Ultrahang Plusz 1:04:29

Kitálal a volt kijevi diplomata: így működnek az oligarchák Ukrajnában - Fehér Tibor

ukrán háborúoroszországgeopolitikaeurópai uniódiplomáciakülpolitika
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Kitálal a volt kijevi diplomata: így működnek az oligarchák Ukrajnában - Fehér Tibor
tl;dr
  • Fehér Tibor volt külügyes diplomata beszél kijevi szolgálatáról és az ukrán-orosz konfliktus gyökereiről Pataki Tamás műsorában.
  • Az ukrán oligarcharendszer ágazati monopóliumokra épült, ahol a politikai befolyás biztosította a nyomott áras energiaforrásokhoz való hozzáférést és a profitmaximalizálást.
  • A 2014-es Euromajdan nem elsősorban civil kezdeményezés volt, hanem a többi oligarcha által gerjesztett mozgalom Janukovics elnök családjának térnyerése ellen.
  • A háború alapkérdése Európa keleti határának definiálása; a teljes orosz és az ukrán győzelem is lehetetlen, így a három éve tartó konfliktus teljesen felesleges katasztrófa.
  • Az európai vezetésnek pragmatikusan kellene tárgyalnia, akár egy 19. századi típusú „nagy alku” keretében is, ahelyett hogy a párbeszédet elutasítja.
  • Magyarország EU-s helyzete egy csapathoz hasonlítható, ahol a korábbi kormány hibája a nyilvános edzőkritika és a külső taktikai egyeztetés volt, ami mellőzéshez vezetett.
  • A V4-együttműködés a közös forrásszerzésen túl halott, de a nyugat-európai politikai válság esélyt adhat egy szorosabb közép-európai regionális összefogásra, Lengyelország és Ausztria bevonásával.
  • Európa önsorsrontó univerzalizmusa abban áll, hogy a saját értékrendjét és társadalmi modelljét univerzálisnak tekinti, és összekeveri a kereskedelmet politikai igehirdetéssel.
  • A tartós békéhez Európának meg kell húznia a civilizációs határvonalat Oroszországgal, lezárva a terjeszkedést, és lehetővé téve egy de facto, jogi elismerés nélküli tűzszünetet.

    „Tehát gyakorlatilag én azt mondom, hogy az utóbbi három év egy teljesen felesleges humanitárius és gazdasági katasztrófa valójában." – Fehér Tibor

Részletes összefoglaló megjelenítése

Fehér Tibor pályafutása és kijevi diplomáciai szolgálata

Fehér Tibor 2008-ban, egyetem után került a Külügyminisztériumba, ahol európai integrációs területen, energia- és közlekedéspolitikával foglalkozott. A 2011-es magyar EU-elnökség után lehetőséget kapott külszolgálatra, és Kijevbe került beosztott diplomataként annak ellenére, hogy akkor még nem beszélt oroszul. Feladata elsősorban az orosz-ukrán energetikai kapcsolatok és az ukrán-EU szabadkereskedelmi társulási tárgyalások figyelemmel kísérése volt. Összesen öt évet töltött Kijevben.

A műsorvezető Pataki Tamás kérdésére Fehér Tibor elmondta, hogy Kijev meglepően európai nagyváros benyomását keltette. Különösen a 2012-es közös ukrán-lengyel labdarúgó Európa-bajnokság hozta el azt az időszakot, amikor a város felkerült a turisztikai térképre, közvetlen nyugat-európai repülőjáratokkal, és egyértelmű közeledés mutatkozott az ukrán társadalomban az európai átlaghoz. A kormányzati-gazdasági berendezkedés azonban már a 90-es években kialakult, és ennek árnyoldalai nem tűntek el.

A magyar-ukrán kapcsolatok a 2010-es években

Fehér Tibor szerint 2010 körül a magyar közvélemény keveset gondolkodott Ukrajnáról – sokak számára Kijev és a "Záhonyon túli" terület bizonytalanul Oroszországhoz vagy Ukrajnához tartozott. A magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok ugyanakkor alapvetően normálisak, átlagosan jók voltak: volt gazdasági együttműködés, a kárpátaljai magyarság jogai többnyire biztosítottak voltak, bár ők is nehéz gazdasági helyzetben éltek.

A diplomata hangsúlyozta, hogy az ukrán politikai elitben már a 90-es évektől, de különösen a 2000-es években felgyorsulva kialakult egy nyugati orientációjú narratíva, amely az európai integrációt és az Oroszországtól való leválást tűzte ki célul. Ez a folyamat nem a 2014-es eseményekkel kezdődött, hanem már korábban elindult. Az adminisztrációban nagy kontinuitás figyelhető meg: azok a személyek, akik 2011-12-ben főosztályvezetői szinten tárgyaltak az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodásról, ma már magasabb pozíciókban – akár miniszterelnök-helyettesként vagy brüsszeli nagykövetként – dolgoznak.

Az ukrán oligarchikus rendszer működése

Fehér Tibor részletesen bemutatta az ukrán gazdasági-politikai szerkezet kialakulását. Elmondása szerint az oligarchák a 90-es évek végére megszilárdították pozícióikat, és ágazati alapon monopolizálták a gazdaság egyes szegmenseit:

  • Aki megszerezte a szénbányákat, az megszerezte a szénerőműveket és az acélipart is, hogy a saját kokszát szállíthassa be.
  • Aki az olajipari vállalatot privatizálta, az vitte a reptereket is a kerozinellátás miatt, és övé lett a legnagyobb benzinkúthálózat.
  • A földgázelosztó hálózatokat birtokló üzletember a műtrágyagyárakat szerezte meg, mivel a műtrágyagyártás bemeneti költségének 60-70%-át a földgáz ára teszi ki. A politikai befolyás révén elérte, hogy a lakossági gáz elosztói szintjén összesítsék a nyomott áras gázmennyiséget, a valós fogyasztást senki nem ellenőrizte, így a világpiaci ár töredékéért jutott gázhoz a műtrágyagyártáshoz.

„Senki nem nézte, hogy ennek a fele se fogyott-e valójában a lakosságnál. És akkor így gyakorlatilag a világpiaci ár, nem tudom feléért, negyedéért emberünk az a műtrágya gyárát tudta táplálni a földgázzal és akkor jó nagy profitot lehúzni a műtrágya értékesítésből." – Fehér Tibor *

Ez a rendszer ágazati és nem területi alapon szerveződött, ami azt jelentette, hogy az ukrán oligarchák nem voltak érdekeltek Ukrajna területi szétdarabolásában, hiszen vagyonelemeik az egész ország területén, ágazatonként koncentrálódtak. Emellett attól is tartottak, hogy egy közös eurázsiai gazdasági unióban az erősebb orosz oligarchák "megeszik" őket. Érdekes módon a Janukovics-korszakban orosz gazdasági tulajdonszerzés Ukrajnában nem történt – Janukovics „inkább a saját zsebének a barátja volt", és a saját családját hozta egyre jobb helyzetbe a többi oligarcha rovására.

A 2014-es események értékelése

Fehér Tibor személyes tapasztalatai alapján a 2014-es Euromajdan idején a diplomaták – a jogi keretek között – igyekeztek információt szerezni: kimentek a térre, beszélgettek tüntetőkkel, köztük kárpátaljaiakkal is. Részt vettek az ellenzéki vezetők diplomaták számára tartott tájékoztatóján a szakszervezeti székházban, amelyet nem sokkal később le is romboltak.

Elmondása szerint a hivatalos ellenzéki pártoknak fogalmuk sem volt, mit akarnak – őket is váratlanul érte a megmozdulás. Nem ők szervezték a tüntetéseket, hanem az EU-integrációs társadalmi feszültséget lovagolták meg egyes erőcsoportok, hogy Janukovics elnököt kimozdítsák a hatalomból, mert elkezdte veszélyeztetni a többi oligarcha pozícióit.

„Tehát itt inkább arról van szó az én saját értékelésemben, hogy hogy az egyébként 2010-es évek elejére már megszilárdult ukrán oligarchikus rendszer az abba úgymond elkezdett úgy belelépni Janukovics elnök, hogy a saját családját jobb helyzetbe hozza a többieknél, és a többiek úgy gondolták, hogy ez ezt meg kell állítani valahogy, és nem biztos, hogy ők is odáig el akartak jutni, ahova eljutott." – Fehér Tibor *

Az orosz-ukrán háború gyökerei és jelenlegi helyzete

Fehér Tibor szerint a háború alapkérdése valójában Európa keleti határáról szól. Míg Európának északon, nyugaton és délen egyértelmű természetes határai vannak (Jeges-tenger, Atlanti-óceán, Földközi-tenger), keleten nincs objektív határa. Ezzel a dilemmával küzd a kontinens.

Úgy véli, Oroszország történelmi fejlődése (tatár uralom, birodalmiság, kommunizmus) olyan mértékben eltért az európaitól, hogy ma már nem tekinthető Európa részének. Ugyanezt a logikát alkalmazza Törökországra is, amely szerinte soha nem lesz az EU tagja. Ukrajna, Belarusz és Moldova viszont ennek a civilizációs határnak a térségében helyezkedik el.

A háború értelmetlenségét hangsúlyozva kifejtette: a teljes orosz győzelem körülbelül három nap alatt eldőlt, az ukrán győzelem lehetősége pedig 2023 nyarán, a Prigozsin-féle puccskísérlet bukásával zárult le.

„Tehát gyakorlatilag én azt azt mondom, hogy az utóbbi három év az egy teljesen felesleges humanitárius és gazdasági katasztrófa valójában." – Fehér Tibor *

A háború nyertesei szerinte az Egyesült Államok, Kína, India és Törökország, míg a vesztesek között Ukrajna, Oroszország és Európa egyaránt ott van. Érthetetlennek tartja, hogy az európai vezetés miért nem ismeri fel: a mielőbbi lezárás lenne az érdeke.

A tárgyalások szükségessége

Fehér Tibor szerint az európai elitnek fel kellene nőnie a feladathoz, és ideológiák helyett pragmatikus alapon tárgyalnia kellene. Az asztalhoz kell ültetni az oroszokat, de nem az ukránok nélkül, sőt, be kellene vonni Belaruszt és Moldovát is. Az elzárkózást a tárgyalásoktól értetlenül szemléli:

„Azt, hogy ne ne beszéljünk Putyinnal, mert akkor majd átver minket. Tehát ennyi ennyi önbizalom, hogy nem vagyunk képesek átlátni mondjuk egy egy putyini tárgyalási technikán. Ezt én ezt nem tudom értelmezni, vagy akkor ezek szerint lehet, hogy alkalmatlan mondjuk az európai külpolitikai vezetés." – Fehér Tibor *

Egy átfogó rendezés keretében szerinte akár olyan kérdések is napirendre kerülhetnének, mint Kalinyingrád hovatartozása. Egy ilyen "nagy alku" 19. századi szemléletű lenne, de a realitásokból kell kiindulni. A Krím kapcsán például kimondható: bár jogilag nem ismerik el a helyzetet, de facto és gyakorlatilag valószínűleg örökre Oroszország része marad.

A fogalomhasználat és a kettős mérce problémája

Fehér Tibor szerint a jelenlegi nemzetközi diskurzus egyik alapvető gondja, hogy nem nevezik a nevén a dolgokat. Példaként hozta:

  • Az orosz fél "különleges katonai műveletnek" nevezi, ami háború.
  • Az EU "kiprovokálatlan" háborúnak nevezi, ami vitatható.
  • Az oroszok elleni szankciók és felháborodás szelektív: az Egyesült Államok és Izrael iráni akciói ugyanolyan nemzetközi jogsértések, mégsem reagálunk rájuk hasonlóan.

A kettős mérce más területeken is tetten érhető: miközben Kínáról az ujgurok miatt európai parlamenti határozatokat hoznak, a lettországi orosz kisebbség helyzete senkit nem érdekel. Vagy éppen nagyobb védelemben részesülnek az illegális bevándorlók jogai, mint az őshonos kisebbségeké.

Magyarország és az EU viszonya, a V4 együttműködés jövője

A beszélgetés során Fehér Tibor egy focicsapatos hasonlattal érzékeltette Magyarország helyzetét: az edző a brüsszeli elit, a taktika gyakran rossz, de erős játékosok lennének a csapatban. Az előző kormány hibája szerinte kettős volt: egyrészt stílusában nem megfelelően kritizálta az "edzőt", ami mellőzéshez vezetett, másrészt "felhívta az MTK edzőjét is taktikát egyeztetni", ami szintén nem korrekt csapattagként.

„És és itt például mondjuk akár ha azt nézzük, hogy a magyar lengyel kapcsolatok, ott ugye nem nem az van, hogy a magyarok a az egyértelmű hibásak és a és a lengyelek meg mindent jól tudnak. Tehát szerintem ott például el kell indulni egymás felé." – Fehér Tibor *

Lengyelországot az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb európai országának nevezte, amely elkerülte az illegális bevándorlást, és viszonylag egységes politikai térrel rendelkezik. A V4-együttműködés eddig azért nem működött igazán, mert a tagok elsősorban saját nyugat-európai üzleteikkel voltak elfoglalva, és csak addig voltak partnerek, amíg közösen több EU-s pénzt lehetett kiharcolni. Amikor az elosztásról volt szó, mindenki a másik ellen fordult.

Azonban a nyugat-európai politikai válság (francia kormányozhatatlansági válság, német AFD erősödése, brit helyi választási eredmények) lehetőséget teremthet arra, hogy a közép-európai régió – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, esetleg Ausztria – szorosabban együttműködjön. Külön kiemelte a szlovák külpolitika pragmatizmusát, és azt, hogy Ausztria mint tőkeerős, viszonylag konszolidált ország bevonása előnyös lenne.

Az új magyar külpolitika az orosz kapcsolatok terén

Fehér Tibor szerint az Orbán Anita által kezdeményezett, orosz nagykövet bekérésével járó diplomáciai lépés nem jelent 180 fokos fordulatot. A nagykövet bekérése bevett diplomáciai gyakorlat – az előző kormány is élt vele amerikai viszonylatban. A 2035-ig történő orosz energiahordozóktól való függőség leépítése pedig valójában csak annyit jelent, hogy addig tart a hosszú távú gázszerződés.

Hosszú távon azt javasolja, Oroszországra tekintsünk úgy, mint bármely más, nem európai országra – Brazíliához, Indonéziához hasonlóan –, és pusztán üzleti alapon működjünk együtt vele, emberi jogi záradékok és politikai elvárások nélkül.

Európa önsorsrontása és az univerzalizmus csapdája

A beszélgetés egyik leghosszabb gondolati szála az európai univerzalizmus kritikája volt. Fehér Tibor szerint az európai elitek abban a hitben élnek, hogy a föld minden országának és lakójának az lenne az ideális, ha európai módon élne. Ez a humanista univerzalizmus vezet oda, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat összekeverik politikai-társadalmi "igehirdetéssel".

Ezzel szemben azt javasolja, hogy az európai civilizációt speciális, meghatározott földrajzi-társadalmi-vallási közegben kialakult civilizációnak tekintsük, nem egyetemesnek. Más civilizációknak megvan a saját létjogosultságuk, és meg kell vívniuk a saját harcaikat – ahogy Európa is megtette a pestisjárványok és vallásháborúk idején, kínai békefenntartók nélkül.

A kontrollálatlan bevándorlás kapcsán kifejtette, hogy a probléma nem az adott embercsoportok minősítésében rejlik, hanem abban, hogy az egyik társadalomból kiveszel embereket és beteszed egy másikba, az nem fog ugyanúgy működni.

„Ez a minden ember egyenlő, igen, de nem ugyanolyan, és nem ekvivalens. Tehát ez angolul kicsit jobban jön ki, tudod, hogy all people are equal, but not equivalent, ugye, tehát hogy nem tudod ugyanoda behelyettesíteni." – Fehér Tibor *

A vendég szerint le kellene számolni a volt gyarmattartók bűntudatával, ami a bevándorláspolitika egyik mozgatórugója. Latin-Amerika 200 éve független, Afrika több mint 60 éve – a mai problémákért már nem a gyarmatosítás a felelős, hanem a helyi elitek teljesítménye. Ellenpéldaként Vietnámot hozta fel, amely a világgazdasági súlyát tekintve Kínánál is nagyobb növekedést ért el 1991 óta, miközben sokkal rosszabb helyzetből indult, mint a legtöbb afrikai vagy latin-amerikai ország.

Európa keleti határa és a háború lezárásának lehetőségei

Fehér Tibor szerint a tartós békéhez Európának meg kellene húznia a civilizációs határvonalat Oroszországgal. Ami a határon innen van, azzal Európa foglalkozik, ami azon túl, azzal Oroszország – és nem a mi dolgunk, hogy ott milyen rendszer van, amennyiben az nem fenyeget minket.

Az ukrán erőltetett nemzetépítést – amely szerinte a konfliktus egyik kiindulópontja – egy 2015-ös személyes példával illusztrálta: akkor azt mondta ukrán beszélgetőpartnereinek, hogy ha teljesen etnocentrikus, csak ukrán unitárius államot akarnak építeni, annak Trianon lehet a vége – azaz egy kisebb, etnikailag homogénebb, de területileg megcsonkított ország.

„És hát sajnos nem akartam, hogy igazam legyen, de ugye most azt látjuk, hogy ez történt." – Fehér Tibor *

A rendezéshez nem feltétlenül kell Kijevnek elismernie a területi változásokat, de egy olyan tartós tűzszünetre szükség van, amely mellett elindulhat az újjáépítés – hasonlóan a 2015-2022 közötti kelet-ukrajnai állapotokhoz. Ennél a pontnál megjegyezte, hogy az ukrán drónok balti államok területére zuhanása rendkívül veszélyes eszkalációs kockázatot jelent, és a balti kormányoknak határozottabban kellene fellépniük ezzel szemben, hiszen Ukrajna nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy a NATO-t bevonja a konfliktusba.

Média, gondolkodás és a narratívák kérdése

A beszélgetés zárásaként Fehér Tibor felvetette az orosz állami média európai betiltásának ellentmondásosságát. Szerinte ez önsorsrontó lépés, mert ha kizárjuk a másik fél narratíváját a kommunikációs térből, akkor fogalmunk sem lesz arról, mit gondol valójában, és milyen logika mentén fog cselekedni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyitott gondolkodás azt is jelenti, hogy a számunkra nem szimpatikus források is tartalmazhatnak igazságokat – a teljes elutasítás éppoly káros, mint a kritikátlan befogadás.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Euróajdant" – a kontextus alapján egyértelműen az Euromajdanra utal, az ASR hibája.
  • „Vízerjáratok" – Wizz Air járatok, a fapados légitársaság nevének téves felismerése.
  • „Janokovcsal" – Janukoviccsal, az ukrán elnök nevének hibás átirata.
  • „tint tankek" / „tintankenkessel" – think tankek, think tankessel, az angol kifejezés téves felismerése.
  • „Nagy Márton" – a kontextusban egyértelműen John Mearsheimer nemzetközi kapcsolatok szakértőről van szó, az ASR tévesen a magyar miniszter nevét ismerte fel.
  • „orosz naredib mi annak neveztük" – a szövegkörnyezetből valószínűleg az orosz narratívára utal, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Pataki Tamás.

[00:00:04]Ez pedig az Ultrahang történelem.

[00:00:06]Történelem azonban a jelenben történik, úgyhogy érdemes beszélni a jelenbeli folyamatokról is.

[00:00:10]Mai vendégem pedig Fehér Tibor, nemzetközi kapcsolatok szakértő és volt kijevi diplomata.

[00:00:18]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:19]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:21]Ja, műsor nézői téged genetikai témában ismerhettek meg, ugyanis ezzel is foglalkozol.

[00:00:27]De írtál egy nagyon érdekes és hosszú, nem is cikket, inkább essét a magyar hangba, a magyar külpolitika jelenéről, múltjáról, jelenéről és jövőbeli irányairól.

[00:00:39]És ezért is gondoltam, hogy érdemes lenne talán bővebben beszélni erről, de kezd kezdjük azzal, hogy hogyan kerültél ki 2011-ben Kievben és milyen minőségben?

[00:00:51]Ö úgy volt, hogy én egyetem után 2008-ban rögtön bekerültem a Külügyminisztériumba és akkor európai integrációs területen dolgoztam.

[00:01:01]Készültünk akkor a 2011-es Európai Uniós elnökségre, ugye az első magyar elnökségre, és én energia és közlekedéspolitikával foglalkoztam.

[00:01:12]És utána amikor lement az elnökség, akkor lehetőség adódott arra, hogy az elnökségi csapatban résztvevők azok külszolgálatra menjenek.

[00:01:22]És hát Kievben adódott egy olyan lehetőség, bár én oroszul nem beszéltem akkor, hogy kellett egy beosztott diplomata, aki az orosz-ukrán energetikai kapcsolatokkal, illetve az ukrán EU fejlődő kapcsolatokkal foglalkozik.

[00:01:35]Ugye az volt az az időszak, amikor indult Ukrajnai és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi társulás tárgyalása tárgyalási folyamata.

[00:01:49]És és így kerültem ki 2011 arán ki ebből, ahol öt évet töltöttem el diplomataként.

[00:01:56]És milyen benyomások maradtak benned ebbe az időszakban?

[00:01:58]Egy nagyon más világ volt, mint amit mondjuk a magyar elnökség idején az gondolom a nyugati brüsszeli világhoz képest milyennek láttad.

[00:02:08]Egyébként meglepően európai volt Kiev, tehát egy egy úgymond európai, kelet-európai nagyváros, főváros benyomását keltette.

[00:02:14]És hát ha emlékeznek a kedves nézők is, ugye 2012-ben ott volt a labdarúgó Európa bajnokság.

[00:02:23]Ugye Ukrajna és Lengyelország közösen rendezte.

[00:02:25]Tehát ott 2012 nyarán volt egy ilyen abszolút ilyen ilyen teljesen átlagosan európai jó hangulat.

[00:02:29]Ugye jöttek a turisták, tehát kijev akkor került fel úgymond a turizmus térképére.

[00:02:36]Ugye közvetlen repülőjáratok Nyugat-Európában ugye többek között Vízerjáratok mentek és és volt egy ilyen egy ilyen egyértelmű közeledés szerintem így a az ukrán társadalomban a az európai átlaghoz.

[00:02:49]De hát természetesen a az ukrán történelmi fejlődés árnyoldalai azok azok nem tűntek el.

[00:02:55]Tehát, hogy ott maga a kormányzati gazdasági berendezkedés az az természetesen a 90-es években kialakult.

[00:03:01]És ebben az időben milyennek érzékelted a magyar-ukrán kapcsolatokat?

[00:03:09]Ugyanilyen hű, tehát hűvösek voltak, rosszak voltak, vagy semlegesek?

[00:03:11]Hogy hogyan lehetne leírni?

[00:03:16]Azt lehetne mondani talán, hogy ugye a magyarok alapvetően nyugati fókuszok voltak, ugye ekkoriban, különösen egyelnökség is volt, illetve akkor már EU és NATO tagok voltunk, és szerintem keveset gondoltak Ukrajnára.

[00:03:30]Tehát szerintem egy átlag magyar 2010 körül nem biztos, hogy el tudtak öíteni, hogy Kiev az most Oroszországban vagy Ukrajnában van.

[00:03:36]Most ezt tényleg mindenkitől elnézést kérj, hogy ez nem akarok átalánosítani, de de úgy alapvetően az a ugye a mondjuk Zárhony után ott már a a volt Szovjetunió van Oroszország Ukrajna ki tudja, hogy pontosan hogy tehát szerintem a magyarok túl sokat nem gondolkodtak azon kívül, akiknek valós kapcsolata volt mondjuk kárpátaiak vagy ott a keleti határvidékről voltak barátaik, ismerőseik.

[00:03:59]A magyar ukrán kapcsolatok pedig így teljesen átlagosan jók voltak, tehát olyan értelemben, hogy hogy volt egyfajta gazdasági együttműködés.

[00:04:08]Ugye a Kárpát magyarság jogai azok úgy többnyire biztosítottak voltak.

[00:04:15]Nyilván nehéz gazdasági helyzetben voltak ők akkor is, relatíve úgymond az ukrán átlaghoz képest is.

[00:04:21]De de egyébként egy teljesen normális kétoldalú kapcsolatot figyelhettünk meg.

[00:04:29]És ebben 2014 volt a fordulópont szerinted, hogy ezek elkezdtek átalakulni?

[00:04:35]Ö hát azért ez az egész egy folyamat volt.

[00:04:39]Tehát szerintem itt azt azt kell látni tényleg, hogy ne a a közhelypofogtatások szint szintjén maradjunk, mert szerintem egy ilyen műsorban pont az a lényeg, hogy kibeszélhessük részletesen ezeket a dolgokat.

[00:04:50]Azt kell látni, hogy hogy azért az ukrán politikai elitben nyilván nyugati civil szervezetek, tinkt tankek támogatásával azért kialakult egy olyan erős narratíva, hogy nekik a az európai integráció és nyugati integráció a a cél, és hogy az ukrán nemzetépítés az ebben a keretben tud megvalósulni, és az Oroszországtól való minél erősebb leválás.

[00:05:13]És ezért végülis egy ilyen közigazgatás vagy adminisztratív elit kialakulása az folyamatban volt ugye már a 90-es évek mondjuk második felétől de 2000-es években felgyorsulóan, akikor ugye pozíciókba kerültek már a közigazgatásban ott a 201113 közötti időszakban is.

[00:05:31]De ez egyébként nagyon érdemes érdekes megfigyelni, hogy azok a személyek, akik mondjuk most mondjuk Ukrajna brüsszeli nagykövete vagy vagy akár miniszterelnök helyettes, ők gyakorlatilag ilyen ilyen főosztályvezetői szintű tárgyalók voltak az EU-ukrán szabadkereskedelmi tárgyalásokon a 2011-es 12-es időszakban például, tehát akiket én is konkrétan ott személyesen láttam mondjuk ezeken a tárgyalásokon, azért tudom mondani.

[00:06:01]Ühüm.

[00:06:01]Tehát valójában ugye nem volt úgymond teljes elitcsere, tehát ez a 14-es ugye Euróajdant követő ugye politikai változás, az valójában az adminisztrációban nagyon nagy mértékű kontinuitást vitt, tehát a inkább a a legfelső szinteken zajlott le egyfajta csere, meg ugye politikai irányváltás úgymond, de magában a a bürokráciában azért nagyon sok ember benne maradt és és ugyanazok ülnek ott, mint 15 éve, csak most nyilván értelemszerűen magasabb pozíció ban felfele kerültek.

[00:06:34]Igen.

[00:06:34]Hát Emmanuel Tod írja könyvében, hogy ugye a ukrán politikai elit az jó részt ilyen nyugat-ukrajnai származású, tehát felülrezentált a ebben a körben a nyugat-ukrajnai elit.

[00:06:49]Igen.

[00:06:49]Nem is tudnám egyesével elmond.

[00:06:52]Igen, tehát nem biztos, hogy egyesével minden kis ember konkrétan nyugatrán, de úgymond abból a szellemi közegből vagy politikai narratívából táplálkozik nyilván, ami egyébként Galíciából származik, és kezdett el kifelé terjedni, ugye egész Ukrajna területére.

[00:07:09]A azt akartam kérdezni, hogy a ugye ott voltál kin, amikor kitön kitört a forradalom, nevezzük annak.

[00:07:17]Milyen személyes emlékeid vannak ezzel kapcsolatban?

[00:07:19]kint voltál az utcán, megnézted a dolgokat, vagy egy diplomatának ilyenkor mi a viselkedési szabályzatot?

[00:07:26]Hát igen, persze.

[00:07:26]Tehát tehát egyrészt nyilván mindenféle legális eszközzel te szerezhetsz információt a fogadó államban.

[00:07:32]Most ezt ilyen nagyon hivatalosan mondtam el, de természetesen tehát, hogy kimentünk, igen, kimentünk a térre, beszélgettünk ott sátrazókkal, ugye tüntetőkkel, kárpátajaiakkal is, akik fent voltak ugye úgymond a forradalmat támogatni.

[00:07:48]De egyébként nyilván beszéltünk a a kormányzati szervekkel, és hát nekem is volt olyan egy rámesett, ugye ez úgy volt, hogy hogy mikor kit küldött el mondjuk a nagykövet egy-egy ilyen találkozóra, hogyha mondjuk ő nem ért rá, de például én is voltam a az ukrán ellenzéki vezetők egyik ilyen eligazításán is úgymond, amikor ők tartottak egy diplomatáknak egy tájékoztatót a a szakszervezeti székházban, ami mondjuk nem tudom két nappal később véget leporít.

[00:08:16]Aha.

[00:08:16]Azután, hogy mondjuk mi ott voltunk.

[00:08:21]De egyébként az nagyon érdekes, pont itt a forradalom, nem forradalom értékelés szempontjából, hogy tehát a a hivatalos ellenzéki pártok, akik ugye ott az ukrán ellenzéket képviselték Janokovcsal szemében, fogalmuk sem volt, hogy ők mit akarnak.

[00:08:35]Tehát őket is váratlanul érte ez az egész megmozdulást.

[00:08:36]Itt nem arról volt szó, hogy az ellenzéki pártok szervezték gyakorlatilag ezt a ezt a megmozdulást, hanem hanem ugye ez az EU integráció, nem EU integrációs feszültség úgymond a társadalomban.

[00:08:49]Ez ez kialakult, és utána valakik ezt úgy meglovagolták, hogy hogy Janukovics elnököt ki tudják mozdítani a hatalomból, aki már elkezdte veszélyeztetni a a többi úgymond erős üzletember, nem tudom, lehet oligarcházni, nyilván mondhatjuk, hogy oligarha pozícióit.

[00:09:07]Tehát itt inkább arról van szó az én saját értékelésemben, hogy hogy az egyébként 2010-es évek elejére már megszilárdult ukrán oligarchikus rendszer az abba úgymond elkezdett úgy belelépni Janukovics elnöke, hogy a saját családját jobb helyzetbe hozza a többieknél, és a többiek úgy gondolták, hogy ez ezt meg kell állítani valahogy, és nem biztos, hogy ők is odáig el akartak jutni, ahova eljutott.

[00:09:33]Ma ma te jóighá leszámolásként kezdődött így é hát azért ez így erős lenne így ennek titulálni de de inkább azt mondanám hogy ugye nagyon érdekes most lehet hogy akkor belemehetünk egy egy két percre ebbe hogy az az ukrán gazdasági politikai szerkezet hogy alakult ki ugye a 90-es évek után h gyakorlatilag az oligarchák ugye egy-egy vagy tehát egy-egy erős üzletember aki valahogy felülkerekedett ott a 90-es évek végére ezekben, az akkor még elég erőszak akos mindenféle összecsapásokban, azok utána monopolizálták a gazdaság egy-egy szegmensét, és úgy úgymond vertikálisan, hogy például ha valaki megszerezte a jól működő szénbányákat, akkor azok azért lettek a szénerőművek, megszerezte hozzá mondjuk az acéilipart, mert akkor a saját kokszát be tudta szállítani ugye az acéiliparhoz.

[00:10:22]És akkor egyébként a a ugye a csőgyártás is és akkor gázvezetéket is ő épített, tehát mondjuk ez egy szegmens, de van egy másik, aki meg mondjuk az olajipari vállalatot privatizálta, és akkor ő lett az összes reptér, mert akkor a reptérkeruzin ellátását az olajfinomítóból ő tudta megoldani.

[00:10:39]És persze a legnagyobb benzinkúthálózat az országba.

[00:10:44]ö tehát, hogy hogy ilyen jellegű ágazati oligarchia alakult ki, vagy például földgáz elosztó hálózatokat tulajdonló üzletemberünk pedig a műtrággyayagyárakat vette meg, merthogy a műtrágyaayagyártásban ugye 60-70% bemeneti költség az a földgáz ára.

[00:11:00]És mivelő a lakossági teljes elosztóhálózatot ugye tulajdonolta, hát azt el tudta érni politikailag, hogy mondjuk megszabja a az energiaivatal Ukrajnában, hogy mennyi földgáz jár nyomott áron a lakosságnak, ugye mennyi az a a jogosultság, hogy x nmes lakásra neked mennyi földgáz felhasználható, és ugye ezt akkor a az elosztó szintjén összesítik, és akkor az elosztó az ennyi áron megkapja ezt a gázt.

[00:11:29]Hm.

[00:11:30]Senki nem nézte, hogy ennek a fele se fogyott-e valójában a lakosságnál.

[00:11:31]És akkor így gyakorlatilag a világpiaci ár, nem tudom feléér, negyedéért emberünk az a műtrágya gyárát tudta táplálni a földgázzal és akkor jó nagy profitot lehúzni a műtrágya értékesítésből.

[00:11:45]Ezt ezt csak azért mondom, hogy ugye azt kell látni, hogy működött egy ilyen rendszer, és ez ágazati és nem területi alapon szerveződött.

[00:11:54]Tehát ami itt a orosz oldalról félreértelmezés vagy elszámolás volt, valójában ezek az orosz ukrán oligarhák nem voltak abban érdekeltek, hogy részekre szakadjon Ukrajna, mert a vagyonelemeik az egész ukrán területen ágazatonként koncentrálódtak.

[00:12:10]Ühüm.

[00:12:12]A másik, hogy szintén nem voltak érdekeltek abban, hogy a hasonló módon szervező orosz oligarchák, akik sokkal erősebb játékosok az ország méretéből fakadóan, majd őket megegyék.

[00:12:22]mondjuk egy közös eurázsiai gazdasági unió keretében.

[00:12:27]Tehát az az érdekes, hogy ebben a például Janukovicsi időszakban orosz gazdasági tulajdonszerzés Ukrajnában nem történt.

[00:12:35]Hiába mondod azt, hogy Janukovics állítólag orosz barátnak volt, ez valójában nem igaz.

[00:12:39]Ő hát inkább a saját zsebének a a barátja volt.

[00:12:44]Illetve próbált egyfajta egyensúlyt tartani, csak aztán ezen való, hogy túllépett, és ezért őt megpróbálták hát eltüntetni.

[00:12:51]De hát akkor az oroszok nem ennyire nem ismerték volna Ukrajnát, hogy hogy ezek számomra nehezen nem tudom, tehát hogy ez ez nekem egy örök kérdés.

[00:13:00]És ugye ugyanígy a 2022-es háború indításnál is, tehát hogy ezek a tehát minden, amit azóta hallunk, meg akkor is láttunk, nekem úgy tűnik, hogy hogy ők tényleg őszintén azt gondolták, hogy itt ilyen három nap, vagy legkésőbb három hét alatt itt Ukrajna az az fel fogja ezt adani, és és akkor majd szépen mindenki lelkesen hazatér a az orosz birodalomból.

[00:13:22]Ugye itt itt lehet egy olyan többféle félreértelmezés, vagy értelmezés is lehet.

[00:13:26]Ugye egyrészt van egy ilyen értelmezés, hogy attól, hogy te valamilyen nyelven beszélsz, akkor tehát szükségszerűen annak az országnak mondjuk a külpolitikájával vagy vagy kultúrpolitikájával, vagy bármivel egyetértesz.

[00:13:35]Ugye ezt mondjuk szerintem erről erről az írek tudnának mesélni, hogy a nem biztos, hogy mondjuk attól, hogy ők angolul beszélnek, annyira nagy rajongói mondjuk a a brit külpolitikának vagy a brit birodalomnak.

[00:13:45]És ugyanígy attól, hogy Ukrajnában mondjuk a a lakosságnak azt mondom, hogy a többsége beszélt oroszul is legalábbis.

[00:13:52]Most az, hogy most kinek mi az anyelve, az ott nagyon zavaros koncepció.

[00:13:56]Nem olyan, mint a magyaroknál, ahol ugye egyértelmű, hogy most vagy beszélsz magyarul, vagy nem, de világos.

[00:14:03]De itt itt itt ugye az egy félértelemzés volt, hogy attól, hogy valaki ukrán állampolgár és oroszul beszél, az majd mondjuk örülne annak, hogy Oroszország részévé váljon.

[00:14:13]És és ugye a másik, hogy ugye azt se becsüljük alá, hogy hogy volt egyfajta ilyen, hát hogy mondjam, illúzió azzal kapcsolatban, hogy mi a nyugat, meg mi az Európai Uniós tagság vagy integráció.

[00:14:26]Tehát az azért szerintem egy érdekes adat.

[00:14:28]Assiszem az 2014-ben láttam, csak így nagyon beégett, hogy hogy az ukrán lakosságnak körülbelül 25-30%-a járt valaha külföldön.

[00:14:39]Hm.

[00:14:39]és hogy a maradéknak a fele az a saját megyéjét sem hagyta el soha, tehát az oblasztyot úgymond.

[00:14:47]Üüm, tehát ezért a az ukrán lakosság jelentős részének teljes mértékül fogalmasa volt arra, hogy mondjuk a Bulgária és az Európai Unió és nem csak mondjuk Hollandia.

[00:14:55]Tehát, hogy azért teljesen más izé hallottam ilyeneket is, akik voltak mondjuk Bulgáriában nyaralni, hogy hát azért ezek az EU-ban vannak, de azért nem nem olyan minden csoda itt, tehát hogy mondjuk Kiefhez képest azért egy Bulgária az azért az nemüm nem biztos, hogy annyira életszínvonalat tud biztosítani.

[00:15:09]Világ csak hát ott is nyilván az országon belüli eltérések voltak óriásiak.

[00:15:13]Tehát ha azt nézed, hogy a az ország felső 1%-a mondjuk egy 45 milliós országban az 450000 ember, az mind mondjuk kijebb belvárosába koncentrálódik, vagy mondjuk annak a 80%-a ott koncentrálódik, akkor nyilván ott ott elég komoly éttermek vannak, nagyon komoly árúség van, olyan minőségű termékek voltak, tehát mi is úgymond ledöbbentünk, ugye kimentünk ilyen magyarként 2011-ben, és akkor és olyan merkák is voltak, hogy a feleségem mondta, hogy én nem ismerem nagyon az ilyen ilyen mindenféle nem tudom divat, vagy vagy ilyen vagy illat meg egyéb márkákat, hogy itt itt eggyel fentebbi szintű merká voltak, mint mondjuk Budapest keresak persze igen.

[00:15:52]Tehát még nagyobb ellentétek voltak a társadalomban társadalomban.

[00:15:57]Igen.

[00:15:58]Igen, igen, igen.

[00:15:58]Ez még nagyon érdekes, mert ez még mindig egy megoldatlan rejtély, ugye, hogy akkor végül is mi vezetett ehhez az egészhez, amiben élünk most már a ötödik vagy már hatodik éve szinte.

[00:16:11]Hát nekem erről van egy van egy elméletem.

[00:16:12]Lehet, hogy ez egy hosszabb lesz.

[00:16:15]Ezt ezt is akartam kérdezni, hogy hogy látod jelenleg az orosz-ukrán háború helyzetét?

[00:16:20]Ugye néha hát nyilván a napi híreknek még mindig a része, de már változó intenzitásra beszélünk róla közéletben.

[00:16:34]Attól még ez a háború nagyon itt van.

[00:16:36]Sőt, hogyha mondjuk külföldi ellemzőket hallgatunk, és nem magyar ellemzőket, akkor egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy ez egyre jobban eszkalálódnak a a dolgok.

[00:16:47]Már a Baltikumban is egyre veszélyesebbé válik a helyzet, tehát mert akár elképzelhetőnek tartják, hogy valami történjen ott a orosz oldalról, vagy akár a másik oldalról.

[00:17:02]Tehát hol tartunk ebben a konfliktusban?

[00:17:05]Szerinted lehet, hogy egy kicsit messzebbről kell elindulnom.

[00:17:09]Nyugodtan történelmi műsor, igen.

[00:17:11]Kezdjük a kín tehát ugye először is szerintem az nagyon fontos látnunk, hogy ugye mind a nyugati, mind az orosz oldalon mindig ilyen narratívák vannak, tehát valójában ők előre megmondják, hogy mi a mi a célfüggvény, és ahhoz igazítják a a szakértőiket, a beszédjüket.

[00:17:28]Sajnos elég kevés olyan megmondó emberrel vagy tintankenkessel vagy szakértővel találkoztam, akit valójában az érdekel, hogy mi a valóság és nem az, hogy hogy támassza alá azt a célfüggvényt, amit rábízott a az ő az őt foglalkoztató szervezet.

[00:17:41]Most az lehet médiárúban szerinted most nem csak CNM, BBC vagy Rusia Today, mert az ugyanez egyébként nyilván más mélységgel, de ez mindenféle ilyen tint tankek is gyakran hasonló módon járnak el, hogy nem a nem az alappréma, vagy nem a mögöttes kérdést feszegetik, hogy miért is tartunk ott, ahol tartunk, hanem hanem megpróbálják ugye saját narratívájukat betolni az olvasóik vagy nézőik arcába.

[00:18:09]Ö na most én azt gondolom, hogy itt az alapkérdés, amit nem nagyon szoktak mondani, az valójában Európa keleti határól szól.

[00:18:17]Tehát Európa civilizációs integrációs keleti határán zajlik ez a háború.

[00:18:20]És valójában az alapkérdés az az tehát az orosz-ukrán, hogy orosz-ukrán háború van most, az csak ennek egy megjelenítése, de valójában arról van szó, hogy Európának van egy északi, egy nyugati és egy déli határa.

[00:18:35]Nyilván jegestenger, Atlanti óceán, földközi tenger.

[00:18:37]Ez egy jól behatárolt határ.

[00:18:39]Viszont keleten nincs objektív határa Európának.

[00:18:46]És és ezzel küzdünk, hogy hogy Oroszország nem akar Európa része lenni, nem is igazán Európa része teljes mértékben.

[00:18:57]Tehát, hogy látható nyilván, hogyha mondjuk genetikai szemszögből nézzük, nyilván az oroszok persze európaiak mondjuk genetikailag nagyobb részt, de mondjuk a brazilok és a a kanadaiak is, vagy a mexikóiak is, de mégsem gondolnánk őket ugye európainak.

[00:19:08]Tehát azt gondolom, hogy ezek a gyarmati korszak expanziójából kifejlődött genetikailag Európában gyökerző társadalmak valójában már annyira el változtak.

[00:19:22]Ühüm.

[00:19:22]hogy hogy én Európának ezeket már nem nevezném, tehát európai kult civilizáció mondjuk azt vagy vagy nem is tudom, hogy hogy lehetne ezt jól megfogalmazni, de de mondjuk, ha megnézed a mai Európai Uniót, szerintem az egyik fő lényege az a konszenzusos politika csinálás.

[00:19:38]Tehát, ugye a legtöbb európai uniós országban arról van szó, hogy arányos választási rendszer és mindenki pártok, különböző élő vagy nem élő koalíciók, vagy problémás vagy vagy jobban működő koalíciókba próbálják átvinni a saját politikai értékeiket meg érdekeiket, de de van egy ilyen konszenzuskereső attitűd, és ugye ugyanez megvan végülis az EU-ban a 27 tagállam között is valamely valamilyen mértékben.

[00:20:06]Nyilván ez persze kierősebb, ki gyengébb.

[00:20:08]Hát hogy alapvetően a ez ez szerintem egy ilyen sajátosság, ami nyilván persze Európának a a keresztény kulturális gyökereiből is fakad, meg a meg az egyénvédelm satöbbi.

[00:20:21]De hogy azért Oroszország történelmi fejlődése már olyan mértékben eltér ől az európai fejlődéstől, többek között ugye a tatár, uralom és utána is a birodalmiság meg a kommunizmus satöbbi miatt, hogy hogy ott őt már már nem lehet ebbe bevonni.

[00:20:38]És és ugyanígy szerintem azt is ki kellene mondani nyugodtan, hogy Törökország sem Európa része, soha nem lesz Európai Uniós tag.

[00:20:47]Tehát például ez egy teljes ilyen hát, hogy mondjam, képpmutatás, amit a a mondjuk az Európai Uniós elit csinál, hogy itt most még mindig Törökországgal mondjuk csatlakozási tárgyalások alacsony lángon zajlanak.

[00:20:59]Tehát ezt hát tehát akkor Ukrajna nem ugyanennek a keleti világnak a része igazából.

[00:21:05]Ukrajna az egy kérdés, mert történelmileg ő nagyon sokáig tartozott Lengyel Litván zónába is.

[00:21:08]Tehát tehát pont arról szó, hogy Ukrajna az a határvidéke ennek és Belarusz is egyébként, vagy akár Molaba is ennek a határvidéke.

[00:21:17]És ugye akkor itt jövök el addig a gondolatmenetig, hogy hogy valójában pont ezért az Európai Uniónak és az európai vezetőknek kéne felnőni ahhoz a feladathoz, hogy ne ideológikusan, hanem gyakorlatilag menjenek és tárgyaljenak.

[00:21:31]Igen, le kell ülni az oroszokkal, nem az ukránok nélkül, hanem akár az ukránokkal együtt, de ugyanígy bevonva Belaruszt és és akár a Moldovaiak, nyesztergy mellék.

[00:21:40]Tehát tehát itt igazából szerintem ez a háború úgy zárható le tartós megoldással, hogyha nagyon őszintén leülnek a felek és és mindent az asztalra teszünk.

[00:21:51]Most lehet, hogy nagyon ilyen blaszfémikusat fogok mondani, de tehát azt sem értem, tehát azért semz elzárkózunk a tárgyalások elől, mert mert most akkor ennyi erővel az európai elit magában nem bízik, mert azt gondolja, hogy majd a Putyin elnök úr őt átveri, ugye, vagy valamit, tehát azt, hogy ne ne beszéljünk Putyinnal, mert akkor majd átver minket.

[00:22:09]Tehát ennyi ennyi önbizal, hogy nem vagyunk képesek átlátni mondjuk egy egy putyini tárgyalási technikán.

[00:22:15]Ezt én ezt nem tudom értelmezni, vagy akkor ezek szerint lehet, hogy alkalmatlan mondjuk az európai külpolitikai vezetés.

[00:22:19]Az biztos, hogy van de egyébként.

[00:22:24]És ugye a másik, bocs, még csak annyi, hogy és ami most itt ugye mondjuk a provokatív része, tehát hogy hogy igen.

[00:22:29]És az oroszok az asztalra teszik, hogy határt kell módosítani, mert nem tudom, mert nem örök érvényű az, ami esetleg 1991-ben történt, de akkor például mi is az asztalra tehetjük a másik oldalt, hogy jó, akkor rendezzünk minden kérdést, akkor rendezzük, hogy Belaruszban mi van, Moldovában, Gyenzter melléke mi van, de akár mondjuk Kalinyingrád megye kérdése is felmerülhet, hogy valójában az most hogy és miért tartozik Oroszországhoz.

[00:22:49]egyébként ők meg mondjuk viszik a krímet meg Kelet Ukrajnát.

[00:22:50]Tehát ez most ilyen nyilván ezt nem Igen, de ez am ez amit mondtál, ez a klasszikus ilyen 19.

[00:22:55]századnak hát még a hosszú 19.

[00:22:59]század úgy értem még a Versaji békerendszer is így volt, hogy akkor vesszük a térképet és fel felszereteljük.

[00:23:07]Most csak úgy durván mondom, de hogy azt akarom ezzel mondani, hogy hát ott végül is bizonyos értelemben nem is csak, hogy figyelembe vették a realitásokat, hanem mégis alkották az új realitásokat, de hogy volt Igen, igen, mondjuk bátorságuk a történelem formáláshoz.

[00:23:26]Itt meg úgy veszem észre, mintha az EU az az borzadna attól, hogyha valaki kimondaná azt, hogy úristen, itt most, hogy a hogy a krím az nem az az továbbra is Ukrajna is 100 év múlva is az marad, miközben valószínű, hogy az ez de factó meg jogilag is Oroszország része marad immár örökké most kis kis kis túlzással.

[00:23:47]Igen, persze, de úgy értem, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva, de hogy még addig se jutnak el, hogy ezt így elfogadják, hogy hogy ez így van.

[00:23:57]Tekintsük ezt kiindulási pontnak.

[00:23:59]Még mindig ugye ilyeneket mond Zelenszk is, hogy a Krimet is visszafoglalják satöbbi.

[00:24:03]Igen.

[00:24:05]Tehát, hogy nem az a fogalm tehát fogalomzavarok vannak szerintem.

[00:24:08]Tehát az az is probléma eleve, hogyha azt mondod, hogy hogy nem nevezed a nevén a dolgokat.

[00:24:13]Tehát ez nem egy különleges katonai művelet, hanem ez egy háború.

[00:24:15]Tehát most egy orosz naredib mi annak neveztük.

[00:24:18]De mit mond az EU, hogy ez egy kiprovokálatlan?

[00:24:20]Na most azért ebbe tudnék vitatkozni, hogy mondjuk ez kiprovokálatlan-e, de a másik, hogyha azt mondjuk, hogy oké, ez egy kirígó nemzetközi jogsértés, de akkor mondjuk az Egyesült Államok és Izraeli Irán elén támadása az szintén egy ugyanolyan kirívó nemzetközi jogsértés, és mégsem reagálunk rá úgy.

[00:24:37]Tehát, hogy kicsit a a konzisztencia hiánya azért az az erőig erős a ebben mondjuk és ez nem csak az európai elit jellemzője, nyilván ez minden egyes mondjuk politikai elitbe sajnos a a mai világban ugye megfigyelhető.

[00:24:52]hogy hogy a kettős mérce az nagyon jellemző, és és hogy próbálják nem a nevén nevezni a dolgokat, ha nekik kellemetlen.

[00:25:00]Persze, hogyha a másiknak kellemetlen, akkor akkor nyilván ott ott ott máris ki lehet mondani a a karakteres igazságot.

[00:25:07]És akkor most arra arra visszatérve, tehát hogy szerintem miért értelmetlen ez a háború?

[00:25:11]Azért, mert ugye az oroszok körülbelül három nap alatt elvesztették az elején.

[00:25:15]Már úgy, hogy az, hogy a teljes orosz győzelem az nem valósultott meg, az körülbelül három nap alatt eldőlt.

[00:25:23]Az viszont, hogy Ukrajna sem nyerheti meg, az pedig 2023 nyarán dőlt el, amikor ugye volt ez a Prigojsin féle orosz országi pucskísérlet, mert ugye ha akkor mondjuk tegyük fel valami olyan káosz alakul ki Oroszországban, ami mondjuk dezintegratív folyamatokat indít el, akkor nyilván Ukrajnának lett volna esélye, de ez nem történt meg.

[00:25:44]Tehát gyakorlatilag én azt azt mondom, hogy az utóbbi három év az egy teljesen felesleges humanitárius és gazdasági katasztrófa valójában.

[00:25:51]És ugye nyilván Ukrajna a legsúlyosabb áldozata ennek.

[00:25:56]Nyilván az oroszok is sokat vesztenek rajta, és egyébként az európaiak is nagyon sokat vesztenek gazdaságilag.

[00:26:02]És kik nyernek?

[00:26:02]Egyesült Államok, Kína, India, Törökország mondjuk a legnagyobbat, mind gazdasági, mind politikai értelemben egyébként.

[00:26:10]És pont ezért nem értem, hogy az európai vezetésnek hogy nem lehet belátni azt, hogy hogy az az érdeke, hogy ez minél előbb záruljon le.

[00:26:20]Hát inkább inkább úgy tűnik, mintha az lenne az érdekes, hogy mindre tovább elhúzódjon, mert én ezt nem értem meg, hogy hogy bízhatnak még mindig egy ilyen végső ukrán győzelemben.

[00:26:28]Már már már csak abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy Oroszországnak vannak nukleáris fegyverei, Ukrajnának meg nincsenek.

[00:26:39]És szoktam hallgatni John Mirsheim, mert ugye, hogy mondta egy műsorban nagyon érdekes, hogy ő volt az egyetlen a 90-es évek elején, vagy a 80-as évek végén, aki amellett érvelt, hogy Ukrajnának tehát, hogy ne ne szerelje le a nukleáris arszenáját, mármint amerikai hát ezekbe a amerikai thinktangekbe akkor amikor így a amerikai külpolitikát próbálták így kitalálni, és hogy furcsa módon ő amellett él, hogy ez nem lenne jó ötlet és felsorolta az érveit.

[00:27:12]Nagyjából előrevetítette ezt az egész konfliktust, akkor meg hülyének tekintették, hogy ne már, hát hogy ez ez így kell, satöbbi.

[00:27:19]Tehát, hogy vannak ennek ilyen érdekes aspektusai, de végsősoron akkor az a kérdés, nem, hogy az európai elit az önmagától ennyire szűk látókörű meg hülye, vagy vagy a igazából nem európai érdeket szolgál?

[00:27:35]Ö nyilván ez ez nehéz kérdés.

[00:27:38]Ö, de egy kicsit tehát ugye lehet, hogy is is, tehát már úgy érted, hogy bizonyos emberek csak naívak, és mások pedig mások pedig aktívan mondjuk más érdekek mentén tevékenykednek, de nyilván azért a azért azt is mondjuk el, hogy nyilván Brüsszelben is vannak szintén olyan aktorok, akik meg mondjuk az orosz érdekek mentén tevékenykednek.

[00:27:56]Tehát, hogy ez is egy olyan játszótér, ahol ahol mindenki bent van, és hogy ne egyoldalúan lássuk ugye az egészet.

[00:28:05]Mindenesetre szerintem tehát, hogy amire kicsit kifuttatnám ezt, hogy lehet, hogy egy sportos kédet hozni, mondjuk egy egy ilyen focicsapatost, és hogy hol hibázott mondjuk az előző kormány ebben a ebben a a kommunikációban vagy mozgásban, és hogy talán mit kellene máshogy csinálni, mert végülis a cikkem is arról szólt, ugye, hogy hogy miket kéne, milyen hibákat kéne elkerülni talán, vagy mi mit lehetne jobban csinálni.

[00:28:31]Tehát azt mondod, hogy mondjuk vagy egy focicsapat és az edző, most tegyük fel a brüsszeli elit, az az mindig rossz taktikával küld ki, és mondjuk sokszor kikapsz néha egy döntetlen satöbbi, és miközben nagyon erős játékosaid vannak valójában, vagy vagy lennének jó játékosaid, de mégis valahogy nem áll össze a taktika.

[00:28:50]És és ugye nem mindegy, hogy ilyenkor, amikor te is a csapat tagja vagy, és te is kifutsz a pályára, akkor ugye megpróbálod azt, hogy a többi játékossal együtt átbeszélitek, hogy szerintetek mi lenne a jobb taktika, és utána együtt odamentek az edzőhöz, és nem leülöltve a fejét, hogy te milyen őrült izé hozzánemértő balkeg vagy.

[00:29:07]Ö vagy hogy téged mondjuk mit tudom én Fradurról beszéljünk és mondjuk té, hogy az biztos az Újpest nevezett ki téged a Fradi élére, hogy tudod rontsd le a csapatot.

[00:29:18]A akkor akkor odamész és akkor megpróbálod ugye azt meggyőzni az edzőt arról, hogy ezzel a taktikával nem fogunk nyerni.

[00:29:25]És lehet, hogy úgy mond ez az edző az lehet, hogy az elmúlt 15 évben egyébként sokat nyert ezzel a taktikával, csak elment mellette a a stratégia.

[00:29:33]Tehát, hogy kicsit úgy érzem, hogy az európai elit beleragadt ebbe a úgymond washingtoni konszenzust 90-től 2009-ig típusú gazdasági, politikai gondolkodásba, és ettől nem nagyon tud elmozdulni.

[00:29:50]És hogyha ha ugye ezt most mi több EU tagállam, különösen mondjuk a kelet-európaiak, akik ugye mondjuk más történelmi tapasztalataik vannak, és és talán tudnának hatni rá, akkor ugye akkor lehet, hogy egy másik taktikával ki lehetne futni a pályára.

[00:30:08]És ugye a probléma nekem az előző kormánnyal az, hogy ők viszont azt csinálták, hogy megha ugye egyrészt nyilván a stílusban nem megfelelően beszéltek az edzővel és nyilván ilyenkor az lesz, hogy kirak a csapatból vagy kispadra ülett hogyha úgy kritizálsz.

[00:30:22]A másik, hogy hogy meg amikor a csapatigazítás megvolt, akkor felvették a telefont és akkor felhívták az MTk edzőjét, hogy mi a taktika, ami szintén nem korrekt szerintem ha egy csapattag vagy.

[00:30:32]Üüm.

[00:30:32]Ühüm.

[00:30:32]Na de most nem akarok belepolitikai irányokba elmenni.

[00:30:35]Tehát inkább inkább azt mondanám, hogy hogy szerintem mindenképpen a a valahogy az Európai Unió külpolitiká keresztül kellene nekünk megpróbálni megformálni úgymond az európai külpolitikát, mert a magyar külpolitika önmagában nyilván nem elég súly ahhoz, hogy hogy mi itt bármi olyan változást elérjünk, ami ami pozitív lenne érdemben.

[00:30:58]És és itt például mondjuk akár ha azt nézzük, hogy a magyar lengyel kapcsolatok, ott ugye nem nem az van, hogy a magyarok a az egyértelmű hibásak és a és a lengyelek meg mindent jól tudnak.

[00:31:09]Tehát szerintem ott például el kell indulni egymás felé.

[00:31:10]Tehát még nekünk el kell indulni egy kicsit a az európaib mondjuk kommunikáció és és gondolkodásmód irányában, ugyanúgy a lengyeleknek vissza kéne venni a a teljesen irracionális mondjuk orosz ellenes vonalukból.

[00:31:24]Háború párti vonal végül is lehet így is nevezni.

[00:31:28]Nem, nem, nem, ezt ne, ne érsére, nem politikai szlóánként mondom, de azért végis arról van szó, hogyha követed az ilyen lengyel belpolitikát, akkor ott azért Igen, igen, igen.

[00:31:38]Hát tehát szerintem valahogy valahogy ezt ezt kellene megpróbálni, hogy a klubon belül és kifele nem annyira beszélve meg üzengetve, de de ott viszont úgymond tiszteletteljesen, de de rámutatva a a valóság, hogy a valóság nem áll összhangon mondjuk a a az elképzelésekkel vagy az ideológiai vonallal, a a akkor esetleg meg lehetne változtatni ezt.

[00:32:02]Ühüm.

[00:32:02]Igen.

[00:32:02]Sok kérdés következik ebből, amit mondtál.

[00:32:05]Az egyik az, hogy akkor Magyarországnak szerinted mi lenne a helyes stratégiája most az orosz kapcsolatot illetően?

[00:32:14]Mert ugye most egy azért egy teljes irányváltás jön látszólag.

[00:32:19]Látszólag tehát, hogy az új külügyminiszterünk Orbán Anita már bekérte egyszer ugye a az orosz nagykövetett Kárpátalja megtámadása miatt.

[00:32:29]Én nem tudtam, hogy az magyar terület, de akkor örülök, hogy Orbán Anita annak tekinti ezt csak így száruljel mondom.

[00:32:36]Mindegy.

[00:32:36]Ezzel azt akartam kérdezni, hogy hogy ezt persze na én értem morálisan meg gondolom a diplomáciában ez szokásos, hogy akkor bekérhetedet, ha van valami bajodt, csak hogy vajon célravezető lesz-e egy ilyen politika egy 10 milliós ország részéről egy jóval nagyobb országgal szemben, akik akik most kell vannak, vagy hát akik kell vannak gazdasági összefonadásaink, vagy hát nekünk szükségünk van az ő ö nyersanyag anyagukra.

[00:33:06]Igen.

[00:33:08]Hát az előző körügyminisztériumban meg bekérettek mondjuk amerikai ügyüvőt vagy nagykövetet azért, mert mondjuk mondott két mondatot a kormány belpolitikájáról.

[00:33:16]Tehát most ezt csak azért mondom, hogy nyilván a bekirdetés az egy az egy normál gyakorlat.

[00:33:18]Ühüm.

[00:33:20]Nyilván tehát én én nem látom azt, hogy itt abszolút szöges 180 fokos fordulat lenne az elképzelés az orosz irányban.

[00:33:30]Tehát ha megnézzük a ugye volt egy ilyen nyilatkozat, hogy 2035-re építjük le a az orosz energiahordozóktól való függőséget, ami valójában csak annyit jelent, hogy egyébként addig van érvényes hosszútávú gázszerződésünk például.

[00:33:42]Tehát hogy tehát egyébként úgymond túl sok újat nem jelent.

[00:33:48]Ö de tehát én azt gondolom, hogy hogy a Oroszország itt lesz, és azt gondolom, hogy hogy a tehát az orosz EU meg magyar EU kapcsolatokat is úgy kellene racionális keretbe helyezni, hogy Oroszországra úgy tekintsünk, mint bármely más átlagos, nem európai országra.

[00:34:07]Nyilván majd most a háború az egy specifikum, de én most általában veszem mondjuk az orosz gazdaságot, hogy mint ahogy nem tudom Brazíliával, Dél-Afrikával, nem tudom Indonézival, bárkivel gazdasági kapcsolatokban vagy, mert ha valami termék onnan a legolcsóbb, vagy ott a legjobb minőségű, akkor onnan megveszed.

[00:34:24]Világos?

[00:34:25]És és ugye Oroszország csak ehhez ugye el kéne addig jutni az európai mainstream gondolkodásában, hogy az oroszok azok nem a mi európai gondolkodásmódunk szerint élnek.

[00:34:41]nem biztos, hogy úgy akarnak élni, és hogy nem akarjuk rájuk kiterjeszteni ezt az integrációt, mert szerintem van egy ilyen probléma, hogy az európai univerzalizmus, most lehet, hogy egy kicsit megint elkanyarodok, de hogy az európai elitek azt gondolják, hogy minden egy a földön minden országnak és minden lakosságnak az lenne az ideális, ha európai módon élne, úgy gondolkodna, igen, azokat a jogokat tisztelni, a társadalom azokon az alapokon szerveződne.

[00:35:05]Tehát ez az úgymond az univerzalizmus, humanista univerzalizmus, individualizmus, bármi, nem tudom minek nevezzük.

[00:35:15]És ugye ebből az fakad, hogy ők mindenhol ezt az igét akarják hirdetni, és ugye a kereskedelmi kapcsolatokat összekeverik ezekkel a a politikai, társadalmi hát úgymond igehirdetéseikkel, akár Kína esetében, akár Oroszország esetében, akár más országok esetében.

[00:35:34]És hogyha ezt el tudnák engedni, tehát kínénk azt mondani, hogy nem, én én mélységesen abban hiszek, hogy az európai civilizáció az egy speciális adott földrajzi, társadalmi, vallási, egyéb közegben kialakult civilizáció, ami nem egyetemes ühüm, hanem mindegyik más civilizációnak megvan a saját maga létjogosultsága, harcolja meg a saját harcait.

[00:36:01]egyébként ugye nem tudom, mi se kaptunk humanitárius segélyt a pestis járványnál és a nem tudom a 1500-as évek vallásháborúinál es küldtek békefenntartókat Kínából, tehát hogy tehát bizonyos értelemben meg kell harcolnod a harcaidat és és ugye ha ezt meg tudod húzni ezt a határvonal, és ezért kellene szerintem egy átfogó megállapodás Oroszországgal arról, hogy oké, hol van az EU orosz civilizációs határvonal, és akkor ami a határon innen van, az viszont akkor mi kezeljük, ami azon túl van, azt meg majd ők kezelik.

[00:36:34]És ez nem a mi dolgunk, hogy Oroszországban most demokrácia van, vagy milyen jellegű rendszer van, ammennyiben az minket persze nem fenyeget.

[00:36:40]Tehát hogyha ha ezt egy ilyen tartós béke megállapodással meg tud csinálni, és akkor utána újra lehet indítani gazdasági kapcsolatokat, és ilyen mindenféle emberi jogi és egyéb ilyen ilyen záradékok, klauzulák és egyebek nélkül.

[00:36:57]a kölcsönösen előnyös, mondjuk üzleti együttműködés alapján, mint ahogy egyébként máshol is a világban esetleg megteszed, vagy ahogy kellene csinálni, és ahogy más szereplőt teszik.

[00:37:06]Például Kína ugye úgy terjedezkedik, hogy ő soha semmit nem kérdez, hogy az adott kormány éppen viselkedik a saját állampolgáraival, vagy vagy ott milyen rendszer van.

[00:37:16]Hát igen, ő nem akarja a saját civilizációját, mert tudja, hogy nem is tud, tehát hogy nem nem lesz, tehát soha nem leszel te kínai.

[00:37:22]Bár úgy értem, hogy csak kulturálisan, tehát hogy te te se leszel, én se leszek nyilván nem tudom, valószínűleg a ugandaiak se lesznek, de lehet kölcsönösen előnyös projekt vágos, világos.

[00:37:33]Csak hát ugye a kínai diaszpóra is összezár, nem akar téged, ugye, ahogy mondod, azzátenni, hanem inkább bezárkozik, a saját kis Kínáját teremti meg ugye minden mindenhol a világon.

[00:37:46]Európa meg mindenhol a saját Európáját akarja viszont látni, és felháboródik mondjuk azon, hogy egy nő nő kendő van a fején, miközben 100 évvel ezelőtt, vagy még 50 évvel ezelőtt is a dé nagyanyja meg a nagyanja is kendőt.

[00:38:00]Igen.

[00:38:00]És ezekkel most felháborodunk, hogy úristen, micsoda elnyomás van a világban.

[00:38:04]De visszatéve Magyarországra, igen, mindig foglalkoztatott a visegrádi együttműködés, ami hát nagyon szép a koncepciója, meg valahogy tényleg azt üzeni, hogy Közép-Európa az Közép-Európa.

[00:38:20]Tehát itt az érdekeink bármi is van, összefonodnak, tehát nem nem tehát más érdekeink vannak, mint Portugáliának.

[00:38:28]bármennyire is vagyunk egy szövetségi meg megye a egy szupronacionális egység részei, csak valahogy mégis ez az együttműködés ugye nagyon döcögösen megy.

[00:38:42]Hát akár hogyha az egyik államban mondjuk a nagyok közül egy másfajta politikai orientáció kerekedik felül, akkor a másik okban meg más van, akkor ez már rögtön hűvösebbé teszi a viszonyt szerinted?

[00:38:59]Ö mert ugye most erről szó volt, hogy az új kormány valahogy ezzel a lengyel kapcsolat normalizálásával vagy hát rendezésével újra akarja nyitni ezt a viságrádi együttműködést, vagy más fokozatra kapcsolni, hogy ebbe te milyen lehetőségeket látsz most a kormánytól függetlenül, hanem úgy elvben.

[00:39:20]Igen.

[00:39:23]Köszi.

[00:39:23]Nézd, az biztos, hogy szerintem Lengyelország az egyik legsikeresebb ország most Európában.

[00:39:28]Azt mondhatjuk, tehát hogyha az egész fejlődési vonalát tekintjük, mondjuk így a 90-es évektől kezdve, ugye most lehet ilyeneket említeni, hogy nem tudom, a 2009-es felség meg covid alatt is csak az őgazdaságuk maradt lövekedőpályán, és ugye nem nem csökkent például, de az is látszik, hogy ott van egy egy tényleg, tehát hogy a tényleg ugye lengyel a társadalom, sikerült elkerülniük az illegális bevándorlást.

[00:39:54]viszonylag van egy van egy egységes politikai tér, amiben persze vannak komoly viták, de ha megnézed, azért alapvetően értékrendi alapon nem annyira tér el ugye a a pis és a a po vagy tehát mondjuk, hogyha vannak is vannak is azért azért viták, de de azért alapvetően egy mondjuk inkább jobb oldal domináns politikai tér van, és és vannak nemzeti konszenzusok, például mondjuk az orosz gyűlölet, ami nem biztos, hogy mondjuk a leghatékonyabb része ennek a történetnek.

[00:40:22]De hogy hogy inkább az, hogy is mondjam, tehát hogy hogy én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy egy jó irány.

[00:40:27]Ugye eddig azért nem működött szerintem, mert minden V4 tag az ugye azzal volt elfoglalva, hogy elsősorban nyugat-európai országokkal neki meglegyenek a megfelelő üzletei.

[00:40:41]És a ugye mindig a közös dolgok az a másodlagos, tehát hogy jó ez az együttműködés, amíg közösen kiharcolunk több pénzt mondjuk Kelet-Európának a kuhézióba.

[00:40:51]vagy egy kicsit több pénzt a közlekedésre, de amint fajsúlyos dologban, hogyha már azon múlik, hogy most akkor én a a 100 agrárpénzből mondjuk, hogy a a V4 országra jutó 100 agrárpénzt, hogy osztjuk el, akkor már a lengyel el fogja taposni a magyart, vagy a Csehzlovákot adott esetben.

[00:41:06]Szerintem legalábbis ez volt a a jellemző.

[00:41:08]Most ugye az a kérdés, hogy hogy azzal, hogy azért a nyugat-európai hát politikai helyzet eléggé nehézkes ugye láttuk most nem EUAG, de tehát azért a brit helyi önkormányzati választások eredményéből is látszik egy nagyon erős elitellenes ugye felhang.

[00:41:26]A Németországban az AFD folyamatosan erősödik.

[00:41:31]Franciaország gyakorlatilag permanensbitikai, majd hogy nem kormányozhatatlansági válságban van.

[00:41:40]Tehát itt ja hát ugye Belgium az még nyilván mindig kormányt alakít valamely szintjén a az államnak, csak egy perat említve.

[00:41:46]Tehát az a kérdés, hogy eljutunk egy olyan pontig, amikor mondjuk akár mondjuk a lengyel növekedés, vagy a cse növekedés, az már annyira meghatározó lesz, hogy inkább magunkra tudunk figyelni.

[00:41:58]Hm.

[00:41:58]Ö, illetve tehát, hogy hogy úgymond annyira leamortizálja magát mondjuk a a nyugat-európai gazdaságszervezés, hogy hogy ténylegesen lesz értelme ebben az alternatív térben is gondolkodni, nyilván az EU-s kereteken belül.

[00:42:13]És mondjuk ebből ez szerintem egy jó dolog, hogyha Ausztria bevonható, mert mégis csak egy egy tőkeerős ország, aki azért nem bír minden negatív jellemzőjével a a nyugat-európai társadalmi fejlődésnek talán.

[00:42:30]Viszont ugye itt itt fontos lenne szerintem az, hogy abból viszont legyünk óvatosak, hogy ne egyoldalú legyen ez a közeledés mondjuk a magyar lengyel kapcsolatokban, ahogy mondtam is, hanem tehát a lengyel álláspontot is kell közép felé húzni, mert egyébként szerintem a a Cseh meg a szlovák mondjuk kőpolitika az egy az egy elég racionális főleg a a főleg a szlovák, tehát hogy a hogy a szlovákok nagyon sokszor voltak egyébként is ilyen olyan főtárgyalók, tehát a a szlovákok egy egy elég pragmatikus külp politikát visznek szerintem.

[00:42:59]Tehát, hogy itt nyilván a lengyeleknek is vissza kell jönni szerintem felénk, de most akár az osztrákot is mondhatjuk, hogy ők is ők is azért viszonylag konszolidáltak.

[00:43:10]Tehát akkor azt mondod, hogy a nyugati politikai válság, ami hát már van, és valószínű még jobban elmélyül, az arra fogja kényszeríteni a térségünket, hogy jobban együttműködjön, mint eddig.

[00:43:21]Hát ez ez egy lehetőség szerintem, hogy legalábbis most van egy van egy ilyen pillanat és mondjuk akár most folyik ugye a vita arról, hogyha egyáltalán beszélni akar Európa Putyin elnökkel, akkor ki legyen az a főttergyaló?

[00:43:32]És ugye itt mennek a mindenféle neveket dobnak fel.

[00:43:36]Te például magát hát ugye Holfin miniszterelnököt, mit tudom, Mário Dragit, ugye ő ő már mindent is tud, tehát ugye a gazdaságot is ő adja meg, de majd majd az oroszukránt is.

[00:43:49]Ugye vannak olyan jelöltek is, de nyilván tehát egy kajakallasz, aki egy észt orosz ellenes kül külképviselő, nyilván ő erre teljes mértékben alkalmatlan, hogy mondjuk egy viszonylag semlegesebb tárgyaló szerepet vigyen.

[00:43:59]De például miért nem lehetne egy Voltos Truck kanceller például?

[00:44:03]Tehát én azt gondolom, hogy a ugye ahhoz, hogy tehát minimum egy volt kormányfői szint kell, hogy egyáltalán komolyan vegyék ugye az embert.

[00:44:15]Viszont mondjuk praktikus lenne olyan országból, aki aki nem teljesen elvadultan oroszellenes, akár mondjuk semleges katonapolitikailag, mint mondjuk Ausztria.

[00:44:25]És akkor az őt mondjuk lehet támogatni szakértői vonalon meg impulzusokkal ugye minden egyes irányból mondjuk azon belül.

[00:44:33]De de valami olyan embert tudnék elképzelni, aki tehát hogy el tudnám képzelni, hogy mondjuk a mi régiónkból legyen egy ilyen egy ilyen főtárgyaló aki egyébként is közelebb van magához a háborús zónához és szerintem Ukrajnát is valójában jobban értjük.

[00:44:52]Tehát azt, hogy azért itt nem fekete és fehér és és minden a társadalomban, de nyilván az ukránok nem érdemlik azt, ami történik velük.

[00:44:59]Tehát, hogy ezt ezt mindenképpen az ő érdekükben is minél hamarabb valamilyen formában le kellene zárni.

[00:45:07]De akkor egy kicsit visszatérve erre a kérdésre, te hogy látod, a közeljövőben lezárható, végetér ez a konfliktus, vagy még a nyakunk legalább ugyanennyi ideig?

[00:45:19]Igen.

[00:45:19]Tehát az alapproblémák azok nem oldódtak fel.

[00:45:22]Tehát azt gondolom, hogy a a tehát az ukrán erőltetett nemzetépítés, ami az egésznek ugye úgymond a kiindulópontja, az az nem vette igazából vissza.

[00:45:33]Én ugye annó beszélgettem emberekkel, ugye nyilván magán beszélgetéseken, és akkor én elmondtam, hogy hogy hát ha akartok egy ilyen teljesen etncionalista egy csak ukrán unitárius ukrán államot építeni, akkor erre van egy nagyon jó precedens.

[00:45:51]Ezt megpróbálta a magyar elit 19-20.

[00:45:53]század fordulóján, és kapott egy trianont, és aztán megvalósult a majdnem 100% magyar egy nyelvű, egykulturá ország, csak sokkal kisebb volt, és nagyon sokan kint maradtak belőle.

[00:46:05]És nem hiszem, hogy ez volt a végcér.

[00:46:05]És én azt isháttam nekik, hogy lehet ezt nyomni, csak hogyha nem nem akarjuk Ukrajnát föalizálni, nem fogadjátok el azt, hogy az oroszoknak oroszul beszélőknek, mert most ezt nem tudom, hogy etnikailag minek gondolja magát, de mondjuk az oroszul beszélőnk is vannak jogaik, akkor lehet majd ukrán nemzetállamot építeni, csak az kisebb lesz, mint a mai, mert hogy ezt mondtam 15-ben mondjuk.

[00:46:23]És hát sajnos nem akartam, hogy igazam legyen, de ugye most azt látjuk, hogy ez történt és ilyen értelemben a tehát hogyha ha nem ezt nem folytathatod a végtelenségig nyilván és és azért azt látjuk, hogy a világban máshol is vannak mozgások.

[00:46:38]Ugye a nemzetközi jognak a a korábban bevett elvei akár a tengeri hajózás szabadságát, aztán most nem csak a hardcore háborús konfliktusokat, ezek kezdenek felbomlani, ugye világkereskedelem, tehát most Egyesült Államok akkor vet ki arra extra vámfát, amikor csak akar, bármikit bármikor megszankció, de gyakorlatilag a világkereskedelem jogrend alapú működése az szétesett.

[00:47:04]Most ezt lehet persze szépíteni, hogy jaj, de hát majd visszatérünk hozzá, de valójában nem valószínű, hogy visszatérünk hozzá.

[00:47:11]Hm.

[00:47:11]És és ugyanígy ugye a a nemzetközi jogi elvek kapcsán is mondom hajózás szabadsága, tehát egy egy csomó olyan dolog kerül fel az asztalra, hogy jó, hát akkor működött most nem tudom 80 évig, de akkor most viszont most kicsit újra kell szabni ezt a ezt a rendszert.

[00:47:27]És és ilyen értelemben szerintem Ukrajnának, Oroszországnak meg az EU-nak is jobb, ha ezt mi együtt oldjuk meg valamiféle párbeszéd útján, akár egy tartós tűzonyatel, tehát ugye észak-korea, dél-korea között ma sincs még béke megállakodás, hogy úgy mondjam, japán és Oroszország között sincs.

[00:47:48]Igen, bizony ez, tehát hogy vannak ilyenek.

[00:47:49]Nem kell Kievnek elismerni azt, hogy mit tudom én ezek a területek Oroszország részei nyilván akár az EU-nak sem feltétlenül kell.

[00:47:57]Viszont valamiféle élhető megoldást, ahol legalább nem halnak meg naponta emberek, illetve az eszkaláció veszélye nem áll fenn, az nagyon fontos.

[00:48:04]Tehát ugye amit mondtál te is, hogy a Baltikumba repülnek az ukrán drónok, akkor az oroszok lelövik és leesnek vagy a Balti területen, hogy ebből ne legyen orosz NATO konfliktus.

[00:48:13]Ez szerintem nagyon fontos.

[00:48:15]És ebben egyébként számomra meglepő, hogy a hát azért a balti kormányok meglehetősen olyan sorsromtóan működnek.

[00:48:23]Tehát látszik, lettországban meg is dőlt, meg is bukott a kormány ugye egy ilyen ilyen miatt, hogy ott hány drón leesett.

[00:48:31]Szerintem azért itt itt el kéne jutni arra a pontra mondjuk a balti eliteknek, hogy hogy azért mondjuk az ukránoknak odaszólnak, hogy srácok, ezt nem biztos, hogy kéne csinálni.

[00:48:42]Ühüm.

[00:48:42]En nyilván az ukránoknak az lesz az érdeke, hogy bevonják a Náttú konfliktusba.

[00:48:44]Hát teljesen egyértelmű az első naól fogva.

[00:48:46]Tehát hogy viszont ugye nyilván mi azért ne legyünk buták.

[00:48:48]Igen.

[00:48:52]Igen.

[00:48:52]Viszont nyilván segítsük őket abban, hogy valamiféle tehát ugye ezt szokták mondani, hogy igazságos békeny most mi igazságos.

[00:48:57]Azt nyilván majd mindenkinek a saját szemszöge fogja elmondani, de de önmagában szerintem egy egy olyan tartós fegyverszünet, mondjuk, ami a Kelet-Ukrajnában mondjuk 2015 és 22 között működött, amikor azért szintén voltak tűzszünetsértések meg nem volt teljesen béke, de legalább mondjuk az ukrán hátország újjáépítése akkor valamilyen szinten megindulhatna, és mondjuk az Eurózs kereskedelmi kapcsolatok valamilyen normális mértékben visszaállhatnának, akkor azzal, mert mindenki nyerne.

[00:49:23]Várj csak, hát az EU is ugye említetted ezt a ö humanisztikus vagy nem is tudom, hogy hogy nem igen univerzal bocsánat univerzalista igen szemléletet ebben is szelektív, ami a saját területén való alkalmazását illeti.

[00:49:40]Ugye ha már a Baltikumot említetted a Donson rontó politikát, hát a résztországi orosz kisebbséggel, amit művelnek, tehát hogy egyszerűen tolják őket a oroszok felé, tehát min mind min minden erővel.

[00:49:54]Miközben egy-egyik barátom fogalmazta, hogyha kinyalnák a seggüket, és akkor valószínű, hogy egyik egyetlen észtországi orosz sem akarna a nagy anyországhoz tartozni.

[00:50:06]Tehát, hogy a kisebbségek menedzselését is okosabban lehetne csinálni a az EU-ba ahelyett, hogy már nem is tudom, hogy hol olvastam, hogy valami szintén EU iratba vagy vitába merült fel az, hogy a kárpátai magyarság az nakit kérni, hát az hát az egy putyini propaganda.

[00:50:28]Tehát, hogy azért, hogy jutunk el ilyen ilyen mélységekig néhez gondolkodik.

[00:50:34]Nem t ugye ez megint ez a ugye kettős Merce képmutatás.

[00:50:36]És tehát ugye az, hogy a mondjuk, hogy Kínában mi van az újgurokkal, az nyilván nagyon érdekel minket, és arról európai parlamenti határozatot kell hozni, de az, hogy a lettországi oroszokkal mi a helyzet, az nyilván nem feltétlenül érdekel senkit, vagy akár Peténi magyarok, ugye, de de ugye ez abba is megnyilvánul, hogy mondjuk adott esetben tehát nagyobb mértékben véded mondjuk az illegális bevándorlók jogait az EU területén, mint a mint az egyébként őshonos kisebbségekét adott esetben egyes országokban.

[00:51:04]Tehát, hogy ez ez például abszolút nonszens.

[00:51:06]És ugye ez ez az, hogy hogy szerintem itt eleve a fogalomhasználat, tehát az az, hogy hogy ahogy mondtam, hogy ugye most különleges katonai műlet van, vagy háború, meg illegális bevándorlás van, vagy pedig menekültek vannak.

[00:51:22]Tehát ugye ez is például ez a tipikus, hogy hogy nem nem tehát bocsánat, de aki már Görögországot elhagyta, az már nem menekült, az onnantól kezdve illegális bevándorló, hogy Görögországba belépett az EU-a.

[00:51:30]Azt meg nem tudom, hogy ő menekült-e, vagy nem.

[00:51:33]Azt majd a görög hatóság, vagy valaki eldönti, ugye, tehát hogy nekem ezzel ezzel van a problémám, és ugyanígy mondjuk nyilván a a tehát most az is, hogy nem alkotmányos költség van, hanem korrupció, de most ez így egy mellé száll, tehát hogy hogy hogy beszéljünk a valódi fogalomkategóriákba, és és ugye ha nem nevezünk meg egy problémát, akkor nem tudjuk kezelni.

[00:52:01]Tehát például nekem az döbbenet, hogy m Franciaországban nem lehet etnikai adatot felvenni, meg vallási adatot se assiszem felvenni a népszámláláson.

[00:52:11]Tehát hogyha egyébként azt felismered azt a problémát, hogy mondjuk egy egy bizonyos fajta kisebbség, most hogy ez nemzeti kisebbség vagy vagy etnikai vagy vagy nem tudom, bármilyen kisebbség, az nem tud megfelelően integrálódni a társadalmadba.

[00:52:25]Hogy fogod megoldani az ő problémá, ha nincs is adatod róla, hogy mennyien vannak, hol laknak?

[00:52:28]Ühüm.

[00:52:28]Tehát ugye ez ez egy full, tehát ez a ez a teljes szembecsukós díj, hogy hogy hogy hát hogy oldjak meg úgy egy problémát, ha fel se tudom mérni valójában nem is biztos, hogy probléma, lehet, hogy kihívás, vagy lehet, hogy egy lehetőség, de akkor se tudom felmérni, hogy hogy hol van, hogyha nem gyűjtök adatot.

[00:52:45]Igen.

[00:52:45]Hát Franciaország ennek az ultranacionalizmusnak a fellegvára, ugye mindenki francia és lehetsz bármilyen vallású nemű.

[00:52:53]Igen, igen.

[00:52:53]Csak úgy látszik, hogy mégse működik.

[00:52:55]Igen.

[00:52:55]Valahogy.

[00:52:55]Hát még de igen, de ez ez egyébként nagyon fontos, amit mondtál, mert a a valahogy a magyar liberális politikának is ez volt a rákfenéje, mert úgy értem a 19.

[00:53:08]században, hogy nem akart igazán foglalkozni ezzel a kérdéssel.

[00:53:13]Ott is kitalálták ezt a nagyon szép dolgot, ugye, hogy hát a magyar királyság alatt valója vagy akkor te tehát jogegyenlőség van.

[00:53:22]Tehát azért mondom, hogy liberál jogegyenlőség van.

[00:53:26]mindenkinek ugyanannyi joga van.

[00:53:30]Az, hogy neked milyen etnikai meg egyéb jogaid vannak, az már egy más kérdés, mert mert itt elsősorban magyar vagy.

[00:53:37]Tehát magyar ez a magyar állam bocsánat, magyar nemzet és államnak a hát igen, az államnemzeti.

[00:53:46]Há bocsánat, vége vége.

[00:53:46]Kimondtad, elnézést, nehezen jutott eszembe.

[00:53:47]nehéz szó, ugye, hogy igen, de például ott is, hogyha ugye ott van egy ilyen őszinte szembenézés, és azt csináljuk, hogy hogy mondjuk autonóm területeket létrehoztak volna mondjuk még az első világháború előtt akár mondjuk Erdélyben bizonyos román többségű területeken, vagy mondjuk Felvidéken ugye szlovák többségű területeken, akkor lehet, hogy mondjuk nem lett volna nem biztos, hogy elkerülhető lett volna mondjuk Trianon, de valószínűleg a mértéke más lett volna, mert lehet, hogy igazodott volna azokhoz a határokhoz, ahogy mondjuk láttunk, hogy egy Jugoszlávia vagy egy Szovjetunió dezint integrációjál, hogy nyilván az aktuális közigazgatási határok mentén mennek ezek a dolgok alapvetően, hogyha ha van egy ilyen fogózó, de ugye nálunk ugye nem volt.

[00:54:29]És hát ez azt nagyon nagyon jó, mert ezt akartam ezzel mondani, hogyha legalább megpróbálod valahogy menedzselni a problémát, nem is tetszik neked ugye, hogy most ennyi hirtelen a nemzetek korában ennyi nemzetiség van a az államodon belül, de akkor legalább próbálsz valamit kezdeni vele, és nem fested le az egészet egy pirosfehér kék, vagy egy kék sárga mázzal, és akkor itt mindenki ukrán, vagy mindenki francia, vagy mindenki magyar.

[00:54:56]Igen.

[00:54:59]És akkor úgy, ahogy mondom, szaporodhatnak a a problémák a a mélyben, mert a magyar államnak az összeomlása is, ahogy mondod, lehetett volna irányítottabb.

[00:55:14]Nem nevezzük így, mint mint mint mint ilyen véletlenszerű és tragikus.

[00:55:16]Igen, igen, igen.

[00:55:19]És még még talán egy gondolat eszembe jutott itt a a tehát az európai úgymond önsorsrontás kapcsán, vagy tehát az, hogy hogy ugye mi lehet a magyarázat arra, ami nyilván számomra répészel nem felfogható ez, hogy hogy kontrollálatlanul beengedsz ide teljesen más civilizációs háttérre rendelkező embereket, és itt abszolút nem a tényleg semmiféle színezetre vagy ilyesmire gondolok, meg nem is adott nyelvekre, hanem csak arra, hogy hogy egy teljesen nem beilleszthető rendszer.

[00:55:46]Tehát, hogy ez ez a Tehát, hogy miért gondolja azt mondjuk Németország, hogyha ha te 1 millió szíriait vagy vagy afgánt rángsz az utakra autóval, az ugyanúgy fog közlekedni, mint a németek.

[00:55:56]De ugyanígy 1 millió németet áttelepítesz Szíriába, hát nem fog eljutni a következő kereszteződésig, mert ugye nem fog tudni nyomulni a a tömegbe.

[00:56:06]Tehát hogy vagy nem tudom, tehát érted, hogy mi a probléma, hogy hogy az, hogy egyik társadalomból kiveszel x embert és beteszed a másikba, az nem fog úgy működni.

[00:56:14]És ez nem azért, mert az egyik jobb vagy rosszabb, csak más.

[00:56:16]Tehát én azt nem szeretem.

[00:56:16]Ez a minden ember egyenlő, igen, de nem ugyanolyan, és nem ekvivalens.

[00:56:20]Tehát ez angolul kicsit jobban jön ki, tudod, hogy all people are equal, but not equivalent, ugye, tehát hogy nem tudod ugyanoda behelyettesíteni.

[00:56:31]Megyenértékű.

[00:56:31]Igen.

[00:56:31]Tehát Igen.

[00:56:32]Tehát, hogy hogy mindenki értékes, mindenki egyenlő már úgy érte, hogy az élethez való joga megvan, de hogy egyébként nem ugyanaz.

[00:56:38]és hogy hogy ugye itt itt szerintem le kéne számolni nyilván legelőször is Németországba, de szerintem kivetül az egész EUR meg különösen a volt gyarmattartókra ezzel az ilyen bűntudattal.

[00:56:49]Tehát ugye az, hogy hogy mi azért engedjük be ezt a a rengeteg harmadik világbeli személyt, mert nekünk felelősségünk van, merthogy mi annó őket kizsákmányoltuk.

[00:57:02]Más kérdés, hogy ez mondjuk ránk nem igaz, mert hogy meg a lengyelekre se persze, de de hogy van egyfajta ilyen is.

[00:57:07]Van ugye ez a a gazdasági gondolkodásmód is.

[00:57:09]Igen.

[00:57:09]Meg én én ezt a kolonialista narratívát azért nem szeretem, mert pont arról nem beszélnek, hogy hát Európa kora középkorva úgyzint gyarmatosítva lett a nagy része.

[00:57:21]Most gondolok akár az arab inváziókra.

[00:57:24]félfanciaországot is el vagy hát a mai félfanciaországot is elfoglalták.

[00:57:32]Mi mi megra kaptuk később a koraúj korban ugye nem is hát a késő középkorban a török inváz.

[00:57:37]Tehát azért óvatosan ezzel a mi vagyunk a világ minden bajának az persze persze tehát érdekes módon igen, a Jingisken jó vettétel és hasonlók ugye tehát most hogyha odamenő de de mongol nemzeti bank remélem hogy felkészült.

[00:57:53]Igen, de ugye de most például itt van az, hogy tehát objektíven se el meg ez is.

[00:57:57]Csak hoznék egy példát érdekességként, hogy ugye tehát egyrészt Latin-Amerika gazdasági problémái Latinamerika 200 éve független.

[00:58:02]Tehát 200 éve az hat-hét generáció lement.

[00:58:10]Ne mondjuk már azt, hogy a spanyol meg a portugálmutasítás okoz bármit, ab ami hogyha ma probléma van mondjuk Latinamerikában, az lehet, hogy a helyi elitek, akik egyébként anno, mit tudom én, 500 éves Spanyolországból vándoroltak ki az őseik, de de hogy hogy ők valami társadalmi fejlődést nem tudtak összehozni, akkor akkor az most már az ő problémájuk.

[00:58:25]Afrika ugyanez azért eltelt 1960 óta, 60-as évek óta, ugye több mint 60 év.

[00:58:36]felnőttek generációk.

[00:58:36]Ráadásul az afrikai lakosság nagyon fiatal, tehát ott nem mondhatjuk azt, hogy hogy egyébként tehát azért a a mai lakosságnak, nem tudom, valószínűleg 90%-a soha nem élt gyarmati korban és és mégsem feltétlenül tudtak egy egy élhető társadalmat összerakni.

[00:58:53]És viszont van egy ellenpélda.

[00:58:54]Ühüm.

[00:58:54]Szerinted most van egy ilyen számításom, hogy a ugye 1991 és mondjuk 2024 között, csak ilyen GDP adatok alapján, mely országnak nőtt a legnagyobb mértékben a világgazdasági súlya?

[00:59:08]Az egész világban?

[00:59:09]Igen, igen, igen.

[00:59:09]A világgazdasági súlya kinek miért a leg legnagyobb mértékben százalékban?

[00:59:12]Melyik országnak nőtt a a súlya?

[00:59:15]Az utóbbi hány?

[00:59:15]Hát az utubi 30 évben.

[00:59:17]Dubi 30 év most ezt ez tudom én gondolom ilyen beugratos kérdés ezért nez válasz azt amire gondolsz, ami alapból jönne.

[00:59:24]Hát hát most Kínát mondanám.

[00:59:28]Na hát az a Igen.

[00:59:28]Tehát Kína az a második, de van egy Vietnám érdekes módon vietnám kics nyilván alacsonyabb bázisró meg satöbbi.

[00:59:35]De nagyon érdekes, hogy Vietnam az az nagyobbat nőtt még Kínánál és egy relatív.

[00:59:40]Igen.

[00:59:40]Ühüm.

[00:59:40]Ühüm.

[00:59:40]És és ugye Vietnamból azért egy masszív 30 évig volt szabadságharc, polgárháború, bárminek nevezzük, ez gyarmatellenes, japánok, franciák, amerikaiak ellen.

[00:59:52]Utána Kínával is háborúztak.

[00:59:54]Igen.

[00:59:55]Igen.

[00:59:55]Assiszem 79-ben, de most azt nem esküdnék meg rá, de valamikor tehát gyakorlatilag sokkal rosszabb helyzetből indultak ki, mint a legtöbb afrikai vagy vagy latinamerikai ország.

[01:00:04]és Vietnám mégis most azon a fejlődési pályán van, ahol tehát én itt itt mondom azt, hogy nem lenne szabad az európai eliteknek meg akár a szellemi elitnek, mert ugye itt nagyon sokszor ez egy ilyen problémás, ilyen egyetemi elbont körből indul ki ez az önorsrontás meg ön hogy is mondjam, önöstorozás és satöbbi.

[01:00:21]Tehát, hogy ezt ezt el kellene felejteni.

[01:00:24]Mert ugye ebből jön egy csomó probléma, ami patológikus jelenség.

[01:00:25]Tehát például az, hogyha, hogy te azt gondolod, hogy akkor a szudáni polgárháború vagy az afganisztáni helyzet tért Európa felelős, és akkor be kell engednünk ide azonnan szenvedőket, mert mert nyugodtan mehetnek azok, nem tudom, Dubajba is, ugye, tehát hogy nem nincs egy ilyen, tehát hogyha Európa kimerjük mondani azt, hogy ebben nincs felelőssége, akkor akkor gyakorlatilag ugyanúgy tekinthetünk ezekre az eseményekre, mint nem tudom, egy egy pakisztáni földrengésre, vagy egy chilei földrengésre, vagy egy vagy egy ebola járványra Közép-Afrikában, hogy ez nagyon szomorú dolog.

[01:00:55]dolog meg nyilván küldjünk humanitárius segélyt, meg meg próbáljunk segíteni, ahol tudunk, de nem kell importálnunk a problémát Európába, mert nincs benne semmilyen felelősségünk.

[01:01:07]Hát márpedig mást se tesz Európa, mint a világ különböző problémáit importálja, és belőlük csinál ugye napi politikai meg közbeszédi témát, ugye?

[01:01:17]Tehát a palesztin izraeli konfliktus is forróbb téma szénös túlzással mondom nyugat-Európában, mint mint mint a helyszínen.

[01:01:27]Igen.

[01:01:27]Hát ezektől el kéne szakadni úgy, ahogy mondod.

[01:01:29]De a a vietnámi példa ez érdekes, ezt valahogy nem hallom soha így a magyar közbeszédben, vagy keveset olvasok róla, de érdemes lenne nem biztos, hogy van.

[01:01:37]Ugye én nem, megmondom őszintén, hogy azért nincs olyan sok időm azon kívolvasni, ami amúgy is a munkám meg ugye család és satöbbi.

[01:01:42]Tehát ugye ezek amiket mondok, ezek alapvetően saját gondolatok.

[01:01:46]Most nyilván hogy lehet, hogy valaki már valahol leírta, attól függetlenül, hogy én olvastam, nem jött velem szem, mer Szingapúr ugye folyamatosan szerepel, de az egy más történet.

[01:01:54]De érdekes lenne megnézni, akkor ez csak egy jó témaötlet, hogy mit csináltak ott, ami ennyire működött és hogyan hozták össze.

[01:02:01]Igen, azt én se tudom, mer nem vagyok szakértője a témá a számokat néztem, hogy állítk a legmagasabb százal.

[01:02:08]Igen, hát valamit akkor biztos jól csináltak, de Igen.

[01:02:14]Tibor, köszönöm, hogy eljöttél.

[01:02:18]Nagyon sok témát kiveséztünk, de még folytathatnánk, csak a azt javaslom, hogy kezdjük egy újabb műsorba, tehát hogy újabb epizódba folytassuk ezeket a témákat.

[01:02:30]Nagyon szépen köszönöm a meghívást, meg a nézőknek, hallgatóknak is az érdeklődést.

[01:02:34]És hát biztos, hogy mondtam olyanokat, amivel sokan nem fognak egyetérteni.

[01:02:37]Másokkal meg mások nem fognak egyetérteni, de szerintem itt az a cél, hogy egy kicsit megmozgassuk az emberek gondolkodását, hogy nem kell feltétlenül ezeket a a központilag nyomott narratívákat bármilyen forrásból jönnek, azok elhinni, vagy vagy ne lehetne ezt tovább gondolni?

[01:02:52]Pontosan.

[01:02:54]Meg akkor még egy megjegyzés ehhez, hogy azok is tartalmazhatnak amúgy igazságokat, ha nem is abban a formában, ahogy elénk vannak tálalva, de ugye az se jó irány, hogyha teljesen elvetjük őket csak azért, mert egy bizonyos politikai oldal.

[01:03:10]Ja, nem csak mondom, igen, hogy azért a a nyitott gondolkodás az azt is jelenti, hogy a amit a nekünk nem tetsző emberek mondanak, lehet abban is van valami.

[01:03:22]Azért nézzük meg.

[01:03:22]Igen, igen.

[01:03:24]És például egyébként ez most bocsánat, hogy még akkor egy egy mondatra tovább húzom, de például az, hogy betiltjuk mondjuk az orosz állami médiát Európa egész területén, ez most megint egy olyan önsorsontú dolog, hogy akkor tehát valójában ha ki is zárod a kommunikációs térből ezeket a egyébként általad nem szimpatikusnak véltett elemeket, akkor fogalmas se lesz arról, hogy mit gondol a másik, hogy ez úgy a másik az nem azt gondolja, amit te gondolsz, hogy ő gondol, hanem ő gondol valamit és abból jobban meg tudod ismerni, hogy mi az ő narratívája.

[01:03:51]és és milyen logika mentén fog ő mocorogni és és dolgozni.

[01:03:57]Tehát nem tudom az, hogy mondjuk a ugyanígy mondjuk egy, hogy egy iráni vezetést ugyanúgy le lehet cserélni, mintha egy venezuelait, ez ez nyilvánvalóan egy elég nagy civilizációs vakságról tesz tanuló bizonyságot.

[01:04:10]Bizony.

[01:04:11]Úgyhogy de ez már nyilván egy teljesen más téma lenne, tehát hogy ezt ezt nem akarom kinyitni, csak de beszéljünk majd meg javasol.

[01:04:19]Jó, még egyszer köszön nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[01:04:22]Köszönöm.

[01:04:22]Ez volt az Ultrahaelem.

[01:04:24]Köszönöm szépen a figyelmüket.