Telex.hu 1:12:30

Éppen itt volt az ideje, hogy felvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebet

állambiztonságtiszalevéltárinterjútitkosszolgálatközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Éppen itt volt az ideje, hogy felvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebet
tl;dr
  • Vendég: Csehi Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója; téma: a TISZA-kormány november 4-i állambiztonsági nyilvántartás-közzététele.
  • November 4-én három irattípus válik szabadon kereshetővé: a hálózati adattár (~55 000 név), öt 1957–62-es beszervezési napló (~25 000 név) és a leginformatívabb háztartási kartonok.
  • A beszervezési dossziék (~9000 db, közel 1 millió oldal) február 25-ig kerülnek fel – a késlekedés oka kizárólag technikai: az áldozati adatok kiszűrése soronkénti átolvasást igényel.
  • Találat ≠ bizonyíték: meghiúsult beszervezés is szerepelhet az iratokban; a jelentettek neveit törlik, csak a feladatkör derül ki.
  • A munkadossziékok nyilvánosan nem jelennek meg – a főigazgató szerint az áldozatok intim adatainak kiszolgáltatása igazságtalan volna.
  • Óriási az iratveszteség: 150–160 ezer hálózati személyhez csak ~60 000 név maradt fenn; a legnagyobb pusztítás 1956-ban és 1988–89-ben történt, de a szolgálatok mostanában ~90 iratfolyómétert adtak át.
  • A levéltár nem nyomozó hatóság: csak az irat hitelességét garantálja, helyesbítést fogad be, digitális hamisítás elleni védelmet épített be, és pszichológiai támogatást is szervez.
  • A főigazgató szerint az idő múlása és az új politikai generáció tette lehetővé a közzétételt; a magyar szabályozás nemzetközi összehasonlításban a legbővebb – Németország például dossziékat sem hozott nyilvánosságra.
  • Nagy közéleti „bombáktól" nem tart, inkább családi történetek millionszerderivődését várja: a fókusz a taxisofőrök, kocsmárosok, egyházi személyek – nem csak az értelmiség – beszervezésére tolódik.

„Ezt a betokosodott problémát felvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebet. Ez mindig fáj… de lehet, hogy sokkal több kárt okozott, hogy ez eddig nem történt meg." – Csehi Gergő Bendegúz

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex stúdióbeszélgetésének vendége Csehi Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója. A beszélgetés központi témája, hogy a TISZA-kormány a rendszerváltás után 36 évvel, november 4-én nyilvánosságra hozza az állambiztonsági hálózati nyilvántartások egy jelentős részét – ez az egyik legfontosabb kampányígéret beváltása. A főigazgató részletesen elmagyarázta, mi pontosan válik nyilvánossá, mit lehet majd belőle megtudni, mi marad továbbra is védett, és milyen társadalmi következményekkel lehet számolni.

Mi történik november 4-én?

A jogszabály két határidőt ír elő. November 4-én, egy sajtónyilvános eseményen kerül közzétételre egy mindenki számára, korlátozástól mentesen elérhető adatbázis, amelyben három irattípus lesz kereshető:

  1. A mágnesszalagon őrzött úgynevezett hálózati adattár (H-adattár) – az 1970-es évektől használt számítógépes nyilvántartás, amelyben körülbelül 55 000 hálózati személy adatai szerepelnek. Ez a legkevésbé informatív, de egyben a legbővebb adategyüttes: név, anyja neve, születési hely, foglalkoztatási kód, beszervezési dosszié szám és fedőnév olvasható belőle. A főigazgató fontosnak tartotta leszögezni: digitalizált eredeti dokumentumokat, képeket senki ne keressen mögötte, mert a korabeli technikai lehetőségek nem tették lehetővé a nagy adatmennyiség tárolását. Ez az irat tehát elsősorban „kapunyitó" funkciót tölt be.

  2. A beszervezési naplók, az úgynevezett B-naplók – ezekből mindössze öt darab került a levéltárba, 1957 és 1962 között keletkeztek, összesen körülbelül 25 000 nevet tartalmaznak. A többi napló sorsa ismeretlen: nem tudni, megvan-e még, vagy végleg eltűnt.

  3. A háztartási kartonok – a három közül a leginformatívabb irattípus. A karton egyik oldalán a személyazonosító adatok (név, anyja neve, születési hely, foglalkozás, párttagság, katonaság) szerepelnek, a hátoldalán pedig az állambiztonsági tevékenységre vonatkozó adatok: mikor szervezték be az illetőt, mikor zárták ki, milyen területeken foglalkoztatták, volt-e munkadossziéja.

Délutántól pedig nyitott napot tart a levéltár beszélgetésekkel, előadásokkal és levéltárpedagógiai foglalkozásokkal.

A negyedik irattípus: a beszervezési dossziék

A főigazgató leszögezte, hogy a beszervezési dossziék – a valódi „ügynökakták" – jövő február 25-ig kerülnek ugyanabba az adatbázisba, több mint 9000 dosszié. Ezek közel 1 millió oldalnyi anyagot tesznek ki (átlagosan körülbelül 100 oldal dossziénként), és ezekből derül ki a legtöbb: hogyan került valaki az állambiztonság hálójába, milyen munkát végzett, milyen eszközökkel zsarolták meg, és hogyan zárult az „ügynöki karrierje".

A dossziék teljes életutat dokumentálnak: a környezettanulmánytól és a beszervezési terven át a jutalmakig, feddésekig, a kapcsolat felbontásáig és a titoktartási nyilatkozatig. A dossziéból kiderül az is, hogy valaki kényszerből vagy önként működött-e együtt.

A februári határidő oka kizárólag technikai: a nagy oldalszám mellett a törvény szerint a dossziékból ki kell szűrni a megfigyelt, áldozatként szereplő harmadik személyek adatait, ami oldalról oldalra, sorról sorra végigolvasást igényel.

Mi derül ki – és mi nem?

A főigazgató több ponton is óvott a félreértelmezésektől:

  • A találat önmagában nem bizonyíték. Aki rákeres egy rokon nevére és találatot kap, az csak annyit tudhat biztosan, hogy az állambiztonság valamilyen módon foglalkozott az illetővel. Lehet, hogy a beszervezési kísérlet meghiúsult, és az illető éppen ellenállt a felkérésnek – sok esetben kartont készítettek olyan emberről is, akit csak megpróbáltak beszervezni, de nem végzett tevékenységet.
  • Azt, hogy kiről jelentett valaki, nem lehet meg tudni. A törvény szerint a megfigyeltek, az áldozatok adatait törölni kell az iratokból. A feladatkör, a terület kiderül, de a konkrét nevek nem. Aki azonban tudomást szerez róla, hogy jelentettek rá, az érintettként a levéltárhoz fordulhat, és ott a jelentéseket is megkapja.
  • Védendő adatkörök. A hálózati személyek esetében sem lesz minden nyilvános: a szexuális szokásokra, szexuális orientációra, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó információkat nem lehet közzétenni.
  • A munkadossziék nem lesznek nyilvánosak se most, se februárban. A törvény logikája szerint a munkadossziék lényegében nem az ügynökökről, hanem a megfigyeltekről, az áldozatokról szólnak, és ezt a védelmet a főigazgató helyesnek tartja:

„Ha valakit az állambiztonság megfigyelt, ellopta az adatait, olyan információkat gyűjtött róla akár ügynökökön keresztül, ami az ő legintimebb magánéletét érinti, azt most kiszolgáltatni a teljes nyilvánosságnak maximálisan igazságtalan volna." – Csehi Gergő Bendegúz *

Egy szemléletes, valós példát is elmesélt: egy 1956-os forradalomban részt vett egyetemista hölgyet, aki problémás, alkoholista családból magához vette húgát, azzal zsarolták, hogy börtönbüntetés esetén a húga visszakerül a bántalmazó családba vagy állami gondozásba. Ez pontosan így szerepelt a beszervezési tervben – és a beszervezés így is történt.

Iratveszteség: a legsötétebb korszak anyaga veszett el a legjobban

A kutatók szerint a Rákosi- és a Kádár-korszakban együtt legalább 150–160 ezer hálózati személy lehetett, ehhez képest a levéltárnak jelenleg csak körülbelül 60 000 név áll rendelkezésére – a számítások szerint a közzétett nevek a volt ügynökállomány jelentős részét lefedik, de messze nem a teljes korabeli nyilvántartást.

A legnagyobb iratveszteség 1956-ban következett be: több megyeszékhelyen a forradalom során elfoglalták az AVH-épületeket, az irattárak megsemmisültek, majd az AVH visszatérése után a maradékot is ők semmisítették meg. Később is zajlottak szisztematikus és kampányszerű iratmegsemmisítések, majd 1988–89-ben, a rendszerváltás közeledtével a bukás felé menő diktatúrák jellemző mintáját követve tömegesen semmisítették meg a bizonyítékokat.

„A legnagyobb iratveszteség mostani tudásunk szerint 1956-ban volt. Tehát a diktatúra legsötétebb időszakának az életanyaga vált leginkább enyészetté." – Csehi Gergő Bendegúz *

Ugyanakkor az iratanyag folyamatosan gyarapodik: a törvény hatására a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálják náluk lévő 1990 előtti irataikat, és eddig mintegy 90 iratfolyóméternyi anyagot adtak át. A beszervezési dossziék száma az eredeti 9000-hez képest több mint 1000 új darabbal bővült. Becslések szerint a szolgálatoknál összesen további 150–200 folyóméternyi irat maradhat.

Miért vitték haza a tartótisztek az iratokat?

A főigazgató szerint bizonyos, hogy az állambiztonság aktív ügyeinek iratai nem az irattárban, hanem a tartótisztek saját szekrényeiben voltak, és a rendszerváltás előtt nagy tömegben tüntették el őket. Ennek okai között nemcsak a zsarolási potenciál vagy az önvédelem szerepelhetett. Az állambiztonsági pszichológiai tankönyvek kimondottan bizalmi viszonyt irányoztak elő a hálózati személlyel, hogy az ne érezze magát bűnösnek. Így sok tartótiszt úgy érezhette, hogy a „saját embereit" köteles megmenteni:

„Betyár becsületből is nem hagyja őket az út szélén, vagy nem hagyja őket bajban." – Csehi Gergő Bendegúz *

Előfordult az is, hogy egykori hálózati személyeket 1990 után más – például bűnügyi – területen foglalkoztatták tovább, és nem akarták kiszolgáltatni az adataikat a nyilvánosságnak.

A levéltár szerepe: segítség, helyesbítés, hitelesség

A levéltár nem nyomozó hatóság: nem tudja – és nem is akarja – eldönteni, hogy egy irat tartalma igaz-e, és nem hitelesíti az érintettek helyesbítését sem. Amit garantál, az az irat hitelessége: hogy a levéltárba kerülése óta nem manipulálták.

  • Helyesbítési lehetőség: bárki, akiről az iratokban információ szerepel, helyesbítést fűzhet hozzá – elmondhatja a saját történetét, és ezt digitalizálva az irat mellé teszik. Ez csak „második véleményként" jelenik meg, nem hivatalos igazságnak tekintendő.
  • Segítségi szintek: az első szint az iratok értelmezésének magyarázata (kódok, szakzsargon), erre a honlapon is sok anyag lesz. A második szint podcastok, videók, tanulmányok formájában mutatja be, hogyan működött az állambiztonság, hogyan zajlott egy beszervezés. A harmadik szint – a traumák feldolgozása – már mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, pszichiáterek bevonását igényli; itt a levéltár helyszínt és terepet ad, és megszólaltatja azokat, akik már feldolgozták, hogy a szüleikről került ki információ.
  • Manipuláció elleni védelem: a főigazgató biztosra veszi, hogy lesznek, akik megpróbálják hamisítani vagy átírni az iratokat – már volt is rá példa. A digitális iratokba informatikai védelmi eszközöket építettek be, amelyek alapján megállapítható, hogy egy dokumentum hamisítvány-e. Hamisítványok esetén egyértelműen fellépnek: kötelességük megerősíteni vagy cáfolni, ha valami állítólag a levéltárból származik. Ami a félremagyarázást illeti, a levéltár elmondja, hogyan kell értelmezni az iratot, de a politikai következmények már a levéltáron kívüli tényezők.

Politikai kontextus: miért éppen most?

A levéltár az iratokért eddig is évente több mint 4000 kérelemet kapott. A főigazgató politikai kérdésben nem kívánt állást foglalni, de megfogalmazta a maga értelmezését:

„A rendszerváltó elit pártjai nagyon mélyen át voltak itatva, vagy át voltak járva az egykori hálózati személyekkel. [...] A mostani idei választás olyan politikai erőt hozott a felszínre [...] amelyik már csak életkorából adódóan sem lehet nagyon érintett ezekben a kérdésekben." – Csehi Gergő Bendegúz *

Úgy látja, az idő múlása és az új politikai generáció feltűnése tette lehetővé, hogy ez most megtörténjen: aki már a rendszerváltás előtt politizált, sokkal inkább érintett lehetett, mint aki 1990-ben született.

Háttérként elárulta, hogy Magyar Péter miniszterelnök eredetileg még rövidebb, alig két hónapos határidőt szeretett volna – a főigazgató elmondása szerint levegőt véve közölte, hogy ez lehetetlen –, így született meg először az október 23-i, majd a november 4-i dátum. A halasztás másik oka az iratfelülvizsgáló bizottság (amelynek elnöke az átirat szerint Rainer M. János – egyéb forrás nélkül nem ellenőrizhető) késedelmes felállítása volt, valamint az iratok előkészítésének hosszúsága. A parlamenti vitában elhangzott indokok szerint szerepet játszott az is, hogy október 23-a, az 1956-os forradalom 70. évfordulója nemzetegységi ünnep, és nem lett volna szerencsés, hogy a közzététel egy „ékbe vert" – a főigazgató szerint ez jogos és méltányolható szempont volt.

A kormánytól kapott támogatásról elmondta: 10 új státuszt és megfelelő pénzügyi fedezetet kaptak, ami arányban áll a feladattal, de a kérelmek száma exponenciálisan fog nőni, ezért a szolgáltatások átfutási ideje valószínűleg egy kicsit hosszabb lesz. Az adatbázist nem saját szervereken szolgálják ki, hanem a NISZ Zrt. biztosítja az informatikai hátteret a várhatóan hatalmas forgalom miatt.

Mennyire lesz széles a nyilvánosság nemzetközi összehasonlításban?

A főigazgató határozott álláspontot fogalmazott meg:

„A legmesszebb megy a mostani törvény az összes szocialista országban lezajlott, vagy a varsói szerződés összes tagállamában lezajlott nyilvánossági politikának. [...] Régi hiedelem, hogy mondjuk Németországban ez megoldódott. Érdemes megnézni a tényeket. Németországban az égvilágon semmit nem hoztak nyilvánosságra." – Csehi Gergő Bendegúz *

Magyarázata szerint Németországban a rendszerváltáshoz közel hozták meg a jogszabályokat, amikor a probléma még élő volt, ezért a legszigorúbbak az adatvédelmi szabályok. Csehországban és Szlovákiában naplókat hoztak nyilvánosságra – ott szerencsésebb volt a helyzet, mert a hiteles naplók teljes egészében megmaradtak –, de dossziékat egyáltalán nem. Magyarország tehát ennél is bővebben megy: dossziékat is közzétesz.

Mitől tartanak és mire számítanak?

  • „Atombombákból" nem számít sokra: a jelenleg ismert anyag alapján

„Óriási atombombák a közélet tekintetében kevéssé várhatók, de persze nyilván elő fog kerülni rengeteg olyan rokon, szülő, nagyszülő, akiről eddig nem tudtunk." – Csehi Gergő Bendegúz *

  • A fókusz eltolódik: a jelentős közéleti személyiségek állambiztonsági múltja a kutatói hozzáférés miatt már korábban is napvilágra kerülhetett volna. Inkább az derül ki, hogy az állambiztonság nem kizárólag budapesti értelmiségieket célzott meg: az egyházakat, a határvédelmet, az idegenforgalmat – tehát taxisofőröket, kocsmárosokat, pincéreket, szállodaportásokat, kis közösségekben fontos szerepet betöltő embereket foglalkoztatott.
  • Generációs dimenzió: a közzétett körülbelül 60 000 név főleg szülőkre, nagyszülőkre, dédszülőkre vonatkozik. A mostani felnőtt generáció jelentős része nem élte meg felnőtt fejjel a rendszerváltást, Magyarországon pedig ritkán szerveztek be kiskorúakat. A főigazgató a saját felnőtt lányait is megkérdezte: szerintük az ismert nagyszülők esetében fájna, de megpróbálnák megérteni, míg a nem ismert dédszülők érintettsége már inkább csak „érdekesség", történelem.
  • Levéltári munkatársak lelki terhe: a főigazgató elmondta, hogy kollégái családoknak készítenek életanyag-áttekintést, és hetekig, hónapokig hordozzák magukban a megismert tragikus családi történeteket – hasonlóan egy pszichológushoz. Szerinte nem a közéleti személyiségek leleplezésére alkalmas információk a megterhelőek, hanem a drámai emberi sorsok.
  • Társadalmi hatás: reményei szerint a nyilvánosságnak tisztító hatása lesz, lezár egy korszakot, jobban megismerhetővé teszi a diktatúra belső működését, és sok családi, baráti tisztázó beszélgetést vár. Más volt szocialista országok tapasztalatai alapján nagy tragédiákra, botrányokra – amelyekre egyesek figyelmeztetnek – nem számít.

A seb felvágása – a főigazgató értékelése

A címadó gondolat a jelentőségről szólt. A főigazgató szerint az ügynökkérdés régóta betokosodott problémája a magyar közéletnek, és pont itt volt az ideje a beavatkozásnak:

„Ezt a betokosodott – nem tudom, akarok ilyen egészségügyi hasonlattal élni – ezt a problémát felvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebet. Ez egy ilyen folyamat, ez mindig fáj, fáj is. De lehet, hogy sokkal több kárt okozott a magyar közéletnek, hogy ez eddig nem történt meg, mint amekkora fájdalmat most fog okozni. Szerintem épp ideje volt." – Csehi Gergő Bendegúz *

Hangsúlyozta továbbá, hogy a fiatalabb generációnak nem annyira az a kérdés, hogy ki mit csinált, hanem az, hogy hogyan működött egy diktatúra, és hogyan használta fel az emberek személyes adatait – és hogy milyen gyanútlanok vagyunk ma is a saját adataink kezelésekor. A levéltárpedagógiai programokban általános és középiskolásoknak is ezt tanítják: a magánéleti információk mennyire kiszolgáltatottá teszik az embert, ha azokkal sem az állam, sem az ember maga nem bánik gondosan.

Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszternek azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint sok család lesz szomorú a nyilvánosságra hozatal után, a főigazgató elmondta: a trauma nagysága attól függ, milyen közeli lehetett az érintett. Végül a beszélgetés zárásaként hozzátette: bár sok személyes, mély tisztázó beszélgetésre szükség lesz, komoly tragédiákkal, hatalmas konfliktusokkal – amelyekre egyesek figyelmeztetnek – nem számít.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A vendég neve az átiratban „Csegergő Bendegúz" / „Csek Gergő Bendegúz" alakban szerepel; a kontextus (az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának főigazgatója) alapján a legvalószínűbb helyes név Csehi Gergő Bendegúz, de az átirat maga nem ad egyértelmű megerősítést.
  • „Rajnerem János" alak egy iratfelülvizsgáló bizottságot vezető személyre utal; a pontos név az átirat alapján nem ellenőrizhető egyértelműen.
  • A „hatos kartonok" kifejezés az állambiztonsági szakirodalomban ismert „háztartási kartonok" torzított alakjának tűnik; a közzététel tárgyát az átirat szövegkörnyezete alapján így értelmeztük.
  • Az „nyitottakták.hu" weblapnév pontos alakja az átiratban nem biztos, hogy helyes (valószínűleg „nyitottaktak.hu").
  • „ANIS Zrt." – a szövegkörnyezet alapján a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nevének torzítása.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ránk számíthattok.

[00:00:00]Mi számítunk rátok.

[00:00:02]Támogasd a Telexet.

[00:00:06]A legmesszebb megy a mostani törvény.

[00:00:06]Az összes szocialista országban lezajlott, vagy a valói szerződés összes tagállamában lezajlott nyilvánossági politikának.

[00:00:14]A rendszerváltó elit pártjai nagyon mélyen át voltak itatva, vagy át voltak járva az egykori hálózati személyekkel.

[00:00:25]óriási atombombák a közélet tekintetében kevéssé várhatók, de persze nyilván elő fog kerülni rengeteg olyan rokon szülő, nagyszülő, akiről eddig nem tudtunk.

[00:00:44]Éppen itt volt az ideje, hogy ezt a ezt a betokosodott hát nem tudom, akarok ilyen egészségügyi hasonlattal élni.

[00:00:52]ezt problémát fölvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebát.

[00:00:57]Ez egy ilyen folyamat, ez mindig fáj fáj is.

[00:01:02]De lehet, hogy sokkal több kárt okozott a magyar közéletnek, hogy ez eddig nem történt meg, mint amekkora fájdalmat most fog okozni.

[00:01:10]Szerintem épp ideje volt.

[00:01:27]Sziasztok!

[00:01:27]Úgy tűnik, hogy Magyar Péter és a Tiszakormány beváltja egyik fontos kampányígéretét.

[00:01:32]A rendszerváltás után 36 évvel november 4-én nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.

[00:01:37]Csegergő Bendegúzzal, az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának főigazgatójával arról fogunk beszélgetni, hogy pontosan milyen iratok válnak megismerhetővé, és mi derülhet ki azokból.

[00:01:48]Üdvözlöm a műsorban.

[00:01:50]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívást.

[00:01:52]Köszönöm a meghívást.

[00:01:54]Kezdjük azzal, hogy pontosan mi fog történni november 4-én.

[00:01:56]Tehát egyrészt mit fognak nyilvánosságra hozni, és ezekből az iratokból mi fog majd kiderülni?

[00:02:05]A jogszabály két határidőt Szabal Evtár számára a nyilvánosságra hozhat a tekintetében.

[00:02:11]Ebből az első, ez a november 4e, amikor három irattípust kell egy mindenki számára korlátozástól mentes adatbázisban közzétennünk.

[00:02:23]Tulajdonképpen mindig ügynökaktákról van szó, de ez a kategória ebben a formában nem létezik.

[00:02:30]Ö itt állambiztonsági nyilvántartásokat fogunk közzétenni, illetve az egyes hálózati személyeknek a beszervezési doszért egy későbbi fázisban.

[00:02:42]Most november 4-én a három irattípus közzétételére kerül sor.

[00:02:47]Ezek azok az elhíresült, vagy már mindegyik kategória már elhíresült a hatos kartonok, a mágnes szalagon lévő úgynevezett H vagy hálózati adattár és a beszervezési doszi.

[00:03:01]nyilvántartó könyvei, ezek az úgynevezett B naplók.

[00:03:03]Ez az esemény fog megtörténni november 4-én délelőtt.

[00:03:06]Ez egy sajtónyilvános esemény lesz.

[00:03:13]A maga az adatbázis is körülbelül valamikor ekkor lesz számára mindenki számára elérhető.

[00:03:19]És ez lesz a délelőtti program.

[00:03:22]És délután 4:00-től este 9-ig nyitott napot tart a levéltár, ahol beszélgetésekkel, előadásokkal, ilyen levéltárpedagógiai foglalkozásokkal próbáljuk bemutatni azt, hogy hogy működik a levéltár, mik ezek az iratok, milyen problémák merülnek föl, és hogy kéne hogy lehet ezeket különböző szempontok szerint értelmezni.

[00:03:44]A különböző iratokból ugye ez most három kategóriát említett, ami ami november 4-én nyilvános lesz.

[00:03:49]Ezek mit tartalmaznak?

[00:03:51]Tehát mi fog ezekből kiderülni?

[00:03:53]Ha elkezd az ember keresni, akkor majd mit lát ezekben?

[00:03:58]Talán menjünk sorba a legkevésbé informatív és aztán a egyre informatívabb irattípusok irányába.

[00:04:08]A Mágnes Szalagon az 1970-es évektől kezdve használt állambiztonsági adattár, az úgynevezett hálózati adattár adatai fognak szerepelni, vagy annak a a az adatait teszük közé.

[00:04:27]Ez elég hiányos sajnálatos módon, de nekünk azért mégis ez a legbővebb irategyüttesünk, vagy adategyüttesünk.

[00:04:37]Itt körülbelül 55000 név szerepel, akik valamilyen formában az állambiztonság hálózati nyilvántartásában szerepeltek.

[00:04:46]hogy legyen egyértelmű a mindig ügynökökről beszélünk, de az államiztonsági zsargomban az ügynök az csak egy kategória volt.

[00:04:56]És ezért mondok mindig hálózati személyeket, mert különböző kategóriákba sorolták az együttműködőket.

[00:05:02]Ennek az egyik kategóriája volt az ügynök, de összességében ez egy hálózat.

[00:05:06]ők is így hívták.

[00:05:08]Egy hálózat volt.

[00:05:08]Szóval a mágnesztalagon körülbelül 55000 hálózati, egykori hálózati személy adatai szerepelnek.

[00:05:16]Itt majd lát az érdeklődő egy tulajdonnevet, egy anyja nevét, egy születési helyet, egy foglalkoztatási kódot, hogy milyen területen foglalkoztatták az illetőt, illetve egy beszervezési doszi számot és egy fedőnevet.

[00:05:34]Nagyjából ez az, amit a mágnes alakból tudunk megmutatni.

[00:05:38]Nincs is több rajtam, vagy nem, vagy legalábbis nem sikerül meg.

[00:05:41]Akkor itt itt, hogy mondjam, itt sok név lesz majd önztve gyakorlatilag.

[00:05:44]Így van.

[00:05:44]Így van.

[00:05:44]Itt ne keressen senki mögötte digitalizált eredeti képeket, fényképet, vagy vagy valami szkennelt oldalakat, mert nincsenek.

[00:05:55]Az a a korabeli számítástechnikai kapacitások meg a a fejlettség az nem tett lehetővé a ilyen nagy adatmennyiségek tárolását.

[00:06:07]Úgyhogy itt alapvetően csak ez a néhány adat fog szerepelni valakiről.

[00:06:12]Ez majd arra lesz jó, hogyha valaki ezt ott megtalál egy olyan nevet, aki ott érdekli, hogy tovább lehet menni.

[00:06:20]Valaki, hiszen Rajnerem János most a napokban úgy fogalmazott, hogy most csak egy kapu nyílik ki, és onnantól kezdve kezdődik igazából a kutatás és az iratok megismerése.

[00:06:30]Tehát ez az első adattípus, amiről beszéltem.

[00:06:33]Tehát ez a Mágnes szalag adatai.

[00:06:35]A másik az úgynevezett beszervezési naplók nakatai.

[00:06:40]Ebből sajnos összesen öt darab maradt a levéltár, vagy került a levéltár őrizetébe.

[00:06:46]57 és 62 között keletkezett.

[00:06:50]Hát itt öt darab öt darab ilyen bénapóról így nagyon kevésnek tűnik amúgy.

[00:06:55]Hát ha csak az évköröket megnézzük, ugye egyéb az egész korszak ugye 45 és 90 között tartott és csak 57 és 62 között keletkezett.

[00:07:04]naplók kerültek a levéltárba, a többiről nem tudjuk, hogy hol van, megvan-e még, vagy eltűnt véglegesen.

[00:07:10]Ez az öt napló, ez körülbelül olyan 25000 nevet tartalmaz.

[00:07:14]Aki egy nevet megtalál a a amelyik szerepel ezekben a naplókban, akkor meg tud nyitni majd egy egy oldalt, a beszkennelt oldalát ennek a naplónak, ahhoz szintén látni fogja az illető nevét, hogy milyen doszi számon vezették az ő beszervezési dosziát, illetve hogy mi lehet magával a doszijéval, ugye?

[00:07:36]És bocsánat, arról akkor semmilyen információnk nincs, hogy ezek hova tűntek.

[00:07:40]Tehát a a ami azok az iratok, bnapók, amik nincsenek meg, mi lett velük.

[00:07:44]Tehát erről semmilyen információt tudás, sajnálatos módon a levéltárnak erről nincs tudomása.

[00:07:48]És a harmadik irattípus, ami most nyilvánosságra kerül, és talán a három közül ez a leginformatívabb, ezek az úgynevezett hatos kartonok.

[00:07:55]úgy kell elképzelni, hogy egy ilyen ekkora méretű kis karton, amelyik neek az első oldala az az illető személynek a a személyazonosító adatait tartalmazza.

[00:08:10]Nevét, anyja nevét, születési helyét, foglalkozását és egy-két ilyen kiegészítő információt.

[00:08:17]Hy, volt-e katona, volt-e pártag, milyen területen hasznosítható az ő munkája?

[00:08:25]és a másik oldalán szerepelnek azok az adatok, amik az ő tényleges állambiztonsági tevékenységét mutatják.

[00:08:32]Ez a karton, ez már azért informatívabb, mert ebből azért már sok mindent kikövetkeztethetünk.

[00:08:39]Önmagában még az, hogy valakinek van egy kartonja, az még nem bizonyíték semmire.

[00:08:43]De azért azért a hátoldalon, hogy az illetőt mikor szervezték be és mikor zárták ki, az már valamit elárul, hogy mennyi ideig tartotta az állambiztonság a saját nyilvántartásában.

[00:08:58]Bocsánat, csak hogy akkor akkor akkor egyértelmű tegyék.

[00:09:00]Tehát, hogyha valaki mondjuk ebben a adatbázisban rákeres a szülei nagyszüleinek a nevére és találatot kap, akkor az még nem jelenti azt, hogy az illető dolgozott a nemzetbiztonságnak, tehát hogy jelentett és besúgó volt.

[00:09:15]Nem, az sok mindent jelenthet.

[00:09:15]Azt biztosan jelenti, hogy az állambiztonság valamilyen módon foglalkozott az illetővel.

[00:09:22]Lehet, hogy megpróbálta beszervezni, és aztán az meghiúsult ez a beszervezés.

[00:09:26]És lehet, hogy éppenséggel annak a dokumentumait találja meg, hogy ő ellenállt egy ilyen kísérletnek, megtagadta a az együttműködést, mert mert sok esetben arról is kiállítottak kartont, akit csak megpróbáltak beszervezni, aztán az illető vagy aláírt, vagy nem, de aztán nem végzett semmilyen tevékenységet, és kizárták a kartonól.

[00:09:46]Ez kiderül.

[00:09:46]Tehát ez kiderül, hogy mennyi ideig volt a a szervezet része, milyen területeken foglalkoztatták.

[00:09:52]És ott például a karton hátoldalán feltüntették azt is, hogy volt-e úgynevezett munkadosziéja.

[00:10:00]Ezekben a munkadosziékban gyűjtötte össze az állambiztonság a az illető kézzel vagy géppel írt jelentéseit.

[00:10:08]az már azért elárul valamit, hogyha valakinek volt három vagy öt kötett munkadoszi, akár csak egy kötetett munkadoszé, azt jelenti, hogy ott azért a üres munkadosziakat nem őrizgettek.

[00:10:19]Tehát általában akkor lett doszi, amikor adott jelentéseket is.

[00:10:24]Ühüm.

[00:10:24]Tehát, hogy jó öt akkor valaki elkezdi elkezd keresgelni eb ebben az alatbázisban, megtalálja valamelyik rokonának mondjuk vagy szomszédjának a nevét, jön ki találat, akkor azért el fogja tudni dönteni az adatok alapján vagy a vagy a az aktában szereplő információk alapján, hogy akkor ő most ténylegesen dolgozott az állambiztonságnak vagy vagy éppenséggel csak megpróbálták beszervezni, de de mondjuk ellenállt.

[00:10:48]És akár azt is lehet mondani, hogy hogy áldozata volt bizonyos szempontból ennek a rendszernek.

[00:10:54]Én azt mondanám, hogy a kezdeti támpontokat megadja arra nézve, hogy érdemes-e tovább kutatni, érdemes-e tovább keresgélni az illetőről vagy sem.

[00:11:05]Ön egyetértek azzal, hogy valóban ez csak egy kapunak a kinyitása.

[00:11:07]Ö és arról nem szoktak mostanában beszélni, hogy ez a törvény, ami most szabályozza az államiztonsági iratokhoz való hozzáférést, az más területeken is kinyitja a kaput.

[00:11:20]Sokkal könnyebb lesz kutatni, sokkal kevesebb adminisztratív és adatvédelmi szabályt kell a levéltárnak érvényesítenie.

[00:11:30]és az érintettek hozzátartozói, vagy ők maguk is sokkal szélesebb körben ismerhetik meg a rájuk vonatkozó iratokat.

[00:11:38]Ez azt jelenti, hogyha valaki találkozik egy névvel, akár rokonával, akár ismerősével, akkor megpróbálhattél vonni következtetést ezekből az iratokból, amik nyilvánosak.

[00:11:51]Ehhez mi megadunk mindenféle segítséget.

[00:11:53]Erről szívesen beszélek, hogy milyen típusú segítséget adunk meg.

[00:11:55]Ö, és azt gondolom, hogy az a az a legszerencsésebb eljárás, hogyha ennek alapján akár kutatóként, akár érintettként a levéltárhoz fordul, és azt mondja, hogy igen, nekem a nagyapám neve szerepel, ott szeretnék többet megtudni.

[00:12:12]Én, mint érintett leszármazottja jogosult is vagyok erre, és a levéltár ki fogja szolgálni, vagy azt mondja, hogy kutatóként, mert a kutatás lehetőségei is nagyon kiszeresedtek.

[00:12:21]azt mondhatja, hogy nekem a volt kollégám, vagy vagy a saját kis közösségemben valaki volt, meg lehet megvan a lehetőség, hogy további kutatásokat végezzen, és az alapján ismerje meg a valós történetet.

[00:12:39]De tehát most valakinek kiderül mondjuk az érintettsége és azt mondja, hogy mit tudom én egy rokon, hogy hogy én szeretnék további kutatásokat végezni, akkor most akkor hozzá fog férni olyan iratokhoz, amik amúgy most november 4-én még nem nyilvános.

[00:12:55]Tehát, hogy jó értem.

[00:12:57]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:12:57]A akkor például mondjuk kutatóként megkaphatja az illetőnek a munkadszifélját, és akkor abból már tudni fogja, hogy hogy kikről mit jelentett, és akkor azért az már sokat elárulhat az illető tényleges tevékenységéről.

[00:13:13]De ugye most első körben a munkazószék nem lesznek nyilvánosak.

[00:13:15]Tehát, hogy most ha valaki besétál önökhöz, és azt mondja, hogy nagyon szeretném mondjuk egy volt kollégámnak, egy volt szomszédomnak a munkatószéját kikérni, mert mert érdekli, akkor akkor mindent további nélkül kiadják, vagy vagy vannak feltételei, hogy ezekhez a jóval érzékenyebb dokumentumokhoz is kapjon valaki hozzáférést?

[00:13:35]November 4-e után elég széleskörű kutatói hozzáférést biztosít a levéltár.

[00:13:40]A törvény eddig szigorúbb adatvédelmi szabályokat írt elő az állambiztonsági iratok esetében.

[00:13:49]Most november 4-e után már az általános levéltári szabályoknál szabadabb lesz a kutatás ezekben a a az iratokban.

[00:13:56]Tehát igen, meglehet a meglesz a lehetőség, hogy a hogy kikérje akár a munkadosziikat, vagy operatív doszi, mert sokféle irattípust őriz még a levéltel.

[00:14:10]És mire számítanak, hogy hogy mekkora igény lesz erre?

[00:14:12]Tehát, hogy november 4e után hányan fognak önöknék jelentkezni, hogy szeretnének mélyebb betekintést kérni.

[00:14:20]Egyrészt, másrészt meg hogyan tudják majd ezt a valószínűleg megnövekedett igényt kiszolgálni majd.

[00:14:25]Mielőtt ezekre a kérdésekre válaszolok, hadd menjek még végig akkor, hogy legyen teljes a kép, mert három irattípusról beszéltünk, ami most november 4-én nyilvánosságra kerül, de van egy negyedik magukon maguk a beszervezési dosziék.

[00:14:40]Ezeknek a nyilvánosságra hozatala jövő február 25-éig meg fog történni.

[00:14:43]Tehát ezt most még ne keresse senki a november 4-i adatbázisban, de ugyanabban az adatbázisban jövő év, február 25-éig közé fogjuk tenni azt a több mint 9000 beszervezési dosziét.

[00:15:00]A három irattípus, amit eddig említettem, ahhoz képest maga a beszervezési doszi az, ami igazán informatív és igazán sokat elárul arra, hogy valaki ténylegesen hogyan került az államiztonság hálójába, milyen munkát végzett, milyen eszközökkel zsarolták meg, és aztán hogy végződött az ő mondjuk így állambiztonsági karrierje.

[00:15:22]Ö ez ez ezek már nem egyoldalas vagy rövid rövid adatsorok lesznek, hanem akár több 10 vagy akár 100 oldalas vagy több 100 oldalas dosziék, és azok valóban elég alaposan dokumentálják azt, hogy valaki tényleg milyen munkát végzett.

[00:15:43]És akkor visszatérhetünk a kérdésre, hogyha gondolja.

[00:15:48]Igen.

[00:15:48]Szóval, hogy hogy ha jól értem, ugye ahogy ahogy ön írészte, kinyit a ez a november 4-éi kereshetőség egy kaput.

[00:15:57]Valószínűleg akkor sokan fognak élni azzal, hogy a ott látott találatok alapján további iratokat kérjenek ki.

[00:16:03]Hát hogy hogyan kész, tehát mire számítanak, hogy hogy mekkora lesz az érdeklődés, és ezt a felfogozott érdeklődést hogyan tudják majd kielégíteni?

[00:16:13]A a levéltár őszintén szólva eddig is nagyon nagy leterheltséggel dolgozott.

[00:16:16]A munkatársaim tényleg szintén meg kell mondani, hogy hogy hatalmas nagy munkát végeznek, és rendkívül nagy nyomás alatt kell végezniük ezt a munkát.

[00:16:30]már így is több ez hát olyan olyan több mint 4000 kérelem érkezett be évent.

[00:16:37]Biztos vagyok benne, hogy ez a jövő évben ez jelentősen meg fog emelkedni.

[00:16:42]Sajnos ez azzal fog járni, hogy egy kicsit lelassul az az idő, amíg ami alatt a levéltár adatot tud szolgáltatni.

[00:16:53]Persze kaptunk kormányzati támogatást is, mert új státuszokat kaptunk.

[00:16:57]Ö úgyhogy ilyen értelemben a levéltár egy picit erősebb, egy picit jobban megtámogatott és gyorsabban fog tudni talán valamivel dolgozni, de a a kérelmek száma meg exponenciálisan meg fog emelkedni, az biztos.

[00:17:16]Az, hogy magát az adatbázist hányan fogják látogatni, arról csak találgatásaink vannak, biztosan nagyon sokan.

[00:17:24]Ö ezért úgy döntöttünk, hogy ezt nem is a saját szervereinkről, a saját informatikai kapacitásunkkal fogjuk kiszolgálni, merthogy a levéltárnak erre ilyen típusú vagy ilyen mennyiségű megkeresésre nincsen megfelelő kapacitása.

[00:17:42]Úgyhogy ezt a nem ANIS Zrt.

[00:17:44]ugye a Nemzeti Inf infokommunikációs szolgáltató Zrt.

[00:17:47]fogja nekünk biztosítani az informatikai hátteret.

[00:17:53]És akkor még egy dolgot hadd mondjak, mert nemcsak olyanok keresik meg a levéltárat, akik akik ismerősükről, rokonukról, barátjukról szeretnének információt, hanem egyre többen jelentkeznek olyanok is, akik maguk is szerepelnek az iratokban, mert olyan persze vannak olyan kísérletek is, vagy olyan próbálkozások is, hogy a levéltár az övé, az ő iratát pont ne adja ki.

[00:18:21]De erre természetesen nincs jogi lehetőség.

[00:18:23]Viszont megvan a lehetőség arra, hogy bárki helyesbítést fűzzön az iratokhoz.

[00:18:30]Ez azt jelenti, hogyha ő szeretné elmondani a saját történetét, mert ő másként élte meg, más információi vannak.

[00:18:39]Ö tudja, hogy mivel zsarolták, de azt mondjuk az iratokból nem derül ki esetleg, akkor ő azt megteheti.

[00:18:44]És akkor mi ezt a helyes bítést digitalizáljuk, odatesszük a karton mellé, és akkor onnantól kezdve az illető hát azt nem nem azt akarom mondani, hogy megnyugodhat, de legalább odatehette a saját mondat, de jó értem önök nem fogják nem fognak utánamenni, hogy amit az illető elmond az az úgy helyes, az tényleg úgy történt, hanem csak egy ilyen másod véleményként ott fog szerepelni az ő álláspontja.

[00:19:08]Jól értem.

[00:19:11]A levélt nem nyomozó hatóság, se eszközünk, se képességeink nincsenek arra, hogy ezt megtegyük.

[00:19:16]Ugyanúgy egyébként, ahogy azt sem dolgunk megállapítani, hogy egy állambiztonsági irat mennyire sok valóságot vagy a valóságtól eltérő információt tartalmaz.

[00:19:31]Mi a hitelességet tudjuk garantálni, azt tudjuk mondani, hogy ez amióta a levéltárba került ez az éat, azóta ez így hiteles.

[00:19:38]És és a mi tudásunk szerint ezek nem hamisított, nem manipulált dokumentumok vagy iratok.

[00:19:49]És nyilván meg tudjuk magyarázni, hogy hogy keletkeztek ezek az iratok, milyen formában mit jelentenek azok a szakkifejezések, kódok, információk, amik ezekben az iratokban vannak.

[00:20:01]Ühüm.

[00:20:01]Mi az oka annak, hogy hogy nem egyszerre teszik közé ezeket az iratokat?

[00:20:05]Ugye most november 4-én ez az a három irattípus lesz nyilvános.

[00:20:10]Februárban pedig az úgynevezett BDOSKB mappák lesznek nyilvánosak.

[00:20:12]Mi az oka, hogy nem egyszerre teszik őket el megismerhetővé?

[00:20:20]A ez leginkább egy technikai kérdés.

[00:20:20]A kartonok és a a a mágnes szalagadatai vagy a naplók azok ötszerűben előkészíthetőek voltak.

[00:20:32]Maguk a beszervezési dosziék azok sokkal nagyobb mennyiségűek.

[00:20:38]Mondjuk ha megszorozzuk, hogy 9000 dossié átlagosan 100 oldallal számolva, az az közelíti az 1 millió oldalt, amit nekünk digitalizálni kell, ellenőrizni és aztán közzétenni.

[00:20:51]Tehát egy nagyobb mennyiségről van szó.

[00:20:53]A másik ok pedig, hogy a törvény szerint ezekből az iratokból a harmadik személyeket, tehát akik akik mondjuk a megfigyeltek voltak, akik nem hálózati személyek voltak, azoknak az adatait törölni kell, mert ők az rendszer áldozatai voltak, őket nem szolgáltathatjuk ki a nyilvánosságnak.

[00:21:15]Ezt azt gondolom, ez így helyes.

[00:21:17]Tehát nekünk oldalról oldalra, sorról sorra végig kell olvasni ezt az 1 millió oldalt és megtalálni azokat az információkat, vagy vagy kiszűrni azokat az információkat, amelyik a törvény szerint nem kerülhet nyilvánosságra.

[00:21:30]És akkor még mindig hadd mondjak egyet, van még a hálózati személyek adatai között is egy olyan adatkör, amely a törvény szerint védendő.

[00:21:40]Tehát ha valakinek a szexuális szokása, szexuális orientációjára, a egészségi állapotára, kór szenvedélyére vonatkozó információ van az iratokban, azokat nekünk nem szabad közzétenni.

[00:21:57]De de ha jól értem, akkor aki jelentett az állambiztonságnak, most nevezzük kicsit mondjaán ügynöknek a nevét, akár a fedő nevét, azt, hogy mi volt a foglalkozása, hogyan keresték meg, azt megtudjuk, de vannak olyan olyan információk, amiket viszont ilyen jogi megfontolásokban jó értelem nem fognak közzétenni.

[00:22:17]Így van.

[00:22:17]a példák példának vesszük mondjuk egy beszervezési doszi esetét, akkor nagyon pontosan dokumentáltan megismerhető belőle valakinek az a az ügynöki életútja, mondjuk így, ogy ahogy ez az egész folyamat lezajlott, kezdett vagy kezdve ott, hogy az illető még nem is tud arról, hogy ő az állambiztonság hálójába fog kerülni, mert először Csak fölmerül a lehetőség, hogy valahol szükség volna egy hálózati személyre.

[00:22:53]megvizsgálják az ő életkörülményeit, környezettanulmányt készítenek róla, megkeresik azokat a gyenge pontokat, amivel majd esetleg zsarolni lehet, egy tervet készítenek a beszervezésére, akkor ő még nem is tud arról, hogy hogy mi lesz vele.

[00:23:07]És aztán nyilván megtörténik a beszervezése, vagy megtagadja esetleg a beszervezést, és akkor ez tükröződik az iratokban, vagy pedig végigmegy egy folyamat és a ez a doszil végigköveti az egész tevékenységét.

[00:23:23]Tehát hogyha ha változik a helyzete, mert elköltözik egy másik városba, és ott már más szerv fogja foglalkoztatni, vagy vagy jutalmat kap, vagy esetleg feddést kap az állambiztonságtól, nem akar rendesen dolgozni, akkor ez mind dokumentálva van a beszervezési doszékban.

[00:23:41]És a végén is, amikor már nincsen rá szükség, mert mondjuk elment nyugdíjba, és már nem azon a munkahelyen dolgozik, ahonnan tudott információt adni, vagy esetleg meghalt, vagy vagy olyan változás következett be, ami miatt nem tudják már tovább használni a munkáját, vagy megtagadta például az együttműködést.

[00:23:59]Az is nagyon sok van, hogy hogy egy ideig együttműködik valaki az államiztonsággal, aztán nem bírja ezt a terhet, és azt mondja, hogy kéri a kapcsolat megszakítását, mert már nem tudja tovább csinálni.

[00:24:11]És akkor akkor ez is dokumentálva van.

[00:24:17]A végén vesznek tőle egy nyilatkozatot, hogy ezt titokban tartja, senkinek nem beszél róla, és ezzel lezárják a a dossiét.

[00:24:23]Ez mind megismerhető lesz a jövő év februárig.

[00:24:26]Igen, de hogyha jó értem az, hogy kiről és mit jelentettek, azt viszont nem fogjuk tudni gyakorlatilag.

[00:24:31]Tehát az az nem lesz nyilvános.

[00:24:34]Hogy mit jelentett róla, az nem azt megpróbáljuk olyan módon ezt a kérdést kezelni, hogy azért kiderüljön a dossiéból, hogy milyen területen és kikre volt rállítva a az az ügynök.

[00:24:46]De aztán ténylegesen az, hogy mit jelentett róla, az már annak az áldozatnak, annak a az állambiztonségi célom a név sem lesz ott, hogy most nem akarok ilyen, hogy XY-ról jelentett, az se lesz ez így benne az iratokban.

[00:25:01]A felad úgy, úgy próbáljuk ezt a kérdést kezelni, hogy hogy a feladat kiderüljön, hogy X-ről vagy y-ról vagy z-l jelentenie, az kiderüljön.

[00:25:10]Tehát ott ott valószínű és aki érintett az ez alapján akár be tudja azonosítani, hogy itt róla nem is jelentettek.

[00:25:16]Így van.

[00:25:16]Egy és akkor meg tudja önöket keresni akár, hogy hogy erről szeretne több dolgot megtudni.

[00:25:22]Így van.

[00:25:23]Annak mi az oka, hogy a hogy az ön által is már említett munkadosziék, tehát amikben a konkrét jelentések vannak, azok nem lesznek nyilvánosak se most november 4-én, se pedig majd februárban.

[00:25:33]Ennek a törvénynek az a logikája, hogy az a és erre hivatkozik mindig mindenki, hogy az ügynökakták lesznek nyilvánosak.

[00:25:41]Tehát azoknak az adatai, akik együttműködtek az államiztonsággal a munkaadósziék, az alapvetően nem az ügynökökről szólnak, hanem a megfigyeltekről, az az áldozatokról.

[00:25:55]Szerintem ez a törvény nagyon helyesen őket védeni rendeli.

[00:25:59]Hát akkor bocsánat, egyetért ezzel a logikával, ha ezzel a logikával egyetértek.

[00:26:01]Igen.

[00:26:01]Én azt gondolom, hogy hogyha valakit az állambiztonság megfigyelt, ellopta az adatait, ö olyan információkat gyűjtött róla akár ügynökökön keresztül, ami az ő legintebb magánéletét érinti, akár milyen tekintetben, azt most kiszolgáltatni a teljes nyilvánosságnak maximálisan igazságtalan volna, és szerintem mindenki átélhet heti ezt, hogyha belegondol abba, hogy miért is kellene közzétennünk olyan ártatlan emberekről, akiket üldözött az államiztonság olyan információkat, amik amik hát az ő személyes szfélájához tartoznak.

[00:26:49]Ühüm.

[00:26:49]De hogyha valaki megtudja, vagy már eddig is tudta, hogy jelentettek róla, akkor viszont az irattárhoz fordulhat, ha jól Így van.

[00:26:56]a onnantól kezdve a levéltárhoz fordulhat, és mi akkor már oda fogjuk adni a jelentéseket is, és nyilván akkor ő egy egy teljes képet fog tudni kapni arról, hogy az az illető vele szemben milyen munkát végzett.

[00:27:12]Kicsit visszakanyarodnék még ahhoz, hogy hogyha majd éles lesz ez a adatbázis, és az emberek elkezdik használni, akkor mit fognak látni?

[00:27:18]ö hogy például azt majd, amikor a beszerezési doszék is nyilvánosak lesznek, akkor az emberek el tudják majd dönteni azokból, hogy meg tudják ítélni, hogy az illető, aki valamilyen szinten együttműködött az államiztonsággal, ő például kényszerből működött együtt vagy önként.

[00:27:36]Tehát ez majd ki fog derülni, mert nyilván ez is, hogy mondjam, árnyalja a az adott illetőnek a szerepállását.

[00:27:42]Igen, a magából a beszervezési doszi nagyon sok minden ki fog derülni, és ott valóban az is ki fog derülni, hogy az illetőt megzsarolták valamivel.

[00:27:56]Mertogy készül egy beszervezési terv, ott a ott pontosan leírják azt, hogy mivel fogjuk mi őt rákényszeríteni az együttműködésre.

[00:28:05]Mondok egy egyszerű példát.

[00:28:09]A egy ez egy valós történet, egy 56-os egy forradalomban részt vett egyetemista, aki egy hölgy, aki a saját húát egyedül nevelte, mert egy ilyen nagyon problémás alkoholista családból emelte magához a hugát.

[00:28:30]őt azzal zsarolták, hogyha ő börtönbe kerül, akkor a huga, akit ő tart el, mehet vissza a a bántalmazó családba, vagy állami gondozásba.

[00:28:40]Ez a beszervezési tervben részletesen le van írva, hogy tudjuk, hogy ez van, tudjuk, hogy ilyen családból származik, tudjuk, hogy ki van nekünk szolgáltatva, mert ha börtönbe kerül, akkor akkor nem tudja vállalni tovább a felelősséget a testvért.

[00:28:57]És ez lesz majd a beszervezésének a az alapja, és így is történik majd meg.

[00:29:02]Tehát ez valóban, ha megvan a beszervezési doszi, akkor abból nagyon sok minden ki fog derülni a a valós történetről.

[00:29:08]Ühüm.

[00:29:08]Ha jól értem, azért ezekben a doszékban nagyon sok ilyen megrázó történet van, emberi sorsok.

[00:29:11]Ön szerint a társadalom hogyan fog reagálni, amikor megismerhetővé válnak, hogy kik és milyen szinten működtek együtt az államiztonsággal?

[00:29:22]Tehát, hogy milyen társadalmi hatása lesz ennek a nyilvánosságnak?

[00:29:25]Én nagyon bízom benne, hogy lesz ö megtisztító hatása.

[00:29:27]Ö le is zárhatunk egy korszakot és megismerhetünk jobban egy diktatúra vagy megismerhetjük egy diktatúra belsőműködését.

[00:29:44]Biztos sok családi vagy baráti körben történő beszélgetés, tisztázás várható.

[00:29:55]Ennek egy részéhez a levéltár tud segítséget nyújtani, vagy bizonyos szinteken tud segítséget nyújtani?

[00:30:00]Példá konkrétan a ennek több szintjét képzeltük el kollégáimmal együtt.

[00:30:05]A legelső primér szint, hogy van egy egy magyarázati lehetőség.

[00:30:12]A levéltem el kell magyarázni, hogy mi van az iratokban egy karton.

[00:30:16]Mik azok a kódok, mi az a szám, mi az a bejegyzés, mi az a szakzsargon, amit ők használtak.

[00:30:22]Erre nekünk megvan a kompetenciánk, ezt meg tudjuk tenni.

[00:30:26]Ezen a honlapon ott is lesz nagyon sok olyan informatív anyag, amiből ez kiderül.

[00:30:30]Ez az első szintje, mondjuk így a a megértésnek.

[00:30:33]A a megértés egy következő szintje az lesz, amikor a amikor megpróbáljuk podcast beszélgetésekben, videókban, egyéb eszközökben, tanulmányokban elmagyarázni azt, hogy hogyan működött az állambiztonság, hogyan zajlott egy beszervezés, mivel zsarolhatták az embereket, milyen egyéni megélési, túlélési technikák lehettek.

[00:30:58]Van egy olyan szint, amihez a levéltárnak saját kompetenciája kevés van.

[00:31:05]hogy azért itt már mentálhigién szakemberek, akár pszichológusok, pszichiáterek segítsége is kellhet, hogy hogy valakik ezeket a traumákat földolgozhassák, akár családon belüli traumákat.

[00:31:20]ehhez a levéltár mondjuk terepet tud adni, helyszínt tud nyújtani, beszélgetések, előadások formájában, vagy olyan személyeknek a megszólaltatásával, akik maguk is átélték ezt a helyzetet, például akik már fölvállalták azt, hogy mondjuk az ő szüleikről kiderült és tapasztalattal tudnak arról beszélni, hogy hogy Hogy lehet ezt családtagként megélni, feldolgozni és hogy lehet ezen túllépni?

[00:31:54]Ugye ebben is megpróbál tudni segíteni.

[00:31:58]Ugye Ruf Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta Pontxnek, hogy szerinte nagyon sok család lesz szomorú, miután nyilvánosak lesznek az ügynökakták.

[00:32:05]Ön ön is erre számít?

[00:32:07]Illetve, hogy hány családot érinthet ez a ez a történet?

[00:32:13]A mostani számításaink szerint körülbelül olyan 60000 nevet fogunk közzétenni, de azért a rendszerváltás óta elég hosszú idő eltelt már.

[00:32:19]A mostani felnőtt generációnak jelentős része nem élte meg a rendszerváltást már felnőtt fejjel, ami azt jelenti, hogy hogy nem lehetett érintett ebben a kérdésben.

[00:32:37]Ugye Magyarországon szerencsére az állambiztonság viszonylag kevesebb esetben szervezett be fiatalkorúakat vagy gyerekeket, tehát körülbelül hát esetleg gimnazistákat még, de az is ritkább volt.

[00:32:50]A tehát azt jelenti, hogy azért a a mostani 50-es60-as generáció az az utolsó, akik még személyesen megélhették a a vagy vagy lehetett esélyük arra, hogy őket beszervezzék, vagy az állambiztonsággal együttműködjenek.

[00:33:07]Tehát azt kell mondjam, hogy azért itt alapvetően szülők, nagyszülők érintettségével kapcsolatban fog sok minden kiderülni.

[00:33:18]Ez lesz a leggyakoribb, vagy akár már détszülők esetében.

[00:33:24]Nyilván annak f én úgy látom, hogy annak függvénye a a a trauma nagysága, hogy mennyire közeli lehetett az az ismerős, akivel ez az es, vagy akiről majd adatot tudunk szolgáltatni.

[00:33:38]Most ha mondok egy példát, nekem két felnőtt lányom van.

[00:33:39]Ö ők őket is hát nyilván, mint megkérdeztem, hogy ők mit gondolnának arról, hogyha egy ilyen helyzettel szembesülniük kellene.

[00:33:48]És mind a ketten azt mondták, hogy azokkal a nagyszülőkkel, akiket még ismertek, azokkal szemben fájna, de nyilván megpróbálnák megérteni, hogy mi mi is lehetett mögötte, de már détszülők nekik, akiket már nem ismertek, őnekik az már történelem.

[00:34:05]Tehát igazából az inkább csak érdekesség.

[00:34:09]Ühüm.

[00:34:09]ez a 60000-es szám, amit említett, ez ez hogyan viszonyul a teljes, nem tudom ügynökállományhoz?

[00:34:14]Tehát, hogy egy akik valamilyen formában jelentettek és az állam biztonságnak dolgoznak, az az mekkora számot jelentet így összességében?

[00:34:25]Egész pontos számaink nincsenek erről.

[00:34:25]A megbízható történeti kutatások azt mondják, hogy legalább 1500-160000 lehetett a két korszakban, tehát a Rákosi és a Kádár korszakban együtt a hálózati személyek száma.

[00:34:39]Ez lehetett valamivel több is, de de ennyi biztosan volt.

[00:34:45]És ehhez képest van most ugye 60000 nevünk.

[00:34:47]Ez hát nyilván jóval kevesebb.

[00:34:52]És ami még fájdalmasabb, hogy a beszervezésű dosziék, amik a legtöbbet elárulnak egy történetről, mert azt ugye mondtam, hogy a maguk a beszervezési dosziék azok, amelyek ténylegesen dokumentálják azt, hogy mit csinált.

[00:35:06]Sokkal többet elárulnak, mint a kartonok vagy a mágnszalag, abból olyan 9000 doszijénk van jelenleg.

[00:35:14]A legnagyobb iratveszteség mostani tudásunk szerint 1956-ban volt.

[00:35:22]Tehát a diktatúra legsötétebb időszakának az életanyaga vált leginkább enyészetté.

[00:35:29]Egyrészt egyrészt maga a forradalom folyamata is sok megyeszékhelyen azzal járt, hogy elfoglalták az AVH épületeit és a az irattárak akkor megsemmisültek.

[00:35:39]És amikor visszatértek az AVH-sok a forradalom leverése után, akkor a maradékot ők semmisítették meg.

[00:35:46]Tehát emiatt a 56 előtti iratanyag az nagyon hiányos.

[00:35:52]Aztán később is rendszeresen zajlottak iratmegsemmisítések szisztematikusan is, meg ilyen kampányszerűen is.

[00:36:00]És aztán 88-89-ben pedig, amikor a rendszerváltás közeledett, akkor eljött az a pillanat, ami minden bukás felé közeledő diktatúrában eljön, hogy már látják a a a bukást közeledni, és akkor tömegesen elkezdik megsemmisíteni a bizonyítékokat.

[00:36:22]Úgyhogy sajnos ezekben a hullámokban nagyon-nagyon sok beszervezési doszi vált.

[00:36:30]A hát mondjuk így, hogy tűnt el, hogy egész pontosan mennyi semmisült meg, arra nincsenek adataink.

[00:36:36]Én mi mindig bízunk abban, hogy előkerülnek újabbak.

[00:36:40]És azért erre van is példa, mert most egy olyan folyamat is zajlik ugyanennek a törvénynek a hatására, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok amíg náluk lévő 90 előtti iratanyagokat is felülvizsgálják és adják át, és egy olyan 90 iratfolyóméternyi anyagot már átadtak, ami az egész iratanyaghoz képest nem annyira sok, de 90 m az azt úgy kell elképzelni, hogyha a papírlapokat állítjuk, akkor az az egy majdnem 100 m hosszú, tehát akkor van rá esély, hogy még jöjjenek elő további iratok, hogyha ha a jól értelem azt elképzelhetőnek tartja amúgy, hogy hogy bizonyos iratok nem semmisültek meg, hanem ez valahogy magántulajdonba került, akár valakinél ott vannak az otthonában bizonyos céllal, nem tudom, akár zsarolási céllal, ezt nem tudom ő őrizgeti otthon.

[00:37:34]Igen, még most is jönnek át.

[00:37:36]Ö, és nem is olyan kevés, mert ugye ahogy mondtam, hogy 9000 ö beszervezési dosziink volt, amikor elkezdődött ez a folyamat, és azóta már már több mint 1000 újabb doszi érkezett ehhez.

[00:37:51]Tehát azért ez egy mérhető mennyiséggel gyarapodott már a a beszállít.

[00:37:57]É, bocsánat, e, ez a plusz 1000 is majd megismerhető lesz.

[00:37:58]Igen, csak annak a határije egy picit további.

[00:38:01]Ugye a törvény úgy fogalmaz, hogy azokra vonatkoznak ezek a mostani köztételi határidők, amelyek idén júliusig bejöttek a levéltárba.

[00:38:10]Ugye ennek van egy logikája.

[00:38:12]Hát hogyha februárban adják át, akkor nem tehetjük még azonnal közzé, vagy hát a ott is kell egy kis időan feldolgozásra.

[00:38:19]Szóval igen, ezek is mind része lesznek majd ennek a ennek az adatbázisnak.

[00:38:24]És akkor a másik kérdésre, hogy hogy magán kézbe kerülhetett-e.

[00:38:28]Ebben biztos vagyok, hogy igen, de hogy milyen mennyiség, azt nem tudjuk.

[00:38:33]A azt kell tudni a 80-as évek végének az iratanyagairól, hogy sőt már a 70-es évek iratanyagairól is, hogy az államiztelság is úgy működött, mint a legtöbb államigazgatási szerv, hogy az élő folyamatban lévő ügyek azok még nem az irattárban vannak, hanem az ügyintézőknél, akik itt konkrétan mondjuk a tartótisztek voltak.

[00:38:58]Tehát ott volt a saját szekrényükben, saját páncejukban ez az illatanyag.

[00:39:05]És azt biztosan tudjuk, hogy a rendszerváltást megelőzően nagy tömegben tüntették el az egykori tartótisztek ezeket az iratokat.

[00:39:15]Ennek sok oka lehetett.

[00:39:18]Az is egy ok lehetett, amit amit itt fölvetett, hogy hogy netán valaki zsarolási potenciált látott ebben, vagy a saját védelme, vagy egy, hogy mondjam, ilyen életbiztosítása érdekében vitt haza ilyen iratokat.

[00:39:33]De én egy másik indokot is hadd mondjak.

[00:39:38]Furcsa viszony lehetett az államiztonság tartótisztjei és a beszervezett személyek között.

[00:39:47]Ez nem csak egy fenyegetett viszony volt, sőt az államiztonsági pszichológiai tankönyvek azok kimondottan azt tanácsolták, vagy azt a azt a gyakorlatot erő erőltették, hogy itt egyfajta bizalmi viszonyt kell kialakítani a hálózati személlyel.

[00:40:04]ö segíteni kell őt abban, hogy hogy ne érezze magát bűnösnek, ne érezze magát felelősnek, mert nyilván akkor meg fogja tagadni a munkát, hogyha vagy össze összeomlik, vagy nem tudom.

[00:40:17]Tehát tehát valahogy en itt ez a viszony, ez nem lehetett nagyon fenyegető, meg nem lehetett túlságosan egyoldalú.

[00:40:26]És biztos vagyok benne, hogy nagyon sok tartótiszt a rendszerváltás előtt úgy érezte, hogy ő a saját embereit köteles megmenteni.

[00:40:33]Ha már eddig jelentettek neki, akkor ő már csak betyár becsületből is nem hagyja őket a az út szélén, vagy nem hagyja őket bajban.

[00:40:45]Ha jól értem, akkor nem feltétlenül a gyávaság, vagy akár a bűntudat lehet amögött, hogy eltüntettek iratokat, hanem akár valamiféle védelem is.

[00:40:53]Azt hiszem, hogy lehetett vagy lelki ismereti okok, azt hiszem ilyen is lehetett, hogy hogy egyfajta ilyen betyár becsület volt a tartótisztekben, hogy hogy akkor már ha eddig eddig segített nekem, akkor már nem nem hagyom ott őt.

[00:41:11]Vagy még egyébként az is lehet, hogy aztán és ilyen is volt, erre tudunk példát, hogy ezeket a hálózati személyeket vagy egy részüket még 90 után is csak más területen foglalkoztatták, mondjuk bűnügyi területen.

[00:41:24]Azt is lehetett, hogy valaki addig politikai területen dolgozott, és aztán átkerült egy másik területre, és onnantól kezdve akkor akkor nyilván nem akarták kiszolgáltatni a nyilvánosságnak az adatait.

[00:41:39]Mekkora az az iratmennyiség, ami még nincs a levéltárnál, de amúgy ebből a szempontból releváns lehet.

[00:41:46]Hát egész pontosan erről számításaink nincsenek.

[00:41:49]Becsülések vannak.

[00:41:49]az a az öt nemzetbiztonsági szolgálatnál korábban azt a felmérést tudtuk elvégezni, vagy vagy legalábbis azokat az információkat tudtuk összesíteni, hogy olyan összességében olyan 300 folyóméternyi iratanyag lehetett, még minősített a 90-es évek vagy a 90 előtti időszakból.

[00:42:16]Most körülbelül ennek egy egymada már átkerült a levéltárba.

[00:42:20]Tehát mi azt feltételezzük, hogy az összes szolgálatnál együtt még egy olyan 150-200 folyóméter maradhat.

[00:42:31]Tehát a a hogy mondjam, ha jól értem, akkor az történik, hogy itt felülvizsgálják ezeknek az iratoknak a titkosítását.

[00:42:37]Mit gondol, hogy mennyi ilyen irat fog még átkerülni?

[00:42:39]Milyen okokkal vagy milyen hivatkozással tartották ezt mondjuk vissza?

[00:42:43]Tehát az idő múlása is hozzájárulhatott ahhoz azon kívül, hogy eddig eddig ez erre nem volt ilyen jellegű erős politikai akarat, hogy ezt ezt végrehajtsák.

[00:42:55]Nyilván a szolgálatoknak kényelmesebb volt, hanem ha ha ami náluk van, az a biztos.

[00:43:04]Most van egy erős politikai akarat, és ez azzal járt, hogy a szolgálatok kénytelenek voltak sok tételesen megnézni, hogy milyen irat van még, és mennyire indokolt annak a a további minősítése.

[00:43:16]Tehát valószínűleg ez lehetett az egyik ok, hogy hogy most ténylegesen nagy menny nagyobb mennyiségű iratanyag átkerült hozzánk.

[00:43:27]De de persze az időmúlása is számít, mert ennek egy része úgynevezett forrásvédelem miatt volt még minősítve.

[00:43:36]Tehát azt az illetőt esetleg foglalkoztatták még, vagy olyan akár külpolitikai, nemzetgazdasági érdeket kockáztatott, de lehet, hogy az az ügy már lezárult.

[00:43:45]ö az illetőt elment nyugdíjba, már nem már nincsen, és akkor ilyen értelemben nem jelent kockázatot az ő adat dosziinak az átadása.

[00:43:57]Tehát ez ezek párhuzamosan zajló folyamatok.

[00:43:59]Tehát azzem, hogy az erős politikai és kormányzati szándék és az időmúlása együttesen vezet ahhoz, hogy egy nagyobb irategyüttes megismerhető legyen.

[00:44:09]Hogy mi marad még náluk?

[00:44:12]Az az egy jobb kérdés, vagy egy vagy még fontosabb kérdés.

[00:44:17]Ezzel kapcsolatban az a folyamat vagy az a az a eljárás várható, hogy amit a szolgálatok továbbra is maguknál szeretnének tartani és fenntartják a minősítését, azt egy egy részben civilekből álló bizottság fogja felülvizsgálni, vagy pontosabban megvizsgálni és javaslatot tenni, hogy indokoltnak tartják-e annak a minősítését vagy sem.

[00:44:46]És akkor majd a kormány dönt arról, hogy ez hogy kinek van igaza.

[00:44:50]Ha mit gondol, hogy hogy korábban miért nem volt ennyire erős politikai akarat, hogy nyilvánosak legyenek ezek az ügynök akták?

[00:44:57]Én politikai területre nem szoktam vagy vagy nem szeretnék tévedni a a nyilatkozataimban, úgyhogy hadd ne hadd ne menjek abba a részébe bele, hogy politikai pártok eddig miért nem voltak nagyon különösebben aktívak.

[00:45:16]De azért azt meg állapíthatjuk, hogy a rendszerváltó elit pártjai nagyon mélyen át voltak itatva, vagy át voltak járva az egykori hálózati személyekkel.

[00:45:31]És gondolom én, hogy a mostani idei választás olyan politikai erőt hozott a felszínre, vagy hát segített győzelemre, amelyik már csak életkorában vagy életkorából adódóan sem lehet nagyon érintett ezekben a kérdésekben.

[00:45:49]És szerintem itt az időmúlása meg ez a meg a meg a meg az új politikai generáció feltűnése az vezethet oda, hogy ez megtörténhet most.

[00:45:58]Tehát ha jól értem, akkor korábban akár közvetlenül érinthette volna ezeket, ez ez a politikusokat, vagy akár a családtagjaikat.

[00:46:07]Én nem vagyok politikus, de feltételezem, hogy aki benne élt a rendszerben, már esetleg a rendszerváltás előtt is politizált, az sokkal inkább lehetett érintett, mint aki mondjuk 90-ben született.

[00:46:21]Ühüm.

[00:46:21]Tarthattól amúgy most, hogy a most nyilvánosságra hozott iratokat majd politikai célokra használják fel, és hogyha igen, ezzel amúgy a levéltár tud-e bármit kezdeni, hogyha ez így történik?

[00:46:33]Ez eddig is így volt, és biztos vagyok benne, hogy ennek lesz ilyen hatása is.

[00:46:39]Biztos, hogy most el fognak kezdeni keresni politikusokra vonatkozó adatokat, politikusok rokonaira vagy közéleti személyek felmenőire vonatkozó információkat.

[00:46:55]Ebben egészen biztos vagyok.

[00:46:55]Én nagyon bízom benne, hogy hogy amit találni fognak, azt mi kellően el fogjuk tudni magyarázni, hogy az miért és hogyan született, és több lesz a megtisztító eleje ennek az egész folyamatnak, mint a mint a sárdobálás.

[00:47:17]Ühüm.

[00:47:17]De készülnek mondjuk nem tudom konkrét cáfolatokkal, tehát hogyha majd valamilyen vált felmerül, akkor erre mondjuk a levéltár akár készít saját cáfolatot, fekcseket vagy nem tudom.

[00:47:28]Tehát ez hogyan néz majd ki, hogy erre hogyan készülnek erre a szituációra, mert nyilván lesznek ilyenek, am is mondta, és ezek nyilván nem egyszerű szituációk, és gyorsan kéne tiszta vizet tölteni a pohárba.

[00:47:37]Amiket mi közzéteszünk, annak hitelesnek kell lenni, és bizonyítani is kell tudnunk, hogy az hiteles.

[00:47:45]Erre megvannak az informatikai eszközök, mert arra is készülünk, sőt biztosak vagyunk benne, én személy szerint igen, hogy majd egyesek megpróbálják manipulálni az illatokat, amiket közzéteszünk.

[00:47:58]Én nem akarok tanácsot adni, de gondolom már egy pár embernek megfordult a fejében, hogy akár át is lehetne írni egy nevet ott ezekben az iratokban, és akkor akkor föl lehetne használni.

[00:48:09]Találkoztunk már ilyen esettel egyébként.

[00:48:10]Azért mi megpróbáltunk olyan informatikai védelmi eszközöket ezekbe a digitális iratokba beépíteni, ami alapján meg tudjuk mondani, hogy esetleg egy irat egy digitális irat az hamisítvány vagy sem.

[00:48:25]Tehát ezt ez egy első szintje, mondjuk így a a hitelességi garanciáknak.

[00:48:35]Aztán az, hogy hogy a tőlünk származó iratokat valahogy magyarázzák, félremagyarázzák, esetleg politikai lejáratásra használják.

[00:48:48]Ab a levéltár.

[00:48:48]Eddig is az volt a tapasztalatunk, hogy ez előfordul.

[00:48:54]Ebben mi azt tudjuk tenni, hogy elmondjuk azt, hogy ténylegesen hogy kell értelmezni azt az iratot.

[00:49:04]És aztán onnantól kezdve a a az, hogy mondjam, emész meg az, aki aki aki nyilvánosságra hozta, illetve akiről szól.

[00:49:16]Tehát mi inkább megérteni tudjuk és megértetni próbáljuk azt, hogy mi van az iratokban.

[00:49:22]Aztán annak a politikai következményei azok azok inkább a levéltárunk kívüli tényezők.

[00:49:31]Ha jól értem, hogyha nem tudom előkerülnek hamisítványok vagy hamis vádak, akkor ezt nem fogja, hogy mondjam így tétlenül nézni a levéltár.

[00:49:36]Tehát hogy készülnek errekre a szituációkra és megvannak a az eszközeik is, ha jól értelme.

[00:49:42]Így van.

[00:49:42]Így van.

[00:49:42]Hogy fellépjenek ezek?

[00:49:43]Így van.

[00:49:43]hamisítványok esetén egyértelműen föl fogunk lépni.

[00:49:47]Tehát hogyha valakik a nyilvánosság elé lépnek olyan dokumentumokkal, amikről azt állítják, vagy azt sugalják, hogy az a levéltárban származik, akkor azt nekünk biztosan kötelességünk lesz megerősíteni vagy cáfolni.

[00:50:03]Értem.

[00:50:03]Így most a rendszerváltás után majdnem 40 évvel ön mekkora jelentőségét látja a az akta nyilvánosságnak?

[00:50:09]Én úgy érzem, hogy ez egy olyan régóta betokosodott problémája a magyar közéletnek, hogy éppen itt volt az ideje, hogy ezt a ezt a betokosodott hát nem tudom, akarok ilyen egészségügyi hasonlattal élni ezt problémát fölvágjuk és megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebát.

[00:50:33]Ez egy ilyen folyamat, ez mindig fáj, fáj is.

[00:50:38]De lehet, hogy sokkal több kárt okozott a magyar közéletnek, hogy ez eddig nem történt meg, mint amekkora fájdalmat most fog okozni.

[00:50:46]Szerintem épp ideje volt.

[00:50:48]Sokszor elhangzott a az akta nyilvánosság mellett érvént, hogy hogy gyakorlatilag valahogy a jelenünket is megfertőzi és megbetegíti.

[00:50:53]Ez egyetért ezzel a értelmezéssel.

[00:50:56]Én én az államiztonsági iratok kapcsán úgy vagy azt is szoktam hangsúlyozni, hogy a fiatalabb generációnak már nem az a fontos, és nem azt kell kell feltétlenül elmagyarázni, hogy x vagy y vagy z mit csinált, hanem hogy működik, hogy működött egy diktatúra és milyen módon használta föl a az emberek személy es adatait, milyen módon zsarolta őket különböző magánéleti információkkal, és hogy milyen gyanútlanok vagyunk a személyes adataink kezelése során.

[00:51:36]A levéltárnak nagyon sok levéltárpedagógiai programja van, ahol iskolásokkal, középiskolások, sőt általános iskolások számára is szervezünk programokat.

[00:51:50]Nyilván a megfelelő szinten hogy elmagyarázzuk egy rendszer működését, és talán mondjuk egy általános iskolás csoportnak nem is feltétlenül az a legnagyobb tanulsága ebből a egy ilyen levéltárpedagógiai programból.

[00:52:06]hogy hogy egy diktatúrá vagy vagy mondjuk kik voltak ennek a rendszernek a a főszereplői, hanem hanem hogy a a magánéleti információk azok mennyire kiszolgáltatottá teszik az embert, hogyha azokkal sem az állam és sem a sem ő maga nem bán nem bánik gondosan.

[00:52:35]Ugye a rendszerváltás óta eltett évtizedekben azért elég sok ismert emberről kiderült, hogy van valamilyen érintettsége, tehát hogy vagy a szülei, nagyszülei révén, vagy akár maga volt ügynöki jelentett elképzelhetőnek tartja, hogy hogy a mostani nyilvánosság után előkerülnek olyan közéleti szereplők, művészek vagy akár egyázi személyeknek a neve, akikről eddig nem tudtunk?

[00:53:00]Biztos vagyok benne, hogy igen, de azért annyit hadd mondjak el, hogy egyrészt ez az iratanyag a kutatók számára már nagyon régóta hozzáfér, vagy régóta hozzáférhető, és az érintettek is széles körben megismerhették, tehát akikről mondjuk jelentett.

[00:53:20]Tehát igazán jelentős közéleti személyiségek állambiztonsági múltja az már eddig is nyilvánosságra került volna, vagy vagy nyilvánosságra is került, hogyha ha ténylegesen ez megtörtént.

[00:53:38]Ez a mostani nyilvánosságra hozatal egy picit új fókuszba helyezi ezt az egész korszakot és az állambiztonság perspektíváját.

[00:53:49]Az is ki fog derülni, hogy a államédelemnek az 50-es években, vagy utána a a Kádárkorszakban az állambiztonsági szerveknek nem kizárólag budapesti értelmiségi csoportok voltak a célpontjai, hanem sokkal inkább az egyházak, sokkal inkább vagy vagy legalább olyan mértékben a a határvédelem, a az idegen forgalom.

[00:54:19]Tehát egy csomó olyan terület, ahol nem művészeket, nem magasan kvalifikált értelmiségieket, nem politikusokat kellett foglalkoztatni, hanem taxisofőröket, kocsmárosokat, pincéleket, szállodaportásokat, olyanokat, akik akik hivatalás útnál fogva kapcsolatba kerültek ezekkel a akár a külföldiekkel, akár a akár a határment menti területen, mondjuk illegális határátlépésre készülőkkel.

[00:54:54]Úgyhogy, úgyhogy nagyon sok területen kisemberek hét, hogy mondjam, kis közösségekben fontos szerepet betöltő személyeknek a az érintettsége fog kiderülni.

[00:55:09]Tehát ha jól értem, akkor azért lehet, hogy előjönnek, vagy valószínűleg előjönnek ismert emberek nevei, de hogyha ha jól értelem ön arra számít, hogy azért nem lesz ez akkora durranás, mint talán sokan sokan várják.

[00:55:23]Másként lesz durranás szerintem.

[00:55:27]Én szerintem amit én tudok most és amennyi iratanyagot látok, mert ugye azért folyamatosan érkeznek be a levéltárba iratanyagok, azért ezt meg kell mondjam, hogy most amikor idejöttem a stúdióba, akkor is ott állt egy autó, amelyik szállított be életanyagot.

[00:55:43]Tehát ez folyamatosan zajlik.

[00:55:50]Amit most tudunk, azok azt jelenti, hogy óriási atombombák a közélet tekintetében kevéssé várhatók, de persze nyilván elő fog kerülni rengeteg olyan rokon, szülő, nagyszülő, akiről eddig nem tudtunk, akár közéleti személyeknek a rokonai is.

[00:56:12]Igen.

[00:56:12]Ilyen biztos.

[00:56:12]Mondjuk ön önna mondani konkrét nem fogok kérdezni konkrét példákat, de tudna mondani.

[00:56:18]Tehát hogy egy-két példát biztos tudnék mondani, de azt hiszem, hogy hogy ugye a nagy részéről az ember nem tudja.

[00:56:23]Tehát ha van egy egy közéleti személyiség, akinek a nag szüleivel, nagyszüleivel lehet, hogy csak a családneve, sőt valószínűleg csak a család neve egyezik meg, ott azért nyilván nyomozni kellene, hogy az tényleg az ő szülei voltak, az ő nagyszülé szülőjéről van-e szó.

[00:56:40]Úgyhogy nyilván ilyen kutatásokat mi nem végeztünk eddig.

[00:56:45]Egy pár példát, ami már kiderült, vagy amiről már házon belül tudunk tudnék említeni, de nem ez a lényeg.

[00:56:52]Én nem azt gondolom, hogy ez lenne a levéltárv feladata, hogy persze csak, hogy nem nehéz, hogy mondjam, emberileg és akár nem megterhelő tudni ilyen akár titkokat vagy bizalmas információkat, és nem beszélni erről.

[00:57:08]Ilyen szempontból is kérdeztem.

[00:57:09]Ez nagyon jó kérdés, és ez örülök, hogy ez szóba jött.

[00:57:12]Nem ez a nehéz.

[00:57:14]Kollégáim évek óta dolgoznak például olyan területeken sokan, hogy családok számára készítenek elő rájuk vonatkozó életanyagot.

[00:57:26]És ilyenkor az az illető kolléga hetekig, akár hónapokig is egy történetnek a a súlya alatt van, mert meg kell ismerni a család történetét, és egészen tragikus szörnyű családi történeteket kell így megismerniük.

[00:57:49]És őnekik ezt ugyanúgy hordozniuk kell, mint egy pszichológusnak, aki ö aki magára vállalja a a pácienseinek a a lelki terheit.

[00:58:00]Vagy legalábbis osztozik bennük.

[00:58:04]Hát a kollégáim ugyanezen a a ebben a helyzetben vagy hasonló helyzetben vannak, mert mert olyan elképesztő családi drámákat, történeteket ismernek meg, amik nyilván az ő lelküket ugyanúgy nyomasztják és ugyanúgy viszik tovább magukkal.

[00:58:21]Úgyhogy de a kérdésre röviden válaszolva nyilván megterhelő, talán nem is annyira az a megterhelő, hogy egy érdekes közéleti személyiségnek a a lelepésére alkalmas információt tudok, mert ilyet tudunk és megszoktuk, hogy erről nem beszélünk.

[00:58:43]inkább azok a drámai történetek, amiket nagyon hosszan tudnék sorolni, azok nakak a hordozása igazán nehéz.

[00:58:56]Kicsit a az előkészületekre szeretnék rákérdezni, hogy Magyar Péter miniszterelnök április 28-án jelentette be, hogy október 22-én hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat.

[00:59:05]Elvileg önnel egyeztetett, és ezután jelentette ezt ezt be a miniszterelnök.

[00:59:10]Ög azóta november 4-ére halasztották ezt a dolgot.

[00:59:17]De akkor mit szólt ahhoz, hogy ennyire rövid határidőt szabott a miniszterelnök?

[00:59:21]Megvalósíthatónak érezte, hogy pár hónap alatt ezt létrehozzák, ezt az adatbázist, amit majd mindenki kereshet?

[00:59:30]Hát ha elárulatok egy titkot, eredetileg a miniszterelnök még rövidebb határidőt szeretett volna ennek a feladatnak.

[00:59:40]Én megpróbáltam egy kicsit hosszabb időt kérni magunknak, és eddig sikerült kitolni ezt a határidőt.

[00:59:46]Tehát ez egy nagyon Mivel érvelt, bocsánat, hogy ki lehessen tolni ezt a határidőt?

[00:59:54]Ö nem most nem egészen a mostani november 4-i határidőről beszélek, hanem már már amikor először fölmerült ez a kérdés, akkor egy sokkal rövidebb határidejű feladat ott képzelt el a miniszterelnök és így tudtunk megegyezni abban, hogy október 23a legyen a határid.

[01:00:15]Bocsánat, ez a eredeti határ.

[01:00:19]Úgy emlékszem, hogy két hónapot kérdezett, hogy ezt meg lehet-e csinálni két hónap alatt.

[01:00:22]És mi volt ennek a válasza?

[01:00:24]Én miután levegőt tudtam venni, utána jeleztem, hogy hát ez ezt ne e ez egy tényleg egy nagyon nagy feladat, és ezt mi nem tudnánk vagy vagy lehetetlen lenne megcsinálni.

[01:00:35]És akkor így lett a az október 23-a.

[01:00:39]Ö és a a az újabb halasztás, vagy mondjuk a tényleges halasztás, ami most a november 4-éhez vezetett, ez ez tulajdonképpen annak volt köszönhető, hogy egyrészt részben az a iratfel felülvizsgáló bizottság, ugye Rajnem János által vezetett bizottságnak a a felállítása sem történhetett, vagy történt meg még határidőre, vagy a Ott is, ott is volt csúszás és valóban ezeknek az illatoknak az előkészítése is egy hosszabb időt igényel.

[01:01:14]Ugye erről beszéltünk, hogy mennyi adatot kell átvizsgálni, mennyit ö olyan információt kell a levéltárnak ellenőriznie benne, ami védendő.

[01:01:29]Mennyiben valósul meg az ügy az akta nyilvánosság úgy, ahogy azt a kormány eredileg elképzelte?

[01:01:34]Tehát most ami majd történik novemberben és februárban, az mennyire fedi le azt, amit a kormány eredetileg szeretett volna?

[01:01:43]Hát szerintem az történik, amit a kormány szeretett volna.

[01:01:44]Négább is úgy látom, hát hogy a kormány egy hosszas, de csak a nyilván hát, hogy mondjam, a nyilvánosság mértéke is, ami lesz, az megegyezik azzal, ami az eredeti elképzelés volt, vagy van abban visszalépés a az eredeti bejelentések óta?

[01:02:00]Nem.

[01:02:00]Ög az eredeti bejelentések nem részletezték, vagy nem nem mentek bele abba azokba a részletekbe, amik tulajdonképpen a a törvényben szerepelnek.

[01:02:11]Tehát igazából amikor amikor elkezdődött egy egy jogszabályelőkészítő munka, akkor abba a levéltár munkatársait személyesen engem is és kollégáimat bevonták.

[01:02:24]Ö, és akkor egy hosszú egyeztetési folyamat zajlott le, ahol ahol adatvédelmi, meg nyilvánosságra hozatali, meg praktikus szempontokat kellett ötvözni, és akkor így egy ilyen egy ilyen több hónapos törvényelőkészítés során jött létre az a végleges jogszabály.

[01:02:46]Tehát azért szűkül azoknak az iratoknak a köre, vagy az azoknak a köre, amit végül megismerhet a nyilvánosság?

[01:02:54]Azt hiszem, hogy nem.

[01:02:56]Most egy szerintem nem, merthogy hogy az a határvonal, amit amit tulajdonképpen most is betart a törvény, hogy a hálózati személyekre vonatkozó információk legyenek nyilvánosak, az áldozatokat pedig védjük.

[01:03:10]Ezt a határvonalat az a mostani jogszabály is megtartja.

[01:03:14]Ez ez lehetne egy olyan határátlépés, ami mondjuk koncepcionálisan új megoldás lehetne.

[01:03:19]Én nem értenék vele egyet, megmondom őszintén, hogyha ha az áldozatok ki lennének szolgáltatva a nyilvánosságnak, de így körülbelül teljesül az, amit a amit a kormányzat eddig mondott.

[01:03:36]Bocsánat, a kormány részéről felmerőt például, hogy a munkadoszékat hozzák nyilvánosságra, hogy amire mondta azt, hogy önzal például nem értene egyet.

[01:03:44]Én erről írott vagy megfogalmazott javaslatot nem láttam, és hát lehet, hogy valakiben fölmerült, én nem láttam.

[01:03:55]Ha viszont az az a kérdés, hogy hogy minden teljesen maradéktalanul teljesül-e, akkor azt hiszem, hogy nem a levéltárban kell keresni a választ, hanem a szolgálatoknál, hogy ott minden olyan életanyag előkerült-e, ami 90 előtti és és átadható, és és valóban indokoltan, ami amit pedig nem adnak át, azt indokoltan adják át.

[01:04:22]Ugye eredetileg október 22-én tették volna közé az iratokat, tehát a 56-os forradalom 70.

[01:04:26]évfordulának az előestéjén.

[01:04:29]Mennyire tartotta volna szerencsésnek, hogy egy ilyen szimbolikus nagy fontosságú évforduló előtt teszik ezt nyilvánosságra?

[01:04:38]Tehát ez nem, hogy mondjam, politizálta volna át nagyon ezt ezt az ünnepet amúgy.

[01:04:44]De én azt gondolom, hogy ilyen szempontból is szerencsés döntés volt a a halasztás, mert mert valóban a az október 23-a az egy olyan nemzeti ünnep, ami valamilyen formában mindenképpen a nemzet egységéről szól.

[01:05:04]És ez egy olyan közös ünneplés lehetne, vagy legalábbis sokak számára egy olyan közös ünnep, ami amiben lehet, hogy ez a ez a nyilvánosságra hozatal hát, hogy úgy mondjam egy éket vert volna talán, és valóban lehet, hogy átpolitizálta volna, vagy vagy elterelte volna a fókuszt az ünnepről.

[01:05:25]Azt is el tudom képzelni, hogy az is szempont volt, hogy október 23-án ünnepeljünk a forradalmat, ünnepeljük, és ne arról szóljon a közélet, a a sajtó, a nyilvánosság minden szegmense, hogy ki szerepel az ügynökaktákban.

[01:05:42]Szerintem ez is, ez is egy méltányolható és jogos indok.

[01:05:46]De akkor n nem nincs konkrét információja arról, hogy a kormány megfontolásában ez is szerepet játszott, mármint ez az érv.

[01:05:51]Én azt tudom, ami a parlamentben is elhangzott, és körülbelül a parlamentben ezek hangzottak el, amikor a módosítá vagy a ez a ez a halasztás megtörtént, hogy az is szempont volt, hogy az előkészítésre több időkel a bizottsági a bizottság munkafeltételeinek a kialakítására is kell még egy kis idő, és a forradalom ünnepének a hát, hogy úgy mondjam, megőrzése vagy vagy védelme is benne volt.

[01:06:21]ugye már utalták korábban is, hogy ez egy ez egy hatalmas munka volt így a levéltár részéről ezeket az iratokat átnézni és digitalizálni.

[01:06:27]Kaptak-e ehhez a munkához amúgy plusz forrásokat a a kormánytól?

[01:06:33]Igen.

[01:06:33]Azért ne nem csak múltiidőben érdemes ezt megemlíteni.

[01:06:35]Ez folyamatosan zajlik ez a munka és és még jövő februárjáig nagyon intenzíven fog zajlani.

[01:06:42]Sőt utána is, mert a most bejövő anyagokat ezt folyamatosan kell előkészítenünk.

[01:06:48]Igen, kaptunk új státuszokat.

[01:06:51]és ehhez megfelelő pénzügyi forrást is.

[01:06:55]Most egész konkrétan is mondhatom, hogy hogy 10 új státuszt kapott a levéltár, és annak a a pénzügyi fedezetét is biztosították a levéltár számára.

[01:07:06]Ez arányban volt úgy úgymond a feladat nagyságával ez a 10 új ember, akit felvehettek.

[01:07:10]Én szerintem a mostani feladatot el tudjuk végezni az új emberek segítségével, de az biztos, hogy a megnövekedett feladatok azok szóval jobban növekszenek a feladatok, mint ahogy a létszámunk bővül.

[01:07:26]Az biztos, hogy a vagy vagy azt gondolom, hogy a november 4-i nyilvánosságra hozatal, illetve majd a jövő februári nyilvánosságra hozatal után az állampolgári és a kutatói érdeklődés is megnő a levéltár iránt, mert nem csak az fog történni, hogy rákattintanak a levéltár vagy a a nyitottakták.hu hu oldalra, hanem mi biztatunk is erre mindenkit, hogy ne csak ne csak addig menjen el, ugye megint a nyitott kapu, ne csak addig menjen el, hogy lát valakit a listán, vagy lát egy kartont, hanem akkor már mondja azt, hogyha tényleg érdekli a történet, akkor mondja azt, hogy a levéltárhoz fordulok kutatóként vagy érintettként, és megnézem, hogy tényleg hogy zajlott ez a történet és mi van mögötte.

[01:08:13]És ez biztos, hogy nagyobb figyelmet fog, vagy gyorsabban növő figyelmet fog a levéltár irányában generálni, mint ahogy a létszámunk nő.

[01:08:26]Úgyhogy én attól tartok, hogy egy picit a a szolgáltatásaink átfutási ideje azért egy kicsit hosszabb lesz.

[01:08:36]Más volt szocialista országokhoz képest, ami nálunk megvalósul, aktanyilvánosság néven az az mennyire lesz széles?

[01:08:41]Tehát, hogy ami más országokban lezajlott ahhoz képest, ami nálunk történik, az szélesebb, körű vagy nem?

[01:08:49]Tehát ez hogyan kell ezt elképzelni?

[01:08:51]A legmesszebb megy a mostani törvény.

[01:08:51]Az összes szocialista országban lezajlott, vagy a valósai szerződés összes tagállamában lezajlott nyilvánossági politikának.

[01:09:00]Tehát bőven bőven túl vagyunk mindegyiken.

[01:09:05]Régi hiedelem, hogy mondjuk Németországban ez megoldódott.

[01:09:06]Érdemes megnézni a tényeket.

[01:09:09]Németországban az égvilágon semmit nem hoztak nyilvánosságra.

[01:09:14]Ott a leg ott a legszigorúbbak az adatvédelmi szabályok.

[01:09:19]Már csak azért is, mert ők nagyon a rendszerváltáshoz nagyon közel meghozták a maguk jogszabályait erre vonatkozóan.

[01:09:25]És akkor még nagyon élő volt a sokkal élőbb volt a probléma, mint itt.

[01:09:29]Tehát ők nem hoztak semmit nyilvánosságra a minden ellentétel vezelentételes hiedelem ellenére.

[01:09:33]A ami hasonló dolog történt, az Csehországban és Szlovákiában zajlott le.

[01:09:45]Ott körülbelül azokat a naplókat, vagy ahhoz hasonló naplókat, mint amik nálunk most nyilvánosságra fognak kerülni, hoztak nyilvánosságra.

[01:09:56]Ott az a szerencsésebb helyzet volt, hogy ott megmaradt az összes hiteles napló, és akkor egyértelmű volt, hogy a teljes időszak összes nyilvántartási adata megvan.

[01:10:04]Nálunk ez nem sajnos nem így van.

[01:10:09]De mi ennél bővebb tovább fogunk menni, mert se Cseehországban, se Szlovákiában a a Naplón túl tényleges iratokat, dossiékat egyáltalán nem hoztak nyilvánosságra.

[01:10:22]És ezen a két országon kívül máshol hasonló nem történt.

[01:10:28]Úgyhogy gyakorlatilag ezzel ezzel bőven túl vagyunk azon, amit amit Csehország vagy egyáltalán bármelyik valsy, egykori valsyi szerződés tagállamában csináltak.

[01:10:38]És egy zárókérdés erre egy kicsit visszacsatolva meg arra, hogy hogy milyen folyamatokat indíthat el az a magyar társadalman, hogy más hasonló helyzetű vagy múltal rendelkező országokban milyen folyamatokat indított el a a az ügynökaktáknak a nyilvánosságra hozatala?

[01:10:55]Tehát, hogy van-e viszonyítási alapunk, hogy máshol mi történt, és és akkor abból talán tudunk következtetni, hogy nálunk mi lesz?

[01:11:02]Igen.

[01:11:02]Az, hogy pontosan családokon belül kisközösségekben, egyházakban milyen hatása volt, azt a a az egy sokkal szélesebb körük és mélyebb kutatásnak az eredménye kéne legyen.

[01:11:21]Én az én legjobb tudomásom szerint komoly nagy tragédiák, botrányok nem övezték ezt a dolgot.

[01:11:29]Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lett volna szükség a nyilvánosságrat után sok személyes mély tisztázó beszélgetésre, de olyan jellegű tragédiákra vagy olyan jellegű hatalmas konfliktusokra, amelyikre egyesek figyelmeztetnek, én nem számítok.

[01:11:55]Csek Gergő Bendegúz nagyon köszönöm, hogy itt volt és elmondta mindezt.

[01:11:58]Köszönöm a meghívást nektek.

[01:11:59]pedig köszönöm a figyelmet.

[01:11:59]Ha tetszett a műsor, iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, és ha tehetitek, támogassátok a telexet.

[01:12:05]Ez minden információt megtaláltok a telex.hu/támogatásoldalon.

[01:12:12]Sziasztok!

[01:12:21]เฮ