Veszélyben az örökségünk: Magyarország magára hagyta ősi történelmét? - Vukics Ferenc, Rostás László

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm az Ultrahang Plus minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:03]Én Nagy Batóly Natán vagyok és folytatódik az ultrahang, illetve a MYKA az együttműködése.

[00:00:06]Mai beszélgetés fő témája a várak lesznek.

[00:00:09]Vendégünk itt a stúdióban Rostás László, Miskolc városnak a korábbi főépítésze, a Diós Győri vár felelős tervezője, büld díjas és proArchitektúra díjas tervező.

[00:00:22]Köszönöm szépen, hogy itt van.

[00:00:22]Üdvözlöm.

[00:00:23]Jó napot kívánok.

[00:00:23]Üdvözlök mindenkit.

[00:00:25]illetve Vukics Ferenc a patrióta katonai szekretője.

[00:00:27]Szervusz Feri, köszönöm neked is, hogy itt vagy.

[00:00:29]Szó első kérdés nem is lehet más, mint az, hogy mit tárolnak el rólunk a váraink.

[00:00:36]Hát ha most fölülről így ide néznék a Kárpátmedencére, akkor bizony látnék egy olyan foltot, ami a jelenlegi magyar határokat, a jogi határokat mutatja be, és ott egy nagyon nagy fehér folt volna.

[00:00:51]romokat látnék.

[00:00:54]Még ezen kívül Felvidéken, Örvidéken, Erdélyben és egyéb helyeken, ott viszont visszaépült és megmaradt várakat látnék.

[00:01:05]És ez azért érdekes számomra, mert a a fiatalokat, hogyha az ember elviszi egy-egy ilyen túrára, akkor elkezdi neki magyarázni azt, hogy hogy nézett ki egy olyan védőfolyosó egy kazamatába, ami mikor megyünk végig ezen a ezen a felületen, akkor előttünk van egy csőkorlát, és azt mondjuk, hogy na, ez volt a védőfolyosó, és onnantól kezdve nem ért semmit, előtte van a táj, de hogyha visszaépítjük azokat, at a régi falakat, amiket tudjuk, hogy hogy nézett ki, hiszen ezeket nagyon egyszerű visszaépíteni, mert mind a régészeti, mind a falkutatási, mind a levéltári kutatások nagyon pontosan erre nekünk megadják a magyarázatot és megadják az iránymutatást, akkor gyakorlatilag egészen más helyzetbe kerülünk.

[00:01:51]Most ilyen lesz a diós győri vár is, amit visszaépítünk, hála a jó Istennek.

[00:01:55]több mint 100 éves kutatás előzte meg, tehát 1800-as évek végén kezdődött el ennek a tudományos kutatása.

[00:02:04]Stéóttó kezdte el, majd utána a két háború között folytatódott tovább.

[00:02:09]mindig a háborúk megakasztották ezt.

[00:02:11]akkor egy Köves János nevezetű ember, aki az akkori erdőigazgatóságnak volt a fő mérnöke.

[00:02:20]Ugye a kommunizmus alatt elég csúnyán elbántak vele, de utána következett a a következő időszak, az 50-es években újraindult, majd a 60-as években eljutottunk odáig, hogy az Athén kárta alapján az alapfalakat kiemelték a romokból, illetve részleges vasbetonkiegészítéseket tettek, és majd ezt követőleg jutottunk el.

[00:02:42]odáig 2010-ben, hogy el tudtuk kezdeni a várnak az úgynevezett teljes revitalizációját.

[00:02:52]És ez egy alapvető kérdés, hogy revitalizáció vagy rekonstrukció.

[00:02:57]A revitalizációt az különbözteti meg a rekonstrukciótól, hogy a rekonstrukciót is önmagába tartalmazza.

[00:03:04]viszont egy nagyon érdekes dolgot vet elő, hogyha például én valamit megépítek, akkor az a kérdés, ha visszajönne a középkori király, akkor tudná-e használni?

[00:03:15]És ez azt jelenti, hogy a különböző térstruktúráknak az egymáshoz való viszonya, egymáshoz való kapcsolata, hogy jön ki.

[00:03:20]És ahogy most ezek a terek visszaállításra kerültek, gyakorlatilag ha egy középkori hadászat, de hát ezt Feri lehet, hogy jobban tudja, középkori hadászatot nézem meg, akkor az a kérdés, hogy hogy tudok benne úgy élni, hogyha kívülről jön egy támadás, akkor védetten tudok végigmenni, és az egész várat úgy tudom végigjárni, hogy engem kívülről nem látnak, de én kifele látok és tudok védekezni.

[00:03:46]És ez egyben pedig a vízvételi helytől kezdve minden egyebet meghatároz.

[00:03:51]És hát a revitalizáció az pontosan erről szól, hogy a vitalitást, az életet beletenni.

[00:03:56]A rekonstrukcióba nincs élet.

[00:03:59]Ami abból hiányzik az általában mindig az élet.

[00:04:02]A vitalizáció ugye pedig az életet hi melyik egyébként gyakoribb a mai építészetben a rekonstrukció és a revitalizáció?

[00:04:09]A rekonstrukció sajnálatos módon a 30-as-40-es években, mikor ezek az úgynevezett építészeti kárták igazán kialakultak, ezek ilyen törvénykönyvként működtek, azok megpróbálták annyira megkötni az emberek kezét, hogy egyszerűen nem tudtak tovább lépni, mint annyit, hogy a meglévő falakat kiemelték.

[00:04:34]És ez egy nagyon szűk értelmiségi csoportnak a játszóterévé vált.

[00:04:39]Tehát ez azt jelentette, hogy az, aki evvel foglalkozott, és nagyon jól ismerte a dolgot, ő tudományos munkákat írhatott erről, de amikor odajött az egyszerű látogató, akkor ő egyszerűen ezt nem tudta, hogyan értékelni.

[00:04:52]Tehát neki egy romantikus élménye volt, semmi több.

[00:04:56]Tehát egy nagyon érdekes dolog egyébként.

[00:04:59]Ez visszamegy az 1700-as évekre erre a tatai ár mellett a a vértes szentkereszti templom a legjobb példa.

[00:05:08]A törökök úgy adják át a vértes szentkereszti templomot, hogy gyakorlatilag teljesen épségben van, sőt be is rendezik.

[00:05:15]Majd ezt követőleg jön Eszterházi és azt mondja a Zicinek, ő volt akkor az építési vállalkozó, hogy a tatai tókertbe hozzon létre egy romkertet.

[00:05:29]És akkor megkérdezi Zicsi, hogy rendben van, de egy kérdése van, hogy robbantsa vagy bontsa, mert ha robbantja, akkor az drágább, ha kézzel bontja, akkor olcsóbb.

[00:05:40]És akkor kezdik el visszabontani az akkori értékünket, ami megmaradt.

[00:05:45]Hm.

[00:05:45]Ez az 1700-as éveknek az a Liport utáni időszaka, amikor ugye Liport robbant.

[00:05:53]Mária Terézia kőbeszolgáltatásként a fölrobbantott dolgoknak a köveit elviszi, és ezt követőleg gyakorlatilag itt marad a Kopaszország.

[00:06:04]Fel, ugye ezek rettenesen fontos központok voltak, mert a kultúrának, a gazdaságnak a központjai is voltak, és ugye több 100z ember lakott ezekben a várakban valamikor, amelyek ugye mint, hogy mondjam, korucfészkeknek mindenképpen menniük kellett, de a legfontosabb része szerintem az a az, hogyha ránézünk a az épített örökségünkre, mondjuk egy egy kicsi vidéki faluban, akkor megdöbbenve látjuk, hogy egy hatalmas nagy templomot látunk a a településnek körülbelül a közepén.

[00:06:34]És amikor azt a a templomot építették, vagy egy fő nemes úrnak a a pénzéből, vagy pedig a helyieknek az összerakott pénzéből, akkor azt tudjuk mondani, hogy körülbelül harmada, ötöde akkora volt a falunak a lakossága, de mégis képes volt egy ilyen építményt felépíteni úgy, hogy század annyira volt gazdag, mint a jelen pillanatban ott élő emberek.

[00:06:57]vagyis század akkor vagy a századnyi szegénységből is képesek voltak ezt fölépíteni.

[00:07:04]És sokszor bizony kicsit mementóként is szolgál nekünk, hogy nekünk ott vagyunk, hogy a bevakolása, a bemeszelése vagy a beázott tetőnek a helyre igazítása is egy kicsit nem megy.

[00:07:17]Miközben úgy tűnik, hogy ennél jóval nagyobb képességekre voltak hivatva azok a szereplők, akik évszázadokkal előttünk éltek.

[00:07:25]És a legfontosabb kérdés, amit szerintem ezek a a várak és a templomok is üzennek, az, hogy mi mit fogunk hagyni a jövőre?

[00:07:32]Mert az egy egyik egy fontos kérdés, hogy egy társadalomról sokat elmond az, hogy amit az elődei fölépítettek, azt képes-e megőrizni és tovább adni és megmutatni a következő nemzedékeknek és azoknak, akik meg akarják nézni, hogy mi Magyarország és mi a magyar épített örökség.

[00:07:48]És ezenkívül magának is képesnek kell lennie az újjat belerakni ebbe a történetbe, hogy utána azt lehessen mondani, hogy igen, itt volt egy nemzedék, mondjuk itt élt 2000-től 2030-ig, egy 30 éves korosztály, és ők meg ezt meg ezt meg ezt rakták le ö mementóként a jövőnek, és hozzárakt a a az ország képéhez.

[00:08:13]És itt kell elgondolkodnunk azon, hogy tényleg ez a mostani nemzedék, aki itt él, az vajon mit rak le, mit hagy örökül az után a következőre.

[00:08:23]De amikor még az újat nem is tudjuk odarakni, az egyik ilyen nagyon fontos kérdés, hogy arra legalább méltóak vagyunk-e, hogy az előttünk élt elődeink, az elődeink által hagyott építészeti örökséget, azt meg tudjuk-e tartani.

[00:08:37]Ugye én is az ország másik végében egy másik várral küzködünk.

[00:08:40]Ugye ez a Bossentgy Györölgy várkastélynak a a kérdésköre.

[00:08:44]Most odáig eljutottunk, hogy a Nagykanizsai Városi Közgyűlés úgy döntött, hogy átadja, eladja nekünk a területet, tehát a a földterületet és a várnak a területét eladja.

[00:08:53]Így már sokkal könnyebben tudunk majd gazdálkodni a területen és ott végrehajtani a saját elképzeléseinket, mert Nagykanizsa is egy nagyon fontos történelmi város volt pont ugyanebben a ezekben a korszakokban, amikor a a Diós Győri vár is kiemelkedő fontosságú volt, Nagykanizsa is nagyon fontos volt és valójában egy erődendszer volt, és ennek az erődrendszernek az egyik eleme volt a Botsentgyi Várkastély, és miután téglából épült, egy viszonylag nem túl nagy ö Várkastérról van szó, tehát ez 42 x45 mes alapterületről ről van szó.

[00:09:29]Egy hatalmas dombnak a tetején található, egy szőlőhegynek a tetején található 12 mély várárkokkal még mindig.

[00:09:39]Úgy gondoltuk, hogy azért Nagykarizsa is megérdemel egy várat, hogy egy történelmi város, aminek amúgy volt egy nagy erődje, és mellette pedig körülbelül fél tucat kisebb várkastélyes erődelem megtalálható volt, a végén nem tud ebből a múltból felmutatni semmit, mert mert egyik sincs helyreállítva, egyik sincs meg se a rekonstrukció, se a revitalizáció nem zajlott le.

[00:10:05]És ö itt van, látjuk, hogy az emberekben is van egy ellenállás, hogy hagyjuk már ezeket a régi dolgokat.

[00:10:11]Ö a másikban meg az az ellenállás, hogy hagyjuk már robotikát, meg hagyjuk a mesterséges intelligenciát, mert az úgy se lesz.

[00:10:17]Meg a Marsról meg a Holdról se beszéljünk, meg a múltról se beszéljünk.

[00:10:21]Tehát, hogy a jövő se érdekli nagyon, meg a múlt se érdekli nagyon, csak annyira a jelenben akar lenni, csak nem vett észre, hogy az a jelen is már egy kicsit múlt, amiben ő a mindennapjait élni akarja.

[00:10:31]De a a legfontosabb dolog szerintem mindannyiunk számára az, hogy hogy ezt ezt mindannyian fontosnak érezzük.

[00:10:40]Tehát mármint, hogy hogy egy ilyen épített örökséget újból fel lehet húzni és mondjuk társadalmi összefogás, mert mindenki azt mondja, hát megint állami pénzek.

[00:10:50]Nekünk is, amikor nekiálltunk, ennek csak közösségi összefogásból, tehát egyéni támogatók által gyűjtjük össze a pénzt.

[00:10:59]És akkor volt, aki azt mondta, hogy hát de miért nem a kórházaknak adományozunk?

[00:11:02]És mondtam, hogy semmi gond, ő is kezdjen gyűjtést a helyi kórháznak, és én is szívesen beleszállok, és támogatni fogom azt a az elképzelést, de nem, hogy én én a inkább a kórházra gyűjtsek.

[00:11:12]Hát mindenkinek, amilyen érintettsége van, abba az irányba próbál lépéseket megtenni.

[00:11:16]De a legfontosabb kérdés az, hogy mit őrzünk meg a a múltunknak a az emlékeiből, és igazából mit közvetítünk a a jövő felé.

[00:11:27]ö várat építeni.

[00:11:27]Ugye gyerekkorunkban is szeretünk bunkert, meg várat építeni.

[00:11:32]Aki vidéken élte a mindennapjait, az biztos, hogy az egyik legfontosabb elem volt.

[00:11:37]És mi is úgy gondoltuk, hogy abban a pillanatban, amikor neki tudunk már állni, hogy apró dolgokat el tudunk végezni rajta, akkor az emberek, mert az a fizikai megtestesülés elindul, hogy a falak egyre magasabbra emelkednek, az abban a pillanatban meglendíti az embereknek a fantáziáját, és rájönnek arra, hogy ez nem egy vesztett ügy.

[00:11:54]Itt tényleg lehet egyik téglát a másikra rakni, és ettől a pillanattól fogva amúgy megváltoznak az emberek, akik ebben a folyamatban részt vesznek.

[00:12:03]Ez így van.

[00:12:05]Nagyon érdekes a fölvetésed, és tényleg erről szól a dolog, az értékteremtés és az értékmegóvás.

[00:12:13]Na most nagyon sokan azt hiszik, hogy egy ilyen várépítés, vagy egy ilyen dolog, ez egy formai, egyszerű formai dolog, vagy egy szépészkedés, vagy egy vagy egy vagy egyszerűen egy, egy kis játék.

[00:12:26]De amikor az ember ezt komolyan veszi, akkor rájön arra, hogy ennél jóval több.

[00:12:31]Egy példát hadd mondjak el, és hogy miről szól.

[00:12:33]Példá Diós Győri vár esetében.

[00:12:35]A Diós Győri vár ugye királyné vár, királyi vár, tehát mese nincs.

[00:12:41]Ráadásul onnantól kezdve királyi vagy uralkodói, mikor bejönnek a magyarok a Kárpátmedencébe, hiszen nem véletlenül Bosnemzetség ezt a Földvárat kapja meg.

[00:12:52]Tehát ez volt az úgynevezett Győr volt a neve az egyik avargyűrűnek a központi vára a hét avargyűrű gyűrűből.

[00:12:58]Na most ez Kisgy Győr ott van mellette.

[00:13:03]Kis Győr ott van mellette.

[00:13:03]Így van.

[00:13:05]Tehát és ez nagyon érdekes.

[00:13:05]Tehát az erre épülő vár például abszolút pontosan észak-dél, kelet-nyugat csillagászati tájulás.

[00:13:14]Egy, kettő.

[00:13:14]A belső vár az egy szabályos négyszög alaprajz, négy toronnyal.

[00:13:20]Na most ugye pontosan tudjuk, hogy a négy evangélista, középen pedig a kvinteszencia, az első üzenet, a második üzenet.

[00:13:29]Ezen belül a méretrendeket nézzük, és ki fog derülni a szerkesztés során magasságra, mindenre.

[00:13:35]Van egy fiatal építész fiú, aki elkészítette ennek a fiúksi számsorhoz való viszonyát.

[00:13:42]Kiderült, hogy pontosan igaz.

[00:13:45]Szerette volna egy építés szakfolyóiratban ezt megjelentetni.

[00:13:46]nem engedték neki mondván, hogy más problémákat.

[00:13:52]Igen.

[00:13:52]Holott ez?

[00:13:52]És aztán jön a következő dolog, hogy amikor Nagy Lajos megpróbálja megszilárdítani, pontosabban Károly Róbert, utána pedig Nagy Lajos megpróbálja megszilárdítani az ország helyzetét, főleg a lengyelmagyar unióval kapcsolatban, akkor fogja magát és kiépíti a mennyei Jeruzsálem képletére a várat.

[00:14:15]Ez azért nagyon fontos üzenet, mert ugye pontosan mi történik egy királykoronázásnál?

[00:14:22]Királykoronázásnál föllovagol a királydombra a király, és a négy égtály felé vet a kardjával, hogy ő mind a világ mind a négy égtáját uralja, és megvédi tőle a saját birodalmát.

[00:14:33]Na most ugyanez a helyzet Dós Győrnél.

[00:14:37]Diós Györt megvan a középső várra négy toronnyal, majd ezt követőleg a külső vár kiép.

[00:14:43]A külső várban mind a négy égtáj felé négyszer kett darab bástyatorony.

[00:14:50]Tehát ez azt jelenti, hogy plusz 8.

[00:14:53]Tehát megvan a 12 mennye a mennyei Jeruzsálem 12 tornya.

[00:14:58]És a négy égály felé pedig a világ óceánját jellemző vizes árkon keresztül négy híd vezet, és mind a négy hídnak megvan a maga szerepe.

[00:15:08]Ebből majd a nyugati hídat fogja használni egy úgynevezett huszárváron keresztül, de ez a szimbolikus négy híd a középkor teljes világképét hozza.

[00:15:21]Na most ilyen Közép-Európában ugyanilyen tisztasága, mint ami a magyar királyságnak a szimbóluma nincs meg.

[00:15:27]És aztán jön a következő, ugye ezek a nagyok.

[00:15:30]Innen jövünk befele.

[00:15:32]Most amikor elkezdtük keresni a az összekötő hidat a lépcsőházi torony és a torony között, akkor Szekér Gyuri barátunk, aki most decemberben halt meg, a legjobb középkori művészettörténész volt, építész volt.

[00:15:48]Sajnos egy infarktusban halt meg.

[00:15:51]Nagyon nagy vesztesége a magyar építészetnek és a művészettörténetnek.

[00:15:57]A következőre jött rá.

[00:15:57]Megtalálta a levéltárak között, hogy a kassai mester, aki a kassai dómot építette, itt dolgozott, és akkor elkezdte nézni, hogy milyen lehetett a híd.

[00:16:10]És kiderült, hogy az, amit kibontottak Kassán egy lodzsát, azt a lodzsát elvitték Ausztriába.

[00:16:17]Egy főúr megvásárolta az 1800-as évek végén, megvan a lodzsa.

[00:16:23]és annak a lodzsának a szerkesztési szabályai szerint visszaállítható az eredeti híd.

[00:16:27]És ami döbbenetes volt ebben, hogy amikor elkezdtük ott a felületeket tisztítani, akkor találtunk kőborda töredékeket.

[00:16:35]És ez a másik, a legkisebb elemig.

[00:16:42]Ránéztünk a bordára, hát ugye mi tanultunk építészettörténetet, művészettörténetet, és a bordáknál általában szimmetrikusan rajzoltuk meg a bordákat.

[00:16:50]És ahogy kézbe vettem, kiderült, hogy nem szimmetrikus.

[00:16:53]És akkor gondoltam, hát mondom, 1400-as évek, hát a mester lehet, hogy egy kicsit elrontotta.

[00:17:01]Ma már van olyan számítógépes program egyéb, amikor az ember egy hengernek és egy körszeletnek a metszetét fölrajzolja.

[00:17:08]Egész addig, amíg elméleti a dolog, addig csak egy vonalszerű.

[00:17:11]De amikor térbe kell fordítani, kiderül, hogy ez a kétszergörgült területet, felületet tudja.

[00:17:17]És ez a mester, akár úgy, hogy tudatosan, mert ki kellett neki szerkeszteni, mert oda kellett adni, egy olyan információt őrzött meg annak idején a világ azon szegletéből, ami mai napig is ma már a kvantumfizikával írható- a Hú elméletben.

[00:17:37]Döbbenetes.

[00:17:37]És ugyanez vonatkozik Stonehengre is, hogyha egy kicsit kitekintek, de ugyanez megtörténik Erdélyben is ez a fajta dolog.

[00:17:44]Tehát amikor én egy várat visszaépítek, revitalizálok, akkor én ebben nem csak egy formát, és nem csak egy, na, valahogy így nézett ki, hanem nagyon pontosan azokat a tudásokat, azokat az értékeket kell belerakja.

[00:18:00]Miért?

[00:18:00]Mert ha még egyszer valaki fölrobbantja, hogy valaki bármit csinál vele, és megtalálnak egy elemet belőle, abból az egy elemből a teljes világképet föl tudom állítani.

[00:18:14]Szóval ez teljesen döbbenetes, de ugyanez vonatkozik mondjuk megint csak az ebédlőpalotára is.

[00:18:18]És gondoljátok el, megvannak a zárókövek odafönt.

[00:18:25]Előkerült a négy bordak, a négy boltozats szakasz közül három zárókő.

[00:18:27]A negyediket azt összetörve találták annak idején.

[00:18:32]Ez három figurális dolog.

[00:18:36]Következő van rajta.

[00:18:36]Az egyiken rajta van a a gorgó.

[00:18:40]A gorgó az, aki az őskáosz.

[00:18:44]A másikon rajta van egy sárkányfióka, vagy egy sárkány.

[00:18:47]Ilyen uroborusz formába fordul vissza két kis sárkánytojással.

[00:18:54]A harmadikon pedig rajta van Lokietijetek Erzsébet, Nagylos édesanyja portréja.

[00:19:00]És hogyha én most azt mondom, hogy ez egy női minőség, tehát az anyag születése, és ezt nekem sorba kell állítanom az északi oldal felől, akkor bizony az első a gorgó, a káosz, ahogy megyek tovább az épületbe, ott van rögtön, amikor a dualitás úgy jön ki, hogy a régi szkít hagyomány szerint nálunk az egy meg egy az három, nem kettő, mert a nyugati világnak kettő, de nekünk három egyértelműleg, mint ahogy az ős fogalmunkba is.

[00:19:28]Az őste, te, en, én, te, ő, egyes szám, három személy, tehát maga ez is ugyanazt jelenti.

[00:19:34]És itt a két kis sárkány tojás, meg az öreg sárkány adja ki azt az egységet, ahol egymással szemben nem lehet a tent, a te és az ént kijátszani, mert ott van az ős, az öreg sárkány hordozza az információt.

[00:19:52]És amikor ezeket behelyezed a térbe, és bemégy ebbe a térbe, és megfejted, akkor onnantól kezdve egész más emberként még tovább, és jössz ki belőle.

[00:20:00]És ezek azok a nagyon fontos dolgok, a revitalizációhoz hozzátartozó dolog.

[00:20:06]Na most, hogyha én ezeket a, mint ahogy idáig is történt, ezeket a záróköveket leteszem oda a sarokba, és a gyerekek megnézik, vagy bárki megnézi, nagyon szép faragás, de ha nincs visszahelyezve abba a struktúrába, amiben volt eredetileg, akkor gyakorlatilag elveszett az információ.

[00:20:24]És még egy dolog, ami nagyon lényeges, hogy mi ennek a jogi alapja.

[00:20:29]Ugye most vitatkoznak műemlékesek, vitatkozik mindenki, szabad-e visszaépíteni, vagy nem szabad visszaépíteni?

[00:20:35]Mit lehet, meg mit nem lehet?

[00:20:38]Ennek két dolga van.

[00:20:38]Van egy, Magyarországnak van egy történelmi alkotmánya, a Corpusz Juris Hungarici.

[00:20:44]Tetszik, nem tetszik?

[00:20:44]A világnak ez nekünk egy 1000er éves alkotmányunk, sőt többen a vérszerződéssel kezdődik.

[00:20:52]Viszont a Szent László törvényei kimondják egyértelműleg két artikulusz foglalkozik vele.

[00:20:57]Egy: ha azért pusztult el egy templom, mert ősisége volt, akkor a király építse vissza.

[00:21:05]Ha pedig azért pusztult el, mert hadakozás közben pusztult el, akkor pedig a püspök építse vissza, de vissza kell építeni.

[00:21:16]Itt a tőség azt jelenti, hogy régi és igen.

[00:21:18]Na most ez azért egy nagyon érdekes dolog ez, hogy mit jelent 1070-ben az ős.

[00:21:22]Tehát ez nem a 70 évben az egy emberöltő, maximum másfél.

[00:21:28]Mindenki emlékszik, az nem ősi.

[00:21:30]Itt arról az ősi kereszténységről beszélünk, amiről Ferenc pápa beszélt.

[00:21:35]Ugye nagyon pontosan tudjuk, hogy Dunán túlon században 14 püspökség, keresztény püspökség működik.

[00:21:46]Túri szent Márton, Dunántúlon születik.

[00:21:53]Ugye Bálin Csanyi bácsitól tudjuk, szegedi néprajzostól, hogy Túri Szent Mártonnak a szülei Hun királyi családból származnak.

[00:22:03]Megvan a hagyomány.

[00:22:07]Tehát ezt az öreg az ünnepi kalendáriumban le is írta.

[00:22:10]Ugye én Szegeden nőttem föl, még hál istennek volt szerencsém vele találkozni.

[00:22:14]De de ez az a kereszténység.

[00:22:16]Tehát itt igenis nem 1000er éves kereszténységről beszélünk.

[00:22:20]És ez az ősiség a körtemplomainkra és minden egyébbre is vonatkozik.

[00:22:24]Tehát, hogy valaki elmegy Pécsre, ott is van ugye egy ősi templom, egy ősi keresztény templom.

[00:22:29]Szóval ezre több elég régi Hogyne?

[00:22:32]Hát hát bocsánat, hogy szóba vágok.

[00:22:34]Tehát a következő a tervezőjével, a Bakmannal beszélgettem halála előtt végigjártuk.

[00:22:40]Hát ha az ember lemegy a hét karélyú szentélybe, ott közvetlen a bazilika mellett, én mondtam a Bakmannak, hát mondom, hány ember fér ide be?

[00:22:52]Hát ha hozok négy vagy öt busznyi embert, még mindig férnek be.

[00:22:54]Akkor ez hogy volna csak temetőkápolna?

[00:22:57]Mert ugye próbálják elvenni az élét, hogy ezek csak temetőkápolnák, nem?

[00:23:02]Tehát itt egy olyan komoly kereszténység volt végig.

[00:23:08]Hát egész egészen le horvátországig, tehát ez az egész terület az úgynevezett avarkereszténység is ehhez köthető.

[00:23:14]Hát Bakmannak meggyőződése volt, és ezek azok, amikre ugye Szent László törvénye unatkozik, és visszamenőlegesen is.

[00:23:22]Tehát ez ez nagyon-nagyon lényeges.

[00:23:25]A másik pedig, ami ehhez tartozik, nem beszélhetnénk műemlékvédelemről, hogyha az elődeink, mint ahogy Kóskára is mondta, hogy az elődeink nem azt tették volna, hogy ott vannak a félig megmaradt templomaink, azokat tovább építjük, visszaépítjük.

[00:23:44]Hát én egyszerűen szakmában nem értettem azt a felvetést a zsábéki templomnál.

[00:23:50]Ugye tudjuk, hogy a zsábéki templom úgy menekült meg, hogy már éppen robbantották volna, mert az emberek azon vitatkoztak, hogy na melyik tudja egy dinamittal lerobbantani, vagy kettővel.

[00:24:02]És ezek azért érdekesek, mert pontosan tudjuk szerkesztési szabályból abszolút, hogy hogy nézett ki.

[00:24:07]Tehát milliméter pontosan visszaállítható az egész.

[00:24:10]És akkor azon azon vitatkozik a szakma, hogy igen vagy nem.

[00:24:15]És ráadásul mikor az egyház azt mondja, mint tulajdonos, aki ezt építette, hogy ő ezt a zsán béki templomot használni szeretné, tehát egyházi funkcióként, kolostorként és egyéb, és akkor én kívülállóként azt mondom neki, hogy nem használhatod, vagy csak ezt vagy azt csinálhatok, miközben az egyház mögött azért 2000 év minimum van.

[00:24:41]Tehát ha valaki tudja, hogy mit szeretne, ő tudná.

[00:24:43]Tehát de mondhatnám ugyanezt az anomáliát korláton.

[00:24:48]Korlát az egy csodálatos kis templom fönt a Zemplénben.

[00:24:57]Hát mi történt?

[00:24:57]A gyülekezettől elvették a templomot valamikor a 60-as években és valamikor a 90-es években adták úgy vissza, hogy folyamatosan kapirgáltak a falakon.

[00:25:11]A gyülekezet szétesett, a templom nem lett megmentve.

[00:25:16]Most már úgy végülis a 90-es évek után már sikerült, de használatba nem lehetett venni.

[00:25:21]Tehát vannak határok.

[00:25:21]És amikor ez a feszültség a társadalom és a szakma között fönt áll, akkor alapjába véve pontosan ez az, amit föl kell tudni oldani, tehát mind a két oldalról.

[00:25:36]És aztán jön a harmadik dolog, ugye ópusztaszer.

[00:25:41]Ópusztaszer pedig hát Trogmaer Ottót én nagyon jól ismertem Szegedről még ő ásta ki.

[00:25:45]Fantasztikus sikerei voltak.

[00:25:48]Nagyon szépen a régi templom előjött.

[00:25:50]Igen ám, de ki van téve a tábla, hogy romokra lépni életveszéles és tiros, mert egyszerűen, ha nem kapják meg az alapfalak azokat a szerkezeti terheléseket, ami alapján tényleg életbe kerül a dolog, akkor vége van.

[00:26:07]Tehát és ami a ugyanide tartozik, a régészek megpróbálják, nem fogják szeretni ezeket a mondatokat, de ez így van.

[00:26:18]megpróbálják nem engedni visszaállítani.

[00:26:23]Viszont ha valaki tényleg pusztítja a műemlékeinket, azok ők, mert amit ők kibontanak, az azt jelenti, hogy véglegesen eltűnt.

[00:26:33]Egyetlen egy dolog marad, utána az, hogy ők megfelelően ezeket gyakorlatilag dokumentálják.

[00:26:41]És itt van az érdekessége ennek a dolognak.

[00:26:43]Tehát ha a szakmák összefognak egymás mellett, és Feri, ha ti is építeni fogjátok vissza, és elő fognak jönni, mert a régészre szükség van, nagy tudása van.

[00:26:54]Szerencsére nálunk teljesen befejeződött a régészeti feltárás a a várnak, tehát több alkalommal amúgy különben pont Szekér György is ugye részese volt annak a feltárásnak, amiről amiről beszélünk.

[00:27:06]Igen.

[00:27:06]Tehát tehát ennél az a lény fontosak, fontos a művészettörténet, fontos az, hogy ezek legyenek megvitatva, csak egyetlen egyet nem szabad az élet elől elzárni.

[00:27:18]És az abban nagyon biztos vagyok, mert mert ugye mondják sokan, hogy ezt csináljuk meg virtuálisan.

[00:27:27]Na de hát virtuális tér és a valós tér között nagyon nagy különség van.

[00:27:32]olcsón, kevés munkával, mert mert mi a lényege?

[00:27:35]Tehát az egyik ilyen fontos dolog, ugye, ma opóus tesz erről van szó, ugye reményeink szerint mondjuk idén meg tudjuk tölteni ópusztaszert úgy, ahogy szeretnénk, de július és között július 3 és 5 között, de bennem az a kép van, hogy körbeér a rendezvény az egész Kanzennek a területét is, vagy a a Cseteurták területét is fel tudjuk használni majd a rendezvénynek a megvalósításához.

[00:28:00]Tehát teljesen élettel telik meg a terület, de bennem az van, hogy ahogyan kicsit elfelejtettük Ó, pusztaszert meg annak a jelentőségét, hogy igen, a magyaroknak néha szerét kell ejteni a dolgaikon.

[00:28:14]Bennünk ugye az van, hogy az lenne az igazi szép jelenlét, hogyha ott kialakulna egy olyan közösség, amelyik fontosnak tartaná, hogy ott ez a hatalmas nagy építmény, ez újjaépítésre kerüljön.

[00:28:25]és ópusztaszerrel, amikor odamennek az emberek, akkor avval szembesüljenek, hogy nem csak egy föl van építve egy modern épület végre felújított tetőzettel és egyebekkel kijavítva, hogy a hogy a a a festmény az védett legyen, hogy a feszti körkép védett legyen, hanem hanem láthatnánk azt a azt az építményt is, ami meghatározója volt ennek a területnek.

[00:28:51]Tehát uralta ezt a területet valamikor és és hogy mi a lényege, amikor építünk valamit, mi kell hozzá?

[00:28:57]Hát kell hozzá egy közösség.

[00:28:59]Ha nem volt közösség, meg kell teremteni a közösséget ahhoz, hogy az építmény megszülessen.

[00:29:04]Mindegy, hogy várról vagy templomról van szó.

[00:29:06]És az építésnek a folyamata, azaz a közösségnek, a közösségi életnek a feléledésének a folyamatát is jelenti, az újjáakulásának a folyamatát is jelenti.

[00:29:18]És ezért mondjuk mi, hogy legyél te is várépítő.

[00:29:19]hogy lehet, hogy nem várt meg templomot kell építeni, mert mert még nincs akkora erőforrás hozzá, de hogy mindenkinek a saját közvetlen környezetébe körbe kell nézni, meg kell nézni, hogy van egy hősi emlékmű, lekoptak róla a betűk, letört róla egy-két dolog, hogy hogy jöjjünk már rá, hogy a hogy a saját dédapánknak a neve van ráírva, és hogy gyűjtsünk már össze egy kis pénzt, csináljunk egy kis összefogást annak érdekében, hogy hogy megmentsük ezt az emléket, amit annak idején mindenki oly szeretettel gondozott, annak annak előtte.

[00:29:52]És ez is közösséget teremt, mert azok az emberek, azok 10-an, 30-an, akik összerakják a pénzt, akik elmennek, akik kitakarítják, kitisztítják, akik segítenek a az újjáépítésében, azok új közösségé formálódnak, és ezzel más dologban is össze fognak fogni.

[00:30:08]És ennek ez a lényege, hogy akkor amikor nekiállunk egy ilyen dolognak, akkor van, aki azt mondja, hogy ja természetesen hát itt profi építészek vannak, profi cégek, azok majd mindent megvalósítanak, mindent megcsinálnak.

[00:30:23]Igen, valamit nélkülük nem lehet megcsinálni és nem lehet keresztülvinni, de az életet, a revitalizálást a közösség fogja majd hozzárakni.

[00:30:28]És itt is egy nagyon fontos dolog.

[00:30:31]Ugye nekem volt szerencsém, ugye jó barátok vagyunk nagyon régóta, már több évtizede, és és volt szerencsém az építésnek a folyamatát végigkövetni, és ez brutális, amikor bemész, és közben ez egy köz, tehát Magyarországon ez egy közepes nagyságú várnak számított annak idején, és belegondolunk abba, hogy 500 év óta szinte senki nem rakott hozzá egy követ sem, és ennek csak a belső várának a látványa egy olyan masszív hatás, amiben úgy érezzük, hogy Jézus Mária 500 évvel az elődeink ilyen ilyeneket építettek, ilyeneket tudtak.

[00:31:02]Vajon hol tartunk mi ehhez képest?

[00:31:04]És akkor még nem látjuk a külső vár meg a többit, mert ugye a a város egy jelentős részét el fogja a vár területének, de a lényeg az, hogy hogy a sokkoló hatás.

[00:31:15]Tehát tényleg, aki odamegy és megnézi, egy egy sok hatás az, ami a amit maga a várnak a látványa igazából nyújt.

[00:31:23]És ahogy mondtuk, egy közép egy egy közepes nagyságú vár.

[00:31:28]Nemrégben jártam ugye len a Délvidéken és Szabadkát, mint szecessziós várost végignézzük, mert szinte minden épület szecessziós stílusban van megépítve, vagy újvidéket, és akkor vele szemben Péter váradi erőd megnézve is egy brutális, hatalmas nagy erődmit nem, még szinte semmit nem tudtak belőle hasznosítani.

[00:31:52]ottani államhatalom nem elég erős, nem elég gazdag a szerb gazdaság ahhoz, hogy mondjuk ki tudja aknázni egy ilyen fantasztikus építménynek a a lehetőségeit, de amikor elmegy az ember és a nándorfehérvári várat végigjárja, akkor végiggondolja, hogy hogy mi most építjük a budai várat, mármint, hogy itt itt évtizedek ótan van egy szándék arra, hogy valamit a budai várnak a valóságából meg tudjunk mutatni országnak, világnak.

[00:32:21]És akkor elmegy valaki, és megnézi mondjuk a nándorfehérvári várat, és azt mondja, hogy lehet, hogy mi a budai vár is így nézne ki, ha ezek a szándékok nem lettek volna.

[00:32:30]De itt nem csak a a az elmúlt 11 néhány évnek a a szándékát jelentette, hanem ugye itt több alkalommal voltak ilyen hullámok, amikor ott úgy úgy döntöttek, hogy azért ha ha szétbombázták, szétlőtték, tönkretették, akkor is valamit fel kell tudni mutatni, és még még mennyi minden van, ami nincs újjáépítve.

[00:32:49]abban a várban, de én mindenkinek ajánlom, hogy menjen el Belgrádba, és nézze meg, hogy a Nándorfehérvári vár most milyen állapotban van ott önálluk.

[00:32:57]És ott rádöbbenhetünk arra, hogy amúgy a mi a mi budai várunk is nézhetne ki úgy, hogyha ha nem lett volna annyi erő bennünk, hogy hogy nekiállunk és elkezdjük építeni, szépítgetni, és most pedig mindenki csodájára jár, és hogy hány ember fogja azt látni a világból, és hányan fogják látni azok a fiatal gyerekek, akik akik majd ellátogatnak, és megnézik a budai várat, amikor fölmennek és akár a Halászbástyára kitekintenek, ami egy későbbi hozzáépítés, nem túl sok köze volt a a az ősi várhoz, de a szándék az, hogy hogy megmutassák, hogy hogy itt nagyon fontos épületei voltak a magyar társadalomnak, és nagyon fontos szereplői voltak, akik ott éltek, emberek és hogy érdemes megmutatni belőlük valamennyit.

[00:33:42]És hát hogy egy egy gyönyörű város, tehát Buda és Pest valójában mégis csak egy gyönyörű helyen lévő város, és az ott lévő történelmi építményeink is.

[00:33:51]A a hogy itt a a szuperlativusb latívusokban lehet róla beszélni.

[00:33:56]Ö néha találkoztam idősebb építészekkel, és ott nagyon soknak az volt a véleménye, hogy valahol 1913 környékén lehet, hogy egy kicsit abbadt a magyar építési kedv, vagyis hogy az az igazi magyar építészet, aminek a végén sokszor az fordult elő, hogy hogy annyira átgondoltak voltak az épületek, hogy szemetet nem kellett elhordania az építkezésekről, mert pont akkora volt a gerenda, pont akkora léckora a kő, amit oda be kellett építeni, mert annyira végig volt gondolva.

[00:34:24]És most egy kicsit mindenre annyira ráhagyunk, és annyira a a szemét irányába toljuk el az építkezéseinket is döntő részében, hogy tényleg példát lehet venni a azokról a azokról az építményekről, meg azokról azokról a mesterekről, akik ezeket annak idején építették.

[00:34:41]Igen, ez valóban így van, hogy ott a trianoni határ mentén, amikor meghúzták az új vonalakat, akkor gyakorlatilag egy olyan trauma érte ezt az egész országot, az egész nemzetet, amit egyszerűen nagyon sokáig nem tudott kiheverni, és építészetileg sem.

[00:35:01]és építészetileg sem, hiszen gondoljunk bele, hát Erdélyből Felvidékről jöttek az épületfák, tehát olyan fák jöttek, amik ugye képesek voltak áthidalni a megfelelő fesztávokat.

[00:35:15]Tiszán jöttek le, húsztatták le.

[00:35:17]Nem azért, mert nem tudták volna lehúzni szekérrel, hanem azért, mert amikor egy fagerendát úsztatsz le, az átmossa azokat a belső csövecskéket, amiben a gélanyag van.

[00:35:27]És onnantól kezdve az épületfa az már alkalmas arra, hogy ne menjen bele a rovar.

[00:35:35]A mai fáknak ez a legnagyobb problémája.

[00:35:37]a hagyományos módon úsztatott fát használnak, annak ötször annyi az ára és minden egyéb, mert az viszont alkalmas arra, tehát minden fölgyorsult és egész másként.

[00:35:46]Ezért van az, hogy rengeteg selejtünk van, mert a normális rendszereket, a normális rendeket nem tudjuk végigvinni.

[00:35:55]Nincsenek szakembereink, egyszerűen elvesztek, kőfaragók nincsenek, nagyon kevesen vannak.

[00:36:02]Hol?

[00:36:02]Ott nagyon egyszerű még.

[00:36:05]Ugye fönt borsotban van még egy-két öreg, akik tudnak követ vágni.

[00:36:11]Én mikor jönnek kőfaragók, megkérdezem, hogy milyen a szerszám, mutassa, és akkor hozza a szerszámát.

[00:36:18]Mondom, uram, maga soha nem csinált követ, nem faragott.

[00:36:19]Hát miért?

[00:36:22]Mert nem mozog a kalapácsnak a feje.

[00:36:24]Miért az úgy kellene?

[00:36:24]Hát mondom, menjen be és kérdezzem meg a többieket, akik csináltak ilyet.

[00:36:28]Tehát nincs szakember, és akkor közben elkezdenénk visszarakni.

[00:36:33]Ez önmagát képes visszaépíteni.

[00:36:33]Ez egy ez egy nagyon jó dolog.

[00:36:36]De visszatérek még arra, amit elkezdtél, hogy közösségépítés és utána az építés.

[00:36:40]Mi a Széphavasnál a következőt csináltuk.

[00:36:44]Ott az 1000 éves határ mellé mentén volt egy kis kápolna.

[00:36:50]Mária Terézia kőbeszolgáltatási rendelete alapján széthortták az egészet, illetve az akkori határzárnak megfelelően nem engedték a csángókat átjönni.

[00:37:00]Tehát ez egy jelképes dolog volt.

[00:37:02]És ami nagyon érdekes volt, hogy annak idején ugye Molnár V Jóska, illetve tiszti Gergely István, kinti plébános, római katolikus pap összeálltak, hogy kellene valahit csinálni, és vissza kellene építeni, és többször nekiestek és nem igazán nem igazán akart elindulni.

[00:37:22]Még egyszer csak azt csináltuk, hogy körbeuk az adott területet elég sokan, és elképzeltük, hogy milyen volt ez.

[00:37:31]Persze voltak vázlatok, és azt mondtuk, hogy na akkor gyerünk, nézzük meg, ilyen legyen.

[00:37:36]És akkor tettünk egy fogadalmat, hogy meg fogjuk építeni.

[00:37:41]Természetesen nem kaptunk rá semmit.

[00:37:44]Kalákába épült az egész.

[00:37:46]A végén kaptunk az Anyaországtól, mármint Magyarországtól kapott az építkezés támogatást nem sokat.

[00:37:54]De kalákába épült.

[00:37:54]És ami fontos, itt van, amit mondtál, és azzal kell befejezni, hogy amikor elkészül, mindig kell legyen egy olyan közösség, akinek a kezébe adható, mert aki benne dolgozott, aki beletette a munkáját, az sajátjának érzi.

[00:38:11]Ha valaki csak pénzt tesz oda, ott volt a magyarvár esete felé, emlékszel rá?

[00:38:17]Így van.

[00:38:18]Úgy volt, hogy fölépítjük a 64 izével, bástyával, mindennel.

[00:38:20]Elindult egy folyamat.

[00:38:25]XYok kiszámolták neveket.

[00:38:25]Ne mondjunk, hogy egy bástya kerül 60 millió Ftba.

[00:38:30]Most mondtam egy számot.

[00:38:32]És akkor az volt, hogy na jó, akkor adjátok össze a pénzt.

[00:38:33]És volt köztünk egy valaki, aki azt mondja, én nem adok semmit, én megépítem.

[00:38:40]És nem értették, hogy mit mond ez az ember.

[00:38:44]És itt van az, amiről beszélsz Feri, hogy az összefogás ereje, hogy igen, akkor fog megépülni, ha beleteszem a kétkezi munkámat.

[00:38:51]Elég nekem csak egy téglát arrébb tennem, mint ahogy Széphavashoz a miskolci egyetem egyik tanszékvezető tanára hozta föl a téglát.

[00:39:03]Meg is lepődött nagyon ott, mikor kiderült, hogy egy miskolci, aki tervezte.

[00:39:07]egyébként egy nagyon komoly emberről van szó, de beletette és boldog volt, és ugyanúgy mondhatnám az összes többi embert, aki ott az összetartozás kápolnájába beletette a tégláját.

[00:39:20]Ezek az ezek az alapvetőek, hogy magáinak érezze.

[00:39:22]Például most Dós Györbe ugye volt a gyümölcsoltó boldogasszony napja, ültettünk két szőllőtövet a borlovagokkal.

[00:39:37]Nagyon sokan nem értették, hogy mi történik.

[00:39:38]Hát még nincs kész.

[00:39:38]Hát hát egyáltalán miért akarunk mi egy múzeumba, persze nem múzeum lesz a Diós Győriár, reményem szerint egy élővárnak kell lennie.

[00:39:48]Miért akarunk mi bele szőllőt ültetni?

[00:39:51]Ráadásul Bakators szőllőt, ami ugye Bihar diószegről való.

[00:39:57]500 év óta pontosan tudjuk, hogy egy magyar szőlőfajta.

[00:40:01]És kész.

[00:40:01]És nem értették.

[00:40:04]És hiába magyaráztuk nekik, hogy de hát azért, mert gyümölcsoltó boldogasszony napján kell elültetni a szőllőt ahhoz, hogy az tényleg megfoganj a tavasz ereje kihozza, illetve az, hogy ennek hogyan kell és hogy élővé kell tenni.

[00:40:19]És ez azért figyelmeztető jel, mert a közösségeinkbe ez a fajta inger, ez a fajta információ hiányzik, hogy nem úgy van, hogy most ráérek két nem tudom mi között, két ilyen játék között, és odamegyek akkor gyorsan csinálok valamit.

[00:40:36]Nem, ideje van mindennek.

[00:40:38]És nem véletlenül volt a az évkörön belül ez az időrend.

[00:40:45]hogy ugye a Szentgyógyvári hegynél mi itt abból Szentgyógyvárról, amit Nagykarizsa mellett építünk, ugye az az alapvető elképzelés, hogy azok, akik a várépítésben segítkeznek és támogatják ezt, azok várépítővé válnak.

[00:40:55]A várépítők azok sose fognak, és azoknak az utódai sose fognak belépőjegyet venni ehhez a várhoz, mert mint mint a várak várnak a fölépítői ugye jogosultak, lesz lesznek arra, hogy bármikor megtekintsék ők is meg az utódaik ezt a várat, de annak a legfontosabb része az, hogy tényleg élettel töltsük meg.

[00:41:16]És miután ugye környékén ugye szőlőhegyek vannak, borszőlő van a a közvetlen körzetében, és viszonylag már jó szőllők is, meg jó borok is termelnek.

[00:41:27]Az elmúlt 20 évben elég sokat fejlődött ott a a borászat, ezért megpróbáljuk a pincét úgy megcsinálni, hogy utána azt az ott lévő vállalkozók, mint a várnak a pincéjét tudják használni és tudják működtetni a benne lévő dolgokat is.

[00:41:42]Ami nagyon fontos, hogy elsősorban a várat azért szeretnénk fölépíteni, hogy a a helyi civil közösségeknek legyen egy otthonuk, egy hely, ahol össze lehet jönni, ahol találkozni lehet, ahol sütni, főzni, ahol tanácskozni, ahol döntéseket hozni és ahol új dolgok építésének az elhatározását meg lehet hozni egy hely, ahol rendszeresen lehet találkozni, és a a mit Szentgyörgy hegyi búcsút meg lehet majd újból tartani, ami most már 20 éve megint nincs megtartva, és nem nem gyűlik össze a közösség rá, mert ugye a ez a vár egy várkápolnát is tartalmaz magába.

[00:42:20]illetve, hogy hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik ott például akár a hagyományörzést működtetni tudják, és emiatt otthonuknak fogják majd ezt érezni.

[00:42:29]De a legfontosabb az, hogy a civil közösségek úgy gondoljanak erre, hogy ez az a hely, ahova oda lehet menni, ahol együtt lehet lenni, ahol a közösség együtt eltölthet hosszabb időn keresztül egy időt, és és épülhet egy kicsit, töltődhet, mert az a legnagyobb tapasztalatom az, hogy nagyjából mindenki érzi, hogy nagyon fontos a közösségi együttműködés, és mindenki jól érzi magát akkor, amikor hasonló gondolkodású emberekkel leül, jól kibeszélik a dolgaikat, de a kisördök dolgoz bennünk a hétköznapok.

[00:42:59]Most nem érünk rá, mégse megyek.

[00:43:01]Nem tudom, hogy most el kell-e menj.

[00:43:03]Tudjuk, hogy ha elmegyünk, jobb lesz.

[00:43:06]Tehát, hogy mindenkinek megvan már a tapasztalata.

[00:43:10]Úgy azoknak az embereknek is, akinek megvan a tapasztalata, hogy jó, jó, hát mindig találok valami kifogást, hogy éppen miért nem megyek egy közösségi találkozóra el.

[00:43:19]De de eddig azt tapasztaltam, hogyha elmentem, akkor mindig jobban éreztem magamat, mindig jobban mindig feltöltődtem, és akkor jobban bírtam a hétköznapokat is.

[00:43:27]Ha viszont a maga a hely, az otthona ennek a közösségnek még egy olyan, ami ami tényleg a lelkünk mién otthonunként el tudunk fogadni, akkor még könnyebbé teszi ezeket a a találkozásokat, és akkor azt tudjuk mondani, hogy a közösségeknek a megerősítésében, újraépítésében az épített örökségnek mekkora szerepe lehet, és annak is, hogy amúgy az elődeinknek az épített örökségét megpróbáljuk újból fölépíteni.

[00:43:53]És az tehát a múltnak a az újjáépítése valójában a jövőnket építi újjá.

[00:44:02]Ez így van.

[00:44:02]Még egy még egy nagyon fontos dolog.

[00:44:04]Zempléni földvár például esete és a zempléni fejedelem sír esete.

[00:44:11]Ugye a zempléni fejedelemsír volt sokáig a régészek között az, hogy azt gondolták, hogy az volt Árpád apjának a sírja, álmos sírja.

[00:44:22]Aztán utána ezt elvetették, de nem ez az érdekesebben, hanem az, hogy megvizsgálták a sírt, és kiderült, hogy a sírhalmon lévő Föld az a 12 km-rel arrébb lévő területről került oda.

[00:44:38]Ez azért érdekes, mert 12 km-rel arrébb volt a szállása annak a fejedelemnek, akit oda az emplénbe eltemettek.

[00:44:47]Amikor mi temetünk ma keresztények, és azt az egymarék földet rádobjuk a sírra, az pontosan ugyanerről szól.

[00:44:54]Vagy amikor kimentek Amerikába, emlékeztek rá, hányszor volt, hogy a nyakában volt a kis zacskó a földdel, azért, hogy nevesse ki őt a föld, mert ez az ő földje, ahonnan a az ételét, ahonnan az állatát, amit megevett, annak a dolgát építette be a saját testébe.

[00:45:16]És ez volt a harmónia a föld és a az ember között.

[00:45:24]Tehát ha máshol temették el, utána vitték a földet.

[00:45:26]És itt jön a zempléni vár.

[00:45:28]A zempléni várat például meg lehetett volna építeni kőből.

[00:45:31]Hát van kő annyi, mint a mi kell, de mégis földvár készült.

[00:45:35]Miért?

[00:45:35]Mert összehordták a földet, és mindenki a saját talpalatnyi földjét védte.

[00:45:44]Tehát amikor baj volt, összejöttek, és azt a talpalatnyi földet, amiben benne volt ő, azzal az erővel tudta megvédeni, ami az ő harmóniáját adta.

[00:45:53]És ez az igazi közösségi érdek, ez az igazi közösségi dolog, hogy én az apám, a nagyapám, a déd nagyapám, és majd az unokám is ugyanazt a földet fogja majd bírni.

[00:46:06]És amilyen gonosz volt a világ, mivel kezdték Mária Teréziáék, a Habsburgok?

[00:46:14]Mivel kezdték?

[00:46:14]Vagy az Európai Unióban, amikor az erdélyiek beléptek, a románok, mi történt?

[00:46:18]Az első az volt, hogy a háztól való temetést és a a családos temetéseket megszüntették.

[00:46:27]Én még ott voltam kint Énlakán az utolsó háztól való temetésnél.

[00:46:32]Utána már mikor beléptek, nem engedték.

[00:46:35]Mária Terézia megszüntette és sorba kellett.

[00:46:37]Második József még azt is megszüntette, hogy koporsóba tegyék, hanem egy ezért gyolcsba és oltott mészert öntötték le.

[00:46:44]Meg kell nézni, ezek rendeletek, tehát működtek.

[00:46:46]És itt kezdődik egy adott közösség szétverése.

[00:46:52]És ha ezeket tudjuk, és ezeket tudjuk, nem haragszunk senkire, hanem a saját értékeinkhez ragaszkodva, a saját értékeinket visszaállítva igenis csinálnunk kell, mert akkor lesz böcsületünk, tiszteletünk, mind az utódaink és mind az elődijeink irányába.

[00:47:11]És ezért kell a várainkat visszaépíteni, revitalizálni, és ezért kell helyi anyagokat is fölhasználni.

[00:47:17]Mi például ott a mexikói bányából az ott van Diós Györ mellett, onnan hoztuk a kő nagy részét, és ezért kell ott helyi emberekkel nagyon sok cigányember dolgozik nálunk.

[00:47:31]Mostanában olyan 250 ember dolgozik a váron.

[00:47:34]Túlnyomó többsége helyi cigány ember, közösség.

[00:47:39]olyan fantasztikus munkát tudnak végezni, vagy őrület, meg kell tanítani őket, mert nem még ők nem építettek várat, nem csak ők, sokan nem, de mikor megérzi, hogy milyen, akkor gyönyörűen csinálja.

[00:47:50]És ez a lényeg, hogy a közösség ott van benne.

[00:47:53]A helyi embernek benne van a keze, és ez az, ami utána meg fogja őrizni a jövőnek.

[00:48:00]Én ebben hiszek, és én ezért csinálom végig, és én ezért gondolom azt, hogy bármi lehet, két lábbal ott kell állni és végig kell csinálni.

[00:48:11]Ez egy gyönyörű szép zárószó volt.

[00:48:11]Két várépítő ült itt mellettem.

[00:48:13]Rostás Lászónak köszönjük, hogy megtisztelt minket a a jelenlétével.

[00:48:20]Köszönöm szépen.

[00:48:21]És kicsit Francnek is köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:48:23]Köszönö a meghívást.

[00:48:24]Az UTR Plus minden kedves nézőinek és hallgatóninak köszönöm, hogy az elmúlt percekben velünk tartottak.

[00:48:27]Ha még nem tették meg, kérjük iratkozzanak fel az Utrank Plus csatornára, illetve ne felejtsék el július 3-a, illetve 5ek között Magyarok országos gyűlése Ópuszta.

[00:48:38]Mindenkit sok szeretettel várunk ott is.

[00:48:39]Az útrahang ott lesz, önök is legyenek ott.

[00:48:41]Viszontlátásra, viszont hallásra.