Óriási dráma Lengyelországban: belső hatalmi harcok feszítik szét a jobboldalt? - Dobrowiecki Péter
- A PiS és a Polgári Platform között 10%-os különbség alakult ki Tusk javára (34-24%), a PiS támogatottsága folyamatosan csökken a megújulási kísérletek ellenére.
- A jobboldal fragmentálódott: a Konföderáció 14-15%-on stagnál, belső feszültségekkel küzd Mentzen és Bosak között, míg Braun szélsőjobboldali pártja 9%-on áll.
- A centrista kormánykoalíció számos kérdésben (Ukrajna, migráció) azonos álláspontot képvisel a jobboldali ellenzékkel, ami megnehezíti a jobboldali tematizálást.
- A PiS belső konfliktusa Nawrocki és Morawiecki között a párt irányvonaláról szól: előbbi a jobbra elpártolt szavazókat célozza, utóbbi egy jobboldali centrumot építene a Néppárt felé kacsintva.
- Dobrowiecki szerint a PiS egyedül nem térhet vissza a hatalomba 2027-ben, legfeljebb egy nagyobb koalíció részeként, de egy szélsőjobboldali párttal való kormányzás komoly kihívás lenne.
- Lengyelországban 2 millió külföldi születésű személy él, a bevándorlást a gyors öregedés, a gazdasági növekedés és az ukrajnai háború hajtja, de a társadalom nem befogadó, és a kezdeti eufória alábbhagyott.
- A lengyel-ukrán kapcsolatokban egyszerre van jelen az erős politikai támogatás és a társadalmi fáradtság, a viszony törékeny, és könnyen felszínre törhetnek a történelmi feszültségek.
- Lengyelország diverzifikálja regionális együttműködéseit, a V4 kiüresedőben van, miközben a Tusk-kormány a Baltikum és Skandinávia felé mozdult el, és Lengyelország kinőtte a régiót.
„Lengyelország még mindig Ukrajna első számú nemzetközi védelmezője, szószólója mindenképpen, de az is látszik, hogy ez a viszonyrendszer, ez egy törékeny viszonyrendszer” – Dobrowiecki Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
A lengyel jobboldal helyzete és a Jog és Igazságosság (PiS) támogatottságának csökkenése
A beszélgetés elején a műsorvezető, Gönci Róbert (Migráció Kutatóintézet) és vendége, Dobrowiecki Péter (Magyar Német Intézet) a lengyel belpolitika aktuális helyzetét, különösen a jobboldal stabilitásának kérdését járták körül. A korábban közel egy évtizeden át megkérdőjelezhetetlen stabilitású Jog és Igazságosság (PiS) támogatottsága megtorpanni látszik.
Dobrowiecki Péter kifejtette, hogy a felmérések szerint a két meghatározó párt, a Polgári Platform (KO) és a PiS közötti olló tavaly október óta folyamatosan nyílik. A legfrissebb adatok 34-24% arányt, tehát 10%-os különbséget mutatnak Donald Tusk miniszterelnök pártja javára. Ez annak ellenére történik, hogy a PiS folyamatosan kommunikál, cselekszik és próbál megújulni. Jarosław Kaczyński megnevezte Karol Nawrockit mint miniszterelnök-jelöltet, aki korábbi miniszterként és a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) elnökeként országosan ismert politikus, de a párt így is folyamatos támogatottság-vesztést szenved el, amire nem talál választ.
„A legfrissebb felmérések már 10%-ot mutatnak. 34-24% arányban 10%-os különbséget mutatnak a két párt között. Donald Tusk miniszterelnök pártjának javára, és mindezt úgy egy olyan helyzetben, ahol a PiS folyamatosan kommunikál, folyamatosan cselekszik, próbál megújulni” – Dobrowiecki Péter *
A jobboldal fragmentálódása: több párt verseng a konzervatív szavazókért
A jobboldalon a PiS mellett más pártok is konkurálnak a konzervatív szavazókért. Két Konföderáció nevű párt is létezik:
-
A Szent Korona Konföderációja (Konfederacja Korony Polskiej): Grzegorz Braun pártelnök vezetésével egy szélsőjobboldali, populista párt, amelynek politikusai időnként kirekesztő, antiszemita vagy rasszista kijelentéseket tesznek. A párt meglepetéspártként 9%-os támogatottsággal bír, annak ellenére, hogy Braunnak már sokszor jósolták a politikai öngyilkosságát.
-
A másik Konföderáció (Konfederacja Wolność i Niepodległość): Korábban több jobboldali konzervatív mozgalomból állt össze, jelenleg Sławomir Mentzen és Krzysztof Bosak vezeti. Hosszú ideig reálisan pályáztak arra, hogy átvegyék a vezető szerepet a jobboldalon, de támogatottságuk 14-15% körül stagnál. Időnként vannak kilövéseik majdnem 20%-ig, de aztán mindig visszaesnek.
A párt belső, dualista felépítése (Mentzen a gazdasági kérdésekért, Bosak a társadalompolitikáért felelt) kezdetben előnyös volt, de mára teherré vált, mert nem látszik egyértelműen a párt iránya. Például Bosak hajlandó kommunikálni a PiS-szel, míg Mentzen teljesen elutasítja ezt, és konkurensként tekint a PiS-re. Ez a kettősség megosztja a párt szavazóit is.
Dobrowiecki Péter rámutatott, hogy a lengyel jobboldalnak nehéz tematizálnia saját politikai pozícióját, mert a centrista kormánykoalíció számos kérdésben (Ukrajna, migráció) ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az ellenzéki jobboldali pártok nagy része. Így a szavazók azt látják, hogy a kormány is hasonlóan gondolkodik ezekben a témákban.
„Nehéz jobboldali politikát vinni most Lengyelországban, hiszen hiába van egy centrista kormánykoalíció hatalmon, ez a kormánykoalíció rengeteg kérdésben ugyanazt az álláspontot képviseli, akár Ukrajna, akár migráció, mint az ellenzéki jobboldali pártok nagy része.” – Dobrowiecki Péter *
A kétpárti hegemónia leáldozása
Dobrowiecki Péter szerint a Polgári Platform és a Jog és Igazságosság hegemóniája leáldozóban van, de ez nem jelenti azt, hogy mindkét párt helyzete megingott volna. A Polgári Platform jól teljesít, de az a dualista helyzet, hogy két párt teljesen uralja a lengyel belpolitikát, már nem állja meg a helyét. Ugyanakkor e két párt vezető szerepvállalása nélkül 2027-ben sem lehet kormányt alakítani.
A 2027-es választások törésvonalai
A 2027-es választási kampány fő törésvonalairól szólva Dobrowiecki Péter elmondta, hogy számos, régóta fennálló törésvonal osztja meg a lengyel társadalmat:
-
Ukrajna és Oroszország: Bár szinte nemzeti egység van Ukrajna támogatásában, a támogatás konkrét formáit illetően (katonai eszközökön túl, hitel, pénzért vagy ingyen adjanak-e eszközöket, mi legyen az ukránokkal Lengyelországban) már rengeteg törésvonal van a pártok között.
-
Társadalompolitika: Rendkívül megosztó kérdés, például a civil házasság és az egyházi házasság viszonyrendszere. A nemrégiben megvétózott kormányhatározat-tervezet a gyorsított válásról azon párok számára, ahol nincs kiskorú gyermek, jól mutatja a liberális társadalompolitika iránti igény és a hagyományos értékek védelme közötti feszültséget.
-
Gazdaság: Bár a lengyel gazdaság jó eredményeket mutat (G20-ba kerülés, 3,5%-os GDP-növekedés várható), az államháztartás jelentős deficitet görget maga előtt. Vita tárgya a hitelminősítők általi leminősítés hosszú távú hatása, illetve a megújuló energiák és az atomenergia felé való átmenet üteme.
A belpolitika rendkívül érzelemtelített, folyamatosak a kölcsönös vádaskodások, hogy ki Berlinnek vagy Moszkvának az ügynöke. 2026 májusában már minden a 2027-es kampányról szól: a PiS megnevezte miniszterelnök-jelöltjét, Donald Tusk pedig 10 fiatal politikust emelt ki, akik a KO jövőbeli arcai lehetnek. Tusk ezzel azt is jelezte, hogy 68 évesen lát maga előtt egy piros vonalat, amit nem szeretne átlépni a belpolitikai szerepvállalásban. Dobrowiecki Péter szerint ez politikailag okos lépés, mert a kontinuitást mutatja a szavazók felé, aminek a hiányával éppen a PiS-t támadják leginkább.
A PiS esélyei a hatalomba való visszatérésre
Arra a kérdésre, hogy a PiS önállóan visszatérhet-e a hatalomba 2027-ben, Dobrowiecki Péter a jelenlegi trendek és a párt belső viszonyrendszere alapján azt mondta: egyedül biztosan nem. Egy nagyobb kormánykoalíció részeként elképzelhető, de a nagy kérdés, hogy milyen koalícióban. Egy kétpárti koalíció a Konföderációval vagy a Lengyel Néppárttal (PSL) működhetne, de ha a Grzegorz Braun-féle Korona Konföderációra is szükség lenne, az nagy kihívás lenne a PiS számára, mind belföldön a stabil kormányzás, mind külföldön az EU-s szankciók elkerülése szempontjából.
„Sose lehet azt mondani, hogy nem, főleg nem egy év távlatából, de a mostani trendek alapján, illetve a mostani belső viszonyrendszerét látva a PiS-nek azt mondanám, hogy nem. Egyedül biztos nem. Azt el tudnám képzelni, hogy egy nagyobb kormánykoalíció részeként igen.” – Dobrowiecki Péter *
Egy ilyen „olasz típusú” jobboldali koalícióra csak részben lenne nyitottság a lengyel társadalomban, hiszen a jobboldali szavazók egy része éppen azért pártolt el a PiS-től, mert úgy érzik, a párt nem tartja a tempót a változó időkkel, és üzenetei az önismétlés felé hajaznak. A Polgári Platform okosan tanult a PiS-től, és átvett számos szociális intézkedést, ami korábban a PiS nagy fegyvere volt. Dobrowiecki Péter szerint a PiS kezdi bejárni a német CDU útját: egykori tömegpártból szép lassan visszacsúszik egy vezető pártok közötti pozícióba, és már nem a párt a Jog és Igazságosság, hanem csak a legerősebb jobboldali párt.
Belső feszültségek a PiS-en belül: Morawiecki és Nawrocki konfliktusa
A beszélgetés fontos része volt a PiS belső törésvonalainak elemzése. A nemzetközi médiában megjelentek olyan találgatások, hogy a PiS széteshet, miután Kaczyński kinevezte Nawrockit vezetőnek, a korábbi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki pedig megalapította a „Growth Plus” kezdeményezést, amiről többen attól tartanak, hogy új párttá formálódhat.
Dobrowiecki Péter megerősítette, hogy ez a konfliktus nemcsak létezik, hanem már régóta jelen van. Nawrocki és Morawiecki csak szimbólumai ennek a konfliktusnak. A PiS számára mindig is az volt a fő kihívás, hogyan tudja egybetartani a szavazóbázist a klasszikus jobboldali konzervatív, mérsékelt szavazóktól a jobboldal perifériájáig, különösen azóta, hogy megjelentek a kihívópártok a párttól jobbra.
Nawrocki szerepe az lenne, hogy megszólítsa azokat a klasszikus PiS-szavazókat, akik a párttól jobbra található alternatívák felé fordultak. Morawiecki ezzel szemben folyamatos belharcot vív a párton belül, hogy reális esélyesként tekintsenek rá mint miniszterelnök-jelöltre vagy akár pártelnökre. Morawiecki mindig is a „brüsszeli ember” volt a keményvonalas PiS-esek számára, hiszen sokáig nem volt a párt tagja, és bankári, pénzügyi háttérből érkezett, ami nem szimpatikus a párt rurális keménymagja számára.
Meglepő fordulat volt, hogy Morawieckinek sikerült átvinnie a tervét, annak ellenére, hogy kezdetben kemény jelzéseket kapott Kaczyńskitól és más pártvezetőktől, sőt egyik közeli munkatársát ki is zárták a pártból. Kiderült azonban, hogy Morawiecki mögött jelentős csoport áll, mintegy 38-40 prominens PiS-es politikus és EP-képviselő, így a felek kibékültek, és Morawiecki létrehozhatta a Growth Plus formátumot. Ezzel deklaráltan egy jobboldali centrumot szeretne létrehozni, a Lengyel Néppárt irányába kacsintva. Ezzel szemben Nawrocki is létrehozta saját kezdeményezését, így a PiS „két tüdővel lélegzik”, ami nem biztos, hogy jó irány a párt számára.
„Hallottam vad összeesküvés-elméleteket is egyébként, hogy Nawrocki igazából egy ilyen placeholder per pillanat a Jog és Igazságosság számára. Tehát hogy őt nevezték meg, hátha ettől felmennek a párt értékelései. Látszólag nem. És akkor most lehet, hogy megy a háttérben a casting egy olyan jelölt után, aki jobban meg tudja szólítani a jobboldali szavazókat.” – Dobrowiecki Péter *
A migráció és a bevándorlás kihívása Lengyelországban
A beszélgetés második felében a lengyel társadalmat érintő egyik legfontosabb kihívásról, a bevándorlásról volt szó. Lengyelországnak korábban nem sok köze volt a migrációhoz, de mára 2 millió külföldi születésű személy él az országban, ami a negyedik helyre emeli Lengyelországot a legtöbb bevándorlót befogadó EU-tagállamok között.
A bevándorlás okai:
- A lengyel társadalom rendkívül gyorsan öregszik, a termékenységi mutató 1,0 és 1,3 között van.
- A lengyel gazdaság szárnyal (3,5%-os GDP-növekedés várható), egyre több munkaerőre van szükség.
- Az ukrajnai konfliktus 2014-től, majd 2022-től drasztikusan felgyorsította az ukrán munkavállalók és menekültek beáramlását. 2022 februárja óta több mint 4 millió ukrán állampolgár töltött valamennyi időt Lengyelországban, közülük jelenleg kb. 2 millióan vannak ott, 950-960 ezer fő védett státuszban.
- Több száz belarusz állampolgár is érkezett a belarusz belpolitikai helyzet miatt.
- Az ukrán munkaerő elapadását követően új csoportok, például kolumbiaiak importálása kezdődött meg állami segítséggel.
A lengyel társadalom hagyományosan nem befogadó, és ez könnyen kihasználható érzelmi alapon a társadalmi feszültségek fokozására. Van összefüggés a szélsőjobboldali mozgalmak felemelkedése és a társadalmi összetétel megváltozása között. A kezdeti eufória Ukrajna támogatását illetően alábbhagyott, a kormánypártok is átértékelik álláspontjukat, és sorra számolják fel az ukrán menekülteknek járó juttatásokat. A kormányzati álláspont most az, hogy az ukránok integrálódjanak a lengyel társadalomba, és váljanak annak produktív tagjaivá.
Emellett 2022-től a belarusz rezsim hibrid fegyverként migránsokat importál a közel-keletről a lengyel határra. Lengyelország először ideiglenes határzárral, majd komoly határvédelmi kiépítéssel válaszolt. A legfrissebb elemzések szerint 97-98%-kal csökkent az illegálisan belépni kívánó személyek száma ezen a határszakaszon. Ebben a kérdésben nemzeti konszenzus van a határok védelmét illetően.
Lengyelország a magyar kormányzathoz hasonlóan elutasítja az európai migrációs paktum teljesítését, ami közös platformra emeli a PiS-t és a KO-t.
„Lengyelország elutasítja a magyar kormányzathoz hasonlóan az európai migrációs paktum teljesítését. Ez megint egy olyan kérdés, ami a PiS-t és a PO-t közös platformra emeli, hiszen ahogy Jarosław Kaczyńskiék is elutasították azt a múltban, úgy Donald Tusk, bár a korábbi kampány során azért mást mondott, hatalomra kerülve gyorsan azt mondta, hogy a KO, tehát a Polgári Platform sem fogja ezt támogatni.” – Dobrowiecki Péter *
Lengyelország közép-európai szerepvállalása és a V4 együttműködés jövője
A beszélgetés során szóba került Lengyelország közép-európai helyzete is. Ellentmondó információk vannak arról, hogy Lengyelország közeledik-e vagy távolodik a közép-európai együttműködéstől. Egyes szakértők szerint Lengyelország már akkorára nőtt, hogy inkább európai, mint közép-európai szereplő.
Dobrowiecki Péter szerint Lengyelország diverzifikál az együttműködési formátumok között. Míg korábban a V4 volt a csúcs, most más kezdeményezések is fontosak: Bukaresti Kilencek, Háromtenger Kezdeményezés, Slavkovi Háromszög. Lengyelország alapvetően vezető szerepet szeretne kivívni a régióban, és Európában is a „nagyfiúk” között szeretne ülni.
A V4 együttműködés a helykeresés miatt kiüresedés irányába indult, és a Tusk-kormányzat a Baltikum felé kezdett elmozdulni, mind a balti államok, mind a skandináv országok irányába. Energetikai összeköttetések jöttek létre (Baltic Pipeline, świnoújściei gázterminál), amelyek az orosz energiahordozóktól való függés kiváltását és az északi kapu kitárását szolgálták.
A „három muskétás várja a negyediket” (Tusk, Fico, Babiš várják a hatalomra lépő magyar kormányfőt) inkább aktuálpolitikai üzenet. A mostani lengyel kormány rendkívül rossz viszonyt ápolt a még hivatalban lévő magyar kormánnyal, és egyértelmű volt, hogy kinek drukkoltak a magyar kampányban. A V4 újbóli életre keltése inkább kommunikációs üzenet a külvilág felé, hogy nem Lengyelország volt a kerékkötő. Ugyanakkor Dobrowiecki Péter szerint a V4-nek mindig is lesz létjogosultsága a földrajzi adottságok és az észak-déli konnektivitás megoldatlan kérdései miatt. Kíváncsian várja, hogy a Magyar Péter által a kampány során belengetett V4+ kezdeményezésből lesz-e valami.
„Magyarország esetében egyszerűen el kell fogadnunk azt a tényállást Budapestről nézve, hogy Lengyelország kicsit – nagyon rosszul fog ez hangzani – de hogy kinőtte a régiót bizonyos szempontból.” – Dobrowiecki Péter *
A lengyel-ukrán kapcsolatok: támogatás és fáradtság
Az utolsó téma Ukrajna kérdésköre volt. Lengyelország az egyik legstabilabb támogatója Ukrajnának Európában, de a lakosságban és a politikában is fáradás jelei mutatkoznak.
A legmagasabb politikai szinten a kapcsolat alapvetően jó, hiszen közös a külpolitikai prioritás: Lengyelország csak akkor tudja teljesíteni geopolitikai céljait, ha Ukrajna olyan békét vagy tűzszüneti megállapodást tud kötni Oroszországgal, amely garantálja, hogy egy viszonylag erős, EU és NATO felé tendáló ország lesz a keleti szomszédja. Emellett jelentős gazdasági érdekek is fűződnek a kapcsolathoz, a lengyel cégek már most jelen vannak az ukrán piacon, és a hadiipari együttműködés óriásit ugrott az elmúlt négy évben.
Ugyanakkor a fáradtság jelei tapasztalhatók:
- A lengyel társadalomban egyre erősödő ellenérzés van az Ukrajna iránti gesztusokkal szemben (pl. közterületek elnevezése a háborús események kapcsán).
- A kormányzat részéről is látszik az igény, hogy az Ukrajnából érkezettek a juttatásokért cserébe váljanak a társadalom aktív tagjaivá: vállaljanak munkát, fizessenek adót, a gyerekek járjanak iskolába és vegyenek részt lengyel nyelvű órákon.
Dobrowiecki Péter szerint egyfajta kettősség figyelhető meg: Lengyelország még mindig Ukrajna első számú nemzetközi védelmezője és szószólója, de a viszonyrendszer törékeny. Elég egy populista kijelentés vagy a közös történelmi múlt egyik legtörékenyebb aspektusát megbolygatni, hogy a negatív érzelmek a felszínre törjenek. A két ország kapcsolata még mindig „tojáshéjon való járás”.
„Lengyelország még mindig Ukrajna első számú nemzetközi védelmezője, szószólója mindenképpen, de az is látszik, hogy ez a viszonyrendszer, ez egy törékeny viszonyrendszer, és elég egy populista kijelentés, elég a közös történelmi múltnak valamelyik legtörékenyebb aspektusát kicsit megbolygatni, hogy a felszínre törjenek a negatív érzelmek.” – Dobrowiecki Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés elején a vendég neve „Dopri Veski Péter”-ként szerepel az átiratban, a helyes név Dobrowiecki Péter.
- „Zsegos Brown” – valószínűleg Grzegorz Braun lengyel politikus nevének torzult alakja.
- „Menc Brown” és „Mcen” – valószínűleg Sławomir Mentzen nevének torzult alakjai.
- „Bosszák” – valószínűleg Krzysztof Bosak nevének torzult alakja.
- „Charnek” – Karol Nawrocki nevének következetesen használt torzult alakja az átiratban.
- „Moraveski”, „Moravjecki”, „Maravcki”, „Moravcki” – Mateusz Morawiecki nevének különböző torzult alakjai.
- „Jeroslav Kacinski”, „Jaszfal Kacsinski”, „Mosak Kacsinski” – Jarosław Kaczyński nevének torzult alakjai.
- „Donald Trump” említése a G20 kapcsán: az átirat szerint Donald Trump amerikai elnök mondta, hogy állandó helyet szeretne Lengyelországnak a G20-ak között. Ez valószínűleg helytálló, de a kontextusból nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan mikor hangzott el ez a kijelentés.
- „Velymári együttműködési formátum” – valószínűleg a Weimari Háromszög együttműködés torzult alakja.
- „Slavkavi háromszög” – valószínűleg a Slavkovi Háromszög (Ausztria, Csehország, Szlovákia) torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Üdvözlöm a kedves nézőket.
[00:00:00]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizon podcastje.
[00:00:04]Én Gönci Róbert vagyok, az intézet elemzője, és mai vendégem Dopri Veski Péter, a Magyar Német Intézet kutatásetője.
[00:00:12]Szervusz Péter, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:16]Szia, köszönöm a meghívást és üdvözlöm a nézőket.
[00:00:18]és Lengyelországról fogunk beszélgetni, méghozzá arról, hogy közelítünk a jövő évi választásokhoz, és ez nagyon sok érdekes és izgalmas témát vet itt nekünk előre, mint például a jobb oldalnak a helyzetét.
[00:00:29]Ugye ha megnézzük itt a számokat, akkor azt lehet látni, hogy mintogyha a lengyel jobb oldalnak a stabilitása, ami közel egy évtizeden át megkérdőjelezhetetlen volt.
[00:00:40]Itt különösen a jogi és igazságosságra gondolok, az mintha megtorpant volna egy kicsit.
[00:00:43]Hogyan tudnád értékelni a helyzetét a pisnek?
[00:00:48]Igen, hogyha nézzük a felméréseket, akkor látjuk, hogy ez a rengjel belpolitikában nagyon meghatározó polgári platform, jog és igazságosság, tehát a ko és a Peace közötti viszonyrendszer mint egy ollót látnánk, ami valahol tavaly októberben elkezdett kinyílni, és azóta is folyamatosan szép lassan, de nyílik.
[00:01:06]A legfrissebb felmérések már 10%-ot mutatnak.
[00:01:08]34-24% arányban 10%-os különbséget mutatnak a két párt között.
[00:01:14]Donald Tusk miniszterelnök pártjának javára, és mindezt úgy egy olyan helyzetben, ahol a peace folyamatosan kommunikál, folyamatosan cselekszik, próbál megújulni, ugye megjelölték már azt a politikust, Jeroslav Kacinski megjelölte azt a politikustwa Charnek személyében, akit miniszterelnök jelöltként kampányra fordulva szeretnének felépíteni.
[00:01:35]Bár ugye egy korábbi miniszterről van szó, meg meg Vajdáról, tehát alapvetően országosan ismerett politikusról beszélünk, de mindenesetre az látszik, hogy ez a nem is szabadesés, de ez a folytonos támogatottság vesztés, ez fenn áll.
[00:01:50]A pis nem nagyon tud erre választ találni, úgyhogy közben a párt belső nehézségekkel is szembe kell, hogy nézzen.
[00:01:56]Biztos beszélünk még erről, úgyhogy nem akarok itt spoilerezni rögtön az elején.
[00:02:01]Ez a van a belső vetület, van az országos politikai vetület, és van az, hogy a jobb oldalon több párt is konkurál ugye a konzervatív szavazókért.
[00:02:10]Mennyireban két konföderáció nevű párt is van.
[00:02:12]Egyik a Szent Korona konföderációja, erre talán a a szélső jobboldali jelző megállja a helyét.
[00:02:18]Ugye ezt ezt sokszor sok pártra szokták alkalmazni ezt a jelző jelzőt, de itt itt olyan pártról beszélünk, melynek a politikusai azért renderek kirekesztő, antiszemita vagy rasszista kérentéseket tesznek.
[00:02:28]Úgyhogy ők alapvetően egy ilyen szélés jobboldali populista párt, ők egy meglepetéspárt.
[00:02:34]Tehát Zsegos Brown pártelnök, akiknek már a politikai öngyilkosságát rengeteg szervta a lengyel sajtó, mégis tudott egy új pártot alapítani és felépíteni, és ilyen 9%-on áll.
[00:02:47]Tehát van egy ilyen egy ilyen nagyon periférián lévő, de mégis 9%-os támogatottságot bíró párt.
[00:02:54]És van a másik konföderáció, ami korábban több jobboldali konzervatív mozgalomból, pártból állt össze.
[00:03:00]Menc Brown páros vezeti ezt a pártot, és ők nagyon sokáig reálisan pályáztak arra, hogy a jogos igazságosságot megelőzve átvegyék a vezető szerepet a jobb oldalon, de megint újból 14-15%-on mérik a pártot.
[00:03:16]Nekik vannak mindig ilyen kilövéseik, hogy majdnem 20%-on vannak, és akkor dinamikusan növekszenek, és mindenki azt hiszi, hogy na most a Pis kihívóra talált, aztán valahogy mindig visszaesnek.
[00:03:27]Ez a belső dualista felépítés nem feltétlenül kedvez a párt számára, hogy alapvetően Brown és Mencen más-más, ami az elején kedvező volt, hogy egyikük felelt a gazdasági kérdésekért, másik felelt a társadalompolitikáért.
[00:03:42]Most látszólag teherré vált a párt számára, hogy nem igazán látszik, hogy a párt pontosan milyen irányba akarna elmenni.
[00:03:48]Csak egy példát mondjak, például Bra nem is Bran, bocsánat, Mcen és Bossák, előbb rosszul mondtam.
[00:03:54]Bosszák.
[00:03:54]Bosszák például jogis igazságossággal szóba áll, pedig a két párt nem nagyon kedveli egymást.
[00:04:01]Tehát a párt egyik vezetője kommunikál a pisszel, míg mencen a párt másik vezetője teljesen elutasítja ezt a kommunikációt, vagy legalábbis ezt a stratégiai együttműködés felé akármutató kommunikációt, hanem egy konkuránsként tekint a PS-re, és ez például szintén megosztja a pártszavazőt, hogy akkor most a konföderáció mit is szeretne pontosan.
[00:04:21]Ez az egyik vetület és még bocsánat utolsó gondolat.
[00:04:24]Nehéz jobboldali politikát vinni most Lengyelországban, hiszen hiába van egy cent köz egy ilyen centrista mondjuk kormánykoalíció hatalma Lengyelországban, ez a kormánykoalíció rengeteg kérdésben ugyanazt álláspontot képviseli, akár Ukrajna, akár migráció, mint az ellenzéki jobboldali pártok nagy része.
[00:04:45]Tehát nehéz tematizálni a saját politikai pozíciót úgy, hogy közben a szavazók azt látják, hogy a a kormány is ezen az állásponton van.
[00:04:56]Tehát akkor nem beszéltünk még egy posztegemon korszakról a jobb oldalon.
[00:05:01]Bármennyire is szeret szeretem ezt a kifejezést.
[00:05:03]Szerintem nem beszélhetünk erről.
[00:05:04]amiről beszélhetünk, erről nem nagyon sokszor sok Lengyelországgal foglalkozó elemző szokott beszélni, hogy a polgári platform és a jog igazságosság hegemóniája leáldozóban van.
[00:05:17]Ez nem azt jelenti, hogy mind a két párt helyzete megingott, sőt láthatjuk, hogy a polgári platform, polgári koalíció pontosabban jelen jelenlégi nevén egész jól él és virul, de látszik, hogy az a az a dualista helyzet, hogy két párt teljesen leuralja lengyel belpolitikát, már nem állják meg a helyét.
[00:05:37]viszont az a része megállja a helyét, hogy ezen két párt vezető szerepvállalása nélkül nem lehet szerintem a jövőben is 2027-ben sem kormányt alakítani Magyarországban.
[00:05:48]Beszéljünk akkor 202-ről.
[00:05:48]Még azért messze van a választás, addig még nagyon sok téma szóba jöhet, de jelen pillanatban néz ki, mi a fő törésvonal a lengyel társadalmon belül, ami mentén alakulhat majd a kampány?
[00:06:00]Nagyon sok törés van, tehát igazából ilyen törésvonalak tömkélegéről lehetne beszélni.
[00:06:05]Ezek létező már nem nem most kialakuló félben lévő vagy már kialakult törésvonal vagy elmúlt egy évben kialakult törésvonalak.
[00:06:12]Ezek régóta fennálló törésvonalak, amely alapvetően konkrét kérdések mentén osztják meg a lengyel társadalmat.
[00:06:19]Vannak, vannak olyan kérdések, ahol szinte nemzeti egység van, például Ukrajna, Oroszország személyi támogatása, de az, hogy a támogatás konkrétan mit jelentsen már katonai eszközökön túl, hitel, pénzért adjunk eszközöket, vagy vagy ingyen adjuk oda, mi legyen az ukránokkal Lengyelországban, satöbbi, satöbbi.
[00:06:38]Itt már rengeteg törésvonal van a pártok mezején.
[00:06:42]Van egy ilyen konszenzus egy-egy kérdés mentén, de hogyha már szakpolitikai kérdésekbe bemegyünk, akkor törés van.
[00:06:47]A társadalompolitika az még mindig rendkívül megosztó kérdés Lengyelországban, hogy pontosan akkor a a civil házasság, polgári házasságok milyen viszonyrendszert kép képezzenek az egyházi egyház által szentesített házasságokhoz képest.
[00:07:04]Mosvétta meg pont Navrocki elnök azt a kormányhatározatot vagy tervezetet, mely szerint felgyósították volna a válást azon párok számára, ahol nincsen kiskorú gyermek.
[00:07:17]Tehát az látszik, hogy hogy ez a klasszikus lengyel problematika, hogy a a egyes pártok által liberális társadalompolitika politikára van igény.
[00:07:31]Azonban van a társadalomnak egy nagy szege a ellenkező oldalon, mely azt mondja, hogy hogy ezen liberális értékek befogadása a hagyományos lengyel értékek erodálásához fog vezetni.
[00:07:39]Ez egy ilyen probléma.
[00:07:43]gazdaság egy abbó a szempontból probléma, hogy hiába mutat jó eredményeket a lengyel gazdaság, ugye mindenki hallott róla, hogy a G20-ba, tehát a világ legadik legnagyobb gazdaságban lett Lengyelország, és pont Donald Trump amerikai elnök mondta, hogy állandó helyet szeretne Lengyelországnak a G20-ak között.
[00:07:58]Ez egy nagy siker az ország számára.
[00:08:01]Ugyanakkor például a lengyel államháztartás elég nagy deficitet görget maga előtt, és hogy ez egy vitáspont például a kormány és az ellenzék között, hogy hogy a Egyelország leminősítése a nagy hitel minősítő cégek által például hosszú távon milyen hatásokkal járhat, vagy például az, hogy milyen ütemben és hogyan próbálja meg a zöld átállást, nem is zöld átállást, mert az ez túlzás lenne, de hogy a megújuló energiák és főleg az atomenergia felé való fordulást hogyan képzeli el.
[00:08:29]Mostogy annak ellenére, hogy kívülről nézve van egy ilyen konszenzus, a belpolitika rendkívül érzelemmel terített, ugye folyamatosak a kölcsönös válaskodások, hogy ki éppen Berlinnek vagy Moszkvának az ügynöke.
[00:08:43]Oda visszamennek ezek a vádak.
[00:08:43]És azt is látnunk kell, hogy 2026 májusában már minden a 27-es kampányról szól.
[00:08:49]Tehát míg a jogos igazságosság megnevezte a miniszterelnök jelöltjét, addig pár nappal ezelőtt Donald Tusk miniszterelnök 10 fiatal politikust emelt pajzsra, akik ugye a PU-nak vagy KU-nak a a jövendőbeli arcai lehetnek.
[00:09:08]Ezzel meglebegtetett Donald Tusk, hogy 68 évesen lát már egy maga előtt egy olyan piros vonalat, amit nem szeretne a belpolitikai szerepvállalással átlépni.
[00:09:18]Ez egy egyébként most szerintem politikailag okos lépés, hogy viszonylag ismeretlen politikusokat már a kampány elején felemel a vezető kormánypárt, mutatva a szavazók felé egyfajta kontinuitást, hiszen pont ez a fajta kontinuitás, ezen kontinuitásnak a hiánya az, amivel a jogis igazságot leginkább támadják kívülről, illetve amit a pártszavazói leginkább hiányolnak a párttól.
[00:09:39]És te hogyan látod, látsz-e személyesen reális esélyt arra, hogy 202-ben a Pace önállóan visszatérjen a hatalomba?
[00:09:51]Sose lehet azt mondani, hogy nem, főleg nem egy év táblatából, de a mostani trendek alapján, illetve a mostani belső viszonyrendszerét látva a PIS-nek azt mondanám, hogy nem.
[00:10:00]Egyedül biztos nem.
[00:10:02]Azt el tudnám képzelni, hogy egy nagyobb kormánykoalíció részeként igen.
[00:10:04]Viszont a nagy kérdés az, hogy milyen koalíció, mert amennyiben egy szereplős kormánykoalíció, mondjuk a Konföderáció vagy a lengyel népi párt a PSL-ból, ami csodás erőrekapás következtében, mondjuk a két szemjegyű értéket eléri támogatásban, akkor el tudnám képzelni, hogy ebb e bár nehezen, de hogy ez a konstáció működhetne.
[00:10:26]Amennyiben viszont a Gegos Brown féle lengyel koronakonféderáció szükség lenne, ott ott nagy kihívás lenne a Pissán már az, hogy hogyan tudná megtalálni azokat a közös pontokat, hogy egyrészt Lengyelországban ez egy stabil kormánykoalíció legyen, másrészt kifelé, tehát a Európai Unión belül ne vonjon azonnal szankciókat ez maga után, hogy egy ilyen fajta párt kormányra emelkedhet.
[00:10:50]Ugye ezt szoktuk hívni az olasz típusú kormánykoalíciónak, amikor különböző támogatottsági, típusú és ideológiailag kicsit vegyes, de jobboldali társaság alakít egyfajta kormánykoalíciót.
[00:11:03]Ennek egyébként milyen lenne a visszhangja a lengyel társadalomban?
[00:11:07]Lenne erre egy nyitottság?
[00:11:11]csak részben, hiszen maga a jobboldali szavazók egy része is pont azért pártolta a jog igazságosságtól, mert úgy érzik, hogy a párt nem annyira képes tartani a tempót a változó időkkel, és hogy igazából a üzenetei választók felé, egyfajta önismétés felé hajaznak.
[00:11:27]Persze ez nem feltétlenül a párt hibája.
[00:11:32]Politikai ellenféltől tanulni okos dolog a a politikában.
[00:11:34]És a polgári platform is okosan tanult a pisztől és átvett számos olyan szociális intézkedést például, ami korábban a jóis igazságnak volt a nagy fegyvere, hogy a a szociális kutatásokat ilyen gondoskodó állammodellként fenntartotta.
[00:11:50]Úgyhogy úgy látom, hogy jelenleg a jó és igazságosság már kicsit azt az utat járja be, bár lengyel valószínűleg a párt hívei frázt kapnának ettől hasonlattól, mint Németországban a a keresztény demokrata CDU, hogy egy egykori tömegpártból szép lassan kezd visszacsúszni egy vezető egy egy párt egy azon pártok közé, melyek vezető szerepet töltenek ebbe az országba már, de már nem a párt a jogos igazságosság, hanem per pillan csak a legerősebb jobboldali párt.
[00:12:21]És hát ugye ezzel párhuzamosan a nemzetközi médiában megjelent még egy gondolat, hogy a peace maga nem fog-e szétesni.
[00:12:28]Ezt ugye azért beszéltek erről, mert azt követően, hogy Kacsinski kinélvezte Charneket vezetőnek a korábbi piszes miniszterelnök, Moraveski megalapította Growth Plus kezdeményezést, aminél több azt idézték, hogy több belső piszes politikus is attól tart, hogy ez egy új párttá formálódhat.
[00:12:47]Te hogyan látod, hogyan tudná magyarázni ezt a belső törésvonalat a Peaceben?
[00:12:52]Létezik-e valójában szerinted egy mondjuk Moraviecki Csarnek konfliktus?
[00:12:56]És ez mit tud jelenteni a hát a hatalom visszaszerzésére törekvő jobboldali pártnál?
[00:13:03]Hát nem hogy létezik, hanem hanem már régóta van is ez a konfliktus.
[00:13:05]Nem feltétlenül kettőjük között.
[00:13:07]Ő csak igazából szimbólumai ennek a konfliktusnak.
[00:13:10]A pis számára mindig is az volt a fő kihívás, hogy hogyan tudja egybe tartani a Kacinski testvérek.
[00:13:17]Ugye egy néha Kacsinski államfő halált követő már csak Jeroslav Kacsinskire hárult pártelnöként ez a feladat, hogy ő hogyan tudja egybe tartani azt a szavazópázist, ami alapvetően a klasszikus jobboldali konzervatív, mérsékelt szavazóktól kezdve egészen a a jobboldal perifériáig terjed.
[00:13:34]Főleg úgy, hogyha megjelentek a kihívópártok a párttól jobbra.
[00:13:40]Sokan azt mondják, és egyetértek nagyjából a megszólások alapján, hogy Charnek alapvetően Charnek szerepe alapvetően az lenne, hogy megszólítsa azokat a párt a klasszikus pis szavazókat, akik kicsit már a párttól jobbra található új alternatívák felé fordultak.
[00:13:54]Míg Moravjecki szerepe egyértelmű, ő folyamatosan belharcot vív a párton belül azért, hogy hogy reális reálisan tekintsen rá ugye a a párt vezetése mint egy újbói miniszterelnök jelöltre, vagy akár pártelnökre.
[00:14:08]Ugye Moraviecki mindig is a a brüsszeli ember volt a a keményvonalos Pissensek számára, hiszen ő nagyon sokáig nem volt a Pis tagja.
[00:14:17]Az ő háttere, bankári pénzügyi világból érkezett háttere.
[00:14:20]nem mindig szimpatikus a a párt rurális keménymagja számára.
[00:14:27]Úgyhogy ez egy ez egy létező opció.
[00:14:29]Sokak számára meglepő az, hogy Moravckinek sikerült átvinni ezt a tervét, hisz amikor ő bejelentette ezt a kezdeményezését, akkor nagyon kemény jelzést napott a Mosak Kacsinskitől is, illetve a párt más vezetőitől is, hogy hát ajaj, ennek nem lesz jó vége, és így utalgattak rá, hogy akár kizárás is lehet ennek a folyamatnak a véges.
[00:14:49]Sőt, Maravcki egyik korábbi közeli munkatársát ki is zárták a pártból.
[00:14:52]Mind egy ilyen jelzésértékönyesem zsinort is lehet akár Moravckinek megküldeni, hogyha az ő emberét így el lehet távolítani.
[00:15:01]Aztán kiderült, hogy Moravcki mögött egy elég jelentős csoportel, tehát 38 40 39 talán prominens pisztes politikus és EP képviselő is Moravjecki mögött áll, és akkor hirtelen kibékültek a felek.
[00:15:17]Moravjecki létrehozhatta ezt a ezt a növekedés plusz growth plus formátumát, amiről amivel ugye azt deklaráltan azt szeretné elérni, hogy legyen egyfajta ilyen jobboldali centrum Lengyelországban kaccsint kaccsint hunyorog a lengyel népi párt irányába, ugye akik mindig azt mondták magukról, hogy ők ezek ők egy ilyen centrumpárt.
[00:15:37]Tehát látszik, hogy Marabckinek van egy olyan szándéka, hogy míg a látszólagos Kacsinski letette a garazst Csárnek mellett, és amellett, hogy a Pace inkább jobb oldal felé orientálódjon, ő szeretne inkább a centrum felé orientálódni.
[00:15:50]Mi a válasz?
[00:15:53]Csáki is létrehozott pár nappal ezelőtt saját kezdeményezést.
[00:15:54]Úgyhogy most erre mondták azt a a pisnél, hogy most a párt két tüdővel lélegzik.
[00:16:02]Nem biztos, hogy ez egy ez egy jó irány a párt számára, hogy látszólag minden rendben van, hiszen ez a ez a belső feszültség feloldódott, és most a miniszterelnökjelöltnek van egy saját kezdeményezése X támogatóval és a volt miniszterelnöknek, aki korábban ugye az ő főnöke volt, hiszen Charnek minisztere volt a második Moravcki kormánynak.
[00:16:23]Ez a kormány most ez a ez a volt kormányfő most szintén saját kezemezést tart fenn.
[00:16:28]Meglátjuk.
[00:16:31]Hallottam vadösszeesk eméleteket is egyébként, hogy hogy Charnek igazából egy ilyen placeholder per pillanat a jog és igazságosság számára.
[00:16:39]Tehát hogy őt nevezték meg, hátha ettől felmennek a párt értékelései.
[00:16:43]Látszólag nem.
[00:16:43]És akkor most lehet, hogy megy a háttérben a casting egy egy olyan jelölt után, aki jobban meg tudja szólítani jobboldali szavazókat.
[00:16:52]és Csárnek mindegy előre menekülve, hogy őt leválthatják ebből a informális miniszterelnöki jelölt szerepből, létrehozta a saját platformját, hogy a párton belül azért legyen hova visszalépnie.
[00:17:03]Persze ez csak ilyen belpolitikai pletyka szintén van, meg a ilyen van jelen a lengyel politikai közbeszédben, de érdemes látni azt, hogy míg látszólag a polgári platform eléggé szilárdan egy kézben van tartva, addig a jogos igazságosság esetében is még ott van az egy emblematikus vezető, Jaszfal Kacsinski, de a zúgolódás most már nem csak a négy fal között történik, hanem azért a sajtó nyilvánosságot is eléri.
[00:17:32]platformosodás nem szokott jót tenni a nagypártoknak, az biztos.
[00:17:34]De térjünk is át egy kicsit a lengyel társadalomra.
[00:17:39]És van itt egy olyan kihívás, amiről muszáj egyszerűen beszélnünk, az pedig a bevándorlás.
[00:17:43]Ö hát ugye Lengyelországnak sok köze a migrációhoz a modern korban nem nagyon volt.
[00:17:49]Ugye nem beszéltünk sem egy befogadó országról, de még csak egy tranzitországról sem, mint hazánk esetében.
[00:17:55]Ennek ellenére most már van 2 millió fő, aki külföldi születésű Lengyelország területén, ami a negyedik helyre emel Lengyelországot a legtöbb bevándorlót magába fogadó Európai Uniós tagállamok között.
[00:18:09]Hogyan történt ez és hogyan reagál erre a kihívásra a társadalom?
[00:18:15]Mindenek előtt elsődleges indóként fontos tudnunk, hogy a rendy társadalom öregszik Európában rendkívül gyors mértékben.
[00:18:23]Ott van a top három vagy öt ország között mindenképpen, aki ahol a legalacsonyabb a a termékenységi mutató.
[00:18:31]Ugye ez jelenleg egy 1,0 és 1,3 között van Lengyelországban.
[00:18:34]Ez rendkívül rossz érték.
[00:18:36]Ellenből a lengyel gazdaság, ahogy beszéltünk róla előbb röviden, szárnyal.
[00:18:40]Ha minden igaz, akkor akkor 3,5%-os GBP növekedés várható idén is legalább Lengyelországban.
[00:18:46]Tehát egyre kevesebb saját munkavá van a piacon, viszont egyre orosztánnak szüksége van munkaerőrel a növekedés fenntartására.
[00:18:57]Ez egy ilyen belső társadalmi pler ggazdasági indok.
[00:18:59]Ezzel párosult az, hogy ugye Lengyelország földrazi helyzete, illetve az ukrajnai 2014-től kezdődő és 22-ben eszkalálódó konfliktus predesztinálta azt igazából, hogy bár korábban is jelentőszámban voltak ukrán munkavállalók Lengyelországban, ez a folyamat drasztikusan felgyorsult.
[00:19:17]Ugye 22 februárja óta 4 millió ukrán állampolgár, több mint 4 millió ukrán állampolgár töltött valamennyi időt Magyarországban.
[00:19:27]Ezek közül per pillanat nagyjából 2 millióan a korábban jövők is közül meg a később jövők közül is 2 millióan vannak Lengyelországban, akik Ukránpolgársággal is rendelkeznek.
[00:19:37]950-960000 személy közül védett státuszban van.
[00:19:43]Tehát ennek a megváltozott társalmi összetételnek, lengyelországi társadalmi összetételnek ez egy nagyon fontos lába.
[00:19:51]Az Ukrajnából érkezett munkavállalók és menekültek.
[00:19:53]hozzájuk csatlakoztat csatlakozott több száz belusz állampolgár is, akik ugye belorusz belpolitikai helyzet alakulása miatt a az újbóli ellenzékkel való leszámolási hullámot követően érkeztek Lengyelországba.
[00:20:07]De itt is látnunk kell azt, hogy a Belorusz állampolgárok száma Lengyelországban korábban is megvolt, sőt folyamatosan növekedett.
[00:20:16]Az országban tanuló diákok jelentős hányad ukrán ukránok mellett belarusz volt pont a múltban is.
[00:20:21]Most már minden igaz a felsőtatásban nagyjából 10%-ot tesznek ki a külföldi diákok egyébként Leng Gyelországban, tehát ők a másik nagy csoport.
[00:20:32]És akkor ehhez jött még az, hogy hogy az ukrán menekültek munkavállalók számának elapadását követően még több munkaerőre volt szüksége a lengyel gazdaságnak.
[00:20:42]És akkor megjelentek olyan csoportok, mint a kolumbiak például, akiket már konkrétan importál állami segítséggel a gazdasági szektor, kisel szükség van a munkavállalókra.
[00:20:53]Ez hat a lengyel társadalomra is.
[00:20:53]Tehát alapvetően a rendy társadalom mindig is sajnos elmondhatjuk, ahogy egy középurópai társadalmok esetében lenni szokott.
[00:21:02]nem annyira egy befogadó társadalom volt.
[00:21:08]Ugye ennek vannak negatív és pozitív bet vetületei is az, hogy egy társadalom mennyire nyitott a más kultúrák, vallások iránt.
[00:21:14]A negatív betülete az, hogy könnyű alapvetően érzelmekre játszani és a a társadalmi feszültséget fokozni, hogyha valaki szeretné meglovagolni ezt a hullámot.
[00:21:22]Láthatjuk Lengyelország esetében, hogy ez ez létezik.
[00:21:26]Tehát mindenképpen van egy összefüggés a jobboldali, akár széléső jobboldali politikai mozgalmak, pártok felemelkedése és a lengyelországi társalmi összetétel megváltozása között.
[00:21:37]Lengyelországban is az a kezdeti eufória megkapott, ami Ukrajna támogatását illeti.
[00:21:42]Itt már a legnagyobb kormánypártok is alapvetően átra már má át értékelik az álláspontjukat, és felszámolásra kerültek egymás után azok a juttatások, amelyeket a 22 elejétől Lengyelországban érkezett ukrán menekültek kaptak.
[00:21:59]egyrésztük még fennáll, de azért alapvetően az azálláspont kormányzati szinten is, hogy hogy integrálódjanak az ukránok a lengyel társadalomba.
[00:22:06]És akkor ahogy ez Amerikában, amerikai történelemben is volt, idő után a nagy olvasztótelyben lengyel társadalomban, bajrak társadalom produktív tagjaivel egyre kevesebb állami támogatás élvezve.
[00:22:22]Úgyhogy Lengyelországban alapvetően a geopolitikai helyzet és a gazdasági helyzet, illetve a társadalom előlegedés találkozott az elmúlt 10 évben drasztikusan, főleg az elmúlt öt évben ezt ezt nagyon felgyorsultak az események.
[00:22:39]És még a migrációról beszél, mindenképpen beszélünk el arról, hogy Lengyelországnak korábban sose kellett a határain migrációs nyomással szembenéznie, de 2022-től kezdve megjelent egy egyfajta hibrid fegyverként a Belorusz rezsim elkezdett a közelkeletről migránsokat, mert az esetben teljesen megállja a helyét ez a kifejezés importálni a Belorusz lengyel határszakaszra, hiszen könnyített vízumszerzéssel vagy simán megvásárolt vízummal beutazhat Hattak Min Bel Beloruszba, Minzbe érkeztek repülővel, ahonnan zárt karavánokba határra szállították őket és mögéjük állva mutatták, hogy akkor tessék, arra van az Európai Unió lehet menni.
[00:23:23]Ugye a lengyel ának meg kellett birkózni ezzel a kihívással, először ideglenes határzárral, majd most már egy nagyon komoly határítés kiépítésével válaszolt erre a lengyel kormányzat.
[00:23:33]Ez megint egy olyan terület egyébként, ahol nemzeti konszenzus van, hogy a a sengeni külső határok és a lengyel nemzeti határok védelme az alapvetően prioritás.
[00:23:43]A politikai erőket az osztja meg, hogy például most mostani kormány babérokra teszert egy olyan kezdeményezését, ami a peton jog és igazságosság vezette kormány kezdettel 2022-ben.
[00:24:00]Azt kell látni, hogy a legfrissebb elemzések szerint 98-97%-kal csökkent ezen a határszakaszon illegálisan belépül kívánó személyek száma.
[00:24:10]Tehát a lengyel kormányzati adáspont az, hogy a lengyel intézkedések, a konkrét határzár, a szigorú őrzésnak, illetve azt, hogy hogy mennyire hogyan lehet státuszathoz folyamodni Lengyelországban, azt mutatja, hogy Lengyelország sikeres politikát folytat.
[00:24:25]Ehhez is utolsó fontos gondolat ezen ebben a kérdésben az az, hogy Lengyelország elutasítja a magyar kormányzathoz hasonlóan az európai migrációs paktum teljesítését.
[00:24:37]Az megint egy olyan kérdés, ahol ami a Pe és a PO-t közös platformra emeli, hiszen ahogy Erosav Kacinskiék is elutasították azt a múltban, úgy Donald Tusk, bár a kábbi kampány során azért mást mondott, hatalomra kerülve gyorsan azt mondta, hogy a KO, tehát a polgári platform sem fogja ezt támogatni.
[00:25:00]Beszéljünk egy kicsit Lengyelország közép-európai helyzetéről.
[00:25:02]Ugye itt nagyon ellentmondó információkat lehet találni, ha valaki megpróbálja azt nézni, hogy Lengyelország milyen irányban közeledik vagy távolodik a közép-európai együttműködéstől.
[00:25:15]Egyrészről vannak azok a szakértői írások, amik arra fókuszálnak, hogy Lengyelország már akkor akkorára nőtt, és ha jelentős, hogy már inkább európai szereplő, mint közép-európai szereplő, ami egyértelmű, de hogy így kicsekkolnak voltak épp a közép-európai együttműködés.
[00:25:31]Ugyanakkor meg most ezen a héten is láttunk egy képet arról, hogy Tuszk, Ficó és Babis ülnek és hát várják, ahogy idézték a negyedik muskétást, ugye a hatalomra lépő magyar kormányfőt.
[00:25:46]Hogyan látod te Lengyelország inkább távolodik a közép-európai együttműködéstől, vagy továbbra is olyan jelentős szerepet fókuszálnak ennek, mint amit láttunk mondjuk a korábbi kormányzatok idején?
[00:25:59]Szerintem azt tudnák mondani, leginkább, hogy egy diverzifikál az együttműködési formátumok között, míg korábban a V4 együttműködés volt korábban 20 éve V4 együttműködés volt a az együttműködés, a top.
[00:26:13]Utána jöttek más kezdeményezések, bukaresti kilence, háromtenger kezdeményezés, Slavkavi háromszög, ami egy kicsit ilyen kérészi kérészi illérető együttműködésnek bizonyult, vagy a Velymári együttműködési formátum.
[00:26:27]Rengyelország alapvetően folyamatosan azt a külpolitikát folytatta, hogy mind a régióban, de mind Európában szeret a régióban egyetértelmű vezető szerepet szeretne kivírni magának már az által demített nagysága és az korábban beszélt eredményei miatt is, illetve Európában ott szeretne ülni az asztalnál a nagy úgynevezett nagyfiúk között.
[00:26:47]Tehát úgy érezte Lengyelország megásom szerint jogosan, hogy a az új, ez az új is már nagyon megkapott azért az elmúlt években, de hogy az új Európai Uniós tagámok közül talán ők azok, akik a leghamarabb elér el elér el kéne, hogy érjék azt, hogy Franciaország, Németország, Olaszország mellett vagy az Egyesül akkor még az Egyesült Királyság mellett alapvetően Európai Unió legfontosabb döntéseinél informálisan lisokt legyenek.
[00:27:13]Úgyhogy ez a szándék megvan.
[00:27:15]Amit látok az elmúlt években, az az, hogy ahogy a V4 együttműködés kicsit helykeresés és helykeresés miatt kiüresedés irányába elindult, ugye a V41 működés mindig aktuál politikai hatások alatt állt.
[00:27:30]Úgy elindult a a most főleg most a Tusk kormányzat egy olyan irányba, hogy hogy átértékelje azt, hogy merre is keresett Lengyelország olyan szövetséges szövetségeseket, akik mind gaztági, mind biztonságpolitikai szempontból azos platformon vannak.
[00:27:47]A Baltikum adta magát, mind a balti államok, mind pedig a skandináv félsziget államai ilyen országok.
[00:27:54]Ehhez még zárójel, hogy Donaldus is ugye északrendjel illetőségű, tehát még akár ő is azt mond az ő személyes kötődése is azért sokkal inkább a Baltikum felé érthető, mint mondjuk egy egy délengyel vagy keletlengyel politikusé vagy kormányfőjé.
[00:28:11]Úgyhogy azt látjuk, hogy Lengyelország erőteljesen elkezdett a Baltikum irányában el mozdulni.
[00:28:16]Energetikai összeköttetések jöttek létre.
[00:28:19]Ugye Baltic pipeline nagyon fontos energetikai tranzit útvonalával Lengyelország számára a svintóséi gázterminál, csepfolyós gázterminál, ami ezek mind-mind olyan infrastruktúrális projektek voltak, amibenország egyrészt próbálta kiváltani az orosz energiahótól hordozótól való függését, másrészt stratégiai döntést hozott, hogy északfeli orientál vagy az északi kaput jobban kitárja.
[00:28:43]Úgyhogy számomra örvendetes volt az, hogy hogy a három muskétás várja a negyediket.
[00:28:49]Ugyanakkor itt inkább aktuál politikáról van szó.
[00:28:53]A mostani lengyel kormány a még hivatalban lévő magyar kormánnyal rendkívül rossz viszonyt ápolt.
[00:29:00]Rengeteg személyeskedő üzenetváltás történt különböző online felületen.
[00:29:05]És a drukkoli szót az nagyon nem szeretem, de egyértelmű volt, hogy hogy a Donalus kormánya kinek drukkol a magyar kampányban.
[00:29:12]Tehát ez a V4 együttműködést újból megtöltjük életre, ez inkább annak szól, hogy a külvilág felé kommunikáljuk, hogy nem mi voltunk a kerékkötői annak, hogy mi azért erős túlzás lenne, hogy nem nem mi voltunk a kerékkötői annak, hogy a V1üködés nem működött, hiszen pont Lengyelország volt az, aki amely azt mondta, hogy a egy olyan országgal nem szeretnének közép-európai együttműködési formátumot szorosan fenntartani, mely annyira ellentétes prioritásokat helyez az asztalra, amint mondjuk az elő a mostani nemsokára előző magyar kormányzat.
[00:29:45]Úgyhogy kíváncsian várom, hogy a visel együttműködés milyen irányba viszik el a felek.
[00:29:49]Hiába hallottam sokszor, látom sokszor, hogy mindenki azt mondja, a viselitműködés a múlté, de azon az állásponton vagyok, hogy alapvetően ennek a négy közép-európai országnak mindig is lesz, mégogyha a NATO és EU tagság is rengeteg kérdésben, alapjáraton egymás mellé tesz minket, lesznek olyan pozícióik, már csak a földrazi adottság miatt is, vagy már csak azért is, mert az észak észak-déli konnektivitás kérdése, bármennyire is címlapokon szerepel h éven, még mindig nem megoldott.
[00:30:21]Ott van lehetnek olyan projektek, ahol ez a négy ország sikeresen tud együttműködni.
[00:30:24]És kíváncsian várom, hogy például Magyar Péter során, Magyar Péter általa kampány során belengetett V4 plus kezdeményezésből, ugye, hogy esetleg még a viserádi együttműködéshez integrálni más országokat, kezeményezésből lesz-e valami?
[00:30:41]Hiszen ez is egy történelmi dolog.
[00:30:43]Különböző színezetű kormányok, a régió különböző országaiból mind-mind próbálkoztak ezzel ezzel a kérdéssel.
[00:30:50]és alapvetően nem lett be a V4 plus formátumon kívül nem nagyon lett ebből semmi.
[00:30:55]Úgyhogy kíváncsian várom ezt a fejleményt, de Magyarország esetében egyszerűen el kell fogadnunk azt a tényállást Budapestről nézve, hogy Lengyelország kicsit nagyon nagyon rosszul fog ez hangzani, de hogy kinőtte a régiót bizonyos szempontból.
[00:31:11]Tehát Lengyelországnak igénye van arra, hogy a régiós szerepvállalás mellett más formátumokban is abszolút ott legyen.
[00:31:22]Igen, egy témára van már csak időnk, de ezt még szeretném behozni.
[00:31:25]Ez pedig Ukrajnának a kérdésköre.
[00:31:26]Ugye Lengyelország mint az egyik legstabilabb támogatója az európai platformon Ukrajnának, de ugyanakkor mégis látunk egyfajta fáradást a lakosságban is, politikában is.
[00:31:41]Milyen most a lengyel-ukrán kapcsolat?
[00:31:44]És tényleg romló tendenciát látunk-e?
[00:31:49]legmagasabb szinten, politikai szintre kapcsolat jó alapvetően.
[00:31:51]Az ez mind a két ország számára érdekes, hiszen kötcös a a külpolitikai prioritás.
[00:32:00]Továbbra is Lengyelország úgy látja, hogy hogy csak akkor tudhatja tudhatja csak akkor teljesülnek Lengyelország geopolitikai céljai, amennyiben Ukrajna egy olyan béke vagy olyan hosszútávú tűzszüneti megábadást tud kötni Oroszországgal, amely garantálja azt, hogy hogy egy erő nem erős, de hogy alapvetően egy Európai Unió és a NATO felé valamilyen szinten tendáló viszonylag erős ország lesz keleti szomszédja.
[00:32:29]Aztán van egy nagy gazdasági érdek, hiszen alapvetően a a lengyel cégek már most ott vannak a ukrán piacon.
[00:32:33]Van gazdasági együttműködés.
[00:32:36]Ugye nem kell nem kell ezt senkinek elmagyarázni, hogy az elmúlt négy évben azért a hadipari együttműködés óriásit ugrott Lengyelország és Ukrajna között.
[00:32:44]Úgyhogy ez a láb is megjelent a két oldal kapcsolatokban.
[00:32:48]Viszont másik oldalon igen a fáradtság jelei tapasztalhatóak.
[00:32:53]a lengyel társadalom körében mindenképpen csak ilyen szimbolikus dolgokról tudom ezt illusztrálni például, hogy még korábban társadalmi konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy közterületeket ukrajnai esemény ukrán háborús eseménye kapcsán bucsa bucsa áldozatai például bucsa áldozatainak tere ről nevezzenek el.
[00:33:14]egyre erősödő ellenérzés van látszólag a lengyel társadalomban, hogy ilyenfajta gesztusokat gyakoroljon a lengyel társadalom Ukrajna irányában, illetve a kormányzates részerül is látszik egy olyan igény, hogy azok az ukránok, akik Lengyelországban érkeztek, és ott tartósan ott maradnak, a juttatásokért cserébe váljanak a lengyel társadalom aktív tagjaivá.
[00:33:36]Most nem mennék el odáig, hogy ez egyfajta asszimilációs törekvés, de mindenképpen van egy olyan törekvés a lengyel közigazgatás kormányzat részéről, hogy hogy váltsák fel a a juttatásokat inkább azzal, hogy munkát vállalnak és adót fizetnek és alapvetően mennyegaságot erősítik ezen személyek, illetve a gyerekek például, tehát amennyiben a szülők kapnak hozzájárulást azért, hogy Lengyelországban fiatalkorú gyermekekkel, iskolaköteles gyermekekkel élnek, Akkor igenis ezen gyermekek járjanak iskolába, és bármennyien is ukránul is tanulhatnak, lengyel nyelvű órákon is idővel vegyenek részt.
[00:34:14]Tehát sokkal szigorúbban kívánja kívánja elszámoltatni a juttatásokserébe a a Lengyel Állam a ezt a csoportot.
[00:34:21]Ö ú Úgyhogy egyfajta kettőség figyelhető meg.
[00:34:28]Lengyelország még mindig Ukrajna első számú nemzetközi védelmezője, szószólója.
[00:34:34]mindenképpen, de az is látszik, hogy ez a viszonyrendszer, ez egy törékeny viszonyrendszer, és elég egy populista kijelentés, elég a közös törtelmi múltnak valamelyik leg törékenyebb aspektusát kicsit megbrizgálni, hogy a felszínre töljenek a a negatív érzelmek.
[00:34:54]Úgyhogy azért ez ez még mindig egy kicsit ilyen tojáshéjún való járás két ország esetében.
[00:34:59]Dobre Vi Péter, köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:35:02]Köszönöm én is.
[00:35:03]A nézőknek pedig nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
[00:35:05]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje volt.
[00:35:09]Én Gönci Róbert voltam.
[00:35:09]Találkozunk jövő héten.
[00:35:11]Viszontlátásra, viszonth hallásra.