Magyarországot példaként emelték ki az Európai Parlamentben // TISZA EP-HÍRADÓ 3#15
- A TISZA EP-delegációjának nyári szünet utáni első műsora: Gyévai Zoltán vezetésével Kulja András, Eszter, Dóra és Viktor beszélgetett; Bogdán Csaba betegség miatt hiányzott.
- Hőség és aszály: Európában 30–35 ezer halálos áldozat, a GDP kb. 1%-os vesztesége; Kulja szerint a megelőzésre már késő, uniós szintű vízgazdálkodási reform kell.
- MI-szabályozás: az EU-nak már van MI-rendelete, az USA-ban szövetségi szinten nincs; a kockázatok kezelése miatt Amerika és Kína együttműködése is elengedhetetlen.
- Gyerekvédelem: hamarosan érkezik az uniós gyerekktörvény-javaslat – 13 év alatt tilos a közösségi média, 13–15 év között szülői felügyelettel; a kockázat az AI-chatbotokat és játékokat is érinti.
- Von der Leyen helyzetértékelő beszédében Magyarországot dicsérte: a jogállam visszaállítását és az uniós források hazahozatalát emelte ki; a fideszes jogállam-panaszokat a stúdióban krokodilkönnyeknek nevezték.
- Demokráciapajzs-vita: az orosz hibrid fenyegetést már konkrét akcióknak értékelték; Kulja interpellálta Dömötör Csabát a kormányzati évek oroszbarát lépéseire emlékeztetve.
„Egészen zavarba ejtő látni a fideszeseknek az ilyen típusú metamorfózisát.” – Kulja András
- Biztonságpolitika: európai biztonsági tanács felvetése, Kanadának ajánlott társult tagság, hibrid támadásokra tervezett válaszmechanizmus; a fő aggodalom: a kezdeményezések évekig húzódhatnak.
- Ifjúságpolitika: az EP ifjúsági stratégiát és ifjúsági garanciát szavazott meg; 24 magyar fiatal vett részt az EPP ifjúsági hetén Brüsszelben, az Erasmus kulcselem marad.
- Zárógondolat: Dóra szerint a közép-kelet-európai régió az MI alkalmazására fókuszáljon a frontier modellek fejlesztése helyett – ez óriási GDP-növekedési potenciál.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A TISZA európai parlamenti delegációjának műsora – a „Néppárti magyar delegáció Európai Parlamenti híradója” –, a nyári szünet utáni első adás. A beszélgetést Gyévai Zoltán, az Európai Néppárt magyar sajtótanácsosa vezeti; a héttagú delegációból négy képviselő van a stúdióban: Kulja András (a környezetvédelmi szakbizottság alelnöke), valamint a keresztnevükön megszólított Eszter, Dóra és Viktor. Bogdán Csaba betegsége miatt hiányzott – ő az adás előtt Amerikában járt, hogy tanulmányozza az európai és az amerikai MI-megközelítés különbségeit. A beszélgetés fő témái: a rekordhőség és aszály, a mesterséges intelligencia szabályozása, a gyerekek online védelme, von der Leyen uniós helyzetértékelő beszéde (amiben Magyarországot dicsérték), a demokráciapajzs-vita, a biztonságpolitika és az ifjúságpolitika.
Hőség, aszály és vízgazdálkodás: mit tud Európa tenni?
- A résztvevők szerint a nyár „a legkevésbé volt pihentető”: otthon a kormány teljes gőzerővel dolgozott a jogszabályokon, a képviselőknek is számos elfoglaltságuk volt – „az egyik elfoglaltságot a természet erői adták”. Magyarország és egész Európa nemcsak a hőséggel küzdött, hanem aszálykárok is keletkeztek; a hőségben Európa-szerte mintegy 30–35 ezer ember halhatott meg, a veszteségeket a GDP körülbelül 1%-ára becsülik.
- Az aktuális plenáris ülés éppen ezzel a vitával kezdődött, jelezve a téma súlyát. Kulja András elmondta: az aszály, a hőség, az erdőtüzek és a vízhiány már nem dél-európai probléma – a közép-kelet-európai régiót kifejezetten erősen érintette. A megelőzéssel már elkéstünk: erős klímaváltozás van folyamatban, amely a kontinens, az óceánok hőegyensúlyára is hat. Európának két feladat van, amelyet egyszerre kell megvalósítania: tenni azért, hogy ne fokozódjon a jelenség, és felkészülni a hatásaira.
- Az Európa körüli tengervizek nyáron 3–5 fokkal melegebbek voltak az elmúlt 40–50 év átlagánál, és a tengeri hőhullám ezúttal egész nyáron tartott – pedig a tengerek pufferként kiegyensúlyozzák a hőingadozásokat. Kulja szavaival: „ez a rendszer is kezd összeomlani”.
- A víz keretirányelvben vannak erre vonatkozó célok, de mivel minden országot érint a probléma, országonként, „szigetenként” cselekedni nem elégséges – európai szinten kell foglalkozni vele.
- Kulja a múlt heti környezetvédelmi bizottsági meghallgatáson Lahbib biztosnak és az ír környezetvédelmi miniszternek is felhívta a figyelmét Magyarország helyzetére. A biztos megerősítette: az aszály nemcsak mezőgazdasági tényező, hanem a kritikus infrastruktúrákra és az energiatermelésre is veszély – a kormány beavatkozásának köszönhetően nem kellett teljesen leállítani a paksi atomerőművet.
- Kulja szerint ez az Európa számára is tanulság: mi történik, ha egy kormány – ahogy az Orbán-kormány tette – 16 évig figyelmen kívül hagyja a talajvíz csökkenését és a folyók vízhozamának apadását. A TISZA-kormány komoly vízgazdálkodási reformot hirdetett meg, és Európának is át kell tekintenie a meglévő szabályozásokat, mert a klímaváltozás gyorsabb és radikálisabb, mint sokan számították.
- Rövid távon: Kulja a plenáris vitában kérte a biztost, hogy fogalmazza meg az öt konkrét lépést, amelyet a következő nyárig megvalósítana – az érvelés szerint azért ő a megfelelő címzett, mert az elnökségek váltják egymást (az ír elnökség decembervéggel lejár), de ő biztosként végig hivatalban van. A Bizottság felszólította a tagállamokat az egészségügyi és vízgazdálkodási lépésekre, vannak források, a következő hétéves pénzügyi ciklus tervezésénél pedig pluszforrásokat igyekeznek félretenni – a mostani ciklus végén azonban a reallokáció kihívás.
- Konkrét példa: a Copernicus Emergency Management Service és az EFFIS mellett már műholdrendszer figyeli az erdőtüzeket Európa fölött; a jövő évben esedékes fejlesztés után Magyarországon és Dél-Európában is időben, még kevéssé lakott területeken azonosíthatók lesznek a tüzek, hogy a hatóságok időben értesíthetők legyenek – ez a horvát szomszédok számára is fontos lesz.
- Kapcsolódás von der Leyen beszédéhez: bejelentette a hőség elleni közös uniós tervet és új vízgazdálkodási kezdeményezést, és külön kiemelte a Dunát, amely szerinte „eltűnik a szemünk előtt” – a vízszint drasztikus csökkenésére utalva. Ahogy a műsorvezető is összegzette: a folyók több országon átívelnek, komplex rendszerről van szó, tehát további uniós kezdeményezésekre lehet számítani.
Mesterséges intelligencia: Európa szabályoz, Amerika a kínai versenyre fókuszál
- A műsorvezető úgy fogalmazott: ezen a nyáron „egy egész másfajta tűzoltást” láttunk – politikai-technológiai tűzoltást, hiszen az MI egyre inkább életünk részévé válik, és rengeteg kihívást tartogat. Az elmúlt hetekben a techóriások is beszálltak a vitába: az MI fejlődésének szédületes tempója rövid távon is veszélybe sodorhatja az emberiséget, ha nem teszünk megfelelő intézkedéseket.
- A stúdióbeli válaszoló szerint a jó hír, hogy „Európa már elvégezte a házi feladatát”: van MI-rendelet, amely kezeli azokat a kockázatokat, amelyekre a közelmúltban – például egy Anthropic-kutató vagy maguk a techvezetők által – felhívták a figyelmet.
- A probléma az Egyesült Államokban van: szövetségi szinten egyáltalán nincs AI-szabályozás. Az amerikai adminisztráció nem akar lelassulni a Kínával folytatott versenytől való félelmében; állami szinten ugyan próbálkoznak szabályozással, de Trump elnök ezt szövetségi szinten meg akarja akadályozni, le akarja állítani.
- A kockázat: ha egy nagyon erős modell kiszabadul a tesztkörnyezetből – a nyári hírekben arról volt szó, hogy különböző weboldalakat hackelt meg –, az nem áll meg az EU határán. Ezért elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés az MI-kockázatok kezelésében; uniós törekvések vannak rá, de a realitás az, hogy ehhez kell Amerika és Kína is.
Gyerekek az online térben: hamarosan érkezik az uniós „gyerekktörvény”
- A műsorvezető felidézte: a közösségi média használatának negatív következményei – szorongás, akár öngyilkosságok – zúdulnak a társadalomra, és évek óta nagy nyomás nehezedik a Bizottságra, többek között egy EP-jelentés alapján, amelynek a delegáció egyik képviselője volt a néppárti szerzője. Von der Leyen a beszédében most már harmadszor említette a témát, de „végre tényeket is elárult”: a javaslat hamarosan megérkezik.
- A bejelentett uniós gyerekktörvény-javaslat lényege: 13 év alatt ne legyen hozzáférés a közösségi médiához, 13 és 15 éves kor között csak szülői felügyelettel, 15 éves kortól nyithatnak önálló fiókot a fiatalok.
- A jelentés néppárti szerzője örömmel fogadta a bejelentést: a javaslat több ponton tükrözi az EP-jelentést, amelyet tavaly novemberben fogadott el a parlament nagy többséggel. Abban átfogó eszköztárt és életkorhatárt javasoltak.
- A javaslat – ami üdvözlendő – nemcsak az életkorhatárról szól, mert a kockázatok nemcsak a közösségi médiában rejlenek, hanem az AI-chatbotokban, az online és videójátékokban, a videómegosztó platformokban is.
- Ugyanitt: „az ördög a részletekben rejlik” – a jogszabálytervezetet csütörtökön mutatja be a Bizottság; a képviselők tüzetesen átnézik, és olyan törvényt akarnak, amely erősíti a gyerekek online védelmét és jogilag is megállja a helyét. Gyorsan kell cselekedni, mert a technológia tovább fejlődik, a kockázatokat csökkenteni kell.
Az unió helyzetéről szóló beszéd: Magyarországot dicsérték
- A műsorvezető szerint von der Leyen „egy kicsit ajándékot is átnyújtott a magyaroknak”: először hallott arról, hogy az uniós helyzetértékelő beszédben (State of the Union) Magyarország nevét megemlítik.
„Ugye Magyarország sok éven keresztül a szégyenpadon volt a demokrácia és jogállamiság területén, de az Európai Unióban van egy ilyen fajta iratlan szabály, udvariassági szabály, hogy nem szoktuk megnevezni általában a fekete bárányokat, viszont dicsérni szoktunk. És most Magyarországot dicsérték.” – Gyévai Zoltán, a műsorvezető *
- Von der Leyen ezt Európa jelen helyzetéhez kapcsolta: szerinte „sötét árnyak” jelentek meg Európa felett, a kontinens kemény nyomás alatt van – és Magyarország hordozza a reményt, mert megmutatja az utat, hogy van visszaút az autokráciából a demokráciába.
- A képviselők szerint ez külön öröm volt: von der Leyen elismerte a magyar eredményeket.
„Mindannyian tudjuk azt, hogy milyen megfeszített tempóban dolgoztak odahaza a képviselők a különböző jogszabályokon azért, hogy visszaállítsuk a jogállamot, illetve azért, hogy hazahozzuk az uniós forrásokat, amik a magyar embereket megilletik.” – a delegáció egyik képviselője *
- Von der Leyen külön kiemelte az antikorrupciós intézkedéseket és az alapjogok területén elért eredményeket, és múlt időt használt a forrásokhoz való hozzáférésről – mintha az már elért tény lenne. Szerinte Magyarország reménysugár a többi országnak: a szélsőjobb Európa-szerte erősödik (a múlt heti választáson is egy párt nagyon megerősödött – a párt neve az átiratban torzan szerepel), és a magyar példa mutatja meg, hogy ellenszélben is óriási eredmények érhetők el.
„És ugye mindenki gyakorlatilag most így keblükre ölel bennünket, hogy visszatértünk Európának a szívébe, a jogállamisághoz valójában. Úgyhogy ez a fő üzenete: hogy igenis ezt meg lehet csinálni.” – a delegáció egyik képviselője *
- A beszéd részeként elhangzott egy „aranyos történet” is: az ICEYE nevű tech startupot két európai – az egyik finn, a másik lengyel – alapította; a vállalat magánbefektetésekből és támogatásokból nőtt óriásvállalattá, és az alapítók az EP-ben is jártak. Ez mutatja, hogy „az Erasmus nem csak egy külföldön töltött fél év”.
- Színes részlet: sokan forgatták a szemüket, amikor a fideszes képviselők – Deutsche Tamás és Gál Kinga – a beszédükben kétségbeesetten panaszkodtak arról, mennyire épül le a demokrácia és a jogállamiság Magyarországon. A stúdióban ezt „egészen nevetségesnek” és „krokodilkönnyeknek” nevezték.
Demokráciapajzs-vita: krokodilkönnyek és „metamorfózis” a fideszeseknél
- A demokráciapajzsról és a hibrid hadviselésről is folyt vita a plenáris ülésen. A résztvevők szerint az orosz fenyegetés már nem látens, hanem konkrét akciókon és terrorakciókon keresztül van jelen Európában, és érezhető a fenyegető hatása – akár annyira, hogy Európát háborúba rángatják. A demokráciapajzs-jelentést nemrég szavazta meg az Európai Parlament.
- A fideszes képviselők – például Dömötör Csaba – a vitában rendszeresen azt próbálták az uniós nyilvánosság figyelmébe ajánlani, hogy Magyarországon „önkényuralom épül” – holott, a stúdióban hangzott el, „mintha nem az történt volna az elmúlt 16 évben, és most épp az ellenkező irányba haladnánk”. A beszélők szerint a jogállamisági hozzászólás a hibrid hadviselésről szóló vitában szándékos félrevezetés volt.
- Kulja András interpellálta Dömötör Csabát, emlékeztetve arra, ami „az amnézia területére esett” nála: Dömötör az elmúlt 10–12 évben a magyar kormány aktív tagja, a miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára volt. Ott dolgozott, amikor az orosz hekkerek feltörték a külügyminisztérium szervereit és szenzitív adatokhoz jutottak; ott dolgozott, amikor az orosz külső hírszerzés vezetőjének a fia gyorsított letelepedési engedélyt kapott az Orbán-kormánytól; és akkor sem aggódott, amikor a független sajtót és az ellenzéki pártokat titkosszolgálati eszközökkel figyelték meg „orosz módon” – sőt, ha bárki felszólalt a magyar demokrácia helyzetéről, ők közölték: Európában ne panaszkodjon senki.
„Nagyon vicces látni és szomorú is egyben, hogy most ők, akik itt pont azt mondták, hogy itt ne panaszkodjon senki, sorban állnak ki […] és akkor itt előadják a nagy krokodilkönnyeket.” – Kulja András *
- Kulja hozzátette: elfelejtik megemlíteni, hogy a TISZA mennyi lépést tett azért, hogy a bíróságok, az ügyészség és a rendőrség politikai befolyástól mentesen működhessen, és az intézményeket felszabadították a pártpolitikai, „egy kéz általi” irányítás alól.
„Egészen zavarba ejtő látni a fideszeseknek az ilyen típusú metamorfózisát.” – Kulja András *
Biztonságpolitika: európai biztonsági tanács, Kanada és a védelem
- Eszter a beszéd biztonságpolitikai elemeit elemezte: von der Leyen több megosztó fogadtatású kezdeményezést jelentett be („sokan csettintettek, sokan elhúzták a szájukat”), például az európai biztonsági tanács ötletét, amely nem először hangzott el, most viszont az uniós bizottság elnöke felkarolta.
- Kanada: a kanadai miniszterelnök, Mark Carney Strasbourgban tartózkodik, csütörtökön beszédet tart az EP-ben; von der Leyen „társult tagságot” ajánlott Kanadának. Ez minőségileg feljebb vinné a partnerséget – de társult EU-s státuszra még nem volt precedens, tehát majd meglátják, mit hoz.
- A kontextus Eszter szerint: átalakuló világrendben vannak; a Trump-adminisztráció megváltozott hozzáállása miatt is Európa újra keresi a helyét a világban, és a szabályalapú rendszerben, egyebek mellett új szövetségeseket keresve gondolkodik. A NATO mellett az európaiak elkötelezettek, közben szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása folyik. Kanadával régóta erős a kapcsolat: van szabadkereskedelmi megállapodás és biztonsági partnerség is.
- Védelem: elsősorban tagállami hatáskör (minden állam a saját hadseregéről rendelkezik), de vészhelyzetben összehangolt védelem kell – ennek van NATO-pillére és uniós „lába” is. Oroszország ukrajnai inváziója óta megerősödtek ezek a célok; a védelem a jelenlegi Bizottság nagy prioritása a versenyképesség mellett. Felmerül az „európai hadsereg” kérdése is, ahogy korábban is.
- Von der Leyen egy védelmi válaszmechanizmust is bejelentett, különösen a hibrid támadások kontextusában: az ilyen cselekmények jellemzően nem lépik át a katonai beavatkozás küszöbét – a tagállam nem értékeli támadásnak a saját országa felé irányuló veszélyt –, miközben súlyos következményeik lehetnek.
- A kiberfenyegetések és a dróntámadások is ide tartoznak: példaként elhangzott, hogy pár éve Spanyolországban napokig nem tudtak műtéteket végezni, mert a kórházak kiberrendszerét támadták értek – így le lehet bénítani közszolgáltatásokat és energiahálózatokat is. Közös fellépésre szükség van.
- Az EU a tagállami kompetencia mellett a koordinációval, az együttműködés ösztönzésével és az európai védelmi bázis megerősítésével tud segíteni: közös közbeszerzések, védelmi innovációs együttműködés. A delegáció egyik képviselője volt egy innovációgyorsító pilotprogram (az átiratban „AG” néven szerepel) néppárti jelentéstevője, amelyet júliusban zártak le az intézményekkel.
- Aggodalomként elhangzott: „el vagyunk késve” – a kezdeményezések kibontakozásáig évek telnek el, miközben most kellene jobban védeni magukat; a nagy kérdés Trump hatalomba való visszatérése óta, hogy mennyi ideje van Európának a saját lábára állni. A NATO 5%-os GDP-arányos célkitűzésénél nemcsak a költés a kérdés, hanem az is, hogy kitől szerzik be a fegyvereket – Európa célja, hogy a lehető legtöbbet európai beszállítóktól vásároljon, amihez erősíteni kell az európai védelmi ipari bázist.
Fiatalok: ifjúsági hét, ifjúsági stratégia és ifjúsági garancia
- Az Európai Parlament az ifjúsági garanciáról is szavazott; a múlt héten az Európai Néppárt több mint 500 fiatalt fogadott Brüsszelben, ahová a Tiszától 24 magyar fiatal is csatlakozott.
- Viktor elmondta: az elmúlt két honte „fiatalos” volt. A 24 magyar fiatal rengeteg programon vett részt az EPP ifjúsági hetén, és másfél órás keretben beszélgethettek a képviselőkkel – sok jó kérdés, diskurzus, informális környezet, ahol elmondhatták egy EP-képviselőnek a véleményüket, és a Parlament jogalkotási munkájáról is szó esett.
- Az ifjúsági hetet egy plenáris hét követte, amelyen két, szorosan összefüggő, a fiatalokról szóló döntés született: az ifjúsági stratégia arról szól, hogy a fiatalok ne csak nézői legyenek a fontos döntéseknek, hanem aktív résztvevői az európai demokráciának; az ifjúsági garancia ennek gyakorlati oldala – oktatás, képzés, szakma, gyakornoki munka. A cél egy olyan Európa, ahol a részvétel és a lehetőség is megvan.
- Viktor szerint a fő üzenet az, hogy a Magyarországon április 12-én bekövetkezett demokratikus változásban a fiatalok óriási részt vállaltak – ez mutatja a legjobban, hogy ha lehetőséget és beleszólást adunk a fiataloknak, Európa minden bizonnyal nyerni tud.
- Az Erasmus az ifjúságpolitika egyik kulcseleme: nemcsak külföldön töltött fél év, hanem sokkal több tapasztalatszerzés, a legfontosabb találkozások helyszíne. A program minden európainak – azon belül minden magyarnak – jár, és különösen gondoskodni kell arról, hogy az is részt vehessen rajta, akinek kevésbé kedvező a háttere.
Zárógondolat: a közép-kelet-európai régió AI-esélye
- Dóra az ICEYE két alapítójának példájából kiindulva arról beszélt, mekkora lehetőség és potenciál rejlik a közép-kelet-európai régióban AI- és tech-szempontból. Pár hete egy közép-kelet-európai AI-konferencián vett részt, ahol a régió több minisztere is jelen volt – köztük a TISZA digitális minisztere, Tanács Zoltán –, és arról volt szó, hogyan lehetne jobban kihasználni a mesterséges intelligencia előnyeit.
„Nekünk nem feltétlenül kell az USA-val versenyezni a frontier modellek kidolgozásában, hanem inkább a mesterséges intelligencia alkalmazására kellene koncentrálnunk.” – Dóra *
- Ebben a régió az uniós átlaghoz és az USA-hoz képest is le van maradva, pedig ez óriási GDP-növekedési potenciált jelentene: a régiónak nagy tehetségbázisa és erős ipari bázisa van, az MI pedig alkalmazható az iparban, az autóiparban, a gyógyszeriparban és az egészségügyben is (erről a beszélő szerint majd Kulja András is tud mesélni). A tehetségek és a fiatal tehetségek így jelentősen hozzájárulhatnak az európai projekthez és a kontinens versenyképességéhez.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „az Aft, a Szólyok párt” – a múlt heti választások kapcsán említett párt neve erősen torzult; a szövegkörnyezet (a szélsőjobb erősödése Európában) alapján valószínűleg egy szélsőjobboldali párt (esetleg az AfD), de a pontos név nem rekonstruálható biztosan.
- „Túra” – a mesterséges intelligenciáról és a gyerekvédelemről szóló szakaszok elején elhangzó megszólítás; nem állapítható meg biztosan, melyik képviselőhöz tartozik (felmerült a „Dóra” keresztnév torzulása is), ezért e szakaszoknál a beszélőt név nélkül jelöltük meg.
- „hídplán” – a hőség elleni közös uniós terv megnevezése torzult; a pontos programnév nem állapítható meg.
- „EU Kidzet” – a gyerekvédelmi törvényjavaslat programnevének torz alakja; a hivatalos elnevezés bizonytalan.
- „AG nevezetű innovációgyorsító Pilot program” – a védelmi innovációs pilotprogram pontos neve nem rekonstruálható az átiratból.
- „furdoklott a hülyésségtől” – értelmezhetetlen szófordulat; a kontextus alapján arra utal, hogy Európa a hőséggel küzdött, és aszálykárok keletkeztek.
- „az of flow az jogállamisági hozzászólás volt és nem demokrácia pajzson hibrid…” – töredékes mondat; a kontextus alapján úgy értelmeztük, hogy a fideszes hozzászólás off-topic volt (jogállamisági témájú a hibrid hadviselésről szóló vitában), és a beszélő szerint szándékos félrevezetés.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ugye mindannyian tudjuk azt, hogy milyen megfeszített tempóban dolgoztak odahaza a képviselők a különböző jogszabályokon, azért, hogy visszaállítsuk a jogállamot, illetve azért, hogy hazahozzuk az uniós forrásokat, amik ugye a magyar embereket megilletik.
[00:00:13]És Vonderleen kiemelte ezeket az eredményeket különösképpen az antikorrupciós intézkedésekre, illetve a az alapjogokkal kapcsolatban.
[00:00:24]Én először hallottam az unió helyzetéről szóló beszédben, hogy Magyarország nevét megemlítik.
[00:00:27]Ugye Magyarország sok éven keresztül a szégyenpadon volt a demokrácia és jogállamiság területén miatt, de az Európai Unióban van egy ilyen fajta iratlan szabály, udvarossági szabály, hogy nem szoktuk megnevezni általában a fekete bárányokat, viszont dicsérni szoktunk.
[00:00:42]És most Magyarországot dicsérték.
[00:00:45]A bizottság elnöke mondott egy jó egy egy aranyos történetet.
[00:00:47]Van ez a Ice Eye nevű nevű tech startup, amit két európai, azt hiszem, az egyik Finn, a másik meg lengyel, akik közösen alapítottak, és tegnap itt voltak az Európai Parlamentben ők is, és magánbefektetéseken és támogatásokon keresztül a technológiai vállalatok óriásira nőtt.
[00:01:08]Ez mutatja azt, hogy az Erasmus nem csak egy külföldön töltött fél év.
[00:01:13]nagyon-nagyon fontos a nemzetközi együttműködés a az AI kockázatok kezelésében, és erre vannak továbbra is európai uniós törekvések, hogy ez az nemzetközi együttműködés meglegyen, de az a realitás, hogy ehhez kell Amerika is és Kína is.
[00:01:29]Európánuk is egy nagy figyelmeztetés, hogyha 16 évig nem tesz semmit egy kormány, akkor sokkal jobban érinti a lakosokat, és a lakosok szenvedik meg ennek a kárát.
[00:01:38]És ahogy Magyarországon az új kormány, a Tisza kormány egy nagyon komoly reformot hirdetett meg a vízgazdálkodásban, ugye Európának is szüksége van errő.
[00:02:01]Jó reggelt kívánok.
[00:02:01]Ez itt a Néppárti magyar Delegáció Európai Parlamenti híradója, az első a nyári szünet után.
[00:02:08]Gyévai Zoltán vagyok az Európai Néppárt magyar sajtótanácsosa.
[00:02:10]A képviselőkkel, akik most négyen vannak a hét képviselő közül, az elmúlt időszaknak a fontos esemményeit fogjuk megbeszélni.
[00:02:18]Kezdve a nyárral.
[00:02:20]Ugye az Unió helyzetéről tartott egy fontos beszédet Urszula Fondéen az elmúlt napan, és sok más tésről is beszélünk majd, amelyik érintik közvetlenül a magyar politikát is.
[00:02:31]Kezdjük talán a nyárral.
[00:02:31]Egy hosszú forró nyár után vagyunk, kedves képviselők, ami azt hiszem a leg legkevésbé volt pihentető, hogyha így lehet fogalmazni, hiszen nem csak a otthon a a kormány dolgozott teljes gőzerővel, hanem a képviselőknek is számos munkájuk és elfoglaltságuk akadt, de azt mond az egyik elfoglaltságot a természet erői adták nekünk, hiszen azt láttuk, hogy Magyarország és egész Európa nem csak furdoklott a hülyésségtől, hanem aszálykárok keletkeztek, ha jól láttam, körülbelül 30-35000 ember hallhatott meg ebben a hihetetlen hőségben, ami egész Európát behálózta, hogy így fogalmazzak, és a GDP 1%-áról becsik a veszteségeket.
[00:03:09]A mostani plenáris ülésen is volt egy vita erről, egy plenáris vita.
[00:03:14]Azt hiszem pont ezzel kezdődött az ülés aláhúzva, hogy ez milyen fontos kérdés.
[00:03:18]Mit tud Európa tenni?
[00:03:20]Miben tud Európa hozzájárulni az aszálykárok enyhítéséhez és általában ennek a problémának a kezeléséhez?
[00:03:28]Ha egyáltalán lehet már kezelni, hiszen tulajdonképpen olyan dolgünk, ami minden országot egyformán érint.
[00:03:34]Andrásnak adom a szót.
[00:03:34]Kulia András, aki a környezetvédelmi tőle közt a környezetvédelmi szakbizottságnak is alelnöke.
[00:03:42]Valóban egy nagyon nagyon nehéz nyara volt egész Európának környezetvédelmi, klíma gazdasági szempontból, és ugyanis most már tisztán látható, hogy a az aszályok, a hőség, az erdőtek, a vízhiány, az most már nem csak dél-európai probléma, hanem egész Európát is érinti.
[00:04:03]és a közép-kelet-európai régiót kifejezetten erősen érintette ebben az időszakban.
[00:04:11]És ahogy te is mondtad, a megelőzés az valójában itt azzal már elkéstünk, és nem csak európai, hanem világszinten, hiszen egy nagyon erős klímaváltozás van folyamatban, a mi hatással van, mind a mi kontinensünknek, mind pedig az egész bolygónak és az óceánoknak a az hőegyensúlyára, és ennek következtében keletkezett ilyen nyár.
[00:04:36]Úgyhogy itt két lehetősége van Európának, amit ráadásul egyszerre kell megvalósítani.
[00:04:41]Egyfelől tenni azért, hogy ez ne fokozódjon és megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek ahhoz vezettek, hogy mi az emberiség ilyen mértékben befolyásolta a a klímát.
[00:04:54]A másik pedig az, hogy fel kell készülni ennek a hatásaira.
[00:04:56]Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem lehet eltagadni, megtagadni azt, hogy itt egy nagyon komoly változás történik.
[00:05:03]Az Európa körüli tengervizek például ebben az évben három 5 fokkal melegebbek voltak nyáron, mint az elmúlt 40-50 évnek az átlaga, és folyamatosan még eddig volt olyan, hogy megmelegedett egy tengeri hőhullámhatására, addig most egész nyáron.
[00:05:21]És ez azért is fontos, mertogy ezek pufferként szolgálnak.
[00:05:25]nagyon sokat segít a az óceánoknak, tengereknek a víztömeg abban, hogy kiegyensúlyozza a nagy hőingadozásokat, és látjuk, hogy ez a rendszer is kezd összeomlani.
[00:05:34]Vagyis Európának szembe kell néznie azzal, hogy ennek nem csak a a környezetre, hanem az emberek életére és a gazdaságra is óriási hatása van.
[00:05:43]És itt pedig egy olyan átfogó stratégiára van szükség, ami felkészíti Európát erre, felkészíti arra az aszálynak altásaira, arra, hogy mit tehetünk a még erősebb aszályok és a talajvízek további csökenése ellen.
[00:05:56]A víz keretirányelvben vannak például erre vonatkozó részek és célja is, hogy a vízgazdálkodást javítsa.
[00:06:04]De az egyértelmű, hogy itt az mivel minden országot érint az a probléma, itt ha csak szigetenként, országonként próbálunk valamit tenni, az nem elégséges és nem is optimális.
[00:06:15]És európai szinten kell ezzel foglalkoznunk.
[00:06:19]És erről kérdeztem a Labib biztost is, illetve az IR környezetvédelmi miniszternek is a meghallgatása volt múlt héten az Európai Parlamentben, környezetvédelmi bizottságban és ott külön felhívtam Magyarország helyzetére a figyelmét és válaszában meg is erősítette, hogy tudja, és azt is tudja, hogy nálunk is, hogy sok más országban ez nem csak maga az aszály, mint tényező és mint mezőgazdaságot érintő tényező jelent meg, hanem a mi kritikus infrastruktúráink ra energiatermelésünkre is óriási veszélyt jelentett és a kormány beavatkozásának köszönhető nem kellett teljesen leállítani a paksi atomerőművet és az is megmutatkozott hogy mi történik akkor hogyha 16 évig egy kormány ahogy az Orbán kormány tette teljesen figyelmen kívül hagyja azt hogy milyen változások történnek hogy milyen mértékben csökken Magyarországon a talajvíz a folyóknak a vízhozama és hogy milyen hosszútávú hatásai lehetnek ennek És ez az Európánuk is egy nagy figyelmeztetés, hogyha 16 évig nem tesz semmit egy kormány, akkor sokkal jobban érinti a lakosokat, és a lakosok szenvedik meg ennek a kárát.
[00:07:28]És ahogy Magyarországon az új kormány, a Tisza kormány egy nagyon komoly reformot hirdetett meg a vízgazdálkodásban, ugye Európának is szüksége van erre, és át kell tekinteni azokat a szabályozásokat, irányelveket, amik eddig voltak, mert látszik, hogy a változás az a hőmérsékletnek, klívának a változása sokkal gyorsabb és sokkal radikálisabb, mint arra sokan számítottak.
[00:07:52]Amit te mondtál, említettél, ez hogy nyilvánvaló olyan lépésekről van szó, amelyek időnként több évet is igénybe vesznek, hogy eredményt produkáljanak.
[00:07:58]Mivel tudjuk biztatni azokat a magyar állampolgálatak, akik szenvedtek ettől a hőségtől, meg a következő években is ez várható, hogy mivel tudunk javítani a helyzeten a következő nyárig.
[00:08:08]Van-e olyan európai terv, európai elképzelések, amelyek javíthatnak a helyzeten a következő egy évben?
[00:08:15]Ugye az embereket általában természetesen értékek a hosszútávú megoldások is, de itt rövidtávú megoldásokat is kell keresnünk, hiszen meg kell előznünk ember életeknek a kioltását is.
[00:08:27]Igen.
[00:08:27]És erről is kérdeztem a plenárison a héten a a biztost, és kértem, hogy jelezze azt az öt konkrét lépést, amelyet a következő nyári meg szeretne valósítani, mert az elnökségek váltják egymást.
[00:08:38]az írelnökségnek decemberben lesz vége, jön a következő, viszont ő biztosként végig itt van, és a bizottságban ő felel ezért a területért.
[00:08:47]Úgyhogy nem elég a reformnak a megtervezése, hanem mi kifejezetten fel is szólítottuk a biztos arra, hogy ő is fogalmazza meg azt az öt konkrét lépést és cselekvési tervet, amit szeretne tenni.
[00:09:02]Az biztos, hogy Európában mind pénzügyi gazdaságid talán erről lakosztár jóval többet tud mondani, hiszen az ipari és technológiai terület hozzátartozik, és igen komoly munkát végez benne.
[00:09:13]De mindenesetre az biztos, hogy felszdítottuk már és felszdította a bizottság is a tagállamokat mind az egészségügyi területen, mind vízgazdálkodásban.
[00:09:24]tegyenek lépéseket, vannak erre források is, és illetve ezt már a következő hét éves pénzügyi ciklusnak a tervezésénél is figyelembe vesszük.
[00:09:33]Ez azért is mondtam így, mertogy egy év egy hét éves pénzügyi ciklusnál nagyon kevés idő ráadásul végén járunk a mostaninak.
[00:09:40]Így a reallokáció az kihívást jelent.
[00:09:45]viszont a következő hét éves ciklus úgy tudunk készülni, hogy már figyelembe vesszük azt, hogy milyen kihívások vannak, és erre igyekszünk plusz forrásukat félretenni, hogyha bár még tagállamban van.
[00:09:56]De hogy egy példát mondjak egyébként van a Copernicus Emergency Management Service és az EFFIS és van egy műholdendszer is már Európa fölött, ami például az erdőtüzeket figyeli, és ennek is a fejlesztése a következő évben meg fog történni, hogy akár Magyarországon, akár Dél-Európában lévő erdőtüzeket már műholdakkal időben lehessen azonosítani, amikor még mondjuk annyira nem is látszik, vagy lakatlan területen indul, kevéssé lakott területen, és még időben értesíteni a hatóságokat, hogy az erdőtűzek ne terjedjenek át lakottületekre, ne ne végezzenek akkor a pusztítást.
[00:10:32]És például ez Horvátországban, a mi szomszédunknál is egy nagyon fontos lépés lesz.
[00:10:38]Ez a következő egy évben meg fog valósulni.
[00:10:40]Köszönöm szépen.
[00:10:43]Hogy ugye a Ferlen tegnap a State of the Union, tehát az uniónak a helyzetét értékelő beszédében külön megemlítette azt is egyébként, hogy lesz egy ilyen hídplán, tehát hogy a a hőség ellen lesz egy közös uniós terv, illetve a vízgaálkodásra is lesz egy új kezdeményezés.
[00:11:00]És külön kiemelte a Dunát egyébként azt mondta, hogy eltűnik a szemünk előtt, tehát úgy utalt arra, hogy a vízszint az milyen erőlteljesen csökkent.
[00:11:09]Úgyhogy több uniós kezdeményezésre is számíthatunk még ezen a területen.
[00:11:13]Ugye komplex rendszerekről van szó, hogy az Anders is mondta, hogy áttíválnak ugye a folyók igen országok.
[00:11:19]Láttunk ezen a nyáron egy egész másfajta tűzoltást és inkább ilyen politikai technológiai tűzoltást is, hiszen mint látjuk a mesterséges intelligencia egyre inkább életünk nap életünk részé válik és rengeteg kihívást rejtett tartogat magában.
[00:11:33]Most nincs velünk Bogdán Csaba, őt vele arról beszéltünk volna, sajnos nem tettteni, mert beteg, hogy ő Amerikában járt és közelül láthatta, tanulmányozhatta azt, hogy miben különbözik az európai és az amerikai megközelítés a mesterséges intelligenciát illetően.
[00:11:47]Az elmúlt hetekben ugye egy nagy vita alakult ki is, beszálltak a a tek óriások is, hogy a tempó, az a szédőletes tempó, amiről a mesterséges intelligencia fejlődik, az már rövid távon is veszélybe sodorhatja akár az emberiséget, ha nem teszünk megfelelő intézkedéseket.
[00:12:02]Túra, ha te el tudnád nekünk mondani, hogy hol látod a különbségeket, a mesterséges intelligencia gyakorlati elméleti kezelés van az Amerika és az Európai között, és látsz-e lehetőséget arra, hogy ezt össze lehet-e békíteni egymással?
[00:12:18]Kezdjünk a kockázatokkal.
[00:12:18]Ha kockázatok kezeléséről beszélünk, akkor a jó hír az, hogy Európa már elvégezte a házi feladatát.
[00:12:24]Nekünk van egy mesterséges intelligencia rendeletünk, szabályozásunk, amely kezeli azokat a kockázatokat, amelyek felmerültek a a sajtóban a a közelmúltban, illetve amire felhívták a figyelmet mondjuk az antropiktól az egyik kutatójuk, vagy a tech vezetők maguk.
[00:12:40]A probléma ott van, hogy Amerikában viszont nincs nagyon AI szabályozás.
[00:12:47]Szövetségi szinten egyáltalán nem.
[00:12:49]az amerikai adminisztráció hozzáállása, hogy nem kell, nem akarjuk egyáltalán lelassítani magunkat, mert félünk attól, hogy elveszítjük a versenyt Kínával szemben.
[00:12:59]Tehát ott abszolút a Kínával való versenyen van a fókusz.
[00:13:01]állami szinten próbálkoznak AI szabályozással, de szövetségi szinten Trump elnök ezt meg akarja akadályzni, illetve le akarja állítani.
[00:13:12]Úgyhogy itt van a nagy különbség, és a probléma ott van, hogyha ezeket a nagyon potens modelleket amerikai környezetben tesztelik és onnan ugye kiszabadul egy modell a tesztkörnyezetből, ahogy nyáron is hallhattuk a híreket és meghackel különböző weboldalakat, akkor az a modell nem fog megállni az Európai Unió határánál, és bekopatakni, hogy jaj, bocsánat, ide mégse jövök be, mert itt nem látnak engem, szívesen itt itt nem működhetek.
[00:13:39]Úgyhogy ez mutat arra rá, hogy nagyon-nagyon fontos a nemzetközi együttműködés a az AI kockázatok kezelésében.
[00:13:46]És erre vannak továbbra is európai uniós törekvések, hogy ez az nemzetközi együttműködés meglegyen, de az a realitás, hogy ehhez kell Amerika is és Kína is.
[00:13:57]Értem.
[00:13:57]kicsit tovább menni ezen a kérdésen, illetve hát ezzel is összefügg természetesen az, hogy a a gyermekek, a fiatalok, a kiskorúak mennyire ugye használhatják az internetet, a közösségi médiát, és látjuk ennek rengeteg negatív következményét.
[00:14:10]Ugye nyilván vannak pozitív hatása is, de alapvetően manapság igazából ennek a negatív következményei zúdulnak a társadalmainkra.
[00:14:17]Fiatalok esetében szorongás, akár öngyilkosságok, rengeteg dolgot fel lehetne sorolni.
[00:14:21]Nagy nyomás nehezedett az Európai Bizottságra az elmúlt években.
[00:14:24]Többek közül az Európai Parlament is egy jelentéssel, aminek te voltál ennek a jelentésnek a néppárti szerzője.
[00:14:30]Te voltá szerzője ennek a jelentésnek.
[00:14:32]És ugye az, hogy tegyenek valamit annak érdekkében, hogy európai szinten legyen valamilyen válasz akár ugye egy korhatár a az internetek használatára.
[00:14:41]Most láttuk, hogy Hulander Len ebben a beszédében, amit az unió helyzetéről mondott és minden évben megismétli.
[00:14:47]Azt hiszem most már harmadszor beszélt erről, de végre tényeket is elárult, hogy az Európai Bizottság, mikor éppen most beszélünk, akkor mostanában fogja megmutatni majd ugye ezt a javaslatot is.
[00:14:56]Milyen megoldásra tesz majd terjesztelő javaslatot?
[00:15:01]El tudnád-e ezt nekünk mondani röviden az Európai Bizottság megközelítését és azt is, hogy te hol látod esetleg ennek a gyenge pontjait, vagy pedig oly azt lehet mondani, hogy igazából az Európai Bizottság megszívlelte azt, amit ti ebben a jelentésben fog megfogalmaztatok?
[00:15:14]Igen, nagyon örülök, hogy végre bejelentette a bizottság az EU Kidtet, ugye az EU-s gyerektörvényjavaslatot, ami több ponton is tükrözi az Európai Parlamenti jelentést, amin dolgoztunk tavaly és tavaly előtt, és a parlament nagy többséggel el is fogadta novemberben.
[00:15:32]Abban a jelentésben is azt javasoltuk, hogy átfogó eszköztárra van szükség.
[00:15:35]Az egyik eszköz viszont egy életkorhatár, a közösségi médiához való hozzáféréshez.
[00:15:42]Mi azt javasoltuk, hogy 16 éves kor alatt ne lehessen hozzáférni a közösségi médiához, illetve csak szülői felügyelettel.
[00:15:48]13 év alatt pedig egyáltalán ne.
[00:15:50]Az EU kidzárt javaslata nagyon hasonló.
[00:15:54]Azt mondja, hogy 13 év alatt ne lehessen hozzáférni a közösségi médiához, és 13 és 15 éves kor között pedig csak szülői felügyelettel.
[00:16:01]15 éves kortól lehet csak önállóan közösségi médiafiókot nyitni a fiataloknak.
[00:16:05]De ez azjuk kidzek nem csak az életkorhatárról fog szólni, és ez üdvözlendő, mert tudjuk, hogy átfogó eszköztárra van szükség, és nem csak a közösségi médiában rejlenek kockázatok, hanem például az AI chatbotokban, az online és videójátékokban, és a videómegosztó platformokban is.
[00:16:24]Úgyhogy az ördög a részletekben rejlik.
[00:16:26]A magát a jogszabálytervezetet ma csütörtökön fogja bemutatni az Európai Bizottság.
[00:16:32]azt át fogjuk nézni tüzetesen, és azon fogunk dolgozni, hogy ezt jobbá tegyük, egy törvényt hozzunk, ami erősíti a gyerekek védelmét az online térben, jogilag megállja a helyét, és nagyon gyorsan kell cselekednünk, hiszen már régóta beszélünk erről, de a technológia csak tovább fejlődik, a kockázatokat pedig muszáj csökkentenünk.
[00:16:52]Maradjunk szerintem továbbra is a az unió helyzetéről szóló beszédnél.
[00:16:56]Urszula von der Len egy kicsit ajándékot is átnyújtott a magyaroknak, hiszen tulajdonképpen először, én először hallottam az unió helyzetéről szóló beszédben, hogy Magyarország nevét megemlítik.
[00:17:05]Ugye Magyarország sok éven keresztül a szégyenpadon volt a demokrácia és jogállamiság területén miatt, de az Európai Unióban van egy ilyen fajta iratlan szabály, udvarossági szabály, hogy nem szoktuk megnevezni általában a fekete bárányokat, viszont dicsérni szoktunk.
[00:17:19]És most Magyarországot dicsérték.
[00:17:21]számotokra mit jelentett ez a pont?
[00:17:24]Ugye Ur tulajdonképpen összekapcsolta ezt a ezt a beszédében ennek a részét az Európai Unió jelenlegi helyzetével.
[00:17:30]Sötét árnyak jelentek meg Európa felett, Európán belül is ezt tudjuk.
[00:17:35]Tehát nagyon kemény nyomásolat van Európa.
[00:17:38]És ő ezt úgy tálolta, minthogyha Magyarország hordozná reményt, hiszen mutat, megmutatja azt az utat, hogy van visszaút autokráciában, demokráciából.
[00:17:47]számotokra és itt akit akit aki úgy gondolja, hogy van-e ez mondanivalója, erről várom várom tőletek.
[00:17:52]Mit miről szólt ez a beszélés?
[00:17:54]Számunkra ez mire kötelez minket, magyarokat, hogy ezt így megemlítették.
[00:17:59]Ezt errel kezdem.
[00:18:02]Ugye ez szerintem mindannyiunk számára külön öröm volt, hogy a Urszula Vonder der Leen megemlítette Magyarországot ilyen pozitív kontextusban, ugye végre.
[00:18:11]És ez egy nagyonagyon különleges alkalom is volt, mert ahogy mondtad nem szokták megemlíteni az egyes tagállamokat.
[00:18:18]Elismerte a magyar eredményeket.
[00:18:18]Ugye mindannyian tudjuk azt, hogy milyen megfeszített tempóban dolgoztak odahaza a képviselők a különböző jogszabályokon, azért, hogy visszaállítsuk a jogállamot, illetve azért, hogy hazahozzuk az uniós forrásokat, amik ugye a magyar embereket megilletik.
[00:18:33]és Vonderleen kiemelte ezeket az eredményeket különösképpen az antikorrupciós intézkedésekre, illetve a az alapjogokkal kapcsolatban.
[00:18:42]Ugye azt említette meg, hogy múltidőben már, hogy hozzáférünk a forrásokhoz, tehát ő múltiidőt használt és ugye reménysugárt nyújtunk a a többi országnak.
[00:18:52]Ugye a szélső jobb egyre inkább erősödik Európa szerte, és a magyar példa az szerintem kiválóan megmutatja azt, hogy ellen szélben is micsoda óriási eredményeket lehet elérni.
[00:19:04]És ugye mindenki gyakorlatilag most így keblükre ölelnek bennünket, hogy visszatértünk Európának a a szívébe a jogállamisághoz valójában.
[00:19:15]Úgyhogy ez a fő üzenete, hogy igenis ezt meg lehet csinálni.
[00:19:17]És ugye hát most voltak múlt héten is a a választások, és ugye itt az Aft, a Szólyok párt nagyon-nagyon megerősödött, és ugye ezt a tendenciát látjuk Európa szerte, és ezzel fel kell venni ugye a kesztyűt a politikusoknak.
[00:19:35]Szerintem azt is érdemes kis színesként hozzátenni, hogy sokan forgatták a szemüket, amikor a a Fideszes képviselők, Dajcs Tamás és Gking a beszédükben pedig arról panaszkodtak, hogy kétségbe esve, hogy mennyire épül le a demokrácia és a jogállamiság Magyarországon jelenleg.
[00:19:53]Igen, ez egészen nevetséges.
[00:19:53]Igen.
[00:19:55]Igen.
[00:19:55]Ugye igen, valóban krokodilkönnyeket hulladtak, és aztem, hogy András, te is ugye egy pontján a vitáknak, hiszen több vita is tulajdonképpen erre utalt vissza.
[00:20:02]és a fideszes képviselő fülek Dömötőtörögy Csaba rendszeresen felszólaltak és megpróbálták a az Európai Unió nyilvánosságának a figyelmébe ajánlani, hogy Magyarországon egy önkényoralom épül, mert mintogyha nem az történt volna az elmúlt 16 évben, és most épp az ellenkező irányba haladunk.
[00:20:17]És András, te is azt hiszem, hogy hozzászóltál és interpeláltad a képviselőt emlékeztetve, hogy egy részére, ami az látszik már kiesett Amnézia területére esett az részéről, hogy Oroszország kapcsán, ugye?
[00:20:29]Igen, a demokrácia pajzs bizottságról volt szó annak az elmúlt időszakáról és a konklúziókról, ahol több nagyon jó szakmai beszéd is elhangzott, többek között Eszternek is volt egy nagyon komoly beszéde, majd ezután Dömörtör Csaba felszólalt, és konkrétan ott így aggódott a magyar demokrácia helyzetért, a jogállamiságért, ami hát nagy mulatságot váltott ki, hogy pont ő aggódik ezért, és ahogy az elmúlt időszakban nem sikerült neki aggódnia.
[00:21:07]Úgyhogy emlékeztettem őt is, és a pártársait is tájékoztattam arról, hogy egyébként az elmúlt 10 12 évben ő a magyar kormánynak aktív tagja volt, a miniszterelnöki kabinetirodában volt államtitkár.
[00:21:19]Akkor is ott dolgozott, amikor az orosz hekkerek feltörték a magyar külügyminisztérium szervereit.
[00:21:27]hozzáfértek szenzitív adatokhoz, akkor is ott dolgozott, amikor az orosz külső hírszerzés, vagyis kémhálózat vezetőjének a a fiának adtak, ennek az ember fiának adtak gyorsított letelepedési engedélyt az Orbán kormány részéről, és akkor valahogy nem aggódott, ezért akkor sem, amikor megfigyelték a független sajtót, amikor megfigyelték az ellenzéki pártokat titkoszolgálati eszközökkel orosz módon, és hogy valahogy akkor ez neki nem jut jutott eszébe itt az Európai Parlamentben aggódni.
[00:21:59]Sőt, ha bárki felszólalt a Magyar Demokrácia helyzetével kapcsolatban, és mit csinál az Orbán korbány, akkor kikérték maguknak, hogy hát hogy hogy képzelnek Európában panaszkodni, és hát nagyon vicces látni és szomorú is egyben, hogy most ők, akik itt pont azt mondták, hogy hát itt ne panaszkodjon senki, sorban állnak ki, ahogy Dóra is mondta, Gálkinga, Dajcs Tamás is, és akkor itt előadják a nagy krokodilkönnyeket, és valahogy hogy elfelejtik, hogy ők mit is tettek az elmúlt 16 évben, és azt elfelejtik megemlíteni, hogy a Tisza mennyi lépést tett azért, hogy a bíróságok, a akár a az ügyészség, rendőrség függetlenül politikai befolyástól mentesen tudjon működni, végezniél a dolgát, és ugye az intézményeket is felszabadítottuk ez alól a párt és egykez irányítás alól.
[00:22:54]Úgyhogy egészen zavarba ejtő látni a fideszeseknek az ilyen típusú metamorfózisát.
[00:23:02]Igen.
[00:23:02]Ugye a demokrácia idén pajzsról is folyt egy vitom meg, illetve volt a hibrid hadviselésről is, aminek igazából a lényege tulajdonképpen az orosz fenyegetés, ami nem is már látens dolog, hanem abszolút jelen van Európában.
[00:23:14]Konkrét akciókon keresztül, terrorakciókon keresztül.
[00:23:15]Ennek érezhető egyre inkább a fenyegető hatása, akár az is, hogy egy berángatják Európát egy háborúba, akár ez rosszországról szólt és valóban azt a Fideszesek az úgy néz ki, hogy ezt a vitát elfolytották egy ember, mert az of flow az jogállamisági hozzászólás volt és nem demokrácia pajzson hibrid nyilván szándékos félrejtése volt, amiről kéne szólnia a vitának.
[00:23:37]Eszter összekapcsolva ezt a unió helyzetéről szóló beszéddel ezt az aggodalmat és a demokrácia pajzsról szóló jelentés ugye ez most tulaj olyanképpen elért a megszavazta az Európai Parlament jól lét egy ambíció csapat mint az Európai Bizottság beszélt ennek ellenére van der len beszédében feltűnt néhány kezdeményezés amelyekre sokan csettintettek sokan pedig ugye elhúzták a szájukat például az hogy legyen európai biztonsági tanács már ez ilyen elég érdekesen hangzik nem először hangzott ez el Most viszont gyakorlatilag ezt felkarolta.
[00:24:08]Ide ebbe a vonulatba sorolnám azt és az európai szuverenitási kérdésben is azt, hogy Kanada vagy akadai miniszterelnök itt van Straszburgban, amikor beszélünk, akkor éppen ő is fog egy beszédet tartani az Európai Parlamentben, és neki is tette egy egy elég érdekes ajánlatot, ugye egy tagsági ajánlatot Kanadának elén, hogy látod, hogy ezek a javaslatok, ezek az elképzelések mennyire tudják kezelni a probléma lényegét péld Európai biztonsági tanácsot.
[00:24:34]Hogyan hogyan próbáljunk ezt ezt ezt értelmezni?
[00:24:39]Erre sok idő most szerintem nem lesz.
[00:24:41]Annyit, hogy ugye külpolitikai, illetve biztonságpolitikai kérdések érnek itt össze, és ugye a biztonságpolitika geopolitikától nem elhatárolható, sőt nagyon erőteljesen ugye összefügenek.
[00:24:55]Most, hogyha így kívülről szeretném lefejteni ezt az egészet, ugye átalakuló világrendben vagyunk.
[00:25:02]Ugye az amerikai adminisztrációnak a Trump adminisztráció alatt megváltozott a az európaiakhoz való hozzáállása.
[00:25:08]És éppen ennek következtében is, nem kizárólag, de ennek következtében is Európa újra keresi a helyét a világban.
[00:25:16]És ugye az a stratégia, hogy mi egy rulbased orderben szeretnénk mozogni, az egy szabályalapú rendszerben, és keressük az egyéb szövetségeseket is.
[00:25:29]Ugye hát a NATO megingadhatatlan abból a szempontból, hogy az európaiak elkötelezettek a NATO mellett viszont például különböző szabadkereskedelmi megállapodásoknak az aláírása van folyamatban, illetve kidolgozása és tárgyalása van folyamatban.
[00:25:45]És ugye a kanadaiak már nagyon-nagyon hosszú ideje erőteljes kapcsolatot ápolnak az EU-val.
[00:25:50]Ugye van egy szabermegállapodás is velük, sőt több is, mint egy normális szabadkereskedelmi megállapodás.
[00:25:56]Van biztonsági partnerségünk is velük, és amit a Fonderellája javasolt, az úgynevezett társult tagságot, ez még inkább feljebb vinné minőségileg ezt a ezt a partnerséget.
[00:26:08]Azt nem tudjuk, hogy mennyire, mert egy ilyen társult EU-s státuszra még nem volt eddig precedens, úgyhogy majd meglátjuk, de ez azt jelenti, hogy együtt szeretnénk mozogni a hozzánk hasonló értékrendszerrel bíró és nagyon-nagyon közel lévő országokkal.
[00:26:27]És ugye Karni most fog mondani majd csütörtökön egy beszédet itt az Európai Parlamentben, és ugye ahogy mondtad, ugye van egy biztonsági védelmi kérdés is, és ez függ össze a hibrid, illetve a kinetikus biztonsággal is, és idejön a védelmi tanács.
[00:26:42]Ugye az állam és kormányfök már többször is üléseztek ebben a ebben a témában is, mint konstellációkban is, és ez többször felmerült, ugyanúgy, mint régebben, nem tudom, az európai hadseregnek a kérdése, legyen, ne legyen.
[00:26:54]Én erről annyit mondk, hogy igen, sokan kritizálják, és ugye elsősorban egy tagállami hatáskörről van itt szó, ugye a hadságré minden tagállam saját maga rendelkezik, viszont arra nyilván szükség van, hogy vészhelyzet esetén legyen legyen összehangolt a védelem.
[00:27:09]És ugye ennek van egy NATO pillére, és van ennek egy európai uniós lába is.
[00:27:14]És most most már egy-két évvel ugye nyilván a Oroszország ukrajnai inzióját követően megerősödtek ezek a célok és több kezdeményezés, intézkedés is létrejött és folyamatban van.
[00:27:31]Ugye a védelem ez egy nagy prioritása a jelenlegi bizottságnak a versenyképesség mellett.
[00:27:37]És a Fonderlejen egy ilyen védelmi válaszmechanizmust is bejelentett.
[00:27:41]ugye arra az esetre különösen a hibrid támadásoknak a kontextusában említette ezt meg, hogyha egy ilyen veszély vagy egy ilyen cselekmény érint egy tagállamot, ugye itt az a fontos a hibrid támadások és fenyegetések esetén, hogy nem lépi át a katonai beavatkozásnak a küszöbét, tehát hogy még a tagállam nem reagál, nem értékeli egy támadásnak a saját országa felé.
[00:28:11]Ugye ennek nyilván nagyon súlyos következményei lennének.
[00:28:13]És itt mindig az a kérdés, hogy milyen válasz legyen adva egy ilyen beavatkozásról.
[00:28:18]Ugye beszéltél a dróntámadásokról is, de ide tartoznak egyébként a a kiberfenyegetések is.
[00:28:25]Most például szerintem az első az volt, ami nálam így áttötte az érdeklődési küszöbötöt.
[00:28:31]Például pár évvel ezelőtt Spanyolországban nem tudtak egy-két napig elvégezni műtéteket, azért mert kórházaknak a kiberrendszer ellen kibárrendszerét értek támadások.
[00:28:39]Tehát, hogy le tudja béníteni egyébként a közszolgáltatásokat, az energiahálózatokat is, vagy csak egyszerűen a a személyes biztonságunkat fenyegeti.
[00:28:50]Úgyhogy közös fellépésre mindenféleképpen szükség van, és lesz is ezen a területen.
[00:28:56]És még így annyit tennék hozzá, hogy amint mondtam, ez leginkább tagállami kompetencia.
[00:29:01]ahol az Európai Unió tud segíteni, az a koordináció, az együttműködéseknek az ösztönzése, illetve az Európai Védelmi bázisnak a a megerősítésére.
[00:29:12]Tehát különböző kezdeményezések, jogszabályok, ilyen volt, csak tényleg említés szintén közös közbeszerzéseknek a kialakítása, illetve a védelmi innováció területén való együttműködés.
[00:29:26]És én itt egyébként pont az AG nevezetű innovációgyorsító Pilot programnak voltam a néppárti jelentéstvője, amit júliusban sikerült az egyes intézményekkel kitárgyalni és és lezárni.
[00:29:39]Úgyhogy ilyen kezdeményezések vannak.
[00:29:41]Ez ez azt hiszem, hogy folytatódni fog a jövőben.
[00:29:45]Igen.
[00:29:45]Ugye ez amered is tulajdonképpen ezek kicsit el is vagyunk késve ezekkel, hiszen amíg ezek szárba szöknek, ezek a kezdeményezések, azok sokszor évek telnek el, miközben már most kellene nekünk európaiaknak jobban megvédeni magunkat.
[00:29:57]De hát mindig ez volt a nagy kérdés Trump második visszatérése óta a hatalomban, hogy mennyi időnk majd előtte és már mennyi időnk van Európának arra, hogy a saját lábára, hogy a saját sarkára is álljon?
[00:30:08]Ez egyébként egy nagyon nagyon érdekes kérdés, hogy van a GDP arányos 5%-os célkitűzés, amire amire ugye beleegyeztek a NATO tagok, és ugye az, hogy ezek a a költés az az egy dolog, hanem az, hogy kitől szerezzük majd be a különböző fegyvereket.
[00:30:24]És ugye Európának az a az a célja, hogy a lehető legtöbbet európai beszállítóktól szerezzünk be.
[00:30:32]Nyilván ennek megvannak a saját korletei, de éppen ezért beszélünk az európai védelmi bázisnak a a megerősítésére.
[00:30:39]Igen.
[00:30:39]Ugye, hogyha kicsit ugye az egész kérdés, amit áttekintettünk ezt a pályát, amit most leírtunk, a témák témaköröket így akarom el egyszerűsíteni, ez valahol a jövőnkről szól és a jövő generációról is szól, a fiatalokról szól.
[00:30:51]Itt volt az online kérdéskör is, de számos más területen is.
[00:30:56]Ugye például az Európai Parlament most az ifjúsági garan garanciáról is szavazott, ugye és a múlt héten pedig az Európai Néppárt több mint 500 fiatalt fogadott még Brüsszelben.
[00:31:07]Így van.
[00:31:07]Így van.
[00:31:09]A Tisztab meg 24 ugye fiatal Magyarországra is csatlakozott.
[00:31:10]Viktor el tudnád nekünk mondani ezt a két eseményről beszélünk.
[00:31:14]Ugye egyrészt ez a úgynevezett ifjúság hete.
[00:31:16]Te mit tapasztaltál vagy ha ti is résztettetek ezzel?
[00:31:21]Mit tapasztaltok?
[00:31:21]valamennyi képviselőnket mozgósította bizonyos mértékben ez milyen üzenetet tudtatok a fiataloknak továbbítani illetve majd visszatérünk az ifjúsági garancia kapcsán konkrétan mivel tudja az európai unió segíteni az a fiatalokat fiatalok speciális problémáinak sokszor a kezelését megoldását szerintem mondhatjuk azt hogy az elmúlt két hét elég fiatalos volt abból a szempontból hogy sok minden szólt a fiatalokról aminek én nagyon örültem az európai néppárt ifjúsági hete hetén vett részt 24 magyar fiatal múlt héten, és rengeteg programon vettek részt, szóval mi is úgy érzem szerencsések voltunk, hogy volt idejük velünk találkozni, hogy hogy el tudjunk beszélgetni egy ilyen, azt hiszem, másfél órás keretben, ahol ahol rengeteg jó kérdést tettek fel, ahol volt diskurzus, és ahol át tudtuk beszélni a többnyire azt a munkát, amit itt az Európai Parlamentben csinálunk, és a jó jogalkotási folyamatokat, és és ahol egy informális környezetben elmondhatták azokat a véleményeket, amiket amiket valaki egy EP képviselőnek szeretne elmondani.
[00:32:23]És ugye ezt a hetet követ követte egy olyan plenáris hét, ahol kettő a fiatalokról szóló szorosan összefüggő témáról döntött az Európai Parlament.
[00:32:35]Ugye az egyik az ifjúsági stratégia.
[00:32:36]Ez arról szól, hogy a fiatalok ne csak nézői vagy observálói legyenek azoknak a fontos döntéseknek, amik itt ebben a parlamentben megtörténnek, illetve az európai demokráciánknakban.
[00:32:50]hanem hanem aktív résztvevői is tudjanak lenni ezeknek a folyamatoknak.
[00:32:53]Az ifjúsági garancia, amit megemlítettél az előbb, ennek az éremnek a másik oldala, hiszen ez a gyakorlati aspektusát adja meg ennek, hogy milyen lehetőségeket tudunk biztosítani a fiataloknak.
[00:33:05]Itt szóban jön oktatás, képzés, szakma, gyakornoki munka, tehát hogy egy olyan Európát próbáljunk meg létrehozni ezzel ezen a kettőn keresztül, ahol ahol a részvétel is megvan és a lehetőség is.
[00:33:19]egyébként az egyik legjobb példája ennek és azt gondolom, hogy itt a fő üzenet, hogyha visszatérhetünk a bizottság elnökének a a beszédére, hogy igen, az a Magyarországon történt demokratikus változás április 12-ben a fiatalok óriási részt vállaltak abból, ami ami ennek a ennek a változásnak köszönhető.
[00:33:39]És és ez mutatja szerintem a legjobban, hogyha lehetőségeket és és beleszólásra adunk esélyt ezeknek a fiataloknak, akkor abból Európa mindenféleképpen nyerni tud.
[00:33:52]Itt különösen a egy egy dologra akartam még még kitérni, ami a az Erasmuszról szól, hiszen hiszen ez az egyik ilyen kulcs törzse, azt gondolom, ennek a ennek az ifjúságpolitikának, amin dolgoztunk ezen a héten, az Erasmus nem csak egy külföldön töltött fél év, hanem ennél sokkal több tapasztalatszerzés, a a legfontosabb találkozásoknak a lehetnek a helyszínei, ugye most ebben az esetben a kutatásnak a teret, és azt gondolom, hogy ez egy olyan program, ami minden európainak, de nyilván azon belül minden magyarnak jár.
[00:34:25]És én azt gondolom, hogy különösen azt kell biztosítani, hogy a programon még még az is részt vegyen, akinek esetleg nem olyan háttere van.
[00:34:31]Én így foglalnám össze ezeket a főüzeneteket és ezt a hetet.
[00:34:37]Értem.
[00:34:37]Erre rákapcsolódva még az jutott eszembe, hogy ez a két alapító azt is megmutatja, hogy mekkora lehetőség és potenciál rejlik a közép-kelet-európai régióban.
[00:34:45]AI és TECH szempontjából pár hete részt vettem egy közép-kelet-európai AI konferencián, ahol a régióból több miniszter is ott volt.
[00:34:53]Tanács Zoltán digitális miniszterünk is ott volt, és arról volt szó, hogy hogyan tudnánk jobban kihasználni a mesterséges intelligencia előnyeit.
[00:35:01]Nekünk nem feltétlenül kell az USA-val versenyezni a frontírmodellek kidolgozásában, hanem inkább a mesterség és intelligencia alkalmazására kellene koncentrálnunk.
[00:35:12]Ebben nagyon le vagyunk maradva a régióban, az uniós átlaghoz képest is, és Amerikához képest is, pedig ez óriási GDP növekedési potenciált jelent a régiónak is.
[00:35:22]És itt jön be az, hogy óriási tehetségbázisa van ennek a régiónak és nagyon erős ipari bázisa is.
[00:35:31]Tehát az mesterséges intelligenciát jobban tudnánk alkalmazni az iparban, autóiparban, gyógyszeriparban, egészségügyben.
[00:35:36]Erről majd András is tud egyszer mesélni.
[00:35:39]akkor mi óriási tudunk hozzátenni az európai projekthez és Európa versenyképességéhez, és ebbe ehhez hozzájárulnak a tehetségek is, fiatal tehetségek is a régióból.
[00:35:51]Nagyon szépen köszönöm, Dóra.
[00:35:51]Ez zárószónak is nagyon jó volt.
[00:35:53]Ez volt az első Európai Parlamenti híradó a nyári szünet után.
[00:35:57]Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt, köszönöm a figyelmet és arra bízatok mindenkit, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:36:04]Nemsokára találkozunk.
[00:36:04]Viszontlátásra.