Ultrahang Plusz 38:49

Megdöbbentő állítás: Magyar Péter tudatosan tarhatja pályán Orbán Viktort? - Soós Eszter Petronella

alkotmányjogbelpolitikajogállamtisza pártkülpolitika
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Megdöbbentő állítás: Magyar Péter tudatosan tarhatja pályán Orbán Viktort? - Soós Eszter Petronella
tl;dr
  • A TISZA alkotmánymódosító javaslatokat nyújtott be, köztük a „Lex Orbán"-t, amely két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki mandátumot, gyakorlatilag kizárólag Orbán Viktort érintve.
  • Az elemző szerint nem dőlt el, hogy a javaslat szimbolikus ígéretteljesztés vagy valós politikai lépés, mivel Orbán politikai feltámadásának esélye „nem nulla".
  • A visszamenőleges hatály jogállami szempontból problematikus, de Magyarországon az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül az alkotmánymódosításokat.
  • Felmerült, hogy a TISZA valódi érdeke Orbán Viktor pályán tartása lehet, hogy a Fidesz rendszerellenzékként működjön tovább.
  • Az alkotmány jövőjének kulcskérdése, hogy „lelakatolják-e" merevítő szabályokkal, vagy megmarad-e a jelenlegi rugalmasság.
  • Alapvető vita várható arról, hogy az alkotmány értéksemleges keret vagy értékhordozó dokumentum legyen-e.
  • A javaslat részeként megszüntetnék a szuverenitásvédelmi hivatalt és a KEKVA-kat, utóbbiak rendezése uniós elvárás is.
  • A TISZA kormányát kritizálják a személyi állomány lassú kiépítése és a miniszterek külföldi útjai miatt, amit „influencer kormányzásnak" neveznek.
  • Magyar Péterre jellemző a mikromenedzsment és a kommunikáció kontrollálása, hasonlóan Donald Trump folyamatos közösségi média jelenlétéhez.
  • A Fidesz stratégiája a szavazóbázis stabilizálására és a jobbról érkező támadások kivédésére összpontosít, miközben Orbán Viktor háttérmunkát végez.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Alkotmánymódosítási javaslatok – a TISZA első parlamenti lépései

A TISZA párt alkotmánymódosító javaslatokkal állt elő, miután korábban kritikák érték őket amiatt, hogy „influencer kormányzást" folytatnak, és a parlament sem ült össze a miniszterek beiktatása óta. A Fidesz részéről elhangzott az a kritika is, hogy a TISZA nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatalának tilalmát. A felhalmozódott ügyekre reagálva a TISZA parlamentülést kezdeményezett alkotmánymódosító javaslatokkal.

A „Lex Orbán" – a miniszterelnöki mandátum korlátozása

A javaslat lényege, hogy két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnöki mandátumot, és aki már nyolc évre megválasztottak, az nem tölthetne be ilyen tisztséget. A szabályozás 1990 májusától számolná az éveket, ami gyakorlatilag kizárólag Orbán Viktorra vonatkozna – ő az egyetlen miniszterelnök, aki túl van a nyolc éven.

„Ez az egyetlen olyan miniszterelnök, aki túl van a nyolc évben. Ugye Gyurcsány Ferenc még lett miniszterelnök, végül is még két-három évet." – Soós Eszter Petronella *

Az elemző szerint egyelőre nem dőlt el, hogy ez a lépés szimbolikus ígéretteljesítés, vagy valós politikai jelentőséggel bír. Ennek oka, hogy nem tudható, Orbán Viktor képes-e politikai feltámadásra. Bár Orbán karrierje során többször került szoros helyzetbe (1993 decemberében a Fidesz vezetett, majd épphogy bejutott a parlamentbe 1994-ben; 2002-es vereség; 2006 után Kósa Lajos nyilatkozata szerint Orbán valószínűleg nem lesz többé miniszterelnök-jelölt), a jelenlegi helyzet talán a legszorosabb pályafutása során. Az elemző szerint Orbán esélye a feltámadásra „nem nulla", és Donald Trump példáját hozta fel, akit szintén többször leírtak már politikailag.

A visszamenőleges hatály jogi dilemmája

A műsorvezető felvetette, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás jogállami szempontból problematikus. Az elemző kifejtette, hogy Magyarországon az alkotmánymódosításokat az Alkotmánybíróság nem tudja felülbírálni – ezt a módszert az előző kormányzat is előszeretettel alkalmazta, amikor „felülalkotmányozott" bizonyos döntéseket.

„Magyarországon az alkotmánymódosításokat az Alkotmánybíróság nem tudja kidobálni. Tehát nagyon gyakran az a módszere a mindenféle kormányoknak és parlamenti többségeknek, hogyha például az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mond valamit, úgymond felülalkotmányoznak." *

Az elemző hangsúlyozta, hogy a politika „normál" és „rendkívüli" állapota között kell különbséget tenni. Magyarországon 16 éve rendkívüli állapot van, mivel mindig kétharmados többség kormányzott, ami alapjaiban tudja megváltoztatni a politikai rendszert. Az alkotmánymódosítások átmenetiek, és számítani kell egy teljesen új alkotmányra, ahol jellemző a „cezúrahúzás" – ahogy 2010-ben a Fidesz a „nemzeti együttműködés rendszerével" próbált cezúrát húzni, most hasonló történhet, csak máshol lesznek a határok. Figyelemre méltó, hogy Magyar Péter „Gyurcsány–Orbán korszakról" beszél és 2006-tól számol.

A 2010-es lelépési pénzek 98%-os adójának példájával illusztrálta, hogy a politikai racionalitás gyakran felülírja a jogot. Akkor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta az intézkedést, mire a kormánytöbbség korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét.

A TISZA valódi érdeke – Orbán Viktor pályán tartása?

Az elemző egy provokatív felvetést fogalmazott meg: lehetséges, hogy a TISZA-nak valójában az az érdeke, hogy a Fidesz – Orbán Viktorral az élen – rendszerellenzékként működjön tovább, hasonlóan ahhoz, ahogy 16 évig a régi ellenzék viselkedett. A „Lex Orbán" megoldás egyben áldozati pózba is tolhatja Orbán Viktort, ami hozzájárulhat politikai életben tartásához.

„Mi van akkor, hogyha a Tiszának valójában az az érdeke, hogy a Fidesz ugyanúgy rendszerellenzékként járjon el vele szemben, mint ahogy 16 évig a régi ellenzék rendszerellenzékként járt el? Tehát az Orbánnak a Gyurcsány, az Magyar Péternek az Orbán." *

A politikai szabály szerint ha valakit ütnek, támadnak, az egyben erősíti is. Az elemző szerint a TISZA egyszerre akarhat olyan játékszabályokat létrehozni, amit senki nem kezd ki, és közben fenntartani egy rendszerellenzéket Orbán Viktorral mint „mumussal". Mindkét célnak van racionalitása. Az elemző cinikus megjegyzésként hozzátette: láttunk már olyat, hogy alkotmányba bekerült mandátumkorlátozást később közfelkiáltással vagy népszavazással kikerültek – példaként Putyin és Medvegyev oroszországi szerepcseréjét, illetve hasonló szerbiai példát említett.

Az alkotmány jövője – lelakatolás vagy rugalmasság?

Az elemző rámutatott, hogy a magyar alaptörvény rendkívül rugalmas – aki kétharmaddal rendelkezik, „tényleg bármit beleírhat, bármit kivehet, kikiálthatja a királyságot, visszahívhatja a Habsburgokat". A most benyújtott módosítás a 16. lesz. Az igazi kérdés az, hogy ha létrejön egy új alkotmányos rendszer, „lelakatolják-e" – például olyan merevítő szabályokkal, hogy két egymás utáni parlamentnek változatlan formában el kell fogadnia, vagy négyötödös többség kelljen a módosításhoz.

Magyar Péter utalt arra, hogy népszavazással erősítenék meg az új alkotmányt, ami népi legitimációt teremtene – ellentétben az 1989-es alkotmányozással (amit a régi kommunista parlament cikkelyezett be) és a 2011-12-es egypárti alkotmánnyal.

Az alkotmány funkciója – értéksemleges keret vagy értékhordozó?

Az elemző szerint alapvető vita várható arról, hogy mi az alkotmány feladata. Az elmúlt 36 évben két megközelítés létezett:
1. Az állam egy semleges keret, amely mindenki számára lehetővé teszi a joggyakorlást
2. Az alkotmánynak bizonyos értékeket kell megjelenítenie és kiemelnie (az elmúlt 16 év kormányának álláspontja)

„Ez a vita, ez most újra megnyílhat. Tehát, hogy mi a feladata az alkotmánynak? Az, hogy bizonyos értékeket prioritásként kezeljen, vagy az, hogy egy olyan keretként álljon rendelkezésre, ami mindenki számára lehetővé teszi a joggyakorlást, szólásszabadságot és a többit." *

Az elemző hangsúlyozta, hogy ezt a vitát soha nem folytattuk le – sem 1989-ben (a nemzeti kerekasztal tárgyalásain az elitcsoportok megvitatták ugyan, de nagy tömegek nem mozdultak meg), sem 2011-12-ben. A mostani alkotmányozás legfontosabb kérdése, hogy mekkora legitimációt sikerül teremteni. Ha a legitimáció nem nagyobb, mint a korábbiaké, akkor nyitva marad a „rendkívüli állapot".

A jelenlegi alaptörvény „meglehetősen szószátyár" – a preambulum (nemzeti hitvallás) nagyon hosszú, és sok mindent tartalmaz, amit más országokban alacsonyabb szintű jogszabályok rendeznek. Ennek politikai oka van: ha valami alacsonyabb szinten ütközne az alaptörvény alapértékeivel, akkor „felül kell alkotmányozni", de ha benne van az alaptörvényben, arra az Alkotmánybíróság nem mondhatja, hogy alkotmányellenes.

A szuverenitásvédelmi hivatal és a KEKVA-k megszüntetése

Az alkotmánymódosítás részeként törölnék az alkotmányból a szuverenitásvédelmi hivatalra vonatkozó bekezdést, valamint a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) is megszüntetnék.

Az elemző szerint a KEKVA-k rendezése európai uniós elvárás is. Az állami tulajdon kiszervezése és az alapítói jogok gyakorlása a fő kérdés. Úgy tűnik, az állam visszaveszi ezeket a jogokat. Az egyetemi vezetők nyilatkozataiból az látszik, hogy nem biztos, hogy „ki akarják a fürdővízzel önteni a gyereket" – valami középutas, kompromisszumos megoldás rajzolódhat ki, ami megfelel az egyetemi autonómia követelményeinek is. Ez azonban hosszabb, akár egyéves folyamat lesz.

Az Európai Bizottság számára az a fő probléma, hogy kik gyakorolják a fenntartói jogokat és kik ülnek a kuratóriumokban – ha ez megoldódik, a kormány időt nyerhet.

Kormányalakítás és az „influencer kormányzás"

A személyi állomány kiépítésének lassúsága

A TISZA kormányát kritika éri amiatt, hogy még mindig nincsenek meg az államtitkárok és helyettes államtitkárok. Az elemző szerint ennek technikai folyamata van: a közigazgatási államtitkárok felmentésével és kinevezésével most már hozzá lehet nyúlni a személyi állományhoz, a miniszterek behozhatják saját embereiket. Ezzel párhuzamosan a miniszterek az átadás-átvételkor kapott anyagokat tanulmányozzák.

A kormányzati munka elindult – a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok jellemzően vizsgálatokat, feltárásokat rendelnek el. Ezek a minisztériumi háttérmunkák zajlanak, de nehezen kommunikálhatók:

„Minden nap nem tudja bejelenteni egy miniszter, hogy megint elolvasott 500 oldalt egy háttéranyagból, és akkor ezt az öt dolgot szűrte le belőle, meg hogy megint hat főosztályvezetővel beszélt át a nem tudom én micsodát." *

Külföldi utak a belpolitikai teendők helyett

A műsorvezető felvetette, hogy a miniszterek varsói és bécsi útjai (Vitézy Dávid, Ruff Bálint, Kapitány István, Orbán Anita részvételével) azt a benyomást keltik, mintha „influencer kormányzás" zajlana. Az elemző szerint ebben a médiatérben nincs választás – a politikusoknak párhuzamosan kell végezniük a háttérmunkát és a folyamatos kommunikációt. A hat miniszter varsói útjának valószínű magyarázata, hogy a kétoldalú kapcsolatokat teljesen reszetelni, újraindítani szeretnék – ezek a kapcsolatok az EU-s döntésekben is számítanak, hiszen a szakminiszterek ott ülnek majd a különböző tanácsi formátumokban.

Az elemző szerint van egy tanulási folyamat – Magyar Péter lemondott ausztriai programokat, ami azt jelzi, hogy tanulják az időgazdálkodást. A Donald Tusk irányába történt „irányba állítás" a katonai tiszteletadáson az amatőrség jele lehet, de „lehet, hogy szeretik is a választók ebben a pillanatban még".

Magyar Péter mikromenedzsment-stílusa

Az elemző szerint Magyar Péterre jellemző a mikromenedzselés – szeret a részletekben elmélyedni, saját maga vezetett tárlatot a Karmelitában, és kontrollálja a kommunikációt. A kampányban ez sikeres volt, és a kormányzásban is hasonlóra lehet számítani.

„Ő azt tanulta meg, hogyha a kommunikációt kontrollálja, akkor kontrollálja a politikát." *

A vonattal utazásnak (Vitézy Dávid körbemutogatta a lengyel vasutat) politikai üzenete volt. Az elemző szerint senki ne számítson arra, hogy Magyar Péter vonattal fog Brüsszelbe tanácsülésre járni, de arra igen, hogy „mindenhol idegenvezetést tart és mindenhol ennyi élőműsor tartalomgyártás lesz". Ez az „influencer kormányzás" Magyar Péter saját megfogalmazása szerint közel viszi az emberekhez a politikát.

Párhuzam Orbán Viktor kormányzási modelljével

Orbán Viktor korábban azért hozta létre a csúcsminisztériumi struktúrát, hogy a miniszterelnök stratégiai kérdésekkel foglalkozhasson, a politikai közösséget egyben tartsa, és legyen ideje külpolitikára. A mostani struktúrában Ruff Bálintnak hasonló koordinációs funkciója lesz, mint korábban a Miniszterelnökségnek és a Kabinetirodának együtt. Magyar Péter célja is az, hogy felszabaduljon ideje stratégiai kérdésekre, de az ő politikai ereje részben a folyamatos kommunikációban rejlik.

Párhuzam Donald Trumppal

Az elemző párhuzamot vont Magyar Péter és Donald Trump között: Trump hiába elnök, naponta több Truth Social posztot tesz közzé, és korábban a Twitteren is hasonlóan kommunikált. A különbség annyi, hogy „Trump betűvel kommunikál, tehát gépelget, Péter pedig videózik. Ennyi a különbség, de a funkció ugyanaz."

A Fidesz helyzete és stratégiája

A Fidesz „bénultsága"

Az elemző szerint a Fideszen hetek óta egyfajta bénultság látszik – nem nagyon reagálnak dolgokra. Az átadás-átvétel során „szép csöndben tűrték és nem szóltak vissza". Rogán Antal azt mondta: „tudnék mit mondani, de nem mondok" – ami azért figyelemre méltó, mert a politikában általában az az elvárás, hogy mondja is az ember.

Az első „találat" az ukrán gabona importtörténet volt, de ezt Bóna Szabolcs miniszter gyorsan „lelőtte" azzal, hogy bejelentette a tilalom visszaállítását. A Fideszben van egy kísérletezés, hogy a „csataszellem" mikor tér vissza.

Orbán Viktor stratégiája a Magyar Nemzet-interjú alapján

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában világossá tette, hogyan értelmezi a helyzetet. A „vadhajtásokkal" kapcsolatos megnyilatkozása (miszerint ez neki „üzenetforrás") utólag is megvilágította a stratégiáját. A Fidesz most attól tart, hogy a Mi Hazánk jobbról támadást intéz ellenük.

„A Fidesznek a meglévő szavazóbázisának a stabilizálása és a védekezés jobbra a fő stratégiai irány. Ez azt jelenti, hogy neki most a Tiszával, a centrummal jelenleg nincs csatája." *

A stratégia lényege: először a tábor szélét kell egyben tartani, hogy ne morzsolódjanak le, és úgy kell befelé haladni a „polgári középig". Orbán Viktor háttérmunkát végez, a közösség egyben tartásán dolgozik. Orbán népszerűbb, mint a Fidesz – „az ő márkája is sérült, de a Fideszé jobban sérült".

Az alkotmánymódosítás mint „ellenzékmenedzsment"

Az elemző szerint az alkotmánymódosítás a TISZA-féle „ellenzékmenedzsment" része – azon túl, hogy választási ígéret is. Azt kell figyelni, hogy a Fidesz hogyan reagál, és hogy Orbán Viktor próbál-e tőkét építeni belőle egy áldozati póz felvételével.

„Nagyon gyakran ami ütésnek tűnik, az valójában életben tartás, és valószínűleg ez az alkotmánymódosítás is valami ilyesmi." *

A TISZA-nak alapvetően az lenne az érdeke, hogy legyen egy viszonylag kicsi, de stabil Fidesz, ami nem omlik össze gyorsan, és lehetőleg Orbán Viktorral az élen. A Fidesz részéről a frakció összetétele azt sugallja, hogy érzékelik a közösségi médiás kihívást – sok fiatalt és közösségi médiát használó képviselőt választottak be.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Ög a megszövegezés volt a kérdéses." – Valószínűleg „tehát" vagy „és" helyett, a mondat eleji töredék.
  • „mó rrichtter satöbbi" – Feltehetően „MOL, Richter satöbbi" cégekről van szó, de a kontextusból nem rekonstruálható pontosan.
  • „jövéten Cipruson külügyminiszerek tanácsülése lesz" – Valószínűleg „jövő héten", de a pontos időpont nem rekonstruálható.
  • „hú Tamás" – Valószínűleg „hogy Tamás" vagy „hogy a műsorvezető", a kontextus alapján a műsorvezető megszólítása.
  • „aucoknál kell megerősíteni a dolgot" – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „azoknál" vagy „a jobboldalnál", de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál király Tamás.

[00:00:02]Ez pedig az Ultrahang Pluszon a Magyar info állandó vendégünk, Sorses Estter Petronella, Franciaország szakértővel és politikai kockázati tanácsadóval.

[00:00:08]Jó napot kívánok, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:12]Jó napot kívánok.

[00:00:12]Köszönöm a meghívást.

[00:00:14]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:15]Ez az a műsor, ahol a belpolitikai aspektusokat nézzük meg az Ultrahang Plus csatornáján.

[00:00:19]Előtte kérek mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang Plus csatornájára, lájkolják ezt a videót, hiszen akkor több emberhez tud eljutni.

[00:00:28]Illetve ajánlom Sorseser Petronellának a hírlevelét, Subst csatornáját, ahol egy email cím megadásával nagyon izgalmas tartalmakhoz férnek hozzá, megtalálják a videó leírásában, tényleg érdemes feliratkozni rá.

[00:00:39]És akkor kezdünk magyar belpolitika alkotmánymódosítással kezdünk, mert ugye a Tiszapártot kritizálták, hogy influencer kormányzást folytat meg, nem igazán nült össze a parlament sem ugye a minisztereknek a beiktatása óta.

[00:00:51]És például a Fidesz arról is beszélt, hogy a Tisza nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatalának a tilalmát.

[00:00:58]Szóval van felhalmozódott egy csomó ügy.

[00:01:00]Na, Tisza erre előállt azzal, hogy akkor viszont lesz parlamentülés és vannak alkotmánymódosító javaslataik.

[00:01:05]Például, hogy hát leegyszerűsítve Orbán Viktor ne lehessen többet miniszterelnök.

[00:01:10]Nézzük meg ezeket az ötleteit a Tiszának.

[00:01:15]Gyakorlatias, szimbolikus vagy politikailag fontos vagy mindegyik?

[00:01:19]Szóval, hogy látja ezeket a döntéseket?

[00:01:22]Ja, egyrészt ez egy ígéret volt, tehát ez benne volt az alkotmányos ígéretek között.

[00:01:26]Ög a megszövegezés volt a kérdéses.

[00:01:32]Végül az lett a megoldás, hogy 1990 májusától számolódnak az évek, tehát éveket számolnak.

[00:01:41]Az még nem dőlt el, hogy ez szimbolikus vagy ténylegesen számít, mert az nyilvánvaló, hogy ez vonatkozni fog Orbán Viktorra, aki az egyetlen olyan miniszterelnök, aki túl van a nyolc évben.

[00:01:51]Ugye Gyurcsány Ferenc még lett miniszterelnök végül is még két-három évet.

[00:01:53]Igen.

[00:01:53]Tehát, hogy ezt akarom mondani, hogy még akit újra választottak sem esik bele ebbe a módosításba.

[00:01:59]És hát nyilván Magyar Pétert is érintheti, hogyha úgy alakul az élet.

[00:02:05]Amiért nem dőlt el, hogy ez szimbolikus, vagy egy egyszerű ígéretteljesítés, vagy valós politikai jelentősége van, azaz, hogy nem tudjuk, hogy Orbán Viktor képes-e feltámadni.

[00:02:14]Ö az a politikus a magyar politikában, aki azért nagyon szoros helyzetekből kijött már.

[00:02:19]Ö viszont ennyire szoros talán még nem volt a helyzet karriere során, nem?

[00:02:25]Azért 93.

[00:02:25]decemberében a Fidesz vezetett, aztán épp, hogy becsussant a parlamentbe 94-ben, ugye ott volt a 2002-es vereség, és hát 2006 után Kósa Lajos például egy ilyen interjúban kimondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem lesz többé a Fidesz miniszterelnök jelöltje.

[00:02:41]Nyilván akkor jött egycsány Ferenc és egy összödi beszéd, tehát azért az szívesség volt Orbán Viktornak.

[00:02:47]És 20 éve fiatalabbak voltak, azt se felejtsük el.

[00:02:50]Fiatalabbak voltak.

[00:02:50]Így van.

[00:02:50]Tehát, hogy nem állítom, hogy Orbán Viktor esélyei most a legnagyobbak a feltámadásra, de nem nulla.

[00:02:56]Tehát és van politikai zsenialitása is, meg tapasztalata, hogy akár ki tudja mozogni, ki tud mozogni egy érdekes helyzetet és nemzetközi példák is vannak erre azért bőven vannak.

[00:03:07]Donald Trumpot szeretném itt idézni, aki azért nagyon sokszor tényleg politikai halottnak tűnt, aztán föltámadt.

[00:03:11]Tehát, hogy nem nulla az esélye a feltámadásnak.

[00:03:13]Természetesen nincs jó állapotban a Fidesz Orbán Viktor nagyon nagy pofont kapott, tehát hogy helyén kell ezt kezelni.

[00:03:18]De én azt szoktam mondani, hogy a nullánál nagyobb esély az a az esély, úgyhogy ez még nem dőlt el, hogy ez mennyire szimbolikus.

[00:03:26]Mindenesetre ígéret volt, ahogy ígéret volt a deizahiteles kérdés újranyitása is.

[00:03:32]Bár arra azt mondták, hogy az első napjukon meg fogják tenni, és ez végül is nem sikerült.

[00:03:36]Donald Trump is ígérte, hogy 24 órán belül békét teremt.

[00:03:38]Ugye itt a kérdés az, hogy ez szó szerint értelmezzük-e, vagy úgy értelmezzük, hogy nagyon gyorsan?

[00:03:43]És hát ugye itt mindig van egy ilyen vita, egy ilyen kormányzás kezdés után, hogy mi számít gyorsnak?

[00:03:50]milyen gyorsan kell mit megcsinálni.

[00:03:50]És ez a Tisza számára is egy nyitott kérdés, hiszen egyszerre kell a minisztériumokban fölépíteni egy egy hivatali rendet.

[00:04:00]Egyszerre kell elkezdeni dolgozni, közben kommunikálni, napirendet uralni.

[00:04:05]Tehát itt nagyon sok minden van párhuzamosan.

[00:04:08]Az biztos, hogy az ilyen első napos ígéretek azok jellemzően azt jelentik, hogy a nagyon gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.

[00:04:16]Meglátjuk, hogy ezekkel mi lesz.

[00:04:16]Ö de a devizahiteles kérdésnél az nagyon fontos, hogy ez csak a kezdet, tehát ott majd lesz még egy törvényjavaslat, tehát ezeket addig fügesztik fel, amíg nem rendezik újra az egész kérdést.

[00:04:27]Nézzük meg egy pillanatra ezt a Orbán Viktor soha ne lehessen miniszterelnök történetét.

[00:04:34]Gyakorlatilag ugye arról szól ez a történet, hogy két ciklusban maximalizálják a miniszterelnöknek a mandátumát, és akit már megválasztottak nyolc évre, az nem tölthet be ilyen tisztséget, és kikötik, hogy az 1990 óta érvés.

[00:04:51]Tehát ez tényleg egy legszorbánnak tűnik.

[00:04:52]Ö, ön ugye politikai elemzőként nyilván sok mindent látott már életében, sok országban sok mindent próbáltak megoldani, de a visszamenő hatályű jogáalkotás az mégiscsak egy olyan jogi kategória, amit gyakran emlegetnek azok, akik azt mondják, hogy ezt nem lehet megcsinálni.

[00:05:10]Hogy látja ezt?

[00:05:10]Törvényesen meg lehet csinálni?

[00:05:14]Ugye Magyarországon az alkotmánymódosításokat az alkotmánybíróság nem tudja kidobálni.

[00:05:20]Tehát nagyon gyakran az a módszere a mindenféle kormányoknak és parlamenti többségeknek, hogyha például az alkotmánybíróság alkotmány ellenesnek mond valamit, úgymond felülalkotmányoznak.

[00:05:30]Ezt az előző kormányzat is előszeretettel gyakorolta, és hát ennek az az oka, hogy akkor már nem nagyon lehet piszkálgatni a dolgokat.

[00:05:39]Úgyhogy hát ez egy ez egy ilyen helyzet.

[00:05:42]Én azt gondolom egyébk, de alkotmányozni visszamenő hatállyal is lehet.

[00:05:45]Ez ugye egy nagyon fontos ilyen dogmatikai kérdés.

[00:05:46]Hát most az, hogy lehet vagy megteszike-e, az ugye két külön dolog jól néz.

[00:05:51]Igen, de de hogy jogilag lehet-e egy jogállamban, úgy, hogy közben nem jönnek be az Európai Unió békefenntartó jogállamiságra hivatkozni.

[00:05:58]És a itt a visszamenni, mert az, hogy innentől kezdve azt értem, azt bármikor meg lehet csinálni, meg el is lehet törölni, de visszamenőleg az, hogy akkor innentől így legyen, az az jogbiztonság szempontjából egy érdekes dilemma, amikor tehát valóban igaza van, tehát ugye a visszamenőleges hatály kérdése, ugye különösen a büntetőjogban nagyon csúnya, meg adójokban és hasonlókban, de hát nyilvánvalóan itt is fölmerül, tehát hogy ez valóban egy jogi dilemma.

[00:06:29]Ami szerintem egy fontos szempont, hogy ugye a politikának azt szoktuk mondani, hogy van normál állapota és rendkívüli állapota, és most nyilvánvalóan egy rendkívüli pillanat van, 16 éve rendkívüli állapot van, merthogy mindig kétharmadot kapott, mindig alkotmányozott többséget kapott az aki hivatalba lépett.

[00:06:50]És ezek a rendkívüli pillanatok, ezek nagyonnagyon alapjaiban tudják a politikai rendszert megpiszkálni.

[00:06:59]Én azt gondolom egyébként, hogy ezek az alkotmánymódosítások, ezek átmenetiek.

[00:07:05]Egyrészt átmenetiek azért, mert számítani kell egy teljesen új alkotmányra, és ott azért jellemző a cezúrahúzás.

[00:07:10]Tehát nagyon fontos azt látni, hogy ahogy 16 évvel ezelőtt a nemzeti együttműködés rendszerével a Fidesz megpróbált cezrát húzni, és gyakorlatilag azt mondta, hogy 2010 előtt, ami volt ugye a rendszerváltás zavaros évtizedei, és akkor ott egészen évtizedeket kipakolt a magyar történelemből.

[00:07:28]Most valami nagyon hasonló fog történni, csak máshol lesznek meghúzva a határok.

[00:07:32]Ugye nagyon figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Orbán korszakról beszélt Magyar Péter és 2006-tól számol.

[00:07:39]Úgyhogy ilyen típusú történelmi ceúrahúzások és idézőjeles kidobálások ezekre kell számítani, mert a cezúrahúzás az ilyen típusú rendkívüli helyzet, ez mindig forradalmi és hát a forradalmi helyzet az nagyon gyakran szembegy a formális jogi dolgokkal.

[00:07:53]Ugye nézzük meg azt a történetet, hogy a lelépési pénzek kifizetése.

[00:08:02]2010-ben ugyanezt lejátszottuk a 98%-os adóval, csak a mutatisz mutandis máshogy nézett ki.

[00:08:07]Ugye akkor azt mondta az alkotmánybíróság, hogy alkotmány ellenes, amire az volt az akkori kormánytöbbség válasza, hogy ja, akkor korlátozzuk az alkotmánybíróság hatáskörét.

[00:08:15]Most Magyar Péter azt mondja, hogy ki kéne fizetni, igen, ki fogjuk fizetni, nem akarjuk kifizetni, tessék perelni, vagy tessék elmondani, hogy hova tetszik felajánlani.

[00:08:23]Tehát nagyon sokszor a politikai racionalitás fölülírja a jogot.

[00:08:29]és ez a társadalmi igény is, csak ugye ez én a jogbiztonság szempontjából látom ezt dilemmának, hogy lehet, hogyha az emberek többségét megkérdezzük, hogy valami nagyon szélsőségest mondok, hogy egy X ország Y politikusát akasszák-e fel egy lámpavasra, akkor lehet, hogy ott kijön egy többség, de közben meg jogbiztonság szempontjából, meg jogállam szempontjából az nem biztos, hogy jó, ha ez megtörténik, mert akkor egy újabb választás során meg egy másik csoporttal is megt történhet ugyanaz valahogy itt kezdődik az, hogy vannak olyan fundamentumok, ami alapján élheti egy egyszerű állampolgár az életét.

[00:09:06]Na, ez nagyon fontos kérdés, tehát hogy ez a talán a legfontosabb kihívása ennek a mostani helyzetnek, hogy tényleg egy rendkívüli politizálási fázisban élünk 10x éve, és ez folytatódik, hiszen megint kétharmadban.

[00:09:18]Ráadásul úgy, hogy egy ilyen rendszerváltási forradalmi hívószóval nyert a többség.

[00:09:25]képes-e egy olyan rendszert létrehozni, ami a többség számára elfogadható, a politikai erők többsége számára elfogadható, és olyan legitimációja van, hogy ez a rendkívüli ciklus, ami valóban a kiszámíthatóságot mindig megbontja, ez valahogy lé tehát létrejön egy egy kiszámítható, stabil valami, amit utána senki nem akar bolygatni, és amikor már nem a játékszabályokat akarják a szereplők megváltoztatni, hanem a közösen kialkodott játékszabályokon belül játszák.

[00:09:59]Mondja azt Magyar Péter, hogy abban lesz más, mint a Fidesz, hogy például, hogyha alkotmányozik, akkor ott egy teljes körű társadalmi egyeztetés lesz, konszenzus lesz, alkotmányozás lesz, és hogy akár még a választójogi törvényt is megváltoztatja, hogy soha ne szerezzen valaki olyan túlhatalmat, mint amit egyébként most a Tisza párt is szerzett.

[00:10:18]És ugye ez a nagy kérdés, hogy mennyire lehet bízni Magyar Péterben, hogy ezt tényleg megteszi, hiszen azért a pályafutása során viszont már sokszor volt olyan, hogy valamit mondott, aztán valamit teljesen mást csinált.

[00:10:26]Ebből egyébként Donald Trumphoz nagyon hasonlít.

[00:10:29]Ebből egyetlen egy módon lehet kijönni.

[00:10:31]Tehát hogyha az a cél, hogy ilyen típusú, tehát ez a játékszabálymódosítgatás meg fölül alkotmányozás, meg személyre szabott jogalkotás ne legyen, ezt egy módon lehet megállítani.

[00:10:44]Méghozzá azzal, hogyha olyan legitimációt teremt a létrejövő struktúrának, amit mondjuk úgy, hogy legitim módon nem lehet kikezdeni.

[00:10:51]És nem véletlenül kezdték pedzegetni a népszavazás kérdését, merthogy sem a 809-es alkotmányozásnál mi történt?

[00:10:58]Régi parlament, a régi kommunista parlament becikkelyezte.

[00:11:03]2011-12-ben mi történt?

[00:11:06]Egypárti alkotmány jött létre.

[00:11:06]hogyha egy olyan struktúrában tudnak alkotmányozni, ami ha nem parlamenti akkor egy népi legitimitást teremt, akkor esetleg van rá meg, hogyha nincs az alkotmánynak olyan rész az utalgat Magyar Péter itt a népszavazással kell megerősíteni az ú Igen.

[00:11:23]Tehát hogy ez benne is van a a levegőben, de tényleg ez egy nagyon komoly kihívás.

[00:11:26]Tehát hogyha ugye ez a választási rendszerből is következik, hogy nagyon billenékeny, nagyon könnyű kétharmadot szerezni mondjuk ki ebben a választási rendszerben, és az egyik lehetőség egy ennyire polarizált társadalomban a közös játékszabályok elfogadása nélkül, hogy mindig nagyon kileng az inga és a kormányváltás egyben rendszerváltás.

[00:11:45]Tehát ebben a ciklusban vagyunk.

[00:11:47]A kérdés az, hogy a szereplők érdekeltek-e abban, hogy ezt a kilengést megállítsák.

[00:11:53]És akkor itt hagyd vessek föl egy kérdést, mert eddig abban a feltételezésben beszélgettünk, hogy ez a Tiszának érdeke.

[00:11:59]Mi van akkor, hogyha a Tiszának valójában az az érdeke, hogy a Fidesz ugyanúgy rendszerellenzékként járjon el vele szemben, mint ahogy 16 évig a régi ellenzék rendszerellenzékként járt el?

[00:12:13]Tehát az Orbánnak a Gyurcsány, az Magyar Péternek az Orbán.

[00:12:17]Igen.

[00:12:17]És egyben ez a lehet egy ilyen forgatókönyv ezt akarom mondani.

[00:12:19]És ezzel ugye ez a Lex Orbán megoldás.

[00:12:23]egyben ugye egy ilyen áldozati pózba is tudja Orbán Viktort tolni, aki még egyszer mondom nagyon nagy ütést kapott, tehát itt nem arról van szó, hogy ténylegesen itt állám te portasz, hogy akkor visszatérjen, de mégis ezzel lehet azt mondani, hogy hát itt őt ugye egy ilyen jogalkotási támadás érte, és ez hozzájárulhat az ő politikai életben tartásához.

[00:12:42]Tehát ugye van az a politikai szabály, hogyha valakit ütnek, ha valakit támadnak, akkor az egyben őt erősíti is.

[00:12:47]Tehát ez még számomra nem dőlt el, hogy a Tisza egyszerre akarja ezt a két célt, hogy egyben olyan játékszabályokat hozzon létre, amit senki nem kezd ki, de azért legyen egy kis rendszer ellenzéke Orbán Viktorral, hogy azért ezt lehessen mutogatni és egy ilyen Gyurcsányféle mumuskúusként fenntartani.

[00:13:06]Mind a kettőnek van racionalitása, hagyd tegyem hozzá.

[00:13:10]És hát még egy egy ilyen kis C, talán cinikus megjegyzés, de azért tegyük hozzá, azért láttunk már olyat, hogy alkotmányokba bekerült a mandátumit, és utána közfelkiáltással, népszavazással, ezzel azzal azzal kikerült.

[00:13:25]Vagy Putyin Medvegyev Oroszországban, Cserebere.

[00:13:29]Cserebere Szerbiában láttunk szintén hasonló, hogy hol az elnöki jogkör, hol a miniszterelnöki jogkör volt megerősítve.

[00:13:36]És ugye nagy kérdés, hogy mi lesz a köztársasági rendszer lesz.

[00:13:40]Igen, merthogy mintha ezt a vitát is nyitva hagyná egyelőre Magyar Péter.

[00:13:44]Hát sőt azt megnyitották, azt gondolom.

[00:13:47]Tehát nagyon sok a nyitott kérdés.

[00:13:47]És akkor itt az igazi kérdés, le lesz-e lakatolva az alaptörvény vagy alkotmány?

[00:13:54]Mertogy a a magyar alkotmány nagyon könnyen módosíthat.

[00:13:57]A gránit szilárságaó alaptörvényt többször módosították nyolc év valahogy 16 év alatt, mint az Egyesült Államok alkotmánya.

[00:14:05]Hát talán annyiszor nem, tatott azért több kiegészítés van, de a 16-nál tartunk, tehát a most benyújtott az a 16.

[00:14:10]módosítás lesz.

[00:14:10]Ez azért van, mert a magyar alaptörvény valójában nagyon rugalmas.

[00:14:14]Tehát akinek kétharmada van, tényleg bármit beleírhat, bármit kivehet, kiki kiálthatja a királyságot, visszahívhatja a Hzburgokat, bármit.

[00:14:22]Tényleg bármit az nagy poén lenne.

[00:14:24]És volt, akinek a fejében a rendszerváltáskor fölmerült Habsburg Ottó köztársasági elnökként megválasztása.

[00:14:31]És Bulgáriában egyébként köztársasági elnöként visszatért a korábbi cári család.

[00:14:35]És Lengyelországban van egy párt, aki azt szeretné, hogy kiáltsák ki, hogy Jézus Krisztus Lengyelországnak az állametője.

[00:14:43]Egy parlamenti pártról beszélünk, de egy kormányzóra ott is szükség lenne, azt hiszem, ebben a felállásban.

[00:14:49]De szóval a lényeg az, hogy Magyarországon nagyon sok mindent meg lehet csinálni kétharmaddal, nagyon-nagyon sok mindent.

[00:14:55]És számomra az igazi kérdés az, hogyha létrejön egy olyan alkotmányos rendszer, ami mondjuk egy ilyen népi legitimációval meg van támogatva, hogy akkor lelakatolják-e?

[00:15:04]Tehát mondják-e például azt, hogy két egymás utáni parlamentnek változatlan formában el kell fogadni az alaptörvényt.

[00:15:11]Ugye vannak ilyen úgymond merevítő, vagy csak négy-ötöddel lehet, vagy vagy csak négy-ötöddel.

[00:15:16]Így van.

[00:15:16]Tehát, hogy meg hogy mi az alkotmány, mert nekem itt a jogásztársadalom el szokta mondani, hogy van, aki azt mondja, hogy az alkotmányban nem kellene politikai szövegnek lennie, hanem tényleg a nemzet egységét megtestesítő szövegnek kéne lennie az alkotmánynak.

[00:15:29]És például amit a gyermekvédelmi törvény kapcsán, Soros migráció kapcsán beleértek, az nem alkotmányos kérdés, hanem részletszabálykérdés, amit törvényszabályozással kellene, nem alkotmánnyal kéne rögzíteni.

[00:15:41]Ehhez képest akik meg nyilván mellette vannak, azok azt mondják, hogy ezek olyan fundamentumok a magyarság és Magyarország életében, hogy ezért is fontos ezeket a fundamentumokat alaptörvényben alkotmányban rögzíteni.

[00:15:55]Ugye én politológusként tudok ehhez hozzászólni.

[00:15:56]Ög azt látjuk, hogy a ugye a magyar alaptörvény alapvetően, legalábbis a jelenlegi meglehetősen szószát jár, ha szabad így fogalmaznom.

[00:16:08]Tehát ha megnézzük például a preambulumot, amit ugye nemzeti hitvallásnak hívunk, nagyon-nagyon hosszú, és nagyon sok minden benne van, és még arról is gondoskodik az alaptörvény, hogy de azt a szöveg részeként kell értelmezni, hogy a legtöbb esetben a preambulum az nem jog forrás nálunk.

[00:16:22]Igen.

[00:16:25]Nem nem egyszerűen arra szorítkozik az alaptörvény valóban, hogy leírja ugye az állampolgári állampolgárok jogait, az államszervezet főbb elemeit, és akkor utána engedje, hogy a többit alacsonyabb jogszabályba rendezzék, hanem nagyon sok mindent berak az alaptörvénybe, azon egyszerű oknál fogva, mert hogyha az, amit ő el szeretne politikailag érni, alacsonyabb szinten ütközik az alaptörvény alapértékeivel, akkor ugye felül kell alkotmányozni, tehát be kell pakolni.

[00:16:55]Tehát ugye nagyon sokszor az a nagyon egyszerű oka van, hogy különben visszadobná az alkotmány, bíróság, alkotmány ellenességre hivatkozva, de ha benne van az alaptörvényben, arra nem tudja azt mondani az alkotmánybíróság, hogy csókolom, ez alkotmány ellenes.

[00:17:06]Tehát politikai oka van annak, hogy a magyar alaptörvény ilyen és hogy ennyi módosítása van.

[00:17:13]Nyilván egy nagyon stabil alkotmány, mint mondjuk az amerikai, amit nagyon-nagyon nehéz módosítani, borzasztóan nehéz, ott az történik, hogy benne van néhány alapdolog, olyan módosítások, kiegészítések, mert ugye a kiegészítések vannak, kerülnek bele, amivel az államok többsége, Washington satöbbi pártok egyetértenek, és az összes többit meg leboxolják a bírósági rendszerben, a normális törvényekben, tehát hogy természetesen ott akkor ez a politikai része a dolognak.

[00:17:42]De hát ott is ugye az, hogy a legfelsőbb bíróságra ki hány tagot jelölhet, nevezhet ki satöbbi, hát az egy nagyon komoly politikai csata, mert mert ennek igenis van jelentősége.

[00:17:52]Tehát nagyon sokszor politikai kérdések ott buknak meg a legfelsőbb bíróságnál.

[00:17:55]Szóval én nyilván én politológusként ezt a politikai szempontot látom, és azt, hogy most olyan többsége van megint a kormánytöbbségnek, amikor gyakorlatilag ki tud pakolni, be tud pakolni, bármit el tud fogadni, és a kérdés az, hogy utána korlátozza-e saját magát, mert ha egyszer elfogadja, akkor saját magát is korlátozza, hogy tesz egy lakatot az alaptörvényre, és nagyobb konszenzust kér hozzá.

[00:18:19]Ami még szintén módosítás lesz.

[00:18:21]Egyrészt a szuverenitásvédelmi hivatalnak a megszüntetéseit.

[00:18:25]A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdést, hogy Magyarország alkotmányos öonosságának és keresztény kultúrájának védelme, az állam minden szervének kötelessége, az alkotmányozás ö alkotmányos önazonosság védelmi érdekében sarkalatos törvényel létrehozott független szerv működik.

[00:18:44]Ugye ez lett volna a szuverenitás védelmi hivatal, illetve a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkező alapítvány.

[00:18:51]Ez a kekvák.

[00:18:54]Ezeket is dögrölnék tulajdonképpen.

[00:18:57]Kezdjük az elsővel.

[00:18:59]Magyarországon alapvetően kétféle alkotmányos megközelítés volt az elmúlt 36 évben.

[00:19:04]Az egyik azt mondta, hogy az államnak egy semleges keretnek kell lennie.

[00:19:09]Az államnak az a feladata, hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy a saját értékrendje szerint nyilván bizonyos alkotmányos keretek között éljen a jogaival, az értékeivel.

[00:19:16]Az elmúlt 16 év kormánya azt mondta, hogy az alkotmánynak nem semlegesnek kell lenni, hanem bizonyos értékeket neki meg kell jelenítenie és ki kell emelnie bizonyos értékeket.

[00:19:29]Ez a vita, ez most újra megnyílhat.

[00:19:31]Tehát, hogy mi a feladata az alkotmánynak?

[00:19:33]az, hogy bizonyos értékeket prioritásként kezeljen, vagy az, hogy egy olyan keretként álljon rendelkezésre, ami mindenki számára lehetővé teszi a joggyakorlást, szólásszabadságot és a többit, és a többit meg a politika meg egymás között boxolja le.

[00:19:47]És akkor az mondjuk a választói akaratnak a kérdése, hogy éppen melyik értékrendet preferálja.

[00:19:53]És ez egy nagyon izgalmas vita lesz.

[00:19:55]Szerintem ez muszáj, hogy újra megnyíljon, hogyha itt alkotmányozás lesz, hogy mi a feladata az alkotmánynak.

[00:20:00]És még egyszer hangsúlyoznám, hogy ezt a vitát soha nem folytattuk le, mert 89-ben ugye a tulajdonképpen az elit csoportok a nemzeti kerekasztal alkalmával ezt ugyan munkacsoportokban is így úgy amúgy amúgy megbitatták.

[00:20:15]De hát azért nagy tömegek ott nem mozdultak meg.

[00:20:17]volt igen a négy igenes népszavazás, de ott ugye a köztársasági elnök választásának a módja volt az alapkérdés, és áttételesen pedig Pozsgai Imre köztársasági elnöksége, és hát 2011-12-ben sem folytattuk le ezt a vitát.

[00:20:31]Tehát számomra elemzőként a legizgalmasabb, a legfontosabb és leelevánsabb kérdés, hogy lefolytatjuk-e ezt a vitát?

[00:20:38]Mekkora legitimációt sikerül az esetleges új alkotmánynak teremteni?

[00:20:43]Ö mert hogyha ha ez a legitimáció nem nagyobb, mint a korábbiaké, akkor nagyon könnyen lehet, hogy nyitva marad ez a rendkívüli állapot, ahol arról fogunk beszélgetni, hogy akkor visszamenőleges hatály jogalkotás korszakokat kivágunk az alaptörvénybe, satöbbi, satöbbi.

[00:20:57]Tehát, hogy akkor nem zárul le ez az időszak, és hogy egy lakat rákerül-e az alaptörvényre.

[00:21:03]Kekvák.

[00:21:03]Ugye ez egy európai uniós elvárás is, hogy ezeket az alapítványokat ezeket úgymond rendezzék.

[00:21:10]Ugye itt az állami tulajdon kiszervezése, illetve az alapítói jogok gyakorlása a fő kérdés.

[00:21:19]Úgy tűnik, hogy ezeket visszaveszi az állam.

[00:21:20]Tehát ez tulajdonképpen a szupermérföldköves történetnek a része.

[00:21:24]De egyébként is ezek ilyen vitatott struktúrák.

[00:21:26]Én azt gondolom, hogy itt vagy valami olyasmi rajzolódik ki, hogy első körben rendezik ezt gyorsan, hogy akkor alapítói jogok, kuratóriumok és így tovább, és utána fog kiderülni, hogy tulajdonképpen hogy fog kinézni a felső oktatás struktúrája, mert ha mert hogy ezzel az érv egyébként az volt, hogy ugye ebbe beszálltak piaci szereplők is, mó rrichtter satöbbi, és hogy fenntarthatóbb sokkal, tehát hogy finanszírozhatóbb pontosan a részvényekből hozzam.

[00:21:51]Mondjuk itt ugye állami vagyon átadására is sor kerül, tehát itt ugye állami rá nem is kis mértékű állami vagyon.

[00:21:56]Igen.

[00:21:56]Én azt látom egyébként itt a egyetemi vezetők nyilatkozataiból, hogy nem biztos, hogy ki akarják a fürdővízzel önteni a gyereket, mert hogy ugye mi az alternatíva, hogy a fenntartói jogok tisztán visszakerülnek a az illetékes minisztériumhoz és és hát ugye ott is van egy ilyen politikai állami irányítás, tehát hogy valami középutas kompromisszumos megoldás talán itt kirajzolódhat, de nem rögtön.

[00:22:26]Tehát ez egy jogtechnikai megoldás.

[00:22:28]Itt most megoldják, amit nagyon muszáj, és utána azt gondolom, hogy a felsőoktatás vezetőivel valami olyan megoldás kialkudására kerülhet sor, ami mindenkinek megfelelő és megfelel ennek az egyetemi autonómiát garantáló kérdéskörnek úgy szintén, de azt hiszem, hogy azért ez egy hosszabb féle egy éves folyamat lesz, tehát nem arra kell számítani, hogy a nyár végére hurrán megszületik az új magyar.

[00:22:52]Az Európai Bizottságnak elég lesz az, hogy elkezdenek ezen dolgozni?

[00:22:56]Az az Európai Bizottságnak az a problémája, hogy kik gyakorolják a fenntartói jogokat, és kik ülnek a kuratóriumban, mertogy ugye a fenntartói jogok nagyon sokszor kuratóriumhoz kerültek, tehát egy ilyen önfenntartó rendszer lett, és nagyon sokszor politikailag bekötött emberek ültek a kuratóriumokba.

[00:23:12]Tehát az alapprobléma ez és az összes többi, hogyha ez megoldódik, hogy ki a fenntartói jog, meg hogy néznek ki ezek a kuratóriumok, akkor akkor azzal már ott úgymond időt nyert a kormány, és lehet folytatni a gondolkodást.

[00:23:27]Beszéljünk kormányalakításról, illetve vekritika Magyar Péterék irányába az, hogy még mindig nincsennek meg az államtitkárok, helyettes államtitkárok nagyon sok esetben.

[00:23:38]Úgyhogy közben most ugye amikor beszélgetünk, akkor éppen Ausztriából tart hazafelé a magyar miniszterelnök, illetve a kormányának több tagja.

[00:23:44]El lehet-e menni úgy Varsóba és Bécsbe, hogy közben még az itthoni ügyek nem feltétlenül rendezettek, vagy államtitkár nélkül is elüzemel az ország?

[00:23:56]Végül is a személyi kérdésekről lehet látni, hogy lassan haladnak, tehát ugye viszonylag késő lettek fölmentve a közigazgatási államtitkárok, viszonylag késő lettek kinevezve és szépen lassan csordogálnak az egyéb államtitkár, kivéve Havasi Bertalan hirtelen gyorsan de helyett államtitkár volt ugye még a a korábbi kabinettől.

[00:24:16]Tehát a lényeg az, hogy nyilván van egy ilyen technikai folyamata a kormányalakításnak.

[00:24:21]Tehát ezt most úgy kell mindenkinek elképzelni, hogy hogy azzal, hogy a közigazgatási államtitkárok föl lettek mentve és ki lettek nevezve, így hozzá lehet nyúlni akkor a a személyi állományhoz, mert ugye a munkáltatói jogokat akkor már egy új ember gyakorolja.

[00:24:37]Be tudják hozni a miniszterek a titkárságukat, a kabinettjüket, az embereiket.

[00:24:40]Tehát ezek ugye most állnak föl, ennek van egy időhorizontja.

[00:24:44]Ezzel párhuzamosan nyilvánvalóan látszik, hogy a miniszterek hát egyrészt olvassák az átadás átvételkor kapott anyagokat, másrészt látszik, hogy nagyon nagy igény van az egyeztessünk, találkozzunk, hagy mondjuk el.

[00:24:58]Tehát naponta három-négy ilyen nyílt levelet meg üzenetet lehet olvasni.

[00:25:00]És hogyha fölcsapjuk a magyar közlönyt, és talán erről beszéljünk, merthogy elindult a kormányzati munka, tehát itt nagyon komoly kormányhatározatok születtek, de jellemzően mindegyik azt mondja, hogy ki kell vizsgálni, fel kell tárni, végig kell gondolni, satöbbi.

[00:25:18]Tehát ezek minisztériumi háttérmunkák, amiknek az eredménye után lehet már döntéseket hozni.

[00:25:26]És ezek ugye már zajlanak, de ezek nem olyan dolgok, tehát minden nap nem tudja bejelenteni egy miniszter, hogy megint elolvasott 500 oldalt egy háttéranyagból, és akkor ezt az öt dolgot szűrte le belőle, meg hogy megint hat főosztályvezetővel beszélt át a nem tudom én micsodát.

[00:25:39]Tehát van egy csomó olyan háttérmunka a kormányzásban, ami nagyon nehezen kommunikálható.

[00:25:45]Hát csak egyáltalán ezt elvégzik-e, mert közben meg azt látni, hogy ilyen influencer kormányzás zajlik, hogy az ilyen tárlatvezetéseken Vitézi Dávidtól, Ruf Bálintig és Kapitány Istvántól Orbán Anitáig ott vannak Magyar Péterre, vagy most ugye Varsóban, Bécsben, Krakóban.

[00:26:05]Tehát, hogy biztos, hogy minden miniszternek el kellene mennie az államközi kapcsolatokat ápolni.

[00:26:08]Nyilván van ennek helyeát egy átadásátvétel időszakában biztos, hogy szerepelni kell-e, és nem az vagy elvonulni pár hétre a minisztérium falai mögé, és ezeket az egyeztetéseket, háttérmunkákat lefolytatni.

[00:26:21]Azt gondolom, hogy ebben a médiatérben nem nagyon van választás, tehát ezt a kettőt párhuzamosan meg kell tudni csinálni minden politikusnak, tehát hogy teljesen mindegy, hogy ellenzéki vagy kormánypárti, az, hogy ő létezzen folyamatosan és demonstrálja a létezését, az rendkívül fontos.

[00:26:39]azt föl lehet vetni, hogy miért kell hat miniszter Varsóba.

[00:26:40]Valószínűleg az a magyarázat, hogy ezeket a kapcsolatokat teljesen reszetelni, tehát újra indítani szeretnék.

[00:26:47]És hát ezek olyan fontos kétoldalú kapcsolatok, amelyek az Európai Uniós döntésekben is számítanak, hiszen ezek a miniszterek, szakminiszterek, ezek ott fognak ülni az európai különböző tanácsi formátumokban.

[00:27:00]jövéten Cipruson külügyminiszerek tanácsülése lesz, és akkor ott ül a lengyel meg az osztrák külügyminiszere.

[00:27:08]Abszolút, abszolút.

[00:27:08]Tehát, hogy lehet egy ilyen magyarázata.

[00:27:09]Nyilván föl lehet azt vetni, hogy mennyire tudnak távolból dolgozni a miniszterek.

[00:27:14]Hátéranyagot bárhol lehet természetesen olvasni.

[00:27:18]Mondjuk azt nehezebb természetesen minisztériumon belüli ügyekkel dolgozni, amikor az ember távol van.

[00:27:24]De valószínűleg volt ennek valamilyen magyarázata.

[00:27:29]biztos, hogy ezt tanulni is kell, mert az, hogy Magyar Péter lemondott ausztriai programokat, az azt jelzi, hogy van egy tanulási folyamat, hogy akkor ténylegesen mennyi időt tud a kormány hatminisztere, a miniszterelnök külföldön tölteni, és hogy az ténylegesen mennyire használható.

[00:27:45]Ugy, itt két ilyen érdekes diplomácia dolog volt.

[00:27:46]A Donartusk irányba rakta Magyar Pétert a katonai tiszteletadáson, de az tehát az amatőrséget lehet, hogy szeretik is a választók ebben a pillanatban még.

[00:27:54]A másik meg az, hogy megígéri, hogy elmegy valamilyen konferenciára és végül lemondja, mert hogy nincs annyi ideje.

[00:28:00]Ezek még mind ilyen ilyen csetlésekben megekbotlásoknak számítanak.

[00:28:06]Abszolút.

[00:28:06]Tehát van egy tanulási folyamat, ugye ez az irányba állítás, ez valószínűleg úgy néz ki, hogy akik kedvelik Magyar Pétert, azt ilyen aranyosnak tartják, meg hát majd úgy is beletanul.

[00:28:14]Tehát ugye lehetne sorolni az ilyen típusú iránybaállításokat, meg ki hány méterrel sétál a brit királynő mögött, amikor először találkozik vele.

[00:28:25]Tehát ilyenek vannak.

[00:28:25]A konferencialemondás az olyan szempontból érdekes, hogy hogy nyilvánvalóan minden kabinetnek, miniszterelnöknek meg kell tanulnia, hogy a programszervezés hogy működik.

[00:28:36]Tehát ez egy, ha megtanulják és lendületbe jönnek, akkor persze ez egy olajozott gépezet lehet, mert akkor már mindenki tudja, hogy mennyit bír a főnök, mennyit lehet távol.

[00:28:43]Mi az, amit a miniszterelnök helyettesen el tud intézni, amikor mondjuk Magyar Péter nem tartózkodik Magyarországon.

[00:28:49]Tehát tehát itt itt itt mindenkinek van egy tanulási folyamat.

[00:28:54]Tehát, hogy nyilván itt ez nem úgy megy, hogy az ember úgy született, hogy tudja, hogy egy miniszterelnöki programot hogy kell levezényelni meg megcsinálni.

[00:29:02]Jó, csak a stábnak tudni kéne, nem?

[00:29:04]Hát de a stáb is új.

[00:29:06]Tehát, hogy ez meg, hogy kérdés, hogy Magyar Péter mennyire mikromenedzselget.

[00:29:08]Nekem ez ilyen fixa ide, hogy Magyar Péter szeret a részletekben elmélyedni, és nem a nagy egészet nézi, hanem azt, hogy hol álljon a kamerás, ugye saját maga vezett tárlatot a Karmelitában, satöbbi.

[00:29:18]Tehát, hogy ő szeret mikromenedzserkedni, ez a kampányának sikere is volt tal.

[00:29:23]Pont ezt akarom mondani, hogy ő azt tanulta meg, hogyha a kommunikációt kontrollálja, akkor kontrollálja a politikát.

[00:29:27]És azért az ő munkabírása az az tudjuk, hogy nagy.

[00:29:31]Tehát azért hat-hét nagy ülést meg tud tartani egy nap, reggel, hét-kor kezdve.

[00:29:34]Ez ez egy nagy munkabírást jelent.

[00:29:36]De itt nem is erről van szó.

[00:29:38]Tehát nem arról van szó, hogy ő fizikailag tud ennyit dolgozni, hanem hogy amikor három napra elmegy otthonról és mondjuk még vannak futógyek, notabne ki kéne nevezni államtitkárokat, akkor hatékony-e az, hogyha ő jelenleg nem tartózkodik itthon?

[00:29:51]Még egyszer mondom, ez egy tanulási folyamat és és nem az irányba állítás, hanem a konferencialemondás itt a nagyon érdekes.

[00:30:00]Nyilván itt a időgazdálkodás az egy nagyon nehéz kérdés.

[00:30:03]Tehát itt most demonstrálni kellett, hogy vonattal megy.

[00:30:06]Nyilván annak is volt egy politikai üzenete, tehát nem véletlen.

[00:30:09]Ugye Vitézi Dávid körbemutogatta ott a lengyel vasútat.

[00:30:12]Az önmagában politikai üzenet volt, hogy vonattal mentek.

[00:30:14]Ö de nyilván ebben van egy időfaktor, tehát azért nagyon más vonattal menni, meg nagyon más fölülni egy helikopterre, egy kis repülőgépre.

[00:30:22]Tehát hogy egy idő után ezt is mérlegelni kell, tehát senki ne számítson arra, hogy Magyar Péter majd vonattal fog Brüsszelbe tanácsan.

[00:30:30]De az, hogy mindenhol idegen vezetést tart és mindenhol ennyi élőműsor tartalomgyártás lesz, arra lehet számítani.

[00:30:36]Tehát, hogy tényleg influencer kormányzás lesz.

[00:30:37]És ezt én most nem negatívban mondom, mert Magyar Péter maga is beszélt arról, hogy közel viszi az emberekhez a politikát, és ha jól értem, akkor így viszi közel az emberekhez a politikát.

[00:30:48]Hadd hasonlítsam Orbán Viktorhoz, hogy megértsék a nézők, hogy itt miről van szó.

[00:30:52]Amikor Orbán Viktor létrehozta ezt a bizonyos csúcsminisztériumi struktúrát, annak az volt a lényege, hogy a miniszterelnök stratégiai kérdésekkel tudjon foglalkozni, a politikai közösséget tudja egybe tartani, ugye pártelnök is volt párhuzamosan, tehát politikai munkát tudjon végezni, és legyen ideje külpolitikára meg olyan kérdésekre, amik nagyon fontosak a megítélése szerint.

[00:31:12]a kormányzásnak a napi szintű dolgait leszervezte a csúcsminisztereknek és olyan koordinációs minisztereknek, akik ezt intézték.

[00:31:23]Na most a mostani kormánystruktúrában ugye létrejönnek a szaktárcák, de Ruf Bálinnak egy nagyon hasonló funkciója lesz a kormányzásban, mint a miniszterelnökségnek meg a kabinetirodának volt külön-külön, hogy valahogy ezt ő összefogja és ezt a típusú napi hivatali működést összetartsa.

[00:31:43]És Magyar Péternek ugyanaz a célja, hogy fölszabaduljon ideje stratégiai kérdésekre, de az ő esetében, mivel az ő tapasztalata az, hogy ez a közelhozás és a folyamatos kommunikáció, a politikai ereje, ez részben a kommunikáció.

[00:31:58]Tehát az, hogy egyik este tárlatot vezet, másik nap, reggel, mielőtt elutazik, szépen tételesen bemutogatja a kegyelmi ügy aktáit, és ezzel elmegy jó egy óra, ha jól emlékszem, körülbelül olyan hosszú volt a sajtótájékoztató.

[00:32:14]megtudtunk néhány új dolgot, de hát azért nem egy füstölgőpuskacső, tehát hogy nem arról van szó, hogy oda volt írva, hogy ki kérte meg kinek a a lobbizására, de de mégis ez, hogy mondjam, megmutogatta ezeket az iratokat, ugye, tehát hogy ennek van egy ilyen kis benfentes jellege, hogy a hú Tamás látott már előtte köztársasági elnöki átiratokat, meg hogy ezek hogy jönnek le, hogy mennek föl, hogy van.

[00:32:35]Ez olyan mint Trump részéről a kennedy akta meg az ufóakták, hogy túl sok újabban sincs, de mégis érdekes, hogy hogy néz ki az iktatószám, meg hogy hogy néz ki egy ilyen.

[00:32:45]És így személyesen csinálja.

[00:32:45]Bizonyos szempontból hasonlít egyébként Trumpra, aki ugye hiába elnök, naponta x darab Truth Social Postot rak ki magából, és hát korábban is a Twitteren, mire más ember fölkelt megitta a kávélyát, addigra Trump elnök már kirakott magából 11-12 tweet, és megvolt a nap.

[00:33:03]Tehát tehát ebből a szempontból én azt gondolom, hogy ez tud működni.

[00:33:07]Trumpnak is működik.

[00:33:09]Mi a különbség?

[00:33:09]Trump betűvel kommunikál, tehát gépelget.

[00:33:11]Ö Péter pedig videózik.

[00:33:17]Ennyi a különbség, de a funkció ugyanaz.

[00:33:19]Az az utolsó kérdésem, hogy miközben Magyar Péter videózik, mit csinál a Fidesz, és hogy mennyire tudja a Fidesz ebben a térben mozogni?

[00:33:26]Egyáltalán ebben a virtuális térben kell a Fidesznek versenyezni, mert például Panyi Miklós aki ugye az otthonstartért felelős államtitkár volt, többek között meg nyilván ilyen ügyekkel foglalkozott, szintén elment valami tárlatvezetést tartani, de hát az teljesen máshogy nézett ki, mint Magyar Péterék karmelitás tárlatvezetése.

[00:33:46]És hogy ebben a dimenzióban kell-e, vagy tud-e a Fidesz egyáltalán sikereket elérni.

[00:33:53]Mindenképpen próbálja.

[00:33:53]Tehát azért ez a frakció amelyet összeraktak, azt sugalja, hogy hogy valami közösségi médiás kihívást érzékelnek.

[00:34:07]Tehát nagyon sok fiatalt és nagyon sok közösségi médiát viszonylag gyakran használó képviselőt választottak be.

[00:34:14]Tehát ez a azt hiszem, hogy a frakció összerakása ezt sugalja.

[00:34:18]A ami nagyon érdekes, hogy itt talán az első találat, tehát most ugye hetek óta azt látjuk, hogy a a Fidesz nem nagyon reagál dolgokra.

[00:34:30]Tehát nagyon érdekes volt például az átadás átvétel, ahol ahol hát nem nagyon reagáltak, megöltek őket és szép csöndben tűrzték és nem szóltak vissza, ugye?

[00:34:39]Tehát mint a Rogán Antal azt mondta, hogy hát tudnék mit mondani, de nem mondok.

[00:34:43]Tehát, hogy ugye a politikában általában az az elvárás, hogy mondja, tehát hogy borzasztóan érdekes volt és alapvetően egy ilyen bénultságot lehetett látni a Fideszen.

[00:34:53]Ugye talán most volt az első találat, ez az ukrán gabona importtörténet.

[00:34:59]De ugye ezt Bona Szabolcs miniszter kvázi le is lőtte az elmúlt egy-két órában, ugye csütörtökön beszélgetünk, mert bejelentette, hogy ezt visszaállítják.

[00:35:06]Tehát nem engedték a tiszások sokáig napirenden lenni ezt a történetet, de de ez talán egy találat volt.

[00:35:12]Ö és hát nagyon érdekes kérdés, hogy hogy ez a csata szellem ez mikor tér vissza a Fideszbe.

[00:35:23]Ugye a Havasi Bertalan fölvillantott ebből valamit, de valójában még nem tudjuk.

[00:35:28]Tehát van ebben egy kis kísérletezés.

[00:35:29]És ugye beszéltünk arról, hogy azért a parlament nem a főterep satöbbi.

[00:35:33]Orbán Viktor nyilvánvalóan háttérmunkákat végez, tehát nyilvánvalóan ő azzal foglalkozik, hogy valahogy egybe tartsa a közösséget.

[00:35:37]Na és akkor itt jön be.

[00:35:40]Visszatérek az elején a beszélgetésünkhöz, hogy ennek az alkotmánymódosításnak mi a funkciója.

[00:35:48]És itt azt kell figyelni, hogy hogy ebből próbál-e tőkét építeni Orbán Viktor és a Fidesz.

[00:35:55]Tehát, hogy megpróbálnak-e valami olyan kvázi áldozati pózba belemenni, ami valamennyire egybe tartja a bázist.

[00:36:02]Én egyébként nem lennék meglepődve, hogyha ennek valami ilyen funkciója lenne.

[00:36:04]Ez a Tiszának is érdeke.

[00:36:06]Tehát hogyha ha a Fidesz ügyesen föl tudja ezt mutatni, akkor lehet, hogy meg lehet fogni a szavazóbázis visszaesését, mert hát a hatalom elnyomja most meg a fideszeseket.

[00:36:15]És ugye Orbán Viktor népszerűbb, mint a Fidesz mindig is az volt.

[00:36:20]Tehát ugye ő a nyilván még egyszer az ő márkája is sérült, de de hogy mondjam, tehát de a Fidesze jobban sérült.

[00:36:28]Igen, most ezt szokták mondani, és és szerintem ez egy ez egy fontos elemzői megállapítás.

[00:36:32]Tehát, hogy lehet, hogy ennek az egész alkotmánymódosítási történetnek az a funkciója, hogy a Fideszt egyben tartsa és pályán tartsa, mert a Tiszának alapvetően az lenne az érdeke, hogy legyen egy viszonylag kicsi, de azért stabil Fidesz, ami nem nagyon gyorsan omlik össze, és lehetőleg Orbán Viktorral.

[00:36:47]Na most ezt érdemes figyelni, hogy ezt megragadja, ezt a lehetőséget a Fidesz.

[00:36:52]Még egy dolgot hagyd mondjak.

[00:36:54]Orbán Viktor adott egy nagyon fontos interjút a Magyar Nemzetnek, talán szombat reggel jelent meg.

[00:37:00]Ö, és abból világossá vált, hogy mi lesz, vagy mi van most az ő fejében, tehát hogy hogyan gondolja értelmezni a helyzetet, és hogy milyen stratégiát akar megvalósítani.

[00:37:09]És ez utólag is megvilágította a vadhajtásokkal kapcsolatos megnyilatkozását, ahol ugye azt mondta, hogy ez neki egy igeforrása.

[00:37:20]Tehát az látszik, hogy a Fidesz most attól tart, hogy a Mi hazánk jobbról egy támadást intéz.

[00:37:24]aucoknál kell megerősíteni a dolgot, és először a tábor szélét kell egyben tartani, hogy ne morzsolódjanak le, és úgy kell befelé haladni a polgári középig.

[00:37:34]Így van.

[00:37:34]Tehát most azt gondolom, hogy a a Fidesznek a meglévő szavazó szavazóbázisának a stabilizálása és a védekezés jobbra a fő stratégiai irány.

[00:37:44]Ez azt jelenti, hogy neki most a Tiszával, a centrummal jelenleg nincs csatája.

[00:37:50]Tehát ezt úgy kell mindig figyelni.

[00:37:52]Volt egy kifejezés még a Fidesz kormányzása alatt, amit nagyon gyakran használtunk.

[00:37:57]Ellenzékmenedzsment, amit a Tisza csinál legszorbán alkotmánymódosítás satöbbi, az a Tiszaféle ellenzékmenedzsmentnek a része.

[00:38:05]Azon túl, hogy még egyszer választási ígéret.

[00:38:06]Tehát azt kell nézni, hogy milyen kihívást intéz a Fideszhez, és arra, hogy reagál a Fidesz.

[00:38:11]És nagyon gyakran ami ütésnek tűnik, az valójában életben tartás, és valószínűleg ez az alkotmánymódosítás is, valami ilyesmi.

[00:38:20]Ez a mai végszó.

[00:38:20]Sószer Petronell.

[00:38:22]Köszönjük szépen.

[00:38:22]Köszönöm szépen.

[00:38:23]És ha tetszett ez a videó, akkor kérem, hogy iratkozzanak fel Eszternek a Subst csatornájára és hírlevelére is, ahol sok-sok fontos információt találnak.

[00:38:32]Belpolitikai, külpolitikai vonatkozásokban olyan döntéseket világít meg Eszter, amivel a ami az önök mindennapi életeit, gazdasági életét és ilyeneket érintit, tényleg érdemes elolvasni.

[00:38:43]Nagyon szépen köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:38:45]Szép napot, jó hétvégét mindenkinek.

[00:38:46]viszontlátásra, viszonth hallásra.