Magyar Péter óriásit kockáztat az euró bevezetésével: hatalmas válság jöhet? - Csath Magdolna

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]A mai vendégünk pedig Csat Magdolna közgazdászegyetemi tanár itt van velünk a vonal túlsó végén.

[00:00:06]Jó napot kívánok.

[00:00:09]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:11]Köszönöm szépen a hívást és üdvözlöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:15]És most gondolkodom azon, hogy mi még a választások óta nem is beszélgettünk egymással.

[00:00:19]A választások előtt meg annál inkább.

[00:00:21]Sokat beszélgettünk a gazdaságnak a szerkezetéről, illetve a most már leköszönő kormánynak a gazdasággal kapcsolatos politikájáról.

[00:00:31]Úgyhogy én azzal a kérdéssel indítanám a mai interjúnkat, hogy amikor 16 év után végetér valami, és jön egy új politikai kurzus, egy új gazdasági miniszterrel, akár új gazdasági koncepciókkal, akkor ilyen rövid, közép és hosszú távon arra hogyan reagál a gazdaság, mert minden, ami eddig az elmúlt 16 évben evidenciának tűnt, hogyan támogatjuk a multikat, egykulcsos az adórendszer, merre vannak a hangsú ők azok most ugye meg is változhatnak a jó és a rossz oldalával.

[00:01:04]Együtt beszéltünk sokat a pozitívumokról és negatívumokról korábban.

[00:01:07]Most viszont, amikor változás van, és amikor még adott esetben nem is feltétlenül tudjuk mindenről, hogy akkor gyakorlatban hogy fog kinézni, akkor ezekre a kérdésekre, hogyan reagálnak a gazdasági szereplők meg a piac, még annyi, hogy a Magyar Péter győzelmét láthatóan jól áraszta be a piac, hiszen például a forint erősödött a választásokat követően.

[00:01:30]Hú, ez nagyon sok és nagyon nagyon érdekes és fontos kérdés.

[00:01:32]Én természetesen a az első az az, hogy nem mindenki egyformán reagál természetesen és szíkel itt választani azért a a hazai meg a nemzetközi közeget.

[00:01:46]Ugye igen, az teljesen világosan látható, hogy a nemzetközi piacok, a befektetők nagyon-nagyon pozitív pozitívan reagáltak.

[00:01:56]Ennek sok-sok oka van.

[00:01:56]Én azt gondolom, hogy talán gazdasági szempontból a legfontosabb az az, hogy a kiszámíthatósággal volt már nagyon nagy gonda az Orbán kormánynak az utóbbi éveiben, hogy túl sok volt a a hirtelen döntés a a az egyik pillanatra a másikra kitalált adó, ilyen adó, olyan adó, aztán ár ár rögzítés, tehát olyan lépések, amelyek amelyek Hát a a vállalkozások szempontjából növelik a bizonytalanságot.

[00:02:32]Ugye ez azon is érzékelhető volt, hogy visszafogtak cégek, beruházásokat, mert nem tudták, hogy hogy mire számíthatnak, esetleg milyen külön adót kapnak a nyakunkba.

[00:02:44]Tehát az üzet világ nyilvánvalóan értékeli azt, ha hosszan előreláthatóan kiszámítható az üzleti környezet.

[00:02:52]Tehát ezért nyilván most örülnek annak, hogy ez talán ez várható lesz.

[00:02:56]Még nem tudunk semmit, hiszen még a gazdaságpolitikát sem ismerjük, mert magából abból az anyagból, ami elkészült a 240 oldalas tészaprogramból, valójában nem lehetett kihámozni, hogy a maga a nagyzdaságpolitika az hogy fog alakulni.

[00:03:15]Egyes elemek voltak csak benne a programban, ami a hazai piacot illeti, hát itt inkább azért azt érzékeli az ember, hogy óriási nagy a turbulencia.

[00:03:26]Most kicsit civilikusan hadd jegyezzem meg, hogy hirtelen mindenki megvilágosodik.

[00:03:31]Az is, aki hosszú ideig szakértője volt az Orbánkormánynak, netán jelentős habi jövedelmet kapott, mint miniszter biztos, vagy akár egyéb pozícióban, vagy megrendelést kapott, mint vállalat.

[00:03:42]Most mindenki megvilágosodott, hogy jaj, hát nem is jó volt az, ami volt, és most mindenki a kulpázik.

[00:03:50]Ez valójában nem tesz jót a légkönnek, mert ugye az átlagember azt mondja, hogy édesem, hát és ezt eddig nem tudtátok?

[00:03:57]Addig, amíg ott voltatok és kaptátok a a különböző megrendeléseket, havi pénzeket, addig nem tűnt fel, hogy hogy korrupció van, hogy és így tovább, mi minden van.

[00:04:06]Ez ez én azt érzékelem, hogy egy ilyen egy ilyen erőteljes bizonytalanság még tulajdonképpen most is van, már csak azért is, mert bizonyos olyan megnyilvánulásokat már hallottunk, amiken azért az ember elcsodálkozik, hogy mondjuk a gazdasági miniszter egyik legfontosabb bejelentése az, hogy mi van az egészségügyben.

[00:04:30]Tehát de itt ami a ami a két két terület közös területe az ugye az, hogy mi az amit elsőként bejelent mondjuk egy új kormány ezen kívül, hogy így az egészségügyi szóba került, ugye amit elsőként bejelentett, az az euró gyors bevezetése.

[00:04:50]Na most ez megint csak a nemzetközi piacoknak, befektetőknek ugye a nagyon jó hír és és örülnek neki, mert rendkívül sok előnye lenne az euró bevezetésének a cégek szempontjából, hiszen csökkenteni a a úgyvezett tranzakciós költségeket, tehát a az ügymenet mindenképpen olcsóbbá tenni, nem kell pénzt átváltani.

[00:05:20]még kevesebb a papírmunka, megnyílnak lehetőségek, meg lehet esetleg cégeket könnyebben vásárolni.

[00:05:28]Tehát a a a külső szemmel nézve ez is egy jó bejelentés.

[00:05:37]Ugyanakkor belülről tekintve nyilván a következő gondolat az, hogy igen, jó, kell valamit mondani, ami a bizalmat növeli az új kormánnyal kapcsolatban.

[00:05:49]a külpiacokon, de hogyan lehetne a növel növelni ezt a bizalmat, ezt az együttműködési kétséget a hazai vállalkozások körében?

[00:06:01]És akkor én azt gondolom, hogy itt nagyon fontos lenne gyorsan arról is beszélni, hogy hogy egyébként rendszerben mit akar rövid távon, középtávon és hosszabb távon az új kormány a gazdasággal tenni.

[00:06:22]És nyilván ehhez azt kell, hogy egy nagyon-nagyon objektív adatalapú elemzésre van szükség.

[00:06:27]Nem elég most már az, hogy ez is rossz, az is rossz, az is rossz.

[00:06:32]Adatalapú elemzésre van szükség.

[00:06:35]Ez az egyik.

[00:06:35]Kell egy jövőkép, és az önmagában nem jövőkép, hogy bevezetjük az eurót, hiszen annak nagyon sok negatív oldala is van, hátránya is van, nem csak a gazdaság, de a társadalom szempontjából is.

[00:06:48]Tehát kellene egy olyan jövőkép, hogy hogyan javítjuk meg a magyar gazdaság versenyképességét például.

[00:06:56]Na most a versenyképesség én nem hallok egyelőre egy szót sem, pedig az egyik legfontosabb dolog lenne, vagy az is nagyon fontos lenne, hogy hogyan növeljük a az egész gazdaságnak a rugalmasságát, a mozikosságát, hiszen az az egyik legnagyobb gondunk, hogy rendkívül merev lett a magyar gazdaság szerkezete azzal, hogy ennyire összekötte a magyar gazdaság kerekét, szekerét a a összekötött Tép, ugye a különböző egymást követő kormányok a német gazdasággal, amelyik látjuk, hogy nagyon nagyon nagy gondokkal küzd maga is, és ez azt jelenti, hogy viszi magával ebben a ebben a ebben a problématömegben a magyar gazdaságot is.

[00:07:41]Tehát itt egy itt egy jelentős rugalmasságnövelésre, válságálló képesség növelésre van szükség.

[00:07:49]És még egyre, és az a jövőkép része kéne, hogy legyen.

[00:07:51]És kapcsolódik a versenyképességhez is, hogy itt az ideje annak, hogy az úgynevezett költségalapú versenyképességet kövesse az ország.

[00:08:01]Ezt sem lehet még hallani.

[00:08:03]Pedig ugye ezek nagyon fontos bennének.

[00:08:05]Ugye ez azt jelenti, hogy mi azzal versenyzünk, hogy olcsok vagyunk.

[00:08:07]Egész egyszerűen azért jön a külföldi tőke hozzánk befektetni, mert nálunk minden olcsó olcsó természet lehet szennyezni.

[00:08:16]Olcsó a munkaerős, sok az állami támogatás.

[00:08:18]Bár ezen a ponton megyem már megfogalmazódtak olyan gondolatok, hogy majd átnézik a támogatásokat, meg majd máshogyan adják a támogatást, de még nem tudjuk, hogy hogyan.

[00:08:29]Ami ide érdekes volt, hogy például a Tiszapárt Debrecenben nyert országgyűlési képviselője, Tárkányi Zsolt, aki egyébként a Tiszapert sajtósa is, már kiírta a Facebook oldalára, hogy egyeztetett a legnagyobb akyárral.

[00:08:44]tulajdonképpen voltak, akik azt kérdezték, hogy akkor minden a kutyár területén is megy úgy tovább, ahogy eddig.

[00:08:51]De most pont erről van szó, hogy hogy valójában itt változtatni kellene, és pont azokat a dolgokat, amelyeket a társadalom bírált, kritizált, azoknál valamit mondani kéne, hogy igen, tovább visszük, ugyanígy, mint eddig.

[00:09:07]És itt kulcskérdés valóban az egész energiaszektor, az egész alkulgyártási terület, mert mindenki tudja szerintem ma már, hogy ez nem egy stratégiai ágadat.

[00:09:21]maga az, hogy zöldítés, hogy a hogy a a fosszilis energiákról majd valamilyen irányba majd le kell térni, de itt a műszakiatak is még vitatkoznak azon, hogy hogy valóban ezek az akkumulátorok azok, amik a a gondokat majd megoldják.

[00:09:39]Tehát én azt gondolom, hogy ez amikor azt mondom, hogy egy objektív, tisztességes, adatalapú, fakmai alapú elemzlés nélkül nem lehet jövőképet kialakítani, és nem lehet stratégiát megfogalmazni.

[00:09:52]És a jövőkébe tartoz is, amit mond, hogy tényleg maradnak a az apyár központoság, a járműközpontoság, mert ha az marad, akkor egy percre ugrok most vissza az euróhoz, akkor az euró bevezetés az Magyarországon csak meg fogja növelni a gazdaság függőségét, ahelyett, hogy a a sikeresélyével egyáltalán egy kicsit közepes távon, hosszabb távon is kecsegtetni a a magyar társadalmat.

[00:10:23]És ugye egy másodpercre hadd menjek még vissza erre a költségalapágra.

[00:10:29]Ez nagyon jól tetten érhető például abban, hogy hogy néz ki Magyarországon a termelékenység.

[00:10:34]Nemrégen jöttek ki eurótat adatok, amelyek megrázók, mert folyton azt halljuk, hogy a magyar gazdaság az úgy általában alacsony termelékességgel működik.

[00:10:44]Ugye ez pont azt jelenti, hogy kicsi a helyi új érték, amit Magyarországon ho létre.

[00:10:48]És többnyire azt szokták kiemelni, hogy igen, mert a KKV szektor nem elég termelékeny, de a KSH is, illetve az eurósadata is azt mutatják, hogy a nálunk működő külföldi cégek sem termelékenyek.

[00:11:06]De miért lennének?

[00:11:06]Hiszen termelnek hozzadott értéket.

[00:11:12]összeszerelnek az akugyárak is összeszerelnek a járműgyárak is összeszerelnek és ami megdöbbentő és ez is fontos a az euróbevezetés szempontjából van egy olyan termelékessé mutató amit nem nagyon szoktak idézni ezt úgy hívják a bérrel korrigált termelékesség ez azt mutatja hogy a kifizetett bérz képest mekkora eredményt ér el egy szép és abban mi nagyon Élen vagyunk, ami ugye azt jelenti, hogy alacsony bérekkel működnek nálunk a külföldi cégek.

[00:11:46]Na most ezt a irányt ha folytatjuk, tehát ha nincs gazdasági szerkezet változás, akkor a társadalom vesztese lesz egy euró bevezetésének, hiszen egy alacsony bérszinttel belépni az eurozónába, az hát eléggé egy egy rossz társadalmi perspektíva.

[00:12:09]Tehát a ugye az euróra persze visszatérve, az euró bevezetés egy eszköz lehet.

[00:12:14]De attól nem várhatjuk, hogy a magyar gazdaság helyzete, versenyképessége javulni fog, mert ha így lenne, akkor az egész eurozóna sokkal versenyképesebb lenne, és mint látjuk, azok az országok a versenyképesebbek pillanatnyak, amelyek nem tagjai az eurozónárak, mint például Dánia meg Svédország, de még a Csehországot is említhetnénk.

[00:12:38]Tehát én úgy gondolom, hogy hogy egyelőre a helyzet az még átláthatatlan.

[00:12:48]Nyilván rengeteg a lehetőség, hogy ezt mennyire használja ki az új kormány.

[00:12:51]Az azon nyúlik, amit ön is említett, hogy mere-e hozzányúlni, akar-e hozzányúlni, van-e politikai elhatározottság abban a tekintetben, hogy a jelenlegi gazdasági szerkezetet új fejlődési pályára állítja.

[00:13:07]És nem csak a GDP-t hangsúlyozza ismét, mert ugye ezt hallottuk, hogy megint csak az lenne a fontos, hozzuk be az EUs pénzeket, mármint, hogy a Magyarország számára járó EUs pénzeket, azt nyomjuk meg vele a GDP-t.

[00:13:22]nagyon el lehet szúrni, tehát ezzel nagyon vigyázni kell, mert mert a pénzt rosszul is el lehet költeni, és lehet, hogy lesz belőle hirtelen gyors látszat GDP növekedés, de hosszút utána viszont hosszútávon viszont kárunk lesz.

[00:13:37]Még egy példát gyorsan hadítsek a görög példát.

[00:13:39]hogy a görögök 2001-ben csatlakoztak az európai közös valutához, és erre is vigyázni kell, mert mert ugye vannak bizonyos feltételek, amelyeknek meg kell felelni.

[00:13:52]Tudjuk, hogy Magyarország egyiknek se felel meg, de vannak olyan kreatív eljárások, számviteli eljárások, amelyeken nagyon gyorsan megfeleltethető, ha erre politikai szándék van.

[00:14:04]És ez történt a görögöknél, hogy valójában a görögnél az a bizonyos hiány, amely 3% lehetne GDP arányosan, 8,3% volt 2000-ben és és az adósságszint meg fölötte volt 100%-nak, ami meg csak 60 lehetett volna.

[00:14:25]Na most mi történt?

[00:14:25]Minek után óriási politikai céges érdek volt, főleg német érdek volt Görögország mielőbbi benyomása az eurozónába, ezért csináltak egy kis kreatív számlítást és minden adatot megváltoztattak.

[00:14:42]Nos, azóta Görögországnak, ha nézzük az adatai, tulajdonképpen folyamatosan romlanak az adatai.

[00:14:48]Az egyfőrejutó GDP-ben előttünk volt, Magyarország előtt volt az egyfőre GDP Európai Uniós átlaghoz mért értékében 2000-ben jóval megelőzte Magyarországot.

[00:15:00]Görögország most mögöttünk van, de versenyképességben is mögöttünk van.

[00:15:02]Ezt azért mondom, hogy szóval ezzel az euró bevezetéssel azért nagyon gondosan kell járni.

[00:15:09]Értem a az üzenetet a nemzetközi piacok felé, hogy azt lehet mondani, hogy akkor most rendbe hozzuk a pénzügyeket.

[00:15:16]Van rajta mit rendbe hozni.

[00:15:19]Adósságunk is magas, hiány is magas, de ezt össze kell kötni egy gazdaság stratégiával, aminek van egy jövőképe, hogy merre visszük az országot, illetve van egy stratégia, hogy és akkor mit teszünk azért?

[00:15:36]De akkor ezzel azt is mondja, hogyha a jövendőbeli kormány nem tud megállapodni mondjuk a nagy munkáltatókkal arról, hogy ne csak Magyarország összeszerelő üzeme legyünk, hanem a béreket is igazítsák felfelé, akkor mondjuk, ha maradnak ugyanilyen szinten a bérek, vagy csak kicsit emelkednek, és úgy vezetik be az erülő eurót, akkor ennek a történetnek Magyarország és a magyar gazdaság akkor nettó vesztese is lehet, mert ugye a másik hogy sokan azt mondják, hogy igen, de hogyha feljebb vinnék a béreket, akkor félő, hogy ezek a gyárak összepakolnak és elmennek, és áthelyezik a gyártásukat Indiába, nem tudom, harmadik országba satöbbi, satöbbi, mert ott még olcsóbb munkaerőt találnak, és jobban megérni akkor már inkább elvinni ezeket a beruházásokat.

[00:16:28]Először is már nem nagyon találnak olcsóbb munkaerőt, hiszen már Kínában, Indiában is vagy az egész ázsiai régióban felfele mennek a a bérek.

[00:16:38]Kétségtelen ellen, hogy nyilván még mit tudom én, a Fülöp szigeteken alacsonyabbak a bérek, azért jönnek Magyarországra a Fülöp szigetiek dolgozni.

[00:16:45]De én nem gondolom, hogy ez ez egy ez egy jó gondolat, hogy jaj istenem, el ne menjenek.

[00:16:51]Hát az a cég, amelyik nem teremt értelmes munkahelyet, amelyik Magyarországon semmi mást nem csinál, mint az emberek kezét meg az idegeit használja, azért alacsony béreket fizet, hiszen ne feledjük, hogy az Európai Unión belül a cégek számára a bérköltségek, amiben nemcsak a bér, hanem a járuló is benne vannak, Magyarország a 25.

[00:17:16]helyen van, csak két országban alacsonyabbak.

[00:17:18]Tehát ez azt jelenti, hogy hogy mi nagyon nagyon nagyon azért rosszul állunk tekintetben.

[00:17:25]Tehát azok a cégek, amelyek csak erre képesek, és ráadásul még a környezetet is nem igazából tisztelik, mert ne feledjük, a természeti környezetünk az a nemzeti vagyonunk része.

[00:17:36]Azt nem szabad károsítani gazdasági tevékenységgel, mert a jövőnket érjük fel, nem a gyerekeink, mint az unokáink jövét ér.

[00:17:47]Ilyen cégekre nincs szükség.

[00:17:47]ki kell mondani, nincs szükség rájuk.

[00:17:49]És ráadásul, ha ebből sok van, márpedig sok van, akkor és így vezetjük az eurót.

[00:17:58]Tehát nincs nincs új útra, új fejlődésű útra áttérés, akkor megmerevedik a gazdaság.

[00:18:05]Ez történt Görögországban is, hogy semmi dinamizmus nem került a gazdaságba.

[00:18:10]Előbb kéne, hogy legyen a dinamizmus.

[00:18:12]új cégek, friss cégek a magyar KKV szektornak a megerősítése.

[00:18:19]És utána szabad csak arról gondolkodni, hogy az eurót bevezetjük, mert különben önnek igaza van, hogy tulajdonképpen vesztese is lehet Magyarország az Euró bevezetésének.

[00:18:30]Még egy olyan dolgot is azért megemlítek, hogy Görögországban még olyan hatása is volt a az Euró nagyon-nagyon indokolatlanul korai bevezetésének, hogy a nemzeti vagyonok fontos résteit nagyon könnyen fel lehetett vásárolni, mert arról értékeltek lettek.

[00:18:46]Ilyenek voltak a kikötők meg bizonyos cégek.

[00:18:49]Ott bizony rendesen bevásároltak a német cégek, meg egyéb a fejletgazdasággal rendelkező nyugat-európai országok cégei.

[00:19:00]Tehát ez se lenne jó, hogyha a magyar nemzeti vagyonnak különböző részei még jobban külföldi kézbe kerülnének.

[00:19:07]Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, hogy pillanatnyilag még nincsen semmi eldöntve, még nem látjuk a stratégiát.

[00:19:16]Lehet, hogy van, csak nem látjuk, de nem látjuk.

[00:19:18]Tehát én azt gondolom, hogy most egy nagy levegőt kéne venni és fejlődési utat is módosítani.

[00:19:26]Kellene, mert a jelenlegi gazdasági szerkezet nem válságálló, merev.

[00:19:32]Ha ez nem változik, akkor akkor ugye a a az euró bevezetése ezt csak megmere viteni, akkor még kisebb lehetőség van arra, hogy a gazdasági szerkezetet sikerülön jó irányba elmozdítani.

[00:19:50]Itt egyébként, hogy látja, mert ugye kapitány Istvánnal kapcsolatban mondják, hogy hát ő azért mégiscsak egy ilyen multikörnyezetből érkező ember, meg Kármán András is a banki világból érkező ember, de hogy ez egyből feltételezi azt, hogy ők a bankok meg a multikérdekeit fogják szolgálni, vagy itt lehet akik szakemberek tudnak majd önálló akár pozitív magyar gazdaságpolitikát építeni?

[00:20:21]Én azt gondolom, hogy önmagában az, hogy ilyen háttérrel jönnek a miniszteri pozícióba, ez nem jelent hátrányt.

[00:20:27]Sőt azt mondanám, hogy ez előny, mert ismerik ezt a világot.

[00:20:32]Ez nagyon fontos, hogy benne éltek, ismerik ezt a világot.

[00:20:38]Én azt gondolom, itt a a fő kérdés az az értékrendjük, hogy mit akarnak kezdeni ezzel a tudással, és mit akarnak kezdeni az országgal.

[00:20:47]É, ez a kulcskérdés, mert azt gondolom, hogyha valamilyen reálgazdasági tudásuk nincs meg, tehát a az üzleti világnak a kiszebb terelő szereplői kis vállalatok KKV szektor területén nem annyira vannak otthon, az nem baj, hiszen szakértőket igénybe vehetnek.

[00:21:06]Ugye az a kérdés, hogy majd akarnak-e szakértőket igénybe venni, meg akarnak, kik lesznek azok a szakértők, honnan merítenek.

[00:21:13]Ez is egy nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz a a az agytröszt a háttérben.

[00:21:18]Jó, jó, hogyha nem a barátok és a rokonok jönnek újra elő.

[00:21:23]Ezt csak zárójelben jegyeztem meg.

[00:21:26]Tehát én azt gondolom, hogy nem egyáltalán nem hátrány, ez szerintem előny.

[00:21:30]És ö és itt tényleg az a fő kérdés, hogy akarnak-e változtatni, és akarnak milyen irányban, mert ahhoz aztán meg lehet szerintem teremteni a a tudást, ami szükséges hozzá.

[00:21:43]Sőt, az erőforrásokat is meg lehet teremteni.

[00:21:47]Itt egy dolog nekem azért feltűnt, hogyha nézem a minisztériumoknak a az új minisztériumoknak a nevét, hogy ugye van egy olyan minisztérium, hogy közlekedés és beruháltás.

[00:21:58]Na most ez kicsit nekem azt üzeni, remélem tévedek, hogy a beruházást már ez a kormány is, ahogy a korábbi korábbi is úgy értelmezi, hogy fizikai beruházás, gépek, közlekedési eszközök, utak, vasutak, aztán ugye mindenféle mindenféle épületek és így tovább.

[00:22:19]És ugye ez azért nem jó, mert Magyarország nagyon-nagyon el van a tekintetben maradva, hogy tudásberuházás, és nem lehet a fizikai beruházásokat hatékonyan működeti.

[00:22:35]Tudásberuházás nélkül hadd mondja keresztámot az összes beruházásnak, amely egy évben megvalósul az egész gazdaságban.

[00:22:46]Magyarországon körülbelül, és ez egy nem a legfrissebb szám, de a legutóbbi adat szerint 78% a fizikai beruházás, tehát megfogható gépi út, vasc és itt alap.

[00:22:58]És csak a maradék 22, a tudásberuházás.

[00:23:01]Ebbe beleértjük a kutatásfejlesztést, oktatást, beleértjük a továbbképzést, átképzést, a szoftverügyeket, informatikát és így tovább.

[00:23:16]Ez az adat ugyanakkor például Ausztriában úgy néz ki, hogy a mi 78%-os fizikai arányunkhoz képes az osztrák fizikai arány 58%, a tudásarány 42.

[00:23:23]Ez azért fontos, mert látjuk, hogy itt el vagyunk maradva, és ez a bizonyos európai pénz, ami majd jön, ebből jó lenne, hogyha alapvetően nem csak fizikai beruházásokra lehetne költeni, hanem nagyon-nagyon lehetne költeni tudásberuházásokra is, mert ott vannak nekünk gyenge pontjaink, és pont ez kellene ahhoz, hogy javítsuk a gazdaság felkészetét.

[00:23:53]Ha megnézzük a legutóbbi GDP adatokat, ugye most jött egy jött egy jó GDP adat, 1,7%-os éves szintű növekedés.

[00:24:06]És ha megnézzük a a tartalmát, akkor azt látjuk, hogy a növekedéshez elsősorban olyan területek járultak hozzá, amelyek tudásalapú területek.

[00:24:17]Ilyen például a szakmai, tudományos, műszaki, tanácsadási terület, de ide tartoznak különböző egyéb szolgáltatások.

[00:24:26]Tehát ez érzékelteti, hogy hol van lehetőség, sőt azt is érzékelteti, hogy ezeknek az aránya, ha nőne a gazdaságban, akkor ez segítene az új útra való áttéréshez.

[00:24:38]Pillanatnyilag a feldolgozó iparánya ilyen közel közel 18-19% a hozzáadott értéknek.

[00:24:44]És ezek a tudásterületületek nagyon kicsi arányt képviselnek, tehát ezeknek az arányának növekedni kellene, de ugye ezt kell tudásberuházásra költeni, és ehhez kell egy tudatos fejlesztési stratégia, ami ilyen irányba viszi a gazdaság szerkezetét, hogy nagyobb tudástartalom, innovációtartalom legyen a gazdaságban.

[00:25:07]Megjelent a növekedés.hu-n Hun egy cikke, amiből arról ír, hogy súlyosan elégedetlenek vagyunk az életünkkel, és hogy a lelki jóllét az a GDP-nél is fontosabb lehet, mert hogy a gazdaság a nemzeti vagyonnak fontos, de nem kizárólagos szelete, és hogy rendszert alkot a humán vagyonnal és a természeti vagyonnal, és hogy vannak különböző euróstatmérések.

[00:25:30]Például április 24-én jelent meg a 2025-ös eur, bocsánat, április 24-én a 2025-ös euróstat felmérés áll rendelkezésre.

[00:25:40]10-es skálán mérve az EU-s átlagérték a 16 éven felülek körében 7,2 a jóléti mutató szempontjából.

[00:25:49]Nálunk az egyik legrosszabb helyzet 6,3, bocsánat, 7,1.

[00:25:53]Bulgáriában egyébként a legalacsonyabb ott 6,3, de Magyarországon is csak 7,1.

[00:26:00]A 23.

[00:26:00]helyen állunk egyébként ezzel.

[00:26:05]Ez az érték, ez 2013 és 23 között enyhén javult, 2024-ben pedig romlani kezdett.

[00:26:16]Mi a milyen következtetéseket lehet kiolvasni ezekből az adatokból?

[00:26:23]Azt szokták ilyenkor mondani a szociológusok, hogy persze, mert mi eleve egy pesszimista vért vagyunk, és inkább mindig azt mondjuk, hogy a pohár az félig üres, és nem azt mondjuk, hogy félig van.

[00:26:33]Ebben is biztos van igazság.

[00:26:36]Ezt én nem tudom megítélni, de ha belegondolunk, hogy az elmúlt időszakban mi volt itt jellemző, hát az társadalomnak a megosztása, az nincs bizalmi szint a társadalomban, az, hogy hogy az emberek nem igazából akarnak együttműködni, és ugye ezt tovább visszük a gondolatot, a cégek sem akarnak együttműködni.

[00:26:59]Pedig az együttműködés az egy verseny előny a nemzetközi piacokon.

[00:27:06]illetve a társadalmi bizalmi szint az szintén versenyképesség javító tényező.

[00:27:13]Hát ezért mondják, hogy az északi országoknak Svédország, Dánia, Finnországban egy különleges erőforrásuk.

[00:27:21]Ezt hívják az éjszak aranyának.

[00:27:23]Ez a bizalmi szint, hogy a kormány megbűzik az emberekben, a cégekben oda-vissza, és a cégek amikor együttműködnek, akkor nem azt figyelik, hogy beleveri a másikat kést hátulról a a szövetségessébek.

[00:27:41]És ugye ez azért nagyon lényeges, mert itt Magyarországon szerintem nagyon eldurvultak a viszonyok.

[00:27:44]Például az úgynevezett innovációs együttműködési láncok, ugye úgy nevezik a közgazdaszok, hogy az innovációs ökoszisztémák.

[00:27:55]Magyarországon nem akarnak kialakulni, mert ehhez bizalom kellene a cégek között, bizalom kellene a cégek és az egyetemek, kutatóintézetek, különböző társadalmi szervezetek, önkormányzatok közül.

[00:28:07]Tehát együtt kéne működni a tekintetben, hogy hogyan lehet az innovációt az országban minden szinten előrevinni állami önkormányzati cégszinten.

[00:28:17]Na most ha nincs meg a bizalmi szint, ha nem érezzük jól magunkat a bőrükben, akkor ugye nem is bízunk meg senkiben, akkor az a legjobb stratégia megvalósítását is gátolhatja.

[00:28:29]Tehát ezért azt gondolom, hogy a az új kormány legfontosabb feladatai között ott kéne, hogy legyen az, hogy a bizalmi szint helyreállítása az együttműködéseknek a a támogatása, és ahelyett, hogy megosztaná a különböző szereplőket, akár üzleti szereplőket, akár társadalmi szereplőket.

[00:28:51]Én egyébként megmondom őszintén, hogy most ez a nagy buli, ami készül a a kormány megalakulása után, ez elgondolkodtam, hogy ez a nagy happy rendezvény, ez vajon hogy fogja azokat érinteni, akik nem a Tiszára szavaztak?

[00:29:05]Hát voltak olyanok, tehát ez megint nem megosztó rendezvény lesz-e, ahelyett, hogy összefogná megint, hogy na változás van, gyerünk, együtt menjünk előre.

[00:29:13]A jó cél érdekében majd ha látjuk, hogy mi a jó cél, de én azt gondolom, megint megosztás lesz ebből.

[00:29:19]Tehát én azt gondolom, hogy most már arra kellene összpontosítani az újkormánynak, hogy hogy az erőket összpontosítani kell, mert a jó gondolatokat is csak úgy lehet megvalósítani, ha az emberek jól érzik magukat, bíznak egymásban, bíznak a kormányban.

[00:29:36]És azért nagyon fontos szerintem ez a mutató, mert innen indulunk, hogy pillanatnyilag ez a bizalmi szint, a megelégedettségünk, ugye az élettel való megelégedettség az nem anyagi dolog alapvetően, hanem egyáltalán az, hogy hogy nézek a másik emberre a szomszédomra, a az iskolában az egyik tanár a másikra, az egyik diák a másikra.

[00:29:58]Itt itt gondok vannak, és ha ezen javítunk, akkor ennek messze menő következményei lesznek a versenyképességre, a gazdasági sikerességre is.

[00:30:07]ez a politikán múlik, vagy mit tud tenni a politika, hogy ezzel javítani tudjunk, vagy ez már a társadalom belső lélektanán múlik, és egyénileg múlik rajtunk, hogy aztán először az egyén, aztán a család, aztán a közösség, aztán a település, és aztán az egész ország jobban legyen.

[00:30:29]Mivel a politikai szintről felülről jön már egy ideje a társadalom megosztása, ezért úgy gondolom, hogy hogy a kezdőlépést, a jó indulat mutatását el kell indítani mielőbb kormányszintről feltétlenül.

[00:30:44]A másik, hogy mi fog zajlani majd a különböző szervezetekben.

[00:30:49]Most mondjuk ilyen ilyen szervezetekre gondolok, mint mint a televízió, rádió és egyéb múzeumok, önkormányzatok satöbbi.

[00:30:57]Tehát ha ott most elindul mindenhol a bűnb keresés, amit amivel kezdtem, hogy hogy mindenki hirtelen megvilágosodik, és és most ő de mielőbb és gyorsan már elmondja, hogy ő bizony így gondolta eddig is csak eddig elfelejtettem mondani.

[00:31:14]Ez meg fogja rontani a légkört, ha ez az irány folytatódik, mert nagyon sokan voltak, akik bátran merték bírálni.

[00:31:25]magamat is ide jöttem a a például a gazdaságpolitikát volt is belőle hátrányi de most nem kiabálnak, hogy nem jelentkeznek, hogy én is már én már akkor mondtam.

[00:31:34]Tehát csak azért mondom, mert ez ez légkörkérdés, hogy e ez ez a középszinten meg a családok szintjén, meg a az önkormányzatok szintjén is ronthatja a légkört a továbbiakban is, hogyha ha ez továbbra is uralkodó lesz ez a ez a gondolat, hogy jaj én már én már láttam, igaz mondtam, de láttam, te meg nem láttad, vagy láttad, de nem mondtad.

[00:31:59]Tehát hogy ennek le kéne állnia.

[00:32:02]Én azt gondolom, ennek az egésznek nem kellene már folytatni egyrészt azt, hogy hogy hogy hogy megvilágosodnak egyesek, mert az az egy kicsit ilyen egy kicsit ilyen hát nem nem tűnik túl erkölcsös dolognak.

[00:32:15]És ugye valamikor a Paréó azt is mondta, hogy a hogy az erkölcsnek az ereje az egyben a a gazdaság versenyképességének és nagyon fontos források.

[00:32:26]Tehát nem tudom most azt a receptet itt hirtelen elővarázsolni, hogy hogy milyen lépésekben mit kéne tenni.

[00:32:34]Abban biztos vagyok, hogy felülről kéne leállítani nagyon gyorsan azt, hogy hogy hangulati alapon bűnvakot keresünk.

[00:32:44]Legyen elszámoltatás, ahol kell, jogos.

[00:32:48]Elköltött, feleslegesen elpocsékott pénzeknek utána kell járni, jogos.

[00:32:50]De azért vigyázni kell azzal, hogy ne essenek áldozatul se.

[00:32:58]emberek se szervezetek a nagy felendülésnek, felhorkanásnak, mert az viszont tovább fogja rontani szerintem a a bizalmi szintet.

[00:33:07]Tehát a megint ezt szeretném hangsúlyni, ez adatalapú elemezni kell, értékelni kell, objektívnek kell lenni, abba kell hagyni a szubjektív megosztást.

[00:33:18]Én ezt nagyon fontosnak tartom.

[00:33:21]És hogyha adatalapú és objektív a hibafeltárás, az teljesen rendben van.

[00:33:29]Abban valószínű mindenki szívesen részt vesz, aki birtokában van az adatoknak, aki látta a problémákat, és le is tudja írni adatokkal, hogy mi következett be bizonyos döntések miatt, milyen károk keletkeztek a társadalomban, de a hangulati oldalát a dolognak nagyon-nagyon gyorsan le kéne állítani.

[00:33:50]Gondolom ez jót tenne a a annak is, hogy az emberek jól érezzék magukat, meg egész ösztársadalmi szinten jót tenne annak, hogy növekedjék a bizalmi szint szervezeteken belül is, és főleg a kormány felé, meg a kormánynak a céget meg a a társadalom irányában, mert ha ezt sikerülne elérni, akkor azt gondolom, hogy óriási lendületet vehetne a a gazdaságnak a jó irányba való elmozdítása is.

[00:34:18]Csat Magdolnak köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.

[00:34:22]Köszönöm szépen a lehetőséget és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:34:25]Szép napot mindenkinek, viszontlátásra.