Mit adott nekünk az EU? - Bemutatjuk új képviselőinket II. rész
- Wej Viktor 27 évesen az Európai Néppárt legfiatalabb EP-képviselője, a TISZA Párt színeiben.
- Tanulmányait a Brexit árnyékában végezte Londonban és Cambridge-ben, ahol látta a kilépés negatív hatásait a fiatalokra.
- A Brexit legfőbb tanulsága: ha a fiatalok nem szavaznak, elveszíthetik a számukra fontos lehetőségeket.
- Kiemelten fontosnak tartja az Erasmus programot, mint „objektív jót", és a kultbizottság tagjaként a magyar diákok mobilitásáért dolgozik.
- A Brexit miatt a brit diákok évekre kiszorultak az Erasmusból, de a magyarok mostantól újra mehetnek a régi formában Nagy-Britanniába.
- A TISZA-kormányzástól nettó visszavándorlást remél, Lengyelország pozitív példáját követve.
- Vidéki tapasztalatai szerint a fiatalok elvándorlásának oka nemcsak a munka, hanem a kulturális és rekreációs lehetőségek hiánya is.
- A nyelvtanulás terén Finnországot hozza fel követendő példaként, ahol az átlagember több nyelvet beszél.
-
„Használjátok ki a lehetőségeket!... Ez az igazi szuverenitás, hogy a lehetőségek tárháza megnyílik valaki előtt" – Wej Viktor
Részletes összefoglaló megjelenítése
Wej Viktor: az Európai Néppárt legfiatalabb képviselője
A beszélgetés Wej Viktorral, a TISZA Párt európai parlamenti képviselőjével készült, aki az Európai Néppárt történetének legfiatalabb frakciótagja. A műsorvezető rögtön az elején leszögezi: ha valakinek igazán megéri az Európai Unió tagsága, azok éppen a fiatalok.
Wej Viktor megerősíti, hogy valóban ő a legfiatalabb: a korábbi csúcstartó egy Eva Mael nevű EP-képviselő volt, aki 2019-ben 28 évesen csatlakozott a Néppárthoz. Ő maga jelenleg 27 éves – a beszélgetés napjaiban volt a születésnapja, így a felvétel idején már betöltötte a 27-et, de a rekordhoz 26 év alattinak kell lenni.
„26 évem hatalom" – idézi Wej Viktor József Attilát, utalva életkorára *
Tanulmányok az Egyesült Királyságban – a Brexit árnyékában
Viktor középiskolás kora óta külföldön szeretett volna tanulni, amit a kalandvágy, a világlátás és némi „fiatalkori lázadás" motivált. Alap- és mesterképzését is az Egyesült Királyságban végezte. 2018-ban, amikor elkezdte tanulmányait, ez EU-állampolgárként még különösebb akadályok nélkül lehetséges volt.
Felidézi, hogy 16 éves korában, egy nyári napon értesült családjával a Brexit-népszavazás eredményéről. A britek egyszerű többséggel szavaztak a kilépés mellett, ami egy közel négy évig tartó folyamatot indított el. Később, egyetemistaként lehetősége volt találkozni a brit parlament házelnökével, aki a konzervatív párton belüli megosztottságról beszélt – voltak, akik teljes izolációt akartak, mások a gazdasági kapcsolatok (közös piac, vámunió) megőrzését szorgalmazták volna. Végül a rosszabb forgatókönyv valósult meg.
„Emellett a britek is azóta bánják, valószínűleg" – jegyzi meg a műsorvezető *
Kings College London és Cambridge
Viktor a Kings College London híres War Studies Departmentjén kezdte tanulmányait, amely intézmény történelmileg a napóleoni háborúk után jött létre, hogy Nagy-Britannia stratégiai és taktikai képzést biztosítson – nem csupán fizikai, hanem szellemi értelemben is. Később ehhez az osztályhoz kapcsolódott a nemzetközi kapcsolatok szak is. Viktor a Cambridge-i Egyetemen vállalkozásfejlesztést is tanult.
A felvételihez angolszász tanulmányi rendszerben nagy hangsúlyt fektettek az úgynevezett „extracurricular activities"-re, vagyis iskolán kívüli tevékenységekre. Viktor már gimnazistaként részt vett például a Stanford Egyetem nyári képzésén, ahol népirtás és humanitárius intervenció, valamint stratégiai gondolkodás modulokat hallgatott. Az angol felvételi platformon (UCAS) öt egyetemet lehet megjelölni; Viktor tudatosan a nemzetközi kapcsolatok terén legkompetitívebb intézményeket kereste.
Miért az Európai Parlament?
A műsorvezető rákérdez: ilyen háttérrel – hiszen mire Viktor végzett, Nagy-Britannia már kilépett az EU-ból – hogyan jutott el az Európai Parlamentig? Viktor elmondja, hogy bár Londonban vállalkozásfejlesztéssel is foglalkozott, mindig is szívügye volt Magyarország képviselete, és szeretett volna EU-intézményben dolgozni. A Kings College-en választható tárgyként európai politikát hallgatott, ami megerősítette ezt az elhatározását. Úgy érezte, hogy „valamilyen formában vissza fog térni Európába".
A fiatalok szerepe a változásban
A beszélgetés fontos szála, hogy a fiatalok milyen szerepet játszottak a 2026-os magyarországi rendszerváltásban. Viktor személyesen is jelen volt Budapesten április 12-én, a választási eredmények kihirdetésének estéjén, a Batthyány téren.
„Elképesztő felemelő élmény volt... én úgy éreztem, hogy Budapesten lenni aznap este olyan volt, mintha világbajnokságot nyertünk volna" *
A műsorvezető megjegyzi, hogy az ünneplésben a fiatalok óriási szerepet játszottak, és hogy Viktor nagyon „időben érkezett", hiszen ő maga is ezt a fiatalságot képviseli az Európai Parlamentben.
A Brexit tanulsága a fiatalok részvételéről
Viktor fontos párhuzamot von: ha demográfiailag vizsgáljuk a Brexit-szavazást, a fiatalok hiányoztak a voksolásból. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a brit fiatalok abszolút támogatói voltak az EU-tagságnak – ha elmentek volna szavazni, más eredmény születhetett volna. Ezt „leckének" nevezi nemcsak Nagy-Britannia, hanem egész Európa számára: a fiataloknak hallatniuk kell a hangjukat, mert ők fogják a legtöbb időt élni abban a világban, amit most közösen megalkotnak.
„A fiatalokat nem szabad alábecsülni. Aktívan részt veszünk a saját módunkon Európa vagy a világ más területeinek politikai irányaiban" *
Az Erasmus program – „objektív jó"
Viktor hangsúlyozza, hogy a fiatalok tudják leginkább kihasználni az EU lehetőségeit: mobilitás, tanulási lehetőségek, és kiemelten az Erasmus program. Saját életét „egy nagy Erasmusnak" nevezi, hiszen folyamatosan külföldön tanult. Az Erasmusról személyes tapasztalatból beszél: „egy objektív jó, amit szorgalmaznunk kell".
„Én azt gondolom, hogy az Erasmus az egyik legjobb dolog... az egyik ilyen csillaga annak a projektnek és annak az intézménynek, amit az Európai Unió képvisel" *
Viktor a Kultúra és Oktatásügyi Bizottság (kultbizottság) tagja, amelynek hatáskörébe tartozik az Erasmus Plus program is. Célja, hogy a magyar fiataloknak lehetőségük legyen világot látni és tapasztalatot szerezni, majd ezt a tudást hazahozni és Magyarország építésére fordítani. Ugyanilyen fontosnak tartja a „reciprokalitást": hogy magyar egyetemeken is legyen nemzetközi diáklét, és ambiciózus külföldi fiatalok ismerjék meg hazánkat.
Brit diákok kiszorulása az Erasmusból
A Brexit következtében a brit diákok is kiszorultak az Erasmus programból – mintegy 10 éves periódusra. Viktor szerint ez is mutatja, milyen károkat okozott a kilépés. Nemrég tértek vissza a britek a programba, aminek nagyon örül. Fontos információ: a magyar diákok is újra mehetnek a régi formában Erasmus program keretében Nagy-Britanniába tanulni, mivel a rendszer kölcsönösségen alapul.
A Brexit gyakorlati következményei között említi:
- A diákhitel-felvétel lehetősége megszűnt az EU-s állampolgárok számára (ami az ő idejében még létezett, és nagy segítség volt a magas brit tandíjak mellett)
- Vízumkötelesség lépett életbe: míg korábban egy magyar állampolgár szabadon kiköltözhetett, ma vízumeljárásra van szükség
- A diploma után már nem egyszerű ott maradni; a diákvízumról munkavállalói vízumra kell átváltani
Visszavándorlás – lengyel példa, magyar remény
A műsorvezető felveti: vajon a „visszavándorlás" rátája lesz-e a siker mérőszáma? Viktor egyetért: a kulcsszó valóban a visszavándorlás, és azt reméli, hogy a TISZA-kormányzás nettó visszavándorlást fog eredményezni. Példaként Lengyelországot hozza, ahol már most is nettó visszavándorlás tapasztalható: a korábban Nyugat-Európában megerősödött lengyel diaszpórák által felhalmozott szaktudás most Lengyelország építését és fejlesztését szolgálja. A műsorvezető hozzáteszi: a Brexitnek ez egy pozitív „mellékhatása" is lehet – bizonyos értelemben ösztönözte a fiatalokat a hazatérésre.
Viktor szerint az Egyesült Királyságban rengeteg olyan magyar fiatal él, aki egyébként hazaköltözött volna, és a változás most ezt lehetővé teheti számukra.
Kapcsolattartás a fiatalokkal – a képviselői munka gyakorlata
Arra a kérdésre, hogyan tartja a kapcsolatot a fiatal választókkal, Viktor elmondja: bár még csak egy hónapja EP-képviselő, már megkezdte az alapmunkát. Ifjúsági szervezetekkel veszi fel a kapcsolatot, és le szeretne ülni minél több ilyen szervezettel, hogy nyíltan beszéljenek a magyar fiatalság problémáiról.
Meghatározó élményként idézi fel a 2024-es kampánykörutat Magyar Péterrel: rengeteg helyre elmentek, és Viktorhoz leginkább fiatalok jöttek oda beszélgetni. Ekkor jött rá, hogy „egy politikusnak az egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy tudjon hallgatni".
Salgótarjáni tapasztalat
Egy konkrét példát is megoszt: Salgótarjánban a beszéd után elmentek egy helyi kocsmába, ahol fiatalokkal beszélgetett. Számára megdöbbentő volt, hogy nem csupán a munkalehetőségek hiánya a probléma, hanem a rekreációs lehetőségeké is. Egy fiatal, aki a színházi világ iránt érdeklődött, elmondta, hogy ezeket csak a fővárosban találja meg. A szórakozóhelyek 10 órakor bezárnak. Ezek a hiányosságok szakítják el a fiatalokat a településektől, ahol szívük szerint maradnának.
„Milyen jó lenne... ha el tudnánk hozni ezeket a jókat és javakat oda, ahonnan ezek a fiatalok származnak" *
Viktor tudatosan törekszik arra, hogy ne csak fővárosi, hanem vidéki ifjúsági szervezetekkel is felvegye a kapcsolatot, mert – ahogy neki visszajelezték – aránytalanul kevesebb lehetőséghez jutnak a vidéki nagyvárosokban vagy még kisebb településeken működő szervezetek.
Nyelvtudás – oktatási kihívás és finn példa
A beszélgetés végén a műsorvezető felveti: ahhoz, hogy a fiatalok ki tudják használni az EU-s lehetőségeket, elengedhetetlen a nyelvtudás. Viktor megerősíti, hogy ez oktatási kérdés – és ezért is választotta a kultbizottságot, mert ez volt az egyik legerősebb érv mellette.
Érdekes nyelvészeti kitekintést tesz: a magyar nem indoeurópai, hanem finnugor nyelv, ami megnehezíti az indoeurópai nyelvek elsajátítását. Ugyanakkor ellenpéldaként Finnországot említi, ahol az átlagember 2,4 nyelvet beszél (finn, svéd, angol). Viktor szerint ha a fiatalok arányát néznénk, még ennél is magasabb számot látnánk. A tanulság: „nem kell újra feltalálnunk a kereket", hiszen vannak már működő példák és berendezkedések, amelyekből tanulhatunk.
„Ahogy azt Nelson Mandela is mondta: az oktatás a legerősebb fegyver" *
Egyetlen üzenet a magyar fiataloknak
A zárókérdésre – hogy mi az egyetlen üzenete az EU-ról a magyar fiatalok számára – Viktor így válaszol:
„Használjátok ki a lehetőségeket!... Ez az igazi szuverenitás, hogy a lehetőségek tárháza megnyílik valaki előtt, és ő eldöntheti, hogy ebből mik azok az aspektusok, amikben szeretne részt venni... A szabadság, a döntéshez való jog és az, hogy egyáltalán teret ad az Európai Unió ezeknek a döntéseknek – ez a legnagyobb előny, amit az Európai Unióból kaphatunk." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A brit házelnökkel kapcsolatos részben az átirat: „ő mondta azt egyébként a konzervatív párt családban volt ő" – nem teljesen egyértelmű, hogy a házelnök pártcsaládi hovatartozására utal-e, vagy a beszélgetés kontextusában más értelemben szerepelt.
- Az átirat egy pontján: „az a rosszabb forgatókönyv arol sült meg. Bányák is azóta a brittek valószínűleg." – a „bányák" szó feltehetően „bánják" akar lenni.
- „Hábor konfliktusok is" – az ASR feltehetően a „háború és konfliktusok" kifejezést rögzítette hibásan.
- Az átirat végén: „เฮ" – thai írásjel, feltehetően az automatikus felirat hibája, nem tartozik a beszélgetéshez.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]We Viktor nemcsak a tisza delegáció legfiatalabb tagja, de az egész európai néppártnak a legfiatalabb képviselője is.
[00:00:07]A fiatalság azonban nem hátrány, mint már látni fogjuk a beszélgetésben, amit vele folytattunk, különböző aspektusaira arról, hogy az Európai Unió mit tesz a fiatalokért.
[00:00:15]Ha a beszélgetésünket végighallgatják, akkor számos szempontból rá fognak majd jönni arra, hogyha valakinek igazán megéri, valakiknek igazán megéri azt, hogy az Európai Unió tagjai legyünk, azok éppen a fiatalok.
[00:00:39]Egy csúcstartó ül velem szemben Wej Viktor személyében, ugyanis hogyha nem tévedek, akkor az Európai Néppárt történetében ő volt a ő a valaha legfiatalabb tagja a frakciónak, a pártcsoportnak.
[00:00:52]Jól tudom?
[00:00:52]Ez ez így van, ami azt illeti, ezt onnan tudom, hogy egy pár évvel ezelőtt egy Eva Mael nevű UP képviselő tartotta ezt a rangot.
[00:01:02]A ő 2019-ben csatlakozott, hogyha nem tévedek az Európai Parlament, illetve nyilván az Európai Néppárt közösségében is.
[00:01:10]És ő 28 évesen lett EP képviselő annak idején.
[00:01:13]Én magam 26 éves vagyok jelen pillanatban.
[00:01:19]Elnézést, most volt a születésnapom vasárnap, most már 27 vagyok.
[00:01:22]Ezt így nehéz nehéz megjegyezni.
[00:01:24]Tehát 27 évesen, de aki még a csúcsöt meg akarja dönteni, annak még 26 év alatt kell lennie, ha jól értem.
[00:01:31]Még 26 éves voltál, amikor nem tudom, hogy valaki számolja-e a napokat, hogy 26 és év és ennyi nap, de de jelen pillanatban ez az állás.
[00:01:42]Jóf Attilát idéz 26 évem hatalom.
[00:01:44]Ühüm.
[00:01:44]Ö vajon ebből a 26 évből mit adsz?
[00:01:48]Ez erről beszélünk a következő időkben, hiszen ahhoz képest, hogy te 26 már 27 éves vagy, már elég, hogy is mondjam, érdekes és hosszú önéletrajzot tudsz magad mögött, ami nyilván abból indult ki, hogy nagyon korán elhagytad a hazádat, Magyarországot.
[00:02:07]Hogyan is történt ez?
[00:02:07]Hány éves korodban döntötted el, hogy elmész Magyarországról és külföldön fogsz tanulni?
[00:02:13]Az az igazság, hogy hogy mindig egy kicsit zavarba jövök ezek ezeknél, hiszen ezeknél a a kérdéseknél, hiszen még pont az a korosztály vagyok, akinek akinek szerencséje volt.
[00:02:24]Én a gimis korom óta mindig külföldön szerettem volna tanulni.
[00:02:33]Különösebb okok emögött azok voltak.
[00:02:33]A fiatalság, a lázadás egy kicsit, az, hogy az, hogy világot lássak, a kalandvágy, a szokásos tényezők játszottak itt közre, és és én az Egyesült Királyságban tanultam, az alapképzésen is, és a mesterképzésen is.
[00:02:50]Na most ebben az időben 2018-at írunk.
[00:02:53]Ezt még meg lehetett tenni egy Európai Uniós állampolgárnak.
[00:02:55]Emlékszem arra, amikor 16 évesen felkeltem, egy nyári nap volt, és és olvastuk a családommal, hogy a hogy a Brexit megtörtént, hiszen a abban a referendumban a a 2016-ban volt, tehát 10 éve 10 éve.
[00:03:12]Így van.
[00:03:12]Így van.
[00:03:12]A a a britek nem túlnyomó többségben, de de végül is egyszerű többséggel megszavazták azt, hogy kilépnek az Európai Unióból.
[00:03:23]Természetesen ez egy ez egy nagyon hosszú procedúra, ami elébe álltak akkor, és ez így visszatekintve négy év volt, amire tető aláhozták azt, hogy pontosan milyen konstrukcióban történik meg ez a Brexit.
[00:03:36]Emlékszem erre, hogy hogy később, amikor a már egyetemista voltam, eljött hozzánk az a a házelnök beszélni, aki aki arról híres, hogy hogy mindig rendre intette a brit parlamentet.
[00:03:54]ilyen mindig ilyen vicces nyakkendője volt.
[00:03:56]És és ő mondta azt egyébként a konzervatív párt családban volt ő, hogy hogy a konzervatív párton belül is különböző elképzelések voltak arról, hogy a Brexit milyen formában történjen meg.
[00:04:08]Voltak, akik radikálisabbak voltak, hogy hogy teljes izoláció.
[00:04:13]Így van.
[00:04:13]És voltak olyanok, akik akik akik inkább olyan konstrukciókat szorgalmaztak, hogy hogy a a gazdasági kapcsolatok maradjanak meg.
[00:04:21]Tehát a közös piac, a bámunió, a belső piac, így van.
[00:04:25]A vám unió, igen.
[00:04:27]De végül is azzem egy a rosszabb forgatókönyv aról sült meg.
[00:04:29]Bányák is azóta a brittek valószínűleg.
[00:04:31]valűleg de most térjünk vissza a te személyedre, hiszen csak hogy a hogy az ahogy a nézők is tudják, te a Kings College Londonban tanultál, vagy a University of Cambridge, tehát a Cambridgei vállalkozásfejlesztést í hogy kerül, hogy tudsz bekerülni, mert ezek a nevek ezek szerintem még egy a témát nem feltétlenül ismerő fiatalok meg idősebbek számára és ismert nevek és nagyon nagy presztízsűn nevekről van szó.
[00:04:57]Hogy tudtál bekerülni ezekre az intézményekbe?
[00:04:58]Kellett felvételezni, vagy hogy történt?
[00:05:00]Így van.
[00:05:00]Az angol nyelvtudásodat mennyire tudtad használni?
[00:05:04]Ilyen jól beszéltél angolul már akkoriban is?
[00:05:07]Engem mindig nagyon érdekelt az angolszász világ és és kultúra, és én én én nagyon elmélyedtem ebben.
[00:05:11]A a gimnáziumban is megpróbáltam mindig olyan lehetőségek után menni, amik akadémiai tanulási lehetőségek voltak már középiskolai szinten.
[00:05:20]Így kerültem el például az Egyesült Államokban a a Stanford Egyetemre egy egy ilyen nyári képzésre, ahol felvettünk különböző ezeket úgy hívták ott, hogy modulokat.
[00:05:34]Én népirtás és humanitáriánus intervenció kurzuson voltam ott, illetve stratégiai gondolkodáson.
[00:05:45]Ezek azok a dolgok, amiket úgy hívtak a a felvételi procedúrában, hogy extracurricular activities.
[00:05:49]Tehát tehát ilyen akadé, tehát a az az iskolán kívüli tevékenységek, amik sokat számítanak az angol százfelvételi rendszerben, természetesen a jegyek is is számot tevő tényezők, illetve azok a tantárgyak, amiket magasabb szinten próbál meg az ember, tehát faktos szinten, vagy vagy az az alap formájában.
[00:06:14]a felvételiztem több angol egyetemre.
[00:06:17]Ugye úgy hívják az angolfelvételi platformot, hogy UKAS és a UKES-en öt egyetemet lehetett megadni.
[00:06:23]Én én akkor tudtam, hogy a nemzetközi kapcsolatok érdekel engem a a legjobban, mint mint akadémiai tantárgy.
[00:06:33]Megnéztem az egyetemi rangsorban, hogy hogy mely egyetemek azok az Egyesült Királyságban, amik a legkompetitívebek ebben a ebben az akadémiai területen, ezen az akadémiai területen.
[00:06:44]És és így tűnt fel nekem a Kings College Londonnek kifejezetten a War Studies Departmentje, ami a hábor konflikt konflikt konfliktusok Így van.
[00:06:56]Így van.
[00:06:56]Hábor konfliktusok is.
[00:06:59]Az az egyetem történelmét ismerve egy kicsit ugye ugye e köré épült a Kings College London.
[00:07:05]Ez volt az eredeti ilyen diszciplina, amit amit az egyetem tanított akkor még az 1800-as évek elején.
[00:07:13]Ugye a napóleoni háborúk után jött elő az, hogy a Nagy-Britanniának szüksége van egy olyan akadémiára, ahol a nem csak a a háború ö tehát nem nem ilyen testnevelési oktatást adnak a nem csak a fizikai így van, hanem az a stratégiai taktikai Így van.
[00:07:34]Így van.
[00:07:34]Ö és és teljesen véletlenül később ennek a a az osztálynak a része lett a nemzetközi kapcsolatok tárgy is.
[00:07:43]Szóval az eredeti épületében tudtunk tanulni a a Kingzen.
[00:07:49]Haddak csak egy félbeg kicsikét anélkül persze mer ez nagyon érdekes amit mondasz, de hogy mennyire volt logikus, hogy ezek után te az Európai Parlamentbe fogsz jelentkezni ilyen háttérrel?
[00:07:58]Ugye jött ki az európai, hát a végén ugye mikor elkezdted még Európai Unió része volt Nagy-Britannia, mikor befejezted akkor tulajdonképpen már nem, ha jól emlékszem, vagy körülbelül hasonló ebben az időszakban volt, legalá mentálison már biztosan nem volt része, hogyan jött az, hogy akkor az Európai Parlamenthez nyilván kell hozzá a Tisza is, de miért pont ide és miért pont úgy?
[00:08:16]Ez ez egy érdekes az első munkahelyedő ugye rögtön az Európai Parlament volt, vagy elkezdtél dolgozni?
[00:08:24]Foglalkoztam vállalkozásfejlesztéssel is az egyetem után Londonban, de nekem mindig megmaradt a a szívemben az, hogy az, hogy Magyarországot képviselhessem egy nap, illetve, hogy az Európai Unió egy intézményében tudjak dolgozni később.
[00:08:40]Ami azt illeti, a választható tárgyaim között közül a a Kings College Londonen a a az az európai politikát vettem fel.
[00:08:50]Ez a harmadik évben volt egy választható modul, amit amit felvettem, és innentől kezdve mindig is volt egy meggyőződésem azzal kapcsolatban, hogy hogy valahogy de valamilyen formában vissza fogok térni Európába, és és az Európai Unióban szeretnék elhelyezkedni.
[00:09:13]Még mindig ezen lovagolnék.
[00:09:13]Jó, az a fiatalságodon anélkül, hogy természetesen ezt nagyon kikarikíroznánk, de ez nagyon fontos, hiszen pont amit Magyarországon is láttunk most az elmúlt hónapokban, hogy a fiatalok milyen fontos szerepet játszanak tulajdonképpen a rendszerváltásban.
[00:09:27]Ühüm.
[00:09:27]Hiszen ugye Magyarországon volt egy 16 éves időszak, amit egy egy kialakult egy elit, és a fiataloknak elég volt, hogyha valaki április 12-én Budapest utcáét járta éjszaka a választási eredmény kirdetése után, és érezte ahhoz, hogy különösen a fiatalok számára volt fontos ez a változás.
[00:09:49]Tehát ha úgy tetszik, te nagyon időben érkeztél, és te ezt a fiatalságot is képviseled.
[00:09:53]Ühüm.
[00:09:53]Ö, hogy látod azt, hogy a öt ugye sokszor úgy szokott történni, hogy a főleg az idősebbek azt mondják, hogy ti fiatalokat nem érdekel a politika, nem foglalkoztak semmivel igazából ti csak a saját dolgaitok érdekelnek, a könnyű zene, a divat satöbbi, satöbbi.
[00:10:10]De te mennyire látod azt, hogy ez hogy ami most Európában történik, abban milyen szerepet tudnak játszani a fiatalok, és te mint képviselő ebben hogyan tudsz hozzájárulni tevékenységeddel?
[00:10:20]A ami azt illeti, a fiatalokat nem szabad aláni.
[00:10:26]Aktívan részt veszünk a saját módunkon a Európának a vagy a világ másik területein is bárhol a a politikai irányokban, és és azoknak a a támogatásában, vagy éppen a az elutasításában.
[00:10:45]Ö nekem visszatérek a Brexitre akkor itt ö ugye hogyha demográfiailag megnézzük a Brexit szavazóknak a az arányait, azt látjuk, hogy a fiatalok hiányoztak ebből a szavazásban, és és ugye ez nagy kár, mert mert a fiatalok egyébként attól függetlenül, hogy nem mentek el szavazni nagy arányban mégis ezt mutatták a közvéleménykutatások, hogy a brit fiatalok azok azok abszolút támogatói az Egyesült Királyság EU tagságának.
[00:11:15]Elmentek volna, akkor lehet, hogy más erőmény lett volna és másképp nézni most.
[00:11:18]És és én úgy gondolom, hogy ez egy ez egy lecke.
[00:11:21]Nem csak a Nagy-Britanniának a jövőben, hanem hanem az egész világnak, pláne Európának, hogy hogy a fiataloknak igenis meg kell hallgattatni a hangjukat, és és el kell menni és és aktívan részt kell venni azokban a politikai folyamatokban, amik amik meghatározzák a mi életünket.
[00:11:43]hiszen ugye mi vagyunk azok, akik akik a legtöbb időt, hogyha mondhatom, ezt így fogják élni abban a abban a világban, amit amit most közösen megalkotunk.
[00:11:50]És és ez egy nagyon-nagyon fontos dolog ott lenni egyébként április 12-én a választásoknál Budapesten a battyányi téren.
[00:12:02]Elképesztő felemelő élmény volt.
[00:12:05]Tehát tehát amennyi fiatal kiment ünnepelni az utcákra, én én nem gondolom azt, hogy hogy hogy meg fogom élni azt, hogy hogy Magyarországon egy VB győzelem megtörténik egy hamar.
[00:12:20]Reméljük, hogy hogy erre lesz lehetőség, de de még talán nem.
[00:12:25]Viszont viszont én úgy éreztem, hogy Budapesten lenni az nap este olyan volt, mintha mintha ez történ világbannokság nyertünk volna körülbelül hasonló.
[00:12:33]Igen.
[00:12:34]Én nekem is ez jutott eszembe egyébként arról az ünneplésről, önfelett ünneplésről, ami volt és nyilván a fiatalok ebben óriási szerepet játszatak.
[00:12:41]És ha nagyon tényleg amit mond, az nagyon fontos, hogy ha a fiatalok nem vesznek részt, akkor helyettük mások fogják ezt eldönteni a sorsukról, a jövőjükről ők fognak dönteni.
[00:12:49]Így van.
[00:12:50]És ugye ami még szinte nagyon fontos ugye, hogy a a fiatalok azok, akik valószínűleg az Európai Unióban rendelkezésre álló lehetőségeket a leginkább tudják kihasználni.
[00:13:01]Mobilitásról beszélünk, tanulási lehetőségekről beszélünk.
[00:13:03]Itt ezektő tarattozik az Erasmusz is.
[00:13:06]Így van.
[00:13:06]És hogyha ugye te nyilvánvalóan a te életed tulajdonképpen egy nagy Erasmusz volt, hiszen külföldön tanultál folyamatosan, de azt is tudjuk, hogy az elmúlt években ugye az előző kormánynak a alapvetően a hibái miatt egy olyan helyzetbe kerültünk, hogy voltak olyan magyar diákok, akik nem tudtak részt venni Erasmus programokban.
[00:13:24]Ühüm.
[00:13:26]De hogy látod ezt a kérdést most, hogy mint Európai parlamenti képvisés Európai parlament is, mennyit tudtok ti tenni annak érdekében, hogy ezek ne fordulhassanak elő?
[00:13:36]Ühüm.
[00:13:37]Én újonnan a kulc szakbizottság tagja vagyok, ami szakbizottsága az Erasmusszal foglalkozik többek közt, illetve az Erasmus Plus programmal.
[00:13:47]Én személyes tapasztalatból és és élményekből vezérelve azt mondom, hogy hogy az Erozmus egy objektív jó, amit szorgalmaznunk kell, és és megadni azokat a lehetőségeket magyar fiataloknak, hogy hogy hogy világot lássanak és tapasztalatot szerezzenek.
[00:14:06]Ög fontos azt is megemlíteni, hogy ezt a tapasztalatot jó lenne hazahozni és építeni Magyarországot a azzal a sok különböző perspektívával, amit a amit különböző országok akadémiai intézményei nyújtanak hasonló korú diákoknak.
[00:14:27]A a kultbizottságon keresztül azt gondolom, hogy mi mindent meg lehet tenni az ügyben, hogy hogy elősegítsük ezeket a folyamatokat, és hogy és hogy támogassuk ezt.
[00:14:35]Nekem ez egy egy nagyon személyes téma, és én ezt nagyon szeretném szorgalmas munkával elősegíteni, hogy hogy a lehetőség megnyíljon mindenki számára.
[00:14:47]És ugye ez egy kétoldalú dolog, tehát nem csak arról van szó, hogy hogy magyar diákok külföldön tudjanak tapasztalatot szerezni, hanem hanem ugyanúgy reciprokálisan a mi egyetemeinken is legyen nemzetközi diáklét, és és ismerjék meg a hazánkat ambiciózus fiatalok, akik a akik sokat tanulhatnak abból, hogy Magyarországon milyen érvek és nézőpontok vannak.
[00:15:14]Például bármilyen tárgyól is beszélünk.
[00:15:18]Én én úgy érzem, hogy az Erasmus az egyik legjobb dolog, amit az, hogyha már a podcastnek ez a neve, hogy mit adott nekünk az Európai Unió.
[00:15:24]Én én azt gondolom, hogy az Erasmus az egyik ilyen csillaga annak a annak a a projektnek és annak az intézménynek, amit az Európai Unió képvisel.
[00:15:34]Ö, hogyha vissza visszakanyarodhatok egy kicsit a Brexitre, mert mert szerintem itt van nagyon sok fontos lecke, amit a amit ö érdemes tudni, és amit amit hiszen a britek is kiszorultak, a brit diákok is kiszorultak egy időre leván is, ugye az az Erasmus programból.
[00:15:52]Így van.
[00:15:52]abszolút.
[00:15:52]A ami azt illeti, nem olyan rég tértek vissza, aminek nagyon örülünk, de de volt egy 10 éves periódus, amikor amikor tehát ilyen a diákélettel kapcsolatban izoláció volt fontos információ, tehát hogy a magyar diákok is mostantól mehetnek majd megint újra a régi formában Erasmus programként Nagy-Britanniába tanulni.
[00:16:15]Én úgy tudom, hogy igen.
[00:16:15]Ö a nyilván ezt meg kell néznem egyébként, hogy hogy hogy biztosan tudjá, de elvileg ugye ez kölcsönös, tehát hogyha megnyílik az egyik oldal, akkor másik is, akkor valószínűleg ez lesz.
[00:16:27]Természetesen, természetesen.
[00:16:27]Tehát a reciprokalitás az az a ez az oda-vissza konstrukciója ennek a ennek a programnak nagyon fontos.
[00:16:37]És ugye az, hogy az, hogy tehát magyar diákok elestek attól a lehetőségtől, természetesen nem estek el attól a lehetőségtől, hogy az Egyesült Királyságban tanuljanak, de de rengeteg hasznos dolog és lehetőség már nem volt adott a magyar diákoknak a a Brexitet követően.
[00:16:56]Ugye amikor a Brexitről beszélek, egy fontos dátum az, hogy 2016-ban szavaztak róla, de 2020 január 1jén lépett hatályba.
[00:17:03]Ö ami azt illeti, az Egyesült Királyságban, a Tandí az drága és ö és nekem szerencsém volt, mert én még úgy, hogy 2018-ban mentem odatanulni, lehetőségem volt a diákhitel felvételére például.
[00:17:17]Ö ez nagyon megkönnyíti a a külföldön tanulás lehetőségét, pláne egy olyan országban, aminek relatív drága a tandíja az egyetemeit tekintve.
[00:17:32]Ez ez a lehetőség már nincs meg egyébként senkinek, aki ez az egyik oldala.
[00:17:36]A másik oldala pedig az, hogy a vízumkötelesség.
[00:17:38]Tehát az én időmben még még még úgy állt fel ez a ez a ez a konstrukció, hogy egy Európai Uniós állampolgár, ebben az esetben egy magyar állampolgár ki tudott költözni az Egyesült Királyságba különösebb akadályok nélkül.
[00:17:56]Tehát ugyanúgy, ahogy egy másik EU tagállamban ezt megtehetjük a mobilitás tekintetében.
[00:18:04]Most már ez a lehetőség nem adott.
[00:18:04]Tehát hogyha az ember oda akar menni tanulni, akkor el kell kezdeni egy vízum procedúrát is.
[00:18:11]Illetve az is egy tény, hogy az egyetem elvégzése után már nem olyan egyszerű ott maradni.
[00:18:18]Tehát például, hogyha ha az emberek és munkát vállalni, így van, mert akkor át kell tranzicionálni a diákvízumból egy egy munkavégzési vízumra.
[00:18:30]Ennek lehet persze bizonyos szempontból pozitív eleme is Magyarországra nézve, ha rengeteg fiatal elvándorolta, azt hiszem az elmúlt években.
[00:18:35]Ugye ennek voltak különböző okai, voltak természetes okai, természetes elvándorlás, hiszen a fiatalok halandvágyók, tanulni szeretnének és sokszor külföldön maradnak.
[00:18:44]De volt más oka is, hogy nem érezték jól magukat a bőrökben.
[00:18:48]Ezt láttuk ugye erre volt válasz április 12e éjszaka, hogy akkor láttuk, hogy ott más a helyzet, hogy te nem tartasz-e attól, vagy igazából mi lesz itt a mérce Magyarország számára, tehát hogy hogyan tudjuk mérni majd, hogy hogy a a Tiszakormányzásnak köszönhetően változott a helyzet és ez elvándorlásból visszavándorlás, visszafelé vándorlás is lett.
[00:19:11]Mi hogyan lehetne ezt mérni és illetve hogy mi lenne a kívánatos eredmény ebben?
[00:19:15]Én én azt gondolom, hogy hogy itt kimondtad a kulcsszót ebben a kérdésben.
[00:19:18]A visszavándorlás ráta, illetve az a számban mérve, hogy hogy hány hány hány magyar ember lát lehetőséget most Magyarországon ahhoz képest, ami április 12-e előtt volt.
[00:19:28]Én azt gondolom, hogy csak, hogyha az Egyesült Királyságot nézem, rengeteg olyan magyar fiatal él az Egyesült Királyságban jelenleg, és dolgozik ott, akik egyébként hazaköltöztek volna.
[00:19:44]Ö lehet, hogy ez a lehetőség megadatik.
[00:19:49]Tehát én úgy gondolom, hogy a magyar diaszpórák megerősödtek az elmúlt 16 évben.
[00:19:53]És és én én azt remélem, hogy hogy ez a ez a változás, amit amit itt Magyarországon történt április 12-én, ez egy ez egy ez egy ilyen, hogy úgy mondjam, egy ilyen nettó visszavándorlási rátát fog eredményezni, ami azt illeti, ne nem mi lennénk az első ország egyébként, akik ezt ezt sikeresen bebizonyították, hogy erre van lehetőség.
[00:20:17]Lengyelországban is, hogyha a legutoljára, amikor az adatokat néztem ezzel kapcsolatban, Lengyelországban nettó visszavándorlás van, ami ami elképesztő és egy és egy egy fantasztikus dolog, azt gondolom, hiszen a lengyel diaszpórák is nagyon erősek voltak Nyugat-Európában, és az a sok-sok szaktudás, az a az a rengeteg rengeteg ö elme, akik akik akik külföldön szereztek tapasztalatot, azok most hozzájárulnak ahhoz, hogy Lengyelországot építsék, szépítsék, fejlesszék.
[00:20:49]Hogy tetszik?
[00:20:49]Ez a Brexitnek kicsit pozitív oldala is tulajdonképpen, hogy rá is kényszerítette őket arra, hogy azt egy ösztönzést igazából arra, hogy hazamenjenek.
[00:20:56]Így van.
[00:20:56]Így van.
[00:20:57]Te mint képviselő, ugye ezt bevallottan is felkarolod a a fiataloknak ezt a mobilitási, tanulási lehetőségeit a saját tapasztalatod miatt is.
[00:21:06]Ez hogyan zajlik a hétköznapokban?
[00:21:06]Te hogyan tartod te a kapcsolatot a fiatalokkal?
[00:21:10]Hogyan értesülsz az ő szándékaikról?
[00:21:13]logisztikailag ez hogy működik?
[00:21:16]Azt mutasd meg nekünk egy kicsikét, mint képviselő, hogyan tartod a kapcsolatot a fiatal választókkal?
[00:21:22]Á, ez egy ez egy fantasztikus kérdés.
[00:21:25]Még még még egy hónapja vagyok LP képviselő, de már elkezdtük a az az alapmunkát elvégezni ezzel kapcsolatban.
[00:21:33]Ifjúsági szervezetekkel szeretnénk felvenni a kapcsolatot, illetve egy párral már felvettük.
[00:21:36]Ö, és én le szeretnék ülni ö minél több ilyen jellegű szervezettel, hogy hogy nyíltan beszéljünk arról, hogy hogy mik azok a problémák, amit amik a magyar fiatalságot érintik.
[00:21:51]Nekem nekem nagyon tanulságos volt a két 2024-ben, amikor csatlakozhattam Magyar Péterhez a a kampánykörúton, mert mert rengeteg helyre elmentünk, ahol ahol én hozzám leginkább fiatalok jöttek oda beszélgetni, és és hamar rájöttem arra, hogy hogy egy politikusnak az egyik legnagyobb ö vagy az egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy tudjon hallgatni és És amikor meghallgattam azokat a problémákat, amik amiket mondtak nekem, az én számomra is így így így kinyílt a szemem a olyan dolgokkal kapcsolatban, amire én én nem nem gondoltam volna.
[00:22:30]Az egyik ilyen példa az volt, hogy Salgótarjánban voltunk és és és utána sok időt töltöttünk ott a a a beszéden megjelent emberekkel.
[00:22:45]Aztán elmentünk egy ilyen kocsmába ott a a még létező kocsmák.
[00:22:50]Így van, így van, így van.
[00:22:53]És rengeteget beszélgettem fiatalokkal, és ők mondták azt, hogy nem csak az a a gond például, hogy hogy nincs nincs lehetőség, hanem hanem például rekreációra lehetőség is.
[00:23:06]Ühüm.
[00:23:06]Tehát az az is egy ilyen egy egy hiányosság.
[00:23:08]Tehát ugye egy egy fiatal pláne ezekben az években a a kor-as évek vagy a 20-as évek összességében a az az ember egy kicsit mintogyha ilyen emlékeket gyártana, hogy hogy lehessen mire visszagondolni nosztalgiával és és akkor ott ezek az ilyen alapvető példák, ami a a legérintőlegesebb volt, vagy a leg leg üüm legjobban kiemelt volt, az az, hogy a szórakozóhelyek, amik amik amik például egy ilyen városban vannak, 10-kor bezárnak.
[00:23:42]Nincs lehetőség.
[00:23:45]Például ott az egyik fiatal ember, akivel beszéltem a a színházi világ iránt érdeklődött nagyon, és azt mondta, hogy hogy mi mindezek olyan dolgok, amik ilyen rekreációs hobbi szintű lehetőségek, ezeket a fővárosban tudják megtalálni.
[00:24:02]És és ez az, ami ami ugye elszakítja őket azoktól a településektől, ahol egyébként szívük szerint maradnának.
[00:24:06]Én én én azt gondolom, hogy hogy nagyon fontos lenne az, hogy mindenkinek lehetősége legyen.
[00:24:14]Tudom, hogy a a nemzetközi tanulmányokról beszéltünk eddig, meg arról, hogy milyen izgalmas lenne elmenni ez erről a kalandvágyról, de milyen jó lenne az, tudod, Zoli, hogyha ha el tudnánk hozni ezeket a ezeket a jókat és ezeket a javakat oda, ahol ezek ahonnan ezek a fiatalok származnak.
[00:24:32]És ö mit pont azt?
[00:24:34]Igen, valóban nagyon fontos, hogy ez a vidék elnéptelen és az, hogy erörekszik a lakosság is öregszik, hogy szóval fiatalok elmennek gyakorlatilag.
[00:24:42]Í van.
[00:24:42]Így van.
[00:24:43]És viszont ugye az egyik nagyon kulcs kulcsfontosságú dolog, amit nyilván egy kormányzatnak kell majd kezelnie, de ki is tudtok ebben segíteni, az, hogy a vidéket hogyan tudjuk újra lakhatóvá tenni, infrastruktúrákkal ellátni, közlekedés satöbbi, minden más.
[00:24:55]Azt hiszem, hogy ez lesz a legfontosabb kihívások egyike.
[00:24:59]Igen.
[00:24:59]Hogyha meg megengeded még egy egy ilyen visszajelzést szeretnék itt mondani, az pedig az, hogy azok a szervezetek, akikkel volt szerencsém eddig beszélni a azt mondták, és ezt javasolták nekem, amit meg is tartok, hogy hogy hogy hogy vidéki ifjúsági szervezetekkel vegyem fel a kapcsolatot.
[00:25:23]Mert mert rengeteg ilyen van a fővárosban, de de sokszor aránytalanul kevesebb lehetőséghez jutnak azok a az ifjúsági szervezetek, amelyek például vidéki nagyvárosokban vannak, vagy még még annál is kisebb településeken és közösségekben.
[00:25:39]Most így a beszélgetésünk végig utolsó szakaszába fordulva a legnehezebb és legegyszerűbb kérdést teszem föl neked egyébként.
[00:25:45]Az, hogyha magyar fiatalokkal leülsz beszélgetni, legyen egy vidéki kocsma, vagy bármi, akár egyetemi aula is, akkor ha arról kell beszélned, értekezet, hogy miért jó az Európai Unióban a fiataloknak, akkor mit mondanál nekik?
[00:26:03]Azt gondolom, hogy hogy a a lehetőség mit adott nekünk az Európai mit ad nektek az Európai Unió ad?
[00:26:08]Így van.
[00:26:08]Így van.
[00:26:10]Azt gondolom, hogy a lehetőségek tárháza ugye, hogy hogy a hogy az ember lehetőséget kapjon arra, hogyha amiről beszéltünk eddig, hogy hogy külföldön szerezzen tapasztalatot, hogy hogy hogy megismerje a kontinensünket.
[00:26:25]Ö ez a ez a kalandvágykielégítés, de de nem is csak erről van szó, hanem hanem egy gyakorlatilag a azok a lehetőségek is, amit a az az Európai Unió Magyarországon belül biztosít és ad.
[00:26:45]Ühüm.
[00:26:49]Visszatérve erre a erre az Erasmus kérdésre, tehát én azt gondolom, hogy hogy hogy Magyarország is egy nyer abból, hogy hogyha például az Erasmus program létezik, ahogy mondtam, a a az imént a a más EU tag állam állampolgárainak a a szempontjából.
[00:27:11]Tehát egy dologról még engedj meg, hogy nem beszéltünk még, de ugye nagyon fontos az, hogyha valaki külföldi tapasztalatot akar szerezni, akkor ugye jól beszél ilyen nyelveket is.
[00:27:22]És azt hiszem, hogy ezen a területen is Magyarországnak még van behoznivalója.
[00:27:26]Igen, hogy mert ugye nagyon sok fiatal van, de mintogyha az egyetemi oktatásban nem volt annyira fontosüm az, hogy sok besz sok nyelvet beszéljenek, miközben mi látjuk nap minap olyan fiatalokkal találkozunk, akik gyakornokként jönnek az Európai Parlamentbe, tökéletesen beszélnek már 20 évesen, 21 évesen nyelveket.
[00:27:44]Szerinted Magyarországon mit kéne tenni?
[00:27:47]Tudom, a kérdés költői, de gyorsan kéne tenni annak, hogy nem csak a lehetőségek léteznek, de hogy lehetőséget ki is tudjuk használni.
[00:27:53]Az pedig az szükséges ugye, hogy a minimális dolgokat, tehát tudjunk beszélni nyelveket is.
[00:27:59]Így van.
[00:27:59]Ahogy te jó példa vagy természetesen ebből, ahogy azt egyébként Nelson Mandála is mondta, az oktatás a legerősebb fegyver itt.
[00:28:10]Ez ezek mind én úgy látom, hogy oktatásbeli kérdések, és és valójában itt a beszélgetésünknél mindig is ehhez a ehhez a témához kapcsolódtunk a legjobban.
[00:28:18]Itt a kultbizottságban is ez a ez az egyik legerősebb érv, ami mellett döntöttem, amikor amikor a szakbizottságok kiválasztásáról volt szó.
[00:28:28]Én azt gondolom, hogy a nyelvtudása az az nagyon-nagyon fontos, hogyha ha megengedsz egy ilyen kis nyelvész kis kis monológot ezzel kapcsolatban, ugye a magyar nem egy indóeurópai nyelv, hanem egy egy finnugor nyelv.
[00:28:41]Tehát ugye van van ez az aspektus, hogy hogy magyarról egy másik indó-európai nyelvet megtanulni egy kicsit nehezebb, mint mint egy másik indo-európai nyelvből.
[00:28:56]Tehát ugye van ez az érv, hogy hogy talán ez ez is lehet egy oka amellett, hogy hogy hogy miért nem.
[00:29:03]Viszont ugye az ellenérv az az, hogy van Finnország is, ahol pedig én úgy tudom, hogy az az átlag emberohány nyelvet beszél, az azt hiszem 2.4.
[00:29:16]Tehát ugye Fin Finnországban van ez a ez az oktatási konstrukció, hogy a Finn nyilván alapvetően a legtöbb legtöbb embernek az anyanyelve.
[00:29:24]Ott van a Svéd is, hiszen az Alland Islands, azand szigetek egy egy része Finnországnak, ahol egy egy svéd kisebbséggel, és az angol is egy egy alapvető nyelv.
[00:29:34]Na most ugye ez az átlagstatisztika, amit mondtam az imént, ez azt jelenti, hogy hogy ez az egész népességre vonatkozik.
[00:29:46]Nyilván a finnok oktatás is átment egy ilyen fejlődési procedúrán.
[00:29:48]Szerintem, hogyha megnéznénk a fiatal nyelvet beszélők arányát, még a 2.4-nél magasabb arányokat is tudunk látni statisztikailag.
[00:29:58]Tehát ugye én én én azt gondolom, hogy hogy lehetséges mindez, és és nem kell újra feltalálnunk a kereket, hiszen hiszen vannak már olyan példák, amiket amiketből tanulhatunk, és amilyen berendezkedéseket és konstrukciókat mi magunk is szorgalmazhattunk ezen a téren.
[00:30:20]Ha egyetlen üzeneted lenne az Európai Unióról, a magyar fiataloknak, akkor mi lenne az?
[00:30:25]egyetlen üzenet az Európai Unióral, hogy mondtam, hogy a legnehezebb kérdéseket most teszem fel.
[00:30:30]Aha.
[00:30:30]Legnehezebb kérdés, amikor már belemelegedtünk a a beszélgetésbe, használjátok ki a lehetőségeket.
[00:30:37]Tehát én én úgy gondolom, hogy a a ez az igazi szuverenitás, hogy hogy a lehetőségek tárháza megnyílik valaki előtt, és és ő ő eldöntheti, hogy hogy ebből mik azok az aspektusok, amikből amikben ő szeretne részt venni, és amikből ő szeretne kihúzni kihozni valamit.
[00:30:57]ö a a szabadság, a a döntéshez való jog és a és az, hogy egyáltalán teret ad az Európai Unió ezeknek a döntéseknek, a a a legnagyobb előny, amit amit az Európai Unióból kaphatunk.
[00:31:18]Viktor, most ennél a pontnál szerintem jobbat nem is találhatunk föl, hogy befejezzük a beszélgetést.
[00:31:22]azzal természetesen azzal az ígérettel, hogy a jövőben is visszatérünk ezekre a kérdésekre, hogy te hogyan, mint az Európai Néppárt legfiatalabb frakcióják legfiatalabb tagja, mennyit tudsz hozzáadni ugye a fiatalok képviseletéhez az Európai Unióban?
[00:31:37]Erről a témáról még fogunk beszélni a jövőben is.
[00:31:38]Nagyon köszönöm, hogy rendelkezésre álltál.
[00:31:41]Én is nagyon szépen köszönöm.
[00:31:41]Alig várom, hogy folytassuk a beszélgetést.
[00:31:44]Köszönöm szépen.
[00:31:44]Szervusztok.