyamatok nyugodtan folytatódjanak, hiszen ezek olyan szerencsétlen emberek, akik nekik csak ebből van megélhetésük.

[00:15:54]Tehát, hogy szerintem a mindenkori államnak nem lehet az a válasza, hogy nem tudjuk megoldani a problémát, de legalább akkor 50 Ft-okért összegyűjtik a palackot, és akkor lényegében a probléma meg van oldva.

[00:16:04]Tehát, hogy szerintem nem lehet a ezt a többségi társadalmat és a legszegényebb rétegeket így egymásnak ereszteni.

[00:16:10]Tehát a többségi társadalomnak vagy a gazdagabbaknak is megvan a joguk ahhoz, hogy a gyerekük elmehessen a parkba, mert attól nem lesz jobb a szegényeknek, hogy egyébként palackokat gyűjtenek.

[00:16:23]Tehát, hogy nem az a megoldás, hogy hogy ezt így szabadjára engedjük.

[00:16:24]ö nyugodtan drogozzanak, nyugodtan gyűjtögessék a palackokat, mert rászorulnak, hanem az államnak olyan szociális hálót kell biztosítani, az államnak olyan segélyeket kell nyújtani, hogy ők ne szoruljanak rá erre a nem tudom a palacgyűjtésre, és a nem tudom többségi társadalom pedignak nem kell feltétlenül azt elfogadnia, hogy egyébként nem tudom a saját saját házatáján ne engedhessék el a gyerekeiket az utcán.

[00:16:52]Hát csak a környezettudatosság részéhez vissza visszakapcsolnék, hogy hogy az a helyzet, ami most kialakult a a főleg a nagyvárosokban, itt a palackvisszaváltás kapcsán nyilván rengeteg mentális és szociális ok van mögötte, de hogyha visszalépünk egyet és fejlettebb lenne a magyar társadalomnak a környezettudatossága, akkor eleve mondjuk az 50 Ft-os palackok azok nem az ételmaradék közé lennének dobva egy random kukába a Budapest bálvárosában.

[00:17:26]Tehát van egy egy ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködési hiány is szerintem.

[00:17:33]egyrésze tudatlanságból származik, egyrésze érdektelenségből, öze meg a kényelmetlenségből, amit esetleg okozhat az, hogy külön kell gyűjteni, és hát, hogy nincsen annyira kommunikálva vagy jó infrastruktúra biztosítva hozzá, de hogy azért ez lehet, hogy egy kicsit ilyen iskolai iskolaszaga van ennek a dolognak, de hogy és lehet, hogy unalmas, mert hogy ezt már év évtizedek óta mondják a környezetvédelmi körökben, de hogy hogy a igen a megelőzés az a legjobb, akkor utána használjuk újra, utána hasznosítsuk újra, utána energetikailag hasznosítsuk a hulladékot és végül rakjuk le.

[00:18:18]Magyarországon még mindig a a lerakás az, ami a a leggyakrabban van, tehát a szeméttelepre lerakás.

[00:18:24]Ez a hulladékhiarchiában az a a fejlődés az nagyon kevéssé kevéssé működik, miközben nyilván erre lenne igény és teljesen máshogy nézne néznek ki az utcák, hogyha a társadalomkörnyezet tudatosabb lenne, és nem csak lárpurlárkörnyezet tudatosabb lenne, hanem egyszerűen azért, hogy hogy jobban működjön a a gazdaságunk, jobban működjön a a az országunk.

[00:18:44]Igen.

[00:18:44]Sőt, erre egyébként vannak nyugat-európai városok, ahol erre is kialakult valamilyen infrastruktúra, hogy hogy a kukák köré vannak ilyen gyűrű kihelyezve, hogy aki aki odadobná ki, és nem viszi vissza, akkor legalább össze tudja gyűjteni helyette valaki más és vissza tudja váltani.

[00:19:01]Ö rá kell kan nyyarodni kicsit a köztisztaság kérdésére, mint arra a területre, ahol ahol viszont viszonylag gyorsabb öavatkoz vagy gyorsabb dolgokkal is közben lehet avatkozni, mert mindaz, amiről az előbb beszéltünk, azokat tulajdonképpen már érintettük a az előző részekben, mint a mentális problémák, mentális egészsége a magyaroknak, szegénység satöbbi, hogy azon túl, hogy hogy mondjuk bosszantó látni, nem tudom, egy-egy kiszáradt fát vagy koszos utcát ezen túl Miért miért fontos az, hogy rendezett legyen a környezetet?

[00:19:36]Lehetne akár az is, hogy valaki elsétál valami vizuálisan nem neki nem tetsző dolog mellett, de mondjuk három perc múlva elfelejti, mert be átmegy egy másik szebb kerületbe, vagy nem tudom, hogy miért fontos az, hogy úgy összességében minden rendezett legyen.

[00:19:52]Erre nagyon sok sok válasz van.

[00:19:52]Kezdem kezdem onnan, ahol ami talán a legmesszebb van attól, amit alapból gondolnánk.

[00:20:00]Ö alapvetően például az, hogy mennyire használjuk a az utcáinkat, mennyire használjuk a városunkat, annak van például egy nagyon erős gazdasági hatása is.

[00:20:10]Tehát miközben folyamatosan panaszkodunk arra, hogy nagy sok nagy az autóforgalom, hogy plázákban vásárolnak az emberek, hogy meghalnak a kiskereskedők, hogy a kis magán magyar tulajdonú cégek nem működnek.

[00:20:28]Ezeknek sok oka van, de például az egyik oka, hogy szeretjük-e azt a környezetet, ahol ezek a ezek a különböző voltok, ezek a különböző szolgáltatások vannak.

[00:20:39]Tehát szívesen megyünk-e végig a Nagykörúton, szívesen megyünk-e végig a Rákóci úton, és ott szeretünk-e vásárolni, vagy pedig inkább mondjuk egy plázában.

[00:20:51]És nyilván a plázának egyik fő oka, amiért szeretjük, hogy tiszta rendezett egy helyen vannak a dolgok.

[00:20:57]Tehát nincsen úgy kialakítva magyarul a belvárosunk, nincsenek úgy kialakítva egyébként a nagyvárosi környezetek, hogy mi ott szívesen töltsük az időnket.

[00:21:07]Tehát ennek van egy olyan gazdasági vonatkozása, hogy mindez ahhoz vezeti az embereket, hogy autóba üljenek, mert nem szeretnek gyalog menni, mert nem olyan a környezet, és a nagy bevásárlóközpontokba menjenek, hiszen könnyen sétálva a jó környezetben nem szívesen nem szívesen mennek ha nincsen ilyen egy nagy városban.

[00:21:24]Szóval, hogy van egy ilyen kiskereskedelem, kiskereskedelmi vonatkozása.

[00:21:28]Van egy nagyon erős mentális vonatkozás, hogy mennyire érezzük magunkat lokálpatriótának, mennyire szívesen teszünk az országért.

[00:21:35]Tehát ha azt látjuk, hogy minden szétesik körülöttünk, akkor az emberek egyre jobban behúzódnak a saját kis bubarékukba, vagy a saját családi környezetükbe.

[00:21:44]Tehát ha azt látjuk, hogy esélytelen, hogy hogy mi együtt tudjunk működni és és valami szép dolgot hozunk létre mondjuk egy városban, vagy egy utcába, akkor minden inkább egyre inkább befele fordulunk.

[00:21:57]Ezért van az, hogy nagyon ritkák mondjuk nem tudom az utcafesztiválok, megszűntek igazából a nagy városi rendezvények, merthogy mert hogy az emberek nem érzik jól magukat ezeken a területeken.

[00:22:06]Ezek nem csak saját vélemények, nagyon sok közvéleménykutatást látunk abban, hogy hogy a közrend, a köztisztaság és az utóbbi időben egyébként a közbiztonság az mennyire mennyire egy kritikus az emberek számára.

[00:22:20]illetve nem, hogy nem csak az, hogy szívesen elmennek-e mondjuk ilyen utcai eseményekre, hanem egyáltalán maguk állampolgárként, helyi lakosként szívesen szerveznek-e valamit, szívesen építenek-e kisközösségeket, szívesen indítanak-e bármilyen szűkebb m lakókörnyezeti, kerületi, aztán nyilván az egész országra kiható kiható együttműködéseket, hogyha nem komfortos a a közterületeken lenni, akkor nincs az a nincs az a kötődés, és ennek egy egész ilyen ilyen összetartási romboló ereje ereje van.

[00:22:58]Nagyon sok ilyen egészségügyi meg pszichológiai kutatás volt arról, hogy egyébként a rendezett zöld terület, a kulturált környezet, a rendezettség, a tisztaság az az csökkenti a depressziót, csökkenti a szorongást, csökkenti a stresszt.

[00:23:12]Tehát, hogy ennek komoly mentális hozadéka van annak, hogy az a környezet, ami körbeveszi az embert, az mennyire megterhelő, mennyire szívja le pszichésen, és és mennyire tölti föl.

[00:23:24]Van rengeteg adat arra például, hogy Magyarországon belül Budapesten, bár egyébként ha csak azt nézzük, hogy mennyi zöld terület van és mennyi fa, akkor nem állunk jól, de nem állunk botrányosan rosszul.

[00:23:38]De ha azt nézzük, hogy egyébként ezeknek mekkora része ápolt, öntözött, gondozott közpark, tehát nem csak ki van téve két fa egy vödörbe a az autópiszok és a kutyapiszok közé, hanem olyan zöld felület, amit tudnak használni az emberek.

[00:23:54]Tehát valóban mentálisan föltölti őket, mert mert olyan állapotban van.

[00:23:58]Abban az Európai Unión belül az utolsó 1egyharmadban vagyunk.

[00:24:04]Szóval, hogy nagyon nem mindegy a zöld terület és a zöld terület, vagy nagyon nagy különbségek vannak zöld terület és zöld terület között, tehát nem mindegy az, hogy egyébként ezek milyen állapotban vannak.

[00:24:12]Ezekre rengeteg rengeteg mentális és orvosi kutatás van, ami ennek a pozitív hozzadékát mutatja.

[00:24:19]Elkezdhetünk szerintem rátérni a különböző területekre, hogy milyen közbeavatkozásokkal lehetne fejleszteni a a köztisztaságon.

[00:24:24]És akkor ha már a parkok szóba kerültek, akkor lehet, hogy ezzel kezdeném, hogy hogyan lehetnének rendezettebek a parkjaink, hogyan lehetne több elérhető park a városokban élőknek, illetve hogy a a faállománnyal milyen teendők vannak Budapesten vagy a magyar nagyvárosokban.

[00:24:44]Budapesti példát ho szerintem elképesztően sokkoló és ijesztő adat az, hogy van 1 millió fa Budapesten, abból nagyjából 1100et kezel a főváros.

[00:24:51]És ennek a 35%-a 2030-ig el fog pusztulni.

[00:25:00]Ö, tehát hogyha ezt kivetítjük az 1 millió fára, nyilván valószínűleg vannak különbségek kerület és kerület között, de mondjuk ezt a ezt az arányt kivetítjük Budapest szintjére, akkor ez azt jelenti, hogy itt néhány éven belül 350000 fa el fog pusztulni, mert olyan szintű aszály sújtotta a a területeket, a az országot az elmúlt években.

[00:25:26]Z fa ültetési és kezelési szokások öntözéshiánya, illetve a faállomány megújításának a lassúsága, merthogy ugye annak is nyilván van költségvetési költségvetési vonzata.

[00:25:47]És hogyha ezeket a fákat elveszítjük, akkor nem csak esztétikailag lesz rosszabb a a városkép.

[00:25:54]elveszítjük a levegő tisztító funkciójukat, elveszítjük a mentális egészséghez hozzájáruló funkciójukat, elveszítjük az árnyékolófunkciójukat, elveszítjük a hűtőfunkciójukat.

[00:26:05]Tehát rengeteg rengeteg dolog vész el azzal, hogyha ezekre a parkokra, fákra, fasorokra nem tudunk jobban jobban figyelni.

[00:26:17]A a változó klímával azt látjuk, hogy azok a parkok, amelyeknek nincs öntöző rendszerük, azok gyakorlatilag pár éven belül halálra vannak ítélve.

[00:26:30]Ezt szerint ezt lehetne szépíteni, de de fölösleges, tehát hogy ezzel foglalkozni kell, mert utána ez egy öngerjesztő folyamat.

[00:26:37]Minél kevesebb a hűtési lehetőség, ugye minél kevesebb a fa, annál kevesebb az árnyékolás, még még nagyobb lesz a hőszigetás, amiről ugye korábbi műsorokban beszéltünk, még melegebb lesz, még több fapusztul ki.

[00:26:51]Tehát itt itt nagyon fontosak azok a azok az intézkedések, amelyekről a a szivacsváros kapcsán is is beszéltünk, illetve a klímaalkalmazkodás kapcsán, hogy egyszerűen olyan növényeket kell telepíteni, amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák a vizet, alkalmasak arra, hogy beszivárogtassák az esővizet, amikor amikor van.

[00:27:12]ö szárazságtűrőek, és hogy a burkolt felületeket, ahol tudjuk, törjük fel és vízáteresztő felületeket hozzunk létre.

[00:27:22]Illetve talán ezt nem is említettük, amikor a szivacsvárosról volt szó, hogy sokszor a a fasoroknak a védelme az konfliktusba kerül a különböző közműveknek a felújításával, vagy vagy bővítésével, kiépítésével.

[00:27:38]És nagyon fontos lenne, hogy a hogy a hogy a fasoroknak is legyen egy olyan védelme, mint egy mint egy zöld közműhálózat, hogy hogy ne ne essenek áldozatául, még pluszba a klimatikus, levegő és egyéb körülményeken túl ne essenek áldozatául különböző városfejlesztéseknek, amelyek nincsenek nincsenek esetleg úgy átgondolva.

[00:28:01]Tehát ez sokkal több, mint mint fapusztulás.

[00:28:05]Ez a faállománynak a rengeteg pozitív hatásának az elveszítése, hogyha nem fordítunk több forrást arra, hogy megmaradjanak ezek a ezek a zöld területeink.

[00:28:16]Talán meg itt a közterületek vagy közparkok hasznosságánál vagy hasznosításánál egy fontos tényező, hogy nagyjából azt szokták mondani, hogy három dolog szükséges ahhoz, hogy egy park valóban használható legyen.

[00:28:30]Az egyik az valóban az és talán a legfontosabb, amit most a Dóri mondott, hogy hogy öntözötte-e a park, tehát a jelenlegi klimatikus viszonyokban egy öntözés nélküli parknak, hogy ahogy Dóri említette vége, de hogy van még két másik.

[00:28:43]Az egyik, hogy hogy valamifajta őrzés, kerítés, parkör, tehát valamifajta felügyelet van-e, hogy az, hogy ott rendben történnek-e a dolgok.

[00:28:55]Ez most nem feltétlen jelent fizikai kerítés, de hogy van egy gazdája a helyben, aki figyel arra, hogy ez a park az működik-e.

[00:29:00]A harmadik pedig, hogy vannak alapvető szolgáltatások.

[00:29:02]Ha más nem, akkor egy egy köztéri illemhelység, de jó esetben mondjuk van még egy kávézó is.

[00:29:09]Ha ez a három funkció megvan, tehát működik a park, mint zöld felület, van neki egy gazdája, és egyébként valamilyen szolgáltatást nyújt, igazából innentől kezdve tölti be azt a funkcióját, amit egy parknak be kell töltenie.

[00:29:22]És éppen ezért tud nagyon félrevezető lenni, amikor ránézünk a térképre, és azt látjuk, hogy mennyi különböző park van, vagy zöld felület különböző Budapesten, de egyébként vidéki városokban.

[00:29:33]ezekből igazából azt a funkcióját, hogy mentálisan föltöltse az embereket, hogy a család számára szórakozási vagy pihenési lehetőséget biztosítson, ezeket csak a azok a parkok töltik be, amelyek ezzel a három funkcióval rendelkeznek, és ez bővenbőven 10% alatt van az összes parkfelület tekintve.

[00:29:51]Ö, szóval, hogy nem véletlen, hogyha bármelyik ön kimegy a Margit szigetre, vagy kimegy a városligetbe, azért van olyan hihetetlen mennyiségű embertmeg, mertogy nincs, van ez a két sztárpunk Budapesten, de ezen a két sztárpon kívül lényegében nagyon kevés ilyen parkunk van, ami ezeknek a ezeknek a kritériumoknak megfelel.

[00:30:13]Talán nem tudom, két két kezünkön meg tudjuk számolni.

[00:30:18]Tehát, hogy ez az, amiben hihetetlen lehetőségek lennének a Népligettől kezdve számosan zöld felületet tudunk mondani, ahol ahol az elhanyagoltságot, hogyha felszámolnák, akkor egyébként mentálisan nagyon sokat segítenének a a városlakóknak a a mentális állapotán.

[00:30:34]Igen.

[00:30:34]És egyébként érdekes ez a kerítés dolog, amit amit mondasz, hogy most az akkor valós kerítés vagy nem valós kerítés, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy egyébként ha ha ilyen kis alacsony kerítést csinálnak valamilyen zöld terület köré, már annak van visszatartó ereje.

[00:30:51]pedig hát nyilván 25 cm magas azért nem akkora nagy vaszít az át átlépni vagy átugrani rajta vagy átdobni a szemetet, de valahogy mégis van egy olyan vizuális eleme, hogy már annak van annak lehet visszatartó visszatartó hatása, illetve ami még nagyon fontos, hogy hogy a parkjainkat a nem mindegy, hogy milyen célra használjuk.

[00:31:12]Én azt gondolom, hogyha megkérdeznénk 100 embert, 100 emberből 100 azt mondaná, hogy betonon buliznék inkább, vagy egy parkba.

[00:31:19]Hm, egy parkba sokkal jobb lenne, de hát a parkot parkra, hogyha ráengedjük a a 1000, 10000 10000 embert, akkor abból nem marad sok.

[00:31:28]Tehát, hogy minden rendezvényt mindenki valamilyen zöld területre szeretne szervezni, de hogy vannak erre alkalmasabb területek a Budapesten és más nagyvárosokban is, és a egyszerűen ilyen terhelést nem bírnak el azok a parkok sem, amelyek amelyek öntözöttek és gondozottak, illetve a a park őrzésre visszatérve még nyilván nem lehet minden parkhoz oda odaállítani parkőröket, hogy folyamatosan figyeljenek.

[00:32:00]Erre nincsen kapacitás.

[00:32:02]Közterületfelügyeletnél amúgy is óriási kapacitáshiány van.

[00:32:07]Ezért kell, hogy a kettő kéz a kézbe működjön, hogy legyen felügyelet, meg legyen egy tudatosság, egy igény arra, hogy ez a ez a senki földje, ez a mindannyiunk földje, és már eleve úgy úgy állunk hozzá.

[00:32:21]Itt a parkok.

[00:32:21]Erre jó példa, amit említettetek, hogy hogy nagyon sok olyan terület van Budapesten, aminek úgyn nagyon van gazdája.

[00:32:28]Nem is biztos, hogy azok a szervek, akiknek felelniük kell, hogy akár ők kében vannak.

[00:32:32]Erre mondtok néhány példát, hogy hogyan néz ki az, amikor tiszta, hogy kinek mi a felelősségi köre, mondjuk egy állami cégnek, önkormányzatnak, és mi hogy néz ki az, amikor nem?

[00:32:43]Itt talán a leg legszemléletesebb példa, hogy a ránézünk egy belvárosi területre, amelyik hosszos elhanyagolt, és meg akarjuk keresni, hogy egyébként kinek lenne a feladata, hogy ott tiszta állapotok legyenek, akkor van egyrészt a járda, ami lehet a társasháznak a feladata, hogy tisztítsa.

[00:33:04]A legtöbb társasház nem tudja, de egyébként ott üzemel egy vendéglátó ipari helység, vagy üzem üzemel egy bolt, akkor az ő feladatuk.

[00:33:13]Picit arrén megyünk, ott lehet egy bicikliút, lehet egy fővárosi közterület, tehát ami a főváros kezelésében van, egy mellékutca az lehet a kerületnek a felelőssége.

[00:33:24]Közben a szemétszállítás, illetve a szemétgyűjtésnek egy része a Mohunál van.

[00:33:30]Ha véletlenül egyébként van valahol a környéken egy pályaudvar, aminek bizonyos területei ugyancsak a a mondjuk 50 mes körzetbe esnek, akkor ott már egyébként állami felelősség, vagy állami vállalati felelősség van.

[00:33:42]Tehát nagyon könnyen tudjuk azt csinálni, hogy eldobunk egy csikket, és hogyha sokat pattog, akkor legalább hat különböző szervnek lenne a feladata, hogy ezt összeszedje, és aztán a végén senki nem szedi össze.

[00:33:53]Tehát magyarul annyira szét van tagozódva, főleg Budapesten, de egyébként soksokszor más nagy városokban is ez a felelősségi viszony, hogy végül egymásnak tologatják a felelősséget.

[00:34:04]Tehát itt ami hogy pozitívat is mondjunk és és konkrét javaslatokat is megfogalmazzuk, itt az egyensúly intézetnél nagyon sok olyan anyagunk született, ami arról szól, hogy hogyan lehetne ezeket a felelősségi viszonyokat egyértelműen meghatározni, ha más nem, hogy legyen egy olyan kataszter, ahol mindenki pontosan látja, hogy egyetlen egy négyzetméternek is ki pontosan a felelőse.

[00:34:26]Ha ott van egy graffiti, ott van egy szemét, akkor egyébként azért ki felelős.

[00:34:30]És nyilván ebből következően ezt később leegyszerűsítve megtalálni azt, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy ne legyen mondjuk egyetlen egy négyzetméteren belül négy-öt különböző felelős, akik egymásra mutogatnak.

[00:34:43]valamifajta koordinációban szükséges.

[00:34:45]Tehát, hogy hogy napi szinten látjuk azt, hogy ezek az emberek emberek alatt nyilván cégek, cégvezetők, állami vezetőket értek, egymásra mutogatnak, és egyébként teljesen jogosan, mert úgy van meghatározva a jogszabály, hogy hogy kinek lenne a feladata, és nincsen egy olyan koordinálószerv, amelyik azt tudja mondani, hogy mondjuk mindenkinek az lenne az érdeke, hogy X kerület vagy X fő utca az ne úgy nézzen ki, ahogy most kinéz.

[00:35:10]Szerintem csodálatos példa az Andrási út.

[00:35:12]Azt még gyorsan hadd hadd tegyem hozzá.

[00:35:14]Hogyha csinálunk egy keresztmetszeti képet az Andrási útról, hogy hol milyen felelősségi körök vannak, és elképzelünk egy taknyos zsebkendőt, amelyik szádogál az Andrea egyik oldaláról a másikra, akkor nyolc különböző szereplőnek a felelőssége azt onnan eltakarítani, hogyha éppen az adott területre esik bejön.

[00:35:35]Ugye a buszmegállóban még ott van a BKK, BKV, akkor a zöld részeknél ott van a a főkert divízió, tehát hogy még ahhoz, amit a Tamás mondott még kiegészítésként, és az a pikantériája ennek az egész ennek az egésznek, hogy általában, hogyha ott van valami nagyobb köztisztasági probléma, akkor a kerületet hívják föl, és a kerületnek semmi tehát egy egy olyan pont sincs, ami pont a kerülethez tartozna köztisztaságilag.

[00:35:59]Tehát a kataszter azért is lenne jó, hogy nyilván valószínűleg nem mindenki applikációval fog járkálni az utcán, hogy akkor most megnézem, hogy ki hova kell betelefonálni, hogy ott van hagyva valami valami rettenet, de de hogy legalább lehetne lehetne tudni akár panaszkezelésnél vagy akár jó szándékú bejelentésnél, hogy akkor kihez forduljanak.

[00:36:21]És eh még ha már a eldobott zsebkendőkről van szó, hogy nagyon kevesen tudják, hogy Magyarországon lényegében semmilyen visszatartó ereje nincsen a bírságoknak.

[00:36:31]Tehát én bármennyit szemetelhetek, bármit tehetek.

[00:36:34]Ö a büntetés, amit kapok, az nagyjából körülbelül 6000 Ft, 6500 Ft attól függően, hogy hogy hogy éppen mi mit követtem el, aminek egyrészt alapvetően nyilván nincsen visszatartó ereje, másrészt meg senkinek semelyik szereplőnek nem érdeke ez behaj.

[00:36:53]Ö, tehát miközben iszonyatosan fontos a megelőzés, az edukáció, az, hogy környezettudatosan éljünk, hogy ezekre a dolgokra figyeljünk, a világ összes országában mellé vannak retorziók is mellé téve.

[00:37:07]Tehát hogyha valaki nem tartja be a közösség szabályait, alapvetően azt valamilyen módon mindenképpen büntetni kell.

[00:37:16]Nem véletlen, hogy a szemetelésben a zéró toleranciát, azt a magyarok elsöprő többsége egyébként a közönkutatások alapján támogatja.

[00:37:22]nem cselekszik ezerint, de egyébként elméletben támogatja, és a jogszabály ezt abszolút nem követi után.

[00:37:33]Nincsen olyan alkalmazott szerintem ma Magyarországon a bár bármelyik intézménynél, amelyik azt, aki azt mondja, hogy egy 6000 Ft-os bírság miatt én akkor feljelentést teszek, meg megkeresem, hogy ki dobta el a csikket.

[00:37:46]Tehát és és az illetőt sem feltétlenül zavarja.

[00:37:49]Meg a tetten érés is, amit szoktam.

[00:37:49]És ráadásul van a tetten érés, hogy és tetten is kell érni, ami nyilván viszonylag nehéz egy csikkeldobásnál.

[00:37:54]Ez az egyik legalacsonyabb büntetési tétel az egész Európai Unióban.

[00:37:57]Tehát az uniós átlag és akkor ez még nem egy szigorúbb országot veszünk, az ilyen 25000-300 Ft, tehát mondjuk egy büntetési tétel emelése és valamifajta a tettenérésen kívüli bármilyen más olyan opció, amivel azt mi tudjuk figyelni akár térfigyelő kamerákon keresztül, hogy egyébként ki az, aki ezeket a szemetelést elkövette.

[00:38:21]az összességében hihetetlenül segítené azt, hogy hogy a közterületeink máshogy nézzenek ki.

[00:38:25]Tehát hogyha valami valaminek nincsen negatív következménye, és egyébként senkit nem zavar, akkor természetes, hogy így néznek ki az utcáink.

[00:38:33]És még egy fontos dolog, nem tudjuk, de hogy hihetetlen mennyiségű pénzt költenek önkormányzatok köztisztaságra.

[00:38:42]Tehát sok-sok milliárd megy el minden évben, sokszor kerületi szinten arra, hogy tisztábbak legyenek az utcáink.

[00:38:46]És mi most már itt beszélünk 40 perc, hogy miért miért miért ennyire mocskos minden.

[00:38:51]Nem azért, mert keveset költenek rá, hanem egyszerűen azért, mertogy ennél sokkal egyszerűbb a szabályozás van úgy beállítva, hogy nincsen felelősség, nincsen retorzió, nincsen környezettudatos magatartásra nevelés.

[00:39:06]Szóval, hogy rengeteget spórolnánk is azzal, hogy nem a tisztításra kéne költeni, hanem ennek a megelőzésére, vagy esetleg a büntetésére, hogyha valaki valaki szemetel.

[00:39:15]Ez meg csak ilyen kiegészítő, szerintem érdekes információ, hogy például a rágó gumiknak a felszedése az olyan speciális géppel lehetséges, csak ami valami elképesztő pénzbe kerül.

[00:39:27]Tehát kicsi kicsi szemetelésnek tűnik, de hát ez az, hogy semmilyen szemetelés nem nem kicsi és irdatlan mennyiségű pénzt visz el, amit amúgy lehetne megelőzésre használni, lehetne, nem tudom, átcsoportosítani park fejlesztésre, öntözésfejlesztésre, városképi harmóniának a növelésére, hogy mondjuk ne 30 különbözőféle szemétgyűjtő edény legyen, például Budapesten, vagy hogy a közterületfelügyeletnek nagyobb forrása legyen akár a a az alkalmazottainak a a béremelésére.

[00:40:07]Tehát, hogy rengeteg ennél hasznosabb dologra lehet költeni, lehetne költeni azt a pénzt, amit amit utólagos kár enyhítésre használnak, hogy ne legyen annyira élhetetlen az utca.

[00:40:17]És még mindig úgy éljük meg, hogy hogy itt nagyon messze vagyunk az ideálistól.

[00:40:20]De akkor az egy reális cél lehet, hogy hatékonyabb szankcionálással csökkenthető lenne a a szemét mennyisége az utcán.

[00:40:29]Abszolút, abszolút.

[00:40:29]Tehát, hogy nem kizárólagos módszer, tehát most sok sok mindenről beszéltünk a szociális kérdésekről, a edukációról, de ha van valami, aminek nincsen semmilyen retorziója, akkor teljesen természetes, hogy senki nem törődik vele.

[00:40:45]Tehát nem ér, tehát nem ér nekem nem érdekem nem eldobni a zsebkendőt.

[00:40:50]A közterületnek nem érdeke, hogy ezt összeszedje.

[00:40:54]Nincsen benne olyan semmilyen motiváció ami ami a világ összes országában megvan.

[00:41:00]Nem mondom, hogy önmagában megoldja, de hogyha azt keressük, hogy nagyon gyorsan mi az, ami leegyszerűsítve egy nap alatt lehet változtatni, és nem pedig egy hosszú mentális folyamat, az nagyon egyszerűen az, hogy ennek a büntetési tételét, illetve a tettenérésnek a a szigorú kritériumát egyszerűen át kell alakítani, és egy olyan törvényi szabályozás kell, ahol nem szükséges a tettenér, és nem feltétlenül drákói, de mondjuk egy európai uniós átlag büntetési tétel bevezetésével Ö nyilván emellétve megfelelő edukációt szerintem radikálisan lehetne javítani a helyzetet és sokkal kevesebb közpénz menne el utólagos tisztításokra.

[00:41:39]Illetve azt hiszem, hogy a szankció összege az fontosabb, mint a tetten érés, mert ott azér ugye nagyon sok dolog fölmerül, hogy akkor nem kell tetten érni, ő volt-e, nem ő volt-e.

[00:41:46]Ha tetten érik, akkor ne 6000 Ft legyen, amit nem biztos, hogy behajtanak rajta, mert hogy az adminisztratív költsége magasabb az egész eljárásnak, mint a 6000 Ft, hanem legyen egy magasabb összeg.

[00:41:58]De ahogy Tamás is mondta, ez csak úgy fog működni hosszabb távon, hogyha hogyha a társadalmi felelősség is a társadalmi hozzáállás is fejlődik és megváltozik ezzel kapcsolatban, hogy hogy ne nem mindig azt gondoljuk, hogy ez a másiknak a a dolga, hogy hogy kezelje a közterületeinknek a tisztaságát, illetve ez van benne egy állami felelősség is, tehát hogy megfelelő infrastruktúra van ahhoz, hogyha én ki akarom dobni a szemet, akkor akkor akkor van-e mindenütt megfelelő hulladékgyűjtő.

[00:42:29]Valóban szelektív hulladékgyűjtők vannak.

[00:42:34]A különböző köztisztasággal foglalkozó cégek belső különböző ajánlásra is azt mutatják, hogy hogy drasztikusan alacsony a hulladékgyűjtőknek a száma.

[00:42:43]Tehát nem nem nyilván segíteni kell azban az embereket, hogy legyen hova hova dobni.

[00:42:47]Nekem kedvenc fun factem, hogy Budapesten több köztéri WC van kutyáknak, mint embereknek.

[00:42:53]Tehát hogyha köztéri tisztaságról van szó, akkor ezért ez egy nagyon abszurd állapot, hogy a hogy a hogy a négylábúaknak több lehetőségük van köztéri villemhelységet használni, mint a mint az embereknek.

[00:43:06]Szóval ez ez is mutat valami nagyon furcsa furcsa attitűdet.

[00:43:07]Szóval, hogy nagyon sok infrastrukturális kérdés is van, és ugye nagyon sok témáról beszélgettünk itt az elmúlt egy évben, és általában mindig 100 milliárdok, 1000er milliárdok drasztikus humán erőforrásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, tehát olyan témákról beszéltünk, amik nyilván nagyon komoly állami beruházások, amelyekhez nagyon komoly állami beruházások és sok-sok év szükséges.

[00:43:29]Ez nem az.

[00:43:29]Tehát itt néhány néhány jogszabálymódosítással, edukációval és minimális infrastruktúrális beruházással nagyon látványosan lehetne javítani a magyarok közérzetét.

[00:43:42]De akkor azzal konkrétan, hogy hogy több szemét keletkezik, vagy több hulladék keletkezik és másfajta, mint korábban, és ezzel nem feltétlenül tudta felvenni a a város a versenyt, arra szimplán csak annyi a megoldás, hogy ki kell bővíteni az infrastruktúrát, vagy valami más is?

[00:43:58]a hulladékképződésnek a mennyiségét is vissza kell szorítani.

[00:44:02]Itt vissza kell térnem a hulladéki kifejezésre, hogy a megelőzés az az egyes számú pont.

[00:44:06]A ha visszaemlékszünk arra, hogy mennyi mennyi csomagolási hulladék volt a covid előtt, és hogy merrefele indult el a nem tudom, környezettudatosság a a koronavírus járvány előtt, talán nem emlékeznek a kedves nézők, hallgatók, hogy egyre több helyen merül föl, hogy hogyan lehetne akkor saját dobozba hazavinni az ételt az étteremből, vagy akkor mindenki viszi a kis nem tudom, bevásárló szatjyrát, vagy nem tudom.

[00:44:34]elindult, bejött a covid és olyan szinten nyilván a biztonsági előírások és a a az egészségügyi szempontok miatt olyan mennyiségű csomagolási hulladék keletkezett, hogy az egész folyamat teljesen leállt és azóta úgy maradt.

[00:44:49]Tehát a csomagolási hulladéknak a mennyisége az megnőtt, és gyakorlatilag a a a gyűjtési visszagyűjtési arány pedig nem javult addig, amíg el nem indult a betédíjas rendszer.

[00:45:04]Tehát sokkal többféle hulladék keletkezik, sokkal több hulladék, amire nincsen igaziból szükség, merthogy megvoltunk igaziból már 2020 előtt is, akkor is sok volt, de elindult az a tudatosság, ami ami így megakadt.

[00:45:21]És egyébként amit így ha már a Tamás fölhozta a a kutyaelemhelyek kérdését, szerintem ez is egy ilyen nagyon érdekes vonala a köztisztaságnak és főleg a mentális egészségnek, ugyanúgy a covidra visszatérve a covid óta megduplázódott Budapesten a kutyatartóknak a száma.

[00:45:46]Nyilván ez a magány elleni küzdelemnek egy egy formája, de ez azt jelenti, hogy mondjuk nagyjából 450000 kutyából, egyszer csak lett 900000 kutya Budapesten a 1,8 milliós lakossághoz.

[00:46:00]Ennek van egy van egy utcai utcai terhelése.

[00:46:02]És amúgy, hogyha megnézzük az európai adatokat, azt látjuk, hogy a az egy háztartásra jutó kutyák számában az első három között vagyunk.

[00:46:12]hogyha az egy főrejutó kutyák számát nézzük országos szinten, akkor megvezetjük a a rangsort.

[00:46:19]És ez ez lehet egy megmosolyogtató téma, de ez egy nagyon nagyon súlyos mentális kérdéseket vesz föl, hogy mennyire és akkor itt a másúly intézetes szakpolitikai javaslatok hogyan hogyan vannak elmagányosodva az emberek, hogyan nem kötődnek egymáshoz, hogyan nincsenek közösségek ahol akik segítik egymást, illetve megint az, hogy hogyha van nekem egy háziállatom, kimegyek az utcára és nem tekintem sajátomnak azt a közteret, akkor nem fogok rá vigyázni, és azt gondolom, hogy ez ez másnak másnak a dolga.

[00:46:48]maga és itt tovább tovább megy az, hogy akkor kielelős ezekért a köztere terekért, és nem elég a szankció.

[00:46:54]Nyilván, hogyha kap egy 30000 Ft-os bírságot, akkor akkor máshogy máshogy sétálthatja a kutyáját is, de de egy megelőzés mentalitásb kérdés, ami ugyanolyan fontos.

[00:47:08]Szóba kerültek már a parkőrök, és az egyik javaslatotok az az, hogy a közterületfelügyeletet is bővíteni kéne.

[00:47:14]1000 lakosonként legalább egyet javasal javasoltok.

[00:47:17]Ez ez mennyire tud hosszútávú kezelés lenni, és mennyire mennyire egy ilyen tüneti kezelése a problémának?

[00:47:25]Szerintem ez a van-e van-e gazdája egy területnek kérdéskörre vezet vissza.

[00:47:29]És nyilván sokszor a közterületfelügyeletet okkal vagy ok nélkül nem feltétlenül a a társadalom balátjának, hanem valahogy a társadalom ellenségének kezelik sokan.

[00:47:43]Holott ennek nem így kellene lenni.

[00:47:45]Tehát, hogy alapvetően ha közterületfelügyelet megfelelő pénzügyi motivációval, megfelelő kép képzettséggel, megfelelő létszámmal működne, akkor ők nekik az a feladatuk, hogy egyébként mi jól érezzük magunkat egy rendezett környezetben.

[00:48:02]Nem akarok abban igazságot tenni, hogy ez hogy hogy indult el el ez a nem tudom macska egérharc, hogy hogy alapvetően nem feltetlenül így gondolkoznak a a városlakók, hogy a közterletfelőgyelők, azok értük vannak.

[00:48:12]Ö de látjuk, hogy ez a helyzet.

[00:48:16]Tehát, hogy összességében az, hogy az egész közterület felügyeletnek a a megbecsültsége és a hasznossága javuljon az alapvetően attól függ, hogy tehát hogy van-e elég ember, akik ott dolgoznak, azok egyébként milyen feladatokkal vannak megbízva.

[00:48:33]Tehát hogyha valóban az, hogy egyébként ő az őre a felügyelője legyen egy területnek, akiknek az a feladata, hogy hogy azt segítse, hogy ott jól érezzék magunkat az emberek és rendet tartsanak, akkor akkor szerintem ki lehet jönni ebből a ebből a macskaegérháborúból.

[00:48:48]Főleg úgy, hogy egyébként ez ez számos országban máshogy van keretezve, tehát hogy más országokban a közösség elleni magatartás, tehát hogy az, hogy valaki megsérti a közösségnek a szabályait, az alapvetően egy kulcskérdés.

[00:49:07]Sokszor egyébként meglepő módon baloldali pártok, progresszív baloldali pártok kampányolnak a mellett, hogy legyen rendezettebb egy adott város, merthogy a rendetlenség az alapvetően a legszegényebbeket sújtja.

[00:49:21]Tehát, hogy a közösség elleni magatartás az alapvetően azoknak a akkor az a legnagyobb kárt, akik nem tudják magán forrásból megvenni a saját biztonságukat, a saját kényelmüket.

[00:49:32]Magyarországon egyez fordítva van, és a a rendezettség, vagy hogyha valaki mondjuk a rendőrök vagy a közterületfelügyelők, vagy egyébként a közszolgák mellé áll, az az valamifajta ilyen szélsőséges rendpártisággal van azonosítva.

[00:49:45]Ez ez a világ nagyon sok oldalá, nagyon sok részén ezek ezek kifejezetten pont fordítva vannak.

[00:49:50]Tehát ők azt felügyelik, hogy a hogy egyébként jó közérzete legyen azoknak is, akik nem tudják megvásárolni maguknak, hogy egész nap autóban ülnek és és nem tudom, luxusplázákban vásárolnak.

[00:50:01]Szóval visszatérve a közterletfelügyelőkre, nagyon kevés van belőlük.

[00:50:05]Tehát néhány érdemes megnézni, néhány budapesti kerületben ez mondjuk 10 főt jelent, miközben Budapesten több 100zres van, hogy 100zes kerületről beszélünk, ha rengeteg négyzetkómenen.

[00:50:18]Nagyon alulfizettek és nagyon szigorúak a belépési feltételek.

[00:50:21]Tehát, hogy egy közterületfelügyelőnek sokszor olyan feltételeknek kell megfelelniük, ami azt vonza, hogy eleve mondjuk a rendőri állományból tudnak átmenni.

[00:50:34]Ami ami meg nyilván egy problémát jelent, mert akkor meg rendőrből van kevés.

[00:50:37]Szóval, hogy hogy itt a a kritériumoknak a lazítása, a béremelés és egyben a az ő megítélésüknek a javítása az az kulcsfontosságú lenne, hogy ez valóban egy partnerségi viszonnyá tudjon alakulni.

[00:50:49]Mindenütt tényleg a világban alapvetően valakinek kell lennie, aki aki gazdája a közterületeknek, és ez nyilván tud lenni a a közterületfelügyelet.

[00:51:00]Igen.

[00:51:00]Átkeretezni, hogy a közterületfelügyelő a közösségért van, és ehhez kell egy egy társadalomon belüli megbecsültsége ennek a ennek a szakmának.

[00:51:11]És utána hozzájöhetnek még ilyen esztétikai dolgok, hogyha mondjuk a a különböző budapesti kerületekben például ugyanaz a ruházata a közterületfelügyelőnek, akkor ezt tudják hova kapcsolni a a az állampolgárok.

[00:51:25]De egyébként a belépési küszöbnél az is fontos, hogy lehet önköltséges tanfolyamot is elvégezni és utána belépni.

[00:51:35]De hát nyilván, hogyha alacsony a fizetés, amit kaphatok, akkor utána miért akkor előtte miért költenék én a a fizetős tanfolyamra?

[00:51:43]De az átalakításnál nagyon oda kell figyelni arra, hogy nyilván ez egy ez egy olyan pozíció, amiben a szakmából adódóan rászól és keretek között tart különböző más személyeket, akkor kell ehhez azért valamilyen pszichológiai vizsgálat, valamilyen kell egy küszöb, de mondjuk lehet, hogy nem a katonaság és a rendőrség szintjéhez kell kell kötni, mert egyszerűen kapacitás, olyan kapacitás hiány alakul ki, amit nem lehet nem lehet megugrani.

[00:52:12]miközben nagyon nagy szükség lenne parkőrökre is, városkép védelmi részleg kialakítására a közterületi felügyeleten belül is úgy általában a közterületeknek a a figyelemmel kísérésére.

[00:52:27]Összességében, hogyha választani kéne néhány javaslatot, akkor melyikkel kezdenétek, hogy rendezettebbek legyenek a városok?

[00:52:33]Én alapvetően két két javaslattal kezdem.

[00:52:37]Az egyik az, hogy legyen egy kataszter, hogy melyik közülnek ki a gazdája, és ez alapján utána centralizálnám, tehát hogy figyelnék arra, hogy minél kevesebb szereplőnél, minél kevesebb kézben legyen a felelősség azért, hogy hogy néznek ki a közterületeink.

[00:52:53]És ami szerintem tényleg egy alacsonyan függő gyümölcs és és holnaptól megléphető, ez pedig mindenképpen a szemetelés, bírságolása és a tettenérésnek a a követelményének a megszüntetése.

[00:53:07]Én meg Noan Stan nekem a zöld területekkelre kell mondanom valamit mindenféleképpen.

[00:53:13]Nem rögtön fog látszódni az, hogyha elkezdünk többet költeni a zöldfelületekre és a fapótlásra, de hogyha ma kezdjük el, akkor hamarabb lesz hatással, mintogyha holnap, holnap után, vagy egy hét múlva, vagy egy év múlva.

[00:53:25]Tehát ez egy olyan hosszútávú folyamat az, hogy hogy megújulhasson a városokban a zöldfelület, hogy ezt ezt minél minél hamarabb el kell kezdeni.

[00:53:36]Ugyanúgy fakatasztár, ami már Budapesten külön attól függően, hogy kikezeli a a faállományt, már már elkezdődött, de hogy ez legyen meg minden városban, és legyen adatok alapján tervezhető, hogy hogyan kell pótolni, és kezdjük el, amint lehet, mert annyi annyi kapcsolódó szolgáltatástól fogunk elesni, hogyha hagyjuk a zöld területeinket elveszni.

[00:54:02]Dóra és Tamás, nagyon köszönjük, hogy itt voltatok.

[00:54:04]Várunk máskor is.

[00:54:05]Köszönjük.

[00:54:06]Köszönjük szépen.

[00:54:07]Nektek pedig nagyon köszönjük a figyelmet.

[00:54:08]Ha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[00:54:14]A Magyarország jövő időbennel hamarosan újra érkezünk.

[00:54:16]Addig is sziasztok!

[00:54:23]เฮ