Telex.hu 1:00:10

Patthelyzet és bizonytalanság – élő elemzés az izraeli választásról

izraelnetanjahuválasztásokközéletkoalícióalakítás
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Patthelyzet és bizonytalanság – élő elemzés az izraeli választásról
tl;dr
  • Eredmény: Netanjahu blokkja 53, Eizenkot ellenzéki tömörülése 48 mandátumot szerzett a 120 fős Kneszetben — mindkét oldal győztesnek hirdette magát, pedig a kormányzáshoz 61 képviselő kell.
  • A kutatások és exit pollok még Eizenkot győzelmét jelezték előre; a vereség okai közt Tóth Gergely Eizenkot karizmahányását és a mély izraeli politikai polarizációt említette.
  • Arab pártok: történelmi, 19 mandátumos eredmény — mozgósító okok többek közt Ben-Gvír rendőrségi politikája, az állam védelmének hiánya, Gáza elpusztítása és a telepes nyomás.
  • Netanjahu opciói: képviselők átcsábítása, nemzeti egységkormány (Lieberman ötlete, Netanjahu nélkül) vagy előremenekülésként új választások kiírása.
  • Az ellenzék technikai koalícióra gondolhat az arab pártokkal: korrupciós perekhez kötött törvény, október 7-i vizsgálóbizottság, az igazságügyi reform megakadályozása — normál koalíció viszont elképzelhetetlen.
  • Október 7. árnyéka: Netanjahu „politikai szabadulóművészete" — a háború kitolása, a Hezbollah és iráni katonai sikerek, valamint a koalíciós szavazók racionalizációja fordították meg a népszerűségi görbét.
  • Problémák: az ultraortodoxok katonai mentessége feszültséget szít a tartalékosokkal, a szélsőségesség mainstreamingje (Ben-Gvír), Gáza humanitárius válsága és Izrael nemzetközi elszigetelődése — legélesebben az USA-ban.
  • A kampány színvonala mélyponton: Netanjahu AI-generált videót posztolt, amelyben a gázai háborúban elesett Eizenkot-fiu jelenik meg.
  • Kilátások: hónapokig elhúzódhat a patthelyzet; az arányos választási rendszer és a 12 pártos mezőny miatt a kormányzóképesség megteremtése nehéz.
  • „Az izraeli demokratikus intézmények és normák szívósabbnak bizonyultak, mint a 2010 utáni Magyarországnak a hasonló intézményei." – Tóth Gergely

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex élő adásában a műsorvezető és a Telex állandó szerzője, Tóth Gergely elemzi az izraeli választás eredményét, a koalíciókötési forgatókönyveket, az arab pártok szerepét, az október 7-e utáni politikai helyzetet,以及 Izrael nemzetközi megítélésének változását.

Az eredmény: patthelyzet és két „győztes"

Közel végleges eredmények szerint Benjamin Netanjahu vezette blokk 53 mandátumot szerez a 120 fős Kneszetben, míg a volt vezérkari főnök, Gadi Eizenkot által vezetett ellenzék 48 mandátumot kap. Tóth Gergely kiemelte: mindkét oldal győztesnek hirdette magát.

„Netanyahu egy olyan pozícióhoz jutott, hogy övé a legtöbb mandátumban rendelkező politikai koalíció, és ezért mondhatja azt, hogy én vagyok az, akit felhatalmaztak a kormányzás folytatására." *

Ezt az ellenzék vitatja, mert a győzelem nem egyértelmű: a Kneszetben egy miniszterelnök-jelöltnek 61 képviselő támogatását kell összegyűjtenie. Az ellenzék reménye az volt, hogy a zsidó (cionista) ellenzéki pártok önmagukban vagy 58–59 mandátummal megközelítik ezt, és akkor egyes képviselőket – például a Likudból – át tudnának csábítani.

Az eredmény a közvélemény-kutatásokhoz képest meglepetés: a három nagy kutatóintézet a választás előtti napokban még egyhangúlag az Eizenkot vezette tömörülés előnyét mutatta, az exit pollok alapján Eizenkot már győzelmi beszédet is mondott – ami utólag „kifejezetten kínosnak hat", hiszen végül öt mandátumos hátrányba került.

Az ellenzék kudarcának okai

Tóth Gergely szerint az ellenzék kudarca egyértelmű, hiszen hónapokig az ellenzéki pártszövetség enyhe fölényét mutatták a kutatások. A lehetséges okok között említette:

  • Eizenkot korlátai: nem volt „csúcserjelölt", nem karizmatikus, „kicsit nyersebb, egyszerűbb" politikusként egy éve alapított pártot vezet. A kampánystábja úgy próbálta felépíteni, mint egy kevésbé simulékony, kevésbé diplomatikus és elvtelen miniszterelnököt Netanjahuval szemben, de a karizmahányás megmutatkozott – például a közösségi médiás tartalmakban.
  • A polarizáció: „nagyon erős az a politikai polarizáció Izraelben, amit végül is Magyarország is elszenvedett 16 éven keresztül" – a Netanjahu-párti és Netanjahu-elleni blokkokat elválasztó mély törésvonal túlélte október 7-ét és a háborúkat is.

Az arab pártok kiugró szereplése

Az arab politikai erők 19 mandátumot szereztek (a korábbi jellemző 8–10, kiugróan 15 volt), bombasztikus részvételi arányokkal. Tóth Gergely paradoxonként írta le a jelenséget: Izrael definíciója szerint „zsidó és demokratikus állam", a mintegy 20%-os arányú arab lakosság választhat és választható, de képviselőik „karanténban ülnek" – egészen néhány kivételig, például Jichák Rabin 90-es évekbeli kormányzása idején, amikor külső támogatóként beszervezték őket.

A mozgósítás okai:
- Az Ítámár Ben-Gvír ultranacionalista belügyminiszter (belbiztonsági miniszter) vezette rendőrség gyakorlatilag elengedte az arab településeket, ahol bandaháborúk zajlanak – a év eleje óta körülbelül 120 gyilkosság történt leszámolásokban, alacsony felderítési sikerrátával. Az arab lakosságban az az érzés alakult ki, hogy az állam nem védi őket, alapvető szolgáltatásokat nem biztosít.
- Az október 7-e utáni gázai atrocitások, Gáza gyakorlati elpusztítása, valamint Ciszjordánia egyre fokozódó telepes nyomása – ezek hangsúlyosan megjelentek az arab pártok kampányaiban.

Fontos pontosítás: a szavazásra jogosult arabok Izrael területén élő, kb. 2 millió arab polgárok, nem a Ciszjordániában vagy Gázában élő palesztinok.

Koalíciós forgatókönyvek Netanjahu részéről

Tóth Gergely szerint Netanjahu egyik fő politikai erénye, hogy „egészen elképesztő koalíciókat tud létrehozni" – a 2022-es stabil többség viszont kivételes eset volt. Lehetséges útjai:

  1. Képviselők/pártok átcsábítása posztokkal, különösen olyan kisebb pártoké, amelyek „kicsippentek" az ellenzéki frakcióból.
  2. Nemzeti egységkormány a permanens háborús vészhelyzetre hivatkozva – akár egy új iráni háborúval indokolva. A 12-es csatorna információi szerint Avigdor Lieberman (a Jisráél Béténü vezetője) vetette fel az egységkormány ötletét, de ő Netanyahu nélküli egységkormányról beszélt, mert Netanjahu szerinte „elhasznált politikus". Tóth szerint ennek kicsi az esélye, mert a Likud listájáról bekerültek személyesen Netanjahunak lojálisak.
  3. Új választások kiírása – „előremenekülési útvonal": hónapokkal később, hivatalban lévő kormányfőként új kampányt folytathatna. Kérdés ugyanakkor, hogy a majdnem 80%-os rekordközeli részvétel megismételhető-e; sokan Izrael területén kívülről utaztak haza szavazni, jellemzően nem Netanjahu-támogatóként, de hogy pár hónap múlva megteszik-e újra ezt az utat egy bizonytalan kimenetű szavazásért, kérdéses.

Az ellenzéki lehetőségek: technikai koalíció az arab pártokkal

Normális kormánykoalíció az arab pártokkal október 7-e után gyakorlatilag elképzelhetetlen – ilyenkor a mandátumok megszerzése közben tömegesen pártolnának el szavazók az ellenzéki blokkból. (Példa: a Netanyahu-ellenes nyolc párti koalíció, amelyben néhány arab képviselő is volt, másfél év után szétesett, és ez vezetett a 2022-es Netanjahu-győzelemhez.)

Viszont egy kifejezetten Netanjahu megbuktatására irányuló együttműködés „nagyon is elképzelhető" – mindkét arab párt deklarált célja a miniszterelnök elmozdítása. A zsidó és arab ellenzéki szavazók együtt többségben vannak a társadalomban, bár az arab pártok hagyományosan távolságtartóak a zsidó izraeli politikával szemben („nekünk mindig rossz"), az elmúlt négy évet annyira „célszerűségesen arabellenesnek" tartják, hogy itt egyetérthetnek.

A lehetséges közös pontok:
- Korrupciós perekhez kötött törvény: már három per folyik Netanjahu ellen; felmerült az a törvény, hogy folyamatban lévő büntetőperrel szemben álló politikus ne lehetne miniszterelnök – ezt a többség megszavazhatná, majd új választást írnának ki. Ez politikailag kockázatos, a legfelsőbb bíróságon szinte biztosan megtámadnák.
- Független vizsgálóbizottság az október 7-ei események kivizsgálására – az ellenzék kulcskövetelése, Netanjahu viszont a legfőbb felelősként mereven elzárkózott tőle.
- Az igazságügyi reform megtorpedózása, amely 2022 végétől lázban tartotta az izraeli belpolitikát, és amely egy illiberális politika által jobban ellenőrzött igazságszolgáltatást célozna.

Minden apró megállapodás az arabokkal azonban erős visszhangot váltana ki: a kampányban Eizenkotot – aki egyébként kemény katonai doktrínákat fogalmazott meg – úgy állították be, mintha a kormányzása „a Hamasz kormányzása lenne nagyjából".

Illiberális tendenciák és az intézmények szívóssága

Tóth Gergely értékelése szerint „az izraeli demokratikus intézmények és normák szívósabbnak bizonyultak, mint a 2010 utáni Magyarországnak a hasonló intézményei". Az arányos választási rendszer miatt lehetetlen olyan többség kialakítása, amely durván leuralná a mezőnyt. Ugyanakkor párhuzamok vannak: a Netanjahu-támogató bulvármédia megteremtése a NER-bulvármédiához hasonlít, és az igazságügyi reformot sokan explicite hasonlították a magyarországi próbálkozásokhoz.

Az ultraortodox kérdés

Két ultraortodox párt rabbiutasításra egységesen szavaz, jól kontrollálható szavazói csoportot alkotnak, demográfiailag folyamatosan nőnek („hat-hét, nyolc gyerek van – az izraeli egészségügy a világon a legjobb"). Az alapítástól kezdve élveznek privilégiumokat: nem kell katonáskodniuk, nem vesznek részt világi tevékenységekben, segélyeken tengődnek, miközben az állam folyamatosan segíti őket.

Ez óriási feszültséget szít: a tartalékosok – mivel nagyjából három éve háború van – akár egy évet töltöttek összesen a családjuktól távol, miközben a lakosság egy része politikai erőviszonyok okán mentességet élvez. A tartalékosok képviseletére külön párt is alakult, amely 2,6%-ot szerzett, így majdnem elérte a 3,25%-os küszöböt, de nem jutott be. Eizenkot fia például a gázai háborúban halt meg – „hát ő mit szól ahhoz, hogy ott vannak emberek, akik azt mondják: mi nem vonulunk be katonának?"

A szélsőségesség mainstreamingje

„Most már az arab lakosság előldörgéséről, kiirtásáról nyíltan beszélnek parlamenti pártok." *

Ben-Gvírt – „a nemzetközi freak show egyik kedvenc szereplőjét" – korábban terroristának tartották, ezért nem katonáskodhatott, egy „zsidó terrorszervezet" támogatója volt, abszolút periférián volt, most viszont belbiztonsági miniszter lett, „mert megvannak a mandátumai ahhoz, hogy Netanjahu hatalomban tartsa". A telepes mozgalom képviselői Ciszjordániából kerülnek ki, érdeke a telepesek támogatása és palesztin termő-, legelőterületek elbitorlása – „nagyon mélyen gyökerező folyamatok, amiket nem biztos, hogy egy-két kormányváltás el tud törölni".

Október 7-e árnyéka: a „politikai szabadulóművészet"

Tóth Gergely szerint a Likud és a Netanjahu-blok jól szereplése „óriási politikai szabadulóművészet": október 7-e után mindenki számára egyértelmű volt, hogy Netanjahu politikailag halott ember. A párhuzam az 1973-as jom kippuri háború volt, amelybe Golda Meir belebukott. Netanjahu viszont előremenekült: szisztematikus háborút viselt Gáza ellen, és kitolta azt, hogy a túszejtést elkerülje.

„A Netanjahu-blok azt mondta, hogy a háborút meg kell nyerni, a Hamaszt meg kell semmisíteni teljesen. Az ellenzék meg azt mondta, az első az, hogy kiváltsuk a 250 körüli túszt, és ne hagyjuk, hogy Gázában raboskodjanak évekig." *

Netanjahu népszerűsége a közvélemény-kutatásokban eleinte zuhant, majd megállt és fordult, mert újabb háborúkat indított látványos sikerekkel:
- Hezbollah: fantasztikus hírszerzési sikerrel indult, a „csipogós" robbantássorozat, majd Hasszán Naszralláh likvidálása – aki izraeli szemmel „tényleg egy mumus volt".
- Az első iráni háború: bravúros hírszerzési-katonai akciókkal letarolták az iráni létesítményeket és a légvédelmet.

Ugyanakkor a tipikus „rally round the flag" hatás elmaradt, mert az ellenzéki szavazók mindig is sejtették, hogy Netanjahu saját politikai céljaira indít háborúkat. A koalíciós szavazók körében viszont működik a racionalizáció: „jó, rossz volt, de nézzük meg, hol tart Izrael" – a határok biztonságosak, széles határövezeteket tart megszállva a hadsereg, a Hezbollah veszélye megszűnt, Irán csapásmérő ereje „töredékére csökken". Gazdaságilag sem nyomorította meg a háború: a high-tech szektor megmaradt, a haditechnikai cégek „iszonyatos üzleteket" kötnek – minden háború „fantasztikus demonstráció" (pl. Németország megvette az Arrow 3 légvédelmi rendszert).

Ugyanakkor botrányok is kísérték a kampányt: a közel-keleti kvázi szövetségesek – az Egyesült Arab Emírségek, az egyiptomi titkos szolgálat vezetője – még a támadás előtt szóltak, hogy „valamire készül a Hamasz".

A gázai háború utóélete és a nemzetközi elszigetelődés

Tóth Gergely elmondta: Gáza gyakorlatilag elpusztult, a két millió gázai „permanens humanitáris válságban" él. Izrael sosem ismerte el a nemzetközi büntetőbíróság hatáskörét. A társadalomban nincs komoly morális ellenállás – a racionalizáció: „ők támadtak először, milyen szörnyű terrortámadást hajtottak végre… a Hamaszt meg kell semmisíteni, különben megint ezt fogja csinálni". A hadsereg ma is az ország legnépszerűbb intézménye. Emberi jogi szervezetek „elképesztő morális és intellektuális bátorságról tesznek tanúbizonyságot", de szélesebb berzenedés nincs.

A deklarált háborús célok nem teljesültek:
- Irán: a rezsim leváltása nem sikerült, hiába likvidálták a politikai és katonai elitet – és úgy tűnik, a Khamenei ajatollah helyére „szélsőségesebb és még merevebb" rezsim került.
- Hamasz: operatív fenyegetésként megsemmisítették, de a megmaradt gázai területen erős pozíciói vannak; napi szintű drónos likvidálások folytak (arcfelismerő rendszer alapján, akár a családdal együtt), de Izrael nem működik együtt a Trump-féle gázai rendezési tervvel – nem enged be nemzetközi rendfenntartó erőket, és palesztinokat sem enged ki Egyiptomba kiképzésre.

„Ez egy ilyen libikóka, ahol Netanjahut valójában a saját koalíciós partnerei tartják fogva." *

Tóth Gergely ehhez hasonlította az Orbán Vikipédia-féle kérdést is: hosszú ideje hatalomban lévő populista vezetőknél a személyes szélsőségesség és a politikai helyzet követelménye „összefonódik" – a Likudban is volt olyan politikus, aki „atombombát akart Gázára dobni".

A kampány színvonala: AI-hazugságok és a „legerősebb lejárató reklám"

Tóth Gergely szerint aki a magyar politikát szélsőségesnek tartja, „terápiás jelleggel" forduljon az izraeli politikához, ahol óriási gyűlölködés és a „szemérmetlen eszközhasználat" jellemző. A generált (AI) hirdetések teljesen normalizálódtak: Netanjahu maga posztolta „a legbrutálisabb AI-hazugságokat".

A példa: Eizenkot fia a gázai háborúban halt meg egy alagútróbantás során, a temetése óriási nemzeti gyász volt, és a politikai karrierje kezdete. Netanjahu egy AI-generált videót posztolt, amelyben Eizenkot egy „élizsiumi, mezőszerű mennyországban" sétál, szembejön vele a halott fia (illetve egy hozzá hasonló személy), de elmegy mellette, és az egyik arab párt vezetőjével együtt folytatja. A kommunikáció szerint „nem is a fia van rajta, csak egy ember, aki véletlenül pont úgy néz ki".

„Amikor valakinek a saját halott fiával játszanak egy AI-reklámban, az tényleg elég kemény." *

Ugyanakkor a polarizáció egyik érdekessége, hogy Netanjahu akkor is tud ellentéteket kreálni, amikor valójában nincs: Eizenkotot ő nevezte ki vezérkari főnökké, a gázai háború kitörése után tárca nélküli miniszterként hónapokig a nemzeti egységkabinetben volt, értékbeli különbség nincs – „nem Soros-ösztöndíjjal tanult, nem lehet fogást találni" –, mégis rá tudják mondani a vádakat.

Eizenkot ajánlata és Izrael nemzetközi helyzete

Eizenkot ajánlata a szavazóknak és a nemzetközi közvéleménynek: Izrael alapvető stratégiai célkitűzései nem változnak, de a szélsőségeseket „megnyírják", az elfajzásokat visszanyírják, és normalizálják a nemzetközi kapcsolatokat. Izrael a gázai háború után jelentősen elszigetelődött: az európai országokban erősödnek a hangok az izraeli katonai támogatás és a katonai-biztonsági megállapodások felülvizsgálatára.

A „legfenyegetőbb változás" az amerikai közhangulat változása:
- Trump a legfontosabb, ha „borzasztóan hektikus" szövetséges is.
- A Demokrata Párt bal szárnyának felfutásával erős a vonal, hogy Izrael katonai támogatását fel kell függeszteni vagy felül kell vizsgálni.
- A Republikánus Pártban is – Tucker Carlson vagy JD Vance köréből – az a hang, hogy Izrael „belerángatta az Egyesült Államokat az iráni háborúba, aminek most a republikánusok isszák meg a levét", ráadásul a közelgő félidős választásokon nagy bukásra számíthatnak, és sok republikánus – szerinte „egyenként jogosan" – Izraelt hibáztatja.

Netanjahu erre másfelé menekül: a kampány hajrájában elhangzott, hogy függetleníteni kell az országot a nemzetközi közösségtől, „szankciós ellenállásra" kell berendezkedni, akár kriptoalapú gazdaságra átállni – ami „elég bizarr", mert a főellenség, Irán pontosan ezt csinálja, és egy nyitott, globalizált gazdaságról van szó.

Keleti nyitás: az Ábrahám-egyezmények

Izraelt korábban „a Nyugat legkeletibb országának" tartották; demográfiai és politikai változások miatt ma már sokkal inkább integrálódik a Közel-Keletbe. Ez részben Netanjahu érdeme: erőteljesen kereste a megállapodást a konszolidált arab monarchiákkal (Ábrahám-egyezmények). Az október 7. megtörte a tendenciát, de az Egyesült Arab Emírségekkel kiváló a kapcsolat (Dubai–Tel-Aviv menetrendszerű járatok, sőt a dubai terrortámadási kísérlet is ilyen járaton történt), Marokkóval szintén. Ha Szúdi-Arábiának megfelelő katonai segítséget nyújt Izrael, akár tovább terjedhet a нормalizáció. Jeruzsálem visszafoglalásának követelése „abszolút lekerült a napirendről".

Kilátások: meddig húzódhat a patthelyzet?

A válasz a forgatókönyvektől függ: „lehet, hogy november elején új kormány lesz, de az is lehet, hogy új választásokat fognak kiírni" – pár hónapig biztosan elhúzódik, és az új kormány esetén is megmaradnak a politikai viszályok. Hosszabb távon a két blokk valószínűleg megmarad, de Izraelben mindig vannak pragmatikus újragondolások: reggel olvasta Tóth, hogy az egyik ultraortodox párt megfontolná az ellenzékkel való összefogást is.

A rendszer működését így jellemezte: két cionista blokkban öt-öt párt, plusz két arab párt – 12 párt összesen. Az arányos rendszer miatt minden párt elsődleges lojalitása a saját szavazótábora felé áll. Ez a „szépsége" az izraeli politikának, de pillanatokban, mint most, „a kormányzóképesség megteremtését is nehezebb" az arányos választási rendszernek köszönhetően.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a Jamam katonái bontottak fel" – a mondat környezete az átiratban hiányos/összevont, a Jamam-egység említésének pontos kontextusa nem rekonstruálható.
  • „nagy délelúral bejelentett gázzai rendezési tervvel" – a terv pontos megnevezése torzult; a kontextusból („Netanjahu támogatója hirdette meg") valószínűleg a Trump-féle gázai tervre utal, de a szó szerinti alak értelmezhetetlen.
  • „Orbán Vikipédia 2025-en mennyire számított" – a mondat középső része torzult, a pontos kontextus (a 2025-ös időpontra vonatkozó utalás) nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „PolicyMan kérdése" és a rá adott válasz eleje („Good. Értem.") – a beszélőváltás pontjai az átiratban nem egyértelműen elkülöníthetők, a kérdés teljes szövege hiányzik.
Teljes átirat megjelenítése

[00:01:32]Ránk [horkantás] számíthattok.

[00:01:32]Mi számítunk rátok.

[00:01:33]Támogasd a Telexet.

[00:01:43][zene] [zene] Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

[00:01:53]A Telex élő műsorát látjátok.

[00:01:55]Ebben az adásban az izraeli választás eredményéről, valamint a lehetséges forgatókönyvekről fogunk beszélgetni.

[00:02:00]A vendégünk a stúdióban Tót Gergely, a Telex állandó szerzője.

[00:02:05]Szia Gergő, köszönöm, hogy itt vagy.

[00:02:08]Szia és üdvözlöm a nézőket.

[00:02:10]Közel végrees eredményt lehet hirdetni már az izraeli választáson.

[00:02:12]És eserint a Benjamin Netu vezette blok 53 mandátumhoz jut a Knesetben a vezérkari főnök, a kihívó, a Gady Ejenkot által vezetett ellenzék pedig ilyen 48 mandátumot kaphat majd.

[00:02:29]Értékeljük röviden az eredményeket először Netanyahu szempontjából.

[00:02:33]H Netanyahu tehát az először is érdemes azt elmondani, hogy mindkét oldal győztesnek hirdette magát.

[00:02:40]Mindkét oldalnak, mint ahogy látni fogjuk, megvan a maga oka, hogy miért hitette magát győztesnek.

[00:02:46]Netanyahu egy olyan hát ilyen póllpozícióhoz jutott, hogy övé a legnagyobb legtöbb mandátumban rendelkező politikai koalíció, és ezért mondhatja azt, hogy én és az én mellettem kiálló pártok, azok szerezték a legtöbb mandátumot.

[00:03:06]És különösen ö és ezért én vagyok az, akit felhatalmaztak végül is a a kormányzás folytatására.

[00:03:16]Ezt az ellenzék vitatja, és majd látjuk, ez ez nem egy ilyen egyértelmű eldöntött tény.

[00:03:21]Én ugye az ellenzék szempontjából is, hogyha ránézünk az eredményre, ugye a korábbi három nagy tévtársaság a a választás előtti napokban ők ugye egybehangzóan a az Ezenot által vezetett csoportosulásnak a az előnyét mutatta.

[00:03:36]Ehhez képest azért ez egy ez egy mást hozott a a az eredmény.

[00:03:39]Számukra.

[00:03:39]Ez mennyiben tekinthető kudarcnak?

[00:03:42]Ö szerintem egyértelmű, hogy ő kudarc ugyanis minimum egy fiy50 eredményre számítottak.

[00:03:51]Gyakorlatilag hónapok óta az az ellenzéki pártszövetség fölényét, enyhef fölényét mutatták a közénykutatások.

[00:04:00]Ez aztán kiegyenlítőnöttebbé vált az utolsó hetekre, de az érdekes, hogy ugye az exit pólok alapján, amik úgy viszonylag pontosak szoktak lenni, azok alapján már Gyor gyakorlatilag elmondott egy győzelmi beszédet, ami így utólag meg kifejezetten kínosnak hat, hogy hogy egyértelműen egy nem is elhanyagolható öt mandátumos hátrányba került, és innen kell azután valamilyen koalíciót felépítenie.

[00:04:28]Ugye az az fontos, hogy az izraeli politika bűvös száma az a 61 a 120 fősneszetben ez az egykamarás törvényhozás.

[00:04:41]61 képviselő támogatását kell összeszednie egy miniszterelnök jelnöltnek ahhoz, hogy az államfő őt jelölje és utána ténylegesen miniszterelnökké válasszák.

[00:04:52]Tehát itt itt az a az a lényeg, hogy valahogy össze kell szednie koalíciós tárgyalásoknál 61 mandátumot.

[00:04:57]Itt mindenkinek az volt a reménye, igazából szerintem Netanyahu blokk végigszámolt az, hogy ez nem egy reális esély, de az ellenzék azért reménykedett abban, hogy önmagában az úgynevezett cionista, tehát zsidó pártoknak meg ellenzéki pártoknak meglesz ez a 61 mandátum, vagy pedig legalább mondjuk egy pár mandátum, 58-59 mandátum, és akkor onnan könnyebb egyezkedni egyes képviselőkkel, hogy hátha átülnek a a netanyahu blokból, különösen a Liquidból például a az ő oldalukra.

[00:05:39]Ugye amit említettél is, hogy a hogy a végére ez már egy ilyen kiegyenlítetté vált a felmérésekben a a két blokk közötti állás, de ugye előtte meg a meg az Ezenotnak mutatták az előnyét, hogy lehet tudni, hogy mi történt itt az utolsó hetekben, napokban, amitől ennyire más lett az eredmény, mint amire sokan számítottak.

[00:05:56]A ezt szerintem szerintem itt igazából még nagyjából csak ilyen érzésekről van szó, tehát ilyen anekdotikus megállapításokról.

[00:06:07]Valószín sokan kritizálták az ellenzéki kampányt összességében.

[00:06:11]Ugye eleve Netanyahu egy olyan nagyon hátrányos helyzetből indult, a saját háborús politikája október 7 kudarca miatt, és ő soha nem volt egy kifejezetten népszerű politikus, hanem nagyon ügyesen tudta ezeket a koalíciókat összekovácsolni és most is rengeteg olyan támadási felületet nyújtott, amit igazából le kellett volna csapnia az ellenzéknek.

[00:06:38]Az ellenzék igazából mi most itt Gudy Isenkot mögé mögött sorakozó pártokról beszélünk, de azért soha nem volt ő egy olyan fajta csúcserjelölt, mint amit egy általános választási kampányban megszoktunk.

[00:06:50]Mivel ő volt a legnépszerű, tehát ő a legnépszerűbb párt elnöke, ez egy egy éve alapított párt egyébként, ami Izraelben nem egy egyedi jelenség.

[00:06:58]Tehát ő egy ilyen üstökösszerűen feltűnt, de azért neki megvolt ez a ez a választó, ez a korlátja, hogy hogy ő mennyire lesz népszerű.

[00:07:07]Ő nem egy karizmatikus ember, kicsit nyersebb, egyszerűbb.

[00:07:10]A kampánystábja próbálta ezen értékek mentén felépíteni, mint egy ilyen nem ennyien simulékony, megadiplomatikus és mega elvtelen ilyen miniszterelnök előtet, mint például Netanyahu, de azért a ez a karizmahiány az megmutatkozik és különösen például mondjuk ilyen közösségi médiás tartalmakban.

[00:07:31]Tehát most én ezt mondanám, nyilván aztán az izraeli politikának az elemzői része is nagyon-nagyon igényes, és ott majd kijönnek szerintem azok, aki akik ezt mélyebben vizsgálják majd, hogy mi lehetett a a az oka.

[00:07:45]De azt kétségtelen, hogy nagyon erős az a politikai polarizáció Izraelben, amit végülis Magyarország is elszenvedett 16 éven keresztül.

[00:07:57]És és nagyon mélyek azok az árkok, ami a netanyahu párti és Netanyahu elleni blokkokat elválasztják.

[00:08:07]És és ez ezek a határok, vagy ez ez a mély törésvonal, ez ez túlélte október 7-ét, illetve ezeket a háborúkat is.

[00:08:16]Nagyon izgalmas, hogy van ugye ez a Netanu ellen vagy vele szembenállás, de ugye most a tudósításokban hát nem nagyon szoktunk ugye arab pártokról beszélni feltétlenül, hogyha izraeli politikáról, legalábbis a magyar nyilvánosságban ez egy nem kifejezetten ilyen túltárgyalt aspektusa az izraeli belpolitikának, de most ugye mégis azt látjuk, hogy hogy kiugróan korábbi eredményeikhez képest kiugróan jól szerep szerepeltek az arab politikai erők, hogy ennek mi lehet a az oka, illetve, hogy hát ha lehet ilyen összefoglalóan beszélni róluk valamilyen szempontból, akkor akkor ők nagyjából ez a Natanu ezen féle vonalhoz képest ők mit képviselnek.

[00:08:57]Hát ez egy nagyon érdekes, ez az arab politikai erők jelensége az egyike az Izraelt körüllengő ilyen paradoxonoknak.

[00:09:05]Ugye Izrael saját definíciója szerint egy zsidó és demokratikus állam.

[00:09:08]Tehát ez a két elvet, egy ilyen etnikai pervallási elvet és a demokratikus elvet próbálja összeegyeztetni.

[00:09:15]Tehát mivel egy demokratikus állam, és erre nyilván nagyon büszke is, ezért a népessége nagyjából 20%-át kitevő arabok ugyanúgy el elmehetnek választani, megválszhatják a saját képviselőiket, és ezek azonban ezek a politikusok nagyjából karanténban ülnek az elmúlt Izrael alapítása óta.

[00:09:35]Ö egy-két kivétel van, amikor viszont szükség van ö támogatásukra.

[00:09:41]Itt Yá Rabin 90-es évekbeli kormányzása idején volt az, hogy külső támogatóként néhány arab politikus beszervezett.

[00:09:48]Most az és rend szerint a zsidó népességnél sokkal alacsonyabb létszámmal mennek el, vagy arányban mennek el szavazni, és ez meg is látszik a mandátumaikon.

[00:10:01]Tehát ilyen 8-10 mandátum a jellemző volt, kiugró 15, most ugye 19-et szereztek, bombasztikus részvételi arányokat produkáltak, ami a netanyagú kormányzat külső és belső arabellenességének köszönhető.

[00:10:21]Például az egyik az, hogy gyakorlatilag a a az Itemark Bengvir ultranacionalista belügyminiszter vagy belbiztonsági miniszter által vezetett rendőrség elengedte az arab településeket, ahol ilyen ilyen bandaháborúk zajlanak.

[00:10:34]Az év eleje óta szerintem ilyen 180 körüli gyilkosság történt, ilyen leszámolások a mi közbizsá.

[00:10:43]Jó, olvasom akkor 120 volt, és hogy nagyon kevésnek ismertek a Aha.

[00:10:49]is volt a sikerráta, vagy alacsony volt a sikerráta, amikor elkap, hogy az az érzés az megvan az arab lakosságban, hogy hogy ugye az állam az az nem vonatkozik rájuk, vagy nem védi őket, ilyen alapvető szolgáltatásokat nem biztosít.

[00:11:05]És a másik pedig nyilván az, hogy hogy ugye itt a az izraeli határokon belül maradó izraeli polgárnak számító arabok és a cisz jordániai, pergázai arabok között azért nagyon sok elég esetleges, hogy kikerült a határoknak a ezen vagy azon oldalára.

[00:11:19]És nyilván azért az október 7e utáni hát nagyon súlyos gázzai atrocitás sokat gázzal gyakor tényleges elpusztítását, illetve Cis Jordániában ezt az egyre fokozódó telepes nyomást, azt azért nem nézik jó szemmel és ezek nagyon hangsúlyosan meg is jelentak a kampányaikban.

[00:11:39]Úgyhogy és akkor ezek az arab pártók, ők ugye és azok az arabok, akik szavazhatnak a választáson, ők ugye azok, akik Izrael területén élnek, tehát ők nem a ciszöriai és illetve nem a nem a gáz területek.

[00:11:50]Ez az Izrael nagyjából 10 milliós lakosságának a 20%-át kitevő arabné 2 millió arab közül a választók.

[00:12:01]Hát ugye kicsit be menjünk bele a különböző lehetséges forgatókönyvekbe, és akkor megint először a netenyeu szempontjából nézném, hogy neki ezzel az 53 mandátummal ugye ez a 61-től még elég elég messze van.

[00:12:12]Van-e olyan koalíciókötési lehetősége akár az arabpártokkal, akár máj szereplőkkel, ami miatt végül meg tudja alakítani a legújabb kormányát?

[00:12:21]Ö egyértelműen van a a történelmi tapasztalatok is azt mondhatják, hogy a a Netanyahu egyik fő politikai erénye az, hogy egészen elképesztő koalíciókat tud létrehozni és folyamatosan össze tudja kovácsolni azt a többséget, amivel éppen hogy csak tovább gördíti a kormányzást.

[00:12:45]a mostani 2022 őszén megnyert ugye mandátuma az egy kivételes esetnek számít, amikor különböző választási meg sajátosságok meg ilyen közhangulat miatt ő egy stabil többséget tudott kialakítani és le is nyomta az egész négy évet.

[00:13:02]Ez nagyon-nagyon ritka Izraelben.

[00:13:03]És most is amit ami amire ő számíthat, az egyik az, hogy ő a hivatalban lévő miniszterelnök, tehát ő még a különféle ő választhat meg bizonyos eszközöket.

[00:13:15]az, hogy hogy ő most megpróbálkozik egyfelől adott képviselők átcsábításával, ez mondjuk elég sok képviselő, úgyhogy lehet, hogy egy vagy kettő pártot, amelyik kicsippent a az ellenzéki frakcióból, megpróbáljá meggyőzni őket posztokkal.

[00:13:36]A másik egy nemzeti egységkormány, hogyha most ugye permanens háborús vészhelyzet van, és azért Izraelben mást jelent a háborús vészhelyzet, mint amit Magyarországon ma jelentett.

[00:13:44]És ha mondjuk megint jön egy iránelleni háború, akkor arra hivatkoz, hogy jön az irányelleni háború, amivel most már tényleg leszámolunk a az iráni rezsimmel, és egy nemzeti egységkormányra van szükség.

[00:13:59]fogjanak össze ezek a jó alapvetően jobboldali beállítottságú zsidó úgynevezett cionista pártok de hogy ebben benne lehet akkor azot féle párt is igen itt nagyon fontos azt egy újabb zárójel az izraeli politika zárójele ittit gyarapítandó hogy a izraeli pártok többsége összhangzakban a választókkal az alapvetően biztonságpolitikai kérdésekben meg az arabokkalhoz való hozzáárállásban az az jobboldalinak számít.

[00:14:29]Ez a második intifáda borzalmas terrorcselekményeitől elkezdve, ez a ez a jobbra túlódás, illetve ezzel együtt a a baloldali bal közép pártok eljentéktelenése az az nagyon erőteljesen megfigyelhető.

[00:14:45]Tehát mondjuk például az az 500000 új szavazó, aki 2022 óta belépett, az ilyen érték kutatások szerint 75%-ban jobboldali, tehát hogy ami az egész világon úgy, hogy jönnek a fiatalok és ők megdöntik az illiberális megtekintjelvű rezsimeket.

[00:14:59]Izraelben ez ez nem egészen így működik.

[00:15:03]Szóval van egy olyan értékközösség, ami alapján elvileg lehetne nagy koalíció, mert nincs például konkrétan biztonságpolitikai elképzelésekben nincs nagy különbség az ellenzéki blokk legtöbb pártja és a netanyahu koalíció között, de olyan mély a netanyahu által egyébként mesterségesen is kreált törésvonal, hogy hogy nagyon kevesen hinnének neki, meg ha meg egy nagyon kockázatos A az ellenzéki blokk több szereplője az így netanyagú köpöny alól bújt elő, és már sok sokan égették meg magukat miniszterként, kabinetfőnökként satöbbi.

[00:15:42]Tehát, hogy ez elképzelhető, de azért ez is egy nagyon necces.

[00:15:48]A másik, hogy Igen, igen, bocsánat.

[00:15:49]Ugye itt most pont a viszonylag ilyen friss információ 12-es csatorna, ugye az ottani 12-es csatornának az információi szerint a Iszrael Bejtén út vezetője, a Liberman vetette ezt fel, hogy hogy egy ilyen egységkormány az létrejöhetne és hogy nem is feltétlenül nem tudom zárkóznak el ezelől.

[00:16:11]Igen, de az a az egységkormány az ellenzék részéről legyen egy egységkormány a pártok között Netanyahu nélkül, mert a Netanyahu egy elhasznált politikus.

[00:16:18]Ennek vanállítása szerinted?

[00:16:23]Szerintem nincsen, mert azért a netanyahú nagyon fogja a saját pártját.

[00:16:28]Most itt a jelöltállításról nem térnék ki, de a akik a a Liquid listájáról bekerültek, azok nagyon erősen a Netánahutól függnek személyesen, tehát lojálisak, de amúgy egyes pártokkal mindenféle külön alkúk azok lehetségesek, mert ezek ezek tehát nagyon fontos, hogy azt mindig szem tartani, hogy ezek koalíciók és a Netányahu koalíciós partnerei azok egyáltalán nem szimpatizálnak amúgy a Netanyahuval, de nagyon határozott érdek fűződnek ahhoz, hogy hogy őt tartsák hatalomban.

[00:17:01]Tehát ugyanúgy a az ilyen ultracionalista vallásos cionistának nevezett irányzat, meg az ilyen klasszikus ilyen ultrakonzervatív vallási pártoknak mindkét ilyen résznek megvan az detányhoz fűződő érdeke.

[00:17:17]Ha valami valakinek kielégíti egy koalíciós ajánlat a saját programját, vagy valami fő célkitűzését, akkor elképzelhető.

[00:17:26]De itt akkor meg más részek morzsolódnak le.

[00:17:32]De de Tanyahúnak az is egy fontos hát ilyen menekülési útvonal, előremenekül útvonal, ha új választásokat írnak ki.

[00:17:38]Az új választás az még jó pár hónap, míg azt azt újra lebonyolítják, és akkor Netanyahunak, mint kormány hivatalban lévő kormányfőnek van lehetősége még egy-két húzásra a a kampány, egy új kampányban.

[00:17:55]És ki tudja, hogy egy megismételt választáson a mostani egyébként rekordmagas, vagy hát rekordközeli ilyen magas majdnem 80%-os részvétel arányt meg tudják-e ismételni, vagy ilyenkor az van választóban, hogy elmentünk szavazni, nem tudtunk döntésre jutni, egy padhelyzet alakult ki.

[00:18:13]A következő választásra lehet, hogy már sokkal kevésbé.

[00:18:18]It az is felmerült, hogy nagyon sokan mentek haza Izrael területén kívülről, és hogy ezek az emberek, ezek jellemzően mondjuk nem a netanjaut támogatták, legalábbis a mostani tudásunk alapján.

[00:18:29]És hogy az, hogy mondjuk pár hónappal múlva ők mondjuk még egyszer megtegyék ezt a ezt az utat, Igen.

[00:18:35]Egy bizonytalan végkimenetű végkimenetelő szavazás miatt, az az kérdője.

[00:18:40]Igen, pontosan.

[00:18:40]De gondolom ezt nem a netyem dönti el, hogy lesznek előre újabb választások vagy sem.

[00:18:44]És hogy addig még ugye van még egy még más koalíciós lehetőségek is, hogy például az Ezenot féle tömörülésnek neki mondjuk az arab pártokkal van-e arra több lehetősége vagy több eséllyel, hogy ők valamilyen technikai koalíciót létrehozzanak?

[00:18:59]Ö hát igen, az jó kifejezés, meg fontos kifejezés a technikai koalíció, mert ahogy ahogy mondtam, a legf leg nagyobb törésvonal azért tényleg az arab pártok és a nem arab pártok között van.

[00:19:13]Tehát ez az, hogy beemeljék őket a kormányba, az nagyon különösen október 7-e után az gyakorlatilag elképzelhetetlen, ugyanis azzal, hogy jó, szereztünk egy kormányzáshoz, kormánytöbbséghez szükséges mandátumszámot, de közben meg tömegével pártolnának el szavazók a a jelenlegi ellenzéki blokkból.

[00:19:38]Tehát ez ez nagyon nehezen elképzelhető.

[00:19:43]Erre volt példa egyébként, amikor nagyon rövid ideig, másfél évig a Netanyahú Netanyahu ellenesem nyolc párti koalíció kormányzott, ott volt egy néhány arab képviselő, de az a kormányzás végül is szétesett és az vezetett a 2022-es nagy győzelemhez.

[00:20:00]A én tehát ez tehát normális koalíció nem.

[00:20:03]Viszont a Netanyahu kifejezetten a Netanyahu megbuktatására irányuló együttműködés az szerintem nagyon is elképzelhető.

[00:20:11]Mi két De bocs, azt lehet azt lehet mondani, hogy a Netuval szembenálló választók, illetve pártók, ők mondjuk többségben vannak az izraeli társadalomban, vagy a politikában, mert ugye most ugye az netyóval szem a netenyóval szemben akítéli.

[00:20:29]Igen, igen.

[00:20:30]A tehát az arab és a és a a zsidó ellenzéki szavazók és pártok, m hogy egy arányos rendszerről van szó, azért az jól letükrözi a a társadalmi hangulatot, azok többségben vannak.

[00:20:44]Az mindkét arab pártak deklarált célja Netanyahu elmozdítása a hatalomból.

[00:20:51]alapvetően ennél távolságok tartóbbak szoktak lenni az izraeli, tehát a zsidó izraeli politikával szemben, mert azt mondják, hogy egyik kutya a másikb itt nekünk mindig rossz alapvetően, de azért most azért itt eltolottak a hangsúlyok, most azért érezhető, hogy hogy amilyen az elmúlt négy év volt, az annyira célsőségesen arabellenes volt, hogy ezt ezt ők se és a szavazóik se támogatják.

[00:21:16]Tehát ebben lehet egy egyetértés.

[00:21:19]A probléma az, hogy netanyagut akkor lehet kitenni a hatalomból, méghozzá november elején, és hogyha hogyha egy összállnak egy kormányzásra, tehát akkor odamegy az, hogy a a állam az államfőhöz és akkor prezentálja neki, hogy igen, nekem megvan a többségem az arab pártok támogatásával, és akkor őt megszavazzák, és onnantól kezdve lehet azt mondani, hogy az arab pártok azt mondják, hogy én innen kiszálltam, De azért felmerültek olyan technikai vagy olyan pontok, amikben azért lehet még ilyen közös próbálkozás.

[00:21:56]Az egyik az, hogy a ugye Netanyahu ellen már leg folynak perek előbb nyomozás, az azután három per indult korrupciós ügyekben.

[00:22:07]És ez már egy régi elképzelés, hogy egy olyan törvényt hozni, hogy aki egy olyan politikus, aki ellen korrupciós vagy valami büntetőjogi per van folyamatban, az ne lehessen miniszterelnök.

[00:22:22]Ez egy ilyen törvényt meghozhat a többség, és utána azt mondja, hogy hát bocs, tovább nem tudunk kormányozni, és akkor új választás legyen.

[00:22:28]Ez mondjuk kicsit erőltetett, aztán a legfelsőbb bíróságon szinte biztos, hogy meg is támadnák, tehát hogy ez politikailag azért kockázatos.

[00:22:35]A másik, hogy az október 7-ei eseményekkel kapcsolatos független vizsgálóbizottság felállítása, ami az ellenzék egyik kulcskövetelése volt.

[00:22:46]Ugyanis Netanyahu, mivel a legfőbb felelős az ő maga, ezért ő mereven elzárkózott.

[00:22:51]Az amúgy Izraelben elég nagy hagyománynak örvendő ilyen független vizsgálóbizottság felállításának.

[00:22:57]Tehát ő ő ő ezt ő ezt mindig megtorpedózta, okafogyót, időszerűtlen satöbbi, pedig elég sok jelmutat az ő közvetlen felelősségére, és ebben is megállapodhatnak elvileg.

[00:23:14]illetve a harmadik ilyen az igazságügyi reform, ami a 2022 végétől folyamatosan lázban tartotta az izraeli belpolitikát, és ami ezt a lázat végül is csak a a október 7-e transzformálta, tehát hogy át, de hogy ez folyamatosan napirenden van, ez az gyakorlatilag egy illerális igen politika által sokkal jobban ellenőrzött igazságszolgáltatási rendszer kialakítása, ami ilyen óriási tiltakozó mozgalmak voltak, és az egyidőre meg is feneklett, De ez most ez egy deklarált célja a netanyahú blokknak, hogy ezt folytassák és ennek a megtorpedózás.

[00:23:50]Tehát van pár ilyen tech, ahogy mondtad, technikai cél, amiben megegyezhetnek, de azért erre nehéz, nehéz a politikai a politikai visszhang az mindig nagyon az mindig nagyon kockázatos.

[00:24:02]Tehát akármilyen pici technikai megállapodás van az arabokkal, mármeny elmozdítása, mondjuk önmagában nem egy kis jelentelen kérdés.

[00:24:11]Az rögtön olyan visszhang, hogy na mondtuk Hamasszal összefognak a Hamaszista arabokkal meg tehát a választási kampányban is az volt, hogy a Gudy Isenkot, aki amúgy hát hogy nem éppen egy arabimogató, egy volt vezérkari főnökről van szó, aki ilyen elég ridg katonai doktrinákat fogalmazott meg a a Izrael ellenségének likvidálásáról meg satöbbi, de őt is úgy úgy állították be, mintogyha hogyha az ő kormányzásához a Hamas kormányzása lenne nagyjából.

[00:24:42]ból mielőtt tovább lennék az eseményeknek a felgönyörítésében, engem picit érdekelne, hogy a az az illiberális állam, amit nyilván Magyarországról is megismerhettünk az elmúlt másfél évtizedben, ez mondjuk egy ilyen izraeli társadalomra per berendezkedésre rávetítve, ez nagyjából mennyire vannak hasonlóságok vagy különbségek.

[00:25:00]Most akár csak olyan szinten, hogy itt is az, hogy van a van a van az államfőnek egy döntési szituáció abban, hogy akkor lesz új választás vagy sem.

[00:25:09]Szóval, hogy kicsit rövideben kérdezve, Netánu féle politikai körök, azok mennyire uralták le olyan szinten az államot és a médiát, ami ami mondjuk ezekből a rendszerekből, autókritikus rendszerekből ismerős lehet?

[00:25:22]Az az izraeli demokratikus intézmények és normák azok szívósabbnak bizonyultak, mint a 2010 utáni Magyarországnak a hasonló intézményei.

[00:25:34]Ott az arányos választási rendszer miatt gyakorlatilag lehetetlen egy ilyen egy olyan többség kialakítása, amelyik tényleg így nagyon durván le tudná uralni a mezőnyt, de Netanyahunak nagyon részben ugye a mondjuk az Orbán a közös tanácsadói kör miatt is elég sok hasonló elképzelése volt.

[00:25:51]Tehát a médiafölény hasonló, mondjuk a mondjuk a a magyar ilyen politikai bulvár, tehát ez a Neres bulvármédiához hasonló ottani bulvármédia, próentanyahu bulvármédia megteremtése.

[00:26:04]Akkor amit mondtam, ez az igazság ügyi reforma egyébként explicite hasonlítottak sokan a magyarországi próbálkozásokhoz.

[00:26:13]Tehát ez a ez a párhuzam az elég elevenen él, de ott azért m tehát ott az is fontos, hogy hogy nagyon-nagyon sok ilyen szubkulturális jellegű politikai blokk van most, amit a és ők kreálnak olyan helyzeteket, amik ilyen törésvonalakat kreálnak így Izraelen belül.

[00:26:36]Tehát ezt nagyon általánosan fogalmaztam, de hogy például itt vannak a vallásos pártok, az ultraortodox pártok, ez konkrétan két párt, amelyek egy blokkban szavaznak, amikor a rabbi megmondja, hogy akkor megint le kell szavazni a mi pártunkra, akkor leszavaznak.

[00:26:50]Tehát ők egy nagyon nagyon jól kontrollálható szavazói csoport.

[00:26:54]Nagyjából mindig annyi ugyanannyi szavazatot kapnak, de mint demográfiai csoport folyamatosan nőnek, mert hat-hét, nyolc gyerek van az izraeli egészségügy a világon a legjobb.

[00:27:03]Tehát most már csak nem is ez a középkori hat-hét-nyolc gyerek, amiben maradt három felnőtt korra.

[00:27:08]Viszont ők olyan privilégiumokat élveznek Izrael alapítása óta hogy nekik nem kell katonáskodniuk.

[00:27:18]Gyakorlatilag nem kell részt venniük olyan világi tevékenységekben, mint például az a közoktatás, ami ami a rabbinikus előírásokkal szembegy.

[00:27:28]És ezek a privilégiumok gyakorlatilag ilyen vallási enklábékat idéztek elő.

[00:27:35]ami azért Izrael egészére nézve is egy kicsit tehát, hogy gondokat okoz.

[00:27:38]Az egyik, hogy a most a háború miatt ez jobban előjött a tartalékosok ugye ugye Izraelben az emberek tartalékos katonák, tehát ha hív haza, akkor elmennek katonáskodni.

[00:27:53]Az elmúlt három, tehát három éve háború van nagyjából.

[00:27:55]És és akkor vannak olyan emberek, akik mondjuk egy évet van voltak már összesen távol a családjuktól.

[00:28:01]Ez komoly gazdasági, személyes, mindenféle terhet ró rájuk, miközben a lakosságnak van egy része, amelyik a politikai erőviszonyoknak köszönhetően igazából mentességet élvez az ilyen nagyon komoly terhek alól, illetve ugyanúgy ezek az emberek nem vesznek részt az amúgy bivajerős izraeli gazdaságnak a a hogy fenntartásában, hanem ők mindenféle segélyeken igazából tengődnek, de az de akkor is egy folyamatosan segélyezi őket az állam.

[00:28:33]Tehát ez azért nagyon súlyos feszültség szított egyébként a parlament, tehát egy külön kispárt is, külön párt is szerveződötteknek a tartalékosok képviseletére a minek ezen törésvonal mentén, de hogy ők most éppen nem jutottak be, de nem voltak az egé keveset nem voltak egyébként nagyon messzem k 2,6%-ot kaptak a 3,25%-os küszöb majdnem elérték, de ez egy fontos probléma és például Netanyahó abszolút ezt ezt kielégíti, ezeknek az ezeknek a vallásos pártoknak ezt az igényét.

[00:29:08]még amikor elvileg van egy ilyen sorozás, mert közben a katonaság meg folyamatosan nyomással elhelyezi a a kormányzatot, hogy hát szükségünk van emberekre és de mégis akkor kivételeket adnak, tehát ez mindennek megvan ez a magabonyolult ilyen politikai folyamata, de a lényeg az, hogy ezeket a mentességeket a netanyahutól tudják várni az emberek.

[00:29:30]És viszont a másik oldalon ez meg óriási felháborúdást okoz, mert hogyha van valaki, akinek a aki ő maga megint vagy két gyereke, vagy három gyereke, ugye Gody Isenk ott isak is, ugye a fia például a gázai háborúban halt meg, hát ő mit szól ahhoz, hogy ott vannak emberek, akik azt mondják, á nem, mi az imapajzsot tartjuk fen, bocs, mi nem vonulunk be katonának.

[00:29:51]Tehát ez például ilyen súlyos feszültség.

[00:29:52]Akkor a másik ott van, hogy ami egy egy nagyon nehéz ugye ugye ez a szélsőségesség.

[00:29:58]Tehát azért Izraelben mindig is ügyetek arra, hogy bár azért az a ilyen végülis, hogy ilyen gyarmatosító expanzió azért meglegyen Cisz Jordániában, de hogy ez ne legyen annyira kirívó.

[00:30:10]Viszont most már az arab lakosságnak a az ilyen előldözéséről, kiirtásáról nyíltan beszélnek parlamenti pártok.

[00:30:19]Például ugye ott az Itamar Bengvir a nemzetközi, tehát ez ilyen freak show egyik kedvenc szereplője, aki nyíltan beszél erről.

[00:30:30]Egy olyan ember, akit azért nem azért nem katonáskodhatott, mert terroristának tartották.

[00:30:33]Tehát egy olyan olyan figura, aki aki régebben teljesen vállalhatatlan volt és abszolút perifériára szorult, egy gyakorlatilag egy zsidó terrorszervezetnek a támogatója volt.

[00:30:42]Most viszont belbiztonsági miniszter lett, mert megvannak a mandátumai ahhoz, hogy a Netahud hatalomban tartsa.

[00:30:47]És és ez is egy fontos, hogy ez egy tehát jobbra tolódott az egész politikai közösség, és megjelentek olyan pártok, amelyik amik már nagyon-nagyon szélsőségesek, amik az azután a nemzetközi reputációt is csökkentik.

[00:31:05]Ha mondjuk a gázai háború önmagában nem csökkentette volna eléggé, de amikor valaki kiárul, hogy igen, szükség van gáza elfoglalására, a palesztinokat vagy a tengerbe hajtjuk be, vagy pedig költözzenek ahová akarnak, úgyis rengeteg a ország van.

[00:31:17]És akkor ezt a média kiemeli, és ki tudja egyébként, hogy mennyire azonosul vele, hány ember azonosul ezzel.

[00:31:23]Választóként nem olyan sok, és inkább azért valószínűleg az arabokat jobban mozgósította, mint a szélsőségeseket, de azért azért így nagyon nagyon súlyos illiberális tendenciák vannak, és igazából ezek ráadásul sokkal jobban gyökereznek az izraeli adott társadalmi csoportokban.

[00:31:43]Tehát mondjuk a a Bangver támogatóinak elég nagy része azért ezek a ez a telepes mozgalomnak a képviselője, vagy telepes mozgalomban résztvevő a cisz jordániai 700zres zsidóságból kerül ki, akinek elemi érdeke az, hogy ez meglegyen, ez a ez a folytatódjon a a telepesek támogatása, az ottani infrastruktúra fejlesztése, újabb palesztinok, palesztin mondjuk termőterületek vagy legelőt területeknek a az elbitorlásra.

[00:32:12]Tehát ott azért ezek nagyon mélyen gyökerező folyamatok, amiket nem biztos, hogy egy-két kormányváltás az el tud törölni.

[00:32:23]Ugye beszéltünk október 7-éről az akkori támadás, illetve terrortámadás sorozatról, amit Izrael szenvedett el Hamas részéről és hogy most volt az első olyan választás, amit amit azóta október 7e óta tartottak.

[00:32:38]egyáltalán ez a témakör ez mennyire nyomta rá a bélyegét, mennyire volt egy kiemelt hogy mondjam ilyen szempont így a a választási kampányban, illetve hát hogy ne ne tanjel szempontjából mennyire mennyire betűlt rá annak az árnyéka, hogy ahogy te is említetted, azért mégis csak ő ő ő tekintető a főfelelősségének annak, hogy hogy egyáltalán megtörténhetett ez a ez a mészárlás.

[00:33:00]Hát a az a netanyahu blokk és maga a likid szereplése, relatíve jó szereplése azért is egy óriási politikai szabadulóművészet, mivel október 7-i 7e azaz a Hamas nagy szabású terrortámadása után mindenki számára egyértelmű volt, hogy a a Netja egy haló politikai értelemben halott ember, merthogy egy ilyen iszonyatos kudarcot elszenvedni, egy ami az egész országot traumatizálta, azt politikailag nem lehet túlélni.

[00:33:38]A volt is egy nagyon konkrét párhuzam az 1973-as Tyomkipuli háború első szakasza.

[00:33:44]Az igazából egy ugyanúgy egy meglepetésszerű támadás volt Szíria és Egyiptom részéről.

[00:33:48]Abba a abba a háborúba belebukott Goldame miniszterelnök.

[00:33:54]És akkor ez volt a párhuzam, hogy hát egyértem, hogy hogy Netanyahunak buknia kell, de Netanyahu igazából így beleőremenekült, tehát az október 7e után Gáza ellen egy nagyon szisztematikus háborút viselt, és még amit ki is tolt.

[00:34:09]Tehát ott ott voltak egy voltak erre tehát egyértelmű jelek, hogy ő az ő érdeke az, hogy ne ne fejeződjön be, vagy ne szakadjon félbe az a háború azzal, hogy az izraeli fog fogjukat kiváltják.

[00:34:22]Hanem hanem hanem próbálják meg a kitolni.

[00:34:25]Ott volt egy ilyen már ott is megjelent egy ilyen ellen ellentét, hogy a netanyagblokk azt mondta, hogy a háborút meg kell nyerni, a Hamaszt meg kell semmisíteni teljesen.

[00:34:33]Az ellenzékben meg azt mondta, az első az, hogy kiváltsuk a 251 vagy 250 körüli túszt, és ne hagyjuk azt, hogy gázában raboskodjanak évekig, ott leromlanak, meghalnak satöbbi, mint ahogy ez meg is történt.

[00:34:48]És és Netánahu viszont előremenekült, és ahogy teltek a hónapok, az a zuhanás, amit a közénykutatásokban mutattak, az az megállt, sőt meg is fordult, mert ahogy Izrael újabb háborúkat indított, amik ráadásul látványos sikerekkel jártak, ugye gondoljunk csak itt a a Hezból aken háborúba, háborúra, ami ami nagyon-nagyon tehát tényleg egy fantasztikus hírszerzési, látványos hírszerzési sikerrel indult.

[00:35:17]Ugye ez a csipogós robbantássorozat végeztek Hassan Nasral a a Hezbolaknak az ilyen fő gonoszával gyakorlat nem tudját az izraeli közemény előtt ő egy tényleg egy mumus volt és sikerült likvidálni.

[00:35:32]Utána akkor volt az első irá háború, ahol szintén ilyen bravúros hírszerzési katonai akciók sorozatával így letarolták a az a az iráni létesítményeket, a légvédelmet.

[00:35:46]És ez nem volt ez ezelőtt sikerült stabilizáló stabilizálni a népszerűségét, de soha nem volt meg az a Rally Rund the flagnek nevezett jelenség, hogy amikor jön egy új háború, akkor mindenki kiáll a vezető mellé, mivel Izraelben megszokták azt, hogy valamilyen katonai konfliktus mindig van, és ráadásul az ellenzéki, tehát a a Netanyahu ellenes erők meg a Netanyahu ellenes szavazók, azok mindig sejtették azt, hogy a netanyahu vé végsős soron a saját népszerűsége vagy valamilyen politikai manővere érdekében indít újabb meg újabb háborúkat.

[00:36:23]N csak, hogy ezt akkor nem tudta az ellenzék sem tematizálni egyfelől, másrészt pedig a társadalom is túllépett azon, hogy oké, hogy vannak ezek a háborúk meg váláscsapások, de hogy hogy az, hogy megtámadták az országot és tényleg a legjobban felszerelt, a legmodernebb hírszerzéssel rendelkező állam ellen ilyen szintű terrorcserményeket tudtak végrehajtani, hogy ez ott mégis kinek volt a felelőssége?

[00:36:48]Hát nem részben azért, mert vannak tehát még ha azok, akik tudják, vagy vagy úgy elismerik, hogy hát igen, Netanyahu volt a felelős, részben olyanok, akiket mondtam, ezek a koalíciós partnerek, akiknek nagyon mély érdeke fűződik a netanyagú hatalmon tartásához, vagy a annyira benne vannak-e a lik buborékban ez a ilyen neta bibi király meg mindenféle, tehát ez a gyakorlatilag egy ilyen személyi kultuszt veszi körül, hogy ruk meg ez lepattant, illetve van egy olyan kalkuláció, hogy oké, volt október 7-e, gyászoljuk a elhunytakat, ez egy tényleg tragédia volt.

[00:37:26]De nézzük meg, hogy most hol tart Izrael, hogy a határai azok biztonságosak.

[00:37:31]Sőt minden, vagy tehát a szír, a libanoni, a gázai határon széles határövezeteket tart megszállva az izraeli hadsereg, amik biztosítják azt, hogy most már nem fenyeget a Hezbollak.

[00:37:43]100000 rakétával Irán csapásmérő ereje is töredékére csökken.

[00:37:47]Tehát, hogy van egy ilyen, hogy jó, az rossz volt, de nézzük meg, hogy most hol tart Izrael abszolút a közeket.

[00:37:54]egyedüli domináns katonai hatalma lett.

[00:37:57]És ez ez ez egy ez is egy olyan narratíva, ami igazából ez nem egy hülyeség azért.

[00:38:03]És a másik még az, hogy van egy ilyen érzet, hogy gazdaságilag a háború nem nyomorította meg Izraelt.

[00:38:10]Egyáltalán ugyanúgy megmaradt ez a ez a hightech szektor.

[00:38:14]Iszonyatos üzleteket kötnek a haditechnikai cégek, ugye, mert mert minden háború az egy fantasztikus demonstráció.

[00:38:20]És amikor amikor lát tehát az európai európaiak más nemzetközi más nemzetek is látják, hogy az az izraeli légvédelem az milyen jól teljesít, vagy hát ugye relatíven jól teljesít, mint például mondjuk a szúdihoz képest, akkor akkor az egy jó üzeti lehetőség, hogy Németország is megvette az Arrow 3 ilyen légvédelmi rendszert.

[00:38:42]Tehát vannak sikerei, tehát van egy olyan narratíva, hogy ezt lehet mutatni, tehát ezt lehet mondani, ugye ez ezt értékel.

[00:38:49]Másfelől viszont a Netánahúak olyan szintűen botrányok kövték ki a kampány útját is, hogy hogy lehetett tudni, hogy a Netonnak szóltak közelkeleti, hát ilyen kvázi szövetségesek arról, hogy valamire készül a Hamas.

[00:39:06]Tehát szólt az Egyesült Arab Emirátus így a az emir telefonált oda konkrétan akkor ugyanúgy az egyiptomi titkos szolgálatnak a vezetője még állandó koordinációban van az izraeli kollégákkal és ő is szólt tehát hogy hogy hiába vannak ez a ez a felelősség ez efelett át lehet csiklani meg lehet lehet lehet racionalizálni vagy pedig csak egyszerűen le lepattan a a vá a magának a likudnak a választóiról egy részéről az is nagyon érdekes szerint Szerintem, hogy a maga a gázai offenzíva háború tényleg, hogy poli poli rombolták, elfoglalták, rengeteg ember civil halálát okozták a az izraeliek, hogy hogy ez például a Netjaunak a megítélésére ez milyen képet vett mondjuk belöldön akár akár azt is mide lehet csatolni, hogy nemzetközi elfogadópancsonál lenne érvényben.

[00:39:57]Ö azért szóval Izrael sosem ismerte el a nemzetközi büntetőbíróság hatáskörét, mivel azért elég sok olyan eset volt a múltban, ami miatt izraeli katonák, döntéshozók ellen indíthatott volna pert, és akkor az kínos lett volna az egész biztonsági katonaib ismerentre nézve.

[00:40:22]ami a Gázánál van, ott is van.

[00:40:22]Hát ez nehéz, ez egy ilyen racionalizálás, hogy hát ők támadtak először, milyen szörnyű terrortámadást hajtottak végre, ami egyébként ténylegesen igaz is.

[00:40:31]Tehát a azért érdemes néha visszatérni, hogy ott milyen kegyetlenségek és igazából tudatos, mediatizált kegyetlenség történt.

[00:40:40]És hát mi nem tudunk mi mást csinálni.

[00:40:43]Hát a Hamaszt meg kell semmisíteni, különben megint ezt fogja csinálni.

[00:40:46]És ez ez az a racionalizáció, ami alapján ami alapján igazából nincsen olyan komoly morális ellenállás.

[00:40:53]Tehát vannak egyes szereplők, emberi jogi szervezetek, amik egyébként tehát elképesztő morális meg intellektuális bátorságról tesznek tanúbizonyságot, hogy kiállnak a a az egész a civilek elleni atrocitások feltárásával, azoknak a ilyen tanúvallomásokkal, ak a mondjuk a katonákon, hadseregen belül jön jönnek, de nincs igazából a ellenállás vagy vagy berzenedés.

[00:41:20]A hadsereg az most is a legnépszerűbb intézménynek számít Izraelen belül.

[00:41:25]Az, hogy és ezt egy szükséges rossznak tartják, és akkor erre jönnek rá a szélsősége, a legszélsőségesebb ilyen szervez, akik azt mondják, hogy szuper, gáz a 70%-át megszálva tartjuk.

[00:41:39]Valószínűleg tartósan, mivel 70%-át ledózerolták nullára.

[00:41:42]Itt van egy üres terület.

[00:41:45]Hát menjünk vissza telep telepeket létesíteni, mert gáz a mélyenk már a Bibliában benne van, hogy nem tudom, biztos ott is volt valamilyen, nem tudom Jósua kori település, és akkor akkor most menjünk vissza gyarmatosítani, illetve ugye 2005-ig volt pár zsidó telep, ami és azt a célt, azt egyébként például sikerült elérni, ami nyilván ők megfogalmaztak, hogy akkor a Hames legyőzzék, lefejezzék, lefegyverezzék a a kampányban hát, mert igazából eléggé hónapok óta egy fontos téma az, hogy a hogy a netanya ugye nagy elánnal veti be bele magát háborúba, de egyiket se fejezte be.

[00:42:23]A deklarált célja Iránban az volt, hogy hogy leváltatni leváltatni az egész iszlamista rezsimet.

[00:42:34]Ez nem sikerült.

[00:42:34]Hiába likvidálták ugye az egész politikai, katonai elitet, ez nem sikerült.

[00:42:39]És ráadásul egy kicsit úgy tűnik, hogy szélsőségesebb és még merevebb az a az a rezsim, ami a Hamenei Ajatollak helyére jött.

[00:42:48]Kázában ugyanez, hogy igazából a Hamas így operatív fenyegetést jelentő terrorszervezetként megsemmisítették, de magában, tehát az a megmaradt gázai övezetben a Hamasnak nagyon erős pozíciói vannak.

[00:43:01]És ott azért ezt kicsit el is engedték, de szóval nem is tűnik olyan őszintének, hogy akkor most az Izraelnek az a szándéka, nyilván ha a drónokról kiszúrnak egy egy fickót, akinek az arc arcfelismerő rendszer az kidobja, hogy hopp, ez egy izé Hamas terrorista volt, akit láttunk a valamelyik határkamerán, ledrónozzák, és ez ez napi szintű.

[00:43:22]Ha mondjuk van vele mondjuk a családja, akkor a családját is.

[00:43:26]Ez ugye elég rendszeres fejlemény volt a háború során.

[00:43:33]De nem, de nem akarnak ott semmit csinálni, és nem is működnek nagyon együtt azzal a nagy délelúral bejelentett gázzai rendezési tervvel, illetve annak az intézményeivel.

[00:43:47]Igazából gyakorlatilag Izrael megtorpedózza azt, hogy az a gázai rendezési terv, amit egyébként a Netahu támogató Donald Trump hirdetett meg, az elkezdjen működni.

[00:43:56]Tehát nincs meg az, hogy hogy be beengednek nemzetközi ilyen katona, tehát ilyen rendfenntartó erőket, vagy kiengednek paleszt, az még még kevésbé van az, hogy kiengednek gázzai palesztinokat Egyiptomba, hogy ott kiképezzék őket rendőröknek.

[00:44:09]Szóval ez egy ilyen libikóka, ahol Detanyahut valójában azért a saját koalíciós partnereit tartják fogva.

[00:44:16]De ez mindig nehéz elmondani, hogy hogy hát a Netanyahu ő maga ezt nem csinálna, de a koalíciós partnereimi, mert azért láttuk ezt ugye Magyarországon is, hogy ki tudja, hogy ki hogy Orbán Viktor mit tudom én 2025-en mennyire számított ő maga szélsőségesnek és mennyire volt az, hogy a politikai helyzet kívánta meg a szélsőségességét.

[00:44:33]Ez azért ez a ilyen nagyon hosszú ideje hatalomban lévő populista vezetőknél azért ez már mindig összefonódik, mert a Liquid politikusai is volt olyan, aki atombombát akart gázára dobni meg.

[00:44:45]Szóval azért ott is előfordul.

[00:44:47]Hát ha már atombomba ugye volt egy olyan el generált felvétel, ami a választási kampányban ugye megjelent, hogy ezzel riogatott a Netjau, hogyha az ellenzék nyeri a választást, akkor akkor atombombát fognak dobni, nem is tudom, hogy Jeruzsálemre vagy Tel Telavivra, amelyik szerepelt éppen a a felvételen.

[00:45:05]Nyilván csak azért mosolyögtem ezen, mert hogy ez a ez ezzel való riogatás az egyébként az ismerős lát mondjuk a magyar választóknak.

[00:45:10]Hát igen, de azért azért mindig azt mondom, hogy hogy ha valaki úgy gondolja, hogy hogy a magyar politika az nagyon szélsőséges, meg erőszakos, meg nem tudom egymás sárdobás, azért mindig egyfet terápiás jelleggel érdemes az izraeli politika felé fordulni, ahol ahol olyan óriási gyűlöl gyűlölködés megy, meg a olyan a szemé az eszközöknek olyan szemérmetlen használat, tehát például ez az AI a generáltan hirdetések, ezek teljes abszolút normalizáltá váltak.

[00:45:37]Tehát ezek a a hirdetéseket ki se szervezték ilyen ilyen civil szervezeteknek, hanem a netanyahu póztolgatott posztolgatta a legbrutálisabb ilyen AI hazugságokat, meg ilyen riogatókampányt.

[00:45:51]Gondolsz a példát, csak hogy tényleg úgy átérezzük nézőként, olvasóként, hogy milyen szinten megvan, megvan a az az arany sztenderd a a lejárató reklámokban számomra, hogy Gudy Isenkot volt vezérköry főnökek a a rokonai is tartalékosként harcoltak a gázai háborúban.

[00:46:14]A fia életét vesztett egy ilyen alagútrbantás során Gázában.

[00:46:21]Az ő temetése egyébként egy ilyen óriási nemzeti gyász voltak, tehát az a gyakai karrierej kezdete.

[00:46:27]És Netánya egy olyan videót, a AI generálta videót posztolt, hogy megy Isenkot egy ilyen ilyen elíziumi mezőszerű idli mennyországban.

[00:46:40]Szembe jön vele a a gyakorlatilag a fia, aki elvileg nem a fia volt, de ugyanúgy úgy nézett ki, mint a fia.

[00:46:45]És de ő elmegy mellette, és nem a fiától meg, hanem a az egyik arab pártnak a vezetőjét.

[00:46:53]Tehát olyan, amikor valakinek azért a saját halott fiával egy AI reklámban játszanak, azért az azért tényleg a az elég kemény.

[00:47:01]Úgyhogy és ugye erre mondta azt a ugye ez a netannyalnak jelent meg a az X csatornáján, és akkor erre volt az a kommunikáció, de hát hogy az nem is ő van rajta, mármint hogy nem a fia van rajta, csak egy ember, aki véletlenül pont úgy néz ki.

[00:47:15]Igen, pont úgy néz ki, mert mert ő csak szimbolizálja azt, hogy a az elesett izraelieket, izraeli hősöket cserben hagyja.

[00:47:21]Einzankot, amikor amikor ilyen lebegteti az arab pártokkal való megjegyezés, ami megjegyezés, ami egyébként tényszerűleg hazugság, mivel kategorikusan elzárkózott.

[00:47:32]A kampányban egyébként minden egy kivételével vagy egy egy bal középpárt kivételével mindenki elzárkózott a ezek a két arab párttal való együttműködéstől.

[00:47:43]Na és akkor mondjuk ezek után erre kelles belegondolni, hogy hogy ilyen felvételeket jelentett meg mondjuk a Neto.

[00:47:49]Nem tudom, hogy a másik oldal adósa maradt egyébként ők felvették a kesztűt, vagy vagy azért ez azt jelent ott sokkal ott ott klasszikusabb volt ez a ez a műfajtás megmaradtak a választási kampány keretein belül meg a netányú ő maga sok muníciót szolgáltat.

[00:48:06]Tehát a igazából szerintem az általában érdekes a a ilyen nagyon szélsőséges politikai polarizációnál, hogy hogy egyfelől akkor tehát az ennek a nagymesteré például Netánahu akkor is tud politikai ilyen ellentéteket kreálni, amikor valójában nincsen.

[00:48:23]Tehát, hogy a az isenkot ő nevezte ki vezérkari főnökké, amikor a gázai háború kitörése után egy alakult egy ilyen nemzeti egységkabinet tárcaanélküli miniszterként hónapokon keresztül az ott volt.

[00:48:35]Tehát olyan értékkülönbség nincsen.

[00:48:42]Nem Soros ösztöndíjal tanult, nem, nem, tehát nem lehet, nem lehet olyan igazából olyan fogást találni, de mégis rá tudják mondani, hát a Netánahut főleg a saját, tehát a az október 7-i felelő felelősségével támadták.

[00:48:55]Ez volt az egyik erős pont, illetve az, hogy ezekkel a szélsőséges ilyen telepes mozgalmárokkal, akik mostan tehát gyakorlatilag minden nap ilyen pogromszerű akciókat hajtanak végre a palesztinok ellen.

[00:49:08]Még nem azt mondtam, hogy szerű, de igazából gyakor tehát pogromokat, ahol elűzik a házukból, megkövezik, rájuk lőnek satöbbi.

[00:49:17]Ö ezzel támadták a kabinet meg a azzal, hogy hogy a a ultraortodox népességnek ö tehát nem tehát kibú tehát hagyják, hogy kibújjanak a katonai szolgálat alól.

[00:49:32]Itt egy kicsit érdemes belemenni abba, hogy Isencotnak mi volt egyébként, vagy annak a annak a blokknak a az ajánlata, ami említetted nem volt óriási különbség, főleg mondjuk biztonsági biztonságpolitikai szempontokat nézünk, de hogy mégis csak azért mi volt a mit csinálnak ők másképpen mondjuk akár Gázában vagy akár más mondjuk kiemelt területeken.

[00:49:50]Ö, tehát a Isenkot a szavazóknak is, meg gyakorlatilag a Izrael iránt azért izraeli politika iránt azért erőteljesen érdeklődő diplomatáknak és nemzetközi közvényünknek is azt az ajánlatot tett tette, hogy hogy Izrael alapvető politikai stratégiai célkitézései nem változnak, de a szélsőségesek szélsőségeseket azokat így megnyírbálják, visszanyírbál álják ez a az összes ilyen elfajzást, és normalizálják például a nemzetközi kapcsolatokat is.

[00:50:26]Tehát azért Izrael a már egyébként ez régebben is így van, és ez egy elég bonyolult folyamat, hogy miért a azért nagyon elszigetelődött az a Gázai háború után, mivel ugye október 7-e után azért ugy pár napig m szimpátia volt, de azért nagyon gyorsan megindult vagy nagyon gyorsan megerősödött az a vélemény, hogy azért egy egy indokolatlan pusztítást, tehát politikailag túlszók szempontjából semmiképpen nem indokolható pusztítást hajt végre.

[00:50:54]Az akkori vitákat igazából le lehet zárni, mert végül is gázát elpusztították, tehát ott ott nem maradt semmi gyakorlatilag.

[00:51:02]És a jelenlegi két két millió gázai azon a kis helyre szorítva az permanens humanitáris válságban él.

[00:51:10]Nem olyan nem annyira, mint a háború.

[00:51:13]Az ezt fontos megjegyezni, de azért itt látszott a végeredmény az, hogy hogy mi volt.

[00:51:16]Ennek a visszhangja az az nagyon nagy volt, és nagyon Izraelt diplomáciai meg biztonsági szempontból is igen tehát eléggé fenyegeti az, hogy a saját szövetségései előtt is elszigetelődik.

[00:51:33]Tehát azért az Európai Unió európai országok azért egy fajta közösséget éreztek mindig Izraellel, izraeli célkitelezésekkel, vagy stabil vagy biztonsággal az Izrael létével kapcsolatban.

[00:51:44]De azért ma már nagyon erőteljesek azok a hangok, amelyek az Izrael katonai támogatását, Izraellel kötött megállapodásokat, különösen az ilyen katonai biztonsági megállapodásoknak a felülvizsgálatát szorgalmazzák.

[00:51:59]Ami pedig egyszerűen döbbenetes változás és és legfenyegetőbb változás az a az Egyesült Államok ö vagy az amerikai közhangulat változása.

[00:52:09]Ugye Donald Trump Netanyahu legfontosabb szövetségesének számít, még a borzasztó hektikus szövetségesnek is, mert itt azért szerintem az elmúlt két évben itt volt anyázás meg meg meg vábaveregetés, most ugye egy feltétlen támogatás, de azért a Demokrata pártban nem függetlenül a Demokrata Párt bal szárnyának a felfutásától, azért nagyon erőteljes az a vonal, hogy Izrael katonai támogatását ö azt fel azt fel kell függeszteni, vagy felül kell vizsgálni.

[00:52:44]De ez nem csak a demokrata pártban, hanem a republikánus pártban is jellemző, akik végül is tehát ott azért előteljesek azok a hangok, főleg az olyan olyan befolyásos emberek köréből, mint mint majd Tucker Carson, vagy akár egyébként kicsit Jay V is, hogy gyakorlatilag Izrael belerángatta az Egyesült Államokat az iráni háborúba, aminek most a republikánusok iszák meg a levét.

[00:53:08]És ugye nemrég hangzott el az összes, gondolom az összes prognózis arról, hogy ebben a műsorban, hogy hogy ugye a közelgőfélidés választásokon óriási buktárra számíthatnak a republikánusok, tehát még annál is nagyobb buktárra, amire általában egy kormányzópárt számíthat.

[00:53:25]És nagyon sok republikánus az az Izraelt hibáztatja egyébként jogosan, mert ahogy feltálták itt azért Netányaú győzte meg Trumpot.

[00:53:33]És az, ha elveszítik az Egyesült Államokat, mint ilyen feltétlen nélkül támogató partnert, különösen úgy, hogy a függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus kormányzat volt hatalmon, Izrael támogatása az mindig is egy akciómának számított az az amerikai külpolitikában.

[00:53:53]Nem kis részben azért jogosan, mert MT il stratégiai meg globális érdekek szempontjából jogosan.

[00:53:56]Ez most ez most kezd eltűnni.

[00:53:59]Részben azért, mivel az Egyesült Ámok nagyon megégette magát Iránban, rész pedig részben pedig azért, mert Izraellel szemben egy ilyen morális ilyen ellen ellenérzés hatalmasodott el.

[00:54:14]Ez mondjuk tényleg évtizedekre visszamenő tendencia, mert ha most nem tudom, így 68-ban ülnénk itt, akkor ugyanúgy a nem tudom az 1968-ban akkor a 67-es háború izraeli agresszió, annekióiról háborog ránk, vagy nem tudom.

[00:54:28]De de hogy ez egy ez egy bonyolult és viszont mindenképpen fenyegető folyamat, amit akkor amit érzékel az ellenzék.

[00:54:38]Valószínűleg a Nentán is érzékeli, csak ő másfelé menekül inkább.

[00:54:40]Tehát ő azért ő meghirdette azt, hogy hogy itt függetlenedni [torokköszörülés] kell a nemzetközi közösségtől és egy tulajdonképpen berendezkedni egy szankciós ellenállásra.

[00:54:50]Tehát ez a kampány hajrában voltak ilyen ilyen nagyon meredek ki kijelentései, hogy ilyen kriptoalapú ilyen át kell állni kriptoalapú gazdaságra, és akkor mert számolni kell arra, hogy a szankciókat kell folyamatosan megkerülni, ami elég bizar, mert ugye a főellenség irán ezt ezt csinálja, tehát hogy és akkor persze nyilván mindenki kibukott az a gazdasági jelitből, mert ugye egy nyitott, globalizált gazdaságról van szó, És hát ki tudja, hogy a Netanyahu való valójában erre vinné-e tovább Izraelt.

[00:55:25]Hm.

[00:55:25]Hát ez mondjuk egy kérdés, hogy hogy ez lenne Izraelnek az útja, illetve hát akár azt, hogy hogy abban a nem is tudom ilyen geopolitikai vagy földrajzi helyzetben, amiben Izrael van, ott egyébként egy ilyen egy ilyen még az eddiginél is erősebb elszigetelődés egyébként az mennyire szolgálná például Izraelnek?

[00:55:43]Abból a szempontból?

[00:55:43]Izrael igazából a hangsúlyokat áthelyezteti arra, hogy Izraeltet mindig is azért valamennyire a nyugat a nyugat legkeletibb országának tartottuk.

[00:55:55]Ez részben a demográfiai változások, részben a politikai változások miatt is azért inkább most már azért sokkal integráltabb a közelkeletbe, tehát úgy kicsit stílusban is, de de szövetségi szempontból is, mert a ami egyébként a Netanyahu érdemének tudható be, az az, hogy ő nagyon erőteljesen kereste a lehetőséget az arab bizonyos ilyen konszolidált arab monarchiákkal meg való megállapodását.

[00:56:21]Ez az Ábrahám egyezmények néven ismert tendencia, azért azt megakasztotta az október 7, de azért például az Egyesült Alabségekkel azért kiváló kapcsolatot épített.

[00:56:35]Nem, nem vértem, hogy ugye most volt ez a Flight Dubai ilyen terrortámadás kísérlet, ott is azért a rendszeres Dubai és ela Aviv közti menetrendszerű járaton történt.

[00:56:48]Tehát az a ezrével járnak Izraelből már oda már Marokkóval is hasonló, illetve ki tudja, ha valamennyire konszolidálódik a helyzet, illetve tehát Izrael kellőképpen nagy katonai segítséget nyújt mondjuk Szúdiarábiának, ki tudja, hogy ez hová terjedhet, vagy meddig fokozódhat, de ez egy ez egy tendencia, meg igazából szerintem elkerülhetetlen is, hogy hogy a konszolidált államokkal Izrael egy jobb kapcsolatot ott tartson fel, mert már már teljesen idejét múlt az, hogy hogy a hogy ezek a ezek a a rabors országok ezek követelik mondjuk Jeruzsálem visszafoglalását, vagy hasonló lesz?

[00:57:30]Abszolút lekerült már a napirendről.

[00:57:32]Még egy zárókérdés, hogy most ott ugye padhelyzetről beszéltünk a műsor elején is, hogy ez szerinted meddig húzódhat el Izraelban?

[00:57:42]Hát a a abból a szempontból, hogy a politikai padhelyzet meddig húzódhat el, az a felvázolt nagyon-nagyon más forgatókönyvektől függ.

[00:57:54]Tehát lehet, hogy november elején új kormány lesz, de az is lehet, hogy hogy új választásokat fognak kíni.

[00:58:00]Tehát ez de ez pár hónapig biztos, hogy elhúzódik, mert az új kormány tehát hivatalba lépése után is azért azért a politikai viszályok azok megmaradnak, de hosszabb távon pedig a két blokk az úgy tűnik megmarad, de azért mindig Izraelben mindig vannak ilyen pragmatikus hát, hogy mondjam, ilyen újragondolások.

[00:58:22]Tehát azért mondjuk az, hogy én pont reggel olvastam még azt, hogy azért az egyik vallásos ultraortodox párt azért mondta, hogy azért ők megfontolnák az ellenzékkel való össze összefogást is.

[00:58:33]Tehát, hogy mindig vannak ez azért van, mert ugye blokkokról beszélünk, főleg az egyszerűség kedvét, mert amúgy tényleg nagyon-nagyon nehéz megérteni, de tényleg itt itt öt öt párt van a két cionista blokkban, mindegyik eléggé más, illetve van még még két arab párt, tehát 12 pártról van szó.

[00:58:51]És mivel ugye arányos választási rendszerről van szó, ezért nekik a saját szavazó táboruk felé van az elsődleges lojalitásmérők számíthatnak arra, hogyha mi úgy politizálunk, mint eddig, akkor megmarad.

[00:59:04]Ha a szavazók használják el kell, hogy összefogás legyen, akkor akkor is ők tudják, hogy kire kell szavazni.

[00:59:08]Tehát ez ez hozzátartozik az izraeli politikához.

[00:59:11]Tehát ez a, hogy mondjam, a szépsége az izraeli politikának is, meg ez a ezért is érdekes.

[00:59:15]Viszont ilyen pillanatokban pedig azért az arányos választási rendszernek a korlátait is mutatja, hogy azért a kormányzóképességet nehezebb megteremteni.

[00:59:24][torokköszörülés] Na hát izgatottan várjuk, hogy mi jön a folytatásban.

[00:59:27]Tóth Gergő, köszönöm, hogy itt voltál és folytassuk más is ezt a köön.

[00:59:32]Igen.

[00:59:33]Nekt pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a kollégák nevében.

[00:59:34]Hogyha tetszett az a műsor, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra.

[00:59:38]A munkánk folytatása szempontjából pedig kiemelten fontos legyetek a Telex rendszeres támogatói.

[00:59:44]Ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatás oldalon.

[00:59:46]Hamarosan újra találkozunk.

[00:59:49]Sziasztok!

[00:59:51]Ránk számíthattok.

[00:59:51]Mi számítunk rátok.

[00:59:54]Támogasd a Telexet!

[01:00:01][zene] aja [zene]