Szétverik Franciaországot

[00:00:51]Sziasztok!

[00:00:51]Ez itt a téma Telex közéleti műsora, ahol ma külpolitikáról, azon belül is Franciaországról lesz szó, ahol a hétvégén rendkívül súlyos zavargások voltak, hogy ez hasonlítható-e a korábbi francia tüntetéshullámokhoz, vagy ez most példátlan volt, és ez egészen más.

[00:01:08]Erre is próbálunk majd válaszokat találni a következő egy órában.

[00:01:12]Arra is, hogy pontosan mi indította el ezeket a tüntetéseket.

[00:01:14]Ugye diáktüntetésekkel indult az egész, akik a tanárhiány miatt tüntettek.

[00:01:18]Aztán pár hét alatt már fél millióan voltak az utcákon Franciaországban, és fosztogatás, gyújtogatás, vandálkodás történt.

[00:01:27]Erre is keressük a válaszokat.

[00:01:30]illetve arra, hogy a rendőrség, illetve a hatóságok miért nem tudták megakadályozni, hogy ilyen dolgok történjenek Párizsban, illetve több francia nagyvárosban, és az adás során kapcsoljuk majd kollégánkat élőben Franciaországból is, de most először fordulok a vendégeimhez, Bozsó Ágneshoz, a Telex külpolitikai újságírójához és Szűs Anitához, a Corvinus Egyetem docenséhez, Franciaország szakértőhöz.

[00:01:53]Sziasztok!

[00:01:54]Szia!

[00:01:54]Helló!

[00:01:56]Mennyiben más ez a mostani tüntetéshullám szerintetek?

[00:01:57]Ugye innen Magyarországról nézve azért megszokhattuk, hogy hogy pár évente látunk ilyen jeleneteket Franciaországból, hogy tüntetnek, jó sokan tüntetnek, aztán a tüntetések végén sokszor összecsapnak a rendőrök, is láttam korábban is.

[00:02:14]Most ez más most a helyzet szerintetek?

[00:02:16]Hát szerintem amennyiben bizony szempontból ugyanaz, bizony szempont más, amiben ugyanaz.

[00:02:22]Ez egy, ha szakpolitikai tüntetésként fogom föl, több rétegű tüntetés, akkor ilyet láttunk már, akkor a 70-es évek óta rendszerességgel látjuk, hogy körülbelül ugyanazeket a területeket tüntetnek és kiállnak mellette.

[00:02:38]Hogyha a amibe átcsúszott most október közepén egy általános elégedetlenségi tüntetésről beszélünk, akkor azt megint láthatjuk időnként.

[00:02:45]Ilyen mértékű erőszakot viszont nem láttunk koncentráltan.

[00:02:49]Tehát amiért sokkot jelent ez Franciaország számára, ez az egyik megkülönböztető jegye.

[00:02:53]A másik pedig, ami már elhangzott korábban is, hogy hat hónappal az elnökválasztások előtt vagyunk.

[00:03:00]Tehát minden megmozdulásnak, politikai megmozdulásnak most súlya van, politikai tőkét lehet belőle kovácsolni.

[00:03:08]Igen, nekem is az volt a benyomásom, hogy hát igazából miben nem más, mint a többi eddigi tüntetés.

[00:03:12]Tehát tavaly ugyanilyen időzítésben, szeptember-október környékén volt fél milliós tüntetés.

[00:03:18]Ö ott is a diákok, tanárok, szakszervezetek tüntettek.

[00:03:21]Én is inkább azt mondanám, hogy az időzítés az ami ami fontos ilyen szempontból, tehát az elnökválasztásnak a közelsége az meghatározó.

[00:03:31]Illetve hát az, hogy hogy most már az utolsó Macron mandátum utolsó évében vagyunk, és hogy ez a ez a Macronnak ez az elnöksége, ez ez történelmi népszerűtlenségnek örvendett szinte végig az elnök, és ez most kijön.

[00:03:47]Ühüm.

[00:03:47]Anita, azt mondtad, hogy az agresszió az, ami megkülönbözteti ezt a mostani tüntetést vagy tüntetéseket a korábbiaktól.

[00:03:53]Erre látsz valami magyarázatot, hogy ez mi okozhatja ezt?

[00:03:57]nagyobb az elégedetlenség például, vagy én az agressziót leválasztanám a tüntetésről, egész egyszerűen szepáltan kezelném, mert azt látjuk, hogy van egy egyre növekvő számú, vagyis hát hullámzó számú, mondjuk azt, hogy hullámzó számú, mert akor szeptember elkezdődött, akkor elkezdett növekedni, a kormányzat válaszolt valamit, egy szakpolitikai választ adott a tüntetőkre, csökkent tüntetőszám.

[00:04:17]Azután pedig a október 17-én, ami egy szimbolikus dátum a a Zsézsón, a sárga mellényesek korábbi tüntetésének a a kezdete, akkor utcára szorították az embereket.

[00:04:30]Ott majdnem rekordszámú ember volt.

[00:04:32]800000-ről számolnak be a tüntetők maguk, kevesebbről a BM.

[00:04:37]Tehát van egy ilyen hullámzó létszám.

[00:04:42]De az agresszió az az egy másik jelenség, mert én azt gondolnám, hogy hogy nem azok kezdenek el fosztogatni, gyújtogatni nagyjából, akik akik kimentek oda békésen tüntetni.

[00:04:52]Tehát én azt gondolom, hogy már ezt 2018-ban is ezt láttuk, hogy hogy van egy réteg, ami rátelepül arra, egy réteg, aki szerint balhé van, és akkor lehet menni célzottan kirakatot betörni és kifosztani a boltot, és nem keverném össze őket a tüntetőkkel semmiképpen.

[00:05:10]És van egy másik réteg, aki pedig most én hangsúlyosabbra tenném a radikális baloldalnak a jelenlétét.

[00:05:16]A az ultrazöldek, az ultrafeministák, az ultra a kommunista pártnak radikális csoportjai vannak ott, akik egy speciális tüntetési technikát használnak.

[00:05:31]2016-ban tűntek föl ez a bloknoár néven nevezett fekete blokk vagy fekete kocka vagy nem tudom hogy fordítsuk néven jel nevezett tüntetési taktika amikor teljesen feketébe öltözött emberek amikor nézzük ezeket a képeket akkor látjuk hogy mintha egyen ruhával lennének nem mint hogyha valaki így kezükbe adott volna valami maszkot takaródoltözetet kezüket elfedik mindent elfednek és ők szándékosan törnek, zúznak, és eszközeik vannak rá, gyújtogatnak.

[00:06:06]Ott vannak Németországban, ott vannak mindenhol, nem köthetők ideológiához.

[00:06:08]Ez egy formáció, egy technika.

[00:06:15]És nagyon ismert, tehát a francia Rajtó dokumentálja, hogy hogy elsősorban a ez az ultraradikális baloldal használja őket.

[00:06:26]illetve ami az izgalmas a francia esetben, hogy az egyik vezetője azoknak, akik szervezik ezt a fajta technikát, az egy neonáci múltjáról ismert úriember, tehát ez meg az Ultrajobbhoz köthető, akit megint dokumentáltan lehetett régen együtt látni a a Zs Mary Le Pennel, tehát Mary Leennek az édesapjával, de hogy ő szervezné, vagy erre most jelenleg nincs bizonyíték, csak látjuk korábbról, hogy hogy ugyanezek az emberek, ugyanez a formáció ugyanebben részt vesz.

[00:07:00]Tehát én ezt a ezt a fajta agressziót semmiképpen nem kötelem a társadalomnak az elégedetlenségéhez.

[00:07:06]Ez kicsit szerintem olyan, mintogy a a futballszurkolóknál is vannak a a csapathű szurkolók, akik kimennek egymássá élvezik, és aztán hazamennek.

[00:07:17]És van egy olyan bizonyos ilyen ultraszurkolói réteg, akik meg kifejezetten arra készülnek, úgy mennek már már ki egy meccsre, hogy tudják, hogy utána balhézni fognak.

[00:07:28]És nem is feltétlenül, nem tudom én, hűséges szurkolói annak a csapatnak, csak egyszerűen épp ott van, nem tudom, valami fontos meccs.

[00:07:38]Ez nyilván egyébként elég érdekes kérdés, hogy pontosan álltak-e ezek mögött a balhés csoportok mögött valakik, ha igen, akkor kicsodák.

[00:07:47]Gondolom erről majd azért lesznek nyomozások, vagy már zajlanak nyomozások.

[00:07:50]És egy ilyen esetben egyébként ezeket nagyon nehéz szétszálazni.

[00:07:53]Annyi minden történt, annyi városban történt, tehát elképesztő mennyiségű ügy van.

[00:07:56]Ö de amiből szerintem ity kicsit ki lehet indulni, hogy a arról tudunk valamit, hogy pontosan mik a mik a a tüntetőknek a követelései, mert gondolom az egy kicsit ilyen intézményesültebb formában zajló megmozdulás, hogy róluk mit mi mit lehet tudni?

[00:08:13]Igen, én is azt gondolom, hogy érdemesebb a tüntetőkről beszélni, tehát hogy mi történik most Franciaországban, mert ahogy elhangzott többször egy egyszerű szakpolitikai kérdés.

[00:08:20]Tehát van egy párizsi előváros, ahol egy iskolába elkezdenek maguk a tanárok tüntetni azért, mert kevés a helyettesítés, mert alacsony a fizetés, tehát egy bérrendezési kérdés, tehát az szokásos kérdésekben.

[00:08:37]És mellé állnak a diákok, utána mellé állnak a szülők, utána elterjedt.

[00:08:40]Tehát az elején még nem is figyelünk rájuk nagyon, mert annyira ez szokmányos kérdés, ami így előfordul.

[00:08:46]És akkor a szakszervezeteknek a bevonásával országos szintre terjed a probléma.

[00:08:52]Ha szakpolitikai kérdéseként nézem, akkor azért izgalmas az egész kérdés, mert megnézem az OECD statisztikákat, akkor Franciaország jóval többet költ köztatásra, mint más országok.

[00:09:06]És többet költ, és mégis úgy tűnik, hogy azok a problémák, ami miatt most kint vannak, vagy kint voltak a diákok, a tanárok és a szülők, azok tulajdonképpen 80-as évek óta ott van.

[00:09:17]De megyünk vissza a 74-es hubbi törvényig.

[00:09:20]Igen, de hogy közben meg ugye az is van, hogy szeptember 21-én kezdtek el Kréjben tüntetni ebben a ebben a külvárosban, ami még a költségvetési kérdés előtt van.

[00:09:31]A költségvetés az egyébként minden évben egy ilyen nem tudom, egy ilyen forró krumpli, amit minden párt dobál maga közt, és egy ilyen kellemetlen dolog, ami minden évben át kell esnie a francia törvényhozásnak.

[00:09:44]És a költségvetésben kifejezetten olyan megszorítások szerepeltek, ami azt mutatta, hogy tanári állásokat, vagy hát pozíciókat fognak megszüntetni, merthogy olyan szinten kevesebb gyerek kerül be az iskolába.

[00:10:00]És hát ez egy olyan általános elégedetlenségnél, ami már megvolt, hogy egyébként rendszeresen a gimnáziumokban nagyon sok a nagyon nagy a tanárhiány, tehát van, aki úgy érettségizik le, hogy nem volt nincsen irodalomtanára.

[00:10:13]Tehát nem az van, mint itt Magyarországon, hogy kémia, matek, tehát természettudományos tantárgyakhoz úgy kell hajkurászni tanárt, hanem konkrétan ezekből a a bölcsész bölcsész alapú tantárgyakhoz is alig tanálni tanárt.

[00:10:29]És így érettségiznek le gyerekek, és ez a gyerekekben is feszültséget okoz, a szülőkben is, mert nem tudják, hogy tehát bizonytalanná válik a gyerekük jövője.

[00:10:39]És akkor erre még rájön egy ilyen hát egy ilyen vagy tanári állást szüntetnének meg országszerte 1500-at és tulajdonképpen én úgy láttam, hogy ez volt az egyik ilyen gyújtópontja ennek az egész, vagy ez olaj volt a tűzre.

[00:10:57]Igen.

[00:10:57]És azért tegyük hozzá, hogy azérre nem általános probléma, mert ha megnézzük, van egy, tehát amiért érthetetlen az, hogy ha többet költ a francia állam, akkor mitől van ekkora elégedetlenség?

[00:11:05]Akkor itt nagyon fontos behozni az egyenlőtlenséget, tehát hogy nem mindenhol ugyanaz az a helyzet.

[00:11:12]És nyilván nem a nem a vagyonosabb városokban, hanem a lemaradó, az ipari nagyvárosoknak a kerületeiben, az elmaradottabb vidékeken van nagyobb probléma.

[00:11:23]Tehát ott ott az átlaghoz képest 34%-os eltérés lehet mondjuk egy bérben, egy tanári bérben ahhoz képest, ami ami mondjuk egy átlagos iskolában van.

[00:11:36]Tehát maguk a területi egyenlőtlenségek azok, amik amik miatt kimennek az utcára, és elsősorban persze azok is szolidaritásból kimehetnek, akik akik akiket nem érintettek, de hogy hogy elválik itt az oktatási kérdésben a a tulajdonképpen az, hogy ki a gazdája a problémának, merthogy az állam ugye felelős a tantervért, felelős a tanári bérezésért, felelős a az oktatásnak a tulajdonképpen személy szolgáltatásaiért.

[00:12:04]Ért és az iskoláknak a rendben tartása az pedig általában már a különböző szintű adminisztrációs szintekét, tehát vagy a településé, vagy vagy a départman a megyé, vagy pedig a régióé, attól függően, hogy az oktatásnak melyik fokán vagyunk.

[00:12:21]És ha jól értem, akkor ez vezethetett oda, hogy mondjuk ezekben a francia elővárosokban, ahol ezek indultak először ezek a tüntetések, ott jóval rosszabb állapotban vannak mondjuk az iskolák.

[00:12:34]Igen, mert egy Ja.

[00:12:38]utoljára 70-es80-as években volt egy nagy építési hullám, ahol célzottan a francia állam elkezdett beruházni abba, hogy az oktatási épületeket megújítsa.

[00:12:47]És hát azok most képzelhetjük milyen állapotban vannak.

[00:12:48]Látunk mi is 70-es 80-as években iskolaépületeket.

[00:12:50]Most ez ha az önkormányzat tulajdonában van, vagy akár a régiónak vagy a megyének a tulajdonában van, ezeknek a felújítása egy ilyen, én nem vagyok szakértő, de 100 milliárd euró körül van, tehát egy ilyen hatalmas nagy millió euró körül van, hatalmas nagy beruházás, amit egyedül nem tud bevállalni az adott szint.

[00:13:12]Tehát ehhez már állami segítség kellene, ezért a beázóplafon nem az államhoz kell fordulni, tehát összetett a problémának a rendezése, és egy csomó mindenben pedig érdekeket sértene, úgyhogy nagyon nehezen nyúlnak hozzá, mert ez egy ez egy nagyon kényes kérdés a francia politikában kormány milyen érdeket sért az, hogy felújítanak egy iskolát, az milyen milyen érdeket sérthet?

[00:13:36]Nem, hogy kinek a kezéből vesszük ki akkor a a az, hogy kifelelős a pénzt.

[00:13:40]Igen.

[00:13:40]Amitos érte.

[00:13:44]Na most e ugye innen indultunk, hogy hogy az iskolákban nincs elég tanár, sok helyen problémák vannak az infrastruktúrával és akkor ilen, hogy jutottunk el odáig, hogy hogy most szombaton hát én fél milliót olvastam, de te azt mondtad, hogy 800000 ember, tehát országszerte több százezen vonultak utcára, és itt már azért egyáltalán nem csak a csak az oktatásról volt szó.

[00:14:11]Igen, mert összemosdott két dolog, tehát amikor már a szakszervezetek is elkezdtek mozgósítani, és ez összefügg azzal, amit Ági te is mondtál, hogy a költségvetés kérdésében, a költségvetésben most arról tárgyalnak, hogy a nagy szociális ellátórendszereknél hogy lehetne a kiadási oldalt visszafogni.

[00:14:25]Konkrétan a nyugdíjmódosításról, a nyugdíjaknak az indexállásáról tárgyalnak, a szociális kiadásoknak a visszafogásáról tárgyalnak, az oktatásnak a megint a kiadásoknak a visszafogásáról tárgyalnak.

[00:14:38]Bocsánat, csak hogy ezek egyébként a franciáknak alapból a a vörös posztói ezek a kérdések.

[00:14:42]Tehát a nyugdíjreform miatt korábban iszonyú tüntetések mentek szintén.

[00:14:51]Igen.

[00:14:51]Tehát ez a nem nem ezek a nagy republikánus intézmények, tehát erről is lehet beszélni külön.

[00:14:54]Ez identitáskérdés.

[00:14:56]Ez nem csupán az ellátórendszerről szól.

[00:14:58]Ez nem csupán arról szól, hogy oké, az oktatásba megyek az oktatási rendszerbe, és akkor majd lesz egy diplomám, és akkor majd jobban elhelyezkedem a munkaerőpiacon.

[00:15:08]Hanem alapvetően az, ami franciává teszi a franciát, az annak a biztos tudata, hogy például az oktatási rendszernél az oktatási rendszer képessé tesz a a társadalmi mobilitásra.

[00:15:22]És ugye ez a harmadik köztársaságtól kezdve egy olyan alapérték, amiben amiben hisznek a franciák, amitől franciának édezhetik magukat, hogy az érdem alapján lehet előre jutni, akár a külvárosból jövő is lehet köztársasági elnök, és ezért van egy felelős intézményrendszerünk, és erre költünk.

[00:15:41]És hogyha a GDP-nek az 57%-a megy el szociális kiadásokra összességében, annak van értelme, mert ez lehetővé teszi azt, hogy az állam az egyenlőtlenségeket a társadalomban feloldja.

[00:15:56]Tehát van egy ilyen eszmerendszer, amit lehet, hogy az átlagtüntető nem fogalmaz meg, de azt tudja, hogy az iskola az többről szól, mint hogy beázott a plafon, vagy van-e tanár, vagy vagy miről van szó.

[00:16:06]Tehát ezek nagyon érzékeny kérdések.

[00:16:07]És hogyha már francia szellemről beszélünk, akkor hát az állandó szlogán, ami így feltűnik az összes tüntetésnél, az a szolidaritás.

[00:16:17]Tehát ez egyébként is jellemző, hogy hogy akkor a diákok mellé becsatlakoznak a traktoros gazdák, a bármilyen szakszervezetek.

[00:16:25]Akkor pont pont egyébként a diáktüntetéssel egy időben volt.

[00:16:30]A tűzoltók tüntettek béremelésért.

[00:16:33]Na hát akkor most a tűzoltók is becsatlakoznak ebbe.

[00:16:35]Tehát hogy a szolidaritás az az az egy ilyen alapérték, amit már a gyerekekbe belenevelnek.

[00:16:45]Tehát, hogy konkrétan az oktatási rendszerben egy ilyen fontos És volt is egyébként egy ilyen virális videó, nem is csak francia nyelvterületen, hanem még angol social médiában is láttam, ahol egy nem tudom már, hogy melyik ilyen Párizs előkelő negyedében tanuló fiú, gimnazista fiú egy ilyen propagandistával leállt vitatkozni, vagy egy szélső jobboldali propagandistával, youtuberrel leállt vitatkozni, és iszonyatnak nagyot ment az, hogy egy bzo egy bzsói srác, aki egy bzsói kerületben van, ő milyen szinten ágál amellett, hogy ő márpedig ki fog állni a külvárosi fiatalokért, mert szerinte őket olyan egyenlőtlenségek érik, ami őt közvetlenül nem, de ő ezért igenis küzdeni fog.

[00:17:36]Tehát ez egy ilyen nagyon jellemző attitűd a franciákban.

[00:17:38]Meg hát azt is beléjük nevelik, hogy kell tüntetni.

[00:17:44]Tehát ez is teljesen fontos.

[00:17:46]De azért október 17-19 körül volt egy fordulópont, amikor amikor már kimondottan nem az oktatási kérdésekről van szó.

[00:17:53]Tehát a a szakszervezeti mozgósítás is másról szól.

[00:17:57]És hát tegyük hozzá, hogy azért erre rátelepül a Jean Luk Millons féle engedetlen Franciaországnak a mozgalma.

[00:18:06]Tehát ő ugye az egyik elnök jelölt a a fél év múlva esedékes esedékes elnökválasztáson csak ezt így van szélső baloldali jelölt és ahogy látjuk olvashatjuk meg én is ahogy ismerősök mesélik tehát az aktivisták a kezdetektől kezdve járják az iskolákat és rátelepülnek erre a mozgalomra nincs nehéz dolguk mert pont ez a korosztály ami iszonyan nyitottan melonsonra és a erre a pártra tehát ők a törzszavazói, meg hát a nagyvárosoknak a közönségei is, meg a nagyvárosoknak a közönségei.

[00:18:40]Tehát ez a két hatás, hogy maguk a szakszervezetik viszik ki egy bérrendezésé és egy megélhetési kérdéssé.

[00:18:47]A másik pedig és ugye ráteröpülnek a a sárgamelylényes mozgalomnak a az előzményeire és melon annak a mozgósítása az, ami kiszélesíti és a politikai kérdés helyett egy ilyen általános mozgósítással felé viszel.

[00:19:05]Erről is fogunk majd még beszélni, illetve ami engem az egyik legjobban izgat, az hogy az, hogy a francia kormánynak mekkora mozgástere, hogy hogy mondjuk engedjen a tüntetőknek, vagy valamit ajánlani tudjanak a a tüntetőknek.

[00:19:17]Előtte viszont most megmutatunk egy rövid bejátszót, amit a kollégánk, Gulyás Ádám rögzített tegnap Párizsban.

[00:19:26]Utána pedig röviden felvételről beszélgettek is Ádámmal.

[00:19:27]Itt állunk a Pluszdolar Republic téren.

[00:19:29]Ez volt a szombati vandalizmusba, gyújtogatásba és postogatásba torkoló párizsi tüntések egyik központi helyszíne.

[00:19:45]Az öt héttel ezelőtt kezdődő tüntetéseket elinte a középiskolás diákok szervezték a tanárhiány, illetve az oktatás alulfinanszírozottsága miatt.

[00:19:53]Mostanra azonban már egyértelműen kiszélesednek ezek a tiltakozások.

[00:19:54]Az egyetemisták, a szakszervezetek, illetve a 2018-as nagyfanciaországi tüntetéseket szervező sárga mellényesek is csatlakoztak a diákokhoz.

[00:20:03]A most szombati tüntetést már nem is diáktüntetésként volt meghirdetve, hanem a nagyon magas megélhetési árak, például a nagyon magas üzemanyagárak, illetve a közszolgáltatások romló állapota miatti tiltakozásként.

[00:20:16]A diákok az elmúlt hetekben rendszeresen elbarikádozták a gimnáziumaikat, illetve több utcai megmozdulást is szerveztek.

[00:20:22]Ezeknek a végén rendszeresen összetűzésbe kerültek a rendőrséggel.

[00:20:26]A múlt szombati tüntetések azonban még ezek közül az események közül is kiívóak voltak.

[00:20:33]Párizsban korán reggeltől zavargásokról, bele nem jelentett tüntetésekről lehetett hírt kapni.

[00:20:36]Ezeket még a rendőrség próbált a kontroll alatt tartani.

[00:20:58]Délután f:3-kor kezdődött a szakszervezaták által szervezett és a rendőrség által is jóváhagyott békés tüntetés.

[00:21:13]Ez egészen körülbelül 6 óráig tartott.

[00:21:15]Ekkor durvult el a helyzet.

[00:21:15]Itt a Plazda Republic téren is zavargások törtek ki.

[00:21:21]A tüntetők barikádokat emeltek a környező utcákban.

[00:21:23]Ehhez utcai bútorokat, építési állványokat, illetve elektromos bicikliket használtak.

[00:21:28]Ezeket a barikádokat többször meggyújtották, csakú úgy, mint a téren álló autókat.

[00:21:37]Ezeknek a nyomait még most is lehet látni a téren.

[00:21:41]A tüntetők egy idő után fosztogatásokba kezdtek.

[00:21:43]A tér környékén található üzletek ablakait betörték, és amit csak tudtak, azt magukkal vittek.

[00:22:02]Az üzletek jelentősése még most is zárva van itt a téren.

[00:22:04]Az ablakaikat beborították, és éppen próbálják eltüntetni a tüntetésnek a nyomait.

[00:22:11]Amelyik üzlet éppen maradt itt a téren, az csak annak köszönhető, hogy a tulajdonos, vagy az alkalmazottak az üzletben maradtak még a zavargások idejére is.

[00:22:19]Ezzel kvázi a saját testükkel védték az üzletüket.

[00:22:22]A francia kormány hétfő óta próbálja megakadályozni, hogy újabb zavargások törjenek ki az országban.

[00:22:28]Párizs több kerületében is gyülekezési tilalmat rendeltek el hétfő este 8 órától este 6:00 óráig.

[00:22:34]A miniszterelnök pedig arra kérte a városokat, hogy részleges kijárási korlátozásokat vezessenek be minél több városban.

[00:22:41]Párizsban itt a Plazera Republicen is kijárási korlátozás volt érvényben este 11 órától reggel 6:00 óráig.

[00:22:48]Ez azt jelentette, hogy az itt lakókon és az itt dolgozókon kívül senki nem léphetett be erre a területre.

[00:22:55]Párizsban közel 1000 rendőrt rendeltek ki ide a térre és a környező utcákba, illetve egész éjszaka egy helikopter körözött a tér fölött, hogy megfigyeljék, hogy mindenki betartja-e a kijárási korlátozásokat.

[00:23:08]És most itt van velem a vonalban Gulyás Ádám, a Telex újságírója.

[00:23:10]Szia Ádám!

[00:23:10]Azt el tudod kérlek mondani, hogy hol vagy most pontosan?

[00:23:16]Szia Dani!

[00:23:16]Igen, én most Párizsban élek, úgyhogy viszonylag közelről követtem jelenleg a az itteri történéseket, a diáktüntetéseket és már a kiszélesedett tüntetéseket is.

[00:23:27]Melyik tüntetéseken voltál ott?

[00:23:27]Hányszor tudtál kimenni megnézni, hogy mi zajlik ott pontosan?

[00:23:32]Én október 8-án voltam kint először tüntetéseken.

[00:23:34]Ez már addigra nagyjából a harmadik hete volt a a diáktüntetéseknek.

[00:23:40]Ez a tüntetést még abszolút a diákok szervezték.

[00:23:42]Ö ez nem is egy menet volt, mint a szombati, hanem hanem teljesen egy helyben volt.

[00:23:48]Ez egy alapvetően elég békés tüntetés volt az elején, aztán nyilván ez is, ez is vandalizmusba torollott.

[00:23:57]És kint voltam a szombati tüntetésen is.

[00:24:00]Ennek is a a a békésebb részén voltam kint.

[00:24:02]De nyomait azt azt már láttam akkor is a a a vandalizmusnak és hát a gyújtogatásoknak.

[00:24:10]Ezt innen Magyarországról érkezve hogyan élted meg, hogy ennyire hát nem tudom, agresszívak vagy brutálisak a tüntetők is, meg a rendőrök is, vagy egyáltalán mennyit láttál ebből?

[00:24:22]Én személyesen ettől azért viszonylag távol maradtam, mert a helyi sajtó elég jól közvetíti azt, hogy hogy éppen a városnak melyik részeiben vannak az összecsapások a rendőrök és a tüntetők között.

[00:24:33]Úgyhogy aki követi a helyi médiát, azt ez igazából viszonylag könnyen el tudja kerülni ezeket a szituációkat.

[00:24:39]De másnap a nyomait azt azt azt lehetett azért látni.

[00:24:42]Betört ablaküvegek a a boltokon, kiégett autók, tehát gyakorlatilag azok a negyedek, ahol ahol ezek a tüntetések és ezek az összecsapások a rendőrök között történtek.

[00:24:53]Ez ennek ennek ennek nagyon sok nyoma van igazából a városban.

[00:24:58]Igaziból akkor ha jól értem nem is nagyon fordult elő olyan, hogy hogy a közelébe kerültél volna ilyen necces szituknak, mert igazából az lett volna a következő kérdésem, hogy volt-e olyan, hogy féltél, de azért megkérdezem, hátha hát igaz, tehát a rendőrökkel találkozni az a az Párizsban szem egy másik élmény, mint Magyarországon.

[00:25:16]Tehát például ezen az október 8-i tüntetésen ezt úgy kell elképzelni, hogy van ez a tér és ezt teljesen hermetikusan körbezárják a rendőrök.

[00:25:25]Ameddig békés a tüntetés, addig kibe lehet járkálni igazából ezek között ezeken a kijáratokon, ezeken az utcákon.

[00:25:32]De amint elkezd durúvulni a helyzet, a rendőrség ezt hermetikusan lezárja, és amíg nem sikerül kontrollt szerezni a a kialakult szituáció fölött, addig senki nem mehet ki igazából ezekről a területekről.

[00:25:43]Úgyhogy például én az október 8-ai tüntetésen folyamatosan néztem, hogy a rendőrök hogyan mozognak, történik-e felszólítás a tüntetők felé, hogy hagyják el a területet.

[00:25:56]Tehát szerintem azért én magarként sokkal jobban odafigyelek arra, hogy a rendőrök mit csinálnak, ami mondjuk egy magyar tüntetésen viszonylag ritká fordul elő, hogy hogy valaki a rendőröket figyeli folyamatosan.

[00:26:05]Ühüm.

[00:26:05]Hát én láttam olyat is, hogy hogy a diákok megpróbálták lezárni egy utcát néhányan, és a rendőrök elég gyorsan könygázzal reagáltak.

[00:26:13]Tehát nekem nagyon úgy tűnik, hogy hogy jóval gyorsabban nyúlnak ezekhez az eszközökhöz.

[00:26:22]Szerintem ez ez azért változó.

[00:26:22]A legtöbb tüntetés, ami be van jelentve a rendőrség felé, és azt a rendőrség jóvá hagyja, az szerintem akár órákon keresztül is tud békésen folyni.

[00:26:33]Viszont igen, amint elkezdik a rendőröket akár dobálni, akár a rendőrség azt látja, hogy hogy egyes tüntetők agresszívval lépnek fel velük szemben, akkor a rendőrség elég határozottan és és gyorsan közbelép.

[00:26:47]És hát igen, a az elblokád az elblokádolt utakat, épületeket, azokat próbálja a rendőrség minél hamarabb felszabadítani.

[00:26:56]A te közegedben, vagy akikkel beszéltél, vagy a helyiek mit mondanak, hogy hogy más ez a mostani tüntetéshullám, mint amiket korábban tapasztaltak, vagy ez is egy ugyanolyan francia balhé sorozat, mint amit már láttunk korábban?

[00:27:07]Hát legutóbb azt hiszem 2018-19 környékén a sárga mellényesek.

[00:27:15]Igen.

[00:27:15]A a francia tüntetés megzem az egyik sajátosság, ami hiszem Magyarországról szemlélve szintén furcsa lehet, az az, hogy itt azért viszonylag gyakran végződnek a tüntetések összecsapásokban a rendőrök és a tüntetők között.

[00:27:26]Tehát például én 2025-ben ugyanígy ilyen szeptember-október környékén szintén voltam kint tüntetéseken, amiket a szakszervezetek szerveztek.

[00:27:36]Azok is nagyrészt kormányellenes tüntetések voltak, és azoknál is voltak ilyen összecsapások, aminél könnyezetettek be a rendőrök, aminél volt gyújtogatás.

[00:27:43]De az mindenesetre még itt a franciákat is most meglepte, hogy ezek ilyen ilyen méreteket öltöttek igazából.

[00:27:51]És a franciá között terjed egy ilyen ilyen mondás, hogy minden évben vannak ilyen tüntetések, de öt-h évente van egy ilyen nagy tüntetés nagy tüntetés hullám, ami ami ilyen méreteket ölt, és ami ilyen erőszakba tud fordulni.

[00:28:07]Legutóbb ugye a 18-as 2018 környékén a sárga mellényes tüntetések voltak ilyenek, és hát most 2026 októberében is úgy látszik, hogy ilyeneket látunk.

[00:28:22]És most folytatjuk a stúdióból.

[00:28:22]Továbbra is itt van velem Bozsó Ágnes, Alex újságírója és Szűcsanit Franciaország szakértő, a budapesti Korvinus Egyetem docense.

[00:28:31]És itt elég súlyos felvételeket láttunk.

[00:28:35]Én azt gondolom, hogy nagyon sok nézővel ezek szembe jöttek ezek a felvételek gyújtogatásról hát ilyen innen nézve értelmetlen rombolásnak tűnő tevékenységekről.

[00:28:43]Ugye arról is beszéltünk, hogy ezt érdemes teljesen külön választani a a tüntetőktől, mert azért az látszott, hogy hogy elkülönülnek ezek a csoportok.

[00:28:56]És itt én a magyar miniszterelnök megszólalását hoznám be a beszélgetésbe, ami szerintem érdekes volt.

[00:29:00]Ugye Magyar Péter azt posztolta, hogy hogy az értelmetre rombolás, amit Franciaországban lehetett látni, talán mindenki számára érthetővé teszi, hogy Magyarország miért képvisel a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán.

[00:29:14]Tehát a magyar miniszterelnök úgy értelmezte a helyzetet, vagy azt tartotta a legfontosabbnak kiemelni, hogy hát itt valószínűleg a bevándorlók vagy bevándorló hátterű emberek azok, akik a balhét csinálják.

[00:29:23]Ez mennyire egyezik a valósággal, vagy az, amit eddig látunk a történt?

[00:29:28]Hát én azt gondolom, hogyha ebből a perspektívából akarjuk megérteni a történetet, tehát ezt egy bevándorlás történetté akarjuk tenni, ahol a bevándorlók lázadnak és nem tudnak beintegrálódni, és ezt ennek a kifejeződését látjuk most az a az égi épületeken, úgy nem teljesen érthető, hogy mi történik Franciaországban.

[00:29:47]Tehát nyilván a külvárosoknak a lakosságában rengeteg bevándorló hátterű ember van.

[00:29:54]Nyilván ők is kin vannak az utcán, de itt elsősorban egy olyan rendszerellenes tüntetésről van szó, ami ráépül egy mélyebb mélyebb gyökérre és egy mélyebb keretezésre.

[00:30:08]Tehát ez nem elsősorban arról szól, hogy integrációs problémák vannak, vagy egyes embereknek viselkedési problémáiik vannak.

[00:30:14]Igen.

[00:30:14]A akiknél erről szól, az azok be vannak határolva.

[00:30:21]Tehát látjuk, hogy vannak a tüntetőknek az a csoportja, aki kimondottan a balhéjért megy.

[00:30:25]De erre van egy, én azt gondolom, hogy van egy járható út, mert a rendőrségnek a dolga ez ellen fellépni és elvinni őket.

[00:30:35]Tehát ez megint nem arról szól, hogy engedjük-e a bevándorlást, ne engedjük a bevándorzást.

[00:30:39]Most független attól, hogy engedjük vagy nem engedjük.

[00:30:40]Vannak dolgok, amiket nem lehet meglépni, és ez az erőszak.

[00:30:49]Igazából az merült föl bennem, hogy hogy azt mondod, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet meglépni, és most ez egy kicsit egy ilyen nehéz, nem tudom, elemezni ezeknek az embereknek a az indítékait, de de benne van itt a pakliban, hogy hogy azért vannak itt olyan emberek, akik azt gondolják, hogy a mostani rendszer az annyira ellehetetlenítette őket, hogy igaziból a békés tüntetés már nem megoldás.

[00:31:13]Vagy pedig egyszerűen az van, hogy itt csak lehetőséget láttak arra, hogy kiraboljanak boltokat meg balhézzanak.

[00:31:19]Én azt gondolom, hogy ahol van, az ki is mondja.

[00:31:21]Tehát a Jeanluk Milonsonnak a pártja ki is mondja már a parlamenten belül, hogy lehet egítéma az eg erőszak, de ez nem a bevándorlókról szól, hanem arról szól, hogy az a szajta államberendezkedés, amit Macron és a a közép középpátok képviselnek, az Janit Melonik számára nem elfogadható.

[00:31:37]És itt lehet erőszak az erőszakról beszélni, és ez ellen lehet erőszakosan fellépni.

[00:31:42]A nagy tőke ellen lehet erőszakosan fellépni.

[00:31:46]És az erőszak, amit láttunk a képeken, mondja Jean Lit Melon és a az engedetlen Franciaország megengedett.

[00:31:52]És ők azok, akik akiknek a pártjához nagyon szorosan tudnak kapcsolódni, azok a picike, sokszínű, rengeteg, ultrabaloldali mozgalmak, amik mindenféle szélben megjelennek, és akik kimondottan az erőszakra épülnek fel, ahol a tüntetésnek az a lényege, hogy erőszakos legyek.

[00:32:10]De ez megint nem a bevándorlásról szól.

[00:32:12]És biztos persze vannak közöttük mindenféle összetételű emberek.

[00:32:16]Ezt nem kell tagadni, vagy nem is érdemes tagadni, mert mert ilyen Franciaország de nem erről szól, hogy hogy ez egy integrációs probléma lenne, hanem arról szól, hogy hogy itt az erőszak forgja megengedett.

[00:32:30]A másik pedig ugye nem tudunk semmit erről a a bloknoárnak a mostani mozgásáról, kik ezek és hogyan állnak össze, de tudjuk azt, hogy 2016-ban, 18-ban és 19-ben, amikor megjelentek, akkor például utaztatták őket be Franciaországban, németek Németországból jöttek be ezek a feketébe örtözött csoportok.

[00:32:51]Én nem tudom, hogy itt is most ez a helyzet, de a mozgásból ítélve én adnék neki egy esélyt, aztán majd kinyomozzák az oknyomozó újiságírók, vagy a rendőrség, hogy mi történt pontosan.

[00:33:03]Igen, egyébként Lorany Nyűnyez a belügyminiszter, ő már elég egyértelműen tett ilyen kijeljentéseket, hogy a baloldali, szélső baloldali aktivisták, meg egyébként több más politikus is beszélt erről, hogy a szélső baloldali aktivisták azok, akik erőszakosan tüntetnek.

[00:33:19]Na most ezzel kapcsolatban a párizsi főügyész az tett tegnap egy olyan kijelentést, hogy hát a rengeteg őrizetbe vett ember az nem fog arról beszélgetni velük, vagy nem nyilatkozott arról, hogy ő milyen politikai meggyőződésű.

[00:33:36]Tehát ezt így ebben a formában még valójában nem lehet kijelenteni.

[00:33:38]És akár az is, hogy igen, ez a bloknoár, hát hogyha ezt egy szél szélső jobboldali ember kezd el szervezni, akkor most itt mindjárt megkérdőjeleződik, hogy hogy akkor tulajdonképpen most szélső, jobb, szélső bal lényegében hát nem azt mondom, hogy mindegy, de hogy ezt most még nem lehet biztosra kijelenteni.

[00:34:03]Igen.

[00:34:03]Mondjuk, hogyha azt mondod, hogy hogy a parlamentben ennek a ennek a pártnak a képviselője mondta azt, hogy hogy belefér az erőszak bizonyos esetekben, tehát akkor végül is nem olyan ördögtől való Igen.

[00:34:16]Én amennyire láttam a maga az elnök is azt hiszem erről beszélt CSő baloldali agitátorokról és és Marine Löpen is azt hiszem említette a szélső baloldalt, de igaziból, hogyha ők ezt nyíltan vállalják, akkor akkor azért nem olyan nehéz a kapcsolatot megtalálni.

[00:34:32]Szerintem Mar Löpéknek a keretezését érdemes megint külön venni, mert ők a kezdetektől kezdve ugye nekik iszonyú kényelmes az, hogy lángokban áll Franciaország, mert az ő narratívájuk a választásra, politikai narratívájuk arra épül föl, hogy itt van Macron és itt vannak a bal középkormányok, és már mióta blokkolják a szélső jobbot, hogy hatalomra kerüljön, és tessék, nem tudják fenntartani a rendet.

[00:34:53]Ők beszélnek kormányzóképességről, hát tessék szétnézni, és akkor lehet látni, hogy mennyire kormányzóképesek ők.

[00:34:59]Tehát neki ez egy borzasztó kényelmes állapot.

[00:35:04]És amikor nagyon erősen arra tolja, hogy ne beszéljünk az oktatásról, ne beszéljünk arról, hogy milyen a vásárló erőparítás, ne beszéljünk arról, hogy hogy alakulnak át a a szociális ellátórendszerek, vagy milyen gaz gazdasági teljesítmény képessége van Franciaországnak, hanem beszéljünk a közrendről, hogy fel tudják-e tartani a közrendet vagy nem, akkor átvesszük szépen ezt a keretezést.

[00:35:24]Ugye nagyon sok helyen beszélnek arról, hogy hogy ez egy óriási vita a narratíváról, hogy tulajdonképpen amikor látjuk ezeket a képeket, akkor miről fogunk elbeszélgetni?

[00:35:35]Mit gondolunk, hogy miről szólnak ezek a tüntetések?

[00:35:38]Közrendről, a megérésről?

[00:35:42]Miközben egyébként voltak olyan, tehát hogy rengeteg a tüntetésnek rengeteg olyan része volt, ami teljesen civilizáltan, sőt már azt kell, hogy mondjam, kultúráltan, tehát hogy szimfonikus zenekarok ültek ki és vonultak föl.

[00:35:52]Tehát ezt ezt annyi annyira nem fogjuk látni még akkor is, hogyha mondjuk ez is ugyanúgy része volt akár nagy mértékben.

[00:35:59]És érdekes, hogy nem ezek mennek, tehát az a Otel Vill előtt, amikor amikor ott játszottak, akkor az egy kimondottan felemelő pillanat volt nulla erőszakkal.

[00:36:07]Hát ez az internet meg a szal média azért eléggé erre fókuszál, hogy azt nyilván többen nézik meg, hogy gyújtogatnak, mint az, hogy nem tudom, volt ilyen most asszem mi is bejátszottunk egy ilyet, hogy trombitával vonultak a tüntetők, és és azt gondolom, azért az látszik a képek alapján, hogy a többség az békésen tüntet, de hát egy ilyen esetben, amikor amikor ekkora balhé van, akkor az mindig elviszi a a fókuszt meg a showt.

[00:36:31]Igen.

[00:36:31]De és azt is tegyük egyébként hozzá, hogy azért ezek a tehát maga már a social médiában is a short form, tehát a rövid videóknak mennyire nincsen kontextusa.

[00:36:40]Tehát például láttam egy olyan videortot, amiben egy egyébként teljesen békésnek tűnő tüntető kis csoportot bekerítettek a rendőrök egy olyan térre, ahonnan nem tudtak kimenni, és elkezdték őket könygázolni, és kérdezgették a tüntetők, ilyen fiatal lányok, diákok, teljesen békésen kérdezték a velük szemben álló rohanrendőröket, de hogy hova menjek innen?

[00:37:04]Hát szeretnék innen innen elmenni, de nem tudok.

[00:37:06]És hova menjek?

[00:37:09]És hát annyit tudott mondani a a rohamrendőr, a sisak meg a pajzs mögül, hát ugye a balra balra abba az utcába, de hát abból az utcából tolják ránk a könyz, tehát hogy hogy voltak itt olyan esetek is, és akkor ebben a helyzetben közben meg nem kell meglepődni, hogyha valaki be fogja törni egy kisboltnak a kirakatát, és bemászik, mert egyszerűen annyira fél.

[00:37:29]Tehát vagy van, aki már pánikrohamot kap egy ilyen szituációban.

[00:37:33]És nem azt mondom, hogy ez legitimálja azt, hogy valaki rongál, mert abszolút nem erről van szó, csak vannak olyan esetek is, amikor a tüntetők is hát tehát, hogy és akkor ebből látunk egy nagyon öt másodperces videót, hogy nem tudom én valaki valaki a könygázban rohangál, akkor akkor azt így elég sok mindenféle narratívába be lehet építeni.

[00:37:55]Tehát most csak arról, hogy a social médiában hogyan és miért terjed el valami, hogy hogy nem látjuk a kontextusát sokszor az ilyen picike kis videóknak.

[00:38:03]Meg ami nekem még feltűnt itt most, amikor néztem a videókat, hogy hogy azért a rendőrök azok elég keményen viselkedtek, tehát egy elég sűrűn gumibot gumibotozták az embereket.

[00:38:13]Én úgy látom, hogy a magyar rendőröknél sokkal könnyebben nyúlnak a könygázhoz.

[00:38:22]Ugye ugye a füstgránát, ugye hát a két legsúlyosebb eset azt hiszem, hogy egy fiatalnak leszakadt a keze.

[00:38:26]Igen, igen.

[00:38:28]Volt egy az is egy gránáttól és egy másik fiatal, egy másik városban, pig a fél szemét kilőtték, ami szerintem biztos Magyarországról nézve sokaknak eszébe juttatja a 2006-os eseményeket, amikor szintén volt egy szemkilövés, de hogy utána arról szerintem több mint egy évtizeden keresztül beszéltek, hogy a rendőri brutalitás és és hogy itt igaziból itt ez esetben bőven látunk ilyen súlyos fellépést a rendőröktől, de azért mégse ezen van a hangsúly, inkább azon, hogy miért nem tudta megakadályozni a rendőrség, amennyire én láttam a azt, hogy ennyire elterjedjen az erőszak.

[00:39:06]Erről tudunk valamit?

[00:39:06]Ugye a belügyminiszter meg is próbált lemondani, csak a francia elnök nem fogadta el a lemondását.

[00:39:10]Hát ez elég ijesztő volt olvasni, amikor bejelenti a a belügyminiszter, hogy a a rendőrség a teljesítőképessége határán van, ami ugye én nem tudok erre a kérdésre válaszolni, hogy őszinte nem tudom, hogy miért nem tudja megakadályozni a rendőrség, mikor azt lehet látni, hogy második világháború utántól kezdve jönnek létre a rendőrségnek kimondottan olyan egységei, am tömegmozgalmaknak a szétoszlatásra, felosztására legrosszabb esetben brutális szétverésére épülnek föl.

[00:39:38]ugye 68-nek egy kiemelt példája, tehát van ennek egy gyakorlata, egy technikája a francia rendőrségnek a körében.

[00:39:49]És hát brutálisak, tehát ez teljesen így van, hogy hogy a 20.

[00:39:52]század második felének a története a tüntetéseknél az akármiért is folyt, a tüntetés annak része a rendőri brutalitás.

[00:40:00]Tehát van egy ilyen erőszak, ami mindig a közbeszéd tárgya, hogy kell ezzel kezdenünk valamit, ha kell, akkor mit lehet ezzel kezdeni, mit nem lehet ezzel kezdeni?

[00:40:09]Ezt megint látjuk.

[00:40:09]De megint ugye én nekem csak a 68-as események jutnak ebből a szempontból eszembe, hogy az egy teljesen normális technika, hogy hogy kiemeljük azokat a tömegből, akik agresszívak, vagy az agresszióra bújtok, és elkülönítjük őket.

[00:40:26]És nagyon sok esetben én a képeken ezt nem láttam, és ez bennem kérdésként merült föl, hogy miért lehet ez, hogy hogy vannak helyzetek, amikor nincs elkülönítve a Igen.

[00:40:38]És bocsánat, csak hogy még az is érdekesebben, hogy azt sem lehet mondani, hogy a rendőrök nem csinálnak semmit, mert például egyszerűen a számok azt mutatják, hogy rekordmennyiségű embert vesznek őrizetbe, vagy állítanak elő.

[00:40:53]Tehát ha jól számoltam, most itt az adás előtt beszéltük ezt, hogy hogy már 10000 felett jár az előállítottak száma.

[00:40:58]Ez egy-két héttel ezelőtt még a 85%-a fiatal volt, vagy kiskorú volt, tehát főleg a diáktüntetőket vették elő a rohamrendőrök a tüntetéseken.

[00:41:12]Igen.

[00:41:12]És ez fontos, bocsánat, hogy már a most szombati előtt is bőséggel, tehát azt azt 78000 ember vettek őrizetbe már a most az október 17-i nagyon súlyos események előtt.

[00:41:24]Igen.

[00:41:24]És aztán a hétvégén ez még két több mint 2000 embert még előállítottak.

[00:41:31]Viszont nekik már a nagy részük amúgy felnőtt volt.

[00:41:33]Tehát ezért is fontos az, hogy hogy mennyire nem csak diáktüntetésekről van most már ugye szó.

[00:41:40]Tehát egyszerűen a tüntetőknek meg az előállítottaknak az összetétele is ezt mutatja, hogy nem a diákok azok, akik valószínűleg törnek, zúznak a belvárosokban.

[00:41:49]És akkor csak ehhez összehasonlításként megnéztem, hogy a hogy a sárga mellényes tüntetések, amik ugye hol hónapokig zajlottak, hogy ott hát ha jól emlékszem, akkor 12000 volt hónapokig, tehát 12000 volt hónapokon keresztül az előállítottak száma.

[00:42:06]Tehát ezt most már megközelíti egy-két hét után a mostani előállításoknak a száma.

[00:42:14]Tehát azt nem lehet mondani, hogy a rendőrség az abszolút nem intézkedik, de valamiért ez nem nem működik.

[00:42:19]És ez egyébként azért is érdekes, mertogy arra például remekül fölkészült az elmúlt egy évtizedben a francia rendőrség, hogy például terrorcs cselekményeket hogyan akadályozzanak meg, hogy szervezett akciókat hogyan füleljenek le már azelőtt, hogy bármi történne, és mégis, hogyha most itt szervezett akcióról beszélünk, esetleg a a bloknoár esetében, akkor ezt most miért nem sikerült megakadályozni?

[00:42:46]És a másik az, hogy egy ilyen tüntetésnél, tehát az utcán, amikor meg már, és azért nem lehet mondani, hogy nincs alkalmuk gyakorolni a francia rendőröknek, mert elég sok van, hogy hogy ezt ebbe is kéne, hogy legyen gyakorlatuk, és egyszerűen nem bírják.

[00:43:02]Igen.

[00:43:02]Hát azért úgy tűnik, hogy a vagy hát nem úgy tűnik, hanem ezt azért tudjuk, hogy hát a franciáknak a is elég komoly gyakorlata van a abban, hogy hogyan érdemes tüntetni.

[00:43:10]Ö még még egy eseményt emelnék ki, és utána menjünk tovább a a gazdaságra.

[00:43:15]De ugye gondolom azt is sokan látták, hogy Limosban valaki felgyújtotta a történelmi városházát.

[00:43:24]Igaziból nekem az a kérdésem, hogy ennek ennek van-e egy olyan üzenete, hogy itt hogy itt tényleg a rendszer ellen megy már a tüntetés, mert nyilván egy ilyen szép régi történelmi épület az valamilyen formában a a francia államot is képviseli, vagy pedig vagy nem tudom mit tudunk erről, azt hiszem elfogták az elkövetőt vagy a gyanúsítottat, hogy hogy őnek és rá is azt mondták, hogy egy szélső póali elem indítékai erről tudunk valamit.

[00:43:49]Bocsánat, én én úgy tudom, de én is tényleg csak nagyon felszínesen hallottam én is erről, hogy én úgy tudom, hogy hogy rá is azt mondták már, hogy szélső baloldali aktivista az, aki gyújtogatott és elfogták, de ennek most én sem néztem ennél sokkal mélyebben utána.

[00:44:05]Én hallottam olyan politikai elemzőt, vagy inkább úgy mondanám már, hogy politikai influencert, aki ezt az erről az egészről úgy beszélt, a limozsi önkormányzatnak vagy polgármesteri hivatalnak a felgyújtásáról, hogy amíg ott nincs bent valaki, tehát amíg nem egy emberi életet veszélyeztet egy tüntető, addig az, hogy ő fölgyújt egy egy ilyen műemléképületet, az tulajdonképpen tehát kicsit hasonlóan ez a ez a baloldali politikai szemlélet vagy attitűd, ez az új fajta attitűd, hogy tulajdonképpen az, hogy fölgyújtunk egy egy akár műemléképületet, az így belefér, az egy politikai kiállás keretei közé között értelmezhető.

[00:44:52]Aha.

[00:44:52]Ez az, amit a parlamentben is elhangzik, tehát az, hogy a nagyvállalatoknak a székhelyei ellen fellépjünk, tehát a nagyke ellen, az államhatalom ellen fellépjünk minden forrába, formában mondja ezt Milanon és az engedetlen Franciaország, az nem tilos, az az erőszaknak egy legitim formája, mert kifejezi az embereknek, mondják ők azt a vágyát, hogy meg kell változtatni, hogy a limozsi eset ebben irzkedik-e, azt azt nem tudom, de ami nekem érdekes, és pont erről beszéltünk előtte, hogy hogy én nagyon kevés és olyan képet látok, amikor így így valóban a én nem tudom én a transzoncizális vállalatoknak a a székhelyei ellen indulnak meg a a tüntetők.

[00:45:31]Inkább arról látok képeket, ahol kisvállalkozások, családi vállalkozásoknak esnek neki, ami meg még a szélső baloldali retorikával sincs összhangban.

[00:45:41]Igen.

[00:45:41]Tehát ez egy érdekes Ühüm.

[00:45:43]Ühüm.

[00:45:44]dolog.

[00:45:44]Ja, lehet, hogy ezt is érdemes lesz majd egy ponton, vagy hogy lehet, hogy ez a jövőben el fog különülni, ahogy vizsgálják ezeket az eseteket, hogy igen, lehet, hogy a limozsi önkormányzati épületet a szélső baloldaliak gyűjtötták föl, de mondjuk a nem tudom én, ezeket a kis üzleteket meg lehet, hogy piti bűnözők fosztogatták.

[00:46:04]Térjünk rá a gazdaságra.

[00:46:06]Ugye sokat lehet arról olvasni, hogy elég nehéz helyzetben van Franciaország.

[00:46:11]Öö, és kérdéses, hogy mit tud, vagy tud-e egyáltalán bármit ajánlani a tüntetőknek a mostani kormány, illetve Emmanuel Macron, francia elnök.

[00:46:19]Mit lehet erről tudni?

[00:46:21]Tud tudnak-e valamit a akár a követelések közül teljesíteni, ha vannak ilyen nagyon konkrét követelések, vagy vagy van-e bármilyen terv arra vonatkozóan, hogy hogyan próbálják elcsitítani a kedélyeket?

[00:46:34]Ugyanis hát amennyire én olvastam, már készülnek a következő tüntetésekre a szakszervezetek.

[00:46:38]Hát ez visszavezet minket a legelső kérdéshez, hogy miért más ez a tüntetés.

[00:46:42]Pontosan azért más, mert nem tud, tehát nem tud olyan nagy ajánlatot tenni ebben most a a mérsékelt politika, a meccronék, ami amivel ténylegesen az oktatáspolitikába bele tudna nyúlni, vagy bele tudna nyúlni a nagy szociális ellátórendszereknek a kiadásainak az erősítésébe.

[00:47:04]És ez pedig a költségvetési vita miatt van.

[00:47:06]Tehát Franciaországnak a helyzete ebben a pillanatban van egy nagyon alacsony gazdasági növekedésünk.

[00:47:13]Ezzel nincs gond.

[00:47:13]Van egy olyan háztartás, ami nincs egyensúlyban.

[00:47:14]Tehát nyilván az Európai Unióban van egy egységes töreklevés arra, hogy hogy felelős gazdálkodás történjen minden országban, ami azt jelenti, hogy a kiadási oldalnak és a bevételnek egyensúlyban len kell lennie.

[00:47:26]Szerintem mindenki, aki gazdálkodik, tudja, hogy nem jó, amikor a kiadási oldalam elszalad, ész nélkül kezdek el köl költekezni.

[00:47:37]És a másik probléma, amit vissza akarnak állítani, az Európai Uniós előírások, ezt meg a fegyelem azt teszi lehetővé, a stabilitási paktum szerint 3%-os az a hiánycél, amit el kellene érnie a franciáknak a költségvetésben.

[00:47:50]Most 5% fölött járunk, és a franciák mindent meg megtesznek azért, hogy az 5%-ra lem lemenjen.

[00:48:00]Ez az egyik probléma, ami mindjárt mondom, hogy ez miért fontos.

[00:48:02]A másik probléma pedig az államadósság és annak a szerkezete.

[00:48:06]Az államadósság az, ami Franciaországban egy kis jelszalad, tehát amit lehetővé teszi megint a stabilitási paktum felelős gazdáskojás esetén, hogy a GDP-nek a 60%-át az adósságállomány ne lépje túl.

[00:48:23]A franciáknál a 119-nél állunk, és az előjelzések szerint elmennek a 121 fele.

[00:48:29]Ez nem kicsit több, hanem ez nagyon több.

[00:48:31]És az adósság állománynak pedig az a problémája, hogy magát az adósságnak a tehát a hiteleknek a törlesztésére a legegyszerűbb minden államnál, és minden állam ezt csinál, hitelt vesz fel.

[00:48:43]Csak még a 90-es évek vagy 2000-es évek elején ezek olcsó hitelek voltak.

[00:48:48]Tehát Franciaország egy erős háttérrel rendelkezett, nagyon olcsón kapott hitelt és jutott hitelhez.

[00:48:52]Ezek lejárnak, és ahogy a besorolással romlott az elmúlt időszakban, egyre drágábban tud hitelekhez jutni.

[00:48:59]Tehát megdrágult a hitel finanszírozás.

[00:49:02]Ez azt jelenti, hogy ha nem csinál semmit, tehát semmilyen gazdaságpolitikai lépése nincs, akkor idéntől kezdve jövőre, tehát egy év alatt csak erre a kamatfinanszírozásra, a drágulásra 12 milliárd euróval többet fog fizetni.

[00:49:19]Ez megint nem normális mennyiség, tehát ez hihetetlen sok sok pénz.

[00:49:25]Ö és miért baj ez?

[00:49:25]Azért baj, mertogy őrült módon próbálja azt elkerülni, hogy tovább leértékeljék, ami megint megrengítené az állapotát egyébként a a hitelminősítését és igen a hitelfelvételeket is.

[00:49:40]Tehát a piaci reakciókat próbálja elkerülni.

[00:49:43]És ennek elkerülésére a mostani költségvértési vita arról szól, hogy 54 milliárd euró kell levágni vagy kivágni az a kiadási oldalról.

[00:49:54]És ezt honnan veszik el?

[00:49:57]Tényleg onnan veszik el, ahol amiért kimennek a tüntetők a nyugdíj nyugdíjakból, az egészségügyből, az oktatásból indexálják a a béreket egyes helyeken, egyes állami vállalatoknál.

[00:50:11]ebben a helyzetben azt mondani, hogy oké, akkor 10 milliárdot még elkülönítek és költök az oktatásra, ezt nem lehet megtenni.

[00:50:17]Tehát van egy ilyen beszűkült helyzet, hogy nincs nincs pénzem arra, hogy azt mondjam, hogy jó, akkor beállítunk tanárokat, jó, akkor tatarozzuk az iskolát, jó akkor megoldjuk bármelyik rétegét ennek a problémának.

[00:50:30]Ö és hát ez ez beszűkíti a lehetőségeket, tehát nincs való most valamit, hogy milyen irányba keresgéli a megoldást a funkció, ami nem kerül pénzbe.

[00:50:40]Tehát például ami ami miatt csökkent a október 8 vagy 7-én, mert nem tudom mikor volt ez a hullám, amikor amikor 800 akárhány érintett iskola helyett már csak 200 valahányban voltak mozgolódások.

[00:50:54]Ez pont azért volt, mert a kormány ígéretet, nem is ígéretet tett arra, azonnal megkezdte a helyettesítő talároknak az átvezénylését.

[00:51:01]Tehát 3000 helyettesítő talált vezényeltek át azokba az iskolákba, akik a leginkább érintettek voltak.

[00:51:07]És akkor látszott, hogy van egy megnyugvás, és akkor erre jött már rá az a mozgósítás, ami a az egész megmozdulássorozatot egy meghetési megélhetési kérdésé, illetve a sárga mellényesek bevonásával egy tömegmozgalommá kezdte el átalakítani.

[00:51:24]És ami mentén gondolkozik most a kormány, az mind ilyen átcsoportosítunk típusú megoldás.

[00:51:31]Ühüm.

[00:51:31]Hát recseg ropog, akkor ez a francia jóléti állam az látszik.

[00:51:33]Azt nem tudom, mert maga a jóléti állam, tehát rengeteg pénz megy el.

[00:51:38]Tehát hogyha megnézem azt, hogy milyen a szerkezete, milyen a gondolkodása a francia államnak, a francia államnak az alapvető gondolkodása, és hagyd menjek át egy kicsit ilyen politikafilozófiai gyökerekhez hátra, hogy az állam és a piac viszonyában alapvetően nagyon fontos az, hogy nem hagyom a piacra a javaknak az elosztását, mert a piac az egy megbízhatatlan dolog, egyenlőtlenségeket tud termelni, és az állam azért jött létre, ez a kutya kötelessége, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket et csökkentse.

[00:52:09]Éppen ezért nagy államot tartok fönt, sok pénzt teszek az államba és az államnak lehetővé teszem, hogy költekzen, ami egy ami alapvetően a a költségvetésben, a kiadásoknak a növekedésében jár, és egyenlőtten költségvetési helyzettel jár.

[00:52:24]Tehát ez a fajta francia filozófia, ami tulajdonképpen a felvilágosodás óta része annak, hogy hogy kell értelmes gazdaságpolitikát csinálni, ez nem áll át két perc alatt arra, hogy akkor fegyelmezett háztartás és ugye a német modell, amit most átvesznek.

[00:52:43]És éppen ezért átvariálni nem nagyon nehéz a a kiadásokat is hatékonnyá tenni.

[00:52:50]Ráadásul, ha hatékonyá akarom tenni ezeket a rendszereket, most ha jól tudom, 57%-át költi a GDP-ből Franciaország szociális kiadásokra, amiben benne van minden.

[00:53:02]Ez irtómagas szám, tehát skandináv államok költenek ennyit erre, és mégsem mozog hatékonyan.

[00:53:10]És ugye ha hatékonyá akarom tenni, akkor azt a részt kell leépítenem, ami ami az adminisztrációval foglalkozik, ami azt jelentené, hogy közalkalmazottakat kell elküldenem.

[00:53:22]Ezt nem fogja felvállalni egy politikus sem akármilyen oldalról jön.

[00:53:27]Radikális középpárti jobbal, tök mindegy.

[00:53:29]Ez politikai öngyilkosság.

[00:53:31]Tehát ez egy jó kérdés.

[00:53:34]Nagyon sok mindent tud a francia állam.

[00:53:39]hogyha megnézem, hogy a TB-ért mit kapok cserébe, akkor ő össze se lehet hasonlítani azzal, amit mondjuk egy magyar állampolgár vagy munkavállaló kap a TBR cserébe, jóval többet, de ez alakul át.

[00:53:54]Hát komoly kihívásokat fog a nyakába, vagy a nem tudom, a tányérjára kapni a következő elnök, aki ha minden igaz, jövő májusban lesz kiválasztva.

[00:54:03]És akkor most ez lesz az utolsó témánk, amire rátérnék, hogy hogy ezt az egész eseménysorozatot ezt hogyan kezelték a francia politikusok.

[00:54:12]Ugye hat hónap van a választásig.

[00:54:17]Ezt nyilván Magyarorszgról is tudjuk, hogy az már egy nagyon felfokozott állapot, különösen, hogy Emmanuel Macron, aki 10 éve elnök, ő nem indulhat újra.

[00:54:25]És most nagyon úgy néz ki, hogy Marine Löpennek áll a zászló, aki sok próbálkozás után ezután a legnagyobb esélyesként indul majd a választáson.

[00:54:34]Mit lehet látni, hogy ki hogyan próbálta keretezni ezeket a mostani eseményeket?

[00:54:40]Hát az azt azt szerintem egyértelmű, vagy a már eddig is pedzegettük, hogy hogy ez azért a szélső jobb oldalnak hajtja leginkább a malmára a vizet.

[00:54:49]Tehát ők profitálnak leginkább a tüntetések körüli narratívákból.

[00:54:54]mondja, akár akár abból, amit a szélső bal mond, akár abból, amit a jobb közép, bal közép centrista pártok mondanak.

[00:55:02]Tehát abból mindenképpen a szélső jobb jön most ki jól.

[00:55:05]És egyébként így csak, hogy egy-két ilyen bápolitikai finomságot is behozzak, olyan szempontból, ez egy ilyen jól jött a szélső jobbnak, hogy például a a Marine Löpen féle nemzeti tömörülés pártelnöke, az Jordan Bartella.

[00:55:22]egyébként ő is szóba jött, mint elnökjelölt, csak végül Marin Löpen el fog tudni indulni.

[00:55:26]Hát neki most volt egy elég durva antiszemita botránya, és és rögtön ekkor jött egy egy tüntetéssorozat, tehát el lehet kezdeni mással foglalkozni, és már ki is ki is mondta, azt hiszem, hogy a Twitteren írta ki, hogy arról beszélt Bardella, hogy a lázadók hamarosan betörnek az emberek otthonaiba.

[00:55:47]Tehát ez az ilyen hát ez az ilyen félelemkeltő ilyen jóslatokba vagy ilyen víziókba bocsátkozás ez egyébként sem által a a löpenéktől és Bárdelától sem.

[00:56:00]Tehát ilyen szempontból nekik mindenképpen előnyös.

[00:56:05]És a másik pedig, hogy Marine Löppen rögtön, mint a a hogy is fogalmazott, megbékélt Franciaország jelöltek jelöltjeként mutatta be magát.

[00:56:15]Tehát ő neki ez most nagyon jól jön.

[00:56:15]Azt hiszem, hogy egyébként Löpen most 33% körül mérik.

[00:56:22]Tehát magasan igen, ő áll a legjobb helyen.

[00:56:28]És akkor hát utána van még ugye Zsanlük Mélanson és a jobb közép és a bal közép jelöltek, akikről még szerintem fogunk beszélni, de közben nem akarom magamra.

[00:56:38]Nem nyugodtan abszolút egyetértek, mert teljesen teljesen így látom.

[00:56:39]Talán még a nemzeti tömmerüléshez egy kiegészítő gondolat, hogy ugye 2014-ben voltak azok az előrehozott választások, ami miatt egy ilyen padhelyzetbe került parlamentünk van, ami megint megköti a kezét a kormánynak, mert törvényjavaslatot nem lehet úgy átvinni, ami ami hogy egy parlamenti törpség épüljön fel.

[00:56:59]És onnantól kezdve a Bardellának és és Marine Löpennek is a keretezése a törvény történtekre, vagy keretezése arra, hogy hogyan viszonyulunk a politikához, az az, hogy meg kell védenünk Franciaországot a szélső baloldaltól.

[00:57:17]Tehát az a Melon veszélynek a felnagyítása, a napirenden tartása, az az állandósult.

[00:57:24]És hát amit most látunk, ez megint rem, ahogy te is mondtad, remekül illeszkedik ehhez a történethez.

[00:57:30]Milansonnál, amit látunk, megint ő a a azok a szavazók, akik őt támogatják, azok elsősorban érdekes módon 24 év alattiak.

[00:57:40]ugye egy 70 év feletti politikusról van szó, akinek eszméletlen kariszmatikus beszédei vannak, és megszólítja a fiatalokat, és beszél az ő nyelvükön, és és nagyon radikális dolgokat mond valóban, hogy át kell alakítani a francia államhatalmat, és összesíti a nagy ki tehát a nagyszociális rendszereknek a megtartását a környezetvédelemmel.

[00:58:06]Ezt más nem csinálja.

[00:58:08]ezt nagyon szépen teszi össze, hogy vissza kell térni valamilyen korábbi Franciaországhoz, ami képes a köztársaság ígéreteit betartani.

[00:58:16]Úgyhogy nagyon erősen koncentrálunk a környezetvédelemre.

[00:58:21]Ez ez egy nagyon nyerő kombó, úgy tűnik, a francia fiatalok számára.

[00:58:29]Két középen két jelölt van, ami nagyon izgalmas lesz még a következő hat hónapban.

[00:58:34]Tehát az egyik az Edward Philip, aki a kormányfője volt Macronnak nagyon sokáig, majd kormányfősége után egy önálló mozgalmat alapított.

[00:58:44]Neki most tizen fogalmam is hány százalék, 1567% körül szokták őt mérni.

[00:58:51]És mögötte van a renesszáns, tehát Macronnak a pártjából Gabriel Atal, aki pedig le van maradva, de az egyértelműen ilyen helyzetben megosztani a jobboldali, vagy a bocsánat, a középárti szavazókat, az hát nem tűnik egy jó és egy nyerő taktikának semmiképpen.

[00:59:10]Aki még érdekes, az a szocialisták, akikről beszéltünk.

[00:59:12]És itt fontos csak, hogy gondolom sokan tudják, hogy hogy működik a francia elnökválasztás, de hogy kétfordulós.

[00:59:18]Tehát az, hogy most Marine Löppen ennyire vezet, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ő biztos befutó, mertogy a két első helyezett az utána egy második fordulóban dönti majd el, hogy hogy ki lesz az elnök.

[00:59:29]Azt hiszem egyébként már öt évvel ezelőtt is az első fordulóban már inlöpen előzés, tehát hogy Macron Macron az kétszer is meg tudta azt csinálni, hogy hogy összegyűjtötte maga köré a a Löpen ellenes szavazókat, illetve hát akik őt támogatták.

[00:59:46]Ezúttal ez eggyel kevésbé tűnik valószínűnek, de hát azért még van hat hónap, tehát ne kiabáljuk el.

[00:59:52]Engem az érdekel, hogy ugye mondtad többször is, hogy ez a melanomféle párt azt mondja, hogy hát az agresszió az bizonyos esetekbe belefér.

[01:00:01]a rendszer ellen.

[01:00:01]De hogy erre ők most hogy reagáltak, mert amennyire én olvastam, ők azt mondták, hogy ehhez, amit most történt Párizsban szombat éjszaka, ahhoz nekik nincs közük.

[01:00:10]Egy nagyon kettős beszédet hallunk, tehát nyilván az egyes, hogy felgyújtottak x boltot, azt elutasítják, de magán általában véve az erőszakot, tehát nekem az volt a meglepő, hogy ilyet én még nem hallottam, hogy a francia parlamentben beszélnek erről.

[01:00:23]Tehát lökornyő a kormányfő az, aki közvetlen odafordul a párthoz, és megkérdezi, hogy hogy ez okés, hogy erre biztatjátok, és az aktivistaitok ott vannak a mozgalomban, és és ezt a felfordulást támogatjátok, és erre nem egy elhatárolódás a válasz, hanem egy ilyen általános értekezés arról, hogy milyen legitim formája vannak az állam elleni erőszaknak, és az állam az mennyire egy erőszakszervezet, amit megköt a a kapitalista gazdaság és a nagy tökének a mű működése.

[01:00:52]Tehát ezt így legitimálni, ezt a kettős beszédet ők megtartják.

[01:00:56]Hát és közben meg egyébként szerintem ez egy baromi vékony jég, ami Milanson táncol, tehát hogy ilyen szempontból ez egy ilyen érdekes kísérlet, hogy meddig meddig tűrik el a franciák is ezt a fajta erőszakos tüntetést, amihez ők valamilyen szinten hozzá vannak szokva.

[01:01:15]De hogy ennek egyébként hol a határa, azt most kezdi el feszegetni a politika világa is.

[01:01:20]Hogy amúgy mennyire lehet emögé beállni.

[01:01:25]Tehát Milanson ilyen szempontból most így újított egyet.

[01:01:29]Bár mondjuk a végül is a löpenéktől sem lenne meglepő, hogy adott esetben a rendőrök elleni erőszakra biztassák mondjuk az aktivistáikat.

[01:01:36]Most ilyen nem történt, de hogy csak egy feltételes álláspontot mondok.

[01:01:41]Szóval, hogy hogy én én nagyon kíváncsi leszek rá, hogy Melancson hol fog visszakozni, vagy Igen.

[01:01:49]Tehát, hogy hogy válogatja meg a támogatását.

[01:01:51]Igen.

[01:01:51]Én én róla azt láttam, hogy szombat reggel vagy szombat délelőtt ott vonult a tüntetőkkel.

[01:01:55]Egy ilyet mondott, hogy hogy ez ez most ez most nagyobb, mint ami 68.

[01:02:00]májusában volt.

[01:02:02]Tehát most ez nyilván politikusi beszéd és próbálja az egésznek a a jelentőségét minél nagyobbra fújni, de de ez egy nyilván egy egy nagyon izgalmas politikai szituáció számukra, hogy most akkor amikor ilyenek történtek, és én azt gondolom, hogy azért kisboltok kifosztását, tehát amit ott láttunk, hogy hogy tényleg a a boltok tulajdonosai ott állnak sokszor a boltok előtt, és és próbálják védeni az életművőket, azzal azért gyanítom, hogy még a még a nagyon határozottan szélső baloldali gondolkodás emberek sem értenek feltétlenül egyet.

[01:02:34]A Sevifopnak meg a Ncity Mountak van most egy jó felmérése arról, október 7e,8, hatod körül, tehát még az első hetekben készülnek.

[01:02:43]Mit gondolnak a franciák erről a tüntetésről?

[01:02:44]És 70x% gondolja azt, hogy az oktatásnak a megváltoztatását, tehát a a diákdemonstráció teljesen jogos és egyetért.

[01:02:55]Nyilván mindenkinek a családjában érintett az, aki látja, hogy pontosan miről beszélnek.

[01:02:59]a fiatalok, a tanárok és a szülők.

[01:03:04]És közben pedig ugyanennyi százalék ítéli el az erőszakot, ami nem mond teljesen egymásnak ellen, csak hogyha a tüntetéseket nézzük meg, hogy hogy viszonyulnak hozzá, az jól mutatja, hogy van egy ilyen kognitív diszonancia.

[01:03:15]De egy másik helyen is van egy nagyon erős kognitív diszonancia, ami pedig érdekes lett az elnökválasztások szempontjából, hogy alapvetően a a megszorításokra, hogy gondolnak a franciák, itt megint 70 valahy, nem tudom a pontos számot támogatja azt, hogy kellenek általában a megszorítások, de a konkrét intézkedésekre, amikor már jönne az, hogy hol szintén 1-2% volt az eltérés, amire azt mondja, azt nem.

[01:03:42]Tehát általában tudják, hogy valamit nagyon meg kéne változtatni, és egy óriási strukturális változásra van szükség, de amikor bármelyik elnök vagy kormányfő kiáll a programmal, hogy akkor itt kezdjük el, az azt már nem.

[01:03:54]Igen.

[01:03:54]És bocsánat, csak még annyit mindenképpen behoznék, hogy hogy pont egy-két hete választották meg a bal közép elnökjelöltet is, aki Rafael Gluxman lesz, és és őt egyébként már majdnem Milansonnal 1%-ra mérik, tehát ilyen 15-16% köré méli mérik Gluxmant.

[01:04:14]És azért is érdekes szerintem, hogy Melansó hogy fog reagálni, és hogy ennek tekintetében Gluxman hogy fog reagálni, merthogy itt a bal, tehát hogy a bal oldalnak van egy ilyen népszerűsége most már, főleg a fiatalok körében is, és hogy vajon Milansonit mennyi szavazót vesz el, és abból a bal közép mérsékelt baloldal mennyit fog tudni fölszívni, de akkor a jobboldali, középjobbaliak nem fognak rájuk átszavazni.

[01:04:40]Tehát ez egy ilyen elképesztő érdekes ilyen lavinaszerű ö folyamatot indíthat el attól, hogy hogyan, vagy hogy indulnak most neki a következő hat hónapos kampányidőszaknak a jelöltek.

[01:04:54]Mindenképp követni fogjuk az elnökválasztási kampányt a Telexen is, úgyhogy ajánlom mindenkinek, hogy kövessétek ti is a külpolitika rovat cikkeit, és amikor majd közeledik a francia elnökválasztás, akkor itt a stúdióban is sokat fogunk erről beszélni.

[01:05:06]Szerintem Európa következő egy évének az egyik legfontosabb eseménye lesz a azt hiszem április májusban esedékes francia elnökválasztás.

[01:05:16]Bozsó Ágnásnek a Telegszúságírójának és Szűcs Anitának, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének, docensének, Franciaország szakértőnek nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok.

[01:05:24]Tőletek elköszönök, de ne menjetek messzire, mert hamarosan élő adásban jelentkezünk majd, amiben Matolcsi György volt jegybankelnök őrizetbevételéről lesz szó.

[01:05:34]Úgyhogy kövessétek azt is, mindenképpen, izgalmas lesz.

[01:05:38]Ha pedig tehetitek, akkor támogassátok a Telexet és iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra.

[01:05:42]Sziasztok!