TISZA Európa 50:07

A Fidesz Ficóval van, a TISZA a szlovákiai magyarokkal// TISZA EP-HÍRADÓ 3#8

határon túli magyarokkárpátaljai magyarokeu-magyarország viszonykülpolitikaemberi jogokközéletEU
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
A Fidesz Ficóval van, a TISZA a szlovákiai magyarokkal// TISZA EP-HÍRADÓ 3#8
tl;dr

A TISZA Európai Parlamenti delegációja (Hajdu Márton, Dávid Dóra) vendégeket hívott meg egy brüsszeli meghallgatásra a szlovákiai Benes-dekrétumok alapján történő földelkobzások ügyéről. A beszélgetésben részt vett Butora János szlovák-magyar jogász, Kollai István történész és Tót Barnabás Felicián politológus.

A szlovákiai magyar közösség 2018 óta szenved a második világháborút követő Benes-dekrétumokra hivatkozó tömeges vagyonelkobzásoktól. A helyzet 2025 tavaszán eszkalálódott, amikor a szlovák kormány betiltotta e dekrétumok megkérdőjelezését – hat hónapos börtönbüntetéssel járó jogszabály-módosítással.

A TISZA decemberben az Európai Parlament plenárisán szóbeli módosító indítványt nyújtott be az ügy napirendre vételéhez, de ezt a Fidesz és Robert Ficó pártja közösen megakadályozta. Ez a magyar kormánypárt részéről történelmi fordulat: a Fidesz korábban a határon túli magyarok jogvédelmét prioritásként kezelte, de Orbán Viktor 2012 óta a szomszédos országok vezetőivel való jó viszony fenntartása mellett döntött, a kisebbségi ügyek rovására.

A szlovákiai magyar kisebbség helyzetét súlyosbítja a szlovák társadalomban az etnikai tisztogatásokat idéző közöny, a történelemtankönyvekben hiányzó feldolgozás, valamint a szólásszabadság korlátozása. A megoldás többszintű: kormányzati diplomácia, európai uniós nyomásgyakorlás, civil szféra erősítése, és szlovák–magyar közösségi párbeszéd.

Az új Tisza-kormánytól (2026-tól) más hozzáállást várhatnak a felvidéki magyarok. A delegáció folytatja az európai szintű nyomásgyakorlást, és reményei szerint áprilisban már parlamenti állásfoglalás születhet az ügyben.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A szlovákiai Benes-dekrétumok és a földelkobzások problémája

A Benes-dekrétumok a második világháborút követően születtek, és hivatalosan a német és magyar lakosság kitelepítésére szolgáltak. Azonban 2018 óta ezekre hivatkozva tömeges vagyonelkobzások zajlanak Szlovákiában, amelyek elsősorban a szlovákiai magyar közösséget érintik, valamint a Magyarországra és Ausztriába kitelepített személyek leszármazottait.

„2018 óta tömegesen fordulnak elő ilyen vagyonelkobzások, amik egy második világháborút után elfogadott rendeletre a Benes dekrétumok egyikére hivatkozva most fosztanak meg embereket a vagyonuktól." – Butora János *

Az ügy hosszú ideig a köztudatban nem jelent meg, de az érdekképviseleti munka és az európai szintű felhívások fokozatosan felhívták rá a figyelmet. A helyzet 2025 tavaszán fordulóponthoz ért, amikor a szlovák kormány – a kritikák elhallgattatása céljából – módosította a büntetőtörvénykönyvet, és a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése mostantól hat hónapos börtönbüntetéssel jár.

A decemberi európai parlamenti csata

Decemberben az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága meghallgatást tartott az ügyben. A TISZA delegációja szóbeli módosító indítványt nyújtott be, amely felszólította volna az Európai Bizottságot az ügy kivizsgálására, elítélte volna a szlovákiai jogsértéseket, és felhívta volna Szlovákiát a szólásszabadság és magántulajdonhoz való jog tiszteletben tartására.

„Felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet. Több módon egyébként egy napirend előtti felszólalásban Gerzsonyi Gabriell a kolléganőm hívta fel a figyelmet a történésekre és kérte már ott is az ügy kivizsgálását." – Dávid Dóra *

A módosító indítványt azonban nem szavazásra bocsátották, mivel a szükséges 39 képviselő tiltakozása miatt az eljárási szabályok értelmében nem kerülhetett szavazásra. Meglepő módon a Fidesz képviselői nem szólaltak fel a módosítás ellen, hanem ülve maradtak, miközben Robert Ficó pártja és a Patrióták frakció nyíltan tiltakozott.

„Körülöttük az összes párt családtagjuk látványosan felpattant, és ezzel ezt ellehetetlenítette, holott, ahogy mondtam, előre ugye megdolgoztuk a partnereinket, és ez el lett volna fogadva. Nagy valószínűséggel 500 szavazatra számíthattunk volna." – Hajdu Márton *

Ez a taktika hosszú távú következménnyel járt: az európai szintű nyomásgyakorlás lehetősége csökkent, és a felvidéki magyarok politikai védelme gyengült.

A Fidesz szerepe és a magyar kormányzati politika fordulata

A beszélgetés során világossá vált, hogy a Fidesz viselkedése a történelmi magyar kisebbségvédelmi politika radikális eltérése. Orbán Viktor 2012 után – amikor Pilisben pálinkázott Robert Ficóval – egy új stratégiát követett: a szomszédos országok vezetőivel való jó viszony fenntartása a kisebbségi ügyek feladása árán.

„Simán lett volna alkalma a miniszterelnöknek az Európai Tanács margóján, mondjuk félrevonni Robert Ficó szlovák kormányfő barátját, hogy előhozza ezt a témát, de a sajtónak csak annyit válaszolt Orbán Viktor, hogy majd tele van most a naptárunk." – Hajdu Márton *

Ez a politika nem csak Szlovákiára vonatkozik. Hasonló minta mutatkozott Szerbiában (Aleksandar Vučić rezsimjével) és Romániában (a korrupt szociáldemokratákkal, majd a szélsőjobboldali Călin Popescu-Tăriceanu-val való együttműködés kísérletei során). Az új stratégia lényege: a határon túli magyarok jogvédelme helyett a szomszédos illiberális vezetőkkel való szövetség.

„Én ezt szakmailag nem tudom értelmezni. Politikailag lehet, hogy ez mögött van valami nagyon ravasz elképzelés, amit én nem értek, de hogy a mi érdekképviseleti céljainkkal ez teljesen szembegy, ez egyértelmű." – Butora János *

Kollai István szerint ez a megállapodás a „státuszkó" fenntartásáról szól: a kisebbségi magyarok helyzete nem javul, de nem is romlik – cserébe a magyar kormány nem követeli meg a javítást. Ez azonban nem a nemzeti érdeket szolgálja, hanem a magyar vezetés privát érdekeit (vétó az EU-ban, gazdasági együttműködések).

A szlovákiai társadalmi közöny és történelmi feldolgozatlanság

A szlovákiai magyar közösség helyzetét súlyosbítja a szlovák társadalomban az etnikai kérdésekről való tudatlanság és félelem. Kollai István szerint a szlovák történelemtankönyvekben máig nem kerül be rendesen a deportálások és kitelepítések témája, valamint a „reszlovakizáció" – az az asszimilációs nyomás, amely során a szlovákiai magyarok csak akkor kapták vissza állampolgárságukat, ha kinyilatkoztatták, hogy valójában szlovákok.

„Máig a szlovák történelemtankönyvekben végső soron nem került be rendesen a deportálásoknak, a kitelepítéseknek a témája, a reszlovakizáció, aminek ugye az volt a lényege, hogy elvették a szlovákiai magyarok állampolgárságát, és csak akkor kapták vissza, hogyha kinyilatkozták, hogy ők valójában szlovákok." – Kollai István *

A szlovák fiatalok nagy része a Benes-dekrétumokat a potsdam-i békerendezés lezárt részének tekinti, és aki ezt feszegeti, az a második világháborút követő nemzetközi rend megváltoztatásán dolgozik. Ez a közöny azonban nem véletlen: a szlovák többség keveset tud a szlovákiai magyarok történetéről, őshonos voltáról, és a két világháború közötti időszakban a magyarságot érő kisebbségi problémákról.

„A szlovák társadalmat sajnos máig nagyon össze lehet zárni a Benes dekrétumok mögött, hogy azt támogassák, illetve ellenezzenek mindenfajta felülvizsgálatot. Nagyjából azt lehet mondani, hogy egyrészt amiatt, mert keveset tudnak róla, a másik, hogy amit tudnak, az meg ki téves." – Kollai István *

Tót Barnabás ezt a jelenséget a „győztesek traumájának" nevezte: Dél-Szlovákia stratégiai és gazdasági okokból került Szlovákiához, de a szlovák társadalom máig nem tudja, hogy az ott élő emberek mit szeretnének.

A szlovákiai magyar kisebbség jogi és társadalmi helyzete

Butora János részletesen ismertette a szlovákiai magyarok helyzetét, amely nem csupán a Benes-dekrétumokra korlátozódik. A problémák több szinten jelentkeznek:

  • Kirekesztő nyelvi szabályozás: Az államnyelv előnybe helyezése, a kisebbségi nyelvek megtűrtsége
  • Közigazgatási igazságtalanság: A magyar kisebbség érdekeinek figyelmen kívül hagyása a közlekedéspolitikában, régiófejlesztésben, oktatáspolitikában
  • Igazságtalan választási rendszer
  • Társadalmi attitűdök: Sok magyar nem szólal meg az utcán vagy étteremben magyarul, mert nem érzi biztonságban magát

„Sok magyar mai napig nem szólal meg az utcán, vagy akár egy étteremben nem beszélget magyarul, hanem szlovákul beszélgetve érzi biztonságban magát." – Butora János *

A szlovákok gyakran előíró elvárásként fogalmazzák meg a szlovák nyelvhasználatot, nem pedig kérésként. Ez a feszültség időnként erőszakos incidensekhez vezet – például Malina Hedwig esete vagy a pozsonyi késes támadás.

„Vannak híres hírhe közelmúltbeli, illetve múltbeli esetei, amikor magyarokat atrocitások értek, azért mert nem szlovákul beszéltünk." – Hajdu Márton *

Az európai szintű megoldási lehetőségek

Dávid Dóra és a delegáció több kreatív megközelítést javasolt az ügy kezelésére:

  1. Alapjogi karta alapján: Az Európai Bizottság vizsgálatát kérni az alapvető jogok megsértése miatt
  2. Belső piaci szemszögből: A szabad tőkeáramlás korlátozása – ha egy európai befektető nem tudja, hogy a szlovák kormány elveszi-e a földjét, nincs jogbiztonság
  3. Jogállamisági jelentésben: Az éves szlovákiai jogállamisági jelentésbe beépíteni az ügyet
  4. Parlamenti állásfoglalás: Egy széles támogatottságú határozat az Európai Parlamentben

„Gondolkodjunk kreatívan, mindegy, hogy hogyan, csak hogy érjünk el eredményeket." – Dávid Dóra *

A delegáció már több lépést tett: írásbeli kérdéseket nyújtott be a Bizottsághoz, felszólalásokat tartott a januári plenáris ülésen, és a kisebbségi munkacsoportban eszmecsere folyt az igazságügyi biztossal.

A szlovákiai ellenzék szerepe és az új lehetőségek

Pozitív fejlemény, hogy a szlovákiai ellenzék – különösen a Progresszív Szlovákia (PS) párt – kezd nyíltan beszélni a Benes-dekrétumok alapján történő földelkobzások leállításáról. Ez a párt jelenleg a legpopulárisabb a közvéleménykutatások szerint.

„Az egyik ellenzéki párt Szlovákiában, ami mostanában a legnépszerűbb a közvéleménykutatások szerint, ez a PS Progresszív Szlovákia egy nyilatkozatában nagyon óvatosan, de úgy fogalmazott, hogy ezeket a földelkobzásokat azért most már le kellene állítani." – Tót Barnabás *

A tegnapi meghallgatáson történelmi precedens jött létre: szlovákiai magyarok és szlovákok közösen álltak ki az európai értékek és emberi jogok mellett. Jelen volt Jan Maros, a szlovák Földalap korábbi igazgatója, aki egyértelműen a földelkobzások leállítása mellett szólt, valamint szlovák újságírók és civil szervezetek képviselői.

„Ez szerintem egy egy történelmi új dolog, hogy egyszerre tudnak szlovákiai magyarok és szlovákiai szlovákok egy egy ennyire érzékeny éles ügyben, tehát a szovák-magyar kapcsolatoknak az egyik legérzékenyebb témájában együtt kiállni az európai értékek és emberi jogok oldalán." – Dávid Dóra *

A szlovák–magyar megbékélés lehetőségei

A szakértők több konkrét javaslatot tettek a közösségi párbeszéd elmélyítésére:

Oktatási és kulturális intézkedések:
- Közös szlovák–magyar történelemkönyv tanároknak (már létezik, de a kormányok nem támogatják)
- Szlovák írók és költők beépítése a magyar alaptanterbe
- Kölcsönös ABC-ismeret (szlovákok tanuljanak magyar betűket, magyarok szlovákot)
- Közös kiadványok, múzeumi kiállítások, utcanevek

„Szlovák írók, költők nem kerültek be még a alaptanterbe. Tehát egy-kettőt érdemes lenne, ráadásul volt, aki két nyelven írt, magyarul és szlovákul is." – Kollai István *

Civil szféra erősítése:
Butora János hangsúlyozta, hogy szükség van olyan kutatók, szakértők és aktivisták támogatására, akik civil szinten dolgoznak a kérdésen. Nem csak magyarok, hanem szlovákok is, akik nyitottak az együttműködésre.

„Szerintem nagyon nagy szükség lenne arra, hogy civil szinten egy ilyen think tank, tehát hogy kutatók, szakértők és aktivisták is ebbe az ügybe be legyenek vonza, és meglegyenek ebben erősítve." – Butora János *

Emberjogi keret:
Butora János szerint az emberjogi keret biztosítja az alapot, amelyen belül még az érzékeny kérdésekről is lehet beszélni. Az alapvetés: mindenki békében és igazságos társadalomban szeretne élni.

„Alapvetően mindenki békében szeretne élni, és egy igazságos társadalomban szeretne élni. És ezt nehéz ezt elérni, de de van egy keretünk, ami pont ilyet vázol fel, és az az emberjogi keret." – Butora János *

A közös történelem pozitív pontjai

Kollai István egy érdekes történelmi példát osztott meg: az első írott szlovák nyelvemléket valószínűleg egy magyar ember – egy Szeged mellől származó katona – írta Mátyás alatt. A szepességi templomban a szlovák híveknek szóló szöveg magyar kézből származik, helyesírási hibákkal, de ez az első szlovák írott nyelvi emlék.

„Az első szlovák nyelvemléket, az első írott szlovák nyelven írott szöveg az valószínűleg egy magyar embernek, egy Szeged mellől származó magyar embernek a a az írása, aki Mátyásnak valamilyen katonája volt." – Kollai István *

Ez azt mutatja, hogy a szlovák és magyar közösségek közös történelmében vannak pozitív pontok, amelyeket el lehet hallgatni vagy felnagyítani.

Az optimizmus forrásai

A szakértők ellenére az ügyet körülvevő nehézségeknek, alapvetően optimisták:

  1. Civil aktivizáció: Egyre több civil csoport aktivizálódik az érdekképviseletben
  2. Európai szintű nyomásgyakorlás: A Bizottság hajlandónak mutatkozik az ügy vizsgálatára
  3. Szlovákiai ellenzék: A vezetőellenzéki párt nyitottnak mutatkozik a magyar követelésekre
  4. Jogállamisági kérdésként való kezelés: Az ügy összekapcsolódik a jogállamiság kérdésével, nem csak etnikai üggyé válik
  5. Ficó népopularitása: Ficó népszerűtlensége a szlovák értelmiség körében azt jelenti, hogy az általa támogatott Benes-dekrétumok is gyanúsnak tűnnek

„Én alapvetően nagyon optimista vagyok azért, mert azt látom, hogy egyre inkább aktivizálódnak olyan civil csoportok, akik be belefektetik ezt a munkát egy ilyen érdekképviseleti tevékenységbe is." – Butora János *

Tót Barnabás szerint a szlovák–magyar kulturális távolság csökkentésében optimistább, mint a Benes-dekrétumok feloldásában – de mindkettő lehetséges.

A jövendőbeli Tisza-kormány tervei

Dávid Dóra szerint az új Tisza-kormánytól (2026-tól) más hozzáállást várhatnak a felvidéki magyarok. Magyar Péter több felszólalásában már jelezte ezt.

Az európai szinten a delegáció:
- Napirenden tartja az ügyet
- Dolgozik egy parlamenti állásfoglalás elfogadásán (áprilisra várható)
- Nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy vizsgálja ki az ügyet
- Jó kapcsolatokat alakít ki szlovák képviselőkkel a konstruktív megoldások érdekében

„A jövendőbeli Tiszakormánytól más hozzáállást várhatunk. Ugye ezt már Magyar Péter is jelezte több felszólalásában. És itt az európai szinten pedig továbbra is napirenden fogjuk tartani a témát." – Dávid Dóra *

Hajdu Márton zárógondolatként hangsúlyozta, hogy a munka oroszlánrészét a szakértők, aktivisták végzik, a politikusok feladata az eredmények becsatornázása és megjelenítése a politikai szinten.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „[zene]" jelölések: Az átiratban több helyen „[zene]" szerepel, amely valószínűleg a beszédfelismerés által nem értelmezhető zenei vagy technikai szegmenseket jelöl. Ezek nem tartalmaznak értelmezhető információt.
  • „Faramuci módon van jelen": A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „formális" vagy hasonló szó helyett áll, de pontos értelmezése bizonytalan.
  • „Szepességben": A szövegkörnyezet alapján Szepesség régióra utal, de az eredeti szöveg helyesírása bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nincsen rendjén, hogy 2025-ben emberektől etnikai alapon vesznek el földeket.

[00:00:05]És igazából erre reagált a szlovák kormány, erre reagált Robert Ficónak a koalíciója egy ilyen példátlan módon ugye, hogy betiltották a a megkérdőjelezőzését a a Benes dekrétumoknak.

[00:00:18]Simán lett volna alkalma a miniszterelnöknek az európai tanácsmargóján mondjuk félre vonni Robert Ficó szlovák kormányfő barátját, hogy [zene] előhozza ezt a témát, de a sajtónak csak annyit válaszolt Orbán Viktor, hogy majd tele van most [zene] a naptárunk.

[00:00:35]És úgy tűnik, hogy egyébként azóta is sajnos tele van a naptáruk, mert nem [zene] álltak ki a felvidéki magyarok mellett.

[00:00:41]Megmondom őszintén, nekem nagy csalódás volt a a Fideszrel képviselőnek tegnapi szereplése, mivel teljesen önállandmondó dolgon ők egyrészt [zene] rámutatnak arra, hogy a bizottság nem foglalkozott idáig ezzel a kérdéssel, és a fellépésüknek a célja, hogy most se foglalkozzon vele.

[00:00:57][zene] Tehát én ezt szakmailag nem tudom értelmezni.

[00:00:59]vita ponttá is tettük.

[00:01:06][zene] otó pártyához tartozó képviselő részéről elhangzott nyilvánosan az, hogy ilyen földelkobzások nincsenek is, mert hogy ő még nem hallott róla, akkor [zene] nincsenek is.

[00:01:18]És meglepő volt, hogy a Fidesz képviselői erre nem azzal reagáltak, hogy ön hazudik, hanem [zene] azzal reagáltak egyébként, hogy számon kérték az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy régen miért nem tett semmit.

[00:01:31]A szlovák társadalmat sajnos máig [zene] nagyon össze lehet zárni a Benes dekrétumok mögött, hogy azt támogassák, illetve ellenezzenek mindenfajta felülvizsgálatot.

[00:01:42]Nagyjából azt lehet mondani, hogy egyrészt amiatt, mert keveset tudnak róla, a másik, hogy amit tudnak, az meg ki téves.

[00:01:48]Hogy például máig a szvák történelemtankönyvekben végső soron nem került be rendesen a a deportálásoknak, a kitelepítéseknek [zene] a témája.

[00:02:12]Jó napot kívánok és üdvözlöm kedves nézőinket a Tisza Európai Parlamenti delegációjának heti híradójában.

[00:02:16]Az én nevem Hajd Márton.

[00:02:19]Én vagyok a delegáció kabinet főnöke, és a szokásostól eltérően ezúttal külsős vendégekkel és Dávid Dóra, EP képviselőnkkel fogunk beszélgetni egy tegnapi látogatás kapcsán a szlovákiai és kicsit tágabb értelemben a határon túli magyar ügyekről.

[00:02:39]Ennek az az apropója, hogy tegnap az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága egy meghallgatást tartott a szlovákiai benes dekrétumok, illetve az ehhez kapcsolódó jogsértések, melyeknek a magyar kisebbség a fő elszenvedője ügyéről és arról, hogy mit tehet az Európai Unió ebben a kérdésben.

[00:03:02]Vendégeink az asztalnál részt vettek ezen a meghallgatáson, és őket kértük meg, hogy kicsit segítsenek a nézőknek.

[00:03:09]mélyebben beleásni abba, hogy miről is van szó, miért számít, és miért fontos ez a jövendőbeli Tiszakormánynak is.

[00:03:15]A Balomon fiala Butora János üdvözlöm, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:03:22]szlovákiai magyar jogász, emberi jogi és kisebbségi jogok szakértője és az írországi gelway egyetemen tanító professzor, aki az egyik legelismertebb szaktekintőnek számít a kisebbségi jogi kérdésekben.

[00:03:39]mellette Kollai István történész és közgazdász a budapesti Corbinusz és a pozsonyi Koméius egyetemeken oktat, és korábban a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt, illetve Tót Barnabás Felicián, politológus, politikai elemző, a szlovák politika és általában a közép-európai kapcsolatok szakértője.

[00:03:59]És természetesen Dávid Dóra európai parlamenti képviselőnk, aki a belsőpiaci szakbizottságban és a petíciós szakbizottságban képviseli a Tiszát, és ezen keresztül a magyar embereket.

[00:04:11]Ahogy mondtam, a kiváltó oka ennek a látogatásnak, amire meghívtunk titeket, az a szlovákiai földelkopzások és a szlovákiai jogsértések.

[00:04:19]Erről volt tegnap a vita a Libe az állampolgári jogi szakbizottságban.

[00:04:26]Kérlek, János, mutasd be röviden a nézőknek, hogy hogy mi is történt itt, mi váltotta ki ezt a problémát.

[00:04:34]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:04:34]Hát az alappréma ugye az, hogy 2018 óta tömegesen fordulnak elő ilyen vagyonelkobzások, amik egy második világháború után elfogadott rendeletre a Benes dekrétumok egyikére hivatkozva most fosztanak meg embereket a vagyonuktól.

[00:04:53]Itt főleg a szlovákiai magyar közösség érintett, de Magyarországra, illetve Ausztriába kitelepített személyek leszármazottai is érintettek.

[00:05:03]18 óta beszélünk arról, hogy hogy ezek a vagyonelkobzások történnek.

[00:05:09]Eddig nem nagyon került át a köztudatba, de hát ez az érdekképviseleti munka, amit ugye itt látunk, ez ez lassan működik.

[00:05:16]Az Európai Bizottságnak is jeleztük már egy ideje, és hát európai szintre kellett emelni ezt a kérdést, hiszen itt a bizottság, illetve az Európai Parlamentnek van lehetősége arra, hogy hogy a szlovák kormányt jobb belátásra bírja.

[00:05:28]És a a kifejezett apropóját a mostani meghallgatásnak talán az is adta, hogy azzal a céllal, hogy elhallgattassa a kritikákat, a szlovákkormány tavaly módosította a büntetőtörvénykönyvet, és ezeknek a dekrétumoknak a kétségbeevonása most egy hat hónapos börtönbüntetéssel jár, és ez nagyon ráirányította a figyelmet erre a problémára.

[00:05:49]Tehát itt valóban egy érzékeny politikai kérdésről van szó, aminek most már EU jogi, illetve európai jogi összetevői is vannak.

[00:05:57]Köszönöm.

[00:05:57]Tehát 18 óta folynak, de ha jól értem a szavaidból, tavaly forrósodott fel a helyzet abban az értelemben, hogy ez a szólásszabadságot korlátozó jogszabály életbe lépett.

[00:06:06]És Barnabáshoz fordulok, hogy hogyan jutottunk ide, ha ez nyugonton volt, még nyilván akik elszenvedték, azok nem így élték meg, de a közvélemény szemszögéből nyugópolton volt 2018 óta.

[00:06:20]Miért robbant fel ezt tavaly?

[00:06:23]Miért érezte úgy a Robert Ficó vezette szlovák koalíciós kormány, hogy be kell tiltani az erről való beszédet?

[00:06:32]Igen.

[00:06:32]Itt ugye a nyugvópont az az úgy nézett ki, hogy a szlovákiai magyar közösségen belül ez téma volt a szlovákiai magyar médiában, és azt gondolom, hogy egy nagyon fájdalmas téma, hiszen ez egy mély igazságtalanság, hogy ártatlan emberektől elveszik a tulajdonukat, a a földjüket ilyen 80 éves jogszabályok alapján.

[00:06:52]És mégis erről teljes hallgatás volt a szlovák médiában, a szlovák pártok között.

[00:06:57]Itt ott előkerült a médiában, de hogy sosem került igazán terítékre és és általában egy ilyen érdektelenségte ezt a kérdést.

[00:07:04]És a változást igazából azt hozta, hogy az egyik ellenzéki párt Szlovákiában, ami mostanában a legnépszerűbb a közvéleménykutatások szerint, ez a PS Progresszív Szlovákia egy nyilatkozatában nagyon óvatosan, de úgy fogalmazott, hogy ezeket a földelkobzásokat azért most már le kellene állítani.

[00:07:26]Tehát ez nincsen rendjén, hogy 2025-ben emberektől etnikai alapon vesznek el földeket.

[00:07:31]És igazából erre reagált a szlovák kormány, erre reagált Robert Ficónak a koalíciója egy ilyen példátlan módon ugye, hogy betiltották a a megkérdőjelezőzését a a benes dekrétumoknak ezeknek a tényleg jogtiprót gondolom, hogy emberiség ellenes második világháború utáni jogszabályoknak.

[00:07:52]És ez váltotta ki az általános felháborodást.

[00:07:56]És végre így beszélhetünk most a földelkobzásoknak az ügyéről is, ami azt gondolom, hogy hogy egy hasonlóan mély igazságtalanság, aminek nagyon sok érintetje van most már, és nagyon sok éve zajlik.

[00:08:09]Tehát egy picit mintha visszaütött volna rájuk.

[00:08:11]Én emlékszem decemberben, amikor úgy emlékszem, egy csütörtöki napon fogadta el emlékeim szerint a szlovák parlament, és utána péntek, szombaton a delegáció több tagja, képviselőink, én magam is több SMS-t, hívást kaptunk.

[00:08:27]baráti körből, illetve támogatóktól, hogy értesültünk-e erről a felháborító helyzetről.

[00:08:31]És bevallom őszintén, hogy előtte én tudtam ezekről a földelkobzásokról, de pontosan úgy éreztem, hogy ez ez valami olyan dolog, amiről esetleg csak később kormányról lehet nemzetközi diplomáciában valamit elérni, de nincs körülötte megfelelő mértékű politikai momentum, hogy most már ellenzékből a kormányzásra készülő Tisza tegyen valamit.

[00:08:52]viszont annyi megkeresést kaptunk, és most Dórához fordulok, hogy ez pont egy plenáris hét előtt, tehát az utolsó tavalyi strasburgi plenáris hét előtti hétvégére datálódnak ezek a több tucatnyi megkeresés.

[00:09:05]És akkor nagyon gyorsan úgy döntöttünk a delegációban, hogy ezt bizony meg kell próbálni napirendre vetetni a plenárison, hiszen ez egy kiváló azonnali lehetőség, hogy felhívjuk rá a figyelmet nyilvánosan és hangosan, hogy itt bizony egy súlyos jogsértést egy még súlyosabb jogsértéssel próbálnak úgymond palástolni.

[00:09:23]Dóra, kérlek, mesélj erről, hogy akkor ezen a plenárison, a decemberi utolsó plánison, ahol te vezető szerepet vállaltál, ebben, ott mi történt?

[00:09:31]Tulajdonképpen felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet.

[00:09:35]több módon egyébként egy napirend előtti felszólalásban Gerzsonyi Gabriell a kolléganőm hívta fel a figyelmet a történésekre és kérte már ott is az ügy kivizsgálását és a hét folyamán próbáltunk beadni egy szóbeli módosító indítványt amely szintén felhívta volna a bizottságot arra, hogy vizsgálja ki az ügyet, elítélte volna a történéseket és felszólította volna Szlovákiát arra, hogy tartsa tiszteletben a szólásszabadságot, a magántulajdonhoz való jogot és a kisebb jogokat, és hát nagyon sajnálatos módon akkor nem is kerül szavazásra egy szóbeli módosító indítvány, hogyha minimum 39 EP képviselő tiltakozik az ellen.

[00:10:14]És hát nyilván Robert Ficószlovák pártja tiltakozott ez ellen, és a Fidesz brüsszeli pártcsaládja is, és ezért szavazásra se került ez a módosító indítvány akkor decemberben.

[00:10:26]Ez nekem nagyon emlékezetes.

[00:10:28]Ugye ezt úgy kell elképzelni a nézőknek, hogyha valaki tiltakozik ez ellen a javaslat ellen, akkor fel kell állnia.

[00:10:34]És mi előzetesen megdolgoztuk az összes pártcsaládot, és nem állt fel senki, csak ahogy mondod, a szlovákiai képviselők egy része Ficó pártjából, illetve a patrióták egésze, kivéve nagyon látványosan a fideszes képviselők, ők ülve maradtak, de körülöttük az összes párt családtagjuk látványosan felpattant, és ezzel ezt ellehetetlenítette, holott, ahogy mondtam, előre ugye megdolgoztuk a partnereinket, és ez el lett volna fogadva.

[00:11:04]nagy valószínűséggel 500 szavazatra számíthattunk volna.

[00:11:08]Mi lett volna akkor, hogyha ha ezt elfogadják, ezt a javaslatot, és ott van mellette 500 igen szavazat.

[00:11:15]Picit spekulálva nyilván pontosan nem tudhatjuk, de mégis milyen dinamikák indultak volna be?

[00:11:21]Hát európai szintre emelte volna az ügyet, és a és ugye a bizottság napirendjére tetette volna, hogy tényleg vizsgálja ki az ügyet.

[00:11:27]Így politikai védelmet adott volna a felvidéki magyaroknak.

[00:11:32]politógusként, hogyha hozzáfűzhetem, hogy ugye minél hamarabb történik egy ilyen reakció, amikor amikor ennek hírértéke van, annál nagyobb lehetőség van igazából a nyomásgyakorlásra, annál több figyelmet kap az ügy.

[00:11:46]Tehát az, hogy ez ezt decemberben megakadályozta kvázi a a Fidesznek a a pártcsaládja együttműködve Robert Ficóval eltusolva ezt az ügyet, ez azt jelentette, hogy hosszú távon nehezített azon, hogy az európai szintéren a az Európai Unió kiálljon a kisebbségi magyarok ügyeiben, hogy ezt a célt el lehessen élni.

[00:12:06]Arra, hogy miért viselkedett így a Fidesz, arra valószínűleg csak elképzeléseink lehetnek, de az nyilvánvaló, hogy a szlovákoknak ez egy rendkívül érzékeny kérdés.

[00:12:12]Úgyhogy erről kérdeznélek titeket, kettőtöket István és Barnabás, hogy tegyétek egy kicsit történelmi kontextusban, miért annyira érzékeny ez a kérdés a szlovákoknak, hiszen első ránézésre azt gondolom, hogy senki nem értet egyet sem a jogtalan és ellenszolgáltatás nélküli földelkobzásokkal, sem pedig a vita hakközbeszéd tiltásával.

[00:12:30]Igen, Szlovákiában ez valóban nagyon olyan értelemben terhelt téma, hogy a szlovák társadalmat sajnos máig nagyon össze lehet zárni a Benes dekrétumok mögött, hogy azt támogassák, illetve ellenezzenek mindenfajta felülvizsgálatot.

[00:12:47]Nagyjából azt lehet mondani, hogy egyrészt amiatt, mert keveset tudnak róla, a másik, hogy amit tudnak, az meg ki téves.

[00:12:53]Hogy például máig a szlovák történelemtankönyvekben végső soron nem került be rendesen a a deportálásoknak, a kitelepítéseknek a témája, a reszlovakizáció, aminek ugye az volt a lényege, hogy elvették a a szlováki magyarok állampolgárságát, és csak akkor kapták vissza, hogyha kinyilatkozták, hogy ők valójában szlovákok.

[00:13:15]Tehát, hogy így egy ilyen nagyon erős, asszimációs, teljesen vállalhatatlan politikai nyomás volt ez, és ezek nem kerültek be rendesen.

[00:13:24]Igazából leginkább a a szlovák irodalomban van valami jele, de az is sokszor téves, ahogy ők írnak erről.

[00:13:31]Vagy például a deportálásokat máig lakosságcserének hívják.

[00:13:33]Azért, mert hivatalosan az volt egy ilyen euemisztikus, illetve volt ennek egy oka, hogy miért így, mert a magyar kormány akkor próbálta valahogy finomítani a dolgot, hogy ne mindenki telepítse neki, és ezt így tudta elérni.

[00:13:44]De igazából ez nem egy lakosságcsere volt.

[00:13:46]Tehát ma ezt így hívni ez ez ez történelmi csúsztatás.

[00:13:48]És sajnos olyan felmérések vannak Szlovákiában, hogy a szlovák fiatalok nagy része ez úgy áll hozza, hogy ez egy lezárt kérdés, vagy hogy pozdami békerendezésnek úgymond a része, aki ezt feszegeti, az valamit a második világburáni békerendezésből próbál megváltoztatni.

[00:14:03]és végsősoron ezek a szlovák, ez a szlovák nagyon nehezen kezelhető közönny, ez oda vez visz vissza, vagy onnan indul, hogy hogy a szlovákai magyarságról milyen keveset tud a többség.

[00:14:16]Tehát van egy erős ilyen többségi mentalitetás Szlovákiában, ami szlovákiai magyarokról valami homályos elképzeléssel van, és az őshonosságukat, vagy a saját öss kisebbségi problémákat, amik terhelték például a két világháború között a a magyarságot, ezekről nem tudnak.

[00:14:30]Ezek megint csak a történelmi könyvekbe se kerültek be rendesen máig.

[00:14:35]és így nem nagyon értik a a szaki magyarságnak a a viselkedését.

[00:14:37]Tehát végsősoron ez egy teljesen elfogadhatatlan valójában a második világháború etnikai tisztagatásokat idéző hangulatához kapcsolódik, de ők mégis ezt úgy kezelik, mint a a rendezés része.

[00:14:51]Itt ebben olyan megoldások lehetnek, nyilván ezek lassú lassú vízpartot most, de hát hogy a covák társadalomnak minél nagyobb részét tájékoztatni vagy ez olyan témákat vagy olyan módon megnyitni egy párbeszédet, hogy hogy azt a részét, ami érdeklődik és nyitott, azt legalább ahhoz eljuttatni a pontos információkat.

[00:15:09]Tehát itt van egy ir mi azt gondolom, hogy irracionálásnak nevezhetjük félelem, illetve ami valószínűleg tudatlanságra Igen.

[00:15:15]Úgy is szokták nevezni, hogy a győztesek traumája.

[00:15:16]Tehát végsoran a Dél-szlovákiát úgy szerezték meg, hogy máig nem tudják, hogy ott élő emberek mit szeretnének, mit akarnak.

[00:15:23]És miközben Trianon trauma volt Magyarországnak, ők meg olyan területeket kaptak stratég gazdasági okból, ami amiket nem tudtak úgymond olyan helyet pacifikálni, hogy az ott élők megszeressék azt.

[00:15:35]És ezt ezt máig nem nagyon értik meg.

[00:15:37]Leginkább a szlovák irodalom meg kultúra területén vannak olyan próbálkozások.

[00:15:41]Volt egy felvidékcímű film például, ami próbál valamit ebből bemutatni.

[00:15:46]Az egész érzékletes, tehát sokszor nem a nagy törtemi kereten keresztül lehet elérni talán így a tömegekhez, hanem az ilyen egyéni a mikrotörténeten keresztül így egy családon, hogy hát ezek szét lettek szakítva, ki lett telepítve, tönkre lett téve, el lett véve, mindene ezeknek az embereknek például, akit kitelepítettek.

[00:16:05]És ugye ennek a mostani helyzettől függetlenül is van hatása arra, és János, most hozzád fordulok, hogy milyen keretek között tudnak élni a szlovákiai magyarok, hiszen nyilván ez a fajta ignorancia, illetve félelem, ez ez nem csak ezekben a felháborító földelkobzásokban, hanem általában egy hát minimum kevésbé támogató állami környezetben ölt testet.

[00:16:29]Valóban így van.

[00:16:29]És én azzal csatlakoznék Istvánhoz, hogy itt itt nem egyszerűen egy egy múltbeli feldolgozatlan történelmi kérdésről beszélünk, hanem ez a szlovák társam számára az összefügg a szlovák-magyar kapcsolatok egészével, és ennek ugye központi eleme a magyar szlovákiai magyar kisebbség megoldatlan helyzete.

[00:16:49]És az alapkérdés leegyszerűsíthetjük, hogy itt egyenlők társadalmáról van szó, vagy itt van van egy domináns szlovák többség és egy megtűrt magyar kisebbség.

[00:16:58]És ez nagyon sok mindenben megnyilvánul a kirekesztő nyelvi szabályozás.

[00:17:00]Tehát van egy előnybe hozott államnyelv és egy tolerált, tehát megtűrt kisebbségi nyelvek.

[00:17:07]a az igazságtalan közigazgatási beosztás, a magyar kisebbség érdekeinek nem figyelembevétele, például a kulturális támogatások, a közlekedéspolitika, a régiófejlesztési politika, az oktatáspolitika terén, az igazságtalan választási rendszer.

[00:17:21]Tehát nagyon sok olyan összetevője van, ami a felvidéki magyarok számára sérelmes, politikai céljuk, hogy ezen változtassanak, és a szlovák társadalom többségéből pedig valamilyen fajta ellenzést vált ki.

[00:17:32]És ennek egy összetevője a Benes dekrétumok.

[00:17:35]Tehát hogyha meghallják, hogy hogy Benes dekrétumokat kifogásolja valaki, akkor ők ez mögött azonnal látják azt, hogy hogy itt akkor a nyelvi szabályozást is változtatni kell.

[00:17:48]Tehát egy egy igazságtalan egy igazságtalan helyzetet kellene megszüntetni, és az sok áldozattal, lemondással jár a részükről is.

[00:17:54]Úgy gondolják, beleértve ebbe például azt is, hogy mondjuk a vagyonálkopzásokat jóvá tenni, kárpótlással lehetne.

[00:18:00]Tehát még anyagi összetevője, ilyen szigorett anyagi összetevője is van.

[00:18:05]Nyilván ennek nem nagy politikai támogatottsága van a társ szlovák társadalomban annál nagyobb ellenzéke.

[00:18:12]Ö nehéz kérdés ez itt.

[00:18:15]Itt szerintem azt is érdemes hozzátenni, hogy ugye nem csak az állami jogszabályokról, szakpolitikákról van szó, hanem a társadalmi attitűdökről.

[00:18:23]Tehát, hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz az utcán, hogy milyen a szlovák nyelvnek a dominanciája a köztereken.

[00:18:29]Tehát sok magyar mai napig nem szólal meg az utcán, vagy akár egy étteremben nem beszélget magyarul, hanem szlovákul beszélgetve érzi biztonságban magát.

[00:18:38]És nagyon sokszor szlovákok úgy állnak magyarokhoz, hogy hát itt itt szlovákul beszélünk, és nem tehát nem kérésként van megfogalmazva, hogy beszéljünk szlovákul, mert nem tudok magyarul, hanem mint mint előíró elvárás, hogy poszlovenski, merthogy ez szlovákia itt szlovákul beszélünk, annak ellenére, hogy a népességnek egy több mint 8%-a tud magyarul, vagy magyar anyanyelvű.

[00:19:01]És ez a feszültség állandóan ott lappang és néha feltör, aminek ugye vannak híres hírhe közelmúltbeli, illetve múltbeli esetei, amikor magyarokat atrocitások értek, azért mert nem szlovákul beszéltünk.

[00:19:16]Igen.

[00:19:16]Malina Hedwignek az ügye, vagy a pozsonyi késes támadás most.

[00:19:18]Igen.

[00:19:21]Na most az ember ugye azt várná, ha az ember naiv lenne, hogy a magyar kormány ezek ellen fellép, és úgy gondolja, hogy ennek a helyzetnek, amit most érzékletesen leírtatok, ennek a megoldása a kisebbségpolitika legfőbb célja.

[00:19:34]Hiszen az valóban elfogadhatatlan, hogy az etnikai háttér, az etnikai hovatartozás miatt valakik másodrendű állampolgárként kelljenek élni egy szomszédos Európai Unió tag, NATO tagszövetséges országban.

[00:19:45]Ehhez képest ugye azt tapasztaltuk, és itt visszatérek hozzád Dóri, hogy kvázi megakadályozták azt, hogy mi ezt napirendre vegyük és ezután is folyamatosan hát, hogy mondjam, hiányzott a magyar kormány fellépése.

[00:20:00]És a Tisza kicsit ezt az űrt is akarta kitölteni azzal, hogy a zászlajára tűzte ezt a témát, hiszen tulajdonképpen nem csináltak semmit, illetve hát mit csináltak?

[00:20:09]Hogy láttuk mi ezt?

[00:20:11]Hát leginkább lapítottak, és különösképpen Orbán Viktor pedig akkor decemberben a plenárissal párhuzamosan folyt az Európai Tanács, ahol ugye simán lett volna alkalma a miniszterelnöknek az Európai Tanács Margóján, mondjuk félrevonni Robert Ficó szlovák kormányfő barátját, hogy előhozza ezt a témát, de a sajtónak csak annyit válaszolt Orbán Viktor, hogy majd tele van most a naptárunk.

[00:20:36]És úgy tűnik, hogy egyébként azóta is sajnos tele van a naptáruk, mert nem álltak ki a felvidéki magyarok mellett hangosan vagy egyértelműen.

[00:20:45]És ez már a második alkalom, hogy Orbán Viktor a határon túli magyarokat magukra hagyja.

[00:20:50]Ugye tudjuk, hogy az első alkalom a közelmúltban az volt, amikor Magyar Gyűlölő román elnök jelölt, tehát Szimion támogatta, és most ez a másik.

[00:21:00]És ugye a Tiszánál mi következetes kisebbségvédelmet szeretnénk képviselni, illetve azt csináljuk, mert a kisebbségeket nem csak akkor kell védeni, amikor éppen a hatalom vagy a miniszterelnök érdeke úgy diktálja.

[00:21:13]István, te vagy az, aki ugye, ahogy a bemutatóban is elmondtam, a magyar diplomáciában, a magyar kultúrdiplomáciában részt vettél.

[00:21:17]Mindig így volt ez?

[00:21:20]Mindig így viselkedett a magyar külpolitika kisebbségügyben, vagy ez egy ez egy változás?

[00:21:24]Nem, ez sajnos ennek az illiberális kisodródásnak lett a része vagy a mellékterméke, eredménye, mert nagyjából volt egy konszenzus a magyar politikában, hogy a Benes dekrétumok ügyében föl kell szólalni, vagy amit lehet európai szinten, meg kell próbálni elérni.

[00:21:43]Ezek azért nagy sikereket, tehát nagyon nehéz volt ebben lépni, ugye mondjuk a 90-es években, mert egyrészt etnikai háború zajlott Magyarországtól délre, és nehéz volt az etnikai témát úgy felvetni, hogy nekünk is van problémánk, de máshogy akarjuk kezelni, és ez már túl disztingvált volt sokszor.

[00:22:02]Meg a másik az, hogy a németek mennyire kivonultak ebből a témából, a szudéta német és satöbbi ügyben.

[00:22:06]Nem, nem volt egy összhang.

[00:22:08]1991-ben Szlovákia bocsánatot kért, vagy Csesslovák akkor még bocsánatot kért a a németektől, Németországtól, és akkor le volt zárva részükről.

[00:22:19]Ezért nehéz volt ebben úgymond nemzetközi partnereket találni, de a magyarországi diplomácia politika az ebben eléggé konszenzusos volt, hogy ezt az ügyet képviselni kell.

[00:22:31]És ez ilyen szempontból egy az, hogy végül Orbán Viktor ugye Ficóval Fico ellen nem mert felszólalni, az végülis annak az oka, hogy hát mint beszorult ebbe a pozícióba, hogy lényegében más szövetségesen nem akadt már az Európai Unión belül, őt meg nem akarta elveszteni, és így veszni hagyja.

[00:22:48]Igen, ahogy a Simion ügynél is a határonli magyarok ügyét, különi magyarok ügyét így veszni hagyja.

[00:22:54]Igen, mert azt említsük meg egy pillanatra, hogy ami összeköti sok egyéb mellett a két történést, az az, hogy ha Szimont megválasztották volna román elnöknek, akkor az európai tanácsban Orbán Viktorral együtt ült volna az asztal körül, ugyanúgy, ahogy Ficó együtt is ül.

[00:23:10]Tehát nyilván ez motiválhatta, legalábbis részben Orbán Viktort a Szimion melletti kiállásban, hogy szeretett volna még egy partnert ebben az illiberális projektben, az európai tanácsi döntéshozatalban.

[00:23:19]Ott ez nem sikerült.

[00:23:22]A magyaroknak is szerencsére, és az EU-nak is szerencsére.

[00:23:24]ficóval viszont megvan ez a és valójában ez a ficó kapcsolat meg nem ho sokat.

[00:23:29]Tehát ez ez nemzetközileg valójában nem segít Magyarországot.

[00:23:32]Jogilag segít, de a a karantént, azt, hogy Magyarország mennyire mondjuk a rossz megítélés aláik, azt valójában sokszor inkább erősíti.

[00:23:39]Az más dolog, hogy lenne egy jogi szövetséges bizonyos európai platformokon, de egyébként meg hát ez sem egy stratégia, valójában ez nem egy kőpolitikai stratégia szerintem, vagy nem egy nemzeti stratégia.

[00:23:51]Így van.

[00:23:51]Nem, nem a nemzeti érdeket.

[00:23:52]valamilyen érdeket szolgál, de nem a nemzeti érdeket, nem a magyar nemzeti érdeket, hogy egészen pontosak legyünk.

[00:23:58]Még hare szabad röviden látni kell, hogy valóban ez a stratégiaváltozás, ezt politikailag nem akarnám értékelni, de hogy elvileg létezhet itt egy olyan stratégia, ahol a Fidesz kormány a szomszédokkal jó partneri viszont kialakítva rajtuk keresztül próbálja meg kezelni ezeket a fontos kérdéseket.

[00:24:19]De látni kell, hogy ez legalábbis Szlovákia esetében megbukott ez a politika.

[00:24:23]Tehát Robert Vic esetében nem sikerült előről lépést elérni se az állampolgársági törvény, se a nyelvtörvény, se a kisebbségi jogi törvény, és most a Benes dekrétumok esetében sem.

[00:24:33]Ezek mind olyan dolgok, amiket a Fidesz mindig is fontosnak tartott.

[00:24:36]Tehát most visszalépés van ezen a téren.

[00:24:38]Ugye a BTK módosítása az ennek a példája.

[00:24:44]Ez egy létező alternatíva lehetne, de megbukott.

[00:24:46]Mi a másik megoldás?

[00:24:46]A másik megoldás az, hogy az európai szereplők, tehát különösen a bizottság beavatkozását kell kérni, és a Felvidéken magyarokként mi ezt szeretnénk elérni.

[00:24:56]Itt az európai jog az nem egy nagyon fixen meghatározott valami, tehát hogy a bizottságnak most van, nincs hatásköre ezzel foglalkozni.

[00:25:05]Mi alakítjuk az európai jogot.

[00:25:05]Tehát, hogy ez a kérdés mennyire EU-s hatáskör lesz, az nagyban befügg attól, hogy most az Európai Parlamenti képviselők erről mit mondanak a bizottságnak, és a bizottság ez alapján milyen állást vesz föl.

[00:25:16]És ezért én megmondom őszintén, nekem nagy csalódás volt a a Fidesz képviselőnek tegnapi szereplése, mivel teljesen önállandmondó dolgon ők egyrészt rámutatnak arra, hogy a bizottság nem foglalkozott idáig ezzel a kérdéssel, és a fellépésüknek a célja, hogy most se foglalkozzon vele.

[00:25:33]Tehát én ezt szakmailag nem tudom értelmezni.

[00:25:38]politikailag lehet, hogy ez mögött van valami nagyon ravasz elképzelés, amit én nem értek, de hogy a mi érdekképviseleti céljainkkal ez teljesen szembegy, ez egyértelmű, és ez őszintén szólva nekem meglepetés.

[00:25:50]Ilyen idáig nem volt, hogy ők lennének azok, akik Robert Fico érdeke hivatkozva megpróbálják visszafogni ezt a vitát, hogy a bizottság ne is foglalkozzon vele.

[00:26:01]Hát szerintem nyugodtan kimondhatjuk, hogy egy nagyon súlyos érdekellentét áll fenn a felvidéki magyarok és a mostani magyar kormánypárti érdeke között.

[00:26:12]Ühüm.

[00:26:12]Igen.

[00:26:12]És ennek tehát, hogy azt gondolom, hogy erről az orbáni politikáról érdemes még egy kicsit beszélnünk, hogy hogy emlékezzünk vissza, hogy 20 évvel ezelőtt a Fidesz székelyföldi autonómia kérdésben, a kisebbségi magyarok jogbővítésének a kérdésében nagyon hangos és és erős kiállású volt.

[00:26:32]És akkor kormányra kerülnek 2010-ben.

[00:26:35]12-ben Robert Ficóval pálinkázik Orbán Viktor a a Pilisben, és nagyjából ettől a szimbolikus pillanattól elindul ez a ez az új politika, ami a környező országoknak a arra nyitott partnereivel való kiegyezést priorizálja a kisebbségi magyar ügyekkel szemben.

[00:26:55]Tehát az lényegében a az a deal, az a megállapodás, hogy marad ez a ez a státuszkó, ami ami van a kisebbségi magyarok ügyében.

[00:27:04]Ebből nem lehet elvenni, de nem is kérjük magyar oldalról, hogy több legyen.

[00:27:07]Pedig itt ugye nagyon igazságtalan, azt gondolom, az a az az állapot, amiben jelenleg vagyunk, és sokkal kisebb jogot ad, mint mint mondjuk egy csomó nyugat-európai országban egy egyenlőbb státusz zárójel bezár.

[00:27:21]Tehát van ez a fajta megállapodás a státuszkó mentén, és akkor a a hatalomnak, a az orbáni hatalomnak a privát érdekeit legyen az a az Európai Uniós ügyekben való vétó, egymásnak a a megvédése, vagy akár a gazdasági együttműködések, vagy akár a személyes gazdasági együttműködések.

[00:27:41]Erre nyílik ugye tér.

[00:27:43]És itt nem csak Szlovákiáról van szó, hanem ugye ugyanez a megállapodása a Vucic rezsimmel meg lett kötve Szerbiában.

[00:27:49]Ez egy olyan rezsim, aminek a az alapjai a a Milosevic rendszerhez nyúl vissza, ami ugye a hát a délszláv háborúba sorozta a vajdasági magyar lakosságot, és tömegével menekültek el onnan az emberek, magyar emberek.

[00:28:03]Az a helyzet szintén Szerbiában, hogy ez ez a kompromisszum a a az ott élő magyar lakosságnak azért kisebbségi jogokba igazán nem adott pluszt, de de lehetővé tett valamilyen fajta ilyen privát érdekek mentén való együttműködést.

[00:28:18]És erre való próbálkozás volt Romániában is korábban egyébként a korrupt szociáldemokratákkal, most pedig a Szimion féle szélső jobbbal.

[00:28:27]És most csodálkozott rá erre, csodálkozik rá erre a magyar társadalom Magyarországon, hogy hát hol van itt az autonómia, a székelyföldi autonómia, hol vannak itt a kisebbségi jogok, mi az igazi prioritás?

[00:28:43]esetleg én is még csak annyit adják hozzá, hogy hogy ugye itt a lehetőségek, hogy mit lehet tenni, ugye beszéltünk az európai platformokról, a szlovák ficó kormánnyal, mit lehet tenni, de talán egy ilyen harmadik út, és nem szabad nyilván túlldimenzionálni, de az, hogy végsősor tényleg a legnagyobb szlovák ellenzéki párt vetette föl, hogy ezt ki kéne már iktatni a a törvényi gyakorlatból, hogy Benes Deket hivatkozva koboznak-e földet.

[00:29:06]Én féltem attól, hogy a ennek a pártnak a népszerűsége sokkal jobban beesik.

[00:29:10]Üm, ahogy ahogy a szlovák annyira úgy fog rezonálni.

[00:29:15]Ez nem történt meg, de azért azt érdemes dolgozni azon, hogy ezt a témát neesszék el, és majd egy későbbi koalícióval, keresztény demokratákkal, magyarokkal együtt szovák koalícióban Igen.

[00:29:27]Ez egy ez egy olyan téma legyen, amit emberjogi meg jogállami kérdésként kezelnek.

[00:29:31]Mert a pozsonyi tüntetésen nagyon fontos volt decemberben, hogy ott mint jogállami kérdést vetették föl, vagy tüntettek szlovákok is ez ellen a a Benesditumok alkalmazása, meg az összes ilyen maffianisztikus törvénymódosítás ellen.

[00:29:48]Tehát az lenne jó, és ezen valahogy Magyarország részről segíteni, hogy ők egy ilyen maffiaellenes meg egy ilyen jogállamot visszaépítő törvénycsomag részeként ittassák ki, és magyar részről azt hangsúlyozni, hogy nem a történelmet akarjuk megnyerni a szlovákokkal szemben, azt le akarjuk zárni.

[00:30:01]múltat lezárni, jövőt építeni együtt, és ahhoz viszont le kell tényleg zárni, tehát akkor már ne maradjon ilyen aránytalanság benne, vagy igazságtalanság.

[00:30:10]És ugye itt jön be az, amit János mondott, hogy az egyik stratégia az, hogy a szlovákiai ez esetben szlovákiai partnerrel jó viszonyt tápolni, és ennek révén elérni ezeket a változásokat, vagy legalábbis hozzájárulni.

[00:30:23]Ugye itt a jó viszony meglett, de amire ezt a jó viszonyt, az ebből fakadó politikai tőkét felhasználják, az nem ez az irány.

[00:30:29]Tehát ilyen szempontból ez egy elvesztegetett lehetőség.

[00:30:31]Az EU-s oldalt pedig egyéb véletően ideológiai vagy más okok miatt teljesen negligálják.

[00:30:39]Ezzel szemben azért ezután a decemberi, nevezzük pofonnak, én teljesen ledöbbentem, amikor a te szóbeli módosító indítványodat elutasították a patrióták.

[00:30:48]Mit tettünk mi ellenzékből, az Európai Parlamentből?

[00:30:51]Mit tett a Tisza azért, hogy mégis napirenden maradjon ez a kérdés?

[00:30:56]És legalább az európai oldalát ennek a stratégiának, amit János felvázolt, próbáljuk aktivizálni?

[00:31:05]Igen, hát fontos, hogy jelenleg nem mi vagyunk kormányon, úgyhogy a rendelkezésünkre álló eszközök az a ugye az európai szinten vannak jelen, és ezeket próbáljuk használni.

[00:31:13]Többször felszólítottuk a bizottságot arra, hogy vizsgálja ki az ügyet.

[00:31:17]Volt a januári plenáris ülésen egy vita a szlovákiai jogállamiság helyzetéről.

[00:31:26]Ott is felszólítottuk a bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet.

[00:31:30]A kisebbségi munkacsoport, amelynek a delegációnkból több képviselő is a tagja, ott is volt egy eszmecsere Megrá Biztossal, aki ugye az igazságügyi, tulajdonképpen igazságügyi EU biztos.

[00:31:42]kérdőre vontuk, hogy mikor válaszol a kérdéseinkre, mert beadtunk írásbeli kérdéseket is a a bizottsághoz, és felvetettünk kreatív és esetleg hatékony, alternatív megoldásokat, hogyha mondjuk nehezen lehetne érvényesíteni a jogokat mondjuk az európai alapjogi karta alapján, akkor mondjuk nézzük meg a belső piaci szemszögből a helyzetet, hogy ugye ez a szabad tőkeáramlást is érinti, hiszen hogyha mondjuk egy európai mondjuk Dán befektető szeretne Szlovákiában befektetni Földet, venni, de nem tudja, hogy elveszi-e a szlovák kormány, akkor nincs jogbiztonság.

[00:32:16]Jogbiztonság nélkül pedig nincsen szabad tőkeáramlás.

[00:32:18]És ezzel a BTK módosítással még a jogorvoslattól is megfosztják az embert.

[00:32:25]Tehát, hogy gondolkodjunk kreatívan, mindegy, hogy hogyan, csak hogy érjünk el eredményeket.

[00:32:29]Úgyhogy mi továbbra is fogjuk nyomni ezt a témát.

[00:32:31]a cél, hogy legyen határozat végül ebben az ügyben, azon is dolgozunk, mert azért, hogyha azt elfogadja az Európai Parlament nagy többsége, ugye decemberben említetted, hogy már volt arra jelzés, hogy hogy azért elég nagy támogatottsága lenne egy ilyen határozatnak, akkor azt sokkal nehezebb a bizottságnak figyelmen kívül hagyni, hiszen demokratikusan megválasztott képviselőknek a az európai polgároknak a hangját csatornázná be.

[00:32:55]És tegyük ehhez hozzá, hogy ennek az erőfeszítés sorozatnak a része az is, hogy az állampolgári jogi szakbizottság tegnapi üléséhez kapcsolódóan titeket és más szakértőket is, illetve romániai és szlovákiai kisebbségi magyar közösséghez tartozó embereket meghívtunk ide, és ti magatok is részt vettetek abban, hogy egy sajtótájékoztatón és egy háttérbeszélgetésen ugyanezekről a témákról beszélgettünk itt a brüsszeli európai parlamenti képviselőknek, illetve ill az ő tanácsadóiknak azért, hogy megértsék, hogy miről is van szó, hiszen elhangzottak itt a vitában egyébként, hogy a februárban vitá vitaponttá is tettük, tehát azt sikerült elérni egy köztes eredményként, hogy a plenárison vita volt általában a szlovákiai jogállamisági helyzetről, de ott egy Ficó pártjához tartozó képviselő részéről elhangzott nyilvánosan az, hogy ilyen földelkások nincsenek is, mert hogy ő még nem hallott róla, akkor nincsenek is.

[00:33:54]És meglepő volt, hogy a Fidesz képviselői erre nem azzal reagáltak, hogy ön hazudik, hanem azzal reagáltak egyébként, hogy számon kérték az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy régen miért nem tett semmit.

[00:34:05]Ez is egy meglepő fordulat volt, hogy a múltat hánytorgatták fel, ahelyett, hogy a jövőbe tekintően dolgoznának.

[00:34:12]Azt gondolom, hogy az, hogy az új Tisza kormánytól mit várhatunk, az ebből már le is vezethető.

[00:34:19]Amit János, te vázoltál, ez a kettő stratégia, ez mind a kettő fontos lesz.

[00:34:24]Tehát fontos lesz a nem elhallgatni a nehéz ügyeket, hanem hanem jó kapcsolatot teremteni, majd erre építve elérni eredményeket, miközben itt fogjuk folytatni az Európai Parlamentben.

[00:34:39]De ahhoz, hogy ez sikeres legyen, és itt egy pár lépést visszalépnék, ahhoz, hogy ez sikeres legyen, ahhoz azért szükség lenne párbeszédre.

[00:34:48]Nem csak a kormányok között, most az is hiányzik, illetve ahogy megbeszéltük, Faramuci módon van jelen a magyar és a szlovák kormány közötti párbeszéd, de szükség lenne párbeszédre és megbékélésre a magyar és a szlovák közösség között, hiszen nyilván csak ez tud lenni egy hosszútávú kiegyezés, egy hosszútávú rendezés alapja.

[00:35:08]Mindannyiokat kérdeznélek erről, hiszen mindannyian különböző perspektívából jó ismerői vagytok ennek a problémának.

[00:35:14]Mi kell ehhez?

[00:35:14]Mik a kockázatok?

[00:35:16]Mik a veszélyek?

[00:35:16]Ö, és mennyi az esélye erre?

[00:35:19]István esetleg nem történész?

[00:35:21]Jó, hát mindenképpen olyan szakmai együttműködések, amelyek többször elindultak és sokszor el is akadtak.

[00:35:28]Van például egy szlovák-magyar közös törtemkönyv, segédkönyv a fiókba, amit végül kihátrált végülis mindkét kormány amögül, hogy ezt kiadják.

[00:35:36]Ez nem is a diákoknak szólna, hanem tanároknak, mint segédkönyv, hogy jobban értse egy szlovák tanár, hogy mi a magyar álláspont, mik azok azok a tények, azok a történelmi folyamatok, amire ők nem tudnak.

[00:35:49]Tehát egy nagyon sajátos etnikai, szűk nézőpontból nézik a történelmet.

[00:35:54]Mint már mondtam, így, a szlováki magyarság története kevésbé kerül a a szemük elé.

[00:35:58]Tehát ezt de a magyar tanároknak is ugyanúgy hasznos lehet, hiszen mi sem hallunk róla, hogy a szlovákoknak mi az érzékenység.

[00:36:05]Absolút, abszolút.

[00:36:05]Tehát igazából az nem a BNS dekrétumok kapcsán, hanem más témákb jön ki, hogy a különösen a magyarországi társadalom keveset tud a szomszédairól, és nem is mindig tudjuk, hogy mikor sértjük meg őket például, és generálunk vagy termelünk újra bennük olyan frusztrációt, amivel fenntartjuk ezt a kulturális távolságot.

[00:36:25]Tehát ilyen szempontból a Magyarországon is fontos ez a fajta tudásbővítés, ismeretbővítés, ahogy szoktam mondani, hát szlovák írók, költők nem kerültek be még a alaptanterbe.

[00:36:38]Tehát egy-kettőt érdemes lenne, ráadásul volt, aki két nyelven írt, magyarul és szlovákul is.

[00:36:42]Tehát nagyon komoly kapcsolatok vannak, amik légsősorban mindkét részről, nem az, hogy el vannak hallgatva, de nem intézményesül, hogy milyen sok közös pont van.

[00:36:51]másik ilyen, de hát ez csak egy elképzelés, hogy hogy igazából nagyon jó lenne és Szlovákiában is, hogy a magyar ABC-t kicsit ismerjék.

[00:36:57]Tehát nem jó az, hogy egy szlovák ugye idegenül érzi magát, mert nem tud elolvasni betűket.

[00:37:03]Ugyanúgy Magyarországon is lehetne ezt kicsit referálni a Mátos iskolában, hogy csak az ABC-t ismerjék.

[00:37:09]Ez az idegenségérzet gyengüljön valahogy.

[00:37:11]Tehát ilyen téren szerintem van mozgástér és lehet mit tenni.

[00:37:16]És Szlovákiában is vannak azért olyan aktorok, helyi aktorok, polgármesterek, aktivisták, művészek, intézményvezetők, múzeumigazgatók, akik akikkel lehet együtt dolgozni, és akik nyitottak ilyen munkákra.

[00:37:27]Nem feltétlenül tömegesen, de vannak ilyenek, és ezeket érdemes feltérképezni, és ezekkel különböző módon együttműköd csinálni, magyar feliratokat tegyenek ki, vagy közös kiadványokat készíteni, vagy valahogy megjeleníteni a köztereken ezt a témát például, úgyhogy szobrokban, egyébben, utcátnevezésekben.

[00:37:44]Tehát ezekben szerintem úgy érdemes úgy tapogatózni, és ezekben nyílhatnak kisebb lehetőségek.

[00:37:52]Én talán csak azt mondanám, hogy itt a a kiindulópont nagyon nehéz.

[00:37:55]Tényleg nagyon sok olyan kérdés van, aminek van politikai vonzata és nagyon másképp látják szlovákok magyarok, szlovákiai magyarok, de mégiscsak a az alapkérdésekben van van egyes egyeségre lehetőség.

[00:38:11]Alapvetően mindenki békében szeretne élni, és egy igazságos társadalomban szeretne élni.

[00:38:14]És ezt nehéz ezt elérni, de de van egy keretünk, ami pont ilyet vázol fel, és az az emberjogi keret.

[00:38:22]És ez megadja, megadja az alaphangot arra, hogy hogyan tudnak szlovákok és magyarok ezekről a megosztó témákról is beszélni.

[00:38:29]Tehát István beszélt főleg ennek a módozatairól, én azt látom, hogy tényleg ebbe a keretbe ágyazva nagyon érzékeny kérdéseket is meg lehet éltetni a a másik féllel.

[00:38:40]És a a tegnapi hearing is ennek egy példája tulajdonképpen, ahogy Dóra említette, hogy például a belső piacnak a jóga azt hogyan alakíthatjuk, ha sikerült elhoznunk olyan példákat, hogy például egy cég vett egy földet, és utána az állam elkapozta tőle, mert akitől vette, annak a nagyapja magyar volt.

[00:38:59]Ezt megérti eg szlovák is, hogy ez így nem jó.

[00:39:02]És valószínűleg nem ezt szeretnénk, hogy hogy így működjön a társadalmunk.

[00:39:06]Ezek az alapsarokpontok szerintem megvannak.

[00:39:08]Nem olyan nagy a kulturális különbség szlovákok és magyarok között.

[00:39:12]Alapvetően ugyanannak az európai kulturális szférának a részei vagyunk.

[00:39:16]Nagyon sok részlet különbség részlet dologban nem értünk egyet, de szerintem az irány az adott.

[00:39:22]Én kapcsolódnék mind a kettőtökhöz egy-egy ponttal itt a a János által mondottakban ahhoz, hogy egy dolog, hogy van-e politikai képviselete ennek az ügynek itt az Európai Parlamentben, de hogy szerintem nagyon nagy szükség lenne arra, hogy hogy civil szinten egy ilyen fingt tank, tehát hogy kutatók, szakértők és és aktivisták is ebbe az ügybe be legyenek vonva, és és meglegyenek ebben erősítve.

[00:39:45]És azt hiszem, hogy az a helyzet, hogy vannak ilyen emberek, akik akik ezzel foglalkoznak, akiknek ez fontos, de hogy nem kapnak erőforrásokat ahhoz, hogy ezt a munkát igazán a maga teljességében tudják elvégezni.

[00:39:56]És szerintem ez a magyar kormány számára egy nagy kihasználatlan lehetőség, hogy támogasson ilyen embereket, akik vannak Romániában is, Szlovákiában is, a többi magyar közösségben is.

[00:40:05]És nem csak magyarok egyébként, hanem adott esetben szlovákok, románok, akikkel lehet ilyen ügyekben együtt dolgozni mind egy Európai Uniós szintéren, mind a saját társadalmukon belül.

[00:40:16]És itt ugye a a többségi hangok, tehát hogyha egy szlovák mondja el azt, hogy milyen egyenlőtlenség és igazságtalanság van magyarokkal szemben Szlovákiában, arra azt a szovákok jobban meg fogják hallgatni.

[00:40:28]Ez a ez amiben a Jánosho szerettem volna kapcsolódni, és a az István által elmondottaknál itt szerintem az nagyon fontos, hogy mi hogyan tudunk közösséget érezni egymással a szlovákokkal, és hogy a mi közös történelmünknek rengeteg közös pozitív pontja van, amik úgy el vannak kicsit felejtve, el vannak el vannak hallgatva.

[00:40:47]Erről István kiváló könyvet írt a Szlovákia királyt választ címmel.

[00:40:52]És csak egy történet ebből, amit szerintem érdemes megosztani a nézőkkel is, hogy bizony az első szlovák nyelvemlék, az első írott szlovák nyelven írott szöveg az valószínűleg egy magyar embernek, egy Szeged mellől származó magyar embernek a a az írása, aki Mátyásnak valamilyen katonája volt, és hát nem igen tudott rendesen szlovákul, és leegyzetelte, hogy a templomban mit fog elmondani oda a Biblia szélére.

[00:41:17]Ugye helyes írási hibák vannak a a a szövegben.

[00:41:19]Ott a szepességben.

[00:41:22]A hívek azok valószínűleg szlávok, vagy jelentős részben szlávanyelvűek voltak.

[00:41:26]És hát így születhetett az első szlovák írott nyelvi emlék.

[00:41:31]Tehát nem reménytelen az ügy, tulajdonképpen nem is bonyolult, azt hiszem, hiszen bármilyen konfliktusmegoldásnak, illetve bármilyen közös építkezésnek ezek az alapvető tézisei.

[00:41:43]Figyeljünk egymásra, hallgassuk meg egymást és keressük a egyetértés pontjait, nem pedig a különbözőség pontjait próbáljuk felnagyítani.

[00:41:52]Nyilván hatalomtechnikai szempontból ez utóbbi néha jobban szokott működni, de hogyha a valódi nemzeti érdeket és a közösségi kárpáttérségbeli érdeket vesszük alapul, akkor ott az a megegyezés és a kibékülés.

[00:42:04]Utolsó zárógondolatként, hiszen a műsoridó végére értünk, hogy látjátok, mennyire vagytok ebben a kérdésben optimisták, akár a tegnapi meghallgatás alapján, akár az európai uniós lehetőségek, akár a társadalmi megbékélés, illetve majd a végére Dóit kérem, hogy egy kicsit mondjon pár szót a Tisza terveiről.

[00:42:24]Mi lesz itt ezután?

[00:42:24]Én alapvetően nagyon optimista vagyok azért, mert azt látom, hogy egyre inkább aktivizálódnak olyan civil csoportok, akik be belefektetik ezt a munkát egy ilyen érdekképviseleti tevékenységbe is, de általában a mondjuk a a szlovák-magyar kapcsolatok építésébe nem is lehet ezt máshogy csinálni, csak optimistán.

[00:42:43]Nem tudjuk, hogy mikor lesz ennek konkrét jogi eredménye, de nagyon pozitívan értékelem azt is, ami tegnap történt.

[00:42:50]Tehát a bizottság részéről látjuk, hogy van hajlandóság arra, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

[00:42:54]évek telhetnek el, mire pontot teszünk a végére, de látom azt a befektetett munkát, amit sokan önkéntesen mondhatjuk így, hogy hazaszeretetből csinálnak, és ez nagyon nagy bizakodást adokott.

[00:43:09]Én a abban, hogy a szlovák és magyar mondjuk múltképet sikerül közelíteni és a kultur távolságetet csökkenteni, amiben optimistább vagyok, mintogy a 20.

[00:43:18]századi problémákat, mint a Benesditumok sikerül valahogy feloldani, vagy az nehezebb, de igazából ez a fajta közelítés, közeledés az az annyira sok módon lehetséges, és olyan sok aktor áll készen többkevesebb együttműködésre szlovák részről is, hogy van mire építeni.

[00:43:36]helyi aktorok, ahogy az előbb mondtam, polgármesterek egyéb külön örökséget tulajdonló vagy irányító szervezetek és a Venezékumok kapcsán meg ami kicsi optimizmus van bennem, kicsit most gonosz leszek, de az, hogy hogy Ficó ennyire mellé állt, vagy a Beneskrétumok mellé állt, mert annyira Ficó népszerűtlen, főleg abban az írástudó közegben, szlovák mondjuk úgy, hogy középosztály számára, vagy középosztályosodni vágyók számára, és azt hiszem a folyamat csak egyre jobban ez lesz Szlovákiában, hogy az most már mindenkinek gyanúsa, valamit így nagyon felvállal.

[00:44:08]És még ahogy így a jogállami kérdésekkel így összekapcsolódhat, azt látom, hogy az egy újdonság lehet Szlovákiában, hogy végre sikerül ezt, mint nem egy ilyen etnikai vagy csupán etnikai kérdés, hanem egy jogállami kérdés ezt fölvetni.

[00:44:21]Ez ad egy optimizmusra okot.

[00:44:24]Én onnan indítanék, hogy mindig egy kicsit nehéz Délsz-szlovákiában lennem, mert azt érzem, hogy nagyon igazságtalan az a az az élet, amit ott élnek emberek.

[00:44:33]És ez úgy megnyom engem azzal együtt, hogy hogy ezen nem tudunk egyből változtatni, de azt gondolom, hogy ahhoz képest, ahogy egy éve éreztem, most sokkal több reményt érzek, és ez több dologból áll össze.

[00:44:43]És az egyik egyik része ennek a a tegnapi nap volt.

[00:44:45]Tehát ez szerintem egy egy történelmi új dolog, hogy egyszerre tudnak szlovákiai magyarok és szlovákiai szlovákok egy egy ennyire érzékeny éles ügyben, tehát a szovák-magyar kapcsolatoknak az egyik legérzékenyebb témájában együtt kiállni az európai értékek és emberi jogok oldalán.

[00:45:05]Ugye itt volt Jan Maros, aki a szlovák földalapnak a korábbi igazgatója volt, és hát nagyon egyértelműen beszélt arról, hogy ez egy probléma, amit amit meg kell szüntetni.

[00:45:17]Ő maga meg is próbált itt ő maga ugye idő egy egy rövidebb időre fel is tudta függeszteni ezeket.

[00:45:22]Ö itt volt ugye Lucia Szatyinszka is, szlovák újságírók is követték ezt.

[00:45:27]És hogy azt gondolom, hogy ez egy új egy új helyzet, ahol egy magyarországi ellenzéki párt a a választásoknak az esélyese egyszerre tudja ennek a az ügynek a szlovák és magyar tanúit meghívni Brüsszelbe az Európai Uniós szintér.

[00:45:41]Szerintem sokkal nagyobb hitelességet ad az ügynek, mintogyha csak magyarok beszélnének róla.

[00:45:46]és hát valahogy megfoghatóvá teszi azt, amiről beszélünk, szlovák-magyar megbékélés és együttműködés szintjén, hogyha egy ilyen ügyben el tudunk kezdeni még ilyen, akár csak ilyen kis lépésben is, de de valami újat teremteni, akkor szerintem van remény.

[00:46:02]És hát tágabban nézve ugye azt látjuk, hogy Szlováki belül azért olyan még nem volt, hogy egy ilyen vezetőellenzéki párt azt mondja, hogy azért a magyar követelésekben van igazság, és azért valamennyire nyitottak vagyunk rá, nagyon óvatosan fogalmaztak, de nem csak a földelkobzások ügyében, hanem más ügyekben is.

[00:46:18]Úgyhogy itt előállhat néhány éven belül olyan helyzet, hogy jobb tér nyílik a a kibontakozására a szovákmagyar kapcsolatoknak és egy egy megbékélés projektnek.

[00:46:28]Úgyhogy optimistán.

[00:46:31]Köszönöm, hogy említetted, hogy ugye itt fontos a szlovákok bevonása.

[00:46:34]A Tisza ugye erre törekszik, és ennek kapcsán nagyon sajnálatos megjegyezni azt, hogy míg mi ezt látjuk, hogy ez arról szól, hogy szlovákiai aktorokat bevonnunk és meghívtunk, a Fidesz propagandája ezt úgy zenésítette meg a tegnapi nap kapcsán, hogy mi mertünk biztosítani szlovák angol tolmácsot ezen a rendezvényen, amit ők valahogy, nem tudom, a hazaárulás csimboraszójának próbáltak tálalni, holott arról van szó, hogy meg kell értetnünk az itteni közönséggel azt, hogy mit mondanak a szlovákok és meg kell értetni természetesen azt, hogy mit mondanak a magyarok.

[00:47:08]Megoldás csak így lehetséges.

[00:47:11]Nyilván ők ezt nem így látják.

[00:47:13]Ühüm.

[00:47:14]Dóri, mit várhatunk a jövőben akár itt a parlamentben, akár egy jövendőbeli Tisza kormánytól?

[00:47:20]Hát a jövendőbeli Tiszakormánytól más hozzáállást várhatunk.

[00:47:23]Ugye ezt már Magyar Péter is jelezte több felszólalásában.

[00:47:30]És itt az európai szinten pedig továbbra is napirenden fogjuk tartani a témát.

[00:47:34]hogy említettem, hogy dolgozunk azon, hogy legyen egy határozat az ügyben, de amúgy azon fogunk továbbra is dolgozni, hogy lépjen fel az Európai Bizottság, akár mondjuk a szlovákiai jogállamisági jelentés keretében, ugye minden tagállamban van egy ilyen éves szinten, hogy vizsgálják az ügyet.

[00:47:50]És azt is megjegyezném, hogy nagyon fontos, hogy itt az Európai Parlament jó kapcsolatokat alakítsunk ki a szlovák képviselőkkel is, hiszen így tudunk tényleg konstruktív megoldásokat találni.

[00:48:03]És egy utolsó pontot szeretnék még mondani, hogy nagyon szuper és nagyon szerencsések vagyunk, hogy a hogy egy felvidéki magyar hölgy dolgozik a csapatomban a delegációnak, aki rengeteget segít ebben az érdekképviseletben, és rengeteget tanultam és tanulunk is tőle, úgyhogy méltó képviselője ő is ennek a ennek az ügynek, úgyhogy nagyon sokat fog továbbra is segíteni nekünk, hogy eredményeket érjünk el.

[00:48:27]Örülök, hogy ezt mondtad, mert erre zárásként rá tudok csatlakozni.

[00:48:28]János is említette, és ti is említettétek, hogy ebben sok munka van.

[00:48:32]Ennek a munkának az oroszlán részét ti és a hozzátok hasonló szakértők, aktivisták végzik el.

[00:48:37]Amit mi tudunk tenni, az az, hogy ennek az eredményét becsatornázzuk, megjelenítjük a politikai szinten.

[00:48:44]És ezért hálásak vagyunk nem csak nektek természetesen, hanem mindenkinek.

[00:48:48]Ugye olvassuk a szlovákiai magyar sajtócikkeit, olvassuk a ti munkáitokat, tanulmányaitokat, konzultálunk szakértőkkel.

[00:48:55]Ahogy itt hallhattuk is, van oka az optimizmusra, nem érdemes feladni, anélkül nem is lehetne csinálni.

[00:49:01]Én azt tudom mondani, hogy a Tisza delegáció ezt folytatni fogja, és reményeink szerint már áprilisban és utána a közeljövőben lesznek kézzel fogható eredmények, mint például a parlamenti állásfoglalás.

[00:49:14]Én ebben bizakodva és a részvételeteket és a véleményetek megosztását megköszönve most elbúcsúznék vendégeinktől is és kedves nézőinktől is.

[00:49:24]Köszönjük szépen a figyelmet, köszönjük szépen az eddigi figyelmet is, és azt is, hogy ezután is velünk vagytok.

[00:49:29]Aki nem szeretne lemaradni a hasonló témákról, azt kérem, hogy iratkozzon fel a YouTube csatornánkra, kövessen be a Facebook oldalainkon, és általában, hogyha ti is, önök is egyetértetek azzal, hogy ez a fajta változása az, amire Magyarországnak és akár Szlovákiának is, és a tágabb régiónak is szüksége van, akkor támogassátok a Tisza munkáját, csatlakozzatok a közeletekben lévő Tiszaszigetekhez, vegyétek föl a kapcsolatot az önkéntesekkel, hogy együtt tudjunk dolgozni ezért a változásért.

[00:49:59]Köszönöm szépen, viszontlátásra!