Mit adott nekünk az EU? – Biztonság és védelem

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Hajdú Márton vagyok, a Tisza Európai parlamenti delegációjának kabinetfőnöke.

[00:00:04]Ez itt mit adott nekünk az EU sorozatunk, ahol arról beszélgetünk, hogy az Európai Unió milyen konkrét hatással van a mindennapi életünkre.

[00:00:13]Ebben az epizódban a biztonságról és a védelemről lesz szó.

[00:00:19]Egy olyan világban élünk, ahol a biztonsági kihívások egyre növekednek.

[00:00:21]A szomszédunkban háború zajlik, egyre gyakoribbak a kibertámadások, és a dezinformáció is komoly fenyegetést jelent.

[00:00:31]Ilyen környezetben különösen fontos kérdés, hogy Európa és benne Magyarország hogyan tudja megvédeni saját magát és az állampolgárait?

[00:00:41]Arról fogunk beszélni, hogy az Európai Unió milyen konkrét eszközökkel járul hozzá a biztonságunkhoz, hogyan működik együtt a NATO-val, és mit jelent ma a védelem egy olyan korban, amikor a technológia és a hibrid fenyegetések is egyre nagyobb szerepet játszanak.

[00:00:58]Erről beszélgetek ma Lakos Eszterrel, aki az Európai Parlament külügyi bizottságának és a biztonság és védelempolitikai bizottságnak is tagja.

[00:01:09]Tartsatok velünk!

[00:01:12][zene] [zene] Üdvözlöm kedves nézőinket és üdvözöllek Eszter itt a stúdióban.

[00:01:26]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:29]Köszönöm szépen.

[00:01:32]Védelem, hadsereg és az EU szerepe ebben.

[00:01:35]Pár évvel ezelőtt még nem is nagyon értettük volna, hogy miért kell erről beszélni, de valójában már évtizedek óta van szerepe az Európai Uniónak a tagállamok védelmében.

[00:01:48]Miért fontos most a biztonságról és a védelemről beszélni, és miért fontos most is ezt európai szinten tenni?

[00:01:53]Üüm, hogy ez egy rendkívül aktuális kérdés.

[00:01:58]Ugye ennek vannak történelmi eredetei is.

[00:02:01]Ugye a második világháborút követően a két nagy ellenfelet, Franciaországot és Németországot nem akarták újra egymásnak ugrasztani.

[00:02:08]És erre jött létre ugye az ESZA, az európai szén és acél közösség.

[00:02:13]Ugye ezt a szént és az acélt szerették volna ugye közös kontroll alá helyezni, és ugye ebből fejlődött ki az európai közösség, közösségek, majd pedig későbbiekben ugye az Európai Unió, tehát az bocsás paz a fiatalabb néző kedvéért a szén és az acél volt a korábbi korok mesterséges intelligenciája és drónja, ugye, tehát hogy ez kell a háborúhoz és ezt kellett összehozni, hogy ne tudják egymást megtámadni.

[00:02:39]Igen, igen, igen.

[00:02:39]És tehát lényeg az, hogy létrejött az Európai Unió és ezt követően már soha nem volt háború az Európai Uniónak a területén.

[00:02:51]Tehát, hogy azt is nyugodtan mondhatjuk, az Európai Unió az egy nagy óriási béke projekt.

[00:02:55]És ugye ennek ugye vannak más folyamányai is.

[00:02:59]Ugye tudjuk, hogy van belsőpiac satöbbi, ami ami különböző előnyökkel jár a tagállamok számára.

[00:03:05]Ugyanakkor ugye a geopolitikai helyzet az folyamatosan változik, és most rendkívül intenzív időket élünk egy multipoláris világban, és ehhez ugye alkalmazkodni kell, és ahhoz, hogy a béke megmaradjon, ahhoz ugye felkészültnek kell lenni, be kell ruháznunk a saját védelmünkbe.

[00:03:28]Ugye ez egyrészt katonai eszközöket, polgári rezilienciát, ellenálló képességet jelent, de a logisztikát is ide értjük.

[00:03:42]És az is szerintem fontos megemlíteni, hogy nemcsak a katonai eszközökről van itt szó, tehát fegyverekről, hanem olyan területeken is meg kell erősítenünk magukat, mint például a kiberbiztonság, vagy pedig a dezinformációs kampányok elleni felkészülés, vagy pedig a szabotázs akciók elleni fellépés is, amelyek ugye azért egyre sűrűbben történnek meg a kontinensünkön.

[00:04:08]katonai tervezők hadi stratégiák között egy gyakran emlegetett visszatérő gondolat, hogy hosszú távon a háború a gazdaságról és a logisztikáról szól.

[00:04:18]Hosszútávon az bírja a háborút, a védekezést, aki aki meg tudja szervezni a gazdaságát.

[00:04:24]Ilyen értelemben érthető, hogyha az integrált gazdasággal rendelkező Európai Unióban a tagállamok nyilván ilyen kérdésekről is kell, hogy beszéljenek, hiszen valahol le kell gyártani a tankot, valahol le kell gyártani a drónt.

[00:04:38]De én azt gondolom, hogy nagyon sok ember fél attól, hogy ez a közös európai védelem egyfajta közös európai hadsereget jelent, amiben úgymond Brüsszelből irányítják a magyar katonákat.

[00:04:48]El eljutott valóban idáig az európai egységes ülés?

[00:04:53]Nem, nem, nem jutott el ig.

[00:04:56]Nincs közös európai hadsereg.

[00:04:56]A parancsnokirányítás, a katonáknak az irányítása, a katonás az mind a tagállamoknál marad.

[00:05:07]Tehát ez egy teljesen téves hozzáállás és fel feltételezés.

[00:05:11]Tehát akkor ezt úgy kell elképzelni, hogy a hadseregek nemzetiek, de azokat ellátó gazdasági erő az az, ami hatékonyabb európai szinten.

[00:05:22]Igen.

[00:05:22]Erről már szerintem érdemes lesz beszélni, vagy egyébként rá is térhetünk, ugyanis ebben a ciklusban most rendkívül fontos a versenyképesség mellett ugye a védelmünknek a megerősítése.

[00:05:34]És mi kell ehhez?

[00:05:34]Ahhoz az kell, hogy a védelmi iparunkat erősítsük meg.

[00:05:40]És erre volt egyébként már számos kezdeményezés.

[00:05:43]Most így akronímákkal dobálózunk itt Brüsszelben, de van egy Európai védelmi Alap, ami védelmi kutatással és fejlesztésekkel foglalkozik, tehát ezeket a tevékenységeket támogatja.

[00:05:54]Akkor van a az ASAP, az az Edirpa, amely a magát a a gyártás szeretné ösztönözni, illetve a a közbeszerzéseket.

[00:06:07]És van egy, ami már strukturáltá teszi a közbeszerzéseket uniós szinten is.

[00:06:12]Ez az úgynevezett EDIP, az Európai védelmi ipari program.

[00:06:18]Ez már a mi ciklusunkban jött egyébként be, tehát hogy hogy a mi is ugye aktívan hozzájárultunk ahhoz, hogy ez hogyan formálódjon ez a jogszabály.

[00:06:26]Ennek itt az a lényege, hogy közösen szerezzük be a fegyvereket, a harci eszközöket azért, hogy meglegyen az interoperabilitás.

[00:06:38]És ez különösen fontos, mert hogyha sokféle rendszer van, sokféle típusú harckocsi, akkor a terepen ezek nem tudnak majd együttműködni.

[00:06:51]Itt van egy-két érdekes adat is nálam például, hogy Európában 17 típusú harckocsi van, az USÁban csak egy.

[00:07:01]Körülbelül 29 típusú hadihajónk van, az USÁban csak négy.

[00:07:05]És Európában sokkal többféle harci repülő gépet üzemeltetünk, mint például az USÁban.

[00:07:10]És ez szerintem hogy elég egyértelmű ezekből a az adatokból, hogy hogy szükség van arra, hogy a tagállamok, akik egyébként ugye a megrendelői, tehát ez egy nagyon-nagyon érdekes ö ágazat, mert a tagállamok, a megrendelők mindig úgymond a piacról, hogy együtt működjenek és akkor együtt szerezzék be, közbeszereztessék ezeket az eszközöket.

[00:07:35]És ezzel egyébként rengeteg pénzt is meg tudunk spórolni.

[00:07:41]voltak már rá tanulmányok.

[00:07:41]Most elég nagy a az a sáv, amiben ez így mozog, de 17-57 milliárd eurónyi spórolást jelentene egyébként ez az Európai Unió területén belül.

[00:07:52]És most ugye már készülünk a következő költségvetési ciklusra, és ebben lesz egy nagyon-nagyon nagy program.

[00:08:02]Ez az európai versenyképességi alap, és ennek lesz majd egy ilyen 125 milliárd eurós része.

[00:08:09]Ez a ez a terv legalábbis, hogy ennyi lesz, ami ugye a védelemmel foglalkozik, a védelmet fogja támogatni, kutatást is, illetve innovációt, illetve a piacra jutást is, tehát hogy mjuk a gyártósorokat fejlesszük fel és hasonlók.

[00:08:24]És ugye itt a a a védelem ugye tehát mondtam, hogy abszolút előtérbe fog kerülni.

[00:08:37]Ez ugye a gazdaság, ezt értem, hogy akkor a magyar honvédség, vagy a Cseh, vagy a lengyel, vagy a német olcsóbban több jobb minőségű tankot, drónt, bármit be tud szerezni, ami ahhoz fontos, hogy megvédjék a saját területüket.

[00:08:51]De magyarként hogyan tud engem megvédeni az EU a gyakorlatban?

[00:08:56]Tehát ez a gazdaság, ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti hadseregek jobban működjenek.

[00:09:00]De van-e ezen túl valami más?

[00:09:03]Ugye sokat szokták említeni ezekben a vitákban vagy beszélgetésekben az Európai Unióról szóló szerződés 42.

[00:09:10]cikkeét, illetve a 222.

[00:09:10]cikkeit.

[00:09:10]Azért ezek többet írnak elő, vagy többről szólnak, mint gazdasági termelési együttműködést.

[00:09:20]Arról mesélj egy kicsit, mert én azt gondolom, hogy ez kell ahhoz, hogy teljességében megértsük azt, hogy mit jelent ez a közös európai védelmi erőfeszítés.

[00:09:29]Igen, ez egy nagyon érdekes kérdés, mert ugye általában mindig a NATOra gondolunk, de ugye az európai szerződésekben is van ez a két cikk, amit említettél.

[00:09:37]A a kölcsönös segítségnyújtási klauzula, a 427-es, illetve a szuridalitási záradék is.

[00:09:45]Ez a 222.

[00:09:45]cikk, amit mondtál.

[00:09:50]És a kölcsönös segítség nyújtási klauzulának ugye az a az a lényege, hogyha egy tagállony bajba kerül, megtámadják, akkor a többi 26 ugye a segítségére fog majd sietni.

[00:09:59]És most pontosan nem idézném, de hogy a lengedelkezésére álló eszközökkel támogatja a az adott tagállamot.

[00:10:10]És ö a 222-es cikk az viszont a nem katonai beavatkozásokra vonatkozik.

[00:10:18]Tehát ez az elkülönés, ami a kettő között van.

[00:10:20]Ugye itt arról beszélünk, hogyha van egy terrortámadás, hogyha van egy természeti katasztrófa, akkor szintén a tagállamok segítségére sietnek ennek a bajba jutott tagállamnak.

[00:10:33]Itt viszont már a bizottság, az Európai Bizottság az, aki koordinálja ezeket a az erőfeszítéseket.

[00:10:41]ellentétben a 427-essel, ahol a tagállam marad a vezető szerepben.

[00:10:47]És ezt szerintem nagyon fontos kiemelni, mert ugye otthon azért azt is lehet hallani, hogy majd Brüsszel átveszi az irányítást.

[00:10:54]Ez nem így van.

[00:10:58]Tehát akkor ha jól értem, az EU alapszerződés megkülönbözteti azt, hogyha valamilyen katonai támadás vagy fenyegetésér egy tagállamot, és azt, hogyha valamilyen természeti katasztrófa következik be.

[00:11:07]És segíts jól megértenem, de katonai támadásnál, a tagállamoknál van az irányítás végig, míg természeti katasztrófánál az Európai Bizottság, úgymond Brüsszel az, aki koordinál, hogy minél hamarabb odajussanak az eszközök és a segítő emberek a erdőtűz vagy a áradás helyszínére.

[00:11:28]Igen, igen, igen.

[00:11:31]Tehát ez a ez a következmény, hogy a 427-esnek, tehát a kölcsön segítségnyújtási záradék esetében a tagállamnál marad a az irányítás.

[00:11:37]Tehát nem beszél tőle senki.

[00:11:40]Ő mondja meg azt, hogy mire van szüksége az adott tagállamoktól, akikkel ugye tehát felhívja egyik a másikat, és akkor megmondja, hogy hogy figyeljetek, adjatok nekem ezt vagy ezt vagy azt.

[00:11:51]És még annyit szerettem volna egyébként ehhez a klazórához hozzátenni, ami nagyon-nagyon fontos, hogy nem csak segítik egymást a a tagállamok akkor, hogyha egy katonai támadás éri őket, hanem ez egyfajta ilyen védőhálót is jelent a külföldi támadások vagy harmadik országoknak az ellenséges cselekményei vel szemben.

[00:12:16]Tehát egy ez ez egy ilyen a harmadik ország az azt többször is átgondolja, hogy megtámadja-e a az az adott tagállamot, mert ugye a többiek a segítségére sietnek.

[00:12:29]Tehát ennek egy elrettentő ereje van.

[00:12:32]Ezt jó, hogy mondod, mert végig ezért a fejemben, hogy a az elhíresült NATO ötös cikkely az sok tekintetben hasonlónak hangzik nekem, aki nem mélyültem el annyira a részletekben, ugye ott is arról van szó gyakorlatilag, hogy egy kicsit egy mindenkiért, mindenki egyért.

[00:12:48]Tehát hogyha valakit megtámadnak vagy fenyegetnek, akkor az összes többi reagál rá és segít a megtámadottnak.

[00:12:54]Ezt ezt kimondhatjuk, hogy ez egyfajta ötös cikkely az EUN belül.

[00:13:02]Ezek a ezek a cikkek ezek kiegészítő jelleggel működnek.

[00:13:05]Ugye nem minden Európai Uniós tag NATO tag.

[00:13:07]És ugye az ötödik cikk, amiről beszélsz, az a kollektív védelemről szól.

[00:13:12]Tehát hogyha egy tag egy mettótagot megtámadnak, akkor ugye a többi segítségére siet.

[00:13:19]De ezt egyébként maga az atlanti tanács dönti majd el.

[00:13:24]Tehát azért egy ilyen pasztus is úgymond, egy ilyen lépés is ebbe be iktatódik, tehát hogy azért ez nem nincs benne automatizmus, ahogy ahogy ezt az emberek általában gondolják.

[00:13:37]És egyébként így a nem tudom, hogy mondjam NATOra tértünk és beszéltünk erről a védőhálóról ugye a a kölcsönös segítségnyújtási záradék esetében.

[00:13:47]Ugye a NATO-nak ez szintén ez egy ilyen katonai tömörölés, de ez egy védelmi szövetség, tehát nem nem fog támadni a NATO, tehát ezt is tízszer alá kell húzni, mint ahogy az EU sem.

[00:14:01]Tehát ez is egy védelmi klauzula.

[00:14:02]Igen.

[00:14:06]És és az a nagy elrettentő erő egyébként, hogy az amerikai nukleáris ernyő az így ki van terjesztve a NATO-on keresztül a NATO-nak a területére.

[00:14:18]Bocsánat.

[00:14:18]Jó, hát mondjuk egy nukleáris elettentő erő esetén mondjuk nem nagyon lehet megkülönböztetni Magyarországot és Ausztriát.

[00:14:23]Pontosan.

[00:14:23]Tehát nem is megárokat igen.

[00:14:26]Ugye nagyon kevés olyan EU tag van, amelyik nem a NATO tagja, hogyha most gyakorlatilag a orosz agresszió óta ugye Svédország és Finnország is belépett, csatlakozott a NATOhoz.

[00:14:33]Tehát most hogyha akkor gyakorlatilag Ausztria maradt, ezt nem gondoltam, még ha jól emlékszem Málta, Ciprus és nem még Írószág sem, de hát ugye ők kisebbek.

[00:14:46]Ezt egy térképen is meg tudjuk mutatni, hogy hogyan alakulnak a NATO és az EU tagok egymáshoz viszonyítva.

[00:14:54]Érdekes, amit mondasz ugye, mert hiába van kiterjesztve egész Európára ilyen szempontból, illetve a NATO európai tagállamaira az amerikai nukleáris védőernyő, azt is halljuk egyre erőteljesebben az amerikai kormánytól, hogy a hagyományos katonai képességeket illetően az európai NATO tagok álljanak úgymond a saját lábukra.

[00:15:13]Tehát ilyen szempontból akkor az EU42-es cikkje az amerikaiak szemében is valószínűleg egy jó dolognak tűnhet, hiszen lehetővé teszi, hogy az EU tagállamok, amik ugye az NATO európai tagállamainak a nagy részét teszik ki, megerősítsék a saját védelmüket.

[00:15:31]Igen, ez már egy hosszabb folyamat, ami már Trump elnöksége előtt elindult, és egyébként a NATO belül is, vagy az Európai uniós pillért erősítjük.

[00:15:45]Egyébként erről szoktunk beszélni.

[00:15:45]Na, visszatérve rá, tehát hogy ez a ez a folyamat, amit amit említettél, ez már Obama alatt egyébként elindult.

[00:15:51]hogy a Obama volt az, aki kezdett jobban elfordulni az Európától, és inkább a Csendes Óceán felé kezdett orientálódni.

[00:16:03]És 2014-ben WSben volt ez a politikai ígérvény arra, hogy a NATO GDP arányos költéseket a NATO tagállamok megemelik 2%-ra, és ezt ugye 10 éven belül kellett, hogy elérjék.

[00:16:21]mondom, ez egy ilyen politikai ígérvény volt, tehát nem kötelezettségvállás.

[00:16:25]És ezt egyébként el is érték a a NATO tagok.

[00:16:26]És akkor ugye jött Donald Trumpnak az elnöksége, akinek az első évben ez volt az egyik zászlós hajója, én úgy gondolom.

[00:16:38]És tavaly 2025 júniusában HG-ban állapodtak meg az állam és kormány fők arról, hogy igen, ezt az 5%-ot el fogják fogadni.

[00:16:48]Ennek van ilyen korkapacitások.

[00:16:50]3,5%-ot jelent, és akkor 1,5-öt meg a meg az egyebek.

[00:16:55]És amit ennek kapcsán ugye kiemelnék, hogy ugye ez egy ez egy óriási összeg, mert nyilván ezek a ezeket be kell fektetni a a védelmi beszerzésekbe, és ezek el fognak vonni összegeket a jóléti kiadásoktól, és ez egy óriási szám.

[00:17:19]egyébként maga Orbán Viktor nevezte tüdőllövésnek ezt a NATO 5%-ot, és ahhoz képest ugye ő is boldogan aláírta ezt a ezt az 5%-ot és igen, ezt teljesítenünk kell majd 2035-ig.

[00:17:39]Tehát, hogy ez egy komoly teher, tehát hogyha ezt ízlegetjük egy kicsit, hogy a nemzeti össztermék, tehát nagyon leegyszerűsítve minden, amit egy évben legyártunk, hozzáadott érték Magyarország területén, annak az 5%-a, az 1 husada az akkor gyakorlatilag katonai kiadásokra kell, hogy menjen.

[00:17:56]Említetted ezt a 3,s5 má%-os megosztást, de akkor is gyakorlatilag ez az, amire igott az Orbán kormány, illetve maga Orbán Viktor, hogy ennyit kell elkölteni haderőre, védelemre, katonaságra.

[00:18:06]Ö ezt nyilván nem könnyű kigazdálkodni, de akkor engedd meg, hogy ezzel áttérjek arra, hogy erre az EU is reagált, hiszen ha jól értem, akkor költségvetési támogatást is biztosít az EU pont azért, hogy ezt a ezt a nagyon komoly elvárást tudják teljesíteni az EU-s tagállamok.

[00:18:30]Igen, erre az Európai Unió is lépett számos jogszabállyal, illetve hát könnyített a a költségvetési fegyelmen úgymond ez a Nationalist Cape Close bevezetésén keresztül, tehát meg lehet emelni a költségvetési hiányt a tagállamokban, illetve egy közös 150 milliárd eurós ugye széf hitelt, hadi kölcsönt ebből vehetnek fel a tagállamok összegeket.

[00:19:00]illetve ahogy az előbb említettem, van több jogszabály is, amit magát a védelmi ipart támogatja.

[00:19:05]Az, hogy legyenek európai gyártású, nem tudom, harckkocsik, fegyverek és ez így 65%-os európai uniós tartalmat kell, hogy garantálnak akkor feltet, hogyha uniós forrásból támogatod az adott projektet.

[00:19:24]Tehát kvázi ha az EU-ba gyártották kicsit leysősítve, akkor jöhet rá EUs finanszírozás, de egy tagállamnak joga van EU kívülről is beszerezni, de akkor saját magának kell tudni megfinanszírozni, nem kapus támogatást.

[00:19:37]Igen, igen.

[00:19:37]A SZFből, ha van ez a ez a 65%-os kritérium, tehát ebből a hadiölcsönből európai termékeket kell venni 65%-ban.

[00:19:49]Viszont akkor, hogyha mondjuk igen most valaki saját maga finanszírozza meg, akkor bántan beszerezhető.

[00:19:52]Ugye az az európai hadipar azért még nem tartott, hogy ezt a sok pénzt ugye ráöntik, hogy akkor ezeket le is tudja gyártani.

[00:20:01]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez valahol majd természetes lesz, hogy ugye megyünk az amerikaiakhoz, délkoraiakhoz például, és akkor ugye ezek a nagy játékosok a világ haderőpiacán, illetve hadi felszerelés piacán.

[00:20:17]Ugye ezt a széfet emlegetted többször.

[00:20:19]Európai Uniós szinten 150 milliárd, de ugye Magyarország esetében ez egy 15 milliárd eurós hadi kölcsön, ami a magyar GDP-nek 10%-a.

[00:20:30]Ezzel azt hiszem, hogy ez a legmagasabb GDP arányosan.

[00:20:32]Abszolút értékben pedig talán a harmadik vagy a negyedik legmagasabb az EUban.

[00:20:35]Igen.

[00:20:35]De hát [horkantás] ez egy kicsit nagyobb ország.

[00:20:38]Franciaország is, meg Lengyelország is.

[00:20:40]Tehát itt ez az a 15 milliárdos hadi kölcsön, amit az Orbán kormány fel akar venni az Európai Uniótól, hogy ezt hát hadi felszerelésekre, hadi fejlesztésekre fordítsa.

[00:20:51]Ugye ez is egy icipicit mintha szembe menne a retorikával.

[00:20:56]Erről mi erről mit kell tudni?

[00:20:58]Hogy lehet ezt elkölteni?

[00:20:58]Azért, hogyha az embernek EU-s pénz és Magyarország jut eszébe, akkor rögtön a korrupció, rögtön az, hogy nem átláthatóan költik el.

[00:21:04]Amit te említettél, az is ide tartozik, hogy még Nyugat-Európában is aggodalmakat kelt, hogy hirtelen ilyen sok pénz ömlik rá erre az iparágra, és neek nyilván árfelhajtó hatása meg egyéb problémák lehetnek.

[00:21:17]Hogy néz ki ez?

[00:21:17]Tehát megkapja Magyarország ezt a hadikölcsönt és hogyan fogja elkölteni?

[00:21:22]A a neres oligarchák fogják megkapni, vagy valódi fejlesztésekre fog menni?

[00:21:27]Hát én inkább azt mondom, hogy ha optimista lennék, akkor azt mondám, hogy jaj, de jó lenne, hogyha valóban a a hazai gyártók kapnák meg ezeket az összegeket.

[00:21:38]De sajnos nem vagyok annyira optimista, ugyanis megvalósult a az N7 Zrt-nek a privatizációja.

[00:21:45]Egyébként rendkívül éd érdekes módon pár héttel, tehát valamikor nyáron volt, azután történt, hogy a NATO 5%-ot elfogadták.

[00:21:55]És hát ugye ez már eleve azt jelentette, hogy rengeteg pénz fog ömölni erre a szektorra.

[00:22:01]Bocsánat az N7 ugye az az áll N7 az állami tulajdonú haderő gyártó és fejlesztő konglomerátum volt, amelyik aztán állami tulajdonból átkerült Orbánközeli magántulajdonba.

[00:22:13]Igen, a Jászellért vezette, Foráhez került át, és mondom a a az időzítése az nem volt nyilván véletlen.

[00:22:25]És ugye eleve ugye Orbán Viktor rájött, hogy egy tüdőlövést hogyan lehet gyorsan gyógyítani, [nevetés] hogyha a magyarok pénze az ő barátainak a cégeihez kerül.

[00:22:35]Hát igen, nem őt lőtték tüdőn ezzel.

[00:22:35]És lé lényeg az, hogy ugye tehát a a Fig nél Forghez került át ugye ez az egész konglomerátum és igazándiból nagy szereplők, amik magyar tulajdonú szereplők nem nagyon vannak.

[00:22:52]Ugye otthon van például a a Rin Metal, de ez egy német tulajdonú cég.

[00:22:56]Együttműködnek, Forgi.

[00:22:58]Most tudom, hogy együtt fog működni egyébként űrtechnológiákban is, de ugye ezek az összegek az oligarchákhoz tehát fognak jutni.

[00:23:07]Nyilván ugye ez ellen majd tennünk kell.

[00:23:12]Pont ez egy hangsúlyos pont volt.

[00:23:13]Asszem értenivélem, mi van mögötte.

[00:23:14]De még utolsó témaként egy picit térjünk át arra a témára, amelyik a fizikai agresszió és a béke között van.

[00:23:24]Ez az úgynevezett hibrid háború.

[00:23:26]Mit kell erről tudnunk?

[00:23:29]Mit kell megérteni a magyar nézőknek ezzel kapcsolatban?

[00:23:33]Miért fontos ez?

[00:23:33]Miért probléma?

[00:23:33]És hogyan segít az EU ebben, hogy megvédjük magunkat?

[00:23:39]És sok szakértő mondja azt, hogy valójában már egy ilyen szürke zónában vagyunk.

[00:23:46]a béke és a háború között.

[00:23:48]Ezért a hibrid elnevezés.

[00:23:48]És itt olyan beavatkozásokat kell érteni, mint például az információs, manipulációs kampányok, akkor a szabotázs akciók, például nem tudom, Balti tengeren ugye a kábeleknek az át átvágása, vagy pedig internetkábeleknek, nem tudom, a tenger alatti internetábeleknek a a megrongálása.

[00:24:13]Volt ugye Lengyelországban egy vonat elleni támadás, meg fölgyújtottak bevásárlóközpontot.

[00:24:18]központot igen.

[00:24:20]Németországban autókat rongáltak meg, és akkor a zöldeknek, a művének akarták beállítani a a választási kampány során, vagy a választások előtt közel, és ugye ezek általában az oroszoknak tudhatók be, de ugye az a az a az a nehéz ebben, hogy mi az attribúció, tehát hogy kinek lehet ez a ez a felelőssége.

[00:24:45]És ugye az érdekesség az, hogy ez egy ilyen fegyveres konfliktus alatti küszöböt jelent, és gyakorlatilag ö fontos az, hogy mi mi lesz az esetleges válasz lépése az adott tagállamnak.

[00:25:08]Valamikor az a jól lépés, úgymond úgymond elfolytás.

[00:25:11]Ö valamikor pedig az, hogy választ kell, valamifajta választ kell adni.

[00:25:16]És hogy mi legyen ez a szint?

[00:25:22]Úgy, hogy ez az ellenségesen viselkedő harmadik fél, ez ne avatkozzon be, vagy ne érje meg neki azt, hogy hogy újra próbáljon beavatkozni.

[00:25:34]És most nem tudom, hogy a hibridnek több fajtája van, ahogy ahogy így mondtam, és ez így velünk él, ami ami nekem például különösen érdekes esemény volt.

[00:25:47]Norvégiában a a gátnak a szivárgása például az is egy ilyen kiberakció volt, de egyébként a kiberakcióknál, a kibertámadásoknál nem kell messze menni.

[00:25:59]Ugye nálunk is a külügyminisztériumnak az informatikai rendszerét, hogy megtámadták az oroszok és ugye sikerrel és ugye elég sokáig sikerült benne bent is maradniuk mindenféle következmény nem tudjuk, hogy lehet, hogy máig is bent vannak.

[00:26:15]Ezt nem tudhatjuk biz bent vannak.

[00:26:17]Igen, [horkantás] ki tudja.

[00:26:18]Ö, úgyhogy a egyébként a kiber, ez nagyon-nagyon fontos például a a választásoknak a biztonsága kapcsán is, hogy ezt hogy őrizzük meg.

[00:26:31]Vannak egyébként olyan országok, ahol például már lehet ugye elektronikusan is szavazni.

[00:26:35]Ott ugye különösen fontos, de egyébként pont a politikai pártoknak a a a kiberbiztonsága is rendkívül fontos, pont azért, hogy hogy ezt a beavatkozást azért kiküszövöljük.

[00:26:48]is voltak példá feltört emailek, feltört szerverek, és akkor ugye a politikai pártnak a bizalmas belső levelezése napvilágra kerül.

[00:26:55]Tehát igen, igen, [horkantás] igen.

[00:26:58]Ezzel lehet zavart kelteni.

[00:26:58]És hogyan tudunk védekezni ezelen, illetve hogyan tud az EU segíteni a védekezésben?

[00:27:02]Ö még még annyit hozzátennék egyébként, hogy a a a hibrid támadásoknak ugye az a az eredménye, hogy amit te is mondtál az előbb, hogy hogy zavart keltsen, elbizonytalanítson, ne tudj orientálódni.

[00:27:19]Tehát hogyha például van egy egy így dezinfó, amit hamis információ, amit amit az ember többféle hírportálból lát, akkor akkor kezd el bizonytalanodni.

[00:27:31]És nem csak az van, hogy mondjuk egyetlen egy narratíva, ami ami éppen megy, hanem több néha esetleg egymásnak ellentmondó narratívák azok, amelyek ugye megcélozzák az embereket.

[00:27:45]És akkor már tényleg oda odajut, hogy képtelen vagyok orientál, nem tudom, hogy mi lehet a az igazság, úgymond a mik lehetnek a tények, és akkor az ember ilyenkor eltávolodik gyakorlatilag attól, hogy hogy egy véleményt tudjon formálni.

[00:27:58]És egyébként ez is a cél.

[00:27:58]vagy egyébként a a félelemkeltés, a pánikkeltés tipikusan mondjuk egy szabotázs akció esetén.

[00:28:10]Ezek ugye minden olyan dolognak tűnnek, ami egy társadalomnak az egészséges immunrendszerét, vagy úgymond a lelki egészségét, ha beszéltek, ilyenről támadják meg.

[00:28:17]Ez nem egy totális letámadás, de megzavarja a társadalom normális, egészséges működését.

[00:28:24]Igen.

[00:28:24][horkantás] És akkor hogyan tudunk ez ellen védekezni?

[00:28:27]Hát ugye a társadalmi ellenállóképességnek a az erősítése az rendkívül fontos, illetve az, hogyha mondjuk ilyen támadásokat kapunk, akkor ezeket ugye gyorsan tudjuk korrigálni, kijavítani, tehát ugye legyen meg a megfelelő képességeink, tehát nem tudom, kiber esetén, hogy akkor egy ugyan védőpajzsot tudjunk még megelőzésképp ugye felhúzni és mondom utána javítani.

[00:28:53]és az Európai Uniós szinten is ugye már együtt erősebbek vagyunk, ugye már többször beszéltem korábban a demokrácia pajzsról, és ez egy olyan uniós kezdeményezés, ami ami egy ilyen demokratikus ellenálló képességünket próbálja megerősíteni, de ennek több területe van.

[00:29:14]Tehát egyrészt a dezinformáció, elleni küzdelem, a választások integritásának a védelme, a média pluralizmus, tehát nagyon a a az információ tisztaságára, választásoknak a tisztaságára összpontosít minden ebben a demokráciapas pluszba még a a külföldi beavatkozásra is.

[00:29:36]És ugye ugye ezt általában véve azért itt Európában Oroszországot értjük alatta, hiszen Oroszország már tényleg számos alkalommal bizonyíthatóan beavatkozott a választásokba.

[00:29:47]Ugye, hogyha gondolunk például román moldáv választásokra is.

[00:29:53]Egyébként már a magyar választásokban is beavatkoztak.

[00:29:56]Ugye volt a az orosz hírsz ügynökségnek egy olyan jelentése, amiben ugye azt mondták, hogy Brüsszel ugye Tiszát akarja hatalomra juttatni, illetve maga Putyin jelentette ki tavaly, jól emlékszem szeptemberben azt, hogyha a magyarok magyarok akarnak maradni, akkor a Fideszre kell szavazni.

[00:30:19]Hát ugye körülbelül ez izgalmas, hogy [nevetés] Igen.

[00:30:23]Tehát, hogy az első talán a legérdekesebb, hogy úgy avatkoznak be a választásba, hogy tesznek egy állítást arra, hogy valaki más beavatkozik a választásba.

[00:30:31]Igen.

[00:30:31]ember a talpán, aki átlát perszen persze, persze.

[00:30:38]De ugye ez is, ez is mondom a az egyik cél, hogy ugye össze összezavarjanak és egyébként a tények azok azok semmit nem jelentenek végül.

[00:30:47]De nem utolsó sorban Magyarországon egyre erőteljesebben kérdezik az emberek, hogy biztonságban vannak-e.

[00:30:53]És ez nem véletlenül van így.

[00:30:57]Önmagában az is természetesen, hogy a határunkon háború dul ez is igazolná.

[00:30:58]De sajnos azt is látjuk, hogy a magyar kormány nem riad vissza semmitől, hogy hogy megijessze és és félelembe taszítsa a magyar állampolgárokat.

[00:31:09]Hiszen nyilván ebből politikai hasznot remél.

[00:31:11]ö aki fél, aki megijed, az esetleg hajlamosabb a fennálló kormányt támogatni, mert abban bízik, hogy ettől védelmet remélhet.

[00:31:20]Nagyon sok hamis információ, nagyon sok hazugság kereng ezzel kapcsolatban, de az emberek érezhetően félnek.

[00:31:26]Te mit tudnál mondani, hogy van-e ok félelemre, és és biztonságban vagyunk-e, és és mire számíthatunk?

[00:31:32]Ha biztonságban vagyunk, akkor miért vagyunk biztonságban?

[00:31:40]Én azt gondolom, hogy igen, biztonságban vagyunk, ugyanis az előbb beszéltünk ugye pont így a podcastnak az elején arról, hogy az Európai Unió támogat bennünket és milyen biztonságot ad számunkra, illetve itt van a NATO is, és ugye mi Európai uniós és NATO tagok is vagyunk egyaránt, és ugye a NATO a legnagyobb katonai tömörülés az egész világon, és a legerősebb is.

[00:32:06]Úgyhogy a a biztonság az az ott van.

[00:32:10]Az Európai ö uniónak a védelmi hálója pedig ugye szintén ö mögötte alatta van, amihez ugye szintén hozzáférhetünk, hogyha mi ezt úgy szeretnénk, ha úgy döntünk adott esetben.

[00:32:28]Még az is nagyon fontos, hogy ugye ahogy az elején is ezt is említettem, hogy a a katonaság, a parancsnokság az mind a tagállamoknál van.

[00:32:39]Tehát mindig a tagállam az, aki eldönti, hogy ezt hogy használja fel.

[00:32:45]Nem az Európai Unió, hanem az adott tagá tagállami hatáskör.

[00:32:48]És ugyanúgy tagállami hatáskör a sorgkatonaságnak a bevezetése is.

[00:32:53]Ugye ezzel nagyon-nagyon sokat riogatnak.

[00:32:56]Ö de hát ugye ezt maga Kövér László, illetve Smith Mária ö szorgalmazta korábban lámlám meglepetésre, de ezt úgy szintén csak az alkotmány alapján ugye az adott nálunk ugye mi dönthetjük el.

[00:33:16]Úgyhogy én azt gondolom, hogy biztonságban vagyunk egy egy ilyen rendkívül ilyen változó geopolitikai helyzetben.

[00:33:23]Európa még mindig egy ilyen safe heaven.

[00:33:30]Köszönöm szépen Eszter és köszönöm szépen a nézőknek is a figyelmet.

[00:33:34]Beszéltünk sok mindenről, hadiiparról, tankokról, drónokról.

[00:33:36]beszélgettünk hibrid háborúról és beszélgettünk a hibrid háború kapcsán arról, hogy a mai világban nagyon könnyű elbizonytalanodni.

[00:33:45]Nagyon sok egymásnak ellentmondó és gyakran hazug információ ér minket.

[00:33:50]Ilyenkor is azt hiszem, hogy nagyon jó visszanyúlni a gyökerekhez és tiszta forrásból tájékozódni, illetve emlékezni arra, hogy miért is léptünk be mi magyarok a NATOba és az Európai Unióba.

[00:34:01]Ez engem emlékeztet.

[00:34:01]a második világháborút megjárt nagypapámra, aki akkor a népszavazások kapcsán, a NATO és EU belépést megelőző népszavazások kapcsán azt mondta mind a két alkalommal, hogy azért szavazok igennel, hogy nektek, unokáimnak, gyermekeimnek ne kelljen azzal szembesülni, amit a második világháború jelentett.

[00:34:18]Ez az, ami adhat egy kapaszkodót, egy fogózót nekünk ebben a zavarosnak tűnő világban.

[00:34:24]És ez az, amiről most beszélgettünk Lakos Eszter Európai Parlamenti képviselőnkkel, a Mit adott nekünk az Európai Unió című sorozatunkban.

[00:34:30]Még egyszer köszönöm nézőinknek, akik veled tartottak, és a következő adásig viszontlátásra.

[00:34:44][zene] เฮ