300 nap a lövészárokban: megszólal Oroszország legbefolyásosabb és legvitatottabb véleményvezére
- Vladyimir Szolovjov, egy moszkvai születésű zsidó-orosz médiaszemélyiség, az orosz identitást mély érzelmi és történelmi kötődésként éli meg, nem pusztán állampolgárságként.
- Szereti az amerikai embereket, de élesen megkülönbözteti őket a politikai elittől, és úgy véli, a Nyugat alapvetően nem érti az orosz történelmi tapasztalatot.
- Az ukrajnai háborút szent, civilizációs és erkölcsi küzdelemként értelmezi a „gonosz Nyugat" ellen, amely szerinte már 2014-ben kezdődött a Donbasz kérésére.
- Tagadja az orosz hadsereg által elkövetett atrocitásokat, idealizálja a katonák viselkedését, és kétségbe vonja az olyan események nemzetközi vizsgálatát, mint a bucsai mészárlás.
- A Nyugatot képmutatással vádolja az orosz sérelmek, például az odesszai tragédia és a donbaszi harcok figyelmen kívül hagyása miatt.
- Vallásos zsidóként az önfeláldozás eszményét és a közösségi értékeket helyezi előtérbe az individualista Nyugattal szemben, amely szerinte elárulta keresztény gyökereit.
- Szabad újságíróként saját bevallása szerint is támogatja a nukleáris fegyverek bevetését, mivel a Nyugatot a háború közvetlen résztvevőjének és ellenségnek tekinti.
- A Kreml vonalától is keményebb fellépést sürget, és úgy véli, Oroszország fő hibája az volt, hogy túl későn és óvatosan cselekedett.
„Kész vagyok az életemmel fizetni azért, amiben hiszek.” – Vladyimir Szolovjov
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az interjú Vladyimir Szolovjov orosz véleményvezérrel készült, aki részletesen kifejti világnézetét, Oroszországról, a Nyugatról és az ukrajnai háborúról alkotott nézeteit. A beszélgetés során egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki a jelenlegi konfliktust nem geopolitikai, hanem történelmi, erkölcsi és civilizációs küzdelemként értelmezi, és mély meggyőződéssel képviseli álláspontját.
Személyes identitás és életút
Származás és gyökerek
Vladyimir Szolovjov bemutatkozásakor azonnal identitása legfontosabb elemeit hangsúlyozza:
"Moszkvában születtem egy zsidó családban. Én egyértelműen zsidó származású orosz vagyok. És rendkívül büszke vagyok arra, hogy orosz vagyok. Oroszul gondolkodom, imádom a hazámat." – Vladyimir Szolovjov *
Számára az orosz identitás nem pusztán állampolgárság, hanem mély érzelmi kötődés. Édesanyját élete legfontosabb emberének nevezi, akivel minden elért eredménye összekapcsolódik.
Szakmai pályafutás
Szolovjov nem újságírónak készült eredetileg:
- Mérnöki diplomát szerzett a Moszkvai Acél és Ötvözetipari Intézetben
- Tudományos pályára lépett, a világgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok területén kutatott
- Oktatott az Egyesült Államokban, az alabamai évekről meglepően meleg hangon beszél
Ezzel kapcsolatban a következőket mondta:
"Imádtam ott lenni. [...] Én szeretem az amerikai embereket. Szeretem Amerikát. Nagyon jól érzem magam az Egyesült Államokban." – Vladyimir Szolovjov *
Mindig különbséget tett az amerikai emberek és a politikai elit között. Szerinte az átlagos amerikaiak hasonlítanak az oroszokra: szorgalmasak, vallásosak és erős közösségi érzéssel rendelkeznek.
Belépés a média világába
Karrierje szinte véletlenül indult: egy korábbi munkatársa ajánlotta be egy moszkvai rádióhoz, ahol sürgősen szükség volt valakire, aki jól beszél angolul. Az egy órára tervezett műsor két órán át tartott, és a rádió vezetősége azonnal maradásra kérte. Néhány év alatt az ország egyik legismertebb médiaszemélyisége lett.
Oroszország és a Nyugat közti alapvető különbségek
A kölcsönös meg nem értés
Szolovjov szerint a nyugati társadalmak alapvetően nem értik az oroszokat:
"Az amerikaiaknak ugyanakkor gyakorlatilag semmilyen valódi ismeretük nincs az orosz népről." – Vladyimir Szolovjov *
Véleménye szerint az oroszok külsőre európaiaknak tűnnek, de történelmi tapasztalataik és gondolkodásmódjuk teljesen eltérő: "mintha vagy mi, vagy ők egy másik bolygóról érkeztünk volna". A nyugati elemzők rendszeresen azért tévednek Oroszországgal kapcsolatban, mert saját gondolkodásmódjukból indulnak ki, és nem értik az orosz történelmi tapasztalatot.
A második világháború emlékezete
A két fél közötti szakadék egyik legfontosabb eleme Szolovjov szerint a második világháború eltérő megítélése. Míg Nyugat-Európában a háború csak egy történelmi fejezet, Oroszországban családi emlékezetként él tovább.
"Ti gazemberek 27 millió embert öltetek meg közülünk. Ők a nagyapáink, nagyanyáink voltak. Soha nem fogjuk elfelejteni." – Vladyimir Szolovjov *
Szolovjov szerint szinte nincs olyan orosz család, amelyet ne érintett volna közvetlenül a háború: "Mi még mindig nem egyszerűen a második világháborúról beszélünk, hanem a nagy honvédő háborúról. Mi nácik ellen harcolunk."
Az ukrajnai háború értelmezése
A konfliktus eredete
Szolovjov szerint a háború nem 2022 februárjában kezdődött, hanem már 2014-ben, a Majdan és a donbaszi harcok idején. Álláspontja szerint Oroszország azért indította a háborút, mert "a Donbasz kérte". A nyugatot azzal vádolja, hogy nyolc éven keresztül figyelmen kívül hagyta a Donbaszban zajló eseményeket. 2014 óta szerinte 12,5 millió ukrán hagyta el Ukrajnát és él Oroszországban.
A konfliktus vallási és erkölcsi jellege
Szolovjov számára a háború nem területekről vagy geopolitikai érdekekről szól:
"Ez a háború népünk számára szent." – Vladyimir Szolovjov *
Szerinte nem az ukránok ellen harcolnak, hanem "a gonosz Nyugat ellen". A konfliktust erkölcsi és civilizációs küzdelemként értelmezi, amelyben a politika mögött mindig erkölcsi és vallási rendszerek állnak. Ezzel kapcsolatban így fogalmazott: "Mi nem az embert gyűlöljük, a bűnt gyűlöljük."
A frontvonal tapasztalatai és vitatott kérdések
Személyes jelenlét a harci övezetekben
Szolovjov hangsúlyozza, hogy személyesen is jelen van a frontvonalakon:
"Több mint 300 napot töltöttem a fronton" – Vladyimir Szolovjov *
Az orosz katonákról alkotott képe idealizált: "Az orosz katona soha nem gyilkos, soha nem erőszaktevő, soha nem olyan ember, aki civilek kincsei után vadászik."
A bucsai események
Amikor Roger Köppel a bucsai eseményekről kérdezi, Szolovjov teljesen eltérő értelmezést ad. Szerinte az orosz csapatok kivonulása után jelentek meg azok a holttestek, amelyekről a felvételek bejárták a világsajtót. Kétségbe vonja a nemzetközi vizsgálatok hitelességét, és felveti:
"Meg tud nevezni embereket, akiket Bucsában öltek meg? Milyen nézeteik voltak? Hol ölték meg őket? Hogyan ölték meg őket? Nulla információ." – Vladyimir Szolovjov *
Egy megrázó frontélmény
Szolovjov felidéz egy kurszki faluban látott jelenetet, amely mély benyomást tett rá:
"Egy háromkerekű gyermekbicikli, gyermekcipők és egy fekete hajjal borított gömb, egy csecsemő feje." – Vladyimir Szolovjov *
Szerinte ez a látvány segített megérteni, miért olyan nehéz sok orosz katonának visszafognia az érzelmeit a harctéren. Ennek ellenére hangsúlyozza: "de mi nem vagyunk állatok. Nem öljük meg őket, és nem kínozzuk őket."
Vallás, erkölcs és a nyugat kritikája
Az odesszai tragédia mint fordulópont
Szolovjov számára 2014 májusa, az odesszai szakszervezetek házában történt tragédia volt a fordulópont, amikor elvesztette bizalmát az európaiakkal szemben. Nem csupán maga a tragédia rendítette meg, hanem az európai reakció hiánya: "Amikor embereket gyilkoltak meg a szakszervezetek házában, és Európa egyetlen szót sem szólt." Úgy érzi, hogy a Nyugat egyes tragédiákat hangsúlyosan kezel, másokat figyelmen kívül hagy – ez a kettős mérce érzése végigvonul gondolkodásán.
Vallási meggyőződés
Szolovjov vallásos emberként határozza meg magát:
"Igen, zsidóként igen." – Vladyimir Szolovjov *
Hitvallása mélyen személyes: "A világegyetem középpontja nem az ember, hanem a mindenható. [...] Sok minden fontosabb az életemnél." Az orosz történelem és kultúra egyik alapjának az önfeláldozás eszményét tartja: "Mindannyian meghalunk, de miért? A hazáért és a népünkért." Ezzel szemben a Nyugat szerinte egyre inkább az egyén köré épül, Oroszország pedig a közösséget, a történelmet és a hitet helyezi előtérbe.
Európa kritikája
Szolovjov rendkívül keményen bírálja a modern Európát, amely szerinte elveszítette keresztény gyökereit:
"Mi történt önökkel? Mikor árulták el a hitüket?" – Vladyimir Szolovjov *
Szerinte a nyugati demokráciák egyre inkább formálissá váltak: "Valahányszor egy néppárt sikeres lesz, azonnal azt mondják, szélsőjobboldaliak." A kontinens politikai vezetői szerinte már nem saját népeik érdekeit képviselik, hanem külső hatalmi központokhoz igazodnak.
A szólásszabadság és a propaganda kérdése
Reakció a "propagandista" jelzőre
Szolovjov sértőnek tartja, ha propagandistának nevezik: "Mutassák meg, tegyék az asztalra, semmi esélye." Szerinte a propaganda vádja valójában azt jelenti, hogy hazugsággal vádolják, amit visszautasít. Hitelességét azzal próbálja alátámasztani, hogy személyesen jelen van a harci övezetekben.
Médiaszabadság és cenzúra
Szolovjov szerint a nyugati média tudatosan kizárja az orosz álláspontot:
"Félnek meghallani a hangunkat. Félnek megérteni, mit mondunk." – Vladyimir Szolovjov *
Nem azért nem jelennek meg bizonyos orosz érvek a nyugati médiában, mert gyengék vagy megalapozatlanok, hanem azért, mert a nyugati politikai rendszer nem akarja, hogy az emberek találkozzanak velük.
Nukleáris fegyverek és a háború jövője
Provokatív kijelentések
Amikor Roger Köppel felidézi Szolovjov egy korábbi, Nagy-Britanniát fenyegető nukleáris csapásról szóló kijelentését, a válasz egyértelmű: "Pontosan." Arra a kérdésre, hogy nem megy-e túl messzire, így válaszol:
"Én soha nem megyek túl messzire. Ha nem hallják meg a szavaimat, majd meghallják a robbanást." – Vladyimir Szolovjov *
Hangsúlyozza, hogy nincs hivatalos állami tisztsége, szabad újságíró. Ennek ellenére kijelenti: "Én a nukleáris fegyverek alkalmazása mellett vagyok. [...] Nem akarom, de elkerülhetetlen." Szerinte a Nyugat közvetlen résztvevője a háborúnak a fegyverszállítások, a hírszerzési együttműködés és a katonai támogatás révén: "Tehát részesei ennek a háborúnak, ebben az esetben ellenségek. [...] Az ellenséget meg kell semmisíteni."
Viszony Putyinhoz és a kormányzathoz
Amikor Köppel megkérdezi, mikor bírálta utoljára Putyint, Szolovjov meglepő választ ad:
"Állandóan, minden egyes nap. [...] Sokkal keményebb intézkedéseket szeretnék, sokkal keményebbeket." – Vladyimir Szolovjov *
Saját szemszögéből nem a Kreml leghangosabb szócsöve, sőt úgy véli, az orosz vezetés sok esetben visszafogottabb, mint amilyennek lennie kellene. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kormány is követ el hibákat: "Természetesen a kormányunk is sok hibát követ el. Minden kormány hibázik." A hibák alatt azonban főként azt érti, hogy Oroszország szerinte túl későn és túl óvatosan reagált bizonyos helyzetekben: "Hogy mik a hibáink? Túl későn kezdtük."
Személyes meggyőződés és kétely
Hitelesség és elkötelezettség
Amikor Köppel nyíltan megkérdőjelezi, hogy Szolovjov tényleg hisz-e mindabban, amit mond, a válasz szenvedélyes:
"Kész vagyok az életemmel fizetni azért, amiben hiszek." – Vladyimir Szolovjov *
Hozzáteszi, hogy ha egyszerűen átállna a Nyugat oldalára, valószínűleg hatalmas anyagi előnyökhöz jutna: "El tudja képzelni, hogy ebben a pillanatban hány számjeggyel lenne meg a bankszámlámon nyugaton?" Saját nézeteit nem politikai állásfoglalásként, hanem erkölcsi meggyőződésként mutatja be: "Nincs különbség. [...] Kiállok azért, amiben hiszek. Nem lehet engem meggyőzni vagy rákényszeríteni arra, hogy olyasmit mondjak, amiben nem hiszek mélyen."
A kétely pillanata
Az interjú egyik legemberibb pillanata, amikor Szolovjov megosztja, hogy a háború kezdetén majdnem két hétig nem tudott aludni. Édesanyjának ezt mondta: "Attól félek, hogy esetleg tévedek." Végül édesanyja a második világháború emlékezetére hivatkozva erősítette meg benne azt a meggyőződést, hogy Oroszország helyesen cselekszik.
Munkamorál
Amikor Köppel arról kérdezi, hogyan képes ilyen intenzív munkatempóban dolgozni kiégés nélkül, Szolovjov jellemzően válaszol:
"Látott már olyan halat, amely belefáradt az úszásba?" – Vladyimir Szolovjov *
Számára ez nem munka, hanem életforma.
A konfliktus tágabb értelmezése
Civilizációs összecsapás
Szolovjov szerint a jelenlegi konfliktus nem korlátozódik Ukrajnára, hanem egy sokkal nagyobb átalakulás része. A régi nyugati diplomácia véget ér, és egy új, többpólusú világrend kialakulása zajlik. Ebben az új rendszerben Oroszország önálló civilizációs központként kíván létezni: "Nem vagyunk ázsiaiak a mentalitásunkban, oroszok vagyunk."
Történelmi sérelmek
Európa és Oroszország kapcsolatát nem aktuálpolitikai kérdésként, hanem több évszázados történelmi mintázatként látja:
"Minden évszázadban összefognak az európaiak, hogy aztán az oroszok súlyos vereséget mérjenek rájuk." – Vladyimir Szolovjov *
Kiemeli a NATO-bővítéssel kapcsolatos ígéreteket: "Önök terjesztették ki a NATO-t a határainkig, annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, egyetlen lépést sem tesznek kelet felé." A minszki megállapodások és az Északi Áramlat felrobbantásának ügyét is említi sérelmei között.
A bizalom helyreállításának esélye
Szolovjov jelenleg rendkívül kevés esélyt lát a bizalom helyreállítására Oroszország és a Nyugat között. A problémát nem a népek, hanem a politikai rendszerek, az elit és az értékrendek jelentik: "Mi mindig külön választjuk az embereket és a kormányokat." Szerinte a konfliktus ideológiai és civilizációs összecsapás, és a mai konfliktusok nem csupán területekről, katonai műveletekről vagy gazdasági érdekekről szólnak – a mélyben történelmi emlékezetek, identitások, vallási és erkölcsi rendszerek ütköznek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban az egyik helyen "Solow Jov" vagy hasonló torzult alakok szerepelnek, ezeket a kontextus alapján "Szolovjov"-ra javítottuk. Az ASR következetlenül írta a nevet többféle változatban (Solovi, Solovjov, Szolovjov, Solow Jov, Solov Jov, Szolov job, Solob job stb.).
- Az átiratban "Kocáver Sándor" szerepel a műsorvezető neveként, az ASR ezt valószínűleg torzította, de nem azonosítható egyértelműen a helyes név.
- "ENS és az Amnesty International" – a nemzetközi szervezetek neveinek rövidítése, az ENSZ utalhat az ENSZ-re, de az átiratban "ENS" formában szerepel.
- "12,s5 millió" egyértelmű ASR-hiba, a kontextus alapján 12,5 millióra javítottuk.
- "tuatember" – valószínűleg "több ember" torzított alakja.
- "M." – az átirat végén szereplő magányos karakter, valószínűleg a műsorvezető monogramja vagy ASR-maradvány.
- "Solowre" – valószínűleg a Szolovjov név ASR-általi torzítása.
- "Szolov jövkább" – az ASR a nevet és a határozószót összevonta, feltehetően "Szolovjov inkább" lehetett az eredeti.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Roger Köppel, svájci újságíró, hosszú és olykor kifejezetten feszült beszélgetést folytatott Vladyimir Szolovjovval, az orosz média egyik legismertebb és legmegosztóbb szereplőjével.
[00:00:09]A következő összeállításban Solovi világnézetét, a nyugatról, Oroszországról és az ukrajnai háborúról vallott nézeteit mutatjuk be az interjú legfontosabb gondolatai alapján.
[00:00:20]Üdvözlöm a kedves hallgatókat az Ultrahang Plusz csatornáján.
[00:00:23]A mikrofonnál Kocáver Sándor.
[00:00:25]Ez pedig egy újabb összefoglaló, amely szerintem érdekelni fogja önöket.
[00:00:29]Emlékeztetnék mindenkit, ha még nem tette meg, iratkozzon fel az Ultrahang csatornáira, nyomjon egy lájkot erre a videóra, és írja meg kommentben a véleményét.
[00:00:40]Köszönjük szépen, most pedig kezdjünk.
[00:00:49]Vladyimir Szolov az elmúlt években az orosz médiával kapcsolatos nemzetközi viták egyik legismertebb szereplőjévé vált.
[00:00:56]Nyugaton sokan a Kremel egyik legfontosabb szócsövének tartják, míg Oroszországban millió követik napi rendszerességgel televíziós és rádiós műsorait.
[00:01:05]Roger Köppel svájci újságíró hosszú beszélgetésében azonban nem elsősorban politikusként vagy médiaszereplőként jelenik meg, hanem olyan emberként, aki saját élettörténetén, vallási meggyőződésén és történelmi tapasztalatain keresztül próbálja megmagyarázni, hogyan látja a világot.
[00:01:22]Az interjú rögtön egy személyes kérdéssel indul.
[00:01:24]Köppel arra kíváncsi, hogyan mutatná be önmagát egy olyan nyugati nézőnek, aki sokat hallott már róla, de még soha nem hallotta saját szavaival beszélni.
[00:01:34]Solov válasza identitásának egyik legfontosabb elemével kezdődik.
[00:01:38]Moszkvában születtem egy zsidó családban.
[00:01:41]Én egyértelműen zsidó származású orosz vagyok.
[00:01:43]És rendkívül büszke vagyok arra, hogy orosz vagyok.
[00:01:47]Oroszul gondolkodom, imádom a hazámat.
[00:01:50]Már az első percekben világossá válik, hogy számára az orosz identitás nem pusztán állampolgárság vagy kulturális hovatartozás, hanem mély érzelmi kötődés.
[00:01:58]Különösen sokat beszél édesanyjáról, akit élete legfontosabb emberének nevez.
[00:02:04]Szavai szerint minden, amit elért, valamilyen módon hozzákapcsolódik.
[00:02:08]A beszélgetésből az is kiderül, hogy eredetileg nem újságírónak készült.
[00:02:13]Sokan közgazdásznak hiszik, ő azonban rögtön kijavítja ezt a feltételezést.
[00:02:17]Mérnöki diplomát szerzett a moszkvai acél és Ötvözetipari Intézetben, majd tudományos pályára lépett.
[00:02:24]Kutatásokat végzett a világgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok területén, később pedig az Egyesült Államokban is oktatott.
[00:02:30]Az alabai évekről meglepően meleg hangon beszél.
[00:02:35]Imádtam ott lenni.
[00:02:35]Ez különösen érdekes annak fényében, hogy ma a nyugati médiában gyakran úgy jelenik meg, mint Amerika egyik legnagyobb kritikusa.
[00:02:43]Saját elmondása szerint azonban mindig különbséget tett az amerikai emberek és az amerikai politikai elit között.
[00:02:50]Amikor Köppel azt kérdezi tőle, mit tanult Amerikában, Solovio válasza árnyaltabb, mint amire sokan számítanának.
[00:02:57]Én szeretem az amerikai embereket.
[00:03:00]Szeretem Amerikát.
[00:03:02]Nagyon jól érzem magam az Egyesült Államokban.
[00:03:04]Szerinte az átlagos amerikaiak sok tekintetben hasonlítanak az oroszokra.
[00:03:08]Szorgalmasak, vallásosak és erős közösségi érzéssel rendelkeznek.
[00:03:14]A konfliktus forrását nem a népek között, hanem a politikai rendszerek és az elitek között látja.
[00:03:18]A média világába való belépését szinte véletlen eseményként írja le.
[00:03:23]Egy korábbi munkatársa ajánlotta be egy moszkvai rádióhoz, amikor sürgősen szükség volt valakire, aki jól beszél angolul.
[00:03:29]Az egyszeri helyettesítésből végül teljes karrier született.
[00:03:34]Az eredetileg egy órára tervezett műsor végül két óránát tartott.
[00:03:39]A végén azt kérdezték tőlem, mit kell tennünk ahhoz, hogy nálunk maradjon.
[00:03:43]Mint fogalmazott, ettől kezdve pályája gyorsan ívelt felfelé, és néhány év alatt az ország egyik legismertebb médiaszemélyisége lett.
[00:03:51]A beszélgetés egyik legfontosabb része akkor következik, amikor Oroszország és a nyugat közötti különbségekről kezd beszélni.
[00:03:58]Solovi szerint a nyugati társadalmak alapvetően nem értik az oroszokat.
[00:04:03]Az amerikaiaknak ugyanakkor gyakorlatilag semmilyen valódi ismeretük nincs az orosz népről.
[00:04:07]Fogalmazott.
[00:04:10]Szerinte a probléma abból fakad, hogy az oroszok külsőre európaiaknak tűnnek, de történelmi tapasztalataik és gondolkodásmódjuk teljesen más, mintha vagy mi, vagy ők egy másik bolygóról érkeztünk volna.
[00:04:21]Ez az interjú egyik visszatérő motívuma.
[00:04:23]Solovjov szerint a nyugati elemzők rendszeresen azért tévednek Oroszországgal kapcsolatban, mert saját gondolkodásmódjukból indulnak ki, és nem értik az orosz történelmi tapasztalatot.
[00:04:34]Ennek egyik legfontosabb eleme a második világháború emlékezete.
[00:04:39]Míg Nyugat-Európában a háború egy történelmi fejezet a sok közül, addig Oroszországban családi emlékezetként él tovább.
[00:04:46]Szolov szerint szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna közvetlenül.
[00:04:50]Ti gazemberek 27 millió embert öltetek meg közülünk.
[00:04:54]Ők a nagyapáink, nagyanyáink voltak.
[00:04:56]Soha nem fogjuk elfelejteni.
[00:04:58]Fogalmazott.
[00:04:58]Ebből vezeti le az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolkodását is.
[00:05:05]Álláspontja szerint a konfliktust lehetetlen megérteni a második világháború történelmi öröksége nélkül.
[00:05:11]Mi még mindig nem egyszerűen a második világháborúról beszélünk, hanem a nagy honvédő háborúról.
[00:05:16]Mi nácik ellen harcolunk.
[00:05:18]Roger Köppel többször próbálja árnyalni ezt az értelmezést, rámutatva arra, hogy a nyugati közvélemény többsége nem fogadja el ezt a párhuzamot.
[00:05:26]Solov azonban hajthatatlannak mutatkozik.
[00:05:28]saját családjának tragédiáira hivatkozik.
[00:05:30]A családom tagjait ukrán nácik élv temették el pusztán azért, mert zsidók voltak.
[00:05:38]Mondta a háborúról szóló részekben rendkívül személyes hangnemet üt meg.
[00:05:43]Nem geopolitikai elemzőként beszél, hanem olyan emberként, aki szerint a történelem még ma is jelen van.
[00:05:49]Amikor Köppel megkérdezi tőle, hogy a stúdióban látható Solovjov és a magánember Solovjov ugyanaz-e, a válasz rövid és egyértelmű.
[00:05:56]Nincs különbség.
[00:05:59]Ezután hozzáteszi: "Kiállok azért, amiben hiszek.
[00:06:01]Nem lehet engem meggyőzni vagy rákényszeríteni arra, hogy olyasmit mondjak, amiben nem hiszek mélyen."
[00:06:08]Saját nézeteit nem egyszerű politikai állásfoglalásként, hanem erkölcsi meggyőződésként mutatja be.
[00:06:12]Köppel ezután arra tereli a szót, hogyan képes hosszú éveken keresztül ilyen intenzív munkatempóban dolgozni.
[00:06:19]Heti több televíziós és rádiós műsor, rendszeres utazások, frontvonall látogatások és folyamatos közszereplés mellett sokan már régen kiégtek volna.
[00:06:29]Solov válasza itt is jellemző rá.
[00:06:32]Látott már olyan halat, amely belefáradt az úszásba?
[00:06:36]Fogalmazott.
[00:06:36]Azt mondja, számára ez nem munka, hanem életforma.
[00:06:39]A beszélgetés egyik legérdekesebb része akkor következik, amikor a nyugati médiában gyakran használt propagandista jelző kerül szóba.
[00:06:48]Solow Jov láthatóan sértőnek tartja ezt a meghatározást.
[00:06:52]Mutassák meg, tegyék az asztalra, semmi esélye.
[00:06:55]Szerinte a propaganda vágja valójában azt jelenti, hogy hazugsággal vádolják.
[00:06:59]Ezt viszont visszautasítja.
[00:06:59]A hitelességét azzal próbálja alátámasztani, hogy személyesen is jelen van a harci övezetekben.
[00:07:06]Több mint 300 napot töltöttem a fronton jelentette ki.
[00:07:11]Ezután következik az interjú egyik legfontosabb mondata, amely talán a legjobban összefoglalja egész világ nézetét.
[00:07:17]Ez a háború népünk számára szent.
[00:07:19]E mondat köré épül szinte minden további érvelése.
[00:07:22]Szolovjov szerint a konfliktus nem csupán területekről, geopolitikai érdekekről vagy biztonságpolitikáról szól.
[00:07:28]A saját értelmezésében erkölcsi és civilizációs küzdelem zajlik.
[00:07:34]Nem az ukránok ellen harcolunk, önök ellen harcolunk a gonosz nyugat ellen.
[00:07:39]Roger Köppel láthatóan próbálja visszahúzni a beszélgetést egy racionálisabb, kevésbé apokaliptikus síkra, de Solov Jov újra és újra vallási és történelmi kategóriákban fogalmaz.
[00:07:49]Az interjú első szakaszának végére világossá válik, hogy számára a jelenlegi konfliktus nem egyszerű politikai esemény.
[00:07:58]A háború az ő szemében identitásról, történelemről, vallásról, családi emlékezetről és civilizációs túlélésről szól.
[00:08:05]Akár egyetért vele valaki, akár nem, a beszélgetésből egy olyan emberképe rajzolódik ki, aki nem taktikai vagy politikai szempontok alapján érvel, hanem mély meggyőződésből.
[00:08:18]És éppen ez az, ami miatt sok nyugati megfigyelő egyszerre találja őt rendkívül meggyőzőnek és rendkívül veszélyesnek.
[00:08:25]A beszélgetés első órájának vége felé az interjú már jóval keményebb irányt vesz.
[00:08:30]A téma már nem a személyes életút, hanem maga az orosz-ukrán háború, a frontvonal és azok az események, amelyek a világ különböző részein egészen eltérő értelmezést kaptak.
[00:08:42]Roger Köppel arra kíváncsi, hogy mit látott Solov személyesen a harctéren, és mi az, amit szerinte a nyugat alapvetően félreért az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
[00:08:51]Solovjov válasza rögtön kategorikus kijelentésekkel indul.
[00:08:55]Az orosz katona soha nem gyilkos, soha nem erőszaktevő, soha nem olyan ember, aki civilek kincsei után vadászik.
[00:09:02]Ezzel a kijelentéssel Köppen lényegében azonnal eljut az interjú egyik legvitatottabb témájához, Bucsához.
[00:09:09]A nyugati közvélemény számára a kijevi előváros neve az orosz háborús bűncselekmények egyik legismertebb szimbólumává vált.
[00:09:17]Solov azonban teljesen más értelmezést ad az eseményeknek.
[00:09:21]Azt állítja, hogy az orosz csapatok kivonulása után jelentek meg azok a holtestek, amelyekről a felvételek később bejárták a világsajtót, és szerinte az ügy körül számos megválaszolatlan kérdés maradt.
[00:09:34]Beszéljünk Bucsáról.
[00:09:34]Meg tud nevezni embereket, akiket Bucsában öltek meg?
[00:09:39]Milyen nézeteik voltak?
[00:09:39]Hol ölték meg őket?
[00:09:41]Hogyan ölték meg őket?
[00:09:41]Nulla információ.
[00:09:44]Fogalmazott Roger Köppel többször hivatkozik nemzetközi szervezetek jelentéseire, köztük az ENS és az Amnesty International megállapításaira, amelyek orosz felelősséget állapítottak meg.
[00:09:54]Solov azonban ezeket elutasítja.
[00:09:57]Van bizonyítékuk, ismerik ezeknek az embereknek a hátterét.
[00:10:01]A vita it nem egyszerűen tényekről szól, sokkal inkább arról, hogy a két fél teljesen eltérő információs és értelmezési rendszerben mozog.
[00:10:11]Köppel a nemzetközi vizsgálatokra támaszkodik.
[00:10:13]Solovjov pedig azt állítja, hogy ezek a vizsgálatok politikailag motiváltak és hiányosak.
[00:10:17]Ezután a beszélgetés személyesebb hangnemre vált.
[00:10:22]Köppel arra kéri interjú alanyát, hogy idézzen fel egy olyan jelenetet a frontvonalról, amely mélybenyomást tett rá.
[00:10:28]Solovjov egy kurszki faluban látott jelenetet idéz fel.
[00:10:31]A történet egy romos házról, egy háromkerekű gyermekbicikliről és egy csecsemű levágott fejéről szól.
[00:10:37]A képet olyan részletességgel írja le, hogy az interjú egyik legmegrázóbb pillanatává válik.
[00:10:44]Egy háromkerekű gyermekbicikli, gyermekcipők és egy fekete hajjal borított gömb, egy csecsemű feje.
[00:10:51]Szolovjov szerint ez a látvány segített megérteni, miért olyan nehéz sok orosz katonának visszafognia az érzelmeit a arctéren.
[00:10:57]Mégis hangsúlyozza, de mi nem vagyunk állatok.
[00:11:01]Nem öljük meg őket, és nem kínozzuk őket.
[00:11:03]A történet fontos eleme, hogy Soloviov következetesen különbséget tesz az ukrán nép és az ukrán vezetés között.
[00:11:10]A nyugati médiában gyakran úgy jelenik meg, mint aki általánosítva beszél az ukránokról.
[00:11:14]Ő azonban az interjúban többször is hangsúlyozza, hogy szerinte a konfliktus nem a népek között zajlik.
[00:11:20]Ezt azzal próbálja alátámasztani, hogy több millió ukrán jel Oroszországban.
[00:11:27]2014 óta 12,s5 millió ukrán hagyta el Ukrajnát, és él Oroszországban.
[00:11:31]Fűzte hozzá.
[00:11:33]Köppel ezután a fronton szolgáló katonákról kérdezi: Mit mondanak azok az emberek, akik nap mint nap részt vesznek a harcokban?
[00:11:40]Miért harcolnak?
[00:11:40]Szolov válasza rövid.
[00:11:43]Azt mondják, hogy ez szent háború.
[00:11:46]Szerinte a katonák nem területekért vagy politikai célokért harcolnak.
[00:11:50]Az anya oroszországért harcolunk, az orosz népért harcolunk.
[00:11:55]Ezután egy olyan kijelentést tesz, amely jól mutatja, mennyire eltérően értelmezi a konfliktust a nyugati közvéleményhez képest.
[00:12:02]Mi azért kezdtük ezt a háborút, mert a Donbas kérte.
[00:12:05]A beszélgetés során többször visszatér a 2014-es eseményekhez.
[00:12:09]Álláspontja szerint a háború nem 2022 februárjában kezdődött, hanem a Majdan és a Donbaszi harcok idején.
[00:12:17]A nyugatiak úgy tekintenek erre a háborúra, mintha 2022 február 24-én kezdődött volna.
[00:12:23]Valójában azonban 2014-ben kezdődött, szögezte le.
[00:12:25]A nyugatot azzal vádolja, hogy nyolc éven keresztül figyelmen kívül hagyta a Donbásban zajló eseményeket.
[00:12:32]Nem akarták látni a nyolc éven áttartó háborút.
[00:12:38]Mondta Roger Köppel.
[00:12:38]Ezen a ponton igyekszik vitába szállni vele.
[00:12:40]Azt állítja, hogy a nyugat nem egyszerűen gyűlöletből viszonyul Oroszországhoz.
[00:12:46]Solov Jobov azonban ezt elutasítja.
[00:12:48]Mindig elvakítja önöket az oroszokkal szembeni évszázados gyűlölet.
[00:12:50]Az interjú egyik visszatérő motívuma, hogy Solov Jovópa és Oroszország kapcsolatát nem aktuál politikai kérdésként, hanem több évszázados történelmi mintázatként látja.
[00:13:02]Szerinte Európa újra és újra Oroszország ellen fordult, majd minden alkalommal vereséget szenvedett.
[00:13:08]Minden évszázadban összefognak az európaiak, hogy aztán az oroszok súlyos vereséget mérjenek rájuk.
[00:13:15]Emelte ki.
[00:13:15]A beszélgetés egyre inkább civilizációs vita jellegét ölti.
[00:13:20]Köppel többször próbál visszatérni a diplomácia, kommunikáció és a politika konkrét kérdéseire.
[00:13:25]Felteszi a kérdést, miért nem tudta Oroszország jobban elmagyarázni saját álláspontját a nyugatnak?
[00:13:32]Szolov erre meglepő választ ad.
[00:13:34]Szerinte nem kommunikációs kudarc történt.
[00:13:37]A probléma az, hogy a nyugati média nem hajlandó bemutatni az orosz álláspontot.
[00:13:41]Félnek meghallani a hangunkat.
[00:13:43]Félnek megérteni, mit mondunk.
[00:13:46]Ezután hosszasan bírálja az európai politikai rendszereket, a NATO bővítést, a minsk megállapodások történetét és az északi áramlat felrobbantásának ügyét.
[00:13:55]Az interjú egyik legfeszültebb pillanata akkor következik be, amikor Köppel nyíltan kijelenti, szerinte Solovjov túl intelligens ahhoz, hogy mindenben szó szerint higgyen.
[00:14:05]A svájci újságíró lényegében azt kérdezi, vajon tényleg hisz-e mindabban, amit mond?
[00:14:12]Szolov job válasza az interjú egyik legőszintébbnek tűnő pillanata.
[00:14:17]Kész vagyok az életemmel fizetni azért, amiben hiszek.
[00:14:19]Válaszolta.
[00:14:19]Ezután hozzáteszi, hogy ha egyszerűen átállna a nyugat oldalára, valószínűleg hatalmas anyagi előnyökhöz jutna.
[00:14:26]El tudja képzelni, hogy ebben a pillanatban hány számjegyel lenne meg a bankszámlámon nyugaton?
[00:14:32]Köppel azonban nem hagyja annyiban.
[00:14:34]Felteszi a talán legfontosabb kérdést.
[00:14:37]Voltak-e valaha kétségei?
[00:14:39]Szolov Jovit váratlanul személyes történetet oszt meg.
[00:14:41]Amikor a háború elkezdődött, majdnem két hétig nem tudtam aludni.
[00:14:46]Felidézte az édesanyjával folytatott beszélgetést.
[00:14:48]Azt mondta neki: "Attól félek, hogy esetleg tévedek."
[00:14:52]Ez az interjú egyik legemberibb pillanata.
[00:14:54]A korábban magabiztos harcias médiaszereplő helyett itt egy olyan ember jelenik meg, aki maga is megkérdőjelezte saját álláspontját.
[00:15:03]A történet szerint édesanyja végül a második világháború emlékezetére hivatkozva erősítette meg benne azt a meggyőződést, hogy Oroszország helyesen cselekszik.
[00:15:12]Az interjú ezen részéhez érve egyértelművé válik, hogy Szolov gondolkodásában a jelenlegi háború nem elsősorban katonai vagy diplomáciai konfliktus, számára ez történelmi folytonosság.
[00:15:24]A második világháború emléke, a Donbás története, az orosz identitás kérdése, és mindenek előtt egy olyan küzdelem, amelyet erkölcsi és vallási kategóriákban értelmez.
[00:15:37]A beszélgetés első szakaszában Vladyimir Szolov jövkább arról beszélt, hogy az ukrajnai háborút történelmi és erkölcsi küzdelemként értelmezi.
[00:15:44]A több órás beszélgetés második felébe lépve az interjú talán legérzékenyebb területe következett.
[00:15:51]A vallás, az erkölcs és az a kérdés, hogy miként látja a mai nyugatot.
[00:15:56]Ezek azok a témák, amelyeknél Roger Köppen láthatóan a legnagyobb szkepticizmussal hallgatja beszélgető partnerét.
[00:16:03]A fordulópontot Solovjov szerint nem 2022, hanem 2014 jelentette.
[00:16:10]Egészen pontosan az odesszai szakszervezetek házában történt tragédia.
[00:16:13]A máig vitatott események során több tuatember vesztette életét, amikor összecsapások után tűz ütött ki az épületben.
[00:16:21]Szolovjov számára ez személyes és erkölcsi határvonal lett.
[00:16:26]Tudja, mikor éreztem először azt, hogy többé nem bízhatok az európaiakban?
[00:16:30]2014 májusában az odessai tragédia idején.
[00:16:33]Állítása szerint nem pusztán maga a tragédia rendítette meg, hanem az európai reakció hiánya.
[00:16:38]Amikor embereket gyilkoltak meg a szakszervezetek házában, és Európa egyetlen szót sem szólt, emelte ki.
[00:16:45]A beszélgetés ezen pontján már világosan látható, hogy Szolov job gondolkodásában az erkölcsi mérce nem elsősorban jogi vagy politikai kategória.
[00:16:55]Ő történelmi és erkölcsi következetességeket keres.
[00:16:57]Úgy érzi, hogy a nyugat egyes tragédiákat hangsúlyosan kezel, másokat pedig figyelmen kívül hagy.
[00:17:03]Ez a kettős mérce érzése szerint minden válaszában visszatér.
[00:17:08]Roger Köppen ezután egy nehéz kérdést tesz fel.
[00:17:11]Arra emlékezteti interjú alanyát, hogy háború idején mindig erős a kísértés arra, hogy az ellenfelet démonizálják.
[00:17:17]Azt kérdezi, nem lenne-e éppen az ő felelőssége, hogy emlékeztesse nézőit arra, hogy az ellenség is ember?
[00:17:25]Szolov jobb válasza meglepően gyors volt.
[00:17:27]Látott valaha akár egyetlen műsoromat is?
[00:17:30]Minden egyes műsoromban ezt mondom.
[00:17:32]Majd hozzáteszi, nem gyűllöljük az ukránokat.
[00:17:35]Köpel azonban rámutat arra, hogy közben rendszeresen használ olyan kifejezéseket, mint a sátánizmus vagy a gonosz nyugat.
[00:17:42]Solowre egy olyan választ ad, amely jól mutatja vallási gondolkodásának sajátosságát.
[00:17:47]Mi nem az embert gyűlöljük, a bűnt gyűlöljük.
[00:17:50]Ez a mondat többször is visszatér az interjú során.
[00:17:55]Szerinte az orosz vallási hagyomány egyik alapelve az, hogy különbséget kell tenni az ember és a cselekedetei között.
[00:18:01]A vita azonban itt sem ér véget.
[00:18:03]Köppel számára továbbra is nehezen elfogadható, hogy politikai kérdéseket vallási kategóriákban értelmezzenek.
[00:18:10]Szolov viszont éppen ezt tartja természetesnek.
[00:18:13]Az ő világ képében a politika mögött mindig erkölcsi és vallási rendszerek állnak.
[00:18:17]A beszélgetés egyik legfontosabb szakasza akkor következik, amikor Köppel arról kérdezi, hogy vallásos embernek tartja-e magát.
[00:18:26]Igen, zsidóként igen.
[00:18:26]válaszolta.
[00:18:29]A válasz után egy hosszabb gondolatmenet következik arról, hogy milyen alapelv vezeti az életében.
[00:18:34]Ez talán az egész interjú egyik legmélyebb személyes vallomása.
[00:18:38]A világegyetem középpontja nem az ember, hanem a mindenható, majd folytatja, nem az egónknak kell irányítania a tetteinket, és még tovább megy.
[00:18:48]Sok minden fontosabb az életemnél.
[00:18:51]Roger Köppelit láthatóan megpróbálja megérteni, hogyan kapcsolódik ez a gondolkodás a háborúhoz.
[00:18:56]Szolov jobb válasza szerint az orosz történelem és kultúra egyik alapja az önfeláldozás eszmélye.
[00:19:02]Mindannyian meghalunk, de miért?
[00:19:05]A hazáért és a népünkért.
[00:19:05]Ez a szemlélet a beszélgetés során újra és újra visszatér.
[00:19:10]A nyugat szerinte egyre inkább az egyén köré épül.
[00:19:12]Oroszország ezzel szemben a közösséget, a történelmet és a hitet helyezi előtérbe.
[00:19:20]Köppel ugyanakkor nem hagyja szó nélkül azokat a kijelentéseket sem, amelyekben Szolov a mai Európát sátánistának nevezi.
[00:19:26]Az orosz műsorvezetőit különösen kemény hangnemre vált.
[00:19:29]Szerinte a modern Európa elveszítette keresztény gyökereit.
[00:19:33]Nem egyszerűen politikai hibákról beszél, hanem civilizációs válságról.
[00:19:37]Mi történt önökkel?
[00:19:37]Mikor árulták el a hitüket?
[00:19:40]Teszi fel a kérdést Solovjov.
[00:19:42]A vita ezen pontján már egyértelműen látszik, hogy Köppel és Solovjov más nyelven beszélnek.
[00:19:47]Nem nyelvileg, hanem fogalmilag.
[00:19:49]A svájci újságíró politikáról beszél, Solov Jov civilizációkról.
[00:19:54]Köppel intézményekről kérdez, Solov hitrendszerekről válaszol.
[00:19:59]Amikor a nyugati értékek kerülnek szóba, Solov nyíltan provokatívvá válik.
[00:20:02]Azt mondják, európai értékeink vannak, de mik azok?
[00:20:07]Majd sorra veszi azokat a jelenségeket, amelyeket a modern nyugat válság tüneteinek tart.
[00:20:12]Nem egyszerű kritikát fogalmaz meg, sokkal inkább egy olyan civilizáció képét rajzolja meg, amely szerinte elveszítette erkölcsi iránytűjét.
[00:20:21]Ezek a részek azok, amelyek miatt a nyugati közönség egy része rendkívül veszélyesnek tartja őt.
[00:20:25]Mások viszont éppen ezek miatt látják benne azt az embert, aki kimond olyan dolgokat, amelyeket sokan gondolnak, de ritkán fogalmaznak meg nyíltan.
[00:20:34]A beszélgetés során többször szóba kerül a szólásszabadság kérdése is.
[00:20:39]Szolovjov szerint az orosz álláspontot a nyugati média tudatosan kizárja.
[00:20:43]Félnek meghallani a hangunkat.
[00:20:46]Mondja.
[00:20:46]Állítása szerint nem azért nem jelennek meg bizonyos orosz érvek a nyugati médiában, mert gyengék vagy megalapozatlanok, hanem azért, mert a nyugati politikai rendszer nem akarja, hogy az emberek találkozzanak velük.
[00:20:58]Roger Köppelit ugyan vitatkozik vele, de jól érzékelhető, hogy a kétfél más alapfeltevésekből indul ki.
[00:21:04]Szolov szerint a nyugati média politikai szereplő, Köppel szerint hibái ellenére továbbra is létezik sajtószabadság.
[00:21:11]Az interjú egyik legérdekesebb sajátossága éppen ez, nem csupán két ember beszélget, hanem két teljesen eltérő valóságértelmezés találkozik.
[00:21:21]A beszélgetés ezen részéhez érve egy újabb fontos elem válik világossá.
[00:21:26]Szolovjov számára a háború nem egyszerűen katonai konfliktus, nem is pusztán geopolitikai küzdelem, hanem erkölcsi próbatétel.
[00:21:35]Olyan esemény, amelyben szerinte minden embernek választania kell, hogy mely értékek mellett áll ki.
[00:21:40]Akár elfogadjuk ezt a gondolkodásmódot, akár nem, az interjúból világosan kiderül, hogy saját szerepét nem újságíróként, sem médiaszemélyiségként, nem pusztán szakmai feladatként értelmezi, küldetésként tekint rá.
[00:21:53]olyan küldetésként, amelyben a politika, a történelem, a hit és a nemzeti identitás elválaszthatatlan egymástól.
[00:22:00]A Roger Köppel és Vladyimir Szolovjov között folytatott beszélgetés vége felé a hangsúly Európára, a nyugatra, a geopolitikára és a jövőre kerül.
[00:22:08]Ezek azok a részek, amelyek miatt neve rendszeresen viták keresztébe kerül, és amelyek miatt sokan egyszerre tartják veszélyesnek, ugyanakkor fontosnak is megérteni a gondolkodását.
[00:22:20]Roger Köppler többször visszatér egy alapvető kérdéshez.
[00:22:24]Valóban úgy gondolja Solovjov, hogy mindenért kizárólag a nyugat felelős.
[00:22:29]Valóban nem lát semmiféle orosz felelősséget.
[00:22:31]A válasz nem egyszerű, igen vagy nem.
[00:22:34]Solovjov elismeri, hogy Oroszország hibázott.
[00:22:39]Természetesen rengeteg hibát követtünk el.
[00:22:41]Természetesen a kormányunk is sok hibát követel.
[00:22:43]Minden kormány hibázik.
[00:22:46]Fogalmazott.
[00:22:46]Ez azonban szerinte nem változtat a lényegen.
[00:22:48]Úgy véri, hogy a jelenlegi konfliktusgyökerei sokkal mélyebbek annál, mint amit a napi politikai viták mutatnak.
[00:22:55]Újra előkerült a NATO kérdése, újra előkerülnek a Minsk megállapodások, újra előkerülnek azok az ígéretek, amelyek Szolov szerint soha nem teljesültek.
[00:23:05]Önök terjesztették ki a NATO-t a határainkig, annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, egyetlen lépést sem tesznek kelet felé.
[00:23:12]A beszélgetés ezen pontján Szolov már nem csupán az aktuális politikusokat bírálja.
[00:23:19]Európáról, mint történelmi szereplőről beszél.
[00:23:22]Úgy látja, hogy a kontinens újra és újra ugyanazokat a hibákat követi el.
[00:23:26]Miért döntöttek úgy a történelem egy bizonyos pontján, hogy joguk van ítélkezni felettünk?
[00:23:31]Kérdezi Solovjov.
[00:23:33]Roger Köppel itt megpróbálja visszahozni a vitát a jelenbe.
[00:23:36]Azt kérdezi, hogy vajon nem túlzó-e minden problémát történelmi sérelmekkel magyarázni.
[00:23:42]Solovjov azonban nem enged ebből a keretből.
[00:23:44]Számára a történelem nem múltidő.
[00:23:47]A történelem ma is jelen van.
[00:23:49]A második világháború, a hidegháború, a Szovjetunió összeomlása, a NATO bővítése.
[00:23:54]Mindez ugyanannak a folyamatnak a része.
[00:23:57]Az interjú ezen szakaszának egyik legérdekesebb része akkor következik, amikor Európa demokratikus rendszereiről kezd beszélni.
[00:24:04]Köppel azt állítja, hogy az európai országokban a kormányokat választások útján lehet leváltani.
[00:24:09]Solov Jovest nem fogadja el szerinte.
[00:24:11]A nyugati demokráciák egyre inkább formálissá váltak.
[00:24:15]Valahányszor egy néppárt sikeres lesz, azonnal azt mondják szélső jobboldaliak.
[00:24:20]Szerinte a politikai rendszer egyre kevésbé engedi meg a valódi alternatívák megjelenését.
[00:24:27]Roger Köppel vitatja ezt a képet, de jól látható, hogy itt már nem konkrét tényekről vitatkoznak.
[00:24:31]a demokrácia fogalmáról vitatkoznak, két eltérő értelmezésről, két eltérő politikai filozófiáról.
[00:24:39]A beszélgetés során többször visszatér az a gondolat is, hogy Európa elvesztette önállóságát.
[00:24:46]Szolobjov szerint a kontinens politikai vezetői ma már nem saját népeik érdekeit képviselik, ehelyett külső hatalmi központokhoz igazodnak.
[00:24:53]Ez a gondolat szinte minden geopolitikai kérdésnél visszatér.
[00:24:58]Legyen szó Ukrajnáról, a szankciókról, az energiapolitikáról vagy a biztonságpolitikáról.
[00:25:04]A beszélgetés hangulata azonban igazán akkor válik feszültétté, amikor Roger Köppel felidézi Solovjov egyik legismertebb televíziós kijelentését, azt a megjegyzést, amelyben Nagy-Britanniát fenyegető nukleáris csapás lehetőségéről beszélt.
[00:25:16]Köppel arra kíváncsi, hogy ma is ugyanúgy gondolja-e ezt.
[00:25:21]A válasz egyértelmű.
[00:25:24]Pontosan.
[00:25:24]A svájci újságíró ezután azt kérdezi, nem érzi-e néha úgy, hogy túl messzire megy, nem lépi-e át a józan politikai vita határait?
[00:25:31]Szolov jobb válasza talán az interjú egyik legtöbbet idézhető mondata.
[00:25:36]Én soha nem megyek túl messzire.
[00:25:39]Ha nem hallják meg a szavaimat, majd meghallják a robbanást.
[00:25:43]Roger Köppen láthatóan megdöbben ezen a válaszon.
[00:25:45]Megpróbálja emlékeztetni arra, hogy emberek milliói hallják ezeket a kijelentéseket.
[00:25:50]Szolov Jov azonban hangsúlyozza, nincs hivatalos állami tisztségem, szabad újságíró vagyok.
[00:25:55]A következő percekben az interjú talán legvitatottabb része következik.
[00:25:59]Köppel megkérdezi, mikor bírálta utoljára Vladyimir Putyint.
[00:26:04]Sokan azt feltételeznék, hogy a válasz kitérő lesz, ehelyett Solov Jov meglepő kijelentést tesz.
[00:26:10]Állandóan minden egyes nap, majd hozzáteszi, sokkal keményebb intézkedéseket szeretnék, sokkal keményebbeket.
[00:26:18]Ez a mondat különösen fontos, mert azt mutatja, hogy saját szemszögéből nem a Kreml legkeményebb hang, nem a Kreml legkeményebb hangjának tekinti magát.
[00:26:26]Éppen ellenkezőleg úgy véri, hogy az orosz vezetés sok esetben visszafogottabb, mint amilyennek lennie kellene.
[00:26:33]Ezután hangzik el az interjú egyik legriasztóbb kijelentése.
[00:26:35]Én a nukleáris fegyverek alkalmazása mellett vagyok.
[00:26:40]A mondat után Köppel, azonnal közbevág.
[00:26:42]Solov azonban folytatja.
[00:26:42]Nem akarom, de elkerülhetetlen.
[00:26:45]Az interjú ezen pontján már világossá válik, hogy számára a jelenlegi konfliktus nem korlátozódik Ukrajnára.
[00:26:52]Azt állítja, hogy a nyugat közvetlen résztvevője a háborúnak.
[00:26:57]A fegyverszállítások, a hírszerzési együttműködés, a katonai támogatás.
[00:27:02]Mindez szerinte azt jelenti, hogy a konfliktus valójában már régen túlnőtt Ukrajna határain.
[00:27:07]Tehát részesei ennek a háborúnak ebben az esetben ellenségek.
[00:27:12]Fogalmazott.
[00:27:12]Ezután még tovább megy, és az ellenséget meg kell semmisíteni.
[00:27:17]Roger Köppel többször próbálja tompítani a kijelentések élét.
[00:27:22]Arra emlékezteti interjú alanyát, hogy Európa nagy része nem akar háborút Oroszországgal.
[00:27:26]Solovjov azonban azt állítja, hogy a gyakorlat fontosabb a szavaknál.
[00:27:31]Ha valaki fegyvert szállít, ha valaki célpontokat jelöl ki, ha valaki hírszerzési adatokat ad át, akkor szerinte részt vesz a háborúban.
[00:27:37]A beszélgetés vége felé egyre inkább kirajzolódik egy alapvető különbség a két férfi között.
[00:27:44]Roger Köppel a konfliktust politikai problémának látja, Solovjov történelmi szükségszerűségnek.
[00:27:52]Köppel kompromisszumokat keres, Solovjov végső küzdelmekről beszél.
[00:27:54]Köppel a diplomáciában hisz, Solovjov egyre inkább az erő logikájáról beszél.
[00:27:59]Ez az eltérés végigjelen van az interjúban, de talán itt válik a legnyilvánvalóbbá.
[00:28:07]Roger Köpper és Vladyimir Szolovjov beszélgetésének utolsó szakasza már nem annyira konkrét eseményekről szól, mint inkább arról a világról, amelyet mindketten maguk előtt látnak.
[00:28:15]A több órás interjú végére ugyanis világossá válik, hogy valójában nem csupán Ukrajnáról vitatkoznak, nem is elsősorban Oroszországról vagy Európáról.
[00:28:25]Két különböző történelmi és civilizációs szemlélet ütközik egymással.
[00:28:30]Roger Köppel többször próbál visszatérni egy alapvető kérdéshez.
[00:28:35]Lehet-e még valamilyen módon helyreállítani a bizalmat Oroszország és a nyugat között?
[00:28:38]Lehetséges-e olyan jövő, amelyben a két fél ismét partnerként tekint egymásra?
[00:28:43]Solob jobb válaszaiból az derül ki, hogy jelenleg rendkívül kevés esélyt lát erre.
[00:28:47]Nem azért, mert szerinte az oroszok és a nyugati emberek természetüknél fogva ellenségek lennének.
[00:28:53]Sőt, az interjú során többször is hangsúlyozza, hogy kedveli az amerikaiakat, kedveli Európa népeit, és hosszú éveket töltött különböző nyugati országokban.
[00:29:02]A problémát szerinte nem a népek jelentik.
[00:29:06]A problémát a politikai rendszerek, az elit és az értékrendek jelentik.
[00:29:09]Ezért mondja többször is, hogy külön kell választani az embereket és a kormányokat.
[00:29:15]Mi mindig külön választjuk az embereket és a kormányokat.
[00:29:17]Emelte ki.
[00:29:19]Ez a gondolat különösen fontos az interjú egészének megértéséhez, mert miközben Szolov rendkívül keményen beszél a nyugatról, közben következetesen azt állítja, hogy nem a nyugati népekkel áll szemben.
[00:29:30]A konfliktust sokkal inkább egy ideológiai és civilizációs összecsapásként értelmezi.
[00:29:37]A beszélgetés során többször előkerül Putyin személye is.
[00:29:39]Roger Köppen láthatóan kíváncsi arra, hogyan látja Solov az orosz elnök szerepét.
[00:29:44]A válaszokból kirajzolódik, hogy Putyint nem egyszerűen politikai vezetőnek tekinti, sokkal inkább olyan embernek, aki képes megérteni az orosz társadalom lelki állapotát.
[00:29:55]Ezért olyan népszerű Putyin, mert tudja, mit éreznek az emberek.
[00:30:00]Fogalmazott.
[00:30:00]Ugyanakkor fontos, hogy az interjúban Solov Jovem nem állítja azt, hogy Putyin tévedhetetlen lenne.
[00:30:06]Éppen ellenkezőleg többször is hangsúlyozza, hogy szerinte az orosz vezetés hibákat követett el.
[00:30:13]Természetesen a kormányunk is sok hibát követel.
[00:30:15]Ami azonban érdekes, hogy ezek alatt elsősorban nem erkölcsi vagy stratégiai tévedéseket ért.
[00:30:19]Sokkal inkább azt, hogy bizonyos helyzetekben szerinte Oroszország túl későn és túl óvatosan reagált.
[00:30:26]Hogy mik a hibáink, túl későn kezdtük.
[00:30:28]Tette hozzá.
[00:30:28]Ez a mondat jól mutatja, hogy saját nézőpontjából még az önkritika is más alapokon áll, mint ahogyan azt egy nyugati elemző várná.
[00:30:37]A beszélgetés végéhez közeledve egyre inkább előtérbe kerül a jövő kérdése.
[00:30:41]Milyen világ alakul ki a következő évtizedekben?
[00:30:46]Lesz-e új hideg háború?
[00:30:46]Lesz-e közvetlen összecsapás Oroszország és a NATO között?
[00:30:51]Solov jobb válaszaiból az derül ki, hogy a jelenlegi nemzetközi rendszert rendkívül instabilnak látja.
[00:30:57]Szerinte a világ olyan átalakulás közepén van, amelyhez hasonlót generációk óta nem láttunk.
[00:31:01]Úgy véri, hogy a régi nyugati diplomácia végetérőben van, és egy új, több pólusú világrend kialakulása zajlik.
[00:31:08]Ebben az új rendszerben Oroszország önálló civilizációs központként kíván létezni.
[00:31:16]Nem nyugatként, nem keletként, hanem saját jogán.
[00:31:18]Ez a gondolat végigvonul az egész interjún.
[00:31:20]Már a beszélgetés elején is erre utalt, amikor azt mondta, nem vagyunk ázsiaiak a mentalitásunkban, oroszok vagyunk.
[00:31:28]A végére pedig ez szinte politikai hitvallássá válik.
[00:31:33]Roger Köppel ugyanakkor nem hagyja szó nélkül azokat a veszélyeket sem, amelyek ebből a gondolkodásból következhetnek.
[00:31:39]Többször utal arra, hogy a világ nukleáris nagyhatalmai közötti konfliktusok könnyen katasztrófához vezethetnek.
[00:31:44]Solovjov ezzel kapcsolatban sem fogalmaz óvatosan.
[00:31:47]A nukleáris fegyvereket nem kívánatosnak, de adott körülmények között lehetségesnek és akár elkerülhetetlennek tartja.
[00:31:54]Ez a beszélgetés egyik legsötétebb pillére.
[00:31:59]Ugyanakkor éppen itt válik világossá az is, hogy saját szemében nem háború párti emberként tekint önmagára, hanem olyan emberként, aki szerint a nyugat nem veszi komolyan Oroszország figyelmeztetéseit.
[00:32:11]Ha nem hallják meg a szavaimat, majd meghallják a robbanást.
[00:32:13]Mondta.
[00:32:13]Ez a mondat egyszerre fenyegetés, figyelmeztetés és világ képének összefoglalása.
[00:32:19]A beszélgetés legvégén már kevés új téma kerül elő, inkább az addigi elhangzott gondolatok rajzolnak ki egy teljes képet, egy olyan ember képét, aki mélyen hisz abban, amit mond.
[00:32:31]Roger Köppel többször próbálja tesztelni ezt, újra és újra felteszi a kérdést, valóban elhiszi mindezt, valóban meg van győződve arról, hogy igaza van.
[00:32:38]Solov válasza minden alkalommal ugyanoda tér vissza.
[00:32:43]a hithez, a történelemhez, a személyes meggyőződéshez, és talán semmi sem foglalja össze jobban ezt a hozzáállást, mint az a történet, amelyet a háború első napjairól mesélt, amikor majdnem két hétig nem tudott aludni, amikor attól félt, hogy esetleg téved, amikor az édesanyjával beszélgetett, és amikor végül arra jutott, hogy továbbra is hisz abban, amit képvisel.
[00:33:04]Ez a jelenet azért fontos, mert megmutatja, hogy az interjúban nem egy egyszerű propagandaszereplő jelenik meg, hanem egy olyan ember, aki saját magát történelmi küldetés részének tekinti.
[00:33:17]Lehet ezt elfogadni, lehet elutasítani, lehet veszélyesnek tartani, lehet meggyőzőnek találni, de figyelmen kívül hagyni alig, ha lehet.
[00:33:24]A Roger Köppellel folytatott beszélgetés legfontosabb tanulsága talán éppen ez.
[00:33:29]A mai konfliktusok nem csupán területekről, katonai műveletekről vagy gazdasági érdekekről szólnak.
[00:33:35]A mélyebb történelmi emlékezetek, identitások, vallási és erkölcsi rendszerek ütköznek egymásnak.
[00:33:43]Szolovjov egész gondolkodása erre épül arra a meggyőződésre, hogy Oroszország nem egyszerűen egy országosok közül, hanem külön civilizáció, külön történelmi küldetéssel, külön érdekrenddel, külön történelmi tapasztalattal.
[00:33:56]Roger Köppler pedig az interjú során újra és újra ugyanazt próbálja megérteni, hogyan gondolkodhat így egy intelligens, művelt, a nyugatot jól ismerő ember.
[00:34:06]A beszélgetés végére nem kap egyértelmű választ, de talán nem is ez volt a cél, mert a több órás interjú legnagyobb értéke nem az, hogy eldönti, kinek van igaza, hanem az, hogy bepillantást enged egy olyan gondolkodásmódba, amely ma emberek millióira hat Oroszországban is, amely nélkül a jelenlegi világpolitikai konfliktusok egy része egyszerűen nem érthető meg.
[00:34:33]Köszönöm szépen, hogy meghallgatták az összeállítást.
[00:34:35]Amennyiben tetszett, akkor arra kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornáinkra, nyomjanak egy lájkot erre a videóra, és írják meg kommentben a véleményüket.
[00:34:45]Köszönjük.