Ultrahang Plusz 34:58

Az Osztrák-Magyar Monarchia találta ki a modern ukrán identitást? - Szolovjov magyarul 2. rész

ukrán háborúnukleáris fegyveroroszországpropagandakülpolitika
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Az Osztrák-Magyar Monarchia találta ki a modern ukrán identitást? - Szolovjov magyarul 2. rész
tl;dr
  • Szolovjov hangsúlyozza a nukleáris elrettentés pragmatikus szerepét, megkülönböztetve a taktikai csapást a stratégiaitól; szerinte Európa önmagában nukleárisan gyenge Oroszországgal szemben.
  • Kifejti, hogy a Nyugat félreérti Oroszország mentalitását, Európa elárulta hagyományos értékeit, és az oroszok mély árulást élnek át a nyugati politikával szemben.
  • A Holodomort egész Szovjetuniót sújtó katasztrófaként, nem kizárólag Ukrajna elleni népirtásként értelmezi, a sztálini rémtetteket a gyarmatosító nyugati hatalmak bűneivel állítja szembe.
  • Tagadja az önálló ukrán történelmet, a modern ukrán identitást osztrák–magyar monarchiabeli politikai konstrukciónak nevezi, Banderát és Suhevicset nácinak tartja.
  • A denacifikációt jogi-alkotmányos reformként definiálja (orosz nyelv jogai, egyházi szabadság, náci ideológia tiltása), nem tömeges megtorlásként.
  • A konfliktust nem ukrán–orosz háborúként, hanem a NATO ellen vívott harcként mutatja be, ahol szerinte az ukránok a nyugati terjeszkedés áldozatai és eszközei.
  • Katonai előrenyomulásról és drónforradalomról beszél; elismeri, hogy minden fél propagandát folytat, és szerinte a Nyugat súlyosan alábecsülte Oroszország gazdasági ellenálló képességét.
  • A mai európai politikusokban nem bízik, a reményt a hagyományaikat tisztelő európai emberekbe helyezi; Chirac-ot, Kohlt, Berlusconit és Schrödert említi pozitív kivételként.

    „Nem harcolok. Mi egyszerűen úgy érezzük, hogy elárultak bennünket.” – Vlagyimir Szolovjov

Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés háttere

A felvétel egy több órás interjú második részét tartalmazza, amelyben Roger Köppel svájci újságíró Vlagyimir Szolovjovval, a Kreml egyik legismertebb véleményformálójával beszélget. A második rész fókusza Oroszország katonai stratégiája, a nukleáris elrettentés, történelmi viták (Holodomor, sztálini terror, ukrán identitás), a háború jelenlegi állása, valamint Európa és Oroszország viszonya. A hangulat végig feszült, a kérdező többször szembeszáll Szolovjov állításaival, de a beszélgetés nem szakad meg.

Nukleáris fegyverek és elrettentés

Az atomfegyverek stratégiai és taktikai használata

Köppel azzal nyit, hogy ha Oroszország atomfegyvert vetne be, az végső soron a saját civilizációjának pusztulását is jelentené, így miért lenne ez reális lehetőség. Szolovjov szerint Oroszország nem öngyilkos állam.

„Mi nem vagyunk öngyilkosok, egyszerűen rendkívül pragmatikusak vagyunk.” – Vlagyimir Szolovjov *

Kifejti: különbséget kell tenni stratégiai és taktikai atomfegyverek között. Egy korlátozott taktikai csapás nem Európa teljes megsemmisítését jelentené, viszont világos jelzés lenne arra, hogy Oroszország kész alkalmazni ezeket az eszközöket.

Európa nukleáris gyengesége

Szolovjov szerint Európa önmagában nem rendelkezik elegendő nukleáris képességgel Oroszországgal szemben. Erre számítanak: az Egyesült Államok majd harcol Európáért.

„Európának nincs elég nukleáris ereje ahhoz, hogy megküzdjön velünk. (…) Biztosak benne, hogy az amerikaiak meghalnának Európáért.” – Vlagyimir Szolovjov *

A kérdező figyelmeztet, hogy egy nukleáris konfliktusban senki sem lehet győztes, Oroszország is a saját pusztulását kockáztatja. Szolovjov visszautasítja: az elrettentés lényege, hogy a másik fél tudja, egy támadásra azonnali válasz érkezik.

„Amint rakétákat indítanak ellenünk, mi azonnal kilőjük mindazt, amink van.” – Vlagyimir Szolovjov *

A hatalmas összegeket felemésztő nukleáris arzenál szerinte éppen az elrettentés miatt fontos: minél erősebb, annál kisebb a támadás esélye.

Európa és Oroszország kulturális szakadéka

Nyugati félreértések Oroszországról

Szolovjov visszatérő motívuma, hogy a Nyugat alapvetően félreismeri Oroszország gondolkodását. Nyugat-Európa szerinte abból indul ki, hogy Oroszország ugyanúgy viselkedik majd, mint egy nyugati ország – ez alapvető tévedés.

„Ha azt hiszik, hogy fegyverrel bejöhetnek az országunkba, és mi ugyanúgy fogunk harcolni önökkel, mint az ukránokkal, akkor őrültek.” – Vlagyimir Szolovjov *

Európa értékvesztése

A műsorvezető emlékezteti Szolovjovot korábbi kijelentésére, miszerint Európa elveszítette értékeit, kultúráját és hagyományait. Felveti: ha ez igaz, miért vásárolt olyan sok gazdag orosz éppen Európában házakat és birtokokat? Szolovjov szerint ez nem cáfolja az állítást, mert a változás nem egyik napról a másikra következik be. Európa az elmúlt 25-30 évben árulta el saját érdekeit. Kiemeli Olaszországot, amely még őrzi keresztény gyökereit, ugyanakkor élesen bírálja Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is.

A kérdező megjegyzi, hogy állandó fenyegetéssel nem lehet párbeszédet folytatni. Szolovjov visszautasítja: ő csupán ugyanolyan hangnemben válaszol, mint amilyennel Oroszországot évek óta illetik. 2014 óta naponta sértéseket, hazugságokat és rágalmakat olvas az európai sajtóban. Szerinte Nyugaton minden problémára ugyanaz a válasz: ha valaki meghal, az az oroszok hibája, ha valami rossz történik, az biztosan Putyin miatt van. Az európai elit nem érti sem Oroszországot, sem saját társadalmát.

Személyes motivációk

Ki is valójában Vlagyimir Szolovjov?

Köppel személyesebb irányba tereli a beszélgetést: mi hajtja, mi a végső célja? Szolovjov válasza egyszerű: szereti a munkáját, élvezi.

„Szeretek emberekkel beszélgetni. Szeretem az embereket. Rendkívül érdekelnek az emberek.” – Vlagyimir Szolovjov *

A kérdező felhívja a figyelmet, hogy kívülről nézve Szolovjov gyakran rendkívül keményen beszél Európáról és a Nyugatról – valóban szereti az embereket? Szolovjov hosszú filozofikus választ ad: az orosz szeretet más természetű, mint a nyugati, nem önző, nem a birtoklásról szól. Ha barátai vannak, mindent odaadnak, ha ellenségei, akkor sem alázzák meg őket. Hivatkozik az orosz irodalomra: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov és Puskin testesíti meg azt a gondolkodásmódot, amely az orosz társadalmat évszázadok óta meghatározza – Európa ezt nem érti.

Pszichológiai felvetés

Köppel felveti, hogy talán Szolovjov állandó harciassága mögött valamilyen személyes trauma húzódik. Szolovjov nevetve visszautasítja: boldog családi életet él, szülei is élnek, szeretik és támogatják. Nincs benne harag, az igazságot keresi. Külső szemmel mégis úgy tűnik, mintha folyamatosan harcban állna a Nyugattal. Szolovjov röviden annyit felel:

„Nem harcolok. Mi egyszerűen úgy érezzük, hogy elárultak bennünket.” – Vlagyimir Szolovjov *

Történelmi viták: Holodomor, Sztálin és a gulág

A Holodomor értelmezése

A hangulat itt forrósodik fel leginkább. A kérdező felhozza a Holodomort, azt állítva, hogy Sztálin milliókat ölt meg Ukrajnában, emberek millióit éheztette halálra. Szolovjov azonnal indulatosan félbeszakítja: „Ki mondta önnek ezt az ostobaságot?” A kérdező szerint ez történelmi tény, Szolovjov tagadja.

Részletesen kifejti: az éhín nem kizárólag Ukrajnát sújtotta, ugyanaz a tragédia a Volga mentén, Kazahsztánban is lezajlott. Ezért helytelen kizárólag Ukrajna elleni népirtásként értelmezni az eseményeket.

„Ez szörnyű katasztrófa volt, de nem egyetlen nemzetiség ellen irányult. Az emberek nem azért haltak meg, mert ukránok voltak, hanem a kollektivizálás következményei miatt.” – Vlagyimir Szolovjov *

A svájci újságíró Robert Conquestre és Richard Pipesre hivatkozik, Szolovjov ezeket a kutatásokat sem fogadja el: mondjon egyetlen embert, aki ezt személyesen látta és hiteles dokumentumokra alapozta. A kérdező erre személyes családi történetet hoz fel, nagyapja Ukrajnából származott, a családi emlékezet őrzi a korszakot. Szolovjov továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az egész Szovjetunió súlyos válságot élt át.

A gulág és a sztálini terror

A vita a gulágra, a koncepciós perekre, a kulákok üldözésére terelődik. A kérdező szerint a bolsevik rendszer milliókat ölt meg. Szolovjov számokat kér, majd saját logikájával érvel: 10 millió halott a polgárháborúban, 27 millió a második világháborúban. Ha ehhez hozzáadjuk a gulágnak tulajdonított számokat, hogyan növekedhetett folyamatosan a Szovjetunió népessége?

Gyarmatosítás és a Szovjetunió öröksége

Szolovjov hirtelen témát vált: a Nyugat kizárólag a szovjet bűnökről beszél, miközben saját történelméről hallgat. Sorolja a brit gyarmatbirodalmat, Indiát, Afrikát, Belgium kongói uralmát, Afganisztánt, Irakot, Líbiát. Miért csak a kommunizmus bűneiről beszélnek, a gyarmatosításról nem ugyanilyen szenvedéllyel? Köppel nem vitatja a gyarmati múlt tragédiáit, de szerinte ettől a sztálini terror ténye nem válik semmissé.

Szolovjov ezután kijelenti:

„A Szovjetunió volt a legjobb dolog, ami valaha történt az országommal.” – Vlagyimir Szolovjov *

Hozzáteszi: ha nincs a Szovjetunió, akkor „mi zsidók mind meghaltunk volna”. Európa hajlamos megfeledkezni arról, hogy a náci Németország legyőzésében a Vörös Hadsereg döntő szerepet játszott. A kérdező ebben egyetért vele, ugyanakkor jelzi: úgy érzi, Szolovjov leegyszerűsíti Ukrajna történetét.

Ukrán történelem és identitás

Létezik-e önálló ukrán történelem?

Szolovjov kijelenti: „Mi az, hogy ukrán történelem?” A mai Ukrajna területének jelentős része történelmileg különböző államalakulatokhoz tartozott: Osztrák-Magyar Monarchia, Lengyelország, Románia, Magyarország, az orosz birodalom. Ukrajna mint egységes állam történelmi értelemben nagyon rövid ideig létezett. Olyan városokat említ, amelyeket szerinte orosz kulturális központoknak kell tekinteni: Odessza, Harkiv, Krím és más délkeleti régiók – ezek mind orosz nyelvű és orosz identitású területek voltak. Kijevről azt állítja, hogy egy adott történelmi pillanatban Lengyelországtól vásárolta meg Oroszország.

Az ukrán nemzeti identitás eredete

Szolovjov szerint maga az ukrán nemzeti identitás is modern politikai konstrukció. A cári Oroszországban nem a mai értelemben vett nemzetiségek szerint gondolkodtak, hanem vallási és regionális hovatartozás alapján. A „kisorosz”, „nagyorosz” és „fehérorosz” megnevezések voltak használatban. Kijelenti:

„A modern ukrán identitás gondolatát az osztrák-magyar monarchiában dolgozták ki.” – Vlagyimir Szolovjov *

A kérdező nem fogadja el ezt, utalva a nemzetépítés összetettebb folyamatára.

Bandera, Suhevics és az OUN

A kérdező felidézi, hogy a második világháború alatt Ukrajnában nemcsak kollaboránsok voltak: rengeteg ukrán harcolt a Vörös Hadseregben, sokan partizánként. Szolovjov egyetért, de szerinte ez nem változtat azon, hogy léteztek olyan nacionalista szervezetek (OUN), amelyek együttműködtek a náci Németországgal. Állítása szerint Sztepan Bandera és Roman Suhevics a náci ideológia követői voltak.

„Bandera és Suhevics nácik voltak. Ma Ukrajnában olyan embereket emelnek nemzeti hősökké, akik SS-egyenruhát viseltek.” – Vlagyimir Szolovjov *

A „náci” fogalom és a denacifikáció

Mit jelent a náci Szolovjov szerint?

Köppel megjegyzi: a történészek a náci fogalmat a nemzetiszocialista Németországhoz kötik, nem biztos, hogy helyes automatikusan alkalmazni napjaink Ukrajnájára. Szolovjov szerint a náci szó nem csupán történelmi korszakot jelöl, hanem egy ideológiát. Ha valaki ugyanazokat az eszméket vallja, akkor ugyanúgy náci. Az eszmék: az OUN ideológiája, etnikai felsőbbrendűség, zsidóellenesség, a Harmadik Birodalommal kollaboráló történelmi személyekre való hivatkozás.

„Nézze meg a katonák tetoválásait, nézze meg a jelképeiket, kérdezze meg őket, miért viselik ezeket.” – Vlagyimir Szolovjov *

Zsidó elnök – náci állam?

A kérdező felhozza a leggyakoribb nyugati ellenérvet: Ukrajna elnöke zsidó származású, családtagjai a holokauszt áldozatai voltak – nem ellentmondás ez? Szolovjov válasza rendkívül kemény.

„Ez nem cinizmus, ez árulás. Amikor valaki zsidóként olyan embereket emel hőssé, akik részt vettek zsidók meggyilkolásában, az saját népének elárulása.” – Vlagyimir Szolovjov *

Köppel annyit mond: próbálja megérteni. Szolovjov szerint nem fogja: „Ön nem élte át azt, amit mi.”

Denacifikáció – politikai jelszó vagy konkrét intézkedés?

Szolovjov ezúttal részletes választ ad. A denacifikáció szerinte nem tömeges megtorlás, hanem jogi és alkotmányos változásokat jelent. Ukrajnának vissza kellene térnie eredeti alkotmányos alapelveihez, biztosítania kellene az orosz nyelv használatának jogát, az egyházi közösségek szabadságát, és törvényben kellene tiltania a náci ideológiát. Vissza kell térni a Nürnbergi per döntéseihez. Arra, hogy ez egy újabb Nürnbergi pert jelent-e Ukrajnában, óvatosabban válaszol: „Erre nem tudok válaszolni. Nem az én feladatom erről dönteni.”

A háború jelenlegi állása

Orosz katonai helyzetértékelés

Köppel felveti, hogy a nyugati sajtó szerint az orosz hadsereg elakadt, a frontok alig mozdulnak. Hivatkozik H.R. McMaster volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki szerint a kezdeményezés Ukrajna javára változik. Szolovjov reakciója:

„Önöknek fogalmuk sincs arról, mi történik ott.” – Vlagyimir Szolovjov *

Konkrét számokat sorol: az év eleje óta az orosz hadsereg 70 települést foglalt el, mintegy 1560 km²-nyi területet vett ellenőrzése alá. Elismeri, ez nem hatalmas terület (körülbelül London mérete), de előrenyomultak. Nem a sebesség számít, hanem az eredmény.

Táborozás és veszteségek

A kérdező felveti, hogy nyugati cikkek szerint Oroszország is egyre nehezebben toboroz katonákat. Szolovjov ezt visszautasítja: 2023 óta mindenki saját akaratából megy a frontra, Oroszország nem „fogdossa össze az embereket az utcán, mint Ukrajnában”. Elismeri, hogy minden katonát meg kell fizetni.

A veszteségekről nem ad hivatalos számot, hanem saját módszerét ismerteti: a fronton a katonák elmondása alapján „egy elesett orosz katonára három-négy ukrán jut”. Konkrét példát említ: egy legutóbbi holttestcsere során Oroszország 20 000 elesett ukrán katona földi maradványait adta át Kijevnek, cserébe kevesebb mint 200 orosz katona holttestét kapta vissza. Köppel megjegyzi: egyik fél hivatalos számaiban sem bízik. Szolovjov erre egyetértően reagál: „Na, látja, most végre józanul beszél.” Mindketten elismerik, hogy háborúban minden oldal propagandát folytat.

Drónforradalom

Szolovjov szerint a drónok ugyanolyan forradalmi változást hoztak, mint az angol hosszúíj a középkorban. Beszél az orosz FPV drónokról, az optikai kábellel irányított eszközökről és a Gerán típusú drónokról. Ma már Ukrajna bármely pontját el tudják érni, és a drónjaik semmivel sem rosszabbak a Nyugat által Ukrajnának adottaknál.

A háború kezdete és a NATO elleni harc

2022 februárjának értékelése

Köppel felteszi a kérdést: visszatekintve, helyes döntés volt-e Putyin részéről katonai erővel megoldani a konfliktust? Szolovjov válasza:

„Túl későn történt. (…) Ezt maga Putyin is mondta.” – Vlagyimir Szolovjov *

Szerinte Oroszország és Ukrajna között a katonai konfliktus rövid idő alatt lezárult volna. Felidézi a 2022 tavaszán Isztambulban folytatott tárgyalásokat: „Isztambulban gyakorlatilag lezárult a háború.” Amikor Köppel megjegyzi, hogy a háború mégsem ért véget, Szolovjov így felel: mert onnantól kezdve már nem Ukrajnával harcoltak.

„Mi a NATO ellen harcolunk. Az ukránok ennek csak az eszközei.” – Vlagyimir Szolovjov *

A kérdező megjegyzi, hogy Svájc például nem tagja a NATO-nak, Szolovjov megismétli: a NATO ellen harcolnak. Nem az ukránokat tekintik ellenségnek – „ők ennek a háborúnak az áldozatai”. A konfliktust a nyugati terjeszkedés váltotta ki, Oroszország „önökkel” harcol, elsősorban a NATO katonai és politikai vezetésével.

A hosszú háborúk korszaka

Meglepte-e, hogy a háború ilyen sokáig tart? Szolovjov elmosolyodik: még soha egyetlen háborút sem sikerült pontosan megjósolni. Szerinte a világ történelmében új korszak kezdődött.

„Beléptünk a hosszú háborúk korszakába.” – Vlagyimir Szolovjov *

A jövő konfliktusai egyre inkább elhúzódó gazdasági, technológiai és politikai háborúk lesznek.

Orosz gazdasági és katonai teljesítőképesség

Köppel felveti, hogy nyugaton sokan alábecsülték Oroszország gazdasági ellenálló képességét. Szolovjov örömmel nyugtázza: „Önök szerint nekünk már régen ki kellett volna fogynunk a tüzérségi lőszerekből. Fogalmuk sincs, mennyit gyártunk.” A Nyugat teljesen félreismerte az orosz gazdaságot és hadiipart. Szerinte Oroszország tudatosan kerüli a civil infrastruktúra teljes megsemmisítését, nem úgy harcol, mint az amerikaiak vagy az izraeliek. „Lehetnénk sokkal kegyetlenebbek is.”

„Nem harcolunk úgy, mint az amerikaiak vagy az izraeliek, akik mindent lerombolnak.” – Vlagyimir Szolovjov *

Hozzáteszi: a Nyugat nem érti, hány orosz kész meghalni a hazájáért.

Európa jövője és a párbeszéd lehetősége

Nincs remény a politikusokban

Köppel békésebb irányba terelve a beszélgetést megkérdezi: lát-e ma Európában olyan politikust, akivel Oroszország valódi párbeszédet folytathatna? Szolovjov válasza: a remény nem a politikusokban van. Hanem az európai emberekben. A jelenlegi európai politikai elit elveszítette kapcsolatát saját társadalmaival. Pozitív példaként említi Jacques Chirac-ot, Helmut Kohlt, Silvio Berlusconit és Gerhard Schrödert – ők „nagy formátumú emberek voltak”, velük lehetett vitatkozni és tárgyalni. A mai politikusokat bürokratáknak tartja.

Záró gondolatok

A hangulat a végére jelentősen nyugodtabbá válik. Köppel elismeri, hogy rendkívül kemény vita volt, sokat provokálta Szolovjovot, de fontosnak tartotta megérteni, hogyan gondolkodik. Szolovjov így zárja:

„Remélem, egyszer Európa felébred. Ha az európai emberek ismét tisztelni fogják saját történelmüket, hagyományaikat és kultúrájukat, akkor könnyen megtalálják a barátság nyelvét az oroszokkal.” – Vlagyimir Szolovjov *

A beszélgetés tanulságai – az összefoglaló narrátorának értékelése

Az interjú két teljesen eltérő világszemlélet találkozása volt. Roger Köppel a nyugati történetírás, a nemzetközi jog és a liberális demokrácia szemszögéből közelített, rákérdezve a háború emberi árára, a Holodomor történelmi megítélésére, a gulágra, a sztálini terrorra. Vlagyimir Szolovjov ezzel szemben egy olyan történelmi keretből indult ki, amelyben a második világháború a jelen politikáját is meghatározó alapélmény. A Szovjetunió győzelme számára morális igazolás is, amelyből levezeti Oroszország mai történelmi küldetését a szélsőséges nacionalizmus elleni fellépésben.

A két nézőpont párhuzamosan haladt, nem közeledtek, nem jutottak közös nevezőre. A beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy a mai geopolitikai konfliktusokat nem csupán fegyverekkel vívják: legalább ilyen intenzív harc folyik az emlékezetért, a történelem értelmezéséért, a fogalmak jelentéséért. A „náci”, a „felszabadítás”, a „népirtás”, a „szuverenitás” vagy a „biztonság” ugyanazt a szót jelenti Moszkvában és Nyugat-Európában, mégis gyakran teljesen más tartalommal töltik meg. Az interjú ezt a különbséget világosabban mutatta meg, mint bármilyen politikai nyilatkozat. Nem adott kész válaszokat, de első kézből mutatta be egy meghatározó orosz közszereplő gondolkodásmódját, érvelési rendszerét és világlátását.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:00]Mai műsorunkban folytatjuk annak a több órás rendkívül érdekes és sok szempontból provokatív beszélgetésnek az összefoglalását, amelynek főszereplője Vladyimir Szolov Jovosz állami televízió egyik legismertebb műsorvezetője és politikai kommentátora, akit sokan a Kramel egyik legfontosabb véleményformálójaként tartanak számon.

[00:00:19]A második részben Roger Köppel, svájci újságíró Oroszország katonai stratégiájáról, az ukrajnai háborúról, a nukleáris elrettentésről, a történelemről, valamint Európa jelenlegi állapotáról, kérdezi Vladyimir Szolovott.

[00:00:34]A beszélgetés végig rendkívül feszült hangulatú.

[00:00:37]A kérdező nem egyszer vitába száll Solovjov kijelentéseivel, aki ugyanakkor egyetlen kérdés elől sem tér ki, és sokszor kifejezetten élesen reagál.

[00:00:47]Mielőtt elkezdjük, arra kérem önöket, hogy ha még nem tették meg, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornáira, ne felejtsenek el nyomni egy lájkot erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson, és írják meg kommentben a véleményüket.

[00:01:00]Köszönjük szépen, most pedig kezdjünk.

[00:01:11]Az interjú már az első percekben a világ egyik legveszélyesebb témájával kezdődik, az atomfegyverekkel.

[00:01:15]A kérdező felidézi, hogy korábbi beszélgetésük során is szóba került a nukleáris eszkaláció lehetősége, majd felteszi a kérdést.

[00:01:24]Ha Oroszország atomfegyvert vetne be, az végső soron saját civilizációjának pusztulását is jelentené?

[00:01:31]Miért lenne ez egyáltalán reális lehetőség?

[00:01:33]Solof válasza egyértelmű.

[00:01:36]Szerinte Oroszország nem öngyilkos állam.

[00:01:38]Ahogy fogalmaz, mi nem vagyunk öngyilkosok, egyszerűen rendkívül pragmatikusak vagyunk.

[00:01:42]Ezután részletesen kifejti saját értelmezését az orosz nukleáris doktrináról.

[00:01:47]Azt mondja, különbséget kell tenni a stratégiai és taktikai atomfegyverek között.

[00:01:54]Állítása szerint egy korlátozott taktikai csapás nem jelentené Európa teljes megsemmisítését, ugyanakkor világos jelzés lenne arra, hogy Oroszország kész alkalmazni ezeket az eszközöket.

[00:02:05]A beszélgetés ezen pontján már nem is Ukrajna kerül a középpontba, hanem Európa.

[00:02:10]Szolovjov szerint Európa önmagában nem rendelkezik elegendő nukleáris képességgel ahhoz, hogy katonailag szembeszálljon Oroszországgal.

[00:02:18]Ezt így fogalmazza meg: Európának nincs elég nukleáris ereje ahhoz, hogy megküzdjön velünk.

[00:02:23]Majd rögtön hozzáteszi, arra számítanak, hogy Amerika majd harcol önökért.

[00:02:28]Biztosak benne, hogy az amerikaiak meghalnának Európáért.

[00:02:32]A kérdezőit megpróbál visszatérni a stratégiai racionalitás kérdésére.

[00:02:37]Arra figyelmeztet, hogy egy nukleáris konfliktusban senki sem lehet győztes.

[00:02:42]Megfogalmazása szerint önök is Oroszország pusztulását kockáztatják.

[00:02:48]Szolov azonban ezt is visszautasítja.

[00:02:50]Szerinte éppen az elrettentés lényege, hogy a másik fél tudja, egy támadásra azonnali válasz érkezik.

[00:02:55]Úgy fogalmaz, amint rakétákat indítanak ellenünk, mi azonnal kilőjük mindazt, amink van.

[00:03:01]A beszélgetés egyik visszatérő motívuma, hogy Szolovi szerint a nyugat alapvetően félre ismeri Oroszország gondolkodását.

[00:03:11]A svájci újságíró többször próbálja megérteni, hogyan lehet ilyen könnyedén beszélni atomfegyverekről.

[00:03:15]Solovoverre azt feleli, hogy Nyugat-Európa szerinte még mindig abból indul ki, hogy Oroszország ugyanúgy fog viselkedni, mint egy nyugati ország.

[00:03:24]Szerinte viszont ez egy alapvető tévedés.

[00:03:26]azt mondja, ha azt hiszik, hogy fegyverrel bejöhetnek az országunkba, és mi ugyanúgy fogunk harcolni önökkel, mint az ukránokkal, akkor őrültek.

[00:03:34]Ezután hozzáteszi, megsemmisítjük katonai képességeiket bármilyen eszközzel, amely rendelkezésünkre áll.

[00:03:42]Ha a kérdező ekkor egy újabb fontos kérdést tesz fel.

[00:03:45]Arra kíváncsi, mi értelme hatalmas összegeket költeni nukleáris fegyverekre, ha azok használata mindenfél számára végzetes lenne.

[00:03:55]Solovjov szerint éppen ez az elrettentés lényege.

[00:03:57]Minél erősebb a nukleáris arsenál, annál kisebb az esélye annak, hogy valaki megtámadja Oroszországot.

[00:04:04]A dialógus ezen része jól mutatja, hogy a két fél teljesen eltérő logika szerint gondolkodik.

[00:04:09]A kérdező abból indul ki, hogy a nukleáris háború mindenki számára elfogadhatatlan.

[00:04:16]Solovio viszont abból, hogy a nukleáris erő fennmaradása garantálja Oroszország biztonságát.

[00:04:20]Innen a beszélgetés fokozatosan átfordul egy még szélesebb témára.

[00:04:25]Arra, hogy valójában milyen országnak tartja Szolovjov Oroszországot és mit gondol Európáról.

[00:04:30]A svájci újságíró nem katonai kérdést tesz fel, hanem inkább arra kíváncsi, milyen ember Vladyimir Szolovjov.

[00:04:37]Megkérdezi tőle, mi hajtja önt, mi a végső célja, miért dolgozik ennyit?

[00:04:43]Szolovi válasza meglepően egyszerű.

[00:04:45]Szeretem ezt csinálni, élvezem.

[00:04:47]Majd hozzáteszi, szeretek emberekkel beszélgetni.

[00:04:52]Szeretem az embereket.

[00:04:52]Rendkívül érdekelnek az emberek.

[00:04:53]A műsorvezető azonban nem hagyja ennyiben.

[00:04:56]Felhívja a figyelmet arra, hogy kívülről nézve Solov Jov gyakran rendkívül keményen beszél Európáról és a nyugatról.

[00:05:04]Felteszi a kérdést, valóban szereti az embereket.

[00:05:07]Solov erre hosszú filozófikus választ ad.

[00:05:10]Szerinte Oroszország szeretete egészen más természetű, mint amit a nyugaton szeretetnek neveznek.

[00:05:17]Úgy fogalmaz, a mi szeretetünk nem önző, nem a birtoklásról szól.

[00:05:19]Ha barátaink vagytok, mindent odaadunk nektek, ha az ellenségeink vagytok, akkor sem alázunk meg benneteket.

[00:05:27]Majd hosszan beszél az orosz irodalomról.

[00:05:30]Szerinte Dostojevski, Tolstoy, Csechov és Puskin nem egyszerű írók.

[00:05:35]ők testesítik meg azt a gondolkodásmódot, amely az orosz társadalmat évszázadok óta meghatározza.

[00:05:41]Szolov szerint Nyugat-Európa ezt egyszerűen nem érti.

[00:05:43]Európa szerinte elveszítette önmagát.

[00:05:46]Viszont a beszélgetés hamarosan ismét politikai síkra terelődik.

[00:05:50]Az interjúvezető emlékezteti Solovjovot korábbi kijelentéseire.

[00:05:55]úgy fogalmazott, korábban azt mondta, Európa elveszítette értékeit, elveszítette kultúráját és hagyományait, majd megkérdezi, ha valóban ezt gondolja, akkor miért vásárolt olyan sok gazdag orosz éppen Európában házakat és birtokokat?

[00:06:09]A kérdés láthatóan nem lepi meg Szóvjovot, szerinte ez nem cáfolja állítását.

[00:06:14]Azt válaszolta, hogy a változás nem egyik napról a másikra következik be.

[00:06:21]Kiemelte, ön nem figyel rám.

[00:06:21]Én azt mondom, Európa az elmúlt 25-30 évben árulta el saját érdekeit, majd külön kiemeli Olaszországot.

[00:06:29]Azt mondja, hogy még mindig vannak olyan országok Európában, amelyek őrzik keresztény gyökereiket.

[00:06:35]Ezután azonban élesen bírálja George Meloni olasz miniszterelnököt is.

[00:06:40]A kérdező itt egy érdekes megjegyzést tesz.

[00:06:42]Azt kérdezi, nem gondolja, hogy állandó értegetéssel nem lehet párbeszédet folytatni?

[00:06:48]Solov Jovest teljes mértékben visszautasítja.

[00:06:53]Szerinte ő csupán ugyanazzal a hangnemmel válaszol, amelyet Oroszországgal szemben évek óta alkalmaznak.

[00:06:58]Azt mondja, 2014 óta minden nap csak sértéseket, hazugságokat és rágalmakat olvasunk az európai sajtóban.

[00:07:07]Majd még keményebben fogalmaz, szerinte nyugaton már minden problémára ugyanaz a válasz.

[00:07:12]Ha valaki meghal, az az oroszok hibája.

[00:07:15]Ha valami rossz történik, az biztosan Putyin miatt van.

[00:07:17]A kérdező ekkor ismét közbevág, és arra figyelmeztet, hogy ez túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet.

[00:07:23]Szoljov azonban nem enged, szerinte éppen Európa egyszerűsíti le Oroszországot.

[00:07:28]Önök nem értenek bennünket.

[00:07:31]Ez a gondolat többször is visszatér az interjú során.

[00:07:35]Solovjov szerint Európa alapvető hibája, hogy saját gondolkodásmódját próbálja rávetíteni Oroszországra.

[00:07:39]Úgy fogalmaz, amikor önökkel beszélek, valójában az európai vezetőkhöz beszélek.

[00:07:44]majd hozzáteszi, önöknek semmi tiszteletük nincs a történelmünk iránt.

[00:07:49]A kérdező erre megpróbál pontosítani, megkérdezi, kik azok az önök?

[00:07:54]Solov válasza érdekes.

[00:07:57]Nem az európai embereket nevezi meg, hanem a politikai vezetőket.

[00:07:59]Azt állítja, hogy szerinte az európai elét már nem érti sem Oroszországot, sem saját társadalmát.

[00:08:06]Az interjú személyesebb hangot vesz.

[00:08:08]A svájci újságíró ekkor próbálja pszichológiai irányba terelni a beszélgetést.

[00:08:13]felveti, hogy talán Solovjov állandó harciassága mögött valamilyen személyes trauma húzódik meg.

[00:08:19]Mosolyogva megkérdezi, mit próbál kompenzálni.

[00:08:22]Szolov felnevet majd visszautasítja a feltételezést.

[00:08:27]Elmondja, hogy boldog családi életet él.

[00:08:30]Édesapja és édesanyja is élnek.

[00:08:30]Szeretik és támogatják.

[00:08:32]A munkáját is szereti.

[00:08:35]Ezután ismét hangsúlyozza: "Nincs bennem harag, az igazságot keresem."

[00:08:38]A kérdező azonban itt is vitába száll vele.

[00:08:43]Szerinte kívülről nézve mégis úgy tűnik, mintha Solov folyamatosan harcban állna a nyugattal.

[00:08:48]Erre ő röviden csak annyit válaszolt: "Nem harcolok.

[00:08:51]Mi egyszerűen úgy érezzük, hogy elárultak bennünket."

[00:08:56]Eddig a pontiga a vita még elsősorban politikáról és értékekről szólt.

[00:08:58]A következő témánál azonban a hangulat jelentősen felforrósodik.

[00:09:03]Az interjúvezető ugyanis felhozza a Holodomort, Sztálin politikáját és az ukrán történelem egyik legfájdalmasabb kérdését.

[00:09:11]Solovjov erre az interjú során talán a legerősebben reagál.

[00:09:14]A következő rész szinte csak történelmi vita arról, hogy miként értelmezhető az 1930-as évek éhinége, a sztálini terror, valamint Ukrajna történelmi emlékezete.

[00:09:25]A műsorvezető először felidézi, hogy a 20-as évek elején sokuk rán reménykedett abban, hogy a bolsevik hatalom nagyobb önállóságot biztosít majd Ukrajnának.

[00:09:36]Majd hozzáteszi, aztán jött Sztálin.

[00:09:39]Milliókat öltek meg Ukrajnában, emberek millióit éheztette halálra.

[00:09:42]Solovjov reakciója azonnali és rendkívül indulatos.

[00:09:47]Félbeszakítja a kérdezőt, és szinte ráki, kondta önnek ezt az ostobaságot.

[00:09:52]Az újságíró nyugodtan válaszol, ez történelmi tény.

[00:09:54]Solovi azonban ezt ismételten visszautasítja.

[00:10:00]Nem, ez nem történelmi tény.

[00:10:00]Néhány másodperc alatt teljesen megváltozik a beszélgetés hangulata.

[00:10:04]Ettől kezdve hosszú perceken át szinte folyamatos vita zajlik arról, hogyan kell értelmezni az 1932-1933-as éhintységet.

[00:10:15]Az interjúvezető azt hangsúlyozza, hogy Ukrajnában emberek milliói haltak éhen.

[00:10:19]Szolov Jovest nem tagadja, viszont azt állítja, hogy az éhin nem kizárólag Ukrajnát sújtotta.

[00:10:26]Azt mondja, mi a helyzet a Volga mentével?

[00:10:28]Mi a helyzet Kazachsztánnal?

[00:10:31]Szerinte ugyanaz a tragédia több szovjet térségben is lezajlott, ezért szerinte helytelen kizárólag Ukrajna elleni népirtásként értelmezni az eseményeket.

[00:10:40]Úgy fogalmaz, ez szörnyű katasztrófa volt, de nem egyetlen nemzetiség ellen irányult.

[00:10:45]Majd hozzáteszi, az emberek nem azért haltak meg, mert ukránok voltak, hanem a kollektivizálás következményei miatt.

[00:10:51]A svájci újságíró ekkor történészekre hivatkozik, megemlíti többek között Robert Conquestet és Richard Pipest.

[00:10:58]Szolov azonban ezeket a kutatásokat sem fogadja el.

[00:11:03]Azt kérdezi, mondjon nekem akár egyetlen embert, aki ezt személyesen látta és hiteles dokumentumokra alapozta.

[00:11:09]Az interjúvezető erre személyes családi történetet hozott fel.

[00:11:14]Elmondta, hogy nagyapja Ukrajnából származott, és családja saját emlékein keresztül ismeri ezt a korszakot.

[00:11:21]Szerinte ezért számára ez nem pusztán történelmi vita.

[00:11:23]Szolovjov ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az egész Szovjetunió súlyos válságot élt át.

[00:11:30]A vita itak gulágra terelődik.

[00:11:30]A kérdező ezután már nem csak az éhinégről beszél.

[00:11:35]Felhozza a gulágot, a koncepciós pereket, a kulákok üldözését, a sztálini tisztogatásokat.

[00:11:41]Azt mondja, a bolsevik rendszer milliókat ölt meg.

[00:11:44]Solovjov erre ismét számokat kért.

[00:11:46]Többször is visszakérdez, mennyit?

[00:11:49]Mondjon számokat.

[00:11:52]majd saját logikája szerint próbál érvelni.

[00:11:54]Azt mondja, 10 millió halott a polgárháborúban, 27 millió halott a második világháborúban, majd felteszi a kérdést.

[00:12:02]Ha még ehhez hozzáadjuk azokat a számokat, amelyeket önök a gulágnak tulajdonítanak, akkor hogyan növekedhetett folyamatosan a Szovjetunió népessége?

[00:12:10]Ez a gondolatmenet hosszú percekig tart.

[00:12:12]A kérdező többször megpróbál visszatérni a történészek kutatásaira, Solov viszont minden alkalommal újabb ellenpéldákat hoz.

[00:12:22]A beszélgetés ezen pontján Solovi Jov hirtelen témát vált.

[00:12:24]Azt mondja, hogy a nyugat kizárólag a szovjet bűnökről beszél, miközben saját történelméről hallgat.

[00:12:31]Sorra említi a brit gyarmatbirodalmat, Indiát, Afrikát, Belgium, kongói uralmát, Afganisztán, Irakot, Líbiát, majd felteszi a kérdést, miért csak a kommunizmus bűneiről beszélnek?

[00:12:43]Miért nem beszélnek ugyanilyen szenvedéllyel a gyarmatosításról?

[00:12:48]A svájci újságíró erre nem vitatja a gyarmati múlt tragédiáit.

[00:12:51]Azt mondja, hogy ezek is súlyos történelmi bűnök voltak.

[00:12:55]Viszont szerinte ettől még a sztálini terror ténye nem válik semmissé.

[00:12:59]Ezután Szolovjov egyértelműen kijelenti, a Szovjetunió volt a legjobb dolog, ami valaha történt az országommal.

[00:13:06]Majd hozzáteszi, ha nincs a Szovjetunió, akkor mi zsidók mind meghaltunk volna.

[00:13:12]Szerinte Európa hajlamos megfeledkezni arról, hogy a náci Németország legyőzésében döntő szerepet játszott a vörös hadsereg.

[00:13:18]Ezen a ponton a kérdező egyetért vele.

[00:13:23]Kijelenti, nem vitatom, hogy Oroszország óriási szerepet játszott Hitlerre győzésében.

[00:13:27]Ugyanakkor hozzáteszi, de úgy érzem, ön leegyszerűsíti Ukrajna történetét.

[00:13:32]Ez a megjegyzés nyitja meg az interjú következő nagy fejezetét.

[00:13:35]A kérdező azt próbálja bemutatni, hogy Ukrajna történelme jóval összetettebb annál, mint ahogy azt Solovjov leírja.

[00:13:44]Solovjov ezzel szemben már a következő mondatában kijelenti, mi az, hogy ukrán történelem.

[00:13:49]Ettől kezdve a vita teljes egészében Banderáról, Suvicről, az Ounopáról, valamint arról szól, hogy használható-e egyáltalán a náci kifejezés a mai Ukrajnával kapcsolatban.

[00:14:01]Az interjúvezető megpróbálja folytatni.

[00:14:04]Azt mondja, hogy a mai Ukrajna területén élő emberek a 30-as években rendkívüli szenvedéseket éltek át, majd a második világháború idején sokan úgy tekintettek a német hadseregre, mint akik megszabadítják őket a sztálini elnyomástól.

[00:14:16]Hangsúlyozza, nem azért támogatták a németeket, mert szerették volna a nácizmust, hanem mert a bolsevik rendszertől akartak megszabadulni.

[00:14:24]Ez az a pont, ahol Szolov szerint a nyugati történetírás alapvető hibát követel.

[00:14:30]Szerinte ugyanis ez a magyarázat figyelmen kívül hagyja azt, hogy a németekkel együttműködő ukrán nacionalista szervezetek saját politikai programmal rendelkeztek.

[00:14:38]Solovjov ezután hosszú történelmi áttekintésbe kezd, majd azt állítja, hogy a mai Ukrajna területének jelentős része történelmileg különböző államalakulatokhoz tartozott.

[00:14:51]felsorolja az osztrák-magyar monarchiát, Lengyelországot, Romániát, Magyarországot, az orosz birodalmat, majd kijelenti, Ukrajna, mint egységes állam történelmi értelemben nagyon rövid ideig létezett.

[00:15:02]Ezután sorra veszi azokat a városokat, amelyeket szerinte történelmileg orosz kulturális központoknak kell tekinteni.

[00:15:08]Odessát, Harkivota, Krímet és más délkeleti régiókat említ.

[00:15:13]Állítása szerint ezek mind orosz nyelvű és orosz identitású területek voltak.

[00:15:18]Kievről pedig azt mondja, Kievet egy adott történelmi pillanatban Lengyelországtól vásárolta meg Oroszország.

[00:15:26]Az interjúvezető nem vitatja, hogy a térség története rendkívül összetett, viszont hangsúlyozza, hogy ettől még kialakult egy modern ukrán nemzettudat.

[00:15:34]Solovjov szerint azonban maga az ukrán nemzeti identitás is modern politikai konstrukció.

[00:15:40]Elmondása szerint a cári Oroszországban nem a mai értelemben vett nemzetiségek szerint gondolkodtak, inkább vallási és regionális óvatartozás alapján különböztették meg az embereket.

[00:15:52]A kisorosz, nagyosz és fehéros megnevezések voltak használatban, majd kijelenti, a modern ukrán identitás gondolatát az osztrák-magyar monarchiában dolgozták ki.

[00:16:01]Ez az interjú egyik legerősebb történelmi állítása.

[00:16:04]A kérdező ezt természetesen nem fogadja el, nem részletezi ugyan a történészi álláspontokat, de többször utal arra, hogy a nemzetépítés folyamata jóval összetettebb volt.

[00:16:16]Ezután érkezik a beszélgetés egyik legvitatottabb része.

[00:16:21]Az interjúvezető felidézi, hogy a második világháború alatt Ukrajnában nemcsak kollaboránsok voltak.

[00:16:25]Rengeteg ukrán harcolt a vörös hadseregben.

[00:16:27]Sokan partizánként küzdöttek a német megszállók ellen.

[00:16:32]Úgy fogalmaz, nem lehet azt mondani, hogy minden ukrán a náik oldalán állt.

[00:16:36]Solov ezzel egyetért, de szerinte ez nem változtat azon, hogy léteztek olyan nacionalista szervezetek, amelyek együttműködtek a náciémországgal.

[00:16:47]Ekkor kerül elő két név: Stepan Bandera és Roman Suhevics.

[00:16:50]Solovjov szerint mindketten a náci ideológia követői voltak.

[00:16:55]Azt mondja, Bandera és Suhevic nácik voltak.

[00:16:58]Majd hozzáteszi, ma Ukrajnában olyan embereket emelnek nemzeti hősökké, akik Eszesz egyen ruhát viseltek.

[00:17:05]Az interjúvezető ekkor megpróbál pontosítani: szerinte a náci fogalom történelmileg nagyon konkrét jelentéssel bír.

[00:17:13]Így fogalmaz: "A történészek általában a Nemzetszocialista Németországhoz kötik ezt a fogalmat.

[00:17:19]Nem biztos, hogy helyes ezt automatikusan alkalmazni napjaink Ukrajnájára."

[00:17:23]Mit jelent Solovjov szerint a náci?

[00:17:25]Ez talán az egész interjú egyik legfontosabb része.

[00:17:29]Solovjov szerint a náci szó nem csupán történelmi korszakot jelöl, hanem egy ideológiát.

[00:17:34]Azt mondja, ha valaki ugyanazokat az eszméket vallja, akkor ugyanúgy náci.

[00:17:39]Az újságíró visszakérdez, mely eszmékre gondol pontosan?

[00:17:42]Szolov válasza szerint az Ó ideológiájára, az etnikai felsőbb rendűség gondolatára, a zsidó ellenességre, valamint azokra a történelmi veszélyekre való hivatkozásra, akik együttműködtek a harmadik birodalommal.

[00:17:56]Majd kijelenti, nézze meg a katonák tetoválásait, nézze meg a jelképeiket, kérdezze meg őket, miért viselik ezeket.

[00:18:04]A svájci újságíró ekkor felhozza a leggyakrabban elhangzó nyugati ellenérvet.

[00:18:09]Azt mondja, Ukrajna elnöke zsidó származású, családtagjai, a holokauszt áldozatai voltak.

[00:18:15]Nem érzi ellentmondásnak azt állítani, hogy egy náci államot vezet.

[00:18:19]Ez is az egyik legélesebb kérdésnek számít az egész interjúban.

[00:18:24]Solov jobb válasza rendkívül kemény.

[00:18:26]Szerintens kiszármazása önmagában semmit sem bizonyít.

[00:18:29]Úgy fogalmaz, ez nem cinizmus, ez árulás.

[00:18:34]Majd hozzáteszi, amikor valaki zsidóként olyan embereket emel hőssé, akik részt vettek zsidók meggyilkolásában, az saját népének elárulása.

[00:18:42]Az interjú vezetőit nem próbálja meggyőzni.

[00:18:45]Mindössze annyit mond: "Próbálom megérteni az ön gondolkodását!"

[00:18:49]Sol of Youverre azt válaszolja, nem fogja megérteni.

[00:18:51]Ön nem élte át azt, amit mi.

[00:18:54]Az interjúvezető ezután felteszi azt a kérdést, amely 2022 óta talán a legtöbbet vitatott fogalom köré épül.

[00:19:02]Mit jelent pontosan a denacifikáció?

[00:19:05]Arra kíváncsi, hogy ez politikai jelszó-e vagy konkrét intézkedéseket takar.

[00:19:09]Solovjov most először viszonylag rendszerezett választ ad.

[00:19:14]Azt mondja, szerinte a denacifikáció nem tömeges megtorlást jelent, hanem jogi és alkotmányos változásokat.

[00:19:22]Felsorol néhány példát.

[00:19:22]Szerinte Ukrajnának vissza kellene térnie eredeti alkotmányos alapelveihez?

[00:19:26]Biztosítania kellene az orosz nyelv használatának jogát?

[00:19:31]Garantálnia kellene az egyházi közösségek szabadságát, és törvényben kellene tiltania a náci ideológiát, majd hozzáteszi, vissza kell térni a Nürnberg Geper döntéseihez.

[00:19:41]A műsorvezető még egyszer rákérdez, ez azt jelenti, hogy Oroszország egy újabb NNB gipert akar indítani Ukrajnában.

[00:19:49]Solovre már óvatosabban válaszol.

[00:19:51]Erre nem tudok válaszolni.

[00:19:54]Nem az én feladatom erről dönteni.

[00:19:56]Ezzel lezárul az interjú történelmi és ideológiai része.

[00:19:58]A beszélgetés innentől fokozatosan visszatér a jelenhez, a frontvonalakhoz, az orosz hadsereg helyzetéhez, a veszteségekhez, a drónáborúhoz és ahhoz a kérdéshez, hogy négy év után valójában hol tart a háború.

[00:20:13]A svájci újságíró emlékezteti beszélgetőpartnerét arra, hogy másnap ismét a frontra utazik.

[00:20:20]Megkérdezi tőle, mit vár attól az úttól, mit szeretne ott látni.

[00:20:23]Szolov jobb válasza, rövid, az igazságot, majd kibontja a gondolatát.

[00:20:28]Azt mondja, olyan emberekkel szeretne találkozni, akik meggyőződésből harcolnak.

[00:20:32]Úgy fogalmaz: "Orosz hősöket akarok látni, akik a hazájukért és azokért az orosz emberekért harcolnak, akik nem akarnak ukrán nacionalisták uralma alatt élni."

[00:20:44]A beszélgetés ettől kezdve már nem történelmi kérdésekről szól, hanem a háború jelenlegi állásáról.

[00:20:48]A kérdező felveti, hogy a nyugati sajtóban rendszeresen jelennek meg olyan elemzések, amelyek szerint az orosz hadsereg elakadt, a frontvonalak alig mozdulnak, és Moszkva nem tudja elérni eredeti céljait.

[00:21:01]Megemlíti McMaster Wolt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót is, aki szerint a katonai kezdeményezés fokozatosan Ukrajna javára változik, majd felteszi a kérdést, ön hogyan látja a helyzetet, de őszintén.

[00:21:13]Szolovjov első reakciója ismét meglehetősen éles.

[00:21:19]Önöknek fogalmuk sincs arról, mi történik ott.

[00:21:21]A kérdező nyugodtan válaszol: "Pontosan ezért kérdezem önt."

[00:21:26]Solovjov ekkor konkrét számokat kezd sorolni.

[00:21:28]Azt állítja, hogy az év eleje óta az orosz hadsereg 70 települést foglalt el, és mintegy 1560 n kmnyi területet vett ellenőrzése alá.

[00:21:36]Majd hozzáteszi, ez nem hatalmas terület, körülbelül London mérete, de előrenyomultunk.

[00:21:43]A kérdező közbe szórja, hogy ez valóban nem tűnik gyors előretörésnek.

[00:21:48]Solov azonban azt mondja, nem a sebesség számít, hanem az eredmény.

[00:21:53]Ezután a háború egyik legtöbbet vitatott kérdésére kerül sor.

[00:21:57]Az interjúvezető felveti, hogy nyugaton egyre több cikk jelenik meg arról, hogy Oroszország is egyre nehezebb új katonákat toborozni.

[00:22:03]Megkérdezi, igaz, hogy már önöknél is egyre nehezebb embereket találni?

[00:22:08]Solov Jovest visszautasítja.

[00:22:10]Azt állítja, 2023 óta mindenki saját akaratából megy a frontra, majd szembeállítja a mozgósítás gyakorlatát Ukrajnával.

[00:22:18]Mi nem fogdossuk össze az embereket az utcán, mint Ukrajnában.

[00:22:23]Ez a gondolat többször is visszatér az interjú során.

[00:22:25]Szolovjov szerint az orosz hadsereg önkéntes hadsereg.

[00:22:29]A kérdező ugyanakkor megjegyzi, de azért pénzt kapnak érte.

[00:22:34]Solverre így felel: "Természetesen minden katonát meg kell fizetni."

[00:22:37]Ezután következik az interjúban a háború egyik legeltitkoltabb és egyben legérdekesebb kérdése.

[00:22:44]Mekkora veszteségeket szenvedett Oroszország?

[00:22:46]Solovi azonban nem válaszol közvetlenül.

[00:22:48]Előbb visszakérdez: "Ön szerint mennyi orosz katona halt meg?

[00:22:53]És mennyi ukrán!

[00:22:53]Az újságíró erre azt mondja, éppen ezt szeretném öntől megtudni.

[00:22:58]Solov szerint a nyugati veszteségbe teljesen irreálisak.

[00:23:03]Úgy fogalmaz, ha igazak lennének azok a számok, amelyeket nyugaton közölnek, akkor Oroszország már tele lenne friss sírokkal.

[00:23:09]Majd ismerteti saját módszerét.

[00:23:12]Azt mondja, amikor a frontra utazik, mindig megkérdezi a katonákat, mekkora volt a veszteségetek, és mekkora az ellenségé.

[00:23:21]Állítása szerint szinte mindig ugyanazt a választ kapja.

[00:23:24]Egy elesett orosz katonára három-4gy ukrán jut.

[00:23:26]Ezután egy konkrét példát is említ.

[00:23:29]Azt mondja, hogy a legutóbbi holttestcsere során Oroszország 20000 elesett ukrán katonaföldi maradványait adta át Kievnek.

[00:23:37]Cserébe állítása szerint kevesebb mint 200 orosz katona holtestét kapta vissza.

[00:23:42]A kérdező erre rögtön reagál.

[00:23:45]Azt mondja, én egyik félvatalos számaiban sem bízom.

[00:23:48]Szoló Jov erre elmosolyodik, majd így válaszol: "Na, látja, most végre józanul beszél.

[00:23:52]Néhány másodpercre mindketten egyetértenek abban, hogy háború idején mindenfél propagandaeszközöket is használ.

[00:23:59]A kérdező ezt így fogalmazza meg: Háborúban minden oldal propagandát folytat.

[00:24:06]Az ukránok is, az oroszok is.

[00:24:08]Solo ezt nem vitatja.

[00:24:08]Ezután a svájci újságíró visszatér egy korábbi kijelentéshez.

[00:24:13]felidézi, hogy Solovjov az első interjúban azt mondta, gyakran bírálja Putyint azért, mert szerinte Oroszország túl óvatosan vívja ezt a háborút.

[00:24:22]Köppel felidézi, korábban azt mondta, ön még határozottabb fellépést szeretne.

[00:24:28]Akkor mi akadályozza Oroszországot?

[00:24:30]Szolov jobb válasza érdekes.

[00:24:32]Azt mondja, mi úgy harcolunk, mintha a rendőri műveletet hajtanánk végre.

[00:24:37]Nem használjuk ki minden katonai képességünket.

[00:24:39]Szerinte Oroszország tudatosan kerüli a civil infrastruktúra teljes megsemmisítését.

[00:24:46]És ekkor hangzik el az És ekkor hangzik el az interjú egyik legtöbbet idézett mondata.

[00:24:51]Nem harcolunk úgy, mint az amerikaiak vagy az izraeliek, akik mindent lerombolnak.

[00:24:55]Ezután még hozzáteszi, hogy lehetnének sokkal kegyetlenebbek is.

[00:24:59]A riporter ezután a modern hadviselésről kérdez, megváltoztatták-e a drónok ezt a háborút?

[00:25:06]Szolojov szerint igen, szerinte ugyanúgy forradalmi változást hoztak, mint annak idején az angol hosszúíj a középkori hadviselésben.

[00:25:13]Beszél az orosz FPV drónokról, az optikai kábellel irányított eszközökről és a gerány típusú drónokról is.

[00:25:20]Azt állítja, ma már Ukrajna bármilyen pontját el tudjuk érni, majd hozzáteszi, drónjaink semmivel sem rosszabbak, mint azok, amelyeket a nyugat ad Ukrajnának.

[00:25:30]Itt jutunk el az interjú utolsó nagy témájához.

[00:25:34]Érezhető, hogy az interjúvezető ekkor már nem történelmi vagy technikai kérdésekre kíváncsi, hanem arra próbál választ kapni, hogyan gondolkodik Szolov Jov magáról a háboról, Putyin döntéseiről és Európa jövőjéről.

[00:25:47]Ez a rész már kevésbé indulatos, inkább összegző jellegű, de még mindig sok erős kijelentést tartalmaz.

[00:25:54]A hadihelyzet áttekintése után a svájci újságíró néhány másodpercre elhallgat, majd felteszi talán az egész interjú legizgalmasabb kérdését.

[00:26:04]nem a frontvonalról kérdez, nem a veszteségekről, hanem magáról a háború kezdetéről.

[00:26:09]Így fogalmaz: most, hogy már mindent tudunk, ami az elmúlt években történt, visszatekintve 2022 februárjára, helyes döntés volt-e Putyin részéről katonai erővel megoldani ezt a konfliktust?

[00:26:21]Ez egy olyan kérdés, amelyet az interjú során eddig kerülgettek.

[00:26:25]Most azonban Szolov egyértelmű választ ad.

[00:26:28]túl későn történt.

[00:26:32]A a műsorvezető visszakérdez, vagyis ön szerint nem túl korán, hanem túl későn.

[00:26:38]Szolovjov bólint majd hozzáteszi.

[00:26:38]Ezt maga Putyin is mondta.

[00:26:40]Szolov ezután kifejti saját értelmezését.

[00:26:43]Azt állítja, hogy Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktus valójában rövid idő alatt lezárult volna.

[00:26:50]Felidézi a 2022 tavaszán Istanbulban folytatott tárgyalásokat.

[00:26:55]Szerinte Ukrajnával néhány hét alatt végeztünk volna.

[00:26:59]Istanbulban gyakorlatilag lezárult a háború.

[00:27:02]A kérdező azonnal közb szól és megjegyzi, de a háború nem ért véget.

[00:27:07]Solverre azt feleli, mert onnantól kezdve már nem Ukrajnával harcoltunk.

[00:27:12]Majd kimondja azt a mondatot, amely talán legjobban összefoglalja az egész interjú politikai üzenetét.

[00:27:16]Mi a NATO ellen harcolunk.

[00:27:19]A kérdező mosolyogva megjegyzi: Svájc például nem tagja a NATO-nak.

[00:27:24]Szoljov erre is azonnal reagál.

[00:27:27]A NATO ellen harcolunk.

[00:27:27]Az ukránok ennek csak az eszközei.

[00:27:29]Ezután az interjú személyesebb hangnemet kap.

[00:27:32]A műsorvezető megkérdezi, akkor önök kit tekintenek ellenségnek?

[00:27:37]Szolovjov válasz meglepő.

[00:27:40]Nem az ukránokat, majd hozzáteszi, ők ennek a háborúnak az áldozatai.

[00:27:44]Szerinte a konfliktust valójában a nyugati résztte elő.

[00:27:47]Úgy fogalmaz, mi önökkel harcolunk.

[00:27:49]Ezután az újságíró visszakérdez, amikor azt mondja önökkel, akkor Európára gondol.

[00:27:57]Szolovjov pontosít: szerinte elsősorban a NATO katonai és politikai vezetésére.

[00:28:03]A beszélgetés egyik legérdekesebb része ezután következik.

[00:28:05]Az interjúvezető megkérdezi, meglepte, hogy ez a háború ilyen sokáig tart.

[00:28:10]Solov elmosolyodott, majd azt mondta, még soha egyetlen háborút sem sikerült pontosan megjósolni.

[00:28:16]Ezután egy hosszabb gondolatmenet következik.

[00:28:18]Szerinte a világ történelmében új korszak kezdődött, így fogalmaz: beléptünk a hosszú háborúk korszakába.

[00:28:25]Ez a kijelentés nem csak Ukrajnára vonatkozik.

[00:28:29]Szolovjov szerint a jövő konfliktusai egyre inkább elhúzódó gazdasági, technológiai és politikai háborúk lesznek.

[00:28:36]A kérdező ezután felveti, hogy nyugaton sok elemző alábecsült-e Orozországdasági rájesítőképességét.

[00:28:45]Solov Jovest örömmel nyughtázza.

[00:28:45]Azt mondja, önök szerint nekünk már régen ki kellett volna fogynunk a tüzérségi lőszerekből.

[00:28:52]Majd hozzáteszi, fogalmuk sincs, mennyit gyártunk.

[00:28:55]Beszél az orosz hadiparról, az ipari kapacitásokról és a dróngyártásról is.

[00:29:00]Szerinte a nyugat teljesen félreismerte az orosz gazdaságot, majd egy újabb gondolatot fogalmaz meg.

[00:29:07]Önök nem értik, hogy hány orosz kész meghalni a hazájáért.

[00:29:09]Ezután hozzáteszi, nem értik Oroszországot.

[00:29:12]Ez a mondat tulajdonképpen az egész interjú során többször visszatér.

[00:29:18]A beszélgetés végén az interjúvezető igyekszik békésebb irányba terelni a beszélgetést.

[00:29:25]Megkérdezi, lát ma Európában olyan politikust, akivel Oroszország képes lenne valódi párbeszédet folytatni?

[00:29:31]Szolovjov néhány másodpercig gondolkodik, majd érdekes választ ad.

[00:29:35]Azt mondja, a remény nem a politikusokban van.

[00:29:37]A svájci újságíró visszakérdez, ha nem?

[00:29:40]Szolovi így válaszol, az európai emberekben.

[00:29:42]Ezután egy újabb hosszú elemzésbe kezd.

[00:29:47]Szerinte a jelenlegi európai politikai elit elveszítette kapcsolatát saját társadalmaival.

[00:29:51]Úgy fogalmaz, már nem európaiak.

[00:29:54]A kérdező ezt összeesküvés elméletnek nevezi.

[00:29:57]Szolov azonban kitart álláspontja mellett.

[00:30:00]Azt állítja, hogy a mai politikusok már nem olyan életutat jártak be, mint a korábbi vezetők.

[00:30:07]Pozitív példaként említi Jacquirot, Helmut Colt, Silvio Berlusconit és Gerhard Schrödert.

[00:30:11]Róluk azt mondja, ők nagy formátumú emberek voltak.

[00:30:14]Szerinte velük még lehetett vitatkozni, lehetett tárgyalni, a mai politikusokat viszont bürokókratáknak tartja.

[00:30:22]A beszélgetés végére a hangulat jelentősen nyugodtabb lesz.

[00:30:27]A svájci újságíró elismeri, hogy rendkívül kemény vita volt.

[00:30:29]Azt mondja, sokat provokáltam önt, majd hozzáteszi, de fontosnak tartottam megérteni, hogyan gondolkodik.

[00:30:37]Solov Joven erre meglepően higgat választ ad.

[00:30:39]Azt mondja, remélem, egyszer Európa felébred.

[00:30:42]Majd így zárja gondolatait, ha az európai emberek ismét tisztelni fogják saját történelmüket, hagyományaikat és kultúrájukat, akkor könnyen megtalálják a barátság nyelvét az oroszokkal.

[00:30:54]A műsorvezető ezt követően megköszöni a beszélgetést, és ezzel végetér az interjú második befejező része.

[00:31:05]Kedves hallgatóink, az első részt is beleszámolva közel egy órát töltöttünk Vladyimir Szolovjov és Roger Köppel társaságában.

[00:31:12]Ahogy hallhatták, ez az interjú messze túlmutatott a napi politikán vagy az ukrajnai háború aktuális eseményein.

[00:31:18]Valójában két teljesen eltérő világszemlélet találkozását láthattuk.

[00:31:23]A svájci újságíró következetesen a nyugati történetírás a nemzetközi jog és a liberális demokrácia szemszögéből közelített a kérdéshez.

[00:31:31]Újra és újra rákérdezett a háború emberi árának értelmére, a nukleáris fenyegetések következményeire, a holodomor történelmi megítélésére, a gulágra, a sztálini terrorra, valamint arra, hogy milyen szerepet játszanak a történelem különböző értelmezései a jelenlegi konfliktusban.

[00:31:49]Vladyimir Szolovjov ezzel szemben egy egészen más történelmi keretből indult ki.

[00:31:53]Számára a második világháború nem lezárt történelem, hanem a jelen politikáját is meghatározó alapélmény.

[00:32:00]A Szovjetunió győzelme a náci-németország felett nem csupán katonai siker, hanem morális igazolás is.

[00:32:07]Ebből vezeti le azt az állítást, hogy Oroszország ma is történelmi küldetést teljesít, amikor saját értelmezése szerint fellép a szélsőséges nacionalizmus ellen Ukrajnában.

[00:32:16]A beszélgetés során többször is visszatért ugyanaz a gondolat.

[00:32:21]Szolovjov szerint a nyugat nem érti Oroszországot.

[00:32:23]A kérdező szerint viszont éppen Oroszország torzítja a történelmet, amikor a jelen eseményeit kizárólag a második világháború emlékezetén keresztül értelmezi.

[00:32:34]Ez a két nézőpont végig párhuzamosan haladt egymás mellett.

[00:32:36]Nem közeledtek, nem jutottak közös nevezőre, és talán éppen ez az interjú legfontosabb tanulsága.

[00:32:43]A mai geopolitikai konfliktusokat nem csupán fegyverekkel vívják.

[00:32:47]Legalább ilyen intenzív harc folyik az emlékezetért, a történelem értelmezéséért, a fogalmak jelentéséért.

[00:32:55]A náci, a felszabadítás, a népirtás, a szuverenitás vagy éppen a biztonság fogalma ugyanazt a szót jelenti Moszkvában és Nyugat-Európában, mégis gyakran teljesen más tartalommal töltik meg.

[00:33:08]Ez az interjú ezt a különbséget talán világosabban mutatta meg, mint bármilyen politikai nyilatkozat.

[00:33:14]Érdemes arra is felfigyelni, hogy a svájci újságíró a legélesebb pillanatokban sem szakította meg a beszélgetést.

[00:33:20]Bár többször vitatta szoló állításait, újra és újra visszatért ugyan az alapelvhez.

[00:33:28]Megpróbáltam megérteni, hogyan gondolkodik beszélgető partnere.

[00:33:29]Ez ma a gyors reakciókra épülő médiavilágban egyre ritkább megközelítés.

[00:33:35]Az interjú ugyanakkor arra is emlékeztet bennünket, hogy egy hosszú beszélgetés önmagában még nem dönti el a történelmi vagy politikai vitákat.

[00:33:44]Solovjov számos olyan állítást fogalmazott meg, amelyekről a történészek, a nemzetközi jogászok vagy a katonai elemzők között élénk szakmai vita folyik, és amelyek megítélése jelentősen eltérhet attól függően, hogy ki milyen forrásokra, kutatásokra vagy történelmi tapasztalatokra támaszkodik.

[00:34:03]Éppen ezért az ilyen interjúk legnagyobb értéke nem feltétlenül az, hogy minden elhangzott állításra kész válaszokat adnak.

[00:34:09]Sokkal inkább az, hogy első kézből mutatják meg egy meghatározó közszereplő gondolkodás módját, érvelési rendszerét és világlátását.

[00:34:17]Akár egyetértünk vele, akár nem, ezek a nézetek ma is befolyásolják az orosz közéletet és a nemzetközi politikai diskurzust.

[00:34:26]Mi ezzel az összefoglalóval arra törekedtünk, hogy a több mint három órás beszélgetés legfontosabb gondolatait hűen szerkesztett formában mutassuk be, megőrizve az interjú hangulatát és a felekérvelésének lényegét.

[00:34:40]Ha érdekesnek találták ezt az összefoglalót, iratkozzanak fel a csatornáinkra, mert a következő adásokban is olyan hosszabb interjúkat és elemzéseket dolgozunk fel, amelyek segítenek jobban megérteni a nemzetközi politika legfontosabb folyamatait.

[00:34:55]Köszönöm, hogy velünk tartottak.