Ultrahang Plusz 47:12

Magyar Péter veszélyes gazdasági játszmája: lecsúszó csapathoz csatlakozik? - Szalai Piroska

költségvetésszegénységgazdaságkorrupcióválasztási programkülpolitika
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Magyar Péter veszélyes gazdasági játszmája: lecsúszó csapathoz csatlakozik? - Szalai Piroska
tl;dr
  • A beszélgetés Magyar Péter miniszterelnök RTL-interjújára reagál, amelyben a költségvetés meghamisítását és fedezetlen tételeket állított.
  • Szalai Piroska szerint a 285,6 milliárd forintos tétel a teljes költségvetés arányában nem jelentős, és beruházási kiadás, nem pedig eltűnt pénz.
  • A képviselő hangsúlyozza: a hiánycél tarthatatlanságáról szóló kommunikáció valódi oka a TISZA választási ígéreteinek finanszírozási kényszere lehet.
  • A magyar foglalkoztatási ráta 81,1%, a reálkeresetek 2016 óta jelentősen nőnek, a szegénység kockázatával élők száma 3 millióról 1,8 millióra csökkent 2010 óta.
  • Szalai Piroska súlyos félrevezetésnek nevezi a miniszterelnök által említett 1 millió mélyszegény nyugdíjast és 800 ezer mélyszegény gyermeket a valós 33 ezerrel szemben.
  • A képviselő szerint a nemzetközi sajtóban megjelenő negatív kép elriaszthatja a befektetőket, aminek Magyarország súlyos árát fizetheti meg.
  • A Világbank felmérése szerint a magyar cégek mindössze 1,2%-ától kértek kenőpénzt, ami Európában az egyik legjobb arány.
  • Az eurózónához való csatlakozást Szalai Piroska a gazdasági szuverenitás feladásának tartja, és Görögországot a lehető legrosszabb példaként említi.
  • A képviselő szerint a költségvetési módosításra nem hibák, hanem az új kormány nagyobb pénzügyi mozgástér iránti igénye miatt lesz szükség.
  • „Ez az 1 millió mélyszegény nyugdíjas az egy olyan mértékű lódítás, amit én szerintem miniszterelnökként nem tehet meg." – Szalai Piroska

Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés apropóját Magyar Péter frissen megválasztott miniszterelnök RTL-nek adott interjúja adta, amelyben számos gazdasági kérdést érintett. Szalai Piroska, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője ezekre a kijelentésekre reagált, részletesen elemezve a költségvetés helyzetét, a gazdasági mutatókat, a szegénységi adatokat és az eurózónához való csatlakozás lehetőségét.

A költségvetés állapota és a „meghamisítás" vádja

Magyar Péter az interjúban azt állította, hogy a leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, és hogy Lázár János, valamint Nagy Márton aláírása szerepelt egy olyan költségvetésen, amelyben számos tételre nem volt valós fedezet. A miniszterelnök szerint további „csontvázak" is előkerülhetnek még a szekrényből.

A képviselő reakciója

Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy nem volt egyik minisztériumban sem belül, így csak a nyilvánosan elérhető adatokat ismeri, amelyek nem támasztják alá Magyar Péter állításait. Véleménye szerint amíg nem történik meg egy normális átvilágítás, addig ezek a kijelentések „légből kapott" vádak.

„Egészen addig, amíg normális átvilágítás nincsen, addig biztos, hogy csak egy légből kapott valami." – Szalai Piroska *

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az átadás-átvétel során az MNB-nek kell elvégeznie a hivatalos vizsgálatot, amely a tervek szerint júniusban fejeződik be. Szerinte érdemes lenne megvárni ennek az eredményét, mielőtt bárki ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg.

Vitézy Dávid szerepe és a fővárosi párhuzam

Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra, hogy az első ilyen negatív kijelentést Vitézy Dávid tette, akinek szerinte jobb lenne nem megszólalnia a költségvetéssel kapcsolatban. Ennek okaként a 2024 decemberében elfogadott 2025-ös budapesti költségvetést hozta fel példaként, amelyet állítása szerint „tényleg törvényellenesen fogadtak el".

„A 2024 decemberben elfogadott 2025-ös budapesti költségvetést, azt tényleg törvényellenesen fogadták el. Akkor én bent ültem a budapesti közgyűlésbe nagyon rövide körülbelül négy hónapig, de ezen az ülésen ott voltam, felszólaltam, elmondtam, hogy mi a törvényellenes benne" – Szalai Piroska *

Elmondása szerint a főváros által fizetendő szolidaritási adó összege hiányzott a költségvetésből, és így fogadta el azt a teljes TISZA-frakció és Vitézy Dávid is, „mindenféle számviteli elven keresztülgázolva".

A költségvetési módosítás valódi oka

A képviselő szerint Magyar Péter valószínűleg módosítani fogja a költségvetést, de nem azért, mert az előző kormány hibázott, hanem mert nagyobb „szabadságfokra" van szüksége. A módosításra azért lenne szükség, hogy a TISZA által tett választási ígéretek kifizetéseit finanszírozni tudja, amihez más területekről kell elvonnia forrásokat – vagyis megszorításokat kell végrehajtania.

„Valószínűsítem, hogy neki több pénz kell, ezért nagyobb megszorításokra kell, hogy számít, mert ugye egy leköszönő Fidesz kormány után, ahol azért megszorítások nem voltak olyan, legalábbis amit a polgárok a bőrükön éreztek volna, ha Magyar Péter megszorítással kezdi a kormányzását, az nagyon furcsán sülhet el." – Szalai Piroska *

Szalai Piroska szerint a miniszterelnök várhatóan nem azt fogja kommunikálni, hogy megszorításokra van szükség, hanem azt, hogy az előző kormány rossz helyzetben adta át az országot, és emiatt kényszerül bizonyos intézkedések – például a védett árak – kivezetésére.

A 285,6 milliárd forintos tétel jelentősége

Magyar Péter konkrétan 285,6 milliárd forintról beszélt, amelyre szerinte fedezet nélkül vállalt kötelezettséget Lázár János és Nagy Márton. Ennek összetétele:
- 175 milliárd forint gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja
- 87 milliárd forint a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi megvalósítása
- 22 milliárd forint egy ipari innovációs fejlesztési területtel kapcsolatos vasúti infrastruktúra-fejlesztés

A tétel arányai

Szalai Piroska rámutatott, hogy ez az összeg a teljes költségvetéshez képest nem jelentős. A teljes költségvetés mintegy 40 000 milliárd forint körül van, a magyar GDP pedig 2025-ben 87 000 milliárd forint volt. Ráadásul ezek beruházási tételek, nem pedig olyan kiadások, amelyeket „valaki hazavisz".

„Tehát, hogyha ezeken a gondolatmeneteken sokat idéznénk, akkor is lehet, hogy találnánk olyan... akkor sem biztos, hogy ezek tényleg olyan tények, aminek meg kellene itt jelenni." – Szalai Piroska *

A képviselő egy családi Kft. példájával illusztrálta, hogy évközben természetes, ha új információk alapján módosítani kell a költségvetést – például ha egy beruházás gyorsabban halad a tervezettnél, és az idei költségvetést terheli a korábban jövő évre tervezett kiadás.

Összehasonlítás a rezsitámogatással

A 285 milliárd forintos tételt a képviselő a rezsitámogatás éves, mintegy 800 milliárd forintos összegéhez hasonlította, amelynek nagy részét a fűtési szezonban (április 15. előtt és október 15. után) költik el. Ez azért is fontos, mert Magyar Péter „kongó kasszáról" beszélt az év eleji magas kiadások kapcsán, holott ez minden évben így van: januárban nőnek a keresetek, kifizetik a közszféra lakhatási támogatását, februárban pedig a 13. havi nyugdíjat.

Az 5%-os hiánycél tarthatósága

Magyar Péter az interjúban azt mondta, hogy az 5%-os GDP-arányos hiánycél valószínűleg nem tartható, mert még számos „akna" lehet a költségvetésben.

A hiánycél működése

Szalai Piroska elmagyarázta, hogy a GDP-arányos hiány két tényezőtől függ: a számlálótól (mennyi hitelt kellett felvenni) és a nevezőtől (a GDP nagysága). Míg a számlálót gyorsan meg lehet állapítani, a GDP pontos értéke csak később derül ki. Példaként említette, hogy a tavalyi évre sokáig 5% körüli hiányt vártak, végül 4,7% lett.

„A hiánynak a pontos mértékét december 31-én azért nem tudja a kormány, vagy január 10-én megmondani, mert a számláló... azt tudja, azt nagyon gyorsan tudja, de azt nem tudja, hogy a GDP, tehát a nevező rész az mekkora? Az egy kicsit később derül ki." – Szalai Piroska *

A képviselő szerint a valódi ok

Szalai Piroska szerint Magyar Péter azért mondja, hogy nem tartható a hiánycél, mert „már egy csomó dolgot ki szeretne fizetni, ami nincs benne a költségvetésben". Utalt a TISZA több mint 1000 választási ígéretére, köztük a nyugdíjas SZÉP-kártyára, amelyek „kis csoportoknak, a társadalom kis részének szóló ígéretek, de azért az is költséget jelent".

Az adóbevételek szezonalitása

A képviselő részletesen bemutatta az adóbevételek éven belüli ingadozását:
- Májusban a cégek társasági adót fizetnek
- November-decemberben a karácsonyi fogyasztás miatt magasabbak az ÁFA-bevételek
- November-decemberben a nem rendszeres keresetek is megjelennek, ami növeli az SZJA-bevételt
- Májustól jönnek azok a hónapok, amikor akár szufficittel is zárhat a költségvetés

Az államadósság és a hitelfelvétel megítélése

Szalai Piroska kifejtette, hogy a hitelfelvétel nem ördögtől való dolog, ha van mögötte fedezet. A magyar államadósság GDP-arányosan 74,6% körül van, ami az EU 82%-os átlaga alatt van, és 2010-ben még 80% fölött volt. Akkor a GDP csak 27 000 milliárd forint volt, most 87 000 milliárd, így a magasabb forintösszegű adósság ellenére az ország eladósodottsági szintje javult.

„Nagyon, nagyon, nagyon negatív, nagyon-nagyon rossz irányba vitte el a kommunikáció akkor, amikor arról beszélt, hogy a magyar hitelállomány... hogyha azt nézzük meg, hogy a eladósodottságunk a GDP arányában milyen, az sokkal többet mond, és ez az országok is összehasonlíthatók tudnak lenni." – Szalai Piroska *

Hozzátette, hogy a devizatartalékok is emelkedtek, részben az aranyár négyszeresére növekedése miatt, ami javítja az ország hitelképességét.

A gazdasági növekedés kilátásai

A Moody's előrejelzése

A beszélgetés során szóba került, hogy a Moody's hitelminősítő 1,9%-ra rontotta a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Szalai Piroska szerint ez nem feltétlenül a kormányváltás miatt van, hanem a nemzetközi környezet – energiaárak, geopolitikai feszültségek – következménye.

Az első negyedéves adatok

A képviselő kiemelte, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság 0,8%-os negyedéves bővülést ért el, ami Európában a második legnagyobb volt. Éves szinten ez 1,7%-os növekedésnek felel meg, tehát a 2%-os éves cél szerinte „még hozható is".

„Nekünk a 0,8%-os negyedéves bővülésünk az nagyobb volt, mint Európa összes többi... hogy amikor végre jó adatok jönnének, mert nem nagyon jöttek jó adatok az elmúlt években, akkor meg már a reálgazdasági adataink jók." – Szalai Piroska *

A 2030-as évek közepére kitűzött cél

Magyar Péter azt a célt fogalmazta meg, hogy a 2030-as évek közepére Magyarország érje el az EU fejlettségi szintjét. Szalai Piroska szerint ez rendkívül ambiciózus: jelenleg az EU-átlag 74-76%-án állunk, és a felzárkózáshoz nyolc éven át minden évben legalább 3%-kal kellene gyorsabban növekedni az EU-átlagnál. Ilyenre 2010 óta mindössze két évben volt példa (2018-2019).

„Nyolc esztendő alatt legalább... minden évben legalább 3%-os növekedést kell produkálni. Növekedés többletet. Nem nekünk annyi növekedést, hanem az EU átlaghoz képest annyival többet kell produkálni." – Szalai Piroska *

Foglalkoztatási és reálkereseti adatok

Foglalkoztatás

Szalai Piroska részletesen ismertette a magyar munkaerőpiac helyzetét:
- A foglalkoztatási ráta 81,1%, ami megegyezik a németországi szinttel
- A munkanélküliségi ráta 4,4%, több mint 2 százalékponttal alacsonyabb az EU-átlagnál
- 2010 óta közel 1 millió új munkahely jött létre, miközben a 20-64 éves korcsoport létszáma jelentősen csökkent
- A Ratkó-generáció nyugdíjba vonulása ellenére sem omlott össze a nyugdíjrendszer, amit évtizedek óta jósoltak

„Ez a sok új munkahely, ez egyébként finanszírozza a nyugdíjkasszát, meg a TB-kasszát, meg minden egyebet." – Szalai Piroska *

A munkanélküliség enyhe emelkedését a képviselő a nagyobb fluktuációval magyarázta: többen váltanak munkahelyet a magasabb kereset reményében, ami a munkaerőpiac élénkülését jelzi.

Reálkeresetek

A reálkeresetek 2016 óta folyamatosan és jelentősen emelkednek, egyetlen kivétellel (2023). Az idei első negyedévben a reálkereset-növekedés két számjegyű volt, ami rendkívül ritka – Magyarországon kétszer volt ilyen teljes évre. A 2024-es 9,4%-os növekedés a magyar gazdaságtörténet harmadik legnagyobb növekedése volt.

Az érzet és a valóság ellentmondása

Király Tamás felvetette, hogy ha a statisztikák ilyen jók, miért szavaztak mégis többségében a TISZA Pártra. Szalai Piroska szerint a közbeszédet sikerült olyan irányba elvinni, hogy a racionális érvek másodlagossá váltak.

„Én azt érzem, hogy most olyan szinten sikerült a közbeszédet elvinni, hogy a racionális érveket azokat másodlagosnak tekintették a választóink." – Szalai Piroska *

A szegénységi adatok és Magyar Péter állításai

A szegénység definíciói

Szalai Piroska részletesen bemutatta a szegénység mérésének módszertanát. A „szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők" kategóriájára pontos EU-definíció létezik, amely több tényezőt vizsgál: rezsitartozás, hónapról hónapra élés, váratlan kiadás finanszírozásának képtelensége, nyaralás hiánya, autófenntartás anyagi okokból való ellehetetlenülése stb.

A számok összehasonlítása

A képviselő adatai szerint:
- 2010-ben 3 millióan éltek a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával
- Ez a szám mára 1,8 millióra csökkent
- 1,3 millióan tudtak kilépni ebből a kategóriából, köztük 700 000 gyermek (18 év alatti) és 300 000 gyermekes háztartásban élő

A mélyszegénység

A „mélyszegénységre" nincs pontos definíció, de egyre gyakrabban azt tekintik mélyszegénynek, aki egyszerre munkaszegény, relatív jövedelmi szegény és súlyosan deprivált. Magyarországon a legutolsó számok szerint 98 000 ilyen ember él, ami a lakosság 1%-a. Ez az EU-átlagnál is jobb arány. 2010-ben még 400 000 volt ez a szám.

A 18 év alatti mélyszegény gyermekek száma 33 000, ami ötöde a 2010-es 150 000-es értéknek.

Magyar Péter számainak kritikája

Szalai Piroska élesen bírálta a miniszterelnök által használt számokat:
- Magyar Péter 3 millió szegényről beszélt, ami 2010-es adat
- 1 millió mélyszegény nyugdíjast említett, miközben összesen 2 millió saját jogú öregségi nyugdíjas van (minden nyugdíjszerű ellátással együtt 2,4 millió)
- 800 000 mélyszegény gyermekről beszélt, szemben a valós 33 000-rel

„Ebből az 1 millió mélyszegény nyugdíjas az egy olyan mértékű lódítás, amit én szerintem miniszterelnökként, sőt akár miniszterként vagy a kormány bármely tagjaként nem tehet meg." – Szalai Piroska *

A félrevezetés következményei

A képviselő szerint ennek a tudatos félrevezetésnek súlyos következményei lehetnek: a nemzetközi sajtóban is az a kép jelenik meg, hogy Magyarország rendkívül szegény ország, ami elriaszthatja a befektetőket és beruházókat.

„Ez egy olyan mértékű, tudatos félrevezetés, és nem csak országon belül, hanem ez a nemzetközi sajtóból is visszaköszön alapvetően, aminek még Magyarország nagyon, nagyon, nagyon nehéz árát fogja megfizetni, hiszen úgy fognak ránk tekinteni, mint szegény országra." – Szalai Piroska *

Szalai Piroska feltételezése szerint Magyar Péter azért fest ilyen sötét képet, mert tudja, hogy a megszorítások következtében emelkedni fog a szegénységben élők száma, és ezt majd az előző kormányra fogja fogni.

A korrupció kérdése

A Transparency International és a Világbank mérései

A képviselő rámutatott egy általa fontosnak tartott összefüggésre: a Transparency International (amelyet „Soros-féle szervezetként" jellemzett) korrupciós indexe akkor kezdett romlani, amikor egyre több közbeszerzést nyertek magyar tulajdonú cégek a külföldiekkel szemben.

„A korrupció is érdekes módon akkor uralkodott el Magyarországon. Transparency International, tehát a Soros-féle szervezet által mért korrupciós index akkor emelkedett nagyra, amikor egyre kevesebb külföldi érdekeltségű cég tudott Magyarországon nem tudom autópályát építeni alapvetően." – Szalai Piroska *

Ezzel szemben a Világbank vállalkozásokat vizsgáló felmérése – amely azt méri, hány cégtől kértek vagy hány cég fizetett kenőpénzt – Magyarországon 2023-ban mindössze 1,2%-os arányt mutatott. Ez az európai országok között az egyik legjobb érték, szemben például Ausztriával (magasabb), Lengyelországgal (kb. 8%), Ukrajnával (37% fölött) vagy Oroszországgal (26% fölött).

A képviselő elismerte, hogy a kritikusok szerint ez a vizsgálat csak a gazdasági korrupciót méri, és az „állami szintre emelt korrupciót" nem mutatja ki, de ennek mélyebb jogi elemzésére nem vállalkozott.

Az eurózónához való csatlakozás

A 2030-as céldátum

Magyar Péter 2030 körül szeretne csatlakozni az eurózónához. Szalai Piroska szerint egy céldátum bejelentése – még ha nem is hivatalos – segítheti a tárgyalásokat az EU-val, például Ursula von der Leyennel az uniós források visszaszerzéséről.

A görög példa intő jelei

A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kármán András pénzügyminiszter a görögöket említette példaként. Szerinte Görögország a lehető legrosszabb példa: ők úgy léptek be az eurózónába, hogy nem teljesítették a maastrichti kritériumokat (államháztartási hiány, infláció, államadósságszint), és ennek súlyos következményei lettek.

„Én nekem a hátamon fölállt a szőr körülbelül, mert a görögök a lehető legrosszabb példa jelen pillanatban az eurozóna 21 országa közül." – Szalai Piroska *

Görögország jelenleg a legrosszabb mutatókkal rendelkezik a szegénység, a foglalkoztatási ráta és a munkanélküliség terén – pont azokon a területeken, ahol Magyarország most jól áll.

A csatlakozás kockázatai

Szalai Piroska szerint az eurózónához való csatlakozás a teljes gazdasági szuverenitás feladását jelentené, amit nem lehet visszacsinálni. Ráadásul ha Magyarország egy „lejtőn lefelé menő társasághoz" csatlakozik, akkor az eurózóna visszahúzhatja a magyar gazdaságot akkor is, ha annak mutatói felfelé ívelnek.

„Hogyha mi egy rossz időzítéssel lépünk be az euroövezetbe, akkor egyrészt föladjuk a teljes gazdasági szuverenitásunkat... Másrészt azon kívül, hogy feladjuk a szuverenitásunkat, még sajnos az is meg fog történni, hogy visszarántanak végig bennünket." – Szalai Piroska *

A képviselő felidézte Janisz Varufakisz, a baloldali görög közgazdász és volt pénzügyminiszter budapesti látogatását, aki azt javasolta Magyarországnak: „felejtse el az eurót". Szalai Piroska szerint a belépés csak akkor lehet sikeres, ha sikerül elcsípni egy felfelé ívelő időszakot az eurózónában, és Magyarország is jó gazdasági állapotban van – de 2026-ban ezt nagyon nehéz előre látni.

A 100 napos program és a költségvetés átvilágítása

Magyar Péter az interjúban augusztus 20-át jelölte meg határidőként, amikor lezajlik az átvilágítás, és a kormány benyújtja a költségvetési módosító javaslatot. A miniszterelnök szerint ekkor tájékoztatják a nyilvánosságot „az ország valós állapotáról", és ezt követően kezdődhet az „építkezés". A gazdasági növekedést 2% körülire várja, esetleg kicsit magasabbra.

Szalai Piroska szerint az első 100 napban általában nem szoktak megszorítások lenni, de „annak a 100 napnak az árát is majd megfizetjük utána".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a öbölől melleti probléma" – a kontextus alapján valószínűleg a Perzsa-öböl térségében kialakult konfliktusra utal, de a pontos megnevezés nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „Orb Victton Dopmannél" – valószínűleg „Orbán Viktor mondta, nem?" vagy hasonló kérdés lehetett, de a torzítás mértéke miatt nem rekonstruálható pontosan.
  • „Stár közgazdásza" – a kontextus alapján Janisz Varufakiszra utal, de a „Stár" szó eredeti jelentése nem azonosítható (lehet, hogy „görög" vagy „baloldali" volt az eredeti kifejezés).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig Szalai Pirosska, a Fidesz KDNP országgyűlési képviselője.

[00:00:06]Jó napot kívánok.

[00:00:08]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:10]Nagyon köszönöm a meghívást.

[00:00:10]Én is jó napot kívánok.

[00:00:12]És hát pont itt beszélgettünk, mielőtt elindítottuk a felvételt, hogy a végzettsége mérnök, de rendszeresen gazdasági témákban hallhattuk már elemzőként és fővárosi képviselőként, aztán újraelemzőként.

[00:00:21]Most pedig hát majd elemezni fog.

[00:00:24]Meg hát nyilván azért a politikus is kiszól önmből, a politikus most már hogy látja egyébként?

[00:00:30]Hát nem tudom, hogy a politikus szól ki, vagy csak a teljesen normál magyar társadalomban élő ember, akinek azért sokszor fölmegy a pumpa, amikor valami zöldséget hall.

[00:00:41]Na, akkor most megnézzük, hogy mi az, ami zöldség, meg mi az, ami gazdasági kérdés, mert hogy Magyar Péter a frissen megválasztott miniszterelnök interjút adott az RTL-nek, és ebben számos gazdasági kérdés felmerült.

[00:00:53]Ezeken szeretnék most végigmenni.

[00:00:56]Többek között arról beszélt, hogy a költségvetést a leköszönő kormány meghamisította.

[00:01:02]azt mondta, hogy most már kiderült, hogy Lázár János és Nagy Márton volt a két felelős, akiknek az aláírása szerepelt a költségvetésen, és ezt úgy fogadták el, hogy számos tételre nem volt valós fedezet.

[00:01:13]Azt is mondta Magyar Péter, hogy tartok tőle, hogy még lesz ilyen, fognak még csontvázak kihullani a szekrényből.

[00:01:19]Meghamisították a költségvetést?

[00:01:22]Én nem voltam egyik minisztériumban se belül, és amit láthatok, ugyanaz, mint amit láthatnak a a nézők, hallgatók is.

[00:01:29]A nyilvánosságra hozott adatok ezt nem mutatják, hogy Magyar Péter mire alapozza.

[00:01:35]Egészen addig, amíg normális átvilágítás nincsen, addig biztos, hogy csak egy légből kapott valami.

[00:01:43]És azért az tény, hogy ezt szokták mondani egy-egy átadásátvétel kapcsán, de hogyha egy kis Kft.

[00:01:51]ügyvezetőváltás van, vagy tulajdonos váltás van, akkor is sokszor hallunk olyat, hogy visszafele dobálóznak alapvetően a cég ö háztartása, vagy a cég anyagi dolgai kapcsán.

[00:02:05]Én nagyon szeretném, hogyha mindenki megvárná azt, amíg ez az átvilágítás megtörténik, amíg a vizsgálat megtörténik, a hivatalos vizsgálatot az átadás átátvétel során az MNB-nek kell végeznie, és az MNB-től most úgy tudjuk, hogy júniusban be is fejeződik ez a vizsgálat.

[00:02:19]Tehát én megvárnám azt, hogy az MMB tényleg lát ilyeneket, vagy esetleg valakiknek az érdeke, hogy ilyen rosszakat mondjanak az előző kormányról.

[00:02:31]Annyit azért mindenféleképpen hozzáteszek, hogy ugye a legelső ilyen negatív mondatot azt a Vitézi Dávid említette, és Vitézi Dávid meg a Tisza az én érzéseimbe azért ott van, hogy jobb lenne, hogyha a költségvetéssel kapcsolatosan nem szólalna meg.

[00:02:45]ugyanis a 2024 decemberben elfogadott 2025-ös budapesti költségvetést, azt tényleg törvényellenesen fogadták el.

[00:02:54]Akkor én bent ültem a budapesti közgyűlésbe nagyon rövide körülbelül négy hónapig, de ezen az ülésen ott voltam, felszólaltam, elmondtam, hogy mi a törvényellenes benne, amit tudunk konkrétan tudtunk konkrétan mindenki ö szociális hozzá, nem szociális hozzájárulás, hanem a főváros által fizetendő szolidaritási adó összege hiányzott a költségvetésből, és így képes volt elfogadni mindenféle számviteli elvet.

[00:03:26]keresztülgázolva a teljes Tisza frakció és Vitézi Dávid is.

[00:03:29]Na most jelen pillanatban most senki nem tud olyan konkrétumot, ami a magyar költségvetési törvénynél, akár az elfogadásnál, akár a végrehajtás során már kimutatható probléma.

[00:03:45]Hogyha az MMB ezt ki fogja mutatni, vagy utána akár ász, akárki, aki a későbbi, tehát nem az átadásátvételnél vizsgálódik, hanem a későbbiekben kimutatja, akkor egyértelmű, akkor mondhatunk ilyeneket.

[00:03:58]Viszont, hogy mi a gondja neki, azt gondolom az, hogy valószínűsítem, hogy ő módosítani fogja a költségvetést.

[00:04:06]az egyértelmű, de úgy akarja módosítani, hogy neki nagyobb ö szabadsága legyen, több szabadságdere legyen.

[00:04:12]Ezt ez évközi módosítás, tehát nem egy új költségvetés új éves benyújtása.

[00:04:17]És méghozzá azért kell neki, hogy az ő általa ígért dolgokat, amit értelemszerűen a tavaly elfogadott idei költségvetésbe az előző kormány nem tudott beletenni, azokat a kifizetéseket, azokat valahogy tudja finanszírozni, menedzselni.

[00:04:32]ahhoz, hogyha neki pénz kell, akkor valahonnan ki kell venni más helyről ö ki kell venni, kvázi megszorításokat kell végezni.

[00:04:41]Hogy honnan teszi ezt, azt neki rövidesen, nagyon gyorsan el kell dönteni igazából.

[00:04:45]Szent igaz, hogy jönni fognak, legalábbis reméljük, hogy jönni fognak Brüsszelből is pénzek.

[00:04:50]Ö de valószínűsítem, hogy neki több pénz kell, ezért nagyobb megszorításokra kell, hogy ö megszorításokra számít, mert ugye egy leköszönő Fidesz kormány után, ahol azért megszorítások nem voltak olyan legalábbis amampolgárok a bőrükön éreztek volna, ha Magyar Péter megszorítással kezdi a kormányzását, az nagyon furcsán sülhet el.

[00:05:14]Igen, de hogyha nem arról beszél, hogy megszorítok, hanem arról beszél, hogy azért nem lehet tovább a nem tudom mit vinni a Fidesz kormánynak az intézkedéseit tovább vinni, mert a Fidesz kormány 40 év fölötti anyák eszi a mentességét, mondjuk azért nem lehet bevezetni, mert a Fidesz nehéz helyzetbe hozta az országot.

[00:05:31]Erre mintha már utalt is vol.

[00:05:33]De én még simán azt is el tudom képzelni, hogy a védett védettárakat nem fogja továbbvinni, tegyük fel.

[00:05:36]És hogy a védettárakat azért nem lehet továbbvinni, mert nincsen rá finanszírozás.

[00:05:41]És hogyha ezt ki kell vezetni, akkor azt miért kell kivezetni?

[00:05:45]Azért, mert ő neki kell valami más egyéb dologra.

[00:05:47]Ezt biztos, hogy nem fogja mondani, hanem azt fogja mondani, hogy azért, mert a kormány rossz helyzetbe adta át az országot.

[00:05:54]Akkor itt időzzünk el egy kicsit.

[00:05:54]Ugye 285,6 milliárd Ftra mondja azt, hogy arra úgy vállalt kötelezettséget Lázár János és Nagy Márton, hogy nem volt rá fedezett.

[00:06:03]Ebből 175 milliárd gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, 87 milliárd Ft a Budapest Belgrád vasútvonal magyarországi megvalósítása, és 22 milliárd Ft egy ipari innovációs fejlesztősi területtel kialakuló kialakításával összefüggő vasúinfrastruktúra fejlesztésnek a megvalósítása.

[00:06:21]Szóval, hogy ez a 285 milliárd Ft egyébként az összmagyar költségvetéshez képest mennyire egy jelentős tétel, hogy mondjuk a védett árra meg azt lehessen mondani, hogy most ez fikció, hogy a védettárat kivezetik, de hogy a az az mekkora költségvetési tétel, vagy ez inkább egy ilyes szépségtapasz ebben a történetben?

[00:06:39]Én azt gondolom, hogy ez a tétel, ha tényleg erről a tételről van szó, és csak a nagyságrendet nézzük, tehát most akkor inkább kezdem ott szépen felsoroltuk, hogy milyen tételeket említő addig, amíg ezt az MNB nem bizonyítja, hogy tényleg ennek ebbe a költségvetésbe kellett volna bent lennie, és tényleg nincsen benne ebben a költségvetésben az a rész se, amit az idén kell finanszírozni, illetve lehet, hogy olyan tételek történtek, hogy felgyorsultak bizonyos Most én csak úgy gondolkodom, mint egy kis családi Kft.

[00:07:08]hiszen nem volt tagja az előző kormánynak.

[00:07:10]Abszolút nem.

[00:07:10]Tehát, hogy tényleg nem tudom ezt mondani, csak próbálok példákat hozni.

[00:07:13]hogyha otthon nekünk van egy kis családi Kft-nk és kiderül, hogy bizonyos beruházást gyorsabban meg tudunk valósítani, előbb meg tudjuk venni a vagy előbb fel tudjuk építeni a stúdiót, tegyük fel, és nem a jövő évi költségvetésből kell finanszírozni, hanem az ideiből, akkor értelemszerűen, amikor év elején indítottuk, még nem tudtuk, de útközben, időközben kiderültek ezek a tények, akkor előrehozzuk ezt a a költségvetési jövőre drágni egyébként Pontosan egyértelmű.

[00:07:44]Illetve valahonnan ennek a fedezetét előteremtjük.

[00:07:46]Tehát évközben ezért kellenek a módosítások, hogyha újabb információk jelennek meg.

[00:07:51]De ezt minden apró cégnél is így van, hogyha évközben a tervezethez képest újabb információk jelennek meg, akkor azt bele kell építeni.

[00:08:01]Ha ilyenek tehát hogy ezért nagyon fontos az, hogy ezek a tételek itt az előbb, amik elhangzottak, ezeket vizsgáljuk meg, hogy ennek mekkora összege az, ami tényleg az idei költségvetést terheli.

[00:08:12]tényleg már az előző módosításkor tudnunk kellett róla, tehát bele kellett volna tenni abba a módosításba, vagy akkor még nem tudtuk azt, hogy ezt az ezt a költségvetést, hanem azt gondoltuk, hogy a jövő évig terhel és akkor én itt most megyek ezekbe a a kicsit ilyen számviteli óra tartás felé indulok el, pedig nem ez lenne a célom, mert akkor elkattintanak innen a nézők alapvetően.

[00:08:37]Lehet szereznek egy végzettséget így gyorsan közb a műsor.

[00:08:39]Gyorsan, gyorsan menjenek el akkor hamar, akár online is vizsgázni valami számviteli kurzusra.

[00:08:45]Igen.

[00:08:45]Tehát hogyha ezeken a gondolat meneteken sokat idéz időznénk, akkor is lehet, hogy találnánk olyan ö az sem, akkor sem biztos, hogy ezek tényleg olyan tények, aminek meg kellene itt jelenni.

[00:08:59]De most, hogyha nem erről beszélünk, hanem egy 300 millió milliárd 300 milliárd alatti tételről beszélünk, akkor azért tudnunk kell, hogy olyan 40000 milliárd körüli a teljes költségvetés.

[00:09:17]Nem, nem csak a központi része, hanem a teljes költségvetés úgy mindenestől.

[00:09:21]A magyar GDP legutóbb tavalyi esztendőben 87000 milliárd Ft volt.

[00:09:28]Ehhez képest ez a 300 milliárd, ez ezekhez a tételekhez képest nem lehet olyan óriási, főleg akkor, hogyha az EU-s tételeket is nézzük, ami meg 10000 milliárd euróról beszélünk alapít.

[00:09:43]Ráadásul azért ha megnézzük, akkor ezek beruházási tételek, tehát nem az történik, hogy valaki hazaviszi vagy ilyenek.

[00:09:49]Nem.

[00:09:49]Igen.

[00:09:49]És ezért mondtam, hogy az EU pénzeket is egy picit ide érdemes hozni, mert az EU pénzeknek van olyan lába, ami a beruházásokba fölhasználható, és nem mindent a saját adóbevételünkből kell finanszírozni.

[00:10:03]Tehát ezt is így nézni kellene majd.

[00:10:05]Viszont hogyha most nem ehhez hasonlítjuk, hanem egy másik hasonlítást végzünk, akkor 800 milliárd Ft a rezsitámogatás általában éves szinten.

[00:10:17]Hogyha ehhez a rezsitámogatá teljes éves rezsitámogatáshoz viszonyítjuk, amiről meg tudni kell, hogy fűtési szezonba szoktuk elkölteni nagy részét, tehát április 15-e előtt és október 15-e utáni időszakban szoktuk költeni.

[00:10:31]Ez azért is érdekes, mert hogyha majd végignézzük azt, hogy hogyan adtuk át a költségvetést, ugye erre is mond mindenféleket, hogy kongak kassza alapvetően, akkor és azért mond ilyeneket, mertogy az év elején sokat kellett kifizetni, de minden esztendő fűtésű szezon volt.

[00:10:48]A januárban nőnek a a keresetek, januárban kifizettük a közszférának a teljes lakhatási támogatását, februárban kifizettük a 13-14 havi nyugdíjat.

[00:11:01]De ezt a kampány miatt fizették ilyenkor, vagy ez amúgy is nem ez hivatalosan akkor tehát a tehát az országnak nagyobb a kiadási tétele akkor az év elején.

[00:11:09]Igen.

[00:11:09]És májustól jönnek azok a hónapok, amikor több esztendőben egy-egy hónapot még szuficittel, tehát plusszal is tudunk zár zárni.

[00:11:17]Májusban fizetnek a cégek társasági adót nagyon sokan.

[00:11:24]November-decemberben vannak azok a magas fogyasztások, ami a karácsony miatt magas fogyasztás.

[00:11:29]Tehát egy halom álfabevétel.

[00:11:31]Novemberdecemberben egy csomó nemrendszeres kereset is megjelenik és fölemelkedik az átlagkereset.

[00:11:39]Tehát az SCA bevétel is sokkal magasabb azokban a hónapokban, illetve az az után következő, tehát még a január is.

[00:11:46]Az a az adóbevételek azok nem minden hónapban azonosak.

[00:11:50]Ez egy fontos megjegyzés, mert hogy ugye például megkérdezték Magyar Pétert, hogy mennyire tartható az 5%-os hiánycél, és erre azt mondta a miniszterelnök, hogy valószínűleg nem tartható, mert még számos akna lehet a költségvetésben.

[00:12:04]Valószínűleg nem tartható, mert már egy csomó dolgot ki szeretne fizetni, amin nincs benne a költségvetés.

[00:12:09]Mik lehetnek?

[00:12:10]Mondanám én.

[00:12:10]Hát a rengeteg ígéretet, több mint 1000 ígéretet láttam én valamelyik weboldalon összegyűjtve.

[00:12:21]Azt tudjuk, hogy lesz nyugdíjas szép kártya például.

[00:12:23]Tehát például Igen, igen, igen, igen.

[00:12:26]Tehát kis csoportoknak kevés a társadalom kis rész részének szóló ígéretek, de azért az is költséget jelent.

[00:12:36]azért mondom, hogy kis részének, mert például az S családi kedvezmény, illetve az adómentesség, a fiataloknak, édesanyáknak szóló adómentesség, az összességében a 4,7 millió, illetve tavaly 4,8 millió SZ bevalló, ugye a 4,7 millió dolgozunk, de 4,8 millió bevallás érkezett azért, mert vannak olyan honfitársaink, akik nem egész esztendőben dolgoznak alapvetően.

[00:13:03]Tehát a a bevalló közül azért 1,8 millióan, hogyha részesülnek ilyen kedvezményben, az egy olyan mértékű kedvezmény, amilyet most nem nagyon egybként ezt mi is tapasztaltunk.

[00:13:14]Most volt ugye a hogye az ultrahangnak is fel lehetett ajánlani a személy jövedelemadót, és akkor megszavaztattuk, hogy ki az, aki felajánlotta másnak satöbbi, és volt egy olyan kategória, hogy nem fizetek eszié magas volt egyébként.

[00:13:29]Ilyen 22% volt az, aki azt mondta, hogy nem fizeté, mertogy vagy nyugdíjas, vagy fiatal vagy valamelyik adó kedvezményezett kategóriájába esik.

[00:13:39]Én azt gondolom, hogy akkor az Ultrahang hallgatói, nézői azok körülbelül majdnem reprezentálják a teljes foglalk teljes munkaerőpiacot, mert hogyha megnézzük azt, hogy a 4,8cal 1,8-at elhoztunk 4,8-cal, akkor az nagyjából az ilyen 20% környéki arany, akor ez egy jó közvélemény kutatás volt.

[00:13:59]Jó köz Igen, igen, igen.

[00:13:59]Tehát, hogy most megint kibújt belőlem a kutatásmódszertánnal foglalkozó alapvetően.

[00:14:05]Ez egy nagyon jó közvéleménykutatás volt, és tényleg nem csak a Mici Mackó és barátait kérdezték meg.

[00:14:10]Ha már számviteli alapismeretek, akkor költségvetési alapismeretek.

[00:14:12]Mi az, hogy 5%-os hiánycél?

[00:14:14]Csak, hogy értsék az emberek.

[00:14:18]Igen.

[00:14:18]A GDP arányos hiány tud 5%-os lenni.

[00:14:23]Ez a vagy a mostani tervek szerint 5%.

[00:14:28]A tavalyi esztendőben 4,7%-on álltunk meg.

[00:14:32]Ez a százalék értelemszerűen akkor is tud csökkenni, hogyha a GDP-nk rendesen emelkedik.

[00:14:35]és a GDP folyóáat, tehát nem azt, amit szoktunk szoktak emlegetni, hogy hogy bővül, hogy nem bővül a magyar gazdaság.

[00:14:45]A folyóá GDP-t, hogyha nézzük, ha az tud emelkedni, akkor a költség és a költségvetést azt szinten tartjuk, tegyük fel, akkor értelemszerűen a hiány összességében csökkenni tud.

[00:14:56]A hiánynak a pontos mértékét december 31-én azért nem tudja a kormány, vagy január 10-én megmondani, mert a számláló tehát, hogy mennyit kellett más finanszírozásból akár hitelfelvételekből vagy bármiből az adókon kívüli más tehát az egy a költségvetési bevételen kívüli egyéb más finanszírozásból finanszírozni, azt tudja, azt nagyon gyorsan tudja, de azt nem tudja, hogy a GDP, tehát a nevező rész Az mekkora?

[00:15:27]Az egy kicsit később derül ki.

[00:15:29]Ezért most is úgy volt, hogy a tavalyi esztendőben az 5%-ot hozni fogjuk, és bent maradunk az 5%-ból, és sokáig mondtuk azt, hogy 5% alatt egy hajszállal leszünk, aztán 4,7 les.

[00:15:39]De ez gyakorlatban szint, hogy mondjuk mit tudom én 1000 milliárd most csak kerekétek a bevételünk, de mondjuk a kiadásunk meg 1005 100 pontosan vagy 1050 1050.

[00:15:53]De akkor és azt fizetjük ki hitelből azt a maradékot szeret hitelből.

[00:15:56]Pontosan.

[00:15:56]De attól, hogy fölveszünk hiteleket, ez ez akár a családba is előfordulhat így akkor, hogyha ha tudjuk rendesen finanszírozni, és van fedezet, amire fölvesszük a hiteleket valójában, tehát bővül folyamatosan, folyóá a GDP-ink, vagy a vagyonunk emelkedik alapvetően, erről majd biztos még egy picit beszélni fogunk.

[00:16:20]vagy a devizatartalékaink emelkednek akár akár azért, mert a a ö a devizatartaléknak ugye része az arany is, és az aranyára elszáll négyszeres lett az elmúlt évtizedben az aranyár alapvetően.

[00:16:35]Tehát hogyha bármi olyan tételünk emelkedik, ami miatt mi jók vagyunk a hitelezőknek, és a hiteleket fogják adni nekünk igazából, akkor az nem egy ördögtől való dolog, hogyha az ember hiteleket vesz fel.

[00:16:49]Nagyon, nagyon, nagyon negatí, nagyon-nagyon rossz irányba vitte el a kommunikáció akkor, amikor arról beszélt, hogy a magyar hitelállomány, nem tudom, 1990-ben mennyi volt, meg 2010-ben mennyi volt Fintba, és most mennyi fortba, hogyha azt nézzük meg, hogy a eladósodottságunk a GDP arányában milyen, az sokkal többet mond, és ez az országok is összehasonlíthatók tudnak lenni.

[00:17:14]Azért mondom ezt, mert ebben a mutatóban mi sokkal jobbak vagyunk most, mint az Európai Unió átlaga alapvetően.

[00:17:21]Mi ugye 75% alatt vagyunk a GDP arányos hitelállomány tekintetében, 74,6 talán, ha minden igaz.

[00:17:35]82 most az EU átlaga, és 80-ról jöttünk lefele 2010-ben.

[00:17:40]Tehát amikor kisebb volt forintban a a hitelünk, de a GDP-nk is jóval kisebb volt, mert 27000 milliárd volt, most meg 87000 milliárd alapvetően, akkor a eladósodottságunk magasabb volt, és egy magasabb eladósodottsági arányt finanszírozni, a kamatait finanszírozni és visszafizetni összegeket, nagyobb megerőltetés vagy nagyobb probléma mint egy kisebb eladósodottsági arányt, mégogyha a kamat forint mintálisan magasabb is tegyük föl, de ugye a GDP-nk a megtermelt a a teljes nemzetgazdasági megtermelés az az jobban abból jobban lehet finanszírozni.

[00:18:22]Ugye itt egy friss hír, hogy a Moodis hitelminősítő péntek este rontotta a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi előrejelzését.

[00:18:29]Az idei évre már csak 1,9%-os GDP nőv bővülést várnak.

[00:18:34]Ez a megváltozott kormányzati struktúra miatt van így, vagy a világgazdaság helyzete, energiaárak és a többi és a többi miatt?

[00:18:43]Negyed évente szoktak a módiz is előrejelzéseket adni, de az MNB is.

[00:18:46]Az MB utolsó negyed éve negyedéves előrejelzése az alapvetően márciusban történt, akkor már tudtuk, hogy a energiaárak kezdenek elszállni, hisz március február 27-én ugye kitört a a öbölől melleti probléma.

[00:19:04]vagy háború alapvetően és március 9-ére már azon a szinten szintre kerültek a a Brent is, meg Uris meg a többi kőolajár, amin nagyjából most is vannak, tehát ott mozognak, igazából nem csökkentek.

[00:19:17]A MDZ és a többiek azok valószínűsítem, hogy az első negyed évünk adatait, első negyedév GDP termelési adatait, azokat és növekedési adatait, azokat talán nem vették figyelembe, hanem a tavalyi egész esztendőt nézhették meg, mert nekünk ennek ellenére a nemzetközi problémák ellenére az első negyed évben a gazdaság növekedése a tavalyi esztendő utolsó negyed évéhez képest Európában a második legnagyobb volt.

[00:19:50]Tehát nekünk a 0,8%-os negyedéves bővülésünk az nagyobb volt, mint Európa összes többi mond Orb Victton Dopmannél, hogy hát ilyen az ő szerencséje, hogy most amikor Igen, igen, igen, hogy amikor végre jó adatok jönnének, mert nem nagyon jöttek jó adatok az elmúlt években, akkor meg már a reálgazdasági adataink jók.

[00:20:10]Ezt is most visszatérhetünk erre a pontra, hogyha egy ilyen mérföldkövet ide lerakunk, de hogyha gondolja, akkor elkezdem mondani.

[00:20:17]Tehát jó, oké.

[00:20:17]Akkor a foglalkoztatási rátánk az Németországéval azonos 81,1% ez az, hogy 10%-ra Németországon vagyunk, azt gondolom, hogy pár évvel ezelőtt ezért ezért mindenki mindent odaadott volna, hisz a sereghajtók közül jöttünk.

[00:20:34]Ezzel bent az 1 millió új munkahely megteremtése az szinte sikerült.

[00:20:38]Nem pontosan.

[00:20:39]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:20:42]És ugye közben meg a 20-64 éves korcsoport meg jelentősen csökkent létszámába.

[00:20:46]Tehát lett egy csomó új munkahelyünk.

[00:20:49]Ez a sok új munkahely, ez egyébként finanszírozza a nyugdíjkasszát, meg a TB-kasszát, meg minden egyebet.

[00:20:54]Ezzel a az, hogy nyugdíjba vonultak a Ratkógenerációk, ez finanszírozható, továbbra is finanszírozat.

[00:21:02]Még emlékszem, hogy mondták, hogy össze fog omlani a nyugdíjrendszer.

[00:21:04]Pont a Ratkó generációnak a nyugdíjba von és ezt már 30 éven mondják egyébként, hogy akkor amikor majd a Ratkók nyugdíjba vonulnak, akkor onnantól megszűnik az egészségbiztosítás TB minden megszűnik, meg nyugdíjrendszer is nem szűnt meg.

[00:21:15]Ez a 2010 és 2025 közötti időszakunk terhe, feladata volt.

[00:21:22]Ö nagyon keveset beszéltünk róla, megoldottuk alapvetően.

[00:21:27]A visszatérve a foglalkoztatáshoz, tehát hogyha rágazdasági számokat nézzük, akkor bármi covid energiaválság, min magasabb inflációs időszak, bármi sújtott bennünket az ukránh háború is.

[00:21:40]Ezek a számaink megmaradtak.

[00:21:40]A munkanélküliségi rátánk 4,4%, több mint 2% ponttal kisebb, mint az Európai Uniós átlag.

[00:21:49]Bár erre mondták, hogy emelkedett valamennyibe egy picit emelkedett, igen, de úgy emelkedett, hogy nem a foglalkoztatottak lettek kerültek át munkanélkülivé, hanem kevesebben mentek át inaktívba alapvetően, hanem bent tudtak maradni mégis csak a munkaerőpiacon belül, mert a munkaerőpiacon belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliekkát szoktuk együtt nézni.

[00:22:09]Akik a 20-64 éves korcsoportban inaktívak, azok azokat mindig is kívül gondoltuk a munkaerőpiacon.

[00:22:17]Tehát magyarul úgy bővült a munkaerőpiacunk, hogy közben nőtt a foglalkoztatás is, és egy picit emelkedett a munkanélküliség.

[00:22:23]Nekem az a teóriám erre, hogy a munkanélküliség ilyen kisarányú emelkedése, ez csak annyiból volt, hogy nagyobb a fluktuáció.

[00:22:32]Többen elmennek azért, hogy még többet keressenek, többen váltanak most munkahelyet, jobban pörög a munkaerőpiac, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt akkor, amikor igazán magas volt a ráta.

[00:22:44]2010-ben a magyar gazdaságtörténet második legnagyobb munkanélküliségi rátájával kellett élnünk.

[00:22:51]Ennél csak egyetlen egy esztendő ott a 90-es évek elején volt magasabb rátájú.

[00:22:56]Akkor mindenki inkább fogta a helyét, el ne veszítse a munkahelyét, mert ha elveszíti, akkor ő nem tud vissza.

[00:23:03]Most az elmúlt évek tényleg arról szóltak, én a HRS ismerőseimtől tudom, hogy ki milyen juttatást biztosít még a munkavállalóknak, hogy megtartsák, megszerezzék satöbbi.

[00:23:11]Most hallok ezzel kapcsolatban némi visszaesést egyébként, de ez nem csak magyar sajátosság, hanem nemzetközi is, hogy itt a energiaválságok és a minden miatt most mintha megint lenne egy ilyen hangulat, hogy így mindenki igyekszik maradni a helyén, meg tartani a munkahelyét.

[00:23:24]Igen, igen.

[00:23:26]De azért mellette lássuk azt, hogy a reálkeresetek is jelentősen emelkednek, és ezek most már 2016 óta folyamatosan jelentősen emelkednek.

[00:23:34]Egy esztendőnk volt, amikor nem emelkedett, hanem csökkent a reálkereset.

[00:23:40]Ez a 23-as év.

[00:23:40]Nálunk volt ez a legrövidebb időszak.

[00:23:42]Hogyha megnézzük ezt az emelkedést, az idei első negyed évünk két számjegyű reálkereset növe, tehát a teljes bruttó bruttó vagy nettó, hát nettóból szoktunk reálkeresetet számolni.

[00:23:54]A nettó keresett emelkedésből, ha kivesszük az inflációt, a maradék is két számjegyű lesz, ami nagyon, nagyon, nagyon ritka dolog.

[00:24:03]Magyarországon kétszer volt ilyen teljes évre összesen, de a 2024-es növekedésünk is a magyar gazdaságtörténet harmadik legnagyobb növekedése, akkor 9,4 körül növekedtünk.

[00:24:14]De miért az mégis az emberek megérése, hiszen mégis csak leszavaztak többségében a Tiszapártra, hogy úgy emelkedett a bérük, hogy közben az árak is annyira elszálltak, hogy ebből az nem érzékelnek semmit.

[00:24:23]Vagy azt érzékelik, hogy kifejezetten rossz volt a pénztárcájuknak az elmúlt éve.

[00:24:27]Ez hangulat, vagy ez egy?

[00:24:31]Én azt érzem, hogy most olyan szinten sikerült a közbeszédet elvinni, hogy a racionális érveket azokat másodlagosnak tekintették a választóink.

[00:24:39]Tehát az teljesen biztos, hogy nem, mert ugye a reálkereset az már a inflációval csökkentett szám, tehát hogy abba már az, hogy a reálkereset mennyivel növekedett, az alapvetően azt jelenti, hogy annyival több üdítőt, nem tudom, könyvet, bármit tud egyről a kettőre tud jutni az ember, hogy tud egy kicsit haladni.

[00:25:02]Ugye ez volt a korábban a Fidesznél az érzet, és mintha ez az érzet szűnt volna meg, miközben akkor statisztikailag elvileg, ahogy ön mondja, de nem csak statisztikailag, tehát hogy konkrétan mindenki, de akkor amikor arról beszél Magyar Péter, hogy Magyarország a legszegényebb ország az Unióban, holott ez nem így van.

[00:25:21]Magyarország hivatalos szegénységi mérés szerint az Európai Unió átlagánál jobb.

[00:25:27]1,3 millióan ki tudtak lépni a szegénység vagy társadalmi kerekesztettség kockázatából élők közül.

[00:25:36]És most akár a gyermekszegénységet nézzük, a gyermek a gyermekes háztartásokba élt ebből az 1,3 millióból 700000 gyermek maga, tehát 18 év alatti volt 300000.

[00:25:49]Bármit nézünk, szegénység ott volt egy érdekes, bocsánat a gyerekeknél, Magyar Péter, hogy azt mondja, hogy ugye fog 100000 Ft-os iskolakezdési támogatást kapni a rászorulók.

[00:25:59]Azt mondja, hogy utóbbi nem jár minden családnak, hanem csak a rászoruló gyerekeknek, akiknek a számát korábban 700000-ben határozták meg.

[00:26:05]De most azt mondta Magyar Péter, hogy ennél valamivel kevesebb igazán rászoruló gyerek lehet.

[00:26:12]Jó, akkor amikor a Magyar Péter végigjárja a Karmelitát éjszaka, és bemondja ott, ott bemondja, hogy 3 millió magyar sújt a szegénység, tehát 3 millió magyar szegényünk van, bemondja azt, hogy mit is mondott be, 1 millió nyugdíjas szegény, bemondja azt, hogy 800000, sőt 1 millió nyugdíjas mélyszegény, azt hiszem valahogy ilyet szokott mondani.

[00:26:38]800000 gyerek mélyszegény.

[00:26:38]Ezeket akkor nézzük végig.

[00:26:41]Egyrészt 3 millió szegénység vagy társalmi Kerekesztettség kockázatával élő magyar legutóbb 2010-ben volt.

[00:26:48]Most az őszámuk 1,8 millió.

[00:26:52]Ez is nagyon sokat jelent, de ez nem mély szegény.

[00:26:54]Ezek azok, akik vagy azt mondták, hogy van rezsitartozásuk, vagy azt mondták, hogy egy hónapról hónapra élnek, vagy megvannak ennek a konkrét konkrét konkrét mérései, vagy azt mondták, hogy egy váratlan kiadást, egy csőtörést nem tudnak finanszírozni.

[00:27:09]ilyen 150000 Ft környéki váratlan kiadást nem tudnak finanszírozni, vagy azt mondták, hogy nem tudnak elmenni egy hétre nyaralni, vagy azt mondták, hogy nem tudnak autót fenntartani anyagiokból.

[00:27:20]Tehát sok ilyen 15 ilyen kérdés van alapvetően.

[00:27:23]És hogyha ezek közül valamelyiket mondták, akkor ők már a kockázattal élők.

[00:27:26]De mint ahogy látjuk, a kockázattal élők létszáma olyan jelentősen csökkent, amilyen csökkenés soha nem volt korábban.

[00:27:37]És ez már igaz, hogy covid előtte nagyjából erre a szintre lecsökkent, de nem nőtt tovább a polikrízises időszakban sem.

[00:27:42]Kettő.

[00:27:46]Összesen van 2 millió sajátjogú öregségi nyugdíjas Magyarországon.

[00:27:50]Ha nem csak őket nézzük, hanem a mindenféle nyugdíjszerű ellátásra rendelkezőket, tehát benne vannak az árvasági segélyesek, a a megváltozott munkaképességűek, mindenki benne van, akkor is 2,4 millió embernek fizetnek a TB-kasszából.

[00:28:04]ö nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást.

[00:28:08]Most mindegy, hogy melyiket nézzük, bármelyiket nézzük.

[00:28:12]Ebből az 1 millió mélyszegény nyugdíjas az egy olyan mértékű lódítás, amit én szerintem miniszterelnökként, sőt akár miniszterként vagy a kormány bármely tagjaként nem tehet meg.

[00:28:23]Az a kockázat benne van, hogy onnantól kezdve viszont amikor majd hogy kik lesznek a kedvezményezettjei Magyar Péter politikájának, akkor jöhet szembe a valóság, hogy mennyi a tényleges.

[00:28:34]Igen.

[00:28:34]Igen.

[00:28:34]De akkor most én mondanék egy másik számot.

[00:28:35]A mélyszegénység azt erre nincsen pontos definíció.

[00:28:39]Tehát a szegénység vagy társam kékesztődés kirekesztettség kockázatával élőkre egy nagyon pontos EU definíció van, és már több 10 éve igazából már 90-es évek eleje óta.

[00:28:50]mélyszegénység definíciója nincsen meg, többen többféle módon értik, de most már egyre többször látom a KSH riportjaiba is, illetve az Eurostatnak a a különféle öemzéseibe, hogy azokat szokták annak tekinteni, aki vagy munkaszegény, tehát az ő háztartásába a felnőttek azok nem dolgoznak annyit, mint a normál munkaidő 20%-a, vagy relatív jövedelmét tekintve szegényt Tehát az egy főre jutó jövedelme, a mediáljövedelem 60%-át nem éri el, vagy súlyosan deprivál.

[00:29:26]Tehát az előbb említett, hogy rezsihátralékos, nem tud nyaralni, nem tud autót fönntartani, nem tud váratlan kiadást finanszírozni, 13 ilyen tételből hétben érintett.

[00:29:41]Tehát, hogyha ennek a háromnak, bocsánat, nem vagy, ha ennek a háromnak a közös halmazát nézzük, azt szokták most már egyre egyre többször mészegénynek tekinteni.

[00:29:49]Magyarországon a legutolsó számok szerint összesen 98000 ilyen honfitársunk él.

[00:29:54]Tehát a 9,5 millió fölötti létszámból 98000, ez azt jelenti, hogy 1%.

[00:30:01]Az EU átlaga is több mint 1%.

[00:30:04]Az euro övezet átlaga meg még nagyobb.

[00:30:07]És ez a létszám 400000 volt 210 2010-ben.

[00:30:10]Ebből a 98000-ből 33000 az, aki 18 év alatti gyermek.

[00:30:15]Tehát a legnehezebb szegregátumokban élőkre gondoljunk valószínű.

[00:30:20]ők összességében vannak 33000-en, de ők is 1500-en voltak 2010-ben.

[00:30:28]Tehát hogyha mi negyedére a teljes népességbeli mélyszegénységet lecsökkentettük, ötödére a gyermekek között a mélyszegénységet lecsökkentettük, akkor persze azt mondjuk, hogy és miért van még 33000 gyermek meg 98000 honfitársunk összességében még ezt tovább kell csökkenteni?

[00:30:47]Egy is sok.

[00:30:47]Ez teljesen biztos.

[00:30:49]viszont az, ami képet próbál festeni, és innentől a Bódis Krisztától a a miniszterelnökön keresztül a a bárki, aki megszólal, mindenki erről beszél, hogy mennyire szegény az ország.

[00:31:03]Ez egy olyan mértékű, tudatos félrevezetés, és nem csak országon belül, hanem ez a nemzetközi sajtóból is visszaköszön alapvetően, aminek még Magyarország nagyon, nagyon, nagyon nehéz árát fogja megfizetni, hiszen úgy fognak ránk tekinteni, mint szegény országra.

[00:31:22]Pontosan.

[00:31:22]Pontosan.

[00:31:22]És így a befektetők, a beruházók sem jönnek olyan mértékben, hisz alapvetően egy olyan országban, ahol megélhetési gondok vannak, ott a bűnözéstől kezdve minden minden föl tud emelkedni.

[00:31:34]Én egyetlen egy dolgot tudok feltételezni, de ez teljesen az én saját gondolatom.

[00:31:40]Valószínűsítem, hogy Magyar Péter tudja, hogy fog emelkedni az 1800000 szegénységbe társalmi Krekesztettség kockázatával élő létszám, akkor hogyha elindulnak azok a az intézkedések, tehát azok a megszorítások, amiket lehet, hogy ő most úgy érez, hogy nem tudja sokáig.

[00:32:02]lesznek megszólítások, mert én arra gondoltam, hogy az első 100 napban azért általában nem szokott lenni, aztán még annak a 100 napnak az árát is majd megfizetjük utána.

[00:32:12]Az első 100 napról már hallottunk most éppen, hogy az augusztus 20-án fog letelni, és hogy augusztus 20-ára fogja ő is áttekinteni, hogy hogy van a költségvetés, és nyújt be egy módosító javaslatot.

[00:32:22]azt mondja, hogy eddigra lezajlik az átvilágítás, és szeretnék akkor majd tájékoztatni a nyilvánosságot az ország valós állapotáról, és akkor kell elkezdeni építkezni, és hogy a gazdasági növekedés a tervek szerint 2% lesz, annál lehet esetleg egy kicsit nagyobb növekedés is, de még nem látnak teljesen tisztán, mert van több vállalása az előző kormánynak, amik vagy teljesülnek, vagy nem, mondja Magyar Péter.

[00:32:48]Igen.

[00:32:48]Itt vissza is utalhatunk arra, hogy most hallottunk 1,7 meg 1,9 körüli számokat a gazdasági növekedésre, amik a tavalyi tervekből mindig egy mindenki egy kicsit visszavett.

[00:33:01]viszont 1,7% volt éves alapon az, amiről itt az előbb emlegettem, hogy a első negyed évben 0,8%-os negyedéves bővülés volt.

[00:33:10]Azt, hogyha éves alapra áttesszük, akkor 1,7% már megvolt az első negyed évben.

[00:33:15]És hogyha további bővülés várható, akkor a 2% azt hiszem, hogy még hozható is alapvetően.

[00:33:23]Ö a még egy picit várni kell tényleg nem sokat, hogy az MNB pontos adatokat mondja, ismét ismét ugye felülvizsgálja ezeket a számokat, és még pontosabb adatokat jelezzen elő.

[00:33:36]A következő időszakra ebbe a mondatában a Magyar Péter viszont még tovább vitte azt a dolgot, hogy ő azt célozza meg, hogy 2030-as évek közepére érjük el az EU fejlettség szintjét.

[00:33:48]74,6 74,2%-on állunk most az EU-hoz képest.

[00:33:55]Ez a két szám, ez nagyon hasonló.

[00:33:58]Magyar Péter 76-ot mond egyébként.

[00:33:58]Ugye azt mondja, hogy 2030-ra szeretne az eurozónához csatlakozni, ha sikerül hazahozni a forrásokat, ha sikerül visszaszerezni az ellopott vagyonelemeket, megszüntetni a korrupciót, akkor Magyarország az uniós átlagnál 2-3%-kal magasabb növekedésre is képest.

[00:34:14]és hogy most az uniós átlag 76%-on elkén pont ezen gondolkodtam, hogy az interjú eleje meg a vége az ebben rejti az ellen mondást, nem?

[00:34:22]Tehát hogy az elején azt mondja, hogy minden nagyon rossz meg izé.

[00:34:25]Itt meg azt mondja, hogy ha ha korrupciót meg ha nem tudom itt meg tudunk szütni ak-3%-kal jobban is tud teljesíteni a gazdaság.

[00:34:33]Igen.

[00:34:33]300 tehát a 76 meg a 100 között azért van 24.

[00:34:36]Most ez nem ilyen nagyon egyszerű, hogy akkor rosszuk el a nyolc évre, mert ugye az idei esztendőben még nem fogjuk tudni hozni a 3%-ot valószínű.

[00:34:44]De a következő esztendőtől, hogyha mondjuk 2035-re tesszük ezt a céldátumot, akkor nyolc esztendőnk van.

[00:34:51]Nyolc esztendő alatt legalább 300 minden évben legalább 3%-os növekedést kell produkálni.

[00:34:56]Igen.

[00:34:57]Növekedés többletet.

[00:34:57]Nem nekünk annyi növekedést, hanem az EU átlaghoz képest annyival többet kell produkálni.

[00:35:05]Kettő olyan esztendőnk volt 2010 óta, amikor 3%-kal maga több mint 3%-kal gyorsabban növekedtünk, mint az Európai Uniós átlag.

[00:35:15]összességében is 2002 volt a ez a 18-19-es esztendő.

[00:35:18]Összesség nem a koronavírus járvány az orosz-ukrán háború meg az energiaválság idején voltak ezek a számok.

[00:35:26]Igen.

[00:35:26]Igen.

[00:35:26]Viszont addigra már azért a nemzeti vagyonvisszaszerzésben nagyon jelentősen léptünk előre.

[00:35:33]Tehát magyar volt a MOL is alapvetően egy csomó közüzemi szolgáltató is magyar lett már.

[00:35:42]A gáztározóinkat sem bérbe vettük, hanem az is már visszakerült állami kézbe.

[00:35:45]A működött még a német gazdaság, akkor még az orosz gazdasággal egyébként egész jó szimbiózisban, nem?

[00:35:52]De ezek a magyar gazdasági elemek, ezek a költségvetéshez is hozzátettek és a GDP-hez is.

[00:35:57]Tehát hogyha ha a MOL a magyar GDP-be beletartozik az a rész, amit magyar nem Magyarországon, hanem a MOL a külföldi érdekeltségeiben tud megtermelni, és persze nem tartozik bele az a rész, amit mondjuk a a külföldi cégek Magyarországon magyar munkavállalókkal termelnek meg, mert az meg megy ki hozzájuk alapvetően.

[00:36:19]Tehát igazából a a növekedésünk és ugye a GDP növekedés, GDP volumen növekedésnek kell 3%-kal nagyobbnak lenni ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, mint ami az EU átlag.

[00:36:31]Tehát, hogyha ha mi ilyen ambiciózus célt akarunk jövő évtől végig produkálni, akkor oda valami nagyon nagy csodákat kell, azt hiszem megállni.

[00:36:44]Megintás.

[00:36:45]Hát a megszorítás a megszorítás az inkább más miatt lehet érdekes.

[00:36:49]Én azt gondolom, hogy nagyon sok mindenkit zavart az, hogy akár a közbeszerzéseken is magyar tulajdonú cégek tudtak nyerni, és nem a külföldi tulajdonú cégek.

[00:37:00]A korrupció is érdekes módon akkor uralkodott el Magyarországon.

[00:37:04]Transparency International, tehát a Sorosféle szervezet által mért korrupciós index akkor emelkedett nagyra, amikor egyre kevesebb külföldi érdekeltségű cég tudott Magyarországon nem tudom autópályát építeni alapvetően.

[00:37:19]Ez ez egy nagyon érdekes összefüggés.

[00:37:22]Nem tudom, ezt azért jó lenne, hogyha majd a jogászok is, amikor akik meg a korrupció kutatók alapvetően egy picit néznék.

[00:37:28]Én csak annyit tudok hozzátenni ehhez az egész korrupciós történethez, hogy a transzparencin kívül van még egy cég, aki cég, nem cég a mindegy.

[00:37:35]Szóval van egy szervezet, aki vizsgálja ezt, és akinek viszont nem korrupció érzatója van, hanem valós számokkal dolgozik.

[00:37:46]Ez a világbank.

[00:37:46]De a világbank nem a komplett korrupciót nézi, hanem a vállalkozások kutatásának része az, hogy azt megnézze, hogy hány olyan cég van az aktuális vizsgált esztendőben a felmérésben, aki vagy akitől vagy kenőpénzt kértek, vagy kenőpénzt fizetett.

[00:38:09]Kértek, de nem fizetett, vagy fizetett alapvetően.

[00:38:13]Magyarországon a legutolsó mérés 2023-as.

[00:38:15]Ugye minden évben más országokat mérni.

[00:38:17]Az egész világot méri a világbank.

[00:38:19]2023-as ez 1,2% összességében.

[00:38:23]Nálunk az európai országok nagyon nagy része sokkal magasabb, Ausztria magasabb, Lengyelországban is azt hiszem talán 8%, ha minden igaz.

[00:38:32]Ukrajnában 37% fölött van természetesen ez a szám.

[00:38:35]Most ezt a természetesen elnézést, de Oroszországban is 26% fölötti ez a szám.

[00:38:42]Tehát, hogyha a vállalkozásoknál, hogyha a gazdaságbeli korrupciót, kenőpénzt vizsgáljuk, akkor Magyarország kimondottan Németországgal azon, nem azonos, de Németországgal együtt az Európai Unió országai közül is a legjobbak egyike, és összességében sem lehet semmi gond.

[00:39:01]Csak, hogy erre szokták azt mondani, hogy állami szintre lett emelve a korrupció, és hogy azok a kedvezményezett cégek kapták meg, ugye a Mészáros Lőinc és a többi ilyen nagy cégek, amik mindent kaptak és a kicsik meg semmit nem kaptak.

[00:39:13]Ugye ezt szokott erre pontosan.

[00:39:15]Igen.

[00:39:15]Tehát azt szokták mondani, hogy ez a vizsgálat, ez a gazdaságot vizsgálja, és nem elég a gazdaságot nézni, hanem nézzük a teljes, nem tudom, jogi rendszerünket.

[00:39:24]És mivel nem vagyok jogász, ezért itt ezt a részt, ezt azért én olyan mélyen nem hiszem, hogy végigem vagy tudom vinni.

[00:39:32]Ehhez nagyon szívesen beszélnék olyan jogászokkal, akik tovább tudnak menni ezen az úton, mint ameddig én el tudok jutni alapvetően.

[00:39:39]De az én teljesen logikus fejemben, ez most nem mondom, hogy mérnöki logika, mert ez szerintem magyar társadalomban élő magyar lakosság logikája, hogy igen, akkor kezdődött ez a probléma a közbe és csak a közbeszerzések területén.

[00:39:55]Akkor kezdődött ez a probléma, amikor magyar cégek a közbeszerzéseket nagyobb arányban nyerték meg, mint korábban.

[00:40:06]Tehát ez szúrhatta a külföldi érdekeltségeket.

[00:40:08]Én el tudom képzelni, hogy külföldi érdekeltségek akár nem a magyar kormánynál, hanem valahol a nemzetközi világban tettek azért, hogy mi ilyen rossz mutatókkal bírjunk.

[00:40:22]a Transparency Internationalnél még egyszer, ami tipikusan baloldali finanszírozású, tehát konkrétan mivel a Soros finanszírozza nemzetközi szervezet, és az ő mérése az, ami alapján a különféle jogi korrupcióval kapcsolatos jogi támadások, amire alapoznak ezek a támadások alapvetően.

[00:40:46]Az az utolsó kérdésem, ugye azt mondja Magyar Péter, hogy 2030 körül szeretnének az eurózónához csatlakozni.

[00:40:51]Ez még nem az euró bevezetése, de gyakorlatilag minden feltételrendszer ugye itt gyakorlatilag megvan, hogy mekkora lehet az államháztartási hiány satöbbi, satöbbi.

[00:40:59]Meg lehet ezt úgy csinálni, hogy közben ugye ön is mondja, hogy több mint 1000 választási ígérete volt.

[00:41:06]Nagyon nagyon sok mindent ígér, azt ígérte, hogy jobb lesz.

[00:41:09]Ugye már azt látom, hogy csak abból, hogy erős a forint, abból is egyébként nekem a családomban vannak, akik nemzetközi áruszállítással meg ilyenekkel foglalkoznak.

[00:41:19]Tehát ők nem annyira boldogok az erős forint hallatán.

[00:41:21]Tudom, hogy sokan meg igen, de hogy itt azért sok bonyodalmat látok.

[00:41:25]Tehát, hogy látja, egyrészt 2030-ra tudjuk-e ezt a céldátumot tartani, egyáltalán szerencsés-e, ha csatlakozunk az eurozónához és ha bevezetjük az eurót Magyarországon.

[00:41:38]Én azt gondolom, hogy nemzetközi szemüvegen keresztül az, hogy céldátumot mond, de ez még nem hivatalosan bejelentett céldátum értelemszerűen, mert azért nem csak a magyar miniszterelnöknek az egyik interjúban kell ezt lefektetni, hogyha hivatalos céldátum akar lenni, de hogyha céldátumot mondunk, akkor ez biztos sok mindenkinek segíti a tárgyalási szituációit, akár az EU pénzek visszahoz vagy magyarországi találánál is.

[00:42:07]Az, hogy mondtunk egy céldátumot, ez könnyen lehet, hogy a Urszulafon Der Lennel történő tárgyalások idején egy még, hogyha nem is hivatalos céldátum, de már egy interjúban megszületett egy ilyen szám, abba esetleg segíti a tárgyalásokat.

[00:42:22]Tehát, hogy ezzel én azt hiszem nincsen nagy baj.

[00:42:24]Az más kérdés, hogy ahhoz, hogy mi tényleg 2030-ra beléphessünk bármelyik előszobájába az eurozóná az eurozónának ahhoz azért jelentős megszorítások kellenek konkrétan.

[00:42:39]elkerülhetetlen.

[00:42:41]Hát nem biztos, hogy elkerülhetetlen, mert azért van egy érdekes ö másik Kármán Andrásos mondat is tegnap, tegnap előtt hangzott el, hogy ő példaként említette a görögöket, amikor beléptek az eurozónába alapvetően.

[00:42:53]Én nekem a hátamon fölállt a szőr körülbelül, mert a görögök a lehető legrosszabb példa jelen pillanatban az eurozóna 21 országa közül.

[00:43:03]Tehát, hogy csak azt ne csináljuk, amit a görögök, de a görögök úgy léptek be, hogy nekik nem kellett a master kritérium kritériumok közül sem az államháztartási hiány alacsony voltát, sem az infláció alacsony volt, sem a 60%-os szabályt igazából tehát az államadósságszint alacsony voltát sem megugrani.

[00:43:24]Hát hogyha most így akarjuk megugrani, akkor sok jót nem várhatunk.

[00:43:27]Viszont ennek az lett a következménye, hogy a görögöknél kiszáguldott, tehát iszonyú iszonyú gazdasági problémák adódtak.

[00:43:37]És jelen pillanatban a görögök a legszegényebb vagy a görögöknek van legrosszabb szegénységbe társalmi kérekesztődés kapcsolat kockázatával élő arányuk.

[00:43:48]Alapvetően a görögök a harmadik legrosszabb foglalkoztatási rátával bírnak, az egyik legrosszabb munkanélküliségi rátával bírnak.

[00:43:54]Tehát a létező összes reálmutatójuk, amiben mi most jók vagyunk, az előbb is erről beszéltünk igazából, amiben nagyon jók vagyunk, ezek a mutatók, ezek náluk a legrosszabbak.

[00:44:06]Tehát hogyha mi úgy lépünk be az eurozónába, így összességébe, hogy hogy egy lejtő lefele menő társaság, mert ez a 21 ország összességében azért folyamatosan most éppen a lejtő lefele megy, egy ilyen társasághoz csatlakozunk, akkor mi, hogyha véletlenül föl, nem véletlenül, de abb a pillanatba fölfele menő mutatókkal bírnánk is, ők vissza fognak húzni bennünket.

[00:44:34]Tehát, hogyha mi egy rossz időzítéssel lépünk be az euroövezetbe, akkor egyrészt föladjuk a teljes gazdasági szuverenitásunkat, azt egyébként is, mert az Eurovezethez való csatlakozás az azt jelenti, más és azt nem nagyon lehet visszacsinálni.

[00:44:49]Nem lehet visszacsinálni.

[00:44:49]Másrészt azon kívül, hogy feladjuk a szuverenitásunkat, még sajnos az is meg fog történni, hogy hogy visszarántanak végig bennünket.

[00:45:01]Egyébként, hogyha a görögökről beszélünk, a görögöknek van egy Stár közgazdásza, aki 2015 környékén pénzügyminiszter is volt, és teljesen baloldali, tehát véletlenül sem azonos gazdasági nézőpontban működik, mint a Orbán kormányok korábbi pénzügyminiszterei akár vagy gazdasági miniszterei.

[00:45:21]öufakis és Verufakis körülbelül két-három évvel ezelőtt itt volt Budapesten, és akkor mondta azt, hogy ő egyetlen egy dolgot szeretne javasolni Magyarországnak, felejtse el az eurót.

[00:45:36]Na most gondolkodjunk el rajta.

[00:45:36]Teljesen fidben egyébként mi az áráspont?

[00:45:39]Ugye Orbán Viktorék nem siettek bevezetni az eurót, az látszott.

[00:45:45]Igen.

[00:45:45]Orbán Viktor kormányait kormányainak komoly ellenszele, vagy komoly ellenzéke volt az nemzetközi szinten, hogy nem is mondunk dátumot.

[00:45:56]Tehát az, hogy mondunk dátumot, ez egy pozitív dolog.

[00:45:58]Ez jelenthet az EU pénzek Magyarországra jövetelekor mindenféle pozitívumot.

[00:46:04]az, hogy a konkrét belépés pillanatát mikor szeretnénk, tehát hogy tényleg tényleg hogy tervezzük, el tudunk-e csípni egy fölfeleívelő eurozónát, és abban a pillanatban tudunk hozzájuk csatlakozni, és mi is jó passzban leszünk akkor, amikor ez egy fölfele ívelő eurozóna lesz, akkor van esély arra, hogy tudunk ezzel nyerni.

[00:46:31]De sok a kérdője meg a ha meg az ilyenek, nem?

[00:46:33]Ma itt 2026-ban nagyon nehéz ezt látni, hogy mikor lesz ez a pillanat.

[00:46:41]Na hát kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:46:43]Képviselő asszony, köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.

[00:46:46]Én köszönöm, hogy itt lehettem.

[00:46:47]Szalai Piroskával, a Fidesz KDNPG országgyűlési képviselőjével beszélgetünk gazdasági témákról itt az ultrahangcsatornáján.

[00:46:53]Visszavárjunk, nagyon élveztem és nagyon tanulságos volt, úgyhogy örömmel várjuk máskor is.

[00:46:57]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet, és búcsúzóuló kérünk mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra és nyomjanak egy lájkelet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson.

[00:47:08]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.