Trump ki nem kényszerített hibái miatt szívhatják a fogukat a republikánusok
- Telex-beszélgetés Feledi Botonddal, Tóth Gergellyel és Tábor Áronnal Trump második ciklusáról és a hónapok múlva esedékes amerikai félidős választásokról.
- Trump a szankciót gazdasági logika nélkül, „nettó kényszerintézkedésként" használja (pl. Brazília) — ez leértékeli az eszközt és a szuverenitás elutasítását jelzi.
- Trump népszerűsége 2021. január óta nem látott mélypontra süllyedt; párttársai is kerülik, Tóth 10 év után „Trump-fáradtságot" érzékel.
- A második ciklus újdonsága az erő szégyenérzet nélküli, esztétizált alkalmazása (ICE-videók); a MAGA-táboron belül az Irán-ügy a legnagyobb megosztó kérdés.
- A demokraták alsóházi győzelme a valószínű forgatókönyv (8–10 pontos országos előny); a republikánus-barát szenátusi terepen is szűk demokrata vezetés van.
- Demokrata kongresszus a költségvetéssel, meghallgatásokkal és katonai segélyek blokkolásával szoríthatná Trumpot, de impeachmentre nincs esély, a rendeleti kormányzást nem tudja fékezni.
- A republikánusok gazdaságkezelési és bevándorlási imázsa megrendült, a 2024-ben megszerzett latinó férfi szavazók az ICE-akciók miatt morzsolódnak le.
- A demokratáknál a mainstream és a progresszív szárny versenyez; Tábor szerint országos áttörés nem is kell, a párt államonként más stratégiát futtat.
- Elnökjelölti esélyesként Feledi pragmatistákat említ (Newsom, Shapiro): nyerő lehet, aki a megélhetési kérdéseket helyezi középpontba és elkerüli a kultúrharcot.
„Nem megvédeni kell a demokráciát, hanem megújítani." – Feledi Botond
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Telex beszélgetésében Feledi Botond, a Magyar Külügyintézet vezérigazgatója, Tóth Gergely, a Telex újságírója és Tábor Áron, az ELTE oktatója elemzi az amerikai politikát a 2026-os félidős választások (midterms) előtt egy hónappal: Trump második ciklusának első két évét, a választási esélyeket, valamint a demokraták és republikánusok elnökjelölt-keresését.
Jellemző jelenetek a 2026-os amerikai politikából
- Feledi Botond a szankciópolitika kiüresedését emelte ki: Trump a szankciós eszközt „nettó kényszerintézkedésként" alkalmazza, gazdaságpolitikai logika nélkül. Példaként Brazíliát hozta fel: amikor az ottani intézményrendszer megakadályozta Bolsonaro tisztességtelen hatalomvisszatérési kísérletét, Trump szankciókkal sújtotta a résztvevőket – köztük a legfelsőbb bíróság elnökét, Alexandre de Moraest, aki szerinte egy tekintélyes, nem pártpolitikai alkotmányjogász, mégis „mintha egy terrorista lenne" kapott büntetőintézkedést.
- Ez szerinte kettős hatású: leértékeli a szankciópolitika súlyát, ugyanakkor azt üzeni, hogy „minket nem érdekel a szuverenitás" – pedig Brazília a világ tíz legnagyobb gazdasága, és az USA-val politikai rendszereken átívelő, szoros kapcsolatot ápol.
- Tóth Gergely a szeptemberi, dallasi „félidős konvenciót" említette, amelyet Trump rendezett a pártja lendületbe hozására – a közvélemény-kutatások szerint azonban hatása inkább negatív volt. Kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen a texasi republikánus szenátusi jelölt azt mondja, a rendezvény valójában ártott a pártnak – ami különösen kellemetlen Trumpnak, aki nem szereti, ha párttársai visszahallgatják, hogy inkább ártott, mint segített.
- Trump népszerűsége jelentősen megingott: olyan népszerűtlenségi szintet ért el, amilyen 2021. január 6-a óta nem volt. Felmerül a kérdés, hogy a szokásos ingadozó szavazókon túl megkezdődött-e valamilyen tartósabb erózió – Tóth szerint 10 év után egyfajta „Trump-fáradtság" érzékelhető, és egyre több párttársa is kerüli őt.
A második ciklus újdonságai
- Feledi szerint az első ciklus főleg „produkció" volt – új stílus, új kommunikációs platformok –, míg a második ciklus újdonsága az erő szégyenérzet nélküli, esztétizált használata: az ICE deportálási videói, amelyekben a készítők „kéjelegnek az erőszakban és sokszor az igazságtalanságban is". Ez az amerikai humanista önképpel is szembemegy.
- „Ha megválasztasz egy bohócot, számíthatsz a cirkuszra" – sokan 2024-ben úgy szavaztak Trumpra, hogy közben azt mondták, úgyse fogja megcsinálni az ígéreteit; kiderült, hogy mégis meg akarja valósítani őket (pl. Grönland annektálása, amiről az első ciklusban csak poénkodott).
- Tábor Áron szakmailag érdekesnek tartja, hogy a második ciklusban Trump külpolitikai akciókba bocsátkozott: venezuelai ügy, Panamában a kikötők visszavásároltatása, Grönlandon az egyezmény megszületése. Ugyanakkor a legnagyobb táboron belüli megosztó kérdés nem a benzinár vagy az ICE működése, hanem az Irán-ügy: a MAGA-republikánusok 83%-ban (45–55%-os felmérésekben) támogatják, a nem-MAGA republikánusoknál ez 50% alatt van.
- Tóth borúsabbnak látja a helyzetet: Trump mögött egy „hardcore koalíció" áll (Steven Miller, a tech-oligarchák, köztük Peter Thiel, akinek „apokaliptikus" elképzelései vannak). A republikánus elit egy Twitter-buborékban él, ahol egymásnak pingpongoznak egyre szélsőségesebb eszméket. Trump szerinte „egy jéghegy csúcsa" – strukturális problémák állnak a jelenség mögött.
Maradandó-e a Trump-hatás?
- Tóth szerint sok múlik a félidős választáson: ha demokrata kongresszus lép hivatalba, megpróbálhatja visszaállítani az intézményi korlátokat. Az első ciklusban még voltak „felnőttek a szobában" (Rex Tillerson, Mattis), a második ciklusba kizárólag lojális embereket hozott Trump, és a pártot maga alá gyűrte.
- Az elnöki hatalom kiterjesztése az elmúlt évtizedek tendenciája, és ezeknek a lépéseknek egy része általában maradandó – a kérdés, mennyi állítható vissza.
- Feledi szerint a Trump-jelenség gyökere az elmúlt 15 év társadalmi folyamataiban van: a 2009-es pénzügyi válság óta nyíló társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségi ollók alapozták meg a 2016-os Trump-győzelmet, és ez a társadalmi attitűd – a coviddal súlyosítva – nem tűnt el. „Nem megvédeni kell a demokráciát, hanem megújítani" – új intézményeket kell tervezni az AI-támogatott közösségi médiakörnyezetre, mert ma már egy podcaster lehet az FBI vezetője is.
Mi a félidős választás szerepe?
- Tóth Gergely magyarázta az alkotmányos hátteret: a képviselőházat két évente újraválasztják (eredetileg az elnök feletti ellenőrzés céljából), a szenátus harmadát is két évente cserélik. Az utolsó 100 év tendenciája, hogy a félidős választásokon rendszeresen visszacsapás éri az elnök pártját – a szavazók szeretik a kiegyensúlyozást.
- Emellett kormányzói és tagállami törvényhozási választások is zajlanak. Ha az elnök elveszíti a kongresszust, „béna kacsává" (lame duck) válik a ciklus második felére.
Mit tud (és mit nem) fékezni egy demokrata kongresszus?
- Feledi: a háború finanszírozása kongresszusi függőség – hosszú távú katonai kiadásokat a kongresszus tudja blokkolni, és a demokrata bizottsági elnökök komolyabban vennék az ellenőrzési jogkört, behívnák a szövetségi tisztségviselőket.
- Tábor pesszimistább: Trump eleve keveset használja a törvényhozási felületeket – a trifecta ellenére kevés törvény született, főleg elnöki rendeletekkel kormányoz. A szenátus 60 fős küszöbe miatt egyébként is több törvény születik demokrata átszavazással, mint republikánus egységessel (a jobb szélső 12–13 fős magot nem tudta a párt magával vinni). Szerinte Trumpot a rendeletek nem fogják zavarni, és a demokraták optimista forgatókönyv szerint sem érik el az impeachmenthez vagy a kinevezések blokkolásához szükséges küszöböket.
- Tóth: a legfontosabb kongresszusi hatalom a költségvetés – demokrata alsóházi többséggel náluk indul a költségvetési folyamat, és ha nincs megállapodás, leállhat a kormány (ez Trump alatt már előfordult). A tavaly nyári, a gazdagoknak kedvező adócsomagot egyszerű többséggel fogadták el a szenátusban – ilyet demokrata törvényhozással nem tudna elfogadtatni.
- Az iráni „háború" folytatásáról: a haderő működése garantált, de az extra, több tízmilliárdos Pentagon-igények megszavazása kétséges. Az impeachmentet a demokraták valószínűleg óvatosan kezelnék, de politikai eszközökkel (meghallgatások, pl. a Trump család vagyonosodásának kapirgálása) zaklathatják az elnököt – ami akár tovább is mélyítheti a válságát, ha Trump felbőszül.
Nemzetközi kitekintés
- Trump elnök marad 2028-ig (impeachment-esély nélkül), de a percepció számít: Hszi Csin-ping szemszögéből Trump „béna kacsává" válhat, ami gyengíti nemzetközi pozícióját.
- Ugyanakkor felmerül a kockázat, hogy a belpolitikai mozgástér szűkülésével Trump kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb lesz: a második ciklusos elnökök hagyományosan külpolitikai „nagy tettekkel" szeretnének az utókorra maradni. Feledi cinikusan megjegyezte: a Nobel-békedíj elmarása láthatóan motiválja a külpolitikát – akár háborúk indításáig.
- A Trump-adminisztráción belül diszkrét törésvonalak húzódnak: Rubio a korábbi republikánus külpolitikai hagyományhoz következetesebben áll, míg JD Vance a MAGA-tábort szólítja meg. A két szárny harca lehet a világpolitika szempontjából érdekes.
- Feledi konkrét kongresszusi hatáskörként említette a katonai segélyeket: a demokrata baloldal az Izraelnek folyósított évi kb. 3 milliárd dolláros segély megszüntetését, illetve Egyiptomnak és más emberi jogi problémákkal küzdő országoknak adott segélyek felfüggesztését követeli. Ez átalakíthatná a szövetségi rendszert – bár ehhez komoly alkuk kellenek, néhány baloldali képviselő követelése önmagában nem elég.
A választási esélyek
- Tóth: a képviselőház a legjobb közhangulat-indikátor. A republikánusok agresszív körzethatár-átrajzolással (gerrymandering) próbálkoztak, de a demokraták országos előnye 8–10, néhol 10% fölött van – ekkora fölényt már nem lehet körzethatárokkal kompenzálni. A demokrata alsóházi győzelem a valószínű forgatókönyv.
- A szenátusban a terep republikánus-barátabb, de a demokraták szűken vezetnek olyan államokban is, mint Texas, Ohio vagy Iowa, amelyek az utóbbi időben Trumpra szavaztak – ez a Trump népszerűségének mélyrepülését mutatja, amelyet az „ki nem kényszerített" iráni háború és az általa okozott, a saját bőrön érzett gazdasági romlás idézett elő.
- 50–50-es szenátusi megoszlásnál az alelnök szavazata dönt (mint korábban Kamala Harris tiebreaker-szavazatai). Még demokrata többség esetén is belső koalícióépítés kell: olyan centrista szenátorok, mint Fetterman Pennsylvaniaből sok kérdésben a republikánusokkal szavaznak.
- Pénzügyileg a republikánusok jól állnak: a midtermsre költött összeg tovább nőtt, a milliárdosok által finanszírozott super PAC-ok költési küszöbét eltörölték, az ICE közel fél milliárdos költségvetésével is kampányolhat. De a pénz nem garancia: 2024-ben a demokratáknak volt több pénze, mégsem Harris nyert.
- Érdekes adat: Trumpot a podcastokban a kampányidőszakban óránként átlagosan 39-szer említették, 2026 szeptemberére ez 11-re csökkent – miközben a republikánusoknál egyértelmű, hogy ez „Trumpról szóló választás".
A republikánusokat sújtó imázssérülések
- Tóth: a republikánusokat hagyományosan a gazdaságkezelésben és az idegenrendészetben pontozták felül a demokratáknál – mindkét imázs megrendült. Trump „gazdaságmenedzser" imázsa (amely 2016-ban és 2024-ben is segítette őket) most már a felmérések szerint is megdőlt. Az ilyen tektonikus imázsváltozások sok évre kiható károkat okozhatnak, mert a jobboldali politikusok százainak továbbra is működnie kell.
- A 2024-es új szavazói csoport, a latinó férfiak elidegenedtek: nem a bevándorláspolitika elvei miatt, hanem mert a hozzátartozóikat, rokonait, szomszédait viszik el az ICE-s akciók, „bűnözőknek kijáró eljárással". A republikánusok azt hitték, ezek a szavazók „örökre a mieik" – de peremszavazók, akik most durván morzsolódnak le.
- Feledi a republikánus tábor belső vitáját emelte ki: hagyományosan a republikánusok az állam polgári életbe való beavatkozása ellen voltak, a MAGA-mozgalom viszont azt hirdeti, hogy az állam igenis használható – csak „a megfelelő irányba". Ez a vita (pl. az iráni háború, az 5000 dolláros csekk-ígéret körül) „messze nem főtt le". Trump azt ígérte, ha a republikánusok megtartják a képviselőházat, minden felnőtt amerikainak ad 5000 dollárt – költségvetési megfejtés nincs hozzá, és a republikánus politikusok „szívták a fogukat", amikor nyilatkozatra kényszerültek.
A demokraták belső küzdelmei
- Az előválasztásokon a mainstream és a progresszív (demokratikus szocialista) szárny versenye hangsúlyos volt. Michiganben Abdul El-Sayed lett a szenátusi jelölt, aki élesen kritizálta a párt izraelpárti politikáját – ez visszaszerezheti a muszlim-arab szavazókat, akiket Kamala Harris elvesztett, miközben az idősebb réteg a republikánus Mike Rogersre szavazhat.
- Tábor szerint nincs országos áttörés, és nem is kell: az amerikai pártok nagy koalíciók, államonként más stratégia működik. A média szeret „hullámokról" beszélni, de a gázai háborúval kapcsolatos morális reakció természetes, és a zsidó lobby-pénzekkel finanszírozott befeketítő kampányok gyakran visszütöttek – „aki zsidó világösszeesküvést gondol, azt a mostani előválasztások megcáfolták".
- Feledi: a demokratikus szocialisták európai szemmel „szociáldemokrata lightok" – olyan dolgokat követelnek, mint az egyetemes egészségbiztosítás, ami Európában evidencia. A kultúrharcos témák népszerűsége csökken, a megélhetési kérdések és a „tények" kezdik felülírni őket – szerinte ez jó jel.
- A demokrata-republikánus határvonal sokkal porózusabb, mint gondolnánk: van demokrata jelölt, aki a hajrára levette a honlapjáról, hogy Trump kilenc hónapja támogatta. A demokrata spektrum az AOC-tól Elissa Slotkinig terjed – az utóbbi szeptember 11 után hírszerző szolgálatnál szolgált iraki turnusokon.
- Liberális demokratákat meglepheti, hogy ha lesz szenátusi többség, az 51–52. szavazat olyan államok szenátorain múlik majd (Ohio, Kansas, Texas), akik nem a liberális prioritásokat képviselik.
Ki lehet a következő demokrata elnökjelölt?
- Feledi „félkrajcárt" tett arra, hogy a pragmatistákból kinő valaki: karakteres kormányzók, mint Gavin Newsom, aki komoly kampányt tud vezetni és jelen van a médiában; vagy olyan pragmatikus jelöltek, mint Josh Shapiro (akit a beszélgetésben nehezen neveztek meg), illetve a másik végletként a progresszívabb vonal. Olyan jelölt lehet nyerő, aki a megélhetést középpontba helyezi és elkerüli a kultúrharcos témákat.
- Tóth hozzátette: az előválasztás strukturálisan egyre macerásabb, mert a közösségi média a radikálisabb jelöltek felé tolja a pártokon belüli versengést – bár a demokratáknál még mindig szempont a megválaszthatóság, és ezért olyanokat választottak ki, akiknek jó esélyük van.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Cempxton a republikánus szenátusi jelölt Texasból" – a név ASR-torzulás lehet, a helyes alak nem rekonstruálható biztosan.
- „Alexander G. Morá" – valószínűleg Alexandre de Moraes, a brazil legfelsőbb bíróság elnöke; a pontos névforma bizonytalan.
- „a Sietői új polgármesterasszony" – valószínűleg New York polgármesterének utalása (Mamdani-környezet), de a név az átiratban torzult, nem rekonstruálható egyértelműen.
- „Pit, sose tudom kimondani… Badic. Body csics." – a beszélő nehezen tudta kimondani a jelölt nevét (valószínűleg Josh Shapiro), az átiratban érthetetlen torzulás.
- „George Piró" – valószínűleg a progresszív demokrata politikus nevének torzulása, nem rekonstruálható biztosan.
- „Rex Steerson" – valószínűleg Rex Tillerson külügyminiszter nevének torzulása.
- Több helyen torzult a „MAGA" kifejezés („maga mozgalom", „mamdáiznak"), a kontextus alapján javítva.
- „J. Evens" – valószínűleg JD Vance alelnök nevének torzulása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Az adás támogatója a Flottamen.
[00:00:00]Céges autók teljes körűen kezelve.
[00:00:13]Tehát egy hónap múlva félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban.
[00:00:17]A választók tulajdonképpen ítéletet mondanak Donald Trump második ciklusának első két évéről.
[00:00:20]Erről fogunk beszélgetni, esélyeket fogunk latolgatni.
[00:00:25]Arról is lesz szó, hogy mire jutott Trump ebben a két évben, és arról is, hogy milyen irányba érdemes a republikánusoknak, illetve a demokratáknak, talán ez izgalmasabb, keresgélni a következő elnökjelöltjüket.
[00:00:38]Úgyhogy most hozzátok fordulok.
[00:00:39]Vendégeink tehát Feledi Boton, a Magyar Külügyintézet vezérigazgatója, Tóth Gergely, a Telex újságírója és Tábor Áron az ELTE oktatója.
[00:00:45]Sziasztok!
[00:00:48]ki tudtok emelni egy olyan jelenetet, vagy egy olyan eseményt, ami jól leírja, hogy hogy miben vannak trumpék, meg ugye általában az amerikai politika így 2026 második felében.
[00:01:01]Hát sok emlékezetes mozzanat van, és mindegyik eléggé jellemző.
[00:01:04]Én a a szankciós politikát emelném ki, azt, hogy ennek mennyire semmi köze a gazdaságpolitikához.
[00:01:12]És engem az epett meg, hogy amikor korábban mondjuk Szíria meg Észak-Korea meg teljesen elvadult diktatúrák ellen suhogtatták ezt a szankciós fegyvert az amerikai elnökök, mert akkor látszott, hogy ez nem annyira működik, de a Trump azt egy ilyen abszolút a nettó kényszerintézkedésként hozza meg.
[00:01:37]Például ugye jelenleg is zajlanak a brazíliai választások.
[00:01:39]Az nagyon tanúságos a Brazília helyzete.
[00:01:46]Ugye Brazília egy mindenféle visszaság ellenére ez egy elég fejlett demokrácia.
[00:01:52]És amikor m végülis a Zair Bolson áruk megpróbált tisztességtelen módszerekkel visszatérni a hatalomba, akkor az ottani intézményrendszeres sikerrel akadályozta meg.
[00:02:04]De Trump a ennek a megakadályozásnak a résztvevőit a szankciókkal sújtotta.
[00:02:12]Például Alexander G.
[00:02:12]Morá, a legfelsőbb bíróság elnöke, aki nem egy jobboldali figura ö és nem is egy tehát nem is egy baloldali, hanem abszolút egy ilyen egy ilyen jogászdasztia sarja, egy egy tekintélyes alkotmánynyjugász, és és hozzávágott egy komoly büntetőintézkedés, mintha egy egy terrorista lenne, vagy pedig valami halálbrigád vezetője, nem is tudom, Irakban.
[00:02:40]És és nagyon jellemző ez a mentalitás, hogy hogy csak így ezt a szankciót, ezeket így így dobálják, és olyan olyan olyan politikai szereplők ellen, ami egyfelől leértékeli ezt az egész szankciós politikát, ennek a súlyát, másfelől pedig azért azért nagyon komoly komolyan oda tud vágni, meg egy olyan olyan jelzés, hogy hogy minket nem érdekel a szuverenitás, minket nem érdekel az, hogy hogy milyen stratégiai partnerség van a két ország között.
[00:03:12]Ugye Brazília 10 legnagyobb gazdaság.
[00:03:15]Az Egyesült Államokkal borzasztóan szoros kapcsolata van.
[00:03:19]Igazából itt politikai rendszereken átívelő kapcsolatokról van szó, és mégis az egészet így így így keresztülhasítják ezek a büntetőintézkedések, amik ugye a számtalan ország ellen voltak.
[00:03:32]Legtöbbször nevetséges, de valójában azért egy félelmetesen megjelenéssel.
[00:03:37]Hogyha nekem egy dolgot kéne mondani arról, hogy mi az, ami igazából mondjuk ilyen jellemzője annak, ahol most az amerikai politika tart, akkor nekem a félidős választások előtt az a bizonyos félidős konvenció jutnál szembe, amint Donald Trump pár héttel ezelőtt Dallasban, Texasban tartott.
[00:03:57]Ugye konvenció általában négy évenként van az amerikai politikában.
[00:04:01]Az az elnökjelölő konvenciója a két nagy pártnak.
[00:04:06]És általában Trump ugye nagyon szereti ezeket a látványos szerepléseket, és azt gondolta, hogy egy ilyen konvenció az hát csak segíteni fogja az ő pártját, és hogy ez segíti, ez hát lendületbe hozza a pártot.
[00:04:20]Ehhez képest a szeptemberi közénykenkutatások azt mutatják, hogy ha bármilyen hatása volt, az inkább negatív.
[00:04:25]Ennek a konvenciónak kiszivárgott egy hangszelvétel, amin Cempxton a republikánus szenátori jelölt Texasból, tehát az abból az államból, ahol tartották ezt az eseményt, azt mondja, hogy igazából ártott ez a rendezvény, ami azért is kellemetlen, mert ugye Trump nem szereti azt ha visszahallani párttársaitól, hogy ő nem segített, hanem ártott.
[00:04:47]Tehát, hogy egyelőre most egy olyan állapotban vagyunk, ahol nyilván sokat fogunk arról beszélni, hogy miért, de Donald Trump népszerűsége eléggé megingott Amerikában.
[00:04:57]meg lehet arról lehet beszélni, hogy vajon ez már olyan megingás-e, ami a hát a szokásos két párti, vannak azért a biztos republikánusok, biztos demokraták, és van a kettő között egy csoport, aki ide-oda ingadozik, hogy ezen túl is megkezdődött-e valamiféle erózió, de pont az utóbbi hetekben úgy néz ki, hogy hát egyre lejjebb, tehát olyan népszerűtlenségig jutott Donald Trump, amit lényegében január 2021.
[00:05:22]január 6-a, tehát amikor megpróbálta az elnökválasztás eredményeit nem az elnökválasztás eredményeivel szemben hatalomban próbált maradni, azóta nem volt ilyen népszerűtlen.
[00:05:33]Tehát, hogy ez alapján én azt mondanám, hogy ez egy nagyon érdekes pillanat abban, hogy hát egyelőre visszafelé sülnek el azok a dolgok, amikkel Trump megpróbálkozik, hogy saját magát tartja napirenden.
[00:05:45]lehetséges, többen így gondolják, és a számok is erre utalnak, hogy 10 év után, hát 10 éve lényegében Donald Trumpról szól az amerikai politika, van egyfajta Trump fáradtság és hát meg is öregedett, kifelé is tart már a hatalomból, hogy inkább egy ilyen inkább már kerülnék a saját pártársai is őt.
[00:06:06]Ugye második ciklusáb töltő elnökök kifejezetten szeretik a külpolitikát, hiszen akkor már elvileg következmények nélkül abban az értelemben, hogy nem kell majd a választáson annyira elszámolni, szoktak különböző inkább kockázatos akciókba belefogni.
[00:06:18]Ami engem szakmailag kifejezetten érdekel ebben a második ciklusban, az talán pont ez, hogy nekiment ugye a venezuelai ügynek és mégis vitte Panamában ugye visszavásároltatta a kikötőket.
[00:06:31]Grönlandnál megszületett ugye az ENSEM most a múlt héten a az egyezmény.
[00:06:33]Tehát rengeteg külpolitikai kérdés van, amit bejelentett és valami lett is vele, de a legnagyobb megosztó, a táboron belüli megosztó kérdés az még mindig nem a benzinár és nem a a bevándorlásüv hivatalnak a működése, hanem jelesül az, hogy az Irán kérdésben mit gondol a maga republikánus, aki 83, tehát 455öben támogatja.
[00:06:59]viszont a nemmaga republikánusoknál ez messze 50% alatt van, társadalmilag pedig ugye még ennél is kisebb mutatóban.
[00:07:05]Tehát érdekes, hogy egy külpolitikai kérdéssel sikerült magát a saját táborán belül egy ilyen helyzetbe hozni az amerikai elnöknek.
[00:07:14]nem precedens nélküli, de mégis egy olyan történettel állunk szemben, ahol ez az iráni háború ugye ráadásul több felvonásban valósult meg, nyilván nem független az Izrael politikától, tehát sikerült ebbe beleravíroznia magát, és lehet, hogy nem függetlenül azoktól a tulajdonképp az ő értelmében vett sikerektől, hogy az előző kérdésekben elért eredményeket.
[00:07:35]Itt valamennyire kicsit már mindannyian erről beszéltetek, de hogy Trump első elnöksége egészen példátlan volt.
[00:07:40]Én emlékszem magamra.
[00:07:41]végignéztem az összes sajtótájékoztatóját, mert egyszerűen felfoghatatlan volt, hogy mi történik.
[00:07:48]Van olyan, amit kiemelnétek a második ciklusából, ami ami ami újdonság, ami amivel körülírható jól ez a ez az elmúlt két év, ami ami hát trumpi örökségnek lehet majd nevezni ebből az időszakból?
[00:08:03]Én egy nagyon fontos különbséget látok.
[00:08:07]Az első ciklusban a ez a sok produkció az a főleg a produkció volt, tehát egy teljesen új stílust hozott be, új kommunikációs eszközöket, platformokat is.
[00:08:19]Nyilván ott is voltak olyan intézkedései, amik már arra utaltak, hogy egy igen erőszakos természetű elnökről van szó, aki nem veti meg az erő alkalmazását.
[00:08:31]Itt a második ciklusban a az erő ilyen mindenféle szégyenérzet nélküli használata az, ami szerintem teljesen új.
[00:08:42]Tehát, hogy sokan voltak egyébként a 2024-es elnökválasztási kampányban is, akik eljártak a Trump showra, meg rászavaztak, de úgy, hogy közben nyilatkozták az őket kérdező riportereknek, hogy úgyse fogja megcsinálni ezeket a dolgokat, amiket ígért.
[00:09:00]És kiderült, hogy amikor ahogy a szólás tartja, hogyha megválasztasz egy bohócot, akkor számíthatsz a cirkuszra.
[00:09:08]Tehát, hogy valójában ez a bohóc teljesítmény, ez ez megjelent abban, hogy ezt meg is akarja valósítani.
[00:09:16]Tehát poénkodott azzal az első ciklusában, hogy Grönot annektálni akarja.
[00:09:22]És most igazából ott tartunk, hogy most úgy tűnik, hogy ez lezáródott, de azért gazdaságilag, katonailag folyamatosan nyomás meg ki tudja, hogy éppen hogy hozz a a kedve.
[00:09:31]Tehát, hogy nekem ez egy nagy újdonság, hogy most ez a ez a az erőszaknak az esztétikája is hangsúlyosabban megjelent.
[00:09:40]Ugye az ICEnak az összes az a deportálási videója, ami amiben direkt így kéjelegnek ebben a ebben az erőszakos meg sokszor még az igazságtalanságban is.
[00:09:53]És ez szerintem az egyébként az az amerikai önképpel is szembegy másfel egyfelől egy ilyen egy ilyen humanizmus által megalapozott értékrenddelés.
[00:10:03]És ez szerintem egy egy nagyon nagy fordulat.
[00:10:06]És ezek a határátlépések, ezek velünk maradhatnak szerintetek hosszútávon.
[00:10:10]Tehát, hogy az, hogy Trump ezt most megcsinálta ezeket a dolgokat, amit a Gergő mondott, ez azt jelenti, hogy a jövőben számíthatunk arra, hogy Amerikában így fognak viselkedni majd az elnökök.
[00:10:22]Hát szerintem nagyon sok múlik azon tényleg, hogy most ugye két év után jó esély van, hogy egy olyan kongresszus lép hivatalba, ami viszont nem az elnök pártja.
[00:10:31]Ugye az előző két évben azért tudta ezeket részben Trump megcsinálni, mert semmiféle intézményi korlátb lényegében nem volt vele szemben.
[00:10:38]Tehát, hogy azok a dolgok, amik mondjuk az első ciklusában, ott is alapvetően republikánus szenátorok meg képviselők voltak, de azért akkor a republikánus kongresszus még bizonyos dolgokban korlátozta.
[00:10:56]A bizonyos Trump maga se volt annyira fölkészülve a helyzetre, ezért a kormánytagok is olyanok voltak, akik ugye akkor még volt ez a mondás, hogy a felnőttek a szobában, tehát Rex Steerson külügyminiszter vagy Mattisz védelmi miniszterként, ők valamiféle kontrollt jelent jelentettek.
[00:11:10]A második ciklusáratám tényleg úgy készült, hogy olyanokat hozott oda, akiket ő hozzá lojálisak, és olyanok van voltak a tehát az egész republikánus pártot maga maga alá gyűrte.
[00:11:20]Tehát, hogy a kérdésedre válaszolva szerintem az a kérdés, hogy most ha mondjuk egy demokrata kongresszus lesz, akkor az megpróbálhatja ezeket az intézményi korlátokat visszaállítani.
[00:11:30]Kérdés, hogy hát milyen konfliktusok lesznek ilyenkor a végrehajtó hatalom és a törvényhozás között, hogy a legfelsőbb bíróság ezeket hogyan fogja el elbírálni.
[00:11:45]azért tehát, hogy hogy mindenképpen az a dolog, amit az elmúlt két évben láttuk, hogy akár ilyen elnöki rendeletekkel és hogy ilyen egyértelműen kiterjeszteni az elnöki hatalmat.
[00:11:56]Erről azt azt szokás mondani, hogy ilyenkor nyilván van egyfajta visszacsat visszahatás, de hogy általában ezeknek egy része maradandó szokott lenni.
[00:12:02]Tehát hogy azért az amerikai elnökség az elmúlt mondjuk a 20.
[00:12:07]századi történelemre visszanézünk, egyre csak nagyobb hatalommal rendelkezett, és hogy ezt Trump is próbálta tovább terjeszteni.
[00:12:15]Szerintem ez egy nagyon jó kérdés, hogy mennyire lehet valamit visszaállítani.
[00:12:17]A Trump jelenség nem független attól, hogy mi történt az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben.
[00:12:25]Tehát hogyha most végignézzük, hogy a legtöbb mutató egyébként, ami a társadalmi egyendőtlenséghez kapcsolódik, vagy pedig a jövedelmi különbségek radikális további növekedéséhez, addig se voltak ezek szűkek.
[00:12:35]Ott ugye a 2009-es válság, tehát a pénzügyi válság.
[00:12:38]Tehát onnantól kezdve, hogy ezek az orlók kinyílnak, ugye ezek alapozzák meg azt a társadalmi attitűdöt, amiben aztán 2016-ban először megválasztják Trumpot.
[00:12:48]És tulajdonképpen ez a mai napig a coviddal súlyosítva és sok minden mással súlyosítva ott van a társadalommal, és ott maradt ugyanúgy a demokratáknak bizonyos széleivel, akik aztán mamdáiznak, mintogy a a maga mozgalom különböző szárnyaival.
[00:13:01]Ez velünk van, tehát ez nem fog eltűnni.
[00:13:06]Ezzel kár lenne úgy kalkulálni, hogy hogy egyszer csak ez fölszámolható demokrata varású hintásra.
[00:13:11]Amin gondolkozni kéne, és azt gondolom, hogy Európában is ez a feladvány és ez egy izgalmas dolog, hogy kinek lesz először jó ötlete.
[00:13:20]Tulajdonképp nem megvédeni kell a demokráciát, hanem megújítani.
[00:13:21]Tehát hogy fogunk tudni olyan intézményeket építeni, teremteni, amik lehet, hogy nem a föderalist papers hagyományaiból indulnak ki abban, hogy hogy kell őket fölrajzolni, de elvi szinten azt követik, és ez hogy működik a AI támogatott közösségi médiakörnyezetben.
[00:13:41]Tehát erről kell gondolkozni.
[00:13:41]És amikor azt látjuk, hogy lehet egy podcaster, ugye most pont én mondom, de lehet egy podcaster az FBI egyik vezetője, vagy vagy tehát látunk ilyen összefüggéseket megjönni, és egyébként azért ez volt Európában és korábban.
[00:13:59]Ezekről el kell kezdenünk gondolkozni, hogy ez hogyan csatol vissza a társadalomba, ez hogyan működik, és ennek megfelelően kialakítani minden politikai oldalon reflexeket, amik képesek aztán ellensúlyozni egymást.
[00:14:11]Talán ide a lista voltam.
[00:14:13]És akkor térjünk rá a félidős választásokra.
[00:14:15]Vagy Gergő neked még van ehhez hozzáfűzni valód?
[00:14:17]Én sokkal én borusabban láttam a helyzetet, csak hogy mert szóval Trump mögött pontosan a az második ciklus való felkészülés segében azért egy nagyon hardcore koalíció állt össze.
[00:14:31]Tehát hogyha megnézzük a a Trump mögötti emberek, vagy melletti embereknek az ideológiai alapállását, tehát egy Steven Miller vagy egy, vagy akár ugye az összes ilyen tech oligarha, tehát mondjuk Peter, aki egy ilyen igazából az apokalipszis várja, vagy az apokalipszis mozdítja elő, meg meg teljesen hagymázas elképzelései vannak.
[00:14:56]Ez meghatározó, és nagyon fontos, hogy az amerikai politikában sokan panaszkodnak amiatt, hogy maga a politikai elit, különösen a jobb oldal, az egy ilyen Twitter buborékban él, és nagyon ezek itt egymás egymással pingpongoznak ilyen egyre szélsőségesebb eszmékkel.
[00:15:14]Tehát amit mi azt mondunk, hogyha hát ez a Trump, ez egy ez egy ilyen futóbolon elmegy és akkor majd majd valamennyire helyre rázódik a helyzet.
[00:15:23]Ez egyfelől intézményileg sincs egészen így mondjuk a legfelsőbb bíróság összetételét nézve, másfelől pedig most J.
[00:15:34]elképesztően be van ágyazódva egy olyan közegbe, egy olyan ideológiai közegbe, ahonnan azért nehéz azt látni, hogy lemond bizonyos erőszakos attitűdökről, vagy pedig visszatér egyfajta ilyen konszenzuskereső m ilyen elnöki stílushoz, bár mondjuk ki tudja, hogy az amerikai elnökök konszenzus keresése az mindig csak a a beiktatási beszédnél működik.
[00:15:57]De én azt látom, hogy azért itt komoly struktúrális problémák vannak, ami aminek Trump igazából csak egy jéghegy csúcsa bizonyos szempontból.
[00:16:11]Tehát abban egyetértünk szerintem, hogy nagyon sokáig nem lehet egy társadalmat, és ezt talán pont itt áprilisban megértük, nem lehet csupán ideológiával etetni, tehát le kell szállítani bizonyos dolgokat.
[00:16:20]benzin kerül valamibe, az egészségügyi ellátás kerül valamibe, és ezeket ugye kérdés, hogy adott esetben akár a helyi kormányzó, akár a szövetségi kormány hogyan szállítja.
[00:16:30]Azzal mindig óvom magunkat, hogy persze mi a szövetségi szintet nézzük Európából, de azért itt boldogan működnek államok, és ezek hó jobban, hó rosszabbul teljesítenek.
[00:16:38]És ennek ugye a másik vége az, amit a Sietői új polgármesterasszony ugye mindent megígért a kampányban, Rendes Demokrata szocialista platformról, hogy majd hány hajléktalan szállót épít és lesz mindenféle adókedvezmény, meg a gazdagok adóztatása, de a végén ezt nem tudta megcsinálni, és most már ott tart ugye, hogy ő is szigorítja a rendőrségi programot, mert a bűnözés az bűnözés.
[00:17:03]Tehát ugye mindig nagyon izgalmas, amikor a tények szembe jönnek a politikából.
[00:17:06]És valahol ugye ezt várjuk, azt hiszem, a mostani Midterms kapcsán is, hogy melyek azok a tények, amik tényleg számonkérhetővé tesznek, és mindegy, hogy demokrata kormányzót vagy republikánus szenátort, de ezeket a személyeket ebben a játszmában.
[00:17:19]És itt azért ugye mind a két oldal keményen gurít, merthogy megjelentek ezek az állami típusú beruházások, hogy na ha ez tupstate, akkor mégis odateszünk egy árat.
[00:17:30]Tehát ezek működnek, régen is működtek.
[00:17:32]Tehát ennek most nem emlékszem a kifejezésre, de volt ugye ennek egy rendes angol neve is.
[00:17:36]Tehát az amikor egy szenátor elintézi, hogy mi kerüljön az ő államába.
[00:17:43]Viszont azt is látjuk, hogy mondjuk aki Rubio barátságára hivatkozva Venezuelláért lobbizott 50 millió dollár fejében, őt viszont elítélték 10 évre.
[00:17:50]Tehát néha még ilyenek is működnek, hogy el lehet kapni embereket.
[00:17:52]Tehát itt azért vannak a tények, vannak amik szemnek, és vannak, amit olvasunk itt sok 1000 km távolságból.
[00:17:57]És szerintem szerencsére sokkal színesebb az USA valósága, mint ami néha így átjön a mainstream sajtóban.
[00:18:05]Persze nem a Telexen, hanem a New York Timesra gondoltam meg ilyen egyéb.
[00:18:11]Szóval Midms, félidős választások.
[00:18:14]Röviden azt el tudja valamelyiketők mondani, hogy pontosan mi a szerepe ennek a ennek az amerikai politikában, hogy van van az elnök ciklusa közepén egy ilyen egy ilyen választás.
[00:18:21]Hát ugye az amerikai alkotmány ugye csak egy nagyon-nagyon röviden Bond ugye említette azt, hogy a demokrácia megújítása, de a probléma Amerikában az, hogy az alkotmány az egy ilyen nagyon kőbevés dolognak tűnik ott, és hogy persze vannak mindig kreatív ötletek, de hogy azért az alkotmányos szabályoktól nehéz eltérni.
[00:18:40]És hogy az amerikai alkotmánynak az volt az elképzelése, hogy az elnöki ciklus az négy éves, de a kongresszus egyfajta ellenőrzést biztosít az elnök felött, és ezért két évenként a képviselőházat, tehát hogy az volt a ugye az a az mondjuk az ilyen demokratikus eleme az elem a az egész eredeti koncepciónak, mert ugye eredetileg a szenátorokat közvetetten választották, az elnököt az elektori kollégiumon keresztül közvetetten választották, a képviselők viszont magukat a a nép közvetlen küldöttjei őket két évente újra választják, és a szenátust, a szenátus tagjait hat évre választják.
[00:19:16]Ugye ez egy ilyen hosszabb időszak, de ott is minden ez úgy osztják el, hogy a harmadát a szenátusnak két évenként szintén újra választják.
[00:19:22]És így ebből jött, hogy van egy ciklus közi választás, amelyik a félidős választások nevet kapja most már így régóta.
[00:19:30]Mi legalábbis így szoktunk hivatkozni rá.
[00:19:33]Ö nem biztos tehát, hogy az eredet, tehát az egész koncepció, a hatalom megosztás és a hatalom, ugye ez a fékek és ellensúlyok elve az amerikai alkotmányban nagyon erős.
[00:19:46]Különféle hatalmi ágak hogyan ellenőrzik egymást.
[00:19:49]Tehát eredetileg is benne volt egy ilyen koncepció, hogy ez egyfajta ellenőrzés az elnökkel szemben.
[00:19:56]És az utolsó, hát most már 100 évnek mondhatjuk, tendenciái azt mutatják, hogy ilyenkor elég rendszeresen van egyfajta visszacsapás az elnök pártjával szemben.
[00:20:06]Tehát az amerikai szavazók azért szeretnek valamiféle kiegyensúlyozást alkalmazni.
[00:20:11]Nyilván ez nem jelent mindig ugyanazt, meg függ attól, hogy éppen mik a körülmények, de azért van egy ilyen tendencia, hogy az elnök, különösen mondjuk egy második ciklusát töltő elnök két év hatalomban van, akkor utána a másik párt is megerősítheti a pozícióit.
[00:20:29]Tehát lényegében ez a ez a fő értelme a félidős választásoknak.
[00:20:33]De ne felejtsük el azt se, hogy hiszen itt az előbb már Botond említette, hogy Amerika az nem csak a szövetségi szinten zajlik, hogy ez rengeteg másik választás is, tehát kormányzókat is választanak, tagállami kép, tehát tagállami törvényhozásokat választanak, és hogy ezek minden szintén ilyenkor nagyon fontos pozíciók eldőlnek.
[00:20:55]És akkor ilyenkor szokták használni, ami számomra mindig olyan furcsa, hogy a világ leghatalmasabb emberéről, hogyha elveszti a kongresszust, azt mondják, hogy béna kacsa a ciklusának a második felére.
[00:21:06]Nekem ez mindig olyan ez a lame duck kifejezés.
[00:21:08]Ez nekem ilyen sokat mondó mindig, hogy hogy azért van jelentősége ennek a félidős választásnak.
[00:21:11]És akkor a fék és ellensúly szerepét, hogyha itt tudjuk kicsit konkretizálni, hogy tudtok esetleg mondani olyan intézkedést, mondjuk az elmúlt két évből, amit Trump nem tudott volna megcsinálni, hogyha nincs meg a többsége a képviselőházban és a szenátusban is, mert hogy az elmúlt két évben így így vezette az országot?
[00:21:33]Ühüm.
[00:21:33]Például a a háború folytatása azért mond azért használom a folytatást, mert a gyakorlat szerint az elnökök saját hatáskörbe indítanak háborút, még akkor is, hogyha elvileg a kongresszusnak ezt láttamoznia kell.
[00:21:45]De a háború finanszírozása főleg hónapokon keresztültartó finanszírozása az erősen függ a a kongresszustól.
[00:21:56]És itt például azért elég nagy befolyása van a kongresszusnak, hogyha hogyha például egy demokrata többség van, akkor nyilván jobban a körmére néznek Trumpnak, illetve a Pentagonnak, hogy mire költi a adó az adófizetők pénzét, hogy hogy egyáltalán tudja, folytatja-e a háborút.
[00:22:19]Ö ez például egy, illetve az ellenőrzési mechanizmusok is szigorúbbak, mármint a szerepfelfogásból adódóan.
[00:22:30]Nyilván egy demokrata, amikor a bizottságok élére mondjuk demokrata politikusok kerülnek, ők sokkal komolyabban veszik az az ellenőrzési jogkört, nyakra főre idézik be a szövetségi kormányzatnak a tisztségviselőit, és ez mondjuk főleg ennek politikai szerepe van, de azért pont a nyilvánosságon keresztül nyomást tudnak gyakorolni a szövetség kormányzatra.
[00:22:59]Ebben talán akkor én leszek a pesszimistább.
[00:23:00]Tehát azt látni, hogy ugye rengeteg elnöki rendelettel kormányoz Donald Trump nem igazán használja úgy, annak ellenére, hogy trifekta, tehát hogy ez a három piros pont fönnál, alsóház, felső ház, fehér ház.
[00:23:14]ezeket a törvényhozási felületeket, mint amennyire mondjuk ezt akár Európából nézve gondolnánk.
[00:23:18]Ugye ez azt jelenti, hogy a elfogadott törvények száma a korábbi ciklusokhoz képest nagyon alacsony.
[00:23:25]Tehát egyszerűen még mindig nem annyira működik a törvényhozás.
[00:23:28]Miért nem?
[00:23:28]Ugye van ez a bizonyos 50-60 közötti különbség a 100 fős szenátusnál ahol a bizonyos törvényeknél 60 fős többségkel és ugye ehhez demokratáknak át kell szavazni.
[00:23:38]Még mindig sokkal több egyébként demokrata átszavazással született törvény van.
[00:23:42]Tehát ez meg a polarizációnak az egyik legizgalmasabb jelensége, hogy egyszerűen ugye a mérsékelt középpárti demokraták inkább átszavaznak egy-egy törvényre, hogyha már jó sokáig tárgyalták, mint a republikánusoknak.
[00:23:54]Ugye ez a bizonyos jobb szélső magja, ahol egy olyan 12-13 képviselő ült.
[00:23:59]Őket egyszerűen nem tudta a republikánus párt magával vinni, és egyszerűbb volt demokratákat meggyőzni a túloldalról.
[00:24:05]Tehát itt azért nagyon érdekes jelenségek vannak.
[00:24:06]Mondjuk a kiberbiztonsági törvényt meg másokat meg tudtak szinte konszenzussal szavazni.
[00:24:11]Tehát van néhány ilyen példa, de azért ez a ritkább.
[00:24:13]Úgyhogy én arra számítok, hogy Trump továbbra is elnöki rendeletekkel fog menni.
[00:24:16]Tehát igazából jóval kevésbé fogja őt zavarni azt, hogy hogyan rendeződik ez át.
[00:24:21]Nyilván vannak olyan számok, amiknél mondjuk akár az impeachmentől kezdve a nagykövetek kinevezésén átvannak izgalmas kérdések, hogy mennyire marad ez meg, de a jelenlegi előrejelzések szerint ugye ezt a határt nem fogja átlépni egy optimista forgatókönyvek szerinti demokrata győzelem sem.
[00:24:40]Én annyit tennék hozzá, igen, egy igazából mind a ketten, amit mondtatok, abban én én látok olyan dolgot, ami ami amivel így egyet tudok érteni.
[00:24:46]Az egyik az, hogy persze a költségvetés, mindenféle költségvetési kérdés általában, ahol az egyik ilyen leg kardinálisabb kérdés, hogy akkor kinek van többsége?
[00:24:56]Tehát onnantól kezdve, hogy a demokraták megszerzik a képviselőházi, az alsóházi többséget, onnantól kezdve hivatalosan abban a házban kell indulni a költségvetési folyamatnak, ők teszik le a javaslatokat, és hogyha nem tudnak a fehér házzal megállapodásra jutni, akkor adott esetben bekövetkezhet az is, ami mondjuk már előfordult korábban is Trump elnöksége alatt, hogy nincs elfogadott költségvetés, és leáll az amerikai kormány.
[00:25:19]Ö és szintén vannak olyan törvények, ugye tavaly nyáron elfogadtak egy nagy adócsomagot, amit a republikánusok azért tudtak elfogadni, most nem akarom ennek a törvényhozási részleteit így taglalni, de hogy az abban az esetben pont nem volt igaz az, amit a Boton mondott, hogy ott kell ez a 60 fős, hanem azt egyszerű többséggel el tudták fogadtatni a szenátusban.
[00:25:42]Ez egy olyan adócsomag, ami a republikánus prioritásokat tartalmazza.
[00:25:45]Tehát alapvetően a gazdagok számára kedvező adócsökkentést tartalmazott.
[00:25:51]Ezt a törvényt nem tudná Trump elfogadtatni egy demokrata többségű törvényhozással, de az is igaz, amit Boton mond, hogy így mivel Trump esetében eleve nem a törvényhozás a fő prioritás, sok mindent a bevándorlástól kezdve a külpolitikán át alapvetően elnöki rendeletekkel és elnöki hatáskörben old meg.
[00:26:10]Ezért az a remény, hogy annyira sok mindent meg tud változtatni egy ellenzék, tehát hogy egy valódi fék és ellensúly lesz egy demokrat törvényhozás, az hát nem is azt mondom, hogy egy ilyen hiú ábrán, de az, hogy azért az egy kemény küzdelem lesz.
[00:26:26]Sokszor azt fogjuk látni, amit amit Gergő mondott, hogy a demokraták az ellenőrző jogkörrel fognak élni.
[00:26:33]Tehát behívják, meg meghallgatják mondjuk a bevándorlási, tehát az ICE-nak a vezetőit, meg hogyan zajlanak ezek az akciók.
[00:26:41]De az elnök azt fogja mondani, hogy ő neki ehhez joga van, és aztán utána majd a bíróságok fogják ezt elrendezni, hogy pontosan mihez van joga.
[00:26:52]Még amit Gergő mondott, én arra kérdeznék rá, hogy az iráni háborút mondtad, hogy ha jól értem, és akkor egy nyilván ebbe feltételes mód van a kérdésben, de hogy elképzelhető olyan helyzet, hogy Trump nem tudná folytatni ezt a hát ő általa nem is háborúnak nevezett iráni háborút, hogyha hogyha elveszíti a alsó vagy a felső házat, vagy mindkettő miatt még a konkrét választ megadnám.
[00:27:17]Azt mondom, hogy ez is egy csomó szempontból értelmezés kérdése, mert egy, mert egyébként a Trump ciklusra különösen jellemző, de korábbi elnökségekre is az, hogy a a végrehajtó hatalom az megpróbál minden területen előrenyomulni, saját hatáskörben dönteni, és akkor a bíróságok és vagy a kongresszus megpróbálja ezt a megakadályozni, vagy vagy ő maga dönteni erről.
[00:27:43]És a Trump is valószínűleg maga az amerikai haderőnek a működése az az garantált, de az, hogy különféle extra kiadásokra, mint amit rendszeresen a Pentagon benyújtott ilyen igényt, hogy arra megszavaznak-e ilyen néhány 10 milliárd dollárt, az kétséges.
[00:28:02]A másik pedig a szenátusnak, szenátus nak szakbizottságainak van olyan joga, hogy komolyabban a külpolitikát és a a háborúkat tudja ellenőrzni igazából információk kéréssel nagyjából.
[00:28:22]De én itt szigorúan politikai eszközöket látok.
[00:28:26]Tehát nincs olyan, hogy hogy itt a Trumpnak bárkiét meg lehet buktatni.
[00:28:31]magát a Trumpot az impeachmenten meg lehet szorongatni, am ugye kétszer is, amire kétszer is kísértetettek a demokraták, de szinte biztos, hogy nem lesz olyan többségük, hogy ezt végigvigyék és szerintem óckódni fognak ettől a fegyvertől, de politikai szinten tudják zaklatni Trumpot, illetve nagyon meg lehet találni azokat a kellemetlen ügyeket, amivel olyan politikai konfliktusokat generálnak, amivel még jobban zavarba tudják hozni az elnököt, például mondjuk a családjának a vagyonosodását megkapírgálni azért mondjuk, hogyha a Trump család tagjait beidézik és akkor meghallgatást tartanak, akkor azért az szerintem lehet, hogy a Trump arra felbőszül, valami olyan reakciót ad, ami esetleg még jobban elmélyíti a saját azt a válságot, és akkor és így tovább.
[00:29:26]Tehát én inkább ezt látom, hogy politikai szinten jobban a kongresszusban jobban terepe lesz az ilyen az ilyen meghallgatásoknak, meg az ilyen politikai harcoknak, meg elszámoltatásnak.
[00:29:40]És ez ugye még mind feltételes mód, mert nem tudjuk, mi lesz ugye az eredményeválasztásnak, de most kicsit a nemzetközi tétjére kérdeznék rá, hogy hogy a nemzetközi szintéren diplomáciailag van jelentősége egy ilyen félidős választásnak, és ha igen, akkor a jelenleginek mit lehet mondani, hogy micsoda?
[00:29:57]Ugye technikailag Trump elnök lesz ezután is, tehát az ahogy elmondtuk, igazából a külpolitikában elég önállóan mozog.
[00:30:03]Ami szerintem ebben izgalmas lesz, az az, hogy ugye készülve a 2028-ra vajon akár az alelnöke, akár a külügyminisztere milyen módon fog mozogni a következő két évben?
[00:30:13]Ugye eddig is ebben láttunk diszkrét belső törésvonalakat, hogy hogyan néz ki a Trump adminisztráció külpolitikája a boszorkány konyhában.
[00:30:22]Tehát voltak ugye erről hosszas oknyomozó riportok, hogy ki mikor szaladt be az ovális irodába, kinek adta a kilincset, ki az, aki felülírta az előtte belépőnek a szavait.
[00:30:33]Tehát erről tényleg ugye most már lehet olvasgatni különböző lékeket vagy beszámolókat.
[00:30:37]És ebben ugye azért Rubio tulajdonképp a korábbi republikánus múltjához valamivel következetesebben áll hozzá, mint ugye J.
[00:30:48]Evens pedig a maga tábor tudja megszólítani ezzel egészen addig, hogy ugye azért ne felejtsük el, hogy a magatáboron belül is van egy nagyon komoly Irán háború kritikus szekció, és talán ennek a kettőnek a a harca lesz az, ami a világpolitika szempontjából még jelenthet valamit.
[00:31:05]Hogyha elkezdik ezt tudni bemérni, vagy valamelyik frakció fölülkerekedik, akkor ott az érdekes lehet.
[00:31:11]Ugye európai szempontból az Európai Unió szerintem nem fog másra számítani a következő két évben, mint amit eddig látott.
[00:31:18]Tehát különböző tárgyalások és tranzakcionalizmus.
[00:31:21]Tehát ez a transzakcionalizmus, ez szerintem eddig is jellemző volt, és ezután is az marad.
[00:31:27]Ugye pont az általad emlegetett különböző támogatócsoportok is ebben érdekeltek, hogy ezt a maguk módján fenn tudják tartani.
[00:31:38]Igazából annyit tennék ehhez hozzá, hogy tehát a a világ szempontjából eleve igen, Donald Trump elnök marad, és hogy ha az impeachment esélyét levesszük, amit pedig azért, amit hallottunk, azért jelen pillanatban, ha csak valami nagyon rendkívüli dolog történik, akkor ez nem fog napirendre kerülni, akkor ő 2028-ig elnök marad.
[00:31:57]És a világnak nyilván ez az egyik dolog, amire készülnie kell.
[00:32:02]Közben persze az is igaz, hogy azért a percepció számít, hogy ő milyen erős vezető.
[00:32:08]Tehát hogy hogy mondjuk egy siin ping nézőpontjából Trump tényleg ezt a bénakacsa állapototba kerülte, amit te mondasz, hogy ő itt lesz két év múlva is, de Trump már nem lesz itt két év múlva.
[00:32:22]Lehet egy ilyen hozzáállás.
[00:32:24]Ö, tehát hogy hogy ebből a szempontból azért, hogy ő neki meggyengül, a belpolitikai pozíciója az kihat arra, hogy a világ hogyan hogyan kezeli.
[00:32:37]Ugyanakkor viszont lehet egy olyan eleme is, hogy Trump akár mondjuk még kiszámíthatatlanabb, meg veszélyesebbé válik a világ számára, merthogy hirtelen a belpolitikai mozgástere lecsökken, és ilyenkor a második ciklusos elnökök mit szoktak csinálni?
[00:32:52]megpróbálnak a nemzetközi politikában alkotni valami nagyot azért, hogy hát valamit letegyenek az asztalra.
[00:32:59]Persze ez sokszor mondjuk még George Bush idején vagy Clinton idején abban merült ki, vagy hogy egy nagy próbálkozás volt valamilyen nagy béke terv össze összerakására, vagy hát Bus esetében a saját háborújának a romjait valamilyen módon rendezni.
[00:33:19]De hát Trump egy Trump, ahogy láttuk már idén is, Venezuela vagy Irán kapcsán agresszíven is tud fellépni, tehát elképzelhető, hogy ő még kiszámíthatatlanabb lesz, és még veszélyesebben fog cselekedni.
[00:33:30]Ugye már eddig is volt egy ilyen eleme benne.
[00:33:33]És akkor ugye az két év abszurd dolgait felsoroljuk, vagy két évnek a dolgait, hogy egyáltalán ez az egész Nobel Békedíj kérdéséről volt, hogy ez láthatóan tényleg egy olyan dolog, ami motiválja az amerikai külpolitikát, hogy mivel ő nem kapta meg a Nobel békedíjat, ezért most már akár elkezdhet háborúkat is indítani.
[00:33:52]Ö tehát, hogy ez ez a logikából az is látható, hogy akár akár konkrét veszélyesebb lépések is következnek a világban.
[00:34:02]Én egy konkrét olyan területet tudok mondani, ahol a kongresszusnak lehet hatása a külpolitikáról.
[00:34:10]Ez a különféle katonai segélyeknek a megszavazása.
[00:34:12]Itt azért a főleg a Demokrata párt baloldaláról elég erőteljes az a követés, hogy az Izraelnek folyósított évi 3 milliárd dollár körüli segélyt, most lehet, hogy tévedek a számon, azt azt szüntessék be.
[00:34:28]Illetve szó van arról, hogy a más közelkelti országoknak folyósított ennél jóval kisebb segélyt is függesszék fel.
[00:34:35]olyan országokról van szó, ahol mondjuk az emberjogok érvényesítése az hát meglehetősen gyenge, például Egyiptom.
[00:34:47]Ez azért komoly, tehát hogy mondjam, elindított egy olyan láncreakciót, hogyha most azt mondom, hogy Izrael leválik az amerikai támogatásról, hogy Izrael elkezd egy más irányba szövetségi rendszert építeni, valahogy átrendeződik egy kicsit a a szövetségi rendszer.
[00:35:04]Ezért paradox módon, miközben Trumpot teljes joggal vádolják azzal, hogy azt az Amerika által dominált stabil szövetségi rendszert teljesen szétzilálja, ezért de lehet, hogy ez tovább zilálódik, hogyha mondjuk bizonyos katonai támadatásokat, azokat felfüggesztenek és elidegenítenek jelenlegi szövetségeseket.
[00:35:25]Mondom ezt úgy, hogy se Izrael, se Egyiptom bizonyos gyakorlatai az azok tehát, hogy nem túl szimpatikusak számomra és valóban megkérdőjelezhető emberi jogi alapon, de ehhez a kongresszusi ilyen hatáskörhöz hoz hozzátartozik az, hogy ez ehhez azért nagyon komoly alkuk szükségesek.
[00:35:46]És azt, hogyha pár baloldai képviselő ezt követeli, attól még azt nem biztos, hogy ez valóban meg fog valósulni.
[00:35:52]És akkor esélyek, mit lehet látni a felmérésekből, hogy áll a képviselőházi verseny, hogy áll a szenátusi verseny ugye most ugye az a helyzet, hogy mindkét házban a republikánusok vannak többségben.
[00:36:08]Mire lehet számítani egy hónap múlva?
[00:36:10]Mit mutatnak a számok?
[00:36:14]Akkor akkor kezdem én, hogy ugye azt mondtam, hogy a képviselőház az a ház, amelyiket teljes egészében újra választják két évente az talán a legjobb indikátora az éppen nem az éppen meglévő közhangulatnak.
[00:36:28]Ugyan még a képviselőházban is megpróbálják, a republikánusokat megpróbálták elég agresszív módon, ilyenkor nem is szokás csak a 10 évente, de most is megpróbálták átrajzolni a körzett határokat.
[00:36:37]Bizonyos Jerry Mandering, úgyhogy minél kedvezőbbek legyenek a republikánusoknak.
[00:36:42]De valószínűleg elérte azt a szintet a demokrata fölény, hogy ez nem sokat fog számítani.
[00:36:47]Tehát, hogy a jelenlegi felmérések azt mutatják, hogyha az a kérdés, hogy így összességében inkább demokrata, vagy inkább republikánus jelöltet akarnak a kongresszusba küldeni az emberek, akkor ilyen 8-9 van, amikor már 10% pont fölött van a demokraták előnye.
[00:37:03]Ebből azért ezt ezt már nem lehet egy ilyen többségnél nem lehet úgy rajzolni a körzett határokat, hogy az republikánus többséget hozzon ki.
[00:37:11]Tehát ezért is azt elég tehát biztosat nyilván az ember nem mond választások előtt, mert mindig lehet az, hogy nagyon mellélőnek a felmérések, de az egy elég jó eséllyel lehetne azt mondani, tehát így arra az ember így mondja, hogy ez ez a valószínű forgatókönyv, hogy a demokraták megszerzik az alsóházat.
[00:37:28]A szenátus egy kicsit komplikáltabb, mert ahogy ott mondtam, ott a harmadát választják meg csak a szenátusnak.
[00:37:37]Ráadásul olyan helyeken vannak az idei választások, amik inkább a republikánusoknak kedvező terep.
[00:37:41]Tehát ott jóval kiegyenlítettebb küzdelem várható.
[00:37:46]Ott k most úgy néz ki, hogy már ott is jól állnak a demokraták, de ez annak köszönhető, hogy olyan terepen is a demokrata jelöltek vezetnek a szűken is, mint Texas vagy Ohio vagy IOVA, tehát olyan államok, amik az utóbbi időben mind Trumpra és a republikánusokra szavaztak.
[00:38:07]Igen.
[00:38:07]Szóval az nagyon érdekes az amerikai politikában, hogy olyan stabil a politikai rendszer, hogy óriási történelmi ilyen példatárral rendelkezünk ahhoz, hogy utána rossz következtetéseket vagy tippeket mondjunk, de akár péld mindig van egy olyan jó jobb vagy rosszabb hivatkozási alap, amihez tudjuk hasonlítani a jelenlegi helyzetet.
[00:38:29]2018-ban például akkor is Donald Trump volt az elnök, az az első ciklussá feletti ítélet volt az akkori MTMsnél, és ott is hasonló volt a a demokraták fölénye, tehát az országos ilyen népszerűségi mutatókban, és ott akkor elég jelentős többséget sikerült szerezni a a képviselőházban, és a szenátusban is egy ott egy szűk többséget.
[00:38:57]A szenátusban szerintem most már a legújabb korban nagyon ritkán fordul elő az, hogy olyan óriási nagy többséget szerezzen a a akármelyik párt.
[00:39:06]Ami ami nagyon necces, hogy a hogy szóval úgy indultunk neki ennek az egész kampánynak, hogy a a jellemzők szerint a képviselőház az az valószínűleg átbillent, mert az átszokott, de hogy a szenátus, ahogy mondtad is, az nem fog.
[00:39:20]És tényleg egy olyan kilenkényszerített hiba kellett Trumtól, mint az iráni háború, ami azután maga után, ami egy ilyen végülis olyan mélyrepülést idézett elő gazdaságilag mármint olyan gazdasági kérdésben, amit az emberek a saját bőrükön éreztek, illetve a Trump népszerűségében is, ami azután magával hozta az biztosnak mondott államok ilyen kétségessé válását.
[00:39:47]viszont itt a úgy van, hogy ugye 50 50 képviselő esetén a az alelnök szavazata dönt.
[00:39:55]Ez ugye az előző kormányzatnál is így volt.
[00:39:58]Akkor Kamala Harris volt, aki rendszeresen ezt az úgynevezett tiebreaker szavazatot leadta.
[00:40:03]Ez most is előfordulhat, illetve komoly kockázata a demokr, tehát a demokratáknak azért is kell a valódi többséghez több mandátumos előnyre szertenni, mert például mondjuk vannak azért olyan nagyon centrista szavazók, akik vagy bocsánat, nagyon centrista demokrata szenátorok például Fettan Pennsylvániából, aki aki azért nagyon sok kérdésben azért a republikánusokkal ért egyet, sok sokszor szavazát.
[00:40:36]Tehát ott azért még egy nagyon komoly koalíciós, tehát a belső koalíciós alkotzásokra lesz szükség, még akkor is, hogyha egy-két mandátummal a demokraták nyernek a szenátusban.
[00:40:50]Ami ami szerintem is egy érdekes vonal, hogy vajon mi lesz az a téma, ami el tudja vinni ezt a választást.
[00:40:55]És ebben ugye Trump maga 24-ben is nagyon sokat beszélt a megélhetésről.
[00:41:00]Ám, de ez nem változott a mutatókban annyit.
[00:41:02]Nem kell viszont megijednünk a tényektől se, mert ez már akkor se zavart mindenkit.
[00:41:06]Tehát ilyen szempontból az, hogy ki hogy fogja föl a saját helyzetét és egyébként mit gondol az országról, az abszolút el tud válni egymástól.
[00:41:14]Tehát lehet, hogy ő nagyon jól ér, de közben azt gondol, hogy az ország rosszul, ami nem biztos, hogy ez egy helytelen percepció.
[00:41:19]De nem biztos, hogy ezzel meg lehet győzni a a választókat.
[00:41:23]Találtam egy olyan érdekes statisztikát, hogy hányszor emlegetik Donald Trumpot a podcastokban.
[00:41:29]És ugye amikor ő elnökválasztásra indult, akkor ez óránként átlagosan 39 mentionsion volt, ami mostanra 2026 szeptemberre 11/ órára csökkent.
[00:41:39]Mindez úgy, hogy ugye megtartotta a konvenciót, ami nem egy kötelező eleme a Mitsválasztásnak és úgy, hogy ugye a republikánusoknál azért elég egyértelműen ki van mondva, hogy ez Trumpról szóló választás, nem pedig ugye a policy döntésekről szóló választás.
[00:41:54]Hát itt azért ugye van egy érdekes kérdés, hogy meg tudják ezt a nagy Trump koalíciót tartani, ami 24-ben összejött.
[00:42:01]És ennek most nagyon inganak a szélei.
[00:42:03]Tehát most akár a különböző etnikai közösségekről beszélgetünk, akár más különböző kisebbségekről, ezeknél eléggé gyengén áll a korábbi ényéhez képest a republikánus párt.
[00:42:16]Tehát itt azért közel sem biztos, hogy ezt össze tudják hozni.
[00:42:21]Pénzben viszont nem állnak rosszul.
[00:42:22]Tehát pénz az van, nekik is rengeteg pénzük van.
[00:42:25]Ugye tovább nőtt a Midmön általában elköltött összeg.
[00:42:27]Tehát itt tényleg komoly pénzek mennek ki tévreklámra utolsó pillanatban.
[00:42:32]És az összes szuper pack a ugye a milliárdosok által pénzett különböző kvázi párt jellegű alapítványok, de ezek nem a párth kötődő action commitk, márhogy nem a párt befolyása vagy irányítása alatt állnak.
[00:42:48]Ez egy elég szép és bonyolult rendszer.
[00:42:50]Az a lényeg, hogy ugye ezeknek a költésük küszöbét még jóval korábban eltörölték.
[00:42:55]Tehát ha ezt nézzük, akkor Trumpéknak itt nagyon komoly mozgástere van.
[00:42:56]Ugye közel fél milliárdos csak a maga IC, és akkor még mehetnénk tovább a többi különböző donor organizationnel, akik tudják finanszírozni azt, hogy a republikánusok hol induljanak.
[00:43:07]De a pénz nem mindig segített.
[00:43:09]Tehát ha jól emlékszem, 24-ben a demokratáknak volt egyébként valamivel több pénze a végén, és mégse Kamala Harris nyert, tehát ez sem egy garancia.
[00:43:16]Úgyhogy ebben együtt megyek, hogy bizony óvatosnak kell lenni, hogy a múltból milyen következtetést fonunk le, mert közel sem biztos, hogy ez működik.
[00:43:22]Így aztán van az 5000 dolláros csekkigéret.
[00:43:24]Ez ugye elég klasszikus választási technika, hogy akkor némi kis nominális költéssel segítsük a választók döntését.
[00:43:32]A másik ilyen ami minket is utolért Európában, ugye a benzinárak, az üzemanyagárak nagyon fölmentek és ugye meg is volt Európa fenyegetve múlt héten, hogy a dízelxport tilalmat fogunk kapni, tehát hogy nem vásárolhatunk, hogyha Európa nem bocsátja rendelkezésére a stratégiai tartalékainak egy részét, amire aztán a G7 végül rábólintott.
[00:43:54]Tehát azért eléggé érzik azt a republikánusok, hogy hogyan kell működni és hogyan kellene megfogni a választóikat.
[00:44:02]Tehát ez szerintem még izgalmas lesz.
[00:44:05]Igen.
[00:44:05]Ami egyébként vicces, hogy ugye beszéltünk a a végis a műsor elején a a arról, hogy mi lesz, ha a demokraták lesznek.
[00:44:13]Most értünk rá arra, hogy miért gondoljuk azt, hogy a demokraták átveszik a a többséget a kongresszusban.
[00:44:19]De egyébként tényleg szóval Trump és a republikánus párt imázsan nagyon sok ponton nagyon súlyos sérüléseket szenvedett.
[00:44:27]ugye a a republikánusokat hagyományosan a az ilyen idegenrendészet és a gazdaság kezelésében pontozták felül a vagy jobban a demokratáknál.
[00:44:39]És most ez abszolút megrendült.
[00:44:41]Ugye Trumpnak amúgy teljesen indokatlanul volt ez a a top gazdaság menedzser imázsa, ami 2016-ban nagyon sokat segített nekik és még 2024-ben is valamennyire ezt kitartott.
[00:44:53]És most már a felmérések szerint a gazdaság kezelésében is elégedetlenek a a választók.
[00:44:58]És ez egy nagyon fontos ezek a ezek az imázásváltozások, amik ilyen amik ilyen tektonikus változások, ezek nagyon sok-sok évre kiható károkat okozhatnak a republikánus pártnak, mert tényleg Trump remélhetőleg két két év múlva valóban távozik az elnökségből, de hogy itt azért azok a jobboldali politikusok százai megmaradnak, akiknek továbbra is valahogy működniük kell.
[00:45:25]És a másik meg az idegenrendészeti kérdés, ugye amit említettél is, az egyik fontos új szavazói csoport 2024-ben ezek a latinó férfiak voltak.
[00:45:36]Sokan gazdasági, megélhetési helyzetük javulását várták a Trumptól.
[00:45:44]És most viszont a az IC-nak ez a ez a kirívóan kegyetlen és egész Amerikát ilyen látványosan behározó tevékenysége elidegenítette a a Trump kormány gyakorlatától.
[00:45:58]ami akkor is, hogyha általában azért sok bevándorlúgy szívesen azonosul, azonosul inkább a többségi társadalom értékrendjével, de itt nem arról van szó, hanem arról, hogy a hozzátartozókat, rokonokat, szomszédokat viszik el a az idegenrendészek, és méghozzá tehát ilyen bűnözőknek kijáró ilyen eljárással, és ez azért nagyon megrendítette a ezeket a szavazókat.
[00:46:28]És ráadásul 2024 után a republikánusok, ez egyébként a Jerry Mander, tehát a szavaz szavazókörzet átrajzolásokból látszott, úgy gondolták, hogy hopp, megszereztük ezeket a szavazókat, ezek most már örökre a mieink lesznek, de ez ezek ez nincs így.
[00:46:42]Ez ezek ilyen peremszavazók, akik 2024-ben próbáljuk ki ezt, átszavaztak, de egyáltalán nem biztos szavazók.
[00:46:50]És most úgy tűnik, hogy ezek ezek nagyon durván morzsolódnak le a republikánusokról.
[00:46:57]Csak egy egy megjegyzés, hogy ugye az az egy elég érdekes és nagyon bátor kísérlet volt a republikánus tábor felé a maga mozgalomtól, hogy ugye amíg a demokratáknál elfogadott volt, hogy az állam beavatkozik a polgár életébe, addig ugye a republikánusoknál hagyományosan ugye pont az volt a gondolat, hogy ezt ne tegye.
[00:47:13]Ezzel szemben a magamozgalom egyik fontos ismérve a megértésemben pont az volt, hogy azt mondták, hogy ugyanúgy lehet használni az államot, mint a demokraták, csak ugye az ő szempontjukból nem rosszra, hanem a megfelelő irányba.
[00:47:25]És az állam igenis használható.
[00:47:28]És tulajdonképpen ez az a vita, ami a gazdasági kormányzásban is sok más helyen visszaköszön, ami megosztja a republikánus tábort, akár egy iráni háborúval bezárólag, hogy akkor most szabad-e az államat használni, vagy pedig éppen ez a LZÉFR régebbi republikánus hozzáállás kellene.
[00:47:43]És ez a vita szerintem még messze-messze nem főtt le.
[00:47:47]Hát az 5000 dolláros csekk is erről szól.
[00:47:49]azért ritkán van volt olyan, vagy nem is tudok olyan ról, hogy hogy egy republikánus elnökől csak így szórja a pénzt, hogy ilyen ilyen támogatásokat kiszó.
[00:47:59]Hát az szívták is a fogukat a republikánus politikusok, amikor utána próbálták őket nyilatkozatra késztetni.
[00:48:07]Igen, azt hiszem azt ígérte Donald Trump, hogyha a republikánusok megtartják a képviselőházat, akkor mindenkinek ad, minden amerikai felnőttnek ad 5000 dollárt.
[00:48:13]Ugye ez volt az ígérlet.
[00:48:16]De erre szerintem költségvetésileg nem nagyon látták még a megfejtést.
[00:48:18]Igen, de valószínűleg ezt nem nem kell betartaniuk, ezért egy ilyen, amit mondtál még, erre rátérnék, hogy mi osztja meg a republikánusokat, és ugyanez a demokratáknál, hogy ott mi a helyzet, ott ugye elég izgalmas fejlemények vannak, hogy milyen jelöltek is nyertek.
[00:48:33]Ö itt elsősorban beszéljünk a szenátusról, mert a szenátusi versenyről, hogy a előválasztásokon milyen jelöltek nyertek, és ez mit mutat arról, hogy hogy mi mivel próbálkozik most éppen a Demokrata Párt, illetve, hogy az, hogy ezek hogyan szerepelnek ezek a jelöltek, az majd mit eredményezhet a két év múlva esedékes elnökválasztáson?
[00:48:56]Ugye a demokrata előválasztásokon azért most már nem először, de az idei évben talán még hangsúlyosabban jelen volt ez a pártnak az úgymond mainstream pártvonala és a progresszívabb vonala közötti mondjuk balosabb vonala közötti küzdelem.
[00:49:11]És ez sok mindenben megnyilvánul.
[00:49:13]Ugye olyanok, akik magukat demokratikus szocialistának mondják, nyilván ez azért eléggé mást jelent, mint mondjuk Európában valamit szocialistának hívnánk.
[00:49:24]De nyilván ők egy jóval jelentősebb politikai, tehát be gazdaságpolitikai be, tehát egy beavatkozó gazdaságpolitikát akarnak, és sokszor a bevándorlási kérdésekben, a bűnüldözés terén különféle módon is elég radikális álláspontot képviselnek, de azért a demokratikus szocialisták is, ahogy itt az Botonda erre már utalt, amikor Amikor hatalomra kerül valaki ebből az irányból, akkor azért kiderül, hogy hogy egyensúlyoznia kell.
[00:49:58]És hát nyilván a a fő kérdés pedig, ami szintén élesen, és talán erre mondhatjuk, hogy már Kamala Hereris kampányára is hát rányomta a bélyegét, az a izraeli és Gáza közötti háborúnak a tehát az izrael gázai háborújának a megítélése.
[00:50:13]Ö nyilván a hagyományosabb demokrata vonalt nagyon sokakat ráadásul külön támogatnak és a különféle izraeli lobbiszervezetek, de ha nincs is lobbiszervezet, akkor is hagyományosan ők még abban voltak benne, hogy a Demokrata párt az általában jó kapcsolatokat ápol Izraellel.
[00:50:31]A fiatalabb szavazókat megcélzó Balos Demokratikus szocialisták viszont kritikusai ennek a háborúnak.
[00:50:37]Ön azt azt látom, hogy az előválasztásokon idén a a demokratáknál tehát van egy olyan értelmezés, hogy áttörtek a progresszívak.
[00:50:48]Ugye láttuk ennek mondjuk az egyik ilyen nagyon nyilvánvaló példája a michigani szenátusi választás volt, ahol Abdull Sayed lett a demokrata szenátori jelölt, aki ugye élesen kritizálta a a demokraták korábbi izraelpárti politikáját, ami egy plusz is lehet, meg egy mínusz is.
[00:51:10]Például Michiganben elég erős muzulmán arab lakosság él, és ezt a muszlim lakosságot akiknek a szavazatait annak idején elvesztette Kamala Heris, és ugye ez ebben az államban nagyon-nagyon szorosan nyert csak Donald Trump, azokat például Elsa Said vissza tudja szerezni, közben pedig egy idősebb szavazóréteg lehet, hogy a republikánus jelölt Mike Rogersre fog szavazni.
[00:51:32]Tehát, hogy van egy van egy ilyen ilyen, hogy valakit nyernek vele, valakit elvesztenek.
[00:51:40]De de hogy én alapvetően azért azt látom, hogy hogy a demokraták között bizonyos államokban elő előbbre törnek a progresszívek, máshol viszont az előválasztások során is az ilyen nagyon extrém radikális baloldali jelölteket kivetették magukból.
[00:51:56]És hogy van egy ilyen, hogy nem kell egy minden mind az 50 államban egyformán érvényes stratégiát alkalmazni.
[00:52:02]Tehát lehet, hogy New York államban egy radikálisabb baloldali stratégiával lehet több képviselői helyet szerezni, de közben a középnyugaton nem biztos, hogy ez a ez a nagyon baloldali irány visz előre.
[00:52:16]Akkor nincs áttörés, ha jól értem.
[00:52:16]Ezt ezt így látjátok ti is.
[00:52:20]Nem értétek a abban, hogy az amerikai politikát azt m gyak nem érdemes feltétlenül országos politikaként felfogni, mert tényleg minden tehát ezek a pártok, ezek mindig nagy koalíciók voltak, tehát nagyon különböző prioritásokkal rendelkező politikusok koalíciója a szenátusban például, meg a képviselőházban is.
[00:52:45]És egyébként tényleg, hogy mondjuk hogy egy középnyugati államban, ha összehoznak egy olyan koalíciót, ami mondjuk közelkelti, azt hiszem 200000 közelkelti szavazóból a az Trump javára elveszített munkásosztály visszacsalogatásából áll meg a hagyományos demokratákból, ha az ott működik, az teljesen rendben van.
[00:53:04]Más államokban más prioritások lesznek.
[00:53:09]Tehát ezt mindig ez a ez a médiatrend is szeret áttörésről beszélni, hullámról satöbbi.
[00:53:16]Szerintem teljesen természetes hogy van egy reakció itt a a gázzai háborúval kapcsolatban.
[00:53:21]Hát morális szempontból azért ez elég nyilvánvaló volt, hogy itt valami nem stimmel a gázai háborúval kapcsolatban.
[00:53:31]Nyilván itt most bele lehet menni egy 10 órás beszélgetésbe, hogy hogy most itt mi történt, meg a megítélés hogyan változott.
[00:53:40]Amin ami borzasztó károkat okozott a centrista jelölteknek, az pont az Izrael által Izrael és Izrael szimpatizáló mer ilyen oligarchák által szponzorált ilyen kampányalapok tevékenykedése volt, ami gyakran elidegenítette még a centristákkal szimpatizáló szavazókat is, mert sokszor ugye a republikánusok üzeneteit szajkózta.
[00:54:09]nagyon nagyon durva ilyen befeketítő kampányok folytak, és de ezek nagyon sokszor ütöttek vissza.
[00:54:15]Tehát hogyha egyébként az jó, ha valaki azt gondolja, hogy zsidó világösszeesküvés van, akkor pont az a mostani előválasztások azok megcáfolták, mert mert abszolút visszaütött ez a ez a dolog.
[00:54:30]Ez egy belső vita lesz a külpolitikában.
[00:54:32]Ez szerintem hangsúlyos lesz, és nagyon komoly viták lesznek a demokrata párton belül, de azért nagyon sok kérdésben, például ez a megélhetési kérdés, akkor az, hogy a munkásokat főleg középnyugaton vissza kell nyerni, akkor a migrációval kapcsolatos, tehát egy ilyen emberségesebb migrációs politika kérdése, szerintem olyan óriási különbségek nincsenek.
[00:54:50]Meg ezek a úgynevezett demokratikus szocialisták, ezek valójában tényleg európai szemmel ilyen so light, tehát hogy abszolút egészségbiztosítást követelnek meg.
[00:55:01]hasonlók, tehát olyan, ami számunkra evidencia.
[00:55:02]Szóval én nem látok itt egy óriási törésvonalt vagy forradalmat.
[00:55:10]Ami biztosan látszik a számokban, hogy a kultúrharcos témáknak a népszerűsége csökken, vagy jóval kevésbé mozgatja meg az embereket.
[00:55:16]Lehet, hogy itt kiégés is van, meg egyszerűen az ingerküszöb mászik fölfelé, és mondjuk, hogy szerencsére a politika ezt nem tudja, vagy akarja követni.
[00:55:22]Tehát ehhez képest a megélhetés, vagy ha úgy tetszik, a tények kezdik ezt felülírni.
[00:55:26]Tehát ez ez egy jó jel.
[00:55:28]a politikájukban, tehát a az USA politikában, az állami szövetségi között a Demokrata republikánus lehatárolás sokkal-sokkal porózusabb, mint azt mi bármikor gondoljuk.
[00:55:40]Tehát, hogy egy demokrata kormányzó, egy adott Midveszt államban lehet, hogy tulajdonképpen, hogyha kitöltene egy szavazats szondát, akkor ő republikánusnak jönne ki.
[00:55:52]Most is tudunk olyan demokrata jelöltöt, aki viszont levette a honlapjáról azt, hogy őt a Trump kilenc hónapja támogatta, mert direkt nem akarta, hogy ez látszódjon most már a hajrában.
[00:56:01]Tehát, hogy itt mindenki egy picit sorol, és ahogy mondtuk, még amikor bekerülnek a kongresszusba, akkor sem egyértelmű, hogy kivel fog szavazni.
[00:56:09]Tehát lehet, hogy ugye a republikánus szél az nem fog a republikánus maggal szavazni, és lehet, hogy a demokrata közép az viszont elmegy a repi középpel.
[00:56:16]Tehát itt egy nagyon sok lépcsős dolog van.
[00:56:19]És hát tényleg most azt képzeljétek inkább el, hogy a a Mike Johnson vagy a Chuck Schumer a a Manfred Weber, tehát hogy van egy ilyen emberünk, aki próbál egy elképesztően sok platformmal rendelkező pártot összekovácsolni, de a spanyol migrációról finoman szólva más a gondolat alapja, mint Svédországban vagy Németországban.
[00:56:41]És ez itt is így van.
[00:56:43]Tehát nyilván a déli államok erről mást gondolnak, mint a parti államok, és más fog gondolni erről Minesota.
[00:56:47]És ez teljesen természetes, tehát óriási kontinensről van szó, ezt ne hagyjuk figyelmen kívül.
[00:56:53]Tehát ennek a ennek a szépsége azért ott van a a platformpitizálásban.
[00:56:59]Tehát ha ha demokratákat nézzük, akkor ez a kongresszusi intézményesített mondjuk régi mainstream demokraták, a a Jeffrees meg a Schumer, ugye az egyik platform, rengeteg pénzt tudnak hozni.
[00:57:11]Ugye van a progresszív, és a progresszíveken belül mondjuk én azt mondám, van a kis populista magocska is.
[00:57:16]Tehát ők ők akik a sajtóban látványosak hoztak győzelmeket, és akkor őket ugye az ilyen különböző pragmatisták kötik össze, vagy hát potenciálisan 28-ra talán eljutnak ide.
[00:57:24]Tehát lehet, hogy én odatenném a a félkrajcárt, hogy talán onnan tud valami kinőni.
[00:57:28]Ugye ezek a karakteres kormányzók, tehát mondjuk egy newsom, akire lehet azt mondani, hogy komoly kampányt vd, jelen van a a médiában, tudja ezt befolyásolni, vagy pedig hát ott vannak az ilyen nagyon pragmatikus, tulajdonképp politikai arcél szempontjából a legkritikusabb kérdésekben nem mindig radikálisan megjelenő Pit, sose tudom kimondani, de segítsetek.
[00:57:51]Badic.
[00:57:51]Body csics.
[00:57:53]Köszönöm szépen.
[00:57:53]Tehát itt itt van ő, vagy nyilván most a George Piró a másik véglet lenne ebben a kérdésben.
[00:57:58]Tehát akik lehet, hogy egy a megélhetést sokkal inkább középpontba helyezték és próbálták elkerülni a kultúrharcos témákat.
[00:58:05]Tehát szerintem lesz egy ilyen valaki majd bepottyan.
[00:58:08]Ebben az előválasztások mindig egy nagyon macerás történet.
[00:58:12]Szerintem egyre macerásabb strukturálisan azt menedzselni, hogy az előválasztás ne a radikális jelölteket termelje ki, és utána már nehezebben dolgozik velük a következő szakasza a választásnak.
[00:58:22]De ugye látjuk, hogy ebbe az irányba tolta el a közösségi média ezt a dolgot.
[00:58:28]Igen.
[00:58:28]Ehhez csak annyit akartam csatlakozni, hogy hogy valóban az előválasztás az most már a demokratáknál is, a republikánoságnál talán ez kicsit korábban megjelent.
[00:58:35]abba az irányba tolja el a párton belüli versengést, hogy aki a pártak a radikálisabb álláspontját képviseli, azt jutalmazzák jobban a szavazók, mert hát az előválasztáson csak a párt saját szavazói vannak ott.
[00:58:51]De azért a demokratáknál még mindig szerintem az előválasztások inkább kitermel, tehát ott mindig szempont az, mivel a demokrata párt egy nagyon széles koalíció, hogy még ki a megválasztható jelölt.
[00:59:01]Tehát, hogy egy egy állandó figyelem arra, hogy hát azért neki majd az egész közvéleményt előtt kell majd fellépnie.
[00:59:08]És ebből a szempontból szerintem nyilván nem állítom, hogy ez a legjobb módszer, de bizonyos értelemben működött az előválasztás.
[00:59:14]Tehát azért, hogyha a szenátusi jelölteket nézzük, akkor a demokraták olyanokat választottak ki, akiknek most jó esélyük van.
[00:59:20]És egyébként szintén amire mondtál, arra egy egy ezt szokták arra mondani, hogy a demokraták persze most annak drukkolnak, hogy megszerezzék a szenátusi többséget, de mondjuk egy igazán liberális demokrata lehet, hogy meg fog lepődni, hogyha meg is lesz az a szenátusi többség, hogy hát akkor hirtelen az a szenátusban az az 51-52.
[00:59:38]szavazat az olyan olyan szenátorokon fog múlni, mint Ohio, Kansas, Texasnak a szenátora, és ők hiába lesznek demokraták, tehát a frakcióhoz tartoznak, valószínűleg nem a liberális prioritásokat fogják képviselni.
[00:59:55]Így van.
[00:59:55]De mondjuk Elissa Slotkin, aki szintén az egyik négyszerű demokrata szenátorasszony ugye interjúban elmondja, hogy szeptember 11 után beállt valamelyik hírszerző szolgálathoz volt iraki turnusokon.
[01:00:05]Tehát képzeljük el, hogy demokratáknál egy Elisoslotkintól tart az EOC-ig a skála, tehát tényleg egy nagyon-nagyon széles néppárti spektrumot tudnak hozni.
[01:00:20]Feledi Botonnak, Tót Gergelynek és Tábor Áronnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, nektek a figyelmet.
[01:00:24]Ha tehetitek, akkor támogassátoket, és ha szeretnétek még ilyen tartalmakat látni, akkor iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra.
[01:00:31]Sziasztok!