Telex.hu 50:20

Az AI nem váltja ki az emberi kapcsolódást – interjú Bíró Bence Péterrel

pszichológiamagányszorongász generációterápiaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Az AI nem váltja ki az emberi kapcsolódást – interjú Bíró Bence Péterrel
tl;dr

TL;DR

  • A Telex Holnap műsorának vendége Bíró Bence Péter pszichológus (vez.: Szente Katica); témák: Z generációs magány, szorongás, terápia-elérhetőség, sématerápia, chatbotok mint „terapeuták".
  • Magyarországon tízből hét fiatal érzi magát magányosnak; a magány a Holt-Lunstad-metaanalízis szerint a dohányzásnál is erősebb egészségügyi kockázati tényező.
  • A kutatások szerint már egyetlen hús-vér üzenetváltás is jobban csökkenti a magányt, mint a bármikor elérhető chatbot.
  • A generáció szorongását a túlzott választási lehetőségek és a globális válságüzenetek is táplálják; az elkerülés önerősítő körhöz vezet — korán kell segítséget kérni.
  • Veszélyes az öndiagnosztika: a TikTok ADHD-videói többnyire félrevezetőek, a téves „diagnózis-identitás" növelheti a szorongást.
  • A terápia fő akadálya anyagi és rendszerszintű: az óradíjak 15 000 forinttól indulnak, egy terápiás módszer megtanulása 2,5 millió forint, a szabadkapacitás pedig kihasználatlan a szabályozás miatt; vidéken gyakran nincs gyermekpszichiátria.
  • Olcsó, hatékony first step: életmód (alvás, mozgás, táplálkozás), majd egy barátság kialakítása — Magyarország globálisan a legrosszabb közeli barátságokban, ami a 20. századi bizalmatlansági kultúrával is magyarázható.
  • A sématerápia mérhető, gyerekkorban kialakult gondolkodási-érzelmi mintázatokat kezel (pl. elhagyatottság-séma), validált tesztekkel és gyakorlatokkal; Young önfelmérő könyve önállóan is használható.
  • A ChatGPT terapeutaként kettős: néha jó tanácsokat ad és „pszichológus-szintű" mélyértelmezést nyújt, de alárendelt pozíciójából mindig igazat ad, párkonfliktusnál szakadékot ás, és hiányzik belőle a folytonos, törődő emberi jelenlét.

„Az emberi kapcsolatokon keresztül vezet az út — az AI ugyanis nem váltja ki az emberi kapcsolódást." – Bíró Bence Péter

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex fiataloknak szóló műsora, a Holnap adásának vendége Bíró Bence Péter pszichológus, a műsort Szente Katica vezeti. A beszélgetés főbb témái: a Z generáció magánya és szorongása, a terápia elérhetősége, a sématerápia, valamint a chatbotok pszichológusként való használata — beleértve egy élő kísérletet is, amikor a műsorvezető élőben kér tanácsot a ChatGPT-től.

Magány mint a Z generáció alapélménye

A beszélgetést egy friss Telex-videó felütése indítja: ma Magyarországon tízből hét fiatal érzi magát magányosnak, és alapélményük a magány. Bíró Bence Péter szerint a probléma súlyos, de nem mindenkinél egyformán jelenik meg:

„Annyira szeretném azt mondani, hogy igen, mert ez egy nagyon súlyos probléma, de az igazság, hogy nem mindenki egyformán igazázódott el ebben." *

A pszichológus amerikai kutatási adatokat hoz fel: egy 50 éves nagyjából dupla annyi időt tölt emberek között a szabadidejében, mint egy 16 éves, mivel a világ izoláltabbá vált, és egyre több kapcsolat képernyőn keresztül alakul. A párkeresés is áthelyeződött: ma már a leggyakoribb ismerkedési forma az interneten történik, ami egy teljesen új világ, amihez alkalmazkodni kell.

A túlzott választás PARadoxona

Klinikai tapasztalatként a vendég az online társkeresés világát említi nehéz kérdésként. Egy kutatás három csoportra osztotta a társkeresőket: az elsőnek kevés választási lehetőséget adtak, a másodiknak többet, a harmadiknak sokat, és utóbbiak meggondolhatták magukat. A harmadik csoport volt a legboldogtalanabb — ők dönthették el, hogy talán mégis az előző partnerrel lenne jó. A tanulság:

„A sok lehetőség között nagyon nehezen tudunk boldogak lenni és elmélyülni." *

A magány mint halálozási kockázati tényező

A magány nemcsak életminőségi, hanem életveszélyes kérdés is:

„A vezető haláloknak az egyik meghatározó tényezője az a magány, mert volt egy nagyon nagy metaanalízis — a Holt-Lunstad-kutatásnak hívják —, hogy a dohányzásnál hasonló mértékű negatív hatása van a magánynak is. Tehát a magány annyira káros, minthogyha naponta 19 szigrettát elszívnánk." *

Mi okozza az elmagányosodást?

A műsorvezető arról kérdezi, a közösségi média-e a hibájuk — apukája is sérelmezte, hogy „az ő idejében" beszélgettek az emberek. A vendég szerint a kérdés összetettebb: az internet előtti generáció iskola után kiment focizni, biciklizni, mert nem volt más lehetőség. Ő maga az MSN Live Messenger generációjához tartozott, ma pedig sokan Minecrafton és Discordon keresztül beszélgetnek. Az új generáció azonban abban nőtt fel, hogy ha kimegy focizni, a barátai nincsenek kint, mert a számítógép előtt vannak — így nehéz eldönteni, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz.

Napló, chatbot vagy ember?

Bíró Bence Péter egy kutatást említ, amely két héten keresztül vizsgálta, hogyan lehet csökkenteni a magányt. Három csoportot hasonlítottak össze: aki csak naplóba írt egy sort, annak nem változott a magányszintje; aki chatbottal beszélgetett, annak csökkentek a negatív érzései; aki pedig egy teljesen random emberrel váltott legalább egy üzenetet képernyőn keresztül, annak csökkentek a negatív érzései, nőttek a pozitívak, és a magánya is mérséklődött. A tanulság: a chatbot annak ellenére, hogy folyamatosan elérhető, semennyire sem csökkenti annyira a magányt, mint akár egyetlen hús-vér emberi üzenetváltás.

Szorongás: a generáció terhei és a szorongás csapdája

A szorongás a magánnyal összefüggő, a köznyelvbe is átültetett alapállapot. A vendég két szempontot különböztet meg: egyrészt összekeverjük a pszichiátriai diagnózist a mindennapi megélésekkel, másrészt tényleg óriási teher hárul erre a generációra:

„30 évvel ezelőtt nem kellett azon görcsölni, hogy az AI után lesz-e munkánk… nem volt akkor a szabadság sem, hogy eldöntsük, melyik városba költözzek, hogy a végtelen társkereső lehetőség közül ki lesz a megfelelő partner… Minél több választás van, annál nagyobb is általában a szorongás." *

Mindehhez az a generáció folyamatos üzeneteket kap: meg kell oldani a klímaválságot, a politikai kríziseket, szociálisan érzékenyen kell gondolkodni a világ eseményeiről, miközben a mindennapi kérdések — mit gondol rólam az osztálytársam, megvehetem-e azt a cipőt — is nyomasztják.

A szülők szerepe — meglepő kutatási eredmény

Bíró Bence Péter egy kutatást említ, amelyben 7–14 éves gyerekek szorongását kezelték: a szakemberek kizárólag a szülőkkel beszélgettek, és megtanították nekik, hogyan bánnak jól a gyerekükkel. Az eredmény:

„Ha ezek a pszichológusok nem is találkoztak a gyerekkel, a gyereknek a tünetei a szorongást illetően annyira csökkentek, mintha direkben a gyerekkel dolgoztak volna." *

Az elkerülési kör és a testi tünetek

A szorongásnak van egy csapdája: aki fél megszólalni egy társaságban, az egyre biztonságosabb dolgokat mond, majd ha egyszer mégis kinevetik, még kevesebbet beszél — elindul egy önmagát megerősítő elkerülési kör. „Minél inkább elkerülöm a félelmet, annál erősebb is lehet mindez." Az egészségtelen szorongás az, ami megnehezíti vagy ellehetetleníti az emberi kapcsolatokat, a munkát, a tanulást — és nem csak akkor érdemes segítséget kérni, amikor már valaki be sem tud menni az iskolába, hanem jóval előtte, mert a problémák nagy része megelőzhető, és minél korábban észrevesszük, annál korábban visszafordítható.

A szorongásnak testi tünetei is lehetnek: szívdobogás-érzés (miközben a pulzus valójában normális), tenyérzés, megváltozott légzés.

Az öndiagnosztizálás veszélye

Súlyos probléma, hogy az emberek félre szokták magukat diagnosztizálni. Több kutatás vizsgálta a TikTokon és az interneten fellelhető ADHD-s videók szakmai hitelességét:

„A többségük nem az, sőt több félrevezető videó van ebben a témában, mint olyan, ami ténylegesen hiteles adatot tartalmaz az ADHD felismeréséről, tüneteiről." *

Aki tévesen azonosítja magát egy pszichiátriai problémával vagy neurodiverzitással, téves úton kezdheti kezelni, és az önbeteljesítő jóslattá válhat: „én szorongó vagyok" identitás kialakulása tovább növelheti a szorongást. A vendég a káromkodás analógiát hozza fel: ha valaki felkiált egy cifrát, az sok okból fakadhat — ugyanígy a kedvetlenség is lehet vashiány, szakítás utáni normális lelkiállapot vagy klinikai depresszió. „A TikTokon ezt nem fogják megkülönböztetni nálad, mert nyilván az nem fog olyan videóban nagyot menni."

A műsorvezető hozzáteszi: a környezetében is tapasztalja, hogy barátai használják a köznyelvbe átemelt diagnózisokat („nem tudok figyelni, mert ADHD-s vagyok", „biztos bipoláris személyiségzavarom van"), pedig szakemberként is van, hogy több évig tart egy diagnózis kimondása, mert attól kezdve meghatározza a páciens életét.

Terápia: tudatosabb generáció, de anyagi akadályok

Nyitottság nőtt, a tudás elérhetőbb lett

Bíró Bence Péter szerint a Z generáció terápia iránti nyitottságában egyértelmű a javulás. A szülő- és nagyszülőgenerációnak könyvtárba vagy előadásokra kellett eljutnia, ma a TikTokon azonnal szembejönnek ezek a tartalmak — ezen keresztül a segítség is elérhetőbb lett. A vendég kifejezi elismerését a magyar zeneiparnak, mert a zenészek gyakran beszélnek nyíltan arról, hogy járnak terapeutához; a Budapest Parknak is volt egy sorozata, ahol hazai zenészek meséltek saját mentális egészségi tapasztalataikról.

Az anyagi realitás

A műsorvezető óvatosan jelezi: tisztában van vele, hogy kevesen engedhetik meg maguknak a terápiát. Ő maga egyetemistaként gyakornoki fizetésből két hetente járt terápiára, mert hetente nem tudta kifizetni. A vendég is mesél: mint vidéki egyetemista, neki is választania kellett az albérlet mellett, hogy a bulizásra szánt összeget vagy a terápiára költse — ez súlyos áldozat volt.

Rendszerszintű gond is, hogy aki pszichológusnak tanul (alap- és mesterképzés), annak utána is tanulnia kell egy módszert — és az egyik legelismertebb, Magyarországon is népszerű módszer megtanulása 2,5 millió forintba kerül. „Így nagyon nehéz elérhető árúvá tenni a terápiát ilyen szempontból, de ezen ki kell találni valamiféle rendszert — remélhetőleg úgy, hogy nem csak a ChatGPT-vel beszélgessünk ezekről a kérdésekről."

Mit tehet, akinek nincs pénze terápiára?

Egy 15 000 forinttól induló óradij mellett egy szorongó, magányos, „robotszerűen" élő egyetemistának vagy pályakezdőnek is vannak lehetőségei. Az amerikai pszichiátriai testület legnagyobb konferenciáján — ahol Harvard- és Stanford-szakemberek is felléptek — a kulcsmondat az volt, hogy a pozitív jóléthez az alapvető életmódtényezőket kell először rendbe tenni: alvás, emberi kapcsolatok, sport, táplálkozás, természetben töltött idő. Ez nemcsak meggyorsítja a felépülést, de sok pszichológiai probléma eleve nem is alakul ki.

Egy európai vizsgálat megmérte, hány közeli barátja van az embereknek, és Magyarország volt a legrosszabb: globálisan itt van a legkevesebb olyan ember, akinek van igazán közeli barátja. A vendég első tanácsa ezért:

„Próbáljunk meg egy barátot szerezni, és ezzel kéne elindulni először, és nem azzal, hogy rögtön pszichológushoz fordulni." *

Ezután jöhetnek végzettségű szakemberek által írt önsegítő könyvek — de fontos figyelmeztetés: attól, hogy valaki „magára ismert" valamiben, nem biztos, hogy helyes a diagnózisa, és akár a jó terápiás eljárásoknál is van olyan, akinél rosszabb lesz tőle — akinél nincs végzettség, annál sokkal nagyobb az esély a rosszabbodásra.

Miért barátkoznak kevésbé a magyarok?

A vendégnek nincs adatokra alapozott, egyértelmű válasza, de van személyes elképzelése: a magyar társadalomban hatalmas bizalmatlanság van egymás iránt, ami a 20. századi történelemből fakad. Az ügynökakták kapcsán felmerül a kérdés: megbízhatunk-e a szomszédban, elmondhatjuk-e neki a személyes dolgainkat, vagy feljelent minket? A vendég családjában is sokszor mondták, hogy vigyázni kell, ki mit fog elmondani. Ha generációkon keresztül egy „vigyázz, mert nem biztos, hogy a másik ember megbízható" kultúrában nevelkedünk, akkor nem lesz természetes, hogy megosszuk másokkal az érzelmeinket. Fontos viszont: „ez nem jelent determinisztikus jövőképet, ezen tudunk változtatni."

A vendég könyve: pszichológia regényként

Bíró Bence Péter — a műsorvezető utalása szerint — Takács íróval közösen írt egy regényt, A férfi, aki megtanult érezni címmel, amelyben Német Kornél, a Rossmann volt vezérigazgatója is fontos szerepet játszott: a történetek jelentős részének ötlete tőle származik. A cél az volt, hogyan lehet átadni pszichológiai ismereteket anélkül, hogy szájbarágós vagy kellemetlen lenne. A regény főhőse pszichológushoz fordul, és közösen néznek szembe a kapcsolati problémáinak okával.

„Az embernek nem kell azt mondani, hogy ez a könyv az én problémáimat diagnosztizálja, mert egy csomószor azért nem foglalkozunk önismereti kérdésekkel, mert van egy erős szégyenérzetünk." *

A vendég kitér a vidéki-városi különbségre is: Budapesten, a tanultabb rétegeknél kevésbé tabu pszichológushoz fordulni, de egy vidéken, iskolázatlan közegben felnőtt fiúnak sokkal nagyobb érzelmi akadályokon kell átvergődnie. A szégyen az egyik legfontosabb akadály nálunk. A műsorvezető elárulja: neki is olvasott pszichológiai vonatkozású könyvek voltak azok, amelyek hatására elgondolkodott, hogy a terápia jó dolog lehet — és ezek az „önismereti csatornák" másokat is elvezethetnek a terápia felé.

Mi a mentális egészség valójában?

A műsorvezetőtől kapott válasz — „hogy minden nap úgy kelek fel, hogy vannak céljaim, és van egy alapvető motor, ami motivál engem belülről" — pontosan egyezik a WHO és a nagy nemzetközi szervezetek definíciójával: a mentális egészség nem a betegség hiánya.

„Magyarországon, amikor arról beszélünk, hogy mentális egészség, akkor nagyon sok embernek — és sokszor még a kormányzati kommunikációban is — ez a pszichiátriára szűkül." *

Pedig az OECD adatai alapján a magyar lakosság 14%-ának van olyan mentális egészségügyi problémája, amely segítséget kiáltana, és más adatok szerint hétből egy embernek lenne szüksége pszichológiai segítségnyújtásra. A mentális egészséghez tartozik, hogy tudunk-e egymással biztonságosan bánni, kötődni, van-e bennünk empátia. Ez a tág kategória magyarázza, miért tekint a fiatal generáció a pszichológusra „mint a személyi edzőre vagy a zuhanyzásra" — azaz egy rendszeresen ápolt, természetes dologra egy változó világban.

Rendszerszintű problémák a magyar mentális egészségügyben

A beszélgetés egy szeptemberi Telex-cikkre épül, amelyben egy pszichiáter rendszerszintű gondokat ismertetett: szakemberhiányt, és azt, hogy a pszichológusok és pszichiáterek az állami szektort elhagyva magánpraxisokat tartanak fenn a jobb megélhetésért.

Bíró Bence Péter szerint az egyik legsúlyosabb gond, hogy több mint 10 000 pszichológusunk van, de sokan nem mernek segítségre szorulókkal beszélgetni, mert a szabályozás nem egyértelmű, és nincsenek kidolgozott best practice-ek, mint az EU-s szinten. Van egy érdekvédelmi csoport, amely több mint 4600 aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy hat pontot megváltoztassanak a pszichológusok minőségi munkavégzése érdekében:

„Sokszor nem az van, hogy szakemberhiány van, hanem szakember-kihasználatlanság van, mert a szabályozások nem teszik úgy lehetővé, hogy ezek a szakemberek biztonsággal tudjanak tevékenykedni." *

Ez nem feltétlenül pénzkérdés. A vendégtől félti, hogy nagyon kevés ember dolgozik kormányzati oldalon ezen a területen: Európában átlagosan egymillió emberre egy ember szokott jutni, aki a rendszerszintű fejlesztésekkel foglalkozik, de hazánkban nem tudja, van-e ennyi. Ugyanakkor — választások óta eltelt idő — nyilván szakemberként a dolga elmondani, hogy „lehetne több".

Egyszerű, olcsó megoldások sokasága létezik: például egy weboldal, amely a szülőknek küld fontos információkat a gyerek születésekor arról, hogyan kezelhető a szorongás. „Ha nincs rá elég ember, aki foglalkozik vele, akkor a legjobb szándékú, legtehetségesebb emberek sem tudnak mindent megvalósítani."

Budapest–vidék szakadék

A cikkben említett főváros–vidék szakadék elképesztő probléma: a legtöbb megyében egyáltalán nincs gyermekpszichiátria vagy serdülőkori pszichiátria, és szélsőséges kettősség van — vagy világcsúcs-színvonalú ellátást kapunk, vagy semmilyen segítséget. A vendég elárulja, hogy még Budapesten, a magánszektorban is olyan hosszú várólisták vannak, hogy akár hónapokat kell várni — akkor is, ha az embernek jó kapcsolatai vannak. Ráadásul sokan nem hajlandóak online szakemberrel beszélgetni, személyes jelenlétet igényelnek — így aki Tolnán, Mózsön vagy Nógrád megyében lakik, nagyon nehéz helyzetbe kerül.

A vendég a prevenciót hangsúlyozza: nem szabad csak akkor foglalkozni a problémával, amikor már súlyos — ahogy a hátfájás sem csettintésre alakul ki, hanem évekig tartó rossz testtartásból.

Ideális jövőkép 4–5 éves távlatban

  • A pszichológusképzésből kikerülő szakemberek rendelkezzenek olyan kompetenciákkal, amivel azonnal tudnak dolgozni, extra milliók kifizetése nélkül.
  • A magyarok rendelkezzenek egy alapvető (nem PhD-szintű) mentális egészségműveltséggel: mit ne mondjon a szülő a gyerekének, hogyan működik az érzelemszabályozás, a konfliktuskezelés — akár az iskolában tanulva. „Ezek nem hatalmas rakétatudomány jellegű dolgok, csak oda kéne adni az embereknek."
  • Lépcsőzetes modell bevezetése: ha valakinek egyszerű érzelmi problémája van, nem kell pszichiáterhez fordulnia — lehet, hogy egy tanár pár kérdéssel segít, vagy egy rövid képzésen átesett, segítő szándékú ember; ha ez nem elég, akkor tovább eszkalálódik magasabb szintre. Ezekre a modellekre már vannak jól kidolgozott eszközök — a kérdés csak az, megvalósítjuk-e őket.

Sématerápia: a mérhető gondolkodási mintázatok

A vendég konzultáns is sématerápiában — a műsorvezető utánanézve elmagyarázza, mi ez. A lényeg:

„A sémák olyan érzelmi és gondolkodási folyamatok, amik mérhetően rontják az emberi kapcsolatot és az életminőséget. Negatív sémák — és vannak pozitív sémák is. Ezek a gyermekkorban alakulnak ki." *

Nagyon kevés tudományos mérés létezik a pszichológiai elméletek igazolására, de a sémák esetében léteznek tudományosan igazolt tesztek, amelyek nemzetközileg (kínaiaknál, amerikaiaknál, egyiptomiaknál, magyaroknál) lettek validálva, és létezik tudományos igazolású protokoll arra is, hogyan lehet felülírni vagy enyhíteni őket.

A bizalmatlanság sémája

Leegyszerűsítve: ha egy gyerek olyan környezetben nő fel, ahol nem tud megbízni a szüleiben — hazudnak neki, bántalmazzák, elárulják a titkait —, akkor kialakul benne az a meggyőződés, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Ez egy érthető tanulási folyamat. Később, középiskolában, amikor rátalál a szerelem, indok nélkül úgy érzi, nem bízhat meg a partnerében, és szakít vele. Nem azért, mert a partner valóban megbízhatatlan volt, hanem mert a régi tapasztalata alapján „úgy is fogok tudni benne megbízni". Feldolgozni tudományos igazolású technikákkal lehet: a cél, hogy ne a bizalmatlanság vezesse az embert, hanem az észszerű bizalom.

Összesen 18 negatív és 14 pozitív séma létezik. A rendszer zsenialitása, hogy logikus, megfogható, lépésről lépésre eszközöket ad a kézbe. A rendszert Jeffrey Young dolgozta ki a 90-es években.

Az elhagyatottságtól való félelem — a leghíresebb séma

Ez önmagában teljesen normális evolúciós ösztön: nem akarjuk, hogy elhagyjanak. De ha valaki gyerekként azt tapasztalja, hogy az édesapja elhagyta a családot — vagy akár a családban maradt, de érzelmileg elfordult tőle (pl. a szülő depressziója vagy alkoholproblémája miatt) —, megtanulja, hogy akit szeret, az előbb-utóbb elhagyja. Felnőttkorban ez már egy széles, szerető partnerrel is felütni a fejét:

„Mivel az alakult ki bennem, hogy engem úgy is elhagynak — ez nem egy szándékos gondolat, de az az ösztönös megélésem —, hogy a partnerem lehet, hogy most még jó, meg szeret, de előbb-utóbb el fog hagyni." *

Gyakori példa: egy házaspárnál a férfi elmegy sörözni a barátaival, és a nő — akinek elhagyatottság-sémája van (ez férfiaknál is előfordulhat) — úgy érzi, dobog a szíve, „soha többet nem fog visszajönni a férfi". Bár tudja, hogy a partner megbízható, annyira rosszul érzi magát, hogy rengeteg üzenetet ír neki (konfliktushoz vezet), dühös lesz, hogy miért csak most jött vissza, szóba kerülhet az önsértés is súlyosabb esetekben, vagy tányérokat tör, nem tud aludni az éjszaka.

A lényegi megfigyelés: a sémák belülről teljesen magától értetődő valóságnak tűnnek, kívülről irracionálisnak, belülről egyáltalán nem azok. Aki nem ilyen sémával él, annak más lesz: például egy tökéletlenség-séma, amikor valaki 100 emberből a 90-nél ügyesebb valahogy, de csak azt látja, hogy „hogyan lehetek ilyen béna, hogy még kilenc ember van fölöttem".

Hogyan néz ki a sématerápia a gyakorlatban?

Először tudományosan igazolt tesztekkel és beszélgetésekkel feltérképezik, hogyan kapcsolódnak a jelen problémák (párkapcsolat, munka) az adott személy sémáihoz. Aki kíváncsi, nem muszáj rögtön terápiába fordulnia: Jeffrey Youngnak van egy önfelmérő kérdéseket tartalmazó könyve — Fedezd fel újra az életed —, amivel önállóan lehet foglalkozni.

A terápiában aztán megtanulja az ember felismerni, mikor „kapcsol be" a séma, vannak felülíró gyakorlatok és házi feladatok. A vendég egy kliensét említi: az asszony attól félt, hogy a férje nem jön vissza. Megnézték, mi történik, ha a férje hagy nála egy fotót vagy tárgyat — mondjuk az ingét, amiben az illata van —, mint fizikai bizonyítékot, hogy nem fog elmenni. Vagy megkéri a férjét, hogy útközben írjon, mikor tervez hazamenni. Így a „mindig sosem figyelsz rám" helyett a „legyírsz szíves, írd meg, mikor jössz haza" mondat hangzik el — és teljesen más kapcsolati mintázatok indulnak be. Emellett az érzelmi traumák feldolgozására imaginációs átírásnak nevezett, hipnózis-jellegű gyakorlatok szolgálnak, amelyekre számtalan kutatás létezik.

Érdekesség a vendég jószágáról: sokszor nem gondolnánk, hogy pszichológushoz kell fordulni bizonyos problémákkal — például ha valaki a munkahelyén nem mer fizetésemelést kérni —, de nagyon sokszor sémák állnak a háttérben. „Ha ezt meg tudod oldani, lehet, hogy több pénzt fogsz keresni. Nem ígérem ezt, csak mondom, ez egy érdekesség."

A ChatGPT mint terapeuta — kettős érzések

A jelenség mérete

A Telexen 2025 októberében megjelent cikk szerint akkor a ChatGPT-nek 700 millió felhasználója volt, és a felhasználók 72%-a nem magáncélokra használta — utazástervezés helyett élethez, akár szerelmi területhez kapcsolódó tanácsokat kértek tőle. Bíró Bence Péter szerint „ez borzasztóan gyakori. Nagyon, nagyon, nagyon gyakori." És nagyon kettős érzései vannak: egyrészt egy csomószor tényleg jó tanácsot ad. Volt olyan vizsgálat, amelyben az AI jobban tudta olvasni az emberi arcok („emberi szemek") érzelmeit, mint egy hús-vér ember.

Párkapcsolati konfliktusok: szakadékot tud képezni

Kutatás vizsgálta, mi történik, ha valaki a párjával való összeveszés után a ChatGPT-vel beszélget:

„Azok a párok, ahol az egyik partner a ChatGPT-vel beszél, a párkapcsolati konfliktus után sokkal kisebb eséllyel békülnek egymással — hanem megerősíti abban, hogy neked van igazad, a másik emberrel ne beszélj erről, és elzárkóznak attól, hogy egymást jobban megértsék. Tehát lényegében szakadékot is tud képezni, és erre is vannak bizonyítékaink már." *

Mi a szakmai ajánlás, és mi a fő veszély?

A jelenlegi szakmai ajánlás az AI-asszisztált terápia, vagyis a pszichológus és az AI együttes használata — önmagában egyetlen megoldás sem tartott még annyira, hogy biztonságos legyen. Ugyanakkor volt egy vizsgálat, ahol kifejezetten terápiás AI-t fejlesztettek („terabot"), és arra jutottak, hogy egyes esetekben jobban tud segíteni, mint egy pszichológus — de fontos, hogy „ez nem a ChatGPT".

A ChatGPT egyik legerősebb torzítása:

„A nap végén te vagy a mester, és ő a rabszolga, tehát akármit mondasz neki, a végén igazat fog neked adni." *

A vendég példázja: tegyük fel, nárcisztikus ember tagadja ezt az AI előtt — a vége az lesz, hogy a ChatGPT azt mondja: igazad van. Vagy: „lehet, hogy hét nagyon jó tanácsot mond nekem, és a nyolcadik egy borzasztóan rossz tanács, és egy fontos dolgot kihagy, és nem tűnik fel nekem, mert eddig mindig igazat mondott." Emiatt „nem ördögtől való dolog, de nagyon veszélyes — mintha tüzzel játszanánk". Kérdés az adatvédelem is: hova jutnak a beszélgetések, mi történik, ha kiszivárognak?

Élő kísérlet: a műsorvezető megkérdezi a ChatGPT-t

Szente Katica — jelzi, hogy „ez nem az én történetem" — élőben beírja a ChatGPT-nek: „Egy 25 éves nő vagyok, aki robotszerűen éli az életét, nagyon szorongok és magányosnak érzem magam. Szerinted mit tehetek ez ellen?"

A válasz szívecske-emojival indul, empatikus felütéssel („Először is szeretném, ha tudnád, hogy amit leírsz, azt komolyan veszem"), majd pontokba szedett tanácsokat ad: ne próbáld puszta akaraterőből megoldani, sétálj 10-15 percet telefon nélkül a szabadban, lélegezz lassan, tervezz be minden nap egy apró, nem kötelességből tett dolgot (kávézó, új hely, zene, mozgásforma), és este kérdezd meg magadtól: mi volt ma az a pillanat, amikor egy kicsit jól éreztem magam?

A vendég értékelése megosztott:

  • A tanácsok többsége helytálló, és az eleji empatikusnak tűnő visszajelzés „annyira jó lenne megtanítani az embereknek" — ha egy baráttól hallanánk ilyeneket, talán őt keresnénk, nem az AI-t.
  • A műsorvezető viszont „elég klisés és sablonos tanácsoknak" nevezi a javaslatokat: aki ilyen állapotban van, az már hosszú órák óta szomorú zenéket hallgat a szobájában, saját gondolataiban elmerülve — ezért a tanácsok nem annyira gyakorlatiak.

Ami „hátborzongató": a hangalapú mélyértelmezés

A műsorvezető elmeséli, hogy az előfizetéses modellel hangüzemmódban kipróbálta a beszélgetést: ott sokkal természetesebb elmondani a gondokat, mint egy barátnak, és a ChatGPT gyakran látja a kérdés mögötti mélyebb érzelmi szükségletet — nem a konkrét kérdésre válaszol, hanem azt mondja: „hallom, amit mondasz, de szerintem a te életedben nem is erről van szó… neked az a nehézséged, hogy…" — és akár a hang tónusát is ahhoz igazítja, milyen állapotban van a beszélgető. Több rétegű értelmezést ad, „tényleg úgy, mint egy nagyon jó pszichológus. Tehát ez nagyon súlyosan ijesztő ezen a ponton már."

A vendég azt is elárulja: egyszer megkérdezte a ChatGPT voice funkciójától, mit tud pszichológiai szempontból — a válasz szerint „egy beszélgetést párhuzamosan akár öt-hét pszichológiai iskola legjobb tudása alapján tud értelmezni": sématerápiás, pszichoanalitikus, jungiánus, kognitív viselkedésterápiás nézőpontokat ad. Emiatt elérhetővé teszi egy rétegnek azt a segítséget, ami eddig luxus volt. De nem tudjuk, hol vannak a korlátai és hol vezet ez.

Az, ami az AI-ból hiányzik

A fő problémát a vendég abban látja: „ki lesz az, aki megkérdezi, hogy hogy vagy utána? Mi történt veled azóta? Szükséged van-e valami másra? — mert ő akkor van ott, amikor te mondasz neki." A műsorvezető hozzáteszi: emlékszik, milyen csalódott volt terápián, amikor ötven perc után a szakember azt mondta, letelt az idő — pedig ő szívesen beszélgetett volna még három órát. De egy pszichológus naponta 5–7 kliens körül tud reálisan fogadni (a vendég szerint ez a reális szám, 10–12 már nagyon sok). A pszichológust nem hívhatjuk fel éjfélkor, hogy „figyi, nem múlt el a szorongásom" — a ChatGPT viszont állandóan rendelkezésre áll, és ez lehet a használat egyik legnagyobb vonzereje és veszélye egyszerre.

Ugyanakkor a vendég óv a túlzásból: jó esetben a pszichológus is fogad információt a két alkalom között, és sok szakember fogad üzenetet krízishelyzetben („figyelj, nem vagyok jól, tudsz-e valamit javasolni") — vagyis „nem vagy feltétlenül magadra hagyva a két alkalom között, szakemberválogatja a dolog".

A nagy fejlesztők sem tudják pontosan, mit kezdjenek ezzel: a ChatGPT-nek is vannak mentális egészséggel kapcsolatos kutatásai, de ők is bizonytalanok, és „még az EU-s szabályozás sem tudja ezt jól lekövetni". A költséghatékonyság pedig önmagáért beszél: milyen drága egy pszichológus — ez meg gyakorlatilag ingyen elérhető.

Záró tanácsok a szorongó, magányos nézőknek

A vendég egy létra-metaforát ajánl: a létra legfelső foka az, amitől nagyon szorongunk — például egy tökéletes párkapcsolat vagy nagyon jó barát megléte —, és ezt le kell bontani kisebb lépésekre. A párkapcsolat nagyon távoli, egy randi kevésbé, egy közösségi társasjáték még kevésbé, és a legalul valami egészen apró állhat:

„Lehet, hogy az, hogy ráírok valakire — mondjuk egy osztálytársamra, aki úgy szimpi volt, vagy jót beszéltünk —, hogy van-e kedve elmenni focizni, kávézni, bármit csinálni. Az már valamennyire belátható. És ha ezt az egy lépést megcsinálom, akkor haladhatok a létrán fölfelé." *

A lényeg: ne az elkerülést válasszuk, hanem tegyünk egy pici, célirányos lépést. És ahogy az interjú címe is utal rá, a záró üzenet: „az emberi kapcsolatokon keresztül vezet az út — az AI ugyanis nem váltja ki az emberi kapcsolódást."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a jel-nek volt egy olyan kutatása, ahol megnézték, hogy mi van, ha gyerekeket kezelik" — a kutatás vagy szervezet neve az átiratban nem rekonstruálható biztonsággal; a tartalom (szülőkkel dolgozó, gyerek szorongását csökkentő beavatkozás) alapján valódi kutatásra utal, de a pontos név nem azonosítható.
  • „ott van a VA-nak a besése, hogy hét emberből egynek szüksége lenne pszichológiai segítségnyújtásra" — a forrás neve („VA") az átiratban torzult, nem azonosítható.
  • „Dr. Unnak, a Zsolt pszichiáter" — a Telex-cikkben idézett pszichiáter neve az átiratban torzult; a szakma és a cikk kontextusa egyértelmű, de a pontos név nem rekonstruálható.
  • „Takácsalmúságíróval együtt" — a vendég társszerzőjének neve (valószínűleg egy író) az átiratban összefolyt és torzult; hasonlóan bizonytalan a könyv címének eleje („fele királyság mese…").
  • „Tiszakatának több könyvét is olvastam… például a kékre szeretni… a hipnózis hatkor című könyve" — az itt említett szerző neve és a könyvcímek az átiratban torzultak, nem azonosíthatók megbízhatóan.
  • „Német Kornél, aki a Rossmannak volt a vezérigazgatója" — a vezetéknév torzulhatott; az átirat alapján nem dönthető el biztosan a helyes névalak.
  • „van a km csoport, ahol egy érdekvédelmi szervezet több mint 4600 aláírást gyűjtött" — az érdekvédelmi szervezet neve („km csoport") az átiratban értelmezhetetlen torzulás.
  • „van, aki amúgy rosszabb lesz tőle, kebányban" — a mondat vége („kebányban") értelmezhetetlen torzulás; a kontextus alapján valószínűleg engedély nélkül praktizáló/kevéssé képzett segítőről szól, de a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „Nögrád megyében" / „Mözsön" — településnevek bizonytalanul ismertek az átiratban (Nógrád megye és egy Tolna megyei település, esetleg Mózs/Székszárd környéke lehetséges), a pontos név nem biztos.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]azok a párok, ahol a a az egyik partner a chat GPT-vel beszél, meg a párkapcsolati konfliktus, sokkal kisebb esélye békül neki egymással, hanem meg erősíti abban azt, hogy neked van igazad, a másik emberrel ne beszélj erről, és elzárkóznak attól, hogy egymást jobban megértsék.

[00:00:13]Tehát lényegében szakadékot is tud képezni, és erre is vannak bizonyítékaink [zene] már.

[00:00:19]Mit szólsz ahhoz, hogyha ezt megnézénk a gyakorlatban?

[00:00:20]Úgyhogy most előveszem a telefonomat és meg is keresem a chat GPT-t.

[00:00:29]Sziasztok!

[00:00:29]Szente Katica vagyok, ez pedig a Telex fiataloknak szóló műsora a holnap.

[00:00:33]Mai vendégem Bíró Bence Péter pszichológus, akivel többek között arról fogok beszélgetni, hogy valóban az elmagányosodás jellemzi-e a Z generációt, tudatosabban állunk-e a terápiához, és mi lehet a veszélye annak, hogyha valaki a chat GPT-t terapeutának használja?

[00:00:47]Szia Bence!

[00:00:49]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:51]Jó ütlen.

[00:00:51]Köszönöm, hogy itt lehetek veled.

[00:00:53]Nemrég megjelent egy videó a Telexten, ami az időskori szerelmet mutatta be.

[00:00:58]idősek beszéltek a szerelemről, és a videó egy olyan felütéssel indult, hogy ma Magyarországon 10-ből hét fiatal érzi magát magányosnak, és alapélményük a magány.

[00:01:07]Te mit gondolsz erről?

[00:01:07]Te is ezt tapasztalod, hogy a az égációnak ez egy alapvetés?

[00:01:11]Annyira szeretném azt mondani, hogy igen, mert ez egy nagyon súlyos probléma, de az igazság, hogy nem mindenki egy formán igazáz, amiben viszont teljesen igazad van, és amerikai kutatások is vannak ezzel kapcsolatban, hogy mondjuk egy 50 éves az nagyjából dupla annyi időt tölt emberek között, mint egy 16 éves a szabadidejében, merthogy nyilván izoláltabb lett a világ, és nagyon sok kapcsolat ugye digitálisan, képernyőn keresztül történik.

[00:01:33]És ha már a szerelmet felhoztad, ma már a leggyakoribb összekapcsolódás, ismerkedés, párkapcsolati forrás az interneten keresztül történik meg.

[00:01:41]Ez egy teljesen új világ, amalmazkodni kell ennek a generációnak, és máshogy növünk fel.

[00:01:47]Úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, hogy merre fogunk elkanyarodni, mert rengeteg izgalmas vetülete van ennek.

[00:01:52]Érdekes, hogy felhoztad a a párkeresés témakörét, mert ugye ez a videóban is elhangzik, hogy hogy ma a fiatalok sokkal nehezebben tudnak elmélyíteni társas kapcsolatokat.

[00:02:02]Igen.

[00:02:03]Ezt tapasztalod-e pszichológusként akár így kliensek között, amennyit ebből így elárulhatsz nekünk?

[00:02:09]Egyértelműen ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, főleg az online társkesőknek a világával, mert ezzel vannak különböző kutatási eredmények, hogy kik azok, akik a legboldogabbak a párválasztások terén, és arra jutottak, hogy azokinek kevés lehetősége van.

[00:02:21]Na most ugye valaki letölt egy társkeresőt, ahol végtelen lehetősége van, az először is nyilván nehéz, de volt egy harmadik csoport is, mert három csoportra osztottak egy bizonyos kutatásban társkeresőket, akinek megmondták, hogy kivel kell találkoznia nagyon kevés választás közül volt, akinek több választás közül lehetett választani több ember közül, tehát még több választási lehetőség volt, és volt akinek sok választási lehetőség volt, és meggondolhatta magát.

[00:02:44]És a harmadik csoport volt a legboldogtalanabb, aki ugye eldönthette, hogy akkor akkor mégis csak az előző partnerrel lenne jó, mert hogy az agyunk az valahogy így működik, hogy a sok lehetőség között nagyon nehezen tudunk boldogak lenni és elmélyülni.

[00:02:54]És most pedig ebben a világban kell szocializálódni.

[00:02:57]És azért is súlyos probléma, amit te mondasz, mertogy a vezető haláloknak az egyik meghatározó tényezője az a magány, merthogy a volt egy ilyen nagyon nagy metaanalízis, H Lunst kutatásnak hívják ezt, hogy a dohányzásnál hasonló mértékű negatív hatása van a magánynak is.

[00:03:18]Tehát a magány annyira káros, minthogyha naponta 19 szigrettát elszívnánk, és erre vannak egészségatok, publikációkon belül.

[00:03:25]Egészen elképesztő téma ez.

[00:03:29]És miért érintheti ez jobban a az égációt?

[00:03:31]Ez is arra vezettő visza, hogy hogy a a közösségi média az oka, mert pont a napokban telefonáltam apukámmal, és ő már így többször mondta ezt nekem ilyen sérelemként, hogy éppen vonatkoztam, és én nem értem a mai fiatalokat, hogy mindenki bújja a telefonját, és bezek az én időmben mi beszélgettünk a másikkal, és nyilván nem gondolom, hogy ennyire egyszerű lenne ennek az oka, de hogy visszavezethető erre, hogy hogy a hogy a közösségi média tönkretette a társas kapcsolatokat, vagy vagy mélyebben gyökerezik azt, hogy az egerációnak ennyire alapvetése magányt Te mit gondolsz erről?

[00:04:02]Ez nyilván egy nagyon-nagyon összetett kérdés, mert hogyha megnézzük azt, hogy mondjuk az internet előtt mit csináltak iskola után, mondjuk a diákok, elmentünk focizni, biciklizni, nem volt más lehetőség, hogy egymással találkozzunk, ha nem kint voltunk az utcán.

[00:04:14]Most meg nagyon sok Minecrafton keresztül beszélnek egymással, és közben esetleg Discordon vagy írogatnak egymásnak.

[00:04:19]Én voltam abban a generációban, akik először a az MS Live Messengeren keresztül tartották a kapcsolatot délután egymás közöttól, egyszerűen több emberrel tudtál beszélgetni.

[00:04:29]És az új generáció már ebben nőtt fel, hogy ha ő kimegy focizni, akkor egy csomó ember nincs kint ott, mertogy a barátai pont ott vannak a számítógép előtt.

[00:04:36]És akkor most hogyan kapcsolódunk egymással?

[00:04:38]Ami viszont nagyon érdekes, hogy ugye majd az érom is fogunk beszélgetni, hogy megnézték azt, hogy hogyan lehet ezt a magányt csökkenteni, meg ezeket a negatív érzéseket, és összehasonlították azt, hogy mi van akkor, hogyha valaki csak magának leír egy sort egy naplóba, mi van akkor, hogyha valaki egy chatbottal beszélget, és mi van akkor, hogyha egy teljesen random emberrel képernyőn keresztül, ugyan, tehát digitálisan, Discordon keresztül, de hogy legalább egy üzenetet vált, két héten keresztül vizsgálták az embereket és arra jöttek rá, hogy aki csak a naplót írt, annak nem változtak az érzés meg a magányszintje.

[00:05:10]Aki chatbottal beszélgetett, annak csökkentek a negatív érzései.

[00:05:14]Aki pedig egy teljesen random emberrel legalább egy üzenetet váltott, annak csökkentek a negatív érzései, nőttek a pozitív érzései és a magánya is csökkent.

[00:05:22]Tehát a chatbot annak ellenére, hogy elérhető folyamatosan nem csökkenti annyira a magányt, mint sőt semennyire azzal szemben, mintogyha valakinek van egy húsvérember, akivel tud akár csak egy képernyőnkeresztüzenetet váltani.

[00:05:34]Hamarosan rátérünk majd a chatbotokkal való beszélgetésimakörére is, mert nagyon izgalmas.

[00:05:39]viszont előtte kicsit beszélgessünk a a szorongásról, mert én azt érzem, hogy hogy ez így kábé összefügg így a a magánnyal, és szintén alapállapot így a az generáció tekintetében, és azt érzem, hogy így a köznyelvben is nagyon át átültetett ez a ez a szó, hogy szorongok.

[00:05:57]Kábé így azt érzem, hogy a mindennapi párbeszédben előfordul, hogy szorongok emiatt a a munkahelyemen, vagy valamiféle anyagi szorongásom van.

[00:06:05]Ezt is érzékeled, hogy a hogy a szorongás szintén alapvetés a fiatalabb generációnál?

[00:06:10]Igen.

[00:06:10]És ez két szempontból is érdekes, mertogy van az a rész, amikor összekeverjük a pszichiátriai diagnózist a mindennapi megéléseinkkel, és van az, hogy ténylegesen milyen nagy teher hárul erre a generációra, mert ha belegondolsz mondjuk 30 évvel ezelőtt nem kellett azon görcsölni, az AI után lesz-e munkánk, jó szakmát választunk el, nem volt akkor a szabadság sem, hogy eldöntsük, hogy most akkor melyik városba költözzek, akkor a végtelen társkesőle lehetőség közül ki lesz majd nekem a megfelelő partner, akkor végtelen munkát szabad választani, ami folyamatosan változik.

[00:06:43]Melyik lesz majd a jó munka nekem?

[00:06:44]És minél több választás van, annál nagyobb is általában a szorongás.

[00:06:47]Ugye ez egy nagyon nagy felelősség, és közben annyira sok dolgot meg üzenetet hall ez a generáció, hogy oké, meg kell oldani mondjuk a környezetszennyezést, a klímaválságot, a politikai kríziseket, és egyébként szociálisan érzékenyen neked gondolkodni kéne azon, hogy más szerencsétlenebb országokban adott eseten mik történnek, és erre is kéne egy véleményt alkotni.

[00:07:07]Ez csak néhány dolog azok közül, amik még rárakódnak a mindennapi problémákra, hogy mit gondol rólam az osztálytársam, hogy egyébként meg tudom-e venni azt a cipőt, amivel én is be tudok csatlakozni a közösséghez, és egyébként van-e egyáltalán a mindennapi megéltéshez biztonságunk.

[00:07:22]Ami itt szintén nagyon-nagyon érdekes, hogy vajon hogyan lehet ezt a szorongást mondjuk kezelni vagy megoldani.

[00:07:27]A jel-nek volt egy olyan kutatása, ahol megnézték, hogy mi van, hogyha gyerekeket kezelik.

[00:07:33]Tehát önmagában 7 és 14 éves kor közötti diákokkal foglalkoztak.

[00:07:37]És mi van akkor, hogyha kizárólag a szülőkkel beszélgetnék, és a szülőknek megtanítanak egy-két technikát arra vonatkozóan, hogy hogy tudnak jól bánni a gyerekükkel.

[00:07:44]És azt vették észre, hogyha ezek a pszichológusok nem is találkoztak a gyerekkel, a gyereknek a tünetei a szorongást illetően annyira csökkentek, mintogyha direkben a gyerekkel dolgoztak volna.

[00:07:55]Tehát önmagában a szülőknek is hatalmas szerepe van ebben.

[00:07:59]Mesélsz kicsit arról, hogy hogy mik lehetnek a a krónikus szorongásnak a tünetei, vagy mikortól beszélünk arról, hogy hogy ez már egészségtelen, és és szakemberhez kell fordulni vele.

[00:08:10]Igen.

[00:08:10]Egyébként a a szorongásnak van egy csapdája, merthogy nyilván nem minden szorongás folyamatosan ugyanolyan erősségű.

[00:08:16]Nagyon egyszerű példát mondok erre, hogyha valaki mondjuk nagyon fél attól, hogy megszólaljon egy társaságban, akkor az könnyen lehet, hogy elkezdi egy pont után így megválogatni a szavait.

[00:08:23]És akkor egyre jobban odafigyel arra, hogy mit mond, és egyre inkább biztonságos dolgokat mond a közösségben, nehogy valami hülyeséget mondjon a barátai előtt.

[00:08:31]És egy pont után lehet, hogy azt mondja, hogy tényleg nagyon keveset mondott, az egyiket ki is nevették, és ilyen fura lett a helyzet miatta, és lehet, hogy még kevesebbet kezd el beszélni.

[00:08:40]Tehát elindíthat egy elkerülési kört, és minél inkább ez az elkerülés felerősödik, a szorongás is általában annál nagyobb szokott lenni.

[00:08:47]Sajnos ez egy önmagát megerősítő kör.

[00:08:49]Minél inkább elkerülöm a félelmet, annál erősebb is lehet mindez.

[00:08:50]Nem csak ebből fakadhat ez, tehát nem csak társaszorongás létezik, de ami súlyos, amikor már ez érinti az emberi kapcsolataimat, tehát már megnehezíti az emberi kapcsolódást, vagy a munkát, vagy a tanulást megnehezíti, ellhetetleníti.

[00:09:03]És nem csak akkor kell mondjuk szakemberhez fordulni, vagy bármilyen segítségért fordulni, amikor már akkora a baj, hogy már nem tudok bemenni az iskolába sem, hanem adott esetben még jóval előtte is, mert nagyon sok ilyen probléma megelőzhető, és minél korábban észrevesszük, annál korábban visszafordítható.

[00:09:18]És ennek egyébként lehetnek akár fizikai tünetei természetesen.

[00:09:23]És nagyon sokan pont ezt veszik észre.

[00:09:25]És egyébként néha nagyon érdekes, hogy a szorongásnál előfordul mondjuk az, hogy valaki elkezdi a szív dobogását figyelni, és azt érzi, mintogyha nagyon gyorsan dobogna a szíve, és mintha mindjárt szívomat kapna, de valaki lemérni az ő pulzusát, azt érezni, hogy amúgy ugyanolyan normális, mint bárki másnak a pulzusa, csak belül tűnik úgy.

[00:09:40]Tehát nagyon sokszor a testérzetek azok nyilván ilyenkor megjelenhetnek, de például a tenyérzadás is lehet egy tünete mondjuk a szorongásnak, lehet mondjuk a légzésnek a megváltozása.

[00:09:49]Tehát nagyon sok fajta testi tünetből felismerhető ez.

[00:09:52]Ami viszont nagyon súlyos probléma, az az, hogy az emberek félre szokták magukat diagnosztizálni, és ez ez borzasztó nagy problémát szól, mert a ADHD-ra fogok rákanyarodni, de szerintem nagyon hasonló igazság van szorongást illetően is.

[00:10:05]Több kutatást vizsgálta meg, hogy a TikTokon és az interneten értelhető ADHD-ról szóló videók azok mennyire hitelesek szakmailag, és arra jutottak, hogy a többségük nem az, és sőt a több félrevezető videó van ebben a témában, mint olyan, ami ténylegesen hiteles adatot tartalmaz az ADHD felismerésérő, tüneteiről.

[00:10:22]Tehát ha én tévesen azonosítom magam egy pszichiátriai problémával, vagy egy vagy egy adott esetben egy neurodiverzitással, akkor én teljesen téves úton kezdhetem el kezelni mindezt.

[00:10:34]Illetve ez egy önbeteljesítő jóslattá válhat is ezek után, hogy azt mondom, hát figyelj, én szorongó vagyok, kialakol a bennem az identitás, hogy én egy ilyen szorongással küzdő ember vagyok, és akkor ez alapján még inkább növelkedhet az én szorongásom.

[00:10:43]De hogyha meg jól fel tudom ismerni, hogy mi a baj, akkor meg könnyen lehet, hogy erre célzott megoldásokat fogok tudni kapni.

[00:10:51]Csak az a nehézség, az olyan, mint a káromkodás ilyen szempontból, hogyha valaki mondjuk felkiáltállt egy cifrát, akkor az nagyon sok okból származhat.

[00:10:57]Lehet azért, mert boldog, lehet azért, mert dühös, mondjuk egy példánál maradva.

[00:11:00]Ha valaki mondod adott esetben mondjuk kedvetlen, annak is számtalan okaz, az nem biztos, hogy pont depresszió lesz.

[00:11:06]És nagyon hasonlónak tűnik ez, mert lehet, hogy mondjuk vashiányos, lehet, hogy mondjuk egy szakításra megy keresztül, és teljesen normális, és lehet, hogy tényleg klinikai depresszió van az ő esetében.

[00:11:15]És a TikTokon egy nem fogják ezt megkülönböztetni nálad, mert nyilván az nem fog sort videóban nagyot menni.

[00:11:22]Nagyon örülök, hogy ezt előhoztad, mert sajnos én is azt tapasztalom a a környezetemben, hogy mivel átemeltük a köznyelvben ezeket a szavakat, hogy ADHD-s vagy az, hogy borderline, konkrétan barátaim mondják azt, hogy á, nem tudok figyelni, mert ADHD-s vagyok, vagy vagy melankólikus vagyok, szóval biztos bipoláris személyiségzavarom van.

[00:11:39]És ezek annyira súlyos állítások, hogy hogy én úgy tudom, hogy szakemberként is van olyan, hogy több évig eltart, hogy egy ilyet kimondjon a a páciensek a szakember, hiszen onnantól fogva ez így valamilyenféleképpen meghatározza az életét, és ezzel így aktívan foglalkozni kell, és erre is mindjárt rátérünk.

[00:11:57]Csak hogyha már ennyit érintettük így a szorongást meg a magán, szerintem egyfelől az is van, hogy hogy persze van ez a az alapállapot a az égen generációnál, hogy alapvetően jellemzőbb rájuk az elmagányosodás.

[00:12:09]viszont másfelől pedig ott van, hogy talán nyitottabbak vagy tudatosabbak így a a terápia felé.

[00:12:15]És nyilván tudom, hogy ennek van egy erős anyagi vonzata.

[00:12:19]Szóval csak így a nézőknek jelezném, hogy hogy tisztában vagyok azzal, és sajnos nem mindenki tudja ezt megengedni magának.

[00:12:24]Én egyébként még az egyetemi éveim alatt jártam terápiára, és akkor például gyakorn kifizetést kaptam, szóval nem tudtam volna hetente járni, hanem két hetente jártam el, és ez is egy óriási segítség volt ahhoz képest.

[00:12:38]De tudom, hogy erről nagyon óvatosan szabad csak beszélni, hiszen nagyon kevés emberről mondható el az országban, hogy 20 akár 30 évesen, vagy akár bármennyi évesen egyáltalán megengedheti magának a terápiát.

[00:12:48]De először akkor beszéljünk arról, hogy te hogy tapasztalod a az ég generációnál valóban tudatosabban állunk a a terápiához, mint mondjuk a az előző generációk.

[00:13:00]Ebben egyértelmű a javulás szerintem, tehát hogy sokkal nagyobb a nyitottság.

[00:13:03]Nyilván ebben vannak generációs különbségek is, sokkal könnyebben elérnek ezek a tartalmak.

[00:13:06]Tehát, hogy ha megnézzük a szülők nagyszül generációját, ahhoz, hogy eljussanak akár olyanik, hogy mit jelent mondjuk egy személyiségzavar vagy a szorongás, hát ahhoz el kellett mennie esetben könyvtárba, vagy előadásokra, amik nem is biztos, hogy a városban vagy a faluban voltak, most meg a telefonon, Tiktokon szembe jönnek azonnal ezek vagy bármelyik metafelületen.

[00:13:22]Tehát ilyen szempontból sokkal elérhetőbb lett a tudás, és ezen keresztül elérhetőbb lett a segítség is.

[00:13:27]És én nagyon-nagyon szeretném kifejezni a köszönetemet meg elismerésemet a ma a magyar zeneiparnak olyan szempontból, hogy a zeneipari szereplők azok nagyon gyakran beszélnek arról, hogy elmennek szakemberhez terápiába.

[00:13:37]És igen, a Budapest Parknak volt is egy ilyen sorozata a korábbi években, ahol kifejezetten hazai zenészek szólaltak meg arról, hogy őnekik milyen tapasztalatuk van a saját mentális egészségügyi állapotukkal és és a terápiával kapcsolatban.

[00:13:53]Úgyhogy ez valóban így nagy segítség lehet így a terápia térnyerésében.

[00:13:58]Így van.

[00:13:58]És hogy mind a ketten vidéki fiatalként kerültünk fel ide, és hogy nekem is megvan az az élményem, hogy amikor valaki egyetemre jár, akkor nagyon meg kell válogatnia azt, hogy mondjuk mire költiél az albérlet mellett a zseb pénzét.

[00:14:09]És azért, hogyha kimegyünk a barátokkal mondjuk bulizni, azt az összeget azt nem lehet terápiára költeni.

[00:14:16]És a terápiára most az eldönteni egy fiatal egyetemistának, hogy melyikre költse a kettő közül, az egy nagyon súlyos nehéz anyagi kérdés.

[00:14:23]És ez nekem például nagyon nehéz volt akkoriban, hogy én ezeket így meghozzam, ezeket a kis áldozatokat, mert ez nekem is problémát jelentett akkoriban.

[00:14:28]De és akkor mondanék egy másik ilyen, ez kicsit ilyen rendszerszintű dolog is, hogy adott esetben, hogyha valaki elvégzi a terát, hát mondjuk a pszichológus lesz, mesterképzés is, megcsin az alapképzést is, ugye ezek után még a szakembereknek kell tanulni valamilyen módszert, hogy hogy tudnak segíteni valakinek.

[00:14:44]És csak az most nem fogom a konkrét módszernek a nevét elmondani, de az egyik legelismertebb módszer, ami Magyarországon is elég népszerű, annak a megtanulása 2,sés fél millió Ft annak, aki elkezdi ezt tanulni.

[00:14:54]Tehát így nagyon nehéz elérhető árúvá tenni a terápiát ilyen szempontból, de ezért ki kell találni valamiféle rendszereket.

[00:15:00]Remélhetőleg amellett is, hogy ne csak a chat GPT-vel beszélgessünk ezekről a kérdésekről.

[00:15:03]És milyen lehetőségei vannak egy olyan fiatalnak, aki mondjuk azt érzi, hogy csak sodródik az életben, robatszerűen éli az életét.

[00:15:12]Ugye te is készítettél egy ilyen beszélgetést Dr.

[00:15:14]Vankó Tündével, hogyha jól emlékszem, és ott kifejezetten a az elidegenedés volt a a téma.

[00:15:20]De milyen lehetőségei vannak egy olyan fiatalnak, aki ezt érzi, hogy hogy az állandó monotonizás jellemzi az életét, nagyon magányos, szorong mindennapi dolgokon, amik nem kéne benne szorongást keltsenek, de nincsen pénze terápiára, mert mondjuk a legolcsóbb is egy alkalom 15000 Ft.

[00:15:35]Akkor egy ilyen egyetemistának mondjuk, vagy akár egy pályakezdő diáknak milyen lehetőségei vannak?

[00:15:45]Igen, erre egy összetett választ tudok mondani, de sokkal egyszerűbb valójában, mint ezt gondolnánk.

[00:15:49]Mert például ott volt az amerikai pszichiatri testnek az előző nagy konferencia, hogy világ mindent erre odautaztak a legjobb szakemberek Harvard-tól, Stanfordon keresztül, és elmondták azt, hogy mi kell ahhoz, hogy az emberek jól legyenek.

[00:16:01]És a kulcsmondat az volt, hogy a pozitív jóéthez, mentális segészséghez az kell, hogy az alapvető éles stílus tényezői legyenek először rendben, mert az meggyorsítja a felépülés, és egy csomó pszichológiai problém nem is alakul ki.

[00:16:12]Mondjuk, hogyha rendben van az életmódod, az alvásra odafigyelsz, ha odafigyelsz, arra, hogy milyenek az emberi kapcsolataid.

[00:16:17]És erre majd nagyon szeretném, hogyha kitérnénk még egy kicsit, de mondjuk a sportra, a táplálkozásra, a természetben töltött időre, hogy ezek az alapvető ajánlások a pszichiátrián belül jelenleg, és hogy például volt egy olyan európai vizsgálat, ahol megmérték azt, hogy az embereknek mennyi közeli barátjuk van, és Magyarország volt a legrosszabb ebben.

[00:16:35]Tehát Magyarországon van, de és ez nem csak fiatokra vonatkozik, hanem globálisan a legkevesebb olyan ember, akinek van igazán közeli barátja.

[00:16:40]Tehát hogyha én az első tanácsot szeretném megfogalmazni ilyenkor, az az, hogy próbáljun meg egy barátot szerezni, és ezzel kéne elindulni először, és nem azzal, hogy rögtön pszichológushoz fordulni.

[00:16:49]Ha pedig már ez megvan, meg odafigyelhetünk minden másra, akkor pedig elérhetőek olyan szakemberek által írt önsegítő könyvek, amik kezdésként amúgy hasznosak lehetnek.

[00:16:57]De arra kérlem, kérek mindenkit, hogy figyeljünk, hogy nem, attól még, hogy magamra ismerek valamiben, attól még az nem biztos, hogy helyes diagnózis rám nézve.

[00:17:07]Tehát kérlek szépen mindenkit, aki ezt nézi, hogy olyan embereknek a könyveit olvassák, akinek van ebben végzettsége, mert különben félrevezethető lehet, és még a jó terápiás eljárásoknál is van, aki amúgy rosszabb lesz tőle, kebányban, de hogy akinél meg igazából semmilyen végzettség nincsen, és csak jól hangzó állítások vannak, attól meg sokkal nagyobb az esély, hogy rosszabbul lesz valaki.

[00:17:26]Tehát, hogy próbáljuk pszichológusoknak a könyveit olvasni, mert az lehet, hogy segít.

[00:17:29]És az még az is lehet, hogy ingyenesen elérhető az interneten egy pár ezek közül.

[00:17:32]Mi lehet az oka annak, hogy hogy a magyarok kevésbé tudnak barátkozni?

[00:17:36]Mert ugye van egy ilyen sztereotípia rólunk, hogy általában azt mondják a külföldi emberek rólunk, hogy hogy mogorvák vagyunk és nem tudom, ők is ők is mondhatják azt, hogy nehezen alakítunk ki kapcsolatokat.

[00:17:48]De ennek mi lehet a a pszichológiai oka, hogyha van ilyen?

[00:17:53]Én nekem erre személyes elképzeléseim vannak.

[00:17:55]ilyen konkrét egyértelmű okot nem tudok ebben most még adatok alapján mondani, de hogyha megnézzük azt, hogy milyen bizalmatlanság van társadal meg egymás iránt, és ha megnézzük a 20.

[00:18:03]század történelmét, hogy a nagyszüleink és a szüleink milyen közegben nőttek fel, hát most éppen az ügynökaktákról mennyi szó van, hogy most hogyan tudod eldönteni, hogy a szomszédban megbízhatsz abban, hogy elmond neki a személyes dolgaidat, és nem egy ügynök, aki mondjuk feljelent téged.

[00:18:14]Tehát nekem például a családon belül is volt olyan egy csomószor, hogy mondták, hogy hát vigyázni kell, mert ki tudja, ki ki mit fog elmondani egymásnak.

[00:18:21]És hogyha egy ilyen vigyázzunk, mert nem biztos, hogy egy másik ember megbízható, kultúrában kell felnőni generációkon keresztül, akkor nyilván nem az a természetes, hogy azt mondom, hogy figyelj csak, te nagyon kedves vagy velem, biztos jó szándékú ember vagy, megosztom veled az érzelmi dolgaimat, és majd biztos jól reagálsz rá.

[00:18:36]Tehát, hogy teljesen máshogy állunk mindenhez hozzá, mint egy szerencsésebb történ fejedésű országnál.

[00:18:40]Viszont ez nem jelent determinisztikus jövőképet, tehát ezen tudunk változtatni.

[00:18:46]felhoztad a az önsegítő könyveket, és neked is van egy fele királyság mese a férfiről, aki megtanult Érzni című könyved, aminek a szerzője vagy Takácsalmúságíróval együtt, akinek az írásaival a VMN-en tudtak egyébként találkozni.

[00:19:00]Mesélesz kicsit erről, hogy hogyan nézett ki ennek a a munkafolyamata és arról, hogy miért született meg ez a könyv?

[00:19:06]Így van.

[00:19:06]És van egy nagyon-nagyon fontos harmonitást még Német Kornél, aki a Rossmannak volt a vezérigazgatója, és és egyébként a jelentős részlet a történeteknek az ötletet is igazából neki köszönhetjük.

[00:19:15]Ami ebben nekünk izgalmas volt, az az, hogy hogyan lehetne átadni a pszichológiai érdekességeket anélkül, hogy ilyen szájbarágós vagy ilyen kellemetlen érzést okozni.

[00:19:25]És így született meg remény regényként ez dalmának a tollából, hogy hogyan lehet azt mondjuk egy ilyen a párkapcsati csalódásainkat egy kicsit így jobban megérteni egy reggényen keresztül, amiben mondjuk adott esetben a pszichológiai jelenség hitelesen vannak elbrezolva.

[00:19:40]Ebben a könyvben például a főhős pszichológushoz fordul, és szembenéznek azzal, hogy mi okozza az ő kapcsolati problémáit.

[00:19:46]És ez egy ilyen történet, és az embernek nem kell azt mondani, hogy hát ez az én problémáimat diagnosztizálja, mert egy csomószor azért nem foglalkozunk önismereti kérdésekkelen, mert van egy erős szégyenérzetünk.

[00:19:56]Ugye hogyha az ember elmegy egy jósőhöz, akkor a jósnőnél nem kell azt mondani, hogy én beteg vagyok, vagy elromlott valami bennem, hanem csak kíváncsi vagyok, hogy a jövő mi fog történni.

[00:20:04]Ha elmegyek egy pszichológushoz, most már az új generáción ez kevésbé van így, főleg a a tanultabb értelmiségi rétegnél, vagy Budapesten belül városi rétegnél, de mondjuk adott esetben egy egy vidéken élő iskolázatlan csban felnőtt mondjuk fiatal fiúnak az, hogy ő most adott esetben az ő érzelmi problémáival pszichológushoz forduljon, az egy teljesen más kategória, mint nekünk itt Budapesten.

[00:20:27]Tehát neki sokkal nagyobb érzelmi akadályokon kell keresztül menni, hogy hogy lehetne szorongást sokkal például megküzdeni anélkül, hogy szégyent kellene érezni, mert a szégyen az egyik nagyon fontos akadály nálunk.

[00:20:40]És ez azért is fontos egyébként, mert én például olvastam Tiszakatának több könyvét is, és én például az ő hatására kezdtem el terápiára jönni, vagy így akkor kezdett el motoszkálni bennem, hogy hogy ez lehet egy jó dolog is, mert neki van több olyan könyve, például a kékre szeretni, ami kifejezetten így a smaakémiára épül, és azt mutatja be, hogy hogy miért vonzódunk olyan emberekhez, akik igazából bántanak minket és semmi jót nem okoznak a mi életünkben.

[00:21:04]Dén például a hipnózis, hatkor című könyve.

[00:21:05]Úgyhogy szerintem ezek nagyon fontosak tudnak lenni abban, hogy egyáltalán így rállítsák az emberagyát arra, hogy így motoszkálni kezdjen bennük, hogy hogy lehet a terápia egy egy jó és hosszútávon nagyon hatékony dolog is.

[00:21:18]Kacisz, kérdezhetek én tőled valamit?

[00:21:20]Persze.

[00:21:21]És hogy ez ez kicsit olyan, mintha szakmai kérdés lenne.

[00:21:23][nevetés] Igen, de hogy hogy az a kérdésem, hogy tényleg az első válasz mond, ami neked eszedbe jutt ezzel kapcsolatban, szerinted mi a mentális egészség?

[00:21:29]Szerintem a mentális egészség stabilan tartása az az elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy te egy egészséges mederben tudd élni az életedet.

[00:21:41]Én ezt gondolom.

[00:21:43]Aha.

[00:21:43]És mondjuk még egy kérdés megengedsz ezzel kapcsolatban, hogy hogy mondjuk mit jelent számodra az, hogy egészséges mederben van az embernek az élete?

[00:21:51]Hogy hogy minden nap úgy kelek fel, hogy vannak ciaim és van egy alapvető motor, ami motivál engem belülről.

[00:21:56]Na, amit most elmondtál, az pontosan megegyezik azzal, amit a WHO is mond, meg a nagy szervezetek mondanak a mentális egészségről, mert az nem csak a betegségnek a hiánya.

[00:22:06]Viszont Magyarországon, amikor arról beszélünk, hogy mentális egészség, akkor nagyon sok embernek és sokszor még a kormányzati kommunikációban is ez a pszichiáriára szűkül.

[00:22:15]Tehát amit most elmondasz, hogy valakinek van motor az életében, hogy van van értelme felkelni reggel az ágyból, hogy vannak céljai, ez lehet, hogy a magyar társadalom jelentős részére jelenleg nem igaz ez az állítás, hogy ténylegesen vannak motiváló céljai az életében.

[00:22:27]De amikor mentális egészségről beszélünk, akkor sokszor a kommunikáció az az, hogy amúgy mennyi kórházi ágy van pszichiátriai betelek ellátására, ami borzasztóan fontos, de például az OECD adatai alapján a magyar lakosság 14%-ának van olyan mentális egészségügyi probléma, ami segítséget kiáltana.

[00:22:43]És például ott van a VA-nak a besése, hogy hét emberből egynek szüksége lenne pszichológiai segítségnyújtásra.

[00:22:49]Tehát nem lehet csak azt mondani, hogy aki egyébként súlyos diagnosztizáltan rendelkezik pszichiatriai tünetekkel, azzal kell csak foglalkozni, mert amit elmondtál, és még a kapcsolatok is beletartoznak ebbe, hogy milyenek az emberi kapcsolataink, hogy tudunk-e egymással biztonságosan bánni, kötődni, hogy hogy egyáltalán van empátia bennünk.

[00:23:05]Ez mind beletartozik amúgy a mentális meg a személyiségnek az egészségébe.

[00:23:08]És hogyha ezt nézzük meg, hogy ez lenne a célunk, az egy egészen más kategória, mint hogy azt mondjam, hogy éppen adott esetben ne legyenek öngyilkos gondolataim.

[00:23:15]Mind a kettő fontos, de ez egy sokkal tágabb kategória, és ezért ezért is van az, hogy a fiatal generáció úgy tekint a pszichológusra, mint a mint a személy jegyzőre, vagy adott esetben, mint a zuhanyzásra, hogy kell foglalkozni ezzel is, mert nyilvánvalóan ezek nem magától értetődő dolgok, hogy jól menjenek egy ilyen változó világban.

[00:23:33]Nagyon jó, hogy felhoztad azt, hogy milyen felelőssége lehet a az államnak abban, hogy hogy milyen a mentális egészségügyi ellátás.

[00:23:39]ugyanis szeptemberben már jelent meg egy cikk a Teleken, amiben hát igazából Dr.

[00:23:42]Unnak, a Zsolt pszichiáter elmondta, hogy milyen rendszerszintű problémákkal találkoznak a szakemberek nap mint nap, akár így a a szakemberhián vagy vagy éppen az, amit te mondtál, hogy hogy a az állami szektort elhagyják a a pszichológusok, pszichiáterek azért, hogy magánpraxisokat tartsanak, hiszen az sokkal jobb megélhetést biztosít.

[00:24:05]Kicsit tudsz erről mesélni, hogy hogy szerinted milyen rendszerszintű problémák vannak?

[00:24:09]Nagyon szívesen és tök jó, hogy felhozta Zsoltnak a nevét, hogy egy szenzációs szakember mindenki iratkozzon fel tartalm nagyon jókat szokott megosztani.

[00:24:16]Sőt van egy olyan könyv, amiben társők vagyunk mind a ketten.

[00:24:19]Ez a sémákról szól.

[00:24:19]Mindenapi sémái témáink a címe, hogyha valakit ez érdekel.

[00:24:22]Erre ismény ki fogunk térni amúgy a sémákra.

[00:24:24]Jó, nagyon nagy örülök neki.

[00:24:26]Na, ami szerintem itt nagyon súlyos kérdés, hogy ha nem csak a pszichiátiriára nézünk rá, hanem a teljes magyar mentális egészségre, akkor azt látjuk, hogy például a képzési rendszerből kikerülő pszichológusok is végigcsinálták már ezt a rendszert, ott több 10, tehát több mint 10000 pszichológusunk van, de közben az egy csomó ember nem mer beszélgetni azokkal az emberekkel, akik amúgy segítségre szorulnának, mert ennek a szabályozása az nem teljesen egyértelmű, és hogy az van, hogy an vannak kidolgozott best practiceek, mint EU szinten, mind a különböző szervezetek és a pszicholusoknak is vannak például van a km csoport, ahol egy érdekvédelmi szervezet több mint 4600 alérást gyűjtött, hogy ezeket a hat pontot kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a pszichológusok jobb minőségi munkával el tudják látni az embereket, mert sokszor nem az van, hogy szakember hiány van, hanem szakember kihasználatlanság van, mert a szabályozások nem teszik úgy lehetővé, hogy ezek a szakemberek biztonsággal tudjanak tevékenykedni.

[00:25:16]És ez nem azt jelenti, hogy több pénzt kéne erre költeni, hanem bizonyos, hát, hogy mondjam, rendszerszintű dolgokat szabályozó oldalról el kéne intézni, hogy ez jó a gördülékén tudjon menni.

[00:25:26]És amitől én nagyon-nagyon félek, az az, hogy nagyon kevés kommunikáció van arról, hogy hány ember dolgozik ezen a kormányzati fronton.

[00:25:34]akit hallottam, hogy dolgozik rajta, mind jó szakembernek hallottam, de hogyha csak tényleg néhány ember van, aki ezzel meg van bízva, az hogyha még ott van több 100 pszichológus is, aki összeadja a folyamatosan a tervezeteket, hogy mit lehetne jobban csinálni, akár nagyon kevés pénzért, vagy teljesen ingyen, hogy az emberek jobb ellátáshoz tudjanak jutni, és csak nagyon kevés embernek van kapacitása ezzel foglalkozni, az egy az egy súlyos probléma.

[00:25:57]És több mint 100 ember dolgozik azon, hogy a mentális egészség kormányzati fronton jobbá tudjon válni.

[00:26:01]Magyarországon nem tudom, hogy van-e 100 ember erre, de hogy ha megnézzük az európai országoknak az átlagát, ott is azért 1 millió emberre átlagosan azért egy ember mindig szokott lenni, aki foglalkozik ezzel.

[00:26:12]Az a kérdés, hogy hányan dolgoznak ezen, hogy ezt ezeket a rendszerszintű változásokat el lehessen érni, mert könnyű erre azt mondani, hogy nincs rá pénz bizonyos dolgokra, de mondjuk adott esetben arra, hogy az egyetemen például tanuljanak olyan módszereket a pszichológusok, amivel azonnal tudnak utána dolgozni a kliensekkel, az nem vagyok benne biztos, hogy csak pénznek a kérdése lenne.

[00:26:36]Például ez csak néhány példa volt.

[00:26:36]adott esetben, amit most beszéltünk erről, hogy ha a szülőket edukáljuk arról, hogy hogy lehet a gyereknek a szorongását kezelni, az nem csak pénzkérdés, hanem adott esetben lehet csinálni egy weboldalt, ahol csak felteszünk néhány fontos információt, amit elküldünk a szülőknek akár nem tudom, gyerek születésekor.

[00:26:53]De hát annyira sok ilyen egyszerű dolog van, ami nem kerül pénzbe, csak hogyha nincs rá elég ember, aki ezzel tud foglalkozni, akkor a legjobb szándékú, legtehetségesebb embereknek sem lehet mindent megvalósítani.

[00:27:02]És azért azért a választások óta eltelt némi idő, és hogy nagyon sok dolog történt, de hogy én nyilván szakemberként az a dolgom, hogy azt mondja, hogy lehetne több.

[00:27:12]Egyébként ebben a cikkben az is elhangzott a pszichiátertől, hogy az is egy égető probléma, hogy hogy ekkora szakadék a főváros és a vidék között, hiszen a a legtöbb megyében egyáltalán nincsen gyermekkori vagy serülőkori pszichiátria, és akkora ilyen kettősség van, vagy egy ilyen szélsőség a az országban, hogy vagy egy ilyen körülbelül világszínvonalú ellátásban tudsz részesülni, vagy pedig egyáltalán nem tudsz szakmai segítséget kapni.

[00:27:36]Te ezt mennyire tapasztalod, vagy mit gondolsz erről, hogy hogy ennyire nagy a szakadék így a a pszichiátria és pszichológia területén a fővárosi és üd között itt van?

[00:27:46]Hát ez elképesztő nagy probléma.

[00:27:46]Sőt még Budapesten is az van, hogyha valaki mondjuk tőlem kér ajánlást szakemberre vagy adott esetben pszichiáterre, akkor még a magánszektorban is olyan várólisták vannak, hogy ez elképesztő.

[00:27:57]Tehát hogy még akkor is lehet, hogy hónapokat kell várni, hogyha a legjobb kapcsolatokkal rendelkezik valaki.

[00:28:00]Tehát hogy ez ez szerintem nagyon nehéz kérdés.

[00:28:03]Nyilvánvalóan az állami egészségbe nem tudok beleszólni, mert arra nincsen rálátásom.

[00:28:06]Viszont az az, hogyha valaki bár bármikor is vidéken szeretne jó szakembert találni, az borzasztóan nehéz.

[00:28:12]Kérdés, és egy csomó ember nem akar online ugye szakemberrel beszélgetni, személyesen szeretne.

[00:28:15]És mi van akkor, hogyha valaki mondjuk Tolnán lakik, vagy Mözsön, vagy bárhol máshol, mondjuk Nógrád megyében?

[00:28:21]Hát nyilván nagyon-nagyon nehéz kérdésekkel találkozik.

[00:28:24]Amiben én látom a lehetőséget, az az, hogy ne csak akkor kezdjünk ezekkel a problémákkal foglalkozni, amikor súlyos probléma van, mint egy hátfájásnál is, amikor az ember már nem tud kikerni az ágyba, az nem csettintésre alakul ki.

[00:28:36]hanem lehet, hogy rengeteget ülünk közben, lehet, hogy nagyon nehéz dobozokat kell emelgetni, lehet, hogy nem tudjuk kinyújtóztatni magunkat, és ez ez nagyon sokszor évek alatt alakul ki.

[00:28:44]És hogy ezeken ezekben az években egy csomó ponton be lehetne avatkozni, hogy ne jussunk el odáig, hogy kell pszichiáter, nyilván nem lehet mindent kivédeni, de hogy ez egy hatalmas lehetőség lenne, hogy ezzel tudjunk foglalkozni, és rengeteg motivált ember van, aki szívesen dolgozna ezen.

[00:28:59]És egyébként számodra, mint szakember mi lenne az ideális, hogy mondjuk négy-öt év múlva hol tartson ez a folyamat a az országban?

[00:29:06]így egy-két pontot, hogyha kiemelnél, hogy hogy te azzal már így elégedett és és boldog lennél, és szerinted egy jobb hely lenne Magyarországnak a Magyarország.

[00:29:15]Hát például, hogyha mondjuk a adott esetben a pszichológus képzésről kikerülő szakembereknek lenne olyan kompetenciája anélkül, hogy még utána több millió Ftot ráköltenének erre, amivel azonnal tudnak az embereknek segíteni.

[00:29:26]Ez az egyik.

[00:29:26]A második, hogyha adott esetben lenne a magyar embereknek egy alapvető, nem az, hogy egy PhD szint, egy alapvető mentális egészségművetsége, hogy mondjuk mit ne mondj a gyerekednek, hogyha azt akarod, hogy ne legyen traumatizált, vagy ne szorongjon, hogy mert ezek nagyon sokszor nem a jó szendék hiányából fakadnak ezek a sebek, amit a szülők ejtenek a gyereken, ami neki akár évekkel később is problémát okoz, hanem mert nincsenek eszközei hozzá, de minden ez, tehát ezek elérhetőek, [torokköszörülés] tehát csak oda kéne adni az embereknek, hogyha adott esetben az iskolában lenne lehetőség arra, hogy az alapvető készségeket megtanulják.

[00:29:56]az érzelemszabályozásról a gyerekek, az emberi kapcsolatoknak a konfliktuskezeléséről.

[00:30:02]Ezek például nem tehát nem hatalmas rakétatudomány jellegű dolgok.

[00:30:04]És ami nyilvánvalóan a legegyszerűbb bevált modellek között, ott van például mondjuk a lépcsőzetes modell adott esetben, hogyha van valakinek egy nagyon egyszerű érzelmi problémája, akkor nem biztos, hogy egy pszichiáterhez kell ezzel fordulni, hanem legyenek olyan szintek, ahol adott esetben lehet, hogy a tanár is fel tud neki tenni két-három kérdést ezzel.

[00:30:22]Ha ő ott van, akkor nem is biztos, hogy egy iskolapszichológus, lehet, hogy egy ilyen egy nem tudom, egy egy pár hónapos képzéssel rendelkező valaki, aki amúgy érdeklődik az iránt, hogy segíteni szeretne az embereknek, az is el tudja látni.

[00:30:33]Ha pedig ő nem tudja ellátni, akkor akkor tovább eszkalálja magasabb szinten.

[00:30:36]Ez a lépcsőzetes modell például nagyon-nagyon jó lenne.

[00:30:39]Tehát erre vannak nagyon jól kidolgozott eszközök már, ami amit a pszichológusok összeállítottak.

[00:30:42]Tehát igazából az a kérdés, hogy ezeket megvalósítjuk-e.

[00:30:46]Te sima konzultáns is vagy.

[00:30:46]Szerintem a a nézők nagy részt talán nem tudja, hogy ez mit is takar.

[00:30:50]Elmesed, hogy ez mit jelent, és hogy miért elengedhetetlen a a pszichológiában a a síma?

[00:30:56]Így van.

[00:30:56]A a rengeteg elmélet van arra, hogy mi romlik el egy emberben, és már arra is van egy csomó elméletünk, hogy mitől lesz valaki jól.

[00:31:03]De arra nagyon kevés tudományos mérés létezik, hogy ezek tényleg úgy vannak-e, vagy csak egy okos ember a szobában azt mondta, hogy szerintem így működik az ember.

[00:31:10]A a sémá azok olyan érzelmi és gondolkodási folyamatok, amik mérhetően rontják az emberi kapcsolatot és az életminőséget.

[00:31:20]A negatív shémák és vannak pozitív sémák is.

[00:31:22]És ezek a gyermekkorban alakulnak ki.

[00:31:25]És az is megvan, hogy milyen, tehát minek kell történni ahhoz, hogy kialakuljon egy séma egy embernek az életében.

[00:31:30]És arra is van egy egy tudományosan igazgató protokó, hogy ezt hogyan lehet felülírni, meg enyhíteni.

[00:31:34]Ezek közül mondunk egy példát arra, ami eddig történt.

[00:31:38]Itt van például a bizalmatlanságnak a sémája.

[00:31:39]Adott esetben, hogyha mondjuk a leegyszerűsítve mondom, mert nyilván ennél árnyaltabb, de ha mondjuk a a gyerek egy olyan környezetben nő fel, ahol nem tud megbízni a szüleiben, mert a szülők gyakran hazudnak neki, vagy időnként bántalmazzák, vagy elmondják a titkait másoknak, akkor a gyereknek kialakult egy olyan véleménye, egy olyan érzése a világról, hogy az emberekben nem lehet megbízni.

[00:31:59]Ez megmaradt benne.

[00:32:01]Ez egy ez egy érthető tanulási folyamat, mert tényleg ez volt a környezetében.

[00:32:03]És aztán adott esetben mondjuk beiratkozik középiskolába, és ott nem tudom, rátalálna a szerelem, de valahogyan azt érzi a partnerével kapcsolatban, hogy hát nem tudom, nem bízok meg benne valahogyan és igazából szakítok vele azelőtt, hogy elmújön a folyamata.

[00:32:20]Miért?

[00:32:20]Nem azért, mert tényleg megbízhatatlan volt a partner, hanem azért, mert az az érzésem volt, hogy úgy se fogok tudni benne megbízni.

[00:32:25]Azért, mert ez volt a régi tapasztalatom.

[00:32:27]És ha valaki ezt szeretné feldolgozni, akkor erre vannak lehetséges technikák, módszerek, amik szintén tudomány igazoltan tudnak működni, hogy adott esetben ne a bizalmatlanság vigyen engem, hanem az észszerű bizalom.

[00:32:38]Ez csak egy ilyen példa volt.

[00:32:40]18 fajta ilyen séma van, ami negatív, 14 fajta pozitív van.

[00:32:44]És ez a zseniális benne, hogy nagyon logikus, megfogható és lépésről lépésre dolgokat tud a kezünkbe adni.

[00:32:50]És ezt, hogyha jól tudom, Jeffre Young dolgozta ki a 90-es években.

[00:32:55]És ahogy így olvasgattam a témában, azt vettem észre, hogy talán a leggyakrabban emlegetett síma az az elhagyástól való félelem.

[00:33:03]Tudsz erről mesélni, hogy hogy miért miért lehet az, hogy hogy pont ez a leggyakrabban említett síma?

[00:33:10]Hát igen, egyébként több sémát is gyakran említenek, de az ágyatottságtól való félelem az azért izgalmas, mert hogy önmagában egy teljesen normális evolúciós ösztönünk az, hogy nem akarjuk, hogy elhagyjanak minket.

[00:33:18]Igaz.

[00:33:20]Na most a gyermekkorában, hogyha valaki mondjuk azt tapasztalja meg, hogy mondjuk az édesapja, nem tudom, ottgyta a családot, vagy akár csak a családon belül maradt, de érzelmileg elhagyták őt, elfordultak tőle.

[00:33:30]Lehet azért, mert mondjuk a szülőnek saját magnak volt depressziója, alkoholproblémája és így tovább, hogy azt írni meg a gyermek, hogy akit én szeretek, az előbb-utóbb elfordul tőlem, és nincs ott már nekem.

[00:33:43]Lehet, hogy a szülő nem tehet arra, hogy ez történik, de ez az alapvető élménye valakinek.

[00:33:46]És hogyha valakivel felnőtt koromban találkozok, akkor és mondjuk adott esem párkapcsolatba belekerülök, ahol egyébként egy nagyon szerető partnerrel vagyok, akkor mivel az alakult ki bennem, hogy engem úgy is elhagynak, ez nem egy szándékos gondolat, de az az ösztönös megélésem adott esetben, hogy a partnerem lehet, hogy most még jó, meg szeret, de előbb-utóbb el fog hagyni.

[00:34:05]Lehet, hogy azért, mert valakit talál, lehet azért, mert soha nem jön vissza, vagy mert meglátja, hogy én nem vagyok tökéletes, vagy mert valami egészségügyi panasza lesz, és amiatt.

[00:34:13]És erre mondok neked egy nagyon gyakori példát.

[00:34:14]Adott esetben ez lehet úgy, hogy felnőtt korban van egy házaspárt, és a férfi elmegy mondjuk egy egy baráti, nem tudom, sörözésre a a többiekkel, kimegy az ajtón, és adott esetben a nő, akinek mondjuk van egy elhagyatottság sémája, bármelyik lehet férfinek és nőnek is ilyen sémája, de a nő meg úgy érzi, hogy ezt elkezd dobogni a szíve, és olyan érzése van, hogy hogy soha többet nem fog visszajönni a férfi.

[00:34:37]nem is érti, hogy ez miért jön fel benne, mert tudja, hogy a partnerem amúgy egy megbízható ember, de annyira borzasztóan érzi magát, hogy adott esetben lehet, hogy nem is tud magával mit kezdeni, és lehet, hogy emiatt mondjuk rengeteg üzenetet ír neki, ami konfliktushoz vezet, vagy mondjuk dős lesz, hogy miért csak most jött vissza, vagy adott esetben lehet, hogy önsértés is felmerőhet súlyosabb esetekben, vagy vagy mondjuk tányérokat kezd eltörni, vagy nem is tud leülni egy filmet megnézni, mert nem tud elaludni az éjszaka folyamán, mert annyira szorongató, hogy el fogják hagyni.

[00:35:02]És ezek lehet, hogy látszólag irracionális dolgok, de nagyon sokszor észrevétlenül jelennek meg.

[00:35:07]És azt szeretem nagyon a sémákban, hogy a sémák azok meg nekünk teljesen magától értetődő valóságnak tűnnek, mert hogyha valaki ebben ült fel, nyilván nem az lesz neki a természetes, hogy amúgy az emberek ott lesznek mellette, hanem alapigazság az, hogy persze, hát nyilván el fognak hagyni, és nem fog ezen gondolkodni.

[00:35:23]És még a legfontosabb, hogy ezek lehet, hogy kívülről irracionálisnak tűnnek, de belülről egyáltalán nem az.

[00:35:29]És lehet, hogy valaki, akinek nincs ilyen sémája, ebbe nem tud belekapcsolódni, de neki meg más sémája lesz, mert lehet, hogy neki meg neki egy könyörtelen mértékémája lesz, ami meg azt jelenti, hogy csak a legjobb az elég jó, és a az átlagos teljesítménytől nekem távol kell magamat tartani.

[00:35:44]És ő lehet, hogy egy, nem tudom, 100 emberből ő a 90, tehát 90 embernél sokkal ügyesebb valamiben, de ő arra fog gondolni, ht hogy lehetek ilyen béna, hogy még kilenc ember van fölöttem, és nem vesz észre az alatta lévő 90 embert ebben a témában.

[00:35:58]Tudsz mesélni arról, hogy hogyan néz ki a síerápia gyakorlatban?

[00:36:03]Nagyon szívesen.

[00:36:03]Ugye mindenkinél érdemes azt megnézni, hogy mondjuk hogy alakultak ki ezek a símeká.

[00:36:06]Erre vannak tudományosan igazolt tesztek, amik nemzetközileg is le vannak mérve.

[00:36:10]Tehát ez nem valaki hasraütésre megnézte, hanem ez működik kínaiaknál.

[00:36:15]amerikaiaknál, egyiptomiaknál, magyaroknál.

[00:36:16]Tehát erre vannak igazolat kérdőívek és vannak ilyen beszélgetések, ahol megértjük, hogy a mostani problémák, amik a te életedben adott esetben megjelenhetnek, ez lehet párkapcsolat, munka, bármi más, azok hogyan kapcsolódhatnak össze a te adott esetben létező sémáiddal.

[00:36:30]Hogyha valaki érdeklődik ezten, nem is muszáj rögtön terápiába fordulni, mert van például pont a Jeffrey Youngnak egy olyan könyve, ami ilyen önfelmérő kérdéhez tartalmaz ezzel kapcsolatban cím, hogy fedezd fel újra az életed, szerintem szuper könyv, és nagyon egyszerűen önállóan lehet ezzel foglalkozni.

[00:36:45]megértjük, hogy milyen sémák vannak a mostani problémák hátterében, mondjuk a párkapcsolati konfliktusoknak a hátterében, vagy mondjuk a amiatt, hogy mondjuk a munkában nem merek adott esetben fizetésemelést kérni, mert ezekre nem gondolnánk, hogy pszichógushoz kell fordulni vele, de de nagyon sokszor srémek vannak a hátterében, és hogyha ezt meg tudod oldani, lehet, hogy több pénzt fogsz keresni.

[00:37:01]Tehát ilyen szempontból az mondjuk egy szuper dolog.

[00:37:02]Nem ígérem ezt, csak mondom, ez egy érdekesség.

[00:37:03]És utána pedig megnézzük azt, hogy hogy tudom magamnál észrevenni, mikor kapcsol be a séma.

[00:37:09]És utána pedig vannak olyan gyakorlatok, aminek a segítségével ezt felül lehet írni, és vannak aztán ilyen házi feladatok, hogy hogy lehet máshogy viselkedni, hogy a való életben is ez más legyen.

[00:37:18]Tehát például mondjuk egy egy ilyen érdekesség, hogy az egyik kliensemnél, ha ez felmerült ez a fajta probléma, hogy fél attól, hogy a férje nem fog visszajönni, ott megnéztünk egy olyan dolgot, hogy mi történik akkor, hogyha mondjuk egy egy fényképet, amit a férje ad neki, vagy valamilyen tárgyat, mondjuk az ingét ott hagyja nála, és tudja azt, hogy ott van rajta az illata, és hogy ez egy fizikai tárgyként ott van mellette, hogy hogy nem fog elmenni, vagy hogy megkéri ő a félét arra, hogy adott esetben legyen szíves, írjon neki útközben, hogy mikor tervez hazamenni, vagy időnként azércs csekkoljon be.

[00:37:48]És lehet, hogy ahelyett, hogy azt mondom, hogy mindig sosem figyelsz rám, ahelyett azt mondom neki, hogy légyszi írjál már, hogy mikor fogsz hazajönni.

[00:37:56]Lehet, hogy teljesen más kapcsolati mintázatok indulnak be.

[00:38:00]Tehát van viselkedésváltozás és vannak ezek az érzelmi traumáknak a feldolgozása is megjelenik.

[00:38:04]Itt erre vannak ilyen hát ilyen hipnózis eléggű gyakorlatok.

[00:38:06]Erre is van számtalan kutatás.

[00:38:07]Imaginációs átírásnak írják hívják, hogyha valakit az érdekel.

[00:38:12]A beszélgetésünkben már többször előkerült az, hogy egyesek a chat GPT-t, mint terapeuta használják.

[00:38:16]És a Telexen egyébként körülbelül egy évek, 2025 októberében jelent meg egy cikk, ami azt tartalmazza, hogy a cikkki írásakor 700 millió felhasználója volt a chat GPT-nek és már akkor a a felhasználóknak a 72%-a mondta azt, hogy nem hogy magáncélokra használják a chat GPT-t, ez lehet egy utazás megtervezése, vagy akár az, hogy tanácsokat kérnek így az életükhöz, akár nem tudom, szerelmi területen, de lényegében bármilyen területen.

[00:38:46]És a a cikk azzal foglalkozott, hogy hogy miért milyen veszélyei lehetnek annak, hogyha valaki a terapeutájának használja a chat GPT-t.

[00:38:56]Te mennyire találkozol ezzel a jelenséggel?

[00:38:57]Mennyire gyakori, hogy mint pszichológustól kérnek tanácsot a a chat GBT felhasználók?

[00:39:02]Hát szerintem ez borzasztóan gyakori.

[00:39:03]Nagyon nagyon nagyon nagyon gyakori.

[00:39:05]És nagyon kettős érzéseim vannak ezzel, mert egyik részről egy csomószor tényleg jó tanácsot ad.

[00:39:09]És ezért nagyon nehéz ezzel valamit kezdeni, mert tényleg egy csomószor például volt olyan vizsgálat, ahol AI-t néztek meg, hogy az emberi szemet jobban tudja érteni, mint a mint az ember, és arra juttöttek, hogy igen, az emberi szemből jobban olvassa az érzelmeket, mint egy húsvér ember például.

[00:39:26]Tehát ilyen szempontból borzasztó, hogy hol tartunk már ebbe.

[00:39:29]Érdekes ez, ami szintén nagyon-nagyon érdekes, hogy például a párkapcsolati konfliktusoknál mérték ezt meg, hogy mi van akkor, hogyha valaki, amikor összeveszem a párommal, beszélek a chat GPT-vel, hogy most így mi történt, és arra jutottak, hogy azok a párok, ahol a a az egyik partner a chat GPT-vel beszél, meg a párkapcsolti konfliktus, sokkal kisebb esélyel békül neki egymással, hanem meg erősíti abban azt, hogy neked van igazad, a másik emberrel ne beszélj erről, és elzárkóznak attól, hogy egymást jobban megértsék.

[00:39:56]Tehát lényegében szakadékot is tud képezni, és erre is vannak bizonyítékaink már.

[00:40:00]Amit most a jelenleg ilyen szakmai ajánlások szoktak hozni, az az, hogy a pszichológus és az AI-t együtt használják, tehát egy ilyen AI asszisztált terápiát szoktak javasolni.

[00:40:12]önmagában most még sajnos nem tartott egyik é sem, hogy ez biztonságos legyen.

[00:40:17]Viszont volt egy olyan vizsgálat, ahol kifejezetten egy ilyen terápiás AI-t csináltak, terabotnak hívták, és arra jutottak, hogy egy egyes esetekben jobban is tud akár még segíteni, mint egy pszichológus.

[00:40:27]Na de nagyon fontos, hogy ez nem a chat GPT, ugye?

[00:40:29]És hogy a chat GPT-nek az egyik legerősebb torzítása, hogy a napvégén te vagy a mester, és ő a rabszolga, tehát akármit mondasz neki, a végén igazat fog neked adni.

[00:40:39]Lehet, hogy konfrontál, de elég ideig mondod neki a magadét, akkor neked fog, tehát tegyük fel, én egy nárcisztikus ember vagyok, és akkor én azt mondja nekem a CGBT, hogy te nárcisztikus?

[00:40:48]Mondom, nem, nem, nem vagyok nárcisztikus.

[00:40:49]Hát mi lesz a vége?

[00:40:50]Azt mondja, hogy igazad van, elnézést, vagy lehet, hogy van olyan, mond nekem hét nagyon jó tanácsot, és a nyolcadik az egy borzasztóan nagyon nagyon nagyon rossz tanács, és egy fontos dolgot kihagy ebből és nem tűnik fel nekem, mert eddig mindig igazat mondott, és ez emiatt nagyon veszélyes lehet, hogy milyen irányban kérünk tőle segítséget.

[00:41:06]Szóval én azt gondolom, hogy ez nem egy ördögtől való dolog, de hogy ez egy nagyon veszélyes dolog, hogy tüzzel is játszunk ilyen szempontból.

[00:41:12]Plusz még hol ki tudjuk, hogy hova hova jutnak ezek az adatok el.

[00:41:15]Mi van akkor, hogyha valaki belenéz ebbe, vagy kifsziváródnak a beszélgetések a chat GPT, vagy ezzel rendben vagyunk vajon?

[00:41:22]Mit szólsz ahhoz, hogyha ezt megnézénk a gyakorlatban?

[00:41:23]Úgyhogy most elővesztem a telefonomat, és hogyha már ennyit beszéltünk így a a szorongásról meg a magányról, akkor ez nem az én történetem, csak jelzem a nézőknek, de akkor beírom a a Chat GPT-nek, hogy egy 25 éves nő vagyok, aki robotszerűen éli az életét, nagyon szorongok és magányosnak érzem magam.

[00:41:41]Megkérdezem, hogy szerinted mit tehetek ez ellen?

[00:41:43]Na és lássuk, máris válaszol.

[00:41:47]Szia, szívecskivel válaszol.

[00:41:47]Először is szeretném, ha tudnád, hogy amit leírsz, azt komolyan veszem.

[00:41:52]Nagyon kimerítő lehet úgy végigcsinálni a mindennapokat, hogy közben folyamatosan szorongsz, belül magányosnak érzed magad, és mintha csak automatikusan működnél, ahelyett, hogy valóban megélnéd az életedet.

[00:42:01]25 évesen különösen fájdalmas lehet azt érezni, hogy szeretnél élni, kapcsolódni, örülni a dolgoknak, de valahogy mégsem sikerül igazán jelen lenned a saját életedben.

[00:42:11]És ugye itt hát a ahogy a chat GPT szokta, ilyen pontokba szedte a dolgokat, és azt írja, hogy ne próbáld egyedül puszta akaraterőből megoldani a szorongást.

[00:42:22]Ez az egyik tanács.

[00:42:25]Sétálj 10-15 percet a szabadban telefon nélkül.

[00:42:27]Figyeld meg, mit látsz, mit hallasz, mit érzel a testeden.

[00:42:29]Ha észreveszed, hogy megint a gondolataidban vagy, finoman irányítsd vissza a figyelmedet arra, ami éppen körülvesz.

[00:42:36]Lélegezz lassan, kényelmesen.

[00:42:39]Eddig erről mit gondolsz?

[00:42:40]Szerintem a tanácsok többsége az egyébként itt helytálló, és feltételeztem, hogy az lesz, ami szerintem nagyon-nagyon erős benne, az rögtön az elején az a fajta ilyen empatikusnak tűnő visszajelzés, amit ad, és hogy ezt annyira jó lenne megtanítani az embereknek, mert a pszichológusok nyilván ezt tudják csinálni.

[00:42:53]De hogyha egy baráttól hallanánk ilyen gondolatokat, lehet, hogy ez annyira megnyugtató lenne, hogy akkor inkább a barátot keresnénk meg, és nem az AI-t, de nem biztos, hogy barátok tudnak ilyeneket adni.

[00:43:01]Nyugodtan folytasds, majd lesz egy kérdés.

[00:43:03]Még azt mondja, hogy a robotpilóta üzemmódból apró valódi élményekkel próbálj kilépni.

[00:43:08]Amikor hosszabb ideje szorongunk, vagy érzelmileg kimerülünk, könnyen kialakulhat egy monoton körforgás, felkelés, munka vagy tanulás, kötelezettségek, telefonozás, alvás.

[00:43:17]Aztán ugyanez újra.

[00:43:17]Ne próbáld most az egész életedet megváltoztatni.

[00:43:20]Inkább minden napra tervezd be egyetlen apró dolgot, amit nem kötelességből teszel, hanem azért, mert szeretnéd például beülni egy kávézóba, elmenni egy új helyre, meghallgatni egy zenét, kipróbálni egy új mozgásformát, és este feltenni magadnak a kérdést: Mi volt ma az a pillanat, amikor egy kicsit is jól éreztem magam?

[00:43:38]Igen.

[00:43:38]Szerinted egyébként a magánoldalról néz szerinted ezek jó tanácsok vannak benne, vagy milyen gondolataid vannak erről neked?

[00:43:43]Hát én azt gondolnám, hogyha így ennyire gyötörne már a a szorongás, hogy megkérdezem a chat GPT-t elég klisés és sablonos tanácsoknak, tehát hogy azt, hogy hallgass egy kis zenét, valószínűleg, hogyha ilyen állapotban van az illető, akkor már hosszú órák óta akárcsak szomorú zenéket hallgat a a szobájában, és a saját gondolataiban van elmerülve és elvesztve.

[00:44:07]Szóval én én azt gondolnám, hogy hogy nem annyira gyakorlatilagos, hanem hanem inkább sablonos.

[00:44:15]Ami nekem hátborzongató volt, az az, hogy az előfizetéses modelleken belül, pont a chat GPT-vel beszélgettem, ezt kipróbáltam, hogy amikor hangüzemmódba váltunk és mondjuk ott nyilván jobban el tudod mondani neki, vagy elkezdesz vitatkozni, mint egy barátodnak mesélnéd el, hogy mi történik, nagyon sokszor már látja azt, hogy a te kérdésed mögött mi a mögöttes érzelmi szükséglet.

[00:44:33]És hogy már lehet, hogy nem is a kérdésedre válaszol, hanem azt mondja, Katista hallom, amiket mondasz, de szerintem a te életedben nem is erről van szó, hogy te most nem tudom, nem mersz elmenni a kávézóba, meg szerintem azért rossz tanács, hogy te a zenével kapcsolatban most nem tudom, többet kéne hallgatnod ezt, hanem neked az a nehézséged, hogy és akkor mond neked egy-két olyan dolgot, és hogy jól érzem, hogy ez van, és hogy nagyon sokszor még a hangnak a tónusát is ahhoz igazítja, hogy te milyen állapotban vagy, és hogy mögöttes akár több rétegű értelmezést is tud adni.

[00:45:04]Tényleg úgy, mint egy nagyon jó pszichológus.

[00:45:05]Tehát, hogy ez nagyon súlyosan ijesztő ezen a ponton már.

[00:45:07]Csak az a kérdés, hogy nem tudjuk, hogy hol lesznek a korlátai ennek, hogy mi van, amikor esetleg mondjuk téved, akkor mi van?

[00:45:15]Mert hogy itt ebben az esetben, amit én problémának látok, az az, hogy lehet, hogy még jó tanácsok is vannak benne részlegesen, de hogy ha te kipróbálod ezt, akkor ki lesz az, aki megkérdezi, hogy hogy vagy utána, hogy így mi történt veled azóta, hogy szükséged van-e valami másra, mert ő akkor van ott, amikor te mondod neki.

[00:45:31]Szóval ez nagyon izgalmas, hogy ez hova fog majd vezetni.

[00:45:32]És egyszer amit megkérdeztem még az AI-tól ilyen szempontból az új modellektől a JGPT-nek a voice részétől, hogy hogy mi az, amit tud pszichológiai szempontból, és azt mondta, hogy egy ilyen pár egy beszélgetést párhuzamosan akár öt-hjta pszichológ iskolainak a pszichológiskának a legjobb tudása alapján tudja értelmezni már most nálad.

[00:45:49]Tehát tud neked síerápiás szempontból nézőpontokat adni, tud neked pszichalikus szempontból jungi satöbbi, számtalan kognitív viselkedésápia és így tovább.

[00:45:57]És az van, hogy a legtöbb esetben azért néha sok jót mond.

[00:46:01]Ühüm.

[00:46:01]Szóval emiatt nyilván elérhetővé teszi egy rétegnek azt a fajta segítséget, ami eddig csak luxusként volt elérhető.

[00:46:08]Csak az van, hogy nem tudjuk, hogy hol vezet ez, meg milyen veszélyei lehetnek ennek.

[00:46:12]Szóval ezt hát meg nem tudom, hogy az az mennyire veszélyes, hogy hogy azt a látszatot kelti ugye, hogy 024 elérhető és és emlékszem, hogy én is milyen csalódott tudtam lenni annak idején terápián, amikor 50 perc után azt mondta a szakember, hogy hát letelt az időnk, és én meg azt éreztem volna, hogy ó ne, de még három órán keresztül tudnék beszélgetni a a problémáimról vagy az állapotomról.

[00:46:34]De hát nyilván a a pszichológus is, nem tudom kevésbé jó esetben egy ilyen 10-12 klienst tud fogadni így egy nap, vagy az nem tudom, hogy sok-e.

[00:46:44]Az nagyon sok, amit most mondál.

[00:46:44]Igen.

[00:46:45]Aha.

[00:46:45]De akkor egy ilyen öt-h körülbelül.

[00:46:47]Igen, az a reális.

[00:46:47]Igen, igen.

[00:46:49]Na igen.

[00:46:49]És hogy hogy a pszichológusat nem hívhatom fel így az északa közepén, hogy hogy figyi, nem múlt el a a múlt alkalom óta a a szorongáson, mit tudok tenni.

[00:46:59]A chat GPT pedig állandóan rendelkezésre áll, és ezt is úgy tudom tekinteni, hogy talán így veszélye lehet ennek a a használatnak.

[00:47:09]Hát pontosan.

[00:47:09]És hogy az van, hogy ezt még gyakorlatilag szerintem még az Open AI-nál sem tudják, meg ezek a nagy fejlesztők sem, hogy ezzel most mit kell kezdeni.

[00:47:16]Tehát a még az még a CGP-nek is vannak ilyen kutatásai mentális egészségről, de hát még még ők is bizonytalanok ebben, hogy mi lesz ezzel, meg hogy hogy meg még az EU-s szabályozás sem tudja ezt jól lekövetni, hogy hogy tudnánk ezt jól használni, meg biztonsággal kezelni.

[00:47:27]De igen, minden amit mondasz, az abszolút igaz.

[00:47:30]És ráadásul megnézzük a költséghatékonyságát ennek, hogy milyen drága egy pszichológus.

[00:47:35]Ez meg gyakorlatilag még ingyen is elérhető.

[00:47:36]Hát akkor meg Igen.

[00:47:39]Elképesztő.

[00:47:39]Mondjuk jó esetben a pszichológusoddal is valamennyire tudod tartani a kapcsolatot két alkalom között, még ha nem is három órás beszélgetésekre, hanem kettőkor.

[00:47:45]De de jó esetben a pszichológus azért fogad információt, hogyha rosszabbul lettél a két alkalom között.

[00:47:50]Ha valaki elkezd terápiára járni, vagy valaki fontolgatja, hogy szeretne terápiára járni, hogy felhívhatja két alkalom között a pszichológus, hogyha éppen egy krízish helyzetben találja magát.

[00:47:58]Ezt meg kell kérdezni a pszichológust, de nagyon sok olyan ember van, akit igen, nem feltétlenül telefonon, azt is lehet akár, de nagyon sokszor akár egy ilyen üzenetváltás is olyan szempontból elég lehet, hogy figyelj, nem vagyok jól, tudsz-e valamit javasolni, mert nyilvánvalóan a pszichógus másik lense van éppen, amit nem biztos, hogy fel tudja venni, de de nincs feltétlenül magára hagyva az ember a két alkalom között jó esetben.

[00:48:21]Szakembere válogatja ilyen szempontból.

[00:48:23]Bence, a beszélgetés vége fele közeledünk.

[00:48:25]Ö arra kérnélek téged, hogyha most egy olyan néző néz minket, aki így tényleg mindennapos torongással küzd, és azt érzi, hogy alapvető számára a a magány, mint állapot, akkor neki milyen tanácsokat tudnál megfogalmazni, hogy milyen eszközökhöz folyamodjon, hogy hogy kicsit jobbá tudja tenni az állapotát?

[00:48:44]Ami nagyon sok embernek szokott segíteni, az az, hogyha elképzel egy létrát, és a létrának a legfelső foka az, amitől mondjuk így nagyon szokott szorongani, és ezt lebontjuk kisebb lépésekre.

[00:48:54]Erre mondok egy példát, hogyha mondjuk én magányos vagyok nagyon, akkor lehet, hogy az, hogy legyen egy nagyon jó barátom, vagy egy tök jó párkapcsolatom, az nagyon távolinak érződik, de ezt lejjebb mondhatom kisebb dolgokra.

[00:49:06]Tehát lehet, hogy a párkapcsolat még nagyon távoli, de az, hogy elmegyek egy randira, az is távoli, de nem annyira, mint egy valódi párkapcsolat.

[00:49:12]Lehet, hogy a randi is távoli, de az, hogy mondjuk nem tudom, elmenjek egy, nem tudom, egy közösségi társaszásra, az is távoli, de az nem olyan távoli, mint egy randi.

[00:49:20]És hogy ezt hogyan tudom még kisebbre lebontani?

[00:49:23]Lehet, hogy az, hogy nem tudom, ráírok valakire, mondjuk egy osztálytársamra, vagy valakire, aki úgy szimpi volt, vagy jót beszéltünk, hogy van-e kedve elmenni focizni, kávézni, bármit csinálni, az már valamennyire belátható.

[00:49:33]És hogyha ezt az egy lépést megcsinálom, akkor haladhatok a létrán fölfele.

[00:49:37]Tehát ezt javasolnám, hogy ne az elkerülést válasszuk, hanem valami nagyon pici a célirány vezetésébe, célirányba vetett lépést tegyünk, és az emberi kapcsolatokon keresztül vezet az út, ugye, tehát ebben nagyon érdemes energiát tenni, mert az AI ugye nem váltja ki az emberi kapcsolatódást.

[00:49:55]Bence nagyon köszönöm, hogy itt voltál és válaszoltál a kérdéseinkre.

[00:49:58]Nektek nagyon köszi a figyelmet.

[00:49:58]Hogyha tetszett ez a videó, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra.

[00:50:02]Sziasztok!

[00:50:07][zene]