Ha ez így megy tovább, sztyeppéink lesznek erdők helyett

[00:00:00]Folyamatosan arról beszélünk, hogy az Erdély mikroklíma hogyan őrződik meg.

[00:00:05]Tehát egy olyan állomány, amit ütünk, vágunk, hogy így mondjam, nem kíméletes az erdőgazdálkodás, nem folyamatos erdőborítás van, hatalmas vágásterületek vannak, akkor hogyan várjuk el, hogy az a fafaj mondjuk alkalmazkodjon?

[00:00:17]Ha ez így megy tovább, akkor előbb-utóbb azzal kell majd szembenéznünk, hogy a szemünk láttára fog lezajlanni egy folyamat, ami aminek során az erdőből majd valamilyen más ökoszisztéma fog létrejönni.

[00:00:31]Először valamiféle ilyen ilyen erdőzepszerűség fog megjelenni akár a hegyeken is, illetve utána pedig valamilyen füves vegetáció.

[00:00:56]Sziasztok!

[00:00:56]Ez a téma a Telex közéleti műsora.

[00:00:58]Én Csurgódénes vagyok.

[00:00:58]Kérlek, ha tetszik az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok a Telexet.

[00:01:07]A nyári aszály miatt már júliusban őszi képet mutattak a magyar erdők, amelyek jövőjéről a fakivágási moratórium feloldása miatt is éles vita zajlik.

[00:01:13]De hogyan alakíthatja át a kormány azt, ahogy az erdőkkel bánunk, és hogyan menthetnénk meg az erdőket az aszálytól és a klímaváltozástól?

[00:01:24]A téma mai adásában erről beszélgetünk Dr.

[00:01:26]Aszalós Rékával, a Hunren Ökológiai Kutatóközpont munkatársával és Dr.

[00:01:31]Gálhidi Lászlóval, a VVF Magyarország erdő programjának vezetőjével.

[00:01:36]Sziasztok!

[00:01:36]Köszöntelek titeket a stúdióban.

[00:01:38]Szervusz!

[00:01:39]Szervusz!

[00:01:40]Ugye nagyon komoly felzudulást okozott most környezetvédő körökben a fakivágási moratórium vége, hogy a kormány bevezetett egy fakivágási moratóriumot a védett erdőkben, és aztán azt szeptember 30-án nem hosszabbította meg.

[00:01:52]De László egy kicsit segítesz nekünk megérteni, hogy pontosan miről szólt ez a moratórium?

[00:02:01]Igen.

[00:02:01]Tehát a a fakitermelési moratórium egy picit annak annak lett a felütése, ami már májusban elhangzott Gajdos László miniszter részéről, hogy az állami erdők kezelését, az az ott folyó erdőgazdálkodást, azt a jelenleg hangsúlyos profit orientált működés helyett ökológiai szemléletre, alapokra tervezi áthelyezni a a kormány, illetve a minisztérium.

[00:02:25]És ennek lényegében az első felütése volt a moratórium.

[00:02:28]Ez június végén lépett életben.

[00:02:31]Lényegében arról szólt, hogy három hónapra, tehát szeptember végéig a védet, illetve natura 2000 területeken, tehát ezek az ország természetvédelmi szempontból legértékesebb erdei, ott is azokra az állományokra vonatkozott ez egyébként, a amelyek őshonos fafajokból állnak, tehát a különféle ültetvényekre, mert ilyenek is vannak védett területeken, nem vonatkozott a moratórium.

[00:02:57]és a az őshonos fafajú erdőben is csak az olyan beavatkozásokra, amik tényleg ugye a turista szemével is bántóan durva beavatkozások, tehát tarvágás, végvágás, ami úgymond erdőfelújítást keletkeztett, tehát rengeteg beavatkozás továbbra is a moratórium alatt is lehetséges volt.

[00:03:17]különféle úgynevezett előhasználatok, tehát ezek ilyen-olyan gyérítések, egészségügyi termelés, veszélyes fák eltávolítása.

[00:03:24]Tehát ugye mi is kaptunk nagyon sok hírt a a turistáktól, hogy itt is vágnak, ott is vágnak.

[00:03:31]Hát ez azért volt, mert a moratórium alatt is volt erre lehetőség, de ugye a moratórium kivezetésével lényegében annak nyílt meg a lehetősége, hogy védett natúra területeken ezekben a nagyon értékes erdőkben is erőteljesebb fhasználat kezdődjön el.

[00:03:48]És akkor most az, hogy a moratóriumot kivezették, vagy hát ugye nem hosszabbították meg, ez azt jelenti, hogy akkor mostantól már zúghatnak, vagy zúgnak a fűrészek az erdőkben, és elindul egy ilyen nagy mennyiségű vágás.

[00:04:00]Hát tulajdonképpen részint igen.

[00:04:01]Elhangzott a minisztérium részéről azó azóta sokféle állítás, illetve illetve nyilatkozat, ami arról szól, hogy jelenleg egyfajta egyeztetés zajlik a védett terület kezelő intézményei között.

[00:04:16]Ugye ezt úgy kell elképzelni, aki ebben a témában kevésbé járatos, hogy a védett erdőterületeket, állami erdőterületeket ugye általában állami erdőgazdaságok kezelik.

[00:04:28]De ugyanazon a területen, ahol ezek a intézmények működnek, van úgynevezett természetvédelmi kezelő is, ami nem más, mint a a területill illetékes nemzetip igazgatóság.

[00:04:38]Tehát a két intézmény kollégái egyeztetnek egymással, normál körülmények között is, hogy a az erdő tervi lehetőségeket hogyan lehet kihasználni az adott évben.

[00:04:52]Na most hát idén is volt már a fakitermelés az évnek az első felében, de azért maradtak sok helyen további lehetőségek, és most ezekről kell új újból egyeztetni.

[00:05:02]A minisztérium lényegében felszólította ezeket az intézményeket, hogy egyezzenek meg.

[00:05:05]a moratórium hatálya alá tartozó összes erdőre nem vonatkozik továbbá továbbra az, hogy ott ne lehessen fát termelni, viszont egy részét azért visszatartják.

[00:05:16]Ennek a fakitermelésnek körülbelül kétharmada az, ami így is ki fog kerülni.

[00:05:21]Tehát visszakerült bizonyos szempontból az egyeztetés felelőssége.

[00:05:27]Ez egy nagyon küzdelmes folyamat egyébként.

[00:05:29]Ugye itt a bocsánat, hogy ezt a kifejezést használom, de egy picit ilyen piaci alkú jelleg jelleg, amit az érintettek ezzel kapcsolatban megszoktak nevezni.

[00:05:39]Tehát hogy hogy elmondja az erdőgazdálkodó, hogy márpedig nekünk kell ez a fal, hiszen ebből élünk.

[00:05:43]Az intézménynek a működése ebből van biztosítva, kell a lakosságnak a tűzifas satöbbi.

[00:05:50]A nemzeti park pedig elmondja, hogy bocsánat, de ezen a területen rengeteg védett növény állatfajé satöbbi.

[00:05:56]Ez egy olyan korú állomány vagy egy olyan értékű állomány, hogy itt ebben jó lenne mondjuk ebben a ciklusban a fa kitermelést nem megtenni, és akkor ezek a viták zajlanak.

[00:06:06]Most ól az azon történt egy darabig egyfajta fennakadás, rossz érzések, információhiányból adódó feszültségek, hogy úgy tűnt, mintogyha a régi világ visszatért volna, de azóta úgy látjuk, hogy egy picit igyekszik a minisztérium koordinálni.

[00:06:25]De aki nem ért annyira ahhoz, hogy hogyan néz ki így az erdők kezelése Magyarországon, az egy kicsit vakarhatja a fejét, hogy hogy miért merül fel egyáltalán, hogy védett erdőkben fákat vágnak ki, vagy lesz tarvágás, vagy ilyesmi szükség van egyáltalán arra, hogy védett erdőkből vágjunk ki fákat.

[00:06:41]Ez ez miért miért merül fel egyáltalán?

[00:06:45]Hát ez egy nagyon jó kérdés.

[00:06:45]Tehát, hogyha ökológusként ökológiai oldalról nézem, akkor azt mondom, hogy az lenne messzemenően az ideális, hogyha nagyon minimális favágás lenne.

[00:06:55]Tehát, hogy az a téma, ami esetleg később szóba kerül, hogy van olyan eset, amikor akár egy védett területben is csak a élővilág érdekében mondjuk végzünk valamilyen beavatkozást.

[00:07:10]Ezt természetvédelmi beavatkozásnak hívjuk.

[00:07:14]Ez például más nemzeti parkokban is előfordul külföldön, ahhoz sokkal erősebb a védett területek, nemzeti parkoknak a védettsége, majdnem minimális a faanyagtermelés, és az is általában csak az élővilág érdekében történik.

[00:07:29]Például az inváziós fajok eltávolítása, most mondok egy példát, nemzeti park belső területén is úgymond zúghat a láncfűrész, mert mondjuk egy inváziós fafajtávolítanak el.

[00:07:41]Mit jelent, hogy inváziós fa?

[00:07:41]Hát ezek ugye olyan olyan fajok, nem csak fafajok lehetnek, amik általában egy másik kontinensről érkeznek, és olyan tulajdonságokkal, ökológiai értelemben trécekkel rendelkeznek, amik nagyon megkönnyítik a terjedésüket, és ez nem feltétlenül lenne baj, de általában elnyomják az őshonos faunát, flórát.

[00:08:05]Tehát, hogy mondjuk ilyen híres eseteket mondjak, ugye a macskának az elterjedése az új zélandi szigeteken, az gyakorlatilag az ősonos állatvilágot azt nullára tudja írni.

[00:08:14]Nálunk nem ennyire erős, de mondjuk vannak olyan fajok, mondjuk mondok egyet, az aranyvessző, ami egy vizes élőhelyre bekerül, gyönyörű szép sárga virága van.

[00:08:22]Egy baj van vele, hogy előtte volt ott 50 faj és most egy faj van.

[00:08:27]Ott egy új nev természetvédelmi szempontból ezekért így nem kár, hogyha ezeket így kivágják vagyunk szempontból.

[00:08:32]Mi azt gondoljuk, és mai napig ez egy ilyen alapállítás, egy alapparadigma, hogy az invziós folyok ellen a védett területeken hát küzdeni kell, mert mert különben az őshonos faunát, flórát fogják tönkreteni.

[00:08:47]Tehát ökológiai értelemben visszatérve a védett területeken ez lenne az ideális.

[00:08:51]De ennek sose volt hagyománya.

[00:08:54]mindig az volt a hagyomány, ugye 50 éve vannak körülbelül nemzeti parkok, hogy még a Bükki nemzeti Park területén is intenzív erdőgazdálkodás folyik.

[00:09:03]És ugye ezt a paradigmát próbáljuk most megváltoztatni, és azt látjuk, hogy ez ami változik miniszteriális szinten is.

[00:09:12]Miért van erre szükség?

[00:09:12]Tehát, hogy olyan globális folyamatok vannak, amire gyakorlatilag csak a megdöbbenés, ha megfelelő szó, tehát amikor azt mondjuk, hogy az elmúlt 50 évben a gerinces faunának a kéthmadát mi emberek azt nullára írtuk, ugye nem a fajokat, hanem a hanem az egyedeket.

[00:09:33]Igen.

[00:09:35]Magyarországon is vannak erre tendenciák.

[00:09:37]Ez azért inkább elsősorban érzékeny élőhelyeken, tengeri élőhelyeken, ugye Afrikában.

[00:09:41]Tehát ezeken a helyeken nagyon nagyon látványos, de nálunk is ez történik.

[00:09:45]Ez ellen küzdenünk kell ökológusként, természetvédőnként.

[00:09:51]És visszatérve a magyar erdőkbe, ugye amikor most volt a az ilyen védett erdőkben a fakivágásról szó, akkor mindig felmerült, amiről m nyilván fogunk beszélni részletesebben, hogy az ilyen ökológiai meg a gazdasági érvek azok vagy szempontok azok szemben állnak egymással.

[00:10:08]És hogy mindig felmerül, hogy hát a ahhoz, hogy legyen elég szociális tüze tüzifa, meg hogy igen, hogy éljenek ezek az erdőgazdaságok, ahhoz ezekben a védett erdőkben is ki kell vágni a fát.

[00:10:20]Ez tényleg így van, vagy ezt ezt ti hogy látjátok?

[00:10:24]Hát ez egy kardinális kérdés, hogy egyáltalán mennyi fát használunk fel különböző célokra.

[00:10:29]Erre vonatkozó tűpontos statisztikák nem nagyon vannak, és egyébként a a minisztérium sem teszi ezeket.

[00:10:38]ö igazán ö tisztába.

[00:10:38]Tehát azt tudjuk, hogy óriási mennyiségű tüzifát égetünk el biomasszaerőművekbe.

[00:10:44]Tehát ezt azt mi VVF Magyarországént után mentünk.

[00:10:50]Úgy látjuk, hogy körülbelül 2,3 millió köbmétert égetünk el évente, vagy az elmúlt utóbbi években.

[00:10:56]Úgyhogy általában a a az éves fakkitermelésnek a összvúmelje az 6-7 millió köbm.

[00:11:02]Tehát ennek egy jelentős része ég el ezekben a biomassza erőművekben.

[00:11:09]Ez egyébként egy nem túl régi történet, tehát 20 évvel ezelőtt ez még újdonságnak számított, hogy faanyagot ilyen ilyen erőművekben égetünk.

[00:11:19]Nyilván tüzifát azelőtt is használtunk, de ugye most egy nagyon nagy része itt itt ég el.

[00:11:25]rendkívül alacsony hatásfokkal, 30-40%-os hatásfokkal a a erőmű működés, főleg ugye nyáron leginkább a a a levegőt hűti, amellett, hogy nyilván elektromos áramot is állítunk elő.

[00:11:42]Rengeteg faanyag megy ki az országból, tehát annak ellenére, hogy európai viszonylatban Magyarország egy fában szegény ország, mégis Szlovákia, Ausztria és különböző egyéb desztinációk felé megy ki a a faanyag.

[00:11:56]Pedig azt gondolná az ember, hogy ott van elég fa.

[00:11:58]Igen.

[00:11:58]Tehát Szlovákiában például ugye területarányosan jóval több erdő van, és azoknak is egyébként a minősége jóval magasabb, mint a magyar erdőké.

[00:12:06]Tehát ez ezek olyan problémák, amik most jelen pillanatban lehet, hogy valóban egy olyan konfliktust idéznek elő, hogy akár a lakosság számára is nehéz a a sparhátbe, tűzhelyre be való faanyagot megteremteni.

[00:12:26]De mi azért úgy látjuk, nyilván ezek is ilyen előzetes ismeretek, hogy körülbelül ez a 300000 köbméternyi szociális tüzifa, amit azoknak a családoknak biztosít az önkormányzat, akik erre ténylegesen rászorulnak, tehát ingyenesen kapják.

[00:12:41]Tehát ez a nagyságrend azért azért nem olyan nagy, hogy hogy erre valóban szükség legyen, hogy még a védett és natura 2000 területeket is úgymond beáldozzuk erre a célra.

[00:12:53]Na most amit itt még nagyon aláhúznék, hogy a védett területen sem egyformák az erdők.

[00:12:57]Tehát vannak olyan nagyon-nagyon kiemelten értékes erdők bizonyos nemzeti parkoknak a középső részein, mondjuk a Bükki Nemzeti Park kiemelkedő ezen a téren, de akár a Dunai Polyt is mondhatnám, ahol öreg erdők vannak olyan kivételes természetvédelmi értékekkel, ami ami mondjuk nagyon ritkává is teszi őket.

[00:13:20]Tehát itt arra gondoljunk, hogy amit mi ilyen ebben a témában térképre tudtunk tenni, az a a magyar erdőterületnek kevesebb mint 1%-a, tehát 0,7%-ról beszélünk.

[00:13:32]Hogyha ezekből az erdőkből faanyagot termelünk, akkor az nyilván az is valamekkora része ennek a kitermelt faanyagnak egy nagyon-nagyon pici töredéke, miközben az az érték, amit ezek az erdők képviselnek, az gyakorlatilag pótolhatatlan.

[00:13:44]Tehát amíg egy ilyen érték létrejön, feltéve egyébként, hogy a klíma klimatikus körülmények nem változnak meg drasztikusan, mond mondjuk úgy, hogy maradnak többékevésbé, ami most már egyre kevésbé valószínű, akkor egy ilyen erdőnek a létrejöttem mondjuk 160 év, vagy 180 év, vagy 200, tehát itt olyan állományokra is gondoljunk, akár mint a mondjuk a normafának ezek a méter átmérőjű bükkösökkel jellemezhető töredékei.

[00:14:12]Ezek nyilván másféle terhelést kapnak elsősorban, de vannak nemzeti parki területeken hasonlók, amik valahogy túlélték a az uradalmi időket, túlélték a szocializmust satöbbi, satöbbi, és most kerülnek fűrész alá.

[00:14:26]Ezt annyira konkrétan tudom mondani, hogy az elmúlt napokban is hallottunk erről evvel kapcsolatban a hírt.

[00:14:30]A répás utai községhatárban 160 év körüli fákat vágnak ki tüzifa célból.

[00:14:37]Tehát mi ezt azért gondoljuk rendkívül kritikusnak, mert valószínűleg ez már tényleg nem lenne szükséges ahhoz, hogy a a 100 féle igényét a lakosságnak ellássuk faanyagból.

[00:14:52]Sipos Katalin természetvédelmi lemért felelős államtitkár nyilatkozott ebben a témában, és ő azt mondta, hogy hogy ugyan a moratóriumnak vége, de azért bizonyos erdőterületeken megtiltották a a fakitermelést, és összességében 30-35%-kal kevesebb fát vágnak majd ki ilyen védett erdőrészeken.

[00:15:17]Mit gondoltok erről a számról?

[00:15:17]Ez egy jó eredmény most természetes én én azt gondolom, hogy ezt tudták elérni, tehát én azt gondolom, hogy az ő fejükbe meg az ő akaratuk szerint van egy világos irányvonal, hogy ők szeretnék a védettséget megerősíteni.

[00:15:32]úgy jellemezte, hogy ugye egy repülőgépen ülnek, ahol átvették a kormányt egy már repülőrepülőgépen megkötött szerződések, engedélyezett véghasználatok vagy vágások.

[00:15:42]És hogy ebben az esetben azért nagyon nehéz, az ő véleményük ez volt, ugye a radikális átmenet vagy a szabályozott átmenet között kellett dönteniük, ők a szabályozott átmenet mellett döntöttek.

[00:15:57]Én nem tudom ezt nagyon jól skálázni, és kíváncsi is lennék a véleményedre.

[00:16:00]Ugye 600000 körüli erdőrészlet van, de 500000-nél több is, amin ugye erdő van.

[00:16:09]És ebből 1440 erdőrészretől beszélünk, tehát nagyon nagyon nagyon kevésről.

[00:16:17]Mi az a fajta ilyen védett erdő?

[00:16:17]Na, ami amiről most tárgyalunk, amiről most a nemzeti parkok és a minisztérium tárgyal, meg a Zrt-k tárgyalnak, hogy miért nem tudnánk ezt most elengedni, és azt mondjuk, hogy ezeket akkor nem foglalkozunk ezekkel, hiszen annyi más terület van.

[00:16:33]1440-ből azt a 35%-ot vissza tudták menni, tehát ott ugye nem lesz fakitermelés.

[00:16:44]Tehát én nehezen értelmezem ezt.

[00:16:44]Ugye ezeket a számokat tudjuk, ezeket látjuk, ezek nyilvánosak, hogy most tényleg szükség van-e a rabennem maradt ezen részletre ahhoz, hogy ugye tudjuk biztosítani azokat a dolgokat, amikről az előbb szó volt.

[00:16:57]A lakossági tüzifa mindenki érzi, hogy nagyon fontos, de amikor az erőműről kezdünk beszélni, akkor még egy tudósnak is kinyílik a bicska a zsebébe.

[00:17:08]Tehát, hogy egyik oldalon van egy nagyon magas természetességű erdő, a másik oldal meg egy nagyon rossz hatékonyságú, ki tudja milyen szerződésekkel megkötött ö szerződés, nagyon rossz hatékonyságú energiát termelő ugye konstrukció.

[00:17:28]Akkor akkor ez én nagyon szeretném, hogy ebbe azért átláthatóbb legyen mondjuk a minisztériumnak a kommunikációja, hogy tényleg szükség van-e erre.

[00:17:38]Igen, hát ez ezekkel a számokkal mi is gondban vagyunk.

[00:17:40]Szerencsére egyébként van egy van egy folyamatos egyeztetés a a a minisztériummal, illetve a két helyettes államtitkárral, tehát az erdőkért is, meg a természetvédelmiért is felelős mindkét államtitkárral.

[00:17:54]Most egyébként a jövő hét során fogunk velük újra találkozni.

[00:17:59]Mi is érzékeljük azt, hogy ez egy nehéz átmenet.

[00:18:05]Tehát itt ugye úgy vették át a a az ágazatoknak az irányítását, hogy hogy nekik is föl kell készülni abból, hogy milyen számokkal dolgoznak, milyen szereplőkkel dolgoznak, hol milyen korábbi tevékenységet kellett átvilágítani satöbbi.

[00:18:21]Tehát nyilván mi is bizalommal vagyunk, és én azt gondolom, hogy így a zöld civil szektor nevében, vagy a többi civil szervezet nevében is mondhatom, hogy hogy nagy bizalommal nézünk előre, hogy hogyan fog menni ez az átmenet.

[00:18:36]Nag nagy nagy megértés van bennünk arra nézve, hogy hogy hosszú évtizedek rossz gyakorlatát nagyon küzdelmes, vesződséges dolog leépíteni és valami egész másra átalakítani.

[00:18:50]Tehát mi óból fontos elemnek gondoljuk azt is, ami elhangzott eddig már, hogy hogy a az állami erdőgazdaságokat, amik most jelen pillanatban tényleg for profit cégekként működnek, ezeket nonprofit holdingokká alakítják át.

[00:19:06]Hogy hány ilyen egység lesz az országban, azt még nem tudjuk.

[00:19:11]Ugye különböző országokban más-más konstrukciók vannak.

[00:19:15]Tehát például Romániában egyet egyetlen nagy állami erdőgazdaság van, hogy ez pontosan hogy lesz nálunk, még nem tudjuk, de az mindenesetre egy nagyon fontos előrelépés lenne, hogyha az állami erdőgazdaságoknak cs tényleg csak szakmai feladataik lennének elsősorban, tehát nem egyfajta piaci szereplőként ön önfenntartásra kényszerítve kellene működjenek.

[00:19:35]Tehát ez volt az egyik indoka annak, hogy mi több zöld civil szervezet amellett voltunk, hogy ha már létezik ez a moratórium, és eddig eddig ugye három hónapon keresztül ez tulajdonképpen nagyon meg is nyugtatta a társadalmat sok szempontból.

[00:19:53]Tartsuk már ezt fön fönn egy picit addig, amíg ezek az intézményi átalakulások meg nem történnek, mert akkor utána már egy másik helyzetben lehet helyzetből lehet ezeket az egyeztetéseket megtenni, hogy most 1000 400 erdőrészlet vagy több.

[00:20:08]A másik, hát amit amit ami amire utalt már a Réka, hogy hogy ugye egy olyan nyáron vagyunk túl, ez volt a másik indok a a moratórium fenntartásátval kapcsolatos javaslatunknak, hogy egy ilyen aszály után egyszerűen nem tudjuk, hogy mi fog történni az erdőkkel.

[00:20:26]Mindenki látja, hogy a a fákra rászáradt a levél.

[00:20:30]Mindenki sejti, hogy ezeknek egy része lehet, hogy nem fog kihajtani jövőre, de hogy például egy vágás területen, tehát most beszéljünk a az erdőgazdálkodásnak az uralkodó gyakorlatáról, a vágásos üzemmódról, aminek ugye a tvágás, végvágás ugye a kétféle ö végvágási mód, tehát ennek az eredménye egy üres vágásterület, ahol a facsemetéknek ilyen klimatikus körülmények között kell életben maradni, hogyha hogyha tarvágásról beszélünk, akkor ugye mesterséges felújítás van, beültetik a csemetéket, kérdés, hogy ezek életben maradnak-e.

[00:21:06]Hogyha természetes felújításról beszélünk, akkor ezek ott vannak a helyszínen, megpörkölődött levelekkel.

[00:21:14]100 mm eső eset mondjuk a börzsönyben.

[00:21:16]Mi lesz ezekkel a helyszínekkel?

[00:21:16]Tehát, hogy úgy érezzük, hogy ez egy olyan történelmi helyzet, amiben tényleg nagyon megfontoltan szabad csak előrehaladni.

[00:21:27]És ugye említetted a a Gajdos László miniszter másik államtitkárát, Ferenc Zoltán erdészet felelőshelyettes államtitkárt, aki pedig azt nyilatkozta erről a témáról, hogy világcsúcs lenne, idézem, hogyha négy év alatt meg tudnák teljesen reformálni az erdőgazdálkodást ilyen természetvédelmi szempontok szerint, de ő azt ígéri, hogy 2028 január 1jétől már nem kell ezeken a védett területeken fakitermeléssel számolni.

[00:21:56]Ez ez egy gyors tempó, ez egy nagy eredmény lenne, ez egy elérhető cél, vagy egy kompromisszum?

[00:22:04]Hát én azt gondolom, hogy ez egy nagyon gyors tempó lenne.

[00:22:05]Tehát eb ebben maradt talán egyetértek a a helyettes államtitkár úrral, illetve a Sipos Katalin helyettes államtitkár asszonal is.

[00:22:17]Itt hiszen ő is azt mondta, hogy nagyjából ez a ciklus kell ahhoz, hogy ez a teljes átalakítás megtörténjen.

[00:22:24]Nekem ott vannak a kérdőjelek, hogy ha most jelenleg ilyen krízishelyzet állt elő a faanyagfelhasználás terén, és ugye látjuk, hogy már a a az ipari fát felhasználó lobbi szervezetek is petíciót írnak, hogy sokan aggódnak ilyen körülmények között is a a tüzifa ellátásért.

[00:22:45]Nem tudjuk, hogy mi van a szerződésekkel, hány évig kell itt még biztosítani ezeket a beszállításokat.

[00:22:53]Nem tudjuk, hogy az exporttal mi van.

[00:22:54]Tehát, hogy igazából nehéz elképzelni, hogy mondjuk két év múlva teljesen más helyzet fog előállni, de hát reméljük, hogy különösen ezeknél a nagyon értékes erdőknek az esetében, ha máshol nem, de itt biztos, hogy elő kell állít, vagy meg kéne próbálni előállítani azokat a nemzetközileg elfogadható viszonyokat.

[00:23:14]Ugye Réka is utalt rá, hogy környező országokban is akár egy nemzeti park az nem olyan, mint nálunk, hogy gyakorlatilag egy most miniszter úr szavait használ fabányának használjuk, hanem az a természet temploma, ha úgy tetszik, a legnagyobb értékek egyike azért is nevezzük ugye nemzeti parknak.

[00:23:33]És hogyha elmegyünk mondjuk a plitvicei tavak nemzeti parkba Horvátországba, elmegyünk a Kalkalpán nemzeti parkba Ausztriába, vagy mondhatnék még sok másik példát Bulgáriába, akár mondjuk a Pirin nemzeti parkban, akkor ott őserdőkkel találkoznánk, vagy ha nem is őserdőkkel, vagy csak egy részükön őserdőkkel, de a maradék területen olyan olyan erdőállományokkal, ahol mindenkinek az a célja, hogy ez az erdő természetesen működjön, lehetőleg háborítatlanul működjön.

[00:23:59]azt a azt az értéket, ami ott meg megtalálható, maga a természet tudja fenntartani.

[00:24:04]És aki odamegy túrázni, az azt lássa, azt a csodát lássa, ne pedig feltúrt erdészeti utakat lásson.

[00:24:14]Ugye most nem lesznek sárosak sajnos egy ideig, de porzódészeti utakat, vágásterületeket és ilyen állapotú erdőket.

[00:24:25]És ezt jelentené az az ökológiai szemlélet, amiről a Gajdos László miniszter beszélt, hogy arra állítanák át az erdőgazdálkodást a profit nézőpontból.

[00:24:38]Én azt gondolom, hogy ők is keresik most ezeket az utakat.

[00:24:43]Egyrészt én szeretném azt tisztázni, hogy védett az így önmagában nem pontos, mert ugye van hazai védettség, az 20%-a az erdőknek, és az európai uniós natúra 2000-es védettség az 40%.

[00:24:53]Ezek átfedésben vannak, tehát összesen 40% a védettünk.

[00:24:58]Melyikre vonatkoztatjuk?

[00:25:01]Hazai ugye a szigorúbb védettség, vagy az európai?

[00:25:03]Ez is kérdés, hogy hol sz hol szeretnénk elérni ezeket a célokat, amik ugye az ellenttitkár, tehát Sipos Katalin és Ferenc Zoltán beszélt, és ők maguk se teljesen pontosan ugyanazt mondták.

[00:25:16]Ugye Ferenc Zoltán azt mondta, hogy a védett területeken nem lesz faanyagtermelés, de Sipos Katalin meg azt mondta, ami szerintem a realitáshoz közelebbe áll, hogy nem lesz vágásos erdőgazdálkodás és ez egy nagyon nagy különbség.

[00:25:33]És azért itt mi a különbség?

[00:25:36]Ezt laikusként azt gondol, hogy tehát hogy hogy gazdálkodunk vagy nem gazdálkodunk.

[00:25:42]És a szerintem egy elég ambiciózus terv lenne, hogy azt mondanánk, hogy erről a 40%-nál nem gazdálkodunk soha többet.

[00:25:49]Tehát ez egy mi nagyon szeretnénk.

[00:25:49]Tehát de hogy én azt érzékelem a mostani frontvonalakon, hogy amit ők szeretnének elérni, az az, hogy megnöveljük azoknak az erdőknek az arányát, amik érintetlenek, ahogy elmesélte a Laci, legalább két-háromszorosára.

[00:26:07]és az összes többi védettületen úgynevezett folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás nakúráját bevezetni, ami azt jelenti, hogy nincsenek ilyen nincsenek vágásterületek, akárhogyan is csináljuk azt a vágást, hogy fokozatos felújítóvágás van, vagy végvágás van, vagy tarvágás van, a végén ugye mit lát a laikus, kimegy és van vágásterület, akár milyen szépen beszélünk róla, de ez a vége, ahol teljesen más az erdőklíma.

[00:26:36]mint a ugye ahol van erdőborítás és vannak olyan gazdálkodási módok ezt nagy a nagy erőfogalom az az hogy szállalás ugye világszertennek nagyon nagy tradíciója van de ilyen Magyarországon a kispaszis szállalás tökre érthető kiment a gazda, szüksége volt fára egyet ki kivágott visszament hazament és ugye az erdő a maga természetes dinamikájával ezeket a lékeket aztán bezárta és minden ment tovább ahogy volt.

[00:27:03]Aztán megint vágtak innen-onnan, pici foltokba.

[00:27:05]Ehhez képest a vágásos gazdálkodás, ami Magyarország erdelyinek több mint 90%-ába jellemző, védett területeken is, 80% fölött van, fokozottan védett területeken 45%-át vágásos gazdálkodással kezeljük, az sokkal, de sokkal drasztikusabb, mint azok a módszerek, amit ezek a sokkal finomabb, kíméletesebb erdőgazdálkodási módok jelenthetnek.

[00:27:28]De akkor az lenne az ideális, hogyha ezen a 40%-on, ami valamifajta vagy hazai, vagy európai uniós védettséget élvezne, akkor ott azért nem vágnának ki fákat, hogy aztán azt eladják valamilyen formában tüzifaként.

[00:27:43]Vagy az ideális ez lenne.

[00:27:44]Én realálisabbnak látom, hogy bevezetik, hogy egy nagy részen érintetlen lenne, és a többi területeken, védett területeken pedig az úgynevezett örökerdőgazdálkodás lenne, ami az, amit mondtam, hogy hozunk kifát, de sokkal finomabb, kimméletesebb belenyúlással.

[00:27:59]Most egyébként nagyon nagy vita van erről két szempontból.

[00:28:01]Az egyik az, hogy a szállalást is, ezt az örökerdőgazdálkodást is lehet nagyon rosszul csinálni, ami nagyon kiéli az erdőt.

[00:28:10]De nekünk ugye az ökológiai kutatóközpontban nagyon sokat foglalkozunk ezzel, hogy összehasonlítjuk a vágásos gazdálkodást.

[00:28:17]Tehát mikor van vágásterület, az orrökerdőgazdálkodással, amikor ugye kis lékek vannak, tehát sokkal finomabb belenyúlás, azoknak az ökológiai hatásaid, és minden arra mutat, hogy sokkal jobban megőrzi mind a biodiverzitást, tehát az élőlények sokféleségét, mind a erdei mikroklímát.

[00:28:36]Ez az úgynevezett örökerdőgazdálkodás, ez a szállalás.

[00:28:38]Na most, hogyha nem jól csináljuk, vagy mondjuk egy ilyen osszályos év jön, amit ugye itt nagyon jól ecsetelt a Laci, akkor azért újra kell kérdeznünk ezeket a dolgokat, hogy hogy tudjuk úgy jól csinálni, hogy az erdei mikroklíma megőrződjön, mert ez a végső kulcs, hogy őrizzük meg minél jobban.

[00:28:58]Mert aki kirándul, az láthatja.

[00:29:01]Ahol van egy vágásterület, ahol meg van bontva az erdő, süt be a nap ezerrel, és akkor lemegy egy völdhajlatba, ahol ugye még mindig zöld, még ezekb a szörnyű nyár után is még mindig egy kicsit az erdő őrzi ezt a hűvösséget.

[00:29:11]Úgyhogy erre kéne törekednünk, és erről kéne egy kicsit beszélgetnünk, hogy a védett területeken akkor mennyi lehet ez, ami tényleg teljesen érintetlenül hagyunk, és mennyi lehet az, ahol egy ilyen sokkal kíméletesebb gazdálkodással, de fakét termelünk, de sokkal kimméletesebb módon.

[00:29:32]Még esetleg ehhez annyit ilyen ilyen így a kereteket tekintve.

[00:29:35]Tehát általában egy egy védett területet a az egész világon kezelhetnek úgy, hogy van egy úgynevezett magterület, ahol ahol háborítatlan a a természet.

[00:29:47]És körülötte ez gyakori modell, hogy hagynak egy úgynevezett puffer zónát, ahol például a az addigi tájhasználatnak tovább mehet a gyakorlata.

[00:29:59]Tehát ez lehet valamilyen hagyományos erdőgazdálkodás, vagy lehet akár legeltetés, vagy más ilyen ö rég régi időket is akár újra élesztő tevékenység.

[00:30:12]Tehát egy egy védett területet így érdemes kezelni.

[00:30:13]És na Európában erre elég sok gyakorlat is van, hogy hogy hogy hogy van egy úgynevezett a zóna vagy vagy makterület.

[00:30:23]Ez egyébként Magyarországon is így kéne legyen.

[00:30:26]Az 1996-os természetvédelmi törvényben ez lényegében meg van fogalmazva.

[00:30:29]30 év alatt ez nem került át a gyakorlatba.

[00:30:34]Hát ennek is ilyen sajátos oknak, hogy hogy itt mindkét kezelő, akikről beszéltünk, a nemzetiparki igazgatóság maga, ugye az ő feladatuk lenne kidolgozni egy természetvédelmi kezelési tervet, amiben például ezek a modellek, a kezelési gyakorlatok bele vannak foglalva.

[00:30:51]Tehát hol vannak konkrétan azok a helyek, ahol háborítatlanság, hol van, ahol valamiféle használat lehet.

[00:30:57]Tehát ez ez szerepelne a természetvédelmi kezelési tervben.

[00:31:02]Igen ám, de ezt a tervet ezt jóvá kell hagyja az állami erdőgazdaság is.

[00:31:07]Igen, mert hogyha jól értem, akkor igazából ugye a nemzeti parkok meg az állami erdőgazdaságok ugyanazokon a területeken működnek, tehát hogy ugyanaz a darab hektár erdő, ugyanazt a hektár erdőt két ilyen egymással teljesen ellentétes nézőpontok szerint működő intézmény kezelné, nem?

[00:31:27]Igen, igen.

[00:31:27]Tehát ezt képzeljük el ú furcsa konfliktus.

[00:31:31]Igen, igen, igen, igen.

[00:31:31]Ezek nem teljes átfedésben vannak, hanem hanem hanem mozaikos a a a kép.

[00:31:37]Tehát mondjuk a Bükki nemzeti parknak a a keleti felét az északerdő Zrt.

[00:31:42]Állami erdőgazdaság kezeli, a nyugati felét pedig az Egerdő Zrt.

[00:31:47]kezeli.

[00:31:47]Ugyanígy megvannak ezek a párok, vagy több ugye van olyan nemzeti park, aminek az erdei, tehát az igazgatósághoz tartozó erdőket akár öt-h állami erdőgazdaság kezel.

[00:32:00]Különböző egyeztetések zajlanak.

[00:32:02]Így itt ezek a különböző intézmények, ezek ráadásul saját identitással rendelkeznek.

[00:32:07]Van, aki így végzi a munkát, van aki olyan szempontok szerint, a nemzeti parkok között is nagy különbségek vannak.

[00:32:14]Tehát a jelenlegi helyzetre egyébként ez ugyancsak rányomja a bégegét, hogy például a moratórium utáni helyzetet mindenki egy kicsit máshogyan értelmezi.

[00:32:24]De még mielőtt vissza erre esetleg rátérnénk, csak befejezve az előző gondolatot, tehát ugye a természetvédelmi kezelési tervek azért nincsenek a védett területekre, mert az állami erdőgazdaságok ezt eddig mindig megvétózták.

[00:32:36]Tehát e ez itt is ugye arról beszélünk, hogy az államnak két intézménye ez a ez a mintogyha az egyik kéz nem tudná, hogy mit csinál a bal.

[00:32:46]Tehát itt most mindkét ágazatnak a az intézményei egyetlen minisztérium alatt működnek.

[00:32:52]Minden lehetőség megvan arra, hogy hogy ezek a megegyezések, ezek végre megtörténjenek, és 30 év után ki lehessen alakítani ezekben a nemzeti parkokban is, a magyar nemzeti parkokban is ezeket az övezeteket.

[00:33:05]akár tájvédelmi körzetekről is beszélhetnénk ezen a vagy ilyen szempontból, mert mondjuk a kőszegi hegység, a meccsek vagy a zemplén, ezek ugyanolyan fontos helyszínek erdő szempontjából, mint néhány nemzeti park.

[00:33:18]Tehát ez nagyon fontos lenne, amit itt még esetleg mindhez hozzá lehet fűzni, ugye Réka elmondta nagyjából ezeket a lehetőségeket, tehát a háborítatlanság, illetve beszéltünk a szállalásról, illetve örökerdő üzemmódról, itt még még a háborítatlanság és a gazdálkodás között van egy van egy mezgye tulajdonképpen, lehet, hogy erről is érdemes szót ejteni, hogy vannak olyan olyan erdőterületek, amiket azért kell kezelni, hogy természetvédelmi szempontból növekedjen az értékük, például egy ilyen nemzetipar központi területén beilleszkedjenek egy háborítatlan tömbe, de jelenleg még muszáj valami fahasználatot ott folytatni, például az inváziós vagyok jelenléte miatt, vagy mert az elmúlt 100 év alatt annyira egyöntetűvé vált a szerkezete, korosztályszerkezete, fajösszetétele, hogy érdemes hozzányúlni azért, hogy egy kicsit a az ellenállóképessége növekedjen ezeknek az állományoknak.

[00:34:15]En ennek most egyébként a klímaváltozással összefüggésben nagyon nagy jelentősége van, hogy azokkal tulajdonképpen leegyszerűsített, bizonyos szempontból meggyengített állományok, amiket így a 20.

[00:34:29]század során, 21-nek az elején létrehoztunk, hogy ezekből valamilyen sokkal természetesebb képet alakítsunk ki.

[00:34:38]Ezt hívjuk egyébként aktív természetvédelemnek, és ezt szoktuk néha összekeverni.

[00:34:42]Tehát amikor egy erdész azt mondja, hogy márpedig egy erdőt minden körülmények között kezelni kell, mert különben elpusztul, ez nyilván egy rettentő sarkos kijelentés.

[00:34:51]Olyan esetekben lehet ebben igazság, tehát hogy muszáj kezelni, amikor nagyon eltávolodtunk már a természetes viszonyoktól.

[00:34:59]De ez nem azt jelenti, hogy minden erdőben kell, tehát a a hegységek belsejében, ősonos fafajú erdőkben a legnagyobb esetben, vagy az esetek legnagyobb részében nem szükséges aktív természetvédelmi kezelés.

[00:35:14]illetve most olyanról is lehetett hallani, vagy itt a Telexben hallottunk arról, hogy hogy az asztály miatt, amiről már sokat beszéltünk, egyes erdőterületek például a Mátrában ilyen fenyvesek annyira ki vannak száradva, hogy hogy elképesztően egy kockázatot jelentenek, hogy itt erdőtüzek indulnak el, és ezeket lehet, hogy muszáj lesz kivágni.

[00:35:34]Ö hát ezek azok az erdők, ahol szerintem a természetvédelemnek nincs nagy, nincs vele probléma.

[00:35:41]Tehát ugye a fenyők nagy része az vagy tá idegen vagy teljesen idegenhonos.

[00:35:46]Tehát az, hogy ők az első áldozatai a klímaváltozásnak, ugye azért nem csodálkozunk, mert leginkább ezek az erdők kitettek a tehát ezeknek a rez rezisztenciá rezilienciája legalacsonyabb általában az egyfa fajos, gyakran odaerőltetett erdőknek és ebben most nagyon nagy változás van.

[00:36:08]Tehát a lucosok nagy része már kiment Magyarországról.

[00:36:10]Fekete fenyvesek, erdei fenyveseknek az egészségi állapota rendkívül leromlott.

[00:36:15]És egyébként ezt ilyen aktív természetvédelem is szokták lecserélni.

[00:36:20]valahol nem vágják ki őket, ahol nem száradtak itt teljesen, hanem itt ott megint csak megbontva finoman az állományt, hagyják, hogy az őshonos fafajok feljöjjenek, mert megint csak, hogy amíg él az a fenyő, vagy félig él, addig azért mégis csak őrzi ugye az erdei mikroklímát, meg egy kicsit árnyékol, ami mindig nagyon jó, főleg ilyen asszájos évben nagyon fontos lehet.

[00:36:43]Én azt szeretném még ehhez a témához elmondani, hogy én is többször hallottam az utóbbi időszakban most ebben a vitában, de az elmúlt 30 évvel rengetegszer, hogy miért van szükség gazdálkodni erdőben.

[00:36:55]És az, ami ökológusként olyan nehezen elfogadható, tehát én két éve voltam Ausztráliában, az az erdő 100 millió éves, tehát ugye nyilván egy darab fa sincs benne, ami 100 millió éves.

[00:37:09]4-500 éves fák vannak benne, de az erdő nagyon jól el van nélkülünk.

[00:37:13]Nélkülünk evolválódott, teljesen jól regenerálja magát.

[00:37:19]Európában is, ugye a jégkorszak után, mikor bejöttek az erdők, tök jól elvannak nélkülünk.

[00:37:22]Ha most eltűnnénk, akkor itt az erdők egy picit lehet, hogy fura lenne, lehet, hogy felnyílnának, lehet, hogy inváziós fajok megjelennének benne, de leráznák magukat, és újra elkezdenének egy új státusz kót beállítani.

[00:37:37]Amikor mégis szükségünk van kezelni, az azért van, mert használni akarjuk, ugye a faanyagot akarunk belőle kihozni, vagy az a speciális össet, amit Laci fölvázolt, a természetvédelmi erdőkezelés, amikor ezt a folyamatot, ezt a visszarázódást, mikor természetesebb irányba elmegy egy erdő, azt szeretnénk felgyorsítani.

[00:37:53]Ez a természetvédelmi erdőkezelés, hogy egy általunk kiélt és kihasznált erdőt elindultunk egy olyan úton, hogy természetesebb legyen.

[00:38:02]Tehát megnöveljük a természetességet, és erre különböző eszközök vannak.

[00:38:06]Ezeket ilyen nagy pályázatok keretében, nagy nemzetközi projektek keretében igyekszünk mi is tanulni és tanítani is most a és Magyarországon vannak ilyen kezdeményezések, vagy ilyen projektek?

[00:38:19]Live forog Forest.

[00:38:19]Ez most zárult.

[00:38:19]volt egy nagy rendezvény Egerben, és nagyon örültünk neki, mert nagy nyitottságot tapasztaltunk rá, nem csak a természetvédők, de erdészek részéről is.

[00:38:30]Lehet, hogy itt olyan technikákat mutattunk be, amit egyébként pont Erdész kollégák kezdeményeztek, és ebben a nagy pályázat keretében végre is hajtottak egyébként nemzeti parkos területeken, nemzeti parki területen, Bükki nemzeti Park, Dunai Poy nemzeti Park és Balaton Felvidéki Nemzeti Park is nagyon példaértékű, amit ott a kollégák véghez vittek.

[00:38:51]Ühüm még egy gondolatig visszatérve a erre a a Nemzeti Parkok és erdészeti társaságok közti ellentétekre, hogy az amit említettél, hogy meg amit ugye a miniszter bejelentett, hogy hogy talán itt ilyen nonprofit módra alakítják át a az erdőgazdaságokat, ez önmagában olthat ezen a konfliktuson, vagy megoldja ezt a konfliktust, vagy itt még más nem tudom a szervezeté vagy ilyen kultúra belelé változásokra van szükség, hogy ne ne legyen ez az egymásnak feszülés.

[00:39:30]Hát önmagában valószínűleg azért nem oldanám meg a helyzetet, mert mert attól, hogy nonprofit holdingokká alakítják az állami erdőgazdaságokat, attól még ha a finanszírozási modell nem változik, akkor továbbra is rákényszerülnek arra, hogy hogy faanyagot termeljenek.

[00:39:48]Tehát ez ez ugye a a történetiségét tekintve ezeknek az intézményeknek még ugye a nemzeti parkigazgatóságok is részben falanyagtermelésből éltek az elmúlt időszakokban.

[00:39:59]Ez volt amikor intenzívebb volt a jelenleginél, de még most is bizonyos nemzeti parkok saját területen is erdőgazdálkodnak.

[00:40:08]Hát ezt tulajdonképpen nem tudnak meglenni enélkül.

[00:40:10]Na most itt, hogyha egy picit a jövőben tekintünk, hogy mi az, amire szüksége van a társadalomnak, akkor én azt gondolom, hogy egyre többen ismerjük föl hétköznapi emberek, hogy hogy az erdőnek sokkal több szolgáltatása van, mint a faanyag.

[00:40:28]Tehát ha mi azt szeretnénk, hogy ezek az erdők ezeket biztosítsák nekünk, akkor ebbe invesztálni kell.

[00:40:35]Tehát, hogy nem nem egy jó jó elgondolás az, hogy mindig csak a kitermelt faanyag fedezze ennek a a az erdők fenntartásának a költségeit, mert mert látjuk, hogy hova vezet.

[00:40:46]Tehát itt az erdőknek a a természetességi állapota az az elmúlt évtizedekben rendkívüli mértékben leromlott.

[00:40:54]Ennek nyilván vannak korábbi történeti előzményei is.

[00:40:58]Tehát mondjuk az 1700-as 1800-as években sem bántunk az erdőkkel kesztyűskézzel itt a Kárpátmedencének ezen a részén, de azóta is sokat romlott az erdőknek a a természetességi állapota.

[00:41:14]Tehát ezeket tulajdonképpen most már helyre kellene hoznunk.

[00:41:18]És ugye a klímaváltozás az azért egy nagyon komoly jelzés, mert ha eddig el is ketyegtek az erdők ilyen kicsit leromlott állapotban, és ugyanúgy föl lehetett őket újítani, és hogyha valakinek eszébe jutott, hogy most egy másik fafaja próbálkozik, lehet, hogy még az is sikerült.

[00:41:34]Most már annyira kiélezett helyzetbe jutottak a természeti tájaink, hogy egyszerűen nem nincs más választásunk, mint helyreállítani az erdőket valamilyen formában.

[00:41:45]Ehhez bizony forrásokra van szükség.

[00:41:48]Tehát, hogy a mi adónkból kellene most itt nagyon egyszerűen megfogalmazva ebbe beleinvesztálni, ahogyan az ember a saját családi házába is invesztál, hogyha nem akarja, hogy a tető az rászakadjon, vagy nem engedheti meg magának azt, hogy hogy ezeket a feltételeket úgymond rábízza a véletlenre.

[00:42:06]Tehát a ugye az ökológia egyébként azt is jelenti, így a görög szóból kiindulva, hogy háztartást tan.

[00:42:13]Tehát nekünk ezeket a természeti rendszereket ugyanúgy, mint a saját háztartásunkat működőképes állapotban kell tartani.

[00:42:19]És az egy nonszensz, hogy ezt a fahanyagból oldjuk meg innentől kezdve már ugye beszéltünk már nagyon sokat arról, hogy hogy milyen borzasztóan pusztító aszály volt ugye Magyarországon és hogy ez az erdőkre milyen hatással volt.

[00:42:35]Az, hogy amit ugye most lehet tapasztalni, hogy tényleg, hogy már nyáron sárga minden levél az erdőkben, ez egy új jelenség.

[00:42:45]Ez ez erre így most, mert hogy mondjam, a közember az így most döbbent rá, amikor elment kirándulni, de ezt tudósok, szakértők számára ez ez meglepetés.

[00:42:54]Hát a csapadékhiányos évek volt már egy-két ilyen talán a 90-es években is volt egy ilyen, meg hogy a 22-ben is volt egy elég csapadékszegény év, amiben ez nagyon egyedi volt.

[00:43:04]Hát egyrészt azért nagyon ritkák az ilyen csapadékszegény évek, a másik az, hogy hőkupolával párosult, tehát egy óriási hőséggel párosult a csapadékihiány.

[00:43:15]Tehát ez tényleg olyan jelenségekhez vezetett ökológiai rendszerekbe, amiket a kutatóink ugye a kutatóintézetben nagyon sok helyen dolgoznak az országban, és mindenhol teljesen új és egyedi jelenségek vannak.

[00:43:29]Harmad rész meg az, hogy ez most több év volt egymás után, tehát 22-ben volt az egyik, de ugye az elmúlt öt évben assiszem négy ilyen volt, ami nagyon csapadékhiányos év volt, vagy szárazság volt, hőség volt együtt, és ugye ez elkezd akkumulálódni, tehát ugye a fáknak van, meg az erdőnek is van ugye egy ellenálló képessége, de nem a végtelenségig.

[00:43:48]Tehát én azt gondolom, hogy amit most látunk, hogy mondjuk a Börzsönyben, de akár a budai hegységben is, de nagyon sok Mátrában, az nem csak az idei évnek az eredménye, hanem már ennek az akkumulálódásnak az idei extrém év és az azt megelőző éveknek az eredménye.

[00:44:04]Igen.

[00:44:04]És az a kérdés, hogy mi lesz, és azt gondolom, hogy nem tudjuk, hogy mi lesz.

[00:44:08]De ha ilyen évek lesznek, akkor nem a faanyagról fogunk beszélgetni, mert hát maximum száradékból lehet majd faanyagot termelni.

[00:44:19]Hát igen, ez ez érdekes, hogy tulajdonképpen egészen mostanáig a a magyar erdőterület az az növekedett, legalábbis a statisztikák szerint.

[00:44:31]Az utóbbi évtizedekben már csak nagyon kevesett, de de olyannal nem kellett eddig szembenéznünk, amivel amivel idén már igen, hogy egész erdő részletek vagy erdő tagok meg elpusztulnak lényegében.

[00:44:44]Tehát nem nem arról van szó, hogy hogy letermeltük a faanyagot, hanem ők saját maguk ö a biológiai korlátaikat elérve elpusztultak.

[00:44:53]Na most itt még mindig föl lehet vetni azt a szempontot, hogy nem biztos, hogy az az állomány az odavaló fafajokból áll.

[00:45:02]Ha egykorú, akkor például képzeljük el azt, hogy a faegyedeknek a egy egykorú egyfajú állományt, ha gondolunk, akkor annak a gyökérzónája is ugyanabból a rétegből veszi a vizet.

[00:45:14]Tehát egy egy vegyes, fafajú, elegyes, sok korosztályból álló erdő például a a talajszintet is sokkal gazdaságosabban használja föl.

[00:45:23]Tehát és akkor tényleg nem beszélünk arról, hogy hogy az Alföld nagy részéről elvezettük a vizet.

[00:45:34]Olyan ugye szó volt már a tűlevelőekről, amiket behoztunk az országba, amik egyáltalán nem valók erre a tengerszínt feletti magasságra.

[00:45:40]Tehát ami pusztulást látunk jelen pillanatban annak egy része még mindig az ember számlájára írható.

[00:45:47]De ha ez így megy tovább, akkor előbb-utóbb azzal kell majd szemben néznünk, hogy a szemünk láttára fog lezajlanni egy folyamat, ami aminek során az erdőből majd valamilyen más ökoszisztéma fog létrejönni.

[00:45:58]először valamiféle ilyen ilyen erdőztepszerűség fog megjelenni akár a hegyeken is, illetve utána pedig valamilyen füves vegetáció, ami amivel én azt gondolom, hogy hogy tovább lehet menni, hiszen vannak országok, ahol ilyen már most a helyzet.

[00:46:14]Védett területeken én azt gondolom, hogy meg lehet próbálni megerőszakolni ezt a helyzetet azzal, hogy odatelepíteni még olyan fajokat, amikről azt gondoljuk, hogy ezeket a körülményeket jobban bírják.

[00:46:29]Valószínűleg nem fog sikerülni, illetve természetvédelmi területeken nem ez kellene, hogy legyen a cél.

[00:46:33]És itt utalnék még arra, hogy hogy általában ha egy erdést kérdeznek meg erről, akkor a fafajokban gondolkodik.

[00:46:41]Na most egy erdő az nem fafajokból áll kizárólag, sőt mondhatjuk azt, hogy a fafajok, bár már ugye a tömegnek a nagy részét fafajok egyedei adják, de a fajok nagy része az nem fásárú növény, hanem sok minden más.

[00:46:57]Na most, hogyha mi mi a a fafajokat lecseréljük egy területen, akkor az az összes többi fajt érinti valamilyen formában a madárvilágot, a a egyéb gerinceseket, a rovarvilágot, a látszárú szintet, a talajlakó mikroorganizmusokat és mindent.

[00:47:13]Tehát ez egy borzasztó nagy beavatkozás, hogyha mi természeti területen valami valami mással próbálkozunk.

[00:47:20]Tehát visz és szerencsére viszont van egy csomó olyan erdőterület, ami védett területen kívül van.

[00:47:23]Itt nyilván a gazdasági szempontok fenntartása érdekében meg lehet azzal próbálkozni.

[00:47:30]Ugye ezt azért hozom így be gyorsan, mert erre azért elég erről sokat lehet azért olvasni, hogy hogy délről származó fafajokat akár ami Kárpátmedencében eddig ismeretlen volt, azokkal meg lehet próbálkozni.

[00:47:42]minél messzebb megyünk, ugye ez annál kockázatosabb, de arra azt föl lehet vetni egyfajta tudományos kérdésként, hogy mondjuk a a Balkán régiónak a egyébként sokkal fajgazdagabb fás ökoszisztémáiból át lehet-e ide valamit hozni kísérletképpen, vagy hogy ennek mi lesz majd a mik lehetnek egyáltalán a folyományai?

[00:48:07]Na és a magyar őshonos fák, vagy azok a fafajok, amik az ilyen magyar őshonos erdőkben vannak, azok azok ellen tudnak állni a klímaváltozásnak, vagy vagy ez egy természetes folyamat is, hogy ezek lényegében eltűnnek, és és ahogy változik a klíma, változik a környezet, akkor más fajok töltik be a helyük?

[00:48:30]Hát ez is egy nagyon jó kérdés, és nem lehet nagyon egyszerűen ráválaszolni.

[00:48:35]Egyre a fáknak a genetikai változatossága sokkal nagyobb, mondjuk, mint az emberé, mert sokkal hosszabb életűek, és ezért szükségük van arra, hogy ugye nagyon sokféle utód jöjjön létre, amivel alkalmazkodni tudnak, pont mondjuk egy változó klímához, nem ilyen gyorsan változó klímához, de mondjuk én kiemelek egy fajta bükfafajt, amiről nagyon sok vita van, és a a büknek is biztos, hogy vannak egy csomó olyan ö egyede, ami a szárazságot jobban tűri, mint a többi.

[00:49:09]Ez az egyik.

[00:49:09]A másik az, hogy ö általában nekünk ökológusoknak az a véleménye, hogy az, hogy egy faj eltűnik a valamilyen helyről, tehát most nem ezekről a beerőltetett idegenhonos fajokra gondolok, hanem egy őshonos faj, az nem csak a klímaváltozás, hanem klímaváltozás és a kezelés együtt.

[00:49:25]Tehát ugye itt folyamatosan arról beszélünk, hogy az Erdély mikroklíma hogyan őrződik meg.

[00:49:32]Tehát egy olyan állomány, amit ütünk, vágunk, hogy így mondjam, nem kíméletes az erdőgazdálkodás, nem folyamatos erdőborítás van, hatalmas vágásterületek vannak, akkor hogyan várjuk el, hogy az a fafaj mondjuk alkalmazkodjon?

[00:49:47]Tehát szumma szumárum azt gondolom, hogy egy csomó fajnak még azért hosszú távon ellen tud állni, ha nagyon jól kezeljük.

[00:49:55]Például az a bizonyos zónásítás, amit elmondott a Laci, hogy vannak kimméleti területek, vannak kimméletes erdőgazdálkodási módok, akkor ezek a fajok is sokkal tovább túlélhetnek.

[00:50:07]Tehát ez az alapállás, hogy nem látjuk még, hogy még egy ilyen gyorsan változó klímában is minden fajról le kéne mondanunk.

[00:50:14]Akkor van esélye arra, hogyha a gyerekeink, unokáink elmennek a bükbe, akkor ott ott még büköt fognak látni, ha vigyázzunk rá.

[00:50:20]De ugye nem tudjuk, hogy mennyire, tehát azt látjuk most, hogy azért ez egy gyors vonat ez a klímaváltozás, és én is azt gondolom, hogy azért ö azért mondjuk, hogy mindig nagyon sokféle fafajjal ültessünk, mert az ad egy olyan biztosítékot az erdő túlélésére, hogy nem csak a fajon belüli szárazságtűrő egyedek válogatódnak ki, hanem azok a fafajok is, amiknek a túlélése sokkal valószínűbb.

[00:50:48]Tehát mindig mindig ökolá mindig a változatosság változatosság változatosság, mert azt látjuk, hogy a ugye a sok millió éve evolválódó erdők is a sokféle behatásra így tudtak reagálni, hogy változatos fafajok, változatos genetikai állomány.

[00:51:06]Úgyhogy persze érdemes lenne próbálkozni, nem távoli fafajokkal, hanem olyanokkal, amik már akár a határ közelében vannak, de még nem látjuk kimerítve azt, hogy az ősvonos fafajok ne tudnának esetleg valahogy válaszolni, valahogy reagálni, valahogy ellenállást képviselni a mostani klímaváltozással szemben.

[00:51:24]és azon kívül, hogy adott esetben más ö fafajokkal kísérletezünk, vagy hogy dolgozunk azon, hogy minél ö hogy mondjam, sokszínűbek legyenek a magyar erdők, vannak még olyan lépések, amiket az erdőgazdálkodás, vagy a nemzeti parkok, tehát hogy a az emberek tudnak tenni azért, hogy hogy ne legyen ilyen pusztító a a szárazság az erdőkben?

[00:51:49]Hát elég jól végigvettük így itt itt a lehetőségeket.

[00:51:52]még még olyan kiegészítő praktikákra érdemes talán kitérni, hogy vízvisszatartás.

[00:51:58]Igen.

[00:51:58]Ugye a hegyvidéken is ez most már egyre inkább egy egy elfogadott gyakorlat és jól tudnánk is ebbe az irányba menni, ha lenne víz.

[00:52:07]Tehát, hogy a a patakoknak a a vizét egy picit meg lehet lassítani azzal, hogy egyébként ugye a természetes erdőkre jellemző módon belehelyez a gazdálkodó valamilyen tárgyat a mederbe, ezáltal létrejön ott egy nagyobb víztest, és mondjuk párásítja az adott völgyet több ilyen kis vízvisszatartó műtárgyal, ami lehet egy keresztbe döntött fa is.

[00:52:33]Sokat lehet előre lépni, például egy ilyen környezetbe.

[00:52:36]Tehát ehhez is arra van szükség, hogy azért valamennyi eső essen.

[00:52:42]Nyilván ezek a módszerek, amikről beszéltünk, örök erdőüzemmódszállalás, természetvédelmi erdő kezelés, ezek jelen pillanatban nagyon-nagyon pici százalékát jelentik a a a az ország erdő területének, tehát hogy ahol ilyen kezelés zajlik, tehát ennek rohamléptekben bővíteni kéne a a területét egyébként ott, ahol nagyon kritikus a a lakosságnak a hozzáállása.

[00:53:11]Tehát ilyen értelemben a a a turizmusnak, a helyben élők véleményének komoly szerepe lehet.

[00:53:16]Ott az erdőgazdálkodó is hajlamos ezek felé a módszerek felé lépni.

[00:53:20]Tehát itt például Budapesten beszélgetünk, a Pilisi Parkerdő már évtizedek óta használja ezeket a használja az örökerdő üzüzemmódot, használja a sokféle fafajt annak érdekében, hogy az erdő takaró minél színesebb legyen, minél ellenállóbb legyen.

[00:53:36]Igyekeznek egyébként így a vízvisszatartás terén is felmutatni módszereket, lehetőségeket.

[00:53:46]Kell ez a társadalmi igény, én azt gondolom, és kell az a, hogy mondjam, a ennek a megértése, hogy tényleg bajban vagyunk, tehát hogy nem azt kell csinálni, amit az elmúlt évtizedekben.

[00:53:56]Ennek a főszereplői is akkor az erdészeti társaságok lehetnének, vagy kellene, hogy legyenek, hogy ezeket a módszereket, mondjuk ezeket az ilyen víz visszatartási módszereket bevezessük az erdőben.

[00:54:07]Hát ez egy sok sok szereplős játék.

[00:54:07]Ugye Réka említette ezt a live forest projektet, amit most itt az elmúlt 10 évben többféle szereplővel igyekeztünk lebonyolítani.

[00:54:22]Ebben ugye védett természeti területkezelőkről beszélünk, nemzeti parkigazgatóságokról, de de szerepeltek benne civil szervezetek is.

[00:54:30]Más projektekben egyébként magánerdőgazdálkodókat igyekszünk bevonni, és vannak olyanok is, ahol az állami erdőgazdaságok is szerepelnek.

[00:54:41]Tehát ezekre mind az elmúlt év évekből, évtizedből sokféle példát tudtunk hozni.

[00:54:47]Szerintem alapvetően itt a itt a gondolkodás egy egy nagyon megtermékenyítő irányba megy, mert minden ilyen módszer az az tulajdonképpen erősíti a a közös gondolkodást, és szívesen veszik át ezeket egymástól a a a különféle szereplők, de azért itt a a jogi környezetnek is, meg a támogatási rendszereknek is kellene, hogy ehhez egy egy erős hátteret adjanak.

[00:55:14]Tehát jelenleg ezek azért sok tekintetben még ilyen kísérleti jelleggel mennek, konferencián elmeséljük, meg kiadványok születnek, de aztán a a mainstream, a fülsodrató gyakorlat meg nem vesz át belőlük túl sokat.

[00:55:29]Most ezt látjuk, de azért vannak nyilván remények.

[00:55:31]Itt ennél a konkrét projektnél egyébként az egy nagyon jó és érdekes elem, hogy nem csak magyar partnerek voltak benne, hanem olasz partnerek is.

[00:55:40]Ugye egyrészt ezeket a praktikákat, hogy hogyan lehet például mesterségesen odukat létrehozni, holdfát létrehozni, kérek zsebeket, ami amit előszeretettel használnak, bizonyos énekesmadarak vagy denevérek.

[00:55:53]Tehát ezeket a kis ötletes dolgokat most áttranszferáltuk egy másik országba, ami jóval nagyobb területű, mint Magyarország, jóval extrémebb természeti viszonyokkal rendelkezik, onnan is nagyon sok ötletet kaptunk, tehát azt reméljük, hogy idővel ez egész Európában egy ilyen közös gondolkodással fog válni.

[00:56:15]És ugye a szárazság mellett még más tényezőket is szoktak említeni szakemberek, amik így veszélyeztetik az erdőket.

[00:56:19]Selmescizi Kovács Ádám a Dunaipy Nemzeti Park vezetője például a nyáron adott egy interjút a Telexnek, ahol azt mondta, hogy hogy a nagyaknak az elszaporodása annyira veszélyezteti az erdőket, hogy hogy idézem, nincs az erdőnek jövője.

[00:56:35]Ez mit jelent pontosan, vagy ez és és miért miért alakult ki ez a probléma, vagy hogy mert Budapesten meg Budapesten olyan pánikot okoz az, hogy elszabadultak a vaddisznók, de hogy ezt nem gondolná az ember, hogy probléma, hogy sok a szarvas az erdőben például.

[00:56:49]Hát nagyon sokszoros a vadállomány a mostani becslések szerint, mint ami az erdőnek a madártartóképessége.

[00:56:59]És ugye pont azok a dolgok, amikről elkezdtünk beszélni, hogy mi lehetne megoldás, ugye ez a folyamatos erdőborítás, akár úgy, hogy kíméleti területek vannak, bolygatlan nagy vadonok mondjuk, vagy örökerdőgazdálkodás, tehát egy finomabb szállalás.

[00:57:15]És ugye ezeket is a vadállomány meg tudja akadályozni.

[00:57:18]Tehát pont azok a dolgok, amivel szeretnénk az erdőklímát megőrizni, az erdelyi ökoszisztéma szolgáltatásoknak a sokféleségét támogatni, az pont sajnos a nagyon magas vadállomány az meg tudja akadályozni.

[00:57:33]Azért hozzátenném, hogy ebbe a itt a patás vadakra gondolunk, tehát szarvasok, kőzek, vaddisznók, muflónok, dám szarvas.

[00:57:40]Ugye ebből a muflon és a dám szarvas ugye azok nem ő állatok.

[00:57:46]Nagyon tényleg nagyon olyan úgy kell ezt elképzelni, hogy vannak területek, ahol semmilyen cserje és semmilyen ajnövényzet nincs, és egyre egyre több van.

[00:57:55]Hát miért van ez?

[00:57:55]azért van, mert ugye a nagyadozókat elég régóta azért Magyarországról elimináltuk, és ugye néhány farkascsalád él a akteleki karszton meg a bükben, de ez nyilván nem elég ahhoz, hogy egy ilyen mértékűállományt karba tartson.

[00:58:13]Mi ezt nagyon algasztónak látjuk egyébként az erdés szakma is nagyon aggasztónak látja, mert nagyon sokán azt látjuk, hogyha nincs kerítés, akkor nem újul az erdő.

[00:58:21]pont amikor van egy padom, vagy van végre egy bolygatlan terület, ugye azokat nem szokták bekeríteni, csak akkor, hogyha fel akarom újítani az erdőt.

[00:58:29]És azt látjuk, hogy évtizedekig semmi nem mozdul az erdő alatt semmi.

[00:58:35]Olyan nagy a vadállomány.

[00:58:37]Úgyhogy ezen változtatni kell.

[00:58:39]Én azt látom, hogy erre van miniszteriális akarat.

[00:58:43]És reméljük, hogy ez változni fog.

[00:58:46]És ezen mivel lehet változtatni?

[00:58:46]vagy nem tudom, sokkal több vadász kell az országba, aki sokkal aktívabban lövi ki a szarvasokat, vagy hát igen, tulajdonképpen a vadgazdálkodást kellene olyan formában elvégezni, hogy hogy az erdő is fel tudjon újulni, illetve a a vadállomány is egy ilyen ennél ennél szűkebb, kisebb mennyiséget jelentsen, ugyanakkor egészségesebb példányokból, egyedekből álljon, amelyeknek jut megfelelő életért táplálék.

[00:59:18]Tehát ugye ez a vadlétszám már az egyedeket sem, hogy mondjam, ez ez már ennek a sokaságnak sem jó.

[00:59:29]más országokban, tőlünk tőlünk főleg nyugattabbra, Németországban, Ausztriában sokkal inkább igyekeznek ezt az egyensúlyt meg megtartani.

[00:59:39]És hát itt óhatatlanul jönnek kérdések akár ilyen állatvédelmi szempontból, hogy hogy jó-e ez a ezeknek a állatoknak.

[00:59:47]Nyilván nem.

[00:59:51]Tehát itt ez a vadgazdálkodás az nem arról szól, hogy hogy hogy kedvezünk ezeknek a példányoknak, de így is, úgy is szükség van rá.

[00:59:59]Tehát itt természetvédelmi szempontból azt kell mondani, hogy növelni kell a kilövéseket.

[01:00:07]És hogy miért nem tettük eddig?

[01:00:07]Azért, mert a sportvadászatnak a szempontjai sokkal fontosabbak voltak.

[01:00:11]Ugye sportvadásznak pláne, hogyha külföldi, akkor az a szempont, hogy egy olyan területre vigyék őt oda, ahol számolatlanul van vad.

[01:00:22]Ha bármenre néz, ott lát valami lőhető egyedet.

[01:00:26]Nyilván segítenek is neki, hogy hogy hogy a vadászat az sikeres legyen, de ezt olyan körülmények között tudják csak megtenni a területkezelői is, hogyha elképesztő vadsűrűség van.

[01:00:37]Na most a sportvadászat az az jövedelmet is hoz, különböző kapcsolatépítésekre szolgál.

[01:00:47]Tehát van egy olyan társadalmi igény, vagy egy a társadalom egy szűk részének van rá igénye, hogy ez a tevékenység ez menjen tovább.

[01:00:53]Viszont a társadalom többsége szempontjából így a a természeti területek működésén keresztül ez ez rendkívül káros.

[01:01:02]De akkor, ha jól értem, akkor itt igazából a a magyar erdők jövőjének a meghatározásában most akkor a nemzeti parkok meg az erdőgazdaságok mellé még egy harmadik erős lobbicsoport is bejön, ami ami konfliktusba kerül a többivel itt a vadás.

[01:01:19]Így van.

[01:01:19]Igen, igen, igen.

[01:01:19]Tehát a vadászlobbi az egy minden időben egy elég meghatározó szereplője ennek a ennek a párbeszédnek.

[01:01:27]És hát ugye a a vad létszámnak ez a ez a magas szintje nyilván nem csak az erdőgazdálkodást nehezíti, nem csak a a természetvédelmi szempontokat ö hiúsítja meg sok esetben, hanem a nemzőgazdaságban is komoly problémákat okoz.

[01:01:46]A közlekedést is hozhatnám ide.

[01:01:48]Tehát az, hogy ez gyakorlatilag a köz közlekedésbiztonságra is már kihat, hogy hogy ilyen vadlétszám van, tehát ezzel valamit kezdeni kell.

[01:02:01]Mi természetvédelmi civil szervezet?

[01:02:03]Nyilván ezt ugyanúgy el kell mondjuk, mint ahogy a többi szereplő.

[01:02:09]Hát akkor ez tényleg föl van adva a leckeja a kormányzatnak, hogyha ebbe a rendszerbe valahogy be akar nyúlni, mert nem csak nagyon bonyolult folyamatok, de hatalmas érdekellentétek is vannak.

[01:02:19]Gáhid László és Aszorós Réika nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és segítettetek jobban megérteni ezt a kérdést.

[01:02:25]Nektek kedves nézőink pedig köszönjük a figyelmet.

[01:02:27]Hogyha tetszett az adás akkor iratkozzatok fel a csatornánkra és hogyha tehetitek akkor támogassátok a Telexet és kövessetek minket többek között erdős erdővel foglalkozó tartalmakért is.

[01:02:36]Szervusztok!