Titkos fordulat: átvette a hadsereg a hatalmat Iránban? - N. Rózsa Erzsébet

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:00]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje.

[00:00:04]Én Gönci Róbert vagyok, az intézet elemzője és mai vendégem En Rózsa Ersébet, Közelkelet szakértő és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

[00:00:14]Üdvözlöm Ersébet, köszönöm, hogy elfogadta a meghívás.

[00:00:16]Köszönöm a meghívást.

[00:00:16]És miután nagyon sokat beszéltünk itt már a stúdióban Irán mindenféle aspektusáról, a gazdaságitól kezdve a regionális politikákon át egészen a hadtudományig, rájöttem a sok beszélgetés alapján, hogy egy dolgot nem tettünk még soha.

[00:00:33]Értelmezni Iránt és megérteni azt, hogy miért is történik Irán szempontjából, ami történik.

[00:00:37]Úgyhogy beszélgessünk is egy kicsit arról, hogy miért értelmezzük mi félre Iránt a nyugaton.

[00:00:42]Ugye mi elképzeltük azt, hogy itt majd lesz egy lakossági lázadás, majd megdől a teokratikus rendszer, mindenféle abszurditásokat képzeltünk politikai szintéren a nyugati világban.

[00:00:55]De mit értettünk félre Iránnal kapcsolatban?

[00:01:02]Én azért ebben egy kicsit jobban variálnék.

[00:01:07]Azt gondolom, hogy mondjuk az én generációm szemében, fülében azok a történések, amik zajlottak, meg hogy kívülről majd rendszert váltunk, megüzenjük, hogy keljetek föl.

[00:01:20]Azért nagyon sokakban az idősebb korosztályban feléillesztette azt az emléket, amikor az 56-os magyarok üzengettek haza, hogy váltsunk rendszert.

[00:01:31]Szóval azért ez nem feltétlenül nem feltétlenül így van.

[00:01:33]És így volt, hogy miért értelmeztük félre iránt, vagy értelmezte félre a nagy többség iránt?

[00:01:42]Hát mert valószínűleg nem nagyon vette magának a fáradtságot, és itt most inkább a politikai elitről beszélek, hogy hogy jobban, mélyebben belenézzenek abba, hogy mi is történik, miért úgy történik, ahogy történik.

[00:01:59]És hát ennek azért komoly történelmi okai is vannak.

[00:02:02]Azt ugye azért látnunk kell, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta Irán egyfajta fekete bárány.

[00:02:11]Egyrészt a nyugat számára fekete bárány volt, mert ugye a sahr rendszerét megdöntötte.

[00:02:16]Még akkor is, hogyha a legtöbb forrás elmondja, hogy a sahrendszere azért egy nagyon keményen, elnyomónak minősíthető rendszer volt.

[00:02:23]De utána a következő évben jött az iraki iráni háború, ami nyolc évig tartott, és abban a nyugat tehát támogatta Iránt, támogatta Irakot ezzel a háborús forradalmi, nem értjük milyen forradalom síta a Iszlám forradalom Iránnal szemben.

[00:02:44]És a szocialista tábor pedig a baráti Arabzocialista Irakot támogatta.

[00:02:49]Tehát megint csak azt mondhatjuk, hogy a a Közelkelettől nyugatra vagy észak-nyugatra fekvő térség mindkét táborának az volt a mérvadó, hogy hát Irán az egy az egy elvetemült és terrorista és galád.

[00:03:06]Ráadásul itt ugye egy olyan országról szó, amely akkor valóban meghirdette egyrészt a forradalom exportját, ami mindenki számára a térségben és a térségen túl is fenyegetést jelentett.

[00:03:19]Tehát igazából adott volt tulajdonképpen minden külső közösség számára, hogy Irán fenyegetést jelent.

[00:03:28]És ez a narratíva kitartott, és hát pontosan tudjuk, hogy máig is kitart az Egyesült Államok részéről, illetve hát ebben Izraelnek is komoly szerepe van ebben a narratívában, ennek a fenntartásában.

[00:03:41]Ha már narratíva ugye számtalan dologként szoktuk értelmezni a nyugati világban iránt szoktuk mindenféle fenyegetésekként geopolitikai fenyegetés nukleáris fenyegetést szoktuk korábban említett ilyen vallási radikális diktatúraként felfogni de közben mintogyha elválasztanánk Iránt attól Irán egyébként egy több 1zer éves civilizáció ami a perzsa gyökerekből a perzsa birodalomból építkezik hogyan érvényesül ez a gondolkodás valójában Iránban hogyan hogyan tekintenek az irániak magukra, mert vélhetően nem úgy, mint ahogy a nyugati vezetők tekintenek Iránra.

[00:04:20]Hát Irán egy nemzetállam, tehát én azt gondolom, hogy európai értelemben is vehető nemzetállam, a ahol ahol a történelmi hagyományoknak olyan gyökerei vannak, ami egyrészt a az ókorig visszamenőleg regionális hatalom volt.

[00:04:37]Ugye Erik a Görögbersa háborúra gondolunk az időszámításunk előtti 6.

[00:04:42]században, 5-6 hatod.

[00:04:44]században.

[00:04:47]Azután az időszámításunk szerinti harmadik századtól egy Perzsa reneszánról beszélünk.

[00:04:52]A harmadik században reneszán Perzsa reneszánról beszélünk.

[00:04:56]A 10.

[00:04:59]században megjelennek olyan elemek, amelyeket hát mi a nacionalizmussal, a nemzettudattal kapcsolunk össze.

[00:05:04]Az őstörténet, a mitikus őstörténet, a királyok könyve, a sahname, a legendákkal megjelenik a 11.

[00:05:14]században az első perzsa perzsa szótár, ami ugye a nyelvművelés.

[00:05:19]Hát nálunk majd kölcsejék csinálják, meg kazinciék, nem?

[00:05:21]Tehát, hogy vannak olyan elemek, amelyeket mi is tudunk értelmezni és érteni.

[00:05:26]Igen ám, de amikor majd jön az iszlám forradalom, amely ugye a síta iszlámra támaszkodva alakít ki egy új rendszert, akkor akkor itt van egy átmeneti időszak, amikor ők maguk is megpróbálják forradalmiságban ezt a történelmi múltat eltörölni.

[00:05:46]Csak igen nehéz ezt eltörölni.

[00:05:51]Egyrészt amikor az ország tele van ókori műemlékekkel, az akkori nagy birodalmi és győztesbirodalmi tudattal, hiszen az a perzsareszánban is az akkori perzsa uralkodók a bizánci császárt leigázták, és ott van fölvésve a falra, amikor a perzsa vagy a bizánci császának le kell térdelnie a győztes iráni uralkodó előtt.

[00:06:15]Tehát nem sikerült, és hát egy csomó minden, ami nem a séta Iszlámhoz köthető, megmaradt, túlélt Iránban.

[00:06:24]Ugye az egyik legismertebb talán az iráni újév, a Nórus, ami ugye a tavaszi napfordulókor március 20-21-én van.

[00:06:34]Az összes szokásával, a megelőző napok szokásaival nem karácsonyfát állítunk, hanem nórúzasztalt terítünk, és annak megvannak a szabályai, hogy hogyan.

[00:06:43]Vagy akár itt van ugye az egyik kedvencem a már az ókori feliratokban is szereplő férfiedzésmódszer.

[00:06:53]Ugye miért van az, hogy a közép-ázsiai csoport sportolók súlyemelésbe, birkózásba annyira jól mennek?

[00:07:00]Hát azért, mert az irániaknál de meg a szeppébe nyúlóan is ennek nagyon régi hagyományai vannak.

[00:07:07]Tehát ezeket nem tudják nem tudják eltüntetni, nem tudják az őstörténet sem eltüntetni.

[00:07:12]a csodás történeteket sem.

[00:07:16]És így azután az történik, hogy egyszerűen befoglalják, magukévá teszik, bizonyos helyzetekben, sítizálják, tehát akkor síta, versmondók és énekek vannak, és akkor így kialakul egy ilyen egy ilyen különleges egyvelege, az iráni őstörténet és a sí, a iszlám egyelege, amihez járul egy harmadik elem, a 20.

[00:07:44]század elejétől kezdve az európai típusú politikai modernizáció.

[00:07:49]És amikor eljön az iszlám forradalom 79-ben, akkor nem síta imámátust hoznak létre, nem emirátust vagy akármi mást, hanem egy köztársasági formát, ami egy olyan kettős rendszer lesz.

[00:08:02]Ezt is mindig szoktam saját emlékeink alapján.

[00:08:04]Nekünk volt a népköztársaságunk.

[00:08:07]Hát itt van az Iszlomköztársaság.

[00:08:11]formálisan a hatalmi ágak szétválasztása, de van egy ideológiai háttér, ami ezt irányítja, vagy bizonyos szabályok között tartja.

[00:08:19]Ez itt jelen esetben a séta iszlám.

[00:08:22]És akkor ezzel létrejön egy különleges modell, amely egyébként a térség más csoportjai között sem feltétlenül követendő példa.

[00:08:31]Tehát ez egy sajátos iráni síta modell.

[00:08:34]hogy ezt az Iszlám köztársaságot ezt mindig beállítjuk úgy, mint amit folyamatosan tépáznak a válságok.

[00:08:42]Gazdasági válság, lakosságon belüli frusztrációk, a szankciók nemzetközileg.

[00:08:49]Ugyanakkor most már azért jó ideje tart ez a konfliktus idén, és még mindig nem omlott össze úgymond a rendszer.

[00:08:56]Tehát egyfajta stabilitás van benne.

[00:08:58]Akkor hol húzódik az igazság ebben az állításban?

[00:09:00]Stabil vagy instabil az iszlám köztársaság?

[00:09:03]Ez több több elemből áll.

[00:09:06]Én azt gondolom, hogy addig, amíg lőnek, fölülről potyognak a bombák, addig addig a népesség azt az erőt keresi, amely képes őt megvédeni, és arra figyel.

[00:09:17]Ráadásul tegyük hozzá, hogy ugye 2025-ben volt egy 12 napos háború, most pedig hát zajlik már mióta egy nem is tudjuk micsoda, egy tűzszünet, amit tartanak is, meg nem is, lőnek is, meg nem is.

[00:09:35]Igazából van egyfajta csalódottság nyilván a lakosság egyes köreiben, hiszen a nyugat azt ígérte, hogy rendszerváltás és segítenek és ott vagyunk közöttetek, és közben nem történik semmi.

[00:09:48]Sőt, inkább éppen ez a nyugat lő vagy vagy hagyja, hogy mások korlátokat szabjanak.

[00:09:56]Lakosság másik része pedig hát azt mondja, hogy mi most támadás alatt vagyunk.

[00:10:01]Ami nagyon érdekes, hogy ez nem maga a rendszer sem úgy volt fölépítve, hogy kilőjük a vezetőt és akkor ott minden összeomlik.

[00:10:15]És hát ezért az irániak évtizedek óta azt gondolják, meg vannak róla győződve, hogy igazából mi vagyunk az Egyesült Államok igazi célpontja.

[00:10:24]Tehát erre bőven volt idő felkészülni egyfajta mozaikszerű parancsnoki struktúra, amit a tavalyi 12 napos háború után még tovább még tovább alakítottak.

[00:10:39]Ö, tehát nem olyan egyszerű, nem azt, hogy kilőjük a királyt, és akkor és akkor vége van.

[00:10:45]És még azt is talán érdemes hozzátenni, hogy hogy ennek a az országhoz való lojalitásnak a tartó ereje meglepően erősnek bizonyul, hiszen azért el szoktuk mondani, hogy a 92 milliós népességnek körülbelül 60-65%-a, aki perzsa.

[00:11:06]Következő legnagyobb népesség az aziek, akik olyan 16-18%-nyien vannak, ami rögtön, ha rágondolunk a szomszédos Azerbajdzsánra, azt jelenti, hogy legalább kétszer annyian vannak Iránban az eriek, mint Azerbajdzsánban, de a többi kisebbség is, tehát még azok a kisebbségek is, például a belugsok, akik Délkelet Iránban a pakisztáni határ egyik oldalán élnek, csoport másik fele Pakisztánban él, És ők azok, akik akár szervezett fegyveres erővel is próbálnak függetlenséget elérni.

[00:11:42]Az ő vallási vezetőik is most ebben a helyzetben azt mondják, hogy nem, most az ország az első, és majd utána foglalkozunk a mi ügyünkkel.

[00:11:52]Tehát úgy tűnik, hogy a kisebbségek ahelyett, hogy most megpróbálnának hirtelen elszakadni, szétszakadni satöbbi, inkább az ország egysége fontos most.

[00:12:03]És hát tulajdonképpen ebben benne van az a sokszoros cserbenhagyás élmény is, amit akár a különböző kisebbségek, itt most elsősorban a kurdokra gondolok, akiket az amerikaiak és a többiek út cserben hagytak, még talán akár Irakban is, bár viszonylag ott ugye egy regionális kormányzatuk van, de Szíriában, de Törökországban és általában az Iszlám Állam elleni harcban és mindenhol, és hát most is, mert Mert ugye mikor azt mondták, azt mondta Trump, hogy felfegyverezzük a kurdokat, akkor ez nem történt meg.

[00:12:41]Tehát igazából a megint csak a magunkra számíthatunk, és az ország most fontosabb, mint az egyéni sérelmek.

[00:12:48]Hogyha valaki megnyitja a közösségi médiát, akkor ugye elárasztották a Tiktoktól kezdve a Facebookon keresztve, az Instagramig azok a diaszpóra videók a a közösségi médiafelületeket, ahol azt mondják irániak, hogy valójában az iráni lakosság rendszerellenes.

[00:13:06]És ezt még a különböző közösségi média igazgatók meg is fejelték annyival, hogy mondjuk ma, hogyha Twitteren, vagy ugye X, ahogy most hívják, be akar rakni egy iráni zászlót, akkor kijavítja a Twitter a shai iránnak a zászlójára.

[00:13:21]Tehát nem is lehet beilleszteni a jelenlegi iráni zászlót.

[00:13:27]Viszont nekem ez inkább arról árkodik, hogy a diaszpóra az, aki rendszerellenes.

[00:13:32]Hogyan néz ki ez a helyzet Iránban?

[00:13:34]Ott mennyire támogató a lakosság a rendszerrel?

[00:13:38]A diaszpóra sem egyértelműen.

[00:13:38]Tehát a rendszerellenesség az igen.

[00:13:45]Az valószínű hiszen azért diaszpórában élnek.

[00:13:46]Viszont az, hogy a safi fiát támogatnák, ugye ha nincsen trón, akkor nincsen nincsen trónörökös sem.

[00:13:55]Tehát a sahnak van a fia, akit az amerikaiak úgy véltek, vagy bizonyos amerikai csoportok úgy vélták, hogy esetleg őt lehetne Iránban trónra segíteni.

[00:14:07]Hát hajrá amerikai típusú demokrácia, amikor monarchiává teszünk egy országot, de ez nem sikerült.

[00:14:12]És ez olyannyira az én szemembernek az is egy nagyon komoly bizonyítéka volt, hogy amikor még maga Donald Trump sem hajlandó Reza Pallavival találkozni, akkor ott azért lehetnek súlyos gondok.

[00:14:28]Hiszen azért Donald Trumpnak nagyon sok mindenki nagyon sok mindent mondott.

[00:14:30]Na most az, hogy mi a helyzet Iránban?

[00:14:33]Hát Iránban a lakosságot, sőt több generációt maga a rendszer elveszített már.

[00:14:41]És ez ott nyilvánvaló volt, amikor 2019-ben a forradalom 40.

[00:14:45]évfordulóján Ali Hamenei, ugye a mostanában likvidált legfőbb vallási vez legfőbb forradalmi vezető mondott egy beszédet, amelyben meghirdette a forradalom második hullámát.

[00:15:02]Tehát, hogy valamilyen módon be kéne vonzani az elvesztett generációkat.

[00:15:08]Na most elvesztett a generáció abból a szempontból, hogy igen, ők modern életet akarnak élni, általában jól beszélnek nyelveket.

[00:15:17]Ugye az iráni lakosságnak 70-80%-a urbánus körülmények között él, tehát már az a az az abszolút vidéki leszakadt elhagyott vidékről származó utánpótlása a forradalmi ifjúságnak, az az egyre jobban szűnik meg, vagy fogy el.

[00:15:39]A fiatalok ugyanazt akarják, mint máshol rendben élni, hozzáférni dolgokhoz, internet és minden.

[00:15:46]Na most ezek is, ezek működtek.

[00:15:49]Tehát az igazság, hogy Iránban a legkisebb tök faluba is elérhető volt az internet.

[00:15:55]Jó, lehet, hogy éppen a azt hiszem talán a Facebook nem, de de azon túl Gmail simán működött, a különböző források működtek.

[00:16:07]Tehát ráadásul ugye valóban a társadalomnak egy a elsősorban a középosztán nagyon leszakadt az elmúlt évtizedekben éppen a szankciók miatt, de maga a rendszer egy ilyen átfogó ernyőt terített az egész fölé.

[00:16:24]Tehát igazából miközben meg lehetett nevezni egyes személyeket, akik úgymond a rendszerrel szemben kritikusak voltak, akár börtönben voltak, akár nem, ilyen politikai csoportosulások nem tudtak és nem jöttek létre.

[00:16:44]Tulajdonképpen akinek pénze volt, az utazni is tudhatott.

[00:16:46]Nyitva volt a világ ilyen szempontból.

[00:16:49]Tehát igazából igazából legalábbis így az országban utazván külső szemlélő számára nem volt olyan olyan drasztikus.

[00:17:00]És meg kell, hogy mondjam, hogy hát én utoljára tavaly voltam Iránban egy héttel a 12 napos háború támadásai előtt, és valahogy mindig az történt, hogy amikor jött egy nagyobb tüntetéshullám, ahhoz képest volt egy kis hozzáigazodás.

[00:17:22]És hát ugye a legutolsó ilyen nagyon nagy azok a azok a 2022-es, amit legtöbben úgy jegyeztek meg, hogy a nők eltakarása elleni fellépés, ez akkor se volt teljesen igaz, mert általában azért országban vidéken más és más elemek is hozzájárultak ehhez.

[00:17:40]De ami feltűnő volt tavaly, hogy egy csomó nő Teheránba kendő nélkül, de már úgy, hogy még csak a keze ügyében se volt a kendő.

[00:17:49]Metróba odament fiatal lányokhoz egy csadoros nő, és próbált ott velük veszekedni.

[00:17:55]Hát még csak azt se mondták, hogy na tűnj már innen, hanem egyszerűen csak elfordultak tőle, amikor üzletben kiszolgáló nők kendő nélkül, tehát nem is az van, hogy megyek az utcán és ja fölkapom, ha gáz van, hanem az üzletben a kiszolgálónők.

[00:18:13]És ez vidéken is megfigyelhető volt.

[00:18:16]Nyilván az arányok mások egy nagyvárosban és mások vidéken, de ezzel együtt volt valami hozzáalakulás.

[00:18:24]Többször nekifutott a rendszer és a parlament.

[00:18:26]22 óta legalább kétszer annak, hogy na állítsuk csak vissza, hogy a nők legyenek rendesen betakarva.

[00:18:36]De felfüggesztették ennek a végrehajtását.

[00:18:38]A parlament ezt felfüggesztette, ami annak a jele, hogy igenis tudomásul veszik, hogy vannak változások, vannak elmozdulások, és hát ahogy mondtam, generációk mentek el a rendszertől.

[00:18:53]Tehát én arra én és hát a legtöbben is arra számítottak, hogy egy lassú átalakulás fog bekövetkezni.

[00:18:58]És tulajdonképpen ezt az átalakulást mindenki Hamenei hogy mondjam pozíciójának a végéhez kötötte.

[00:19:10]Ugye évek óta ment a találgatás, hogy ki lesz majd az utód.

[00:19:16]Voltak olyan iráni kollégák is, akik azt mondták, hogy hát ha Hamenejét magához szólítja alla, akkor akkor ott politikai változások is lesznek.

[00:19:25]Magában az alkotmányban is megvan a lehetőség erre a ennek a változásnak az elindítására.

[00:19:34]És hát amit most látunk, hogy ami most történt Iránban, az eddig mind az alkotmány előírásainak megfelelően történt.

[00:19:42]Ugye azt említette, hogy kívülről nem lehet rendszerváltást előidézni Iránban, akkor inkább onnan közelíteném meg a témát, hogy mit kéne tennünk, vagy hogyan kéne viszonyulnunk irány Iránhhoz, hogy együttműködésben, együttlétezésben tudjunk mégis létezni az Iráni Iszlám Köztársasággal, amennyiben az Iráni Iszlám Köztársaság túl fogja élni ezt a jelenlegi konfliktushelyzetet.

[00:20:09]Én azt gondolom, hogy elég jó úton járt a régió, hiszen 202023-tól kezdve egyfajta normalizációról beszélünk a térségben, ami normalizáció a legtöbb esetben azt jelenti, hogy Izraellel kiegyezett egy néhány arab állam, de ezzel szemben azt látjuk, hogy a perzsa inkább Iránnal való együttélésre rendezkedett be.

[00:20:32]Ugye 23-ban volt egy szaúdi iráni kiegyezés.

[00:20:39]És tulajdonképpen azt is láttuk, hogy ahogy a gázai háborút követően Izrael elindította a hétfontos háborúját, és tulajdonképpen mindenkit támadott a környezetében, akit magára nézve fenyegetésnek látott, ezek között nyilván Iránnal kapcsolatban levő, szorosabb, lazább összefüggésben levő csoportokról is szó volt.

[00:21:02]Nagyon sikerült ezeket meggyengítenie.

[00:21:04]egy dolgot nem sikerült, ezeket a csoportokat nem tudta eltüntetni.

[00:21:08]Tehát ha azt nézzük, hogy majdnem három év gázai, két és fél év gázai háború után a Hamas még mindig ott van a szétbombázott gázai övezetben.

[00:21:18]Az összes többi ilyen Iránnal kapcsolatban álló szervezet is állami, félállami, nem állami ott van.

[00:21:27]Tehát ez de jelentősen meggyengült.

[00:21:31]Na most Irán ezzel kapcsolatban vagy ennek mentén is, és ezt kérdeztem iráni kollégákat, hogy hogy jól látom-e, úgy gondolják-e ők is, hogy én úgy nevezem el magamban, hogy egyfajta szomszédságpolitikát, új újfajta szomszédságpolitikát kezdett, amiben az is benne van, hogy olyan országokkal is, amelyekkel kifejezetten feszült volt a viszonya, legyen az egy Azerbajtscsán, például ugye talán Án többen emlékeznek rá, hogy volt egy iráni elnök, akinek lezuhant a helikoptere, és ott halt meg a félvezetéssel.

[00:22:09]Ez a Ris is éppen Azerbajdzsánból tért vissza.

[00:22:12]Az azeri elnökkel adtak át valami gátat, vagy gátnak a tervét valahol a határon, de ugyanúgy Afganisztánnal, a tálibokkal egyfajta kiegyezés, vagy a perzsa öbölben ugye az utolsó, aki elrohant Teheránba kiegyezni bele, ez az Egyesült Arab Emirségek, amely hát a leginkább Iránellenes vonalat szokta képviselni.

[00:22:40]Nó benne, amikor csempészetről van szó és szankciók kiázánáról.

[00:22:45]Hát így a az átlag iráni életben a legtöbb dolog az emérségeken keresztül szokott érkezni hajóval leginkább.

[00:22:54]Úgyhogy úgyhogy egyfajta szomszédságpolitikát kezdett el Irán gyakorolni.

[00:22:57]Na most ebbe jön bele ez a háború, amikor ugye látjuk mindannyian, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadja iránt immár másodszor egy olyan helyzetben, amikor az amerikaiak által is jól haladó tárgyalásokról van szó, és akkor dur megtámadják iránt.

[00:23:18]Tehát ez ez azért szerintem a nemzetközi közösség egészére nézve beláthatatlan következményekkel járhat még majd.

[00:23:31]És akkor ugye Irán azzal védekezik, vagy próbál árítani, hogy a szomszédos arabországok, a Perzsőbőlben levő arabországok területén levő amerikai támaszpontokat támadja meg, illetve majd ezek kapcsán már nemcsak a támaszpontokat, hanem például a szállodákat, ahova a katonák kimennek a támaszpontból és beköltöznek, és így tovább.

[00:23:56]Tehát ezt most úgy egyelőre nem látjuk, hogy ez milyen következményekkel fog járni a elsősorban a perzsa öbölben levő együttélésre vonatkozóan.

[00:24:07]De azt mindenesetre látjuk, hogy a Perzsa arab országai is igen mélyen elgondolkoznak azon, hogy az Egyesült Államok Izraelt megvédi, őket meg nem védi meg, tehát valamiféle másik megoldást kell keresni.

[00:24:19]Úgyhogy én gyanítom, hogyha egyszer vége lesz ennek a háborúnak, és főleg, ha a hormuzis szoros kérdése megoldódik, akkor azért fog csikorgatva is, de egyfajta perzsa öbölbeli hát nem bízunk egymásban, nem szeretjük egymást, de valamiféle együttélésnek kell, hogy kialakuljon.

[00:24:40]Ha nem is békétlen együttélés, de egyfajta békés együttélés talán.

[00:24:43]Ö ami még felmerült bennem, hogy ugye az látszik egyértelműen, hogy a regionális országoknak mi az elképzelése, hogyan kéne Iránnak működnie.

[00:24:54]Az Egyesült Államok Oroszország, Kína, mindenkinek van egyfajta percepciója, de mi az iráni társadalom percepciója arról, hogy mi az ő helyük a világban?

[00:25:03]Hogyan látják ők iránt?

[00:25:05]Minek tekintik ők iránt?

[00:25:08]Én azt gondolom, hogy a lakosság egyszerűen csak élni akar, és és élvezni azokat az életnek azokat a dolgait, amik természetesek.

[00:25:17]Tehát a jövésmenés, a megélhetés, a nem leszakadás, az internet és minden egyéb, ugye most már jön ez a, ami biztos, hogy ott is jön.

[00:25:33]Tehát ezeket most az, hogy a politikai elit hogyan, mit gondol, hogy hogyan próbálja ezt biztosítani, én azt gondolom, hogy egyfajta ilyen regionális hatalmi státusznak a fenntartása, de nem látom feltétlenül azt, hogy hegemóniára törekvés, ami lehet, hogy benne van, lehet, hogy benne lesz.

[00:25:55]Ugye most Hamenei halála után nagyon nehéz bármit is mondani, mert mert fogalmunk sincs.

[00:26:03]És ugye sokan arról beszélnek, hogy mert az Iszlám gárda most sokkal erősebb szerepet játszik.

[00:26:08]Hát amikor háború van, akkor a fegyveres erők szerepe nyilván megnő.

[00:26:12]A nagy kérdés nyilván az lesz, hogyha a háborús szituáció megszűnik, akkor mi lesz a a folytatás, hogy vajon a vajon a katonai erő az marad-e ennyire erős?

[00:26:24]És lehet, hogy igen, de egyáltalán nem biztos az sem.

[00:26:30]Na most Iránnak azért minden adottsága megvan ahhoz, hogy regionális hatalmi státusza legyen.

[00:26:35]És egyrészt ugye a népesség, már mondtam, 92 millió, viszonylagos ipari fejlettség.

[00:26:41]ugye a térségben egyedül rendelkezik a teljes nukleáris fűtőanyagkörrel, ami ugye kettős felhasználású, tehát ez nem jelent abstrakt fegyvert.

[00:26:52]Hamenei élete utolsó pillanatáig ellenezte, hogy irán fegyverirányba menjen.

[00:26:58]Az egy dolog, hogy a technológia sorból tovább lehet lépni.

[00:27:03]Azután Irán rendelkezik a világon a második, harmadik, legnagyobb ismert olajkészletekkel.

[00:27:12]harmadik, negyedik legnagyobb ismert földgázkészletekkel részből a világ hét azzem a világ készletének 7%-ával egy csomó ritka földfémmel, fémekkel, sok minden egyébbel.

[00:27:27]Rengeteg adottsága van.

[00:27:27]ott fekszik, ahol fekszik, a persa egyik fele, hormuziszoros egyik oldala, a különböző kereskedelmi és egyéb útvonalaknak keresztbe is északnyugat, vagy hogy mondjam, nyugatkelet, de északdél irányba is gyakorlatilag majdnem, hogy kikerülhetetlen.

[00:27:51]Hát tudjuk, hogy ki lehet kerülni, de hát ehhez ugye erőszakot kell tenni ezeken az útvonalakon.

[00:27:59]És a regionális hatalmiságát én azt gondolom, hogy ha nem próbálja meg fegyveresen kiterjeszteni, nem látom, hogy hogy tudná igazából.

[00:28:06]Nyilván az Izrael kérdés az egy másik kérdés.

[00:28:13]De itt is szeretném jelezni, hogy nem Irán támadta meg Izraelt először.

[00:28:18]De azt hiszem, hogy a többi regionális hatalom is, ugye ez a Nyugat-Ázsia, ez egy ilyen fura térség, ahol több ország is alkalmas, rendelkezik azzal, hogy regionális hatalom lá.

[00:28:30]Itt van a NATO tag Törökország, amely 1639 óta Iránnal békében él.

[00:28:37]Akármilyen feszültség van, a térség egyetlen történelmi határát állapították meg.

[00:28:46]De itt van Szaudarábia, amely szintén hajlandó volt, és valószínűleg lenne is valamiféle kiegyezésre, megegyezésre.

[00:28:56]Én szeretem Egyiptomot is ide gondolni, mert bár messze van, de mégis csak a legnépesebb, legnagyobb, legkomolyabb háttérrel rendelkező arabország.

[00:29:06]Tehát én nem látom, hogy miért ne lehetne egyfajta ilyen regionális hatalmiság hatalma közötti valamiféle nagyon bizonytalan egyensúly.

[00:29:15]Mi lesz Irakkal?

[00:29:18]Senki nem beszél manapság Irakról.

[00:29:18]Mi lesz Szíriával?

[00:29:23]És hát azért azt látjuk, hogy a Gázai háború, illetve körülbelül egy év óta Izrael által rendszeresen beterjesztett és bemutatott térképekkel, hogy ők hogy képzelik a Nagy Izraelt, hát azt gondolom, hogy Iránt nem fogják szeretni a térségben, de egy meggyengült Irán sokkal inkább elfogadható nekik, kevésbé jelent fenyegetést, mint az az Izrael, amely így próbálja magát a térségben pozicionálni.

[00:29:53]Rózsa Ersébet, köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:29:56]Én is köszönöm.

[00:29:58]A nézőknek pedig nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[00:30:00]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje volt.

[00:30:04]Én Gönci Róbert voltam.

[00:30:04]Találkozunk jövő héten.

[00:30:07]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:30:10]M.