Mit adott nekünk az EU? - Egészségvédelem
- A tudományos felismerés tipikus íve: a műanyagok és vegyi anyagok előnyei után évtizedekkel derülnek ki súlyos egészségügyi és környezeti kockázataik.
- Az örök vegyi anyagok (PFAS) több száz évig nem bomlanak le, a Föld minden pontján jelen vannak, és már napi 4 nanogramm/testsúlykg is rákeltő lehet; az eltávolításuk gyakorlatilag lehetetlen.
- A mikroműanyagok felhalmozódnak az emberi vérben, májban, vesében és az agyban is; gyermekek már ezekkel a szennyeződésekkel születnek, aminek a fejlődésre gyakorolt hatása ma még felbecsülhetetlen.
- Ha ezek az anyagok már beépültek a szervezetbe, az egyén szintjén szinte semmit nem lehet tenni – a valódi cél a kibocsátás csökkentése és a jövő generációinak megóvása.
- Kulja András a TISZA EP-képviselőjeként elérte, hogy az új uniós játékbiztonsági rendeletben a PFAS és a biszfenolok ne csak a csomagolásból, hanem magukból a játékokból is ki legyenek tiltva – a magyar kormány kezdeti ellenállását legyőzve.
- A szabályozás 2030-tól lesz teljes körű, ami komoly dilemmát vet fel: a gyártási költségek növekedése azonnal érinti a vásárlókat, míg a tiltás elmaradásának rák- és autoimmunbetegség-kockázata csak évtizedek múlva jelentkezik.
- Az olcsó, unión kívüli platformokról (pl. Temu) rendelt, Európában hivatalosan forgalomba nem kerülő játékok kicselezik a szigorú szabályokat, és nagy valószínűséggel tartalmaznak betiltott, mérgező vegyületeket.
- A fogyasztók védelmében kulcsszerepük van a független vizsgálatokat végző szervezeteknek (pl. Tudatos Vásárlók Egyesülete), amelyek uniós forrásokból és adományokból tárják fel a termékekben rejlő kockázatokat.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés: a mikroműanyagok és vegyi anyagok kettős természete
A beszélgetés Kulja András TISZA-s európai parlamenti képviselővel azt a kérdést járja körül, hogyan függ össze a környezetvédelem és az egészségügy a vegyi anyagok – különösen a mikroműanyagok és az úgynevezett örök vegyi anyagok (PFAS) – szabályozásán keresztül. A műsorvezető abból indul ki, hogy a műanyagok és más mesterséges vegyületek forradalmasították a mindennapi életet, ám kockázataik gyakran csak évtizedekkel később válnak ismertté. Az Európai Unió az utóbbi időben rendkívül aktív ezen a területen, és a beszélgetés célja bemutatni, milyen lépéseket tesz, illetve milyen feszültségek húzódnak az egészségvédelem és a versenyképesség között.
A tudományos felismerés görbéje: az előnyöktől a kockázatokig
Kulja András szerint a vegyi anyagok története a tudomány szokásos ívét követi: egy új anyag vagy vegyület előnyös tulajdonságai kerülnek először előtérbe, és csak később derülnek ki a mellékhatásai, kockázatai. A műanyagok mára a modern élet elengedhetetlen részévé váltak – egy irodában szinte minden tárgy ilyen anyagokból készül –, ám elterjedésükkel párhuzamosan felszínre kerültek a problémák: nem bomlanak le, felhalmozódnak a környezetben és az élővilágban, sőt egyes anyagokról bebizonyosodott, hogy közvetlenül károsítják az egészséget.
„A műanyagok lényegében elengedhetetlen részévé váltak a modern életünknek, a modern világnak. Sokszor bele se gondolunk, hogy hány műanyagtárgy van vagy mesterségesen létrehozott vegyületből álló tárgy van körülöttünk.” – Kulja András *
Az EU aktivitását éppen az indokolja, hogy a legújabb tudományos bizonyítékok alapján igyekszik megalapozott, a polgárokat védő intézkedéseket hozni, és a károsnak bizonyult anyagokat korlátozni.
Az EU szabályozási filozófiája: szigorúbb védelem, mint máshol
Az uniós megközelítés nem egyedülálló, de határozottan szigorúbb, mint például az Egyesült Államoké. Kulja András kiemelte, hogy az EU a „ne árts” elvét helyezi előtérbe: ha egy vegyületről felmerül, hogy gyermekeknél fejlődési zavart okozhat, azt amilyen gyorsan csak lehet, uniós szinten betiltják. A cél az is, hogy azokat is megvédjék, akik nincsenek tisztában egy-egy anyag kockázataival. Az EU igyekszik lépést tartani a tudománnyal és gyorsan cselekedni.
A képviselő hangsúlyozta a független kutatóközpontok és intézmények szerepét, amelyek üzleti érdekektől mentesen, akár uniós forrásból végeznek hatástanulmányokat, és feltárhatják a rejtett kockázatokat. Fontos törekvés az is, hogy a fejlesztés során felfedezett nem kívánatos hatásokat ne lehessen eltitkolni.
A PFAS-vegyületek esete: az örök vegyi anyagok tanulsága
Az eltitkolás veszélyeire a DuPont gyár esetét hozta fel példaként. A cég az USA-ban a teflon alapanyagát, a per- és polifluor-alkil vegyületeket (PFAS) állította elő. Ezek a vízálló, tapadásmentes tulajdonságaik miatt rendkívül népszerűvé váltak – ruházat, serpenyők –, ám kiderült, hogy olyan anyagok kerültek a környezetbe, amelyek több száz év alatt sem bomlanak le, és nagyon káros hatásokat fejthetnek ki. A káros mennyiség mindössze 4 nanogramm/testsúlykg/nap körül mozog, ami szinte felfoghatatlanul kicsi, mégis rákeltő hatással bírhat.
„Nincs olyan pontja a Földbolygónak, ahol ne jutottak volna el ezek a PFAS vegyületek, és nem tudunk velük mit kezdeni.” – Kulja András *
A képviselő szerint a fejlesztés korai szakaszában már sejthető volt a káros hatás, de ezt nem tárták fel, így most az egész emberiség viseli a következményeket. Még több száz milliárd eurós befektetéssel sem lehetne ezeket az anyagokat kivonni a környezetből, mert annyira elterjedtek és ellenállóak.
Mikroműanyagok: a láthatatlan fenyegetés a szervezetünkben
A mikroműanyagok problémája hasonló pályát futott be. Kezdetben a tengeri élővilágra gyakorolt hatásuk miatt aggódtunk (teknősök gyomrában felhalmozódó szívószálak), mára azonban tudományos bizonyítékok sora mutatja, hogy ezek a részecskék felhalmozódnak az emberi szervekben is: a vérben, a májban, a vesében, a herében, sőt a magzati és felnőtt agyban is – utóbbiban a veséhez képest nagyobb mennyiségben. Kulja András hangsúlyozta, hogy ha egyszer bekerültek a szervezetbe, nem tudjuk kivonni őket, és egyelőre megbecsülni sem lehet, milyen következményekkel jár, hogy gyermekek már úgy születnek, hogy mikroműanyag-szemcsék vannak az agyukban, veséjükben és más szerveikben.
„Egyelőre megbecsülni sem tudjuk, hogy milyen következménye van annak, hogy gyermekek már úgy születnek, hogy mikroműanyag-szemcsék találhatóak az agyukban, veséjükben, különböző szerveikben, hogy ez hogyan hat akár a szellemi, lelki fejlődésükre, a testi fejlődésükre, akár különböző betegségek kialakulására.” – Kulja András *
A képviselő rámutatott, hogy a „körforgásos gazdaság” nem csupán szlogen: amit mi kreálunk, annak negatív hatásai előbb-utóbb hozzánk is eljutnak, és a mikroműanyagok esetében pontosan ez történt.
Mit tehet az egyén? – Orvosi szemmel a lehetőségekről
A műsorvezető kérdésére, hogy egy átlagember mit tehet – például megvizsgáltathatja-e magát Magyarországon, és kell-e életmódot váltania – Kulja András orvosként őszinte választ adott: ha a mikroműanyagok vagy a PFAS-vegyületek már felhalmozódtak a szervezetben, nem sokat lehet tenni. A PFAS-oknál kimutatták, hogy a rendszeres véradás valamelyest csökkentheti a mennyiségüket, de ez nem oldja meg a problémát.
A mikroműanyagok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak étellel-itallal, hanem a levegővel is rengeteget szívunk magunkba – a ruházatunkból származó műanyagszálak belélegzése is jelentős forrás. Az emberiség igazi feladata ezért nem a már felhalmozódott anyagok eltávolítása, hanem a következő generációk megóvása: csökkenteni kell a kibocsátást, tudatosabbá kell válni, és olyan szabályozásokat kell hozni, amelyek a gyökereknél kezelik a problémát.
„Amit az emberiség tenni tud, az az, hogy megóvjuk a következő generációkat attól, hogy ezek az anyagok tovább halmozódjanak. Megoldásokat találunk a megfelelő kezelésükre.” – Kulja András *
Uniós szabályozások a gyakorlatban: a szennyvíztől a vágódeszkáig
Az EU számos fronton lép fel. A vegyi anyagok szabályozásának rendszeres felülvizsgálata mellett ide tartoznak a szennyvízhez kapcsolódó előírások is, amelyek a nagy kibocsátókat ellenőrzik és büntetik, ezzel ösztönözve őket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Európában mintegy 23 000 olyan pontot azonosítottak, ahol kritikusan magas a PFAS-vegyületek koncentrációja.
A műsorvezető megjegyezte, hogy a hétköznapi tárgyak – műanyag vágódeszka, műanyag poharak – betiltása sokak számára túlzásnak tűnhet, ám Kulja András szerint ezek a látszólag banális lépések is a nagyobb célt szolgálják: a környezeti terhelés csökkentését. A vágódeszka példáján keresztül illusztrálta, hogy egy praktikus, a mindennapokat megkönnyítő eszközről is kiderülhet utólag, hogy káros – a tudománynak időre van szüksége a teljes kép kialakításához.
Versenyképesség kontra egészségvédelem: a döntéshozók dilemmája
A beszélgetés egyik központi feszültsége az egészségvédelem és az ipari versenyképesség közötti egyensúlyozás. Kulja András árnyalta a képet: nem egyszerűen arról van szó, hogy az egészségügyi szervezetek ki akarnak vonni egy anyagot, az ipar pedig bent akarja tartani. A valódi probléma, hogy egy összetevőt gyakran nem lehet hasonló áron pótolni. Ha egy termék előállítási költsége 100 Ft-ról 130 Ft-ra nő, azt valakinek meg kell fizetnie – ha a vásárló nem teszi, csődbe megy a gyár, elbocsátások lesznek, és a termék eltűnik a piacról. Ha viszont a vásárló fizeti meg a 30%-os áremelkedést, azt közvetlenül érzékeli, miközben azt nem tudja, hogy az áremelés az ő egészségét védi. A kelet-európai fizetésekből ez az azonnali többlet gyakran nem gazdálkodható ki, míg a technológiaváltás elmaradásából fakadó megnövekedett rák- vagy autoimmunbetegség-kockázat csak 10-20 év múlva jelentkezik – ez a távoli következmény nem vált ki azonnali ellenállást.
„Ilyenkor sokszor a nehézséget az jelenti, hogy az azonnali következmény nagy ellenállást vált ki. És itt van nagyon nehéz helyzetben a döntéshozó, hogy hogy lehet jó döntést hozni és mérlegelni, hogy milyen a jelenlegi kockázat, van-e technológia a pótlására.” – Kulja András *
Ráadásul a világ más részein ugyanazt a terméket olcsóbban állítják elő, mert olyan anyagokat is használnak, amelyek Európában egészségügyi okokból tiltottak. Ez a versenyképességi törés komoly kihívás, de az EU intézményei az emberi életet és egészséget kiemelt prioritásként kezelik.
A játékbiztonsági rendelet: egy TISZA-sikertörténet
Kulja András személyes példaként hozta fel az új uniós játékbiztonsági rendeletet, amelynek az Európai Néppárt részéről ő volt a témafelelőse a Környezetvédelmi Bizottság véleményadójaként. A jogszabály a gyermekjátékok biztonságosabbá tételét célozza, és éles vitákat váltott ki.
A képviselő azt szerette volna elérni, hogy a bizonyítottan káros örök vegyi anyagok (PFAS) és a hormonrendszer-károsító, rákeltő biszfenolok ne csak a csomagolásból, hanem magukból a játékokból is ki legyenek tiltva. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) eredetileg azzal érvelt, hogy erre majd egy átfogó uniós vegyianyag-szabályozás (a REACH rendelet frissítése) keretében kerül sor. Kulja András azonban orvosként és környezetvédelmi bizottsági tagként elfogadhatatlannak tartotta, hogy még évekig benne maradjanak ezek az anyagok a játékokban, miközben a csomagolásban már tiltottak – hiszen a gyermek a játékot veszi a szájába, és a nyál jó oldószerként bejuttatja a szervezetbe a káros vegyületeket.
„Hogyan magyarázom én azt el egy szülőnek, hogyan tudok tiszta lelkiismerettel beszélni erről, hogyha azt mondjuk, hogy a csomagolásban már nincs benne, de a játékban benne van?” – Kulja András *
Hosszas egyeztetések után sikerült szakmai alapon meggyőznie a rendelet jelentéstevőjét és a képviselőtársait a szigorúbb álláspontról. Több frakció – köztük a Fidesz képviselői és a magyar kormány is – az ipari érdekekre hivatkozva ellenezte a szigorítást, mivel az az importált (távol-keleti, indiai, kínai) termékekre is vonatkozik, és bevételkiesést okozott volna a gyártóknak. A parlamenti szakbizottsági elfogadás után az intézményközi tárgyalásokon kiderült, hogy Magyarország az egyik ország, amely szerette volna megtartani a káros anyagokat a játékokban. Kulja András nyilvánosan, a közösségi médiában kérdezte fel az akkori egészségügyi államtitkárt, aki egy előre megírt, szakmai angolnázásnak nevezhető választ adott. Végül a magyar kormány elengedte az ellenállását.
„Ez az egyik első ilyen nagy TISZA-siker közé tartozik, hogy a gyermekjátékokban nem lehetnek rákeltő anyagok, nem lehetnek örök vegyi anyagok, az lényegében nekünk köszönhető.” – Kulja András *
A rendelet emellett azt is elérte, hogy a bizonyítottan allergén illatosító anyagok sem kerülhetnek a háromévesnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékokba.
Idővonal: mikortól érezhető a változás?
Az új szabályozás 2026. január 1-jén lépett érvénybe, de a gyártók számára átmeneti időszak áll rendelkezésre. A teljes implementáció, amikortól már 100%-osan érvényesek a szabályok, 2030. A gyártók már most elkezdik az átállást, hogy határidőre megfeleljenek az előírásoknak. A szabályozás az Európában gyártott és forgalomba hozott játékokra egyaránt vonatkozik.
Importtermékek veszélyei: a Temu és társai csapdája
Kulja András külön felhívta a figyelmet a nem európai, olcsó platformokról – például a Temuról – rendelt játékok kockázataira. Ezek a termékek hivatalosan nem kerülnek európai forgalomba, így kicselezik a szabályozást, és tele lehetnek olyan betegséget okozó vegyületekkel, amelyeket az EU-ban már évek óta betiltottak. A szülők általában nem vizsgáltatják be ezeket a játékokat, részben mert drága, részben mert kevés laboratórium képes ilyen vizsgálatra, és ha ki is derül a probléma, a gyártó addigra gyakran megszűnik vagy elérhetetlen.
„Nagyon-nagyon javaslom a szülőknek, hogy inkább kevesebb játékot vegyenek a gyermeküknek, de azok bizonyítottan Európában forgalomba kerülő és ellenőrzött játékok legyenek, hogy véletlenül se akár jó szándékból olyan olcsó interneten rendelt terméket vegyenek, amely utána mérgezi a gyermeket, és akár soha le nem bomló vegyi anyagokat juttat a szervezetébe.” – Kulja András *
Fogyasztóvédelmi szervezetek szerepe: belga és magyar példák
A műsorvezető Belgium példáját említette, ahol a Test-Achats nevű fogyasztóvédelmi szervezet közszolgálati feladatként, állami pénzből ingyen vizsgál be termékeket, és szükség esetén perekben is képviseli a fogyasztók érdekeit. Kulja András megerősítette, hogy Magyarországon is vannak hasonló szervezetek, például a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely más európai független egyesületekkel együttműködve rendszeresen vizsgál be játékokat, fejhallgatókat, konyhai eszközöket. Ezek a szervezetek gyakran uniós támogatásokból vagy egyéni adományokból végzik munkájukat, és sokszor nekik köszönhető, hogy kiderül: egy-egy termékben a megengedettnél magasabb mennyiségben találhatók bizonyos vegyi anyagok.
Záró gondolatok: a vegyi anyagok nem ördögtől valók
Kulja András zárásként hangsúlyozta, hogy a „vegyi anyag” kifejezés önmagában nem jelent károsat. Vegyi anyagok nélkül nem léteznének épületek, bútorok, festékek, gyógyszerek – az egész modern környezet mesterségesen előállított vegyületekből áll. Pont azért, mert ilyen rengeteg anyag vesz körül bennünket, előfordul, hogy némelyikről kiderül: káros, nem kívánatos hatásai vannak, vagy olyan kihívásokat teremt (például lebomolhatatlanság), amelyek nehezen kezelhetők. Az EU szerepe éppen az, hogy ilyen esetekben szabályozzon, csökkentse a kockázatokat, és olyan kereteket teremtsen, amelyek védik a piacot és az egészséget anélkül, hogy teljesen ellehetetlenítenék az európai vállalatokat. EP-képviselőként ebben a felelős mérlegelésben van szerepük.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „4 n/súlykg/7 körül mozog” – A kontextus alapján a PFAS-vegyületek káros mennyiségére utal, valószínűleg „4 nanogramm/testsúlykg/nap” lehet a helyes alak. A javítás megtörtént, de az eredeti ASR-kimenet pontosan nem rekonstruálható.
- „เฮ” – A szöveg végén található karakter, valószínűleg zaj vagy véletlen beékelődés, nincs jelentése a beszélgetés szempontjából.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Azt hiszem, nehezen vitatható, hogy a műanyagok és a vei anyagok megváltoztatták az életünket.
[00:00:03]Előfordul azonban, hogy csak sokkal később derülnek ki az ezekben rejlő kockázatok, technológiai újítások nem mindig csak előnyt hoznak.
[00:00:13]Ezek közé tartoznak a mikroműanyagok, amelyekről mára elmondható, hogy beépültek az emberek szervezetébe.
[00:00:20]Szinte mindenhol jelen vannak, ezeket ki is lehet mutatni, és káros hatást gyakorrolnak az egészségünkre.
[00:00:27]Mit tud tenni az Európai Unió ezzel a jelenséggel szemben?
[00:00:29]Milyen szabályozásokat próbál hatályba léptetni?
[00:00:34]Erről beszélgetünk Kulia Andrással, a Tisza Európai Parlamenti képviselőjével, aki cseppencsen mellesleg egyébként a játékbiztonságról szóló rendelet Európai néppárti témafelelőse is.
[00:00:58]Környezetvédelem és egészségügy, azt hiszem egy olyan világban élünk, ahol ez a két kérés teljesen elválaszthatatlanná vált egymástól.
[00:01:03]egy olyan témával fogunk beszélni Kória Andrással, a Tisza párt Európai Parlamenti képviselőjével, amely pontosan ezt demonstrálja, hogy a környezetvédelem és a nevezetesen a vegyianyagokról van szó, ugye, és az egészség mennyire összefügg egymással.
[00:01:19]Kezdjük talán azzal, hogy a mikor vegyianyagokról vegyiokról beszélünk, akkor látjuk, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban rendkívül aktív ezen a területen.
[00:01:27]Miközben korábban volt egy olyan időszak, amikor a vegyianyagok, illetve a műanyagokról beszélünk alapvetően, elterjedése minden napi életünk gyakorlatilag szerves részévé vált.
[00:01:39]Mi történt a most az Európai Unió ennyire fontosnak tartja ezt a kérdést, hogy egy jobban szabályozza ezt a területet?
[00:01:48]Hát valójában így a tudománynak a szokásos görbéjét látjuk, ahogy jön a felfedezés, és mondjuk egy új anyagnak vagy egy új vegyületnek az előnyös tulajdonságai kerülnek először előtérbe, és utána kiderül, hogy mondjuk annak a az anyagnak vagy esetleg más anyagoknak vannak olyan kockázatai, mellékhatásai, amikkel nem számolt a nem számoltak, amikor ezeket felfedezték, vagy esetleg elterjedtek a világban.
[00:02:21]És műanyagok lényegében elengedhetetlen részé a modern életünknek, a modern világnak.
[00:02:29]A sokszor bele se gondolunk, hogy hány műanyagtárgy van vagy mesterségesen létrehozott vegyületből álló tárgy van körülöttünk.
[00:02:41]lényegében egy egy modern környezetben, egy irodában szinte minden, ami körbevesz minket, ezek közé tartozik.
[00:02:48]Ugyanakkor, ahogy el egyre elterjedtebbé vált ezeknek a használata, különböző problémák kerültek felszínre, akár az is, hogy nem bomlanak le, felhalmozódnak a környezetben, akár az élővilágban, illetve vannak olyan anyagok, amelyekről kiderült, hogy egészséget is károsítanak.
[00:03:11]És az Európai Uniónál ezt az aktivitást azért látjuk, mert igyekszik a legújabb tudományos bizonyítékok alapján megalapozott és a és az Unió polgárait védő intézkedéseket és szabályozásokat hozni, amibe sokszor beletartozik az, hogy azokat az anyagokat, amelyeknek esetleg kiderült, hogy károsai vannak, korlátozni próbálja az EU.
[00:03:40]Mennyire sajátos ez az út, amurpai Unió halad.
[00:03:42]Ugye más kérdésében is látjuk azt, hogy a klímaváltozás kérdésében is, hogy az Európai Unió előre szalad a többiekhez képest és mások követik, vagy pedig éppen eltérnek tőle.
[00:03:52]Ez a az, hogy a műanyagok ilyen problémát jelentenek ezek más kontinenseken, más országokban is felismerték ezeknek az ebbejelő veszélyeket is tesznek ellene.
[00:04:00]Hogy a műanyagok magában egy nagyon nagyon nagyon tággyűjtő fogalom.
[00:04:07]Rengeteg vegyület tartozik ezek közé, hogyha molekuláris szinten nézzük, akkor akár ez több millió vegyületet is jelent, tehát amelyek nagyon-nagyon eltérőek, nagyon más tulajdonságokkal rendelkeznek.
[00:04:18]Az EU valóban a szigorúbb szabályozást pártolja, és akár hogyha élelmiszeradékokról van szó, amelyek nem műanyagok, viszont akár színezékek az ételekben, sokkal szigorúbb a szabályozás, mint például az Egyesült Államokban.
[00:04:35]hogyha itt felmerül valamilyen vegyületről, hogy például gyermekeknél az fejlődési zavart okozhat, azokat amilyen gyorsan lehet uniós szinten betiltjuk, hiszen a legfontzosabb a ne árts elv és és ilyenkor szükség van arra, hogy azokat az embereket is, akik nincsenek tisztában, hogy mondjuk ez káros lehet az adott fegyület, őket is megvédjük.
[00:05:02]De az unió ebben igyekszik igyekszik lépést tartani a tudománnyal és gyorsan cselekedni.
[00:05:11]Itt tennék egy egy lépést egy kicsit oldalra, mertogy ez megfogott az a kérdés ugye, hogy 30 évvel ezelőtt forrodalminnak hit termékeket vezetünk be, amelyek még megkönnyítik az emberiség életét.
[00:05:23]Aztán 30 évvel később kiderül róluk tulajdonképpen.
[00:05:29]És itt ne általansítsunk, ahogy te is mondod, hiszen vannak közöttük, amelyekről nem derült ki, hogy általának az egészségnek, de vannak, akik vannak, amelyek ártanak az egészségnek, hogy hogy veszélyesek lehetnek.
[00:05:40]Van-e arra eszközünk igazából, hogy a ezt az innovációt állandóan hangsúlyozzuk, hogy milyen fontos az innováció, hiszen ezzel tudunk megoldani olyan problémákat, amelyekre nem volt más válaszunk, hogy hogy ezt ezt valahogyan tudjuk kezelni azt, hogy ne 30 évvel később rá.
[00:05:52]ezeknek a ezeknek a történeteknek a negatív externáliárai.
[00:06:01]Ilyen szempontból nagyon fontos szerepet töltenek be a független intézmények, akár olyan kutató központok, amelyek akár az üzleti világtól függetlenül rendelkeznek forrással, EUs forrással arra, hogy vizsgáljanak anyagokat, hatástanulmányokat végezzenek, esetleg feltárjanak olyan olyan hatásokat, amelyek nem kerülnek fel színre elsőre és és lényegében ezek ilyen erősebb eszközeink erre, illetve a kérdés ugye arra irányult, hogy hogyan fedezzük fel ezeket.
[00:06:47]Ja, hogy bevezetjük őket tulajdonképpen már jó lenne tudni, hogy milyen hatást gyakorolhatnak, milyen káros következményei lehet.
[00:06:53]többször kiderül az, és és itt próbál az unió szintén nagyon szigorú lenni, hogy ne lehessen mondjuk a fejlesztés, kutatásfejlesztés során felfedezett nem kívánatos hatásokat eltitkolni.
[00:07:05]Erre például egy nagyon jó példa, hogy ez mennyire szörnyű következményekkel járhat, az a düpong gyárnak a az esete, akik az USÁban a teflon alapanyagát állították elő, és a teflon és a különböző vízálló vegyületei ennek a per és polifluorakril vegyületeknek, vagy verziói ezeknek, azok rendkívül népszerűé váltak, hiszen olyan megoldhatatlan problémákat oldottak meg, mint például a ruházatnak a teljesen vízhatlanná tétele, vagy akár a tapadásmentes serpenyők.
[00:07:42]viszont közben olyan nagyok kerültek a környezetbe, amelyek sok-sok 100 év alatt sem bomlanak le, s és nagyon káros hatásokat tudnak kifejteni.
[00:07:59]Ezeknél ráadásul a a mennyiség, ami káros lehet, az 4 n/súlykg/7 körül mozog, ami szinte egy mérhetetlen mennyiség.
[00:08:08]Ö, nem is tudjuk.
[00:08:08]A a konyhamérleg is grambokban.
[00:08:12]Miért?
[00:08:12]Ha azt 1000errel elosztjuk, még mindig csak mikrogrammoknál járunk, és még azt kell tovább osztani, hogy nanogrammokhoz jussunk.
[00:08:20]Úgyhogy az emberi észre szinte felfoghatatlanul pici mennyiségekről van szó.
[00:08:25]És már ezeknek is van káros hatása.
[00:08:29]Ezek is nagy mennyiségben felhalmozulva akár rákeltő hatással bírhatnak.
[00:08:32]És és több bizonyíték is van arra, hogy például itt a fejlesztésnél ideje korán kiderült, hogy ennek lehet valami káros hatása, de de ez nem lett kibontva.
[00:08:43]És utána most szenvedjük el ennek a következményeit.
[00:08:50]Konkrétan nincs olyan pontja a Földbolygónak, ahol ne jutottak el, ne jutottak volna el ezek a PFAS vegyületek, és nem tudunk velük mit kezdeni.
[00:08:59]És vannak hatástanulmányok, hogyha ezek az örök életű vegyianyagok, ugye, akik nem tudok lebomlani igazából, nagyon hosszút bomlanak le.
[00:09:05]Igen, igen.
[00:09:07]És és vannak erre különböző tanulmányok, hogyha ilyen több 100 milliárdos befektetéssel, euromilliárdos befektetésekkel próbálnánk ezeket kivonni, akkor sem nagyon tudnánk, mertogy annyi a kis mennyiségben, annyira elterjedten vannak, és annyira nem bomlanak le.
[00:09:29]Ühüm.
[00:09:29]És lényegében ilyenkor jön szembe a valóság, hogy az, hogy egyre fejlettebb, kényelmesebb, biztonságosabb életteret teremtünk egymásnak, ezekkel olyan kihívásokat is teremtünk, amelyekkel utána hosszú távon együtt kell élni.
[00:09:45]És ugye az elején a műanyagokat kérdezted, mikroműanyagok témája az tipikusan ilyen, mikor elkezdtünk műanyagot használni, ami rengeteg problémát oldott meg a tudományos világban is, és a mindennapokban is.
[00:10:01]A és és senki nem gondolta, hogy mi lesz ezeknek az életciklusával.
[00:10:08]Az elején ugye a tengeri teknősök, állatok merültek fel, hogy fú a a tengeri élővilágot károsítja szóánokról aggódtunk alapvetően gyomrukban.
[00:10:18]Most pedig ott tartunk, hogy tudományos bizonyítékaink vannak, hogy felhalmozódnak a szerveinkben, a vérünkben, a májunkban, a vesénkben, a férfiaknál a herében.
[00:10:31]De de ugyanúgy a magzati magzati agyban és a felnőttek agyában is nagy mennyiségben találnak már.
[00:10:39]Legalábbis például a az agyban, a veséhez képest nagyobb mennyiségben találnak mikroműanyagokat, és nem tudunk ezzel mit kezdeni.
[00:10:45]Ha az oda bekerült, akkor nem tudjuk kivonni.
[00:10:49]Ühüm.
[00:10:51]És és itt látszik az, és szoktak ilyen körforgásos gazdaságról meg környezetvédelemről beszélni sokan, és nagyon sokszor ezek ilyen szlogeneknek tűnnek, miközben a valóság igazolja, hogy mivel ugyanazon a bolygón élünk, itt valóban van egy körforgás, és amit mi kreálunk, annak a hatásai előbb-utóbb a negatív hatásai is eljutnak hozzánk.
[00:11:14]És a mikroműanyagoknál pont ez történt.
[00:11:17]És egyelőre megbecsülni sem tudjuk, hogy milyen következménye van annak, hogy gyermekek már úgy születnek, hogy mikroműanyag, szemcsék találhatóak az agyukban, vesélyükben, különböző szerveikben, hogy ez hogyan hat akár a szellemi, lelki fejlődése, a testi fejlődése, akár különböző betegségek kialakulására.
[00:11:40]Beszéljünk itt két dimenzióan erről.
[00:11:40]Ha egy átlag ember vagyok, akkor mit tudok tenni annak érdekében, hogy felismerjem ezt a problémát?
[00:11:49]Tehát Magyarországon például van lehetősége arra, hogy hogy megvizsgáltassam magam, átvizsgáltassam magam, hogy hogy a vérem, a testem milyen mértékben tervez.
[00:11:56]És hogyha ha ez megtörténik, tulajdonképpen kell-e az életmódunkon változtatni.
[00:12:04]Ez a két dolog jut eszembe egy hirtelen.
[00:12:05]És utána beszélünk arról is természetesen, mit tesz az Európai Unió, az Európai Parlament annak érdekében, hogy a helyzet javuljon.
[00:12:13]Te mint orvos az első kérdésre inkább mint orvosként kérdez, hogy mit javasolsz?
[00:12:16]Vannak erre lehetőségek, illetve a Tiszakormány is gondolkozik-e valamilyen ezeknek a lehetőségnek a bővítésében, hogy az emberek tudják a problémát, szembesüljenek vele?
[00:12:28]Sok szempontból az a sajn sajnálatos válasz, hogyha mondjuk a mikromújűanyagok vagy a pífázve vegyületek, ezek az örök vegyianyagok felhalmozódtak a szervezetünk, akkor nem nagyon sok nem sokat tudunk tenni.
[00:12:43]Ühüm.
[00:12:44]A talán a pifasoknál ott kimutatták, hogyha valaki rendszeresen vért ad, akkor valamelyest csökken ennek a ezeknek a mennyisége, de nem oldja meg.
[00:12:56]És és ezért ugyanakkor ha mikroműanyagokról beszélünk, sokan nem tudják, de például levegővel is rengeteget szívunk magunkba.
[00:13:05]És itt nem csak a dohánytermékekről az abban található különböző ízesítő, szűrő, vagy akár ez modern termékekben, hevitett termékekben, vagy vagy ilyen elektromos párás párával működő termékekben lévő mikroműanyagokról beszélünk, hanem akár a ruházatunkban, hogyha kimossuk a ruházatot, és mondjuk napsütésben ugye kirázzuk a ruhát, akkor látjuk, hogy milliónyi kis apró részecskeszál.
[00:13:38]Ebben van klasszikus akár gyapjúból vagy egyébből származó részecske, de mi például ruháinknak egy jelentős része már műanyagszálakat is tartalmaz.
[00:13:50]Ez is megtalálható és ezt is belélegezzük, és így is a szervezetünkbe jut.
[00:13:56]De de hogy valójában amit az emberiség tenni tud, az az, hogy meg hogy megújja a következő generációkat.
[00:14:03]megóvjuk attól, hogy ezek az anyagok tovább halmozódjanak.
[00:14:07]Megoldásokat találunk a megfelelő kezelésükre.
[00:14:10]És persze sokan dobálóznak azzal, hogy akkor most nem lesz szívószál, és akkor nem lesz műanyagszívószál meg műanyagpohár.
[00:14:21]De hogyha ezeket is összeadjuk, és ez tényleg csak a felszí, mert mögötte van egy csomó szabályozás, ami már gyökérok szinten próbálja ezt kezelni, akkor már ezzel tudjuk csökkenteni a terhet, amit a környezetre runk.
[00:14:37]És és ilyen szempontból az egyéni és akár az uniós színnek is arra kell fókuszálnia, hogy hogy csökkentsük ezeknek az anyagoknak a kibocsátását, használatát, tudatosabbak legyünk, és olyan szabályozásokat hozzunk, amelyek ezt elősegítik, és és tényleg a következő generációkat megvédik amennyire lehet.
[00:15:04]Például az örökvyi anyagoknál már szétszennyeztük olyan szempontból a bolygót, és ennek a következő generációnak is együtt kell élni vele.
[00:15:14]Európában azt hiszem 23000 olyan pontot azonosítottak, ahol kritikusan magas ezeknek a vegyületeknek a koncentrációja.
[00:15:25]Koncentráció és és nem egy vegyületről, hanem egy vegyületcsoportról beszélünk.
[00:15:29]Szóval az unió ilyen szempontból szigorú, és és tudom, hogy kritika az, hogy nincs szívószál, és hogy miért kell ilyen ilyen ilyen plusz szabályozás, de ezeknek a szabályozásoknak sokszor tényleg pont az a lényege, hogy megvédjük az embereket, megvédjük a lakosságot, mert senki nem szeretné azt, hogy egy gyermekében gyermeke már úgy szülessen, hogy tele van a szervezet ilyen anyaggal, és már ez determinálja az ő jövőjét.
[00:16:01]Igen, merha jól belegondolok, ugye ilyeneket hallunk, hogy a vágódeszkal ne használjunk műanyagvágódeszkát, ugye ahogy mondtad, műanyagpoakat és azt hiszem most a be is tiltják őket egy talán Magyarországon is van egy kolláz.
[00:16:14]Igen.
[00:16:14]És viszont szeretném elmondani, hogy Igen.
[00:16:17]Üüm tényleg ez így működik, hogy aki kitalálta a vágódeszkát, nem akart rosszat.
[00:16:24]Nem.
[00:16:24]Igen, hanem egy tényleg egy olyan mindennapi életet megkönnyítő eszköz, hogyha tényleg egy ilyen banális dologról is beszélünk, mint a vágódeszka, ami ami nagyon praktikusnak tűnik, nem gyűjti úgy mondjuk a baktériumokat könnyebb elmosni, de hogy ez később jelentkezik.
[00:16:41]A tudomány az tényleg ilyen, hogy hogy megvizsgál valamit, utána újra megvizsgálja, utánköveti, és és abból tud egy teljes képet alkotni, ami elég hosszú idő természetesen, hiszen mindig ez van, hiszen kell az idő rá, mire mire lejönnek ezek az eredmények, megjönnek, ugye?
[00:17:00]És akkor a a tudomány aktuális fázisában nem mindig lehet tudni, hogy hogy annak később milyen következménye ez.
[00:17:08]De de hogy ez például nem csak rossz értelemben működik, nagyon sokszor pozitív hatások is, akár gyógyszereknél is kiderülnek, hogy hogy bizonyos más területen is működik, amire az elején nem gondoltak.
[00:17:23]más ö dologra is megoldást nyújthat, amit az elején ö nem is volt szándékában a fejlesztőknek, mert nem nem tudtak róla.
[00:17:31]Viszont, hogyha valamiről tudunk, akkor annak megfelelően már jobb szabályozási környezetet tudunk létrehozni, és utalára rá, hogy hogy uniós szinten milyen szabályozások vannak.
[00:17:44]Pont ilyen a vegyianagokat ö vegyianyagok szabályozása és annak a rendszeres felülvizsgálata az unióban, de akár a az olyan szabályozások, amelyek a szennyvízhez kapcsolódnak, és a szennyvízbe kibocsátott káros anyagoknak megfelelően akár ellenőrzik, vagy akár a nagy kibocsátókat büntetik, mert ezzel is arra motiválják őket, hogy kevesebbet bocsássanak ki.
[00:18:11]és különböző egyéb szabályozások, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy és ismét állítom magam, hogy egy biztonságosabb világot teremtsünk.
[00:18:23]Ugye mindig van egy ilyenfajta mérlegelés általában, ugye ami az egészség, a fogyasztók érdekei és ugye a versenyképesség, az ipari érdek között húzódik.
[00:18:32]Ebben a mikroműanyagok meg a vegyianyagok esetében is gondolom létezik ez a fajta ellentmondás ellentét.
[00:18:39]Hol találjuk itt meg a megfelelő megoldást?
[00:18:41]anélkül ugye, hogy hogy nagyon ártanánk mondjuk az iparnak, mert az iparnál azt mondják, hogy ez munkahelyeket is jelenti, és végősoron ez is az embereket sújtja, egyiket fogyasztóként, másként meg munkavállalóként.
[00:18:54]Van-e ilyen probléma, feszültség itt is, vagy ez kevésbé jelentkezik?
[00:18:56]abszolút, de talán nem is úgy jó megfogalmazni, vagy vagy bár a megfogalmazás jó, de de maga a keretrendszert picit talán jobban definiálni, hogy itt nem csak arról van szó, hogy mondjuk van egy anyag, ami amit szeretne az egészségügyi szervezet kivonni, az ipar meg szeretné, hogy benne maradjon, hanem sokszor nem lehet hasonló árban pótolni azt az adott összetevőt, és az árat valakinek meg kell fizetni, mert hogyha mondjuk a az egysényi terméknek az előállítása 100 Ft-ba kerül, és hogyha abból kivonunk egy összetevőt, és a 130 Ft lesz az előállítási költség, akkor azt valakinek meg kell fizetnie.
[00:19:43]Hogyha nem fizeti meg senki, akkor csődbe megy az adott előállító gyár, elbocsátások lesznek, és még a termék sem lesz a piacon.
[00:19:51]Viszont hogyha meg ugye ezt ezt megfizeti a vásárló, mert ki más fizetné meg, akkor viszont a vásárló kérdezi meg, hogy miért lett 30%-al drágább.
[00:20:02]És sokszor nem is tudja az adott vásárló, hogy azért lesz valami drágább, hogy az ő egészségét védjük, hiszen ő nála ami közvetlenül lecsapódik, amit ő érzékel, az az, hogy adott pillanatban többet kell fizetnie, ami mondjuk a kelet-európai fizetéséből, mert sajnos a fizetésbeli különbség az még mindig jelentős, nem biztos, hogy kigazdálkodható, és az egy azonnali következmény, de az, hogyha mondjuk nem váltunk technológiát és nem próbáljuk meg pútolni az adott anyagot egy másikkal, és emiatt neki nagyobb lesz a rákra vagy autoimmun betegségre az eséje 10 év múlva, 20 év múlva.
[00:20:42]Az egy távoli és közvetlenül még nem érezhető következmény.
[00:20:44]És ilyenkor sokszor a nehézséget az jelenti, hogy az azonnali következmény nagy ellenállást vált ki.
[00:20:53]És itt van nagyon nehéz helyzetben a döntéshozó, hogy hogy lehet jó döntést hozni és mérlegelni, hogy milyen a jelenlegi kockázat, van-e technológia pótlására.
[00:21:03]És ahogy mondtad a versenyképesség, hogy közben a világ többi részén meg előállítják 100 Ft-ból, sőt előállítják 90-at meg 80 Ft-ból, mert még plusz három olyan nagy anyagot használnak, ami Európában nem használható, mert egészségre veszélyes például.
[00:21:18]Igen.
[00:21:19]És és ez teremt egy nagyon nagyon nagyon nehéz helyzetet, és és sokszor Európának a a a versenyképességében törést okoz, hogy az emberi életet, az emberi egészséget azt mi kiemelt prioritásként kezeljük, és az EU intézmények igencsak figyelembe veszik a döntéseiknél.
[00:21:46]És és erre akár tudnék saját példát is mondani, mert dolgoztam olyan szabályozáson, ahol ez nagyon komoly vitákat váltott ki.
[00:21:56]Ugye vannak egy különösen érzékeny csoport a társadalomban, generáció, ezek a fiatalok, a gyerekek, akik ugye számtalan ponton érintkeznek ezekkel a a mikroműanyagokkal, és ilyen a játék.
[00:22:05]És ugye a játékbiztonsággal is foglalkozik az Európai Parlament, az Európai Unió is, de az Európai Néppárton belül a játékbiztonsági rendeletnek voltál a témafelelőse.
[00:22:19]Légyszíves egy kicsit engedj bepillantást abba, hogy miről szól ez a szabályozás, mennyiben javítja a helyzetét, és mik a kihívások.
[00:22:27]Igen, ez egy nagyon átfogó szabályozás volt, vagy jogalkotás, ami a gyermekjátékok biztonságosabbá tételéről szólt.
[00:22:36]Ez a az IMK belsőpiaci szakbizottságban zajlott, ők feleltek érte.
[00:22:45]Én pedig a környezetvédelmi szakbizottság részéről voltam, mint véleményadó bizottságnak a a jelentéstevője, és pont itt volt egy ilyen ütköző zóna, ugyanis én pont ezeket az örök vegyi anyagokat, amelyek bizonyítottan károsak, és a bizfánolokat, amelyeknek bizonyítottan hormonrendszerkárosító hatása van, vannak köztük rákeltőek, olyanok, amelyeknél bizonyította egy gyermeknek a szellemi fejlődését t befolyásolják, azoknál szerettem volna egy egy szigorúbb fellépést.
[00:23:21]És a a az IMC bizottság arra hivatkozott, hogy erre majd lesz egy átfogó uniós vegyianyagszabályozás a Rach Regulationnek a a a update updateje, frissítés aktualizálása.
[00:23:37]Igen.
[00:23:37]Viszont viszont én azon az állásponton voltam, hogy orvosként és a környezetvédelmi bizottságnak a tagjaként sem tudom azt elfogadni, hogy még egy kett három vagy öt évig vagy 10 évig benne legyenek ezek a bizonyítottan rákeltő anyagok a gyermekjátékok csomagolásában, mert hogy az a faramuszi helyzet állt elő, hogy a gyermekjátékokban és a gyermekjátékokban ne lehessenek benne, és és hogy egy csomagolásban már be volt tiltva, de a játékban még bent benne lehetett, de hát a gyermek mégis csak a játékot veszi a szájában, azzal játszik.
[00:24:13]A nyál az amúgy is egy nagyon jó oldószer és bekerül a szervezetébe.
[00:24:15]És hogyan magyarázom én azt el egy szülőnek, hogy hogyan tudok tiszta lelkiismerettel beszélni erről, hogyha hogyha azt mondjuk, hogy hát a csomagolásban már nincs benne, de még a játékban benne van.
[00:24:29]És és egy nagyon hosszú, többszörös leül beszélgetésem volt a az egész szabályozásnak a jelentéstevőjével, és és sikerült szakmai alapon meggyőzni, hogy az nem vállalható a részünkről.
[00:24:45]Bár több frakció szerette volna abszolút bent tartani.
[00:24:49]Például a az előző kormánypárt a a fideszes képviselők is, és a kormány is úgy helyezkedett akkor, hogy hogy ezek maradjanak benne a gyerekjátékokban.
[00:25:01]Ö de merthogy az iparrérdek, mert hogy ipar meg ugye ez vonatkozott a az importált termékekre is akár a távolkeletről, Indiából Kínából, más országokból érkező importtermékekre is vonatkozik már ez a szabályozás.
[00:25:17]és azoknak a gyártóknak bizony bevételkiesést okozott volna így ezeket eliminálni, olyan gyártástechnológiákkal előállítani gyermekjátékokat, amely amelyek biztosítják, hogy rákelt anyanyagok ne kerüljenek bele.
[00:25:29]És és akkor lényegében szerencsére sikerült meggyőznöm a képviselőtársaimat arról, hogy mi viszont egy szigorúbb álláspontot kell, hogy az parlam részéről elfoglaljunk.
[00:25:39]És amikor ez a parlamentben és a szakbizottságban elfogadásra került, aminek nagyon örültem, utána került a az intézmény rendszerek közötti tárgyalásra a tanácsbizottság és Európai Parlament között, ahol hallottuk, hogy Magyarország az egyik ország, amely szerette volna megtartani.
[00:25:58]Erről kaptunk több információt érdekvédelmi szervezetekről is.
[00:26:03]Ezt nyilvánosan közösségi médiában is felkérdeztem erről a kormányt.
[00:26:08]az akkori egészségügyi államtitkárt, és nagyon megdöbbentő volt, hogy azonnal válaszolt és látszott, hogy valaki megírta neki a választ, hiszen egy nagyon szakmai kérdésről volt szó, és és egy szakmai angolnázást láttunk a válaszban, és utána kaptuk az információt, hogy a magyar kormány végül elengedte ezt.
[00:26:30]Úgyhogy ez az egyik első ilyen nagy tiszasiker közé tartozik, hogy hogy az, hogy a gyermekjátékokban nem lehetnek rákeltő anyagok, nem lehetnek örökvegyi anyagok, az lényegében a az nekünk köszönhető és annak, hogy ezt a parlamentben sikerült képviselni, és utána lerántva leplet a az Orbán kormány álláspontjáról, őket is sikerült megfutamodásra bírni, és ezzel biztonságosabb á tudtuk tenni a az európai gyermekjátékokat.
[00:27:04]Mikortól lesz ez érezhető a piacon?
[00:27:06]Tehát, hogy azok a termékek, amik bekerülnek a játékok, mikortól lesznek már mások a korábbiakhoz képest mondtad, hogy miket tartalmaznak Bosman meg a többit, hogy ezek már nem lehetnek benne ugye egyáltalán.
[00:27:17]Maga az új szabályozás az 2026 január 1jétől lép érvénybe, de ilyenkor mindig van egy átmeneti időszak.
[00:27:24]Ugye ez arra vonatkozik, hogy a gyártók nem tudnak egyik pillanatról másikra, hiszen a szabályozás az az a végső szabályozás az tényleg a végén alakul ki, amikor sikerül az intézményeknek egymás között az intézményrendszereknek is megállapodni, és akkor kerülnek be a limitek.
[00:27:44]Például mi a sikerült azt is elérnünk, hogy a a bizonyítottan allergén illat illatosító anyagok sem kerülhetnek bele a háromévesnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékokba.
[00:28:00]Úgyhogy a teljes implementáció, amikortól már ez 100%-osan érvényes, az 2030.
[00:28:09]És most pedig egy átmeneti időszak van, és ilyenkor már elkezdenek átállni a gyártók, hogy 2030-ra már tökéletesen megfeleljenek, és akkor az Európában gyártott, az Európában forgalomba helyezett vagy forgalomba kerülő játékokra is vonatkoznak már ezek a szabályok.
[00:28:28]Tehát főleg a a Kínából érkező játékok, amik által olcsó játékok szoktak lenni, nem lehet behozni majd az Európai Uniót ilyeneket.
[00:28:35]Ezért nagyon veszélyes például ilyen különböző nagyon olcsó és kínai-indiai platformokról gyermekjátékokat rendelni.
[00:28:45]Temuval például például TEMUval, amit csak postán kiküldenek, hiszen az nem Európában készült, és hivatalosan nem is kerül Európában forgalomba, vagyis kicselezik nagyon sokszor a rendszert.
[00:29:00]Így simán lehet, hogy tele van olyan betegséget okozó vegyűlettel, ami Európában akár már évek óta be van tiltva.
[00:29:10]Ühüm.
[00:29:11]Viszont ők elküldik, és lehet, hogyha és a szülők azért nem szokták elvinni, bevizsgáltatni, hogy ú a gyereknek rendeltem, pont azért rendelnek onnan, mint mert olcsó.
[00:29:21]És sokan nem tehetik meg, hogy egyáltalán elmenjenek és kérjenek bevizsgálást, mert ez viszonylag nagy költség.
[00:29:28]nagyon kevés laboratórium van, ami erre képes, és és és akár tud ilyet egyéni kérés alapján csinálni.
[00:29:37]És ha még ki is derül, sokszor az látszik, hogy az a gyártumá addigra megszűnt, nem elérhető, eleve egy EU kívüli országban van.
[00:29:45]És ezért nagyon-nagyon javaslom a szülőknek, hogy inkább kevesebb játékot vegyenek a gyermeküknek, de azok bizonyítottan Európában forgalomba kerülő és ellenőrzött játékok legyenek, hogy véletlenül se akár jó szándékból olyan olcsó interneten rendelt terméket vegyenek, amely utána mérgezi a gyermeket, és akár soha le nem bomló vegyianagokat jutott a szervezet.
[00:30:15]Tébe el jutt eszembe egyébként, hogy vannak országok, amelyek jó példával járnak elő.
[00:30:21]Pont Belgiumban van egy ilyen fogyasztóvédelmi szervezet, hogy nagyon erős, a tesztásának hívják.
[00:30:24]Tesztásá, tehát a tesztvásárló.
[00:30:27]Ők gyakorlatilag nekik ez egy ilyen közszolgálati feladat, hogy ők képviselik a fogyasztók érdekeit és minden szempontból is.
[00:30:35]Tehát amit te mondtál, ugye, hogy beméretni, megnézetni, az pénzbe kerül.
[00:30:40]Ők ezt mind ingyen megcsinálják.
[00:30:43]nyilvánállami pénzből a a fogyasztóknak, és ha kell, akkor akár perekben is képviselik az érdekeiket.
[00:30:51]Tehát elég sok gondolom Magyarország Magyarországon is vannak ilyen szervezetek, például a a tudatos vásárlók egyesülete nagyon-nagyon aktív, és a többi európai vásárlói egyesülettel, független egyesülettel együtt sokszor bevizsgálnak anyagokat, bevizsgálnak fejhallgatókat, fülhallgatókat, gyermekjátékokat.
[00:31:15]akár konyhai eszközöket és és nagyon hasznos munkát végeznek teljesen ipartól és és befolyástól mentesen és sokszor ők is uniós támogatásokból tudják vagy akár egyéni adományokból tudják ezeket a vizsgálatokat elvégezni és nagyon sokszor nekik köszönhetően derül ki egy-egy termékről abban például a megengedett szintnél magasabb mennyiségben, mértékben ben találhatóak bizonyos vegyianyagok.
[00:31:47]És de ezt szeretném még egyszer megerősíteni, hogy ez az, hogy valami vegyianyag, az nem jelenti azt, hogy az önmagában káros lenne vegyianyagok nélkül nem léteznének az épületek, nem létezne ez, amin ülünk, nem léteznének festékek, rengeteg gyógyszerek sem léteznének.
[00:32:05]Az egész modern környezet, amiben élünk, az az vegyi sokszor mesterségesen előállított vegyiokból áll.
[00:32:13]Viszont pont emiatt, mert ennyi rengetegféle anyag van, előfordul az, hogy van köztük olyan, ami esetleg amiről kiderül, hogy káros.
[00:32:25]nem kívánthatásai vannak, vagy olyan kihívásokat teremtenek, például az, hogy nem bomlanak le, amelyek utána egyszerűen nehezen kezelhetőek az emberiség vagy akár az egyének számára.
[00:32:40]És az Európai Uniónak itt van egy nagyon fontos szerepe, hogyha ilyet lát, akkor egyfelől próbálja szabályozni, próbálja csökkenteni a az egészségkárosodásnak a lehetőségét is.
[00:32:55]kockázatokat, igen, kockázatokat, illetve az EU piacát védve olyan szabályozásokat hozzon létre, hogy az, hogy itt egy szigorúbb és az egészséget jobban védő szabályozás van, az mégse lehetetlenítse el teljesen az európai vállalatukat, és az európai vállalatok is versenyképesek tudjanak maradni.
[00:33:14]És EP képviselőként ebben is nekünk felelősségünk és szerepünk van, hogy próbáljuk megtalálni ezeket a a kihívásokat, problémákat, és tudjunk olyan megoldást találni, ami ami a lehető legjobb, és és mérlegelni közben az előnyöket, hátrányokat, hosszútávú hatásokat és és ezzel együtt egy biztonságosabb, de versenyképes és és fenntartható Európát biztosítani az állampolgároknak.
[00:33:51]Azt már ez a beszélgetés és jól illusztrálta, hogy az Európai Uniónak és az Európai Parlamentnek is azon belül mennyi hatása van hétköznapi életünkre.
[00:34:01]Úgyhogy köszönöm szépen a beszélgetést András, és én biztos vagyok benne, hogy még a következőben fogunk sokat beszélni az egészségről, környezetvédelemről, még a mikrobőanyagokról is.
[00:34:09]Köszönöm szépen.
[00:34:12]Én köszönöm.