Megemlékezés a trianoni diktátumról | Sepsiszentgyörgy
- Sepsiszentgyörgyön szabadtéri Trianon-megemlékezést tartottak 2026. június 4-én, hangsúlyozva: ez nem ünnep, hanem gyásznap, nem táncolnak ezen a napon.
- Kádári Imola Deák Ferencet idézte: „amiről a nemzet önként lemondott, annak visszaszerzése kétséges", és bírálta a magyarság megosztásán dolgozó belső szereplőket.
- A Magyar Polgári Erős elnöke Juhász Gyula sorát állította középpontba – „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk rá" –, és Babits organikus államszemléletét idézte.
- Torockai László honfitársaiként köszöntötte a határon túli magyarokat, kiemelve: a trianoni sebek több mint száz év után is elevenek.
- Példákat sorolt a jogsértésekre: 1990-es marosvásárhelyi zavargások, 1991-es kárpátaljai népszavazás ratifikálásának elmaradása, a magyar kormány akkori lemondása az eredményről.
- Kitért a határon túli magyarok jelenlegi nehézségeire: üldözött jelképhasználat Erdélyben és Felvidéken, szabadkai zászlóégetés, kárpátaljai „genocídium" és az ukrajnai ígéretek hiábavalósága.
- A legnagyobb kihívásnak a belső, lebeszélő magyar hangokat nevezte, nem a külső ellenséget.
- Eredményként említette, hogy a jelenlegi magyar országgyűlésben nincs határon túli magyarok ellen uszító erő, és ez példátlan Európában.
- Személyes története szerint nagyapja magyarázta el neki Trianont, ez indította el 40 éves küzdelmét; hangsúlyozta, hogy soha nem gyűlölet, hanem olthatatlan szeretet vezérelte.
- Az esemény református imával, a Miatyánk közös elmondásával, a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult, a mindennapos emlékezés és összefogás fontosságát kiemelve.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A megemlékezés kerete és jellege
Sepsiszentgyörgyön (a helyi szervezők elnevezésében „Sebsi Szentgyörgy") tartottak szabadtéri Trianon-megemlékezést 2026. június 4-én. A szervezők hangsúlyozták: nem a nemzeti összetartozás napját ünneplik, hanem a trianoni békediktátumra emlékeznek és annak következményeiről szólnak – „mi nem tudunk táncot ropni ezen a napon". A rendezvényen a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet felajánlásából nemzeti karszalagokat osztottak a résztvevőknek.
A házigazda köszöntőjében elmondta: Erdélyben elsőként tartottak szabadtéri Trianon-megemlékezést, és sikerült elérni, hogy a romániai magyarság minden politikai szervezete – ha esetenként „fogcsikorgatva is" – részt vegyen rajta. Ezúttal azonban „újra kimaradt egy szervezet, a legnagyobb, mert előítéletei vannak", így a paletta nem teljes. A szónok szerint vannak, akik „hatalmi törekvések" miatt még ilyen helyzetben sem zárják össze a nemzet sorait, hanem inkább eltávolítják egymástól, szétszakítják azokat.
A rendezvényen jelen volt és felszólalt Torockai László, a Mi Hazánk Mozgalom alapító elnöke és országgyűlési frakcióvezetője, Fodor Tamás, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetőkonzulja, valamint Kulcsár Terza József parlamenti képviselő.
„Nem, nem soha. mondogatjuk, miközben tudjuk, hogy ezen változtatni csak egy új világrenddel lehetne." *
Kádári Imola beszéde (Erdélyi Magyar Szövetség)
Kádári Imola Deák Ferenc szavaival indított: „Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és szerencse visszaadhatják. De amiről a nemzet önként lemondott, annak visszaszerzése kétséges." Hangsúlyozta, hogy a globalista és internacionalista erők ma is fáradhatatlanul dolgoznak a magyar állam meggyengítésén, a magyarság szétzilálásán és beolvasztásán – akárcsak 1920-ban. Felidézte a Károlyi-kormány szerepét: szerinte segítettek a gyulafehérvári gyűlés megszervezésében, széthajtották a honvédséget, utat nyitva ezzel a vörös terrornak és a Budapestig nyomuló román hadseregnek.
Külön kitért a belső ellentétekre: Erdélyben is megjelentek azok a szereplők, akik „a magyarság megosztásán dolgoznak", a belső viták megoldásának álcájával „uszítanak magyart magyar ellen", személyes érdekből, sértődöttségből vagy „feladatukat tájásítvá" (feltehetően: teljesítve) terelik a közösséget a szakadék felé. Úgy fogalmazott, hogy a politikai kísérletezés és az „öngyilkos merénylők fanatizmusát idéző kétbites kommunikáció" olyan luxus, amelyet Erdélyben nem engedhetnek meg maguknak, hiszen a magyarság eltűnését váró erők ma is támadják intézményeiket, iskoláikat és templomaikat. A gyengeség mutatása csak tovább erősíti azokat, akik „őseink sírjain dorbézolnak" és kegyeleti helyek falának kalapáccsal rontanak neki.
„Trianon sebei egy napon begyógyulnak majd, de nekünk nem szabad lemondanunk történelmünkről, jelképeinkről és anyanyelvünkről, nemzeti hagyatékunkról, mert amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad." *
A Magyar Polgári Erős sepsiszentgyörgyi elnökének beszéde
A második világi szónok Apponyi Albertet idézte, aki a párizsi béketárgyalásokon így fogalmazott: „Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék."
Beszéde középpontjába Juhász Gyula verssorát állította: „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk rá." Kifejtette: ez nem azt jelenti, hogy a szőnyeg alá kell söpörni Trianont. A langyos vasárnapi keresztény magatartáshoz hasonlította, ha valaki csak június 4-én gondol a tragédiára, könnybe lábadozó szemmel. A helyes hozzáállás szerinte: „nézzünk egymás szemébe és esküdjünk a munkára és a küzdésre." A fájdalomból erőt kell meríteni, egymás kezét fogva kell rakni a megmaradt építőkockákat.
Babits Mihály „Áldás a magyarra" című versét is idézte, amely az organikus államszemléletet tükrözi: „Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza egyenlő volt mindig. Ezer év óta már. És mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab. Egy test a mi hazánk, eleven valami. Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani." A beszélő végül arra bátorított, hogy találják meg a hangot a másik magyarral, ne téve különbséget határon belüli és határon túli között; a napi tettekben éljen tovább az emlékezés, ne csak szavakban.
„Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk rá." *
Torockai László beszéde – a Mi Hazánk elnökének gondolatai
„Én a honfitársaimhoz jöttem" – nemzetegyesítő alapállás
Torockai azzal kezdte, hogy ő nem határon túli magyarokhoz jött, hiszen „ha határon túli magyarokról beszélünk, akkor önöknek én vagyok a határon túli magyar Szeged vagy Budapest környékéről." Ő a honfitársaihoz, nemzettársaihoz, sőt családtagjaihoz, testvéreihez érkezett. Hasonlattal élt: ha egy családot szétszakítanak, a válás és a gyermekek elszakítása nem lehet örömünnep, az gyásznap. Számára 1920. június 4. gyásznap.
A trianoni sebek napjainkban is elevenen lüktetnek
Torockai szerint a trianoni döntés által okozott sebek több mint száz év után sem gyógyultak be, és aki az évtizedek során megpróbálta őket begyógyítani, azt „a legbrutálisabb, legdurvább jogsértések" érték. Példaként hozta:
- Marosvásárhely, 1990 márciusa: a magyarellenes etnikai zavargásokat.
- Kárpátalja, 1991 decembere: legitim népszavazást tartottak, ahol nem csak a magyarok, hanem az ott élő ruszinok, ukránok, románok is, több mint 70%-ban egy speciális autonómiát, önrendelkezést akartak a függetlenedő Ukrajnán belül. Ezt a népszavazást az ukrán parlament a mai napig nem ratifikálta. „És ami még ennél is sokkal szomorúbb, hogy mindössze néhány nappal ezután a magyarországi kormány volt az, Jesenszky Géza külügyminiszter, aki azonnal Kijevbe sietett és aláírta azt az ukrán–magyar alapszerződést, amellyel lemondtak egy törvényes népszavazás eredményéről."
Ezt azért emelte ki, hogy megmutassa: mennyi minden múlott a magyar politikai vezetőkön – „hogyha egy picit bátrabbak tudunk lenni, vagy hogyha olyan vezetőket tudunk választani, akik a népet nem visszafogják, hanem segítik abban, hogy a jogait ki tudja vívni."
Saját tapasztalatok: megfélemlítés, kitiltások
Torockai felidézte személyes konfliktusait is: 30 éve küzd Kárpát-medence-szerte a sebek begyógyításáért. 2006-ban egy pozsonyi magyar honfitárssal, „Mihájlovic Jóska barátommal" tüntetést szervezett a Nyitrán megvert Malina Hedvig érdekében. Egy törvényesen bejelentett tüntetés után a szlovák rendőrök elvitték, fogdába került, majd öt évre kitiltották Szlovákiából – csak azért, mert kiállt egy magyar honfitársáért. Büszkén hozzátette: a Trianon óta eltelt időszakban szinte minden trianoni utódállamból kitiltották már egy-egy időre, de mindig visszatér. Sok magyar honfitársát hurcolták meg a Kárpát-medence minden pontján a magyarságáért való kiállás miatt.
„Mi soha nem adjuk fel, mi magyarok, mert nem tudjuk, hogy hogyan kell." *
A határon túli magyarok helyzete napjainkban
Torockai részletesen szólt az egyes régiók jelenlegi állapotáról:
- Székelyföld, Erdély: az autonómia kérdésében semmilyen előrelépés nem történt. A jelképhasználatot üldözik – nem csak a magyar zászlót, hanem a Székelyföld jelképeiért is büntetést osztanak.
- Felvidék: Szlovákiában ugyanaz a helyzet, az EU-tagság ellenére sincs előrelépés. Még mindig a Beneš-dekrétumok jegyében riogatják a kisemmizett nemzettársakat.
- Délvidék: Szabadkán néhány nappal korábban szerb fiatalok erőszakkal elvettek és felgyújtottak egy magyar zászlót, amit egy ballagó magyar diák vitt magával az iskolában. (Példaként ugyanakkor kiemelte a magyar diák bátorságát és azt, hogy társai a félig elégett zászlót tovább lobogtatták.)
- Érdekes összehasonlításként megjegyezte: Szerbiában, amely nem EU-tag, a vajdasági magyaroknak több joguk van a jelképhasználat terén, mint Romániában vagy Szlovákiában – Magyarkanizsán bármikor kitehetik a magyar lobogót.
- Kárpátalja: a legsúlyosabb helyzet. Torockai szerint „szó szerint genocídium, néppirtás zajlott az elmúlt időszakban." A magyar férfiak és fiatalok elmenekültek, nem akarnak idegen érdekekért egy számukra idegen háborúban „golyófogók" lenni. Aki maradt, többnyire idős, leginkább nő. Minden nemzetközi egyezmény szerint ez etnikai tisztogatásnak minősül. Az ukrán elnök néhány nappal korábbi ígéretét – miszerint bizonyos anyanyelvi-oktatási jogokat visszakaphatnak a kárpátaljai magyarok – azzal kommentálta: „nem lesz kinek visszaadni. Nem lesznek már magyar gyermekek Kárpátalján." A valódi megoldás szerinte az 1991-es népszavazási eredmény ratifikálása és a széleskörű autonómia biztosítása lenne.
A legnehezebb küzdelem: nem a külső ellenség, hanem a belső hangok
Torockai szerint a trianoni hatóságoknál, utódállami tiltásoknál sokkal nehezebb az, amikor magyar honfitársaik mondják: „ugyan minek foglalkoztok ti már ezzel? Mit akartok? Lerágott csont. Ez már egy régi történelmi kérdés. Meghaladta. Ne beszéltek a múltról." Hozzátette: más népeknél ez nincs így, „ők 500 évvel ezelőtti, 1000 évvel ezelőtti dolgokról, sérelmekről beszélhetnek." Őt soha nem a magyar ellenes erők állították meg, hanem azok a magyarok, akik le akarják fogni a kezüket. Példaként mesélte el: 2013-ban Torockóra tartott egy ártatlan előadásra, hogy a „csillag nevű kislányának" megmutassa, miért „torockai csillag" – de a román határőrök nem engedték át.
„Engem soha nem a magyar ellenes trianoni hatóságok, utódállamok állítottak meg, vagy nehezítettek meg." *
Eredmények és reménysugarak
A beszéd pozitív fordulata szerint a nehézségek ellenére rengeteg eredmény született. A figyelmet nem a tragédiákra, hanem a hősökre és az eredményekre kell irányítani:
- A szabadkai zászlóégetésben a bátor magyar diákot és társait kell látni, akik a félig elégett zászlót tovább lobogtatták.
- A Kárpátaljáról menekülő magyar, aki arcát eltakarva mesélte el a YouTube-csatornáján, hogyan szökött át a zöld határon, és megígérte, hogy visszatér Kárpátaljára.
A legnagyobb újdonságnak a Magyar Országgyűlés jelenlegi összetételét nevezte:
„Ez az első hosszú évtizedek óta az első olyan országgyűlés, ahol nincs olyan politikai erő... nincs olyan politikai erő, amely olyat merészelne mondani, hogy önök nem a testvéreink, hogy a magyar nemzet nem egységes, aki magyart a magyarral, magyart a székellyel szembe akarna fordítani." *
Kifejtette: három politikai erő maradt a parlamentben – a TISZA Párt, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom. A „gyalázatos Gyurcsány-féle társaság" kiszorult, amely korábban uszított a magyar állampolgárság visszaadása ellen. Hangsúlyozta: a magyar állampolgárság nem ajándék volt, az mindig is a határon túliaké volt, ők és a 64 Vármegye Mozgalom már 23 évvel ezelőtt gyűjtötték az aláírásokat ezért.
Szerinte ez az egyetlen parlament Európában, ahol csak magukat jobboldalinak definiáló erők maradtak, és ami még fontosabb: ma már „nem lehet uszítani többet" a trianoni békediktátum által elszakított területeken élők ellen, „nem lehet soha többet uszítani önökkel szemben az önök országgyűlésében".
Személyes történet: a nagyapa és a Trianon
Torockai megható személyes emléket osztott meg: gyermekkorában, a 80-as években, amikor Szegedről hetente jártak át jugoszláv–magyar határon élő rokonaikhoz, megkérdezte, miért vannak rokonaik a határ másik oldalán, és miért kell órákat várni a határon. Délvidéken született nagyapja ekkor mesélte el neki Trianont, és ez indította el azóta is tartó, immár 40 éves küzdelmét.
„Én köszönöm, hogy az öntudatomat, az önazonosságomat tulajdonképpen ott kezdtem felismerni gyermekként, amikor a Délvidéken született nagyapám elmagyarázta nekem." *
Szeretet, nem gyűlölet
Zárásul kiemelte: őt soha nem a gyűlölet vezérelte egyetlen nemzetiségű embertársával szemben sem. Minden küzdelem mögött „az olthatatlan szeretet" állt – az a szeretet, amit a haza és a nemzet iránt éreznek. A magyarságot egyedülálló, különleges nemzetnek nevezte, amely páratlan nyelvet beszél, és még a legrosszabb tragédiákból is erőt tud meríteni.
„Soha nem gyűlöltem egy szerb, egy szlovák, egy román vagy bármilyen nemzetiségű embertársamat. Minden küzdelem és harc mögött az olthatatlan szeretet volt benne." *
Az ünnepség zárása
Ince Zsolt református lelkész imájában a szeretet, az egymáshoz tartozás és a hit erejét kérte a nemzet számára. Elmondta, hogy bár könnyebb lenne gyűlölködni, de a feladat a szeretet megtanulása – szeretni a nemzettársat, a szomszédot, a határ mindkét oldalán élő embertársat. Az ima után közösen elmondták a Miatyánkot, és a résztvevők megfogták egymás kezét, bár a lelkész megjegyezte: „együvé tartozunk, de olyan nehezen fogjuk meg egymás kezét."
Az esemény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. A szervezők arra kérték a jelenlévőket, hogy ne csak június 4-én legyenek „résen", hanem minden nap emlékezzenek és figyeljenek, hogy megmaradhassanak és erősödhessenek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „35. alkalommal." – Az átiratban közvetlenül az után a mondat után szerepel, hogy „vannak ezek által letiportak". Nem egyértelmű, mire vonatkozik a 35. alkalom; feltehetően a sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés sorszámára utal, de a kontextusból nem rekonstruálható pontosan.
- „feladatukat tájásítvá" – Valószínűleg „feladatukat teljesítve" vagy hasonló kifejezés lehet, de az ASR-hiba miatt értelmezhetetlen.
- „Sebsisentgyörgyi fogolyán ház" – Feltehetően a sepsiszentgyörgyi Fogolyán-házról van szó, de a pontos név rekonstruálása bizonytalan.
- „Torckóra" – Torockóra, a településre utalhat, de a szövegkörnyezetből nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
- „Mihájlovic Jóska" – A név pontos alakja bizonytalan; feltehetően Mihajlović József vagy hasonló névről van szó.
- „jómamat" – Feltehetően „jómagamat" vagy „jómagam", az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható egyértelműen.
- „Székelymarok" – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Székelyföld" vagy „székely maroknyi" kifejezésről van szó.
- „Sebiszent Györölgyön" – Sepsiszentgyörgy ASR-torzulása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]เฮ เฮ Igen.
[00:07:00]Be kell kapcsolni a mikrofont.
[00:07:03]Nem mikrofon Nem Nem, nem soha.
[00:07:42]Zúgják a harangok, zúgja a lelkünk több mint egy évszázada.
[00:07:50]zúgják a mindennapi történések következtében a zsigereink is.
[00:07:56]Bugja az agyunk, mely nem tudja felfogni 106 év után sem, hogy miként bánhattak el a nagy hatalmak így a hazánkkal, melynek darabjait odaajándékozták olyan utódállamoknak, melyek nem szolgáltak rá.
[00:08:14]S ha már megkapták, miként élik fel, rombolják le, lakóit miként sanyargatják, miként fosztják szét és gyalázzák meg értékeit?
[00:08:32]Nem, nem soha.
[00:08:32]mondogatjuk, miközben tudjuk, hogy ezen változtatni csak egy új világrenddel lehetne.
[00:08:41]És az is utópisztikusan hangzik, mert tudjuk, hogy ezeknek a nagy hatalmaknak még a megcsonkolt kis Magyarország is folyamatosan szálka a szemükben, mert olyan életerős a nemzetünk, hogy hiába vágják le újra és újra a fejét, úgy is fel tudja azt emelni.
[00:09:08]Ezért táncolnak az egykori határainkat védő magyar katonáink sírjain, s helyeznek olyan kereszteket az előtérbe, melyek jogosultsága aljas erőfitogtatás s történelemisítás.
[00:09:26]Ezért ütötték vascsövekkel, zászlórudakkal, karókkal a fejünket, az imádkozó magyarok fejét, s verték szét a temetőkaput, hogy mutogassák, itt nincs történelem, nincs múlt.
[00:09:46]Ezért törték be a magyar templom falát, s foglalták el államosítás címén imahelyünket, miként számos szimbolikusnak számító ingatlanjainkat, például a Székely Mikó kollégiumot, de ezért nem szolgáltatták vissza más ingatlanjainkat, épületeinket, melyeket most is többnyire állami intézmények birtokolnak.
[00:10:12]Lásd például a Sebsisentgyörgyi fogolyán házat, vagy közbirtokosságaink több 1000er hektáros erdőit.
[00:10:24]Ezért tiltják s büntetik nemzeti szimbólumaink használatát.
[00:10:29]Délvidéken el is égetik.
[00:10:29]Felvidékén még most is a Benes dekrétum jegyében riogatják az amúgy is kisemmizett nemzettársainkat.
[00:10:40]s végeérhetetlenül lehetne folytatni a sort az idegen hatalmak által bekebelezett nemzetrész megalázásáról.
[00:10:53]De van belső trianonunk is, mert nincs még egy olyan nép, s annak elsodródott képviselete, amely saját országházát, országát gyalázza.
[00:11:07]ellene beszéls, ellene szavaz, testvéreit, nemzettársait söpri le az asztalról, s mutogatja, hogy ki az Úr.
[00:11:21]Mert vannak kegyencek sajnos közöttünk is, s vannak ezek által letiportak.
[00:11:27]35.
[00:11:29]alkalommal.
[00:11:29]Erdélyben elsőként emlékeztünk szabadtéren a trianoni diktátumra.
[00:11:36]Sikerült elérni, hogy a romániai magyarság minden politikai szervezete, ha esetenként fogcsikorgatva is, de részt vett rajta.
[00:11:47]Most ismét nem teljes a paletta.
[00:11:47]Újra kimaradt egy szervezet, a legnagyobb, mert előítéletei vannak.
[00:11:58]És ezen tudjuk túltenni magunkat.
[00:11:58]Lehet itt világégés, a nemzet sanyargatása.
[00:12:04]Mindig akadnak szempontok, megfontolások, hatalmi törekvések, melyek nem zárják ilyen helyzetben sem össze a nemzet sorait, hanem még jobban eltávolítják egymástól, szétszakítják.
[00:12:20]Trianon nem volt számunkra elég ahhoz, hogy leckeként szolgáljon, s folyamatosan érzékeljük, hogy nem igaz, hogy a történelem nem ismétli önmagát.
[00:12:33]Még a kiszolgáltatottsági érzés is kényelmesebb számunkra, mint hogy tegyünk azért, hogy változtassunk rajta.
[00:12:43]Eluralkodott a közönbösség a cselekvő tenni akarás helyett, s ez mindcsak sajnos erősödik.
[00:12:52]Hát ezért zúgtak a harangok, hogy kongásukkal ébzék a nemzetet, cselekvésre szólítsák, mert ha belénk rúgnak, el is lehet viselni hunyászkodóan, lenyelve a fájdalmat, de védekezni is lehet, sőt a szó modern értelmezésében visszatámadni is, mert mindig a gyengét sújtják az erősek, úgy érnek el sikert, aljas célt, miközben a keménytől tartanak.
[00:13:27]Ha mi is erőt tudnánk felmutatni, többször is meggondolnák, hogy mit merjenek cselekedni ellenünk.
[00:13:36]S ezt folyamatosan próbálgatják, tesztelik, sajnos sikerrel.
[00:13:43]Megostoroztak, tűrtük, elviseltük, de újjá élettünk.
[00:13:49]Ismét felemelkedtünk, miközben újraostoroznak, s magyar is veri a fajtáját.
[00:13:56]Hát ez a trianon, ez az újabb trianon.
[00:14:01]Ezért szólnak a harangok, s ezt nem szabad elviselnünk.
[00:14:08]Isten minket úgy segélen.
[00:14:22]Tisztelt Trianonra emlékező közösség, Sebsi Szentgyörgyiek stávolabbról érkezettek.
[00:14:33]Szeretettel köszöntöm önöket, mindazokat, akik hozzájárultak a mai rendezvényünkhöz, s engedjék meg, hogy külön köszöntsem az esemény mai meghívott szónokát, Torockai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét.
[00:14:59]Köszöntöm Fodor Tamást, magyar Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetőkonzulját, valamint Kulcsár Terza József parlamenti képviselőt.
[00:15:21]Isten hozta mindnyájukat Sebsi Szentgyölgyre.
[00:15:25]Rendezvényünkkel nem a nemzeti összetartozás napját ünnepeljük, hanem a trianoni diktátumra emlékezünk, s annak következményeiről szólunk.
[00:15:38]Mi nem tudunk táncot ropni ezen a napon, s természetesen a jövőbe is nézünk, miként tudjuk orvosolni sebeinket.
[00:15:50]A Magyar Nemzeti Művelődési Intézet felajánlásából kérem, fogadják szeretettel a nemzeti karszalagokat, melyeket egymást segítve tegyék fele a csuklójukra.
[00:16:02]Gondolom, hogy eljutott már önökhöz.
[00:16:08]Most Kádári Imolát kérem szólásra az erdélyi Magyar Szövetség részéről, majd ezt követően Balázs Gergő, a Székely Mikó kollégium 11-es diákja fog énekelni.
[00:16:29]Köszönöm.
[00:16:31]Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt megemlékezők, amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és szerencse visszaadhatják.
[00:16:44]De amiről a nemzet önként lemondott, annak visszaszerzése kétséges.
[00:16:51]Fogalmazott Deák Ferenc, a haza bölcse közel 60 évvel a szégyenletes trianoni békátum aláírása előtt.
[00:17:00]Ahogy 1920-ban úgy ma is a globalista és internacionalista erők úgy a Kárpátmedencén belül, mint kívül fáradhatatlanul dolgoznak a magyar állam meggyengítésén, a magyarság szétzilálásán és mielőbbi beolvasztásán.
[00:17:22]És sajnos, ahogy akkor is, ma is akadnak bőséggel azok, akik a nyugat akaratának megfelelve önként hajtják nemzetünket a vérpadra.
[00:17:36]Ne feledjük soha, hogy az első világháború szörnyűségei után Budapesten nem a nyugat, kompatibilis, demokratikus, őszió rózsás forradalom és a szolgai módon megalkulvó Károlyi kormány vette volna át a hatalmat, akkor korán sem lett volna olyan könnyű elbánni hazánkkal, mely úgy lett vesztesnek kikiáltva, hogy idegen katona magyar föld Nem lépett.
[00:18:08]Igen.
[00:18:08]A Károlyi kormány tagjai segítettek a gyulafehérvári gyűlés megszervezésében.
[00:18:15]Igen.
[00:18:15]A Károlyi kormány hajtotta szét a honvédséget, ezzel utat nyitva a vörös terrornak és az ellenállás hiányában Budapestig nyomuló román államnak.
[00:18:31]Nevezzék magukat liberálisnak.
[00:18:34]internacionalistának, kommunistának vagy globalistának azok, akik sorban adják át egymásnak a stafétát Budapesten.
[00:18:43]Mi tudjuk, hogy ők azok, akik habár közös tőről fakadunk, mégis minduntalan meg akarják győzni a nemzetet arról, hogy mondjon önként le mindarról, amit elvettek tőlünk.
[00:19:04]Mi itthon Erdélyben és Székelyföldön nem felejtettük még el, hogy mennyibe került a magyarságnak akkor a nyugatbarát demokrata forradalom.
[00:19:17]Tudjuk, hogy legyen gazdájuk Párizsban vagy épp most Brüsszélben.
[00:19:22]Ezek az erők nem a magyar nemzetért tették, amit tettek, és nem a magyar nemzetért teszik a mai napig mindazt, amit tesznek, akár otthon a Csonzágban, akár itthon Erdélyben, mert itthon Erdélyben is megjelentek azok a szereplők, akik a magyarság megosztásán dolgoznak, akik belső vitáink megoldásának álcájával uszítanak magyart magyar ellen, akik személyes érdekből, sértődöttségből vagy épp feladatukat tájásítvá próbálnak mindannyiunkat a szakadék felé terelni.
[00:20:09]A politikai kísérletezés és az öngyilkos merénylők fanatizmusát idéző két bittes kommunikáció egy olyan luxus, amelyet mi itthon nem engedhetünk meg magunknak, mert elsősorban a saját hibáinkat kihasználva a magyarság eltűnését váró mindenféle népek mind a mai napig támadják intézményeinket, iskoláinkat és templomainkat.
[00:20:40]Ők csak örvendenek annak, amikor nem autonómiát követelünk egységesen, hanem inkább egymást torkának esve gyengítjük meg azt a szövetet, amely már így is gyenge.
[00:20:55]Mindazokat, akik miatt idejutottunk, számon kell kérni, de házon belül.
[00:20:58]Mert ha gyengeséget mutatunk azok előtt, akik őseink sírjain dorbézolnak, és még attól sem rettennek vissza, hogy kegyeleti helyeink falának kalapáccsal rontsanak neki, akkor csak tovább erősítjük őket törekvéseikben.
[00:21:20]Trianon sebei egy napon begyógyulnak majd, de nekünk nem szabad lemondanunk történelmünkről, jelképeinkről.
[00:21:32]és anyanyelvünkről nem szabad lemondanunk senki kedvéért nemzeti hagyatékunkról, mert amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad.
[00:21:45]Köszönöm, hogy meghallgattak.
[00:21:59]Sejha katonasá lettem volna soha.
[00:22:10]Saj a bátyám bíró lett volna.
[00:22:20]Sőt szőr hatszor felírt a császarnok sejhol vigyék elózcsém katónánok sej kinek varót babám azt a sejem kendü S néked varom, hogy legyél szerető.
[00:23:00]S a négy sarkából négy szárezed a virágot.
[00:23:11]Sejhaj közepi báhogy a tiádva.
[00:23:18]vagyok s a négy sarkábon négy szárezed a virágó sejholj közepáhogy a tiád vagyó se gyergyó fejcsi se meghárom szí meg a mellett Udvarhys szí sem a sírodzí a láginség s sírbeli az egész helység mikor a nagy erdő kimész s arra kérlek viszon szívednek ne legyen nehéz ahogy te hidegen főd rám erdő erdő mókus volt se édes haza messzőt levágotna a csendes hazám megláthatnám.
[00:25:20]Erős búcsút a magyar polgári erős Sebsiszentgyörgyi elnökét kérem szólásra.
[00:25:27]Majd ismét Balázs Gergő fog népdalt énekelni.
[00:25:39]Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk rá.
[00:25:46]Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Torockai László elnök úr, Aponyi Albert, a világháború után Párizsban tárgyaló magyar delegáció vezetője, a béketárgyaláson előadott beszéde elején így fogalmazott a béke feltételeinek súlyosságával kapcsolatban.
[00:26:05]Ha Magyarország abb a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.
[00:26:21]Eddig az idézet.
[00:26:25]A békétlenséget szülő, diktátumból fakadó drámai kétségbeesés kifejeződése némi feloldozásra talál.
[00:26:32]a beszédem elején idézett sorok írója Juhász Gyula versében, ahol a szerző azt kéri, hogy a külvilágtól befelé fordulva mindig gondoljunk rá az Trianonra.
[00:26:48]A két sor ellentétpárja talán nem is elválasztható, nem érdemes azokat külön értelmezni.
[00:26:56]Önmagában az ugyanis nem lehet megoldás, bármennyire hitték és hirdették ezt arra hivatott körök évtizedeken keresztül, hogy nem beszélünk róla, szőnyeg alá söpörjük, mi történt hazánkkal, a magyarsággal 1920-ban.
[00:27:14]Hiszen minden pillanatban ott kell legyen tudatunk mélyén szívünk belsejében Trianon traumája.
[00:27:22]De valójában mire kell gondolnunk mindig?
[00:27:24]Mit vár el tőlünk Juhász Gyula ezzel a kéréssel?
[00:27:29]Gondoljunk mindig arra, hány négyzet kilométert és lakost, hány kilométer vasútvonalat és folyót, hány hektár erdőt és szántóföldet vesztett hazánk.
[00:27:41]De talán nem is ezért gyűltünk ma össze, hogy erre pontos választ adjunk.
[00:27:44]Ki így, ki úgy emlékezik Trianonra és gondolkodik vele kapcsolatban.
[00:27:53]Egy azonban bizonyos, ahogy a langyos vasárnapi keresztény magatartás sem helyes és célra vezető, úgy Trianonra sem csak június 4-én kell gondolnunk könybe lábadozó szemmel, elcsukló hanggal.
[00:28:10]Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk rá.
[00:28:18]Az egyértelmű felszólítás mondanivalója világos.
[00:28:22]Nem beszélünk róla.
[00:28:22]De akkor mit kezdjünk vele, ha beszélni nem kell róla?
[00:28:26]Voltaképpen miért állunk, miért állok most itt?
[00:28:29]És miért jöttünk össze?
[00:28:32]Örülni természetszerűleg nem tudunk neki.
[00:28:34]Szomorkodni pedig nem érdemes felette.
[00:28:37]esetleg fegyverünkül választhatjuk a dacot, mellyel elzárkózunk a valóság realitásától, és megmakacsoljuk magunkat a tényekkel szemben.
[00:28:47]Juhász Gyula költeménye ad egy választ, lehetőséget arra vonatkozólag, hogy mi lehet a helyes hozzáállás.
[00:28:58]Próbáljunk ezzel azonosulni.
[00:28:58]A költő kéri, hogy Trianon gyászos napján mi magyarok nézzünk egymás szemébe és esküdjünk a munkára és a küzdésre.
[00:29:09]A megoldás tehát a napi munka és küzdelem.
[00:29:18]Tisztelt emlékezők, tisztelt Torockai László elnök úr, nem tudom, hogy sorsszerű volt-e 20.
[00:29:25]századi történelmünk megannyi kataklizmája Trianontól a második világháborún át 56-ig.
[00:29:34]Ne vizsgáljuk most azt, hogy így kellett-e történnie, vagy helytelen lépések és döntések sorozata vezetett a tragédiákig.
[00:29:42]De azt hiszem és vallom, hogy mindezekből csak akkor tudunk felállni, ha nem gyászolva és keseregve, igazságtalanságot és összeeskvést emlegetve tekintünk az elveszett országrészekre, hanem a fájdalomból erőt merítve, egymás kezét szorosan fogva rakjuk egymásra a megmaradt építőkockákat.
[00:30:06]A veszteség fájdalommal töltötte el, de meg is lettte 20.
[00:30:09]századi költőinket.
[00:30:14]Megnyugatkozásaikban nem egyszer bibliai képeket használtak keresztre feszített Magyarországról írva.
[00:30:22]A fájdalom a béke igazságtalanságán túl az egész a teljesség elvesztését is jelentette.
[00:30:30]A majd ezer éves magyar állam olyan természetföldrajzi és geopolitikai egység volt, mely már az itt élők természetébe lelkébe ivódott.
[00:30:41]Az organikus államszemlélet Babics Mihály áldása magyarra című versében érzékletesen kifejezve fogalmazódik meg.
[00:30:53]Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
[00:30:53]A haza, a haza egyenlő volt mindig.
[00:30:56]1000er év óta már.
[00:31:00]És mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab.
[00:31:04]Egy test a mi hazánk, eleven valami.
[00:31:07]Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
[00:31:15]Tisztelt emlékezők, tisztelt Torockai László elnök úr, a beszédem elején idézett vers lemondó megnyilatkozása ellenére ma mégis beszélünk Trianonról.
[00:31:27]De mi lesz holnap egy hét vagy egy hónap múlva?
[00:31:30]Elfelejtjük, másra emlékezünk, más fog fájni.
[00:31:36]Juhász Gyula rezignáltsága a mű végére kérdéssé finomul.
[00:31:43]Valóban nem kellene beszélni róla.
[00:31:46]Válaszát megint csak abban adja meg, hogy ha mindig mindig gondolunk reá, akkor nem.
[00:31:52]Ha eszünkbe jut nap mint nap, cselekedeteink közben beívódik lelkünkbe és elménkbe, és eszerint tesszük dolgainkat, a haza érdekét előtérbe helyezve, akkor nem kell beszélni róla.
[00:32:09]Hiszen azzal, hogy fejünkbe mi több szívünkbe véstük, többet teszünk.
[00:32:15]Emlékezünk, emlékeztetünk és építünk.
[00:32:21]Találjuk meg tehát a hangot a másik magyarral, ne téve különbséget határon belüli és határon túli Kárpátmedencei és a nagy világban bárhol élő magyar között.
[00:32:35]Tegyük fel hát utoljára költönkkel együtt a kérdést, és adjuk meg rá a választ az ő szavaival, de a mi tetteinkkel.
[00:32:45]Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljuk rá.
[00:32:50]Köszönöm szépen, hogy meghallgattok.
[00:33:07]S ha kimegyek le a tűrái erdőbe na találok ott szeretőre kettőre s nem kenik De sem a kettő, sem az é kis angyalom merik hozzá szeretlek.
[00:33:48]S a kis kertemben van egy kis fos nem látszik.
[00:33:58]Minden 12szer virágzik, s apró rózsa nyílik rajta jó szagú.
[00:34:18]S te kisangyalom, miért vagy ilyen szomorú?
[00:34:28]Ha kimegyek a tűrái nagy hegyre cs ráülök a nagykőnek tetejéire.
[00:34:48]Se körülöttem lányok szedik azóát a lapomra abból kőtnek bukrétá súly csizmám galambóm s el akarom viselni Cá jó a szar, de nem akar jó engedni.
[00:35:28]Se enged se a szar, de nem a te pénzed arról.
[00:35:38]Ezt a kedves galombóm vette vásár fiáról.
[00:35:47]A felülők galambó a feketegőzősre.
[00:35:57]De Isten tudja, hogy állok ki belőle, sj kiszálló valahol arcmező.
[00:36:16]Ha ott lesz nékem galambóm, s majd a gyászós temető s majd kiszálló valahol ar harcmezőn.
[00:36:36]Ha ott lesz nékem galambóm s majd a gyászós temető.
[00:36:58]Tisztelt emlékező közösség!
[00:37:01]Torockai László neve jól ismert Erdélyiben, Székelyföldön is.
[00:37:04]Mégis összefoglalt életrajzi adataiból felolvasnék.
[00:37:13]a Mi Hazánk Mozgalom Alapító elnöke és országgyűlési frakcióvezetője.
[00:37:21]2022 októberétől az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének tagja.
[00:37:24]A közgyűlés migrációs, menekültekkel és kitelepített személyekkel foglalkozó bizottságának is tagja.
[00:37:36]Az interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja alelnöke.
[00:37:42]A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom 2001-ből és a Hunia 2007-ből mozgalmak egyik alapítója.
[00:37:54]2013 és 2022 között Ásotthalom polgármestere.
[00:38:01]2010-től 2022-ig a Csongrád megyei közgyűlés tagja volt miépépp körzeti vezető és a Jobbik alelnöke 2016-18 között, 2022-től országgyűlési képviselő, erős nemzeti elkötelezettségű ember és politikus, akinek látószögében folyamatosan jelen vannak az elcsatolt területek is.
[00:38:31]Sőt, legutóbb Nagyváradon állt sorfalat aap remontrei apát és apádság védelmében.
[00:38:40]S nem árt, ha tudjuk, ásotthalomi polgármesterként a migrációs áradat ellenében ő volt a határítés ötletgazdája.
[00:38:55]Hadd következzen akkor most Torockai László.
[00:39:05]Tisztelt tisztelt honfitársaim!
[00:39:09]Mindenek előtt szeretném megköszönni, hogy itt lehetek, és szeretném megköszönni önöknek, hogy folyamatosan minden esztendőben emlékeznek erre a napra, 1920.
[00:39:20]június 4-ére, amely számomra egy gyásznap.
[00:39:25]Én nem határon túli magyarokhoz jöttem ma, hiszen hogyha határon túli magyarokról beszélünk, akkor önöknek én vagyok a határon túli magyar Szeged vagy Budapest környékéről.
[00:39:42]Nem, én a honfitársaimhoz jöttem, a nemzettársaimhoz jöttem, sőt a család tagjaimhoz, a testvéreimhez jöttem.
[00:39:56]És mindannyian pontosan tudjuk, hogyha egy családot szétszakítanak, ha ott válás történik például, ha a gyermekeket elszakítják például a szüleitől, ha testvéreket elszakítanak egymástól, az nem lehet örömünnep, az gyásznap.
[00:40:15]Ez egy gyászn, amellyel nagyon-nagyon sokunk szíve még mindig tele van, hiszen ezeket a sebeket, amelyeket 1920.
[00:40:22]június 4-én okoztak, az eltelt most már több mint 100 esztendő, és minden küzdelem ellenére a mai napig nem tudták orvosolni, ezért ezek eleven lüktető sebek.
[00:40:38]És hogyha ma körülnézünk a Kárpátmedencében, akkor nem csak a múltunkat látjuk, hanem látjuk a jelenünket.
[00:40:42]Hiszen ez a lüktetőseb, ez mit jelentett például 1990 márciusában Marosvásárhelyen?
[00:40:52]Mit jelentett akkor, amikor 1991 decemberében Kárpát alján egy legitim népszavazást tartottak, amely során nem csak a magyarok, nem csak a kárpátai magyarok, hanem az ott élő ruszinok, az ott élő orosz ajkú, ukránjkú, akár románok, akik Kárpátán élnek, nagyon nagy többségük, több mint 70%-uk úgy döntött, hogy egy speciális autonómiát, önrendelkezést akarnak nak az akkor függetlenné váló Ukrajnán belül.
[00:41:24]És ezt a népszavazást, ezt mind a mai napig az ukrán parlament nem ratifikálta, ami ellentétes minden létező nemzetközi joggal, ami még ennél is sokkal szomorúbb, hogy mindössze néhány nappal ezután még akkor 1991-ben a magyarországi kormány volt az, Jesenski Géza külügyminiszter, aki azonnal Kievbe sietett és aláírta azt az ukrán magyar alapszerződést, amellyel lemondtak egy törvényes népszavazás eredményéről.
[00:41:51]És hogy miért is említettem hosszú évtizednyi küzdelmeinkből éppen ezt a pillanatot, azért, mert jól mutatja, hogy milyen sok minden múlott rajtunk magyarokon és a mi politikai vezetőinken, képviselőinken, hogy mennyi mindent sikerült volna már elnünk, hogyha egy picit bátrabbak tudunk lenni, vagy hogyha olyan vezetőket tudunk választani, akik mondjuk a népet nem visszafogják, hanem segítik abban, hogy a jogait ki tudja vívni a kollektív jogait is el tudja érni.
[00:42:23]Hiszen bárki, aki az elmúlt évtizedekben megpróbálta a Trianon által okozott sebeket begyógyítani, a legbrutálisabb, legdurvább jogsértések érték.
[00:42:37]Lehet persze azt mondani, hogy az Európai Uniós csatlakozásunkkal megszűntek ezek a problémák, hiszen hál istennek most már a magyar-román határ is viszonylag átjárható, könnyen átjárható, de valójában nem sok minden változott.
[00:42:50]Azért nem sok minden változott, mert hogyha valaki ezeknek a sebeknek a tényleges begyógyításához hozzákezd, és nem csak beszél, nem csak mond esetleg szépeket, nagyokat, vagy használja fel mondjuk kampánytémává politikusok között elég sok ilyen van, hanem úgy tényleg azon fáradozik, hogy jobb legyen a honfitársainak, a magyar testvéreinek mindenhol a Kárpátmedencében, akkor könnyen megtapasztalhatja azt, hogy bizony ez a trianoni békediktátum Ez mennyire mai élősebb, és milyen brutális eszközökkel próbálják megállítani azokat a magyarokat mindenhol a Kárpátmedencében, akik ténylegesen valamit orvosolni akarnak a trianoni békediktátum által okozott sebekkel kapcsolatban.
[00:43:41]Mi ezt nagyon sokan megtapasztaltuk.
[00:43:44]Nagyon sokan vannak itt, azt hiszem, közülünk is.
[00:43:46]Én magam is elmondhatom, 30 éve küzdök Kárpátmedence szerte ez ellen a ezeknek a sebeknek a begyógyítása érdekében.
[00:43:56]És mindannyian megtapasztaltuk azt, hogy mi történik velünk, amikor nem csak valamilyen kampányfogásként beszélünk erről, vagy éppen nem is beszélünk erről, mondván azt, hogy Brüsszel ezt már megoldotta.
[00:44:08]Abban a pillanatban, amikor például valaki ki akar állni, ez ugye 2006-ban történt éppen velem, és Mihájlovic Jóska barátommal, egy pozsonyi magyar honfitársunkkal ki akartunk állni, csak egy tüntetést szerveztünk demokratikusan, törvényesen a szlovák rendőrségen bejelentve annak a magyar lánynak az érdekében, Malina Hedvig érdekében, akit nyitrán magyar gyűlölők csak azért bántalmaztak, vertek meg a Nyílt utcán, mert magyarul beszélt.
[00:44:36]és megtapasztaltuk a saját bőrünkön egy törvényes tüntetésen, ahol megjelentünk, elvittek minket a szlovák rendőrök, fogdába kerültünk, rabszállítóban, mint valami bűnözőket, elvittek minket.
[00:44:46]Aztán jómamat, Jóska barátomat nem tudták, mert ő szlovák állampolgár volt.
[00:44:51]De engem öt évre kitiltottak Szlovákiából, kitiltottak Felvidékről.
[00:44:55]pusztán csak azért, mert ki akartam állni egy magyar honfitársamért, és komolyan akartuk venni azt a Szabó Dezsői mondást, hogy minden magyar felelős, minden magyarért éljen bárhol a nagyvilágon és a Kárpátmedence bármely pontján.
[00:45:12]És ez így zajlik évtizedek óta.
[00:45:12]Mindig a legkeményebb, legbrutálisabb módszerekkel szállnak szembe azokkal a magyarokkal, akik ténylegesen próbálnak valamilyen változást elérni.
[00:45:24]De mi soha nem adjuk fel.
[00:45:27]Ahogy egy Mátrai betyár mondta, és ezt a Kárpátmedence azóta több helyen hallottam, úgyhogy valószínűleg nem is a mátrából ered.
[00:45:35]Ő azt mondta, hogy mi soha nem adjuk fel, mi magyarok, mert nem tudjuk, hogy hogyan kell.
[00:45:41]Ezért soha nem adtuk fel.
[00:45:41]És ugyan az elmúlt évtizedekben rengeteg magyar honfitársamat hurcolták meg a Kárpátmedence minden egyes pontján, azért, mert kiállt a magyarságáért, kiállt a magyarok jogaiért, de mi nem adtuk fel.
[00:45:55]És önök a legjobb példa arra, hogy itt Sebsi Szentgyörgy városában sem adják fel.
[00:46:01]Nem felejtenek, ahogy az őseink intettek erre minket, hogy ne feledjük.
[00:46:10]És még mindig van akarat és szándék.
[00:46:10]a magyarságban, itt Székelyföldön és a Kárpátmedencében mindenhol, hogy megmaradjunk.
[00:46:21]És sok-sok keserűségről beszélhetnék még, de valójában nem ezért jöttem ma ide, hanem azért jöttem ma ide, hogy elmondjam, hogy bár a helyzet az nem könnyű, és napjainkban, hiszen most a múlt küzdelmeiről beszéltem, de napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy bár most éppen jó magam át tudok kelni ezeken a trianoni gúnyhatárokon, amelyekkel kapcsolatban én elértem a azt hiszem Trianon óta minden rekordot megdöntve azt az állapot ot elmúlt évtizedekben, hogy majdnem mindent trianoni utódállamból egy-egy időre kitiltottak, de látják, most is itt vagyok, ha nem adjuk fel, mindig visszatérünk és meg is fogunk maradni mindenhol a Kárpátmedencében őseink földjén.
[00:47:05]Ezt az üzenetet szerettem volna elmondani önöknek, hogy soha ne adják fel, hogy mindig legyenek ilyen kitartóak, mindig legyenek ilyen bátrak, minden évben jöjjenek össze, és soha ne feledjék Trianont.
[00:47:18]És én ezt köszönöm önöknek, mert nem csak azért jöttem el, hogy ezt elmondjam, hanem hogy erőt merítsek, hogy önöktől kapjak erőt.
[00:47:24]Én ilyenkor mindig úgy megyek haza, hogy újult erővel vetem magamat a küzdelembe.
[00:47:32]És ha ma körülnézünk napjainkban, hogy mi történik a honfitársainkkal a Kárpátében, akkor nem csak azt látjuk, hogy itt Székelyföldön mindenképpen beszélni kell az önrendelkezés kérdéséről, hogy például az autonómia kérdésében sem sikerült előrelépni semmit.
[00:47:48]Ugyanez a helyzet Felvidéken abban a két országban, Szlovákiában, Romániában, amely már az Európai Unió tagja, ott sem sikerült jottányit előrelépni.
[00:47:59]Sőt, mondok egy ennél durvább is.
[00:48:02]Szerbiában, amely nem tagja az Európai Uniónak, több joga van az ott élő magyaroknak, mint a két most említett Európai Uniós tagállamban, akár a jelképhasználat terén, hiszen itt nem csak a piros, fehér, zöld zászlót szokták üldözni, hanem a Székelyföld jelképeiért is büntetést szoktak osztogatni.
[00:48:26]Miközben az Európai Unióban vagyunk, Szerbiában pedig Délvidéken ha akarják, kitehetik Magyar Kanizsán bármikor a magyar lobogót.
[00:48:37]Hát az Európai Unió nem oldotta meg ezt a kérdést.
[00:48:40]Trianont nem oldotta meg az Európai Unió.
[00:48:42]A megoldás ránk vár.
[00:48:42]Ránk vár.
[00:48:46]És bár hogyha szétnézünk, akkor nem csak ezt látjuk a két Európai Uniós előbb említett tagállamban, de azt látjuk, hogy például Délvidéken Szabadkán néhány nappal ezelőtt magyar zászlót égettek szerb fiatalok, amit egy magyar diák vitt magával.
[00:49:03]A ballagáson ott divat a szerb diákoknak szerb zászlót vinni.
[00:49:10]És volt egy magyar diák, aki szabadkai magyar diák, aki egy magyar zászlót vitt, és azt elvették tőle erőszakkal, és elégették, fölgyújtották Szabadka főutcáján.
[00:49:22]De itt vannak a kárpátaljai magyar testvéreink.
[00:49:24]Kárpátalján szó szerint genocídium, néppirtás zajlott az elmúlt időszakban.
[00:49:30]Kárpátalján alig maradtak valójában magyarok, akik maradtak az idősek, leginkább nők maradtak, a férfiak, a fiatalok.
[00:49:40]elmenekültek, elmenekülnek Kárpátaljáról, mert nem akarnak akár 1000 km-re a szülőföldjüktől egy számukra idegen, érdekekért zajló háborúban golyófogók lenni.
[00:49:51]Láttunk ilyet a jugoszláviai háborúkban, a délvidéki magyarokkal.
[00:49:56]Nem akar több magyar honfitársunk meghalni idegen érdekekért.
[00:50:01]Ezért elmenekültek, elüldözték őket a szülőföldjükről.
[00:50:06]Minden nemzetközi egyezmény szerint ez etnikai tisztogatásnak minősül, ami Kárpátalján a magyarsággal történt.
[00:50:16]És lehet azt mondani, amit Zelenski elnök néhány nappal ezelőtt megígért a magyar miniszterelnöknek, hogy hát bizonyos anyanyelvi, oktatási jogokat visszakaphatnak, amiket 10 évvel ezelőtt teljesen elvettek a kárpátai magyaroktól.
[00:50:33]De hát nem lesz kinek visszaadni.
[00:50:33]Nem lesznek már magyar gyermekek Kárpátalján.
[00:50:38]Könnyen adnak majd oktatási jogokat.
[00:50:41]Adják vissza az 1991-es ukrajnai kárpátai népszavazás döntését.
[00:50:47]Nem sok mindent kell tenni.
[00:50:47]Nem kell nem kell újabb törvényeket, jogszabályokat beiktatni Ukrajnában, csak ratifikálni kell a népszavazás eredményét 1991-ből.
[00:50:57]És Kárpátalja elnyerheti széleskörű autonómiáját és önrendelkezését.
[00:51:00]ilyen egyszerű lenne, de ma ez történik mindenhol a Kárpátmedencében.
[00:51:07]Ugyanakkor én nem ezért jöttem, nem ezért jöttem, ahogy mondtam, hanem azért, hogy biztassam önöket, és egyben erőt kapjak önöktől.
[00:51:13]És azért is jöttem, hogy elmondjam, hogy milyen sok eredményt értünk el, mert soha nem volt eredménytelen ez a küzdelem.
[00:51:25]A legnehezebb az elmúlt években, évtizedekben nem is trianom volt valójában.
[00:51:31]Legyünk őszinték magunkhoz.
[00:51:31]A legnehezebb az volt, hogy amikor összegyűltünk, a legtiszteletre méltóbb magyarok, mint amilyenek önök itt Székelymarok, Székelyföldön, akik összegyűltek, akik nem adták fel, akik méltó módon, az őseinkhez méltó módon kitartanak magyarságunk, székelyégünk mellett.
[00:51:54]Önök amikor innen elmennek, hazamennek, és egy magyarul beszélő, magyar honfitársunk, vagy akár székely ember székelyföldön azt mondja, önöknek vagy nekünk, én sokszor megkaptam, hogy ugyan minek foglalkoztok ti már ezzel?
[00:52:07]Mit akartok?
[00:52:09]Lerágott csont.
[00:52:13]Ez már egy régi történelmi kérdés.
[00:52:15]Meghaladta.
[00:52:15]Ne beszéltek a múltról.
[00:52:15]Ugye más népeknél ilyen nincs.
[00:52:18]Ők 500 évvel ezelőtti, 1000 évvel ezelőtti dolgokról, sérelmekről beszélhetnek.
[00:52:22]Joggal beszélnek az amerikai őslakos indiánok a több 100 éves problémájukról.
[00:52:27]Mi magyarok nem beszéltünk a 100 évvel ezelőtti sérelmeinkről, a gyászunkról nem beszéltünk.
[00:52:35]És amikor ezt magyar honfitársainktól kapjuk meg, és ők akarják lefogni a kezünket, hogy ne cselekedjünk, és azt mondják önöknek, hogy ugyan minek mentetek ma ki?
[00:52:45]úgy sincs ennek értelme, az a legnehezebb.
[00:52:47]Legyünk őszinték.
[00:52:49]Engem soha nem a magyar ellenes trianoni hatóságok, utódállamok állítottak meg, vagy nehezítettek meg.
[00:52:58]Lehet ebben a küzdelemben lehet, hogy megakadályztak, hogy belépjek, vagy átlépjek egy trilonia határt.
[00:53:01]Sokszor megtörtént ez velem.
[00:53:03]Pedig csak egy ártatlan előadásra tartottam például 2013-ban Torckóra.
[00:53:10]Ennek a településnek a nevét viselem, és a csillag nevű kislányomnak akartam csak megmutatni, hogy ő miért torockai csillag, és nem engedtek át a román határőrök, de egy pillanatig nem tudtak engem ezzel megállítani abban a küzdelemben, amit a hazámért, nemzettársaimért, magyar székely testvéreimért teszek.
[00:53:32]Ami a nehézséget okozta, az a magyar honfitársunk, aki azt mondja, hogy minek csináljátok ezt?
[00:53:37]Hagyjuk ezt, adjuk föl ezt az egészet.
[00:53:40]Ez talán a legnehezebb.
[00:53:41]És ezért tartom nagyon fontosnak azt, hogy ma itt önöknek, akiket nem tudom elmondani, hogy mennyire tisztelem önöket a kitartásukért, hogy ma is itt vannak, hogy elmondjam, hogy mennyi mindent elértünk, hogy nehogy egy percig is azt gondoljuk, hogy nem volt haszna, nem volt eredménye annak a rengeteg küzdelemnek, rengeteg munkának, amit az elmúlt években sok-sok évtized alatt akár mi, akár az őseink megtettek.
[00:54:09]Hiszen ne azt lássuk a szabadkai zászlóégetésben, ami néhány nappal ezelőtt történt, hogy micsoda gyász, micsoda keserves a mi sorsunk.
[00:54:19]Lássuk meg azt a magyar tizenéves fiatalt, aki egy olyan iskolában, ahol szerb és magyar diákok járnak, 18 évesek, most ballagnak, és volt bátorsága abban a Szabadka városban, ahol már abszolút és elég régóta kisebbségbe kényszerült a magyarság.
[00:54:40]volt bátorsága abban az iskolában, ahol szerb diáktársainak tömegei a szerb zászlót vették el és vonultak ki az iskolából szerbiai szokás szerint, és ő azt mondta, hogy ő magyar és elővette a magyar zászlót, és ő bátran tartotta.
[00:54:58]Lássuk meg ebben a szörnyűségben azt, hogy miután fölgyújtatták a zászlót, magyar diákok odaszaladtak, fölkapták és a félig még éppen maradt zászlót lobogtatták tovább.
[00:55:10]Ezt lássuk meg.
[00:55:13]Lássuk meg a Kárpát alján zajló tragédiában azt a magyar honfitársunkat, akivel jómam készítettem egy beszélgetést a YouTube csatornámon megtekinthető, nyilván kitakarva az arcát, a nevét nem mondva, aki elmesélte, hogy hogyan szökött át a zöld határon Ukrajnából, Kárpátaljáról, hogy ne halljon meg, hogy ne legyen golyófogó, és úgy köszöntünk el egymástól, hogy természetesen vissza fog térni Kárpátaljára.
[00:55:40]Ezt lássuk meg.
[00:55:40]Ezt lássuk meg.
[00:55:44]Lássuk meg a magyar hősöket.
[00:55:44]Lássuk meg az eredményeket.
[00:55:47]És mondok egy nagyon fontos és nagyon friss eredményt a Magyar Országgyűlésből.
[00:55:55]A trianon óta eltelt évtizedekben az egy különleges helyzet, és különösképpen a második világháború óta eltelt évtizedekben az már kifejezetten egyedülálló és teljesen példátlan, ami most történt.
[00:56:09]Ugyanis megint beszélhetnénk a keserűségről, hiszen látjuk a globalistákat, hogy még mindig ott vannak.
[00:56:15]Látjuk, látjuk a magyar ellenes erőket, hogyan mozdulnak, hogyan bújtak báránybőrbe.
[00:56:25]De most ne erre fókuszáljunk június 4-én, főleg itt Sebsis Szentgyör gyönyörű városában, Székelyföldön.
[00:56:29]Ne erre fókuszáljunk, hanem arra, hogy ez az első hosszú évtizedek óta az első olyan országgyűlés, ahol nincs olyan politikai erő, hiszen mindössze három politikai erő maradt ebben az országgyűlésben.
[00:56:45]A Tiszapárt, a Fidesz KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom.
[00:56:50]Nincs olyan politikai erő most hosszú hosszú idő után először a magyar történelemben nincs olyan politikai erő, amely és amelynek a vezetője olyat merészelne mondani, hogy önök nem a testvéreink, hogy a magyar nemzet nem egységes, aki magyart a magyarral, magyart a székellyel szembe akarna fordítani, mint a gyalázatos Gyurcsányféle társaság, aki uszított a magyarok ellen, uszított a magyar áll állampolgárság visszaadása ellen, hiszen nem ajándékba kapták önök a magyar állampolgárságot, az az önöké.
[00:57:26]Az mindig is az önöké volt.
[00:57:26]Az akkor is az önöké volt, amikor elvették, és akkor is az önöké volt, amikor mi civilek még a Magyarok világ szövetségével 23 évvel ezelőtt, mi 64 vármegyések, ott gyűjtöttük az aláírásokat azért, hogy népszavazás legyen.
[00:57:43]És aztán lett az a gyalázatos és katasztrofális, eredményű népszavazás.
[00:57:49]De soha nem adtuk fel, hogy az állampolgárságot önök visszakapják, mert az az önöké, és csak hivatalosan kellett egy papírt erről adni, mert az mindig is az önöké volt.
[00:57:59]Ott volt a szívükben.
[00:57:59]Azt az önök az őseiktől önök azt megkapták.
[00:58:05]És ezt is elértük.
[00:58:05]Elértük.
[00:58:05]És nem csak a magyar állampolgárság tekintetében, hanem a tekintetben is, hogy hosszú idő után ugye az első olyan parlament ma Európában, talán az egyetlen olyan parlament egyébként csak mellesleg teszem hozzá, én nem szeretem ezt a jobboldali, baloldali felosztást.
[00:58:18]Ma már ez nehezen értelmezhető, de talán az egyetlen parlamentben ma Európában, ahol csak magukat jobboldalinak definiáló politikai erők maradtak, de egy dologban biztosak vagyunk, és ez nem politológiai jellemzés, hogy ma nem lehet kimondani az Országgyűlésben.
[00:58:33]nem mondhatja ki a három politikai erő vezetője, bár a Fidesz KDNP ügye nem ül bent, de de a két pártelnök, Magyar Péter és én egészen biztosan mondtam, hogy aki pártelnök van ma az Országgyűlésben, nem fog olyat kimondani, függetlenül attól, hogy kik állnak mögötte, vagy hogy vannak ott a globalisták vagy a liberálisok megbújva a padsorok között, de nem lehet kimondani olyat, amit Gyurcsányék kimondtak.
[00:58:58]Nem lehet uszítani többet.
[00:58:59]A trianoni béke diktátum által elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel szemben nem lehet soha többet uszítani önökkel szemben az önök országgyűlésében, mindannyiunk közös a világ legszebb parlamentjében, az országházában.
[00:59:15]Ez egy óriási eredmény, és tudják, ez sok évtizednyi kitartó küzdelem eredménye, hogy ma ez már így néz ki a magyar országgyűlésben.
[00:59:25]És igenis rendkívül sok eredményt elértünk, és tudják, a Trianai Békediktátumban sem a rosszat látom, hiába úgy kezdtem, hogy ez egy gyásznap.
[00:59:36]És ilyenkor nem lehet örömünnepet, és ahogy azt Gazda Zoltántól is hallottuk, nem lehet ilyenkor tánc ünnepét rendezni június 4-én, de látni kell a küzdelem eredményeit, látni kell, hogy mennyi mindent elértünk, és látni kell azt, hogy politikusok, pártok jönnek, mennek, követni is nehéz.
[00:59:53]Nem ez a lényeg.
[00:59:56]Tudják mi a lényeg?
[00:59:56]Önök, az ember.
[00:59:56]Ez a legfontosabb.
[01:00:00]Erre kell összpontosítani.
[01:00:03]Arra kell összpontosítani, hogy az utódainkat neveljük ilyennek, hogy az utódainkba neveljük bele az őseink tiszteletét.
[01:00:08]És növeljük neveljük bele azt is, hogy soha semmilyen küzdelmet így a trianoni békediktátum igazságtalansága elleni küzdelmet sem lehet feladni.
[01:00:18]Ez az, amire nekünk fókuszálni kell.
[01:00:20]És igen, akkor mindig és egyre több eredményt fogunk elérni.
[01:00:25]És egészen biztos, hogy megmaradunk itt a Kárpáthazában mindenhol.
[01:00:32]És hogy Trianon így zárásképpen mit is jelent.
[01:00:35]például jelenthet a sok rossz mellett jelentheti azt, hogy én köszönöm azt, hogy a az öntudatomat, az önazonosságomat tulajdonképpen ott kezdtem felismerni gyermekként, amikor a Délvidéken született nagyapám elmagyarázta nekem, egészen pici gyermek voltam még a 80-as években, még ugye kommunizmus volt, és hát hetente jártunk át, rokonaink is éltek az elszakidott Délvidéken és Szegedről jártunk át a jugoszláv magyar határon, És én megkérdeztem, akkor is már ilyen kíváncsi gyermek voltam, és megkérdeztem, hogy a családomtól, hogy mi annak az oka, hogy vannak rokonaink a határ másik oldalán.
[01:01:14]Ráadásul mindenki magyarul beszél, akkor még szabadkán ez volt a helyzet.
[01:01:18]Ma már ez nem így van.
[01:01:21]És miért kell akkor három vagy akár négy óra hosszát várni egy határon?
[01:01:24]És a nagyapám akkor elmesélte a Trianont, és ez annyira mélyen megérintett engem, hogy ott kezdődött az én nagyon hosszú küzdelmem, ami most már hát mondjuk 40 éve tart.
[01:01:35]És ebből igenis erőt kell meríteni, mert ez tud nekünk erőt is adni.
[01:01:41]Vagy például itt Székelyföldön is ma is olyan barátommal találkozhattam, akit akivel ugye összeköt minket már vagy két évtizedes küzdelem, és akit nagyon meghurcoltak a magyarságáért, a székelyégért folytatott küzdelmeiért, és ma is itt van, és ma sem adta fel.
[01:01:57]Pedig sokkal többet szenvedett itt, mint bármelyikünk.
[01:02:01]nem hatalmazott fel arról, hogy megnevezzem, de sokkal többet szenvedett szerintem bármelyikünknél a magyarságért.
[01:02:06]Ez a székely barátom, soha nem ismerném őt, ha a trianoli békediktátum nincs, hiszen az az elleni küzdelem hozott össze minket sok-sok évvel ezelőtt még vármegyés fiatalokként.
[01:02:18]Ezek a nagy dolgok.
[01:02:18]Ezek a nagy dolgok.
[01:02:21]Nem a pártok, nem a napi politika, hanem ez.
[01:02:23]És mindenki merítsen ebből erőt, mert minket soha nem a gyűlölet vezérelt.
[01:02:28]Soha nem gyűlöltem egy szerb, egy szlovák, egy román vagy bármilyen nemzetiségű embertársamat.
[01:02:38]Minden küzdelem és harc mögött, amit folytattunk, és amit szerintem nagyon sokan folytatunk, és szerintem nagyon sokan vagyunk ezzel így, az olthatatlan szeretet volt benne.
[01:02:49]Az a fajta szeretet, amit a hazánk, a nemzetünk iránt érzünk, az mindennél erősebb.
[01:02:54]És ez a szeretet legyen bennünk, és merítsünk erőt még a legrosszabb tragédiákból is, mert mi egy ilyen nép vagyunk, egy ilyen nemzet vagyunk, egy különleges nép, egy különleges nemzet.
[01:03:04]Leányai, fiai vagyunk, amely egy olyan nyelvet beszél, ami páratlan az egész világon.
[01:03:10]Ez tartsa meg bennünk ezt az erőt, ezt a lángot önökben is, akik ma is itt vannak.
[01:03:14]És remélem, hogy jövőre is találkozunk bárhol, a Kárpát hazában, a közös hazában, vagy akár a világ legszebb parlamentjében, a közös országházában.
[01:03:26]Köszönöm szépen.
[01:03:26]Meghallgatjük szépen Torockai László elnök úrnak, hogy Sebsi Szentgyörgyön megtisztelte rendezvényünket, és hogy szólt hozzánk.
[01:04:01]Lám, szeret minket az Isten.
[01:04:06]Tudja, hogy milyen napot élünk.
[01:04:06]június 4-ét megsíratta egyszer a magyarságot, de utána a megemlékező rendezvényünkre szép időt adott nekünk, hogy nyugodtan ne záporesőben emlékezzünk.
[01:04:30]Most pedig Ince Zsolt református lelkészt kérem imára, majd azt követően rendezvényünk végéhez érve énekeljük el himnuszainkat.
[01:04:51]Csendesedjünk el és röviden imádkozzunk.
[01:04:53]Kedves emlékező testvéreim, mennyei jó Atyánk, június 4-én minden józésű magyar ember lelkében szomorúság, fájdalom és keserűség van.
[01:05:09]emlékezünk, gondolkodunk, és ilyenkor a lelkünk megtelik olyan szomorúsággal, amellyel nehezen tudunk elszámolni, mert nincs akinek elmondani, nincs amiért elmondani, és úgy érezzük, hogy nincs értelme erről nekünk beszélnünk, de mégis itt állunk közösségként, maroknyi székelyként előtted a mindenség Ura előtt, és akarunk emlékezni, akarunk erőt meríteni, akarunk hozzád fordulni az imádság szavával.
[01:05:36]Atyánk, ilyenkor az emlékezés napján talán könnyebb gyűlölködni, mert arra van okunk és van múltunk, de arra kérünk téged, hogy tanítsd meg bennünket szeretni, szeretni a nemzettársunkat, a szomszédukat, az embertársunkat, a halál, a határ túlsó és innen lévő oldévő embertársunkat, nemzettársunkat, mert sokszor nehéz a családban is békességet találni, a nemzetben megtalálni az össz hangot, az együvé tartozás erejét.
[01:06:09]Atyánk, jó volna megtanulni azt, hogy mi is kicsiny népedként a választott gyermekeid vagyunk.
[01:06:14]És te bennünket kiválasztottál a történem során arra, hogy megmutassuk, hogy van helyünk a világban, van nemzeti öntudatunk, van szülőföldünk, van hitünk, és vagy te nekünk a mindenható Isten fiad által, Jézus által az életünkben, a mindennapjainkban.
[01:06:33]Hiszen mindig, amikor bajban voltunk és vagyunk, akkor azt mondtuk, hogy Uram, segíts.
[01:06:36]És mindig megsegítettél a bajban, a háborúságban, a megaláztatásban, a szétszakítottságban, a nemzetgyalázásban.
[01:06:45]Te mindig mellettünk voltál, és valahol egy pici erőt adtál arra, hogy tovább lépjünk és tovább éljünk.
[01:06:51]Atyának ez nagy dolog, mert és ezt olyan sokszor elfelejteljük, hogy te bennünket kiválasztottál és azt mondtad, hogy a tieid vagyunk és akarunk ebből erőt meríteni, akarunk hidni, mert a hitetlenség, a reménytelenség, a kifosztottság olyan gyorsan el tud uralkodni rajtunk, és olyan nehéz bízni, bízni benned, bízni embertársainkban, bízni ebben a világban.
[01:07:16]Atyánk, olyan sokszor egymásra újjal mutogatunk, egymást kritizáljuk, egymást megbiegezzük.
[01:07:20]egymás háttérbe szorítjuk, és egymás hátába talán késeket is nyomunk, de Istenünk ma akart megtanítani nekünk azt, hogy nem szabad így gondolkodnunk, hanem fölemelt fővel, tiszta hittel, emberséggel és nemzettudattal és együvé tartozással mindig előreekinteni, föltekinteni rád a mindenség urára és érezni azt, hogy igen, van rendeltetésünk, van célja a mi életünknek.
[01:07:46]Atyánk, fogd a kezünket, taníts bennünket, légyj velünk, ne hagyj el bennünket, mert enélkület ez a világ olyan súlyos lenne, annak keresztje és nyomorúsága.
[01:07:59]Atyánk, különbözőek vagyunk, különbözőképpen gondolkodunk és beszélünk.
[01:08:03]annyi mindent belekiabál az életünkben, de Istenünk, akarjuk hallani a te szent szavadat, mert azt mondja, hogy imádkozzatok és dolgozzatok, és ezt kell tennünk magyarként, székelyként itt Sebiszent Györölgyön a világ bánymelyik részén emberként, a te gyermekedként.
[01:08:21]Jó Atyánk, olyan sok mindennel vallott el a lelkünk, de ilyenkor talán az a legjobb, hogyha csendben hozzád fordulunk és közösen, hangos szóval elmondjuk a te szent fiadtól tanult imádságot, az Úr imáját.
[01:08:31]Gyertek kedves testvéreim, közösen hangos szóval mondjuk el a mi legszentebb imánkat, az Úr Jézusról tanult imádságot.
[01:08:42]Aki úgy gondolja, nyugodtan fogja meg a mellettállónak a kezét, mert ugye egy kicsit erősebbek vagyunk.
[01:08:44]Jó, Szemerián szoktuk gyakorolni, nem kell félni, nem ismerjük egymást, meg kell fogni a kezeket, ne nézzük egymás olyan furcsán.
[01:08:52]Megfogni a kezeket.
[01:08:52]Megvannak.
[01:08:52]Nem látom ott.
[01:08:57]Nem látom.
[01:08:59]Na hát együvé tartozunk, de olyan nehezen fogjuk meg ezzni egymás kezét.
[01:09:02]De én azért mondom az imát, és mondjuk hangosan a mi legszentebb imánkat.
[01:09:07]Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.
[01:09:16]A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek.
[01:09:29]És ne vigj minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.
[01:09:39]Ámen.
[01:09:42]Végezetül, kedves ünneplő testvéreim, fogadjátok szeretettel az áldást, ami így hangzik: A mindennok adója a szeretet és a kegyelemnek Istenen áldjon meg titeket, adjon nektek hitet, reménységet, szeretetet, kitartást, bizadalmat a mindennapokban, a szolgálatban, a kihívásokban, a megpróbáltatásokban.
[01:10:09]Áldja meg a mindenható Isten bennünket, életünket, családjainkat, ittlétünket és a mi egész nemzettestünket.
[01:10:16]Legyen velünk a mindenható Atya mostan és örökkön örökké úgy legyen.
[01:10:21]Ámen.
[01:10:31]Isten áld meg a magyar.
[01:10:38]Jó kedvel bőséget gyújts felére védőkat a küzellenség alsó akit Régen hozik eszendő megbűnöttel már múltat sövendő erre visszabézet könyös ú sötétjen vzess még egyszer győzelemre népet Csaba király csillagösvényen.
[01:12:11]A rónyi széklik, mint a szíta.
[01:12:19]Népek harcára zajló tengerén fejünk az árjal százszor elborítja.
[01:12:36]Ne hagyj elveszé istenünk.
[01:12:45]Maroknyi székelyik mind a szikla.
[01:12:53]Nérek a száda zajló tengerén fejünk az ágy százszor elborítja.
[01:13:09]Ne hagyj elveszniét istenünk.
[01:13:34]Ezzel rendezvényünk végéhez értem értünk.
[01:13:36]Köszönöm szépen meghívott vendégünknek, Torockai Lászlónak a gondolatait.
[01:13:42]Köszönöm szépen önöknek.
[01:13:54]hogy fontosnak tartották, hogy a trianoni diktátum napján megemlékezzenek.
[01:14:01]És ne feledjék azt, hogy ami többször is elhangzott itt a mai napon, több szónok szájából, hogy nemcsak a mai napon kell mi résen legyünk, emlékezzünk és figyeljünk, hogy meg tudjunk maradni, hogy erősödjünk, hanem minden nap.
[01:14:23]Viszontlátásra jövőben itt és június 4-én.
[01:14:31]Köszönöm, hogy itt voltak.
[01:14:32]Viszontlátásra.