Ki miatt vesztettük el a mohácsi csatát? - B. Szabó János

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Pataki Tamás, ez pedig az Ultrahang történelem.

[00:00:04]A mai vendégem pedig Bészabó János történész, akivel a Mohács a világok harca című dokumentumfilmről fogunk beszélgetni, amelynek az egyik történész szakértője volt.

[00:00:16]Üdvözöllek ismét a műsorban, János.

[00:00:20]Üdvözlöm a nézőket és hallgatókat.

[00:00:20]És hát ez egy egészen különleges dokumentumfilm, mert nem csak összefoglalja az ismereteinket a az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkról az 500.

[00:00:33]évfordulóján, hanem azt is megkísérli, hogy az új kutatások eredményeit népszerűsítse meg, megmutassa a nézőknek, hogy teljesen másképp nézzünk erre a erre a tragikus eseménysorozatra.

[00:00:49]Milyennek látod a végeredményt?

[00:00:51]Szerinted ezt sikerült elérni?

[00:00:53]Hát a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek fölkapják rá a fejüket, és akkor az már siker, mert azért az a projekt, amibe a film készítői belevágtak, hogy ma minden nagyobb vidéki városban, a muzikban meg lehessen nézni ezt a dokumentumfilmet, az úgy első hallással nem tűnt nagyon kecsegtetőnek.

[00:01:14]Tehát azt kell mondjam, hogy dokumentumfilmre azért viszonylag kevés ember ül be ma manapság a moziba, és ehhez képest meglepően sokan érdeklődnek a téma iránt.

[00:01:21]És ugye most már több olyan beszélgetésen is voltam közönségtalálkozón, ami a vetítés után tartott.

[00:01:32]És látszik, hogy az emberekben megragad valami ebből a filmből.

[00:01:34]Tehát, hogy ez jóval több, mint amihez mi hozzászoktunk a televízióból vagy a régi időből, hogy hát emberek beszélnek hosszasan, unalmasan.

[00:01:44]Még az a munkás, hogy hogy a készítők hát jó jól értelemben rá is játszottak a tudományról alkotott képzetekre.

[00:01:51]Tehát van benne fehér szakálas pipás tudós, aki nagy fotelben üldögél.

[00:02:00]Egyáltalán olyan helyszíneket teremtettek a felvételekhez.

[00:02:02]Én a Szépművészeti Múzeum román csarnokában adtam az interjút a film számára, amik amik egy nagy szabású emelkedett hátteret adnak ennek a témának.

[00:02:14]Tehát mintha Roxfordban járnánk Harry Potter világában.

[00:02:19]Tehát olyan olyan és olyan markens karakterek a tudósok is.

[00:02:22]Tehát ugye ebben ebben a filmben vagyunk egy páran magyarországi szakértők, de a a koncepció az volt, hogy ez ne korlátozódjék Magyarországra.

[00:02:33]És mivel sikerült elérni azt, hogy Ágoston Gábor, aki innen ment az usába tanítani a Jarstalon egyetemre, részt vegyen ebben a filmben, az ő segítségével több külföldi szakértőt is sikerült megnyerni.

[00:02:50]És az, hogy egy töröktörténész beszél a törökökről vagy Szüleimánról, azért ez egészen más fénytörést ad ezeknek a a dolgoknak.

[00:02:59]Úgyhogy azt gondolom, hogy sikerült hogy karaktert adni a a szakértőknek.

[00:03:08]És bár mindenki nagyon tárgyilagos, és mindenki nagyon tényszerű a maga módján, de mégis egészen más habitussal beszél mindenki a történelemről, a múltról, vagy arról a szakterületről, amit ő képvisel.

[00:03:21]És ennek köszönhetően egy nagyon érdekes dinamikája van a filmnek.

[00:03:25]És hát ami ugye ezekből adódik, hogy egyáltalán nem magyar fókuszú, tehát természetesen a magyar szakértőként mi óriási részt vállaltunk ebben, de azért a készítők törekedtek rá, hogy ez egy sok oldalú, sok irányból megmutatott történet legyen, ahol mindenki a helyén van.

[00:03:47]Talán pont ez hiányzott eddig a Mohács értelmezésekből, úgy értem, ami a amik ugye a közgondolkodásban vannak.

[00:03:52]Ha jól tudom, ti is arról szoktatok beszélni, hogy mi ezt egy nagyon belső magyar szempontból értelmezzük, és emiatt állandóan a kardunkba dőlünk, hogy hát hogy a felébe nem sikerült legyőznünk a törököket.

[00:04:07]Széthúztunk, egyéb problémák voltak, ha mindent másképp csinálunk, akkor sikerülhetett volna.

[00:04:12]Holott ebből a tágabb dimenzióból nézve valami egészen más értelmezés bontakozik ki.

[00:04:23]Ez teljesen így van.

[00:04:23]Tehát, hogy nagyon beszűkült a a történelemképünk.

[00:04:28]Tehát nagyon sok Magyarországon nagyon sokan vannak, akik aztják, hogy őket érdekli a nemzet múltja és az ország történelme.

[00:04:36]De aztán rendre ki szokott derülni, hogy ez ilyen nagyon szűk perspektívából, nagyon nagyon befelé fordulva, mert hogy ez következik a hagyományainkból.

[00:04:43]Egy ez egy több 100 éves hagyomány a Mohács értelmezésben is.

[00:04:47]Tehát nem nehéz azzal a azzal a nehézkedéssel vagy balaszal szemben megmozdítani az emberek fejében a gondolatokat.

[00:04:57]De most azt látom, hogy ez is, ez is sikerült.

[00:04:58]Tehát a film sok mindenre nem ad kész választ, hanem inkább elgondolkodtat, vagy tovább gondolkodtatja a a nézőket.

[00:05:07]És igen, hát kimozdít bennünket ebből a kellemes perspektívából.

[00:05:09]Ugye egyrészt van egy nagyon erős törökkép, tehát Suleimán fizikálisan is megjelenik a a filmben, a motivációival, a az életútjával, a családi hátterével, azzal, hogy hogy őt mi hajtja ebben a ebben a történetben, ahogy Lajosnál is ez nagyon szépen föl van vázolva, mert adta volna magát, ugye, hogy ez ez kétszemély párviadala tulajdonképpen, tehát nyilván ez megfog megragadható a forgató könyvben.

[00:05:44]Azonban az is kiderült, és ezért lett a világok harca a a film, hogy ez ez nem egyszerűen két személyi párviadala, merthogy igazából nem személyes döntések szület szülik ezt a ezt a konfliktust, hanem hanem kényszerek, amik azokból a rendszerekből fakadnak, amiben ezek az emberek élik az életüket.

[00:06:04]Az az istenhit, amiben hisznek.

[00:06:04]Ez egy nagyon fontos része a filmnek, mert egy annyira szekularizált világban élünk, hogy manapság hajamosak vagyunk el felejteni, hogy az egyik oldalon a harcosok azt kiabálták, hogy Allah, Allah, Allah, a másik oldalon meg azt kiabálták, hogy Jézus, Jézus, Jézus.

[00:06:21]Igen, mert hogy hajlamosak vagyunk egy kicsit úgy nézni a múltra, hogy akkor is mindent a pénz meg a gazdaság mozgatott, és ez csak egy ilyen máz volt rajta, mármint a keresztény vagy muszlim máz, de ugye ez egy civilizációs küzdelem is volt.

[00:06:38]Te is így gondolod, hogy hát inkább úgy mondanám, ami a filmben meg is jelenik, hogy ez egy több szinten folyóküzdelem.

[00:06:47]Ühüm.

[00:06:47]és hogy ennek van egy szellemi ö része is, ami itt testet is ölt ebben a filmben.

[00:06:54]ö és hogy valóban Magyarország ö a nyugat-európai civilizációhoz tartozik ebben a az időszakban, és ilyen értelemben ez civilizációs küzdelem is, hiszen minden, ami meg tőlünk délre, keletre van, azt egyesíti magába az osztán birodalom, és a az hozza azt a felhajtóerőt, ami ennek a mi országunk pusztulásához vezet.

[00:07:19]De azt gondolom, hogy hogy ami itt most nagyon jól megjelent az, hogy az embereknek a személyes döntéseire ez a fajta szellemi környezet, ez nagyon jelentős hatást gyakorolt, és enélkül nem lehet megérteni ezt a dolgot.

[00:07:35]Tehát anélkül valóban az van, hogy tegyük ki a fehér zászlót és hagytuk átvonulni őket.

[00:07:41]Hm.

[00:07:41]Ö miközben az is kiderül a filmből, és ez gyönyörűen kidomborodott, és a töröktörténész mondta el, hogy de hát Magyarország a hazurok legerősebb, legjelentősebb szövetségese Európában.

[00:07:54]Tehát, hogy ez nem egy kicsi és elhanyagolható ország, amit így át lehet lépni, hogy majd megengedjük, hogy átvonuljanak, és akkor békéhagynak bennünket.

[00:08:03]Tehát nem bennünket le kellett venni a térképről ahhoz, hogy aztán tovább mehessenek.

[00:08:06]Ez ez egy ez nem egy huszár volt a sakban, hanem ez egy bástya mozgása volt, ami elért bennünket.

[00:08:15]És hát én azokat a pillanatokat szeretem, amikor nem mi mondjuk ki, mert amikor egy török mondja ki, hogy mi Magyarország súlya ebben a történetben, sokkal hihetőbb és hitelesebb bárki számára.

[00:08:26]Így is nagyon sok kétkedő van.

[00:08:28]Tehát ez az egyik része, ami azt gondolom, hogy nagyon nagyon fontos a a külviszonyokból.

[00:08:32]A másik meg az, hogy és erről nagyon sokat beszél a firzei itáliai kutató Kaponi úr, hogy hát Európában iszonyatos nagy fölfordulás van ebben a korszakban, és hogy el is mondja, hogy vannak, akik szívesen segítenének, de nem tudnak.

[00:08:52]Meg vannak, akiket ez nem érdekel, mert eleve más céljaik vannak.

[00:08:56]De olyan nem nagyon van, hogy valaki így békésen üldögélne és így szemlélni ezt a a dolgot.

[00:09:02]Tehát, hogy nem érdektelenségből nem segítenek, akkor így fogalmazok, hanem a saját problémáiknak a súlya miatt nem segítenek.

[00:09:12]És nyilván Franciaországban, Angliában vagy Spanyolországban vagy Itáliában az ottani problémák súlya sokkal nagyobb, mint hogy mi történik Magyarországon.

[00:09:21]De még így is, így is nagyon jól látszik, hogy azért volt segítség, csak ennek a segítségnek a tempója, a súlya, az időtávja az nem tette lehetővé, hogy ez realizálódjon.

[00:09:32]ö 1526.

[00:09:32]augusztus 29-én.

[00:09:37]Szóval, hogy ennek a filmnek az a nagy értéke, azt gondolom a hazai közönség szemében, hogy Magyarországon minden szebb, ami külföldi, és talán minden hitelesebb is ilyen szempontból.

[00:09:52]Igen, van ennek egy ilyen olvasata is.

[00:09:55]Van egy érdekes jelenség.

[00:09:55]Ugye többször vendégem voltál ebben a műsorban is, és Mohásról is beszélgettünk.

[00:10:03]Arra meg egyes magyar történészek részéről érkeztek ilyen nagyon érdekes kritikák, hogy ti egy teljesen más hamis olvasatot mutattok meg így a hallgatóknak, nézőknek, mert igenis a magyar nemesség belharca, a széthúzás, az egyéb, a király gyengesége, azok okozták mohácsot.

[00:10:28]Ugye így röviden összefoglaltam ezt a véleményt.

[00:10:34]Mi mi ez a szembenállás így a magyar történettudományon belül?

[00:10:39]Hát én ezt azért nem dimonizionálnám túl.

[00:10:44]Ugye vannak olyan kollégák, akik szeretik magukat a magyar történelettudomány egyik részének vagy felének apztrofálni, de a valósága az, hogy a magyar történeludomány soha nem volt annyira egységes, mint manapság.

[00:10:56]a Mohácsot illetőben mindig vannak másként gondolkodók és kivételek, és ez így van rendjén.

[00:11:03]Ugye sokan úgy élik meg ezt a munkát is, mint minden munkát, a történészkedést, hogyha ha ugyanazt mondom, mint mindenki más, akkor az nem elég figyelemfelkeltő, és azzal nem lehet sikeres valaki, ha a kórusban hallatszik a hangja.

[00:11:20]Nekem meggyőződésem, hogy a kórus műfajynak pontosan az a az előnye, hogy együtt sokkal erősebb a hangunk.

[00:11:28]És kiderült, hogy mindenféle vádaskodás dacára, ami a személyes ambíciókat helyezte előtérbe, hogy mi mit gondolunk magunkról, meg mit szeretnénk, valójában van egy közösség Magyarországon a korszak kutatói között, akik tudnak együtt gondolkodni.

[00:11:46]Nem kell mindenben egyetérteni.

[00:11:50]Nyilván vannak részletkérdések, bennézettélések, de a fővonalakban ez a történet eléggé együtt van.

[00:11:56]És ugye az a megdöbbentő nekem abban, hogy valaki most abból akar tőkét kovácsolni, hogy nem esi széthúzás meg a király gyöngesége, hogy azt már a 450.

[00:12:07]évfordulóra kimondta a magyar történeludomány, hogy a dolgok mozgatórója az az oszmánbirodalom fölénye volt és támadó szándéka.

[00:12:17]Ugye ennél ettől nem lehet eltekinteni.

[00:12:20]És ráadásul mostanra a kutatások kiderítették, hogy ez a fölény, ez még sokkal durvább volt, mint amit korábban gondoltunk.

[00:12:29]Most itt volt Ágoston Gábor a filmbemutatójára, és vele is sokat beszélgettünk.

[00:12:34]Ő ő azt mondta, hogyha most mindent összeadnánk 1527-28 tájékából ismert oszmán kincstári kimutatások alapján, akkor az Oszmán állambevétele az 12 millió arany évente.

[00:12:48]Ö és ebben és és ráadásul az a készpénzbevétel, ami kifejezetten direkt módon az államkincstárba folyik be, az ilyen időszakban másfél millió arany többletet eredményez, tehát hogy nem tudják elkölteni az éves bevételt.

[00:13:01]És most volt szerencsém meghallgatni egy kiváló fiatal török kutatót, aki olyan török levéltári forrásokra bukkant rá otthon, ami kifejezetten az 1526-os hadjáratnak a logisztikájával foglalkozott.

[00:13:15]Ő azt mondta, hogy ennek a hadjáratnak a költsége, tehát csak a hadjáratnak a költsége másfél millió arany volt.

[00:13:25]Magyarán egy akkora hadjáratot, ami 80000 katonát hoz el Magyarországra, az oszmán birodalom meg tudod csinálni az éves bevételeknek a többletéből.

[00:13:38]Tehát nekik egy fillér hitelt nem kellett hozzá fölvenni, hogy a világ egyik legnagyobb hadseregét ide küldjék ebben az időszakban.

[00:13:45]Sz elképesztő anyagi fölény volt.

[00:13:48]És akkor hát innen jön az, ami amit látok emberekben, olvasóbban, történész kollégákban, hogy erre vagy nem reflektálnak, vagy egyszerűen ezt negligálják ezt a ezt az anyagi valóságot, és akkor olyan, mint a tű a lemezen, hogy visszaugrunk a a nemesekhez, meg a a szapolyaihoz, meg a tehát, hogy Igen.

[00:14:11]Tehát, hogy ha a legnagyobb mit egyetértés lett volna Magyarországon, úgy értem, hogy csupa béke van, meg mindenki keblére öleli a másikat, ugye a honfiak nagyon között dulla, honszeret egyéb, akkor se tudták volna igazából megállítani a törökbirodalmat.

[00:14:29]De hát erre meg azt tudom mondani, hogy itt itt vagyunk 2026 Magyarországán egy választás után.

[00:14:35]Az elmúlt 16 évben aztán igazán rend Magyarországon.

[00:14:42]Mégis pontosan tudjuk, hogy akik azt a rendet működtették, nem feltétlenül szerették egymást.

[00:14:47]Sőt vannak legendás konfliktusok ebben a rendszerben.

[00:14:52]Tehát miért gondoljuk azt, hogy 500 évvel ezelőtt az emberek másmilyenek voltak, máshogyan működtek, máshogyan politizáltak, másként viszonyultak a dolgokhoz?

[00:15:02]A a és ugye ebben az a szép, hogy miközben mindenki a rendetlenségről meg a széthúzásról beszél, nem tudna egy konkrét esetet se mondani, merthogy az ahhoz tanulmányozni kéne a jagellókort, azt meg korábban nem tették.

[00:15:15]Tehát, hogy az a kör, akikkel ezen mi dolgozunk, ott vannak tudunk ilyen esetekről, hogy hogy hol vannak problémák az országban.

[00:15:26]Az is köztudomású volt, hogy egy gyerekkirály uralma, akinek ráadásul külföldi királyok a gyámjai, hát azért a szülőprobémákat, és ott nyilván komoly helyezkedés van a királyi tanácsban, hogy kinek milyen befolyása legyen, milyen módon jusson, vagyonhoz.

[00:15:39]Na de hát amikor arról van szó, hogy hatba kell menni, mert megtámadják az országot, akkor egyelőre nyoma nincs annak, hogy ezt ne tették volna meg.

[00:15:52]Ugye ennek köszönhetően omlik össze a rendszer, a Jagelló rendszer 1526.

[00:15:56]augusztus 29-én, mert a királyi udvarra jelentős részhez az ott hal a csatában az udvari tisztelők, mert nem tehetik meg, hogy ne legyenek ott.

[00:16:04]És hát nagyon kevés dokumentum maradt meg az az évi mozgósításról, de Noman Tibor Liptó megyéből, ha jól emlékszem, talált néhány fontos dokumentumot, amiből kiderül, hogy ugye ez a mai Szlovákia területe, tehát jó messze a déli határtól, tehát nem lehet azt mondani, hogy nem lehet azt mondani, hogy hogy az ottaniakat úgy húsbavágóan érintette volna a Török Veszély.

[00:16:31]Ott ott vannak források arról, hogy a nemesség elment, elindult a a királyi tábora, és hát valószínűleg ott volt a csatában.

[00:16:41]Van olyan forrásunk is egy megyéből, ahol bányavárosok panaszkodnak, hogy elszaporodtak a rablók.

[00:16:48]És akkor visszaír a megye főispánnyal, hogy hát az a helyzet, hogy a nemesség elvonult a király táborába, két-három nemes, két-három ember maradt a megyében.

[00:16:59]Rájuk maradt a közrend fenntartásának a dolga, mert ugye rendőrség meg csendőrség nincsen.

[00:17:04]Ezt ezt normál körülmények között a vármegyei nemesség látja el.

[00:17:09]És mivel elmentek, hát szincognak az egerek, és és a a a főispán írja, hogy az a helyzet, hogy de már ő is készül, tehát hogy hogy ez a két-három nemes ez itt marad.

[00:17:22]Ő most szedi össze azokat a nem tudom jobb ágyokat, akiket még szintén el kell vezetni a harcba, és hogy ő is el fog menni.

[00:17:29]Tehát, hogy nagyon kevés dokumentumunk van, de ezek a dokumentumok pont arról szólnak, hogy itt egy nagyfokú részvétel, tehát nagyon kevés fennmaradt dokumentumunk van, de a fennmaradt dokumentumok arról szólnak, hogy nagyfokú részvétel volt, és nem látni a széthúzást meg a pártoskodást.

[00:17:49]Tehát ugye tehát ezt a narratívát ugye ugye ennek a ennek az alapja az a szapolyai féle késlekedés volt ő tehát ugye ő ő a a meg ő van megtéve fő bűnösnek ugye van olyan kolléga akire hivatkoztál aki egy egész összeeskővés elméletet fogalmazott meg könyvformában, hogy tulajdonképpen a cseurak meg a szapolyaiak megpróbálták megbuktatni Lajos királyt és ez szándékosan maradtak távol és lájugem ilyen jól is sikerült hát Hát én nem látom a nagyon jól sikerült történetet, mert azon kívül, hogy Lajos a csata következtében meghalt, ami azért nem lett volna egy kötelező eleme a a sztorinak.

[00:18:29]Azon kívül olyan sok jó nem származott se a cseurakra, akik megkapták a habzurgokat, se szapolyaira, akit meg a habzurók elkergettek.

[00:18:36]Tehát ez egy ez egy elég eléggé faramuci gondolkodás.

[00:18:43]Kétség kívül a korszak tele volt pletykákkal, híresztelésekkel, rémhírekkel, mindenfélével.

[00:18:46]és lehet ezekre építkezni, de van egy nagyon sajátos ö forráscsoportunk, ami nagyon régóta ismert és olvasható magyarul, és erre szoktak főként hivatkozni.

[00:18:57]Ez Burzó pápai követnek a levelezése, a jelentései.

[00:19:03]Ugye 1524-ben az összes külföldi követet kirakták Budáról, mert hát úgy tűnt a magyar nemesség számára, hogy a külföldi uralkodók, mint Lajos Gyámja, így környékig beleturkálnak a magyar politikába, és csak a pápa követének engedték meg, hogy ott maradjon.

[00:19:20]És akkor Burzonak fennmaradt a levelezése.

[00:19:22]Na de hát ő ugye nem tudott magyarul, tehát ő arról tudott, amit elmondtak neki latinul vagy olaszul.

[00:19:29]Tehát ez a két lehetőség.

[00:19:32]És ő egy nagyon egy dél-itáliai gróf volt, egy nagyon temperamentumos akinek akinek rendkívül hullámzott a kedélye ennek megfelelően.

[00:19:45]Tehát hol az egekben van, hol a poklok mélyén.

[00:19:48]És ugye neki végig kell követni a magyar hadi készülődéseket.

[00:19:53]És akkor hol azt látja, hogy itt itt mindenki annyira odateszi magát, hol pedig arról ír, hogy itt nincs két ember, aki megmenteni az országot.

[00:20:01]Tehát, hogy állandóan állandóan ez a ez a hullámzás jön a jelentéseiben, és közben persze ostorozza a a azokat a a személyeket, akiket ő politikai ellenfélnek tart királyi udvarban.

[00:20:14]Tehát van egy ő a pápai politikaense.

[00:20:16]Ők neveztetik ki Brodaricot kancellárnak például, holott addig szalkai az Esztergomersek volt az ország kancellára, de például szalkait nagyon utálják sok oknál fogva.

[00:20:32]Az amivel őt például megvádolják, hogy ő majd megtömi a zsebeit, és a gyémánttal, arannyal meg a drágaságokkal lelép az országból a törökveszély hírére, hát az ugye nem pont úgy alakult.

[00:20:40]Tehát Burzov az, aki túléli a történetet, a Szalkai meg ott marad.

[00:20:45]Mohácsnak de voltak ilyen pletykák, meghíresztelések a akkor is voltanda, akkor is volt propaganda és akkor is volt karaktergyilkosság meg minden volt, amit ma ismerünk.

[00:20:54]És van egy nagyon érdekes eset, amit most kedden hallottam a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén, Ctó Norbert előadásában, hogy hát ugye szinte napi rendszerességgel, vagy három-négy naponta vannak levelek Burzótól, tehát olyan mintogyha mindent tudnánk, de valójában ez a mindentudás ez egy megtévesztő dolog.

[00:21:19]megjelent a lelki szemeim előtt, hogy igen, kéne egy filmet csinálni arról, hogy hogy egyszer látjuk a történetet úgy, ahogy Burzó elbeszéli, aztán pedig látnánk ugyanazt a történetet ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanazokkal a mondatokkal úgy, ahogy máshonnan látszik, vagy más elbeszélésből.

[00:21:35]És ő hozott egy ilyen esetet, hogy 1526 áprilisában Lajos elment Visegrádra vadászni.

[00:21:44]Na most a mi Lajos királyunk fiatal ember létére meglehetősen otthonlő volt.

[00:21:48]A korábbi királyokhoz képest ő nagyon keveset mozdult ki Budáról, vagy Buda vonzás körzetéről, tehát volt Óbudán meg Nyéken, de hát azért ezek ma a közigazgatási határon belül vannak.

[00:21:59]És ezt meg is tudom érteni, mert mire ő megszületett, addigra a budai királyi palota volt az akkori Európa egyik legnagyobb, legszebb, leglakályosabb építménye.

[00:22:07]Tehát miért is ment volna, beleszületett a korabeli versába, miért ment volna máshova?

[00:22:14]Ugye sajnálatos módon a déli határra kellett mindig neki levonulni, hadakozni a törökkel, tehát az volt többször is.

[00:22:20]De valamiért 26 áprilisában elmegy Visegrádra vadászni, és akkor jön a tiráda a Budzsótól, hogy mert a király mennyire felelőtlen, meg most is csak az élvezeteket hajszolja és így tovább.

[00:22:31]És akkor hát ugye ezt mindenki olvashatja, mert ezt már 1920-ban lefordították a magyar olvasóknak, ugye pont belevágott ebbe a felelőtlen király és tozsalkodó nemesek narratívába, ami addig is uralkodott.

[00:22:48]levértári források alapján kiderült, hogy igen, elment Budára, valószínűleg többek között pont azért, hogy Burzó ne tudja, hogy mit csinál, mert Visegrádon a fugerek képviselőjével találkozott, és akkor akkor újították meg a Fugermagyar szerződést.

[00:23:04]Nem a vadászat kedvét ott.

[00:23:04]Ez egy konspirációs találkozó volt.

[00:23:06]Nem mindenkinek akarták az orrára kötni, hogy hát azt mondták, hogy vadászni meg.

[00:23:12]Azt mondták, hogy vadászni meg.

[00:23:12]Igen, értem.

[00:23:14]Tehát, hogy mennyire más, ugye, hogyha ismerjük a másik ugyanannak a történetnek egy egészen más néz, ugyanazt a történetet egy egész más nézőpontból is el lehet beszélni.

[00:23:21]És ugye nem ez az egyetlen ilyen történetünk amit ha érted a korszakot, érted, hogy hogy működik a magyar állam, valójában érted, hogy miről van szó, akkor ezt tudod interpretálni.

[00:23:40]Ha meg nem, akkor maradnak a bzo levelek, és marad az a hozzáállás, hogy nincs azon mit magyarázni, mert az ott le van írva, hogy úgy van.

[00:23:47]Ühüm.

[00:23:47]Most ezzel szerintem ma már nem fogunk messzire menni, mert ez erős hangulatfestő, de a megértést nem segíti elő minden ponton.

[00:23:59]Persze, hát ma is meg kell nézni, milyen jelentéseket írtak Magyarországról.

[00:24:05]Ki nyilván ki miért milyen politikai kitől kapta az információt?

[00:24:10]Hát pontosan igen, igen, igen.

[00:24:10]Tehát, hogy ez akkor se volt másképpen igazából természetes ab.

[00:24:14]Hát azért már nem most derítette ki a magyar tudomány, mert volt egy kiváló jagelló kutató, Kubinyi András, aki ezt már észrevette, hogy egyetlen egy magyar főúr van, aki mindig nagyon pozitívan szerepel a budzsú jelentésekben.

[00:24:29]Ez Bornemisza János Budai Várnagy ugye a Második Lajos királynak a tulajdonképpen a nevelője.

[00:24:35]Ö és hát a Kubinyi összeszedte, hogy azért ez a Bornem Isza egy ritka nagy gazember volt amúgy egyébként abból, amit tudni lehet a működéséről.

[00:24:48]már olyan reneszán mércével mérve, tehát hogy nem nem nincs arról szó, hogy ő kevesebbet lopott volna, kevesebbet csalt volna, kevesebb bármit is csinált volna, mint bárki más ebben a ebben az időszakban, de úgy tűnik, hogy neki jó csatornája volt a pápai követhez, és azok az információk, amik rajta keresztül jutottak el, vagy tőle jutottak el a pápai követhez, az mindenki másra rossz fényt vetett, csak rá nem.

[00:25:14]Mi meglepő?

[00:25:14]Hogy a világ ugyanúgy működött, mint ma még?

[00:25:17]Igen.

[00:25:17]És és én számomra meg az a meglepő, Tamás, hogy a mi közönségünk ezt mennyire nehezen veszi tudomásul.

[00:25:27]Tehát, hogy a múlt az nagyon sok szempontból pont ugyanolyan, mint a jelen.

[00:25:32]És hogy ez fájdalmas, hogy a jelent is nehéz elviselni.

[00:25:35]Sokan ezért menekülnek a múltba, és akkor azt mondani az aranykorról, hogy hogy ott ugyanazok az emberi gó ideálokat keresnek az emberek mult.

[00:25:46]Í van.

[00:25:46]Hát ugye a itt az a probléma, hogy mindenki gyarló ember és aki a hatalom közelébe kerül, annak sokszor maga felé hajlik a keze.

[00:25:52]Tehát sok mindent el lehet mondani a jagellókori elitről, de attól, amit ők csináltak, attól nem dőlt volna össze az ország.

[00:26:00]Tehát ha szulá már nem jön ide, akkor egy fantasztikusan klassz történelmünk lett volna a 16.

[00:26:07]században, mert egy nagy erős ország volt, akinek senki nem tudott ártani.

[00:26:11]Fejlődött volna a maga útján, és mondjuk a 18.

[00:26:13]században, ha egyszer csak föltűnnek a keleti határon az oroszok, mint ahogy a lengyelek jártak, akkor lehet, hogy lett volna probléma, de hát nem tudjuk, hogy hogy merre alakult volna ez az egész sztori.

[00:26:26]Igen, hát izgalmas lenne elképzelni.

[00:26:26]jó alternatív történelmi regénytéma egyébként ez is, de hogy pont ez a furcsa ebben az egészben, hogy végre itt van egy egy nemzeti tragédia, egy tragikus hát egy igazából egy, ahogy mondtad, tehát a korabeli versá volt itt a budai budai vár, és volt egy hihetetlenül gazdag, fellendülő korszak, ami inek ez vetett véget.

[00:26:57]Ugye egy hatalmas tragédia.

[00:27:02]És a az új kutatásokból, a modern történettudomány kutatásaiból is az derül ki, hogy igazából helytálltak az őseink, tehát hogy megtettek mindent, amit lehetett egy ilyen helyzetben.

[00:27:15]Ennek örülnünk kellene.

[00:27:20]Igen.

[00:27:20]Tehát nem nem úgy értem, hogy nem az van, mint más, vannak más népek, ahol ugye inkább fordítva szokott történni, hogy vannak a nagy legendás helytállásokról szóló mítoszok meg egyebek, amikorre kiderül, hogy amúgy nem igazak.

[00:27:33]Itt itt meg igazából fordítva van.

[00:27:37]kiderült, hogy azért álljunk meg itt mindenki megtette a kötelességét és helytállt Mohácsnál.

[00:27:41]És ez nagyon sok emberhez eljut, meg nagyon sok ember ennek ezt a helyén tudja kezelni.

[00:27:50]Csak én azt furcsálom, hogy tényleg van egy réteg, amelyik eb ebbe ebbe ez nem tetszik.

[00:27:54]Tehát, hogy ragaszkodik ez ezekhez a régi ezekhez a régi mesékhez, amelyek egyébként pont, hogy egy nagyon rossz hőnképet festenek le rólunk.

[00:28:04]Tehát az a megdöbbentő, hogy attól, hogy ezt a magyar 19.

[00:28:11]századi történetírást, tehát amikor megszületett a magyar nyelvű történetírás, ezt a képet rögzítette Mohácsról.

[00:28:20]Ezt most úgy interpretálják, hogy ez a történelemünk nemzeti verziója.

[00:28:24]Ühüm.

[00:28:24]Mert a reformkorban meg a a dualizmusban ilyen jellegű munkák születtek.

[00:28:27]Engem ez teljesen megdöbbent, tehát hogy azt gondolom, hogy az a narratíva, ami nekünk Mohásról korábban rendelkezésre állt, az teljesen nemzetietlen.

[00:28:41]Ugyanis ugyanis a nemzetnek az az egyik ismérve, hogy az elit és a társadalom alsóbb rétegei az egy csónakba nevez, egy irányba mozog, együtt sír, együtt nevet.

[00:28:54]Tehát, hogy és ugye azáltal, hogy megtesszük az elitet bűnbaknak, valójában megbontjuk ezt a nemzeti egységet.

[00:29:05]És nagyon jellemző erre a dologra, hogy erre az úgynevezett nemzeti narratívára 1945 után a Rákosi Érában elkezdték fölépíteni azt a úgymond szocialista történelemképet, amiben ez ugyanúgy funkcionált.

[00:29:20]Ugyanazt a célt szolgálta, ugyanabba az irányba mozgott.

[00:29:23]Hát nem kürti Istvánnak az írás, nemes kürti Istvánik bezárólag, aki aztán ezt fölvirágoztatta és hát azért én nagyon sok emberrel beszéltem most az évforduló kapcsán, akik fiatalon olvasták Nemes Kutit, és teljesen meg vannak döbbenve, hogy hogy én is olvastam, hogy hogy hát szerintem mindenki olvasta, tehát hogy ő olvasmányos, két nagyon olvasmányos, de hát az, amit el akart mondani és ahogy elmondta az azért egy nagyon kétséges megközelítése ennek a a történetnek és annak azért Ott voltak erős politikai motivációi is a hatalom részéről.

[00:29:55]Tehát hogy hát még jobban hiteltelenítesség a a történelem a magyar a magyarság történelmi elitje az ugye romlásba vitte az országot a második világháborúban, az első világháborúban és Mohácsnál is.

[00:30:13]És ugyanúgy elárulták a nyugatiak, mint ahogy aztán később, tehát hogy minden bezzegmát.

[00:30:19]Hát és ugye hát az az egy nagyon furcsa fordulat ez a bezzegni.

[00:30:21]De a Mohácsnál talán ez nem jelent meg, hogy be de végül is eljutottunk oda, hogy Bezek kiegyeztünk volna a törökökkel és átengedtük volna őket.

[00:30:30]Tehát azért ezen a szinten, de ez hol jelent meg?

[00:30:33]Ez hát ez a Perés Gézánál jelent meg, aztán ami aki egyébként ezt jó szándékúan adta elő, tehát hogy azt gondolom, hogy ez egy erős második világháború analógia volt, hiszen a románok átálltak, átengedték a szovjeteket, megjutalmazták őket.

[00:30:53]Ugye, és a magyarság pedig ellenállt, és rosszul jött ki a világháborúból.

[00:30:57]Csak hát ugye erről nem nagyon lehetett beszélgetni nyilvánosan.

[00:31:03]Ja, és akkor így ebbe akarta elbeszélni a hát mindenki mindenki becsomagolta a törökkorba.

[00:31:07]Tehát azért ne legyenek illúzióink a 70-es években.

[00:31:09]Nem feltétlenül Mohács a legizgalmasabb téma.

[00:31:12]Hiába Mohács évforduló van, sokkal inkább az, hogy mi az ország helye, mik az ország mozgásterékben az alternatívák.

[00:31:19]És ugye ez egészen friss élmény volt.

[00:31:22]Tehát akkor még 20 évre voltunk, 20 évre, 30 évre voltunk sok mindentől, ami ami ezt megváltoztatta.

[00:31:29]Én azt gondolom, hogy most is lehet azon gondolkodni, hogy mik az ország mozgást terének a az alternatívá, de de az a helyzet, hogy nem Mohács kapcsán kellene erről beszélni, és hogy az 500.

[00:31:41]évfordulónak ugye Mohácsról kéne szólni, ahogy ez a film is Mohácsról szól, és nem másról.

[00:31:45]Tehát nem aktuál politikai térre, de ez a film nem is teszi meg, mert pont pont az jó ebben, hogy és ami ami amivel mi is szembesültünk, és erről is beszélni kellett.

[00:31:55]Tehát az a történészgenáció, aki ezen most dolgozott, az 899-90 után nem kényszerült erre rá.

[00:32:01]Tehát férfi férfias, de nem, hanem hogy képes beszédbe meg be elbújtassa meg mindenfélét csináljon.

[00:32:08]Tehát, hogy én még 89 előtt döntöttem el, hogy történész leszek, és be kell valljam, hogy szent szándékkal nem az új korszakokat a 192.

[00:32:16]század választottam, mert akkor az annyira nyilvánvaló volt, hogy nem lehet róla igazat mondani.

[00:32:21]Üüm, és azt gondolom, hogy hogy a 90-es években, vagy a 2000-es években a törökkor vagy Mohács ilyen szempontból teljesen indifferens téma volt.

[00:32:31]Tehát az, hogy ennek lenne lenne bármilyen politikai konnotációja, ez föl sem merült.

[00:32:38]Ühüm.

[00:32:38]Tehát nagyon sajátos, hogy most jön ez elő 2026-ban, mint szempont, hogy mi kurzusfilmet csináltunk, mert tehát hogy mindenféle ilyen visszajelzéseink is vannak.

[00:32:54]Ilyet is, ilyet, mert ugye mi mi mit jelent az, hogy kurzus film?

[00:32:57]Hát ugye mit ebben az esetben mit jelent az, hogy kurzus?

[00:32:59]Hát, hogy jobbat mondunk a magyar királyságról, második Lajosról meg a magyar nemességről, mint eddig.

[00:33:06]ö mondtak történészek, és hogy akkor ez hát nem változhat egy történelmi korszak értékelésre az idő folyamán pörténelmi korszak történelmi korszak értékelésre változhat a honfitársainknak a gondolkodása az ami nehezen változ nemz hogy jagelló korszakát ott pont visegrádon a épült az a hatalmas templom amit ugye most feltártak a ferences bocsán nem emlékszem ahol találták azt a gyönyörű faragott ö márványangyal fejet ugye lehet, hogy ferences volt, mert nem nem emlékszem, bocsánat, csak hogy azt akarom ezzel mondani, hogy azért hanyatló korszakokban nem épülnek hatalmas, gyönyörű katedrálisok, templomok, egyebek.

[00:33:52]Már úgy értem, hogy a Jagello korszakot azért már egy ideje elkezdték újra értékelni.

[00:34:00]Hát ugye ez is, ez is olyan dolog, hogy nyilvánvaló, hogy van egy művészeti virágzás, hogy gyarapszik a polgárság, hogy a szabadkirályi városokban nagy szabású építkezések vannak, hogy új oltárképeket rendelnek.

[00:34:16]Tehát, hogy nem szegény az ország, és a Dózsaféle parasztháború sem azért tört ki, mert a jobb ágyokat annyira sanyargatták és elnyomták, hogy nem volt más választásuk.

[00:34:24]Ugye mostanra ezt is sikerült elég jól helyére tenni, hogy ugye az keresztes hadjáratként indult, tehát a pápai legátus hirdette meg, és ezek az emberek azért indultak el, hogy az üdvösségükért tegyenek valamit.

[00:34:38]És amikor politikai okokban a magyar királyi udvar ezt lefújta, akkor ez egy morális felháborodás váltott ki a résztvevőkben, hiszen őket megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a lelki üdvükért tegyenek valamit.

[00:34:58]És megint ott tartunk, ugye, hogy egy nagyon vallástalan világban ezek a dolgok sz nem férnek a fejébe.

[00:35:06]Nem férnek az emberek fejébe ilyen szempontból.

[00:35:09]És persze aztán aztán erre rárakódott sok minden más is, tehát amíg aztán ott nemeseket sütögettek, meg nyásba húztak, meg mindenféle dolog történt.

[00:35:18]Ö de hogy de hogy alapvetően van egy egy indíttatása az eseményeknek, tehát hogy ez nem egy szegény ország.

[00:35:28]Nem szembesülünk azzal, hogy itt elszegényedés lenne.

[00:35:33]A hadiadások vannak magas szinten, és ezért az állami jövedelmek alacsonyak bizonyulnak, de hát nem mindenkinek volt az oszmánbirodalom a szomszédja a több 1000 kilmes határszakaszon, tehát hogy ez is egy olyan azotság amivel számolni kellene.

[00:35:53]És hát mostanra vált ez is világosan Suner Balázs barátom csinált most ezzel kapcsolatban egy tanulmányt, hogy az oszmánok valójában a 15.

[00:36:01]század második felében zárkóznak föl a magyar határra.

[00:36:08]Tehát addig ugye itt van egy csomó vazalús állam, amiről tudunk, hogy vazalós államok, de Mátyás korában ezeket mind fölszámolják, és onnantól kezdve oszmánirodalmi államszervezet van a Magyar Határ túloldalán, ami egyébként azt is jelenti, hogy a támadások, a porták azok ezen az egész határszakaszon mindenütt fenyegetik a az ország területét.

[00:36:32]Igen, nem úgy van, mint a Hunyadi sorozatban, amit mindenki láthatott, csak a kontextus miatt, ugye, hogy tőlünk délre ott van ugye a szer Szerbiank meg Bosnia meg Havasalföld, tehát hogy és ezek mind ilyen hát jó, ott is átjöhetnek a törökök, de azért még működnek hálózatok, egyebek, információt lehet szerezni, sőt lehet, hogy nem is mindig engedik el, vagy nem is mindig egyezik meg az érdekük, hogy most átengedjék őket, de olyan ez megszűnik, ugye?

[00:37:01]Így van.

[00:37:01]Hát igen, az egy teljesen más helyzet.

[00:37:04]Egyébként a Dózsával kapcsolatban eszembe jutott, hogy szerinted az az jó, hogy még mindig ennyi minden van elnevezve Dozsa Györgyről?

[00:37:15]Hát csak minden nap elmegyek a Dozsa György úti metro megállónál, és így mindig eszembe jut, hogy hogy ez m vajon még mit mond ma az embereknek, mert ugye a kommunizmusban ugye én ezt nem dimenzionálnám túl a pont annyit mond ma már, mint a Rotten Biller utca.

[00:37:30]Tehát ha megkérdeznél valakit ott, hogy ki volt Rotten Miller, akkor 100 emberből 91 néhány biztos nem tudná bemondani.

[00:37:40]Hát lehet a paraszt felkér az még így eszében jut az embernek.

[00:37:41]Igen.

[00:37:41]Része a tananyagnak a De hogy ez mondjuk egy dúzsakultuszt életben tartan pusztán az a az elnevezések.

[00:37:49]Ezt ezt nem hiszem.

[00:37:54]Ez is nem is nem is kultusz, hanem maga maga Dozsának a a személye.

[00:37:56]Ugye ő egy székely köznemes volt.

[00:38:00]Hát székely, tehát mivel székely azért nem lehet nemes.

[00:38:02]Tehát hogy hát hogy Igen, tehát hogy székely lófő talán Igen.

[00:38:06]A jogállása az más volt.

[00:38:06]Tehát nem nem volt egy jobb ágy.

[00:38:10]Nem volt egy jobb ágy.

[00:38:10]Igen.

[00:38:10]Igen.

[00:38:10]Meg végigvári katona is volt, meg sok minden volt, ami valószínűleg alkalmassá tette, hogy ő belőle valamilyen csapató ezért legyen.

[00:38:18]De hogy épp most az évforduló kapcsán Ctóort Norbert kollégán kiírt róla egy könyvet, és abból kiderült, hogy édes keveset tudunk róla.

[00:38:27]Tehát, hogy ő egy ő egy virtuális személy a magyar történetírásban.

[00:38:31]Bevetítették egy csomó mindent belevetítettek, tehát hogy forrászinten nagyon keveset lehet róla is, mert magáról a parasztelkelésről is tudni.

[00:38:37]Ezt azért mondom, mert hogy beszéltünk Nemes Kürtiről és például amikor Mohács előzményeiről ír, akkor hát nagyon sok oldalt szent el a Dózsa felkelésnek meg annak az értelmezésének meg, hogy hogy az volt a tragédia, ami igazából már előrevetítette a későbbi nagy tragédiát.

[00:38:59]Ezért is hoztam így egy kicsit szóba.

[00:39:02]Igen, mert ez egy nagyon kényelmes álláspont volt, és most is visszaköszön a kommentekben, hogy a legyilkolt alpasok valójában nem gyilkolták le a parasztokat, tehát ott, ahol nem volt muszáj, hiszen az volt a munkaerő, a vagyon.

[00:39:14]Ühüm.

[00:39:14]Tehát, hogy nem szimbolikus megtorlás volt, nem tömeges ilyen szempontból, és nem fegyverezték le őket, mert szükség volt a fegyveres erejükre.

[00:39:26]volt egy törvényjavaslat, de azt a király sose szentesítette, így nem lépett érvénybe.

[00:39:30]Tehát a közvetlen a felkelés után a nemeség nyilván meg volt és sok mindennel próbálkozott.

[00:39:35]Ez pillanatok alatt elmúlt.

[00:39:36]Konkrétan lehet tudni, hogy 1526-ban kihirdették a jobb ágyoknak a mozgósítását Magyarországon.

[00:39:44]És ez is nagyon érdekes dolog, hogy hogy az ember azt várná, hogy ezek után akkor nagy jobb ágy tömegeknek kéne lennie a táborokban, de megint csak a kevés forrás között, ami fönn maradt, abból kiderült, és ez meg a másik keddi előadásból derült ki számomra, hogy a nemesség, ahol csak tehette ezeket a parasztkatonákat, lecserélte lovasokra.

[00:40:07]Tehát megalkuttak a az udvarral, hogy ők akkor a parasztjaik helyett mégis inkább lovasokat fogadnának föl és ülnének magukkal.

[00:40:20]Nyilvánvalóan egy minőségi különbség volt a lovasok javára, meg nem veszítették el a munkaerőt, tehát hogy sokféle sokféle szempont játszott ebben szerepet, de hogy nem fogjuk megtalálni ezeket a parasztömegeket a mohácsi táborban.

[00:40:36]Jó lehet a hatközel az egységű kérvényben volt.

[00:40:38]Hm.

[00:40:41]Tehát akár egy még nagyobb hadseregeditől oda lehetett volna verbó válni.

[00:40:45]Hát de kikből ugye ez a ez a probléma.

[00:40:48]És hát volt ilyen volt ilyen kritika is egy kolléga részéről, hogy hogy hát ez egy ősi szokás, hogy ők harcolnak.

[00:40:54]És akkor hozott egy adatot arról a Jagelló korból, hogy egy város Romához kirendelték a parasztokat.

[00:41:01]Na de ásóval meg kapával, mert sáncmára rendelték őket, ugye?

[00:41:06]Tehát, hogy ez egy hát azt csinálták, amihez értettek és nem vártak tőlük mást.

[00:41:10]És aztán később a amikor a török hódottság benyúlt az ország belsejébe, és azok a magyar nagybirtokosok, akik egyébként mondjuk a Nyugadunentulon voltak birtokosok, és egyébkén ezek után a határon találták magukat, ők valóban fegyvert adtak a a parasztjaik kezébe, meg az riniek is egy csomó faluba, a katonatelepeseket telepítettek, akik adómentes parasztok voltak a földjükön, cserébe pedig katonai szolgálatot kellett ellátni.

[00:41:38]z lények magának a cseregében.

[00:41:40]Tehát, hogy ez mindez volt, de ehhez azt kellett, hogy a az ország belsejébe benyomuljon a háború, és hogy egy állandó kitettség legyen, hogy bármikor jöhetnek a török portyázók, akikkel szemben fegyverbe kell hívni a lakosságot.

[00:41:59]De ez nem változtat azon, hogy amikor mondjuk 1550-ben Nádasdí, a Dunán túli főúr elment Erdélybe, mert elküldték az országegyesítésre, akkor nem vitte magával a a Vasvár megyei jobb ágykatonákat, mert azok erre alkalmatlanok voltak.

[00:42:14]Azok a szomszédvár megyében még lehet, hogy el lehetett őket vinni, de az ország másik felében már nem.

[00:42:21]Tehát ez egy nagyon korlát, tehát hasznos volt, jó volt, hogy van miliciának hívhatjuk ezt a rendszert, de nem válthatta ki a profi hadsereget, mert korlátozott volt a működési területe.

[00:42:34]És ugye nem véletlenül cserélték le ezeket az embereket lovaskatonákra 1526-ban is.

[00:42:42]De őket honnan fogadták fel?

[00:42:42]Hát kiderült, hogy voltak voltak vállalkozó kedvű emberek, akiknek volt lova, volt fölszerelése, és meg lehetett vele egyezni.

[00:42:53]Ühüm.

[00:42:53]Tehát, hogy létezik a zsoldosságnak egy ilyen fajta, tehát ilyen belső zsoldosság, egy belső zsoldosság.

[00:42:58]Igen.

[00:42:58]Mert ugye nálunk ez mindig úgy csapódik le, hogy a zsoldosok azok mindig külföldiek.

[00:43:02]Igen, igen, igen.

[00:43:04]De nem, hát Mátyásnak, Mátyás zsoldosinak egy jelentős része is magyarországi katona volt.

[00:43:09]Tehát voltak emberek, akik arra adták a fejüket, hogy akkor ők megt harcolni felszer és szereznek és akadják.

[00:43:14]Ezen működött az egész jagellókori hadszervezet, hiszen minden bandérium tartó főúr tulajdonképpen zsoldos katonákat alkalmazott a bandériumával, hiszen fizetett ezeknek az embereknek azért, hogy harcoljanak mellette.

[00:43:28]Megyei nemeseket, szegényebb nemeseket.

[00:43:30]föl lehetett fogadni ilyen célokra, akiknek megérte hadakozni.

[00:43:36]Hát ugye ez hozzátartozik az igazsághoz, hogy az a a régi időkben hadakozni az nem azt jelentette, hogy mint Moácsnál, hogy a sereg fele ott marad.

[00:43:45]Tehát sokkal kisebb kockázatot vállaltak az emberek, néhány százalék-os veszteséggel folytak a a nővel.

[00:43:52]Csak egy kérdés, ami mindig foglalkoztatott, hogy úgy, ahogy mondod, hogy ezekbe a középkori csatákba sokszor tehát nem nem maradnak olyan hulla hegyek, mint amiket a filmekben látunk, hogy tényleg már ott bárhova lépsz.

[00:44:07]Igen, hanem inkább olyan csaták voltak, hogy aki jobban tudott ugye manőverezni, visszaverni a másikat, megfutamítani a másiknak a hadtestét, azok meg elhagyták a csateret.

[00:44:20]Akkor igazából ez egy öszteg, tehát hogy nem az volt a cél, hogy most mindenkit kinyírjunk és és nem is tudták volna megtenni, még ha ez lett volna a cél is.

[00:44:30]Hát ezért mondod, hogy egy veszélytelenebb vállalkozás volt, mint hog racionális kockázatot hordozott ez az életpálya.

[00:44:36]Tehát nem jelentette azt, hogy biztosan meghalsz, mert akkor senki nem ment volna Zsoldosnak.

[00:44:41]Tehát, hogy elég ügyes voltál, vagy hát hogyha bíztál a képességeidbe, akkor simán megtehetted.

[00:44:45]Igen.

[00:44:45]Aztán persze kellett szerencse is hozzá.

[00:44:48]Nyilván mindig kellett szerencse, de most van egy van egy friss internetes élményem.

[00:44:55]Találtam egy olyan YouTube csatornát, ahol a világtörténelemnek a hogy az európai történelemnek a csatáit mutatják be narráció a térképen.

[00:45:01]És Szavoyai Jenőt valamiért nagyon szerették a készítők.

[00:45:06]Szavoiai Jenőnek minden csatája el van készítve.

[00:45:08]És találtam egy olyat, amit nem ismertem közelebbről.

[00:45:13]1701-ben Itáliában zajlott franciákkal harcolnak a szavojai.

[00:45:16]Nem is ez az érdekes, egy ilyen masterpiece csata, hogy ő mennyire merészen és ügyesen manőverezik, és még őt is eltalálják.

[00:45:24]Egy huskétaagolyó eltalálja a térdényt, tehát megsebesül a hadvezér, és leközli a vesztesége eredményeket.

[00:45:29]Franciák veszítenek és elhagyják a csateret és veszítenek 200 embert.

[00:45:33]A császári csapatok győznek és veszítenek 50 embert.

[00:45:39]Tehát és ez egy csata az 1800 1700-as évek elején.

[00:45:42]Tehát ott már sokan vannak és ott több 10000 ember van.

[00:45:46]Igen.

[00:45:48]Tehát, hogy ezt ezt akarom mondani, hogy hogy az már nem egy Árpádkori csat, nem egy Árpádkori csatáról volt szó, hanem hogy az két viszonylag jelentős több 1zer fős hagseregek csaptak össze, és már volt muskétatűz, meg lovasroham meg minden is volt már ebben a ebben az időszakban.

[00:46:03]És ami ugye azt jelenti, hogy ha nincs is olyan nagy mozgékonyság, mint a korábbi időszakban, vagy a törökök és a magyarok között, mert ezek a nagy lovas töömegek, ezek nagyon tudnak kavarogni, meg nagy távolságokat tudnak megtenni, meg ki tudják vonni magukat a veszélyes helyzetekből, hanem vál válhoz szorítva mennek a muskétások előre, akkor se fog meghalni mindenki.

[00:46:30]Tehát, hogy és ugye ez azért van akkor, mert csináltak ilyen kísérleteket, hogy milyen közelről, mennyire pontosan lőnek ezek a fegyverek, és hát kiderült, hogy 200 lépésről a négy szöget nem találják el, tehát hogy így szanaszéjel ment minden.

[00:46:45]Tehát hogy még mindig ésszerű kockázatok között lehetett rogamot vezényelni, mondjuk tűzfegyveres gyalogság ellen.

[00:46:53]Tehát ez megint csak Mohácshoz egy egy érdekes adalék.

[00:46:54]Tehát nem halni halni mentek a katonák, egészen más mozgatta őket.

[00:47:00]És ugye egyszer ezzel is szembesülni kellene majd közvéleménynek, hogy a katonaság az egy életpálya, egy karrierút, amiben a vagyoni gyarapodás az egy nagyon fontos dolog.

[00:47:11]Tehát, hogy az első rés szemben a korszakokban ugye tehát, hogy Igen.

[00:47:17]Igen.

[00:47:17]Hát ma már egy picit más, csak épp egy zárójel most olvastam nemrég egy érdekes hírt, hogy az oroszukrán háborúban meghalt katonák 80%-ban ilyen drón robban robbantásba halnak meg.

[00:47:34]Tehát, hogy mennyire átalakult ugye a hát most éppen egy éppen egy forradalom közepén vagyunk.

[00:47:39]Én is olvastam egy számot.

[00:47:39]az a magyar honvédség toborzóplakátja volt, ahol kiírták, hogy mennyi havi fizetést kínálnak a honvédeinknek.

[00:47:50]És azt mondtam, hogy ahhoz képest, hogy a magyar társadalom azt várja ezektől az emberektől, hogy akár az életüket is föláldozzák az országért, ez nevetségesen kevés.

[00:48:00]Tehát hát igen, tehát hogy meggazdagodni nem lehet belőle.

[00:48:06]Csak ezt akarom ezt akarom mondani.

[00:48:08]De a 16.

[00:48:08]században meglehetett.

[00:48:11]Tehát ha valaki ügyes volt, jól forgatta a kardot, szerencséje volt és ugye sok mindenre odafigyelt Ühüm.

[00:48:18]Harcközben, akkor abból lehetett anyagi gyarapodás.

[00:48:21]Tehát megérte akár Zsoldosnak is menni ilyen körülmények között a fizetségen túl.

[00:48:28]És akkor vannak ezek a kivételes csaták, mint Mohács, ahol mások az arányok.

[00:48:30]Éj, hát ez egy nagyon durva.

[00:48:33]Ö tehát ha igazak, igazak azok a számok, amik ugye a fennmaradtak, tehát akár a Plodaris kancellár beszámolójában, akár a törökjelentésekben, bár a török jelentát török krónikák azért nagyon érdekesen írnak erről.

[00:48:46]Hát ők ugye azt állítják, hogy Lajosnak 200000 katonája van a csata előtt, és hogy 24000 halottat temetnek el a törökök.

[00:48:55]Ugye a 200000-nek a 24000 az kevesebb mint 10%-a.

[00:48:59]Tehát ha igaz lett volna az a szám, akkor talán minden 10edik magyar halt volna meg a a csatában.

[00:49:08]Ugye mi nem is nem így szoktuk nézni ezeket a számokat, mert mi tudjuk, hogy ne ha Lajosnak 200000 katonája lett volna, akkor Szulaimának oka lett volna megfutamodni arról a harcmözörről.

[00:49:19]Az biztos.

[00:49:19]De egyébként a törökök is, tehát Ja, mármint törökök ezt nagy győzelemként tartják számon.

[00:49:26]Igen.

[00:49:26]Tehát nem egy a sok csetepaté közül, amit meg Hát nem csetepaté, ez a birodalom fénykora, és akkor van mondjuk öt-h nagy győzelem, és ez az egyik.

[00:49:35]Tehát nekik ez az egyik nagy győzelem, sok minden van mellette.

[00:49:40]De épp most az egyik közösségtalálkozón mesélte egy úri ember, hogy ő dolgozott Iztambulban a 80-as években, járt a hadtörténeti múzeumokban és a alattörténeti múzeumban ő emlékei szerint van egy nagyszabúdioráma élet nagyságú figurákkal, ami a Mohácsi csatának van szentálva.

[00:49:56]Hm.

[00:49:57]Tehát van egy külön terme, vagy volt akkor?

[00:50:00]Hát azóta a múzeum változatott?

[00:50:02]Hát akkor érdemes elmenni Istanbulba megnézni esetleg ott van-e még és annál inkább érdemes megnézni a Mohácsa világok harca című dokumentumfilmet.

[00:50:13]Kedves János, köszönöm, hogy eljöttél és köszönöm szépen a meghívá.

[00:50:17]Önöknek meg köszönöm szépen a figyelmet.

[00:50:19]Ez volt az Ultrahang történelem.

[00:50:19]o