Telex.hu 1:01:15

Az az időszak biztosan véget ért, hogy semmilyen intézményi kontroll nincs a trumpizmus fölött

amerikai politikaelnökválasztástrumpdemokratarepublikánusközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Az az időszak biztosan véget ért, hogy semmilyen intézményi kontroll nincs a trumpizmus fölött
tl;dr
  • A Telex Elektor műsorában (vezető: Rédi Balázs, vendég: Tábor Áron) az amerikai félidős választásokat értékelték: a demokraták történelmi győzelmet arattak — képviselőházban ~258–177, szenátusban várhatóan 55–45, összeszavazatban 13 pontos előnnyel, ami hetvenes évek óta nem volt.

  • „Kék cunaminak" nevezik az eredményt: olyan államokat is elbuktak a republikánusok, ahol évtizedek óta nem nyert a demokrata párt — Texasban 38, Kansasban közel 100 év óta először demokrata szenátort választottak.

  • A győzelem főként Trump-ellenes protestsavazat volt, amelyet a megélhetési költségek és az iráni háború (benzinár-emelkedés) mozgósított; a latinó és fiatal szavazók is elpártoltak tőle.

  • Trump következő két éve beszűkül: költségvetési egyeztetési kényszer, jelölések szenátusi blokkolása, demokrata vizsgálóbizottságok (Hegseth, családi üzletek, január 6.) és szimbolikus szavazások várhatók; impeachment csak nagyon szélsőséges esetben jöhet szóba.

  • A Republikánus Párt 2028-ra áll: JD Vance esélye a fogadópiacokon összeomlott, mert túl szorosan kötődik Trumphoz; Trumppal nyíltan szembefordulni viszont még senki sem mer — egyensúlyozó retorika várható.

  • Demokrata oldalon Jon Ossoff (18 pontos győzelem Georgiában) hirtelen felértékelődött; Harris, Newsom, Shapiro és Beshear is lehetséges jelöltek. A párt szárnyai együtt tudtak működni, de Tábor figyelmeztet: a pártok gyakran húznak rossz tanulságokat egy választásból.

  • Texas: James Talarico legdrágább nem elnöki kampányt nyert (fél milliárd dollár, Musk finanszírozás, Trump Paxtont támogatta); Kansas: a metodista lelkész Adam Hamilton nyert; Dél-Carolina: a jelöltek kvalitása is számít; Michigan: El-Sayed 6 pontos győzelme a negatív kampány és a Haley Stevens-i árulás ellenére is.

  • Trump a vereséget a Truth Socialon azzal kommentálta, hogy „ha rajta lett volna a szavazólapon", földcsúmlással nyert volna — Tábor szerint a választók pont így szavaztak: mintha ott lett volna.

  • Külpolitikában Trump keze viszonylag szabad marad — eszkaláció (pl. Irán) sem zárható ki; Európa a Grönland-történet óta kezd határokat húzni, és a 2028 utáni helyzetre helyezkedik.

  • Záró állás: szavazatszámlálás még tart, Alaszkában (rangsorolásos szavazás) napokig elhúzódhat, Mississippi-ban 28 szavazat a különbség.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A demokraták történelmi győzelme — az eredmények számokban

A Telex élő választási műsora, az Elektor az amerikai félidős (midterm) választások eredményeit értékeli a szavazatszámlálás közben. A műsort Rédi Balázs vezeti, a vendég Tábor Áron oktató, Amerika-szakértő.

A fő üzenet: a demokraták tarolnak. A republikánusok olyan szenátori helyeket is elbuktak, ahol évtizedek óta mindig ők nyertek — a „kék hullámot" sokan inkább „kék cunaminak" nevezik, mert olyan államokat is átbillentett, mint Texas (ott 38 éve) vagy Kansas (ahol 1932 óta) nem nyert demokrata szenátor.

  • Képviselőház: a 435 helyből a CNN szerint a demokraták a műsor készültekor legalább 226 helyet szereztek; a New York Times záró projekciója szerint a végeredmény 258 demokrata és 177 republikánus mandátum lesz. A mintegy 250–255 mandátum ahhoz hasonlítható, amit a demokraták 2006–2008 táján értek el, ifj. George Bush népszerűtlen elnöksége — 2008-ban pedig a gazdasági válság — idején.
  • Szenátus: a 100 fős testületben a többséghez 51 hely kell, a republikánusoknak 53 volt. A CNN szerint a demokratáknak a műsor készültekor már megvolt az 51, a NYT előrejelzése szerint a végeredmény 55–45 lesz a demokratáknak.
  • Összes leadott szavazat: a NYT becslése szerint a demokraták 13 pontos előnyt szereznek — ekkora különbség a hetvenes évek óta nem volt.

Az exit pollok szerint a válaszadók 43 százaléka érzi rokonszenvesebbnek a demokratákat, 38 százaléka a republikánusokat, 16 százaléka egyiket sem — vagyis sokan olyan emberek is demokratára szavaztak, akik egyértelműen nem szimpatizálnak a párttal, de Trumpnak akarnak üzenetet küldeni.

Tábor Áron szerint a két magyarázat — pártgyőzelem vagy protestsavazat — egyszerre igaz:

„A demokraták nagyot nyertek, de azért nyerhettek nagyot, mert protestsavazat volt." *

A szakértő szerint az eredmény alapvetően Donald Trump elleni szavazatként értelmezhető, és ennek fő politikai következményét így fogalmazta meg:

„Az az időszak biztosan véget ér, ami az előző két évet jellemezte: lényegében semmilyen jelentős intézményi kontroll nem volt a trumpizmus fölött." *

Ugyanakkur Trump ettől még a saját bázisán belül népszerű marad, és az a politikai erő, amit a politikába hozott, továbbra is számít. A republikánusokra viszont nyomás nehezedik:

„Ez a mostani eredmény egy nagy nyomást fog helyezni a republikánus politikusokra is, hogy elkezdjenek eltávolodni Trumptól" – Tábor Áron *

A választási rendszer és a félidős választások logikája

A félidős választásokat az elnöki ciklus felénél tartják, ilyenkor nem az elnökről, hanem a kongresszus összetételéről döntenek.

  • A képviselőház (a kongresszus alsóháza) 435 tagú, mandátumuk két évre szól, a többséghez 218 hely kell — a republikánusoknak ez eddig épphogy megvolt.
  • A szenátus 100 tagú, minden államot két szenátor képvisel, hat éves megbízatással. Két évente a szenátorok egyharmadát választják újra; idén 35 szenátori helyről döntöttek.

Tábor Áron kifejtette: az amerikai rendszerben nagyon nagy hangsúlyt kap a fékek és ellensúlyok rendszere — nem olyan ez, mint egy európai parlamentáris rendszer, ahol a parlamenti többség egyszerre viszi a végrehajtó hatalmat is. Itt a kongresszust szándékosan elcsúsztatva választják az elnöktől, ami plusz ellenőrző mechanizmus. A képviselőház két éves ciklusa miatt a politikusok lényegében folyamatosan kampányolnak.

A félidős választás tapasztalati értelme a korrekció: az amerikaiak szeretik valamennyire megosztani a hatalmat, és ha az elnök pártja nagyot nyer, a másik párt kongresszusi előnye együttműködésre kényszeríti a feleket. Ezért nem különleges ez a választás — a mértéke az: évtizedek óta nem látott ilyen erős elutasítása egy hivatalban lévő elnök politikájának.

A szenátusi térkép: miért volt meglepő a demokrata többség

A szenátus szerkezete eleve a republikánusoknak kedvez: mivel minden állam két szenátort küld, a népes, demokrata pártú New York és Kalifornia ugyanannyi reprezentációval rendelkezik, mint a ritkán lakott Wyoming — a demokraták viszont jellemzően a sűrű városi területekről érkeznek.

Ehhez jött, hogy a demokratáknak olyan államokban kellett nyerniük, ahol két évvel ezelőtt Trump több mint 10 százalékkal nyerte az elnökválasztást — Texas, Kansas, Iowa, Ohio tartozik ide. Ezek még „billegőnek" sem számítottak: egy évvel ezelőttig, sőt az év első feléig is nagyon kevesen gondolták, hogy demokrata szenátusi többségre esély van. A szakértő szerint a töréspont az iráni háború és következményei voltak — ettől dőlt el annyira a pálya, hogy hagyományosan republikánus területeken is esélyük lett a demokratáknak.

Trump hátralévő két éve: költségvetés, jelölések, vizsgálatok, impeachment

Trump személyisége nem fog megváltozni, de a kongresszus bizonyos területeken erősen korlátozhatja — főleg a belpolitikában:

  • Költségvetés: a költségvetést mindkét háznak el kell fogadnia; enélkül leáll az amerikai kormányzat (government shutdown). Ilyet már láttak az utóbbi években: hetekig nem kapnak fizetést például a reptéri biztonsági alkalmazottak, lelassulnak az ellenőrzések, káosz alakul ki — ezt az emberek nehezen viselik el. Várható tehát egyfajta együttműködési kényszer, főleg a költségvetési területen.
  • Személyi jóváhagyások: az elnök kabinetpozíciókra, katonai vezetőkre, nagykövetekre, bírókra — így legfelsőbb bírósági tagokra — tett jelöléseit a szenátusnak kell jóváhagynia. A korábbi „udvariassági" gyakorlat nagyjából 2016-ban tört meg, amikor Mitch McConnell, a republikánus frakcióvezető megakadályozta, hogy Barack Obama legfelsőbb bírósági jelöltjéről egyáltalán szavazás legyen. Trumpnak most nagyon nehéz dolga lesz a jelöltjeivel.
  • Vizsgálóbizottságok: a demokraták az újdonsült kongresszusi eszköztárral vizsgálóbizottságokat indíthatnak, és hívhatnak kormányzati tisztviselőket. Aki nem megy be, azt a kongresszus tekintélyének csorbítása címén meg is rohatják — de valószínűleg elhúzódó harc lesz az egész.
  • Az iráni háború: a demokraták mindkét házban ki akarják mondani, hogy a háború nem folytatható — erre az előző hónapokban is tettek kísérletet, de a republikánusok ellenálltak. A jelenlegi végrehajtó hatalom és a republikánusok álláspontja szerint a kongresszus nem kötheti meg az elnök kezét külpolitikai kérdésekben, hiszen az elnök a hadsereg főparancsnoka. A szavazás így is gesztus: egy olyan ügyet tűz napirendre, ami a választáson is kiderült, hogy népszerűtlen. Hasonló szavazásokból sok várható.
  • Vétóháborúk: mivel kétharmados többség nincs a szenátusban, a demokraták legpozitívabb forgatókönyve a kényelmetlen helyzetbe hozás: Trump már az első napon jelezte, hogy megvétózza a demokrata törvényjavaslatokat. Ha például egy egészségbiztosítási törvényt terjesztenek be, amely milliók számára biztosítást adna, annak megvétózása politikailag népszerűtlen lehet — a demokraták pedig közben jelezhetik, milyen politikát csinálnának, ha 2028-ban visszaszerzik a Fehér Házat.
  • Lehetséges vizsgálati témák: Pete Hegseth pentagoni tisztogatásai a fegyvernemi vezetők között (amit republikánusok között is sokan kifogásoltak); az elnök vejének üzleti ügyei az arab államokban, Katarban; Trump esetleges korrupciós ügyei; valamint az, hogy mi történt 2021. január 6-án, a Kapitólium megostromolásakor, és Trump milyen szerepet játszott benne. Két évvel ezelőtt Trumpot különböző ügyekben vád alá helyezték, de a vádemeléseket ejtették, miután az elnök átvette az igazságügy-minisztérium irányítását — az új vádemelések nem fognak újrakeződni, de a témák visszakerülhetnek a vizsgálatokba.
  • Impeachment: elvileg elképzelhető alkotmányos vádeljárás, de a demokraták valószínűleg óvatosak lesznek: az eszközt kétszer is alkalmazták Trump első ciklusában, Nancy Pelosi házelnöksége alatt, és az elítéléshez kétharmados szenátusi többség kell — republikánus átállás nélkül nincs esély. Hakeem Jeffries, a házelnöki poszt várományosa a választás előtt úgy nyilatkozott:

„Nem zárunk ki semmit, de semmiben nem döntöttünk még." – Hakeem Jeffries *

Tábor Áron szerint az impeachment csak akkor jöhet szóba, ha a vizsgálatok tényleg abszurd, durva normaszegést tárnak fel, vagy ha Trump az „őrült király" effektust hozza — teljesen kiszámíthatatlan lesz. Mivel a népszerűsége ennyire megtört, ilyenkor előfordulhat, hogy a republikánusok is elfogadhatatlannak mondják a viselkedését.

A republikánus párt Trump után: a 2028-as kérdés

Mindenki már a következő elnökválasztásra néz. A fogadási piacokon (Polymarket) a hajnali órákban összeomlott JD Vance esélye a republikánus elnökjelöltségre — a fogadók arra a következtetésre jutottak, hogy alelnökként túl erősen kötődik Trumphoz. Párhuzam: Kamala Harris 2024-es vereségében is szerepet játszott, hogy nem tudta lemosni magáról Biden népszerűtlenségét — bár ő csak körülbelül 100 nappal a választás előtt lett jelölt, így önálló kampányt fel sem építhetett.

Alelnöki leválási precedensek: Al Gore 2000-ben nem akart Bill Clintonnal együtt kampányolni a botrányok miatt — azóta sokan mondják, jobban járt volna vele, mert Clinton az elnöksége végére nagyon népszerű lett. Mike Pence viszont csak a vereség után fordult el Trumpétól. Elképzelhető, hogy Vance — aki fiatal, van jövője a politikában — inkább kivár, és nem most indul egy negatív környezetben.

Más gyakran emlegetett név Marco Rubio külügyminiszter, de ő is erősen kötődik Trumphoz. Ifj. Donald Trump is szerepel egyes kutatásokban, de a brazíliai példa — ahol Bolsonaro fia kapott ki eléggé — azt mutatja, a dinasztikus jelöltség nem vonzó. Annyira biztos, hogy a pártbázis még mindig Trump-párti, ezért senki sem tud előtörni, aki teljesen Trumppal szembemegy — inkább egyensúlyozó retorikát vár a szakértő: „elismerjük Trump úr érdemeit, de bizonyos dolgokban új irányra van szükség."

A Trump-éra szerinte visszafordíthatatlanul lezárulni látszik: Trump sokáig eljátszott a harmadik ciklus gondolatával, pedig az alkotmány szerint kizárt — de a jövőben már nem lesz komoly téma. Helyette a Trump utáni politikára való helyezkedés kezdődik.

A demokrata párt belső vitái és a lehetséges elnökjelöltek

A demokrata párt megosztott: van mérsékelt, centrista és erősen progresszív baloldali szárnya. A mostani eredmény szerint Tábor Áron azt igazolja, hogy a két szárny fontos ügyekben együtt tud működni: Michigánban például a kormányzói posztért mérsékelt, a szenátori posztért baloldali jelölt indult, és a kettő eredménye között nem volt jelentős eltérés — ha megvan az ellenfél, az összefogás működik. Ugyanakkor a választás másnapján elindul a „ki a jobb" számolgatás is, és komoly viták várhatók.

A hirtelen felértékelődő név Jon Ossoff, a georgiai szenátor, aki egy billegő államban elképesztő, 18 pontos előnnyel nyert. A fogadók és a szakértők szerint ő tudja egyesíteni a progresszíveket és a centristákat. Ossoff a választás előtt azt mondta, nem akar elindulni az elnökségért, végig akarja vinni szenátusi ciklusát — de Barack Obama is hasonlót mondott egyszer, tehát ebből nem következik, hogy nem kísérti meg a jelöltség gondolata.

A lehetséges demokrata mezőny 2028-ra:
- Kamala Harris — volt alelnökként, volt elnökjelöltként előnyös pozícióból indulna, de többször kiderült, hogy nem a leghatékonyabb kampányoló, éles szituációban lehet, hogy nem teljesít jól.
- Gavin Newsom kaliforniai kormányzó — azt mondta, megvárja, Harris elindul-e; ez nagy lelkű gesztusnak hangzik, de mások szerint csak arra kényszeríti Harrist, hogy minél hamarabb döntsön.
- Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó — most is nagyon nagy többséggel nyert.
- Andy Beshear kentuki kormányzó — demokrata egy kifejezetten republikánusokhoz húzó államban.
- Ha centrista irányt választ a párt: egy déli demokrata jöhet szóba, aki nagy tömegeket tud megnyerni és egyesítő erővel szónokol, mint Talarico. Ha a radikálisabb irányt: Alexandria Ocasio-Cortez new yorki képviselő lehet esélyes.

Fontos tanulság:

„A pártok nagyon sokszor rossz tanulságokat vonnak le az egyik választásból." – Tábor Áron *

A mostani közhangulat két év múlva teljesen más lehet.

Kik és miért szavaztak így — népszavazás Trumpról

A választás szerinte népszavazás volt Trumpról, de bizonyos ügyekhez kapcsolódva: elsősorban a megélhetési költségekhez és az iráni háborúhoz. A kettő összekapcsolódik: a háború hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez, a dízelárak pedig különösen rosszul érintik a középnyugati mezőgazdasági államokat, például Kansas-t és Iowát. Trump 2024-ben azt ígérte, nem kezd új háborúkat — mégis elkezdett egyet; és pont a benzinárral kampányolt, ehhez képest az árak újranőttek. Az elutasítás tehát annak szólt, ahogy az elmúlt két évben szembement annival, amit ígért.

A latinó szavazók

Két évvel ezelőtt rengeteg latino szavazott Trumpra, pedig korábban a demokraták viszonylag biztos bázisa volt. Akkor a magyarázat az volt, hogy a nagyon rossz anyagi kilátások — különösen a fiatal latinókét — protestsavazatot eredményeztek a demokraták ellen; a latino társadalom rétegzett, ott is megvannak a munkásosztály és a kvalifikáltabb rétegek közti törésvonalak, akárcsak a fehér többségi társadalomban.

Most a deportálások fordították ellenük Trumpot: Trump sosem árult zsákbamacskát, mindig beszélt a deportálásokról, de sokan úgy gondolták, az csak a bűnözőkre, a többségi társadalommal szemben állókra vonatkozik, nem az olyan beilleszkedett emberekre, mint ők. Amikor kiderült, hogy válogatás nélkül folyik a deportálás — akár amerikai állampolgárokat is megtámadnak az ICE ügynökei —, és hogy ez a nyilvánvaló brutalitás jellemzi az akciókat, a csoport Trump ellen fordult. Láthattak elképesztő jeleneteket: gyerekeknek kellett megvédeniük magukat a bíróságon. Az NBC News–Telemundo felmérése szerint a latinók kétharmada úgy látja, az ICE túl messzement, és majdnem 70 százalékuk elégedetlen a bevándorlásügyi akciókkal — ez felülírta a pártvonalakat.

Fontos árnyalat: a teljes közvéleményben a bevándorlás ügyében Trumpnak még mindig sok támogatója van — sőt a közvéleménykutatásokban most már a demokratákat is jobbnak látják ebben a kérdésben, bár a megélhetés és az egészségügy marad a legerősebb demokrata ügy. Van tehát olyan réteg, amely megélhetési okból szavazott Trump ellen, de egyébként nem bánja a keményebb bevándorláspolitikát.

A fiatalok

2024-ben a fiatalok — különösen a fiatal fehér férfiak — nagy arányban szavaztak Trumpra, és a republikánusok sok energiát fektettek a korosztály megszólításába. A fiatalok egy része az ideológiát szerette, de erős volt az elégedetlenség a körülményekkel: az életkezdési esélyeik rosszabbak, mint egy generációval korábban — és ez két év alatt nem változott. A harag most Trump ellen irányul. Trump az utolsó, választás előtti beszédének nagy részét arról szentelte, hogy mit építene Washingtonban — ez nem mozgatja meg azokat a fiatalokat, akiknek a saját lakhatása sincs biztosítva.

Létezik olyan elemzés is, amely szerint az, hogy most már lényegében két évente erős visszautasítás éri az éppen hatalmon lévő erőt — demokrata vagy republikánus —, azt mutatja, milyen széles körű politikai és társadalmi válságban van az Egyesült Államok: ezek a problémák nem oldódnak meg, és Trump az elmúlt két évben nem mutatott rá jelet, hogy meg akarná oldani őket.

A fehér munkásosztály

Ahhoz, hogy a demokraták megnyerjenek egy olyan államot, mint Kansas, mindenképp a fehér munkásosztályból kellett szavazatokat szerezniük. Régi vita, hogy ezt a réteget az anyagi létbizonytalanság vagy a kulturális sérelmek motiválják-e. A demokratákat sokáig a két part elitek — kulturálisan mindenképp — pártjának látták. Trump, bár maga new yorki milliárdos, nagyon ügyesen azzal az eszközzel élt, hogy az elitek áldozatának mutatta magát, akárcsak egy kansasi fehér munkás gondolhatja.

Ugyanakkor a demokrata párt is jó stratégiát választott: ez már tavaly kiderült a New York-i polgármesterválasztás (Zohran Mamdani), valamint a virginiai és new jersey-i kormányzóválasztások kapcsán — legyen centrista vagy baloldali a jelölt, ha a megosztó kulturális témák helyett a párt gyökereihez, a munkások, kisemberek képviseletéhez és a gazdasági érdekérvényesítéshez nyúlnak, az vonzó. Ebből viszont nem következik, hogy ezek a csoportok örökre visszatértek a demokratákhoz — mindkét oldal versenyezni fog értük. Sőt:

„A demokraták azt a hibát követhetik el, hogy azt gondolják: ez az eredmény azt jelenti, hogy az ő politikájuk teljes megerősítést nyert." – Tábor Áron *

Trump két évvel ezelőtt ugyanezt gondolta, és látunk ilyen ingadozásokat — ezek a csoportok egyik oldal számára sem tekinthetők biztos bázisnak.

Állami csataterek

Texas — Talarico történelmi győzelme

Az idei választás egyik legnagyobb meglepetése: James Talarico megnyerte a texasi szenátori versenyt, ahol 38 éve nem választottak demokrata szenátort. Győzelmi beszédében azt mondta: „Visszavettük Texaszt", és fejtegette, hogy a szeretet politikája legyőzte a megosztást.

„We just proved that all the money in the world is no match for the people of Texas." – James Talarico *

A beszéd szerint üzenet ment minden milliárdosnak és a „megromlott politikai rendszer minden korrupt védőjének": a hatalom a népé.

A kampány a legdrágább nem elnöki választás lehet: csak kampányhirdetésekre több mint fél milliárd dollárt költöttek, jelentős részét Elon Musk finanszírozta, Trump pedig egy hónap alatt háromszor utazott Texasba. Texas az ifj. Bush-éra szimbóluma volt (Bush maga is texasi kormányzó volt), 2018-ban pedig Beto O'Rourke Ted Cruz ellen mintegy 2 pontosra jutott a győzelemtől — azóta várakoztak a demokrata átbillentésre. A nagy városok (Dallas, Austin) elővárosaiban a magasan kvalifikált értelmiségi szavazókat a demokraták egyre inkább megnyerték, a latinókat viszont elvesztették — most volt az első alkalom, hogy minden jól jött össze: népszerűtlen elnök, latinó szavazatok, és egy rossz republikánus jelölt, Ken Paxton, akit saját párttársai is korruptnak gondolnak.

Trump ráadásul beleszólt a texasi előválasztásba: John Cornyn szenátor ellenében támogatta Paxtont — egy tapasztaltabb jelölt talán jobban szerepelt volna, bár egy ekkora kék hullámot talán ő sem bírt volna ki. A demokraták viszont karizmatikus jelöltet állítottak: Talarico nem tipikus demokrata, távol tartja magát a kulturálisan megosztó témáktól. Tanulság: egy idő után a pénz már nem változtat semmin — a kampánypiac telítődik, további száz reklám már nem hat.

Kansas — közel 100 év után újra demokrata szenátor

Kansas a 19. század végén a baloldali populizmus zászlóshajója volt: mezőgazdasági állam, amelyet sokáig a demokraták képviseltek — mégis 1932-ben választottak utoljára demokrata szenátort. A jelenségre született egy „Mi a baj Kansaszel?" című könyv is: az elemzők arra jutottak, hogy van olyan réteg, amely gazdaságilag közelebb áll a demokraták programjához, de kulturálisan elidegenedett tőlük.

Most valószínűleg egyszerűen annyira erős volt a gazdasági nyomás — az üzemanyagár-emelkedés Kansas-t különösen rosszul érinti. A demokraták jó jelöltet találtak Adam Hamilton személyében, aki metodista lelkész, az Egyesült Államok egyik legnagyobb metodista gyülekezetének vezetője — nem tipikus, sztereotip demokrata. A hivatalban lévő republikánus Roger Marshall pedig nem kampányolt eleget, és a NYT kiderítette: orvosként pereket indított a saját, adósságban lévő betegei ellen — ellenszenves politikus benyomását keltette, és amikor ezen akart változtatni, már késő volt.

Dél-Carolina — Graham öröksége

Lindsey Graham — a republikánus politika egyik kolosszusa, a külpolitika meghatározó alakja, Ukrajna nagy támogatója — idén nyáron, pontosan az előválasztás után halt meg, ezért gyorsan kellett jelöltet találni. A republikánus jelölt Graham húga lett: Trump erőltette őt egy tapasztaltabb republikánus képviselő helyett. A húga egy televíziós vitában csúnyán leszerepelt — sok kérdésben egyszerűen nem volt meg nála a kellő tapasztalat és ismeret. A demokrata Annie Andrews, gyerekorvos, megnyerő, mérsékelt demokrata benyomást keltett. Az eredmény mégis nagyon szoros lett: 51–47, mindkét jelölt közel egymillió szavazatot kapott. Tanulság: hiába szokás mondani, hogy ma már csak a párttagság számít, a jelöltek kvalitása is számít, főleg egy félidős választáson.

Michigan — El-Sayed győzelme és a belső dráma

Abdul El-Sayed megnyerte a michigani szenátusi választást, de csak mintegy 6 pontos előnnyel — kevesebbel, mint amennyi a 10–13 pontos országos demokrata fölény mellett járt volna (a kormányzóválasztáson a demokrata Jocelyn Benson 10 százalék körül nyert). Vagyis az ellene folytatott negatív kampány részben célt ért: túl radikálisnak állították be, kifejezetten rasszista élű, az iszlám vallásához kötött támadások érték, Trump pedig erre ráerősített. Emellett Izrael–Gázával kapcsolatos megnyilvánulásai miatt a zsidó szavazók egy része nem szavazott rá.

A kampány utolsó 48 órájában drámai fordulat: Haley Stevens, aki az előválasztáson alulmaradt El-Sayeddel szemben, korábban megígérte a támogatását, de napokkal a választás előtt megváltoztatta a véleményét — miután a vőlegénye is megváltoztatta az övét —, és a republikánus jelölt, Mike Rogers mellé állt. Végül ez nem lett komoly hatása: a demokrata párti elit ugyan szkeptikus volt El-Sayeddel szemben, de odáig senki nem ment, hogy támogassa Rogerst — akit viszont különféle rasszista, akár antiszemita munkatársakkal kapcsolatban vádoltak. A demokraták az utolsó pillanatban felsorakoztak El-Sayed mögé. Stevens döntése szerinte tulajdonképpen csak a saját politikai karrierjének látványos felégetése volt.

Alaszka és Mississippi — a nyitott kérdések

Alaszkában zárult utoljára a szavazókör (magyar idő szerint reggel 7-kor), és az államban — ahol 1981 óta mindössze egyszer választottak demokrata szenátort — rettenetesen lassan számolnak: az eredmény napokig, akár hetekig elhúzódhat. A verseny nagyon szoros Dan Sullivan és Mary Peltola között. Különös részlet: két Dan nevű jelölt volt a szavazólapon — a NYT kiderítette, hogy a demokrata párt aktívan közreműködött abban, hogy egy másik Dan Sullivan is rajta legyen, ne csak a republikánus szenátor. Ez viszont visszaüthetett: a szavazók trükknek látták, és elpártolhattak Peltolától. Alaszka egyébként rangsorolásos (ranked-choice) szavazást alkalmaz: ha senki nem éri el az 50 százalékot, a második és harmadik preferenciák is számítanak — most senki sem tudja megmondani a kimenetelt, de mivel ez az 54–55. hely, nagyon sokat már nem befolyásol.

Mississippi-ban — egy olyan államban, amelyet a republikánusoknak simán kellene nyerni — a műsor készültekor 28 szavazat volt a különbség a két jelölt között: elképesztően szoros az állás.

Trump reakciója a vereségre

Trump többször posztolt a Truth Socialon; az egyik jellemző poszt:

„Nem voltam rajta a szavazólapon, de ha rajta lettem volna, akkor földcsuszamlásszerű győzelmet arattunk volna." – Donald Trump *

Betelefonált a Fox News adásába is: nem ő felelős a republikánusok vereségéért, kicsit meglepődött; szerinte a demokraták jó munkát végeztek, de arra számít, hogy őrült dolgokat fognak beterjeszteni, amiket meg fog vétózni.

Tábor Áron szerint pozitívum, hogy egyelőre elfogadja az eredményt — de egy ekkora vereséget nehéz megkérdőjelezni. 2020-ban, amit Biden nyert, Trump azért tudta vitatni, mert néhány államban nagyon szoros volt az állás; itt nincs ilyen jellegű vita. Ismerve Trumpot azonban nem biztos, hogy holnap is ezt mondja: előjöhet belőle a sértettség, hogy „nézzük meg, ki és hogyan szavazott". Az „ha rajta lettem volna a listán" mondatára pedig ez a válasz:

„Az emberek pont ezt tették: elképzelték, mintha Trump is a szavazólapon lenne, és ezért utasították el ilyen mértékben a republikánusokat." – Tábor Áron *

A világ és Európa: mit változtat az eredmény?

A világ számára érzékelhetőbb lesz, hogy ez Trump elnökségének a vége — vagy a végének kezdete —, és hogy a trumpizmus lezárul. Az év elejének hangulata ugyanis agresszív volt: Venezuelai beavatkozás (Maduro elrablása), a Grönland amerikai területté nyilvánításáról szóló beszédek, az iráni háború elindítása — Trump mindent egy lapra feltéve próbálta érvényesíteni az akaratát. Most valamifajta szembenézés jöhet a realitással, és a világ többi része is érzi, hogy Trump már nincs olyan erős pozícióban.

Ugyanakkor Trumpot ismerve nem biztos, hogy ez mérsékléshez vezet: a belpolitikában keze kötve van, a külpolitikában viszont viszonylag szabad — itt akarhatja „beteljesíteni az örökségét", akár eszkalációs lépésekkel Iránban. A káoszra számítani kell. A világ inkább úgy fog rá nézni, mint aki már fél lábbal kifelé van a Fehér Házból, és inkább azon gondolkodik, ki lesz az elnök 2028 után.

Európa hozzáállása már a félidős választás előtt változni kezdett. Trump második ciklusának első évében a hízelgés dominált — „csak nehogy megbántsuk" —, ennek élen a NATO főtitkár, Mark Rutte járt, aki a tagállamok katonai kiadásainak növelését Trump eredményeként próbálta bemutatni (bár az hosszabb távú amerikai politika volt, nem csak a Trump-adminisztrációé). A fordulat nagyjából a Grönland-történet környékén jött el: az európaiakban tudatosult, hogy hiába hízelegnek, területi követelésekkel állnak elő, és elkezdtek ellentmondani. Még a félidős választások előtt Trump aláírt Dániával egy megállapodást Grönlandról, amelyet mindkét fél nagy győzelemként akart eladni, de gyakorlatilag Trump lemondott — legalábbis egy időre — a területi követelésekről (katonai bázisokat építenek, amire egyébként is volt lehetőség).

Európa számára tehát felmerülhet, hogy bizonyos esetekben meghúzza a határokat Trumpkal szemben, és tudatosítja, mi fontos Európának — miközben Európa védelemben rászorul az Egyesült Államokra, és ott a kérdés, mi lesz az ukrajnai háborúban. Nem lehet teljesen szembemenni Washingtonnal, de az „csak alárendelt szerep" pozíciója valamennyit változhat.

Zárás

A műsor a New York Times aktuális előrejelzésével búcsúzott: a szenátusban 55–45, a képviselőházban 258–177 lesz a demokrata többség — ez projekció, a szavazatszámlálás még tart. A Telex folyamatosan követi az eredményeket, a kollégák cikkeken dolgoznak.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Tábor Áron, az LTE oktatója" — a rövidítés nem rekonstruálható biztosan; a szövegkörnyezet (Amerika-szakértő oktató) alapján valószínűleg az LSE (London School of Economics) félrehallása.
  • „az elnök Vad Gerusn egy ilyen elég önjáró pozícióban mindenféle üzleteket kötött arabországokban, Katarban" — a név értelmezhetetlen; a kontextus (üzleti ügyek arab államokban, Katarban) alapján valószínűleg „az elnök veje, Jared Kushner" torzulása, de biztosan nem rekonstruálható.
  • „amelyek egyébként a fehér magyar többségi társadalomban is jelen vannak" — az amerikai belpolitikai kontextusban valószínűleg „a fehér amerikai többségi társadalom" félrehallása.
  • „az NBC News telemó felmérése a latinok kétharmada látja, úgyhogy az idegen intézet túl messzire ment" — valószínűleg „az ICE (bevándorlási hivatal) túl messzement" torzulása.
  • „a képviselőházban például olyan közel 2505 szavazatot, mandátumot szerezhetnek a 435-ből" — valószínűleg „250–255 mandátumot" félrehallása.
  • „akár képes ugyan éés szólóan beszélni, mint Taleriko" — a mondatrész értelmezhetetlen; a kontextus alapján talán „egyesítő szónokként beszélni".
  • „Lindsey Grahamnek a húga Darling Graham lett a republikánus jelölt" — a húg neve csak torz alakban szerepel, a pontos név nem rekonstruálható.
  • „a képviselőházban pedig 258 demokrata és 177 17 republikánus" — a záró NYT-projekcióban valószínűleg „177 republikánus" a helyes szám.
Teljes átirat megjelenítése

[00:01:51]Ránk számíthattok.

[00:01:51]Mi számítunk rátok.

[00:01:54]Támogasd a Telexet.

[00:01:59][zene] Tarolnak a demokraták az amerikai félidős választásokon.

[00:02:08]A republikánusok olyan szenátori helyeket is elbuktak, ahol évtizedek óta mindig ők nyertek.

[00:02:12]Jó reggelt kívánunk mindenkinek.

[00:02:15]Ez az Elektor, a Telex élő műsora.

[00:02:17]Az amerikai választásról én Rédi Balázs vagyok.

[00:02:22]Mutatjuk a térképet.

[00:02:22]A szavazatokat még számolják, de már most látszik, hogy a demokraták történelmi győzelmeket arattak.

[00:02:28]Már biztos, hogy a szövetségi törvényhozás mindkét házában többségben lesznek.

[00:02:33]A képviselőháznál ez nem volt túl nagy meglepetés, de a szenátusi többség az előzetes felmérések alapján úgy tűnt, hogy néhány államon múlhat.

[00:02:39]A kék hullám, vagy ahogy most sokan mondják, inkább kék cunami olyan államokat is átbillentett, mint Texas, ahol 38 éve, vagy Kensas, ahol 1932 óta nem nyert Demokrata szenátor.

[00:02:53]Itt a szerkesztőségben a kollégáim egészel azon dolgoztak, hogy minden fontos fejleményről beszámoljunk.

[00:02:59]Ebben a műsorban az eddig ismert eredményeket elemezzük, és arról beszélgetünk, hogy milyen hatása lehet a félidős választásoknak Donald Trump hátralévő hivatal idejére, az amerikai politikára és a világra.

[00:03:11]Itt van velem Tábor Áron, az LTE oktatója, Amerika szakértő.

[00:03:14]Jó reggelt kívánok.

[00:03:16]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:03:18]Jó reggelt kívánok.

[00:03:20]Kicsit értékeljük röviden az eddig ismert eredményeket.

[00:03:22]Most a demokraták nyertek nagyot, vagy pedig ez egy protest szavazat volt Donald Trump politikájáról?

[00:03:27]Hát azt hiszem mind a kettő igaz egyszerre, mert a demokraták nagyot nyertek, de azért nyerhettek nagyot, mert protesztva volt.

[00:03:33]Ez egyértelműen Donald Trump elleni szavazatként értelmezhető.

[00:03:36]Érdekes például az exit pool adatokból az, hogy melyik pártot érzik rokonszervesebbeknek rokonszenvesebbnek az emberek.

[00:03:44]Ha 43% azt mondta, hogy a demokratákat 38, hogy a republikánusokat 16 azt, hogy egyiket se.

[00:03:50]Tehát látjuk, hogy azért sokan vannak, akik igazából a demokratákat se érzik szimpatikusabbnak, de úgy érzik mégis, hogy a demokratákra kell szavazniuk, hogyha Trump ellen egy üzenetet akarnak küldeni.

[00:04:01]Mikor volt utoljára bármelyik pártnak ekkora többsége a kongresszusban?

[00:04:05]Hát azt hiszem, hogy ez a mostani eredmény mértéke még ugye azért még várjuk, hogy pontosan mi lesz a végeredmény, de azért becslések vannak arra, hogy a képviselőházban például olyan közel 2505 szavazatot szerezhetnek, mandátumot szerezhetnek a demokraták.

[00:04:19]a 435-ből.

[00:04:22]Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor 2006-8 tájékán a demokraták hasonló nagypségeket tudtak szerezni.

[00:04:27]Ugye az akkor George Bush, ifjab George Bush elnökségének az elutasítása volt.

[00:04:30]Tehát kicsit hasonló helyzet volt, hogy egy második ciklusát töltő republikánus elnököt nagyon népszerűtlen lett, és az ő politikáját elutasították.

[00:04:39]Ugye akkor 2008-ban még a gazdasági válság is közbejátszott, tehát akkor volt ekkora mértékű különbség a mandátumokat tekintve.

[00:04:47]De ha az összes leadott szavazatot tekintjük, abban a New York Times becslése szerint lehet, hogy a demokraták 13 pontos előnyt fognak szerezni, ami pedig hát a 70-es évek óta nem volt ilyen különbség.

[00:04:57]Tehát, hogy ilyen mértékű különbséget a leadott szavazatok tekintetében még szinte tényleg évtizedek óta nem láttunk.

[00:05:05]Mit jelent ez a trumpizmus szempontjából?

[00:05:06]Elképzelhető, hogy végetér az a politika, amit az amerikai elnök politikája vagy személyefém jelez?

[00:05:13]Hát nyilván Donald Trump még két évig az Egyesült Államok elnöke marad, és ő azért nem úgy ismert, hogy ő olyan könnyen rá lehetne hatni, hogy másképp gondolkodjon a világról.

[00:05:24]Azért arra számítok, hogy ez a mostani eredmény egy nagy nyomást fog helyezni a republikánus politikusokra is, hogy elkezdjenek eltávolodni Trumptól, hiszen látszik számukra, hogy két év múlva, vagy a következő választásokon ez nem biztos, hogy kifizetődő lesz.

[00:05:36]Tehát az az időszak biztosan végetér, ami mondjuk az előző két évet jelent jellemezte, hogy lényegében semmilyen jelentős intézményi kontroll nem volt a trumpizmus mögött.

[00:05:46]Trump ettől még a saját bázisán belül egy népszerű ember maradt.

[00:05:51]Tehát én azt hiszem, hogy azzal a az erővel, amit ő a politikába behozott, még továbbra is számolni kell majd.

[00:05:56]Végig fogjuk beszélni részletesen az eredményeket, és mindjárt folytatjuk a szakértő vendégünkkel, de előtte nézzük, hogy miről is szól ez a választás.

[00:06:03]Miről szavaznak az amerikaiakikak vagy szavaztak az amerikaiak?

[00:06:07]Az Egyesült Államokban az elnöki ciklus felénél tartják az úgynevezett midterm, vagyis félidős választásokat.

[00:06:13]Ilyenkor nem az elnökről, hanem a kongresszus, vagyis a törvényhozás összetételéről döntenek az amerikai választók.

[00:06:19]Mivel a végleges eredményeket még nem tudjuk, a magyarázathoz a grafikán a kongresszus eddigi összetétele látszik.

[00:06:25]A képviselőháza, kongresszus alsóháza tulajdonképpen olyan, mint nálunk a parlament.

[00:06:30]435 tagja van, akik az őket megválasztó körzetet képviselik, és a mandátumuk két évre szól.

[00:06:35]A félidős választásokon a képviselőház összeseéről szavaznak.

[00:06:40]A többséghez 218 hely kell.

[00:06:43]Ez a republikánusoknak eddig épp, hogy megvolt.

[00:06:44]A demokraták a CN szerint legalább 226 helyet szereznek, de még tart a szavazatszámlálás.

[00:06:52]A szenátus, a kongresszus felsőháza.

[00:06:54]Ennek 100 tagja van.

[00:06:54]Az Egyesült Államok minden egyes tagállamát két szenátor képviseli.

[00:06:59]Az ő megbízatásuk hat évre szól.

[00:07:02]Viszont ez nagyon fontos.

[00:07:02]A választók nem egyszerre szavaznak mind a 100 helyről, hanem két évente újra választják a szenátorok 1egyharmadát.

[00:07:11]Idén összesen 35 szenátorról döntenek.

[00:07:11]A százagú testületben a többséghez 51 hely kell.

[00:07:17]A republikánusoknak eddig 53 volt, ez látszik a grafikán.

[00:07:20]A CNN szerint a demokratáknak most éppen ennyi van, de még számolják a szavazatokat.

[00:07:24]Folytatjuk a szakértönkel táboráronnal.

[00:07:26]Egy kérdéserejéig, tényleg csak egy kérdésig térjünk ki erre a bonyolult választási rendszerre.

[00:07:32]Mi az értelme ennek az egésznek?

[00:07:33]Miért ilyen bonyolult?

[00:07:35]Ugye az amerikai politikai rendszerben nagyon nagy hangsúly van a fékek és ellensúlyok rendszerén.

[00:07:39]Nem olyan, mint mondjuk egy európai parlamentáris típusú rendszer, ahol aki a parlamenti többséget viszi, az egyszerre a kormány, tehát a végrehajtó hatalmunk fölött is irányít.

[00:07:48]direkt itt szétválasztották ezeket, és ez egy plusz ellenőrző mecchanizmus lényegében, hogy a kongresszust azt elcsúsztatva is választják az elnöktől.

[00:07:55]Az eredeti elképzelés az volt, ugye itt a bevezetőben is hallottuk, hogy a képviselőház tagjait két évente újra választják, tehát ők azok, akik a leginkább tulajdonképpen a közvélemény minden rezdülésére mozdulnak.

[00:08:06]A mai politikai korban, közegben ez azt jelenti, hogy lényegében folyamatosan kampányolni kell.

[00:08:13]egy kampány véget ér, a következő újra kez kezdődik, hiszen hát két éves ciklusokban gondolkodnak.

[00:08:20]A ciklus közi, tehát a félidős választásnak az az értelme lehet, vagy az a tapasztalat az utóbbi évtizedekből, hogy ez egy korrekció.

[00:08:27]Tehát hogyha az elnök pártja mondjuk nagyot nyer egy választáson, az amerikaiak szeretik valamennyire megosztani a hatalmat, és akkor hogyha a másik párt előnybe kerül a kongresszusban, akkor végül is rá vannak kényszerítve, hogy együttműködjenek.

[00:08:40]Ennyiben tehát nem különleges, de ahogy itt az előbb már mondtam, a mértékében különleges ez a választás.

[00:08:45]Tehát, hogy évtizedek óta nem láttunk egy ilyen mértékű elutasítását a hivatalban lévő elnök politikájának.

[00:08:51]Hogy fog ez hatni Donald Trump hátra lévő két tévére?

[00:08:52]Mire számíthatunk az amerikai elnöktől?

[00:08:55]És akkor most már tényleg beszéljük meg részleteiben, hogy hogy mi lesz most.

[00:08:58]Ugye nyilván nem lesz egyszerű dolga, de de összességében hogyan érintheti ez őt?

[00:09:05]Hát nyilván egy Donald Trump személyisége nem fog megváltozni.

[00:09:10]Az biztos, hogy a kongresszus bizonyos dolgokban erősteljesen korlátozni tudja.

[00:09:15]Ugye főleg a belpolitika ilyen ilyen terület.

[00:09:17]A költségvetés az egy olyan dolog, amit a képviselőháznak és a szenátusnak is el kell fogadnia.

[00:09:21]És ha nincs elfogadott költségvetése az Egyesült Államoknak, akkor leáll az amerikai kormányzat.

[00:09:26]Ilyet azért már láttunk az utóbbi években.

[00:09:27]Ez egy elhúzódó dolog tud lenni, de hát az szokott lenni a tapasztalat, hogy egy idő után az amerikaiak eléggé megunják.

[00:09:35]Tehát hogyha mondjuk heteken keresztül nem kapnak fizetést a reptéri alkalmazottak, akik a biztonsági személyzet, akkor beteget jelentenek, lelassulnak az ellenőrzések, és akkor egy olyan káosz alakul ki, amit azért az emberek nehezen visslálnák.

[00:09:48]Tehát, hogy valamiféle együttműködési kényszerre megjelenik, főleg például ebben a költségvetési területen.

[00:09:55]Nyilván arra is lehet számítani, hogy a demokraták az újdonsült kongresszusi eszköztárka segítségével vizsgáló bizottságokat indítanak be.

[00:10:06]hivatna különböző kormányzati tisztuselőket.

[00:10:07]Bár erre azért mindenféle olyat hallottunk, hogy majd a nem fognak bemenni, és akkor ugye akkor utána a kongresszus tulajdonképpen a kongresszus tekintélyének a csorbítása címén hát megró megróhatják ezeket az embereket, megpróbálhatják kikényszeríteni, de hogy ezért tehát valószínűleg ebből egy ilyen egy ilyen elhúzódó harc lesz, de az biztos, hogy hát több eszközzel rendelkeznek a képviselők és hát a szenátorok.

[00:10:35]Most már ugye a 100 fős szenátusnak egyszerre csak a harmadát választják újra.

[00:10:40]Erről beszélgettünk.

[00:10:44]Kicsit még annak érdekében, hogy megértsük ennek a győzelemnek, ennek a demokrata győzelemnek a a jelentőségét.

[00:10:51]Érdemes arról beszélni, hogy a választási térkép az most kinek kedvezett?

[00:10:54]Mert ugye nem mindegy, hogy hol tartották ezeket a szavazásokat.

[00:10:58]Igen.

[00:10:58]És eleve a szenátusnak van egy olyan jellegzetessége, hogy mivel a szenátusban ugye minden államnak egyforma szavazata szavazati száma van, egy sűrűn lakott népes állami New York és Kalifornia ugyanannyi reprezentációval rendelkezik, mint mondjuk egy olyan állam, mint Wyoming, amit nagyon ritkán laknak.

[00:11:16]Ezért általában eleve a szenátusban van egy ilyen bekódolva, hogy kicsit a republikánusoknak kedvezőbb, mert a mai politikai világban általában a demokraták azok, akik a sűrű városi területekről származnak.

[00:11:26]Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ahogy ahogy mondtad az előbb, melyik azok az államok, ahol most volt választás, akkor azt látjuk, hogy ahhoz, hogy a demokraták egyáltalán többséget szerezhessenek a szenátusban, olyan államokba kellett nyerni, ahol két évvel ezelőtt Donald Trump az elnökválasztást több mint 10% ponttal nyerte.

[00:11:42]Tehát olyan államok, amik még igazán billegőnek se számítottak, ugye Texas, Kansas elhangzott, Iowa, Oho is már ilyen volt az előző választáson.

[00:11:50]És éppen azért így egy évvel ezelőttig, de tulajdonképpen még ennek az évnek az első feléig is nagyon kevesen gondolták, hogy erre ténylegesély van.

[00:11:58]Tehát a képviselőház arra számítottak, hogy a demokraták átvertik a többséget, de a szenátusi többségre nem.

[00:12:03]És én azt hiszem, hogy valahol ott az iráni háború és az Anna következményei az, amikor valami olyan törés következett be, amikor egyszerűen annyira eldőlt a pálya, hogy a demokratáknak még ilyen egyébként hagyományosan republikánus területeken is esélyük volt.

[00:12:19]A szánatosi tapságnak milyen jelentősége van egyébként az elnök személyzeti politikája szempontjából?

[00:12:22]Még erre is térünk egy kicsit, mert ez nyilván befolyásolni fogja majd Donald Trumpnak a mozgásterét.

[00:12:27]Igen.

[00:12:27]Tehát, hogy az elnöknek a fő kabinetpozíciók, de nem csak kabinet pozíciók, hanem katonai vezetők, nagykövetek, bírók, tehát legfelsőbb bíróság tagjait, hogyha az elnök jelöl egy tagot, akkor azt a szenátusnak kell jóvá hagynia.

[00:12:39]Ö és hát mondjuk korábban volt egy olyan politikai udvariasság, hogy a nagyon kirívó eseteket kivéve általában jóváhagyták az elnök jogj jog elnök jelöltjeit, de ez az udvariassági bevett gyakorlat az elmúlt 10 évben nagyjából megtört, amikor a republikánusok 2016-ban az elnökválasztás idején akkori Michmkanal volt akkor a republikánus frakcióvezető.

[00:13:07]Hát nem engedték azt, hogy Barack Obama bíró jelöltjéről egyáltalán szavazás legyen a szenátusban, hanem inkább megvárták a választást, hogy majd Trump jelöl helyette valakit.

[00:13:16]Tehát, hogy ezért most már szerintem arra lehet számítani, hogy nagyon nehéz dolga lesz Trumpnak az ő jelöltjeit keresztülvinni, hogyha hogyha a demokrata szenátusnak kell erről döntenie.

[00:13:28]Nézzük azt, hogy a demokraták mihez kezdhetnek ezzel az eredménnyel.

[00:13:29]Vannak csőre tört törvényjavaslatok, amiről tudunk, vagy esetleg belengedték a kampányban, hogy meglépnék, illetve mi lehet azokkal a vizsgálóbizottságokkal, amikre már utaltál?

[00:13:39]Indulhatnak akkor ilyen eljárások?

[00:13:43]Hát a a törvényjavaslatok, hát ugye van egyrészt az iráni háború, amiről kapcsolatban a demokraták rögtön ki akarják mondani mind a két házban, erre már kes kísérletet tettek egyébként az előző hónapokban is, de ott a republikánusok azért nagyon ellenálltak.

[00:13:56]Ki akarják mondani mind a két házban, hogy ez a ez a ez a háború nem folytatható.

[00:14:02]Ez egy valószínűleg egy elhúzódó ilyen jogi, politikai vitához fog vezetni.

[00:14:09]Sokan, köztük nyilván a jelenlegi végrehajtó hatalom is és a republikánusok is úgy gondolják, hogy igazából a kongresszus nem tudja megkötni az elnöknek a kezét a a külpolitikai kérdésekben, a haderő alkalmazásában az elnök a hadsereg főparancsnoka.

[00:14:24]Ö nyilván ettől függetlenül ez egy olyan hát gesztus lesz, amivel a demokraták egy olyan ügyet, ami hát már ebben a választáson is kiderült, hogy egy népszerűtlen dolog az elnök számára, így napirendre tűznek.

[00:14:37]És egyébként nagyon sok ilyen szavazásra lehet számítani.

[00:14:41]Tehát ugye kéthados többséget nem szereznek azért a legpzitívabb forgatókönyv terints a demokraták, ami azt jelenti, és hát ezt ott Trump már be is lengedte lényegében az első napon, hogy Trump megvétózhatja azokat a dolgokat, amiket a demokraták a törvényhozásban keresztül visznek.

[00:14:57]Tehát például mondjuk egy egészségbiztosítási törvényt, hogyha a demokraták beterjesztenek, Trump megvétózhatja, de a demokraták ezzel is jelezhetik, hogy ők milyen politikát csinálnának, ha mondjuk 2028-ban a fehér házat is visszaszerzik.

[00:15:11]És hát abból indulna ki, hogy mondjuk egy olyan törvényt, ami az amerikaiak milliói számára egészségbiztosítást ad, azt megvétózni az lehet, hogy egy népszerűtlen dolog.

[00:15:19]Tehát tehát kényelmetlen helyzetbe hozhatják.

[00:15:21]És ugyanez a helyzet a vizsgáló bizottsággal.

[00:15:25]Nyilván itt rengeteg olyan dologról szó lehet, hogy mondjuk Peete Hexetnek a Pentagonban azt hát lát tudni lehet, azt lényegében már a republikánusok között is voltak, akik úgy gondolták, hogy hát olyan tisztogatásokba kezdett a a különféle katonai hát fegyvernemeknek a vezető parancsnokai között, amit ami vizsgálatot ényelne, akkor a külpolitikában ugye az elnök Vad Gerusn az hát egy ilyen elég önjáró pozícióban mindenféle üzleteket kötött arabországokban, Katarban.

[00:16:01]Nyilván erről is szó lehet egyébként különféle Donald Trumpnak a hát esetleges korrupciós ügyeivel.

[00:16:09]És hát nyilván azért ne felejtsük el, hogy két évvel ezelőtt, amikor az elnökválasztás volt, akkor Donald Trump különböző ügyekben vádem vád alá volt helyezve.

[00:16:21]Ezeket a vádokat aztán ejtették, merthogy amint az elnök átvette az igazságügy minisztérium vezetését, akkor hát kén utasíthatta az igazságügy minisztériumot, hogy ne folytassanak több vizsgálatot.

[00:16:32]És ezért a váddemelések elő újra nem jönnek, de azért én arra számítanék, hogy olyan dolgok, hogy mi történt például 2021 január 6-án, amikor ugye megostomalták a Kapitólium épületét, és hogy Trump ebben hogy játszott közre.

[00:16:46]Ez lehet, hogy valamilyen témában újra elő elő előkerül majd a repokrata a vizsgálatokban.

[00:16:53]Elképzelő, hogy eljutunk egy új újabb impeachment eljárásig, tehát ilyen alkotmányos vádeljárásig Trump ellen.

[00:16:59]Hát ez is elképzelhető.

[00:16:59]Én azt gondolom, hogy a demokraták ebben óvatosabbak lesznek azért, méghozzá azért, mert ezt az eszközt kétszer is alkalmazták a Trump előző ciklusában, amikor Nancy Pelzi volt a házelnök.

[00:17:09]És ugye, ahogy az előbb is mondtam, kéthados többség nincs a szenátusban.

[00:17:14]Márpedig az impeachment az egy olyan folyamat, ahol a képviselőházban egyszerű többséggel valaki ellen vádat lehet emelni, de az elítéléshez kétharmados szenátusi többséggel.

[00:17:24]Tehát addig, amíg a republikánusok nem állnak át, addig nincs esélye erre, és ez szerintem inkább egy negatív hatással lenne.

[00:17:31]Hakim Jeffrees, aki ugye most a házelnöki posztnak a várományosa, ő a demokrata frakcióvezető volt eddig, a választás előtt már úgy azt mondta, hogy hát meg semmit nem zárunk ki, de semmiben nem döntöttünk még.

[00:17:46]Tehát szerintem az impeachment inkább egy olyan dolog, hogyha a vizsgálatok során kiderül valami olyan dolog, ami ami tényleg valamilyen nagyon abszurd vagy nagyon durva normaszegés, vagy hogyha Trump tényleg az utolsó két évben ezt az őrült király effektust hozza, amiben teljesen kiszámíthatatlanná válik a viselkedése, akkor lehet, hogy előjön, de lehet, hogy egy ilyen helyzetben most, amikor ennyire megtört az országos népszerűsége, lehet, hogy akkor egy ilyen esetben már republikánusok is azt fogják mondani, hogy hogy hát ezt már elfogadhatatlan.

[00:18:17]Tehát szerintem akkor lesz ilyen, hogyha ha ez nem csak egy pártpolitikai eszköz lesz.

[00:18:22]Beszélgessünk egy kicsit arról is, hogy hogyan fogja átrendezni az amerikai belpolitikát.

[00:18:26]Ez a ez a választási eredmény.

[00:18:28]A republikánus párton belül milyen következményei lehetnek?

[00:18:33]Indulhat-e egy hatalmi harc?

[00:18:33]Nyilván ilyenkor azért félszem, mert már úgy mindenki nézi a következő elnökválasztáston.

[00:18:38]Igen, igen.

[00:18:38]Nyilván mindenki az elnökválasztást nézi.

[00:18:40]Én reggel vagy hajnalban ránéztem a Poly Market, ugye, ahol ezeket a fogadásokat szeret kötni, és a reggeli órákban eléggé beszakadt Jay Vcnek a esélye, hogy ő legyen a következő republikánus elnökjelől.

[00:18:51]Tehát sokkan, akik fogadásokat kötnek, azt a következtetést vonták le, hogy VZ alelnökként annyira erősen kötődik Trumphoz, hogy lehet, hogy ő mégsem ő lesz a republikánus elnökjelölt.

[00:19:02]Én azért azt mondom, hogy ezzel még várjuk ki a dolgok alakulását.

[00:19:05]Tehát elképzelhető, sok minden elképzelhető.

[00:19:09]Mondjuk látunk ilyet, mert hogy Biden és Kamala Harris esetében is azért mondták ott, hogy Kamala Harris vereségében szerepe volt annak, hogy nagyon erősek kötődött Bidenhez, és nem tudta egyszerűen lemosni magáról a Biden népszerűtlenségét.

[00:19:21]Igen.

[00:19:21]Hát nyilván Harrisnél azért azért az az is számított, hogy ő körülbelül 100 nappal a választás előtt lett csak az elnök jelölt, tehát hogy addig úgy volt, hogy Biden lesz és így fel se tudta építeni az önálló kampányát.

[00:19:29]Tehát azért én mondjuk el tudom képzelni, hogy Vens, hogyha most elkezd jobban leválni Donald Trumptól, láttunk azért ilyet, hogy egy alelnök a függetlenségét hangsúlyozza az elnöktől és kicsit leválik.

[00:19:43]CT Mike Pensre gondolsz, vagy hát Mike Pence inkább az után tette már meg, amikor elvesztették a választást, de inkább én a történetet egy korábbi időszakban.

[00:19:52]Például egyébként érdekes, hogy Bill Clinton és Elgor esetében volt egy ilyen, hogy Elgor nem akart Bill Clintonnal együtt kampányolni, kikik ugye kik 92-ben választották meg Clintont, 96-ban újraválasztották, és a 2000-es elnökválasztáson Elgó alelnök volt a demokrata elnökjelölt és ő azt hitte, hogy Clinton botrányai ártalmasak lesz lennének neki.

[00:20:12]Azóta sokan azt mondják, hogy lehet, hogy jobban járt volna, hogyha Clintonnal kampányol, mert Clinton egészen népszerű lett az elnöksége végére.

[00:20:19]Tehát, hogy van olyan, amikor az alánnak megpróbál leválni, de még az is elképzelhető, hogy Jay Vens egy adott ponton maga dönt úgy, hogy hát ő még fiatal, van jövője a politikában, lehet, hogy jobb kivárni és nem most elindulni egy negatív környezetbe az elnökjelöltségért.

[00:20:34]Nyilván a kérdés az, hogy ki kerül ilyenkor előtérbe, hát a fogadási piacokon, mert meg általában is a másik név, akit szoktak mondani, az Marco Rubió külügyminiszter.

[00:20:43]De azért Rubio is eléggé kötődik Trumphoz az elmúlt időszakban, tehát őt sem tudom, hogy mennyire tudja lemosni magáról.

[00:20:52]Azt, hogy ő Trumphoz kapcsolódik nyilván ma még nem láthatjuk, de lehet, hogy más republikánusok is megjelennek.

[00:21:00]Azt azért nem hiszem, hogy tehát ugye republikánus párt annyira Trump szorítása alatt volt az előző most hát szinte 10 évben, ugye 10 évvel ezelőtt volt az első elnökválasztása, hogy a republikánus párt bázisában még mindig Trump népszerű.

[00:21:14]Tehát azt nem hiszem, hogy valaki olyan a párton belül elő tud előre tud törni, aki egyértelműen Trumpot, tehát aki teljesen Trumppal szembegy.

[00:21:21]Inkább egyfajta ilyen egyensúlyozgatást fogunk látni, hogy hát azt mondják, hogy elismerjük Trump úr érdemeit, de bizonyos dolgokban új irányra van szükség.

[00:21:31]Tehát, hogy valami szerintem egy ilyen ilyen republikánus politika lesz a következő évekre jellemző.

[00:21:38]Mi a helyzet a demokratákkal?

[00:21:38]Ugye most nyertek egy nagyot, de ugye látni azt is közben, hogy ez a párt ez nagyon megosztott.

[00:21:46]Ugye van egy mérsékelt centrista szárnya.

[00:21:51]Nyilván az fontos, hogy ők miket mondanak, mert ugye azért rá kell nézni a választási térképre, és azért látjuk, hogy Amerika egy megosztott ország, de hát közben meg ott van a bal szél, a nagyon progresszív baloldali szárnya a demokratáknak.

[00:22:01]Ez a mostani eredmény kiterősíthet?

[00:22:05]Én azt hiszem egyébként a mostani eredmény azt igazolja, hogy ez a két szárny azért bizonyos fontos ügyekben együtt tud működni.

[00:22:11]Tehát hogyha megnézzük azokat az államokat, ahol mondjuk a kormányzói posztért egy mérsékeld demokrata indult el, de a szenátori posztért mondjuk egy inkább baloldali, például ilyen ez az állam volt Michigán, akkor azt látjuk, hogy nincs olyan nagyon jelentős eltérés a két demokrata jelölt eredmények között, tehát hogy az egy összefogás, ha megvan az ellenfél, hogy megvan, hogy a republikánusokkal szembe kell fellépni, akkor az összejöhet.

[00:22:34]De azért közben persze abban is igazad van, hogy hogy most a választás másnapján elkezdődik azért annak a számolgatása is, hogy mégis ki a jobb egy mely és nyilván itt teljesen eltérő vélemények vannak, hogy az egyik jobban tudja mozgósítani a híveket, a másik az a centristák felé nyitott.

[00:22:54]Szóval szerintem itt azért még nagyon komoly viták lehetnek a Demokrata párton belül.

[00:23:00]Van egy név, akinek a mai eredmények alapján eléggé hirtelen, hát nem nem annyira hirtelen nőtt meg a népszerűsége, mert hogyha valaki mondjuk a múlt hetét elektoros műsort nézte, akkor már ott is beszéltünk róla.

[00:23:09]Ő John Ososov, georgsai szenátor, aki hát ahhoz képest, hogy Georgia egy billegő állam szokott lenni, ilyen elképesztő 18% pontos előnnyel nyert Georgában.

[00:23:20]És őt hirtelen a fogadók és egyébként a szakértők is úgy gondolják, hogy hát ő ő olyan lehet, aki kicsit egyesíteni tudja a progresszíveket is, a centristákat is, és hát nagyon széles körben népszerű.

[00:23:33]Ozov maga egyébként a választás előtt azt mondta, hogy ő nem akar elindulni az elnökségért.

[00:23:37]Ő a szenátusi ciklusát végig akarja vinni, de hát ilyet korábban például Barack Obama is mondott, tehát hogy ebből azért nem következik, hogy hogy nem kísérti meg őt az állnakjelöltség gondolata.

[00:23:50]Nyilván izgalmas idők jönnek most Amerikában.

[00:23:52]Na de az amerikai félidős választásoknak meg az amerikai politikának nyilván az egész világra hatása van.

[00:23:57]Itt mire lehet számítani?

[00:24:00]Ugye a világ szempontjából milyen változást hozhat az, hogy Donald Trump egy teljesen másbát politikai pályán kényszerül majd politizálni a hátralévő két évében?

[00:24:12]Szerintem a világ számára is érzékelhetőbb lesz, hogy Donald Trumpnak azért ez már a hát a ugye ez a vég vége, vagy a vég kezdete, legalábbis az elnökségének.

[00:24:21]Ugye beszéltük, hogy a trumpizmusnak a vége van.

[00:24:23]Tehát ugye, hogyha visszagondolunk arra, hogy milyen volt a közhangulat ennek az évnek, csak az elején, amikor Venezuelában beavatkozás volt, Maduro elrablását, Trump elindította, arról beszélt, hogy Grönlandot el kell amerikai területté kell nyilvánítani, án az iráni háborút elindított, akkor azért az év elején még ugye ez egy ilyen nagyon agresszív a világban megpróbál mindent szinte egy lapra feltéve a saját akaratát érvényesíteni.

[00:24:58]Valahogy szerintem a mostani választási eredmények után valamiféle szembenézést kell, hogy legyen a realitással.

[00:25:05]A világ többi része is ugyanis érzi valószínűleg, hogy Trump azért már nincs olyan erős pozícióban.

[00:25:11]Ettől még ugye Trumpot ismerve nem kell egyáltalán nem biztos, hogy ebből az következik, hogy mérsékelni is fogja a magatartását.

[00:25:17]Tehát ugye azért van egy ilyen dolog, hogy hogy mivel azt, ahogy már mondtam az előbb, a belpolitikában eléggé kötve van már a keze, a külpolitikában viszonylag szabadabb keze van.

[00:25:26]Lehet, hogy itt akarja úgymond az örökségét beteljesíteni, lehet, hogy még valamiféle ö tehát eszkalációs lépéseket mellett dönt Iránban.

[00:25:38]Tehát, hogy azért nem kell alábűni azt, hogy milyen milyen káoszt tud okozni, de inkább azt hiszem, hogy a világ úgy fog rá inkább nézni, mint aki azért most már hát így félábbal kifele van a fehér házból, és akkor inkább már azon gondolkoznak, hogy ki lesz az amerikai a 2028-as választás után.

[00:25:56]Ugye Donald Trump azért szokott olyanokat mondani, amitől a szövetségeseknek égnek áll a haja, nem tudom, Grönnantól, Kanadáig.

[00:26:01]Itt Európában szerinted mit fogunk érzékelni ebből?

[00:26:08]Érdekes, mert szerintem az európai európaiak hozzáállása már a félidős választás előtt elkezdett valamennyit megváltozni.

[00:26:15]Tehát ugye azért a az első évében Donald Trump második ciklusának, tehát tavaly az volt az általános hozzáállás, hogy csak nehogy megbántsuk Donald Trumpot, inkább a hízelgés dominált.

[00:26:27]Ugye ennek ebben élen járt Markrut a NATO főtitkár, aki ugye ezt egy ilyen hatalmas Trump hatalmas eredményeként próbálta beállítani, hogy hogy a az állam az a tagállamok a katonai kiadások növekedése mellett döntöttek.

[00:26:43]Ö nyilván ebben valóban volt egy hosszabb távú amerikai, tehát ezt már nem csak a Trump adminisztráció több amerikai kormány szorgalmazta.

[00:26:50]Ö de hát nyilván Rutte úgy próbálta ezt bemutatni, hogy ezért Trump vihessel a dicsőséget és és más ilyen dolgokat is láttunk.

[00:26:59]Valahol ott a Grönland Story környékén kezdett a dolog megváltozni.

[00:27:03]Akkor az volt az a pont, amikor az európaiakban tudatosult, hogy hát bármit hízelegnek.

[00:27:07]Itt közben ilyen olyan dolgokkal áll elő, mint a területi követelések.

[00:27:10]És hát elkezdtek azért ellentmondani, és hogy például ugye még a félidős választások előtt megtörtént már, hogy Donald Trump és az amerikai kormány aláírt Dániával egy megállapodást Grönlandról, ami hát mind a két fél nagy győzelemként akarta eladni, de gyakorlatilag Trump lemondott, legalábbis egy időre a területi követelésekről.

[00:27:31]Katonai bázisokat építenek persze, amik egyébként is lehetőség, tehát egyébként is volt rá lehetőség.

[00:27:36]Tehát én azt hiszem, hogy hogy Európában már eleve az volt a hozzáállás, hogy lehet, hogy lehet, hogy érdemes-e bizonyos esetekben meghúzni azokat a határokat Donald Trumpal szemben, amelyik hát jobban tudatosítja, hogy mi az, ami Európa számára fontos, és valószínűleg ez a következő időszakban is is jelen lesz.

[00:27:57]Nyilván azért Európa védelmében rászorul az Egyesült Államokra, és akkor ott van a kérdés, hogy az ukrajnai háborúban mi fog történni.

[00:28:03]Tehát azért azért nagyon font, tehát nagyon nagyon nem lehet szembenni az Egyesült Államokkal, de de nyilván valamit az a pozíció, hogy hát csak egy alárendett szerepet töltenek be az Egyesült Államoknak, ez valamennyit változhat.

[00:28:20]Közben folyamatosan érkeznek a reakciók a Demokraták történelmi győzelmére.

[00:28:24]Donald Trump többször is posztolt a saját közösségi oldalán a Truth Thöön.

[00:28:29]Mutatjuk az egyik jellemző posztját.

[00:28:31]ezben azt írta, hogy hát én nem voltam rajta a szavazólapon, de ha rajta lettem volna, akkor fölcsuszamlás szerű győzelmet arattunk volna.

[00:28:38]Írta Trump.

[00:28:38]Az elnök betelefonálta Fox News adásába is, ahol azt mondta, hogy nem ő felelős a republikánusok vereségéért, és kicsit meg van lepve.

[00:28:48]A demokraták szerinte jó munkát végeztek, de arra számít, hogy őrült dolgokat fognak beterjeszteni, amiket ő meg fog vétózni.

[00:28:58]No hát ugye többször megkérdőjelezte Donald Trump korábban a választásoknak a tisztaságát.

[00:29:02]Most ezt egyelőre nem tette meg.

[00:29:05]Ezekről a reakciókról mit gondolsz?

[00:29:07]Hogyan fogadja majd ő szerinted a választásoknak az eredményét?

[00:29:11]Hát igen.

[00:29:11]In ha úgy nézzük ebben az a pozitívum, hogy úgy tűnik, hogy elfogadja a választásnak az eredményét.

[00:29:17]Persze azt is lehet mondani, hogy ez egy olyan mértékű választási vereség a republikánusok számára, amit nehéz megkérdőjelezni.

[00:29:22]Tehát ugye lényegében ez az a választási elutasítása Trumpnak, amit a demokraták 10 éve folyamatosan várnak, hogy valamikor be fog következni.

[00:29:31]És eddig úgy tűnt, hogy soha nem következett be annyira, mint várták.

[00:29:34]Még a 2020-as elnökválasztáson is, amit Biden megnyert, azért tudta Trump megkérdőjelezni a választási eredményeket, mert azért ott csak néhány államban nagyon szoros volt az állás.

[00:29:46]Itt nincs ilyen jellegű vita.

[00:29:49]Viszont ismerve Trumpot az, hogy ma ezt mondja, nem vagyok benne biztos, hogy holnap holnap után is ezt fogja.

[00:29:54]Tehát én el tudom képzelni, hogy előjön belőle az a sértettség, hogy hát azért nézzük meg, hogy mik kik szavaztak, hogyan szavaztak.

[00:30:01]Tehát, hogy ez ez nem egy ilyen örök dolog maradt, hanem azért a választással kapcsolatos hát ilyen kételye itt elő fognak talán jönni.

[00:30:11]De de minden bizonnyal azért tehát, hogy ezt ez egy olyan realitás, amivel neki is szembe kell néznie.

[00:30:15]Azzal a mondatával pedig, hogy hát hogyha ő a szavazólapon lett volna, akkor földsuszomlásszerű győzelem lett volna.

[00:30:23]Hát ez eléggé nem úgy tűnik.

[00:30:24]azért ő a választási kampányban sokszor mondta, hogy képzeljék el az emberek, hogy ő ő is a szavazólapon van, és eléggé sok jel arra mutat, hogy az emberek pont ezt tették, elképzelték, minthogyha Trump is a szavazólapon lenne, és ezért utasították el ilyen mértékben a republikánusokat.

[00:30:43]Az amerikai félidős választások meg egyáltalán ez a mostani félidős választása szerinted mennyire volt egy népszavazás Donald Trumpról, vagy mennyire volt az, hogy volt nem tudom x ügy, ami egyébként zavarta az amerikai választókat, és egész egyszerűen az elégedetlenségüket fejezték ki emiatt?

[00:31:00]Hát egy népszavazás volt Trumpról, ami bizonyos ügyekhez kapcsolódott elsősorban.

[00:31:05]Azt hiszem, itt a megélhetési költségek és az iráni háború, ugye ez két külön téma, de össze is kapcsolódik valamennyire, hiszen az iráni háború nyilván hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez, ami bizonyos amerikai államokat nagyon rosszul érint.

[00:31:21]Ugye a dízel árak emelkedése az az amerikai pont azon a középnyugati területen, mondjuk Kanszelasben vagy Iowában, ahol nagy mezőgazdasági tevékenység folyik, ott ott ez külön rosszul érinti az embereket.

[00:31:35]Tehát tehát én azt hiszem, hogy igen, ez egy népszavazás volt Trumpról, de Trumpról azért volt népszavazás, mert Trump olyan dolgokat csinált, ami hát szemb azzal, mint amire az emberek azt gondolták, hogy 2024-ben mandátumot adtak.

[00:31:48]Trump ugye annak idején sokat beszélt, hogy nem fog új háborúkat kezdeni, mégis elkezdett.

[00:31:51]2024-ben a pont a benzinárral kapcsolatban kampányolt.

[00:31:56]Ehhez képest tovább nőttek a benzinárak, vagy újranőttek a benzinárak.

[00:32:00]Tehát, hogy azt hiszem, ez annak az elutasítása volt, ahogy az elmúlt két évben hát azzal szembent, amit amit korábban ígért.

[00:32:09]És közben az is megfigyelhető volt, hogy több olyan fontos választói csoportot elidegenített magától, akik korábban ugye a republikánusokra szavaztak, és nyilván a republikánus stratégiákhoz a mostani kampány megtervezésekor is odafigyeltek rájuk, meg számoltak velük a Választási stratégia kidolgozásánál.

[00:32:26]Az egyik ilyen csoport a a latinok, ott ott konkrétan mi történt?

[00:32:28]Miért tábrátultak ki Trumpból?

[00:32:32]Szerintem ez is egy összetett dolog.

[00:32:33]Ugye eleve az egy nagyon furcsa dolog volt, hogy két évvel ezelőtt azt láttuk, hogy rengeteg latino Trumpra szavaz, miközben korábban azért ez egy viszonylag biztos bázisa volt a Demokrata pártnak.

[00:32:44]Akkor az volt a a mondás, hogy hiába rasszista vagy rasszistának ható, de hát voltak teljesen nyíltan rasszista megnyilvánulások, a latino társadalom és egy rétegzett társadalom, ott is megvannak azok a törésvonalak, mondjuk a munkásosztály és a és a és a kvalifikáltabb rétegek között, amelyek egyébként a fehér magyar többségi társadalomban is jelen vannak, és és hogy végül is hát olyan Az anyagi helyz az, tehát az anyagi kilátások annyira rosszak voltak, és ez különösen mondjuk a fiatal latinókat érintette, hogy ez egy protests szavazat volt akkora demokraták ellen.

[00:33:25]Hát, hogyha akkor a demokraták ellen volt, akkor ez most Trump ellen egy protesztszavazat, de nyilván ehhez még hozzá kell venni a bevándorlás témáját is, amivel ugye egyrészt lehet azt mondani, hogy Trump sosem árult zsákbamacskát ebben a témában, tehát hogy mindig arról beszélt, hogy ha ő elnök lesz, akkor megkezdődnek a deportálások.

[00:33:44]Mégis valószínűleg nagyon sok latinó úgy gondolta, hogy hát ez nem az olyan emberekre vonatkozik, mint ő, hanem olyanokra, akik mondjuk bűnözők, nem tudom hogyan, tehát hogy különféle módon szembennek a többségi társadalommal, és hogy ők magukat beilleszkedett embereknek látták, amikor kiderült, hogy sokszor válogatás nélkül folyik ez a deportálás, és időnként még azt se kell, hogy tehát azt se nézik, hogy valaki tényleg illegálisan érkezett Csak akár még állampolgár, amerikai állampolgárokat is az ICE ügynökei megtámadnak.

[00:34:16]És tényleg ez a nyilvánvaló brutalitás, ami jellemezte, az biztos, hogy szintén Trump ellen fordította ezt a csoportot.

[00:34:25]Ugye itt egészen elképesztő jeleneket láthattunk gyerekekről, akiknek meg kellett védeniük magukat a bíróságon, illetve hát ugye az is érdekes volt, hogy hogy voltak erről felmérések, hogy a példá az NBC News telemó felmérése a latinok kétharmada látja, úgyhogy az idegen intézet túl messzire ment, és majdnem 70%-uk volt elégedetlen a a bevándorlásügyi akciókkal, akkor ez tulajdonképpen valamilyen szempontból így felülírta így a pártvonalakat, tehát hogy nyilván a demokraták tökre elítéltük ezeket, de akkor ezek szerint a republikánusok szavazótáborán belül is sokan voltak, akik elégedetlen voltak ezzel.

[00:35:02]Biztos, hogy voltak ilyenek.

[00:35:05]Ha megnézzük azt, hogy tehát ha most a latinó szavazókra megyünk, különösen fókuszálunk, akkor ott valószínűleg nagyon sokan szembesültek ezzel, hogy hát ez egy ilyen válogatás nélküli akár nyíltan rasszista alapon történő targetálása a a latinó amerikaiaknak.

[00:35:20]És akkor ezért ezzel szembefordultak.

[00:35:25]Ha a teljes amerikai közveményt nézzük, akkor azért azt látjuk, hogy a bevándorlás ügyében még Trumpnak azért elég sok támogatója van.

[00:35:30]Tehát a demokraták, ha kérdeznek olyanokat a közkutatások, hogy melyik ügyben gondolják jobbnak a demokratákat és melyik ügyben a republikánusokat, és még a bevándorlásban is a demokratákat jobban jobbnak gondolják.

[00:35:43]De azért nem a bevándorlás a demokratáknak a legerősebb ügyük, hanem mondjuk hát a megélhetés, az egészségügy, ilyen témák.

[00:35:53]Tehát, hogy azért van egy réteg, aki aki mondjuk megélhetési okokból szavazott Trump ellen, de egyébként nincsen nincsen baja az ilyen ilyen brutálisabb bevándorláspitikával.

[00:36:05]A 2024-es elnökválasztásnak egy másik érdekes feleménye volt, hogy a fiatalok milyen nagy arányban szavaztak Donald Trumpra, és ők akkor ugye kifejezetten nagy, meg sok energiát fektettek abba, hogy ezt a korosztályt megszólítsák különösen a fiatal fehér férfiakat.

[00:36:22]Ebből most mennyi maradt meg ebből a támogatottságból, illetve a fiatalok miért elégedetlenek?

[00:36:25]Őnekik mi a problémájuk?

[00:36:29]Én azt hiszem, ez ez megint egy olyan dolog, hogy azok a dolgok, hogy a fiatalok miért szavazhattak Trumpra, az egy azért nyilván vannak, akiknek az ideológia tetszik, de ebben azért volt egy ilyen nagyon erős elégedetlenség is a körülményekkel, tehát hogy a fiatal hévesek úgy érzik, hogy mondjuk nekik az életkezdési esélyik azok tehát az önálló életük elkezdjék, a sok azok rosszabbak, mint mondjuk egy generációval korábban volt.

[00:36:53]És nyilván ez két év alatt nem változott meg, tehát hogy most egy sok egy ezek emberek egy részének a haragja most Trump ellen irányul.

[00:37:02]Még olyan elemzést is láttam, amelyik azt állítja, hogy hát igazából az, hogy most már lényegében két évente láttunk egy ilyen nagyon erős visszautasítását az éppen hatalmon lévő politikai erőnek legyen, az éppen a demokrata vagy a republikánus, az azt mutatja, hogy milyen széleskörű politikai, társadalmi válságban van az Egyesült Államok.

[00:37:20]Tehát, hogy ezek olyan dolgok, amik amik nem oldódnak meg.

[00:37:23]Nyilván nyilván azt tehát nyilván az seett, hogy Donald Trump az elmúlt két évben nem is nagyon mutatott arra jelet, hogy hogy ő ezeket a problémákat meg akarná oldani.

[00:37:35]Ugye az utóbbi időben, hát a legutolsó beszédében, a választás előtt szerintem a nagy részét arról beszélte, hogy ő arról beszélt, hogy ő miket építene Washingtonban, ami nem nagyon mozgatja meg az amerikai fiatalokat, akiknek a saját lakhatásuk nem [nevetés] biztos, hogy biztosítva van.

[00:37:48]És akkor beszélgessünk még a fehér munkásosztályról, ami szintén egy nagyon fontos bázisa a republikánusoknak.

[00:37:54]Ugye ők az elmúlt 10 évben nagyon sokan közülük a republikánusokat, illetve hát kifejezetten Trumpot támogatták, mert ugye sikeres üzletembernek tartották és vártak tőle egy gazdasági fellendülést.

[00:38:08]Szerinted ez a mostani eredmény az az mit árul el?

[00:38:11]Megvan még a fehér munkásosztály körében a republikánusoknak a támogatottsága, vagy azért most már ott is az van, hogy kicsit elkezdhetnek gondolkodni a stratégiák azon, hogy lehet, hogy baj van.

[00:38:22]Hát ahhoz, hogy egy olyan államot, mint mondjuk Kenszas a demokraták megnyerjenek, ahhoz mindenképpen a fehér munkásosztályból szavazatokat kellett szerezniük.

[00:38:29]Ö ez egy hosszú idő óta tartó vita téma, hogy a fehér munkásosztályt az anyagi létbizonytalanság motiválja-e jobban, vagy itt ilyen egyfajta kulturális elégedetlenség az, hogy őnekik különféle sérelmeik vannak.

[00:38:44]És hát sokáig a demokratákra úgy tekintettek, mint akik ugye a demokraták általában két a nyugati és keleti parti eliteknek a pártja, legalábbis kulturálisan mindenképpen.

[00:38:55]Trump nagyon ügyesen élt, ugyanő maga egy New Yorki milliárdos volt, de nagyon ügyesen élt azzal az eszközzel, hogy hát ugyanúgy az elitek áldozatának próbálta bemutatni magát, mint amit mondjuk egy kensasi fehér munkás is gondol.

[00:39:06]Ö de azért nyilván egy idő után a valósággal valamilyen módon szembesülnek, illetve a Demokrata párt, tehát ugye itt azért főleg arról beszéltem eddig, hogy protzszavazat volt, de azért azt is meg kell említeni, hogy szerintem a Demokrata párt is jó stratégiát tudott választani erre a kampányra.

[00:39:25]A lényegében ez már tavaly is kiderült valamennyire.

[00:39:29]Ugye tavaly is voltak választások, nem annyi, mint a félidős, de volt például New Yorkban egy polgármesterválasztás, Virginiában és New Jerseyben kormányzó választás.

[00:39:39]És ott is kiderült már, hogy ha a demokraták legyen egy centrista jelöltjük, mint a virgsiniai kormányzó, vagy legyen egy baloldali jelöltjük, mint New Yorkban Zoran Mamdani, de hogyha ahelyett, hogy ilyen nagyon megosztó kulturális témákat vetnek be, ahelyett hát így a Demokrata párt gyökereihez próbálnak visszanyúlni, ami ugye hát mégis csak a munkások, a kisemberek képviselete és főleg a gazdasági érk érdekérvényesítés, akkor az egy vonzó dolog lehet.

[00:40:02]Tehát szerintem például ezért is szerezhetett újra szavazokat, szavazatokat a Demokrata párt a Fehér Munkásosztálytól.

[00:40:11]Ebből még nem következik, hogy ezek most már örökre visszatértek a demokratákhoz.

[00:40:15]Szerintem jó eséllyel ez egy olyan dolog lesz, ahol mind a két oldal próbálja jobban meg megnyerni ezt a ezt a csoportot.

[00:40:23]Na, pont ezt akartam kérdezni, mert ugye most beszéltünk a latinokról, beszéltünk a fiatalokról, beszéltünk a fehér munkásosztályról.

[00:40:28]Van arról bármiféle adat, vagy tapasztalás, vagy elképzelés, hogy ezek egyébként ezek a csoportok, ezek át fognak szavazni a demokratákra, tehát hogy sikeresen meg tudják őket szólítani a demokraták, vagy pedig egyébként valószínűleg otthon maradnak?

[00:40:44]Hát most voltak, akiket megszól, nyilván egy része az, akik otthon maradtak, de azért vannak szerintem erre voltak számadatok.

[00:40:51]Konkrétan a latinóknál egészen biztosan láttuk, hogy mutattak egyébként olyan olyan eredmények, hogy a Texasnál ahol tényleg elképesztő politikai földrengés van, egy egykori republikánus államot közel vagy talán több mint 10% ponttal nyernek a demokraták.

[00:41:08]Ahhoz az is kellett, hogy ugye Texasban a mexikói határ mellett azért vannak olyan részek, ahol nagy latinó többség van, hogy ott ott többség, tehát hogy ott ott a latinók a demokratákra szavaztak.

[00:41:17]De ebből én nem azt a következtetést vonnám le, hogy ez akkor most már így is marad, hanem az, hogy ez most a jelenlegi helyzetben így volt, és két év múlva egy új választás kezdődik.

[00:41:27]És ezt azért sokan mondják, hogy a demokraták amit elkövethetnek hibát, az az, hogyha azt gondolják, hogy ez az eredmény azt jelenti, hogy hát az ő politikájuk ez teljes megerősítést nyert, mert hát gondoljunk vissza, hogy Donald Trump két évvel ezelőtt ugyanezt gondolta, hogy az ő politikája kapott nagy megerősítést, és ehelyett azért látunk ilyen ingadozásokat, tehát hogy valószínűbb az, hogy hogy ezek a csoportok hát egyik oldal számára se tekinthetők egy ilyen biztos biztos rétegnek.

[00:41:57]Nézzünk néhány csatatérállamot részletesen.

[00:41:58]Az idei félidős választás egyik legnagyobb meglepetése Texas, ahol 38 éve nem választottak Demokrata Szenátort.

[00:42:06]James Tellerikonak ez most sikerült.

[00:42:08]Visszavettük Texaszt, mondta a győzelmi beszédében, és azt fejtegette, hogy a szeretet politikája legyőzte a megosztást.

[00:42:15]Mutatunk egy részletet a győzelmi beszédből.

[00:42:22][éljenzés] We we just proved that all the money in the world is no match for the people of Texas.

[00:42:36][éljenzés] We just showed that a politics of division is no match for a politic of love.

[00:42:50][éljenzés] [taps] And we just sent a message to every billionire megor trillionire megor.

[00:43:02][éljenzés] Every corrupt defender of this broken political system in this state in this country power bel to the people.

[00:43:15][éljenzés] Ugye Texas elképesztően küzdöttek a republikánusok.

[00:43:25]A most megnéztük, Trump egy hónap alatt háromszor utazott oda, és a kampány a legdrágább nem elnök választás lehet, csak kampányhirdetésekre több mint fél milliárd dollárt költöttek el, és ez még valószínűleg nem a végleges összesítés.

[00:43:41]Mennyire probléma a republikánusoknak az, hogy egy ilyen igazi republikánus rednek helyen sem sikerül győzniük?

[00:43:49]Hát ennek nyilván nagyon szimbolikus értéke van, és nyilván nem véletlenül öntötték bele ezt a pénzt, és ugye tudjuk, hogy Elon Maskön finanszírozta ennek egy jelentős részét.

[00:43:57]Ö év ugye Texas 1988-ban nyert utoljára Demokrata Szenátor.

[00:44:06]Texas szimbóluma volt ugye a bus ifjab bus elnöksége, ő maga texasi kormányzó volt előtte és ez volt ez sokáig ez a biztos republikánus állam.

[00:44:17]Most már egy jó ideje szó van arról, hogy lehet-e demokrata texasi győzelmekről beszélni.

[00:44:21]2018-ban akkor Betó úr szenátor jelöltként indult, az akkor jött Cruise ellen és nagyon közel került a győzelemhez, azt hiszem olyan 2% pont körüli.

[00:44:33]És azóta így volt egy várakozás, hogy a demokraták átfordítják Texaszt, de az a dolog történt, amit ugye az előbb is már mondtam, hogy miközben mondjuk az ilyen nagyobb városok, mint mondjuk Dallas és Austin elővárosaiban a magasan kvalifikált értelmiségi szavazókat a demokraták egyre inkább megnyerték.

[00:44:52]Eközben a latinókat elvesztették, ezért nem tudtak igazán nagy előretörést produkálni, és valószínűleg most volt az első alkalom, amikor így minden jól jött ki a demokratáknak.

[00:45:02]Beleértve azt, hogy népszerűtlen az elnök, beleértve, hogy a latinók mellettük szavaztak, beleértve, hogy a republikánusok mennyire rossz jelöltet választottak Cempxton személyében, akit hát még saját párttársai is korruptnak gondolnak.

[00:45:16]Ö, és itt egyébként egy teljesen fölösleges, tehát ugye ugye mondtad az előbb, hogy Trump mennyit kampányol Texasban.

[00:45:20]Lehet, hogy jobban jártak volna, ha kevesebbet kampányol.

[00:45:23]Trump belefavatkozott a texzi előválasztási folyamatban.

[00:45:26]John Cornin szenátor ellenében támogatta Packstant.

[00:45:30]És hát könnyen hát nem tudjuk nyilván, hogy Cornin hogyan szerepelt volna.

[00:45:35]Lehet, hogy egy ilyen jelleg mértékű kék hullámot ő sem bírt volna ki, de hát Campxon nyilván egy rosszabb jelölt volt, mint John Corn.

[00:45:44]Az is nyilván része ad sztorinak, hogy a demokraták viszont hát egy karizmatikus személyt, ahogy most láttuk, Talarikót jelölték, aki nem egy tipikus demokrata abban az értelemben, hogy hát távol tartja magát mondjuk az ilyen kulturális megosztó témáktól.

[00:46:01]Tehát azt hiszem, hogy egyszerűen Texas lett a példája annak, hogy egy idő után, hogyha még pénzt szórunk egy kampányba, az már nem fog semmit változtatni.

[00:46:10]Tehát, hogy ennek is azért van egy olyan pontja, ahol egyszerűen annyira telítődik ez a piac, hogy attól még, hogy az emberek még 100 reklámot megá meg megnéznek, attól már nem fog értemben változni az véleményük.

[00:46:26]Közben mutatunk pár képet arról, hogy hogyan ünnepeltek a demokraták Amerika szerte.

[00:46:30]Ugye nyilván sok-sok eredményváróban volt óriási buli az éjszakába nyúlóan.

[00:46:35]Ezekről látunk képeket.

[00:46:37]Folytassuk Kesszel, ahol közel 100 éve nem választottak meg Demokratát Szenátornak.

[00:46:43]Azért ez se semmi fejlemény.

[00:46:46]Igen.

[00:46:46]És ez is nagyon érdekes, mert Kenszel a 19.

[00:46:47]század végén még egy ilyen hát a az akkori baloldali populizmusnak egy ilyen zászlós hajója volt, tehát hogy ugye az ez egy mezőgazdasági állam, kisemberek és ez őket őket demokraták képviselték sokáig és mégis 1932-ben választottak utoljára demokrata szenátort, tehát hogy az elmúlt hát a 20.

[00:47:10]század jelentős részében a republikánusokhoz állt át.

[00:47:13]Erről sok elemzés született, hogy mi lehet.

[00:47:16]volt egy ilyen könyv is, aminek az a címe, hogy mi a bajeszel.

[00:47:21]Arra jutottak az elemzők, hogy hogy hiába van egy olyan réteg, aki gazdaságilag a demokraták programjához állna közelebb, de őt kulturálisan egyszerűen el vannak távolodva a demokrata párttól.

[00:47:33]Igen, azt azt az, ahogy az előbb is mondtam, azt tudom erre mondani, hogy valószínűleg egyszerűen annyira erős volt most ez a gazdasági nyomás.

[00:47:38]És ugye mondtam, hogy Kensz különösen rosszul érintik az üzemanyagáremelkedések.

[00:47:46]Nyilván az is számított, hogy a demokraták jó jelöltet találtak megint csak Adam Hamilton személyében, aki egy metodista lelkész, ráadásul nem csak metodista lelkész, hanem az Egyesült Államok egyik legnagyobb metodista gyülekezetének a vezetőlelkésze.

[00:47:59]Tehát tehát hogy ő ő nem egy tipikus olyan demokrata, akire itt tehát egy ilyen sztereotipikus demokrataként be lehet állítani.

[00:48:12]És egyszerűen a republikánus szenátor Georger Marshall pedig, aki hivatalban volt, ő ő hát nem kampányolt eléggé.

[00:48:21]Ráadásul kiderült, a New York Times kiderítette, hogy ő orvosként a saját betegeivel szemben különböző pereket indított azért, hogy akik adósságban voltak.

[00:48:30]Tehát, hogy egy ilyen ellenszenves politikus benyomását keltette, és amikor megpróbált ezen változtatni, akkor az már késő volt.

[00:48:37]Tehát, hogy így így tudták végül is a a demokraták átfordítani.

[00:48:42]Nagyon sokan figyelték Diorinát is, ahol az idén nyáron meghalt Lindszy Graham szenátori helyért folyt a versenyő.

[00:48:46]Ugye az amerikai republikánus politikának az egyik kolosszusa volt, külpolitikának elképesztően meghatározó szereplője, Ukrajnának a nagy támogatója.

[00:48:56]Itt mit látunk?

[00:48:58]Hát itt azt látjuk ugye, hogy Lindszy Greham halálát követően ugye ő pont az előválasztás után halt meg, ezért már nem tudtak igazán rend, tehát ez egy kér, tehát lett végül is egy pótelőválasztás, de hogy egy gyorsan kellett jelölteket találni.

[00:49:13]Lind Grahamnek a a huga Darling Graham lett a republikánus elnökjelölt, és ő egy tév vitában azért elég csúnyán leszerepelt.

[00:49:21]Tehát kiderült, hogy ő attól még, hogy Lincig Graham huga, hát elég sok kérdésben egyszerűen nincs meg a kellő tapasztalata és ismerete.

[00:49:27]És megint csak itt is azt mondják, hogy Donald Trump személye azért beavatkozása árthatott a republikánusoknak, mert Trump volt az, aki ugye erőltette, hogy Graham Huga legyen.

[00:49:39]Tehát ő őt támogatta, és nem egy másik republikánus jelöltett.

[00:49:41]Tehát lehet, hogy egy mondjuk egy republikánus képviselő, akinek nagyobb politikai tapasztalata van, ott könnyebben nyerhet.

[00:49:48]Nyilván megint csak Graham ellenfele, Annie Andrews egy gyerekorvos megnyerő tudott lenni, megint csak nem egy tehát, hogy a egy olyan egy mérsék demokrata benyomását keltette, nem pedig az, akikkelkel kapcsolatban mondjuk az ilyen különféle tehát ilyen félelemkeltéssel lehet társítani.

[00:50:12]Nyilván így is még egy nagyon szoros választás volt, tehát ha jól látom, most 51-47 az eredmény.

[00:50:14]Ö közzel 1 millió szavazatot kapott mindkét jelölt Andrew talán kicsit többet is, mint 1 millió.

[00:50:23]Tehát sok körülménynek kellett együtt járnia, de de azt látjuk, hogy hogy azért számít az, hogy kit jelölnek a pártok.

[00:50:30]Tehát hiába azt szokás mondani, hogy azért az amerikai politikában manapság már csak az számít, hogy ki melyik párthoz tartozik, de azért van a jelöltek kvalitása, főleg egy ilyen félidős választáson, ahol ahol azért nem arról van csak szó, tehát nem arról van szó, hogy mondjuk kinyeri az elnökjelöltséget, hanem tényleg, hogy kik a szenátorok, kik a képviselők, ez nagyobb hangsúlyt kap a kampányban, ott ott tényleg az egyéniségek is számítanak.

[00:50:52]És nézzük talán még Michigent a végén, ahol Abdul El Sayed megnyerte a szenátusi választást.

[00:50:58]Itt ilyen egészen elképesztő fordulatok voltak itt a kampány utolsó 48 órájában, mert az egyik demokrata politikus, aki alul maradt vele szemben az elnökválasztáson, az beállt a republikánus hivatalban lévő szenátor mellé, és ilyen elképesztő fordulatok után jött a szavazás.

[00:51:13]Mit lehet kiolvasni ebből az eredményből?

[00:51:16]Hát itt azt látjuk, hogy Elsayed végül is meg tudta nyerni ezt a szenátusi választást.

[00:51:20]Ha most ránézek a térképre, ilyen 6% ponttal nyer, ami valószínűleg egy kicsit kevesebb, mint amennyivel egy demokratának ilyen országos körülmények között Michiganbe nyerni kéne.

[00:51:29]Tehát Michigan az a tipikus billegő állam, de hogyha az országos közhangulat az egy 10 pontos, 13 pontos demokrata fölény, akkor Michiganben is 10 pont körüli demokrata győzelemre kéne számítani.

[00:51:39]És egyébként pont ez az, amit a kormányzóválasztáson látunk is, tehát hogy a michigeni kormányzóválasztáson, a demokrata kormányzó jelölt, azért ez egy 10% körüli előnnyel nyert Jos Choselin Benzon.

[00:51:54]Ez azt jelenti, hogy az ezek az elszajeddel kapcsolatos negatív kampányok részben célt értek.

[00:51:56]Ugye őt azzal vádolták, hogy túl radikális, nyilván kifejezetten raszista élő támadások is voltak, ami az ő az iszlám valláshoz kötöttek.

[00:52:08]Ö Donald Trump is erre csak ráerősített.

[00:52:12]Ö nyilván az is szerepet játszik, hogy az Izrael gáza tehát Izraellel és Gázával kapcsolatos megnyilvánulásai miatt a zsidó szavazók egyrésze nem szavazott el Sedre.

[00:52:23]És ennek volt lényegében a betetőzős betetőződése, amikor Haley Stevens, aki ahogy mondtad az előválasztáson ellene alulmaradt, az ő ugyan megígérte korábban, hogy Elsaidra fog Elsaidot támogatni fogja, de aztán pár nappal a választások előtt megváltoztatta a véleményét, azt követően, hogy az ő vőlegénye megváltoztatta a véleményét.

[00:52:42]Ö de érdekes módon én szerintem ennek azért nem lett a végén olyan nagyon komoly hatása, mert inkább az lett az eredmény, hogy ugyan a Demokrata párton belül sokan szkeptikusak voltak Elzajeddel szemben, de odáig nem ment el senki, hogy támogassa a republikánus elnökel ellenjelöltet Mike Rogers, aki hogyha igen, hogyha az a vád elszájed ellen, hogy esetleg antiszemita kijelentéseket tett volna, amiket amúgy nem tett, de nyilván voltak olyan hozzátartozó hozzá velek kapcsolatban álló emberek, akikkel ezt a vádat inkább el lehet mondani, akkor Mike Rogers aztán még inkább különféle rasszista, akár antiszemító munkatársakkal is emlékezett, tehát egy érthetetlen volt.

[00:53:25]És emiatt a Demokrat párt elit végül is felsorakozott el Said mellett.

[00:53:28]Tehát szerintem Haly Stevensnek a ez a döntése, hogy ő kiáll a republikánus jelölt mellett, ez igazából csak a saját politikai karrierjének volt egy ilyen látványos felégetése, de de de a demokratákat inkább arra késztette, hogy az utolsó pillanatban mégis besoroljanak el Sáid mögé.

[00:53:46]És akkor végül Alaszkát nézzük meg.

[00:53:46]Itt ugye itt láttak utoljára a szavazókörök, tehát hogy a legutolsó szavazókör a félidős választásokon az magyar idő szerint reggel 7:00-kor Alaszkában zárt be.

[00:53:59]És itt 1981 óta mindössze egyszer választottak Demokrata Szenátort ebben az államban.

[00:54:06]Itt mi várható?

[00:54:08]Ugye utolsónak is zár be, másrészt valamilyen általam se teljesen értatokból Alaszkában rettenetesen lassan számolják meg a szavazatokat.

[00:54:16]Tehát itt lehet, hogy napokig, akár hetekig el fog húzódni, hogy pontosan lá látjuk, hogy mi az eredmény.

[00:54:20]Főleg mert ahogy most nézem, elég szoros a verseny Daniven és Mary Peltóla között.

[00:54:23]méripel róla a demokrata jelölt.

[00:54:26]Ugye itt volt az a nagyon izgalmas vagy hát kicsit bizar dolog, hogy két dan nevű ember volt a szavazólapon, amiről az utolsó héten a dem a New York Times kiderítette, hogy valójában a Demokrata pártnak a aktív közreműködés járult hozzá, hogy legyen egy másik Daniven, és ne csak a republikánus szenátor.

[00:54:45]Ö, hogy ez a végén még visszaüt, tehát lehet, hogy a szavazók a végén elpártoltak Peltólától, mert ezt egy ilyen fajta trükként értelmezték, hogy még egy Talivent rárakt a szavazólapra.

[00:54:58]Alaszkának egyébként is ilyen nagyon furcsa a választási rendszere, ugye ott bevezették ezt a rangsorolásos szavazást, amit amiről sok helyen beszélnek, de Amerikában azért általában nem alkalmazzák.

[00:55:07]Tehát most először még megszámolják az osztályszavazatot, de hogyha nem éri el egyik jelöltse az 50%-ot, akkor a második, harmadik preferenciák is előjönnek.

[00:55:15]Ezért én szerintem ezt jelen pillanatban senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz itt a vég fejlett, de hát olyan nagyon sokat már nem fog befolyásolni, mert ugye ez lényegében ez az 54.

[00:55:25]55.

[00:55:25]hely.

[00:55:28]A másik ilyen kérdéses hely pedig Mississippi, ahol ami megint egy ilyen nagyon furcsa dolog, jelen pillanatban, ha jól látom, 28 szavazata a különbség a két jelölt között, tehát ilyen elképesztő szoros az állás a republikánus és a demokrata jelölt között, miközben hát Mississippi egy olyan állam, amit a republikánusoknak simán nyerni kéne.

[00:55:46]Ugye a következő választáson Donald Trump harmadszor már nem indulhat el amerikai elnöknek.

[00:55:51]Ez a mostani eredmény, ez mit jelent a 2028-as választások, elnökválasztás szempontjából?

[00:55:58]Feltűntek szerinted olyan politikusok, születtek olyan győzelmek, akiket majd érdemes figyelni a hátalévő két évben?

[00:56:08]Mindenképpen voltak ilyenek, ugye az előbb már említettem John Osofot Georgában, ahogy Talaricóról is beszéltünk.

[00:56:16]nagyon korai azért még, és szerintem ez egy ilyen sokszor szokták mondani, hogy a pártok nagyon sokszor rossz tanulságokat vonnak le az egyik választásból.

[00:56:23]Tehát a csak azért, mert most ez a közhangulat lehet, hogy két év múlva teljesen más lesz.

[00:56:30]Az mindenképpen igaz, hogy hogy egy tehát hogy a Trump éra valamilyen módon most már visszafordíthatatlanul lezárulni látszik.

[00:56:38]Tehát Trump nagyon sokáig nyilvános megszólalásokban eljátszott a gondolattal, hogy esetleg harmadik ciklusra indulna.

[00:56:45]Nyilván eleve kizárt volt az alkotmány, világosan szó, hogy nem indulhat harmadik ciklusért, de ő azért ugye játszott ezzel a gondolattal.

[00:56:54]Nem hiszem, hogy a következőkben erről igazán komolyan szó esne.

[00:56:56]Tehát tehát hogy inkább most már egy ilyen helyezkedés lesz a Trump utáni politikára.

[00:57:01]Itt az Elektor korábbi adásaiban nagyon sokat spekuláltunk azon, hogy 2028-ban kiindulhat el elnöknek.

[00:57:08]Itt nyilván mindenki találgatott az alapján, hogy hogyan állnak a közvménykutatások.

[00:57:12]Most már látunk eredményeket.

[00:57:14]Ez alapján szerinted közelebb vagyunk egy kicsit annak a megfetéséhez, hogy kik lehetnek az erős emberek az egyes pártokon belül?

[00:57:22]Hát ugye a republikánusoknál nem tudom.

[00:57:25]Most ugye az látszódik, hogy Jay Vens alelnöknek azért ez nem biztos, hogy egy jó pozíció, amiben van, hiszen hát ő van legközelebb Donald Trumphoz.

[00:57:38]De azért elképzelhető, hogy ő ő itt ő ő ő ő ezt megpróbálja megnyerni, vagy tehát tehát elképzelhető, hogy hogy mögé beállnak.

[00:57:49]Márkó Rubio külügyminisztert szokták meg említeni.

[00:57:53]Egyes kutatásokban elég előkelő pozícióban van ifjab Donald Trump is, de azt hiszem, hogy a mai eredmények fényében, vagy egyáltalán például a brazíliai példa fényében, ahol ugye Bolsonaro fia kapott ki eléggé ez nem egy olyan dolog, amivel igazán eljátszanak.

[00:58:09]És lehetséges, hogy vannak olyan republikánusok, akik most még várnak egyes kormányzók, de majd de majd ők is elindulnak.

[00:58:18]A Demokrata pártnál a nagy kérdés szerintem, hogy Kamala Harris el akar-e indulni az elnökjelöltségért újra.

[00:58:25]Hát mint voltal elnök és mint volt elnökjelölt, nyilván egy ilyen pólpozícióból indulna.

[00:58:32]Ugyanakkor Harrisről az derült ki többször is most már, hogy ezért nem a legvilág leghatékonyabb kampányolója.

[00:58:35]Ö, ezért lehet, hogy éles szituációban nem biztos, hogy jól teljesítene.

[00:58:41]Tehát, hogy én azt hiszem, hogy ez nyílt lehet a demokrata előválasztás.

[00:58:47]Ott van Kalifornia ki kikormányzója, Gevin New, akit szintén szoktak esélyesként mondani.

[00:58:51]Ő maga ugyanazt mondta, hogy ő megvárja először, hogy Harris elindul-e.

[00:58:54]Tehát ha Harris nem indul el, akkor indul csak el.

[00:58:59]ami egy ilyen nagy lelkű gesztusnak is hangzik, bár mások szerint igazából ezzel csak bele akarja kényszeríteni Haris, hogy minél hamarabb döntsen.

[00:59:08]Nyilván ő is az esélyesek között lesz, de de láthatunk olyanokat, tehát hogy vannak népszerű kormányzók, tehát most nagyon nagy többséggel Joshiro megint nyert Pensylvániában.

[00:59:23]Vannak déli államokban voltak demokrata kormányzók.

[00:59:27]Kentakinak pont tehát egy ezért egy kifejezetten inkább republikánusokhoz húzó állomnak volt Andy Besar révén egy demokrata kormányzója.

[00:59:33]Ö, tehát tényleg az lesz a kérdés, amit itt ma már említettük, hogy a Demokrata párt inkább a radikálisabb, vagy inkább a centrista irányba akar elmenni, mert ha egy centrista jelöltet keresnek, akkor mondjuk egy déli demokrata, aki képes megnyerni nagyobb tömegeket, akár képes ugyan ées szólóan beszélni, mint Taleriko, ő lehet esélyes.

[00:59:52]viszont elindulnak a radikálisak, akkor ugye nyilván azért Okázió Cortez képviselőn New Yorkból ha úgy dönt, hogy indul, akkor akkor lehet, hogy hogy azért ő is az esélyesek között lesz.

[01:00:09]Tábor Áronnak nagyon szépen köszönöm.

[01:00:11]Köszönöm szépen.

[01:00:12]A New York Times jelenlegi előrejelzésével búcsúznánk.

[01:00:15]A szenátusban az ő előrejelzéseik szerint a demokratáknak 55 helye lesz, a republikánusoknak 45, a képviselőben, képviselőházban pedig 258 demokrata és 177 17 republikánus az állás.

[01:00:28]Ez egy projekció, a szavazatszámlálás még tart.

[01:00:36]A telekszem folyamatosan követhetitek majd az amerikai félidős választásnak az eredményeit.

[01:00:41]Cikkeken dolgoznak a kollégaim.

[01:00:43]Az Elektort láttátok, a Telex választási műsorát az amerikai választásról munkatársaim nevében is.

[01:00:50]Köszönöm a figyelmeteket.

[01:00:50]Sziasztok!

[01:00:52]Ránk számíthattok!

[01:00:52]Mi számítunk [zene] rátok!

[01:00:54]Támogasd a Telexet!

[01:00:59][zene] เฮ [zene] [zene]