Megdöbbentő jövő vár ránk: jönnek az okosvárosok mesterséges intelligenciával? - Kozó Gábor

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál király Tamás.

[00:00:02]Ez pedig az ultrahangnak egy mai különleges adása.

[00:00:04]2026.

[00:00:04]Május 28-án és 29-én egy nagyon különleges szakmai konferencia, szakkiállítás és konferencia lesz Zalaegerszegen.

[00:00:12]Ez a Greench konferencia.

[00:00:15]Ez már a hetedik zöld energia és fenntarthatósággal kapcsolatos rendezvény.

[00:00:20]És ennek kapcsán beszélgetünk a mai vendégünkkel, Kozó Gáborral, az EVOSoft üzletfejlesztési vezetőjével, aki itt van velünk a stúdióban.

[00:00:29]Szervusz!

[00:00:29]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:32]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:32]Üdvözlök én is mindenkit.

[00:00:34]Merthogy az EVSoft az okos városok és az energia megoldásokkal lesz jelen a Greench konferencián.

[00:00:40]A Greenchről egyébként bővebb információkat kaphatnak a videónk leírásában.

[00:00:44]És szeretném elmondani, hogy ez egy szponzorált beszélgetés a Greench részéről, merthogy ezeket be kell így mondani a podcastteeknek az elején.

[00:00:52]fogunk majd beszélgetni a cégetekről, az EVOSoftról is, de akkor rögtön belecsapnék abba a részbe, ami a közérdeklődésnek a része, méghozzá az okos városok és energiamegoldásoknak a kérdése, mert hogy az okos kifejezést azt nagyon sokszor halljuk, hogy okostelefon meg okos épület meg okos város, de ha meg mögé nézünk, akkor az egy nagyon bonyolult és sok esetben a kívülállók számára nagyon érhetetlen dolog, hogy mitől is lesz valami okos.

[00:01:18]Szóval mi tulajdonképpen az okos város?

[00:01:20]Ugye sokszor halljuk ezt az okos kifejezést.

[00:01:24]Én alapvetően úgy szoktam megfogalmazni, hogy minden ami nyilván megkönnyíti a mi mindennapi életünket.

[00:01:28]És nyilván a háttérben dolgoznak ezek a technológiák már most is, napjainkban is, csak adott esetben észrevehetetlenül.

[00:01:35]Ugye egyik skifiro mondta, hogy a technológia jövő már velünk van, csak még nem egyenletesen van elosztva.

[00:01:40]Most egy kicsit visszaugranék, hogy mitől is okos, csak nézzük meg akár a római korban is, mikor az úthálózat, vízhálózatokkal tették ugye kényelmesebbé, illetve korszerűsítették az egyes városokat.

[00:01:53]Na most ezt ugyanezt tesszük, csak digitális, illetve szoftveres megoldásokkal.

[00:01:56]Tehát lényegében szenzorok és algoritmusok irányítják nekünk a a mindennapi működést.

[00:02:04]És itt ugye elhangzott az energiahatékonyság is, de akár lehet az a közlekedés, víz, villamos áramelosztás elég sok aspektusab van, ahol szóba jöhetnek ezek a megoldások.

[00:02:15]Azért is érdekes mindez, mert ugye van a ha van a szoftver, akkor van a hardver is, és hogy van a vízvezeték, meg van az út, meg a közlekedési lámpa, meg a villanyoszlop.

[00:02:24]Most egy így a laikus szemével nézve.

[00:02:26]És felmerül a kérdés, hogy ezeket valahol a háttérben össze lehet-e integrálni egy rendszerré, tehát ami aztán azt eredményezi, hogy valaki megnyom egy gombot és felgyullad a lámpa, valaki megnyom egy másik gombot, és eltűnik a közlekedési dugó.

[00:02:41]Szóval, hogy milyen technológiai fejlettségi szinten állnak most ezek a történetek?

[00:02:48]Hú, hát ezt nagyon nehéz megmondani, mert például most a vízműveknél működik olyan, hogy így elfogyasztás, illetve napszakonként változtatja a víznyomását a rendszernek, hogy nyilván kisebb legyen a csőterhelés.

[00:02:57]Energia elosztásnál, villamoshálózatoknál pedig ugye most már nagyon sok fogyasztó vagy lakás fel van szerelve okosmérőkkel.

[00:03:06]Ugye ennek egyik célja az, hogy folyamatosan napra kész információt, akár percre másodperc pontosan lássa az áramszolgáltató, hogy mekkora az adott háznak, az adott egységnek a villamos energiafogyasztása, de ezek képesek beavatkozásra is.

[00:03:17]És ez most lesz majd érdekes, mikor mondjuk van egy napelem telepítve a háztetőre, van egy akkumulátorunk, amivel tárolunk energiát, és ezek között ugye megtaláljuk azt az egyensúlyt, hogy mikor milyen napszakban, mikor milyen áron vesz veszem az áramot, illetve mikor tárolom el az akkumulátorba, illetve mikor használom a a napenergiát.

[00:03:37]Tehát az egy viszonylag nagyon egyszerűnek tűnik, de mégis egy bonyolult összehangolt működésre van szükség.

[00:03:42]És hogyha megyünk tovább a közlekedésre, akkor például intelligensen, forgalomtól függően tudnánk a vagy tudjuk már a lámpákat is szabályozni.

[00:03:50]Vagy adott esetben, hogyha kicsit tovább megyünk, például meg lehetne azt is tenni, hogy például ugye Budapestre reggel befelé érkezik mondjuk nagyon nagy forgalom, akkor például adott esetben az összes sávat engedem ennek a bejövő forgalomnak, és kifelé csak nyilván a a gyére forgalomnak egy elmenő sávot hagynék meg.

[00:04:07]Ezt lehetne akár intelligens lámpavezérléssel is megoldani.

[00:04:12]Mi kell ehhez?

[00:04:12]Jó szoftver vagy sok-sok jó szoftver?

[00:04:17]Én azt mondom, hogy sok-sok jó ötlet.

[00:04:20]Nyilván jó szoftver megoldások.

[00:04:20]Egy szoftverbő ezt nem lehet belepakolni.

[00:04:25]Tehát azért azt nagyon fontos látni, hogy itt különféle rendszerekről besz pont ezért kérdezem, mert ugye régen emlékszem gyerekkoromban az volt, hogy ahány telefon, annyi szoftver futott rajta kis túlzással.

[00:04:35]Most meg nagyjából ez leegyszerűsödött az almásra meg az Androidra gyakorlatilag.

[00:04:42]Igen.

[00:04:42]Alapvetően.

[00:04:43]És hogy itt egy csomó, hogy hogy ezen gondolkodtam nagyon sokat, hogy annyira sok mindent használnak meg, annyira sokféle terület van, hogy azt vajon be lehet-e integrálni mondjuk egy rendszerbe, vagy egy egységbe?

[00:04:57]Hát ha egy rendszerben nem is, ugye, hogyha ipari példát ho jellemző mi abban is elég erősen mozgunk, az ipari megoldásoknál arra törekszünk, hogy a az adatcsere, illetve a kommunikáció az egy sztandizált valamilyen mindkét fél tudja egymásra, hogy milyen nyelven beszélgetünk, milyen adatokat cserélünk, de én ugyanezt tudom, vagy ugyanezt a képviseljük adott esetben a szoftver rendszereknél is, hogy össze lehet integrálni két eltérő szoftvert is, hogyha van egy közös nyelv, egy közös interface egész egy kapcsolódási pont, amin keresztül ők tudnak beszélgetni, illetve adatot cserélni.

[00:05:30]Tehát igazából ez a kulcsa, hogy ezek a rendszerek képesek legyenek ugye nyilván az adatoknak a a kicserélésére egymás között.

[00:05:39]Mondhatjuk, hogy egyébként itt az adatulcsszó, hogy az, hogy mekkora a forgalom, az, hogy mennyi a fogyasztás, az, hogy hogyan kell terhelni mondjuk egy városnak a környezet ki kibocsátásos dolgait, ez mind-mind adat, tehát hogy innen indul a történet alapvetően.

[00:05:54]Igen, mindind az adat.

[00:05:54]Most nekünk volt két olyan projektünk is, ahol első körben azt mértük fel csak fel.

[00:06:00]Ez egy beszélgetés volt az elején, hogy egyáltalán milyen adat elrendelkezésre mit mérünk, hol mérünk, mire van lehetőségünk, illetve milyen berendezésekről van szó, milyen szenzorokról, milyen csatornán kommunikálnak ezek.

[00:06:13]Tehát ezzel indul a az elején és és az adat ugye nyilván legelső körben fel kell mindent szenzoroznunk, tehát ahol tudunk mérünk.

[00:06:22]Mérjük az áramhálózatot, mérjük a a vízfogyasztást.

[00:06:25]Adott esetben a mi irodaépületünkben is ugye működik egy ilyen rendszer, ahol a az összes energiafogyasztót vizsgáljuk, víz, villany, és ennek megfelelőni tudunk utána későbbiekben beavatkozni.

[00:06:39]Ez hogy működik?

[00:06:39]egy ilyen szenzor, hogy méri, hogy mennyi folyik ki a csapból, meg mennyi hát ugye lehet mérni a víz átfolyását, tehát hogy mennyi vizet, tehát a vízművek is ugye nyilván egy víz órával ugyanezt telepíti, ez alapján fizetünk.

[00:06:52]Ennek vannak nyilván digitális megoldásai is, tehát lehet telepíteni az adott csőszakaszra olyan digitális megoldásokat, ami már egyből adat formájában állítja elő ezt az információt.

[00:07:00]Áramnál szintén vannak olyan szenzorok, amik képesek akár fázisonként.

[00:07:05]És itt fontos, nagyon fontos, hogy hogy ezt minél több szenzorral szakaszolni tudjuk.

[00:07:08]Hiszen nem elég nekem a az épületemnek a bejövő fogyasztását.

[00:07:12]Miért nem?

[00:07:12]azt látom a villanyszámlán is, hanem adott esetben ezt tovább kell bontani a különféle alhálózatokra, almásokra, hogy be tudjak avatkozni, hogy most a fűtési rendszerem a vagy valamilyen elektromos fogyasztóm fogyasztokat.

[00:07:26]És akkor nyilván ezt ha mérem megfelelő időtengelyen akár egy év távlatában, akkor meg tudom nézni napszakokra, évszakokra, illetve különféle felhasználói szokásokra is.

[00:07:39]Még egy kicsit az alapfogalmaknál maradni, mert gondolom én az okos otthonból meg az okos rendszerekből lesz az okos város.

[00:07:45]Hogy hogy néz ki egy ideális okos otthon?

[00:07:47]Tehát mondjuk egy jövő okos otthon, ami már mondjuk 100%-ban okos, nem tudom, van-e ilyen, az a ti értelmezésetek alapján hogy néz ki.

[00:07:58]Alapvetően hú, ez egy jó kérdés egyébként, mert mert tényleg nagyon sok mindent lehet integrálni.

[00:08:05]Ugye jó példa arra, hogy például a hűtőajtóan nem nyílik ki, mert azt mondja az okos mérlegem, hogy most már súlyban vagy, úgyhogy nem kell többet élelmiszatnod, vagy csak a zöldséges rész nyitja ki nekem.

[00:08:16]egyébként ez technológia kivitelező abszolút mértékben.

[00:08:19]Most a az, hogy a hűttők még erre nem képesek, de már tudok föltenni mondjuk egy okos zárat a hűtőre, az okos mérlegemmel szintén össze tudom kötni.

[00:08:28]Én is építek otthon egyébként a a egy ilyen okos megoldást.

[00:08:35]Nyilván az ember megvásárolja azokat a boltban kapható eszközöket.

[00:08:38]Most kezdjük a világítással, hogy az ember mindig a világítással kezdi, az a legegyszerűbb.

[00:08:44]De nem mondt attól lesz okos, hogy távirányítóval tudom vezérelni, hanem például most egy-két okos funkció, hogy például a redőnye automatikusan a külső hőmérséklethez igazodva, vagy a napálláshoz igazodva nekem beállítja megfelelően.

[00:08:56]Egyébként ezek már működő rendszerek, vagy a fűtési rendszerem is a külső hőmérséklethez igazadva működik.

[00:09:03]Akkor hogyha például hazaérek, akkor automatikusan beállítja azokat a fényeket, tudja például a telefonomról, vagy valamilyen érzékelő alapján, hogy én például otthon tartózkodom, akkor beállítja azokat a fényeket, amire nekem szükségem van.

[00:09:14]Ezt napszakokhoz igazítva adott esetben lehet eltérő hétvégi vagy akár esti ütemezéssel egy más-más beállítást kaphatok.

[00:09:23]Ilyenkor egyébként honnan tudjuk, hogy amit ő beállít nekünk, az jobb, mint ahogy én szabályoznám mondjuk a fényt?

[00:09:30]Tehát, hogy ez tényleg objektíve jobb mondjuk fényerősség szempontjából a fény színhőmérséklete szempontjából is.

[00:09:40]Hát hogyha figyelembe vesszük azt a az egyik a színhőméresséklet, de a másik meg ugye a fényerő, hogyha mondjuk hozzáigítjük azt a külső világítást vagy a bejövő fényhez, akkor mondjuk a redőnnyel, a külső napfénnyel és a belső fényszabályozással jobb optimumot tud beállítani.

[00:09:56]A a színhéminlet az már ugye egy érdekes, ott már akár adott esetben fiziológiai vagy élettani funkciókat is lehet vizsgálni, akár egy okos órával.

[00:10:04]És mondjuk ahhoz képest igazítja, hogy az okos órám azt mondja, hogy neked most egy kicsit stresszesebb vagy, egy kicsit hangulatosabb, ehhez passzoló fényt állítok be.

[00:10:14]Például ilyet lehet, de nem pont ez a de hallottam okos ágyról is például, ahol a takarónak a hőmérséklete, a matrac hőmérséklete szabályozva van, nagyon sok minden.

[00:10:26]Rengeteg ilyen funkcióhető el.

[00:10:26]Nyilván ez ez megint ott lesznek okosak, és hogyha visszakanyarrodnunk a szoftverhez, hogy önmagában ugye ezek a rendszerek együttműködve ér azt a megfelelő hatást.

[00:10:37]Ehhez kell valamilyen központi számítógép, valamilyen központi vezérlőegység.

[00:10:42]nagyon sok ilyen rendszer létezik, ugye nagy gyártóknak is megvannak a saját megoldásai, de hogyha megnézzük itt is arra törekednek a gyártók, ki is hoztak egy közös szabványt, hogy közös nyelven beszélgessenek ezek az eszközök, és onnantól kezdve gyártófüggetlen várunk.

[00:10:59]És hogyha azt mondjuk, hogy az okosváros okos otthonokból, okos épületekből épül fel, akkor egy kicsit tovább megyünk, és még megint az ipari példát hoom ide, akkor lényegében egy város, mint egy ipari park működik, hiszen nyilván van energia felhasználása, nyilván vannak telepített akár szigetüzemben, vagy akár hálózatra visszatermelő napelemek.

[00:11:20]Vannak akkumulátorok, vannak parkolóházak, ahol elektromos autókat töltök.

[00:11:28]És hogyha például most a parkolóházak és elektromos autóknál maradunk, akár két épület meg tudja ezt egymással beszélgetni, hogy hozzám most nagyon sok elektromos autó parkolt be, szükségem van energiára, nálatok most éppen üres a garázs, és az energiaelosztást a két épület között már például meg tudom tenni intelligens módon.

[00:11:44]Magyarországon látsz már megvalósult okos várost, vagy nemzetközi példákat gondolom könnyebb mondani.

[00:11:52]Van van nagyon sok megoldás, illetve van hazai megoldás is, ahol már ilyen szoftveres megoldással készültek.

[00:12:03]Folyamatosan bővül nagyon sok megoldást.

[00:12:05]Ugye pont itt az energia válság időszaka szült, ahol ugye ez kimondottan fontos volt.

[00:12:12]Tudok olyan településre, ahol például a a külön tudják a világítást az egyes utcákban kapcsolgat kapcsolni, illetve hát ezáltal szabályozni.

[00:12:21]Ha ezt még hozzátesszük azt, hogy mondjuk forgalomtól függően tudok egy adott úszakaszt vezérelni, akkor már tudok energiát spórolni.

[00:12:29]Tudok olyan településre, ahol pont ez az említett útszakaszon esténként például csak minden második villanyoszlopon kapcsolták be a világítást, ezáltal jelentős energiaspórolást értek el, illetve nyilván a az összes településen létező energiaforrás legyen ez valamilyen termávíz vagy valamilyen hőforrás az adott faluban, ahol vagy településen, ahol működik.

[00:12:56]nagyobb olyan szolgáltató, aki mondjuk telepített napelemrendszert az ő gyárépületének a tetejére, vagy akár ott vannak ugye a lakossági fogyasztók is, és ezekről is megkapják az információkat.

[00:13:08]Ugye itt a fenntarthatóság az egy ilyen kulcsszó.

[00:13:10]Mennyit lehet ezzel spórolni, vagy mennyivel válhat, fenntartható be a történet, hogyha integrált rendszerek vannak, és ha okos rendszerek vannak?

[00:13:21]Hát ugye az a cél, hogy nyilván a fenntarthatósággal, hogy a pazarlást szüntessük meg, vagy a vagy a felesleget, ezt nagyon nehéz megmondani, hogy hány százalékos hatás fog kérhető el, mert ugye nem csak attól függ, hogy én ezt mérem és kapcsolgatom, hanem nyilván milyen fogyasztóim vannak, amik milyen módon használják fel, azoknak milyen a hatásfok, ha használják fel azt az energiát, legyen az hőenergia, villamosenergia vagy akár vízfelhasználás.

[00:13:47]Ehhez mindenesetre mérni kell egy kiindulóállapot.

[00:13:51]Tehát, hogy tudjuk azt, hogy most mennyi a fogyasztásunk és a különböző beavatkozásoknak milyen hatásai vannak.

[00:13:57]Például ezt nyilván egy épületgépész kolléga meg tudja mondani, hogy adott esetben a fűtési rendszers szabályozással egy épületet, hogy most melyik a jobb állapot, milyen a az épületnek a dinamikája például a fűtésszabályozásnál, hogy hagyjam hétvégére kikapcsolni a fűtést és hétfőn visszakapcsolok, vagy legyen egy folyamatos temperáló hőmérséklet.

[00:14:14]Ez az adott épület dinamikájától is függ.

[00:14:18]Ilyenkor az is kérdés, hogy mivel fűtsük az adott épületet?

[00:14:21]Hát, hogy gázzal, klímával, hőszivattyúval.

[00:14:24]Erre mindig azt szoktunk mondani, vagy legalábbis az a az a jó mondás, hogy ami éppen rendelkezésre áll.

[00:14:31]Tehát például pont beszélgettünk egy településen arról, hogy ott náluk van termelvíz forrás, és például milyen jó lenne a felesleges hővel mondjuk azot iskolát mondjuk fűteni, de mondjuk távolságilag olyan távol vannak, ahogy ez nem megoldható.

[00:14:50]Erre most akkor ki lehetne építeni egy csővezetéket, vagy például Németországban van olyan megoldás, hogy konténerekben kamionnal szállítják át A-ból B-be a hő mennyiséget.

[00:15:00]Ez lényegében ugyanúgy működik, mint a nyakmelegítős vagy a fülmelegítős párna, amit fölmelegítek.

[00:15:07]Most ugyanezt képzeljük el, egy kamionba beáll és mondjuk előtt ideig tudja ennek az iskolának a fűtését biztosítani és elég jó hatékonysággal egyébként ugye azért ismerve a magyar települési viszonyokat, hogy nagyon sok esetben legalábbis én dolgoztam megyei napilapos újságíróként sok éven át, hogy ötletek voltak, csak mindig az volt, hogy hát lassú a dolog, meg nem is lehet, meg inkább maradjunk az ilyen megszokott dolgoknál a járt utat a járatlan ne hagyjuk az önkormányzatnak nagyon kevés pénz van, hogy mennyire lehet megvalósítani ezeket a megoldásokat, és mennyire van szemléletben nyitottság arra, hogy az esetben lehet, hogy az elején még sokba is kerül, de aztán megtérül, hogy ezekbe így belemenjenek.

[00:15:51]Abszolút.

[00:15:51]És nagyon jó megoldások vannak.

[00:15:53]Mi például most azt tűztük ki, hogy rengeteg településsel első körben csak beszélgetünk, érdeklődünk, hogy milyen megoldásokra van szükség.

[00:15:59]És azt szoktuk mondani, hogy magát azt, hogy az adatokat lássuk és hogy megjelenítsük már ami már eleve rendelkezésre áll egy valamilyen felületen, azt viszonylag nagyon gyorsan kivitelezni lehet.

[00:16:12]És ott még ha nem is automatizált beavatkozás, de már a városvezetésnek van valamilyen információja arról, akár a forgalmi helyzetről, akár a villamos, akár a vízfogyasztás, vagy bármilyen olyan paraméterről, amire nekik szükségük van.

[00:16:29]És hogyha megyünk tovább, akkor nyilván ezt ezeket a beruházásokat el lehet folyamatosan vagy lehet folyamatosan őket fejleszteni.

[00:16:36]Itt így nyilván a forrást azt azt meg kell találni, de adott esetben itt lehet egy ipari park, egy adott cég is érdekelt.

[00:16:43]Például milyen jó információ lehet az, hogy például egy város azt mondja, hogy nekem van felesleges hőenergiám, mert mondjuk van egy olyan üzem, ami ami nagyon nagy hőt termel, meg van mondjuk termálvizes forrása, és azt mondja egy pályázat kiírása keretében, vagy azt az információt teszi be a közös magyarországi erbázisba, hogy ide olyan cégeket várunk, akiknek erre a hőenergiára szükség van, és akkor nyilván nekik tudok megfelelő támogatást nyújtani.

[00:17:09]Tehát, hogy ezek az információk rendelkezésre állnak, hogy nekem nagyon sok napelemem van, nagyon sok villamos energiám van, amit szeretnék lekötni itt nagyon sok hőenergia rendelkezésre, itt szükség van hőenergiára, akkor lehet akár a a különböző cégeket az országban, hogy hova telepítünk.

[00:17:26]Az is egy döntési pont, hogy éppen nekik milyen energiára van szükségük.

[00:17:31]Beszéljünk az EVOSoftról, ahol olyan kulcszavakkal, tehát azok a hívószavak, hogy mesterséges intelligencia, digitalizáció, ipari automatizálás és a beágyazott szoftverfejlesztés.

[00:17:46]Ö hogyan valósulnak meg ezek az alapelvek a munkátok során, és mondom, akik mondjuk laikusként hallgatják ezt a műsort, de érdeklődnek a téma iránt, hogy vannak olyan konkrét példák, történetek, amin keresztül el tudjátok azt mesélni, hogy hogyan is zajlik a ti munkátok a hétköznapokban?

[00:18:02]Hogyha nagyon egyszerűen kellene megfogalmazni, akkor például az, hogy egy autógyárban egy autó másodper vagy 60 másodpercenként legördüljön a gyártó sorról, ahhoz azok a szoftveres, illetve hardveres megoldásokra van szükség, amelynek a fejlesztésében az EOST részt vesz.

[00:18:18]Ez jellemzően az iipari automatizálás.

[00:18:21]Hát akkor ezzel is foglalkozt gépárműtás e hát a gépjármű gyártás kimondottan nem, hanem a gépjármű gyártáshoz kapcsolódó technológiák, tehát minden ami ipari automatizálás.

[00:18:36]Azok a vezérlő berendezések amelyek egy gyárban, egy kapcsolószekrényben észrevehetetlenül működik nap 24 órájában, annak a fejlesztésében veszünk mi mi részt.

[00:18:51]A digitalizáció pedig nyilván minden, ami amihez kapcsolódik, minden gyártóegység is folyamatosan arra törekszik, hogy az adatai rendelkezésre rálljanak, ehhez szükséges digitali megoldásokat, olyan hardver elemeket, olyan szoftvereket vásároljanak, amik nyilván erre képesek.

[00:19:07]És akkor, hogyha elmegyünk a mesterséges intelligencia irányában, ugye ez így a közéletben egy úgymond egy ilyen gyorsan berobbanó dolog, de hogyha már azt nézzük, hogy a 60-as-70-es évek óta kutatják a a mesterséges intelligenciát, illetve ennek a különböző várfajait már az ipar nagyon régóta használja.

[00:19:28]Ti mik mióta használjátok, amikor így ki lehet már mondani, hogy na ez már mesterséges intelligencia a mi tevékenységünkben.

[00:19:37]Ugye a mesterséges intelligencia, mint gyűjtőfogalom, az egy az egy elég nagy halmaz.

[00:19:42]Most ha ezen belül megnézzük azt, hogy amivel most mi találkoztunk, ugye itt a a közéletben, ez a nyelvi modellek vagy nyelvi feldolgozás, ez amit használunk most mi a fejlesztésben, tehát a fejlesztők kollégák nyilván ezáltal gyorsabban, hatékonyabban tudnak szoftver kódot fejleszteni.

[00:19:58]De mondjuk mondunk egy nagyon egyszerű példát.

[00:20:03]ugye gépi tanulás vagy valamilyen neurális háló megoldással, ugye ez is a mesterséges intelligencia halmazba beleillő.

[00:20:12]Képesek vagyunk mondjuk egy gyártósoron kameraképek alapján felismerni az adott munkadarabnak a különböző hibáit például, és ezt tudjuk nagyon nagy sebesség mellett tenni.

[00:20:22]Ö például ez a minőségellenőrzés, ez a vizuális minőségellenőrzés már nagyon régóta egyébként jelen van az iparban, és most egyre jobban, ahogy ugye nyilván fejlődik a mögöttes technológia, egyre nagyobb hatásfokkal, pontossággal tudjuk azt elérni.

[00:20:38]Ugye azt szoktuk mondani, hogy ami ami információ egy képen, egy kameraképen megjelenik, arra képesek vagyunk a mesterséges intelligenciát feltanítani, és azt mondani, hogy igen, ez egy És ilyenkor ti is az általunk ismert nyelvi modelleen keresztül teszitek teszitek ezt, tehát Chat JPT meg Gemini meg ilyenek, vagy itt van nektek saját nyelvi modelles rendszeretek?

[00:20:59]Hát ezen nem is a nyelvi modell dolgozik, lényegében egy más technológiai megközelítés van.

[00:21:05]Ugye erre nem a nyelvi modell.

[00:21:07]A nyelvi modell arra jó például ugye használjuk, hogy maradjunk a nyelvi modellnél.

[00:21:11]Tök jó példa, hogy azt mondom, hogy a egy ipari létesítményben a karbantartóknak az összes dokumentációját, az összes gépi anyagot ennek a az adatbázisnak átadom, majd egy nyelvi modellen keresztül az adott karbontartó vagy adott mérnök meg tudja azt kérdezni, hogy XY gépnek ez és ez a problémája, mit javasolsz?

[00:21:34]és maga a meség és intelligencia nyálazza át azt a dokumentációt, illetve ezzel folyamatosan bűv.

[00:21:40]Mi is megcsináltuk azt, hogy a a mi saját intranetünkön a belső forrásban a az összes anyag elérhető, és kvázi ahogy a chat GPT-vel vagy a Jaminjal tudok beszélgetni, így el tudom érni azt ilyen szöveges formátumban is.

[00:21:56]egyébként, hogy látod így, hogy most a mesterséges intelligenciára viszont rá lett eresztve rengeteg adat?

[00:22:03]Gondolom ez újdonság, vagy hát kérdezem, hogy egy az újdonságot jelent-e, hogy a lakosság részéről is meg mindenhonnan most óriási adatfeldolgozás történik, és ez változtatja-e vagy befolyásolja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkátokat?

[00:22:20]Alapvetően nem.

[00:22:20]Sőt, ugye mi folyamatosan azt vizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk a a napi életben és a különféle szerepkörökben, munkakörökben a hatékonyságot ezáltal növelni.

[00:22:32]Ugye a legegyszerűbb most, ha úgy vesszük a fejlesztőknek van dolga, mert ugye eleve kódgenálásra, szöveggenerálásra nagyon jó modellek léteznek, amit így ismerünk is.

[00:22:43]Ezek beépültek a fejlesztői környezetekben, és akár 10, 20, 30, 40, 50%-os hatékonyságot el tudok érni.

[00:22:49]Van olyan projekt, ahol adott esetben kevesebb fejlesztővel tudok nagyobb mennyiségű kódon vagy szoftveren dolgozni.

[00:23:00]Ja, megyünk eggyel tovább a dokumentáció feldolgozásban.

[00:23:02]Például nekem nagyon sokat segít a különféle dokumentumoknak a kivonatolásában, pályázati anyagok, ajánlatoknak az értelmezésében, és még megint csak a nyelvi funkciókat nézzük.

[00:23:12]De az ügyfeleink számára például a minőség ellenőrzésben, vagy adott esetben a különféle döntéshozatal részben nagyon sokat tud már segíteni egy-egy ilyen technológia.

[00:23:24]Az, hogy a az adatok pedig a amik kívülről ugye érkeznek, ugye nyilván a Z folyamatosan szüksége van adatra, hiszen abból tudja magát értelmezni.

[00:23:35]Mindemellett itt had hozzak be egy másik részt, ugye nagyon sok esetben félünk az adatokat átadni az AI-nak.

[00:23:44]Most erre vannak olyan megoldások, hogy lokálisan saját elzárt, általam üzemeltetett szerveren tudnak ezek az adatok pihenni, és kvázi nem fér hozzá senki.

[00:23:55]Információbiztonsági szempontból.

[00:23:55]Ez nagyon fontos.

[00:23:58]El kell dönteni, hogy egy felhőalapú megoldás, lokális megoldás éppen hol tárolom ezeket az adatokat.

[00:24:01]Ha már ilyen bizalmi kérdések, ugye sokan az automatizálás miatt is aggódnak, meg ez az általános dolog, hogy a gép mi van, ha hibázik.

[00:24:12]Még az ember is hibázhat, de valahogy azt pszichológiailag máshogy hat, hogy például amikor ilyen integrált rendszereket összeraktok nagyon sok automatizációval és mondjuk abban már nincs úgy az ember, akkor egy valaki, aki ezt kívülről nézi, mennyire kell, hogy aggódjon, hogy igen, de mi van, ha az automatizáció miatt kimegy belőle az emberi tényező, nem veszi figyelembe az emberi tényezőt, hiba csúszhat a rendszerbe?

[00:24:39]Hogy van ez most?

[00:24:43]Ha nézünk egy automatizált gyártósort, ami mondjuk már a 70-es évek óta létezik és gyártjuk az autókat, 024-ben termel.

[00:24:54]A hibát az okoz, hogyha valami eszköz meghibásodik.

[00:24:57]Ezeknek különböző szintjei vannak ezeknek a biztonsági besorolásoknak még a vagy akár, hogy most nézzük meg egy kicsit hétköznapi példával az önvezető autó statisztikailag jobb paraméterekkel rendelkezik, mint egy emberi vezető vagy egy emberi sofőr, csak ugye nyilván mégis a a arra kapjuk fel a fejünket, hogyha ő nem tudom egy millió 1 millióból egyszer csinál egy balesetet még mondjuk, hogy ezt egy emberi vezetővel tennénk, lehet, hogy 1000 alkalomból hibázik egyszer.

[00:25:30]Tehát nagyságrendi különbségek vannak.

[00:25:35]Az önvezetés ilyen szempontból az érdekes, ez egy eléggé összetett szoftveres megoldás.

[00:25:44]Talán most engedélyezték, azt hiszem, Hollandiában most már a Teslának is az önvezető funkcióját.

[00:25:47]Ö de ezek még mindig nem azok az önvezető megoldások, amik én nekem két ilyen élményem volt.

[00:25:53]Los Angelesben láttam most rengeteg önvezető übert.

[00:25:58]Aha.

[00:25:59]Ahol már tényleg egyedül mentek az autók, láthatóan működtek.

[00:26:01]Érdekes volt látni a kamerákat, amikkel ezek az autók fel vannak szerelve.

[00:26:07]A másik ilyen amé az meg Moszkvában volt egyébként, ahol önvezető robot futárok jártak.

[00:26:12]Ö az egy kicsit még fejletlenebb volt az önvezető autóhoz képest, de gyakorlatilag ilyen kis mini dobozos autók szállították az ételeket, és ott mondták, hogy a lakosság annyira szereti ezeket a kis robotokat, hogy mindig segítenek nekik, hogyha esetleg elakadnak.

[00:26:29]Illetve hát videón nyilván láttam Kínában, hogy a drón viszi az ételt meg egyebek.

[00:26:35]Szerinted ezek közül melyek azok a megoldások, amelyek akár belátható időn belül Magyarországra is megérkezhetnek, illetve nem tudom mennyire foglalkoztok ezzel, hogy mennyire jönnek Magyarországra ezek a megoldások.

[00:26:48]Mi direktbennem, bár ugye dolgozunk autóiparnak, illetve részt veszünk elektromos autófejlesztésekben is, illetve dolgoztunk olyan cégnek is, ahol ilyenvezető technológiáknak a fejlesztésé dolgoztak.

[00:27:03]Szerintem a robot taxi, illetve a robot szállítmányozás, fuarozás az az elég hamar meg fog jelenni.

[00:27:09]És nem akarok itt belemenni sacolgatni, mert nem vagyok a technológiának egy nagy tudod, de látva azt, hogy külföldön milyen példák vannak, vagy akár te is mondtál, hogy a Los Angelesban, Amerikában működnek ezek a taxik.

[00:27:23]Ö talán az egyik ilyen YouTube-os vlogger mondta azt, hogy ő egy kicsit még csalódott így az önvezető járművekben, mert hogy igazából az lenne a jó, hogyha reggel az autómmal bejönnék.

[00:27:35]Most is az autóm kint parkol az utcán, munkahelyen 8 órát a garázsban parkol, tehát ez egy ilyen kvékonytalan idő számára, de hogy például elhozná engem munkába, majd vissza hazamenne az autó magától tudná használni, hogy addig eljárna überként dolgozni és termelne nekem pénzt.

[00:27:50]Igen.

[00:27:50]Tehát, hogy ettől még ettől még viszonylag messze vagyunk.

[00:27:59]Meglátjuk.

[00:28:00]Sok érdekes folyamat van ebben.

[00:28:00]Ezért kérdezem, hogy te egyébként hogy látod mondjuk 10 év múlva a világunkat meg benne Magyarországot?

[00:28:07]Tehát ha a csak az, amivel ti foglalkoztok, az nyilván elsősorban tényleg így az okos város meg ezeknek az integrált rendszereknek a kiépítése.

[00:28:16]Nyilván ez rohamosan fog fejlődni szerintem a következő időszakban.

[00:28:20]Látom, hogy mekkora erre az igény.

[00:28:23]Az nekem a cégvezető ismerőseim is állandóan erről beszélgetnek, energia, hatékonyság satöbbi szempontjából.

[00:28:29]Szóval te hogy látod a következő 10 évet?

[00:28:31]Mennyire lesz ez, tehát mennyiben fog megváltozni ilyen szempontból a világunk?

[00:28:38]Szerintem nagyon.

[00:28:38]Tehát, hogyha most azt nézzük, hogy hogyan hogyan változik körülöttünk a technológia, szerintem nagyon, de nem ilyen Jetson családféle repülő autókra kell gondolni.

[00:28:52]Bár majd nézzük vissza 10 év múlva ezt a felvételt, de szerintem nagyon meg fog változni.

[00:28:55]És olyan szempontból, hogyha már csak a digitális közigazgatást vagy a mindennapi életünket nézzük, akkor ezek a technológiák, ezek beszívárognak, ezek már most is itt vannak körülöttünk és és nyilván az életünknek a szerves részei lesznek, akár a robotizáció, humanoid robotok.

[00:29:13]Most már egyre több videó látszik Kínában.

[00:29:16]Ott konfusztak a robotok most a valamelyik kiállításon.

[00:29:22]De például szítasz robot rendőrre és egyebekre, m ami most Kínában megjelent.

[00:29:28]Igen, igen.

[00:29:28]Ugye látunk most már ilyeneket.

[00:29:29]Aha.

[00:29:29]Tehát, hogy ezeknek az alkalmazási köre az az viszonylag széles tud lenni gyártósorok mellett.

[00:29:36]Tehát minden olyan repetatív munkát rá tudok bízni, amit mondjuk a nem emberre akarok rábízni.

[00:29:40]És az ember számára ugye itt jön be az a fontos kérdés, hogy nem elveszi, hanem átalakul a a munkánk ilyen szempontból, vagy például veszélyes helyeken, de most már ez a technológia egyébként itt van, tehát hogy még pár év megvalósulnak azok a skifi filmek, amire te ezt gondolod?

[00:30:03]Azt gondolom, hogy igen, el fog az jönni, tehát hogy ipari ipari környezetben már használják ezeket, tehát nagyon sok ilyen hely van.

[00:30:08]Ö, vagy akár nem is teljes humanoid robot, mert nincs szükség, hanem adott esetben csak nyilván a felére, tehát hogy a felső végtagokra van szükség, és mondjuk egy gyártósori szerelőállomás mellé van odatéve, vagy az ember robot kollaboráció gyártos, ez már ez már nagyon régóta működik.

[00:30:26]Vannak olyan ipari robotok, amelyek képesek együttműködni az emberrel.

[00:30:29]Minden biztonságot betartva.

[00:30:36]mellett az, hogy mikor lesz robot házvezetők és robotkomornyikunk, azt azt azt még egyelőre nem tudom megsaccolni.

[00:30:44]Na, az az utolsó kérdésem, hogy ugye május 28-én és 29-én lesz Zalaegerszegen a Greekch, ahol ti ugye okos városok és energiamegoldások témában lesztek jelent, hogy készültök egy-egy ilyen kiállításra meg konferenciára, és akik ellátogatnak, mit kaphatnak tőletek?

[00:31:04]Készülünk kettő előadással, illetve a kerekasztalbeszélgetésekben is részt veszünk kiállítással standdal, ami most idén nem jelenünk meg.

[00:31:15]Tavaly tavaly voltunk in egyébként nagyon színvonalas, egy nagyon jó környezetben van ez a a rendezvény.

[00:31:21]Szeretek oda mindig ellátogatni és hát a az iparnak egy viszonylag elég széles szereplői spektruma érkezik.

[00:31:26]Nagyon jó beszélgetések szoktak lenni, úgyhogy érdemes ellátogatni.

[00:31:32]Laikusok.

[00:31:32]Én azt hog még laikusoknak is érdekes lenni.

[00:31:36]Igen.

[00:31:36]Igen.

[00:31:36]Főleg a kültéri kiállított autókat nézzük itt főleg az elektromosó tesztvezetések.

[00:31:43]Hát ugye ott van a tesztpálya mellette is, tehát hogy nagyon jó.

[00:31:47]Reméljük jó lesz az idő is.

[00:31:49]Május 28-29 tehát Zalaegerszegen Zalazón és ott lesz az EVSoft is.

[00:31:52]Kozó Gáborral, az üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk az Evoftnak.

[00:31:57]Köszönjük szépen, hogy itt voltál velün.

[00:31:59]Köszönöm szépen.

[00:32:00]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:32:02]Ez volt a mai beszélgetésünk itt az Ultrahang csatornáján.

[00:32:04]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszonth hallásra.