Bemutatkoznak a TISZA új európai parlamenti képviselői // TISZA EP-HÍRADÓ #13
- Két új TISZA EP-képviselő: Wejs Viktor (kulturális bizottság) és Bogdán Csaba (AFCO, FEM). Wejs célja az uniós lehetőségek közvetítése a magyar fiataloknak, Bogdán az alapozásra és a vállalható kompromisszumokra fókuszál.
- A héten elfogadott visszaküldési rendelet azonnal hatályba lép, és az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok hazaküldését célozza a jelenlegi ~20%-os végrehajtási arány javítására.
- A TISZA benyújtotta a „szuper mérföldkövek" teljesítéséhez szükséges jogszabálycsomagot (antikorrupció, átláthatóság, egyetemi szabadság), hogy felszabadítsák a helyreállítási forrásokat az augusztus 31-i határidő előtt.
- Az EP költségvetési ellenőrzési szerepében vizsgálja a magyar jogállamisági lépéseket; júliusban meghallgatás és helyszíni ellenőrzés várható.
- Európában 1,2 millió egészségügyi dolgozó hiányzik, ami 2030-ra 2 millióra nőhet. Egy EP-jelentés átfogó uniós tervet és tagállami akcióterveket sürget a válság kezelésére.
- Az Antropic-ügy rávilágított Európa technológiai kiszolgáltatottságára. A Bizottság technológiai szuverenitási csomagja a chipgyártást és az európai AI/felhő alternatívák fejlesztését ösztönzi.
-
„Nagyon le vagyunk maradva a globális technológiai versenyben USÁhoz és Kínához képest, de nem csak, hogy le vagyunk maradva, hanem rettenetesen ki is vagyunk szolgáltatva ezeknek a technológiáiknak" – Dóra
- A dohánytermékek jövedéki adójáról szóló EP-szavazás eredménytelenül zárult. A TISZA mérsékeltebb adóemelést támogatott volna a feketepiac megelőzése és a fogyasztók védelme érdekében.
- A képviselők hangsúlyozták, hogy az uniós döntéshozatal összetett, számos szempont ütköztetését igényli, ellentétben a leegyszerűsítő hazai közélettel.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A TISZA EP-delegáció új tagjainak bemutatkozása
A TISZA európai parlamenti delegációja két új képviselővel bővült: Wejs Viktorral és Bogdán Csabával. A műsorvezető Gyévai Zoltán, az Európai Néppárt magyar sajtótanácsosa köszöntötte őket, és lehetőséget adott számukra a bemutatkozásra.
Wejs Viktor háttere és céljai
Wejs Viktor alap- és mesterképzését a londoni King's College-on és a Cambridge-i Egyetemen szerezte. Egyetem után projektmenedzserként dolgozott, majd az Európai Parlamentben helyezkedett el – korábban Lakos Eszter képviselő asszony csapatában dolgozott a külügyi és a demokrácia pajzsbizottságokon. Bár új EP-képviselő, a közeg nem teljesen ismeretlen számára.
„Nekem az egyik legfontosabb vállalásom most ebben az új cipőben az az, hogy az európai politikát érthetőbbé tegyem a magyar fiatalok számára." – Wejs Viktor *
Kiemelte, hogy az Európai Unió nagyon nagy, lassú és bonyolult, ugyanakkor rengeteg eszközt kínál a fiataloknak – tanulás, munka, ösztöndíj, mobilitás, digitális készségek terén. Célja, hogy mandátuma végéig jobban közvetítse ezeket a lehetőségeket, és támogassa fejlődésüket. Wejs Viktor a kulturális bizottság főtagja.
Bogdán Csaba háttere és első benyomásai
Bogdán Csaba analitikus beállítottságú, elemző típus, aki törekszik az elemzés és a vezetés közötti harmónia megteremtésére. Végzettségét tekintve generalista profil bontakozik ki: bölcsész vonallal és mérnöki iránnyal rendelkezik, amit orvosi hangsúlyra vitt el. Magyar Péter helyét vette át a delegációban, bizottsági tagságai: az AFCO (alkotmányjogi) bizottság és a FEM (női egyenjogúsági) bizottság – utóbbiról megjegyezte, hogy az mindenféle egyenjogúságra vonatkozik.
Első benyomásairól szólva szimbolikusnak nevezte a brüsszeli és strasbourgi jelenlétet. Rámutatott, hogy Brüsszel neve „mocsarat" jelent, ami negatív konnotációt is hordoz, de a mocsár valójában rendkívül fontos az ökoszisztémában: megköti a szén-dioxidot, tápanyagot biztosít. Számára Európa is hasonló: rendkívül sok nézőpont és érdek csoportosul itt.
„Számomra az volt, hogy a brüsszeli jelenlét, hogyha kontrasztba állítom a Strasbourggal, akkor nem a nagyívű politikai beszédeknek a színtere, hanem inkább az alapozásé. Ha úgy tetszik, a cölöpözésé, amire építhetünk." – Bogdán Csaba *
Strasbourgról – amelynek neve „úti erődöt" jelent – megjegyezte, hogy a kör alakú építmény belülről üreges, ami jól harmonizál azzal a tapasztalatával, hogy az intézmények önmagukban csak keretet adnak, amit a benne dolgozók töltenek meg tartalommal. Két fő fókuszpontot határozott meg: az alapozást (tanulás, figyelés, kapcsolatépítés) és a közös alap építését, ahol az érdekek harmonizációja valósul meg – nem csak magyar érdekről van szó, hanem pártcsaládban dolgoznak, és fontos megtalálni a vállalható kompromisszumokat.
A műsorvezető hozzátette, hogy a brüsszeli politikai munkát sokan „hiszabirkózásnak" nevezik a három intézmény között, Strasbourgot pedig „stresszburgnak", mivel stresszhatást fejt ki a képviselőkre. Az épületről szólva Wejs Viktor megemlítette, hogy az id. Peter Bruegel „Bábel tornya" című festményére utal a kinézete, ami szimbolikus, hiszen itt találkozik a rengeteg európai kultúra és nyelv.
„Amikor az ember esetleg asszisztensből EP-képviselővé lép elő, akkor megfigyel bizonyos dolgokat, amik mások. A legegyszerűbb dolog az, hogy amikor reggel bejövök az épületbe, akkor általában ott vannak a biztonsági őrök, és teljesen máshogy köszöntenek ilyenkor." – Wejs Viktor *
A visszaküldési (visszatoloncolási) rendelet
Lakos Eszter, a delegáció vezetője ismertette a héten elfogadott visszaküldési rendeletet, amely a migráció kezelésének fontos eleme. Elmondta, hogy Európában a visszatoloncolási döntéseknek körülbelül az egyötödét, tehát mintegy 20%-át hajtják végre, ami abszolút nem hatékony folyamat. A rendelet ennek kíván érvényt szerezni.
Jelentős eredménynek nevezte, hogy a jogszabály – ellentétben azzal, amit a tagállamok akartak – a kihirdetést követő napon már érvényes és hatályos lesz, tehát azonnal végrehajtható. Ennek következtében hazaküldik az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó, harmadik országból származó állampolgárokat, ami hozzájárul a biztonság erősítéséhez.
A TISZA álláspontjáról elmondta: támogatták a rendeletet, és a PTP is támogatta. A rendelet a migrációs paktum kiegészítő jogszabálya, amely az illegális bevándorlás megakadályozását szolgálja.
Versenyképesség, kutatás és innováció – a háttérmunka
Lakos Eszter a háttérben folyó intenzív egyeztetésekről is beszámolt, amelyek nagy uniós programokról folytak, éjszakába nyúló tárgyalások keretében. Két kiemelt programot nevesített: a Versenyképességi Alapot és a Horizont Európát, amelyek a költségvetés több mint 20%-át fedik le.
Ezeknek a programoknak az irányítási struktúrájában nagy viták vannak, különösen a földrajzi egyensúly kérdésében – vagyis abban, hogy Közép-Kelet-Európa hogyan tud jobban hozzáférni ezekhez a forrásokhoz. Ez szorosan kapcsolódik a Kollár Kinga által felügyelt többéves pénzügyi kerethez (MFF), a nagy büdzséhez is.
Az uniós források felszabadítása és a helyreállítási terv
Kollár Kinga részletesen beszámolt a magyar uniós források felszabadításának folyamatáról. A TISZA a héten benyújtotta azt a jogszabálytervezetet, amely a „szuper mérföldkövek" teljesítéséhez szükséges – ezeket évekkel ezelőtt tárgyalta le a korábbi kormány az Európai Bizottsággal. A források felszabadulásának feltétele ezek teljesítése, különös tekintettel a helyreállítási forrásokra, amelyeknek nagyon szűk a határideje: augusztus 31-ig lehet elkölteni őket.
A jogszabálycsomag tartalma:
- Antikorrupciós és átláthatósági intézkedések
- A közbeszerzések átláthatóságának biztosítása, csalás esetén követhetőség
- Vagyonnyilatkozati rendszer megerősítése
- A magántőkealapok átláthatósága
- Az egyetemi szabadság helyreállítása, a KEKVA-k (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, amelyek arra szolgáltak, hogy az állami vagyonokat politikai irányítás alá tegyék és átláthatatlanná tegyék
A csomag az Országgyűlésben gyorsított folyamatban halad: kedden volt az általános vita, a bizottságok már tárgyalták. Ezzel párhuzamosan elkészült a módosított helyreállítási terv, amely már az Európai Bizottságnál van, és a napokban nyilvánossá válik. A Tanácsnak még el kell fogadnia ezt a módosított tervet, és utána lehet elkezdeni a számlák benyújtását.
A helyreállítási terv részben már megvalósult projekteket is tartalmaz (például iskolai számítógépek, lakossági napelemes felújítások), amelyeket a költségvetés előfinanszírozott – ezeknél csak be kell nyújtani a számlákat. Emellett a TISZA-kormány prioritásaira is szeretnének forrásokat fordítani, például közlekedés-megújításra (HÉV-járművek, InterCity vonatok). Ennek részleteit Vitézy Dávid tárgyalja az Európai Bizottsággal.
Az Európai Parlament szerepe a források ellenőrzésében
Kollár Kinga hangsúlyozta, hogy az uniós források felfüggesztésének intézményrendszere a parlament kezdeményezésére született – nem a TISZA kezdeményezésére, hiszen akkor még nem voltak jelen, hanem politikai nyomásra, mert a képviselőket zavarta, hogy bizonyos összegeket ellopnak egyes tagállamokban. Ezt nem kifejezetten Magyarországra találták ki, de sajnos csak ránk alkalmazták.
„A parlament azért nagyon-nagyon erősen figyeli azt, hogy mi történik, hogy valóban megtörténnek azok a szükséges lépések otthon, amik biztosítják azt, hogy a jogállam helyreálljon, hogy a korrupció ellen hatékonyan lépünk fel." – Kollár Kinga *
Júliusban meghallgatás lesz a témában, és várhatóan Magyarországra is ellátogatnak, hogy a helyszínen ellenőrizzék a változásokat. Az Európai Parlamentnek költségvetés-ellenőrzési szerepe is van, tehát köteles vizsgálni ezeket a kérdéseket.
Egészségügyi munkaerőválság Európában
András (a kontextus alapján Hegedűs Zsolt) egy korábbi plenáris ülésen elfogadott jelentésről számolt be, amelynek kidolgozásában oroszlánrészt vállalt. A jelentés az európai egészségügyi munkaerőhiány-válságról szól.
A legfontosabb adatok:
- Jelenleg 1,2 millió egészségügyi dolgozó hiányzik az európai rendszerekből
- Ez a szám 2030-ra elérheti a 2 milliót is
- Nemcsak az utánpótlás, hanem a meglévő dolgozók megtartása is rendkívül nehéz, folyamatosan veszítik el az egészségügyi dolgozókat
Bár az egészségügy szervezése és irányítása tagállami hatáskör, az Európai Unió felismerte – a közegészségügyi szakbizottság kezdeményezésére –, hogy közös fellépésre van szükség. A problémák, amelyeket korábban csak Közép-Kelet-Európában tapasztaltak, ma már a nyugati, gazdagabb tagállamokat is ugyanúgy sújtják.
A közegészségügyi szakbizottság és a foglalkoztatásügyi és szociális bizottság közös jelentésének fő célja, hogy felszólítsa az Európai Bizottságot egy átfogó terv és javaslat kidolgozására az egészségügyi dolgozók hiányából adódó krízis kezelésére. A tagállamokat is felszólítják egyéni akciótervek kidolgozására, egységes európai keretrendszerrel. A jelentés kiterjed a munkakörülményekre, minimumelvárásokra, és arra, hogy legyen átfogó és transzparens kép a helyzetről – minimum számokkal, standardekkel, mérőszámokkal, mert a hiány már a betegellátást veszélyezteti.
Amerikai tapasztalatok
András beszámolt egyesült államokbeli útjáról is, amely a szakbizottsági misszió keretében valósult meg. Washingtonban döntéshozókkal, szenátorokkal, képviselőházi tagokkal és az egészségügyi szakbizottságok vezetőivel találkoztak. Számos hasonló problémával szembesültek – mind a gyógyszerek hozzáférhetősége, mind az egészségügyi dolgozók hiánya terén – annak ellenére, hogy az amerikai orvosok átlagfizetése háromszoros.
Különösen tanulságos volt a pittsburghi látogatás. Pittsburgh az 1980-as években még 670 000 lakosú acélváros volt, de az acélipar hanyatlásával rozsdaövezeti várossá vált, lakossága 300 000-re csökkent. A döntéshozók ezt felismerve átalakították a város gazdaságát: ipari városból tudományos hubot, központot hoztak létre, ahol az innováció – különösen az egészségügyi innováció – adja a három legnagyobb bevételi forrást.
A Pittsburghi Egyetem egészségügyi központja a legnagyobb, 10 000 alkalmazottal. Új épületük – amely kívülről üvegpalotának tűnt – valójában egy 632 ágyas, egyágyas kórtermes egészségügyi intézmény a legmodernebb berendezésekkel, amely biztosítás nélküli pácienseket is ellát.
„Hihetetlen volt látni, egy dolog viszont biztos, hogy iszonyatos pénzt öntenek az innovációba, sokkal többet, mint Európa. És ez meglátszott. Olyan kutatásokat végeznek, olyan laboratóriumokban, olyan kísérleti műtőkben vagy vizsgálókban, amikről sokszor csak álmodunk itt Európában." – András *
András hangsúlyozta, hogy aki az innovációt viszi, oda áramlik a tőke és a befektetés, aki pedig lemarad, az nemcsak a kutatásban, hanem gazdaságilag is lemarad.
Technológiai szuverenitás és az Antropic-ügy
Dóra (a kontextus alapján az ipar- és technológiapolitikával foglalkozó képviselő) a technológiai szuverenitás kérdéséről beszélt. Az apropót az adta, hogy az amerikai kormány megtiltotta az Antropic nevű big tech cégnek, hogy bizonyos legfejlettebb AI-modelljeit Európában alkalmazzák vagy európaiaknak eladják.
„Nagyon le vagyunk maradva a globális technológiai versenyben USÁhoz és Kínához képest, de nem csak, hogy le vagyunk maradva, hanem rettenetesen ki is vagyunk szolgáltatva ezeknek a technológiáiknak, hiszen a bankjaink, a közszolgáltatásaink, a kórházaink olyan technológiákon működnek, amiket nagyrészt nem mi irányítunk." – Dóra *
Az Antropic-ügy három fő kockázatra világított rá:
1. Kill switch kockázat: egyik napról a másikra lekapcsolhatják a szolgáltatást, amitől függünk
2. Koncentrált hatalom: ha egy helyen koncentrálódik a hatalom, ronthatják a szolgáltatások minőségét és emelhetik az árakat – a felhőszolgáltatások piacának 70%-át a Google, Microsoft és Amazon uralja
3. Nemzetbiztonsági kockázat: külföldi kormányok hozzáférhetnek európai felhasználók adataihoz
Az Európai Bizottság múlt héten mutatta be a technológiai szuverenitási csomagját, amelynek célja az európai alternatívák feltételeinek megteremtése és a függőség csökkentése. A csomag része a chipgyártás ösztönzése (hiszen a chipeket nagyrészt Kínában és Amerikában gyártják) és a felhőalapú, mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése.
Miért nincs európai Google?
A műsorvezető kérdésére, hogy miért nincs európai Google vagy európai felhőszolgáltatás, Dóra elmondta: sokan a szabályozásra hivatkoznak, de a fő akadály a pénz. A pénz azért hiányzik, mert a vállalkozói és rizikóvállalási kultúra teljesen más: Amerikában ugyanarra az ötletre több milliárd dollárt rádobnak, Európában pedig elkezdenek azon gondolkodni, mikor és milyen feltételekkel kapják vissza.
Nem az ötletek hiányoznak – vannak ötletek, kreatívak vagyunk, jó embereink vannak –, de sokan elmennek az innovatív ökoszisztémákba, kivándorolnak az USA-ba, mert ott vannak a lehetőségek, ott van pénz és magántőke, befektetés. Ezért is fontos az Európai Tőkeunió (most már European Savings and Investment Union).
András kiegészítette: a chipgyártás alapját képező litográfiai tükörrendszereket csak Európában tudják előállítani, ebben abszolút monopolhelyzetben vagyunk. Ennek ellenére le vagyunk maradva a chipgyártásban, miközben Európa nélkül nem lehetne chipgyártás sehol – a kínaiak is próbálják lemásolni, de nem tudnak olyan pontos tükröket előállítani, ami a legújabb generációs chipekhez szükséges. Ez a monopolhelyzet nem tart örökké, mert előbb-utóbb a világ többi része utolér minket.
Dóra hozzátette: támogatókörnyezetet és piacot kell teremteni az európai alternatíváknak, és fontos stratégiai eszköz lehet a közbeszerzés is. Az amerikaiak és a kínaiak is azért tudtak nagyra nőni, mert mögöttük álltak a hazai piacaik – érdemes elgondolkodni azon, hogy az európai adófizetői pénzt magunkra kezdjük elkölteni.
Kollár Kinga megjegyezte: Európa a nyitott, versenyre alapuló gazdaság mellett tette le a voksot, mert ez hatékonyabb – jobb terméket kapsz alacsonyabb áron, ha nyitva hagyod a versenyt. Ugyanakkor más szereplők nem ezt csinálják, és strukturális előnyeik vannak. Sokkoló adatként említette, hogy a Kínával szembeni kereskedelmi hiány napi 1 milliárd euró, ami éves szinten 365 milliárd eurót jelent. A nyitottságnak megvolt az előnye a megfelelő időszakban, de rá kellett jönni, hogy sebezhetőséget is jelent. A nagy kihívás: hogyan lehet megmaradni a versenyalapú, nyitott gazdaságban, és közben megvédeni magunkat azoktól, akik nem fair play módon játszanak.
A dohánytermékek jövedéki adója – egy megosztó szavazás
Kollár Kinga számolt be a parlament e heti szavazásáról, amely a dohánytermékek jövedéki adójáról szólt. A szavazás különlegessége az volt, hogy nem született eredmény – a parlamentnek nem sikerült véleményt formálnia. Az adózás rendkívül érzékeny kérdés, hiszen ez a terület a tagállamok kezében van, ráadásul egyhangúság szükséges az adójogszabályokhoz. A parlament csak véleményformáló szerepben van.
A probléma háttere: a dohánytermékek jövedéki adóját utoljára 2011-ben szabályozták, azóta rengeteg új termék jelent meg (e-cigaretta, vape-ek, „kamudohányos" termékek). A szabályozás célja, hogy ezek az új termékek is bekerüljenek a jövedéki körbe, mivel megváltoztak a fogyasztói szokások.
Az EU-nak harmonizációs jogköre van a minimális adószint meghatározására, és a bizottsági javaslat ezt megemelné. A TISZA ezt szerette volna némileg mérsékelni, mivel Magyarországon még mindig olcsóbbak a dohánytermékek, mint máshol, és egy hirtelen növekedés a fogyasztókat nehezen érintené – ráadásul valószínűleg a feketepiaci termékekhez nyúlnának, ami még károsabb.
András kifejtette a dilemma összetettségét: hogyan lehet úgy szabályozni egy bizonyítottan egészségkárosító termékkört, hogy közben sok millió ember használja ezeket, és egy hirtelen tiltás azonnal beindítja a feketepiacot (ahogy az USA-ban az alkoholtilalom idején történt). A cél az lenne, hogy az embereket jobb döntésekre ösztönözzék, a fiatalokat edukálják, és az árakkal is elrettentsék őket a használattól – különösen azért, mert az új termékek nagyon addiktívak, hatalmas nikotintartalommal bírnak, ízesítettek, és egyre fokozódó nikotinfüggőséget látni a fiatalok körében. Míg az alkoholfogyasztás csökken, a nikotinfogyasztás nő.
„Magyarországon a legmagasabb az amputációknak, a végtag-amputációknak a száma. Egy része cukorbetegség miatt, másik része pedig érelmeszesedés miatt következik be. Az érelmeszesedés hátterében pedig, ha megnézzük a betegeket, sokszor 90%-uk dohányos." – András *
András hangsúlyozta: a dohánytermékek nemcsak tüdőrákot okoznak, hanem a gyulladáskeltő anyagok a tüdőn keresztül közvetlenül a vérbe kerülve érbelhártya-gyulladásokat és érelmeszesedést okoznak. Ennek egészségügyi terhei az államra és az egészségügyi rendszerekre hullanak vissza. A kihívás az, hogy megtalálják azt a középutat, amely egy egészségesebb jövő felé viszi a fiatalokat, de közben nem indítja be a feketegazdaságot, és nem teszi tönkre azokat, akik erős függőségben szenvednek.
Záró gondolatok
A beszélgetés végén a műsorvezető kiemelte, hogy a számos érintett témából látszik: semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy azt a magyar közéletben az elmúlt években megszokhatták – ahol minden fekete-fehéren, leegyszerűsítve jelent meg. Az Európai Parlamentben a képviselők pontosan ezzel szembesülnek: mennyi szempontot kell ütköztetni, és néha olyan szereplőkkel is tárgyalni kell, akik nem feltétlenül a legnépszerűbbek.
Bogdán Csaba zárásként hozzátette: a kérdés az, hogy mi az a közös metszet, amire még lehet építeni, mi az a mag, ami vállalható kompromisszumot jelent. A műsorvezető megjegyezte, hogy Csaba „már úgy beszél, mintha itt lenne egy éve legalább".
A munka a következő egy-két hétben a szakbizottságokban folytatódik, a következő plenáris ülés két és fél hét múlva lesz – ez lesz az utolsó a nyári szünet előtt. Gersyi Gabriel később csatlakozik a delegációhoz, várhatóan ősszel.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „az ület visszaküldési rendeletről" – valószínűleg „a héten a visszaküldési rendeletről" (ASR hiba)
- „a Kisza" – valószínűleg „a TISZA" (ASR hiba)
- „a közegészségügyi szakbizottság" – valószínűleg „a közegészségügyi szakbizottság" (a kontextus alapján az egészségügyi bizottságról van szó)
- „Gersyi Gabriel" – valószínűleg egy delegációs tag neve, pontos írásmódja bizonytalan (a szövegben később „Gabriella"ként is szerepel)
- „hiszabbirkózás" – valószínűleg „iszapbirkózás" (ASR hiba, a brüsszeli politikai küzdelmek metaforája)
- „a zöld heteken" – bizonytalan, valószínűleg egy esemény vagy programsorozat neve
- „az RRF-et" – a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility) rövidítése, a kontextusból egyértelmű
- „a kekvák" – a KEKVA-k (Közalapítványok, pontosabban Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok) torzított alakja
- „a hemy cycle" – valószínűleg „hemicycle" (félkör alakú ülésterem)
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nekem az egyik legfontosabb vállalásom most ebben a az új új cipőben az az, hogy az európai politikát érthetőbbé tegyem a magyar fiatalok számára.
[00:00:08]Hiszen Európa, pláne az Európai Unió nagyon nagy, nagyon lassú és sokszor nagyon bonyolult.
[00:00:17]Tanulok, figyelek, kapcsolatokat építek és és elmélyedek azokban, azokon a területeken, amik végül is az én asztalomon landolnak.
[00:00:23]A másik pedig az, hogy közös alapot építünk, amiben az érdekek harmonizációja is megvalósul.
[00:00:28]És most nem csak magyar érdekről beszélek, hanem pár családban dolgozunk.
[00:00:33]Fontos megtalálni azokat a hangsúlyokat, amik amikre azt tudjuk mondani, hogy vállalható kompromisszum a vicc kedvéért.
[00:00:40]Igen, amit mondtad, hogy mocsár veszi körbe Brüsszelt alapvetően.
[00:00:45]És akkor ezt hiszabbirkózásnak is nevezik, ami ott történik, politikai hiszabbirkózásnak, ugye három intézményen keresztül, illetve a Straszburgról meg sokan azt mondják, hogy egyszerűen stresszburg, tehát a stressz stresszhatást fejti ki a képviselőkre.
[00:00:58]A parlament azért nagyon-nagyon erősen figyeli azt, hogy mi történik, hogy valóban valóban megtörténnek azok a szükséges lépések otthon, amik amik biztosítják azt, hogy a jogállam helyre álljon, hogy a korrupció ellen hatékonyan lépünk fel.
[00:01:13]Tehát ők ezt nagyon-nagyon figyelik nagyon árgus szemekkel.
[00:01:17]Nemcsak az utánpótlás, hanem a az egészségügyi dolgozók megtartása is rendkívül nehéz, és folyamatosan veszítjük el az egészség dolgozókat.
[00:01:23]És habár az egészségügy szervezése, irányítása az tagállami hatáskör, az Európai Unió rájött, legalábbis mi ezt kezdeményeztük a közegészségügyi szakbizottság irányából, és szerencsére nyitott kapokat döngettünk, hogy közös fellépésre van szükség.
[00:01:44]Nagyon le vagyunk maradva a globális technológiai versenyben Usához és Kínához képest, de nem csak, hogy le vagyunk maradva, hanem rettenetesen ki is vagyunk szolgáltatva ezek az ő technológiáiknak, hiszen a bankjaink, a közszolgáltatásaink, a kórházaink olyan technológiákon működnek, amiket nagyrészt nem mi irányítunk.
[00:02:02]Európában az a helyzet, hogy körülbelül a visszatoloncolási döntéseknek az egy ötödét hajtják végre, tehát körülbelül 20%-át.
[00:02:12]Ez abszolút nem egy effektív végrehajtási folyamat, és ennek akar érvényt szerezni ez a rendelet.
[00:02:31]Üdvözlök mindenkit.
[00:02:31]Gyévai Zoltán vagyok, az Európai Néppárt magyar sajtótanácsosa.
[00:02:38]Az azért az Európai híradó, európai parlamenti híradó.
[00:02:39]Mint tudjátok, mint tudják, egy ideje tulajdonképpen a plenáris ülésekre időzítjük ezt a nagyon érdekes megbeszélst.
[00:02:46]Ma egy széles körben ülünk itt.
[00:02:48]Szinte teljes a csapat, teljes a kezdőcsapat.
[00:02:50]Gersyi Gabriel kivételével valamennyi képviselőt itt üdvözölhetjük.
[00:02:54]Rögtön Lakos Eszterrel, a delegáció vezetőjével kezdenék, hiszen ezen héten egy nagyon fontos döntés született az Európai Parlamentben, az ület visszaküldési rendeletről.
[00:03:04]Ezt elméltatnád ezt néhány szóval, hogy ez mit jelent magyar szempontból, különös tekintettel arra, hogy otthon dúlnak a viták a migrációról még mindig.
[00:03:12]Ühüm.
[00:03:13]Parancsolj.
[00:03:14]Igen.
[00:03:14]Ez a visszaküldési vagy visszatoloncolási rendelet, ami egy nagyon-nagyon fontos eleme ugye a migrációnak a kezelésének.
[00:03:22]És ennek az a az a lényege, hogy ugye Európában az a helyzet, hogy körülbelül a visszatoloncolási döntéseknek az egy ötödét hajtják végre, tehát körülbelül 20%-át.
[00:03:33]Ez abszolút nem egy effektív végrehajtási folyamat, és ennek akar érvényt szerezni ez a rendelet, és különlegesen nagy eredmény szerintem az az Európai Parlament részéről, hogy ellentétben az, amit a tagállamok akartak a kihirdetést követő napon már érvényes és hatályos is lesz, tehát végrehajtható lesz majd ez a jogszabály.
[00:03:56]És ennek következtében ugye hazaküldik az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó harmadik országból származó állampolgárokat.
[00:04:07]Tehát, hogy ezáltal jobban fogjuk tudni védeni majd a biztonságunkat is a jövőben.
[00:04:13]Több kérdésük kaptam újságíroktól arra vonatkozóan, hogy a Tisza milyen álláspontot képviselt itt.
[00:04:18]Hát támogattuk nyilván ezt a ezt a rendet PTP is támogatta.
[00:04:22]Nyilván nem kérdés, hogy ennek a végrehajtását is támogatja a Kisza.
[00:04:23]Hát nyilván gyors mi a viszonya ennek a ennek a most elfordul rendeletnek, a parlament által megszott rendeletnek a migrációs paktumhoz, amiről sokat beszélnek otthon?
[00:04:35]Hát ez egy kiegészítő jogszabálya a migrációs paktumhoz képest.
[00:04:38]Tehát ugye ez azt biztosítja, ahogy mondtam, hogy azok a harmadik országból származó személyek, tehát akik illegálisan tartózkodnak, azok menjenek haza.
[00:04:46]Tehát, hogy ezt az illegális bevándorlástnak a megakadályzásáról szolgál.
[00:04:52]Mielőtt más ügyek miatt elsetnél máshová, arra kérlek, hogy még egy kicsit nézzük meg, hogy mi történt a héten a te szempontból, mit emelnék ki a menekült ügy kivételével, a migrációs ügy kivételével.
[00:05:06]Milyen témát, ami szerinted megemlítésre méltó?
[00:05:10]Hát inkább arról beszélnék, hogy mi volt a háttérben.
[00:05:12]Nagyon sok egyeztetés és rendkívül intenzív éjszakából nyúló egyeztetés volt nagy uniós programokról, ami a versenyképességhez fűződik.
[00:05:21]Ugye nekem ez az a fő területen valójában kutatás, innováció és a gazdaságnak a versenyképessége.
[00:05:28]Itt van a két nagy program, ami a költségvetésnek több mint 20%-át fedi le.
[00:05:32]Versenyképességi alap és a Horizont Európa.
[00:05:35]Ezeknek a programoknak az irányítási struktúrájában nagyon nagy vitákkal vannak, illetve abban is, hogy milyen legyen a földrajzi egyensúlynak a kérdése egyes programokban.
[00:05:46]Ez nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy hogy tudunk mi Közép-kelet-Európában jobban hozzáférni ezekhez a forrásokhoz.
[00:05:56]És ugye nem csak ugye a programozásnak a részletszabályinak a kidolgozásáról van itt szó, hanem arról is, hogy ez hogy illik bele egy nagyobb képbe, ugye az amivel Kollár Kingal foglalkozik, az MFF-be, a nagy büdzsébe, az Uniónok a nagy büdzséjébe is, és itt hol legyenek meg majd az egyensúlyok.
[00:06:14]Köszönjük szépen, Eszter.
[00:06:14]És ha megenged, akkor most áttérnénk két új képviselőnk bemutatkozására is, hiszen a múltkor említettük azt, hogy két új képviselővel fog bővülni a magyar delegáció.
[00:06:23]Mind a két képviselőt itt üdvözölhetjük most, és megkérem őket, hogy röviden mutatkozzanak be.
[00:06:29]Természetesen lesz még hozzájuk pár kérdésem is.
[00:06:30]Kezdjük Viktorral.
[00:06:33]Jó reggelt kívánok.
[00:06:33]Wejs Viktor vagyok és én vagyok Bogdán Csabával együtt az egyik új képviselője a Tisza EP delegációjának.
[00:06:42]Az alapképzésemet és a a mesterképzésemet a a londoni Kings Collegeon és a Cambridgei egyetemen szereztem.
[00:06:49]Egyetem után projektmenedzserként dolgoztam és utána kerültem bele az Európai Parlament körforgásába, ami azt illeti, ez egy új EP képviselő vagyok, de ez nem teljesen friss közeg számomra, hiszen ezelőtt Lakoses Eszter képviselő asszony csapatában dolgoztam a a külügyi és a demokrácia pajzsizottságokon.
[00:07:11]Köszönöm szépen Csaba.
[00:07:11]Tiéd a szó.
[00:07:11]Ilyen millió dolláros kérdés, hogy mutatkozz be, vagy vagy bemutatkoznál-e.
[00:07:20]Alapvetően egy analitikus beállítottságú valaki vagyok.
[00:07:24]Elemzőtípus, de mindig törekedtem arra, hogy az elemzés és a vezetés között ilyen harmóniát teremtsek.
[00:07:30]Végzettségeimre nézve azt mondanám, hogy generalista profil bontakozik ki.
[00:07:33]Ugye nekem megvan ez a bölcsész vonal, illetve a a mérnöki irány, amit elvittem egy ilyen orvosi hangsúlyra.
[00:07:40]Köszönjük szépen.
[00:07:43]Mik az első benyomásaid?
[00:07:43]Ugye pár napot töltöttél ma Straszburgban, Brüsszelben is volt, azt hiszem, egy heted.
[00:07:48]Ráadásul te ezt úgy végezted ezt az első hetet, első két hetet, hogy igazából a csapatod még nem is állt össze.
[00:07:54]Ugye éppen jelenleg tart ez a folyamat.
[00:07:57]Hát olyannyira, hogy egyedül vagyok tulajdonképpen, illetve tegnap óta van egy asszisztensem is, bocsánat, de még nem találkoztunk vele hivatalosan a a munkában, mert mi Straszburgban vagyunk, a Brüsszelben.
[00:08:07]Az első benyomások.
[00:08:07]Egy picit szimbolikus ez a történet, mertogy a brüsszeli és a straszburgi jelenlét, ha megvizsgáljuk ezeknek a városoknak a neveit, akkor arra utalnak, hogy Brüsszel azt jelenti, hogy mocsár egyébként mocsar, mocsaras lakóhely.
[00:08:25]És ugye ez első ugye köznapi értelemben az ilyen nagyon negatív kannnotáció is kapcsolót ad hozzá, de tulajdonképpen a mocsár az egy rendkívül fontos dolog a földi ökoszisztémának.
[00:08:39]Megköti a széndioxidot, tápanyagot biztosít, egy óriási ökoszisztémát tart fenn és hozzájárul ahhoz a rendszerhez, amiben benne vagyunk.
[00:08:49]Na most számomra az Európa is egy hasonló történet abból a szempontból, hogy rendkívül sok nézőpont érdek csoportosul, összpontosul Európában és az európai képviselet ezen morfondíroztam, hogy azt kérdezted még az első benyomásaim.
[00:09:09]Ühüm.
[00:09:10]Számomra az volt, hogy a brüsszeli jelenlét, hogyha kontrasztba állítom a Strasburggal, akkor nem a nagyívű politikai beszédeknek a a szintere, hanem inkább a az alapozásé.
[00:09:17]Ha úgy tetszik a cölöpözésé, amire építhetünk ebben a a történetben.
[00:09:24]A Strasburg is érdekes, mert ugye azt jelenti, hogy úti erőd vagy erőd a a az út az úton.
[00:09:30]Amikor beléptem ide először a héten egyébként csak néhány nappal ezelőtt, ugye egy köralakú építményben vagyunk és a hogy belépünk, hirtelen egy üresség jön, merthogy üreges belülről a az épület.
[00:09:45]És az jutott eszembe, hogy hogy ez így rendben is van.
[00:09:48]Ez ez jól harmonizál arra a tapasztalatomra, hogy egyébként az intézmények azok önmagukban csak egy keretet adnak a a működéshez, de mi vagyunk azok, akik megtöltjük itt tartalommal már, akik itt dolgoznak.
[00:09:59]Mindenki, aki aki valamilyen formában itt részt vesz ebben a munkában.
[00:10:03]Szerintem ez lehet a fő fókuszpontom nekem így az első benyomások alapján.
[00:10:06]Egyrészt a az alapozás, és ebben benne van az, hogy tanulok, figyelek, kapcsolatokat építek és és elmélyedek azokban, azokon a területeken, amik végül is az én asztalomon landolnak.
[00:10:14]A másik pedig az, hogy közös alapot építünk, amiben az érdekek harmonizációja is megvalósul.
[00:10:20]És most nem csak magyar érdekről beszélek, hanem pár családban dolgozunk.
[00:10:25]Fontos megtalálni azokat a hangsúlyokat, amik amikre azt tudjuk mondani, hogy vállalható kompromisszum.
[00:10:30]Már nem is kérdezem, hogy mi újjal fogsz hozzájárulni majd a delegáció működéséhez, mert szerintem ebből nagyon jól kiderült.
[00:10:37]Na, kiváló bevezetés volt egyébként.
[00:10:40]Csak, hogy a vic kedvéért, igen, amit mondtad, hogy mocsár veszi körbe Brüsszelt.
[00:10:44]alapvetően sokan ezt hiszabb birkózásnak is nevezik, ami ott történik, politikai hiszabbirkózásnak, ugye három intézményen keresztül, illetve a Straszburgról meg sokan azt mondják, hogy egyszerűen stresszburg, tehát a stressz stresszhatást fejti ki a képviselőkre és a ennek az egész ekoszisztémára.
[00:11:03]De menjünk tovább, illetve, hogy állítólag az épületet egy egy olyan építés terveztek, építés így van.
[00:11:08]Igen, igen.
[00:11:08]Azon azon hezitáltam, hogy hogy börtön volt-e eredetileg, vagy vagy csak olyan tervezte, aki börtönt is épít az építés.
[00:11:14]Készülünk, hogy bemutatjuk egyébként, hogy ez mit jelent a gyakorlatban.
[00:11:18]Mondjuk innen megszokni az művészet, tehát hogy gyorsan ki kislisszolni az és biztos ti is jártatunk úgy, hogy eltévedt az ember.
[00:11:24]Legales az első etekben, aki nem tévedt el, az szerintem azzal ma baj lehet, mert ebben az épületben el lehet tévedni nagyon könnyen.
[00:11:31]Viktor, neked milyenek az első benyomásaid, vagy a második benyomásaid, mert te már itt voltál.
[00:11:35]Igen, igen, igen.
[00:11:35]Ezt, ezt nem olyan régen tudtam meg én is, hogy a hogyha az épületről beszélünk, van ez a híres festmény.
[00:11:42]Jelen pillanatban Beécsben lehet megtekinteni az idősebb Peter Brugeltől a Bábel tornya.
[00:11:46]És amikor az ember jön be pláne abból a szögből, ahol a bejárat van, gyakorlatilag ezt a erre a festményre utal az épületnek a kinézete, ami azért egy jelentős dolog, mert ez az a hely, ahol az a rengeteg európai kultúra és és nyelv összetalálkozik.
[00:12:06]És hogyha az ember megnézi ezt a hemy cycle-t, amiben amiben szavazunk, hogy hogy mennyi fordító fülke is van ott a szélén.
[00:12:13]Így a az első második benyomásom itt érdekes dolog ez, hogy amikor az ember esetleg asszisztensből EP képviselővé lép elő, akkor megfigyel bizonyos dolgokat, amik mások.
[00:12:29]A a legegyszerűbb dolog az az, hogy amikor reggel bejövök az épületbe, akkor általában ott vannak a a biztonsági őrök, és és teljesen máshogy köszöntenek ilyenkor.
[00:12:39]Nem nem nem mondanám, hogy hogy eddig ne lett volna mindenki teljesen udvarias, de érezhető a különbség.
[00:12:46]Rengeteg munka van.
[00:12:49]Ez eddig is igaz volt asszisztensi szinten is.
[00:12:52]Nekem az egyik legfontosabb vállalásom most ebben a az új új cipőben az az, hogy az európai politikát érthetőbbé tegyem a magyar fiatalok számára.
[00:13:04]hiszen Európa, pláne az Európai Unió nagyon nagy, nagyon lassú és sokszor nagyon bonyolult, viszont rengeteg eszközt kínál és eszközt ad arra, hogy hogy a fiataloknak legyen lehetőségük, legyen szó tanulásról, legyen szó munkáról, ösztöndíj, mobilitás, digitális készségek.
[00:13:23]Én azt szeretném, hogyha legalább a mandátum végéig ezeket a a jó lehetőségeket tudnám közvetíteni jobban, és fel tudnám rájuk hívni a figyelmet, és esetleg támogatni is tudnám ezeknek a fejlődését itt képviselőként.
[00:13:40]Köszönöm szépen.
[00:13:40]Ugye a kulturális bizottság szintjük hozzá szakbizottságnak vagy a főtagja.
[00:13:44]Ím Csaba, a te esetedben a te Magyar Péter helyét vetted át, ugye?
[00:13:49]Igen, igen.
[00:13:51]Bizottságok tekintetében csak részben.
[00:13:53]Ugye nálam az AFCO bizottságra landolt, ami az alkotmányjogi biz alkotmányjogi bizottság.
[00:13:57]Igen.
[00:13:58]A másik pedig a FEM bizottság, ami az egyenjogúság női egyenjogúságra vonatkozik.
[00:14:04]Nem csak női, szerintem mindenféle egyenogúság.
[00:14:06]Igen.
[00:14:06]Mindenféle egyenjogúság.
[00:14:06]Igen.
[00:14:06]Sok sikert mind a kettőtöknek.
[00:14:09]És akkor szerintem lapozzunk és a megszokott gyakorlatnak megfelelően kicsit beszéljünk a nagyobb dolgokról, nagyobb politikai összefüggésekről, dolgokról.
[00:14:18]Az elmúlt hetek Magyarországon is az új kormány beiktatása után arról szóltak alapvetően, hogy hogyan tudjuk azt a rengeteg pénzt visszaszerezni, megszerezni, amit az Európai Unió kitett az ablakba, amit az Orbán kormány ott hagyott nekünk.
[00:14:31]És ebben azt hiszem, hogy nagy részsikert sikerült elkönyvelni, hiszen a politikai megállapodás megszületett erről.
[00:14:36]Azt kérdezem Kingától, hogy ezt a megállapodást hogyan tudjuk nem is apró pénzre váltani, hanem nagy pénzekre váltani a gyakorlatban.
[00:14:46]Tehát milyen lépéseket kell most elképzelni, illetve az Európai Parlamentnek milyen szerepe van ebben?
[00:14:52]Van-e egyáltalán szerepe abban a folyamatban, ami elvezet majd oda, hogy számlázhatunk és meg is kapjuk a pénzt.
[00:14:58]Eljut oda, ahol ahova való az a pénz.
[00:15:01]Akkor nézzük először, hogy milyen lépések kellenek.
[00:15:04]Ugye a héten a a Tisza benyújtotta azt a jogszabálytervezetet, azt a csomagot, ami ami ahhoz szükséges egyébként, hogy teljesítsük az úgynevezett szuper mérföldköveket, amiket már gyakorlatilag évekkel ezelőtt letárgyalta a kormány az Európai Bizottsággal, és ha ezeket teljesítjük, ugye akkor szabadulnak fel ezek a források.
[00:15:22]főképpen ugye a helyreállítási forrásokról beszélünk most itt, aminek nagyon szűk a határideje, mert ugye augusztus 31-ig lehet ezeket elkölteni.
[00:15:29]Tehát magyarul ez a jogszabálycsomag ez most bekerült a parlamentbe, otthon a az országgyűlésbe, és kedden volt az általános vitája.
[00:15:36]Most már a tegnap a a a bizottságokban, tehát egy gyorsított folyamatban foglalkoznak vele az otthoni képviselők.
[00:15:43]Ami nagyon fontos egyébként, hogy ezeknek a tartalma ez abs csupa antikorrupciós átláthatóságot biztosító az, hogy a közbeszerzéseket neek tényleg utána lehessen menni, hogyha ott csalás van.
[00:15:56]Tehát ilyen jellegű jogköröket megerősítilatkozati vagyon nyilatkozati rendszer.
[00:16:00]Igen.
[00:16:00]A magántőkealapoknak az átláthatósága és ugye a az egyetemi szabadság, tehát ugye a kekvák közérdekű vagyonkezelő alapván közédekű vagyok alapítványok, ugye ami igazából arra volt jó, hogy az állami vagyonokat gyakorlatilag politikai irányítás alá tegyék és átláthatatlanná.
[00:16:17]Tehát, hogy ezeket megszüntetjük és az a vagyonok visszakerülnek.
[00:16:19]Tehát ez ez egy ez egy ilyen nagyobb csomag, de ez egy nagyon fontos feltétele, hogy elkezdhessük beadni a számlákat azokra a projektekre, amiket meg minimum el kell juttatni odáig, hogy gyakorlatilag már csak a megvalósítás legyen hátra augusztus 31-ig.
[00:16:34]Tehát ezzel párhuzamosan elkészült az úgynevezett helyreállítási terv, ami már bent van az Európai Bizottságnál.
[00:16:42]Szerintem a napokban mi is megismerhetjük, tehát nyilvános lesz a a terv maga.
[00:16:46]És erről a tanácsnak még egy döntést kell hoznia, tehát el kell, hogy fogadja ezt a módosított helyre tervet.
[00:16:55]Módosít.
[00:16:56]És akkor ha ez is megvan, akkor azt jelenti, hogy akkor most már ott tartunk, hogy hogy akkor elkezdhetünk számlákat benyújtani, illetőleg hát nyilván a projekteket előkészíteni és megolasni.
[00:17:07]Tehát most ez egy picit ilyen nagyon, hogy mondjam, hát ugye időnyomás alatt dolgozunk, úgyhogy több mindenből fog összeállni, hogy ez a helyrálási terv.
[00:17:15]Egyrésze nyilván olyan olyan projekt lesz, ami egyébként már megvalósult, mertogy az RRF-et elkezdték megvalósítani.
[00:17:21]Ez ugye a covidra reakció volt ez a alap.
[00:17:24]Tehát például a a számítógépeket az iskolákba ebből fizették a napelemes felújításokat lakosság számára.
[00:17:31]Tehát egy csomó minden megvalósult és ezeket igazából csak be kell nyújtani ezeket a számlákat.
[00:17:35]Most a költségvetés melőfinanszírozta gyakorlatilag.
[00:17:38]Hát gyakorlatilag előfinanszírozta.
[00:17:40]Igen.
[00:17:40]Most, hogy ugye teljesítjük ezeket a feltételeket, tehát van ez a csomag, de nyilván azt is szeretnénk, hogyha ez friss is legyen, tehát olyan dolgokra menne a pénz, ami már a a Tisza kormánynak a prioritása, tehát közlekedés megújítására, gondolok itt a hévjárművekre, az intercity vonatokra, tehát hogy ezt is gyakorlatilag le tudjuk kötni egy speciálisabb jogi megoldással, de a lényeg az, hogy a pénz az már rendelkezésre fog állni.
[00:18:05]Ennek a részleteit persze szerintem keményen tárgyalja Dávid az Európai Bizottsággal.
[00:18:11]Innen is üdvözöljük őt, úgyhogy sok jó jó munkát kívánok neki.
[00:18:13]És hogy ebbe tehát ez látszik, hogy alapvetően a kormány kezében van az irányítás és hát nyilván az Európai Bizottságnak a másik oldalról.
[00:18:26]És akkor a parlament szerepet.
[00:18:27]Igen.
[00:18:27]És akkor mi a parlamentben mivel tudjuk ezt támogatni?
[00:18:31]Azért azt nagyon fontos érteni, hogy a egyrészt a a annak idején a az Európai Uniósok forrásoknak a felfüggesztése az a parlament kezdeményezésére, de nem a mien, mert ugye még még akkor nem voltunk itt, ezt már le lefektettük néhányszor, de hogy azért tehát politikai nyomásra született meg maga az intézményrendszer, hogy fel lehessen függeszteni pénzeket, mert hát nyilván zavarták a képviselőket, hogy bizonyos összegeket ellopnak egyes tagálmakba.
[00:18:54]És egyébként nem feltétlenül, hogy csak ez nem Magyarországra lett kitalálva, hanem hanem sajnos csak ránk alkalmazták.
[00:19:03]Tehát, hogy a parlament azért nagyon-nagyon erősen figyeli azt, hogy mi történik, hogy valóban valóban megtörténnek azok a szükséges lépések otthon, amik amik biztosítják azt, hogy a jogállam helyre álljon, hogy a korrupció ellen hatékonyan lépünk fel.
[00:19:19]Tehát ők ezt nagyon-nagyon figyelik nagyon árgus szemekkel.
[00:19:21]Lesznek egyébként hivatalos formái is ennek.
[00:19:25]Lesz júliusban egy meghallgatás, ahol már erről fogunk beszélni.
[00:19:29]Várható egyébként, hogy el fognak jönni Magyarországra, és megnézik ott is, hogy hogy milyen változásokat sikerült megcsinálnunk, és ennek tényleg a gyakorlatban is működnek-e.
[00:19:40]Tehát nekünk a politikának a az irányításában van egy nagyon fontos szerepünk.
[00:19:45]És hát egyébként meg a gyakorlatban meg ugye a az Európai Parlamentnek költségvetés ellenőrzési szerepe van, tehát ilyen szempontból köteles is egyébként ezeket a kérdéseket vizsgálni.
[00:19:54]Jó, köszönöm szépen.
[00:19:56]Most szerintem egy kicsit a konkrét témákra megyünk, részben azokra a témákra, amelyek most szerepeltek napirenden az Európai Parlamentben, illetve amelyek az előző időszakban, hiszen most például Andrásra nézek, ugye most nem volt konkrétan témád, viszont az előző penális ülésen, ugye, illetve még még korábban is egy jelentést, egy nagyon fontos jelentést fogadott el a szakbizottság, az egészségügyi Szakbizottság, amelynek a kidolgozásában oroszlán része volt.
[00:20:21]És ez egy olyan általános problematikáról szólt, ugye, hogy az európai egészségügyekben kialakult munkaerőválsághelyzetet hogyan lehet megoldani.
[00:20:32]Ezt kicsit összekapcsolná, miután ez egy néhány héttel ezelőtt történt, de napirenden van természetesen továbbra is, hogy te néhány a képviselők sokszor utá az napkülföldre is előfordul, ugye a zöld heteken, és te néhány héttel ezelőtt az Egyesült Államokban jártál és tulajdonképpen nagyon sok, ha úgy tetszik, ihletet szerezhettél az Egyesült Államokban.
[00:20:48]kicsit el tudnád mondani nekünk, hogy mit láttál Amerikában.
[00:20:51]Amerikából jöttem ugye, hogy mit lehet, mit láttál ott, és mennyiben az a munka, amit most végeztek itt az Európai Parlamentben, ezek milyen hatása lehet majd az otthoni egészségügyi reformra is esetleg?
[00:21:04]Egy kicsit nagyívű a kérdés, mert megpróbálok lekerekíteni.
[00:21:10]Igen.
[00:21:10]A jelentés maga az egészségügyi munkaerőhiányválságról szól, ami egyre fokozódik Európában.
[00:21:15]1,2 millió egészségügyi dolgozó hiányzik jelenleg az európai egészségügyi rendszerekből.
[00:21:21]Ez 2030-ra 2 milliót is elérheti.
[00:21:25]És azt látjuk, hogy nemcsak az utánpótlás, hanem a az egészségügyi dolgozók megtartása is rendkívül nehéz, és folyamatosan veszítjük el az egészség dolgozókat.
[00:21:36]És habár az egészségügy szervezése, irányítása az tagállami hatáskör, az Európai Unió rájött, legalábbis mi ezt kezdeményeztük a közegészségügyi szakbizottság irányából, és szerencsére nyitott kapukat döngettünk, hogy közös fellépésre van szükség, hiszen ami problémákat sokszor csak Közép-kelet-Európában láttunk, azok most már a nyugati, gazdagabb, fejlettebb tagállamokat is ugyanúgy sújtják, és erre akkor tudunk hatékonyan válaszolni, hogyha egy európai szintű megoldást találunk.
[00:22:12]És ennek a jelentésnek az egyik fő célja, amit a közegészségi Szakbizottság és a foglalkoztatásügyi és szociális bizottság közösen hozott létre, az az, hogy felhívja az Európai Bizottságot, felszólítsa arra, hogy adjon ki egy átfogó tervet és javaslatot az egészségügyi dolgozók hiányából adódó krízisre való felkészülése, annak kezelésére.
[00:22:38]és a tagállamokat is felszólítjuk arra, hogy egyéni akcióterveket összehangolva bizottsággal dolgozzanak ki, amikhez egy egységes európai keretrendszer tartozzon.
[00:22:50]És ez a jelentés kiterjed a munkavállalóknak a munkakörülményeire is, a minimumelvárásokra és arra, hogy legyen egy átfogó és transzparens kép arról, hogy hogyan is állunk az egészségügyben, mert már olyan szintű a hiány, hogy az már a betegek ellátását veszélyezteti, és ezért is kellenek minimum számok, sztenderdek, mérőszámok, amivel lehet áttekinteni a problémát és kezelni.
[00:23:16]És a misszió is részben ehhez kapcsolódott, és nagyon tetszett az, amit Csaba mondott az épületről, és hogy az intézmény rendszer az egy keret, egy váz, amit mi tudunk megtölteni tartalommal, és az, hogy ez csak egy váz marad, vagy pedig egy olyan rendszer, ami segíti az európaiaknak az életét.
[00:23:36]És ahogy Viktor mondta, az élményeivel, akár a biztonsági őrökkel a beléptetésel, hogy nagyon könnyű egy buborékba kerülni.
[00:23:46]csak a saját buborinkukban nézni a problémát.
[00:23:48]És azért vannak a szakbizottságoknak missziói, hogy megnézzük, hogy a világ más részén milyen problémák vannak, ők milyen megoldásokat találtak, vagy esetleg milyen olyan problémákkal szembesülnek most, amivel Európa is egy két-öt év múlva szembesülni fog.
[00:24:03]És nagyon tanulságos volt ilyen szempontból az amerikai út, ahol Washingtonban döntéshozókkal találkoztunk.
[00:24:11]voltunk a szenátusban, a képviselőházban, az ottani Egészségügyi szakbizottság és albizottság vezetőinek a csapatával is találkoztunk, és és nagyon sok hasonló problémával szembesülünk, mind a gyógyszerek hozzáférhetőségén, mind pedig az egészséd dolgozóknak a számán hiányán, méghozzá úgy, hogy háromszoros átlagfizetéssel bírnak ott például az orvosok, és mégis hiány van teljesen másokból adódóan, de például munkakörülmű nagyon hasonlóak.
[00:24:40]És egy külön érdekes élmény volt az, hogy elmentünk Pittburgbe, amit acélárnak is hívnak.
[00:24:50]80-as években még 670000 körül mozgott a lakossága.
[00:24:54]Viszont ahogy az acélipar elkezdett hanyatlani, a város is elkezdett hanyatlani.
[00:24:59]Egy rozsdővezeti várossá vált, és 300000-re csökkent a lakosság.
[00:25:07]És ezt felismerve a döntéshozók átalakították a városnak a gazdaságát, teljesen a modellt váltottak és egy ipari városból egy tudományos hubba központtá alakították át, ahol az innováció és főleg az egészségügyi innováció, hogyha megnézzük, hogy mi adja a város három legerősebb, legnagyobb bevételi forrását, az három egészségügyi fókuszú cég.
[00:25:30]És ebből például a Pittsburgi Egyetemnek az egészségügyi központja az a legnagyobb 10000 alkalmazottal.
[00:25:40]És lehetőségünk volt betekinteni az új épületükbe, ami most épül.
[00:25:42]Kívülről egy gyönyörű üvegpalota, azt hittem irodaház.
[00:25:47]Kiderült, hogy egy 632 kortermes, egy ágyas korttermes egészségintézményről van szó a legmodernebb berendezésekkel, úgy, hogy ők ellátnak nem csak biztosítót, hanem biztosítás nélküli pácienseket is.
[00:26:02]És nagyon érdekes volt látni azt, hogy hogyan működik például a biztosítási rendszer náluk milyen nehézségeket okoz az ellátásban, milyen óriási terhet ró a páciensekre, és mégsem oldja meg sok szempontból a hozzáférést a és az egészségügyi dolgozóknak a a hiányát.
[00:26:20]És itt a hozzáférés sokszor nem is feltétlenül a betegoldalról, hiszen a biztosítási rendszer már torzítja, de akár a az intézmények részéről is nehézséget okoz, hogy belsengenek a legjobb dolgozókért.
[00:26:35]És és hihetetlen volt látni, egy viszon egy dolog viszont biztos, hogy iszonyatos pénzt öntenek az innovációba, sokkal többet, mint Európa.
[00:26:47]És ez meglátszott.
[00:26:47]olyan kutatásokat végeznek, olyan laboratóriumokban, olyan kísérleti műtőkben vagy vizsgálókban, amikről sokszor csak álmodunk itt Európában.
[00:26:59]Nem hiába a rákutatás, az autum betegségek kezelése és sok más betegségnek a terápiája az az USÁban kerül felfedezésre, és nagyon sok sokat tudunk innováció területén tanulni tőlük, és nagyon nagy elmaradásban.
[00:27:14]És erről is szó volt, hogy az egészségügyi jellegű innovációt, akár a ritka betegségeknek a kezelését, azon a területen való kutatást hogyan lehetne Európában ösztökélni, és hogyan tudjuk felvenni ebben a nagyon kielezett versenyben?
[00:27:30]Mert aki az innovációt viszi, odaáramlik a tőke, odaáramlik a befektetés, és aki pedig lemarad, az az nem csak a kutatásban, hanem gazdaságilag is lemarad.
[00:27:40]és hogy hogyan lehet ezzel versenyezni.
[00:27:42]Nagyon-nagyon tanulságos és érdekes út volt.
[00:27:44]Nagyon sok szempontból nagyon amit mondtál és nagyon átvezett arra a témára, amit most durának akarok felvetni tulajdonképpen hogy mondtad, hogy aki az innovációt viszi és abban van az élen jár az diktál.
[00:27:53]Most pont ezt a diktátumot láttuk néhány nappal ezelőtt, hogy amikor Trump az amerikai kormányzat az Antropiknak, ugye egy nagy amerikai bigtech cégnek megtiltotta azt, hogy bizonyos alkalmazásokat, ugye bizonyos új felereket a a mesterséges intelligenciába Európában alkalmazzanak, vagy Európánok eladjanak.
[00:28:11]Ugye emögött nyilván egy nagy stratégiai megfontolás is van a kíberbiztonsági szempontok mellett, amire hivatkoztak.
[00:28:17]És épp az egyik téma ez volt ezen a héten ugye Dóra, hogy a Európának a technológiai szuverenitása.
[00:28:24]Nagyon jók vagyunk európaiak abban, hogy a a fájdalmunkat kidaljuk és gyönyörű kifejezéseket gyártunk erre és aztán éveken keresztül tudunk egy-egy témáról beszélni anélkül igazából, hogy ilyen érdemi áttöréseket elérnénk.
[00:28:37]Szerinted technológiai szuverenitás kérdésebben is ez a Sorsvár Európáról, vagy ahogy már annyiszor felvetettük, versenyképesség minden szempontból, hogy végre nem csak felébredünk, hanem akkor teszünk is valamit annak érdekében.
[00:28:51]Hát én nagyon remélem, most már a cselekvés útján kezdtünk elhal haladni, mert az Európai Bizottság bemutatta múlt héten a technológiai szuverenitás csomagját.
[00:28:59]És hogy ez miért fontos, mert ahogy András is említette, te is említetted, nagyon le vagyunk maradva a globális technológiai versenyben USÁhoz és Kínához képest, de nem csak, hogy le vagyunk maradva, hanem rettenetesen ki is vagyunk szolgáltatva ezek az ő technológiáiknak, hiszen a bankjaink, a közszolgáltatásaink, a kórházaink olyan technológiákon működnek, amiket nagyrészt nem mi irányítunk.
[00:29:22]És ezért a múlt heti Antropic ügy megint egy újabb ébresztő volt, hogy most már tényleg csinálni kell valamit, hiszen az amerikai kormány arra utasította az antropikot, hogy külföldi felhasználók számára ne lehessen hozzáférni a legfejlettebb AI modelljeikhez egyik napról a másikra.
[00:29:41]Úgyhogy az a tanulság nyilván, hogy nem szabad egyetlen rendszertől függeni, hiszen ennek több kockázata is van.
[00:29:49]Ez ugye ez az úgynevezett kill switch kockázat, hogy egyszerűen lekapcsolhatják a szolgáltatást, amitől annyira függünk.
[00:29:57]A másik az az, hogyha egy helyen koncentrálódik a a hatalom, akkor akkor nyilván a szolgáltatások minőségét is tudják rontani, illetve az árakat fel tudják emelni.
[00:30:06]Azt látjuk a felhőszolgáltatások terén például, hogy a Google, Microsoft, Amazon uralja a felhőszolgáltatások piacának 70%-át.
[00:30:12]És a harmadik kockázat pedig pedig az, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva külföldi vagy nem európai kormányok hozzáférhetnek európai felhasználók adataihoz, aminek valószínűleg senki nem örül annyira, hogyha külföldi vagy harmadik országbeli hatóságokhoz kerülnek az adataik.
[00:30:32]Tehát, hogy épp itt az ideje, hogy hogy ez ügyben csináljunk valamit.
[00:30:36]És az egyik stratégia ugye, hogy teremtsünk európai alternatívákat is.
[00:30:42]És a bizottságnak a technológiai szuverenitás csomagja tulajdonképpen azt próbálja orvosolni, hogy hogy teremtsük meg a feltételeket az európai alternatíváknak is, illetve hogy csökkentsük más módon a függőségünket.
[00:30:55]És benne van ebben a csomokban például, hogy próbáljuk itt ösztönözni a chipgyártást, mert ugye kevés chippet gyártunk Európában, nagyrészt Kínában, Amerikában gyártják ezeket, és a modern technológia mint chippeken fut.
[00:31:08]illetve, hogy megpróbáljuk ösztönözni a felhő alapú és mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások fejlesztését itt Európában, hiszen ez, ahogy már említettem, a szolgáltatások szempontjából és a versenyképességünk és nyilván szuverenitásunk szempontjából is nagyon-nagyon fontos.
[00:31:27]Említetted, hogy tulajd tudjuk, világosan látjuk azt, hogy hol kellene javulnunk Európának.
[00:31:30]most Európáról beszélek, és és val mégis mi az akadálya annak a fő akadálya annak, hogy eddig ezt nem sikerült megvalósítani.
[00:31:36]Tehát miért nincs európai Google például, miért nincs európai felhő?
[00:31:40]És miért az amerikaiaktól kell kérünk ezt?
[00:31:42]Mi ennek a fő akadálya szerintem mi akadályoz eddig?
[00:31:46]És mi a garancia arra, hogy most ezt át tudjuk lépni, ezt az akadályt?
[00:31:49]Hát ugye sokan ugye a szabályozásra hivatkoznak.
[00:31:51]Nyilván ez akadály, de nem ez a fő akadály, a pénz.
[00:31:56]A pénz.
[00:31:56]Igen, de a pénz meg ugye azért hiányzik, mert a vállalkozói és a rizikóvállalási kultúrák teljesen más, merthogy Amerikában ugyanarra az ötletre rádobnak több milliárd euró vagy dollárt, bocsánat, itt meg így elkezdenek azon gondolokni, jó, de akkor biztos mikor kapom meg hogy kap, milyen feltétel.
[00:32:12]Tehát hogy teljesen más a kultúra és valójában nem az ötletek hiányoznak ugye Dóra.
[00:32:16]Nem, nem, nem.
[00:32:18]Tehát, hogy vann, vannak ötleteink, kreatívak vagyunk, nagyon jó embereinks, vannak.
[00:32:22]Ugyan sokan elmennek ugye a ezekbe az innovatív ökoszisztémákba, kivándorolnak kivándorolnak az USÁba, mert ott vannak a lehetőségek, ott történnek az izgalmas dolgok, hiszen ott van pénz arra és van magántőke, befektetés, ott sokkal könnyebben hozzáférnek, mint mint Európában.
[00:32:39]És ezért is fontos a az Európai tőke unió, vagy most már át átnevezték European Savings and Investment Unionnak erőtetés így van.
[00:32:49]Kinga sokkal többet tud erről mesélni, tehát hogy több oldalról kell megközelíteni ezt a problémát.
[00:32:53]Úgyhogy ez a szuveren textuverenitási csomag csak egy része a dolognak, de nyilván a a pénzhez való hozzáférést is segíteni kell, de ugye a mindsetet is, hogy kicsit több kockázatot merjünk vállalni, hiszen Amerikában nagyon nagy kultúrája van ennek.
[00:33:08]Igen.
[00:33:08]Említetted például, hogy a régi probléma, hogy a bankrendszerre alapul minden a finanszírozás Európában, miközben Amerikában ugye ez világozék ezer világ sokkal több ugye ez az equity úgynevezett érték papírpalap satöbbi.
[00:33:19]Ha valakinek bármi nyugodtan kapcsoljatok bele ebbe a beszélgetésnek ebbe a részébe is, hogy érdekes lenne a ti gondolataitokat is ebben látni, hogyha természetesen, hogyha így gondoljátok.
[00:33:29]Az az érdekes egyébként a chipgyártásban, hogy egy chipgyártás alapját képező litográfiai tükörrendszereket Európában és csak Európában tudják előállítani.
[00:33:39]Ebben abszolút monopol helyzetben vagyunk.
[00:33:43]Igen.
[00:33:45]És ehhez képest vagyunk lemaradva a cipgyártás, miközben Európa nélkül nem lehetne cipgyártás sehol, hiszen próbálják a kínaiak is ezt lemásolni, megcsinálni.
[00:33:55]nem tudnak olyan pontos tükröket előállítani, ami a legújabb generációs csipekhez szükséges, és mégis lemaradunk, és ez egy ez egy döbbenetes helyzet, miközben iszonyat jó szakembereink vannak, kutatóink vannak, itt van a technológiai alap és mégis, és ez a monopol helyzet, ez ez nem tart örökké, mert előbb-utóbb a világ többi része utolér minket, és és mégsem élünk ezzel.
[00:34:21]Hát Dóráéknak óriási szerepe van ebben, hogy hogy ez változzon és európai időben kapcsoljon és észrevegye, hogy haladni kell és innoválni kell.
[00:34:33]Így van.
[00:34:33]És ehhez mondjuk támogatókörnyezetet kell Európában teremteni és piacot teremteni az európai alternatíváknak.
[00:34:38]Ehhez pedig mondjuk fontos stratégiai eszköz lehet a közbeszerzés is.
[00:34:43]Ugye az amerikaiak és a kínaiak is azt csinálták, azért tudtak nagyra nőni ott a vállalatok, mert mögöttük álltak a a hazai piacaik.
[00:34:52]Úgyhogy azon is érdemes elgondolkodni, hogy az európai adófizetői pénzt azt magunkra kezdjük elkölteni.
[00:34:57]Ühüm.
[00:34:57]Úgyhogy erről is majd folyni fog, folytatódni fog a vita, inkább így mondom.
[00:35:01]Igen.
[00:35:01]Ugye itt az a made in Europe kérdése, mert ugye ameddig made in France meg made in ezt nem egészen értem, mert Mészáros Lurinc és Tiborc Istán ezt csinálták, ők magukra költötték európai pénzt, de nem a legversenyképesebb szolgáltatásért.
[00:35:15]Azért hát igen, azért az nem teljesen mindegy, mert Európa azért tette le a voksot egy nyitott és egyébként versenyre alapuló gazdaságra, mert mert hogy egyébként ez hatékonyabb.
[00:35:24]Tehát hogyha közgazdaságtalan nézzük, akkor akkor sokkal jobb, tehát sokkal jobb terméket kapsz alacsony a báron, hogyha nyitva hagyod a versenyt.
[00:35:31]Csak hát látjuk, hogy egyébként meg más szereplők nem ezt csinálják, és strukturális előnyeik vannak aztán amit amit amit meg olyan magatortásokba forgatnak bele, amivel gyakorlatilag nekünk árokat okoznak.
[00:35:42]Tehát ez egy ilyen nagyon komplex dolog.
[00:35:43]Tehát a sajnos nem lesz tőle fer verseny, mert hogy ez egy sokkoló szám, hogy a Kínával azt hiszem a a kétől kereskedelem napi 1 milliárd euró a hátralékunk van Kínával szemben.
[00:35:53]Ez 365 milliárd egy évvel kivetítve.
[00:35:56]Tehát valamit tényleg tenni kellene, és ez a nyitottságnak megvolt egy megfelelő időszakban szerintem az előnye, csak rá kellett jönnünk arra, hogy ez sebezhetőséget is jelente.
[00:36:05]Igen.
[00:36:05]Hát ugye valahogy és ez itt a nagy kihívás, hogy hogyan fogjuk ezt a két gondolatot egy egyesíteni, hogy hogy megmaradni a versenyalapú gazdaságban és a nyitott gazdaságban, és közben mégis csak megvédeni magunkat azoktól, akik nem fairplay módon játszanak.
[00:36:19]Megint visszakanyarodnék egy kicsit a az egészségre, miközben persze azért maradunk a gazdaságnál is, meg az adózás kérdésénél is, hiszen a parlament ezen a héten érdekes szavazás volt, ugye a dohánytermékeknek a jövedéki adójáról, ami nagyon ritkán kerül elő, de mikor előkerül akkor akkor azt hiszem, hogy kicsit mindenki megégeti magát vele.
[00:36:37]Mi történt most, Kinga itt?
[00:36:39]És miért volt különös ez a szavazás?
[00:36:41]Ugye nem vagyunk hozzászokva, hogy a szavazott eredménye az, hogy nincs nincs eredménye.
[00:36:44]Tehát általában azért el szoktuk tudni dönteni a dolgokat.
[00:36:49]Na hát látszik, hogy az adózás az egy nagyon érzékeny kérdés, mert nem sikerült tegnap gyakorlatilag a parlamentnek véleményt formálni ebben, ami egyébként nem annyira probléma, mer ugye, mert tudjuk talán tök egy picit a háttérnak, hogy a az adózási kérdések egyébként is ugye a tagállamoknál vannak és és ott is ugye ráadásul unanimitása, tehát hogy mindenkinek meg meg kell szavazni egy adójogszabályt.
[00:37:11]Tehát azt szint, hogy az a tényleg a az az az a az a terület, ahol ahol leginkább a tagállom kezében van még mindig teljes mértékben az irányítás.
[00:37:19]És így a parlament is igazából egy ilyen véleményformáló szerepben van, és igazából a véleményünket szerettük volna megosztani a tagállamokkal, hogy egyébként mi mi hogyan látnák itt a dohány termékek kapcsán az adózást.
[00:37:31]Ugye a legnagyobb probléma ezzel az, hogy nagyon régen, tehát 2011-ben volt utoljára most a jövedéki, tehát a dohánytermékek jövedéki adójáról van szó, és 2011-ben volt utoljára ez kezelve.
[00:37:41]És hát azóta igen, egy nagy szabályz és azóta ugye rengeteg új termék megjelent azt hiszem, hogy nálunk senki se dohányzik, de de hát vannak ez cigik a nem tudom a vépek a a bocsánat.
[00:37:53]Igen, akkor akkor te elmondé, hogy mondjak ilyen kamu.
[00:38:01]Nem.
[00:38:03]Kamudóhányosányos.
[00:38:04]Hát igen, hogy az utóbbi időszakban ez a ezt az ez az eciigir egy picit rá most ezt is szabályozzák ugye most és ugye hát ez lenne a lényeg, hogy akkor ezek a termékek is kerüljenek be ebbe a körbe, mert hát hát egyszer megváltoztak a fogyasztói szokások.
[00:38:18]Másrészt meg ugye az adót szeretnénk egy picit, mivel hogy az nem normális, hogy az egyikor tagállam megveszed olcsód, és akkor átiszed a másikba és nyilván ezért egy fajta harmonizációs jogköre lenne az EU-nak, és van is, és hát ez ez a minimál a minimál szintet lehetne meghatározni.
[00:38:35]És ugye e ezt a a bizottságja javaslatt igazából megemelni.
[00:38:38]E mi ezt szerettük volna egy kicsit minimalizálni, merthogy azért nálunk még mindig olcsóbb egyébként a dohánytermék, mint bárhol máshol.
[00:38:45]és egy egy hirtelen növekedés azért a fogyasztókat azért nyilván károsan, hogy mondjam, tehát nehezen adottálódnak és inkább az olyan egészségileg károsan káros nem is az a baj vele, hanem az, hogy hogy akkor valószínűleg a fekete piacon lévő termékekhez nyúlnak, ami meg még károsabb számukra, tehát igen, itt is egyfajta óvatos hozzá lesz szükséges, de hát egyébként azt gondolom András, hogy abszolút azon vagyunk, hogy az, hogy a dohányzás káros.
[00:39:10]Ez egy nagyon komoly dilemma, hogy hogyan lehet úgy szabályozni egy ilyen területet, ahol bizonyítottan egészségárosító termékekről van szó, de közben sok-sok millió ember ezeket használja, és hogyha hirtelen beszüntetésre kerül az egész, akkor amikor, mint például az USÁban az alkoholtilalom idején azonnal felpörgött a a hamisított szeszeknek, csempészett szeszeknek a piaca és a fekete piac.
[00:39:37]Ugyanígy látszik az is, hogyha egy hirtelen tiltás van.
[00:39:40]akkor a fekete piac az azonnal beindul és iszonyatos pénzeket termel és lop el a gazdaságból.
[00:39:50]És hogyan lehet úgy szabályozni ezt, hogy az embereket arra ösztönözni, hogy jobban átgondolják, hogy vajon ők akarnak ilyen termékeket használni, a következő generációt, a fiatalokat valamennyire tudatosítani bennük, edukálni, hogy ezek károsak és ugye az árukkal is inkább elretendeni őket a a használatuktól, hiszen nagyon addiktívak, főleg az új termékek, hatalmas nikotintartalommal bírnak, ízesítettek, szagos osottak.
[00:40:18]Sőt, még sokszor az ember sem veszi át azt a szagot, és és egyre fokozódó nikotin függőséget látunk a fiatalok körében.
[00:40:29]Míg az alkoholfogyasztás csökken, a nikotinfogyasztás az egyre nő.
[00:40:31]És és hogyan lehet ezt másik oldalról akár adószási szempontokból kezelni, hiszen a következményeket az egészségügyi rendszerek fizetik meg.
[00:40:44]Mindenki a tüdőrákról beszél, de a dohánytermékek nem csak tüdőrákot, hanem azzal, hogy ezek a gyulladáskeltő begyűletek a tüdön keresztül közvetlenül vérbe kerülnek, érbelhártya gyulladásokat okoznak érelmeszesedést.
[00:41:00]Magyarországon a legmagasabb az amputációknak, a végtag amputációknak a száma.
[00:41:04]Egy része cukorbetengség miatt, másik része pedig érelmösszesedés miatt következik be.
[00:41:09]Az érelmesedés hátterjében.
[00:41:11]Pedig, hogyha megnézzük a betegeknek, azoknak a betegeknek, akik érintettek, sokszor 90%-uk dohányos.
[00:41:15]És van egy csomó olyan aspektus, ami nincs is benne a köztudatban, viszont ennek a az egészségterhe az utána az államra hullik vissza, meg az egészségügyi rendszerekre, és ebben megtalálni az egyensúlyt.
[00:41:30]És ez egy nagyon-nagyon nehéz dolog, és könnyű tában.
[00:41:32]És ahogy Kinga nagyon jól megfogta a lényeget, hogy hogy egy ilyen szabályozásábla, hogy mindenki sérül még a döntéshozói oldalról is, mert hogyha kicsit szigorúbb az egyik területen, akkor azért támadják, ha kicsit szigorúbb a másik területen, akkor pedig azért támadják.
[00:41:49]És hogy lehet megtalálni azt a középutat, ami tényleg egy egészségesebb jövő visz felé viszi el a fiatalokat, az embereket, és közben nem indítja be a feketega gazdaságot, nem teszi tönkre akár azokat, akik nagyon erős függőségben szenvednek, és nem tudnak egyik napra másikra elszokni.
[00:42:06]Szóval ez a nehéz része itt, hogy annyi szempontot kell mérlegelni, hogy az ember jó döntést hozzon, hogy azt még sokszor így összefoglalni is nehéz.
[00:42:16]Igen, ezt a sok szempontot assiszem sokszor magyar közüli nem szokott hozzá az elmúlt években ahhoz, hogy ezt a egy problematikát számos oldalról megközelítsenek, akkor nagyon leegyszerűsítve volt minden feketén, fehéren, de ahogy ez a beszélgetésből is kiderült, számos témát most átlapoztunk, átmentünk számos témán és semmi sem olyan egyszerű.
[00:42:36]és az Európai Parlamentben pontosan ezzel szembesültök, amikor ilyen jogalkotói munkát végeztek, hogy mennyi minden szempontot kell ütköztetni, és néha bizony olyan emberekkel is, vagy olyan cégekkel is kell lekerülni, tárgyalni, hogy megértsük az ő szempontjaikét, akik nem feltétlenül a népszerűbbek közé tartoznak.
[00:42:53]Még mielőtt befejeznénk ezt a beszélgeté és visszatérünk, ebből lehet tanulni.
[00:42:57]Pont akartak kérdezni, hogy ez szempontokból, tehát amit amit mondasz, hogy még a ellenkező különböző vagy már a másik oldalon lévő lévőnek a gondolataiból is lehet tanulni.
[00:43:08]És hogy szerintem itt a kérdés, hogy mi az a közös metszet, ami mé még azt tudjuk mondani, ha az egy vállalható kompromisszom, és hogy a egy közös érdek, mi az a mag, amire még lehet építeni?
[00:43:20]Szerintem ezt érdemes itt itt, mert Csaba már úgy beszél, minthogyha itt lenne egy éve legalább, úgyhogy gratulálok.
[00:43:25]Nem, de tényleg valóban, mert ez a szerintem valószínűleg ez a megközelítésre itt nagyon is szükség lesz ebben a házban, meg a brüsszeli házban is.
[00:43:33]Legyen szó a Mocsáról, legyen szó esetleg Strburgról.
[00:43:37]Üüm, örülök, hogy beszélgettünk.
[00:43:38]Nagyon jó volt szerintem és folytatjuk egy hónap múlva, nem is egy hónap múlva, két és fél hét múlva, ami a következő plenáris ülésen, ülés közben, ami majd az utolsó lesz a nyári szünet előtt.
[00:43:48]Ne felejtsük el, hogy a munka folytatódik természetesen most a szakbizottságokban a következő egy-két hétben, és a két új képviselőnk is megismerkedik majd az érdemi munkával.
[00:43:57]Mindenkinek köszönöm szépen a részvételt, és remélem, hogy legközelebb ugyanilyen körben tudunk leülni öö-hos körben, hiszen az Gabriella még egy darabig nem lesz velünk, de majd ősszel már ő is jön.
[00:44:10]És akkor még több széket kell majd az asztal körülé helyeznünk, és még érdekesebb beszélgetéseket fogunk folytatni.
[00:44:14]Köszönöm a figyelmet mindenkinek, köszönöm a képviselőknek, hogy itt voltak, és természetesen emlékeztetnék, mielőtt befejeznénk ezt a műsort, arra mindenkit, hogy iratkozzanak fel a csatornáinkra és kövessék a műsorainkat.
[00:44:25]Minden jót mindenkinek.