Ultrahang Plusz 31:02

Irán sarokba szorította Amerikát: Készülnek az atombombák a hegyek gyomrában? - Kis-Benedek József

geopolitikakülpolitikaközel-keleti konfliktuskatonai stratégiaenergiaválság
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Irán sarokba szorította Amerikát: Készülnek az atombombák a hegyek gyomrában? - Kis-Benedek József
tl;dr
  • A Hormuzi-szoros lezárása globális hatású, erővel nem szabadítható fel, és az USA-nak nincs gyakorlata a tengeri aknák felszedésében.
  • Irán 450 kg 60%-os uránnal rendelkezik, ami 6–8 atombombához elegendő; a 90%-os tisztaság elérése technikailag nem jelent nagy kihívást.
  • Trump nem akarta a háborút, Netanjahu vette rá; az USA csapdában van, a gyors befejezés nem várható, és a félidős választások közelednek.
  • Az öbölállamok megosztottak: Szaúd-Arábia deeszkalációt, az EAE keményebb fellépést támogat; a beruházások leálltak, a turizmus visszaesett.
  • A vendégmunkások tömegesen veszítik el munkájukat, hazaküldésük súlyos gazdasági következményekkel jár a kibocsátó országokra nézve.
  • Oroszország profitál a konfliktusból az olajár emelkedése és a figyelem elterelése miatt; Kína nem látványosan, de támogatja Iránt.
  • A diplomáciai megoldás esélye csekély, mert a jelenlegi amerikai követelések nem teljesíthetők; a háborúnak nincs igazi győztese.
  • Iránban a Forradalmi Gárda vette át a hatalmat, az ország jobbra tolódott; a 90 milliós ország mozaikszerű védelemmel rendelkezik.
  • Az öbölbeli biztonság a támadásoktól függ; ha a légiközlekedés működik, akkor a térség biztonságosnak mondható.
  • Szaúd-Arábia Ábrahám-megállapodásai takaréklángon égnek, a Vision 2030 program veszélybe került; európai NATO-országok ENSZ-felhatalmazás hiányában nem vesznek részt.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Hormuzi-szoros lezárása és globális következményei

A beszélgetés központi témája az Irán és az Egyesült Államok (illetve Izrael) között kialakult konfliktus, amelynek egyik legsúlyosabb következménye a Hormuzi-szoros lezárása. Kis-Benedek József szerint ez a lépés egy világra kiható folyamatot indított el, amely túlmutat a regionális hatásokon.

„Itt tulajdonképpen egy olyan folyamat játszódik le, ami most már nem regionális hatású, hanem azt mondanám, hogy az egész világra hat" – Kis-Benedek József *

A szoros lezárása két fő problémát okoz: egyrészt akadályozza a hajóforgalmat, másrészt ennek súlyos gazdasági következményei vannak. A professzor rámutatott, hogy a szoros erővel történő felszabadítása nem lehetséges, és az amerikai haditengerészetnek nincs gyakorlata a tengeri aknák felszedésében. Irán a Hormuzi-szorost szelektív módon zárta le, bizonyos hajókat – például kínaiakat – átenged, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

„Pormoziszos maradt zárva. Tehát ez azt jelenti, hogy ezt erővel felszabadítani nem lehet." *

Kína jelentős mennyiségű olajat vásárol a térségből, és a közelmúltban Hszi Csin-ping és az amerikai elnök közötti magas szintű találkozón sem sikerült megállapodniuk ebben a kérdésben. A professzor szerint a konfliktus erősen globális irányba halad.

Az iráni atomprogram kérdése

Kis-Benedek József részletesen beszélt Irán atomprogramjáról, amelyet évtizedekkel ezelőtt kezdett el. Hangsúlyozta, hogy Irán hivatalosan tagadja az atomfegyver előállításának szándékát, de a rendelkezésre álló adatok ezt cáfolják. Jelenleg körülbelül 450 kg 60%-os tisztaságú uránnal rendelkeznek, míg egy atombomba előállításához 90%-os tisztaságú uránra van szükség. A professzor szerint a 60%-ról 90%-ra való feljutás technikailag nem jelent nagy kihívást.

„Nagyon sok ilyen arra mutat, hogy igen, egy atombomba előához olyan 90%-os tisztaságú urára van szükség. Itt viszont ugye hát ők hogyha csak az atomerőművet akarják, tehát polgári célú felhasználás, amit ő itt mindig mondanak, akkor az 4,5%." *

A jelenlegi uránkészletből becslése szerint hat-nyolc atombomba készíthető. A készlet holléte ismeretlen, de a professzor valószínűsíti, hogy Irán területén, hegyek gyomrában rejtették el. Irán nem engedi be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit bizonyos létesítményekbe, ami tovább növeli a gyanút.

Az Egyesült Államok szerepe és Trump dilemmája

A beszélgetés során Kis-Benedek József kifejtette, hogy Donald Trump elnök valójában nem akarta ezt a háborút, hanem Netanjahu izraeli miniszterelnök vette rá. Az eredeti terv Irán meggyengítése, sőt az iráni vezetés megdöntése volt, de ennek gyakorlatilag semmi esélye.

„Trump nem akarta ezt a háborút. Netyehu vette rá, ugye tavaly emlékszük a 12 napos háborúra, amikor úgy döntöttek, hogy megdengítik Iránt, sőt megdöntik az iráni vezetést." *

Az Egyesült Államok jelenleg csapdában van: a háború gyors befejezése nem várható, miközben közelednek a novemberi félidős választások, ami politikai nyomást gyakorol Trumpra. Az amerikai haderő lehetőségei sem végtelenek – a térségben állomásozó hajók utánpótlásra szorulnak, ami jelentős költségekkel jár. A professzor szerint a háború indításához sem ENSZ-határozat, sem a szenátus hozzájárulása nem állt rendelkezésre.

Az öbölállamok megosztottsága és sebezhetősége

A beszélgetés egyik fő megállapítása, hogy az öbölmenti országok kezdenek szétesni a konfliktus hatására. Bár közös fenyegetéssel néznek szembe, ahelyett hogy közelednének egymáshoz, inkább távolodnak. Szaúd-Arábia a deeszkalációt szorgalmazza, míg az Egyesült Arab Emírségek keményebb fellépést támogat Iránnal szemben.

„Tehát tulajdonképpen azt lehet látni, hogy ezek az országok kezdenek szétesni és ezt ennek oka az a háború, ami most elindult." *

A megosztottság hátterében vallási ellentétek (síita-szunnita szembenállás) és eltérő külpolitikai orientáció áll. Egyes országok Irán-barátok (például Omán, ahol az iráni hajók akadálytalanul áthaladhatnak), míg mások szorosan kötődnek az Egyesült Államokhoz. A professzor szerint Irán célzottan azokat az országokat támadja, amelyek jó kapcsolatban vannak az Egyesült Államokkal.

A konfliktus súlyosan érinti ezen országok gazdaságát: a beruházások leálltak, a turizmus visszaesett, és a gazdagság kezd megszűnni. A légiközlekedés is bizonytalanná vált, ami tovább rontja a helyzetet.

A vendégmunkások helyzete és a migrációs következmények

Gönci Róbert felvetette a vendégmunkások kérdését, akik az öbölmenti országok lakosságának döntő többségét alkotják. Kis-Benedek József hangsúlyozta, hogy ezek az emberek nem migránsok, hanem hivatalos munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkások, akik határozott idejű szerződéssel dolgoznak.

„Ezek vendégmunkások, maradjuk ennyiben. Tehát nem migránsok, nem bevándorlalók, nem illegális vagy irreguláran érkező emberek, hanem ezeknek megvan az engedélyük." *

A konfliktus miatt azonban tömegesen veszítik el munkájukat, és a fogadó országok hatóságai a háborúra hivatkozva hazaküldhetik őket. Ez súlyos következményekkel jár a kibocsátó országokra nézve, amelyek gazdasága nagymértékben függ a hazautalásoktól. A professzor szerint itt nem deeszkalációról, hanem eszkalációról van szó, amely egyre nagyobb területet érint.

A hutik és a proxy erők szerepe

A beszélgetésben szóba kerültek a hutik is, akik Irán proxy erejeként képesek támadásokat végrehajtani mind az öbölmenti országok, mind az amerikai erők ellen. A professzor megemlített egy közelmúltbeli támadást egy atomerőmű ellen, amelyet valószínűleg a hutik hajtottak végre. A pakisztáni vezetés által kezdeményezett közvetítési kísérletek eddig nem jártak eredménnyel.

Oroszország és Kína szerepe

Oroszország egyértelműen profitál a konfliktusból – állapította meg Kis-Benedek József. Egyrészt a háború elvonja a világ figyelmét az ukrajnai eseményekről, másrészt az olajár emelkedése növeli Oroszország bevételeit, amelyekből saját háborúját finanszírozza. Oroszország és Irán között szoros a kapcsolat: Irán Sajid típusú drónokat szállított Oroszországnak, és gyárat is létesítettek orosz területen.

„Oroszország örül hát fölment az olajára. Miből finanszínozák be háborút? Az olajból meg a gázból." *

Kína szerepe összetettebb. Bár a kínai elnök azt állította, hogy nem támogatja Iránt, a professzor szerint erre nem érdemes nagy fogadást kötni – Kína nem látványosan, de támogatja Iránt. A Hszi Csin-ping és Putyin közötti közelgő találkozó kapcsán a professzor megjegyezte: „Valószínű, hogy nem a gombatermelésről folytatnak megbeszélést."

A konfliktus lehetséges kimenetele és a diplomáciai megoldás esélyei

Kis-Benedek József szerint jelenleg nem látható a kiút a konfliktusból. Az amerikaiak által megfogalmazott követelések – az atomprogram teljes átláthatósága, a rakétaprogrammal való összekapcsolás, külföldi ellenőrök beengedése, az amerikai erők távozása a Közel-Keletről – nem teljesíthetők. Az eredeti amerikai stratégia, amely az iráni ellenzék megerősödésére és a rendszer megdöntésére épített, kudarcot vallott.

„Háború nem járható út. Tehát hogy most az amik támadást indítsanak, akkor az azt jelenti, hogy mi a megoldás. Hát egy megoldás van diplomáciai." *

A professzor szerint a jelenlegi feltételekkel nem lesz megállapodás, más követelményeket kellene megfogalmazni. A háborút teljesen értelmetlennek és fölöslegesnek tartja, és úgy véli, hogy igazi győztest nem lehet hirdetni – bár mindkét fél magát fogja győztesnek kikiáltani.

Az iráni belpolitikai helyzet

Iránban a konfliktus hatására kemény jobbra tolódás figyelhető meg. A Forradalmi Gárda – amely erősebb, mint az iráni hadsereg – vette át a hatalmat és irányítja az országot. A professzor óva intett Irán lebecsülésétől: egy 90 milliós, nagy területű országról van szó, amely mozaikszerű védelmi rendszerrel rendelkezik, és gazdasága – bár lerobbant állapotban van – nem omlott össze.

Biztonsági helyzet az öbölben – válasz egy gyakorlati kérdésre

A beszélgetés végén Gönci Róbert visszatért a kiinduló kérdéshez: biztonságos-e ma Abu Dhabi vagy Dubaj? Kis-Benedek József válasza szerint a biztonság attól függ, hogy éppen van-e támadás vagy sem. Ha a légiközlekedés működik, akkor biztonságosnak mondható. Az ottani hatóságok szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, és pontosan ismerik a várható fenyegetéseket, így képesek felmérni, mikor célszerű találkozókat szervezni vagy turistákat fogadni.

„Harcoktól függ, hogyha éppen nem támadnak és nem szűnik meg mondjuk a légi forgalom, légiközlekedés, amit azért elég gyorsan próbálnak elállítani, akkor azt tudom mondani, hogy biztonságos." *

Szaúd-Arábia és az Ábrahám-megállapodások

Szaúd-Arábia helyzete különösen összetett. Az ország közeledett Izrael felé, de az Ábrahám-megállapodások jelenleg „takaréklángon égnek". Szaúd-Arábia feltételül szabta a palesztin kérdés rendezését, és tart attól, hogy a palesztin nép ellenállása elsöpörheti a megállapodást. A Vision 2030 program – amely az olaj utáni korszakra készíti fel az országot – szintén veszélybe került a konfliktus miatt.

Európai NATO-országok és a szövetségi kötelezettségek

Trump elnök nehezményezte, hogy az európai NATO-országok nem segítenek a konfliktusban, annak ellenére, hogy korábban az Egyesült Államok segítette őket Líbiában. A professzor azonban rámutatott, hogy ez egy olyan háború, amelyre nincs ENSZ-felhatalmazás, és sok ország törvényei szerint nem vehetnek részt olyan műveletben, ahol nincs ilyen határozat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a álmos könyv szerint a 60-tól a 90-re fölmenni nem a nagy dolog" – Valószínűleg szakértői konszenzusra vagy tudományos forrásra utal, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
  • „a Hból a Kriszérülé támogatás" – Feltehetően a Hezbollah és esetleg más síita milíciák támogatására utal Szíriában, de a torzítás miatt nem egyértelmű.
  • „a sajit típusú drónokat" – Valószínűleg a Shahed típusú drónokra utal, de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható pontosan.
  • „Pormoziszos maradt zárva" – A Hormuzi-szorosra utal, az ASR torzította a nevet.
  • „Brend már nem fogja azt mondani" – Feltehetően Szaúd-Arábia vagy annak vezetése, de a torzítás miatt nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:00]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje.

[00:00:04]Én Gönci Róbert vagyok, az intézet elemzője, és mai vendégem Kis Benedek József, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

[00:00:12]Üdvözlöm József.

[00:00:15]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:18]Jó napot kívánok.

[00:00:18]Tisztelettel köszöntök valamennyi kedves nézőket és köszönöm a meghívást.

[00:00:22]És egy nagyon izgalmas témáról fogunk beszélgetni, az öbölállamokról.

[00:00:27]annak kapcsán beszélgetünk erről, hogy múltkor egy furcsa jelenségre lettem figyelmes.

[00:00:31]Lesz egy átszállásom Abu Dabiba, és egy olyan kérdést kaptam meg az ismerőseimtől, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.

[00:00:38]Mindenki a biztonságomért aggódott, és hát ugye ez értelemszerűen az iráni konfliktus miatt merülhet fel sokáig.

[00:00:45]Ezek az öbölmenti országok, az Egyesült Harabérségek, Qatar, ugye Abu Dabi, Dubaj, Doha, ez a steril luxusnak, a biztonságnak volt gyakorlatilag a szinonímája.

[00:00:55]Hogyan változott ez?

[00:00:57]Milyen geopolitikai folyamatok vezettek ide?

[00:01:00]Hát sokat változott, és nem pozitív irányba, és nem ezeknek az országoknak köszönhető elsősorban, hanem az Irán ellen elkezdett háborúnak.

[00:01:07]Hát tudjuk azt, hogy ezt alapvetően izraeli ösztönzésre az amerikaiak kezdték el.

[00:01:13]Nem látjuk még a végét, nyugodtan el lehet mondani, hogy törekednének arra, hogy minél befejezzék.

[00:01:17]De a helyzet az, hogy annyira belekeveredtek most már itt a konfliktus lényegébe, tulajdonképpen a katonai támadásokba, illetve ami legnagyobb probléma hormozisoros.

[00:01:27]Ezzel két gond van.

[00:01:30]Az egyik a hajóforgalomnak a megakadályozása, a másik problémának a következménye.

[00:01:35]Egy világra kiható folyamat indult be elsősorban a a hajóforgalom megakadályozása miatt.

[00:01:42]És hát nem szabad elfelejteni, hogy azért ezek az országok egymás között sincsenek nagy barátságban, tehát azért vannak ellentétek.

[00:01:50]És az az ellentétek a forrása egyrészt a vallás síra szomita vallás tudjuk, hogy hogy Irán ugye a síra csoportba tartozik és hát vannak barátai, akik azt iránt támogatják távolabbi helyeken is.

[00:02:03]Tehát itt nem közvetlenül az öbölventi országban.

[00:02:05]Hát gondolok itt mondjuk ide a Szíriára, ahol van a Hból a Kriszérülé támogatás, vagy vagy Libanonra, ahol vastagon ott vannak a síák.

[00:02:14]Aztán mehetünk egy kicsit délebben Yemen irányába.

[00:02:17]Tehát itt van egy vallási dolog.

[00:02:20]A másik dolog pedig az, hogy hát Irán ugye elkezdte ezt az atomprogramot már jó néhány és tizeddel ezelőtt.

[00:02:27]Nagyon határozottan abba akarják ezt fejezni, annak ellenére, hogy azt mondják, hogy nem akarnak ők atomfegyverre szereteni.

[00:02:35]De hogy nem akarnak szereteni.

[00:02:37]Hát ez elég egyértelmű.

[00:02:38]Nagyon sok ilyen arra mutat, hogy igen, egy atombomba előához olyan 90%-os tisztaságú urára van szükség.

[00:02:47]Itt viszont ugye hát ők hogyha csak az atomerőművet akarják, tehát polgári célú felhasználás, amit ő itt mindig mondanak, akkor az 4,5%.

[00:02:56]Na most a kettő között van némi különbség.

[00:03:01]Van körülbelül a 450 kg urányuk, ami a 60%-osítású.

[00:03:08]És hát a álmos könyv szerint a 60-tól a 90-re fölmenni nem a nagy dolog.

[00:03:10]Tehát nem tiszta ez az iránni atomprogram.

[00:03:16]elég sokat beszélnek mellé.

[00:03:16]Ez az egyik dolog.

[00:03:18]A másik dolog az, hogy az Amerikai Egyesült Államok ezt a háborút nem akarta elkészni.

[00:03:23]Tehát Trumpról sok mindent lehet mondani.

[00:03:25]Összeissza beszélt.

[00:03:26]Ez igaz, én ezt nem vitatom.

[00:03:26]És nehezen tudom megmondani azt, hogy ha valamit mond ma, akkor az holnap így lesz.

[00:03:33]Sőt, azt se tudom megmondani, hogyha reggel valamit mond, este nem lesz más ötlete.

[00:03:36]De azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az atomprogramot őr kis szeretnék, hogyha nem bomba lenne belőle.

[00:03:43]Jelenleg az a mennyiség, ami rendelkezésre áll, olyan hat-nyolc darab bombák készítés elé senki nem tudja megmondani, hogy hol van.

[00:03:52]Irán területén van.

[00:03:54]Elvitték külföldre.

[00:03:54]Én arra tippelek, hogy Irán területén van.

[00:03:56]Ha ránézzük a gerpolitikai helyzetre, ugye hol vannak a lehetőségek ennek az elrejtéséhez.

[00:04:04]bőségesen vannak hegyek, tehát a hegygyomrába el lehet rejteni.

[00:04:09]Aztán vannak olyan létesítmények, ahová nemzetközi közösségnek az ellenőrét, magyarul a a atomenergia ügynökségnek az ellen ellenőrét, megállapodás ellenőre nem engedik be.

[00:04:20]Miért nem engedik be?

[00:04:20]Ha tiszta az egész, akkor miért ne megbünzik?

[00:04:25]Nagyon sok helyen a világba be lehet menni és meg lehet nézni ezeket a dolgokat.

[00:04:29]Tehát Irán nem ebbe a csoportba tartozik, de mindenképpen azt el kell mondani és meg kell állapítani, hogy a Trump nem akarta ezt a háborút.

[00:04:39]Netyehu vette rá, ugye tavaly emlékszük a 12 napos háborúra, amikor úgy döntöttek, hogy megdengítik Iránt, sőt megdöntik az iráni vezetést.

[00:04:46]Most elő már át rátettek, irán vezet letettek.

[00:04:48]Az vezetés megváltoztatásának, rendszerváltozásnak gyakorlatilag semmi esélye.

[00:04:57]Épp tegnap voltam egy nagy konferencián, ahol körülbelül 150 ember volt hallgató, és hát ilyen kérdésekül is beszéltünk többek között, és a hallgatóság nyilván érdeklődött ezinett a téma iránt.

[00:05:07]Én úgy látom, hogy ennek a gyors befejezése egyelőre nem várható.

[00:05:14]Ugyanakkor merülnek a lehetőségek, tehát Irán is csak gyengült, azt mindenképpen el kell mondani.

[00:05:20]És ne felejtsük el, hogy az amerikaiaknak a lehetősége sem végtelen.

[00:05:24]Nagyon sok hajó van ebben a térségben, ugye személyzettel a hajóknak utánpótlásra van szüksége.

[00:05:30]Most már azért eltelt néhány hét a háború kezdtete óta, tehát kellene feltöltés.

[00:05:36]És na most a feltöltéshez nem csak a nyak kell, hanem pénz kell.

[00:05:38]Tehát itt a én úgy látom, hogy egyelőre hát aztán van egy politikai dolog is.

[00:05:46]A őszi, a novemberi választások ugye Amerikában félís választások.

[00:05:50]Ez egy kicsit zavarja a Trumpot, azért jó lenne addig befejezni.

[00:05:54]Na most azon lehet filózni, hogy befejezik-e addig vagy nem.

[00:05:58]Irán nem kapkod ezzel, tehát hog nem siet, nem siet megnyitni a szoros.

[00:06:03]Tudja, hogy ezzel lehet fogni az Egyesült Államokat.

[00:06:04]Tehát itt tulajdonképpen egy olyan folyamat játszódik le, ami most már nem regionális hatású, hanem azt mondanám, hogy az egész világra hat, nem teljesen minden országra, és természetesen nem egy nem egyszerre.

[00:06:17]De hát kik vannak a legjobban érintve?

[00:06:20]Akiről beszélgetünk, közvetlen országok, azok között is ugye van olyan, amelyik Irán barát, tehát Iránnal jóban van.

[00:06:27]Aztán ott lehetőség van arra, hogy át tudjanak menni.

[00:06:30]Van aki nem, van akinek van lehetősége arra, hogy más kerülőutúot más alternatív megoldást válasszon.

[00:06:37]Hát nem könnyű, mert az egy legegyszerűbb m a csatornán, illetve szorosan nincs csatorna szorosan átmenni és hát hogyha ezt megakodályozzák, akkor ebből nagyon komoly bőma lesz világszinten.

[00:06:49]És hát ne felejtsük el, hogy Kína mondjuk jelentős mennyiségű olajat vásárol.

[00:06:57]Nem minden olajat onnan vásárol, de azért azt is látjuk, hogy a napokban történt ugye egy magaszintű találkozó, Siching Ping, illetve a amerikai elnök között nem állapodtak meg.

[00:07:08]Tehát ez a téma nem került megoldásra.

[00:07:10]Tehát ebből én úgy látom, hogy ez az egész ügylet folytatódik.

[00:07:15]Izraelnek továbbra is az a célja, hogy megcsengítse iránt.

[00:07:21]Ugyanakkor egy dolgot nem szabad elfelejteni.

[00:07:25]És ez az egész téma megítélésé hozzátartozik.

[00:07:28]Azokat az országokat támadja érségben lévét az őelt államok közül Irán, akik jó kapcsolatban vannak az Egyesült Államokkal.

[00:07:37]Ezeket a kapcsolatokat biztonsági okokból már évtizedekkel ezelőtt aláírták.

[00:07:42]Ebbe természetesen benne van az a esetleges fenyegetés természetesen mondjuk Izrael részéről.

[00:07:50]Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy itt ezek az országok egymással nem feltétlen vannak jó viszonyban.

[00:07:58]Ugyanakkor a az sem egy teljesen mellézendő téma, hogy egyáltalán milyen lehetőség van ennek a megoldására.

[00:08:07]Pillanilag én úgy látom, hogy nincs lehetőség.

[00:08:09]Tehát ezek az országok közül van, aki nagyon szeretné, hogy rövid időn belül véget érjen ez a háború, vagy konfliktus kinak tetszik, de én úgy látom, hogy ez nem fog bekövetkezni.

[00:08:21]Hogy egy nagyon érdekes kettőséget lehet látni az öbben országoknál, hiszen egyszerre függenek nagyon erősen az amerikai támogatástól, ugyanakkor tartanak is attól, hogy egyre jobban és jobban bevonódnak a konfliktusba, ami Iránt és Izraelt érinti.

[00:08:33]És ez például rendkívül érdekes, hogyha megnézzük a kommunikációjukat.

[00:08:37]Ugye Szabia többször is elmondta, hogy ők deeskalációt akarnak, miközben az Egyesült Arab Emiruségek meg sokkal keményebb fellépést támogat Iránnal szemben.

[00:08:45]Na most akkor hol húzódik az aranyvonal?

[00:08:49]Mit állítanak?

[00:08:49]Forgácsolódnak-e szét az öböl államok?

[00:08:53]Forgácsolódnak ezek az államok.

[00:08:53]Tehát tulajdonképpen azt lehet látni, hogy ezek az országok kezdenek szétesni és ezt ennek oka az a háború, ami most elindult.

[00:09:01]És ahelyett, hogy az ember arra gondol, hogy esetleg egy közeledés várható, mert van egy közös fenyegetés, nem?

[00:09:08]Tehát ezt ezt mintha rosszul értékelték volna az amerikai tervezők.

[00:09:14]Ezenkívül azért lehet látni azt, hogy a irániak nem csak katoni létesítményeket támadnak, hanem nagyon sok polgári létesítményt.

[00:09:21]Na most ezáltal azokat a lehetőségeket, amiket ezek az országok kínálnak, hát tulajdonképpen a közelkelet legfejlettebb államairól beszélünk, és leggazdagabb vállamiról beszélünk, és némelyik jóval gazdagabb, mint az európai államok közül a tényleg gazdag csoportba tartozó országok.

[00:09:37]Itt azt lehet látni, hogy bizony ez a gazdagság kezd megszűnni, bizonytalanság az létrejött, a beruházások nem nagyon mennek.

[00:09:46]Ja, és van még egy, a turizmus, hát ki fog menni oda, ahonnan nem biztos, hogy vissza tud jönni.

[00:09:50]Most nem azért, mert a háború miatt megtámadják, hanem háború miatt mondjuk leáll a forgalom, leáll a repülőforgalom.

[00:09:57]Most a megközelítési lehetőségek ugye elég korlátozottak, tehát elsősorban a régi forgalmat használják.

[00:10:04]Na most, hogyha ez hosszú időre el van zárva, ráadásulunk még közbe jöhet az is, hogy kerozin probléma van még ezekben az országokban is, akik egyébként termelik a tető kezdve komoly probléma van, és nem mennek oda a befektetők.

[00:10:18]Na most tudjuk azt, hogy ezekben az országokban nagyon sokan vannak olyanok, akik azért ebó élnek, hogy ott dolgoznak.

[00:10:25]Magyarok is például külön cégek vannak, elég sok cég van, ahol magyarok dolgoznak.

[00:10:31]Szaúdiarabbia esetében, hát lehet látni, hogy Szaarábia azért itt a izraeliek felé is közeledett, tehát itt vannak bizonyos jelek, de ennek vannak akadálya is.

[00:10:42]Tehát Szaarábia nincs jóban ugye Irán Narasz egyértelmű, hogy gyök és nem csak vallási dolgok miatt egy-két létesítmény már megtámadtak nem csak most a háború alatt, hanem korábban is megtámadták.

[00:10:53]Tehát Soludiarábia tart attól, hogy Irán nehogy esetleg megtámadja őket.

[00:10:58]Tehát Omán esetében nincs probléma, Ománnal nincs gond, ott megegyeznek a irániakkal.

[00:11:03]Érdekes, hogy át is mehetnek az ománi ománi hajók.

[00:11:08]Tehát itt nincs nincs különösebb probléma.

[00:11:10]Aztán Szaarábia esetében pedig látni kell azt, hogy itt az Ábrahám megállapodásakal kapcsolatban, ami most azért hát takaréklában ég, azt azért mondjuk el, nem biztos, hogy ez egyáltalán fel fog éledni addig még ez a konfliktus tartó.

[00:11:25]Én nem hiszem.

[00:11:25]De Staúarábiában van egy nagyon komoly fejlesztési lehetőség.

[00:11:28]Óos emberek, tehát ők azt mondják, hogy lesz még olyan időszak, amikor elfogy az olaj.

[00:11:35]Gondolkodtunk másba is.

[00:11:35]Ezt a Vision 2030-as program nagyon szépen kifejti, ami azt jelenti, hogy ezt nem tudják folytatni.

[00:11:41]A Izraellel való kapcsolat esetében pedig azt mondják, hogy kedves zsidó barátaink, addig még a palesztin kérdést ne oldjátok meg.

[00:11:48]Addig Brend már nem fogja azt mondani, hogy megállapodás kötünk.

[00:11:52]Pontosan azért, mert attól tart, hogy parasztlátás, tehát bocsánat a kifejezési nép el fogja söbörni.

[00:11:57]Tehát eddig ez sem működik.

[00:12:00]Úgyhogy lehet látni itt az izrel kapcsolatos álláspontot, lehet látni azt, hogy Amerikában azért próbálnak szövetkezni és hát bizony el kell ismerni, hogy ez az egész támadás sorozat, amit tapasztalunk, nagyon meggyengítette az egész öböltérséget.

[00:12:16]Legjobban talán a világon, azt azt tudnám mondani, aztán hatással van mindenkire.

[00:12:21]Hát nem kell nagyon messze menni.

[00:12:23]Elég ha saját országunkba körbenézünk.

[00:12:28]És hát van még egy.

[00:12:28]Miért nem tudják megint ezt a gondol szorost?

[00:12:30]Miért maradt magára az Egyesült Államok ebben az egész kérdésben?

[00:12:35]Mert oké, Bölmenti országoknak nem van erős adserege, tehát ők nem tudnak ebbe katonai erővel beszállni.

[00:12:42]Ugyanakkor azért légvédelmük van, tehát arra nincs probléma.

[00:12:44]Ugye valaki kapott most Izraeltől légvédelmi rendszert, de a helyzet az, hogy itt itt azért nyugati európai NATO országokra nagyon vált a Trump.

[00:12:55]Ugye Trump ezt nem fogja elfelejteni nekünk.

[00:12:57]Itt lesz mindjárt a NATO csúcsételhelyzetlett tankarában jövő hónap elején közepén.

[00:13:06]Lényeg az, hogy itt azért a Trump a NATOország, európai NATOország szemére hányta azt, hogy mi segítettünk titeket Líbiában.

[00:13:13]Most mi nem segítetek bennünket.

[00:13:15]Na most azért nem szabad elfedzeni, hogy ez egy olyan háború, amin nem volt ez felhatalmazás.

[00:13:23]Tulajdonképpen ki az, aki ebbe tudna segíteni?

[00:13:26]Hát az ENS.

[00:13:26]Mit segít az ENS?

[00:13:29]Nagyon keveset.

[00:13:29]Nincs ez határozat.

[00:13:29]Én elég sokat jártam NATOban is, meg az Európai Unióban is a vásárkezelési gyakorlatok fel előkészítésére, tehát hogy mi lesz, forgatókön, hogy nézzen ki.

[00:13:40]És ugye ez azzal kezdődött, hogy a nemzetek képviselő megkérdezték, hogy van-e ez határozat em válság kezelésére.

[00:13:48]És hát mivel még akkor nem volt az elején, ők azt mondták, hogy bocsánat, mi a mi törvényink szerint nem vehetünk részt olyan műveletben, ahol nincs egy határozat.

[00:13:58]Hát itt sincs.

[00:13:58]Nem, hogy els határozat nincs, az amerikai képviselővel szenátosnak sincs meg a hozzájárulása.

[00:14:05]Tehát ezt Trump úgy elkezdte, hogy majd meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:14:08]Most benne van a slavasztikában, mert nem tudja, hogy hogy menjen ki.

[00:14:13]Indítsak háború.

[00:14:13]Nem tud indítani.

[00:14:13]Nem elég az az erő, ami ott van.

[00:14:15]Azt felejtsük el, hogy mondjuk száasfó erővel meg lehetne támadni iránt.

[00:14:19]Bárki bármit segít, ez szerintem nem is szél.

[00:14:24]És még egy dolog, ugye az elgondolás téves volt, amikor elkezdték, amikor azt mondták, hogy kérem, Iránbacsetések voltak elég sok.

[00:14:32]Az irány gazgazdasági helyzet eléggé lerobbant állapotban van, de nem úgy, hogy most tönkremenett.

[00:14:38]Tehát ne temessük el Iránt 90 milliós országról azz nagy területről.

[00:14:44]Egy mozaikrendszű védelmi rendszerről, mozaikszerű védelmi rendszerről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az egyes területeket egymástól elválasztják és hogyha kell, akkor egy másik terület veszi át.

[00:14:55]Mit látunk most Iránban?

[00:14:55]egy kemény jobbra tolódás szél feltétlen jobbra szélsőséges irányban történ haladás azzal hogy az iráni forradalmi gárda, ami ne felejtsük el, hogy erősebb, mint az iráni hadsereg, vette át a hatalmat és akőir irányítja az országot.

[00:15:12]Na most ebből azért nem nagyon lehet látni, hogy hogyan lehetne kijutni.

[00:15:17]És hát Trump most nem tudja, hogy mit csináljam.

[00:15:20]Tehát a rendelékezésre álló előkvesek.

[00:15:21]egyéb területre is oda kell neki figyelni.

[00:15:26]Mondjuk Kína orosz-ukrán konfliktus már annyira most nem áll a érdeklődésének a honlapterébe, miért mer pontosan tüdja, hogy ez pillanilag nem oldható meg.

[00:15:34]Majd meggyengétik egymást, meggyengéti, meggyengül Oroszország.

[00:15:40]Látszik ugye most a víztemlő is lehetett látni lehetett látni a Putyin legutóbbi időszakban, tehát megjegyzéseiből, hogy jó lenne megállapodni.

[00:15:48]De most egyelőre az amelyiknak nem ez a fontos.

[00:15:50]Ott van Kína.

[00:15:52]Hát most sikerült egy nagyon megállapodást költni, tehát a Trump megveregheti a válát, hatalmas üzleteket korztasák.

[00:16:00]Pormoziszos maradt zárva.

[00:16:03]Tehát ez azt jelenti, hogy ezt erővel felszabadítani nem lehet.

[00:16:05]Még jóval a konfliktus előtt lehetett olvasni pár helyen mi történik akkor, hogyha a iráak ellaknásítják a hordő szóst két nap alatt felszedjük.

[00:16:16]Hát nem szedjük fel két nap alatt.

[00:16:17]Ez elég sok ideig történik még ennek a a gyakorlati végrehajtását meg tudják oldani.

[00:16:22]És hát nem szabad elfelejíteni ezt a kis aprótényt, hogy az amerikaiaknak ebbe az amerikai haditengerészetnek tengeri aknák felszedésében, mentesítésében nincs gyakorlatok.

[00:16:32]Nem is szokták gyakorolni.

[00:16:35]Ilyen feladat nem volt.

[00:16:37]Hát ki a fene gondolta van a szorosokat fogják zárni.

[00:16:39]Nem hülyeség egyébként.

[00:16:41]És még van egy egy nagyon kemény észrevétel, amireet az amit azért nem szabad elfelejteni.

[00:16:46]Hát ugye ott vannak a hutik, a hutik is tudnak támadni.

[00:16:52]Tehát a proxi erők, ami Iránba, Irán mellett vannak, akár az ő bőmentti országokat is megtámadhatják, vagy az amerikai erőket, akik ott vannak.

[00:17:02]Öböment országban most volt éppen egy támadás, ugye egy atomerőművel szemben.

[00:17:07]Na most ezt a támadást hát nem az amerikaiak hajtották végre, hanem úgy tűnik, hogy a hutik.

[00:17:13]Hutik.

[00:17:13]És ez az egész megállapodása, amit ugye a pakisztáni vezetés próbál közvetíteni, eddig nem járt eredménnyel.

[00:17:24]Tehát most ha megkérdezed, hogy mikor lesz legközelebb találkozó a kérdés megoldása érdekében az amerikaiak a késő között nem tudom meg, lehet, hogy ők se.

[00:17:34]Tehát egyelőre egyelőre hold ponton van ez az egész dolog és köszönöm szépen, a hormoniszoros lezárása működik szelektív módon.

[00:17:44]És ugye a kínaiakkal azért van egy olyan megállapodás, hogy egy pár hajó az átmehet.

[00:17:49]Tehát itt a irányak ebbe bele tudnak szólni, és ők hát nyilván ismerik ezt a területet, tehát a forradalmi gárda évtizedek óta arra figyel, hogy a hormónziszoros hogyan kellene minden pontot ismernek.

[00:18:01]Na most hogyha ők úgy döntenek, hogy át kell vinni így ha akkor simán át tudják vinni.

[00:18:08]Pontosan tudja tudják, hogy hol vannak az aknák, milyen móddal lehet elmenni.

[00:18:12]Hát az amerikaiak meg azér idegenek.

[00:18:15]Ne felejtsük el, hogy hogy ezek az országok akár übőlmentő országokat nézzük, akár egy iránt otthon vannak ő tengerük, ugye arabtenger.

[00:18:22]Azt is ezt er azt is lehet mondani arabszoros, de hát a helyzet az, hogy itt azért ezzel osztoznak nem biztos, hogy sportszerűen és nem biztos, hogy a irányak ezt az egész területet nem tudják uralni.

[00:18:37]Beleértve a másik oldalt is, tehát az a oldalát a a szorosnak.

[00:18:40]Ha már válságok, egy mondat erejére megemlítette a vendégmunkásokat, akik az öbölmenti országokból dolgoznak, egy nem sokat tárgyalt dimenziója ennek a konfliktusnak, hogy milyen hatással lesz az embereknek a hazaáramlása az öbölmenti országokból.

[00:18:57]Ugye az Egyesült Darab Mériségekben is, Katarban is a lakosságdöntő többsége még csak nem is helyi, hanem bevándorló, akik ugye különböző tartózkodási engedélyekkel ott vannak ezekben az országokban.

[00:19:07]És hát most már jönnek a jelentések egymás után, hogy ezek az emberek indulnak haza, mert aggódnak a biztonságokért a megélhetésük, forog kockán satöbbi, miközben a hazaországaik meg a hazautalásaikból, a remittanciáikból élnek, ugye hatalmas százalékban.

[00:19:20]Milyen válságok alakulhatnak ki még abból, hogy ez a konfliktus tartott a Közelkeleten valahol teljesen máshol a világban?

[00:19:30]Azt jelenti, hogy nem deeszkalációról beszélhetünk, mint azt egyesek akarják, hanem eszkalációról.

[00:19:34]Tehát nagyobb területet foglal magába.

[00:19:36]És azok a vendégmunkások, akik ott dolgoznak, azok ugye hát nem a migráció révén kerültek oda, hanem munkavállalási engedély teljesen hivatalosan, de nem kapnak olyan jogokat, mint az ottani lakosak.

[00:19:51]Ezek vendégmunkások, maradjuk ennyiben.

[00:19:53]Tehát nem migránsok, nem bevándorlalók, nem illegális vagy irreguláran érkező emberek, hanem ezeknek megvan az engedélyük.

[00:20:01]Az határozott időre szól, szerződés van, meghozta a bétyák, vagy nem hozza a bétyákal, jól fizetik, tehát ezt mindenképpen figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy azért hosszú időre el tudják tartani a családot.

[00:20:12]Sőt, egy kicsit hasonlítanám ahhoz, mint a a még a múlt században, ugye amikor a törökök megjelentek Németországba, hát ők is úgy voltak eredetileg, mint vendégmunkások, aztán utána elfelejtettek hazamenni, vagy találtak maguknak olyan lehetőséget, hogy ott maradnak.

[00:20:29]Nem is nem is nem is akarnak az övmenti nem így van.

[00:20:34]Ott azt mondják, hogyha nem kell, viszont látásra.

[00:20:35]Tehát nem nem azt mondom én, hogy ezek most önként mennek haza.

[00:20:40]Dehogy mennek önként haza?

[00:20:42]Megszűnik a munkájuk.

[00:20:42]És azt mondják a egyres országoknak a hatóságai, hogy le is fel is lehet hazamenni, mert nem tudunk továbbiakban biztonságiok miatt munkalehetőséget biztosítani, és simán rá tudják fogni arra a háborúra, ami ott van.

[00:20:57]Tehát nem feltétlen az a motiváció, hogy hogy most a biztonságvé kell menni.

[00:21:04]Nem olyan borzasztó ott a biztonsági helyzet, pláne ott, ahol dolgoznak.

[00:21:06]Hát nyilván előfordult olyan, hogy oral létesítményeket is megtámadtak, de hát látszik, hogy szállodákat is támadnak, turisztikai létesítményeket is támadnak.

[00:21:17]Pontosan tudják a irániak, hogy ezeket a kisországokat hogyan lehet megtámadni, milyen módon, és ennek milyen következményei vannak.

[00:21:24]Ne becséljük le az irániakat.

[00:21:28]Ugye nem ez az első iráni izraeli konfliktus enyhén szólva.

[00:21:30]Mégis talán ezt tűnik az első olyan konfliktus esetnek, hogy egy országok nagyon széles köre a régióban bevonódik ebbe a konfliktusba.

[00:21:39]Volt már ilyen, hogy Irak is bevonul satöbbi, de olyan még nem volt, hogy mindenki bevonódjon gyakorlatilag.

[00:21:44]Milyen hatással lesz ez a közelkeleti régióra?

[00:21:47]Itt most egy átalakulásnak lehetünk szemtanúja, aminek csak ez a gyújtópontja volt az iránra konfliktus, vagy valami másról beszélt?

[00:21:56]Hát akkor azt már sok volt a közelkeletten gondol csak például az úgynevezett arab tavaszra.

[00:22:00]Én azért mondom, hogy úgy nevezett, mert én nem szeretem ezt a kifejezést, hogy arab tavasz.

[00:22:05]Itt nem arab tavasz itt arab változások van.

[00:22:06]A tavasz más teljesen más jelent.

[00:22:10]És ez hány éve fogik már?

[00:22:12]Tehát itt tulajdonképpen az arabzágok bizonyosan hátásokon mennek át.

[00:22:14]Nem egyformán.

[00:22:16]Van, ahol békéscs, van, ahol békétlen.

[00:22:18]Mondjuk nem mindegy, hogy Tunizáról beszélünk, vagy mondjuk Iránról, bár ez nem a rab ország, tehát ez egy teljesen más helyzet.

[00:22:24]De mondhatnám Szíriát is, meg mondhatnám Líbiát is, mint ugye nekem az a a közelkelett marakodó irány tartán az az egész térségért.

[00:22:35]Tehát Afganisztán már nem ide tartozik az én értékelésem szerint, meg nagyon sokan ugyanezt vallják.

[00:22:40]Tehát mondjuk nem itt fedeztem fel a csőbukat, az mondjuk hozzátartozik az igazsághoz, de én úgy látom, hogy itt jelentős változások lesznek a a közelkeleten emiatt a háború miatt.

[00:22:52]Meddig?

[00:22:52]Hát addig mben nem fejeződik.

[00:22:55]Utána lehet, hogy így visszaállnak.

[00:22:55]Nem gyorsan, nem egyik percre élől a másikra.

[00:22:58]A öbölmenti országok között nagy barátság nem lesz.

[00:23:02]Tehát itt az iránbaráti oldal az egy oldal.

[00:23:03]A másik amerikaiakkal vannak, azok egy másik oldalat képeznek.

[00:23:08]Ugye mások oldalt képeznek a síák és a szuniták.

[00:23:10]Aztán aztán, hogy ez most milyen irányba fog menni, az még korai most megjósolni, mert attól függ, hogy mikor ér véget.

[00:23:17]Ha véget ér a hormoziszoros lezárása, és a gazdasági együttműködés beindul, amelynek nagyon nagy hatása van a nem csak a térségre, azzal lehet vitatkozni, hogy ez most egy regionális konfliktus, ami a közelkeletet éri, vagy egy globális.

[00:23:34]Hajlok arra, hogy egy globális konfliktusban menő helyzetet tudunk most átélni.

[00:23:40]Tehát ennek a befejezése egyik percről a másikről nem valósítható meg, de ha abbahagyják az ellenségeskedést és megindul a forgalom, akkor az jobb lesz a helyzet.

[00:23:54]Tehát én úgy mondom, akkor az nem azt mondom, hogy az eredeti helyzet visszaáll.

[00:23:57]ezeket nem fogják elfelejteni, de azért egyelőre sajnos azt kell mondom, hogy nem lehet látni azt, hogy merre mennének kifelé a konfliktusból.

[00:24:06]Tehát amikor megnézzük azokat a pontokat, amelyeket az amerikaiak megfogalmaztak Iránnal szemben, többek között az atomprogram teljes átláthatóétele, a rakétaprogrammal való összekapcsolás, idegeneknek a beengedése, vagy az irány követelés az amerikaiak távozónak a közelkelető hát ezeket felejtsük el.

[00:24:26]Ezt felejtsük el.

[00:24:28]Meg a egész egész amerikai olyan stratégiát, ahogy azt mondták, hogy ugye iránba tüntetések, sok embert megöltek, kialakul egy ellenzék, mi összefogunk az ellenzékkel és majd ők meg fogják dönteni a rendszert.

[00:24:41]Most már nem is mondják ezt.

[00:24:43]Tehát nem járható út.

[00:24:45]Háború nem járható út.

[00:24:45]Tehát hogy most az amik támadást indítsanak, akkor az azt jelenti, hogy mi a megoldás.

[00:24:51]Hát egy megoldás van diplomáciai.

[00:24:53]Mikor ülnek le?

[00:24:56]Hogyan egyeznek meg?

[00:24:56]Ilyen feltételekkel, amelyeket az amerikaiak meg az irániak támasztottak, nem lesz megállapodás.

[00:25:03]Tehát más követelményeket kellene megfogalmazni.

[00:25:06]Ezt még ma nem látjuk.

[00:25:08]Ugye beszéltünk már az Egyesült Államokra, Kínáról még egy láthatóan nagy országot kihagytunk, Oroszországot.

[00:25:16]Számukra most esély vagy veszély inkább ez a konfliktus, mert olyan emailámmal vonódnak csak be, ahogy énem.

[00:25:22]Oszország örü ennek az egésznek.

[00:25:22]Hát egyrészt egyrészt elvonni a világ figyelmét arra, amit ők most csinálnak Ukrajnában, mert ezért nagyon kemény támadások vannak.

[00:25:33]Aztán persze lehet látni, hogy az ukránok is összeszedték magutat a több időben, és nagyon komoly fenyegetés jelentenek Oroszországnak.

[00:25:38]Hát tudjuk azt, hogy a ukránok attól függenek, hogy attól függenek, hogy mennyi segélyt kapnak, mit kapnak, milyen fegyvert.

[00:25:45]Ha kaptak, azonnal be is vetik, tehát nem sokat gondolkoznak rajta, illetve komoly fejlesztések vannak.

[00:25:51]És hát biratalis kapcsolatokat hoztak létre.

[00:25:53]Oroszország örül hát fölment az olajára.

[00:25:56]Miből finanszínozák be háborút?

[00:25:58]Az olajból meg a gázból.

[00:26:00]Tehát ők ennek nagyon örülnek és Iránnal azért ők jó kapcsolatban vannak.

[00:26:05]Nem szabad elfelejteni, hogy a sajit típusú drónokat azért csapat irának szállították.

[00:26:10]Az irányak gyárat létesítettek Oroszországba.

[00:26:12]Tehát itt azér a kapcsolat szoros.

[00:26:14]És most a Putytin dörzsölje a tenyerét, hogy jaj de finom ez a kis konfliktusó.

[00:26:19]Amerika bementek a csőbe, egyelőre nem látszik ennek a vége.

[00:26:25]Tehát mi nyugodtan partizánkodhatunk Ukrajna területén, mert most úgyse foglalkoznak velünk.

[00:26:31]Oroszország ennek örülött nyertese is gazdasági szempontból, biztonsági szempontból is örülhet, úgyhogy ők támadak a támogatáshoz hozzájárulnak.

[00:26:42]Aztán felajánlották, hogy hát be kéne fejezni ezt a konfliktust.

[00:26:44]Na most mondhatózok mondják azt, hogy be kéne fejezni a konfliktust.

[00:26:47]kicsit furcsán hangzik, alatt szokos ez az egész, de hát azt lehet látni, hogy hogy azért ők iránt támogatják.

[00:26:55]Tehát hogyha kell ezeket a a 60%-ra dósított Irán vagy uránokat is esetleg elvihetik odább semmi, már nem lehet tudni, hogy hol van ez pillanatnyilag.

[00:27:07]Én úgy sejtem, hogy ez egybe valahol.

[00:27:09]Nyilván nem teszik közcsi, hogy hol van, de hát szeretnék az amerikaiak is erről rátenni a kezüket.

[00:27:16]Tehát itt azért vannak ellentétek.

[00:27:17]Érdekes volt az, amikor a kínai elnök azt mondta, hogy mi nem támogat iránt.

[00:27:25]Erre nagy fogadást nem kötnék.

[00:27:25]Tehát ők azért nem nagyba és nem látványosan támogatják.

[00:27:31]És most ugye találkozik a Putyin és a Ping.

[00:27:34]Valószínű, hogy nem a gombatermelésről folytatnak megbeszélést.

[00:27:40]Tehát én úgy gondolom, hogy itt azért a nagyodalmak bev be vannakva rendesen.

[00:27:45]És ezért merem azt kijelenteni, hogy erősen globális irányba haladunk ezzel az egész konfliktussal.

[00:27:52]Sajnos ezt kell mondjak.

[00:27:54]Gyóslási perceink következnek, mert még messze vagyunk azért a konfliktus végétől, de bizonyos folyamatokat láthatunk, és azok alapján, amit látunk, jelen pillanatban hogy néz ki, ki jön ki győztesen ebből a konfliktusból.

[00:28:06]Nem arra gondolok, hogy Irán vagy Izrael, hanem hogy a régióban ki az, aki profitálhat ebből a konfliktusból a leginkább talán.

[00:28:15]Hát a régióban, aki aki profitálhat, és azt mondja, hogy még ugye nincs befejezve, de jó az Izrael, akik azt mondják, hogy a legfőbb beneségünknek azért csapotra csaptunk.

[00:28:26]Nem azt mondom, hogy teljes mértékben meg van egy csomó túzás abban, amit mondanak, de ők mindenképpen profitálhatnak.

[00:28:34]Aztán hát azt kell mondanom, hogy Irán abból a szempontból sokat veszített, de abból a szempontból profitá, hogy azért csak nem tudták megszüntetni.

[00:28:41]Tehát az atomprogram köszön szépen jól van.

[00:28:43]Nem tudják, hogy mi van.

[00:28:46]Nem tudják, hogy hogy a tavaly nyári támadásnak milyen eredményei vannak, milyen kárt okoztak azokban a létesítményekben, amelyek föld alatt vannak.

[00:28:55]Most nyilván egy háborúba azért általában mindenki vesztesebb kategóri tartóik, különösen gazdasági szempontból, ha nézzük.

[00:29:02]De én úgy gondolom, hogy ez az egész háború teljesen teljesen értelmeten volt és fölösleges, mert most már látjuk még ugyan nem ért véget, de látjuk, hogy igazi győztesít nem tudom hirdetni.

[00:29:14]Bár mindegyik ezt fogja mondani, hogy mi győztünk.

[00:29:18]Én mivel háborút nem láttam volna úgy vízőtt volna, hogy mi vagyunk a győztesek és a másik fél a vesztes.

[00:29:24]Másik fél ugyanezt mondja, csak fordítva.

[00:29:25]Szép kört menjünk, visszatérnék az első mondatomra, amivel indítottam a beszélgetést.

[00:29:30]Ha most bárki megkérdezné öntől, hogy biztonságos-e Abu Dhabi vagy Dubaj, mit tudna válaszolni?

[00:29:38]Mit lehet erre válaszolni?

[00:29:40]Harcoktól függ, hogyha éppen nem támadnak és nem szűnik meg mondjuk a légi forgalom, légiközlekedés, amit azért elég gyorsan próbálnak elállítani, akkor azt tudom mondani, hogy biztonságos.

[00:29:50]Tehát el lehet menni tendőlásra, el lehet menni ö fogadnak, mert az ottani hatóságok is tudják, hogy mikor van olyan helyzet, amikor amikor nem célszerű ide hívni, vagy ide egyáltalán szervezni bármilyen találkozót.

[00:30:05]Tehát az ottak tudják, hogy hogy milyen a az a azon a héten a biztonsági helyzet.

[00:30:11]Ezek közel kapcsolatban vannak az Amerikai Egyesült Államokkal.

[00:30:15]körbül tudják, hogy mi várható részükről ismerik az iráni belsőhelyzetet és tehát tudják értékelni a dolgokat.

[00:30:22]Én úgy gondolom, hogyha valakinek ott hivatalos útja van, most nem azt mondom, hogy most menjen od a munkavállalás engedély úgy se kap, de tárgyalni nyugodtan oda lehet menni, nem okoz problémát, ha működik a régi közlekedés, de a régi közlekedést csap, akkor zárják be, ha ha viszont konfliktus van.

[00:30:41]De ez a biztonság szempontjából is jelent valamit.

[00:30:43]Ha bezárják, akkor ennek van.

[00:30:46]Kis Benedek József, köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:30:49]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:30:50]A nézőknek pedig nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[00:30:52]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje volt.

[00:30:56]Én Gönci Róbert voltam.

[00:30:56]Találkozunk jövő héten.

[00:30:59]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:31:01]o