Mit üzen 1956 a mai Európának? // TISZA EP-HÍRADÓ 3#17
TL;DR
- Résztvevők: Gyévai Zoltán műsorvezető és TISZA-s EP-képviselők: Lakos Eszter, Kollár Kinga, We Viktor, a végén Dávid Dóra.
- 1956 öröksége: a szabadság- és demokráciaküzdelem európai üzenete; ma dezinformáció és hibrid hadviselés formájában létezik a fenyegetés, nem tankokkal.
- We Viktor: a fiatalok számára '56 a bátorság üzenete – a szabadságot ma a szavazóurnáknál vívják meg, nem fegyverekkel.
- Bejelentés: Lakos Esztert az EPP-frakció alelnökévé választották – első nőként Magyarországról; a TISZA munkájának elismeréseként értékelte.
- EPP-tanácskozás Taorminában: prioritások a versenyképesség és védelem; kihívás az eredmények kommunikálása és a közösségi média, algoritmikus torzítás.
- Energia: a gáztárolás 73%-on van (tavaly 89%), a Hormuzi-szoros lezárása miatt áremelkedés várható; megoldás a tárolás és a tagállami hálózati kapcsolatok erősítése.
- 2027-es költségvetés: több mint 1 milliárd euró szabadult fel az ukrán hitel kamataiból; a Parlament KKV-k, korrupcióellenes küzdelem és Erasmus+ támogatását kérte – ez cáfolja a Fidesz kommunikációját.
- Számvevőszék: hetedik éve negatív vélemény az uniós költésekről, a hibaarány a 3,8%-os küszöb felett van.
- Erasmus+: cél a szociálisan érzékenyebb program – a nyertes diákok ~25%-a nem tudja kifizetni a költségeket; a megoldás a költségvetés növelése.
- MI-szabályozás (Dávid Dóra): az AI Act megvan, de nemzetközi együttműködés kell; a magyar kormány javaslata is ezt támogatja – novemberi amerikai választásokig nem vár érdemi változást.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A TISZA Európa csatorna EP-híradójának újabb adásában Gyévai Zoltán műsorvezető beszélget az Európai Parlamentben munkát végző TISZA-s képviselőkkel: Lakos Eszterrel, Kollár Kingával és We Viktorral, a végén pedig csatlakozik Dávid Dóra is. A beszélgetés fő témái: az 1956-os forradalom 70. évfordulójának európai üzenete, Lakos Eszter EPP-frakciós alelnökké választása, az Európai Néppárt 2029-es stratégiai tervei, az energiaárak és az uniós költségvetés, a Számvevőszék jelentése, az Erasmus+ program jövője, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozása.
1956 öröksége és európai üzenete
A beszélgetés a 70 éves 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója köré épül. A műsorvezető felvetette: bár évről évre változnak a konkrét megemlékezések, a főüzenet mindig ugyanaz – a szabadság és a közös értékek kérdése. A kérdés az, hogy Európa számára mi a relevanciája az évfordulónak, különösen most, amikor már új, TISZA-kormány vezeti az országot.
Lakos Eszter szerint az évfordulónak egyértelműen van relevanciája, és a magyar delegáció hamarosan hazautazik az ünnepségekre:
„Az emberek ismerik 56-nak a történetét és a szabadságért való küzdelmet jelenti, szimbolizálja számunkra, illetve a demokráciáért való küzdelmet." *
Szerinte a legfőbb európai szintű üzenet a demokrácia és a jogállamiság védelme – ez kapcsolódik az uniós pénzek felszabadításához, a 7-es cikk szerinti eljáráshoz, a hatalmi ágak elválasztásához, a fékek és ellensúlyok rendszeréhez, valamint a média- és szólásszabadsághoz. Hangsúlyozta: ezekben támogatja Magyarországot az Európai Unió és a Néppárt is.
Kollár Kinga történelmi perspektívába helyezte a kérdést:
„Szerintem ritkán vannak a történelemben olyan pillanatok, amikor Kelet-Európa felé fordul a figyelem, és '56 pont egy ilyen időpont volt, aztán '89. És azt gondolom, hogy most 2026 tavasza pont egy ugyanúgy ilyen időpont volt." *
Szerinte Nyugat-Európában pozitív emlékek fűződnek a kelet-európai szabadság- és függetlenségi mozgalmakhoz, ezért a megemlékezés mindig kellemes alkalom.
1956 és a fiatalok
We Viktor, aki visszatérően a fiatalok érdekeit képviseli az EP-munkában, arról beszélt, mit jelenthet 1956 a mai fiatal generációnak, amely technológiai forradalmat él át:
„Szerintem egyértelmű, '56 öröksége a bátorság és a szabadság... nem elszenvedői, hanem megélői és döntéshozói legyünk a saját történelmünknek." *
Szerinte nem nehéz párhuzamot vonni 1956 és 2026 között: a különbség az, hogy ma már nem fegyverekkel kell megvívni a szabadságot, hanem – ahogy áprilisban is történt – a szavazóurnáknál, a demokratikus jogok eszközeivel. Ugyanakkor figyelmeztetett: a fenyegetés ma is létezik, csak nem kalasnyikovok és tankok formájában, hanem dezinformáció és hibrid hadviselés formájában.
Viktor – meglepetésként – Orbán Viktort idézte („a nyugatnak ajtót nyitottunk, a keletnek ajtót mutattunk"), és úgy fogalmazott: ez a visszatérő motívuma a magyar történelemnek, hogy mindig akadnak olyan szereplők, akik a szabadságvágyat és a nyugathoz való elkötelezettséget próbálják elnyomni. Április 12-ére, a választás éjszakájára visszaemlékezve kiemelte: a legtöbb felvétel a fiatalokról készült, rajtuk keresztül lehetett érezni a szabadság visszaszerzését – ezért számukra különleges jelentőségű a most zajló rendszerváltás, és ezért van külön jelentősége '56-nak is. Kollár Kinga kiegészítette: az emlékezés azért is fontos, mert a demokráciát nap mint nap meg kell küzdeni és meg kell védeni.
Lakos Eszter az EPP-frakció alelnöke lett
A hét nagy bejelentése: az Európai Néppárt parlamenti frakciója alelnökké választotta Lakos Esztert. A frakciónak összesen 10 alelnöke és egy elnöke van, tehát a 11 tagú elnökség tagja lett.
„Magyarországról első nőként lettem az EPP-nek, tehát a pártcsaládunknak az alelnöke, úgyhogy azért különösen nagy megtiszteltetés." *
Lakos Eszter hangsúlyozta: a választás a ciklus „félidőjében" történt, és rendkívüli mértékben szól a TISZÁ-nak – elismerése a munkájuknak és az elért eredményeknek. Szerinte a tavaszi választás „földrengésszerű változás" volt, amely után „tényleg újra fellélegzett az ország", és ennek erős politikai üzenete van: a demokrácia, a jogállamiság és a médiaszabadság visszaépítését az EPP szintjén is elismerik. A pozíció szerintem azt jelenti, hogy a magyar szempontok jobban beépíthetők a döntéshozatalba, ami erősíti a TISZÁ-t és a magyar érdekérvényesítést. A konkrét portfólióját novemberben egyeztetik az elnökséggel.
A műsorvezető felvetette: a titkos szavazáson nem csak a párt teljesítménye, hanem a képviselők személyes munkája is közrejátszott, mert a kollégák rajtuk keresztül ítélik meg Magyarországot és a TISZÁ-t. Lakos Eszter megerősítette: a magyar delegáció munkáját, szakmaiságát és energiáját elismerik a kollégák, és több olyan visszajelzést is kapott, hogy a szavazók nem „csak pártra" szavaztak, hanem a személye is erőteljesen közbejátszott.
Az EPP stratégiája 2029-ig – taorminai tanácskozás
A képviselők napokkal korábban Taorminában vettek részt az Európai Néppárt szicíliai tanácskozásán, amely arról szólt, hogyan tartssa meg a pártcsalád a szavazóit 2029-ig. Lakos Eszter szerint az EU két nagy prioritása most a versenyképesség és a védelem – ezek az EPP számára is prioritások. Ugyanakkor általános problémaként említette, hogy nehéz „lekomunikálni" az eredményeket: az uniós jogalkotás hosszú kifutási idejű, komplex rendszeren keresztül működik, az eredmények később érezhetők, és nem biztos, hogy közvetlenül.
A másik kihívás a közösségi média világa: az információk ott terjednek, gyakran torzulással, az algoritmikus torzítás miatt a polarizáló tartalmakat a platformok magasabbra emelik, és a dezinformációs törekvések egész Európában erősödnek.
Kollár Kinga hozzátette: az EPP egy teljesen átalakult politikai térben mozog, amit nem minden hagyományos párt értett meg. Szerinte a kommunikáció csak akkor működik, ha jó a „termék":
„Nyilvánvalóan a kommunikáció csak azt tudja működni, azt tudom eladni, ami jó termék. És a terméken nagyon sokat kell dolgozni szerintem az Európai Néppártnak, de általában a hagyományos pártoknak is. Ezt látjuk Berlintől kezdve Franciaországig mindenhol." *
Hozzátette: a szélsőjobb nem nyújt megoldást, nem konstruktív, „mindig mi oldjuk meg a kérdéseket" – ezért kulcsfontosságú ezt elmondani az embereknek.
Energiaárak és ellátásbiztonság
Lakos Eszter az Európai Tanács legutóbbi üléséről szóló felszólalásához kapcsolódóan az energiaválságról beszélt. Szerinte a legfontosabb kérdés az energiaárak lejjebb szorítása, tekintettel a közel-keleti háborúra és arra, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag le van zárva, az energiaárak megugrottak – a gáz és a villany ára összefügg, hiszen gázból villany is termelhető.
Konkrét adatként elmondta: a gáztárolási kapacitás jelenleg 73%-on áll, szemben a tavalyi, illetve az ötéves átlag 89%-ával. Mivel a gázt nyáron nem szerezték be nagyobb mennyiségben, fennáll a kockázat, hogy az árak volatilitása miatt magasabbak lesznek. Megoldási irányok: a tárolási kapacitások erősítése, valamint a tagállamok közötti hálózati kapcsolatok (grid connections) megerősítése, hogy energiahiány esetén áram átvihető legyen egyik országból a másikba.
További tényezők: 2027-ben az orosz gázt kivezetik az EU-ból, a diverzifikáció részben LNG-ből (cseppfolyósított gázból) történik – de Magyarországnak nincs tengerpartja, így a szállításnak is ára van. A dízel árát is említette, amely mindenbe beleépül a szállítási költségeken keresztül, így drágítva a fogyasztói árakat. A cél szerinte kettős: ellátásbiztonság megteremtése és megfizethető árak, mert „a legvégén meg mindig a fogyasztó fizet".
A 2027-es uniós költségvetés
Kollár Kinga a 2027-es költségvetésről beszélt, amelyet az Európai Parlament e héten a saját álláspontján elfogadott. Ez a 2021–27-es hétéves költségvetési időszak utolsó, lezáró éve. A Tanács – amelyet a spórolósabb országok vezetése alatt állónak nevezett – jelentős csökkentést akart, míg a Parlament jellemzően nagyobb összegeket szeretne európai szinten költeni.
A legérdekesebb részlet: több mint 1 milliárd eurót sikerült felszabadítani úgy, hogy az Ukrajnának szóló hitel után járó kamatokat nem az uniós költségvetésből fizették ki, hanem közös programokra fordították vissza.
„Ez teljes mértékben megbontja itt most a Fidesznek az eddigi kommunikációját a költségvetésről, mert nem hogy a hitelt nem fizeti Európa, de a kamatokat sem az európai költségvetésből fizetjük... ilyen propaganda-hazugságot is eloszlassunk egyben." *
A felszabadított összeget a Parlamentben három területre kérték:
- Kis- és középvállalkozások támogatása – mert szerinte Európa társadalmi szövete akkor marad meg, ha az a szektor tud fejlődni, ahol a legtöbb ember dolgozik.
- A korrupció és csalás elleni védekezés, feltárás – kifejezetten a nemzeti hatóságok céljával kérték a pluszpénzt; említést tett a nemzeti vagyon visszaszerzésével és védelmével foglalkozó hivatal pályázási lehetőségéről is.
- Erasmus+ – mivel a magyar diákok mostantól újra részt vehetnek a programban, pluszpénzt kértek rá (ezt tavaly is kérték).
Kinga hozzátette: ez még nem a végállomás, a Tanáccsal még meg kell állapodni, novemberi határidővel; ha nincs megállapodás, gondok lesznek, de általában utolsó pillanatban szokott születni kompromisszum – valószínűleg a két álláspont között. Párhuzamosan zajlik a többéves pénzügyi keret (MFF) vitája is, tehát „izgalmas idők vannak költségvetési szempontból".
A Számvevőszék 2025-ös jelentése
A beszélgetés kitért az Európai Számvevőszék 2025-ös jelentésére is. Kollár Kinga elmondta: a Számvevőszék szerepéhez méltóan kritikus volt, és sajnos hetedik éve ad negatív véleményt az uniós pénzek elköltéséről. Ennek oka, hogy meghatározott a maximális hibaarány – jelenleg 3,8% –, és a hibák e fölött vannak.
Szerinte ez nem jó üzenet a polgárok számára, és a Parlamentben konszenzus van arról, hogy tenni kell: vagy a szabályokkal van gond (túl formalisztikusak és nehezen betarthatók, ezért csúszik át a hiba), vagy tényleg az a helyzet, hogy az uniós pénzeket könnyebb eltulajdonítani – ilyenkor a csalás elleni védekezést kell megerősíteni. Zárásként hangsúlyozta: a Parlamentben kompromisszum van arról, hogy „felelősek vagyunk minden egyes eurócentért", amit az európai adófizetők adnak.
Erasmus+ : demokratizálódás és szociális érzékenység
Az Európai Parlament hamarosan szavaz arról a jelentésről, amely a következő hétéves Erasmus+ programról szól. We Viktor szerint a program „demokratizálódása" felé halad: cél, hogy minél elérhetőbb legyen a lehető legtöbb ember számára.
„Az elmúlt években sajnos – és ez tagadhatatlan – nagyon sok magyar hallgatónak ki kellett maradnia ebből a programból." *
A cél nem csak a program Magyarországra való visszavezetése, hanem az, hogy minél több fiatal részt vehessen – különösen olyanok is, akiknek a családi háttere nem engedi meg normál esetben. „Szociálisan érzékenyebb Erasmus+ programot képzeltünk el" – fogalmazott. Kiemelte: a külföldi tanulás nem hosszú nyaralás, hanem nézőpontok megismerése, nyelvtanulás, és arról szól, hogy „többen jöjjünk el ebből, mint ahogy mentünk". Emlékeztetett: a program nem csak egyetemistáknak szól, hanem a szakképzésben résztvevőknek is.
Viktor egy érdekes német hagyományt is elmesélt: a középkorban a céheknél dolgozó fiataloknak egy évig kellett körbejárniuk a német nyelvterületet, hogy megismerjék a szakmájukat más városokban is – ezt a hagyományt a mai napig őrzik a szakképzéses Erasmusra menő német fiatalok, ünnepi viselettel és a városhatárnál megünneplik a hazatérést. Szerinte ez szép tradíció, „akár nálunk is lehetne" – megjegyezve, hogy reméli, a magyar városhatároknál kifutnak a „Horvát megye" típusú táblák is.
A műsorvezető rákérdezett, hogyan lehet érvényt szerezni az elvnek, hiszen sokszor a szülőknek kell finanszírozniuk a programot. Viktor konkrét adatot adott: jelenleg az Erasmust megnyerő diákok körülbelül 25%-a nem tudja kifizetni a program költségeit – a lakhatás és a megélhetés kérdése ez, hiszen az ösztöndíjak önmagukban nem fedezik. Ezt súlyosbítja az európai szintű lakhatási és megélhetési válság. Személyes történetként elmesélte: skandináv osztálytársai azért örültek, hogy Angliában mennyire olcsó minden – egy közép-kelet-európai fiatalnak ez fordítva van. A megoldás szerinte a program költségvetésének növelése.
Mesterséges intelligencia: szabályozás és nemzetközi együttműködés
A beszélgetés végén csatlakozott Dávid Dóra, aki közvetlenül a plenáris ülésről érkezett. A téma a mesterséges intelligencia szabályozása volt, miután nemrég egy AI-ügynök „kiszabadult" és károkat okozott – ami a globális szabályozás irányába mutat.
Dóra szerint Európának rossz híre, hogy sok mindenről először beszél, de a versenyben lemarad: az MI-verseny Kína és az Egyesült Államok küzdelmére szűkül, és Magyarország is jellemzően lemaradva követi a trendeket. Az EP-ben éppen zajló vita arról szólt, hogy több vagy kevesebb szabály kell-e: a bal oldal többet, a szélsőjobb kevesebbet szeretne.
„Mi pedig az Európai Néppártban középen a racionalitás hangját képviseljük. Mi támogatjuk az AI-fejlesztést megfelelő biztosítékok mellett." *
Szerinte Európa „elvégezte a házi feladatát": már van átfogó AI-szabályozás, az AI Act. A probléma azonban az, hogy ha az USA-ban egy fejlett modell kiszabadul a tesztkörnyezetből, az nem áll meg az európai határnál. Ezért több európai szabály nem oldja meg a gondot – nemzetközi együttműködés kell.
Érdekesség, hogy a magyar kormány éppen ezt a javaslatot tette: a Tanácsban vitassák meg a stratégiát, dolgozzanak ki európai szintű megközelítést, vonjanak be hasonló gondolkodású országokat, és a végén kész megoldást prezentáljanak az USA-nak és Kínának. Javaslat továbbá, hogy uniós független értékelők már a teszt- és fejlesztési fázisban jelen legyenek a legfejlettebb modelleknél, hogy „mi emberek tartsuk meg az irányítást és ne veszítsük el a kontrollt". Dóra hangsúlyozta: ez csak a legfejlettebb, valóban kockázatos modellekre vonatkozik; az AI-fejlesztés nagy részénél nincs ekkora kockázat, ott inkább a saját cégeket és startupokat kell ösztönözni.
Az amerikai együttműködés esélyéről szólva a műsorvezető szkeptikus volt – szerinte az amerikai hatalom a techcégeket a befolyás eszközének tartja, és talán Kínával is könnyebb egyetérteni. Dóra reálisan november előtt nem vár érdemi változást (hivatkozva a november 3-ai amerikai szenátusi és kongresszusi választásokra), de nem látja reménytelennek a helyzetet:
„Nem, muszáj valamit csinálni... a nagy amerikai AI-techcégek vezetői is már pont azt csürgetik, hogy legyen nemzetközi együttműködés, nemzetközi keretrendszer ennek a szabályozására. És mint tudjuk, az USA kormányzata oda szokott figyelni a nagy amerikai techcégekre, tehát én azért nem lennék annyira pesszimista." *
Hozzátette: nem holnap oldódik meg, de van esély a megoldásra.
Zárás
A műsorvezető bejelentette: a beszélgetést novemberben folytatják, és a nézőket arra biztatta, kövessék a csatornát. A résztvevőket a plenáris ülés utáni nehéz, sűrű program miatt jó pihenést kívánt.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A műsorvezető bemutatkozása: „Gyévai Zoltán vagyok, a néppárti magyar sajtótanácsos" – a „néppárti magyar sajtótanácsos" kifejezés az átiratban torzultan szerepelhet, a pontos titulus nem rekonstruálható biztosan.
- A vendég neve „We Viktor" több helyen is szerepel az átiratban, de a helyes írásmód az ASR-torzítás miatt nem biztos.
- Több, szinte értelmezhetetlen, töredékes mondat található a költségvetésről szóló részben (pl. „garancia mé egyébként van rá", „ebből nem lesz elkötve", „pénzut az olásnak meg a hát"), ezek jelentése csak részben rekonstruálható a kontextusból.
- A „hormozi szoros" kifejezés valószínűleg a Hormuzi-szoros ASR-torzulása.
- A „2009-es választásokra" utalás a kontextus alapján (2029-es EP-választás) valószínűleg félreismerés, de az átirat szó szerint ezt tartalmazza.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]és a szabadságért való küzdelmet jelenti, szimbolizálja számunkra.
[00:00:05]Szerintem ritkán vannak a történelemben olyan pillanatok, amikor kelet Európa felé fordul a figyelem, és 56 pont egy ilyen időpont volt, azt szerint 89 és azt gondolom, hogy most 2026 tavasza pont egy ugyanúgy egy időpont volt.
[00:00:18]Egyértelmű már öröksége, a bátorság és a szabadság.
[00:00:34]Üdvözlök mindenkit az Európai parlamenti híradó legújabb adásában.
[00:00:36]Gyévai Zoltán vagyok, a néppárti magyar sajtótanácsos.
[00:00:43]A mostani beszélgetésünkön három képviselő vesz részt.
[00:00:45]Lakos Eszter, Kollár Kinga és We Viktor.
[00:00:47]Nem, nem félrevezető, hogy csak hárman ülnek az asztalnál, hiszen rengeteg témát fog felülelni a beszélgetésünk.
[00:00:53]elkezdve 1956 örökségétől egy nagyon fontos Tisza siker bejelentéséig és megbeszéléséig, ami Esztert is érinti, meg az egész magyar delegációt.
[00:01:04]Én az Erasmus Plus program és a 2027-es költségvetés, csak hogy dióhéban elmondjam, bevezessem, hogy milyen témákról fogunk beszélni.
[00:01:12]De kezdjük tulajdonképpen a legaktuálisabbal 1956-tal.
[00:01:18]Ugye 70.
[00:01:18]kéfordulóját tartjuk most 1956-os forradalomnak, és mondjuk így, hogy szabadságharcnak is tulajdonképpen.
[00:01:26]És ugye nyilvánvalóan évről éve változnak a a konkrét üzenetek, de valahol a tartalom az mindig ugyanaz, a főüzenet az mindig ugyanaz a szabadságról szól, általában és a közös értékeinkről.
[00:01:35]Mennyire más ez a mostani, a 70-es, 70, mind a 69.
[00:01:38]volt, ha csak megnézzük azt ugye, hogy milyen kormányunk van most.
[00:01:43]Azt viszont arra szeretném kérni titeket, egy kicsikét azt boncolgassuk, hogy Magyarországon nyilván rengetegen rengeteg üzenet el fog hangzani.
[00:01:52]Sokan, sokféleképpen értelmezik, hogy mi történt, de itt az Európai Unióban Európa számára mit hord az 1956 üzenete?
[00:01:59]Van-e egyáltalán valamilyen relevanciája, Eszter?
[00:02:04]Szerintem mindenképpen van relevanciája.
[00:02:06]És amikor beszélgettünk a kollégákkal, említette neki, hogy megyünk haza majd az 56-os rendezvényre, ünnepségre, holnap és ez a 70.
[00:02:13]évforduló lesz.
[00:02:16]Az emberek ismerik 56-nak a történetét és a szabadságért való küzdelmet jelenti, szimbolizálja számunkra, illetve a demokráciaért való küzdelmet.
[00:02:27]És ugye ezt ezt a küzdelemet mi is megtapasztalhattuk a elmúlt időszakban ugye a a választásokig.
[00:02:33]És számomra a legfőbb üzenet üzenete 56-nak európai szinten ugye a demokráciának a védelme és a jogállamiságnak a a védelme.
[00:02:42]Ugye a jogállamiságról, annak a kereteiről nagyon sok szó esik mostanság.
[00:02:46]Ugye az uniós pénzeknek a felszabadításához is kapcsolódik, a hetes cikk szerinti eljáráshoz is kapcsolódik.
[00:02:55]És ugye ez egy elvárás az Európai Unióban ez egy érték.
[00:03:01]Nyilván a csatlakozás során is ezt teljesíteni kell.
[00:03:04]És ugye ez az, amiben támogat bennünket egyébként a az Európai Unió, a Néppárt is, hogy hogy ez ezeket a követelményeket teljesítjük.
[00:03:12]Ez ugye kapcsolódik, nem tudom, hatalmi ágak elválasztásához, a fékek és az ellensúlyok rendszeréhez, a médiaszabadsághoz, a szólásszabadsághoz.
[00:03:23]Tehát minden gyakorlatilag, ami ami vagyunk, amik miatt európaiként is tekintünk magunkra.
[00:03:30]Kinga, gyüt eszedbe erről?
[00:03:34]Szerintem ritkán vannak a történelemben olyan pillanatok, amikor kelet-Európa felé fordul a figyelem, és 56 pont egy ilyen időpont volt, aztán 89.
[00:03:40]És azt gondolom, hogy most 2026 tavasza egy ugyanúgy egy időpontból.
[00:03:46]Tehát, hogy nekem nekem igazából ezt mondják, ez ez tehát hogy pont ezt, hogy hogy az a kelet-európai szabadság, a függetlenség nek a nek ezek voltak a kiemelkedő pillanatai, és hogy ezeket tényleg így nyugaton mindenki tudja és hát abszolút pozitív emlékeik vannak és pozitív gondolataik vannak ezzel kapcsolatosan.
[00:04:11]Úgyhogy ez mindig egy kellemes megemlékezés.
[00:04:14]Van egy olyan korosztály, amelyik természetesen a a történelmi könyvekből ismerheti csak, hogy mi történt 1956-ban.
[00:04:20]Ugye ezek a fiatalokról beszélünk általában.
[00:04:23]És azt is tudjuk, hogy Viktor visszatérően, és hogy ezt föl is vállal felvállaltan is a fiatalok érdekeit próbálja megjéleníteni.
[00:04:28]Magyar európai fiataloknak a az Európai Parlamenti munkája során.
[00:04:35]Szerinted a a magyar fiatalokról beszéljünk most, hogy számukra milyen üzenete van 1956-nak a jelenlegi időszakban?
[00:04:41]Azt látjuk, technológiai forradalmat érünk át.
[00:04:43]Vajon mindez, amin átmennek a fiatalok, és egészen másképp, ezt hogyan értékel az ő szere számukra?
[00:04:51]56 az mit jelenthet?
[00:04:53]Szerintem egyértelmű 56 öröksége a a bátorság és a szabadság.
[00:04:56]Ez és az itt itt azt szeretném leginkább kiemelni, hogy nem ne elszenvedői, hanem hanem megélői és döntéshozói legyünk a saját történelmünknek.
[00:05:08]Itt itt 1956-ban abban az azon az októberen ezt bizonyították be azok a fiatalok, akik oly bátran kimentek harcolni a saját szabadságukért, és és azt gondolom, hogy nem olyan nehéz párhuzamokat húzni aközött és a között, ami 70 évvel később most 2026-ban történt.
[00:05:25]Nekünk van egy szerencsénk, az az, hogy nekünk nem feltétlenül fegyverekkel kell már megvívni a a szabadságunkat, hanem hanem ami áprilisban is volt a szavazó urnáknál és a és és a demokratikus jogainkat felhasználva.
[00:05:40]Viszont nem félreértendő ez se, hiszen a a fenyegetés és a veszély ott van.
[00:05:45]Lehet, hogy ma már nem kalasnyikok és tankok formájában, hanem dezinformáció és az és a mindenféle hibrid hadviselés formájában történik ez meg.
[00:05:58]Ugye szeretnék tenni egy meglepőt és és a Orbán Viktort idézve, a nyugatnak ajtót nyitottunk, a keletnek ajtót mutattunk.
[00:06:09]Ez ugye természetesen a 90-es évekre volt jellemző, ami amit mondott, de de ugye ez ez az a úgy érzem, ez az a visszatérő motívum, ami Magyarország történelmében megjelenik, hogy hogy azok az aktorok, akik akik felelősek azért, hogy hogy ezt a szabadságvágyat és a a nyugathoz való elkötelezettségünket megpróbálják lenyomni bármilyen fenyegetésen keresztül.
[00:06:34]Ö ez itt ez itt a mindig a jelenlegi formájában a krá és én azt hiszem, hogy elég arra gondolunk, hogy április 12-én, ha megnézzük az akkori felvételeket, ugye a választás éjszakáján és a képeket, a legtöbb felvétel a fiatalokról készült ész a fiatalok mentek ki az utcára, rajtuk keresztül lehetett érezni ezt a hirtelen ezt a szabadság visszaszerzését.
[00:06:57]Igen.
[00:06:57]Tehát ő nekik nagyon fontosuk van ebben a rendszerváltásban, ami most Magyarországon történik, azt hiszem.
[00:07:04]Ezért is van különleges jelentőség 56-nak is.
[00:07:06]És egyébként szerintem ami még nagyon fontos, az hogy emlékezzünk.
[00:07:08]Tehát pont amit amit mondtál itt az elején is, hogy hogy nem mindenki tapasztalta meg, hogy a családjában 56-ot és az emlékezésnek a fontossága, hogy igen, ez történt, ennek ez az üzenete és hogy a demokráciát tényleg nap mint nap meg kell küzdenünk, és meg kell védenün.
[00:07:26]Nagyon szép átvezetés ez a következő témánkra, mert nem csak a demokráciát megközün napint nap, hanem meg kell küzdenünk itt az Európai Parlamentben is a befolyásért az információkért és azért, hogy az érdekeinket tudjuk képviselni.
[00:07:38]És ez a héten volt egy olyan szavazás az Európai Néppárt parlamenti frakciójában, ami úgy gondoljuk legalábbis, hogy ez a a Tiszának az érdekévényesítő képességet és ezen keresztül Magyarország érdekényesítő képességét is növelni fogja azzal ugye, hogy Lakos Esztert a a héten az Európai Néppárt parlamenti frakciója alelnöké választotta.
[00:08:02]Összesen 10 alelnöke van a frakciónak és egy elnöke, tehát 11 tagú elnöksérek lesz a tagja és mostantól velük fog dolgozni.
[00:08:08]annyit tennék hozzá, hogy ugye Magyarországról első nőként lettem az LPP-nek, tehát a pártcsaládunknak az alelnöke, úgyhogy azért különösen nagy megtiszteltetés és ugye ez egy ilyen tisztújítás volt gyakorlatilag egy félidőben, ugye most vagyunk a ciklusnak lassan már a a közepén, és nyilván ez rendkívüli mértékben szóltam a a Tiszának, tehát hogy értékelik a munkánkat a az az elért eredményeket, illetve hát, hogy a választások ugye ahogy ahogy beszéltünk már erről többször is, hogy ez abszolút egy egy ilyen földrengésényszerű váltás volt, változás odahaza, és tényleg újra fellélegzett az ország, és ennek egy rendkívül erőteljes politikai üzenete van.
[00:08:57]Ugye visszaépítjük a demokráciát, az előbb beszéltünk róla, a jogállamiságot, a médiaszabadságot és a többi, és ezt nyilván elismerik a az EPP szintjén is.
[00:09:07]És ugye ez sokkal inkább egy olyan kitettséget jelent, tehát felemelnek bennünket és a magyar szempontokat jobban be fogjuk tudni vinni majd a döntéshozatalba és nyilván erősíthetjük ezáltal mind a Tiszát, illetve a magyar érdekérvényesítést is.
[00:09:30]Úgyhogy én állok elébe a feladatnak.
[00:09:33]Most a portfóliót azt majd nyilván meg kell beszélni a az elnökséggel.
[00:09:38]Lehet, hogy mindenkinek van egy részt.
[00:09:41]És erről egyelőre még nem volt szó, ugye nagyonnagyon friss ez a az egész választás, és erre majd novemberbe fog sor kerülni.
[00:09:49]Hát ki fogom a lehető legjobb tudásom és szorgalmam szerint takrázni.
[00:09:55]Szerényen nem beszélti arról tulajdonképpen, hogy végkésül ezt a folyamatot.
[00:09:58]Ez látjuk azt, hogy ez ez részben a Tisza elismerése, teljesítmények elismerése, vagy a a választási győzelem és a ami azóta történik Magyarországon, de a ti személyes munkátoknak is az elismerése, mert hiszen rengeteg olyan képviselő, titkos szavazás volt, rengeteg olyan képviselő van, akinek nyilvánvalóan nagyon imponnál, hogy a a Tiszakormány mit csinál, de rajtatok keresztül ítéli meg igazából Magyarországot és a Tiszát.
[00:10:22]Tehát ez egy olyan, azt hiszem szerepet játszott ebben az is, hogy ti milyen teljesítményt nyújtatok, illetve az a csapat, amelyik mögöttetek áll.
[00:10:28]Igen, igen, igen.
[00:10:28]A magyar delegációnak a munkáját, a szakmaiságát, az energiáját elismerik abszolút a kollégák.
[00:10:36]És én is személy szerint tényleg számos visszajelzést kaptam olyanokat, hogy hát nem nem szavaztak volna csak pártra, hanem ahogy a személy is nagyon erőteljesen közbejátszott.
[00:10:48]Nyilván ugye ez mindig egy politikai döntés, tehát ezért igyekeztem ezt az aspektusát kihangsúlyozni, de ez egy elismerés a delegációnk számára is.
[00:10:58]Még egy kicsit a beszéljünk arról is, hogy ugye mondtad, hogy félidőben tartunk a mandátum félidejében, ami azt is jelenti, hogy tulajdonképpen átlépünk egy új időszakba már a felkészülés időszakba politikailag is a 2009-es választásokra.
[00:11:14]És pár nappal ezelőtt, azt hiszem mindannyian jártatok Taorminában, ahol az európai néppárt tartott Szicíliában, az Etna, mondjuk így árnyékában, vagy lábainál tartott egy nagyon fontos tanácskozást pont erről, hogy az Európai Néppártnak mit kellene képviselnie, hogyan próbálná tulajdonképpen a szavazókat maga mellett tartani, hiszen a legerősebb pártról van szó.
[00:11:39]El lehet-e árulni néhány kulcs szempontot erről, hogy az Európai Néppárt mit szeretne, hogyan szeretné a szavazókat megszólítani 2029-ben?
[00:11:46]Mik a mestertervnek mondjuk így a fontos elemei?
[00:11:52]Hm.
[00:11:52]Hüm.
[00:11:52]Tehát, ahogy te is mondtad, ugye félidőben leszünk nemsokára, és ilyenkor ugye a a pártok, pártcsaládok elgondolkoznak azon, hogy hogyan tovább, és mi legyen a mi legyen a stratégia.
[00:12:04]És ugye két nagy prioritása van most a az Európai Uniónak.
[00:12:09]Egyik ugye a versenyképesség, a másik pedig ugye a a védelem.
[00:12:13]Ez nyilván az EPP-nek szintén abszolút prioritás, viszont ami ami szerintem egy általános uniós probléma is, és nyilván ez az EPP-nek is egy kihívás, hogy hogyan kommunikáljuk le az eredményeinket.
[00:12:33]Ugye az Európai Uniónak a jogszabály alkotása az elég távoli, hosszú a kifutási ideje egy komplex rendszeren keresztül történik meg a döntéshozatal, és hogy az emberek felé ez későbbiekben manifesztálódik, később jönnek az eredmények, később érezhetők ezek, és nem is biztos, hogy hogy érzik őket közvetlenül.
[00:12:53]És ez egy nagy nehézséget okoz szerintem általában véve a az európai parlamenti képviselőknek is.
[00:13:01]A másik, ami kicsit már a a Viktor is beszélt 56 kapcsán, ez a social médiának a kihasználása, ugye a a hírek, az információ egyre inkább ott terjed, és ez nem mindig torzulás nélküli.
[00:13:21]Ög van egy algoritmikus torzítás és tudjuk azt, hogy bizonyos polarizáló tartalmakat a különböző platformok sokkal inkább magasabbra emelnek ki, úgyhogy ergo sokkal jobban látják, sokkal többen látják őket, illetve hogy a dezinformációs törekvések is egyre erőteljesebbek egész Európai Unió szerte.
[00:13:45]Tehát, hogy egyrészt a kommunikáció, hogy kommunikáljuk le az eredményünket, hogy beszéljünk az embereknek a a nyelvén, és hogyan kerüljünk közelebb az emberekhez.
[00:13:57]Másrészt a a dezinformáció, illetve hát nyilván, ahogy ahogy te is mondtad, mindennek ugye az a az a célja, hogy hogy legyen az LPP, hogy hogy kerüljünk ki nyertesen majd 202-ben, úgy, hogy a szélső jobb egyre inkább erősödik.
[00:14:11]És amit még így zárszó nagyon fontosnak tartani, hugye az LPP ugye ez egy centrista pártcsalád, és ugye mi vagyunk azok, akik eredményeket hozunk, tehát mi vagyunk az a párcsalád, és racionálisan gondolkozunk.
[00:14:31]Igen, ugye ez valóban ez egy változás, hiszen egy teljesen átalakult politikai térben mozogott az Európai Néppárt is.
[00:14:39]És ezt nem minden párt, hagyományos párt értette még meg.
[00:14:43]Szerintem ez is van sok súrodás, politikai súrodás a parlamentben.
[00:14:46]De valóban, amit mondtál, hogy az egyik része szerintem is az, hogy hogyan tállaljuk az eredményeket, és kihez érünk el, hogyan érünk el.
[00:14:56]Kommunikáció.
[00:14:58]De nyilvánvalóan a kommunikáció csak azt tud működni, azt tudom eladni, ami jó termék.
[00:15:02]Igen.
[00:15:03]És a termékken nagyon sokat kell dolgozni szerintem az európai népáknak, de általában hagyományos pártoknak is.
[00:15:07]Ezt látjuk egyébként Berlintől kezdve Franciaországig minden.
[00:15:11]Igen, de a szőb nem ad megoldást, tehát nem nyújt megoldást soha, nem konstruktív és és tényleg nem jön ki tőlük semmi.
[00:15:20]Mindig mi oldjuk meg a kérdéseket.
[00:15:20]És pont ezért utaltam a kommunikációnak a fontosságára, mert ezt el kell tudni mondani az emberek felé.
[00:15:29]Igen.
[00:15:29]Eszter, még egy kérdésre elején most ebben a részben igénybe veszlek.
[00:15:35]Ez pedig az ugye, hogy pontosan erről beszélünk, hogy milyen politikákat csináljunk és és hogy valóban azokra a kérdésekre fókuszáljunk a munkánk során, amelyek az emberek hétköznapjait érintik.
[00:15:46]Ugye volt egy felszólalásod, ami az Európai Tanács legutóbbi üléséről szólt, és annak egy fontos eleme az energia, ugye energiaválság, illetve geopolitikai válság, energiaválság.
[00:15:54]És az embereknek ugye ez úgy landol, hogy az energiaszámlájuk, villanyszámla az nagyon magas és a vállalkozásoknak is.
[00:16:02]Mit tud tenni az Európai Unió?
[00:16:02]Nem azt várom, hogy megfelejtsük ezt a nagy kérdést, hiszen egy külön beszélgetést tenne, de van-e valamilyen olyan dolog, amiben látszod, hogy valamilyen előrelépést tettünk?
[00:16:10]Rengeteget beszélünk róla, de mi történik valójában?
[00:16:15]Üm hát az energia területén ugye a legfontosabb kérdés az a az energiaáraknak most a a lejjebb szorítása tekintettel ugye a a hát az energia válságra egy válságközeli helyzetre ugye a közelkeleten hogy dúl a háború a hormozi szoros is hát hogy alapvetően le van zárva megugrottak az energiaárak és ugye a az energia területén a gáz és a villanynak a az ára az összefügg, ugye gázból lehet villanyt is csinálni, és nagy problémák lehetnek esetlegesen.
[00:16:53]Most például ami ami szerintem aggodalomra még nem adhat okot, de rosszabbul állunk például a tárol tárolási kapacitásban a tavalyi illetve az öt éves átlaghoz képest, most 73%-on vagyunk gázterolásban a 89-hez képest.
[00:17:08]És ugye itt van egy olyan kockázat, mivel nem szereztük be mondjuk a a gázt nyáron.
[00:17:12]Van egy olyan kockázat, hogy a az aktuális árak azok magasabbak lesznek ugye az áraknak a volatilitása miatt.
[00:17:20]Tehát itt tárolási kapacitásokat kell erősíteni.
[00:17:22]Olyan kezdeményezésre vannak az Európa például, hogy az infrastruktúrát, a a grid connections, tehát hogy a a hálózati kapcsolatokat erősítsük meg a a tagállamok között.
[00:17:32]Ez is ugye fontos, hogyha az egyik országban energiahiány van, akkor a másikból ugye tudjanak transzferelni, át átvinni áramot.
[00:17:43]És hát ugye a másik egy nagyon-nagyon fontos dolog az az, hogy 202-ben az orosz gáz az ki lesz vezetve az Európai Unióból, és ugye a diverzifikálást ezt meg kell valósítani.
[00:17:59]Ez ugye jó részt LNG-ből, tehát csefolyosított gázból történik, de ugye itt fönn áll az a probléma, hogy nincs tengerpartunk, ugye elzárt országhoz vagyunk tengerparton, és akkor nyilván a szállításnak is van egy ára.
[00:18:11]És egy másik probléma egyébként, ami ez a dízelnek az ára, ez pedig ugye beleépül mindenbe, tehát a szállítási költségbe és akkor a végső fogyasztói árakba is, és akkor így drágulnak a különböző termékek és mondom, tehát a az a az a legfőbb cél, hogy hogy legyen egyrészt ugye ellátási biztonság megteremtve, másrészt pedig ezek megfizethető áron legyenek, tehát a különböző energiahordozók, mert a legvégén meg mindig a fogyasztó fizet, és nyilván senkinek nem jó.
[00:18:47]Igen, Kinga.
[00:18:47]Nyilván ehhez beruházásokra van szükség, és a beruházások jelentős része Európai Uniós szinten történik az uniós költségvetésből.
[00:18:54]A hét egyik fontos eseménye volt, hogy az Európai Parlament elfogadta a 2000 saját olvasatát a 2027-es költségvetésről.
[00:19:04]Miért speciális ez a 2027-es költségvetés?
[00:19:06]Ha jól számolok, ugye ez a hét éves időszaknak az utolsó éve.
[00:19:08]Mégis miért?
[00:19:11]Rendkívüli?
[00:19:11]Nagyon pontosan jól mondtad.
[00:19:13]Ugye a a hét éves 2021-27-es költségvetési időszaknak az utolsó évében vagyunk.
[00:19:19]Tehát ez egy lezáró költségvetés ilyen szempontból, de ami szerintem igazából a két két dolgot emelnék ki, ami nagyon érdekes.
[00:19:26]Tehát a tanács szerette volna minél inkább megvágni ezt a költségvetést ugye hogy mindig is ugye mindig ez a hát ahogy én mindig is nem is hát ír vezetés alatt van most ugye a a a tanács.
[00:19:39]Tehát ők azok közé az országok közé tartoznak, akik akik inkább spórolósak.
[00:19:44]Spórolósak ugye tehát itt tehát ők jelentős csökkentést akartak.
[00:19:48]A parlament ugye meg sose szeretne.
[00:19:49]Tehát a parlament azt gondol, hogy európai szinten értelme van pénzt költeni, tehát mi mindig egy mindig nagyobb összegeket szeretünk, és hogy hogyan érjük ezt el.
[00:19:57]És egyébként ez nagyon érdekes, mert mert mert gyakorlatilag egy nagy összeget több mint 1 milliárd eurónyit úgy tudtunk felszabadítani, hogy hogy az Ukrajnának szóló hitel Ühüm.
[00:20:13]utánjáró kamatokat gyakorlatilag nem engedtük, hogy az európai költségvetésből fizessük.
[00:20:17]Ühüm.
[00:20:20]Hanem ezt a közös programokra fordítottuk vissza.
[00:20:22]Igen, igen, igen.
[00:20:25]Tehát egy teljes mértékben megbokik itt most a Fidesznek a a az eddigi kommunikáció költségvetése, mert nem hogy a hitelt nem fizeti Európa, de a kamatokat sem az európai költségvetésből fizetjük, illetve hát garancia mé egyébként van rá, de de így mivel, hogy ez a záróköltségvetés, ez már egyértelmű, hogy akkor ebből nem lesz elkötve.
[00:20:45]Tehát ilyen nagyon minimális, ilyen adminisztratív dolgokat fedez gyakorlat igazából unió költségvetés, ami Ukrajnának nek megy.
[00:20:50]Úgyhogy ez a csak, hogy egy ilyen propaganda hazugságot is akkor egyben már eloszlassunk.
[00:20:56]És a lényeg az, hogy ez az összeg most hát ugye a parlament ilyenkor lehetősége van, hogy hogy hova teszi vissza.
[00:21:01]És három dologban kértem én is azt, hogy hogy hova kerüljön több pénz kis és középvállalkozásoknak a támogatására.
[00:21:10]Tudjuk miért?
[00:21:10]A legfontosabb számunkra is.
[00:21:13]Tehát, hogy egyszerűen Európa társadalmi szövete akkor marad meg, hogyha ha azok az a szektor tudősödni, ahova ahol a legtöbb ember dolgozik.
[00:21:23]A második a korrupció és a csalás elleni véde védekezés, illetve feltárás.
[00:21:25]És ugye ez egy ez egyébként ez nekünk is aktuális, mert egyébként a nemzeti vagyon visszaszerzés és védelmi hivatal is egyébként tudna majd ezekre a fo a pénzekre pályázni, hogyha az jelenti, hogy több pénzut az olásnak meg a hát igen, igen, de hogy de a nemzeti hatóságoknak is lehet, nemzeti hatóságoknak is lehet, ugye kifejezetten ezzel a céllal kértük a pluszpénzt, és a harmadik pedig ugye az Erasmus, mivel hogy most már ugye a magyar diákok is újra mehetnek, úgyhogy úgyhogy így gondoltuk, hogy akkor megint kérünk egy kis ugye ezt már tavaly is kértük, de a jövő évre is kértünk plusz pénzt erre.
[00:21:57]Igen, ez az egyik része ugye a dolognak, hogy milyen milyen költségvetése lesz az Európai Uniónak.
[00:22:00]És ugye azt természetesen te is mondod, ez még nem a végállomás, hiszen még most a tanáccsal ugye meg kell állapodni és erre van egy határidő is, azt hiszem november valamikor ugye, hogy Igen.
[00:22:10]És ha nincs megállapodás, akkor akkor akkor gondok vannak, de általában meg szok utolsó pillanatban van megállapodás.
[00:22:15]Hát szerintem lesz valami megállapodás valószínűleg valahol a a két út között lehet azért a parlamentnek nyilván van keretéső is folyik a a vita.
[00:22:22]Tehát itt Igen, igen.
[00:22:25]Párhuzamosan az MFF is zajlik, úgyhogy az is így van.
[00:22:28]Így van.
[00:22:29]Most izgalmas idők vannak költségvetési szempontból.
[00:22:32]Van egy másik része is természetesen, hogy az Európai Unió annak is utána szokott járni, hogy hogyan költik el a pénzt, mire költik és milyen szabályos, mennyire szabályosabb.
[00:22:39]Erre van az európai számvevőszék.
[00:22:40]Legalábbis Európában van egy ilyen számvevőszék, amelyik végzi a munkáját.
[00:22:43]És ez a számvevőszék elkészítette a 2025-ös jelentését.
[00:22:50]Milyen fő megállapításokat tett a számvevőszék?
[00:22:53]Milyen trendek érvényesülnek most a pénzek felhasználásában?
[00:22:57]Ez a számövőszék szerepéhez mérten kritikus, úgyhogy jelen most ebben az évben is kritikus volt.
[00:23:02]És egyébként sajnos azt kell mondjam, hogy szomorú, hogy most már hetedik éve mindig negatív véleményt ad a pénzek az uniós pénzek elköltéséről.
[00:23:10]És ennek az az oka egyébként, hogy meg van határozva, hogy mekkora lehet a hib a maximális hibaarány.
[00:23:15]Ühüm.
[00:23:16]És és sajnos e fölött van mindig a bizottság.
[00:23:19]Ez egyébként most 3,8%, tehát egyébként annyira nem tűnik extrém dolognak, de de mégis.
[00:23:23]Úgyhogy ez ilyen szempontból nem egy jó üzenet szerintem a polgárok számára.
[00:23:28]Úgyhogy ezért is hangsúlyoztam én is.
[00:23:30]Meg egyébként, hogy általában ebben szerintem egyetért a parlament, hogy hogy hogy azért tehát valamit tennünk kell itt.
[00:23:36]Most vagy a szabályainkkal van gond, vagy vagy túlságosan formalisztikusak és nehezen betarthatóak, és ezért és ezért van ez a hiba, ez a furcsa hibahatár, vagy pedig tényleg az van, hogy az uniós pénzeket egyébként meg úgy tekintenek rá, hogy hogy könnyebb ugye esetleg eltni.
[00:23:55]Hát azt ismerjük azért, nem?
[00:23:55]Mert tehát, hogy azért ezt ismerjük az elő előző évből, hogy hogyan tekintettünk, tehát hogy akkor meg nyilván ezt nem lehet hagyni, tehát akkor meg a csalás elleni védekezést kell megerősíteni.
[00:24:06]Tehát szerintem tehát még egyszer az a az azt gondolom, hogy ebben tényleg egy olyan kompromisszum van itt a parlamentben, hogy hogy felelősek vagyunk minden egyes euró centért, amit amit gyakorlatek az a az európai adófitetők adnak Európának, hogy elköltsük.
[00:24:19]Értem.
[00:24:19]Beszéltünk arra is, hogy az Erasmus plusz programra több pénz fog jutni.
[00:24:23]Viszont nem csak hogy a a nem csak a a pénzről volt szó, hanem magáról a programról is, a program tartalmáról is, ugye, hiszen az Európai Parlament mikor beszélünk, akkor nemsokára rövidesen szavazni fog arról a jelentésről, amely tulképpen az parlament álláspontja a következő hét évvel vonatkozó Erasmus Plus programról.
[00:24:41]Ha jól látom, itt azért vannak érdekes eltolódások egy kicsit.
[00:24:44]Mondjuk így demokratizálódás felé halad jobban az Erasmus Plus program.
[00:24:49]Tévedek?
[00:24:51]Így van.
[00:24:51]Így van.
[00:24:51]Ahogy Kinga is mondta, nagyon izgalmas időket élünk, és így így ebben a programban is elképesztő elképesztő újítások lesznek már abból a szempontból, hogy hogy tudjuk ezt a programot minél elérhetőbbé tenni a lehető legtöbb ember számára.
[00:25:05]Ugye az az elmúlt években sajnos és ez tagadhatatlan nagyon sok magyar hallgatónak ki kellett maradnia ebből a programbal.
[00:25:13]Ezért úgy úgy érezzük meg az lenne a legjobb, hogyha hogyha nem csak a program visszavezetésén dolgoznánk Magyarországra, hanem hanem azt is megpróbálnánk elérni, hogy minél több fiatal tudjon ebben részt venni.
[00:25:28]Magyarországnak különösen fontos az, hogy ne csak a esetleg a nagyvárosi egyetemekből egyetemeken tanuló diákoknak le legyen lehetősége erre a programra, hanem hanem olyan olyan fiataloknak is, akiknek esetleg a családi háttere nem olyan, hogy hogy hogy a normál esetben megengedhesse magának ezt a programot.
[00:25:52]Tehát szociálisan érzékenyebb tulajdonképpen mondjuk Erasmus plus program.
[00:25:55]szociálisan érzékenyebb Erasmus plusz programot képzeltünk el.
[00:25:58]Ugye a külföldi tanulás, és ezt itt nagyon fontos megemlíteni, hogy ez nem egy hosszú nyaralás vagy egy külföldi nyaralásról szól, hanem hanem arról, hogy hogy többen jöjjünk el ebből, mint a a ahogy mentünk.
[00:26:13]Tehát itt különböző nézőpontok megismerése.
[00:26:16]Tehát ugye egy ilyen osztályban rengeteg rengeteg nából vannak diáktársak, akik akik mindenféle problémáhez egy kicsit hozni fogják a saját saját kultúrájukat és a saját nézőpontjukat.
[00:26:31]Nyelvtanulásra is lehetőség van.
[00:26:33]Ugye egy olyan szerencsés helyzetben vagyunk itt Európában, hogy a nyelvoktatás szempontjából az egyik legdiverzebb kontinensen élünk.
[00:26:40]És hogyha erre lehetőség van, miért ne használjuk ki ezt?
[00:26:44]Én Én magam is tanultam kölföldön, és megszámlálhatatlan mennyiségű, hozzáadott értékkel jön el egy ilyen egy ilyen programból az ember.
[00:26:53]Ön én azt gondolom, hogy azt is fontos megemlíteni, és azt se felejtsük el, hogy ez nem csak az egyetemistáknak szóló program, hanem a szakképzésben résztvevőknek is.
[00:27:03]Ö ami azt illeti, a napokban olvastam egy érdekes tradícióról, hogyha ezt megoszthatom, ami a a középkorban Németországban a az a a cekben dolgozó fiatalok mindig, mielőtt teljes értékű tagjai lettek volna a cégeknek, egy évig el kellett menniük körbejárni azt a a német nyelv területet, ami amilyen szakmában, tehát a a amiben dolgoztak, és el elmenni a különböző cégekhez, akik akik ugyanazzal a szakmával foglalkoztak, hogy megértsék, hogy például Stuttgartból indulva Hamburgban valahogy csinálnak mást.
[00:27:43]És egy év után ők visszajönnek és utána nyerik el azt a pozíciót a céghekben, amit amit amit nekik kitaláltak.
[00:27:52]Ezt a mai napig csinálják azok a német fiatalok, akik a szak szakképzésben mennek Erasmuszra külföldön.
[00:27:59]Tehát ehhez jár egy ilyen tradicionális viselet, és tipikusan a városhatárt jelző táblánál csinálnak egy ilyen kis ünnepséget, ahol valami ilyen üvegitallal megünneplik az ő hazatértüket a a szülővárosukba.
[00:28:15]Tehát itt fontos fontos ezt is megjegyezni, azt gondolom szép tradíció akár nálunk is lehetne, csak reméljük, hogy a város határában mindig változnak a táblák.
[00:28:23]Ugye Magyarországon Horvár megye van kiírva vagy a városhatár megye határából megye de ennek is a végére érünk majd egyszer.
[00:28:31]Egy egy dolgot még szeretnék kérdezni tőlet, hogy az rendben van ez nagyon szép elv, hogy kinyissuk jobban az Erasmus plus programot.
[00:28:37]Hogyan lehet ennek érvényt szerezni?
[00:28:39]Van-e erre vonatkozóan elképzelés, hogy ezt ezt hogyan kvótákkal csinálni, hogyan lehet ezt megoldani, ezt a problémát, de mert valóban így van egyébként, hogy te is részt vettél talán a hölgyek közül is részt vettek néhányan Erasmus programon.
[00:28:52]Én nem vettem részt, én már koromnáfó sem vehettem részt ebben, de hogy arra gondolok, hogy igazából az van sokszor, ugye, hogy a szülőknek kell támogatniuk azokat, akik EASMOS programra is mennek, nem?
[00:29:01]Tehát ugye pont erről szól a történet, hogy azok is elmehessenek, akiknek a családi hátterje nincs meg.
[00:29:05]Erre vonatkozan.
[00:29:08]Igen.
[00:29:08]Most jelen pillanatban statisztikailag az a szomorú helyzet, hogy a az Erasmus programot megnyerő diákok 25%-a körülbelül nem tudja kifizetni a program költségeit.
[00:29:17]És itt ugye két dologról van szó.
[00:29:20]a bizonyos értelemben a lakhatásról és a megélhetésről, tekintve, hogy maga a program, ezek ugye ösztöndíjak, amit tegyük hozzá még egy ráadásul egy addicionális probléma európai uniós szinten, hiszen én erről tárgyaltok rendszeresen megélhetési költségek, lakhatási lehetőségek, ugye mindjárt bezártalan.
[00:29:39]Így van, így van, így van.
[00:29:40]És hát itt van egy aránytalanság is, hogyha az ember belegondol, hiszen nekem voltak, ez is egy ilyen kisebb személyes történet, hogy hogy voltak osztálytársaim a skandináv térségből, és és ők úgy jöttek el Angliába, hogy örültek annak, hogy itt milyen olcsó minden.
[00:29:56]Tek az ahhoz képest, ami ilyen árak náluk vannak.
[00:30:01]Nyilván egy közép-kelet-európai fiatalnak ez ez mindenki átérzi szerintem a magyarok közül, hogy hogy nekünk ez nem így van.
[00:30:09]Itt egész egyszerűen a megoldás, a a lakhatás és a és a megélhetésre az Erasmus program mal kapcsolatban a a költségvetésnek a növelésében.
[00:30:23]Közben csatlakozott hozzánk Dávid Dóra is.
[00:30:25]Üdvözöllek Dóra.
[00:30:25]éppen a plenáris ülésről jöttél ugye szerintem rohamtempóban, és mutatja, hogy mennyire a napi eseményekhez kötjük ezt a beszélgetést.
[00:30:35]Az egyik olyan téma, ami nap mint nap felültképpen manapság, mindenki erről beszél szint a mesterséges intelligencia.
[00:30:40]Ugye jó és rossz okból beszélünk erről.
[00:30:43]Éppen tegnap volt rengeteg hír arról, hogy egy mesterséges intelligencia ügynök megint kiszabadult és milyen károkat okozott.
[00:30:52]Mindez abba az irányba halt láthatóan, hogy valamilyen globális szabályozást próbáljunk elérni ebben ezen a területen.
[00:30:58]Erről beszéljünk, de még miért miért itt tartanánk, azt hiszem azért azt még leszögezhetjük, hogy Európának van egy olyan rossz híre, mondjuk egy-egy olyan, hogy hogy mi sajnos sok mindent először beszélünk, sok mindenről, de mi vagyunk általá ezt szoktunk maradni a versenyben.
[00:31:11]És hogyha most a mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor Kína és az Egyesült Államoknak a versenyére szűkül.
[00:31:17]Úgy tűnik, szűkül le-e ez a verseny, hogy tud európait labdába rúgni.
[00:31:20]És hogyha még lejjebb visszamegy szinttel is, Magyarország is általában, mi is abban a szerepben vagyunk általában, hogyha már Európa meg is mozdul valahol, mi egy kicsit technológiákról beszélek, nem minden területen természetesen lemaradva követjük a trendeket.
[00:31:34]Te látsz-e arra lehetőséget?
[00:31:37]Itt a te ismered a kormánynak a mozgását is.
[00:31:39]Vannak bizonyos új szelek, fújdogálnak az előtt.
[00:31:43]Az látható volt egy politikus cikk, ami ezt is erről fellebbentette a fájtlag.
[00:31:49]hogy te hogy látod, hogy mind Európa, mind Magyarország ebben az új térben tud-e esetleg valamit változtatni az eddigi pozícióján?
[00:31:58]Igen, hát alapvetően támogatókörnyezetet kell teremtenünk az európai és magyar vállalkozásoknak, startupoknak, hogy legyenek alternatívák, labdába tudjunk rúgni a globális versenyben.
[00:32:08]De a a vita, amiről éppen most érkeztem, az az AI nemzetközi szabályozásáról szólt, és itt az volt a kérdés, hogy legyenek-e több szabályok, vagy nem kell már több szabály, inkább legyen kevesebb szabály.
[00:32:23]Ö a jellemzően a a ház ház bal oldala inkább több szabályt szeretne, a ház jobb szélső jobb oldala kevesebb szabályt szeretne.
[00:32:32]Mi pedig az Európai Néppártban középen a racionalitás hangját képviseljük.
[00:32:39]Mi támogatjuk az AI fejlesztést megfelelő biztosítékok mellett.
[00:32:42]És ugye a jó hír az, hogy mi Európában elvégeztük a házi feladatunkat, mert már van egy átfogó AI szabályozásunk, az AI Act.
[00:32:53]De a probléma az hogy ha az USÁban szabadul el egy nagyon fejlett modell egy tesztkörnyezetből, akkor az nem fog megállni az európai határnál azért, mert itt nem látják szívesen, mert vannak már szabályaink.
[00:33:11]Tehát szerintem európai szinten több szabály nem fogja megoldani ezt a problémát, hanem nemzetközi együttműködés kell ennek a problémának az orvoslására.
[00:33:19]Nyilván ez nem könnyű a jelenlegi geopolitikai helyzetben, viszont itt is megint van egy jó hír, hogy a magyar kormány pont azt kezdeményezi, egy tett egy javaslatot, hogy a tanácsban a tagállamok vitassák meg a az erre vonatkozó stratégiát, hogy hogy lehetne kialakítani ezt a nemzetközi együttműködést, illetve mire lenne szükség az, hogy például uniós független értékelők már a tesztfázisban, a fejlesztési fázisban legyenek jelen.
[00:33:50]hogy tudják felügyelni ezeknek a nagyon fejlett modelleknek a fejlesztését, hogy hogy mi emberek tartsuk meg az irányítást és ne veszítsük el a kontrollt.
[00:33:59]De ez ez a legfejlettebb modellekre vonatkozik, ahol tényleg van kockázat.
[00:34:05]A többi részére, az AI fejlesztésnek nagy részénél nincsen ekkora jelentős kockázat, amit már ne fedtünk volna le.
[00:34:12]Ott tényleg inkább azt kell, hogy ösztönözzük a saját cégeinket és megteremtsük a környezetet arra, hogy tudjanak érvényesülni, innoválni és és tudjunk teljesen profitálni az AI adott lehetőségekből.
[00:34:27]Mennyire látsz egyáltalán hajlamot hajlamosságot az amerikai kormányzat részéről, hogy ebbe belemenjen egy bármiféle tárgyalásba erről?
[00:34:32]Ugye egy kicsit Európa sarokba van szorítva ebben a kérdésben, mert Kína-Amerika előrefutott és egészen más filozófiát követ.
[00:34:40]Talán még Kínával is könnyebb ebben a dologban egyetértenünk, azt hiszem, mint az Egyesült Államokkal, hiszen ők tulajdonképpen az amerikai, legalábbis a Trump szempontjából nézve az amerikai hatalom, az amerikai erőnek a kisugárzásának tartják ezeket a technológiai cégeket.
[00:34:54]Nem azt akarom mondani, hiszen ez szélső baloldali szöveg lenne, hogy leuralni a világot, de nyilvánvalóan az amrikai befolyásnak egy nagyon fontos része lenne, ami Európa Európára is irányul.
[00:35:08]Mennyi esélye van arra, hogy bármilyen eredményt ki tudunk alapálni az amerikai kormányzatból?
[00:35:11]Vagy várjuk meg, amíg esetleg a november 3-ai amerikai választásokat, vagy a szenátusi és kongresszusi választásokat?
[00:35:17]Hogy látjátok ezt belül?
[00:35:20]Reálisan szerintem november előtt nem fog érdemi változás történni, de valóban szükség van az USára is itt.
[00:35:27]De hát mit tudunk tenni most?
[00:35:29]Tegyük fel a kezünket, hogy feladjuk.
[00:35:31]Nem, muszáj valamit csinálni.
[00:35:33]Ö a magyar kormánynak egyébként pont az a javaslata, hogy kezdjünk el kidolgozni egy stratégiát erre európai szinten, majd a hasonló gondolkodó országokat vonjuk be ebbe, és a végén egy kész megoldást prezentáljunk az USÁnak és a Kínának.
[00:35:49]És talán addigra megváltozik ott is egyébként a hozzáállás, hiszen a nagy amerikai AI techcégek vezetői is már pont azt azt csürgetik, hogy legyen nemzetközi együttműködés, nemzetközi keretrendszer ennek a szabályozására.
[00:36:03]És mint tudjuk, azért a az USRA kormányzata oda szokott figyelni a nagyamerikai techcégekre, tehát én nem én én azért nem lennék annyira pesszimista ezzel kapcsolatban.
[00:36:14]Nem holnap fog ez megoldódni, de de szerintem van rá esély, hogy lesz megoldás.
[00:36:20]Értem.
[00:36:20]Értem.
[00:36:20]Köszönöm szépen Dóra és köszönöm a beszélgetést.
[00:36:23]Azt hiszem most elékeztünk ahhoz, hogy le kell zárnunk a beszélgetést, amit majd folytatni fogunk nemsokára, hiszen novemberben újra találkozunk.
[00:36:30]Addig is mindenkit arra bíztatnék, hogy iratkozzon fel a csatornánkra és kövesse a beszélgetéseinket.
[00:36:35]Köszönöm még egyszer és jó pihenést kívánok.
[00:36:38]Ezután nagyon nehéz, mondjuk így nagyon sűrű program után, amit itt kínált nekünk ez a plenáris ülés.
[00:36:43]Viszontlátásra.