Telex.hu 42:45

Zelenszkij feje felett egyezkedik Trump és Putyin – Vezető a Telexen

ukrán háborúkülpolitikatrumpputyinszankcióközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Zelenszkij feje felett egyezkedik Trump és Putyin – Vezető a Telexen
tl;dr
  • Nyilas Gergely külpolitikai újságíró a Telex stúdiójában az ukrajnai háború, a Trump–Putyin-alkuk és az EU–Ukrajna kapcsolatok aktuális eseményeit elemzi.
  • Trump bejelentette: Oroszország dízt exportálhat a világpiacra a szankciók ellenére — a célja az üzemanyagárak csökkentése a novemberi félidős választások előtt.
  • A szakértő szerint Oroszország semmit nem adott cserébe: a háború változatlan intenzitással folyhat, és a deal inkább Putyint legitimálja.
  • Trump egyoldalúan bejelentett egy energetikai tűzszünetet is, amiről először egyik fél sem tudott; Ukrajna elfogadná, Oroszország nem reagált érdemben.
  • Trump nyomást gyakorol Ukrajnára: fegyver- és hírszerzési támogatás megvonását sugallja, és Zelenszkij leváltását vetette fel — pedig a vendég szerint Zelenszkij minden tűzszünetre igent mondott, Putyin utasította el őket.
  • A fronton az oroszok nagy veszteségekért (akár napi 1000 katona) kis területet nyernek; Ukrajna viszont a frontról 1000+ km-re támadva a finomítói kapacitás kb. egyötödét tette tönkre.
  • A dízel-deal mennyisége (300 ezer tonna) a világpiaci kereskedelem ~1%-a, aligha csökkenti az árakat; a valódi gond a gyakorlatilag zárva lévő Hormuzi-szoros és az iráni háború.
  • Ukrajna legnagyobb problémája a légvédelem: patriot-rakétahiány van, az USA készlete az iráni háború miatt fogy, Görögország és Spanyolország pedig nem adja át lejárat közeli rakétáit.
  • Az EU új szankciócsomagja a dróngyártáshoz szükséges kínai chip- és alkatrész-szállítási lánc megcélzását jelenti.
  • Az ukrán Rada törvényt fogadott el a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás visszaállításáról — cserébe indulhatnak az EU-csatlakozási tárgyalások, amelyek reálisan kb. 10 éves távlatban zajlanak.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex „Vezető a Telexen" című műsorában a szerkesztő és Nyilas Gergely külpolitikai újságíró beszélget az elmúlt öt nap Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat érintő világpolitikai eseményeiről.

Trump–Putyin dízel-megállapodás

  • Donald Trump váratlan bejelentést tett: megállapodást kötött Vlagyimir Putyinnal arról, hogy Oroszország dízel exportálhat a világpiacra, annak ellenére, hogy 2022 áprilisa óta amerikai és uniós szankciók terhelik az orosz energiahordozókat.
  • Trump azzal a reménnyel kötötte meg az alkut, hogy ezzel csökkentheti a kőolaj- és dízelárakat – a november 3-i amerikai félidős választások közeledtének jegyében, ahol félő, hogy a demokraták mindkét házban többséget szereznek.
  • Az amerikai dízelár literenként nagyjából 380 forintnak felel meg, ami közel 40%-os emelkedés az előző évhez képest – ez főleg a mezőgazdasági termelőket és áruszállítókat érinti érzékenyen.

„Ehhez nem is kellett semmit sem adnia Oroszországnak. Vagyis a háború ugyanazzal az intenzitással folyhat Ukrajna ellen, ahogyan eddig." – Nyilas Gergely *

  • A megállapodás politikai üzenete is súlyos: Trump ismét Putyint emelte a nemzetközi tárgyalópartner szintjére, miközben Oroszország a háború ötödik évében a Nyugat szemében elszigetelt.
  • Az ukrán és európai félelmek szerint Oroszország így szélesítheti olajszállításait – fő bevételi forrását –, és ezzel jobban finanszírozhatja a háborút.

Az energetikai tűzszünet, amiről a felek nem tudtak

  • Trump egy „tűszünetet" is bejelentett: energetikai tűzszünetet, amely szerint Oroszország nem támadja az ukrán civil infrastruktúrát (fűtés, áramellátás), Ukrajna pedig nem támadja az orosz olajfinomítókat és árutárakat.
  • A bejelentés meglepő fordulat volt, mert első lépésben sem az ukrán, sem az orosz elnök nem tudott róla – valószínűleg a dízel-megállapodáskor nem is esett szó róla.
  • Zelenszkij jelezte: elfogadná, ha Oroszország nem támadná a civil infrastruktúrát, cserébe ő is leállna a válaszcsapásokkal; Oroszország érdemben nem reagált.
  • Trump egy újságírói kérdésre csak annyit mondott: „azért lesz, mert én azt mondtam, ez így működik."
  • Közben Trump azt is sugallta, hogy Ukrajna nem kap amerikai fegyvereket, vagy akár hírszerzési információkat sem.

Nyomásgyakorlás Ukrajna ellen

  • Trump azt is felvetette, hogy „talán ideje új elnököt választani Ukrajnában" – ezzel nemcsak Zelenszkijt dehitelesíti tárgyalópartnerként, hanem azt is kimondja, hogy a békétlenség oka a hozzá nem értés, miközben a felelősséget Ukrajnának tolja fel, holott az agresszor Oroszország (2022 februárja, de valójában 2014, a Krím elfoglalása óta).
  • Az amerikai fegyverszállítások már az előző kormányhoz képest sem támogatásként, hanem európai pénzből, piaci alapon történnek (PURAL program). A NATO amerikai nagykövete szerint az Egyesült Államok nem korlátozza ezeket a szállításokat.
  • A hírszerzési adatok kulcsfontosságúak: az ukránok ezek alapján látják az orosz csapatmozgásokat a frontvonalak mögött. A Kurszki kiszögelés (kilenc hónapig ukrán ellenőrzés alatt) végül akkor szűnt meg, amikor Trump egy időre megvonta ezt a hozzáférést.

A front helyzete

  • Az orosz erők az elmúlt évben 10–20 km-t nyomultak előre, esetenként napi 1000 katona elvesztésével – nagy veszteségekért kis területi nyereség, ami nem minőségi áttörés.
  • A két évvel ezelőtti legdélebbi ukrán ellenőrzési ponthoz képest (Kurahove) az oroszok 60 km-re nyugatra vannak.
  • Érzékeny pont a még ukrán kézen lévő Donyecki megyében Kramatorszk és Szlovjanszk: az orosz erők tavaly 20, most 10 km-re vannak – de innentől 12 éve épülő védelmi vonalak következnek, amelyek áttörésére Oroszország nem látszik közel lenni.
  • Ukrajna közben mélyen, a frontról 1000–1200 km-re, Oroszország európai részén támad olajfinomítókat: a finomítói kapacitás kb. egyötödét tette tönkre – a napi feldolgozókapacitás 5,5-ről 3,8 millió tonnára csökkent. Ez nehezíti a belső ellátást és szűkíti az exportlehetőséget is.

Mennyit ér valójában a dízel-deal?

  • A megállapodás szerint először azonnal 300 ezer tonna dízel juthat a világpiacra, majd novemberben újabb 500 ezer, később 1 millió, végül további 3 millió tonna – utóbbi a háború előtti havi orosz exportmennyiségnek felel meg, évi kb. 110 milliárd dolláros bevételi szintnek.
  • A 300 ezer tonna a nemzetközi dízelkereskedelem kb. 1%-a – önmagában biztosan nem fogja csökkenteni az árakat, amire Trump reménykedik. Ráadásul a választásokig három hét maradt, a későbbi mennyiségek addig nem jelentkeznek.
  • A teljes mennyiség kb. 7 milliárd dollárnak felel meg, de ez nem tiszta bevétel: részben szürke exportként már folyt, az árnyékflottás szállítás költséges, és a bevétel cégekhez kerül, az adó után inkább csak százmilliós összegek jutnak az orosz költségvetésnek – miközben a háború naponta 600–800 millió–1 milliárd dollárba kerül Oroszországnak.
  • Az engedmény 2027 áprilisáig szól. Zelenszkij a Varsói biztonsági fórumon is utalt rá, hogy a mennyiség nem indokolja az alkut, valami más lehet mögötte – de a vendég szerint valószínűleg nincs is rejtett ok: Trump egyszerűen „öntörvényű", és egy megoldottnak bejelentett dealről szóló poszt önmagában is megér neki valamit.

„Nem biztos, hogy több van ennél abban, mint az, hogy egy megállapodásról szóló posztot tehetett ki a Truth Socialon, azt hirdetve, hogy megint megoldott valamit." – Nyilas Gergely *

  • A deal feszültséget okozott a transzatlanti kapcsolatokban: a varsói konferencián az európai vezetők egyértelműen elítélték, és a republikánusok egy része is így vélekedik.

Az igazi probléma: a Hormuzi-szoros és az iráni háború

  • A szakértők szerint az üzemanyagárak valódi megoldása az iráni konfliktus rendezése lenne, nem az orosz dízel-export. Trump azonban az iráni feltételek alapján nem tud békét kötni – az arcvesztés többet érne neki, mint a magas üzemanyagárak.
  • A Hormuzi-szoroson folyik a világ kőolajtermelésének 20%-a, és jelenleg gyakorlatilag zárva van.
  • Az Egyesült Államok egyébként a legnagyobb dízel- és kőolajexportőr, nem függ közvetlenül a Közel-Kelet olajától – de a világpiaci árak miatt otthon is drágul, ezért van kényszerhelyzetben.
  • Oroszországnak kifejezetten érdeke a helyzet fennmaradása: így jelenhet meg „problémamegoldóként", és minél inkább elszigetelt Irán, annál több keresnivalója van Oroszországnak ott.

Légvédelem: Ukrajna legnagyobb problémája

  • A légvédelmi rakétákra, patriot-rakétákra van a legnagyobb szüksége. Zelenszkij szerint a tél közeledtével 300–360 patriot-rakétára volna szükség (darabonként 2 millió dollár), de az iráni háború miatt az Egyesült Államok készlete is fogytán van.
  • Az EU/NATO-készletekből lejáró szavatosságú rakéták is segíthetnének – Görögországnál becslések szerint 200 ilyen van –, de Görögország és Spanyolország egyelőre nem adta át őket.
  • Ukrajna saját rakétatermelése fejlődik: legutóbb először vetették be a 200 km hatótávolságú FP-7-et, de a sorozatgyártás még csak most kezdődik.
  • A legnagyobb gond a drónok tömegessége, amelyekre patriot-rakétát nem lehet lőni; a hátországban, Kijevtől több száz kilométerre nyugatra is érnek a támadások.
  • Az orosz stratégia nem a front áttörése, hanem a civilek életének ellehetetlenítése: a lakosság elmenekülését, üres területek megszerzését célozza – éppen a bejelentett energetikai tűzszünet idején rakétatalálat érte a kijevi hőközpontot.

Békelehetőségek és Zelenszkij pozíciója

  • Trump azt ajánlja, hogy az ukránok válasszanak másik vezetőt, mert Zelenszkij „nem hajlandó a békére". A vendég szerint ez nem így van: Zelenszkij minden tűzszünetnél kijelentette, hogy hajlandó a kölcsönös, valódi tűzszünetre, de Putyin minden alkalommal lesöpörte az asztalról, miközben Trump végig elnéző volt Putyinnal szemben (Witkoff és Kushner moszkvai tárgyalásai mindig jó hangulatúak voltak).
  • Zelenszkij humoros választ adott arra a felvetésre, hogy menjen Moszkvába tárgyalni: „legfeljebb egy rakétán menne el Moszkváig."
  • Ukrajna belemenne a jelenlegi frontvonalak szerinti tűzszünetbe: az ország kb. 20%-a (Krímmel és a 2014-es donyecki–luganszki területekkel együtt kb. 120 ezer négyzetkilométer) orosz megszállás alatt van. Ez egy „befagyott konfliktust" jelentene, mint Ciprus esetében 50 éve.
  • A valódi probléma: Oroszországnak ez kevés. Putyin háborús céljai – egész Ukrajna elfoglalása, a vezetés leváltása, Ukrajna semlegessége – nem teljesültek a 120 ezer négyzetkilométerrel sem, ezért a de facto fennhatóság tudomásul vétele Oroszországnak nem elég.

Az EU új szankciócsomagja

  • Az EU hétfőn elfogadta az állítólag eddigi legerősebb szankciócsomagot, elsősorban katonai-védelmi vállalatokat célozva.
  • A cél a szankciók megkerülésének láncának megszakítása: Oroszországnak a dróngyártáshoz chippekre és alkatrészekre van szüksége, főleg Kínából, és olyan cégek szállítják ezeket, amelyek nincsenek szankciós listán, majd továbbadják Oroszországon belül. A háború alatt több mint félmillió orosz drónt semmisítettek meg.
  • Nyitott kérdés a dízel-deal gyakorlati kivitelezése: a Lukoil, a Gazprom Neft stb. konkrétan szerepelnek az amerikai szankciós listán, és a megállapodás nem szól arról, hogy kikerülnének a listáról.

A kárpátaljai magyar oktatás és az uniós csatlakozás

  • Az ukrán parlament (Rada) hétfőn elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kárpátaljai magyar nyelvű kisebbségi oktatást – ez a nemzeti kisebbségek oktatásáról és nyelvhasználatáról szóló törvény módosítása.
  • Háttér: 2017-ben egy törvény túl nagy teret adott az ukrán államnyelvnek a nemzetiségi iskolákban; ez ellen Magyarország – az előző kormány alatt is – hangosan tiltakozott, és a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolat 12 évig fagypont alatt volt.
  • A vendég szerint a feszültség nem csak a törvény miatt volt: volt a gyanú, hogy a magyar kormánynak a konfliktus fenntartása hasznosabb, mint a rendezés – ami közvetve orosz érdeket szolgált az EU egysége megosztásával.
  • A mostani törvény újra biztosítja a nemzetiségi iskolák és osztályok státuszát: magyar nyelvű órák (az ukrán irodalom és állampolgári ismeretek kivételével), magyar nyelvű dokumentáció és bizonyítvány, korlátlan magyar nyelvhasználat a szünetekben is – vagyis lényegében azt, amit az Orbán-kormány követelt.
  • A kormányváltás után az ukrán fél úgy érezte, megteheti a lépést, mert cserébe azt kapja, ami neki a legfontosabb: az EU-csatlakozási tárgyalások megindulását.
  • A csatlakozásról reálisan 10 éves távlatokban beszélhetünk – ezt az ukrán diplomácia is így látja. A 35 tárgyalási fejezetet tömörítő hat klaszterből négy megnyílt (külkapcsolatok, belső piac, jogintézmények, alapjogok), ehhez magyar hozzájárulás is kellett. Két klaszter még nem nyílt meg, és a lezárásuk is konszenzusos – vagyis a kisebbségi jogok kapcsán a korrekció lehetősége a tárgyalások alatt is fennmarad.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Trussölön / Trutalön": a Truth Social platform ASR-torzult alakjai, kontextusból azonosítva.
  • „PU RAL program": a fegyvervásárlási program rövidítésének pontos helyesírása az átiratban bizonytalan.
  • „FP7-es rakéta": a rakétatípus pontos megnevezése az átiratban bizonytalan, kontextusból értelmezve.
  • „Puszti István": újságírói név az átiratban torzult alakban szerepelhet, a személyazonosítás nem teljesen biztos.
  • „Kurakoveze": településnév (valószínűleg Kurahove) torzult alakja.
  • „Vejével": a tárgyalópartner neve (valószínűleg Jared Kushner mellett egy másik tanácsadó) az átiratban értelmezhetetlenül torzult.
  • A záró szó („เฮ") értelmezhetetlen, feltehetően ASR-hiba az elköszönés végén.
Teljes átirat megjelenítése

[00:01:55]Sziasztok!

[00:01:55]megszoktuk az utóbbi időben, hogy a világ eléggé turbulens módon változik.

[00:01:59]Nagyon nehéz helyzetben lennék, ha megpróbálnám most egy mondatban összefoglalni csak az elmúlt öt nap világpolitikai eseményeit, amelyek Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat érintették.

[00:02:11]De szerencsére itt van velem Nyilas Gergely, a Telex külpolitikai újságírója, és vele fogunk erről beszélgetni, meg ezeknek az összefüggéseiről.

[00:02:22]Szervusz, üdvözlöm a nézőket.

[00:02:22]Gergő, először csak nagyon vázlatosan vegyük végig azokat a pontokat, hogy mondjuk péntek óta mi minden történt.

[00:02:35]Hát először jött egy viszonylag váratlan bejelentés Donald Trumptól, hogy megállapodást kötött Vladyimir Putyinnal, az orosz elnökkel arról, hogy Oroszország az világpiacra dízelt dobhat, annak ellenére, hogy 2022 áprilisa óta az Egyesült Államok szankciókat vett ki, és az Európai Uniós szankciókat vett ki az orosz energiahordozókra, többek között a többek között a kőolajra.

[00:03:04]És abban a reményben tette meg ezt a furcsa kompromisszumot Donald Trump, hogy ezzel majd csökkenteni fogja tudni a kőolaj, illetve hát a dízel világpiaci árát, mivel közelednek a félidős választások november 3-án az Egyesült Államokban, és félő, hogy mind a két házban többséget szereznek a demokraták.

[00:03:24]Trump megpróbálja elérni azt, hogy valamivel csökkenjenek a az üzemanyagárak, és ezzel talán a maga oldalára állíthatja azokat sza sikerül majd erről beszéljünk később.

[00:03:34]Igen.

[00:03:34]Így van.

[00:03:36]Valójában egyébként látszólag a probléma nem is tűnik olyan nagynak, mert már így európai szemmel, mert literben számolva 380 Ft az Egyesült Államokban nagyjából 1 l dízel, viszont ez majdnem 40%-os emelkedést jelent a tavalyi évhez képest, és nyilván nem az nyugtatja meg a az amerikai áruszállítókat, mezőgazdasági munkagépeket, üzemeltetőket, hogy Franciaországban vagy Európában bárhol mennyivel drágább, hanem hogy milyen a különbség.

[00:04:07]Na mi mindent csinált még Trump?

[00:04:07]Mert akkor ez volt az egyik ugye a dízel megállapodás Putyna, de azért volt még másik ez rögtön egy érzékeny pontját érintette az oroszukrán háborúnak, aminek az ötödik évében járunk.

[00:04:19]Ugyanis ez rögtön ismét maga szintjére emelte föl Donald Trump Vladyimir Putyint, aki azért nemzetközileg nyilván a háború öt évében a nyugati világtól mindenképpen elszigetelődött.

[00:04:30]És most Donald Trumpal, ahogyan tavaly az az alaszkai találkozón is ismét a probléma megoldójaként jelent meg.

[00:04:37]Ö miután miután miután Donald Trump Trump véleménye szerint a az üzemanyagárak ezzel lesznek csökkenthetők, ami viszont azt is jelenti, hogy ukrán és európai félelmek szerint Oroszország ismét lehetőséget kap arra, hogy az eddig korlátozott olajszállításait, ami a legnagyobb bevételét jelenti, az szélesítheti.

[00:04:59]Következőképpen finanszírozni fogja tudni a háborút.

[00:05:01]problémát jelent még az is, hogy ezért ezért a lehetőségért, hogy Oroszország exportálhasson kőolajat és és dízelt.

[00:05:10]Itt most elsőban a dízelről van szó.

[00:05:14]Külön korlátozások nélkül.

[00:05:14]Ehhez azt is ehhez nem is kellett semmit sem adnia Oroszországnak.

[00:05:19]Vagyis a háború ugyanazzal az intenzitással folyhat Ukrajna ellen, ahogyan eddig.

[00:05:25]Következésképpen annyit sem sikerült elérni.

[00:05:27]látszólag Trumpnak a tervében sem volt, hogy Oroszország eredetileg legalábbis, hogy Oroszország ne támadja az ukrajnai civil infrastruktúrát.

[00:05:35]Itt ugye a fűtés, áramellátás, közeledik a tél, ez nyilvánvalóan életbevágóan fontos Ukrajnának.

[00:05:42]Sőt, inkább az ellenkezőjét tette meg Trump.

[00:05:44]Arról kezdett beszélni, hogy Ukrajna kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan tavaly februárban hatalomra került, és akkor is inkább Oroszország felé hajlott Trump és inkább Ukrajnára gyakorolt nyomást.

[00:05:55]most ugyanezt látjuk, azt mondja, hogy Ukrajna ne támadja az orosz olajfinomítókat, amelyekre most már képes a meghetősen nagy hatótávolságú drónokkal és és rakétákkal is, merthogy ez csak tovább fokozza a a dízel hiányt a világpiacon, és ez emeli az árakat.

[00:06:17]Tehát magyarán a fő problémát végül is Ukrajnára helyezte.

[00:06:19]ö hogy Ukrajna miatt ö és az ukrán valójában válaszcsapások miatt a az orosz Oroszországból érkező ukrán infrastruktúrát érő támadásokra adott válaszcsapásokat okolta azért, hogy hogy a világpiacon az üzemanyag terén problémák vol.

[00:06:37]Ugye Trump egy szó szerint egy tűszünetet jelentett be, tehát egy energetikai tűszünetet jelentett be.

[00:06:43]Viszont azért az egy meglepő fordulat volt utána, hogy erről úgy első lépésben se az ukrán, se az orosz elnök nem tudott.

[00:06:50]Így van.

[00:06:50]Ezért is mondtam, hogy valószínűleg a megállapodáskor, mármint a erről a Putyinnal kötött dízel exportmállapodáskor nem nagyon volt erről szó.

[00:06:57]Ezt ezt ilyen trumpi módon bedobta a Trussölön, hogy energetikai tűzszünetet kötöttek a felek, ami azt jelentette volna ugye józan értelmezés szerint, hogy Oroszország nem támadja az Ukrajná civil infrastruktúrát és rendben Ukrajna sem támadja a az orosz olajfinomítókat.

[00:07:16]hogy elsősorban most az olajfinomítókat meg az áraktárakat érik a a Oroszország területén az ukrán válaszcsapások.

[00:07:23]Csak, hogy erről valóban egyik fél sem tudott.

[00:07:27]Zelenszki is bejelentette, hogy egyébként a maga részéről rendben lenne, hogyha ez megtörténhetne.

[00:07:30]Magyarán ha Oroszország nem támadná a cél infrastruktúrát, akkor ő is le tudna állni a válaszcsapásokkal.

[00:07:37]Oroszország meg érdemben nem is reagált erre.

[00:07:38]Magyarán Trump, aki egyébként egy újságíró kérdésére adt a Fehérház környékén, már kívül annyit tudott mondani, hogy azért lesz, mert én azt mondtam, ez így működik.

[00:07:48]De ugye Trump aztán még még akkor belengedett közben olyat is, hogy nem fog kapni Ukrajna amerikai fegyvereket, vagy ha éppen úgy alakul, akkor amerikai hírszerzési információkat.

[00:08:00]Így van.

[00:08:00]Ö pedig ugye az Egyesült Államok már a előző kormányzathoz képest már nem nem abban a formában nyújt fegyvereket Ukrajnának nem támogatás vagy vissza nem térítendő segélyként, hanem európai pénzből finanszírozva magyarán piaci alapon adja el az Egyesült Államok a fegyvereket Ukrajnának.

[00:08:20]A hírszerzési pedig az egy nagyon fontos fontos segítség valóban Ukrajna védekezésében.

[00:08:25]Azok a műholdas adatok, amelyek alapján az ukránok mélyen az orosz vonalak mögé belátnak, látják az orosz csapatmozgásokat.

[00:08:31]hogy ez nagyban segíti a védekezést, hogyha az egyébként kevesebb erőforrással rendelkező Ukrajna jobban tud hatékonyabban csoportosítani.

[00:08:39]Ha ezt megfosztja, ha ettől megfosztaná Trump valóban Ukrajnát, az az érezhető hátrányt jelentene a frontvonalon, ahogyan erről már volt példa korábban Kursknál, amikor volt egy Kurski kiszögelés, tehát orosz területet tartottak ellenőrzésük alatt az ukránok körülbelül kilenc hónapig.

[00:08:57]Ez végül akkor szűnt meg, amikor Trump egy időre megvonta ezt a ezt a hírszési hozzáférést Ukrajnától.

[00:09:02]De volt egy harmadik dolog, ami egy ilyen politikai nyomásgyakorlás volt Ukrajnára, az, hogy Trump megemlítette, hogy talán ideje már új elnököt választani Ukrajnában.

[00:09:13]Ugye ez több akár egy másikat, nem, tehát nem újat, hanem léte így van.

[00:09:20]Tehát egyrészt ez ugye többszörösen a a dolog gyakorlati kivitelezése a választásokat, illetően a háború közepette önmagában is meglehetősen lehetetlen kihívásnak tűnik.

[00:09:30]A másik pedig ugye elhiteltení tárgyalópartnerként Zelenszkét.

[00:09:35]Ráadásul azt is kimondta ezzel Trump, vagy ebben a nyilatkozatában, hogy a hozzánemértés miatt nem született eddig béke.

[00:09:44]És itt is a felelősséget Zelenszkire hállítottam, miközben az agresszor Oroszország kezdte meg ezt a háborút minimum 2022 februárjában, de tulajdonképpen 2014-ben a Krim elfoglalásakor.

[00:09:56]És ugye történt még egy dolog.

[00:09:59]Ugye hétfőn az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, ami lehetővé teszi a például a kárpátaljai iskolákban is a magyar nyelvű oktatást.

[00:10:06]Majd erről is fogunk beszélgetni az adás végén, de akkor most az előbb felsorolt dolgokat egy mielőtt szétszálaznánk még egy kicsit jobban, egy ilyen alaphelyzetet nézzünk meg.

[00:10:16]Jó, tehát hogy most hogy áll a front?

[00:10:19]Öt ugye az ötödik évében jár az ukrán-orosz háború.

[00:10:22]Ukrajna kitartóan védekezik, Oroszország kitartóan támad.

[00:10:26]Most hogy állnak a katonai pozíciók?

[00:10:30]Hát ha a térképet nézzük, én most megnéztem azt, hogy annak idején két évvel ezelőtt a melyik volt az a legtávolabbi pont, ahol mi Puszti Istvánnal voltunk?

[00:10:43]Az Kurakoveze volt.

[00:10:43]Ez egy délkeleti település Ukrajnának már a ukrán ellenőrzés alatt lévő részen.

[00:10:49]Ettől most 60 km-re nyugatra vannak az orosz erők konkrétan ezen a ponton.

[00:10:54]De összességében nincs ilyen mértékű előrenyomulás.

[00:10:58]Az elmúlt év során, ahogy megnéztem a a vonalakat 10 és 20 km közötti 365 nap alatt az orosz erők előreharadása.

[00:11:10]Nem is beszélve arról, hogy ez esetenként napi 1000 katona elvesztésével járt.

[00:11:15]Hát Oroszország nagyon nagy veszteségeket könyvel el nagyon kis területi nyereségekért, amelyek még mindig nem jelentik azt, hogy ez egy minőségű előnybe csapna át, és ettől összeomlana a az ukrán az ukrán védelem.

[00:11:31]Érzékeny pont Donyeckben, még az ukrán ellenőrzés alatt lévő Donyack megyében Kramatorsk és Szlovjansk helyzete, de ott is valóban Kramatorsnál megnéztem és Szloviasználnál is, hogy tavaly 20, most 10 kmre vannak az orosz erők.

[00:11:44]Ez egy jelentős különbség, mert ez ugye akkor azt jelenti, hogy ebben az esetben ez ez a felét jelenti, tehát a felét már megtették az oroszők, de innentől vannak azok a védelmi vonalak, amelyek már 12 éve épülnek.

[00:11:54]Tehát ez egy ez egy ez egy jobban védett vonal.

[00:12:00]de mindenképpen kulcsfontosság Ukrajna számára, de nem úgy tűnik egyébként, hogy Oroszország közel lenne ahhoz, hogy hogy ezeket a vonalakat áttörje.

[00:12:08]Más viszont nagy.

[00:12:11]Mind közben mindeközben pedig Ukrajna is elég mélyen Oroszországban tud végrehajtani különböző drón és egyéb csapásokat, például energetikai létesítmények ellen.

[00:12:22]Ez a legfontosabb elem.

[00:12:22]Ö, az Oroszország európai részvén távol tehát az orosz fronttól bőven 1000 1200 km-re lévő északra, északkeletre lévő olajfinomítókat tud támadni ezzel.

[00:12:38]Körülbelül a olajfinomító kapacitásnak az 1/5ödét nullázta le Ukrajna Oroszországban, tehát a körülbelül 4 millió 3,8 millió dízel feldolgozására képes napi kapacitás van most a korábbi 5-5 és fél helyett Oroszországban, ami egyrészt a belső ellátást is nehezíti, másrészt azért a szankciók nélkül vagy a szankciók megkerülésével exportálható dízelmennyiség is ö kevesebb, mint mint amennyi mint amennyi lehetne, hiszen ezért a szankciókat megkerülni lehet, meg vannak országok, ahova el lehet adni.

[00:13:13]A kőolajat is, India, Kína, ez a két legnagyobb fölvásárló, de ott van Törökország és Latin-Amerika, illetve a közép-ázsiai országok bizonyos mértékig.

[00:13:22]Tehát van azért bevétele így is Oroszországnak, de azzal, hogy az olajfinomító kapacitása csökken, és azért politikailag is fontos, hogy a belső ellátás azért az ne akadozzon, márpedig az hosszasan akadozott az elmúlt időszakban.

[00:13:33]Ezért a a szürke export lehetőség is szűkült Oroszországban.

[00:13:38]Most kicsit kinyílik a kapu Trump hozzájárulásával.

[00:13:43]Hát kinyílik, csak kérdés az, hogy hogy lesz-e hozzá kapacitás egyáltalán, tehát finomítói kapacitás, hogy a világpiacra vigyék.

[00:13:51]Igen.

[00:13:51]Itt két két kérdés is van.

[00:13:52]Egyrészt egyrészt van-e van-e elég azt azt mondják a szakértők, hogy erre ugye most arról szól, hogy első körben azonnali hatállyal 300 1000 tonna dízel, ugye itt most tonnában beszélünk és dízelről juttat Oroszország a világpiacra és az Egyesült Államokból, hogy ezt hogyan oszlik meg, az az ebből nem derül ki.

[00:14:15]Majd utána nem sokkal újabb 500000 tnát még még vélhetően november folyamán.

[00:14:19]És utána pedig, de ez sincsen konkretizálva, még 1 milliót és még egy még kevésbé konkrétal további 3 millió tnáról van szó.

[00:14:29]Na most egyébként a 3 millió tonna az a háború előtti havi export mennyisége volt Oroszországnak, tehát akkor arra jönne ki.

[00:14:37]Ez mondjuk 100 tehát éves szinten 110 milliárd dollár bevétele van ebből ebből Oroszországnak.

[00:14:42]Na most az amennyi lehetősége most van Oroszországnak ezzel a 300000 tnával, ez körülbelül az 1%-a alatt van a a az a a nemzetközi kereskedelemben lévő, tehát a nem belső felhasználásra szánt, mert a termelés ennél jóval nagyobb a világban, de a kereskedelmi, nemzetközi kereskedelmi mennyiségben lévő mennyiségnek, vagyis ez biztosan nem fog jelentősen hatni az olajárak, illetve a díz Elnek a csökkenésére, amiben Trump reménykedik.

[00:15:15]Ráadásul az se világos, hogy november 3-áig maradt három hét.

[00:15:17]Az a 300, mint az amerikai félidős választás félítős választásokig az utána érkező 500000 tonna még ha valamit használna is sem jelentkezik a gyakorlatban.

[00:15:30]politikai értelemben viszont valóban lehet, hogy tehát a kereskedők bizonyos, nem tudom pozitív kilátásai okán a lehet, hogy maga a hír egyébként hat bizonyos mértékig a csökkenésre, de nem önmagában ez a mennyiség.

[00:15:42]Hogy mit mi oldan meg valójában?

[00:15:44]a kérdést az ugye egyszerű a válasz a hormoziszoros vagy és egy egészen másik konfliktus az iráni háború rendezése lenne az ami ami az olajárak és a ebből adódóan a dízelárának csökkenéséhez is vezethetne.

[00:16:00]Ez viszont ez viszont nem valósul meg és Trumpnak egyelőre nincsen lehetősége arra, hogy ezt hogy ezt érvényesítse, mert az iráni feltételek alapján békét kötni nem lehet.

[00:16:09]majd még erős, de hogy egy picit maradjunk ennél a pontnál, mert ugye a Trump tulajdonképpen egyfajta kényszerhelyzetben van, úgy tűnik, tényleg közeleg a félidős választás november 3-án, elég rosszul állnak a republikánusok, nagyon magas a dízel ár, ugye ahogy mondtad is, tehát ez minimum 40%-on magasabb, mint tavaly.

[00:16:29]Bár én olvastam ennél nagyobb számokat is, tehát itt különböző számok vannak erről.

[00:16:32]régióktól függ a nyilván a termelé régióknál alacsonyabb, tehát azért az Egyesült Államokon belül azért különbözik a keleti és nyugati park és a és a középnyugati is, de szóval, hogy ez a Putyinnal kötött most deal.

[00:16:43]Tényleg tehát ezen a helyzeten, például a magas amerikai magas dízelárakon képes változtatni?

[00:16:49]Mert hogyha nem, akkor viszont mi értelme van ennek a meg hát ugye erről is beszélnek elemzők, hogy csak Putyinnak jó.

[00:16:55]Ö egyébként az is kérdés, hogy neki milyen szempontból, tehát valójában mindenki anyagi szempontot vizsgál, hogy az oroszok akkor így mekkora bevételhez tesz bevételre tesznek szert az eddigiekhez képest, és tudják finanszírozni a háborút.

[00:17:10]Ez az egyik szemlélet és ez a legfőbb kritika.

[00:17:11]A másik pedig Trump felé, hogy miközben ezt a megállapodást kötötte, valójában úgyse fogja meghozni számára kívánt eredményt, tehát nem fog csökkenni az üzemanyagára.

[00:17:18]Valójában viszont pont egy közvetett hatás lehet mind a két lor.

[00:17:22]Az egyik, amit amit említettem, hogy a hogy a hír maga esetleg valamilyen mértékig csökkentheti az árakat.

[00:17:29]Rövid időre ugye itt a november 3a végül is a kritikus pont, hogyha addig lehet valamilyen csökkenést elérni egyszerűen a bizalom miatt, akkor akkor ennek valamiféle haszna lehet.

[00:17:39]Orosz részről viszont azért kérdés, hogy valójában mekkora hasznot hajt ez a ez az összességében körülbelül 7 milliárd dollárnyira becsült érték, amit amit a a amit most képviselhet az a mennyiség, amit amit világpiacra, illetve Amerikába juttathat Oroszország.

[00:17:56]Ugyanis ez a 7 milliárd, ez nem tiszta bevétel több okból.

[00:18:00]Egyrészt, mert valójában mondom a szürke export révén valamennyit eddig is exportált ebből a mennyiségből.

[00:18:04]Másrészt ez ennek jelentős költségei vannak még Latinamerikába beszállítani árnyékflottán annak plusz költsége van.

[00:18:14]Objektíve a költség magának a leszállításnak.

[00:18:15]Ez mind azért további pénz.

[00:18:17]És végsősoron ezek cégekhez kerülnek.

[00:18:19]És ebből még az adó az ami aztán gazdagítja az orosz költségvetést.

[00:18:25]Még akkor is, hogyha állami cégekről van szó.

[00:18:26]Tehát valójában, amikor 7 milliárd dollárnak tűnik ez az egész elsőre piacra dobható mennyiség, ez igazából dollár hát inkább 100 milliókat jelent.

[00:18:36]Na most miközben a háború naponta 1 milliárd dollárba 600 800 millió 1 milliárd dollár körüli összegre tagsálják az oroszó katonai költségeit minden egyes nap az ukrajnai háborúban, hát ez még ahhoz képest is elenyésző.

[00:18:50]viszont ott a politikai haszon, hogy úgy tűnik, hogy Trump, hogy hogy Putyin megint tárgyalópartner, és esetleg arra nyithat ablakot, hogy na ha van ez a megengedett mennyiség, valójában végül sokkal majd ha lesz rá lehetősége technikai, akkor sokkal többet is exportált.

[00:19:06]Most ez az engedmény Trump részéről ez vagy hát az OFAK részéről ez 2027 áprilisáig szól.

[00:19:12]Na most er utalhatott akkor Zelenski, mert ő is arról beszélt a Varsyi biztonsági fórumon, hogy tehát itt a dealben szereplő mennyiség az valóban nem indokolja ezt, és itt valami más indok lehet a Putyin és a Trump közti megállapodásban.

[00:19:28]Hát bevallom, hogy igen, ez elhangzott, de ő sem mondott ennél többet, hogy hogy hogy mi lehet az a az a rejtett haszon, ami miatt vagy szempont, ami miatt érdemes volt ezt Trumpnak megkötni.

[00:19:40]Én azt hiszem, hogy eléggé hát láttuk már az elmúlt másfél évben, vagy hát az első korábbi négy éves elnöki ciklus alatt is Trumplónak a mozgását.

[00:19:47]Hát eléggé öntörvényű és hogy is mondjam, a formális logikát gyakran figyelmen kívül hagyja.

[00:19:57]Nem biztos, hogy több van ennél abban, mint az, hogy egy megállapodásról szóló posztot tehetett ki a Trutalön, azt hirdetve, hogy megint megoldott valamit, ha nem is az egész háborút egy nap alatt, ahogy ígérte, de legalább akkor akkor ezt a ezt a dealt.

[00:20:11]Én szerintem nem biztos, hogy ennél több van benne.

[00:20:15]Hát ami még külön probléma és és és Oroszországnak hasznos, az az, hogy milyen ellentéteket okozott ez ismét az egyébként is terhelt transzlatlanti kapcsolatokban az európai NATO tagok és az Egyesült Államok között.

[00:20:27]Ugye sorban a ezen a biztonsági konferencián is eléggé egyértelműen kimondták az európai országok vezetői hogy hogy ez egy ez egy elítélendő az eddigi intézkedésekkel szembemenő döntése Trumpnak.

[00:20:43]És egyébként ezt Trump hátországa is, a republikánusok egy része is így gondolja.

[00:20:49]Úgyhogy úgyhogy úgyhogy ez a ez az öntörvényűség, azt hiszem, ez a magyarázat.

[00:20:52]Hát igen, ezt akartam is kérdezni, hogy mi mégis mit árul el a világ legerősebb országának vezetőjéről.

[00:20:58]Az, hogy ugye ahogy említetted is, tehát 2022-ben nagyon súlyos szankciókkal sújtották Oroszországot, mármint például a dízel exporttal kapcsolatban.

[00:21:05]Pár héttel ezelőtt ugye még még vámokat is elrendelt a kongresszus azoknak, akik egyáltalán vásárolnak.

[00:21:15]Vásárol orosz olajat, és aztán utána most most itt van, hogy tessék, akkor most jöhet a világpiacra az egész.

[00:21:21]Szóval, hogy ez tényleg ennyivel magyarázható, hogy Trump ilyen.

[00:21:27]Én szerintem láttunk már ilyet, úgyhogy úgyhogy igen.

[00:21:29]És és vissza visszautalnék arra, hogy hogy ő is pontosan tudja, hogy gondolom, remélem, hogy valójában egy másik helyen van a világnak, egy másik pontján van az alapvető probléma.

[00:21:41]És az egy olyan háború, amit ő indított el nem különösebben világos célokkal, Netanyahuval egyeztetve, Izrael miniszterelnökéval egyeztetve Irán ellen, de végül annak a a a céljai mai napig nem világosak.

[00:21:53]És a hormozi szorosón, ahol a kőolaj termelés 20%-a áramlik ki a világpiacra, az most lényegében lényegében zárva van.

[00:22:04]pedig ha az megnyílna, akkor akkor ez a probléma megoldódhatna, és akkor nem kellene úgy tenni, mintogyha Oroszország és Ukrajina közötti háború és az ukrán támadások az orosz olajfinomítók ellen volnának az alapvető probléma.

[00:22:18]Igen.

[00:22:18]Szóval nem is baj, hogy most egy kicsit kizoomoltunk Ukrajnából és Oroszországból, merthogy a probléma tényleg úgy tűnik, hogy a Ormozi szoros környékén van.

[00:22:28]Hogy látod, hogy ez megoldódik-e most?

[00:22:32]Megoldódhat-e itt a helyzet rövidebb vagy középtávon?

[00:22:34]Hát gondolom, hogy akkor legalább beszélt volna erről Trump, sőt valószínűleg nem ezt a megállapodást jelentette volna be Putyinnal.

[00:22:43]Tehát én azt hiszem, hogy nem nem nem látszik annak a annak a gyors feloldása.

[00:22:49]Iráni feltételek alapján megállapodást kötni, az nyilván nagyon nagy arcvesztés volna.

[00:22:54]Talán többet is veszítene vele, mint a drága üzemanyagárakkal Trump.

[00:22:57]Úgyhogy ezt nem vállalhatja, és úgy tűnik, hogy más megoldása nincs.

[00:22:59]Ugye azt fontos talán érteni, hogy az Egyült Államok a legnagyobb dízel exportőr és kőolajxportőr is, vezető kőolajexportőr is nem nincsen szüksége úgy mint a 20.

[00:23:13]század nagy részében a közelkeleti kőolajra.

[00:23:14]Nem kell a Golf a öbölből kőolajat szállítania.

[00:23:21]Noha az elmúlt, tehát a 20.

[00:23:25]Át folyamán annak a védelme az amerikai támaszpontoknak a jelenlétét ez indokolta.

[00:23:31]Csak hogy az áremelkedést otthon az okozza, hogy a amerikai termelők a magas világpiacci árak miatt nyilván inkább a világpiacra termelnének az egyensúlyt az ellátásban az hozza helyre, hogyha otthon is a világpiaci árakhoz igazodnak természetesen.

[00:23:44]Tehát az, hogy ott azt államokban bugyog fel az olaj, az nem azt jelenti, hogy az nem drágul, csak azért, mert a világon máshol nem érik el.

[00:23:51]Tehát Trump ezért van kényszerhelyzetben, noha egy olyan területről van szó, amelynek a amelytől egyébként közvetlenül nem függ az a az amerikai üzemanyagellátás sem Ukrajnától, Oroszországtól, sem a sem az öböltől, de a világpiac miatt kénytelen kénytelen ezzel számolni, hiszen ezzel otthon is otthon is drágulnak.

[00:24:10]Nem akarok ebbe az életba tolni, hogy amikor a ezt a bizonyos titkos indokot kerestük a Putyin és a Trump közti megállapodásban, de hogy mit gondolsz arról, hogy Oroszországnak egyébként mennyire érdeke az, hogy a hormozi szorosnál lévő konfliktus vagy a mostani helyzet az így fenn maradjon, tehát hogy ott zárva legyen tulajdonképpen az átjárás, ne jussanak ki ezek az olajszállító hajók.

[00:24:30]Ezt szerintem többszörösen ugye a lát a a jelenlegi helyzet is ezt mutatja, hogy lám egy probléma megoldójaként kellett előrángatnia Putyint Trumpnak.

[00:24:37]Úgyhogy ez már egy érdek Oroszországnak egy hozadéka vagy a Kremnek.

[00:24:42]A másik pedig az Iránnal fenntartható kapcsolata Oroszországnak azért az korábban is szoros volt.

[00:24:50]Minél inkább el van szigetelve Irán a külvilágtól, annál inkább lehet Oroszországnak ott keresnivalója.

[00:24:59]M úgyhogy én nem hiszem, hogy rossz érdek volna ennek a ennek a problémának a mielőbbi rendezése.

[00:25:07]Ühüm.

[00:25:07]Jó, ha most visszatérünk Ukrajnához, ugye azt arról már talán szót ejtettünk, de még egyszer egy picit térünk arra vissza, hogy mennyire látszik most az, hogy az Ukrajna, tehát az, hogy Ukrajna ugye ki tudott tartani, az nagyon jelentős részben a nyugati segítségnek és külföldi államok segítségének volt köszönhető.

[00:25:31]Látsz-e most olyan jeleket, hogy ez azért megborulni látszik?

[00:25:35]Ugye Trump kétszer is tett már tett már ilyen kijelentést, mint legutóbb, hogy megfosztja a fegyverelszállítmányoktól.

[00:25:42]Ugye ezt megteheti úgy is, hogy hiába veszi meg Európa, az mindig egy politikai döntés is, hogy a vásárló aztán továbbíthatja egy másik országnak az adott fegyvereket.

[00:25:51]Tehát az, hogy ez piaci alapokon oldódik jelenleg meg, ez nem azt jelenti, hogy amennyiben az európaiaknak van pénzük és hajlandóság, akkor feltétlenül az Egyesült Államok eladjanakát megteheti, hogy ezt nem adja, nem adja el.

[00:26:02]Ö de éppen a NATO amerikai nagykövetei mondta ma tegnap, most az időeltólás miatt már nem is tudom, de legfrissebben, hogy nem tud arról, hogy az Egyesült Államok korlátozná ezeket a szállításokat, tehát nem fogja vissza tartani a fegyverszállítmányokat ezen a programon keresztül.

[00:26:25]Ez a PU RAL program, amin keresztül Ukrajna elsődleges szükségleteinek listája.

[00:26:30]Ez ez ez a rövidítése ennek a programnak, és ezen keresztül kapja meg európai pénzekkel.

[00:26:36]Most nincsen szó arról, hogy ez leállna.

[00:26:38]A probléma viszont az, hogy amire nagyon nagy szüksége volna Ukrajnának a védelem terén, technikai értelemben, azok a légvédelmi rakéták, patriot rakéták.

[00:26:47]És Zelenszki említette, hogy a tél közelettével ahhoz, hogy az orosz intenzívebbé vált orosz támadásokat vissza tudják verni érdemben, ahhoz 300-360 patriot rakétaként, az darabonként 2 millió dollár egyébként, tehát önmagában sem annyira kevés.

[00:27:06]És éppen az iráni háború miatt valójában fogytán van ez az Egyesült Államoknak is.

[00:27:10]Tehát olyan nagyon nem lehet remélni azt, hogy ezt viszont eljuttatná.

[00:27:12]Van még egy program arról, hogy az ukrajnai termelést indítanák be, de ebből mégis kicsikét kifarolt Trump, hivatkozva a technikai jogi nehézségekre, de egyébként ez az asztalon van, hogy idővel megtehesse ezt Ukrajna.

[00:27:25]van saját rakétatermelése most már ökrajnának a hosszabb ideje.

[00:27:31]Most legutóbb legutóbb is volt a az FP7-es 200 km hatótávolságú rakétának a első bevetése.

[00:27:38]Ezt így utólag jelentették be, de a sorozatgyártása ennek valójában még csak most kezdődik, de megpróbálja Ukrajna ezt pótolni.

[00:27:45]Még egy forrás lehet az EU-ból, a NATO tagoktól vannak készleten olyan rakéták, amelyek szavatosság ideje lejár.

[00:27:53]Ez is lejár egy idő után.

[00:27:55]Görögországnak 200 a becslések szerint 200 olyan patriot rakétája lehet, amely a szavatosság idejéhez közeledik, de egyelőre sem Görögország, sem Spanyolország, ahonnan várták, nem adta át ezeket a ezeket a rakétákat.

[00:28:10]Szóval erre volna a legnagyobb szüksége Ukrajnának most.

[00:28:14]És ezt viszont ezek a egyébként meglévő nyugati szándék mellett meglévő szállítások sem biztosítják.

[00:28:20]Ö, és hát ott vannak a drónok, amelyekre mondjuk Patriot lakétákat nem lehet lődözni.

[00:28:24]És most a legnagyobb problémát éppen a a drónok tömegessége okozza Ukrajnában.

[00:28:28]Nagyon messze, ugye a frontról beszéltünk, de valójában ugye a hátországban sok 100 kmre kiev és és még nyugatabbra is éri.

[00:28:36]Jut eszembe energetikai tűzszünet Trump által bejelentve tegnap éppen rakétatalálatért orosz kievi hőközpontot.

[00:28:47]Tehát megint a fűtő fűtésrendszert, ami a civilek életét fogja nehezíteni.

[00:28:52]És nagyon úgy néz ki, hogy ez a célja Oroszországnak.

[00:28:55]Most már miután látható, ugye beszéltünk arról, hogy 10 km-t mentek 20-at egy év alatt, szóval, hogy ennek az átörése nincs.

[00:29:01]Egyetlen lehetőség van a civilek életét a el lehetetleníteni a télhez közeledve.

[00:29:06]Harkivból is, hogy menjenek el, akik még ott vannak.

[00:29:08]Kievből is minél többen meneküljenek el, és üres területet lehessen, ha másképp nem, akkor megsemmisítve megszerezni.

[00:29:13]Ez tűnik most az oros stratégiának, ami nem az erőjele.

[00:29:19]Említettük az elején, ugye Trump azt mondta, hogy azt ajánlja az ukránoknak, hogy választanak másik vezetőt, merthogy Zelenski az nem hajlandó a békére.

[00:29:30]Azt most a héten olvastam, azért az ENK-nek is megvan a maga humora, ugye, mert megkérdezték tőle, hogy vagyis hát a Trump mondta neki októberben, október 10-én, hogy menjen el Moszkvába, és akkor kössön békét, vagy tárgyaljon Putyinnal.

[00:29:43]És akkor azt mondta, hogy hát legfjebb ő egy rakétán menne el Moszkváig.

[00:29:50]Igen.

[00:29:50]Aztán az hiszem ezt kicsit ezt finomították, de igen, volt egy ilyen, amit így a elvonulva az újságírók előtt ugye, mert ugye a Trumpnak ez a ez az indoka, hogy egyszerűen a Zenské nem hajlandó békét kötni.

[00:29:59]Erről te mit gondolsz?

[00:30:01]Tehát, hogy ő ő valaha eljuthat-e odáig, hogy hogy jön olyan helyzet, hogy békét kötne, vagy tényleg az a helyzet, hogy kell egy másik vezető, aki megköti ezt a békét?

[00:30:09]Én én én nem hiszem, hogy ez az utóbbi lenne.

[00:30:16]Ugye Zelenszki többször kijelentette a tűzszeteknél is, hogy hogy hajlandó rá ez kölcsönös meg valódi.

[00:30:24]Ezt minden alkalommal Putin söpörte le az asztalról.

[00:30:26]Csak Trump sokkal elnézőbb volt végig vele szemben.

[00:30:30]Néhány kivételtől eltekintve voltak ilyen kis diplomáciai kanyarok.

[00:30:34]De egyébként úgy alapvetően a Witkoffal, a Gerard Kusnerrel, a Vejével, amikor ők mentek tárgyalni, nem egyszer, sőt nagyon sokszor találkoztak Moszkvában, Putyinnal, azok mindig nagyon jó hangulatú beszélgetések voltak.

[00:30:43]Szóval nagyon elnéző volt Trump mindvégig azzal, hogy Putyin lényegében minden alkalommal lesöpörte az asztalról a Trump által javasoltakat, miközben Zelenski mindig elfogadta azokat azzal, hogy hát amennyiben az orosz fél is teljesíti, akkor természetesen az ukrán fél is.

[00:31:00]Tehát például a mostani energetikai tűzünetnél nyilvánvalóan érdeke Ukrajnának nagyobb érdeke az, hogy ne rombolják az orosz fél a civil infrastruktúráját Ukrajnának, mint az, hogy még öt-h olajfinomítóba küldjenek két-két drónt.

[00:31:19]Ugyanis a politikai presztízse már megvolt ezeknek a támadásoknak.

[00:31:21]Messze eléri Oroszországot, azok lángoltak, hatással is voltak.

[00:31:24]De ha az ára az ukrajnai infrastruktúra megmentésének, hogy most ne történjen még néhány ilyen, az Ukrajnának megérnék.

[00:31:33]Na de szerinted, bocsánat, a Zenski eljutott valah odáig, hogy azt mondja, hogy ő a Donbaszi területről lemond?

[00:31:42]Az a kérdés, hát tűzszünetet kötni lehetne, tehát Ukrajna abba abba belemegy, hogy itt vannak a jelenlegi vonalak, ugye körülbelül ötöde van Ukrajnának megszállás alatt, beleértve kríet is, és a 14-ben már szepatisák révén elfoglalt Donyecki és Lugansz megyét, és az utána 22 óta elfoglalt mégkörülbelül 80000 n km, tehát kábé 120000 n kmről van szó.

[00:32:04]Az kimondatott ukrán félrészéről, hogy a tűzszünetek vagy a frontvonalak jelenlegi állásának megfelelően kössünk tűzszünetet.

[00:32:11]Tehát ezzel be lehetne fagyasztani a konfliktust.

[00:32:13]Vannak ilyen befagyatott konfliktusok a világon, ciprus is el van ezzel 50 éve.

[00:32:19]Nem volna ez annyira lehetetlen.

[00:32:22]És és ebbe az ukrán félbe lemegy az, hogy jogilag is aztán el kelljen ismerni, hogy ezek a területek Oroszországot azok, az egy másik, de valójában másodlagos kérdés.

[00:32:30]tulajdonképpen Oroszország számára is másodlagos kérdés lehetne, ha egyébként valóban elhinnénk azt, hogy hogy Oroszország katonai stratégiai céljai ezzel a 120000 n km-rel teljesültek, mert valójában nem teljesültek, ha abból indulunk ki, hogy mit mondott a háború elején Putyin.

[00:32:46]Tehát ugye a cél az egész Ukrajnának a elfoglalása, a náci náci vezetés igen eltörlése és és garantálása annak, hogy Ukrajnak semleges maradjon.

[00:32:59]Ö és aztán majd a területekről lehet egyezkedni, de de az semmiképpen nem az lenne, amit ez a tűzszünet kínál.

[00:33:03]Tehát valójában az a probléma, és azért nincs megállapodás, mert amit elért jelenleg Oroszország, azt pusztán egy olyan megállapodással, ami de factó tudomásul veszi, hogy ez orosz fennhatóság alatt van, az Oroszországnak kevés, nem Ukrajnának sok.

[00:33:17]Ühüm.

[00:33:17]Jó.

[00:33:17]Ö ugye a Ukrajnának egy ö fontos támogatója az EU, ami egyébként hétfőn elfogat elfogadott egy szankciócsomagot, és ez állítólag az eddigi legerősebb szankciócsomag elsősorban a katonai védelmi vállalatokat érinti.

[00:33:31]Mit gondolsz erről?

[00:33:34]Ezeknek milyen hatása van?

[00:33:34]Mert azért elég sok szó esett arról, hogy a szankciók jól hangzanak, de nincsen hatás.

[00:33:41]Lukacsos például pont a drónok előállításánálhozért ahhoz ahol azért a az orosz technika nincsen azon a szinten, hogy a teljes spektrumot átvedje a gyártásnál.

[00:33:49]Tehát szüksége van chippekre és olyan alkatrészekre, amelyeket mondjuk döntően Kínából, vagy akár máshonnan, de elsorban Kínából tud beszerezni.

[00:33:56]És vannak olyan cégek, akik ezt megtehetik, mert nincsenek szankciós listán, majd aztán tovább adják már Oroszországon belül.

[00:34:01]A szélesítés pont annak szól, hogy ezt a láncot szakítsa meg valahogy, hogy ne lehessen a szankciókat megkerülve végül eljuttatni azokat az alkatrészeket, amelyek aztán ezekhez fölhasználhatók.

[00:34:11]Hát itt azért nagyon hát a drón gyártás ugye az most már egy főszereplője ennek a 21.

[00:34:15]századi háborúnak mindkét oldalon.

[00:34:17]Egyébként több mint fél millió drón lett megsemmisítve a háború alatt orosz drón.

[00:34:24]Nyilván ugyanennyi közel ennyi lehet az ukrán is.

[00:34:25]De hogy tehát ez az ez ennek szól.

[00:34:28]egyébként még egy dolog eszembe tartott a szankciók kapcsán az olajszállításnál, hogy az sem tisztázott, ugye Trump bejelentette a Truszas ellen, de hát azért vannak olyan fontos részletek, hogy kiszállíthatja ezt az olajat vagy dízelt Oroszországból, amikor amerikai szankciós listán konkrétan megnevezett cégek vannak, most azokat fölszabadítják, vagy ki kell találni más cégeket?

[00:34:48]Tehát valójában a gyakorlati kivitelezése, ez csak most így hirtelen jutott eszembe, ezzel kapszosan valójában nagyon nehéz, mert mert am Lukoil, a szorgult nyelvttyegáz, a gasprom nyelvtty, ezek mind konkrét szankciós listán vannak, és a megállapodás alapján nincs szó arról, hogy ezeket a cégeket kivennék ebből a ebből a listából.

[00:35:06]Jó, még így a végére egy pár rövid kérdés egy másik témáról, de ez is Ukrajnát érinti.

[00:35:12]Hosszú-hosszú idő után megszületett hétfőn az a döntés az ukrán parlamentben a Radában, ami lehetővé teszi a kárpátaljai magyar nyelvű kisebbségi oktatást.

[00:35:23]Ugye ez a nemzeti kisebbségek oktatásáról és nyelvhasználatáról rendelkező törvény.

[00:35:30]Először el tudnád mondani röviden, hogy Ukrajna számára ennek a törvénynek miért van nagy jelentősége?

[00:35:35]Hát politikai jelentősége Ukrajna számára az, hogy hogy ha hihetetünk ennek, akkor az elmúlt 12 évben Magyarország és Ukrajna között a diplomáciai kapcsolat azért volt fagypont alatt, mert a magyar fél már az Orbánkormány alattól indulóan nem látta biztosítottnak a kárpátai magyar kisebbség számára a nyelvhasználat széleskörű fenntartását, beleértve az oktatást is.

[00:36:05]És jött 2017-ben egy törvény, ami ezen még úgy tűnt, hogy rontani fog, mert túl nagy teret ad az ukrán államnyelvnek a nemzetiségi iskolákban a nemzetiségi nyelvek rovására, ugye a kárpát magyarok esetben a magyar rovására, de hát vannak román, szlovák, valamennyi lengyel kisebbség is, hát ők már a kárpátokon túl tehát ez elvileg mindenkire vonatkozott, de leginkább legnagyobb mértékben a magyar kisebbséget érint.

[00:36:37]tette, és ezellen nagyon hangosan tiltakozott a a az elmúlt 12 évben a az előző kormány is.

[00:36:48]Azonban úgy tűnt, hogy nem feltétlenül ez az egyetlen oka annak, hogy hogy a kapcsolatok nem javulnak, és hogy Magyarország még az Orbánkormány alatt nem nagyon járul hozzá az EU csatlakozás és folyamat elindításához, mert amint voltak előrelépések ebben ukrán részről, például, hogy ezt a 2017-es kifogásol törvényt először halasztották, az életbe lépését majd teljesen vissza is vonták, és egyébként sose lépett életbe.

[00:37:09]Tehát a az nem jav, ez nem nem ebből nem következett a a kapcsolatok javulása.

[00:37:16]Tehát megvolt az a gyanú az Orbán kormánnyal szemben, nemzetközi szinten is, ukrán részről is megvolt ez a bizalmatlanság, hogy valójában a feszültség fenntartása a magyar kormány számára valamiért hasznosabb, mint a probléma valódi rendezése.

[00:37:28]És ez a valamiért hasznosabb, ez sokak szerint az volt, hogy Oroszországnak tesz ezzel végül szívességet, hiszen az, hogyha az EUN belül nincs egységes álláspont ukrán támogatását, illetően is van egy ilyen erős konfliktus, az az orosz érdeket közvetve szolgálja.

[00:37:40]Tehát volt egy ilyen feltételezés.

[00:37:44]viszont április 12-e után sem volt 180 fokos fordulat ebben tulajdonképpen bizonyos fokig joggal, hiszen hiszen nem volt meg az a törvény, amelyik valóban garantálne a fennmaradását ezeknek az iskoláknak.

[00:37:57]Sőt, illetve hát a nemzetiségi státuszt is megtagadták ezektől az iskoláktól, tehát nem volt a nyelvi oktatás, nem?

[00:38:03]Tehát most arról beszélünk, hogy mostantól lehet, eddig is lehetett, tehát a nyelv, magyar nyelven folyt az oktatás, sőt magyar nyelven lehetett érettségizni is.

[00:38:10]Tehát a teljes spektrum megvolt magyar nyelven, csak megvolt a veszélye annak, hogy ez majd fokozatosan el fog tűnni.

[00:38:18]2030-ra is volt egy dátum, ahol növelni kell az ukrán nyelv arányát satöbbi.

[00:38:20]A mostani döntés az azt garantálja, hogy a nemzetiségi iskolák, egyrészt létrejön ez a státusz újra, vagy a nemzetiségi osztályok, ott, ahol az iskolákban nincsen meg az 51%-os többsége a kisebbségnek, hanem csak kevesebb, és akkor van egy külön osztály, azok is megkapják külön az iskolán belül ezeket a jogokat, amelyek szerint az órák magyar nyelven folynak, kivéve az ukrán irodalmat meg az állampolgári ismereteket.

[00:38:44]Ö a dokumentáció magyarul történik, a bizonyítványt magyarul is kiadják.

[00:38:50]Ö a a szünetekben sincsen korlátozva a magyar nyelven a beszéd.

[00:38:54]Ez talán furcsán hangzik, de valóban volt olyan kezdeményezés, amelyik ezt is szabályozta volna az ukrán államnyelvre vonatkozó törvény szerint.

[00:39:01]Szóval mindez nincs.

[00:39:03]Úgyhogy valójában az, amit az Orbánkormány is elvileg nagyon határozottan követelt, azt azt végül is a a jelenlegi kormány elérte, mertogy mertogy ez a elfogadott törvény valóban mindezeket garantálja, és most már ez törvénybe van iktatva.

[00:39:20]Itt persze az egy jó kérdés, hogy az Orbánkormány nagyon nagyon követelte szintén, akkor ez nem történt meg.

[00:39:24]Vajon ez minek tulajdonítata, hogy most viszont egy itt egy kormányváltás történt és aztán mégis csak viszonylag gyorsan?

[00:39:32]Én azt hiszem, hogy egész tehát szerintem nagyon fontos szerepet játszik benne az a bizalmatlanság, ami ami a két félben volt és sért és kölcsönös, de inkább hát azért a háborúban lévő Ukrajnán 22 után különösen Orbán nyilatkozott, azok inkább Ukrajnát érintően voltak különösen sértők, amikor Feld Stateről és és senki földjéről beszélt, meg Ukrajna nevű államalakulatról.

[00:39:57]Tehát meglehetett az a bizalmatlanság, hogyha Ukrajna még ha tesz is további lépéseket, például azt a törvényt elfogadja, azt a törvénymódosítást, ami most megtörtént, akkor tehát az oktatási törvény nyelvhasználatra vonatkozó részét, akkor sem fogja a magyar kormány engedni az EU csatlakozási tárgyalások érdemi megindítását.

[00:40:18]És azt hiszem, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben viszont nem volt ez a bizalmatlanság, hanem az ukrán fél is úgy érezte, hogy meg lehet ezt lépni, mert valóban cserébe megkapja azt, ami azt, amit szeretne, és ami miatt a legfontosabb Ukrajnának ez a törvény, hogy az Európai Uniós csatlakozás megkezdődhessen.

[00:40:35]Ugye még az orbáni tehát Orbán kormány alatt megkapta ugyan Ukrajna a tagjelölti státuszt, de az érdemi tárgyalások nem kezdődtek meg.

[00:40:47]Ezek most váltak lehetővé a klaszterek megnyitásából.

[00:40:49]Na és akkor igen, ennyi a zárókérdés, hogy ez mennyire lendíti majd előre most Ukrajna uniós csatlakozását.

[00:40:54]Ez a lépés.

[00:40:56]Hát ettől még ugyanúgy 10 éves távlatok távlatról lehet beszélni valószínűleg, mint a többi ország estében is.

[00:41:01]És ezt ezt amennyire én így nem tudom ukrán diplomácia forrásokkal beszél, én úgy látom, hogy ezt azért mindenki érti ott is, tehát valójában senki nem hisz a két-három akár négy éves csatlakozásban.

[00:41:14]A fontos az, hogy most már a hatból az első hat, tehát a a 35 tárgyalási fejezetet tömörítő hat klaszterből négy megnyílt.

[00:41:23]Ugye magyar hozzájárulás is kellett hozzá.

[00:41:25]Tehát az, hogy ez megindulhatott, ebben van a külkapcsolatok, a belsőpiac, a a a jogintézményeknek a az integrálása, az alapjogok, ezek ezek mind benne vannak.

[00:41:39]Ezeknek a tárgyalása megindulhat, de ez nem jelenti azt, hogy gyorsan le is zajlan.

[00:41:43]Ez ugyanúgy 10 éve és van még két fejezet, ami nem nyílt meg, amit majd a magyar fél hozzáárulásával is meg kell, mer ez konszenzusos, ahogy a lezárásuk is ezeknek a fejezeteknek.

[00:41:51]Tehát az az, hogy ez megnyílt, ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve mondjuk amennyiben mégse teljesülnének úgy például a kisebbségi jogok, akkor nem lehetne már mit tenni.

[00:41:58]Folyamatosan a tárgyalások alatt, az EU tárgyalások alatt ez a lehetőség a korrekcióra megvan.

[00:42:04]Gerő, nagyon szépen köszönjük, hogy ezeket elmondtad, és nagyon reméljük, hogy sikerült rávilágítanunk néhány fontos összefüggésre.

[00:42:14]Ahhoz, hogy követni tudjatok minket, iratkozzatok fel a Telex YouTube csatornájára, és ha tehetitek, kérjük támogassátok a Telexet, hogy hasonló műsorokat készíthessünk.

[00:42:23]Köszönjük a figyelmet.

[00:42:25]Sziasztok!

[00:42:31]เฮ