Telex.hu 46:12

Orbán tehertétel, zajlik a Fidesz elgyurcsányosodása – elemzés László Róberttel

közvéleménykutatásfidesztisza pártmatolcsy györgyügynökaktákközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Orbán tehertétel, zajlik a Fidesz elgyurcsányosodása – elemzés László Róberttel
tl;dr
  • A Telex műsorának vendége László Róbert (Political Capital); a friss Medián-felmérés szerint a Tisza 55%, a Fidesz 16%, a Mi Hazánk 9% a teljes népesség körében.
  • A Fidesz esésének fő kiváltó oka Matolcsy György letartóztatása: a volt jegybankelnök sem volt védett, ami sokakhoz köti személyesen az elszámoltatást.
  • A Fidesz „elgyurcsányosodik": Orbán Viktor nélkül értelmezhetetlen a párt, de egyben óriási teher – hasonló szerep, mint Gyurcsány volt a baloldalon 2010 előtt.
  • A TEK az Orbán Ádámhoz köthető ingatlanhoz vonult ki; a szakértő szerint a nyomozásoknak már nincs akadálya, nincsenek védett személyek.
  • Az ügynökakták nyilvánossága évtizedes folyamat eleje: a megvalósítás hibás volt (hiányos anyag, megfigyeltként feltüntetett áldozatok), de a reakció példamutató, és a párbeszéd elindulása a fontos.
  • A Feledi Botond-ügy a transzparencia kérdését veti fel: kettős szerep (kormányzati tanácsadó + Partizán) nyilvánosság nélkül elfogadhatatlan; a kormány azonnali felmentése adekvát volt.
  • A 2027-es költségvetés körül elégedetlenség: az MMA finanszírozása technikailag magyarázható, de politikailag édeskevés; több érdekcsoport a béremelések mértékét sérelmezi.
  • A kormányzati személycserék természetesek 16 év után, de a betöltetlen helyettes államtitkári pozíciók és a miniszterelnökre koncentráló döntéshozatal lassít; minisztercsere egy éven belül nem várható.
  • Az amerikai félidős választások demokrata sikere nem kényszerít lépésre a magyar kormányt; a globális trend inkább elitellenesség, nem egységes illiberális bukás – kis országnak mindkét nagypárt felé kapcsolatot kell keresnie.
  • Az NVI bátrabb javaslatokat tett, köztük a kerülethatár-manipuláció kivédésére: független választási iroda rajzolná a kerülethatárokat a brit modell alapján.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Telex politikai műsorának vendége László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A beszélgetés az elmúlt napok legfontosabb politikai fejleményeit járja körül: a friss közvélemény-kutatásokat, a Fidesz támogatottságának újabb esését, a volt miniszterelnökhöz köthető nyomozási lépéseket, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, a Feledi Botond-féle ügyet, a jövő évi költségvetést, a kormányzati személyi mozgásokat, az amerikai félidős választások következményeit以及 a Nemzeti Választási Iroda reformjavaslatait.

A friss Medián-felmérés: újabb esés a Fidesznél

A műsor a ma reggel megjelent Medián-felméréssel indul, amely szerint a teljes népességen belül a Tisza 55%-on, a Fidesz 16%-on, a Mi Hazánk 9%-on áll. László Róbert szerint a választás után a Tisza felfutott, a Fidesz pedig zuhant, majd hónapokig stabilizálódott a helyzet – sokan arra számítottak, hogy ez így is marad. Ő viszont végig úgy vélte, hogy a Fidesz támogatottságára akkor lesz a legnagyobb veszély, amikor az elszámoltatás magasabb fordulatszámon pörög fel – csak épp korábban várta ezt.

A szakértő szerint a legfontosabb kiváltó tényező Matolcsy György letartóztatása:

„Az, hogy Matolcsit elvitték, az nagyon-nagyon sokat számított. Azt látják az emberek, hogy már egy volt jegybankelnök sem védett, és őt is le lehet tartóztatni." *

A korábban elfogott két kisebb súlyú miniszter szerinte még a „futottak még" kategória volt az átlagválasztó szemében, de Matolcsy – akit Orbán Viktor sokáig a jobb kezének nevezett – már sokakhoz kötődik személyesen a volt miniszterelnökhöz. Ugyanakkor óvatosságra int: „egymérés nem mérés, a tendenciákat kell nézni" – csak akkor lesz igazolva a tétel, ha hetek, hónapok múlva több kutató is ugyanezt a tendenciát méri.

A Fidesz narratívája – miszerint önkény és koncepciós eljárások zajlanak – a legelkötelezettebb szavazók kivételével nem rezonál. A párt egyidejűleg két fronton küzd: meg akarja tartani a szélsőjobboldali szavazóit (a Mi Hazánk jelenti a fő kihívást), miközben a csalódott fideszeseknek is valamit kellene mondania. Ehhez önreflexióra lenne szükség, de Orbán Viktor lesöpörte az asztalról: nem foglalkoznak a múlttal, mennek előre, és ő nem fog változni. Ez pár hónapig stabilizálta a megfogyatkozott választói közösséget, most azonban újabb erodálás látszik.

A Fidesz mint „az új MSZP" – az elgyurcsányosodás

A műsorvezető felveti a 2010-es analógiát: Török Gábor posztjára hivatkozva emlékeztet, hogy 2010 novemberében az MSZP 14%-on állt – ma a Fidesz 16%-on. László Róbert szerint az analógia lényege a következő:

„Amíg Orbán Viktor a színen van, az a legjobb hír Magyar Péternek. Pontosan ugyanúgy, ahogy Orbán Viktornak 15-16 éven át a legjobb hír az volt, hogy Gyurcsány Ferenc még a színen van. A Fidesz elgyurcsányosodása az zajlik, és Orbán egy óriási tehertétel." *

Szerinte a Fidesz „se lenyelni, se kiköpni" nem tudja Orbánt: nélküle értelmezhetetlen a párt, de egyben óriási tehertétel is – ez a dilemma megoldatlan. Az analógia azonban egy ponton nem áll: a Tisza most jóval erősebb, mint a választás napján volt, míg 2010 novemberében a Fidesz már gyengébb volt a kétharmados győzelme napjánál (kb. 53%-kal nyert, majd 45-46% körül állt).

Konkrét számok: a Tisza április 12-én 3,3 millió szavazatot kapott, a friss adat teljes népességre vetítve 4 millió fölött, kb. 4,1 millió – jelentős többlet. A Fidesz áprilisban 2 millió alatt volt, most kb. 1,2 millió körül – „majdhogy nem lefeleződött". Arányaiban a Mi Hazánk nőtt a legtöbbet: lényegében megduplázta szavazói számát április 12 óta.

Az ellenzéki verseny áthelyeződött: Tisza–Fidesz–Mi Hazánk

László Róbert szerint a Tiszának „jó formán csak a szélső jobb oldalon van ellenzéke": a Mi Hazánk és a Fidesz lényegében ugyanarra a választói csoportra lő, nehéz őket megkülönböztetni, apró témabeli és retorikai különbségek vannak csak köztük. A legfontosabb bázisuk a kb. 20-30%-os szélsőjobboldali szavazótábor, amely most leginkább a Mi Hazánk és a Fidesz között oszlik meg – bár a Mi Hazánk a centrumszavazók egy részét és a Tisza-tábort is meg akarja gyengíteni.

A TEK kiszállása az Orbán-családhoz köthető ingatlanhoz

A nap egyik fontos fejleménye, hogy a TEK az Orbán Ádámhoz köthető ingatlanhoz vonult ki. A volt miniszterelnök Facebook-posztjában azt írta: ő a célpont, az öccse pedig csak eszköz – ezzel azt sugallva, mintha már kész lenne az ítélet, és csak utána jönnének a tanúmeghallgatások. László Róbert szerint ez nem erről szól, de a lépés jelentős:

„A nyomozásoknak most nincs akadálya, lehet menni előre, és ha volt miniszterelnökig is elérnek a szálak, akkor oda is elérnek, ha nem, akkor meg nem." *

Szerinte Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége rengeteg ügyben már jó ideje „a levegőben van", de az elmúlt 16 évben a hatóságok soha nem mertek lépni, sőt a közelébe sem kerültek. Most viszont úgy göngyölíthetik fel az ügyeket, hogy nincsenek védett személyek.

Az ügynökakták nyilvánossága: hat nap egy évtizedes folyamat elején

A múlt héten nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat, böngészhetővé váltak az iratok. László Róbert szerint alig egy hét (a böngészés hatodik napja) alatt nem lehet megítélni, hogy sikeres vagy kudarcos lépés volt-e – ez egy évtizedes távlatú folyamat eleje. Ő személy szerint és intézeti szinten is mindig az aktanyilvánosság oldalán állt, mert tanulmányok ezrei bizonyítják, hogy a saját múlttal való szembenézés elmaradása erősíti a polarizációt és a megosztottságot. Álláspontja: „minden, ami titok a 20. századi történelmi traumáink közül, az nem helyes" – ha 36 éves késéssel derül ki minden, akkor is, mert jó időzítése ennek a folyamatnak soha nem lenne, 1990-ben pedig még sokkal több érdek sértült volna.

Kritikai pontok a megvalósításban:

  • Hiányos anyag: nincs meg az összes karton, és ami megvan, abból sem került át minden a levéltárba – így csak félinformációkhoz jutunk, amelyek ugyan kérdéseket generálnak, de önmagukban kevesek.
  • A menetrend: eredetileg október 23-ra (a forradalom jubileumi évfordulójára) ígérték, majd november 4-re csúsztatták, magyarázat nélkül. Szerencsésebb lett volna, ha a kartonok és a február 25-én (a kommunizmus áldozatainak emléknapjára időzítve) megjelenő BdOSZ-iratok egyszerre kerülnek nyilvánosságra – így négy hónap telik el a kettő között.
  • A hiba: több mint 100 ember adatai megfigyelőként jelentek meg, holott ők maguk voltak megfigyeltek. László Róbert szerint ez olyan hiba, ami nem szabadott volna előforduljon, de „csak azt nem hibázik, aki nem dolgozik" – a levéltár és a kormány reakciója azonban példamutató volt: senki nem hárította a felelősséget, bocsánatot kértek, és korrigálták a hibát.

A szakértő személyes példát is hoz: volt korabeli barátja most tudott meg egy családtagról, hogy van kartonja, és még meg tudja kérdezni tőle, „hogy ez mégis hogy volt". Az ilyen beszélgetések eleinte fájdalmasak és kellemetlenek, de felszabaduláshoz, megtisztuláshoz vezethetnek.

Az áldozatok és elkövetők elkülönítéséről szólva leszögezi: attól, hogy valakinek van kartonja, még nem derül ki, hogy aktív hálózati személyként éveken át tett volna bármit – a jelentéseket a legtöbb esetben soha nem fogjuk látni. „Ítéletet mondani ezek alapján nem lehet, de nem is szükséges. Az a fontos, hogy egy beszélgetési folyamat induljon be." Dicséretesnek tartja, hogy Tarr Zoltán vezette minisztériuma olyan testületet hozott létre, amely a családoknak, baráti társaságoknak segít feldolgozni a látottakat – „tényleg kiváló emberek vannak benne". Említi a Válaszonline-podcast interjúját Orvos-Tóth Noémi és Jób Máté részvételével (Ablonczy Bálint kérdéseivel), amelyet érdemes meghallgatni: a hozzáállás kulcsa a türelem és az ítélkezés nélküli, hosszú távú párbeszéd. Sőt, a többhullámú publikálás hosszabb távon akár jót is tehet a feldolgozásnak.

A Feledi Botond-ügy: kettős szerep és transzparencia

Kiderült, hogy Feledi Botond, a Külügyi Intézet korábbi vezetője a kormányváltásig a Partizánnak dolgozott, emellett – ahogy a Telex írta meg elsőként – havi több millió forintért tanácsokat adott a Lázár János vezette minisztériumnak, valamint a Navracsics Tibor vezette tárcának is dolgozott. Feledi egy kommentben jelezte, hogy 2024-től a Tiszával is volt partneri együttműködése. A kormány ezt követően azonnal, bizalomvesztésre hivatkozva felmentette.

László Róbert nehezen beszél az ügyről, mert régóta ismeri Feledit, akit mind szaktudása, mind emberi mivolta miatt eddig kiemelkedőnek tartott – „engem is nagyon megleptek ezek az információk". A kormányzati reakciót adekvátnak tartja. Az ügyet párhuzamba állítja az ügynökakták ügyével: mindkettőben nagyon egyedi történetek vannak arról, ki hogyan kötött kompromisszumot, ki ártott másoknak, ki mennyire hibáztatható. Az elmúlt 16 évben is sokat vitatkozott arról, meddig lehet együttműködni az Orbán-rezsimmel: nem várható el 10 millió embertől, hogy 16 év alatt egy forintot se fogadjon el, de a miniszterek és a takarítók felelőssége közt húzódó határ meghúzása sosem sikerült konszenzusra.

A kulcsszó szerinte a nyilvánosság és a transzparencia: egy nyilvános politikai elemzőnek, aki közben tanácsadói szerződésben áll egy párttal, jeleznie kellene ezt, hogy az olvasó eldönthesse, elfogultnak tartja-e. Említi Szitás Katalin „Értelmiség és politika" című könyvét, amely ezt a kérdéskört boncolgatja. A kettős mérce vádjával kapcsolatban – miszerint a mostani kormány jelentős része is fideszes volt, Magyar Péter maga is – László Róbert Magyar Péter Facebook-posztjára hivatkozik: nem az a probléma, ha valaki korábban a Fideszben hitt, hanem ha két kapura játszik, azaz egyszerre „független" elemzőként segíti az ellenzéki pártot, miközben bedolgozik a kormányoldalnak. Ráadásul – a rendelkezésre álló információk szerint – akkor sem tette világossá ezt, amikor a Külügyi Intézet vezetői pozíciója előtt külön rákérdeztek, van-e olyan összeférhetetlenség, amiről tudniuk kellene.

A 2027-es költségvetés: MMA-vita és elégedetlen érdekcsoportok

Komoly felhördülést váltott ki a közösségi médiában, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) továbbra is sok-sok milliárd forintot kap a kormányzattól. Magyar Péter úgy magyarázta, hogy az átalakítás – akár a kultúra, akár a Nemzetstratégiai Intézet vagy a Magyarságkutató Intézet esetében – még nem jutott el arra a jogi formára, hogy a költségvetésüket meg lehessen változtatni; szerinte kb. 150 törvényi hivatkozásban kellene javítani az MMA státuszát. László Róbert szerint ez technikai értelemben valid magyarázat, de politikai értelemben sokaknak magyarázkodásnak és édeskevésnek tűnik: ennyi idő alatt el lehetett volna jutni konkrétabb tervekig, és jobb lett volna elébe menni a kritikáknak. Nyitva a kérdés, hogy módosító indítványokkal még korrigálható-e a 2027-es költségvetésben, vagy meg kell várni az intézmények teljes átalakítását.

További kritikák: a szociális ágazatban dolgozók és a rendvédelmi dolgozók szakszervezetei a tervezett béremelés mértékét sérelmezik; külön kiemeli a közgyűjteményi dolgozókat (könyvtárak, irattárak, múzeumok, közművelődési intézmények), akik eleve alacsony fizetésből dolgoznak, és most 10,7%-os emelés vár rájuk, amit ők méltatlanul kevésnek tartanak.

László Róbert általánosságban úgy fogalmaz: az érintett csoportoknak, akik többet ígérteknek éreztek és kevesebbet kapnak, ez most a legfontosabb, és érthető az elégedetlenségük – de olyan költségvetés sosem lesz, hogy mindenki egyformán haszonélvezője. A pénzügyminisztériumoknak világszerte a politikai ígéretek és a költségvetési mozgástér között kell egyensúlyt találniuk. A tervezet még nem végleges, korrekció elképzelhető, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem várható, hogy mindenkinek a kedvére tegyenek.

Érdekes adat a Medián múlt hétfői felmérése, amelyben nem listából, hanem szabadon nevezhettek meg az emberek két legfontosabb ügyet: mintegy 40% említett legalább egy elszámoltatással kapcsolatos ügyet, 34% a költségvetés valamely pontját (béremelésektől kulturális támogatásokig), és magát a költségvetést 16% nevezte meg – ami az elemző szerint egy elvont fogalomként nem kevés. Következtetése: „továbbra is a kenyér és a cirkusz a legtöbbeknek fontos, viszont a cirkusz felé billentek el" – vagyis a választók türelme az elszámoltatás iránt egyelőre kitart akkor is, ha ők maguk nem kedvezményezettjei a költségvetésnek. Szerinte kb. egy évnél húzódik az a türelmi idő, amíg a hangosabb elégedetlen hangok meg nem jelennek.

Személyi mozgások a kormányzatban

A vidékfejlesztési tárcánál és a szociális és családügyi minisztériumban is államtitkárok, helyettes államtitkárok távoztak és érkeztek. László Róbert szerint ez egy ekkora átállásnál – 16 év után – nem szokatlan: nehéz megbízni a helyben lévő emberekben, de a mindennapi működés ellehetetlenülne, ha mindenkit utcára tennének, ezért minden minisztériumban furcsa egyensúlyt, középutat keresnek. Szerinte szinte nulláról kell újjáépíteni struktúrákat, és az első fél évbeni személycserék természetesek – ahogy újonnan alakuló cégeknél, szerkesztőségeknél is.

Fontosabb problémák szerinte:

  • Több minisztériumban még betöltetlen helyettes államtitkári pozíciók vannak – nem az a gond, hogy elküldtek valakit, hanem hogy még nem találták meg a megfelelő embereket. Ez leterheli a bent dolgozókat, nagyobb hibázási lehetőséget ad (amit a Feledi-ügy is bizonyított).
  • A miniszterelnök hajlamos sok mindenen rajta tartani a kezét és a szemét, sok döntést magánál tart – ez a személyi kérdésekre különösen igaz, és lassíthatja a folyamatokat. Ez csak megérzés a beszámolók és nyilatkozatok alapján; hogy milyen szintig, azt csak a bent dolgozók tudják.

Kapitány István: „nem mondok le"

Néhány héttel ezelőtt távozott az energiaügyi államtitkár, és azóta több alkalommal – legutóbb a Kossuth Rádióban is – Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arról nyilatkozott, hogy ő nem mond le. László Róbert szerint amikor ilyen hírek vannak, valami alapjuk szokott lenni – belső feszültség valószínűleg van. Kapitánynak voltak olyan nyilatkozatai, Facebook-posztjai, amelyeket egy saját minisztertársának kellett korrigálnia (a szabadorvos-választás ügyében, amely teljesen nem az ő területe volt). Az elemző ismerve Kapitány önéletrajzát valószínűleg „önjáró figurának" tartja, aki hozzászokott a nagy mozgástérhez, és szokatlannak élheti meg a mostani szűkebb pályát.

Előrejelzése: nem számít arra, hogy bárki egy éven belül lemondana, vagy hogy Magyar Péter elengedne bárkit – az egy évnek lélektani határa van: „eltelt egy év, levontuk a konzekvenciákat, rengeteg sikert értünk el, ilyen kudarcaink voltak, és a következőkre jutottunk" – csak ez után képzelhető el minisztercsere. A műsorvezető felhozza, hogy a korábbi Orbán-kormánynál is volt példa gyors távozásra (Palkovics László), illetve arra, hogy Orbán Viktor a „meghosszabbítjuk a bicskát" logika miatt gyenge teljesítés ellenére sem váltotta meg Kásler Miklóst a covid idején, mert az a gyengeség beismerése lett volna – pedig akkor Magyarországon volt lakosságarányosan az egyik legtöbb áldozat.

Az amerikai félidős választások és a globális trendek

A múlt heti amerikai félidős választásokon a demokraták jelentősen előretörtek, a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek. László Róbert szerint ez a magyar kormánynak nem jelent lépéskényszert: Donald Trump továbbra is elnök, a külpolitika terén az elnök erős marad, és hajlamos elnöki rendeletekkel kormányozni – „ismerős valahonnan" –, azzal a nagy különbséggel, hogy Amerika tényleg háborúban áll Iránnal, míg Magyarországon (a szomszédságban zajló háborút leszámítva) nem volt háborús veszély.

A nemzetközi narratívával – hogy „először Magyarország, aztán Szerbia, Brazília, most a demokraták Amerikában", vagyis mindenhol buknak az illiberális vezetők – szemben óvatos:

„Nem vagyok benne biztos, hogy ez történik. Sokkal inkább egy elitellenesség zajlik. Van egy óriási elégedetlenség, egzisztenciális bizonytalanság rengeteg emberben, főleg a fiatalokban, és az aktuálisan hatalmon lévőkkel szemben fogalmazzák meg a nagyon mély ellenérzéseiket." *

Hogy ez az illiberális vezetők, vagy épp mainstream pártok ellen irányul, országonként változik – Franciaországban például éppen Marine Le Pen elnökké választását eredményezheti. A világ ennél sokkal összetettebb.

A Tisza ideológiai elhelyezkedéséről: 10-20 évvel ezelőtt ez nem lett volna kérdés (a republikánusokhoz állnának közelebb), de Trump óta a Tisza nem áll közel egyik nagy amerikai párthoz sem. A Trump-féle illiberális populizmus nagyon távol áll tőlük, de a demokratákhoz közelálló, gyakran szélsőbalos hajlamú politikától is – ők abszolút középputasak, a kettő között helyeznék el magukat.

A Fidesz 2016 körüli „garas letételéről" (Trump mellett történő egyértelmű köteleződéséről) szólva László Róbert leszögezi: Orbán Viktor nagy kockázatot vállalt, amikor elsőként gratulált Trumpnak, és az bejött – de az első ciklusban Magyarország semmit nem profitált, a másodikban pedig, bár „bajtársi kapcsolat" alakult ki, „Magyarország, mint olyan, pontosan semmit nem profitált ebből az aláírt baseball-sapkákon kívül". A JD Vance-i kampánylátogatásnak is semmi jelentősége nem lett. Tanulsága:

„Egy Magyarország méretű ország akkor jár el helyesen, ha keresi a kapcsolatot mindkét nagypárt irányába. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy az amerikaiak kit emelnek a magasba." *

A vagyonadópárhuzam (Tisza és demokraták egyaránt a szuper-gazdagokkal szembeni adópolitika) marginális a kétoldalú kapcsolatokban. Orbán nemzetközi szövetségeseinek kikerüléséről szólva: „Orbán Viktornak most ez az egyik legkisebb problémája" – az lenne érdekes, ha lenne esélye újra miniszterelnök lenni, de erre minimális az esély; sokkal inkább aggódik a nyomozások miatt, hogy mikor érik el őt. Ugyanakkor figyelmeztet: ne gondoljuk, hogy minden visszarendeződik a 90-es, 2000-es évek viszonyaihoz – egészen más világban élünk. Jövőre francia elnökválasztás lesz, Németországban a CDU és Friedrich Merz kancellár soha nem látott mélységű népszerűtlenségben van, és belátható időn belül ott is választások lesznek; ha ott visszabillen az inga, az kevésbé kedvező az európai mainstreamnek. Ausztriában a radikális jobboldal a legnépszerűbb párt, Spanyolországban pedig jó eséllyel a Vox bekerülhet a kormányba.

A Nemzeti Választási Iroda bátrabb javaslatai

Utolsó témaként a Nemzeti Választási Iroda (NVI) választás utáni javaslatcsomagja kerül szóba. László Róbert elmondja: az NVI mindig összegyűjti a tapasztalatokat, de a javaslatok jellemzően technikaiak és unalmasak, és a mindenkori kormányok többségében elfogadták őket – az Orbán-kormány viszont a technikaiakat leszámítva egy politikailag érzékenyebb javaslatot sem mozdított.

Most viszont az NVI bátrabb, politikailag érzékenyebb állásfoglalásokat tesz (nemzetiségi választás, ajánlások, jelöltállítás kérdéseiben – „majdhogy nem olyan szigorúan fogalmaz, mint mi, vagy a választás tisztaságáért aggódó civil szervezetek"). Váratlan javaslat is született: a híres-hírhedt kerülethatár-manipuláció kivédésére az NVI saját hatáskörben „bejelentkezett a feladatra" – szerintük választási irodának kellene rajzolnia a kerülethatárokat, nem a politikusoknak. Erre nemzetközi példa a brit határkijelölő bizottságok működése, ahol nem a parlamentben húzzák a határokat, hanem egy független bizottság. László Róbert szerint nem feltétlenül az NVI-nek kellene egyedül ott ülnie az asztalnál, de ez előremutató javaslat – már akkor is, ha egyáltalán lesznek egyéni választókerületek, hiszen a választási reformfolyamat még nem tart ott, hogy ezt tudjuk.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „hatos karton" – az átiratban többször szerepel; a kontextus (ügynökakták, BdOSZ-iratok) alapján valószínűleg a III/III-as kartonra utal, de az átirat alakja alapján nem állapítható meg egyértelműen.
  • „Orbán Áromhoz köthető ingatlan" – valószínűleg Orbán Ádámra (a volt miniszterelnök öccsére) utal, az ASR-torzulás azonban nem egyértelmű.
  • „Jay MZ csak eljött ide kampányolni" – valószínűleg JD Vance-re utal, de az átirat nem egyértelmű.
  • „Ablóci Ablonci Bálint kérdezte őket" – torz alak, valószínűleg Ablonczy Bálint, de bizonytalan.
  • „a Tarzoltán vezette minisztériuma" – valószínűleg Tarr Zoltán vezette minisztérium, torz átirat.
  • „a Lázárás vezettelmek" és „Narvacsis Tibor minisztériuma" – valószínűleg Lázár János vezette minisztérium, illetve Navracsics Tibor, torz átirat.
  • „Fredrich Merc kancellárnak" – valószínűleg Friedrich Merz, torz átirat.
  • „Marine Löpennek" – valószínűleg Marine Le Pen, torz átirat.
  • „Ma reggel jött ki a HVG-n észerint változtak" – valószínűleg a HVG-n közölt Medián-felmérésre utal, a mondat torz.
  • „Válaszolink podcastjében" – valószínűleg a Válaszonline podcastjére utal.
  • „bédosziékat" – valószínűleg BdOSZ-iratokra utal, torz átirat.
  • „Endor szólta az első között Donald Trumpot" – értelmezhetetlen mondatrész, valószínűleg „elsők között gratulált" értelmű.
  • „adsorból, a maiból is látszik" – értelmezhetetlen szótöredék, kontextusból valószínűleg a friss felmérésre utal.
  • „Orvos Noémi és Jób Máté" – a nevek pontos alakja az átirat alapján nem ellenőrizhető.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]Vigyázz!

[00:00:03]Vigyázz!

[00:00:03]Meg!

[00:00:05]Kérdezünk és ügyeket tárunk fel.

[00:00:07]Megírjuk azt, amit el akarnak titkolni.

[00:00:10]Szóróvágóeszköz van-e magánál?

[00:00:11]Az utóbbi években sokszor hallottuk, minek úgysem lesz következménye.

[00:00:15]Ember, most jövök ki a templomból.

[00:00:15]De folytattuk, mert attól, hogy egy ügynek nincs másnap következménye, még nem volt értelmetlen feltárni, mert minden feltárt üggyel többet tudunk arról, hogyan működik a világ körülöttünk, hová kerül a közös pénzünk, kik felelnek azokért a döntésekért, amelyek mindannyiunk életét alakítják, hogy mindenki megismerhesse a tényeket és levonhassa a saját következtetéseit.

[00:00:38]Ezért sem zárjuk fizetőfal mögé a cikkeinket, hiszen következménye csak annak lehet, ami sokakhoz eljut.

[00:00:42]Segíts minket, hogy továbbra is legyen erőforrásunk több 1zer oldalas dokumentumok átvizsgálására, hogy mindenhol ott lehessünk, vagy tudjunk akár egész napokat várni egyetlen fontos pillanat.

[00:00:53]Ezért arra kérünk titeket, ha tehetitek, támogassátok a Telexet.

[00:01:04]Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a Telex politikai műsoret látjátok.

[00:01:05]A mai adásban László Róberttel, a Political Capital választási szakértővel fogunk beszélgetni az elmúlt napok legfontosabb történéseiről.

[00:01:16]Szó lesz az ügynökakták nyilvánosságáról, a feledi ügyről, a jövő évi költségvetésről, valamint az amerikai félidős választás lehetséges Magyarországra gyakorolt hatásairól is.

[00:01:26]Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra, és legyetek a Telex új rendszeres támogatói, annak érdekében, hogy a híreinkhez továbbra is mindenki ingyenesen hozzáférhessen.

[00:01:39]És kezdjük is a műsort.

[00:01:39]Szia Robi!

[00:01:41]Örülök, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:42]Szia!

[00:01:42]Üdvözlöm a nézőinket, hallgatóinkat.

[00:01:44]Kezdünk egy friss medián felméréssel.

[00:01:46]Ma reggel jött ki a HVG-n észerint változtak a az erőviszonyok némiképpen az elmúlt hetekhez, hónapokhoz képest.

[00:01:54]Teljes népességen belül 55%-on áll a Tisza, 16%-on a Fidesz és 9%-on pedig a Mi Hazánk.

[00:02:05]Ezek talán a legfontosabb számok.

[00:02:05]De kérdés, hogy te mit emelnél ki ebből a felmérésből?

[00:02:10]azt, hogy a választás után volt a Tiszának egy felfutása, a Fidesznek egy zuhanása, de az azt követő hónapokban ez így nagyjából stabilizálódott, és sokan arra számítottak, hogy akkor ez így is marad, és most nem lesz érdemi mozgás a a párpreferenciák tekintetében.

[00:02:26]Végig arra számítottam, hogy majd, hogyha az elszámoltatás az magasabb fordulatszámon fog pörögni, na az, ami a Fidesz támogatottságára a legfőbb veszélyt jelenti.

[00:02:35]Én azt gondoltam, hogy ez egy kicsit később fog bekövetkezni, de úgy tűnik, az volna a tippem, hogy a az, hogy Matolcsit elvitték, az nagyon-nagyon sokat számított.

[00:02:43]az, hogy azt látják az emberek, hogy már egy volt jegybankelnök sem védett, és őt is le lehet tartóztatni, mert hogy még előtte két kisebb fajsúlyú minisztert elvittek, aki lazában kötődik az átlagválasztó személyben a Fideszhez, az még az az még így a futottak még kategória.

[00:03:01]De az, hogy Matolcsi, akit Orbán Viktor a jobb kezének nevezett sokáig, és bár kétségkívül elengedte azt a bizonyos kezet már jó pár évvel évvel ezelőtt, mégis őt azért nagyon sokan a a miniszter volt miniszterelnökhöz kötik.

[00:03:14]Ennek valószínűleg nagy jelentősége van abban, hogy hogy újabb esésnek vagyunk szemtanúja a Fidesz szavazó táborában, de azt mindig el kell egy ilyen helyzetben mondani, hogy egymérés nem mérés, a tendenciákat kell nézni, és akkor láthatjuk majd igazolva ezt a tételt, hogyha hetek, hónapok múlva azt látjuk, hogy hogy több közleménykutató is ugyanezt a tendenciát méri majd.

[00:03:38]Itt mi lehet a direkt kapcsolat egyébként?

[00:03:40]mondjuk akár egy Matolcsi letartoztatás, előállítás, vagy ugye a Matolcsi Ádámnak a nemzetközi körözése között ugye a Fidesz narratívájában, amit hónapok óta építenek, ők ugye önkényről beszélnek, és nyilván ők azt akarják, hogy a választóik úgy lássák ezeket a történéseket, mint mint amik nem megalapozottak és ilyen koncepciós eljárások.

[00:04:00]Most viszont azért mégis az látszik, hogy hogy a Fidesznek gyengül a támogatottsága, tehát hogy onnan pártoltak el támogatók.

[00:04:08]Próbálják ezt a narratívet építeni, hogy itt újabb, nem tudom, pártállam van meg diktatúrát épít a Tisza, de erre tényleg a legelkötelez elköteleztebb szavazókon kívül nem igazán rezonálnak.

[00:04:17]A Fidesz azon azzal azzal küzd, hogy egyszerre kéne megtartani a szélső jobboldali szavazóit, mert hogy látszik ebből az adsorból, a maiból is látszik, hogy a mi hazánk jelenti a fő kihívást, tehát az ellenzéki oldalon van mozgolódás, de közben pedig azokat a csalódott fideszeseket is valamit mondani kéne nekik azzal kapcsolatban, hogy valójában itt mi történt.

[00:04:39]Valamiféle önreflexióra volna szükség, de ezt Orbán lesöpörte az asztalról.

[00:04:44]azt mondta, hogy nem foglalkozunk a múlttal, megyünk előre, ő úgy sem fog változni.

[00:04:47]És ez a helyes irány egy pár hónapig úgy nézett ki, hogy legalábbis stabilizálni tudta azt a erősen megfogyatkozott választói közösséget, ami ami megmaradt.

[00:04:56]Most úgy néz ki, hogy ez újabb erodálásnak vagyunk a szemtanúi, de mondom, hogy ez a tendenciákat kell nézni mindig.

[00:05:06]Most úgy néz ki, hogy van egy törés.

[00:05:10]Meglátjuk, hogy hogy ebből tényleg trend lesz-e, vagy ez csak egy kiugrás, és egy-két hónap múlva ez vissza fog kod.

[00:05:16]Ugye tendencia szerint a Miánk is jelentősen erősödött ahhoz képest, ahol mondjuk akár a választások idején álltak, hogy azt jól látjuk, hogy itt inkább egy ellenzéki házi verseny van kibontakozóban, tehát a Tisztának elég stabil és komoly előnye van, és a és hogy a Fidesz és a Miazánk között van valamilyen vetelkedés, ki lehet mondjuk a legerősebb ellenzéki pály?

[00:05:38]Abszolút.

[00:05:38]Igen.

[00:05:38]Hát a Tiszának most jó formán csak a szélső jobb oldalon van ellenzéke, három frakció, de hát igazából két párt, aki ott a az ellenfele.

[00:05:46]És nagyon nehéz őket megkülönböztetni egymástól.

[00:05:48]Van pár apróbb téma, meg retorikai szinten vannak különbségek közöttük, de lényegében ugyanarra a választói csoportra lőnek.

[00:05:58]Ö illetve hát ez így ebben a formában nem pontosan igaz, mert hát a a centrumszavazók egy részét és a meglévő Tisza szavazótábort is szeretnék ők meggyengíteni és onnan kiharapni szavazókat, de a legfontosabb bázisuk az a az a szélső jobb szavazótábor ami hát egy 20-30%-os támogatottsága ennek van Magyarországon és ezek osztanak most meg leginkább a mi azk és a Fidesz között.

[00:06:21]Hm.

[00:06:21]A 2010-es analógia előhozása szerinted mennyire helytálló abból a szempontból, hogy volt egy kétos győzelem és a korábbi vezető kormánypárt, kormánypártok azok pedig elég jelentősen bezuhant a támogatottságuk.

[00:06:36]Ugye pont még a Török Gábor posztolta, hogy 2010 novemberében ugye úgy álltak a a az MSZP akkor t 6% 14%-on állt az MSZP 10 novemberében, most élt 16%-on áll.

[00:06:50]A Fidesz, mennyire lehet azt mondani, hogy a Fidesz az új MSZPN értelemben van?

[00:06:56]Hát ezt még az első közt írtuk meg, hogy a amíg Orbán Viktor a színen van, az a legjobb hír Magyar Péternek.

[00:07:00]Pontosan ugyanúgy, ahogy Orbán Viktornak 16 éven át, 15 éven át a legjobb hír az az volt, hogy Gyurcsány Ferenc még a színen van.

[00:07:08]Tehát a Fidesz elgyurcsányosodása az zajlik, és Orbán egy óriási tehertétel, és pontosan ugyanúgy se lenyelni, se kiköpni nem tudja az a politikai közösség, mert mert egyszerűen értelmezhetetlen a Fidesz Orbán Viktor nélkül.

[00:07:21]Ő viszont ugyanakkor egy óriási tehertétel is, és egyszerűen ez az a dilemma, amit nem tudnak megoldani.

[00:07:29]Ennyiben áll az analógia, annyiban nem, hogy a Tisza az most jóval erősebb, mint a választás napján volt.

[00:07:35]2010 novemberében a Fidesz már gyengébb volt, mint a saját kétharmados győzelmének napján.

[00:07:41]Nem sokkal, de gyengébb volt.

[00:07:43]Egy olyan 5-6% ponttal, ha jól emlékszem, ezt most nem néztem utána, de hát 53%-kal nyert a Fidesz, úgy emlékszem, és olyan 45-46 körül állhatott egykortályt.

[00:07:52]A Tiszánál ott most megnéztem a konkrét szavazatszámokat a friss medián alapján.

[00:07:57]Ugye a Tisza határon innen ilyen 3,3 millió szavazatot kapott április 12-én.

[00:08:04]Most a teljes népességre, ha rávetítjük ezt az adatot, az azt jelenti, hogy 4 millió fölött van.

[00:08:08]4 millió1 millió k2-höz közelét, azért az egy jelentős többlet a választás napjához képest.

[00:08:15]Ezzel szemben a Fidesz 2, millió alatt kapt április 12-én, és most olyan 1,2 millió körül van, majdhogy nem lefeleződött.

[00:08:24]Ez egy nagyon jelentős különbség.

[00:08:26]Arányaiban pedig a mi hazánk az, amelyik a legnagyobbat nőtt magához képest.

[00:08:30]Ők lényegében megduplázták a szavazóiknak a számát április 12-e óta.

[00:08:35]Tehát ott már azért mindenképpen tendenciáról beszélhetünk.

[00:08:40]Ha már tertétel, ugye a mai napnak az egyik fontos fejleménye, hogy a Orbán Áromhoz köthető ingatlanhoz vonult ki a TEK.

[00:08:48]A volt miniszterelnök is megszólalt ebben az ügyben.

[00:08:51]Ő azt írta, hogy a ő a célpont, a az öttcsel pedig csak eszköz.

[00:08:56]Ebben azt mondjuk a miniszterelnök testvérével történik valami akár erdőállítás, bár ezt most mi nem tudjuk megerősített hírek alapján mondani, az mennyire komoly tertétel mondjuk akár a Fidesz számára, vagy akár Orbán Viktornak?

[00:09:10]Elég jelentős.

[00:09:10]Tehát Orbán Viktor most tényleg fején találta a szöget.

[00:09:12]Nem nem ad az ő testvére a fő célpont, bár ő azt sugalja ezzel a ezzel a Facebook posztjával, mintogyha már kész lenne előre az ítélet és csak azután jönnek a tanúmeghallgatások.

[00:09:26]Nem erről van szó, de az, hogy az ő nem csak politikai, hanem közjogi felelőssége is, bocsánat, büntetőjogi felelőssége is felmerül rengeteg ügyben, azért ez már benne van a levegőben jó ideje.

[00:09:38]Az a hatóságok ebben ezekben soha nem mertek lépni az elmúlt 16 évben átt, sőt a közelébe nem kerültek ennek.

[00:09:43]Most viszont szabadságukban áll úgy felgöngyölíteni az ügyeket, hogy nincsenek védett személyek.

[00:09:52]Tehát marró van szó, hogy itt ez előre eldőlt volna, hogy Orbánt Mivel vádolják meg, vagy vagy milyen ütélet fog valamikor születni, csak arról, hogy a nyomozásoknak most nincs akadálya, lehet menni előre, és hogyha volt miniszterelnökig is elérnek a szálak, akkor oda is elérnek, ha nem, akkor meg nem.

[00:10:10]Múlt héten hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, illetve lehetett böngészni az információk között.

[00:10:17]számodra kiderült-e valami olyan fejlemény, ami ami más fénytésbe helyezni a akár az elmúlt hat évnek a politikai gazdasági kulturális életét, vagy a 90-es éveket megelőző időszakra vonatkozóan meg tudtál valami olyat ezekből az iratokból, ami ami ami miatt nagyon máshogy látod ezt az időszakot?

[00:10:39]Nem, de azt hiszem, hogy nem is ez a feladat így alig egy hét elteltével hanyadik, most november 9 talán.

[00:10:43]Ez azt jelenti, hogy ez a hatodik nap, amióta lehet böngészni ezeket az adatokat.

[00:10:52]Több évről van szó, ha nem évtizedes távlatról, aminek most az elején vagyunk, és ebből hat nap telt el.

[00:10:57]Nem lehet ennyi idő alatt megítélni azt, hogy ez most egy sikeres vagy kudarcos lépés volt-e?

[00:11:04]Azt fontosnak tartom elmondani, hogy személy szerint is, intézeti szinten is mindig az aktanyilvánosság oldalán álltunk.

[00:11:10]Egyszerűen azért, mert tanulmányok ezrei bizonyítják, hogyha a saját múltunkkal nem nézünk szembe, az erősíti a polarizációt, a megosztottságot, és soha nem fogunk egy igazán normális országban élni.

[00:11:21]A saját múltal való szembenézésnek csak egy pici szelete, konkrétan ez az akta nyilvánosság, de minden, amit titok a a 20.

[00:11:30]századi történelmi traumái közül az nem helyes.

[00:11:33]Minél több információt erről meg kell tudnunk, ha 36 éves késéssel, akkor 36 éves késéssel.

[00:11:37]Ennek nincsen jó időzítése 90-ben is.

[00:11:41]Hát sőt, hát akkor aztán rengeteg érdeket sértett volna, most jóval kevesebbet.

[00:11:47]Ö de egyszerűen ennek muszáj lezajlania ennek a ennek a folyamatnak annak érdekében, hogy valamiféle katarz és talán előbb előbb-utóbb eljussunk odáig.

[00:11:59]Na most ez a cél, ez egyértelmű, és ez mindenképpen támogatandó, és a kormány részévre is azt hiszem, hogy hogy a cél az mindenképpen ez, és ez és az nemes.

[00:12:08]Az, hogy ez miként történt most meg, hogy milyen fázisban vagyunk, az már több ponton kritizálható természetesen.

[00:12:15]Az, hogy a hatos kartonokból mi derül ki, és mi nem, hát ez ez nagyon-nagyon bizonytalan.

[00:12:22]Eleve nincs meg az összes hatos karton.

[00:12:23]Ami megvan, abból se került át minden a levéltárba.

[00:12:28]és 16-os kartonban lévő adatok alapján hát félinformációkat tudunk meg.

[00:12:32]Ezek a félinformációk is sokkal jobb, mint a semmi, mert kérdéseket generálnak.

[00:12:38]És persze sokan elhunytak már az érintettek közül, de akár a személyes környezetemben is igen, volt olyan korombeli barátom, aki most tudóta meg egy család család tagjáról, hogy hoppá, van hatos kartonja.

[00:12:50]És ő még abban a szerencsés helyzetben, hogy meg tudja kérdezni az illetőt, hogy akkor ez mégis hogy volt?

[00:12:55]eddig fogalma nem volt róla.

[00:12:57]Úgyhogy ezek a beszélgetések családokon belül, baráti társaságokon belül beindulnak, azok nagyon fájdalmasak, nagyon kellemetlenek eleinte, de mégis csak egy felszabaduláshoz, megtisztuláshoz tudnak vezetni.

[00:13:10]Szerencsésebb lett volna egyszerre nyilvánosságra hozni a hatos kartonokat és az jelenállás szerint februárban nyilvánosságra kerülő bédosziékat.

[00:13:17]Abban sem fogunk mindent megtudni, de egy hatos kartonáló okvetlenül többet.

[00:13:24]Tehát ha valahol kritizálható az a menetrend, ahogy ez most nyilvánosságra került, az az itt van, mert igazából a azon kívül, hogy most ez be volt jelentve, vagy november 4-éig ennek nyilvános erre kell kerülnie, mások nem igazán volt arra, hogy ezzel ennyire siessünk.

[00:13:39]Tehát hogyha még nem sikerül, forradalom évfordulója volt az a Igen, igen.

[00:13:43]Ez volt ugye a politikai kijelölt, hogy a 70.

[00:13:46]jubileumi évre arra szeretnéd, hogyha Igen.

[00:13:49]Először október 23-ról volt szó, aztán ezt korrigálták november 4-re.

[00:13:50]nem is nagyon magyarázták, hogy hogy miért mi múlik ezen a két héten, akkor is az volt az érzésem, hogy valószínűleg lassabban haladnak a digitalizálással, az adatbázisbar rendezéssel, az ellenőrzéssel.

[00:14:02]És hát ezt és akkor ez a másik pont, ahol kritizálni lehet, hogy hát becsúszott egy hiba, amit sokan azt mondanak, hogy több is mint hiba.

[00:14:09]És ez egy méltányulandó álláspont, hogy igen, ez egy olyan súlyú hiba volt, amibe ami becsúszott, hogy több mint 100 embernek az adatai megfigyelőként jelentek meg, holott valójában ők megfigyeltek voltak.

[00:14:24]Tehát igen, csak azt nem hibázik, aki nem dolgozik.

[00:14:27]Ez mind igaz.

[00:14:27]Ez mégis azt hiszem, hogy egy olyan hiba, aminek nem szabadott volna előfordulnia, de ha már előfordult, akkor utána már mind a a levéltár, mind a kormány részéről azt hiszem, hogy a a legmegfelelőbb reakció született, senki nem hárította a felelősséget, bocsánatot kértek minden érintettől és korrigálták a a hibát.

[00:14:50]Ugye annyiban érdemes szintem belemenni, hogy mennyire mennyire alkalmas most szerinted a jelenlegi akta nyilvánosság arra, hogy a az áldozatokat egyértelműen el lehessen különíteni a az elkövetőktől.

[00:15:02]hogy látunk egy nevet, hogy valakinek van egy van egy egy kartonja, de nem tudjuk, hogy ő pontosan hogyan néz ki a beszervezéssel, milyen körülmények vezettek oda.

[00:15:11]Könnyen lehet ugye, amit ilyenkor el szoktak mondani, hogy hogy azért, mert valaki mondjuk valahogy a hálózatoknak a a nem tudom körébe látó terébe bármibe került, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ő egyébként együttműködött volna.

[00:15:25]Áldozatot és elkövetőt azért el lehet különíteni.

[00:15:27]Ezt a hibát leszámítva, amit tényleg gyorsan korrigáltak.

[00:15:32]ilyen interferencia nem történt, de az biztos, hogy attól, hogy valakinek még van hatos kartonja, az még nem jelenti azt, hogy ő tényleg aktív hálózati személyként éveken keresztül bármit tett volna, de mégogyha az is volt, nem látjuk a jelentéseket, amiket írt, és a nagy részüknél tényleg soha nem is fogjuk látni.

[00:15:49]Tehát ítéletet mondani ezek alapján nem lehet, de nem is szükséges.

[00:15:54]Az a fontos, hogy egy beszélgetési folyamat induljon be.

[00:15:56]És ez nagyon-nagyon dicséretes, hogy a a Tarzoltán vezette minisztériuma az létrehozott egy ilyen testületet, ami pontosan ebben hivatott segíteni a családokat, baráti társaságokat, hogy jobban fel tudják dolgozni, jobban megértsék azt, amit ők látnak és ott tényleg kiváló emberek vannak benne.

[00:16:17]Volt egy interjú a a Válaszolink podcastjében, ott volt Orvos Noémi és Jób Máté, Ablóci Ablonci Bálint kérdezte őket.

[00:16:24]Érdemes azt a beszélgetést meghallgatni.

[00:16:26]közelebb visszahoz, hogy hogyan érdemes ehhez az egészhez hozzáállni, leginkább türelemmel, nem ítélkezve, hanem hanem beindítva egy hosszantartó párbeszédet.

[00:16:37]Ha már türelem összességében szerinted jobb lett volna, hogy ez egy ilyen kritikai felvetés a az egész ügykezelésével kapcsolatban, hogyha hogyha több időt hagy mondjuk a kormányzat arra vonatkozóan, hogy megfelelően elő tudják készíteni ezeket a irategyütteseket és ismeret lehetőle teljesebb képet publikálják.

[00:16:55]Igen, ez erre utaltam, hogy ez hogy ez kijött november 4-én és majd február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapjára időzítik azt, hogy a bédosziék és egyéb iratok nem tudom, nem teljesen világos, hogy pontosan milyen iratok fognak ott megjelenni.

[00:17:11]Tehát talán szerencsésabb lett volna igen, hogyha ez a kettő együtt jelent volna meg, és a kettő közt nem telik el négy hónap, de most már ezzel kell együtt élnünk, és lehet, hogy végül ez ez vezet egy olyan feldolgozási folyamathoz, hogy több hullámban is úgymond rákényszeríti az érintetteket, hogy ezzel foglalkozzanak, beszélgessenek róla.

[00:17:31]Ez lehet, hogy hosszabb távon a feldolgozási folyamatnak jót fog tenni.

[00:17:36]Beszéljünk.

[00:17:36]A múlt hétek egy másik fontos fejleménye volt Feledi Botond a Külügyi Intézetnek a korábbi vezetőjéről derült ki, hogy ő egészen a kormányváltásig ugye a Partizánnak dolgozott.

[00:17:47]Ezt lehetett tudni, de ugye arra az egy új információ volt, amit ugye a Terexen írtunk meg elsőként, hogy hogy ő egyébként havi több millió Ftért a a Lázárás vezettelmek is tanácsokat adott, illetve a Narvacsis Tibor minisztériumának is dolgozott.

[00:18:02]Utána Feledi egy kommentben jelezte, hogy egyébként ő a Tiszával is volt valamilyen partneri együttműködésben 2024-től fogva.

[00:18:14]A cikk, illetve a megkeresésnek a hatására ugye a kormány gyakorlatilag azonnal bizalomvesztésre hivatkozva, amen ezt felít feledit.

[00:18:21]Te hogyan látod ennek a kormányzati kezelését?

[00:18:26]Elsősorban az mennyire volt adekvát ebben az esetben?

[00:18:30]A kormányzat részéről mindenképpen adekvát volt.

[00:18:32]Ahogy meg is fogalmazták.

[00:18:34]Ez számunkra egy bizalomvesztés volt.

[00:18:36]Azért beszélek erről egy kicsit nehezen, mert nyilván feledi Botondot régóta ismerem én is, mint sokan.

[00:18:39]Azt nem mondom, hogy baráti a viszony, de egy olyan öt-nyolc alkalommal biztos találkoztunk, és engem mindig lenyűgözött mind a szaktudással, mind emberileg és a lehető legjobb benyomást tette rám.

[00:18:51]Úgyhogy engem is nagyon megleptek ezek a ezek az információk.

[00:18:58]Azért örülök, hogy ebben ebben a té ebben a pont ezen a ponton hoztad ide, mert érdekes párhuzam van ez az ügy meg a a az ügynök teknyilvánossága kapcsán.

[00:19:07]Nyilván egészen más súlyú a a kettő, de mégis a az aktuális rezsimhez fűződő viszony tekintetében mégis látok valamiféle párhuzamot.

[00:19:15]A régmúlt esetén is nagyon egyedi történetek vannak, hogy ki hogy kötötte meg ezeket a kompromisszumokat, ki az, aki tényleg ártott másoknak, ki az, aki nem, ki hogy élte meg, mennyire hibáztatható.

[00:19:29]Nagyon-nagyon egyedi esetek vannak.

[00:19:31]Ugyanez a helyzet az elmúlt 16 évvel kapcsolatban nagyon sok vitát folytattam erről barátokkal, kollégákkal, hogy mennyire lehet együttműködni azzal az Orbánrezsimmel, amelyik amelyikben éltünk.

[00:19:43]nem várható el 10 millió magyartól, hogy hogy senki egy Ftot ne nem fogadhatott el abban a 16 évben.

[00:19:51]Nyilvánvaló, hogy a minisztereknek, államtitkároknak óriási politikai felelősségük van, a miniszteréumi takarítóknak meg nincsen felelősségük, de hogy a kettő közt hol húzódik a határ, mi az a munka egyáltalán, amit el lehet vállalni abban a rezsimen?

[00:20:05]Erről nagyon sokat véatkoztam én is, mások is, és azt hiszem, hogy nem sikerült nagyon konkrét eredményre jutni.

[00:20:14]Egy nyilvános politikai elemző esetében viszont hogy összeférhető az elemzői meg a tanácsadói szerep.

[00:20:21]Ott azt hiszem, hogy a kulcszó az a az az a nyilvánosság, a transzparcia.

[00:20:26]Érdemes elolvasni kedves kolléganőm Szitás Katalin könyvét ezzel kapcsolatban.

[00:20:30]Értelmiség és politika.

[00:20:30]Ez a címe máig elérhető.

[00:20:33]És pontosan ez boncolgatja, hogy ezek a különböző szerepek, hogy amikor valaki értelmiségi, hogyan segítheti a politikát.

[00:20:41]Ha belép, akkor fel kell-e hagyni a korábbi tevékenységgel, vagy hogyha egyszerre nyilatkozik a nyilvánosságban, és közben tanácsot ad, akkor milyen magatartás elvárható tőle?

[00:20:54]Ezt nagyon röviden leegyszerűsítve itt ennek itt a transzparenciának lett volna helye, ahogy azt egyébként több intézet és politikai jellemző meg is tette az elmúlt időszakban, hogy úgy nyilatkozott adott interjút írt cikkeket, hogy közben jelezte, hogy x párttal egyébként neki van tanácsadói szerződése.

[00:21:10]ezt a nyilvánosság, ha tudja, akkor azzal együtt, annak tudatában olvassa azokat a mondatokat, amiket ő leír, és eldöntheti, hogy hogy akkor ő most elfogult elemzőnek tekinti, vagy vagy teljesen függetlenül a tanácsadai megbízásától úgy tekint rá, mint egy kiváló elemzőre, akinek érdemes odafigyelni a szavára, de ehhez az információra szüksége van az olvasónak.

[00:21:33]Ugye itt jó néhány kommentelő azt vetette fel, hogy hát a mostani kormánynak is a tudom jelentős része az egyébként az így vagy úgy, de de benne volt a Fideszben.

[00:21:42]Hát ugye magyar maga a miniszterelnök is még két és fél évvel ezelőtt a Fidesz tag is volt, hogy hogy a feledinél viszont meg ez mégis problémát jelentett.

[00:21:54]És hogy itt egy kettős mércét érzékelnek vagy azonosítanak.

[00:21:56]Te hogy látod, kinek van igaza eban a vitában?

[00:22:00]Nem gondolom, hogy nekem döntőbírónak kellene lennem.

[00:22:01]Azt hiszem, hogy Magyar Péter abban a Facebook posztjában ezt elég elég jól körüljárta, hogy nem azzal van a probléma, hogyha valaki korábban a Fideszben hitt és fideszes volt, hanem azzal, hogyha két kapura játszik, hogy egyszerre független elemző segíti az ellenzéki pártot, és közben bedolgozik a kormányoldalnak is.

[00:22:20]azért ez tényleg nagyon sok kérdést fölvett, illetve az, hogy ezt még állítólag a rendelkezésünkre álló információk alapján ezt még akkor sem tette világossá, amikor erre külön rákérdeztek, hogy van-e bármi olyan információ, amiről tudniuk kellene, még mielőtt kormányzati megbízást intézetvezetési intéz külügyi intézeti vezetői pozíciót kapott, úgyhogy sajnos itt fel felmerülnek kérdések, de tényleg egy picit kellemetlen érzem magam, hogy erről kell beszélnem, merthogy régóta ismerem felondat, és én továbbra is kiváló szaktudású embernek tartom.

[00:22:55]Beszéljünk a jövő évi költségvetésről is.

[00:22:58]A múlt héten volt egy viszonylag ilyen komolyabb felhördülés a a Facebookon azzal kapcsolatban, hogy kulturális életnek különböző szereplői, dolgozói is sérelmezték, hogy hát a Magyar Művészeti Akadémiának miért kell, hogy még mindig sok-sok milliárd Fttal kitöm a kormányzat.

[00:23:13]Erre aztán ugye érkezett egy reakció.

[00:23:16]Mennyire kezelték ezt szerinted?

[00:23:19]megfelelően a jelenlegi kormány tagjai.

[00:23:24]Azt hiszem, hogy nem jutottak egyszerűen el odáig még így a a rengeteg tennivalóban, hogy a kultúrára kellő figyel figyelmet tudtak volna fordítani.

[00:23:32]Magyar Péter azzal magyarázta, hogy még nem, hogy fogalmazott, hogy nem öntötte olyan jogi formát még az átalakítás, akár a kultúra, akár a bizonyos kormányzati háttérintézmények, mint a nemzetstratégiai intézet vagy magyarságkutató intézet.

[00:23:47]hogy hogy már a költségvetésüket meg tudták volna változtatni, és hogy talán 150 törvényi hivatkozásba kellene javítani az MMA-nak a státuszát ahhoz, hogy ehhez már hozzá tudjanak nyúlni.

[00:23:57]Ez valószínűleg technikai értelemben egy valid magyarázat.

[00:24:02]Politikai értelemben én abszolút megértem, hogyha sokaknak ez magyarázkodásnak tűnik és édeskevés.

[00:24:10]Ennyi idő alatt el lehetett volna jutni odáig, hogy a hogy a a kultúra terén már legalább ennél több konkrétumokat több konkrétumot fogalmazzanak meg azzal kapcsolatban, hogy hogy fog átalakulni a finanszírozás.

[00:24:23]És hogyha ezt még nem is sikerült a 2027-es költségvetésben belefoglalni teljes egészében, jobb lett volna, hogyha hogyha elébe mennek ezeknek a kritikáknak.

[00:24:34]Úgyhogy politikai értelemben ez mindenképpen kellemetlen a kormánynak.

[00:24:38]Arra lehetünk most kíváncsiak, hogy hogyan fogják ezt valóban korrigálni, hogy hogy ez a módosító indítványokkal ez még 2027-es költségvetésben, ez még most korrigálható-e, vagy tényleg meg kell-e várni azt, amíg teljesen átalakítják ezeket az érintett intézményeket?

[00:24:57]Ugye több érdekcsoport részéről is megfogalmazta kritikákat a költségvetéssel kapcsolatban.

[00:25:00]szociális ágazatban dolgozók, rendvédelmi dolgozóknak ugye szakszervezetei sérelmezték, hogy hogy nem megfelelő a béremelésnek a vagy tervezett béremelésnek a mértéke.

[00:25:11]Külön kiemelném a közgyűjteményi dolgozókat, akikről ugye nagyon kevés szó szokott esni, de ugye könyvtárokban, irattárakban, múzeumokban, közművelődési intézményekben eleve nagyon alacsony fizetésekkel dolgoznak emberek, és most meg egy 10,7%-os emelés várhat rájuk, amit méltatlanul kevésnek tartanak ők is.

[00:25:32]Általánosságban te mit érzékz, mennyire övezik egyébként így komoly kritikák és ellenállás mondjuk ezt a költségvetési javaslatot, tervezetet?

[00:25:43]Hát az az érintett társadalmi csoportok azok, akik úgy érezhetik, hogy ennél többet ígértek nekik, és most kevesebbet kapnak, nekik nyilvánvalóan ez a legfontosabb most, és teljesen érthető, hogy ők elégedetlenségüknek adnak hangot.

[00:25:58]Nyilván olyan költségvetés sose lesz, hogy annak mindenki egyformán haszonélvezője legyen, és és ez mindig a pénzügyminisztériumoknak bárhol a világon úgy kell zsonglőrködni, hogy hogy valahogy megtalálják a balanszot a a politikai ígéretek és a költségvetési mozgástér között.

[00:26:13]Ez most egyelőre tart, ahol tart.

[00:26:16]Ez még nem is biztos, hogy végleges.

[00:26:17]Elképzelhető, hogy lesz némi korrekció.

[00:26:21]Ebben a gazdasági helyzetben nem igazán várható, hogy hogy mindenkinek a kedvére lehessen olyan mértékig tenni.

[00:26:30]Ugyanakkor a mediánnak most ez a párpreferencia adat, ami kijött ma, ezzel kezdtük a beszélgetést, de már múlt hét végén kijött az a felmérése, hogy mit tartanak az igazán fontos ügyeknek, amik az elmúlt hetekben napvilágot láttak.

[00:26:42]Ebben az látszik, hát úgy tudom összefoglalni, hogy továbbra is a a kenyér és a cirkusz a legtöbben viszont a cirkusz felé billentek el.

[00:26:53]A kiemelt ügyként az elszámoltatással kapcsolatos ügyeket mondtak be.

[00:26:57]És azért és az is volt érdekessége ennek a kutatásnak, hogy nem egy listából kellett választani, hanem maguk nevezhették meg a két legfontosabb ügyet, ami szerintük az volt.

[00:27:05]És a legtöbben, mintegy 40% említett legalábbis egy elszámoltatással kapcsolatos ügyet, és csak 34%, ha jól emlékszem, amelyik a költségvetés valamely pontjával, tehát ebben benne van a béremelésektől kezdve akár a kulturális támogat támogatásokig bezárólag nagyon sok minden.

[00:27:25]34% nevezte meg a költségvetést, de sőt magát a költségvetést is 16.

[00:27:29]Egyébként szerintem az nem kevés, mert ez egy elvant fogalom, hogy költségvetéses, hogy ezt így magától bemondja a 16% az szerintem nem kevés.

[00:27:37]Mindenesetre az látszik, hogy hogy egyelőre kitart a türelem, a választók azzal együtt is, hogyha ők maguk nem kedvezményezettjei a költségvetésnek, nem fognak úgy emelkedni az ő béreik, mint ahogy azt szeretnék, még ez a türelem kitart, és látják, hogy hogy rengeteg akadályon kell még keresztül verekednie magát a az új kormánynak.

[00:28:00]Én továbbra is úgy érzem, hogy egy évnél húzódik a az a türelmi idő, amiután már ezek sokkal hangosabbak lehetnek a az elégedetlen hangok.

[00:28:11]Egyelőre még kitartem.

[00:28:11]Ugye az elmúlt napokban több mozgás volt a kormányzaton belül is a vidékfejlesztési tárcánál, illetve a szociális és családügyi minisztériumban is helyettes államtitkárok, államtitkárok is távoztak, jöttek is helyettük, de hogy önmagában mennyire meglepő vagy újdonság az, vagy akár szokatlan, így is kérdezhetném, hogy mondjuk ennyivel a kormányalakítás után, mert mondjuk ilyen szinteken vannak mozgások a kormányzaton belül.

[00:28:39]Ez annyira azért nem szokatlan egy ekkora átállásnál.

[00:28:40]Ö tényleg 16 év év után, amikor nagyon nehéz megbízni azokban az emberekben, akik ott vannak helyben, de közben el lehetetlenedne a mindennapi működés, hogyha hogyha mindenkit utcára tennének.

[00:28:54]Ebben a helyzetben is valami furcsa egyensúlyt, középutat keresnek minden egyes minisztériumba.

[00:29:01]Hát bár erről sok információ ugye nem jön ki.

[00:29:03]De hát ami látszik az az, hogy szinte tényleg a nulláról kell újjáépíteni teljes struktúrákat.

[00:29:12]És az, hogy ez jár személycserékkel az első fél éven belül, az azt hiszem, hogy teljesen magától értetődő.

[00:29:17]Tehát ha valaki látott már újonnan felálló céget, szervezetet, szerkesztőséget, bármit, az az abszolút jellemző, hogy az első fél évben vannak mozgások.

[00:29:29]Tehát azok, akik az elején kaptak egy feladatot, megbízást, néhány hónap után kiderül, hogy bármilyen okból mégsem megfelelő a pozíciójára.

[00:29:35]Ez azt hiszem, hogy önmagában teljesen természetesnek mondható.

[00:29:39]Nem tudom, hogy időarányosan mennyire állnak jól.

[00:29:41]Tehát most a hírekben az volt benne, hogy hogy volt néhány államtitkár csere, de hát konkrétan azt lehet tudni, hogy még betöltetlen helyettes államtitkári pozíciók vannak több minisztériumban.

[00:29:54]Tehát nem az, hogy elküldtek valakit, akit pár hónapja kineveztek, hanem hogy még ez alatt a fél év alatt nem találták meg egyáltalán a megfelelő embereket.

[00:30:02]Inkább szerintem ez az egyik probléma, ami nagyon leterhelté teszi azokat, akik viszont bent dolgoznak.

[00:30:06]És így nyilván a hibázási lehetőség is sokkal nagyobb, és ezt bizonyított a az előbb tárgyalt ügy is.

[00:30:13]A másik probléma pedig talán az lehet, hogy hát ezt is csak ilyen hírek, nyilatkozatok, beszámolók alapján lehet tudni, hogy hogy azért a miniszterelnök hajlam hajlamos nagyon sok mindenen rajta tartani a kezét és a szemét, és nagyon sok mindenben magánál tartja a a döntést.

[00:30:31]Van egy olyan érzés, ami ez a személyi kérdésekre különösen igaz, és ezért is lehet, hogy lassabban zajlanak ezek a folyamatok a kormányon belül.

[00:30:41]Az normál.

[00:30:41]És egyébként a amire most utaltál, hogy a hogy mondjuk, hogyha a miniszterelnök államtitkár helyettes államtitkári szinten a HR kérdésekkel foglalkozik, az mennyire mennyire bevet mondjuk egy kormányzat a életében?

[00:30:55]Ezt miniszterelnöke válogatja.

[00:30:57]Vannak, vannak, voltak olyan miniszterelnökök, akik valószínűleg ezen a eddig a szintig is nagyon szorosan maguknál tartották ezeket a döntéseket, és van arra is példa, hogy ezt rábízzák a miniszterekre, vagy az államtitkárokra, és ott szabad kezet kapnak.

[00:31:11]Igazából ezt nem lehet pontosan tudni, hogy jelenleg mi a mi a mi a helyzet.

[00:31:16]Ez csak ö egy hát több mint megérzés, de az az a rendelkezésre álló beszámolók nyilatkozatok alapján azért úgy tűnik, hogy erre a Magyar Péter hajlamos.

[00:31:25]Hogy milyen szintig?

[00:31:28]Azt persze pontosan csak azok tudják, akik bent dolgoznak.

[00:31:31]Ugye néhány héttel ezelőtt távozott az energiaügyi államtitkár, és hát ott akkoriban is, illetve hát azóta is most már több alkalom volt, hogy Kapitány István arról nyilatkozott, ezt fontosnak tartotta leszögezni, hogy ő hogy ő nem mond le.

[00:31:47]Ugye most legutóbb a a ha jól emlékszem akkor a Kossut rádióban is beszélt erről, hogy ez mennyire ért téged, mondjuk akár személyesen váratlanul, mármint ilyen elemzői szempontból, hogy hogy az egyik legnépszerűbb miniszter félével a választások után most már többére arról beszél, hogy ő ő nem teraz azta mondani.

[00:32:06]Hát ez amikor ilyen hírek vannak, akkor valami alapjuk szokott lenni, tehát valamiféle belső feszültség valószínűleg van.

[00:32:14]És volt Kapitány Istvánnak néhány olyan nyilatkozata, Facebook posztja, amikor egy saját minisztertársának kellett korrigálnia.

[00:32:19]Talán itt is beszéltünk erről, amikor a szabadorvosválasztásról volt szó, és hát az ez tényleg nem az ő terület teljesen feleslegesen nyilvánult meg ebben az ügyben.

[00:32:29]Valószínűleg hát ismerve az ő önéletrajzát, eddigi szakmai pályáját, ő valószínűleg azért egy önjáró figura, és ahhoz van hozzászokva, hogy azért nem annyira mondják meg neki, hogy merre van az előre, hanem hanem neki azért elég nagy mozgástere van abban, hogy megnyilvánuljon.

[00:32:47]És valószínűleg neki ez egy szokatlan helyzet, hogy most azért jóval szűkebb az a az a pálya, amit egyáltalán be lehet játszani.

[00:32:57]Nem számítok arra, hogy bárki a kormányban lemondana, vagy vagy hagyná magyar magyar Péter, hogy távozzanak.

[00:33:04]Itt megint azt hiszem, hogy a az egy évnek van egy megint úgy érzem, hogy hogy az egy évnek van egy olyan lélektani határa, amikor azt lehet mondani, hogy eltelt egy év, levontuk a konzekvenciákat, rengeteg sikert elértünk, ilyen kudarcaink voltak és a következőkre jutottunk és ez egy minimális átalakítást igényel a kormányban, és akkor így elképzelhető, hogy X vagy Y minisztert leváltják.

[00:33:27]Ez ez elképzelhető.

[00:33:30]Egy év előtt én nem hinném, hogy ez, hogy ez előfordul.

[00:33:36]Ennek az egy éves pályának a felén vagyunk most túl.

[00:33:38]Igen.

[00:33:38]Egyébként ugye ezt azért érdemes szerintem a nézőknek is felfrissíteni az emlékezetükben, hogy olyan, hogy minisztercserék, vannak mozgások mondjuk egy kormányon belül, tehát az minden egyes ciklusban, minden egyes kormányzatnál láttunk erre példákat.

[00:33:52]Ugye a legutóbbi Orbánkormánynál ott egyébként pont pont a Palkovics László nagyjából szerintem pár hónappal a kinevezés után ő ő távozott is.

[00:33:58]Szóval, hogy ilyenek azért vannak, meg lehetnek.

[00:34:04]Igen, ilyenek előfordulnak, de emlékszem annak idején hát az Orbánkormánynál több minisztert nagyon erősen támadtak, és lehetett tudni a meghosszabbítjuk bicské logikából, hogy hogy akkor Káslerár Miklóst nem fogja eltávolítani Orbán Viktor pedig hát azért a covid idején finoman szólva nem teljesített se ő, se a minisztérium, se az egész kormány jól, de nem engedte el a kezét, mert ez a gyengeségnek lett volna a beismerése.

[00:34:29]Hát a feladatok már akkor elég erőteljesen át átalakultak.

[00:34:31]Igen.

[00:34:31]És hát nem nem is nem is túl eredményesen, mert mint közismert Magyarországon, lakosság arányosan itt volt az egyik legtöbb áldozat abban az időszakban.

[00:34:41]Múlt héten tartották az amerikai félidős választásokat, ami egy nagyon átrendezte az amerikai belpolitika térképét.

[00:34:47]Ugye jelentősen előretörtek a demokraták, a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek.

[00:34:53]Ez a magyar kormánynak ad-e valamilyen plusz feladatot, amivel foglalkozniuk kell akár kapcsolatépítésben, akár egyéb területen?

[00:35:04]Persze, de továbbra is Donald Trump az elnök, és a a rettentően bonyolult amerikai szisztéma azért úgy működik, hogy a külpolitika tekintetében az elnök továbbra is erős.

[00:35:16]Azzal együtt is, hogy elvesztette a többségét a képviselőházban meg a szenátusban.

[00:35:21]Hajlamos elnöki rendeletekkel kormányozni.

[00:35:22]Ismerős valahonnan, ugye?

[00:35:25]azzal a nagy különbséggel, hogy ott Amerika tényleg háborúban állépen egy elég nagy hatalommal Iránnal, míg Magyarországon, bár a szomszédunkban zajlik a háború, de valójában egy múló pillanatot leszámítva talán addig igen, ezér itt nem volt háborús veszély egyáltalán.

[00:35:42]Alapvetően a magyar kormánynak ez nem jelent lépéskényszert, hogy itt most egy átalakulás zajlik, de nyilván a az az alsóbb szinteken persze ezzel ezzel ezzel kell foglalkozniuk, de hogyha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy mit jelez ez a ez ez a nagy óriási győzelem, amit a demokraták maradtak, vagy hogy ez egy trendbe illeszkedik-e globálisan, most sok felől lehet azt olvasni, hogy hát először Magyarország, aztán Szerbia, Brazília és most a demokraták Amerikába, hogy minthogyha helyre billenne a világ és buknak mindenhol a az illiberális vezetők.

[00:36:19]Nem vagyok benne biztos, hogy ez történik.

[00:36:21]Sokkal inkább egy elitellenesség zajlik.

[00:36:23]Van egy óriási elégedetlenség, egy egy gazdaság, egy egzisztenciális bizonytalanság rengeteg emberben, főleg a fiatalokban egyébként.

[00:36:36]ö és az aktuális hatalmon lévőkkel szemben fogalmazzák meg a nagyon mély ellenérzéseiket, és hogy ezek hol az illiberális vezetők, akiket éppen leváltanak, hol a mainstream pártoknak a képviselője, mint mondjuk a német tartományi választásokon, hát az már országa válogatja.

[00:36:56]Franciaországban például, amit látunk, hát könnyen lehet, hogy éppen egy illiberális populista szélső jobb oldali, kinek hogy tetszik vezetőnek, Marine Löpennek a a az elnöki székbe való emelését eredményezheti.

[00:37:11]Tehát nem feltétlenül úgy láttatnám ezt ezt az eseménysort, hogy itt feltétlenül arról van szó, hogy az illiberális vezetők buknak most.

[00:37:19]Ennél azért a világ sokkalsokkal összetettebb.

[00:37:21]annyiban még Amerikára visszatérnék, hogy ha picit távolábbról ránézünk, akkor a a Tisza kormány ideológiailag vagy természövetségi, nem tudom partnerkeresés tekintetében szerinted melyik nagy blokhoz állhat közelebb?

[00:37:38]Inkább a demokratákhoz, vagy inkább a republikánusokhoz?

[00:37:41]Hát ez egy 10-20 évvel ezelőtt nem lett volna kérdés, hogy a republikánusokhoz, de amióta Donald Trumpal színen van, azóta azóta sokkal inkább a nem mondanám, hogy nem a demokratákonhoz sincsenek közel.

[00:37:53]Ezt így ebbe a formában nagyon-nagyon más talajon állatza, mint bármelyik a két nagy tömp közül, ami Amerikában éppen van.

[00:38:01]De hát ez a fajta illiberalizmus, populizmus, amely szintjén a Donald Trump és az amerikai adminisztráció működik, ez nagyon távol áll a Tiszától.

[00:38:12]Ugyanannyira távol áll a az a demokratákhoz közelálló gyakran szélső baloldaliban hajló politika, amit ők folytatnak.

[00:38:21]Tehát ők egy abszolút középputas valahol a kettő között helyeznék el magukat, hogyha egyáltalán el kell helyezniük.

[00:38:30]Ugye nyilván amiatt is érdekes ez a kérdés, hogy az Orbán kormányok szerintem sok évnyi gyakorlattal vagy sok ciklussra eltívelő gyakorlattal szakítva tulajdonképpen 2016 környékén volt az, amikor a Trump választásra közeledett, hogy egyértelműen letették a gara a republikánusok mellett.

[00:38:44]Ugye előtte olyan, hogy magyar miniszterelnök beállt volna egyik vagy másik kampányba, az nem nagyon volt megfigyelhető.

[00:38:51]Már csak nyilván az ország mérete okán is meg ugye mindig azt képviselték, hogy bárki is kormányozza Amerikát, nekik a lehető legjobb viszonyra kell törekedni vele, és hogy most nyilván a Tisza részéről melyik lehet mondjuk a kedvező szárió a folytatásban?

[00:39:05]Kicsit így ez a keretezés a kérdésemnek.

[00:39:11]Azt akkor egy egy Magyarország nélkű államnak az a legjobb, hogyha nem teszi le a garst egyik mellett sem.

[00:39:15]Orbán Viktor akkor nagyon nagy kockázatot vállalt, amikor Endor szólta az első között Donald Trumpot, de az akkor bejött.

[00:39:22]2016-ban Trumpot megválasztották, és bár egyébként az első ciklusban olyan nagyon nem láttunk ebből semmi hasznot, nem hogy Magyarország, mert de de hogy Orbán Viktor szélős utolsó köz fogadta egyáltalán Donald Trump Orbán Viktort.

[00:39:35]A második ciklusban már igen, ott már látszott, hogy nagyon szoros hát, hogy is mondjam, ilyen bajtársi kapcsolat alakult ki közöttük, de mondjuk Magyarország, mint olyan pontosan semmit nem profitált ebből az aláír baseball sapkákon kívül.

[00:39:49]A Fidesz talán valamennyit reméltek ennél többet is, de Jay MZ csak eljött ide kampányolni.

[00:39:55]Ennek se lett semmi jelentősége.

[00:39:59]Ő maga megbánta.

[00:39:59]Igen.

[00:39:59]Tehát valójában az égvilágon semmi hozzadéka nem volt annak, hogy hogy ennyire letették a a garazs Donald Trump és a a republikánusok mellett.

[00:40:08]Egy Magyarország méretű kisország akkor jár el helyesen, hogyha keresi a kapcsolatot mindkét nagypárt irányába.

[00:40:14]Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy az amerikaiak kit emelnek a magasba.

[00:40:20]Hm.

[00:40:20]egyébként csak ugye mondtad ezt a szélső baloldali ideológiát a demokratáknál, hogy ugye közben meg vagy tehát, hogy van olyan szárnya, amit te eképpen említettél, de ugye például a mondjuk a az ilyen ultra gazdag körökkel szembeni nem tudom ez ilyen adópolitikában például például van azonosság, hiszen ugye a Tisza is vagyon adót tervez.

[00:40:41]Nyilván a demokrata adminisztráció az, aki szorgalmazza, hogy valahogyan ezeket az embereket érdemes megfékezni.

[00:40:47]Hát ez egy párhuzam lehet, de ennek igazából marginális a a jelentősége a kétoldalú kapcsolatok tekintetében.

[00:40:55]Nemát a egy magyar kormánynak, magyar miniszterelnöknek, külügyminiszternek tényleg az a dolga, hogy a mindenkori amerikai kormány irányába a lehető legjobb kapcsolatokat kialakítsa anélkül, hogy elköteleződne az ő pártállása mellett.

[00:41:07]Hosszú távon egész biztos, hogy ez a kifizetődő stratégia.

[00:41:12]egyébként amit említettél, nyilván most ugye mémek tucotjai lepik el az internetet itthon és külföldön arról, hogy ezek az illiberális szélső jobboldali vezetők hogyan buknak, és akkor nem tudom az inga az most így éppen visszaleng a a demokrá demokrácia pártok irányába, hogy hogy mondjuk a Fidesznek a jövőbeli lehetséges mozgásterét például az mennyire befolyásolja, hogy olyan partnerek, akik akik mondjuk nem tudom nemzetközi szövetségesnek számítottak, mondjuk Orbán Viktornak, ők ők kikerülnek a hatalomból, vagy kijebébb szorulnak.

[00:41:46]Szerintem Orbán Viktornak most ez az egyik legkisebb problémája.

[00:41:49]Ez akkor lenne érdekes, hogyha volna esélye belátható időn belül újra miniszterelnökké válni, de mert erre egészen minimális az esély.

[00:41:55]Szerintem most sokkal jobban aggódik amiatt, hogy azok a nyomozások, amikről az előbb beszéltünk, azok milyen szakaszban vannak, és esetleg őt mikor érik el.

[00:42:02]De igen, még mielőtt elveszítette volna a választást, mert akkor sokat lehetett erről olvasni.

[00:42:10]is beszéltünk erről, hogy hogy pont úgy néz ki, hogy mire elég sok Orbán szövetséges kerül hatalomba, addigra pont Magyarországon néz ki egy váltás, és ez és ez meg is történt.

[00:42:22]Tehát most mintha valóban az inga visszabillenne egy kicsit a a mainstream pártok irányába, de az félreértésen azt gondolni, hogy most akkor minden visszarendeződik a korábbi, nem tudom a 90-es években vagy a 2000-as években tapasztalt viszonyokhoz.

[00:42:34]egészen más világban élünk, és a választók is egészen mást várnak ettőle, várnak el a politikusaiktól.

[00:42:42]És hát mondom, egy francia elnökválasztás lesz jövőre.

[00:42:47]Németországban is eléggé bizonytalan a helyzet.

[00:42:49]Egy soha nem látott mélységben van a CDU-nak a népszerűsége és a főleg Fredrich Merc kancellárnak.

[00:42:55]Ott is belátható idén belül választások lesznek.

[00:42:59]Ott viszont hát a két legmeghatározóbb európai országban viszont, hogyha odabillenne megint az inga a másik irányba, az már az már kevésbé volna kedvező a európai mainstream számára.

[00:43:11]És ugye még Ausztriáról nem beszéltünk, ahol szintén a radikális jobboldal legnépszerűbb párt, illetve hát most a spanyol választásokon is jó esély van akár arra is, hogy a a Vox is ott is igen bekerüljön a kormányba.

[00:43:23]Még utolsó témaként a Nemzeti Választási irodának a a választással kapcsolatos javaslatit hoznám be.

[00:43:33]Ugye ez minden, ahogy a Telex megjelent cikkben is írtál erről, hogy ez minden választás után azért volt, hogy előálltak a a szervek ilyen javaslatokkal, de most azért ezek ezek, hogy mondjam, bátrabbnak tűnnek.

[00:43:45]Mennyire számít arra, hogy ezeket akár mondjuk így a törvényhozás be is emelje?

[00:43:49]Igen, az a mindig görlökkal szűkebb szakterületemről tudunk beszélni.

[00:43:51]És igen, most jelent meg ezzel kapcsolatban egy cikk egy órával ezelőtt került ki.

[00:43:58]Igen, tehát a az MV mindig összegyűjti a tapasztalatokat, és mindig ad egy javaslatcsomagot, és általában ezek ilyen nagyon-nagyon technikaiak, unalmasak, ha úgy tetszik.

[00:44:05]És ezeket egyébként a mindenkori kormányok többségében, ha nem is mindet úgy megszokták fogadni.

[00:44:10]Az Orbán kormány viszont tényleg a technikaiakat leszámítva egy picit is, ami politikailag érzékenyebb volt, azok egy fülebotját sem mozdította.

[00:44:18]Itt viszont a az MVI most úgy látszik, hogy egy kicsit bátrabb, mint korábban, és politikailag érzékenyebb állásfoglalásokat is tesz lényegében a nemzetiségi választás tekintetében, az ajánlások tekintetében, jelöltállítás tekintetében majdhogy nem olyan szigorúan fogalmaz, mint mint ahogy mi is megtettük sokszor, vagy a választás tisztaságáér aggódó civil szervezetek és olyan megoldási javaslatokkal is előállt, amik váratlanok.

[00:44:46]Például, csak hogy egy példát mondjak, a hírhet híres kerülethatármanipulációnak úgy vennék elejét, hogy saját hatáskörben vannák.

[00:44:55]Lényegében bejelentkeztek a feladatra, hogy sokkal jobb lenne, hogyha választási iroda rajzolna kerülethatárokat és nem a politikusok.

[00:45:02]Erre van nemzetközi példa.

[00:45:05]Leginkább a brit határkijelölő bizottságok működnek így.

[00:45:07]Tehát nem a parlamentben húznak kerülethatárokat, hanem hanem egy független bizottság, amiben az MV-nek is fontos szerepe lehet.

[00:45:16]Nem vagyok benne biztos, hogy ő őneki kell az egyetlennek lenni, akik ott ülnek ennél az asztalnál.

[00:45:20]De ez egy előremutató javaslat már akkor, hogyha egyáltalán lesznek egyéni választókerületek.

[00:45:24]Elképzelhető, hogy megszűnnek.

[00:45:27]Ki tudja, még nem tart itt a választási reformfolyamat, hogy ezt tudjuk.

[00:45:32]László Róbert, nagyon köszönöm, hogy itt voltál.

[00:45:33]Várunk máskor is.

[00:45:34]Én is köszönöm.

[00:45:35]Ez volt a Telex politikai műsora.

[00:45:35]Hogyha szeretnétek megnézni Magyar Péter napirend előtti felszólalását, akkor az élőfül alatt megtaláljátok a teljes adást a YouTube csatornánkon.

[00:45:43]kollégáim nevében köszönöm még egyszer, hogy velünk tartottatok.

[00:45:46]Sziasztok!

[00:45:48]Ránk számíthattok!

[00:45:48]Mi számítunk rátok!

[00:45:51]Támogasd a Telexet!

[00:46:02]เฮ