Rendkívüli készültség Törökország határán: milliós krízis fenyeget? - Egeresi Zoltán

[00:00:02]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:02]Ez itt a Migráció Kutatóintézet Horizon podcastje.

[00:00:06]Én Gönci Róbert vagyok, az intézet elemzője, és mai vendégem Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

[00:00:12]Szervusz Zoltán, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:15]Szervusz!

[00:00:15]Köszönöm szépen.

[00:00:17]és nagyon sok aspektusból, de Törökországról fogunk [zene] beszélgetni, ami azért jelentős változásokon esett, tehát a közelmódban is, már egy kicsit régebben is, de először tekintsünk vissza egy kicsit régebbi tendenciára, méghozzá arra, hogy amikor európai kontextusban beszélünk, törökországi migrációról, akkor először mindenkinek a török vendégmunkások jutnak eszébe, tehát kibocsátó országként jelenik meg Törökország, majd pedig ugye a 2015-ös migrációs válság kapcsán egy tranzitországként azonban Törökország egyben egy harmadik, egy befogadó országgá is vált az utóbbi időszakba.

[00:00:48]Tehát hó húzódik ez a vonal?

[00:00:51]Törökország milyen típusú migrációs ország jelen pillanatban?

[00:00:55]Hát mindenféle történet megjelenik Törökország leírásával.

[00:01:01]A statisztikát nézzük, akkor akkor az elmúlt években egyértelműen azt mondjuk, hogy sokkal többen mentek be Törökországba, köszönhetően a szíriai polgárháborúnak.

[00:01:08]Ö de egyébként ha megnézzük a török vízumjelentkezéseket európai országokban, esetleg menekültügyi kérelmeket, azért az is látszódik, hogy azért van Törökország részéről igény arra, vagy törökök részéről arra igény, hogy nagyobb szá menjenek Európába, különös annak köszönhetően, hogy az utóbbi jó pár évben rekordokat döntő inflációt sikerült produkálnia az államnak.

[00:01:31]És hát ugye ez alapvetően megnövelte a törököknek.

[00:01:35]Különösen a képzelt orvos, mérnök, jobb egyetemi diplomával rendelkező, nyelveket beszélő.

[00:01:43]Nem túl jelentős rétegnek a mobilitását, de az ő Európába jutásuk az az meglehetősen nehézkes abból a szempontból, hogy azért a az ő kérelmeiket jelentő számba dobj dobják vissza az Európai Uniós országok.

[00:01:56]Szóval van egy nagy igény.

[00:01:58]Ez kevésbé találkozik a európai országokkal.

[00:02:01]Tehát ezen túlmenően alapvetően Törökországnak a európai diaszpórája.

[00:02:07]Ez a különböző számokat lehet itt is látni, 5-6 millió fő.

[00:02:12]Ez sok esetben egy ilyen transznacionális közösségként tengeti napjai.

[00:02:18]Tehát van Németországban, Ausztriába hazajárnak, nyarat ott töltik Törökországba, rokonok jönnek, mennek és hát nagyon sokan mennek és dolgoznak Törökországba.

[00:02:30]És sokan pedig aztán pár év után visszamennek, illetve tényleg egyfajta hídszerepet töltenek be.

[00:02:33]Úgyhogy ők mindenféleképpen nagyon fontosak a török kormányzat vagy Törökország szempontjából, és hát nyilvánvalóan a befogadó országok, különösen mondjuk Németország szempontjából, ahol tényleg több milliós közösségről beszélhetünk.

[00:02:48]illetve [horkantás] hát emellett egyébként ne feledkezzünk meg arról is, hogy azért törökök mentek szép számmal más országokba, és mondjuk az Egyesült Államokba, de valóban azért a alapvetően gravitációs pont az Európa, és nem nagyon látszik azon, hogy ez változna.

[00:03:02]Ilyen érdekességeket el lehet mondjuk mondani, hogy azért az utóbbi években szintén alapvetően a gazdasági problémákból fakadóan nagyon sok török Mexikón keresztül próbált bejutni az Egyesült Államokba.

[00:03:13]Tehát itt láthattunk egy ilyen több ezres növekedést, ami egy kicsit meglepő földrajzilag, de ismerve a háttértörténetet kevésbé, de alapvetően Törökország részben tranzitországként jelenik meg keletről, délkeletről érkezők számára.

[00:03:27]Másrészt pedig egyre inkább egy egy gravitációs ponttá válik közép-ázsiaiaknak.

[00:03:32]Ugye szírákról most nem kell különösebben beszélni, gondolom úgy is fogunk.

[00:03:39]illetve hát az afgánok Európába való átjutása szempontjából is egy kulcs országnak számít.

[00:03:43]És hát nagyon sokan, tetszik, nem tetszik, azok ott ragadnak és megpróbálnak valahogy boldogulni.

[00:03:50]Beszéljünk először részint a szírekről.

[00:03:52]Ugye itt több jelentős csoport is megjelenik a migráns közösségeken belül.

[00:03:56]Itt többször is megemlítik a szíriaiakat, afgánokat, irániakat, középpsaiakat.

[00:04:01]Milyen szerepet töltenek ők be a török társadalomba?

[00:04:03]És ehhez kapcsolódóan itt most már azért 10 éve tart voltak épp egy permanens migrációs válság Törökország vonzatában.

[00:04:11]A török állampolgárságú lakosoknál érezhető-e egyfajta migrációs fáradtság, amikor a migránsok témába kerülnek?

[00:04:21]Én egy kicsit még messzibbre mennék.

[00:04:22]majd erre fogom kivezetni ezt a történetet, csak ez kevésbé jelenik meg, mert általában nincs idő ugy a törökországi migrációs helyzetet illetően, hogy amióta van Törökország, mint Török köztársaság 1923-tól kezdve, nekik alapvetően egy jól átgondolt migrációs politikájuk volt, és ez pedig alapvetően arról szólt Atatürk idején is, és hát későbbiekben nyilván ezt újra kellett finom hangolni a geopolitikai változásoknak köszönhetően, de ez alapvetően arról szólt, hogy próbált práták megszűni, hogy kik jönnek.

[00:04:52]És a török állam jellemzően arra afelé tendált, hogy a volt oszmán területeket részesített erőnybe.

[00:05:00]Tehát inkább onnan is jöttek emberek, azért ezt tegyük hozzá.

[00:05:02]Tehát olyan jelentős francia diaszpórával nem kellett számolni Törökországba.

[00:05:06]De hogy ebből a szempontból is ugye hát az oszmán birodalom az kiterjedt mindenfelé észak-Afrikától Kaukázusan át hát ugye egészen a magyar területekig, de hogy alapvetően a balkáni területeket vagy illetve onnan érkezőket preferált a mindenkori török állam.

[00:05:21]Ez azt jelentette, hogy az ottani törökök mondjuk bulgáriai vagy koszovói, mondjuk azt, hogy jugoszláviai törökség, de ezen túlmenően általában nagyon jó elbírálásra számíthattak a bosnyákok vagy albánok.

[00:05:35]Koszovó Albániából ugye a bosták pedig nem csak Boszniából, hanem mondjuk a Novipazari szancságból, tehát a délzerbia vagy most észak-montenegroi területekről is.

[00:05:43]És ez nem csak a két világháború között volt így, hanem azután is, annak ellenére, hogy Jugoszlávia egy ugye kommunista hatalom átvételen ment keresztül.

[00:05:51]Az 50-es években szerződést kötött a két állam, és ennek köszönhetően több százezren törökök, albánok meg később bosnyákok is telepedtek le Törökországban.

[00:06:00]Úgyhogy Iztanbulba vannak olyan negyedek, ahol hagyományosan mondjuk egy mosnyákok közül kerülnek ki a polgármesterek, vagy hogyha nem vagy valaki nem bulgáriai török, hát akkor ott nem nagyon lesz polgármester.

[00:06:14]És hát nyilván Istanbul azóta hát mondjuk azt, hogy egy 20 milliós nagyvárossá nőtt, tehát azért ez jelentősen változott ez a helyzet, de hogy tradicionálisan Törökország nyugati részein ezek a balkáni közösségek elég aktív szerepet játszanak, a helyi politikában is igyekeznek megérni, és persze nem csak Istanbul, Bursza, Izmir és még sorolhatnám.

[00:06:33]Tehát azt lénk, hogy ez egy kedvezményes vagy sokkal nyitottabb török bevándorláspolitikát láthattunk ezen a téren.

[00:06:40]Ez részben igaz volt a különböző töröknyelvű népek felé.

[00:06:44]Részben Kaukázus, részben Közép-Ázsia.

[00:06:44]A igazi gondot itt azt jelentette, hogy ugye volt egy Szovjetunió és hát 45 után megront megromlottak a kapcsolatok és onnantól kezdve ez a közösség kevésbé lehetett vagy ez ilyen közösség felé törők kevésbé volt befogadó.

[00:07:00]saját jól felfogott biztons nemzetbiztonság érdekéből kifolyólag.

[00:07:04]És hát a maradékkörnyező országok, mondjuk azt, hogy az arab államok, hát ott pedig alapvetően minimális bevándorláspolitikát engedélyeztek.

[00:07:12]És részben ez emögött, vagy ez állt amögött, hogy ugye amikor a Genfi Konvenció Törökország az 50-es évek elején aláírja, akkor ők egy földrajzi delimitációval élnek.

[00:07:26]Azt mondják, hogy ők csak azt fogadják el menekültnek, pontosabban az kaphat menekült státuszt.

[00:07:31]Törökországban, aki Európából érkezik oda.

[00:07:34]Tehát egyébként ez jól jött a 56-os magyar menekülteknek, akkor több 100 ember ment Törökországba, és egy részük ott is maradt.

[00:07:41]De és ez a szabályozás minden mai napig életben van.

[00:07:46]Szíriai menekültek, vagy hát Szíriából érkező menekült emberek nem remélhették azt, és nem remélhetik mindai napig azt, hogy Törökországban ők megkapják a menekült státuszt, és ezáltal majd valamikor állampolgárok lesznek.

[00:07:59]És ugyanez igaz afgánokra, ugyanez igaz egyébként ebből a szempontból közép-ázsiaiakra is.

[00:08:04]Tehát ők ők ők egy eltérő elbírálás alá esnek.

[00:08:09]És hát ez a ezt a rendszert azért érték ö kihívások már 90-es évek után is.

[00:08:13]Ugye az öbölháborúknak köszönhetően nagyon sok kód menekült Törökországba, de ezek relatív gyorsan lecsengtek és nagy rész relatíve gyorsan visszatérhetett.

[00:08:23]A 2011 után kezdődő vagy 11-yel kezdődő szíriai polgárhábor azt egy új dinamikát.

[00:08:29]És mind a mai napig azt láthatjuk, hogy a Szír közösség a lehető legnagyobb bevándorló közösség Törökországba, és ők viszont a speciális helyzetnek köszönhető, hiszen ilyen szomszédos országunról van szó, és nagy számban jöttek.

[00:08:45]Ők egy speciális elbírálás alá kerültek, egy ilyen ideglenes védelmet élveznek.

[00:08:49]Ez azt jelenti, hogy őket nem lehet kitoloncolni.

[00:08:52]Bizonyos szolgáltatások megilletik őket, oktatás és egészségügy.

[00:08:54]Tehát az ő helyzetük alapvetően jobb, mint egy egyszerű.

[00:08:59]mondjuk azt, egy Afganisztánból érkező, illegális úton érkező valakié.

[00:09:05]És hát alapvetően a színekhez való hozzáállás a háború első éveiben, mondjuk az 2015-16-ig alapvetően pozitív volt, köszönhető annak, hogy kisebb létszámokról beszélhettünk, és a török kormányzat, illetve a török társadalom is alapvetően úgy volt vele, hogy hát itt tényleg a szomszédban folyik egy háború, nekünk nekünk be kell fogadni őket.

[00:09:25]Erre született az az áthidaló megoldás, hogy a akkori török vezetés azt mondta, hogy őket vendégnek, tehát Missfirnak fogjuk hívni, ami nagyon kellemes.

[00:09:35]És hát ezért valahol benne van, hogy hát azért a vendégek nem fognak itt maradni, és akkor előbb utóbb boldogan hazamennek.

[00:09:42]És ez is volt alapvetően a török szíria politikának az alapja, hogy rövid idő alatt, reméljük pár hónap, esetleg egy-két év alatt végetér és aztán pedig mindenki boldogan, nagyon sok szír hálásan térhet haza, és és aztán újra lehet építeni a országot és a kapcsolatokat.

[00:09:56]Csak, hogy nem ez történt, az Iszlám Állam tényleg berobbant a régióba, és és egy öldöklő háború vette kezetét, ami 2014-15 folyamán óriási menekült válságot idézett elő.

[00:10:10]Volt olyan nap, amikor több 100000 ember kelt át Törökországba, legalábbis akiket tudtak regisztrálni.

[00:10:17]És hirtelen 2016-ra, ugye majd ekkor születik meg a uniós megállapodás, pontosabban egy nyilatkozat.

[00:10:25]ö már 3,sés félé millió embert számlált a szíriai regisztrált menekültöm Törökországba, és egy jelentős részük ott is maradt.

[00:10:32]És ebben az is közrejátszott egyébként, hogy megállapodás született az Európai Unióval, és ez gyakorlatilag jelentős mértékben lecsökkentette annak a lehetőségét, hogy ők tovább álljanak, vagy tovább akarjanak állni az Európai Unió felé.

[00:10:48]És gyakorlatilag innentől kezdve, hogy ez kiderül 1671, a török társadalom egyre jobban elkezd belefáradni, és eléggé mondjuk azt, hogy szír vagy arab kritikus hangok jelennek meg a helyi sajtóba, országos sajtóba.

[00:11:04]2018-as elnökválasztáson már ellenzéki jelöltek előhozzák a migránskártyát, a szírmenekült kártyát, és azóta pedig azt láthatjuk, hogy kifejezetten ilyen nyugat-európai stílusú vagy típusú bevándoróellenes párt formálódik Törökországba.

[00:11:21]Az más kérdés, hogy 2-3%-nál többet ők nem tudnak szerezni, tehát nincsenek is benne a parlamentben, de egyértelműen tematizálják a szíriai menekültek vagy szí szírák jelenlétét Törökországba.

[00:11:32]és erre a kormányzatnak is kell valamit lépni, illetve hát nyilván a többi ellenzéki párt is eltérő mértékben, de beszél erről.

[00:11:38]És hát ugye itt aztán mindenfélét láthatunk, voltak hát elég konfliktusos találkozások a többségkisebbség között, főleg 2017-18 tájékán.

[00:11:50]Azóta azért azt láthatjuk, és ebben jelentő szerepe van a 2024-es hatalomátvételnek Szíriába, hogy kezdenek [torokköszörülés] megnyugodni a lecsengeni az indulatok.

[00:12:02]nagyon sok szír visszatér, legalábbis megpróbál visszatérni Szíriába.

[00:12:05]És hogyha hivatalos adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi két három évben azért csökkenés van, és most már csak nagyjából 2,3 millió regisztrált él Törökországba, és sokkal kevésbé ők vannak most már a a napirenden, tehát ebből kifőlag a helyzet jobb.

[00:12:22]És hát ez a közösség ugye egy jelentős része már különösen a fiatalok megtanultak törökül, török iskolákba járnak.

[00:12:29]Ö még ha nincs is állampolgárságuk, de illeszkednek be.

[00:12:33]Zárójelásen jegyzem meg, hogy pár százer szír azért szíriai már kapott török állampolgárságot, de ez még mindig a kisebbség.

[00:12:41]És és alapvetően ez a közösség a a kevésbé képzett munkaerőként mezőgazdaságba, idénymunkákba, gyárakba helyezkedik el.

[00:12:54]Tehát nagyon fontos részei a török munkaerőpiacnak.

[00:12:56]Az más kérdés, hogy ők a legkiszolgáltatottabb részei.

[00:12:58]Úgyhogy nem mondanám azt, hogy a helyzet az túl jó.

[00:13:02]És és van egy dinamika abban, hogy éppen a a szírekről hogyan beszél a török társadalom.

[00:13:07]Az előző években határozottan mondhatni azt, hogy konfliktusosabb volt a kapcsolat és a helyzet.

[00:13:15]Én is olyan ugye rendszeresen járok Törökországba, hogy olyan olyan narratívákba futottam bele, hogy ne találkozzunk a helyi váci utcába, mert nagyon sok ott a szíriai.

[00:13:26]Hát én attól még elmentem és mondhatom, hogy nem, és teljesen biztonságos volt ez a történet.

[00:13:31]De hogy de hogy de hogy néha ezt a történetet különös amikor ezek a a bevándorlóellenes pártok vagy párt vagy vezetők nagyobb szerepet tudtak kapni egy kampányba, akkor akkor akkor ez föl lett csavarva.

[00:13:46]Most jobb a helyzet, és mondhatjuk azt, hogy alapvetően mindenki arra számít, hogy a jelentős részük visszatért, de az, hogy mindenki, az biztos, hogy nem.

[00:13:52]Már csak azért is, mert be vannak épülve a török gazdaságba.

[00:13:57]és a többi közösséget is megemlítve, hát ugye az afgánok számára jellemzően Törökország, tranzitország, ők nem élveznek ilyen státuszt, mint a szíriaiak, és ők hát illegálisan vannak ott, próbálnak nyilván, akik ott ragadnak, munkát találni és valahogy élni.

[00:14:17]Ö nagyon fontos azt látni, hogy azért amikor az amerikaiak kivonultak Afganisztánból, Törökország azonnal, addig is egyébként igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni a hát ugye a korábbi vezetéssel, de hogy a a tálibokkal is megtalálták a közös hangot, és hát azóta is a keleti határok felől érkező afgánoknak charter járatok indulnak, illetve hát ilyen gépekkel viszik őket nagyon gyorsan vissza Afganisztánba.

[00:14:44]Tehát alapvetően az illegális migráció Törökország minden eszköz igyekszik megállítani és és minimalizálni a így érkező afgánok számát.

[00:14:54]Egyébként így nagyjából egy 2-300000 főre lehet tenni, ami egy 85 milliós országban azért nem egy olyan óriási tömeg is.

[00:15:00]Így ez a 2-3 milliós szír sem egy hatalmas tömeg, ilyen 3-4%.

[00:15:04]Azért ezt tudják menedzselni.

[00:15:09]De hát mindenféleképpen az látszik, hogy hogy a török társadalom kevésbé nyitott.

[00:15:14]akik felé a török társadalom alapvetően elfogadó, azok a különböző türk testvérek, tehát Török Államokból, Közép-ázsiából, Azerbajdzsánból érkezők, illetve a balkáni muszlimok.

[00:15:27]Tehát ezek a régi reflexek, ezek ezek ezek élnek tovább.

[00:15:31]Különösen azért azt ne felejtsük el, hogy egy iszlamista vezetés van hatalmon Törökországban, hogy mennyire iszlamista az kérdőjel, de hogy egyértelműen ebből a politikai formációból nőtte ki magát.

[00:15:41]És például Erdogan esetében is a 90-es évek az részben a boszniai háborúról szólt, hogy ki kell állnia a hitsorsosok hittársak mellett.

[00:15:50]És egyébként ennek is köszönhető az egyébként, hogy a szírekkel vagy szíriaiakkal ennyire megengedő volt Törökország.

[00:15:57]is mondhatjuk azt, hogy miközben nagyon sokan 2016-17-ben még a kormánypártból is azt mondták, hogy nem kéne őket befogadni, nem kéne őket itt tartani az országba.

[00:16:08]Erdogán határozottan azt mondta, hogy nem, mi őket itt tartjuk, pontosabban nem fogjuk őket visszaküldeni.

[00:16:18]Nyilván azóta ő is finom hangolt ezt, de hogy ebből a szempontból mondjuk nagyon sok esetben azt láttuk mondjuk Európában, hogy sok vezető azt mondja, hogy nem akarunk látni senkit.

[00:16:23]Ö Törökországban pont az államfő volt az egyik, aki így nyitva tartotta, kontrollálva, de nyitva tartotta a kapukat, és ezt a közösséget bizonyos szempontból megőrizte.

[00:16:37]Nyilvánvalóan a belső elégedetlenségek miatt azért ez finomodott, de ahogy említettem is, a szírek milliói még továbbra is ott élnek Törökországba.

[00:16:46]És [zihálás] hát az utóbbi évek politikája pedig egyre inkább arról szól, hogy nyitnak a türk tanács, illetve most már türk államok szervezetének tagjai felé.

[00:16:55]Itt kevésbé Magyarországról van szó.

[00:17:00]Magyarországról jelentős bevándorlás nincs.

[00:17:02]Nagyjából 1000 magyar élhet Törökországba, hanem Közép-Ázsia és Azerbajdzsán.

[00:17:06]És h itt azért a a ez ez testvériségről van szó tényleg, különösen Azerbajdzsán esetében, ami ugye a legközelebb is van közös határ.

[00:17:15]És ezt fontos hangsúlyozni, hogy az Azeri nyelv vagy azerbajdzsán nyelv és a török az rettenetesen közel áll egymáshoz.

[00:17:22]Gyakorlatilag megértik egymást.

[00:17:25]Ö, Azerbajdzserek ők meg is tanulnak, törökkel mindenki török sorozatokat néz, török nyelven.

[00:17:32]És és gyakorlatilag ez a 90-es évektől kezdődően Törökország rengeteg ösztöndíjat adott nekik, rengetegen jöttek, telepedtek le Törökországba és és hát ott is kialakult egy hát ilyen transznacionális diaszpóra, például Azerbajdzsánban, ha valaki nem törökországi egyetemen szerzi az orvosi diplomáját, akkor nagyon nehezen tud labdába rúgni a helyi Azerbajdzsánban.

[00:17:59]és még sorolhatnánk, tehát hogy ez már ez igazából jóval több mint két ország közötti egyszerű migráció.

[00:18:02]Ö, és nagyon sokan dolgoznak azerbajdsániak, meg élnek Törökországba, de az utóbbi években, évtizedekben azt látjuk, hogy közép-ázsiaiak is zárkóznak föl, akik felé egyébként, ahogy említettem is, a török társadalom és a török kormányzat is, részben ebből kifolyólag sokkal barátibban, megengedőben viselkedik migrációs ügyekmá.

[00:18:27]Ha már közös határ, itt ugye egy bajógyék vetül Törökországra.

[00:18:29]A nemzetközi sajtó többször is írt erről az elmúlt fél évben, hogy hamarosan jöhet egy új migrációs hullám Törökország felé, méghozzá Iránból.

[00:18:37]De mennyire valós ez a fenyegetés?

[00:18:41]Látunk-e bármifajta mozgást?

[00:18:44]Jelenti az, hogyha nem látunk semmiféle mozgást, hogy nem is jön-e majd mozgás?

[00:18:48]És általánosan miben különbözik ez a helyzet a 2011-15-höz képest?

[00:18:55]Még nagyon az elején vagyunk ennek a konfliktusnak, sőt lehet, hogy ez hamarosan meg is oldódik, bár azért vannak itt még bőven kérdőjelek.

[00:19:01]Úgyhogy mielőtt még abba belekezdenénk, hogy hogy mikor ér véget a az jelenlegi öbölválság vagy öbölháború, amit látunk a a török iráni határon, hogy igazából visszaesés történt a napi átaladásokat illetően ugye az irániak ők nyugodtan jöhetnek Törökországban, nincsen mizum és nagyon sokan, különösen határmenti területekről jártak át Kelett Törökországba, ahol minden mindenféle termékhez hozzá lehetett jutni, meg ott bizonyos esetekben sokkal szabadabb lépkörben tudták mulatni az idejüket, illetve emellett egyébként nagyon sok irá vásárolt különböző török városokban Isztanbulban, vagy a Feketenger térségében is például lakóingatlant, és és hát akkor ők hol itt vannak, hol ott.

[00:19:53]Nyilván nincs egy jelentős iráni diaspora Törökországban, de hogy egy élénk kapcsolat volt, vagy illetve van még mindig a két ország között.

[00:20:01]Na most a háború, amit eddig láttunk, azt hozta el, hogy azért jó páran elmenekültek Törökország, vagy legalábbis Törökországon keresztül valahova.

[00:20:10]Nagyon sokan visszamentek Iránba egyébként, hogy akkor ott legyenek a családjukkal, de egyelőre, és ezt itt nem Törökország a főirányító, hanem a hát ugye az iráni, izraeli, amerikai háromsz, illetve az, hogy mi történik Iránban magáb, de hogy ott nem alakult ki a bombázások ellenére egy akut konfliktus, vagy felkelés, vagy polgárháború, ami egyébként ugye Szíriába lezajlott, de azért itt is hangsúlyozni kell, hogy nyilván ott is változóintenzitással haladt a konfliktus, de ott is nagyjából két évet kellett várni ahhoz, hogy 200000 embert átérje az úgymond menekültek, vagy ezek a vendégeknek a száma, akiket egyébként a törökök alapvetően táborokba helyeztek el.

[00:20:53]Aztán azóta ezeket döntőrészt fölszámolták, úgyhogy szírek most már mindenhol vannak.

[00:21:00]Hát főleg a határmentél is a nagy városokban.

[00:21:01]Tehát még idő se telt el annyi.

[00:21:04]A helyzet sem annyira durva idézőjelesen, hogy jelentős szíria iráni lakosság induljon meg Törökország irányába.

[00:21:12]Ö nyilvánvalóan, hogyha ott egy elhúzódó polgárháború kezdődne például a Kurd lakosságnak a fellázadásával, vagy mondjuk azerbajdzsáni lakosságnak a fellázadásával, és ugye pont ők élnek ott Észak Nyugat-Iránba, Nagy tömbe, nem messze a török határtól, tehát hogy ennek lennének igazán méreható implikációi Törökországra nézve is, de ennek még hála Istennek nem látjuk a nyomait.

[00:21:41]Az más kérdés, hogy a törökök erre föl vannak készülve, tehát a török határ az meg van erősítve.

[00:21:44]Már a korábbi években, köszönhetően részben az afgánoknak, illetve a szíriai tapasztalatoknak egy, ahol a terepviszonyok megengedték, ott egy ilyen 3-4 m magas betonfal építésébe kezdtek a törökök.

[00:21:59]Itt több 100 km már áll szint a a szíriai határ mentén is.

[00:22:03]A többi terület pedig egy ilyen magas hegyvidéki nagyon nehezen járható vidék.

[00:22:09]Tehát onnan nem várható, hogy sikerrel több száz ember kelljen át Törökországba.

[00:22:17]Emellett pedig hát a törököknek az előző évek migrációs válságai vagy hát megint sajnos a 2023-as délkerettörökországi földrengés miatt nagyon komoly tapasztalatai vannak arról, hogy hogy lehet szinte a semmiből sátorvárosokat vagy ilyen konténervárosokat építeni, amivel akár több évig is meg tudják fogni több 10000 vagy több 100z embert akár a határ mentén.

[00:22:41]Úgyhogy erre vannak tervek, fel vannak készülve.

[00:22:46]De igyekeznek mindenféleképpen elkerülni, hogy legyen egy komolyabb válság.

[00:22:49]És ez egyébként tökéletesen látszik a török külpolitikába.

[00:22:50]amennyire tudtak, próbáltak közvetíteni.

[00:22:55]Hát úgy látszik, hogy nem ők kapták a munka oroszlán részét, de mondjuk azt, hogy low profile, tehát alacsonyan tartották a a az ő Irán kritikájukat, vagy Amerika kritikájukat ebben a helyzetben.

[00:23:10]Törökországnak alapvetően az a célja, hogy nyilván Irán ne legyen túl erős, tehát ne vágyon egy atomnagyhatalommá, ha lezáró ez a konfliktus.

[00:23:16]viszont mindenféleképpen elkerülendő a káosz, tehát ne legyen polgárháború, ne szakadjon szét Irán, mert annak viszont tényleg olyan beláthatatlan következményei vannak, amivel amit jobb lenne előrni.

[00:23:28]Hiába állnak a falak, hiába felkészült a hadsereg, hiába van tapasztalat, de azért ezt nem kéne élesbe tesztelni.

[00:23:36]Talán ennek kapcsán is érdemes ezért beszélni arról, hogy idén van a 10 éves fordulója az EU Törökország megállapodásnak.

[00:23:44]Most így visszatekintve, hogyan értékelhetjük egyrészről ezt a megállapodást?

[00:23:47]Tehát ez javított vagy rontott Törökország stratégiai megítélésén, hiszen azért itt felmerültek zsarolási kísérletek is Törökország részéről, amiről most már azért lényeges szakirodalom van, valamint mit árul el ez nekünk arról, hogy egy hasonló migrációs válság kialakulása esetén mire számíthatunk mi európaiak a törököktől?

[00:24:09]Hát igen, ugye ez megint kicsit olyan tipikus, hogy féligt tele, félig üres történet.

[00:24:14]Nyilván, hogyha azt nézzük, hogy ez a 2016 márciusában aláírt nyilatkozat, ez kezelte az akkori problémát.

[00:24:21]Ugye előtte nagyjából egy éves időszakban több mint 1 millióan lépték át illegálisan a uniós török határokat.

[00:24:31]Ö, és ugye ez aztán nagyon komoly problémát jelentett, nem csak Görögország számára ugye főleg ott keltek át a az emberek a tengeren vagy szárazföldi határon, hanem Magyarország és Németország számára is.

[00:24:43]Nos, szóval az lényeg, hogy ez a történet relatívan gyorsan kezelte a problémát.

[00:24:47]Döbbenetes mértékben visszaesett a illegális határátlépések száma.

[00:24:51]Tehát korábbi hónapokban 100-200 is volt, utána pár 10000, pár 1000er.

[00:24:58]És azóta nyilván voltak mozgások, de alapvetően azt látjuk, hogy a rendszer az működik.

[00:25:05]És és és nagyjából pár 10000 ember tud Görögországba, jellemzően Görögországban, kisebb részben Bulgáriába átmenni Törökországból.

[00:25:13]Ez egy kezelhetőnek tűnő történet, illetve a 2014 ezelőtt is hasonló számokat láthattunk.

[00:25:20]Nyilván azóta a görögök is jobban megerősítették a határvédelmüket, partiőrséget, újabb kerítést emeltek a Marica folyó völgyébe.

[00:25:29]Úgyhogy a jelenlegi helyzet az másabb, mint 2015-16 folyamán volt.

[00:25:35]És azt is látni kell, hogy a törökök is sokkal jobban felkészültek, a merem említett határfalaknak, mélységivédelmek, drónokkal való felderítésnek.

[00:25:43]Hát ugye ez ez most már lassan nemzeti sport Törökországban.

[00:25:47]Úgyhogy ebből a szempontból akár Szíria felől van egy válság, akár Irak felől van egy válság, akár Irán felől van egy válság, a törökök sokkal jobban felkészültebb, sokkal több tapasztalattal rendelkeznek.

[00:26:00]És ami nagyon fontos, hogy a migrációs kérdés az egy az egy politikai társadalmi üggyé vált.

[00:26:06]Nem lehet megkerülni.

[00:26:09]Tehát azt, hogy a török társadalom alapvetően nem szeretne látni, és megint kicsit visszakanyarodva egy korábbi kérdésedre, hogy igen, elfáradtak, ők nem szeretnének látni nagy tömegben nem törökökhöz kötődő, bár néha még őket se, tömegeket.

[00:26:23]Úgyhogy ebből a szempontból, hogyha hirtelen most odaállna pár millió iráni, hát a török lakosság nem tapsikolna, ha esetleg azerbajdsániak jönnének onnan, ők ők speciális elbírálás alá kerülnének, de de nem biztos, hogy Erdogan ezt a politikai kockázatot olyan szívesen vállalná el, hogyha nem kell, akkor nem.

[00:26:42]És ugyanez igaz Irak vagy Szíria esetében is.

[00:26:44]És hát ennek köszönhetően ugye ebből a szempontból az utóbbi két év jól alakult Törökország számára Szíriába egy baráti rezsim került hatalomra.

[00:26:53]és a törökök attól még ott vannak, és próbálják kontrollálni, hogy megakadályozzák azt, hogy egy újabb menekült válságok alakuljon ki.

[00:27:00]Ugye azt kevésbé szoktuk kiemelni, de az is nagyon fontos, hogy Törökország ugye megtartott 3-4 millió szíriai menekültet határain belül, de a Észak-síriába, Idlibbe és és környékén ott szintén hasonló nagyságrendben látott el éveken keresztül belső menekülteket és akadályozta meg, hogy ezek az emberek Törökországba és esetleg majd később Európába menjenek.

[00:27:23]Ebből a szempontból a helyzet az mindenféleképpen jobb és mindenki felkészültebb, mint korábban volt.

[00:27:29]Kiépültek azok a mechanizmusok, amelyek 15 előtt vagy 16 előtt nem léteztek, vagy vagy gyerekcipőben jártak.

[00:27:35]Ugye a 16-os megállapodásnak volt egy olyan része is, hogy ugye 6 milliárd eurót kap Törökország.

[00:27:41]Ezt nem biancó csekként, hanem alapvetően a szírek integrációjának vagy helyzetének javítás érdekében.

[00:27:48]Ugye ez a pénzösszeg már lejárt, elköltötték, de hogy azóta is újabb megállapodások születtek, és nagyjából hasonló nagyságrendben Törökország továbbra is számíthatott az uniós támogatásokra.

[00:28:01]És hát erre ennek a pénznek egy jelentős része például arra megy el, hogy ilyen befogadó központokat visszatoloncolási központokat építsenek, javítsák a török ellenőrzéseket.

[00:28:14]Nem olyan régen voltam Istanbulban, és ott láttam egy nagyon érdekes járművet.

[00:28:18]Ez egy talán talán török újítás, legalábbis én még itthon nem láttam.

[00:28:23]Ez ezt úgy lehetne lefordítani, hogy ilyen mobil migrációs ellenőrző pont.

[00:28:28]Ö tehát külön ö színe van, tehát mindenki látja, hogy miről van szó, és hát ott kiszállnak az ellenőrök, és elkezdenek ellenőrizni, hogy ki honnan jött, van-e vízuma, van-e van-e ö útlevele, és hogyha nincs, akkor megteszik a megfelelő pontokat.

[00:28:45]És mivel hát ugye egy egy ez egy kis teherautóról van szó, azért ez tényleg elég mobil.

[00:28:49]És hát ebből nagy sikerrel nyugtázta a török sajtó, hogy azért van már jó pár Törökországban, és nyilván a fontosabb helyeken könnyű ilyenekkel találkozni.

[00:29:00]Én is egy nagy buszpályaudvaron futottam egy ilyenbe.

[00:29:02]Úgyhogy ez ez a Törökország ebből a szempontból más, mint 10 évvel ezelőtt volt.

[00:29:06]És márcsak a belső, tehát a belpolitikai logikából fakadóan is, és aztán egy kicsit megnyuttató itt európai szempontból, a török, mindenkori török kormányzat, és akár valaki majd Erdőán után jön valószínűleg ugyanezt fogja tovább vinni, hogy ellenőrizetlen nagy tömegek ne kelljenek, ne kelhessenek, ne jussanak Törökországba, illetve a migrációt amennyire lehet kontrollálják.

[00:29:34]Ezzel akár konfliktusokat is felvállalva nagyon sok országgal.

[00:29:39]Törökország mindenesetre jelentős partnerünk maradt, különösen most az új migrációs paktum körülményei közepette akár visszatérési központok meglátjuk.

[00:29:48]Hegeresi Zoltán, köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:29:50]Köszönöm a meghívást.

[00:29:52]A nézőknek és hallgatóknak pedig nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:29:56]Ez a Migráció Kutatóintézet Horizont podcastje volt.

[00:29:58]Én Gönci Róbert voltam.

[00:30:00]Találkozunk jövő héten.

[00:30:00]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:30:03]Tényleg talán az elmúlt [zene] időszakban sokan esetleg érezhettek mondjuk akár félelmet azzal kapcsolatban, hogy mondjuk milyen politikai álláspontjuk van.

[00:30:10]Már a választások előtt rendszeresen kaptunk olyan kommenteket, üzeneteket, [zene] hogy amikor ha a Fidesz veszít, akkor csomagolnunk kell, el kell mennünk, meg fogunk szűnni.

[00:30:21]választások után volt, aki még az ablakon is bekiabált neked.

[00:30:25]Felhevült politikai [zene] időszakon vagyunk túl, és nem is biztos, hogy teljesen túl vagyunk rajta, de hogy itt meg szeretnénk megteremteni azt a lehetőséget, hogy itt békében nyugodtan lehessen diskurálni, tartalmat fogyasztani.

[00:30:35]Ezért is lett fix klub a neve, és nem mondjuk ultrahang nem tudom mi.

[00:30:37]Egy olyan fix pont tud lenni, hogy bármi történjen a YouTube-bal, algoritmussal satöbbi, satöbbi.

[00:30:43]Ezrészt ez egy életmű archívum is azért összességében, illetve összegyűjti azokat az alkotókat, akik jó tartalmakat gyártanak.

[00:30:51]Nem véletlenül klub egy közösségi felület.

[00:30:53]A hallgatók is egyébként tudnak [zene] majd posztolni, tudnak kommentelni, tudnak szóba elegyedni ugye az adott szakértőkkel, a szakértők posztjai alatt.

[00:31:01]Be tudnak [zene] írni élő kérdéseket, reakciókat.

[00:31:04]Egy kicsit úgy kell talán ezt elképzelni, hogy mi szívesen megosztanánk, ami itt zajlik a szerkesztőségben.

[00:31:08]Van mobil applikációja, van webesen elérhető felülete és ugye ehhez párosul még a podcastes kiegészítés.

[00:31:14]A Spotify, az Apple Podcast és az összes podcast platform.

[00:31:18]Az ultrahang összes tartalmát elő összefoglaló cikket [zene] is fogunk biztosítani, olvasgatni is lehet.

[00:31:23]egy olyan közösséget, egy olyan egy olyan támogatói platformot teremtsünk meg, ahol ahova az ember szívesen felmegy.