Robbant az energiapiac: Válságban a NIS-szerződés, Magyar Péter lehet a felelős? - Tóth Máté
- A MOL NIS-felvásárlása „sárga lámpás” szakaszban van – sorozatos amerikai határidő-hosszabbítások után sem született végleges megállapodás
- A tranzakció háromoldalú (orosz eladó, MOL, szerb állam), és az iparági hírek szerint a részletekben való megállapodás elmaradásának politikai okai vannak
„Nem zöld lámpa ez igazán, hanem a sárgában tapossuk a gázt" – Tóth Máté
- Az új kormány energiapolitikája ellentmondásos: egyszerre kommunikálják az állami szerepvállalás visszametszését és az orosz olajbeszerzés folytatását
- Számos szűk határidő szorítja a kormányt: EU-s leállási menetrend, rezsivédelmi rendszer megszüntetésére szóló felszólítás, Neptun Deep gázmező bizonytalansága, 16 milliárd eurónyi befagyasztott forrás feloldásának feltételei
- Az EU ellenérdekelt volt Magyarország régiós elosztó pozíciójának kiépülésében, és a német-osztrák érdekszféra is egy közép-európai konkuráló gazdasági régió kialakulása ellen hat
- Stratégiai vagyonértékesítés (MOL, reptér) „alacsonyan csüngő gyümölcs” lehet az új, nyugati orientációjú kormánynak, a 90-es évek privatizációs hibáit ismételve
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök az orosz energiáról való leválásban kínált segítséget, de ez Magyarország számára földrajzi okokból nagyobb kiszolgáltatottságot és drágább ellátást jelentene
- A hormuzi háború hatásai most érkeznek meg Európába, mert a korábban elindított olajszállítmányok elfogytak, a piac pedig kezdi tartósan beárazni a háborús kockázatokat
- A legkitettebb ágazatok a műtrágya-, vegy- és műanyagipar, valamint a légiközlekedés; az ellátási láncok átrendeződése és az áremelkedés minden termékbe beépül
Részletes összefoglaló megjelenítése
A MOL NIS-felvásárlásának jelenlegi helyzete
A tranzakció háttere és időzítése
Tóth Máté rögtön pontosított a műsorvezető által említett „zöld lámpával" kapcsolatban: valójában nem végleges jóváhagyásról van szó, hanem sorozatos határidő-hosszabbításokról. A MOL számára eredetileg nyitva álló határidő már lejárt a szerbiai NIS részvénypakettjének megvásárlására. Az Egyesült Államok illetékes hivatala előbb egy héttel, majd most egy újabb héttel hosszabbította meg a határidőt.
„Nem zöld lámpa ez igazán, hanem a sárgában tapossuk a gázt, illetve keresi a lábunk, hogy most a gázba vagy a fékre lépjünk" *
A NIS-ben lévő orosz tulajdoni hányadot az amerikai szankciók miatt kényszerértékesítik, és a MOL a legerősebb vevőjelölt. A tranzakció elvi jóváhagyását (a „nagybetűs" engedélyt) már januárban megkapták, de a részleteket azóta sem sikerült véglegesíteni. A helyzetet Tóth Máté úgy jellemezte, hogy „már váltana pirosra a lámpa, és hát sárgában vagyunk", és ez „az utolsó utáni pillanat, hogy végre eldöntsük a kereszteződésben, hogy még keresztülhajtunk, vagy pedig itt nyomunk satut".
A tranzakció összetettsége és a politikai háttér hiánya
Az ügylet nem egyszerű kétoldalú adásvétel, hanem egy „háromszög ügylet". Nemcsak az eladónak (orosz fél) és a vevőnek (MOL) kell megállapodnia, hanem a szerb állammal is, hiszen a NIS-ben vásárolnak. A szerb érdek az, hogy a MOL vállalja át azokat a kötelezettségvállalásokat és biztosítsa azokat a kedvezményeket, amelyeket Szerbia élvezett – ideértve az ellátásbiztonsági kérdéseket a Pancsovai finomító kapcsán.
„Jelenleg nincs ott ugyanaz a politikai hátcél, vagy akár vezérlés a MOL mögött, ami lehetővé tette egyáltalán április 12 előtt, hogy ennek a tranzakciónak a teljesedésbe menése realitás legyen" *
Az iparági hírek nem túl biztatóak: nem véletlen, hogy nem sikerült megállapodni a részletekben és aláírni a tranzakciós szerződéscsomagot. Nagy kérdés, hogy a következő egy hétben megszületik-e a politikai akarat a magyar kormány részéről, és hogy ez elég lesz-e a tranzakció véglegesítéséhez.
Az új kormány ellentmondásos energiapolitikai irányvonala
A regionális elosztó szerep bizonytalan jövője
Tóth Máté emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt években nyíltan felvállalt ambíciója volt egy regionális elosztó pozíció kiépítése mind földgázban, mind kőolajban. Az ország a saját földrajzi méreténél és szűkös erőforrásainál lényegesen nagyobb integráló szereplőjévé tudott válni a régiónak. Az új kormány kommunikációja azonban ellentmondásos ebben a kérdésben.
A választások előtt inkább az dominált, hogy az Európai Unió elvárásaihoz igazodva visszametszik a túlzott állami szerepvállalást, és „a Molnak is átkívánják állítani a váltóit". A választások után viszont lehetett olyat is hallani, hogy az új miniszterelnök (Magyar Péter) Hernádi Zsolttal, a MOL elnök-vezérigazgatójával tárgyalva felszólította, hogy „menjen orosz olajat szerezni Moszkvába".
Szűk időablakok és stratégiai kényszerek
Tóth Máté hangsúlyozta, hogy bár „az első 100 napban vagyunk még", és igyekszik „laufot adni" az új kormánynak, az élet nem ad ilyen haladékot. Több szűk határidő is szorítja a kormányt:
- Az orosz energiahordozókról való leállás menetrendjét be kell mutatni az EU-nak
- Két hete felszólítást kapott az ország az Európai Bizottságtól a rezsivédelmi rendszer megszüntetésére, mint a közös piaccal összeegyeztethetetlen rendszerre
- A romániai Neptun Deep gázmező földgázának elhozatala is kérdéses, noha az Orbán-kormány komoly előkészületeket tett és előkészített megállapodás is van – Romániában azonban menetrend szerint kormányváltás van, és nem biztos, hogy a tranzakció teljesedésbe megy
- Augusztus 31-ig 16 milliárd eurót kell hazahozni az eddig befagyasztott forrásokból, amihez nemcsak 27 szupermérföldkő, hanem körülbelül 150 további szakpolitikai mérföldkő – köztük energetikaiak – teljesítése szükséges
„Ha ezt így csomagba nézem a nagykép szintjén, ennek az eléggé aggasztó halmaznak, ami a körmére ég a kormánynak, nem a kormányváltás okán, hanem az időablakok természete okán, ennek a halmaznak egy része ez a MOL-tranzakció" *
Az Európai Unió és a tagállamok ellenérdekeltsége
Kétszintes dráma: EU-s és tagállami érdekek ütközése
Tóth Máté egy „kétszintes drámaként" jellemezte a helyzetet. Az Európai Unió maga sem nézte jó szemmel sem az MVM, sem a MOL régiós elosztó pozícióját. Ezt tetézte, hogy mindezt orosz földgáz segítségével érték el, ami az elmúlt négy évben az EU-ban nemkívánatossá vált. Az EU-nak „egyáltalán nem érdeke, vagy nem volt érdeke, hogy Magyarország félig-meddig, ráadásul az Európai Unió határain kívül is ilyen régiós szuperpozícióba kerüljön".
A másik szinten a konkuráló tagállamok ellenérdekeltsége jelenik meg. A horvát INA esetében nem a horvát függetlenség sérelme volt a kérdés (az INA egy csődben lévő, rosszul vezetett vállalat volt), hanem hogy az osztrákok szerzik-e meg, vagy a magyarok. Ez volt a valódi dilemma. Az osztrákok és a németek érdeke az, hogy ne alakuljon ki Kelet-Közép-Európában egy konkuráló régió, amelynek nemcsak politikai, hanem gazdasági ereje is van.
„A németeknek sem az, de különösen az osztrákoknak nem az az érdekük, hogy itt kialakuljon egy kelet-európai, közép-kelet-európai, délkelet-közép-európai ilyen konkuráló régió" *
Tóth Máté felidézte, hogy a 1994 és 2004 közötti időszakban a magyar gazdaság „egyfajta félperifériájává alakult a német iparnak", és az energiaszektoron keresztül is rengeteg profitszivattyúval vitték ki a profitot az országból. Az energiaszektort többek közt a német óriásvállalatoktól (E.ON, RWE) kellett visszavásárolni.
A V4-ek jövője és a német befolyás
A műsorvezető felvetette, hogy Magyar Péter a V4-ek bővítésével gyakorlatilag felhígítaná a szervezetet. Tóth Máté szerint két lehetséges út van: vagy beengednek más szereplőket (pl. németeket, osztrákokat), de akkor „olyan, mintha nem is lenne a V4", hiszen arra van az EU és számos más együttműködés, ahol a németek dominálnak – vagy fenntartják a mostani struktúrát, ami viszont a korábbi magyar geopolitika meghosszabbítása lenne.
„Ha ezekhez egyszerűen fogalmilag hozzányúlnak, mint egy svájci órához, kivesznek belőle kis fogaskerekeket, mondjuk beengedik a németeket vagy az osztrákokat, akkor fogalmilag nem ugyanaz lesz az eredmény, nem ugyanúgy fognak járni a mutatók" *
Stratégiai vagyonértékesítés és a privatizáció párhuzamai
Az állami vállalatok értékesítésének csábítása
Tóth Máté szerint a stratégiai ágazatok – például a reptér vagy a MOL – eladása „mindig egy nagyon alacsonyan csüngő gyümölcs" a deklaráltan nyugatos, liberális, az európai fősodorhoz igazodni kívánó politikai erők számára. Az új kormány mögött egyesült a korábbi „független objektív" (nyugati alapítványokból, forrásokból finanszírozott) sajtó és a korábbi kormánymédia is, így „elképesztő média háttéllel" szinte bármit el lehet magyarázni.
Ha az lesz a fő gazdasági narratíva, hogy minden nehézség (októberi „hajnali ködök", energiaválság) az előző kormány hibája, akkor „nagyon adja magát" a nagy állami vállalatok részvénypakettjeinek értékesítése. Ez egybevág a „nagynyugati tőkeérdekkel" és az EU konstans érdekével, hogy ne legyenek állami nagy inkumbens vállalatok, hanem sok piaci szereplő legyen – ami egy Magyarország méretű országnál valójában külföldi állami vállalatok tulajdonszerzését jelenti.
A 90-es évek privatizációjának tanulságai
Tóth Máté személyes szakmai tapasztalatait is megosztotta: a 2000-es évek közepén nagy nemzetközi perekben (Washingtonban, a Világbank mellett működő ICSID választottbíróság előtt) dolgozott a magyar privatizációs szerződésekben vállalt ígéretek ügyében. A 90-es évek energiaszektorának eltékozlását két tényezőre vezette vissza:
- A sürgős pénzszerzés csábítása (az alacsonyan csüngő gyümölcs) – ez a Bokros-csomag időszaka, 1994-95
- Egy sajátos lélektan: ha nyugatról (például a Goldman Sachs vagy a Stikeman Elliott tanácsadó cégek) azt mondták, hogy ezt és ezt kell csinálni, „akkor gyakorlatilag mindenki az akkori államigazgatásban örömmel igazodott"
„Dallasz kalappal meg Coca-Colával mindent el lehetett adni a 90-es években, hogy az jó, mert ami nyugatról jön, az jó" *
Most is hasonló érzelmi attitűd tapasztalható. A választói tömeg részéről is van egy elvárás, hogy „igenis a nyugat várakozásaihoz megint igazodjunk", és a nyugati elvárások most is a piacosítást, az állami szerepvállalás csökkentését sürgetik. Az új kormány tagjai közül Kapitány István (gazdasági és energetikai miniszter) vagy Orbán Anita (külügyminiszter) is pontosan ezeket az attitűdöket és értékválasztásokat jelenítik meg.
Korszakváltás: szuverenista vs. integratív energiapolitika
Tóth Máté a két időszak közötti különbséget a következőképpen címkézte: az elmúlt 16 év egy szuverenista gazdaság- és energiapolitika időszaka volt, míg a 2010 előtti és most kezdődő korszak sokkal inkább integratív, az európai integrációra törekvő gazdaság- és energiapolitikát jelent.
„A 90-es éveknek az egyszeri, jóhiszemű, nyugatimádó politikusa, aki csomagba elfogadott mindent, amit a nyugat mondott, mert az jó, azzal gyakorlatilag kényszerpályára állították Magyarországot, eltékozolták a szuverén infrastruktúrát, profitszivattyúkat hoztak létre" *
Kéretlen tanácsként fogalmazta meg az új kormány felé: ne fogadjon el mindent szortírozás nélkül, csomagban a kívülről ajánlott irányokat, mert a 90-es években már egyszer ez félrevitte az országot. Az Európai Parlamentben ülő azonos pártcsaládokhoz tartozó képviselők is különböző válaszokat adnak az energetikai kérdésekre, a saját hazai adottságaikhoz igazodva.
A lengyel felajánlás és annak veszélyei
Donald Tusk csomagajánlata
A műsorvezető felidézte, hogy amikor Magyar Péter Varsóban Donald Tuskkal találkozott, a lengyel miniszterelnök felajánlotta, hogy segítenek a lengyel módszerhez hasonlóan leválni az orosz energiahordozókról. A műsorvezető benyomása szerint Tusk azt szerette volna elérni, hogy Magyarország lényegében Lengyelországtól függővé váljon az energiabeszerzés terén.
Tóth Máté óva intett attól, hogy bárki az elsődleges ideológiai preferenciája alapján csomagban fogadjon el ajánlatokat. Noha a Tisza-kormány most egy platformon van Tuskékkal a nemzetközi politikai térben, az érdekek azon túl is erősen különböznek, hogy mit gondolnak egymás ideológiai irányáról.
A lengyel modell korlátai
Magyarországnak teljesen más földrajzi adottságai és csatlakozási lehetőségei vannak, mint a tengerparttal és balti-tengeri útvonalközelséggel rendelkező Lengyelországnak. Ha ugyanazt akarjuk csinálni, mint ők, „akkor nem nagyon tudunk mást csinálni, mint hogy hozzáigazodunk és tőle függünk, nyilván rosszabbul és drágábban".
Tóth Máté arra is rámutatott, hogy a lengyel leválás következményei sem feltétlen olyan fényesek, mint ahogy a magyar sajtó mutatja. A Hormuzi-szoros körüli válság például Magyarországot közvetlenül alig érinti mennyiségi oldalról, hiszen nem hozunk onnan semmit. Lengyelország viszont a Saudi Aramco egyik legnagyobb európai olajvásárlója, amivel pótolja az orosz olaj kiesését – és ott bizony konkrét mennyiségi érintettség is van.
Az Európai Parlament frakcióinak és az energiapolitikai érdekeknek az eltérése
Tóth Máté hangsúlyozta, hogy az EP-ben lévő ideológiai frakciók és az energiapolitikai érdekek csak metszőhalmazok, nem azonosak. Az orosz energiahordozókhoz való viszonyulásban igen jelentős törések vannak az egyes táborokon belül is. A lengyelek például a hagyományos energiahordozókhoz lényegesen nagyobb mértékben ragaszkodnak, mint ami az EU zöldítési elvárása. A nukleáris energia kérdésében Magyarország a franciákkal volt egy platformon (szemben az osztrákokkal, akik még a Paks 2 jóváhagyó határozatot is megtámadták).
A hormuzi háború energetikai következményei
Miért most érkezik meg a válság Európába?
A műsorvezető rákérdezett, miért csak most, 100 nap háború után kezd begyűrűzni Európába a konfliktus hatása. Tóth Máté két okot jelölt meg:
-
Az az olaj, amiből eddig finomítottak Európában, még április előtt indult el a tengeren – a korábbi árkörnyezetben, a korábbi ellátási útvonalakon. Ez most fogyott el. Most már az az olaj érkezik (vagy nem érkezik), ami a hormuzi válság és a közel-keleti helyzet okán kialakult árszínvonalon mozog.
-
A piac félelmeket áraz, és többször megnyugtatták Donald Trump bejelentései („már csak két hét", „már csak egy nap"). A piac ezt „végtelenszer elhiszi", de amikor egy probléma hónapokon keresztül akut és élő marad, elkezdik tartósan beárazni. Még ha ki is takarítanák a Hormuzi-szorost, az Aramco vezérigazgatója szerint akkor is egy év múlva állna csak helyre az eredeti világpiaci forgalom. Ráadásul az iráni, szaúdi, katari, ománi, iraki infrastruktúra pusztulása okán kieső olaj- és gázmennyiséget évekig fogják pótolni.
„Gyakorlatilag a világpiac is elkezdte tartósan beárazni azt, hogy itt bizony háború van" *
A magyar gazdaság érintettsége
Tóth Máté szerint nem mennyiségi ellátási problémák fognak jelentkezni (hacsak nem tart még fél évig a háború), hanem olyan szűkösségek, hogy versenyezni kell a leszállítható olajért és gázért – főleg, ha marad a nyomás az orosz energiahordozókról való leállásra. A világpiac felhúzta az orosz olaj árát is, tehát ez minket is elér.
A lakosságot ez mindig legkésőbb éri el, annak függvényében, hogy a kormány meddig tartja fenn a védett árakat. Már júniustól, de júliustól már a drágább olajból finomítanak itt is, így a kormánynak döntenie kell a védettárak kivezetéséről – a nyugati politikai nyomáson túlmenően most már gazdasági nyomás is lesz.
A legkitettebb iparágak
Az ipar közvetlen érintettsége már most is megvan. A legkitettebb ágazatok:
- Műtrágyaipar: az ammónia földgázból készül, ez nagyon árérzékeny input. A BASF bezárta németországi gyárait és Kínában nyitott újat, ahol megkapja az olcsó orosz földgázt.
- Vegyipar, műanyaggyártás: Tóth Máté emlékeztetett, hogy „olajalapú civilizáció vagyunk" – nemcsak benzin és dízel lesz az olajból, hanem PET-palackok, nejlonzacskó, műszálas ing, fogkrém, szépségipari termékek is.
„Körbenézünk, minden olajból vagy földgázból van – kicsit olyanok vagyunk, mint a bronzkori civilizációk, ahol mindenhez ón meg réz kellett" *
A magas olajár különösen veszélyes a folyamatos üzemre tervezett vegyipari komplexumokra. Tóth Máté egy sötét iparági sejtést is megfogalmazott: a Tiszaújvárosban egy hónappal ezelőtt történt súlyos baleset (amely halálos áldozattal is járt) tipikusan olyan eset, amikor a termelés „rángatása" – stop and go üzemmód – vezet robbanáshoz. Tiszaújváros nem üzemanyag-finomításról szól (ahogy Kapitány István első bejelentkezése sejtette), hanem vegyipari gyártásról – olyan komplexumról, amely folyamatos üzemre van tervezve, és az ilyen leállás-újraindítás ciklusoknál szoktak felrobbanni üzemegységek.
- Kerozinellátás: a légiközlekedés (személyszállítás és fuvarozás is) nagyon érzékeny
- Üzemanyagárak: ha az üzemanyag ára emelkedik, az mindenbe beépül – „a kakaós csigától a bérletek áráig minden emelkedik"
Tóth Máté zárásképpen reményét fejezte ki, hogy az új kormány jól fogja kezelni a kialakuló válságot, és „szurkoljunk és imádkozzunk értük".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Szervusz" és „szervusz" – köszönési forma, egyértelmű a kontextusból
- „a az Utrang Plus minden kedves hallgatóját" – „Ultrahang Plusz", csatornanév enyhe elírása
- „Nagy Batán" – a műsorvezető nevének lehetséges ASR-hibája, „Nagy Bálint" vagy hasonló lehet
- „laufort adni" – valószínűleg „loffot/laufot adni" (haladékot adni, német eredetű kifejezés)
- „az európai fősodor" – valószínűleg „fősodor" (mainstream)
- „shiftungokból" – német „Stiftungen" (alapítványok) kifejezésre utalhat
- „dallasz kalappal meg Coca-Colával" – „dallasos" (Dallas című sorozatra utaló) értelemben, amerikai popkulturális utalás
- „Zukman Tamás féle időszak 94-95" – nagy valószínűséggel Bokros Lajosra utalhat, a Bokros-csomag időszaka
- „Szíj László" – Nem jelenik meg a szövegben.
- „a bronzkori civilizációk … amikor az áltási útvonalak 1000 év után egyik pillanatról a másikra megszűntek" – „ellátási útvonalak" lehet a helyes alak
- „a hormózi válság" – „hormuzi" (Hormuzi-szoros)
- „a B SF az bezárta" – a BASF vegyipari vállalatra utalhat
- „Stickem Iliot" – Stikeman Elliott nemzetközi ügyvédi iroda
- „Xid válzó bíróság" – ICSID (International Centre for Settlement of Investment Disputes) választottbíróság
- „Öen Faovóval" – valószínűleg OMV, osztrák olajipari vállalat
- „ML ina jogvita" – MOL-INA jogvita
- „a zina" – az INA (horvát olajipari vállalat)
- „MOR" – feltehetően MOL-ként értendő a kontextusban
- „Aramkó" – Saudi Aramco, szaúdi olajvállalat
- „petpa palackok" – PET-palackok
- „etilényárat" – etiléngyárat
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Utrang Plus minden kedves hallgatóját.
[00:00:04]A mikrofon mögött Nagy Batán és ezúttal bepolitikai illetve energetikai hírekkel fogunk foglalkozni.
[00:00:10]Vendégem a vonal túlsó végén, Tóth Máté ügyvéd, energiajogász.
[00:00:13]Szervusz és köszönöm szépen, hogy ismételtem fogadod a hívásunkat.
[00:00:17]Szervusz.
[00:00:17]Köszönöm szépen a meghívást és sok szeretettel köszöntöm a hallgatókat.
[00:00:21]Kezdjük talán azzal, hogy milyen jövője lehet a MOLnak ugye Szerbiában a nich felvásárlása kapcsán.
[00:00:27]Ugye emlékezhetünk, hogy még nagyjából egy fél évvel ezelőtt jött a hír, hogy a Mall fel fogja vásárolni Anist.
[00:00:32]Az amerikaiak rá is bólintottak, most pedig ismét zöld lámpát kapott a a Mall ebben a kérdéskörben.
[00:00:39]Hol áll jelenleg ez a projekt?
[00:00:41]És mennyire veszélyezteti Magyarország regionális energetikai elosztó szerepét az, hogy kormányváltás történt Magyarországon és azért bizonyos kérdésekben másképp kommunikál az új kormányzat, mint a korábbi.
[00:00:57]Rögtön pontosítanék, nem zöld lámpa ez igazán, hanem a a sárgában tapossuk a gázt, illetve keresi a lábunk, hogy most a gázba vagy a fékre lépjünk, merthogy már lejárt eredetileg a MOL számára nyitva álló határidő, hogy kitárgyalja az eladóval a Niss részvény pakettjének a megvásárlását.
[00:01:17]Ugye ez mint ismeretes, ez az orosz tulajdoni hányad, eredetileg orosz tulajdoni hányad volt a szerbiai nagyolaipari vállalatban, amit az amerikai szankciók miatt kényszerértékesítenek az oroszok, és a MOL a legerősebb kérő.
[00:01:32]Annyira, hogy hogy januárban a a kérővé várt csupa nagy betűvel, azonban a tranzakció részletei azok még hát kimunkálásra vártak.
[00:01:43]Ö az erre nyitválló határidő viszont lejárt.
[00:01:46]Ezt hosszabbította meg az Egyesült Államoknak az illetékes hivatala egy héttel, illetve most egy újabb héttel.
[00:01:56]Tehát valójában nem kapott zöld lámpát a tranzakció, azt már megkapta valójában januárban.
[00:02:01]A gond az, hogy már váltana pirosra a lámpa, és hát sárgában vagyunk.
[00:02:06]A sárgát hosszabbította meg most az Egyesült Államok, de ez az utolsó utáni pillanat, hogy végre eldöntsük a kereszteződésbe, hogy még keresztülhajtunk, vagy pedig itt nyomunk satu.
[00:02:17]A dilemma egyébként leginkább nyilvánvaló módon a ami mi ránk is tartozik a nyilvánosságra Magyarországra tartozik túl a az üzleti kérdéseken az az hogy Magyarország és ebben nagyon egyetértek azzal amit mondtál merre halad tovább meg mennyire építi tovább azt az elmúlt évek során nyíltan felvállalt ambíciót hogy Magyarország egy regionális elosztó pozíciót épít egyé egyébként mind földgázban, mind kőolajban, ahol Magyarország gyakorlatilag a saját földrajzi méreténél és szűkös erőforrásainál lényegesen nagyobb integráló szereplőjévé tudott válni a a régiónak.
[00:03:03]Jelenleg nagyon ellentmondásosak.
[00:03:03]Én is egyetértek a a az új kormányzatnak a a kommunikációs paneljei vagy a megnyilvánulásai ebben a választások előtt inkább az dominált, hogy az Európai Unió elvárásaihoz igazodva visszametszik a a túlzott állami szerepvállalás befelé.
[00:03:22]És hát lehetett hallani ilyen mondásokat is, hogy a Molnak is átkívánják állítani a a váltóit, ami jelenleg pont ez a ez a geopolitikai régiós elosztó pozíció volt.
[00:03:35]Viszont a a választások után meg lehetett olyat is hallani, hogy ugye az új miniszterelnök Hernádi Zsolttal a MOLérigazgatóval tárgyalva felszólította Hernádit, hogy menjen rossz olajat szerezni Moszkvába.
[00:03:49]Tehát egyelőre nagyon ellentmondásos, hogy hogyan áll az előző kormány hagyatékához, energetikai és tágabban geopolitikai hagyatékához az új kormány.
[00:03:59]Nagyon nehéz ezekből a hírtöredékekből jósolni.
[00:04:02]És hát nyilván a az ember ilyenkor kellően jóiszeműen az első 100 napban vagyunk még, ugye igyekszik Laufot adni a a az új kormánynak.
[00:04:12]Csak az a gond, hogy az élet meg nem nagyon ad Laufot, mert viszonylag hamar kell dönteni bizonyos kérdésekben.
[00:04:20]Az egyik ez pontosan, hogy Magyarország, a magyar állam milyen hátteret ad, milyen ambíciókkal viseltetik a MOLnak, ennek az egyébként nyílt részvénytársaságnak, tehát tőzsdéjegyzet cégnek a régiós politikája tekintetében.
[00:04:38]Ugye itt a magyar állam azért erősen bábáskodik ebben a konkrét ügyletben, vagy bábáskodott is ennek a megszületése fölött.
[00:04:49]Tehát ez a műsor önmagában nem érett volna létre a NIS megvásárlásának a lehetősége a MOL erőforrásai alapján, hanem ehhez kellett a magyar állam aktív szerepvállása, és hogy ezt a magyar állam mennyiben kívánja a továbbiakban vállalni, erre nagyon kicsi időablakunk van, mertogy valójában már pirosban lennénk, ha nem kaptunk volna most még egy kis hosszabbítást a sárgára az Egyesült Államoktól, de más ilyen szűk határidők is vannak.
[00:05:13]El kell dönteni például az orosz levállást, ugye levállást az orosz energiaozókról egyáltalán is, hiszen az Európai Unió vár most egy levállási menetrendet Magyarországtól.
[00:05:24]Itt is nagyon szűk határidőről beszélünk, nagyon szűk az időablak abban is, hogy Magyarország mit kezd a védett árakkal.
[00:05:31]Magyarország két hete kapott egy felszólítást az Európai Bizottságtól, hogy szüntesse meg a rezsivédelmi rendszert, mint a közös piaccal összeegyeztethetetlent.
[00:05:40]Illetve arra is nagyon pici idő ablak van, hogy el tudjuk-e hozni a romániai Neptun deep gázmezőnek a a földgázát, amire az Orbán kormány még komoly előkészületeket tett, előkészített megállapodás is van.
[00:05:54]Viszont ugye Magyarországon is kormányváltás volt, Romániában meg menetrend szerint kormányváltás van, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a tranzakció is teljesedésbe megy.
[00:06:05]Noha a jövő évben elkezdődik a kitermelés, tehát ott most valaki le fog szersződni a gáz.
[00:06:09]Csak azért mondtam el a nagykép tekintetében, hogy nagyon sok határidő szorítja az új kormányt, amiben amiben gyakorlatilag stratégiai döntést kellene hozni, hogy merre megyünk tovább.
[00:06:21]Ö nagyon rövid időablakokban szólítja mindez a kormányt, csak mellétesszük azt a az elmúlt heti bejelentést, ugye, hogy a a kormány most augusztus 31-ig haza akar hozni 16 milliárd eurót a a az eddigi befogyasztott forrásokból, ami megint csak egy rövid határidő, és ott nem csak 27 szupermérföldkő van, amiről a hírek szólnak, hanem körülbelül 150 további szakpolitikai mérföldkő, többek közt energetikaiak, tehát energetikai válások is.
[00:06:51]ha ezt így csomagba nézem így a nagykép szintjén, na ennek ennek az eléggé aggasztó halmaznak, ami a körmére ég a kormánynak, nem a kormány váltás okán, hanem a egyébként az időablakok természete okán, na ennek a halmaznak egy része ez a múlt tranzakció.
[00:07:09]És kérdezted, ezt is megválaszom gyorsan, hogy hogy áll a tranzakció.
[00:07:12]Hát az iparági hírek nem túl jók.
[00:07:14]Tehát amit publikusan lehet tudni a tranzakcióról, az az, hogy hát nem véletlen, nem sikerült megállapodni a részletekben, és aláírni a tranzakciós szerződéscsomagot.
[00:07:26]Ez ilyenkor mindig egy rakásszerződést jelent, ahol nemcsak az eladó és a vevő kell igazából, hogy megállapodjon, hanem a akiben vásárolnak, ugye a NISben gyakorlatilag a a szerbekkel is.
[00:07:37]A szerb érdek az nyilván az, hogy hogy a az új vevő, a MOL vállalja át azokat a a kötelezettségvállalásokat, biztosítsa azokat a kedvezményeket Szerbia részére is, ideértve ellátás biztonsági kérdéseket a Pancsovai finomító kapcsán, ami a szerb állam érdeke.
[00:07:57]Hát itt valójában egy egy háromszög ügyletről van szó.
[00:07:59]Nem egyszerű.
[00:08:01]Viszont jelenleg nincs ott ugyanaz a politikai hátcél, vagy akár vezérlés.
[00:08:07]a MOL mögött, ami lehetővé tette egyáltalán április 12 előtt, hogy hogy ennek a tranzakciónak a teljesedésbe menése realitás legyen.
[00:08:17]Nagy kérdés, hogy a következő egy hétben ez a politikai akarat ez ez megszületik-e a magyar kormány részéről, mögé tud-e állnia a Molnak, illetve, hogy ez elég-e arra, hogy ez tényleg megtörténjen?
[00:08:33]Tehát egyelőre nincsenek biztató hírek arról, hogy a tranzakció egyenesben van-e, de itt egyébként minden órában folyamatosan zajlanak a a tárgyalások a korábbi adott ajánlat alapján.
[00:08:46]Folytassuk egy kicsit az Európai Unió oldaláról megvizsgálva ezt a kérdést.
[00:08:50]Amikor Magyar Péter Berlinben, Németországban járt, akkor látszott, hogy azért elég szoros a fúzió Friedrich Merc és Magyar Péter között.
[00:08:58]És azért nyilvánvalóan a németek nagyon nem szeretik azt, amikor itt középkelet-Európában más állam kezd terjeszkedni.
[00:09:06]Ugye a V4-et is szétrombolták, és most is azon dolgoznak egyébként valahol Magyar Péterrel együtt, hogy szétrombolják a V4-et, hiszen Magyar Péter azáltal, hogy több államnak a belépését kezdeményezi a V4-ben, lényegében felhíítja magát a szervezetet.
[00:09:19]De hogy szerinted az Európai Unió milyen szemmel tekint erre a felvásárlásra, hiszen ezzel lényegében Magyarország valamilyen szinten függetlenedik és szuverenitását megerősíti, ami nem biztos, hogy az Európai Unió fősodrának annyira most tetszik.
[00:09:35]egyet egyetértek, sőt rögtön itt két szinten is értelmezendők az események, mint egy kétszintes dráma.
[00:09:41]És ez egyébként sajátja az Európai Unió vállalatainak, iparági folyamatainak is a a jelenlegi belső dinamikáját adva az elmúlt tényleg nagyjából 20 évnek, hogy de egyszerre van jelen az Európai Uniónak az érdeke minden ilyen jellegű változásnál, mozgásnál, növekedésnél, mint amit Magyarország is az elmúlt években a régióban csinált az olaj és a gázszektorban, mind pedig a konkur konkuráló, főleg tipikusan nagyobb tagállamoknak az érdeke.
[00:10:14]Itt most két ellenérdekről van szó, mert az Európai Unió, ezt többször ki is nyilvánította, maga sem nézte jó szemmel sem a az MVM-nek a a régiós elosztó pozícióját.
[00:10:29]Ezt még ugye külön tetéztük azzal, hogy ezt az orosz földgázzal annak a segítségével értük el, ami az elmúlt négy évben az Európai Unióban nem kívánatossá vált, mind pedig a MOL tekintetében.
[00:10:43]Tehát az Európai Uniónak egyáltalán nem érdeke, vagy nem volt érdeke, hogy hogy Magyarország félig meddig ráadásul az Európai Unió határain kívül is ilyen régió szuperpzícióba kerüljünk.
[00:10:56]Ennek egyébként rengeteg megnyilvánulása volt, rengeteg sajtóállásfoglalás.
[00:11:02]M de a ML ina jogvita kapcsán, ami ami meg itt a régióban az előzmény története szinte annak a kis minigeopolitikai háborúnak, ami ami a a MOL körül vagy az olajiparban zajlik, ott is egészen világos állásfoglalások voltak a a Mollal szemben és a horvátok mellett az Európai Unió egésze szintjéről.
[00:11:21]Ez a nagy szint, és emellett meg ott vannak azok a az ellenérdekeltek, mint például Németország maga, de közelebb jövök.
[00:11:32]Ugye a Horvát Állam a horvát Ina szintén még közelebb jövök az osztrákok, akik az Öen Faovóval valójában a Horvát Ina megvásárlói lettek volna, azt nem a ML szerzi meg.
[00:11:46]Tehát itt nem az volt a kérdés, hogy a a horvát függetlenség az sérelmet szenved-e vagy nem, az egy csödbe lévő nagyon rosszul vezetett vállalat volt annak idején a zina, hanem hogy az osztákok szerzik meg, vagy a magyarok.
[00:12:00]Tehát, hogy ez volt a valódi dilemma.
[00:12:02]Tehát itt van egy egy másik szintje az ellenérdekeltségnek.
[00:12:04]Ez pedig ezeket a régiós konkuráló szempontokat jelent.
[00:12:11]És hát mind a kettő valójában a móllal szemben, illetve a magyarországi véltvalós terjeszkedéssel szemben foglalt állást.
[00:12:21]Ugye most a az új kormány részéről volt egy olyan erős kommunikáció, ami azért talán több is, mint kommunikáció.
[00:12:30]Ugye több találkozó is megerősítette, amivel Magyarország sokkal inkább az Európai Uniós elvárásokhoz kíván igazodni, hogy ez a itt ebben a szektorban mennyire lehetséges, és ez mennyire érinti ezt a MOL tranzakciót is, illetve tágabban, tehát ezt a ezeket a a az ellenérdekeltségeket a magyar érdekkel szemben mennyiben kívánja majd priorizálni.
[00:12:57]Ez ez nyilván nagyon-nagyon jó kérdés lesz, de a másik szinten is hallottunk kommunikációt.
[00:13:02]Tehát például a horvátok irányába is volt már kommunikáció, ami alapján ugye a horvátokkal is egy ilyen új kiegyezést keresnének azzal, hogy ez magában rejti, hogy Magyarország engedne ezekből a korábban elfoglalt pozíciókból.
[00:13:18]Úgyhogy, úgyhogy rögtön ezt kiszélesíteném, amit amit mondtál, hogy hogy valóban az Európai Unió többször ki mutatta, hogy ellenérdekelt abban, hogy Magyarország ilyen módon növekedjen és erősödjön a a régióban.
[00:13:32]És hát ellen érdekelt egy csomó ország is itt Európában.
[00:13:38]Tehát a a németeknek sem az a de különösen az osztrákok nem aznak nem az a az az érdekük, hogy itt kialakuljon egy egy kelet-európai, közép-keleturópai, délkelet, közép-európai ilyen ilyen konkuráló régió, aminek nyilván nem csak politikai, hanem hanem gazdasági ereje is van.
[00:14:00]és azt a kényelmes helyzetet, ahol még a az EU csatlakozás előtt, tehát gyakorlatilag a 94 és 2004 között a magyarországi gazdaság az olyan módon alakult át a régió többi gazdaságával együtt, hogy szinte egyfajta félperifériájává alakultunk a a német iparnak és a a német gyártásnak a koncentrikus köreiben egy ilyen ilyen összeszerelő, illetve felvevő pozícióba kerültünk, abból eredetileg az energiaszektoron keresztül is rengeteg ilyen ilyen profit szivattyúval gyakorlatilag a a profitot a németek kivitték ezekből az országokból.
[00:14:44]És hát a az energiaszektort pont többek közt a német óriás vállalatóktól, EON rvevé-vel kellett visszavásárolni.
[00:14:49]Tehát van egy ilyen alap attitűd is, amiben hát igen, most nyilvánvaló módon kérdés, hogy például a visegrdáni négyek az milyen módon marad maradhat meg, hogyha németekkel, osztrákokkal kívánják bővíteni, mennyire veszíti el a jellegét.
[00:15:09]Tehát egyetértek, de rögtön nem elétenném ezeket az energetikai korábbi prioritásokat, és nem is csak a magyar érdek, hanem ha már kinyitottad ezt, hogy hogy kik kikkel mozognak együtt, akkor az a tömb, amivel Magyarország mozgott energetikailag is, tehát itt a szerbekkel, szlovákokkal, illetve régiós szinten, mind villanyban, gázban, olajban együttmozgó tömbel mennyire marad meg Magyarországnak az együttes mozgása és mennyiben ben szedik ezt szét, vagy vagy higgítják fel, vagy rendelik alá más szempontoknak.
[00:15:45]Hát ez valóban ez lesz itt a a nagy talány.
[00:15:48]Most még azért olyan nagyon sok mindenből messzemenő következtetéseket szerintem nem tudunk levonni, de az biztos, hogy két út van.
[00:15:57]Tehát az egyik út, hogy alárendelődik ezeknek a külső érdekeknek, elvárásoknak a magyar geopolitika.
[00:16:04]És akkor ebbe beleértem mind a külpolitikát, mind pedig a az az energiapolitikánkat, ami az elmúlt években a a geopolitikánk zászlósajója volt, vagy a geopolitikai gondolkodás zászlósajója volt, hogy ez jön majd, és a szűk időablakok okán hamar látjuk is ennek a konkrét döntéseit, vagy elmunasztott lehetőségeikit.
[00:16:24]Vagy pedig, és még egyelőre ez is benne van a pakliban ellenkezőleg a kampányüzemmód végeztével már csak a földrajzi, gazdasági adottságok, determinizmusok okán is az új kormány mégiscsak egy olyan irányt vesz fel, ami azért nagyban hasonló lesz, vagy azonos lesz az eddig képvisel, és úgy tekint majd az MVM-re meg a MOR, nem mint piacra vendő portékákra vagy ellenségre, hanem mint a magyar érdek biztosításának az eszközeire, akkor viszont igencsak hasonló rögtpálya fog megnyílni, mint mint korábban volt.
[00:17:02]Persze lehet a kommunikáció szintjén majd ezt máshogy pántlikázni, de az eredmények szempontjából most még mind a két út adott és nyitva van.
[00:17:10]Pont mondjuk pont ezek az előbb beszélt rövid időablakok azok, amik amik talán hamarabb döntésre kényszerítik majd a az új kormányzatot és az új kormányzati politika irányát hamarabb színvallásra kényszerítik, mint ami akár a a az új berendezkedés időigénye a türelem okán feltétlenül célszerű lenne.
[00:17:35]Tehát sajnos ugye az élet az ilyen, nem áll meg a föld forogni csak a mi kedvünkért, hogy mi egy kis időt kérünk, hogy hogy felvegyük a a fonalat.
[00:17:43]Ez sajnos sehogy nem megy így.
[00:17:46]De a az alapdilemma az az abszolút ez, tehát tényleg ez, hogy hogyan maradnak meg ezek a a Magyarország által eddig előnyösen kialakított együttműködési formák.
[00:17:57]Én azt gondolom, hogy hogy azért sincs igazán közép, mert az Európai Uniós elvárások egyrészt, másrészt pedig m önmagában az a tény, hogy hozzányúlnak ezekhez a kialakított együttműködési struktúrákhoz, mint a a V4-ek, vagy hát ugye Lengyelország most egy ilyen furcsa kettős helyzetben van, ahol az államfő és a kormányfő színe az nem azonos, és nem is feltétlen egy irányba mozog Lengyelország ebbenha ugye Ezekhez egyszerűen fogalmilag hozzányúlnak, mint egy ugye egy svájci órához, kigzednek belőle kis fogaskereket, mondjuk beengedik a németeket vagy az osztrákokat, akkor fogalmilag nem ugyanaz lesz már a az eredmény, nem ugyanúgy fognak járni a a mutatók.
[00:18:39]Tehát emiatt nem gondolom, hogy mondjuk lehet egy ilyen középutat választani, ahol valahol valaki mondjuk ügyesebben egyensúlyoz a a nyugati elvárások és más érdekek és a és a magyar geopolitikai rögvalóság között, mint mint ami eddig volt.
[00:18:58]M de hát természetesen várjuk meg a végét.
[00:19:01]Én nagyon sarkosan látom ezt a két lehetséges utat, és ez a V4-ekre visszakanyarítva is azt jelenti, hogy vagy beengedek még szereplőket, de akkor olyan, mintha nem is lenne a V4, hiszen arra van az Európai Unió, meg számos egyéb és egyéb együttműködés, ahol a németek dominálnak.
[00:19:17]Itt is nyilván ez lesz.
[00:19:17]Vagy pedig fenntartom a mostani struktúrát, vagy azt próbálom erősíteni, de az pedig igencsak a a korábbi magyar geopolitikának a a fonalának a a meghosszabbítása lesz.
[00:19:30]A következő kérdésben három kérdést fogok majd feltenni.
[00:19:32]Az első fele az, hogy szerinted szolgálhat-e a azokban a azon stratégiai ágazatok felszámolása, vagy vagy a megszerzőt vagyonnak az eladása?
[00:19:43]Tehát például a reptér esetében, vagy a mó esetében, tehát ezeknek a privatizálása eladása szolgálhat-e hosszú távon vagy inkább rövid távon azon ígéretek fedezetére, amit a Tiszapárt választási kampányban.
[00:19:56]Tehát a kérdés, az első kérdés ez.
[00:19:56]A második kérdés, hogy hogyan lehetne megkülönböztetni azt a gazdaságpolitikát elvi szinten, világnézeti szinten, amit mondjuk a Fidesz az elmúlt 16 évben folytatott, hogy ez a stratégiai ágazatoknak a magyar kézbe kerülése satöbbi.
[00:20:12]Mondjuk attól, ami 2015 volt, vagy attól ami lehetséges, hogy most fog következni.
[00:20:17]Ez a második kérdés.
[00:20:17]A harmadik kérdés pedig az, hogy milyen frakciók vannak jelenlegi az Európai Unión belül energetikai szempontból.
[00:20:25]azért kérdezem, mert a lengyelek nagyon izgalmas mozgásokat hajtanak végre.
[00:20:29]Amikor Magyar Péter kint voltan és Donald Tuskkal a lengyel miniszterelnökkel találkozott, akkor Tusk az lényegében azt ajánlotta fel Magyar Péternek, hogy segítenének a lengyel módszerhez hasonlóan leválni az orosz energiahordozókról.
[00:20:42]És mintogyha Tusk azt ajánlotta volna fel.
[00:20:45]Lehet, hogy én nekem volt egy ilyen hamis kihallásom, mintogyha azt akarta volna elérni Tuszk, hogy Magyarország legyen lényegében Lengyelországtól függő az energia behozata a területén.
[00:20:56]Ez volt tehát a három kérdésem.
[00:21:01]Ezve a az elsővel, ez mindenképpen mindig egy nagyon alacsonyan csüngő gyümölcs.
[00:21:06]A főleg a deklaráltan nyugatos, liberális, az európai fölsodorhoz igazodni kívánó politikai erőszámára, hogy az állami vállalatokat azokat értékesítse.
[00:21:18]nagyon-nagyon csábító jelenlegi helyzetben is, főleg, hogyha egy olyan politikai, gazdaságpolitikai retorikát kíván majd most felépíteni az új kormány.
[00:21:30]Nyilván nagyon erős média hátcéllel, hiszen a az eddigi úgynevezett független objektívek, akiknek a az elmúlt négy nol vagy 16 évben is sokkal erősebb volt a szava, sokkal több olvasója volt a magukat így pozicionáló tipikusan nyugati alapítványokból, shiftungokból, forrásokból finanszírozott közösségi média meg online média felületeknek a a nyilvánossága, amivel szemben a kormánymédia propagand Anda gépezet, ahogy hívták ezt állt.
[00:22:03]Tehát ez ez most egyesült, hiszen a kormánymédia propagandagépezet ugyan nyertes kezébe került.
[00:22:07]Ez volt eddig is a kisebb szelete a a tényleges hírfogyasztásnak és a tartalmaknak, és a nagyobb szelete meg akik meg ezek a nyugatról fizetett magukat független objektívknak nevező források, ők meg most egy az egyben szintén kormánymédiává avanzsáltak.
[00:22:20]Tehát egy elképesztő média hátéllel nyilván nagyon sok mindent el lehet magyarázni, ha az lesz a következő hónapoknak a a fő gazdasági narratívája, hogy a az előző kormány elhibázott gazdaságpolitikája az eredménye mindennek, ami majd most történik, a az októberi hajnali ködöknek, annak, hogy beverem a könyökömet a kilincsbe, meg annak is, hogy be fog köszönteni a hormózi szoros körüli állapotoknak megfelelően egy egy ilyen olaj és energiaválság őszre.
[00:22:53]Ha ezeket mind sikeresen az előző kormánynak a nyakába varják, akkor nagyon adja magát az a az a kényelmes következmény, hogy az ilyen módon érzékenyített közvéleménnyel akkor már azt igazán csomagban nyelessük le, hogy hogy akkor ezeket a nagy állami inkumbenseket, akik épültek, vagy a nagy piaci cégek, mint a MOLban meglévő állami vagy államhoz húzható része paketteket, ezeket értékes esítsék, adják el jó pénzért, és sajnos ugye ez nagy mértékben egybe vág a nagynyugati tőkeérdekkel is, az óriás válatok tőke érdekével, itt az Európai Uniónak a konstans érdekével, hogy itt ne legyenek állami nagy inkubens vállalatok, hanem hanem sok piaci legyen, ami valójában egy Magyarország méretű országnál, ezt láttuk 90-es évek privatizációjában, valójában külföldi állami vállalatok tulajdonszerzését jelenti a magyar állam tekintetében.
[00:23:53]Tehát szerintem a csábítás nagyon nagy.
[00:23:55]rögtön átkötném a második alkérdésedhez, hogy mennyiben hasonlítható ugye a 2010 előtti helyzethez mindez, illetve mi a igazából itt a a kapocs.
[00:24:08]Hát én a 90-es évek közepén még iskolás voltam ugyan, de volt alkalmam bepótolni sajnos szerencsére, ezt ugye így szokták mondani, így egybe írva sajnos szerencsére ezt az életkorbeli adottságomból fakadó hátrányomat, ami okán ugye nem ismerhetném a privatizációs dokumentumokat a 2000-es évek közepén nagy nemzetközi perekkel, ahol nemzetközi jogvitákban, például Washingtonban a világ világbank mellett működő Xid válzó bíróság előtt pont a magyar privatizációs szerződésekben vállalt ígéretek mérettek meg, és ott felpattant akkor már jogászként az általam vitt perekben mindaz, amit ugye a 90-es években Magyarország tett, aláírt, ígért.
[00:24:59]És tényleg az a helyzet, hogyha sommázni akarom, hogy a 90-es években hogyan és miért tékozoltuk el lényegében három üveggolyóért a magyar energiaszektort.
[00:25:10]Hát két eredője volt.
[00:25:10]Az egyik a sürgős pénzszerzés csábítása, tehát megint az alcsony csüngő gyümölcs.
[00:25:14]Ez lényegében ugyanaz, mint amit az első kérdésedre is mondtam.
[00:25:20]Ez mindig nagyon-nagyon csábító gyorsan pénzé tenni valamit.
[00:25:21]Ez ugye a Zukman Tamás féle időszak 94-95, amikor összeomló félben volt a magyar költségvetés.
[00:25:27]De a másik fele, és ez a válaszom erre az a kérdésre, az az, hogy így volt egy olyan lélektana mindennek, és ezt a privatizációt előkészítő levelezésekből nagyon jól lehetett látni, hogy hogy ha azt mondták nyugatról, például a Goldman Sax vagy a Stickem Iliot nevű nagy tengeren túli tanácsadó cégek, hogy ezt és ezt kell csinálni Magyarország, mert ez a trendi, ez a nyugatos, akkor akkor gyakorlatilag mindenki az akkori állam igazgatás.
[00:25:56]Ez az Antal kormányra is igaz egyébként, de a Hond kormányra különösen gond nélkül, vagy hát szinte tehát örömmel igazodott, hogy azt akarom ezzel mondani, hogy az egésznek van-e pszichológiája is.
[00:26:06]Az pedig az, hogy itt egy dallasz kalappal meg Coca-Colával mindent el lehetett adni a 90-es években, hogy az jó, mert ami a nyugatról jön, az jó.
[00:26:17]És és hát most megint van kicsit egy ilyen érzelmi attitűd.
[00:26:21]És a nem is feltétlen a kormány részéről önmagában persze azt is lehet elemezgetni, hogy ki honnan jön és nyilván Kapitány István vagy Orbán Anita Globszegből nyilvánvalódon pont ezeket a ezeket a pszich és attitöket vagy értékválasztásokat jelenti meg.
[00:26:39]De hogy a a győztes párt mögött álló választói tömeg részéről is, ha leegyszerűsítem, hogy mik voltak azok az üzenetek, amikkel ugye nyertek, akkor a az egyik az mindenképpen az, hogy ők ugye a nyugathoz akarnak tartozni, és nem a kelethez.
[00:26:54]Tehát ott van is egy ilyen elvárás, hogy igenis a nyugat várakozásaihoz megint igazodjunk, megint a a hát kis túlzással a dallaszkalap vagy a Coca-Colaát.
[00:27:02]Most most az, ami Brüsszelbe dívik, ott nem tudom milyen fejfedő van, hát valószínűleg a csador, tehát ezt mindegy, tegyük is zárójelbe.
[00:27:09]Tehát, hogy ahhoz igazodunk politikai, gazdasági divat tekintetében, ami az elvárás.
[00:27:13]És az elvárások meg teljesen világos módon megint azok, hogy igenis piacosítsunk, értékesítsünk, ne az állami szerepvállalást erősítsük.
[00:27:20]És ez találkozik ezzel a ezzel a választói akarattal, amit semmiképpen nem bagatelizálnék vagy becsülnék alá, mivel amivel van egy ilyen szerintem egy ilyen ilyen alapvető érzelmi attitűd is, ami ebbe az irányba löki a folyamatokat, hogy hogy igenis kevesebb állam, több piac nyugatos cég, és viszont ebből jön a a válasz a harmadik részkérdésedre, vagy átvezetre, hogy valójában ugye innentől a az, amit az előz időszak jól vagy rosszul csinálni akart Magyarországot.
[00:27:54]Egy szuverén energiapolitika.
[00:27:58]Ez ennek a nagyobb halmaza egy szuverén magyar alapállás geopolitikai értelemben is a régióban és Európában, amit a szövetségi rendszereink lehetővé tesznek persze, mert ennek van azért egy tóig egy egy amplitúdója, amin belül ez értelmezhető, de amit ezek lehetővé tesznek, egy egy szabadabb magyar alapállás, nevezzük ezt szuverenista törekvésnek.
[00:28:19]Mondom még egyszer, jó rosszul.
[00:28:23]És ez ezzel szemben most egy sokkal inkább egy integratív, európai integratív törekvés erősödik meg.
[00:28:29]Na ilyen értelemben lehet talán már most a törekvések szintjén címkézni azt a korszakváltást, ahol vagyunk.
[00:28:36]És ilyen értelemben a 2010 előtti időszak alapvető törekvései a várakozás, hogy hogy vissza fognak köszönni.
[00:28:43]Ugye kérdezted ezt, akkor hogyan címkézzük ezt a két időszakot?
[00:28:47]Én ezt a jó rosszul törekvés szintjén szuverenista gazdaság, energia politika időszakának gondolt elmúlt 16 évet, és az azt megelőző 2010 előtti sokkal inkább integratív, az integrációra törekedő gazdaságpolitikai, energiapolitikai korszakot látom, mint mint két lehetséges címként, nyilván számtalan naprósággal eltérítve, de hogy ez így néz ki.
[00:29:11]És a harmadik kérdésedre meg a válasz az, hogy hogy hát nagyon érdekes módon metsző halmazok vannak abban, hogy Európában mondjuk milyen kormányok, törekvések, milyen pártcsaládok, tehát akár országon belüli kormányellenzék viszonyban lévő ellentétes ideológiai preferenciák vannak.
[00:29:33]Ugye ezeket az Európai Parlament többé-kevésbé leképezi a saját frakcióival.
[00:29:37]M ezek ezek ideológiai meg legfőbb szempontok alapján tömörülő politikai ö ilyen ilyen frakciók.
[00:29:45]M ezek ezek viszont nem azonosak, csak metszőhalmazok azzal, hogy egyébként az energiapolitikában, egyébként a gazdaságpolitikában milyen törekvések vannak, mert ezeket a a az Európai Parlamentbe is jelenlévő tömböket azért sok tekintetben nagyban felülírják olyan mondjuk energiapolitikai prioritások, hogy az orosz energiahordozókhoz hogy állnak hozzá.
[00:30:08]Ebben ugye már igen jelentős törés lehet, meg van is a az egyes táborokon belül is, vagy a zöld energiához.
[00:30:17]Érdekes módon itt a lengyelekkel, a Tuskféle Lengyelországgal is nagyban egy platformon voltunk április 12 előtt is, merthogy a lengyelek a hagyományos energiahordozókhoz hagyományosan lényegesen nagyobb mértékben ragaszkodnak, mint ami a az EU-s kötelező zöldítés és sötét zöldítésnek a az elvárása.
[00:30:37]vagy a nukleáris energiához való kapcsolat az például nagyon átmetszett a franciákkal, akik emellett erősen jelen vannak, és Magyarország április 12 előtt is a franciákkal ilyen értelemben egy platformon volt, szemben például az osztrákokkal, akik még a mi Paks 2 jóvágyó határozatunkat és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát megtámadták.
[00:30:57]Tehát csak azt akarom ezzel érzékeltetni, hogy ott már sokkal bonyolultabbak ezek ott ezek a halmazok.
[00:31:03]És éppen ezért nagyon veszélyes, amikor valaki az elsődleges ideológiai preferenciája alapján csomagban fogad el, vagy tart igazodási pontnak ajánlatokat, mint jelen esetben Tusk részéről, akivel ugye most egy platformon van a a magyarországi Tisza kormány a nemzetközi geopolitikai politikai térben azt az ajánlatot, hogy igazodjunk hozzájuk az orosz leválásban, merthogy itt Az érdekeink azon túlmenően is erősen különböznek, hogy esetleg mit gondolunk a a Tusk kormánynak a a a nagy politikai vagy az ideológiai irányáról.
[00:31:44]Egyszerűen azért, mert teljesen más adottságaink vannak.
[00:31:45]Egy kettő, a következmények Lengyelországban sem feltétlen olyan fényesek az orosz energiahordozókról való leválásról, mint ahogy mondjuk az a most szinte 100% összezáró Magyarországon elérhető magyarországi sajtó mondjuk mutatni akarja.
[00:32:00]Csak mondok egy példát.
[00:32:00]Ugye a hormózi válság minket, magyarokat hát lényegében semennyire nem érint közvetlenül, tehát mennyiségi oldalról, hiszen nem hozunk onnan a régióból semmit.
[00:32:11]Nyilván közvetve igen, hiszen a nemzetközi ásszint megy fel.
[00:32:13]Na, a lengyelekkel már nem ez a helyzet, merthogy például a szaúdi aramkónak a az egyik legnagyobb ugye az olaj, a legnagyobb szúdi olajcégről beszélünk, az egyik legnagyobb európai olajvásárlója az bizony az a Lengyelország, aki így pótolja a részben a az orosz olajnak a kiesését, és ott bizony most konkrétan mennyiségi érintettség is van a közelketi válságokkál.
[00:32:37]Ezt csak azért mondom, hogy hogy nyilván nagyon-nagyon elnagyolt és nagyon veszélyes is lenne, hogyha valaki azt gondolja, hogy hogy csomagban azzal, hogy hogy egy kormány politikai preferenciát jelenít meg, és egy kormányváltás és nyilvánvaló módon a politikai preferencia változását mutatja Európában, tehát egyszerűen máshoz igazodik mások a barátai.
[00:33:01]egyszerűsítsük le ennek, hogy ez ez önmagában leegyszerűsíthető arra, hogy amit a más barátok csinálnak, az lesz nekem jó, mert ebben a az energiakérdésben ez egészen biztosan nincs így.
[00:33:12]Egyszerűen csak nézzük meg az ellátási útvonalakat.
[00:33:16]Tehát és ebben ez is fejselik, amit mondtál valóban, hogy ha Lengyelországhoz akarunk igazodni teljesen más földrajzi adottságokkal, más csatlakozási lehetőségekkel, mint ami Lengyelországnak van tengerparttal, ugye a balti szá útvonal közelségével és így tovább, és így tovább.
[00:33:34]És mégis ugyanazt akarjuk csinálni, mint amit ő csinál, akkor nem nagyon tudunk mást csinálni, mint hogy hozzáigazodunk és tőle függünk nyilván rosszabbul és drágábban.
[00:33:42]Tehát, hogy ez önmagában nem jó.
[00:33:44]Ez visszavezet az alapproblémához, amit beszéltünk, hogy hogy itt azért itt nyilván nagyon nagy időnyomás alatt, de hogy az új kormánynak bizony döntenie kell néha egészen szofisztikált kérdésekben, ami akár mit tud évtizedes dilemmákat érel ki, hogy melyik úton megy tovább.
[00:34:07]És ezeket nem érdemes így csomagba kezelni, mert akkor ugyanoda jutok, mint az általam látott privatizációs dokumentumok okán.
[00:34:14]a 90-es éveknek az egyszeri, jó hiszemű, nyugatimádó politikusa, aki csomagba elfogadott mindent, amit a nyugat mondott, mert az jó, azzal, hogy gyakorlatilag kényszerpályára állították Magyarországot, eltékozolták a szavató infrastruktúrát, pénzszivattyúkatukat hoztak létre, és nem feltételezem, hogy rossz szándékból tették, hanem ennek a ennek a csábító döntési kényelmi helyzetnek a a az okán, hogy hogy az új barátaim azt mondják, hogy ezt így kell csinálni.
[00:34:43]akkor csomagba elfogadok mindent szortírozás nélkül, amit ő csinál, noha egy csomó minden itt a magyar talajon egyszerűen nem tud szárba szökkenni, illetve elképesztő következményekkel jár, hogyha azt úgy csomagba átveszem és lemásolom.
[00:35:00]Na, ez a szerintem a legfontosabb, amire most jelenleg, ha lehet ilyen kéretlen tanácsot adni az új kormánynak, a kormánynak figyelnie kellene, tehát ne minden szortírozás nélkül csomagba fogadjon el kívülről ajánlott irányokat, mert a 90-es években már egyszer ez Magyarországot félrevitte.
[00:35:19]Legalább az legyen intő példa neki, hogy az Európai Parlamentben ülő különböző országokból érkezett pártok, azonos pártcsaládokban is különböző válaszokat fogalmaznak meg adott kérdésekben, akár energetikai kérdésekben, de egyéb tekintetben is.
[00:35:37]Nyilván a saját hazai adottságaikhoz történeti, földrajzi, egyéb determinizmusok az igazodva.
[00:35:45]Magyarországnak is ez a teendője, amikor Tuszk újbarátként csomagajánlattal, akár az energiaszektorunk tekintetében is valamilyen remekbe szabott ötlettel él.
[00:35:57]Zárásképpen említetted már az iráni háborúnak a következményeit, és hogy ez igazából csak most ősszel fog igazán beszivárogni Európába.
[00:36:04]egyébként ez megmutatkozik a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzései kapcsán is.
[00:36:09]A Varga Mihály által vezetett intézet szerint ebben az évben 3,8% körül lehet az infláció.
[00:36:16]Annak ellenére egyébként, hogy az első pár hónapot elképesztően jó 1,5% körüli inflációs eredményekkel indítottuk, és nem is mentelen 2,1% fölé az infláció ebben az évben.
[00:36:28]A jövő évre egyébként 3,7%-ot, tehát a jövő évre se szám jövőre se számít túl nagy enyhülésre a Magyar Nemzeti Bank.
[00:36:38]Milyen lehet az oka annak, hogy már 100 napja tart ez a háború, és még csak most fog igazán be gyűrűzni Európába a konfliktusból fakadó fájdalom az energetikai szektorba, a gazdasági szektorba, illetve mik lehetnek azok a részei a gazdaságnak, a nemzetgazdaságnak, amiket különösen érzékenyen érinthet.
[00:37:00]Lehet ez akár építőipar vagy bármi más, amit még nem látunk, de mondjuk te, aki már egy jó pár évtizedre foglalkozó, ez elemzőként látsz, hogy ezekben, ezeken a területeken fájdalmas lehet a magyar emberek számára ez a háború.
[00:37:15]Az első kérdésed viszonylag egyszerű a válasz.
[00:37:17]Két oka van.
[00:37:17]Az egyik az az, hogy az a az az olaj, amiből eddig finomított mindenki Európában is, az még április előtt indult el a tengeren.
[00:37:28]Tehát valójában az még a korábbi árkörnyezetben, a korábbi ellátási útvonalakon, a korábbi feltételekkel érkezett.
[00:37:34]Na ez fogyott most el.
[00:37:34]Most már konkrétan az az olaj érkezik, vagy nem érkezik, ami már a hormózi válság, illetve tágabban ugye a régiós és közelkeleti helyzet okán kialakult, és azon az árszínvonalon is.
[00:37:46]Tehát valójában ezért most érkezik meg, és innentől érkezik meg a a válság Európában, és persze a régióban.
[00:37:54]És a másik meg, hogy a piac félelmeket áraz, és a piacot többször nyugtatta, borogatta.
[00:38:00]Ez ilyen homlok borogatás volt Trump mindenféle bejelentése, hogy már csak két hét, már csak egy nap, két óra múlva megállapodunk, nagyon közel vagyunk.
[00:38:09]Ezt végtelenszer elhiszi a piac.
[00:38:11]Tehát nyilván minden ilyen ilyen homlokborogatásért hálás, hiszen nagyon-nagyon feszült és feszített a a világpiac és az energia ellátás.
[00:38:22]viszont azért hosszú távon elkezdik beárazni, hogyha egy ilyen probléma hónapokon keresztül akut és élő marad, és jelenleg már ez a ez a helyzet.
[00:38:32]Tehát gyakorlatilag a a világpijec is elkezdte tartósan beárazni azt, hogy itt bizony háború van és nem csak a hormuzi tranzit útvonal maradt zárva, de hogy az is kérdés már, hogyha mondjuk kitakarítanák a hormuzzorost, az Aramkó vezérigazgatója szerint egyébként akkor is csak egy év múlva ilyenkorra állna helyre az eredeti világpiaci forgalom.
[00:38:50]Nos, akkor is mi lenne azzal a kieső olaj meg gázmennyiséggel, ami az infrastruktúra pusztulás okán fog kiesni, vagy esett már ki itt a közeti háborúban mind az irán infrastruktúra pusztulása okán.
[00:39:03]Nyilván ez a távetről hiányzik, mind pedig a szaudi, Katari, Ománi, ezek ezeknek az infrastruktánk iraki ugye rumailai olajmező is kiesett ezeknek a kiesése okán, mert hogy ezeket évekig fogják rejteni.
[00:39:14]Na, szóval emiatt kezdi tartósan álazni a a világ a közelgő válságot.
[00:39:19]Ö nyilván meg fog érkezni a kérdésed, másik kérdésed arra vonatkozott, hogy ugye ez hol fog minket igazán érinteni.
[00:39:27]Nem fogjuk tudni kivonni magunkat, nem mennyiségi ellátási problémák fognak jelentkezni, hacsak nem tart még fél évig a háború, hanem hanem olyan szűkösségek, hogy bizony versenyezni kell a a leszállítható olajért és gázért, főleg, hogyha marad a nyomás az orosz energiaozókról való leváláson.
[00:39:48]Ezt m mi is érezni fogjuk, illetve a világpiac egyszerűen felhúzta az orosz olajnak is a az árát a világpiacon.
[00:39:56]Tehát ez minket is elér.
[00:39:59]Nyilván mindig a lakosságot legkésőbb annak függvényében, hogy a kormány a védett árakkal meddig tartja meg a védettárak fenntartásává a lakosságnak a mostani védelmét.
[00:40:08]Hát jelenleg innentől júniusban is már valószínűleg, de júliustól pont azért, mert most már a drágább olajból finomítanak itt is.
[00:40:18]Ez feláras, tehát el kell döntenie majd a kormánynak, hogy a védett árakat, azokat meddig tartja fenn, hogyan vezeti ki.
[00:40:24]Tehát a nyugati politikai nyomáson túlmenően egy gazdasági nyomás is lesz.
[00:40:28]És onnantól az a kérdés, hogy hova telepíti a a többlet költségét az emberekhez.
[00:40:33]És ez igaz a rezsivédelemre is egyébként majd hosszabb távon vagy máshova, de azért mi leszünk azok, akik utoljára megérezzük, a az ipar közvetlen érintettsége az már most is megvan.
[00:40:45]Tehát nyilvánvaló módon a a az ammónia ugye a földgázból jelenleg ugye műtrágyát is készítünk, hogy a műtrágyaiparnak a kitettsége elképesztő.
[00:40:55]Ugye ez nagyon-nagyon árérzékeny, input árérzékeny iparág.
[00:40:57]Nem csak Magyarországon, Németországban is látjuk.
[00:41:02]A B SF az bezárta németországi gyárait és Kínába nyitott újra, ahol megkapja ugyanazt az olcsó rossz földgázt.
[00:41:07]Tehát elképesztő.
[00:41:07]És ez a műanyaggyártás az egy pillanatra se felejtsük el, hogy mi valójában olajalapú civilizáció vagyunk, merthogy nem csak benzin meg dízel lesz az autónkban az olajból, hanem petpa palackok, nejlonszatyor, műszálas ing, műgumi az autókon, fogkrém, mindenféle szépészeti termék.
[00:41:27]Gyakorlatilag körbenézünk minden olajból vagy földgázból van kicsit olyanok vagyunk, mint a bronzkori civilizációk, ahol mindenhez ón meg rész kellett, minden eszközt, fegyvert abból csináltak.
[00:41:38]És akkor vették észre, hogy mekkora ez a kitettség, amikor az áltási útvonalak 1000 év után egyik pillanatról a másikra megszűntek, össze is omlottak ezek a bronzkori civilizációk egyik pillanatról a másikra, hogy itt nem csak az üzemanyag meg a lakosság van, hanem hanem egyrészt a az üzemanyagok ár, hogyha elkezd emelkedni az ár, az mindenbe beépül, hiszen a traktor is üzemanyaggal szánt, a fuvarozó is üzemanyaggal szállít.
[00:42:03]Tehát akkor a kakaós csigától a a mit tudom én, bérletek áraigin minden emelkedik, de a másik meg, hogy a a vegyipar, műanyagipar, benzol, etylén gyártás, propilén gyártás, ami az alapanyaga szinte mindennek, ami minket körülvesz, az milyen módon kitelt, és ez bizony minket is itt is elér.
[00:42:21]Mondok egy nagyon szomorú sejtést.
[00:42:26]Nem fóliasizsak, hanem ilyen iparági gondolkodás, hogy a Tiszaújvárosi elképesztő balesetet is egy ami egy hónappal ezelőtt volt, sajnos haláleset is volt, hogy ott műanyag gyárról van szó, ugye gyártásról van szó, vegyipari gyártásról van szó, nem pedig ugye üzemanyagfinomításról, mint amit Kapitány István első onnan tett bejelentkezésre sejtetett a közvéleménnyel, hogy nincs veszélybe az üzemanyag ellátását.
[00:42:53]Persze, hiszen ott nem is finomítottak sosem üzemanyagot, de nagyon fontos vegyipari komplexumról van szó.
[00:43:00]Na Tiszaújváros, egy ilyen Tiszaújvároszerű méretű és üzemű rendszerben például az tipikusan a a baleseteknek és a hibáknak a a az igazi sokszorozó oka, amikor elkezdik rángatni a termelést.
[00:43:17]És ez bizony nagyon könnyen bekövetkezik egy nagyon magas olajár szint esetén, amilyen a mostani olajválság, ami azt jelenti, hogy egy ilyen stop and go üzem módban üzemeltetnek olyan vegyipari komplexumokat, mondjuk etilényárat, ami nem arra van kitalálva, hogy két naponta leállítsák, majd újraindítsák a termelést, annak függvényében, hogy jön-e olaj, meg hogy milyen áran jön vagy földgáz, hanem hanem folyamatos üzemre van ki ö találva.
[00:43:46]Tehát ilyenkor szoktak tipikusan karbantartás miatti vagy vagy termelési okból fakadó leállás újraindításnál fölrobbanni üzemettségek.
[00:43:55]Tehát hogy nyilván ez az abszurdum és a legrosszabb, amikor amikor már ilyen vegyipari robbanások vannak, de az alappréléma az azonos.
[00:44:05]Tehát a nagyon árérzékeny vegyipar, műanyaggyártás az első között kitett a megérkező válságnak.
[00:44:12]Ez ez pedig már itt van, tehát már gyakorlatilag ebben élünk.
[00:44:15]A vegyipar már küzd, hát mi attól nem érzékeljük ezt mondjuk a benzinkutakon.
[00:44:21]Itt már nagyon komoly beszerzési, leginkább árkörnyezetben jelentkező nehézségek vannak.
[00:44:25]Tehát ilyen értelemben az ipart már Magyarországon is elérte.
[00:44:29]És hát a válaszom ezt, tehát a vegyipar, műanyaggyártás, ammónia, ezek a legkitettebbek, ezek már most is kitettek Magyarországon annak, ami következik.
[00:44:40]Felkészül nyilván a kerozinellátás, az nagyon érzékeny még.
[00:44:45]Tehát a légiközlekedés ez nem sem csak a személyi légisizállítást, hanem a forrozást is érinti.
[00:44:48]És a sor legvégén vagyunk mi emberek, illetve az üzemanyag kérdése.
[00:44:54]Noha már arról is valószínűleg stratégiai döntéseket kell hozni a kormánynak a védettár fenntartásáról már ezen a nyáron.
[00:45:02]Reméljük, és szerintem minden a magyar embernek ez az érdeke, hogy a kormány, az új kormány jól fogja ezt kezelni.
[00:45:07]Szurkoljunk és imádkozzunk értük.
[00:45:07]Tóth Máté, köszönöm szépen, hogy fogadtad a hívásunkat.
[00:45:12]Nagyon szépen köszönöm én is az úrang plus minden kedves hallgatóinak köszönöm, hogy velünk tartottak.
[00:45:16]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:45:19]Köszönjük a figyelmet, viszont hallásra.